Dr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
|
|
- Sándor Pap
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
2
3 Állam = terület + népesség + főhatalom (szuverenitás) központi kormányzat az együttélés legfőbb szabályait az alaptörvény, alkotmány adja történeti nincs egy kódex jelentős törvények, szokásjog, bírói gyakorlat változik a tartalma, ahány jogász annyi féle rugalmas Kartális alkotmány jogszabály alaptörvény: *elfogadására és módosítására speciális szabályok az irányadók *az összes többi jogszabálynak összhangban kell állni vele kódex tartalom: *az adott ország gazdasági és társadalmi rendszere *alapvető jogok és kötelezettségek *állami szervek alapvető típusai *az állam és civil szervezetek viszonya *az alkotmányosság és törvényesség garanciái alkotmányosság: az Alaptörvény nemcsak formális, hanem annak értéktartalmának is betartása
4 Alkotmányos alapelvek népszuverenitás és népképviselet hatalmi ágak megosztása jogegyenlőség törvények uralma jogállamiság végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt közhatalom törvényhez kötöttsége bírói függetlenség alapvető jogok érvényesítése képviseleti választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos törvényhozó a törvény előtt mindenki megkülönböztetés nélkül egyenlő a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de rendeletek is) jogi szabályozás elsődlegessége az állam joghoz kötött, korlátozott Országgyűlés bizalma a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet jogszabályok alapján döntenek emberi jogok állampolgári jogok közvetlen népszavazás végrehajtó jogrendszer hierarchiája törvényalkotás az alkotmányhoz kötött kérdés, interpelláció a törvényeket betartják meggyőződésüknek megfelelően döntenek szükségesség arányosság teszt anyajogok v. abszolút jogok bírói törvényalkotás tárgykörei törvényben jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma nem utasíthatók alapvető kötelességek egyensúly - fékek és ellensúlyok alapvető emberi jogok kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten összeférhetetlenség jogszabályok megtartása közterhekhez való arányos hozzájárulás jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat a közigazgatási bíráskodás biztosítja haza védelme tankötelezettség jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv alkotmánybíráskodás gondoskodás (szülő gyermek) hozzájárulás a közösség gyarapodásához és feladataihoz környezeti károkozó helyreállítása természeti erőforrások védelme törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel szemben
5 népszuverenitás és népképviselet képviseleti demokrácia: választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos, minden nagykorú (18+ v. 16+házas) állampolgárt megillet közvetlen demokrácia: országos/helyi népszavazás, népi kezdeményezés vegyes választási rendszer: többségi (egyéni) + arányos (listás) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói egyensúly - fékek és ellensúlyok jogegyenlőség a törvény előtt minden ember (hátrányos) megkülönböztetés nélkül egyenlő törvények uralma a törvények mint jogforrások elsődleges alkalmazása (de mára sokrétűek az élethelyzetek - rendeletek)
6 jogállamiság minden államhatalmi megnyilvánulásban érvényesül a jogi szabályozás elsődlegessége, az államot is a joghoz köti, és biztosítja annak korlátozását jogrendszer hierarchiája törvényalkotás * az alkotmányos rendhez kötött * tárgyköreit törvény rögzíti jogszabály (jogalany hátrányára) visszaható hatály tilalma * sem kötelezettség * sem bűncselekmény jog biztosítja az alapvető emberi jogokat kormányzás és a közigazgatás a törvénynek alávetetten működik jogbiztonság (megismerhetőség, kiszámíthatóság, egyértelműség, világosság) a közigazgatási bíráskodás biztosítja a közigazgatási jogviszonyban az alanyi jogokat jogszolgáltatásban az egyént megilleti a bizalmi elv alkotmányosság biztosítéka az alkotmánybíráskodás
7 végrehajtó hatalom felelőssége a törvényhozó hatalom előtt Országgyűlés bizalma kérdés, interpelláció (magyarázat kérés) közhatalom törvényhez kötöttsége a közhatalom csak jogi alappal cselekedhet a törvényeket be is tartják, de legalábbis az állam biztosítja a jogszabályok betartásának feltételeit bírói függetlenség jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók összeférhetetlenség
8 alapvető jogok érvényesítése I szabadságjogok élet, tulajdon, vallás, egyenlőség 18/19. sz. II III gazdasági, szociális és kulturális jogok munka, oktatás, adózás, nyugdíj modern béke, környezet, fejlődés, e-jogok 19/20. sz. 20/21. sz. emberi jogok: minden embert megillet (élet, tulajdon, méltóság) állampolgári jogok: állam és polgára viszonylatában (választójog, diplomáciai védelem) ütközés esetén korlátozás szükségesség arányosság teszt anyajogok v. abszolút jogok nem korlátozhatók (élet, emberi méltóság, egyenlőség) alapvető kötelességek Alaptörvény és jogszabályok megtartása teherbíró-képességnek és gyermekszámnak megfelelő arányos hozzájárulás közös szükségletekhez, közterhekhez haza védelme tankötelezettség gondoskodás (szülő gyermek) hozzájárulás a közösség gyarapodásához és a közösségi feladatok ellátásához környezeti károk okozójának kötelessége a helyreállításra, költségei viselése természeti erőforrások védelme törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben
9
10 Charles de Secondat Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói egyéb jogvédelem Alkotmánybíróság Magyarország államszervezete Köztársasági elnök három hatalmi ág törvényhozó végrehajtó bírói Országgyűlés egyéb jogvédelem Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei Kormány, minisztériumok, országos főhatóságok, államigazgatás helyi szervei helyi és területi önkormányzatok bíróságok egyéb jogvédelem ügyészség
11 Magyarország államfője a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett önálló, minden más hatalmi ágtól független hatalmat valósít meg Megválasztása: jelölés előzi meg: az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása az Országgyűlés 5 évre választja, egy alkalommal újraválasztható Köztársasági elnök lehet: az a választójoggal rendelkező, magyar állampolgár, aki a 35. évét betöltötte. személye sérthetetlen, és döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik Jogi felelőssége csak abban az esetben van, amennyiben tisztsége gyakorlása során az Alaptörvényt vagy más törvényt sért. Azonban amennyiben ez a jogsértés hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben bűncselekményt is megvalósít, úgy személye ellen felelősségre vonási eljárás indítható, amely eljárás az Alkotmánybíróság előtt zajlik.
12 Hatáskör miniszteri ellenjegyzés nélkül (önálló) képviseli hazánkat; törvényt és népszavazást kezdeményezhet; az Országgyűléssel kapcsolatban: * összehívja az alakuló ülését, * részt vehet és felszólalhat az ülésen (+bizottságok), * kitűzi az ogy-i képviselő-választás, a helyhatósági választások, az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját, * meghatározott esetekben feloszlathatja, * az elfogadott törvénnyel szemben alkotmányos (AB) vagy politikai vétó (visszaküldi), * javaslatot tesz egyes személyek kinevezésére (miniszterelnök, Kúria elnöke, legfőbb ügyész, alapvető jogok biztosa) különleges jogrendet érintő döntések; megerősíti tisztségében a MTA elnökét kinevezi a hivatásos bírákat miniszteri ellenjegyzéshez kötött megbízza és fogadja a (nagy)követeket; egyéni kegyelmezési jog; állampolgárság megszerzése, megszűnése; kinevezési és felmentési jog * miniszter * tábornok * MNB elnök, alelnök * egyetemi tanárok, rektor * államtitkárok; területszervezési kérdések; kitüntetések, díjak, címeket adományozása A miniszteri ellenjegyzés: az ellenjegyző miniszter a kibocsátott aktusért a felelősséget az államfőtől átvállalja.
13 legfőbb népképviseleti szerv 386 képviselő, de 200 lesz szabályozási tevékenység megalkotja és módosítja az Alaptörvényt, a sarkalatos törvényeket, valamint más törvényeket, költségvetést, nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére ad felhatalmazást, egyéb jogi normákat törvényhozás során a benyújtott törvényjavaslatokról a plenáris ülésen általános és részletes vita során dönt * általában a jelen lévő képviselők több mint ½-nek szavazatával (egyszerű többség) * kivételesen a jelen lévő képviselők legalább 2 / 3 -nak (minősített többség) * az összes képviselő legalább 2 / 3 -nak (abszolút minősített többség) a szavazatával dönt
14 Házszabály: Az Országgyűlés működési rendjét, a tárgyalás szabályait meghatározó országgyűlési határozat [46/1994. (IX.30.)] OGY. határozat az ország irányításában alapvető fontosságú döntéseket hoz *a hadiállapot kinyilvánításáról *a békekötés kérdéséről *közkegyelmet gyakorol *megválasztja: a köztársasági elnököt, az alkotmánybírákat, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit és az Állami Számvevőszék elnökét a miniszterelnököt területszervezési kérdések (főváros, kerületek, megyék)
15 ellenőrzési tevékenység az országgyűlési képviselők interpelláció: magyarázatot a Kormánytól, illetőleg annak valamely tagjától; a válasz elfogadásáról az Országgyűlés hoz határozatot kérdés: közérdekű ügyben felvilágosítás kérése, Kormánytól, tagjától, az alapvető jogok biztosától, Állami Számvevőszék elnökétől, a legfőbb ügyésztől és a Magyar Nemzeti Bank elnökétől. A képviselőnek nincs lehetősége viszontválaszra, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés nem hoz határozatot. számos állami szerv vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik Országgyűlés ellenőrzési jogkörét látják el egy-egy részterületen: a költségvetési ellenőrzés területén az Állami Számvevőszék az alapjogvédelemben az alapvető jogok biztosa, illetve annak helyettesei feloszlatja az Alkotmánybíróság véleményét követően - az alaptörvényellenesen működő képviselő-testületet, egyházat
16 Konstruktív bizalmatlanság országgyűlési képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy egyidejű megjelölésével Ha az indítvány alapján a képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az országgyűlési képviselők közvetlenül az állampolgárok választják négyéves időtartamra mentelmi jog: * felelőtlenség a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt nem vonható felelősségre az országgyűlési képviselőként leadott szavazata, illetve a megbízatásának gyakorlása idején általa közölt tény vagy vélemény miatt * sérthetetlenség a képviselővel szemben tettenérés esetét kivéve csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával indítható és folytatható büntető- és szabálysértési eljárás, valamint alkalmazható ellene büntetőjogi kényszerintézkedés
17 megbízatása négy évre szól szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg működési rendjét a Házszabály tartalmazza tisztségviselői: elnök, alelnökök, jegyzők (tagjai sorából) bizottságok: - állandó - ideiglenes - al- és eseti - Házbizottság (tagjai: elnök, alelnökök, frakcióvezetők) ülésszak: rendes (febr.1.-jún.15.; szept.1.-dec.15.) rendkívüli határozatképes az Országgyűlés, ha a képviselők több mint fele jelen van szó szerinti jegyzőkönyv
18 az alapvető jogok biztosának általános alapjogvédelmi hatáskör helyettesei a jövő nemzedékek érdekeinek, és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak a védelmét látják el tudomásukra jutott visszásságok kivizsgálását végzik, ennek eredményeképpen általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezhetnek a vizsgálat alá vont hatóságokra nézve kötelező határozatot nem hozhatnak, utasítást számukra nem adhatnak, jogkörük kezdeményező jellegű az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek feladata: elsődlegesen az állampolgárok jogvédelme a hatóságokkal szemben, az Országgyűlés szerveként kiszélesíti annak információs bázisát, jelzi a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalmi ág egyes szerveinek esetleges túlkapásait, jogsértéseit vagy a jogi érdekek veszélyeztetését. az Országgyűlés választja 6 éves időtartamra az Országgyűlésnek felelősek a biztosok évente beszámolnak az Országgyűlésnek
19 bírósági formában működő testület de nem rész a bírói rendszernek, az eljárás nem kontradiktórikus 15 tagját az Országgyűlés választja 12 évre a képviselők 2/3-nak szavazatával szigorú összeférhetetlenségi szabályok Hatáskörébe tartozik (határozatot hoz): előzetes normakontroll: Országgyűlés vagy köztársasági elnök kezdeményezi utólagos normakontroll: Kormány, országgyűlési képviselők ¼-e, ombudsman bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt alkotmányjogi panasz: bírósági eljárásban/döntésben alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásakor alapjogsérelem + jogorvoslat kizárt vagy kimerítette mulasztásos alkotmánysértés megállapítása jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközése hatásköri viták eldöntése, Alkotmányértelmezés, alaptörvény-ellenes képviselőtestület, egyház véleményezése, egyéb hatáskörök, pl.: államfő büntetőjogi felelősségének megállapítása Az Alkotmánybíróság tagjává az a jogi végzettségű, kiemelkedő elméleti tudású, tudományos fokozattal vagy legalább 20 évi szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár választható meg, aki a 45. életévét betöltötte.
20 a végrehajtó hatalmat testesíti meg általános hatáskörű testületi szerv: miniszterelnök + miniszterek megalakulása: a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a kormány program egyidejű elfogadásával a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki kettős funkció: kormányzati feladatok ellátása közigazgatás irányítása, felügyelete (az államigazgatás (közigazgatás) csúcsszerve) Országgyűlésnek felelős megszűnik: új Ogy. megalakulásával, a miniszterelnök vagy a kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, választójogának elvesztésével, összeférhetetlenségével, konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal
21 A miniszterelnök (kormányfő) rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. Amennyiben a miniszterelnök megbízatása megszűnik, akkor ez együtt jár az egész Kormány, így a többi miniszter megbízatásának megszűnésével. A kormányfő megbízatása tehát megszűnik: az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; konstruktív bizalmatlansági indítvány Országgyűlés általi elfogadásával. ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; lemondásával; halálával; összeférhetetlenség kimondásával; ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn (elveszti magyar állampolgárságát vagy büntetlen előéletét)
22 igazságszolgáltatás bírói monopóliumának alapelve: minden, az igazságszolgáltatás hatáskörébe tartozó ügyet, minden jogvitát és minden jogsérelmet elbírálásra bíróság elé lehet vinni bíróságok rendszere: Kúria ítélőtáblák megyei vagy fővárosi törvényszékek különbíróságok: közigazgatási és munkaügyi bíróságok (cégbíróság) járásbíróságok bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók A Kúria elnökét a bírák közül 9 évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők 2/3-nak szavazatával a hivatásos bírákat az államfő nevezi ki Országos Bírósági Hivatal bíróságok központi igazgatása Országos Bírói Tanács - a Kúria elnöke + 14 bíró (ellenőrzi, véleményezi az OBH tevékenységét)
23 Nem része sem a igazságszolgáltatás, sem a végrehajtó hatalmi ágnak. Az ügyészség: közreműködik az alkotmányos rend és az állampolgárok jogainak védelmében üldözi a tudomására jutott bűncselekményeket Hatáskörei: büntetőjogi tevékenység ovádemelés, vádképviselet oügyészi nyomozás onyomozás és büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete közérdekvédelmi feladatok oügyészi fellépés-felhívás hatósági ügyekben jelzés (hiányosság, csekély jelentőségű törvénysértés) onyilvántartott szerveztek törvényes működése o(közérdekű) perindítás oszabálysértés (felhívás) ügyészség rendszere Legfőbb Ügyészség fellebbviteli főügyészségek főügyészségek járási ügyészségek legfőbb ügyészt az ügyészek közül az Országgyűlés a képviselők 2/3-nak szavazatával választja meg 9 évre legfőbb ügyész nevezi az ügyészeket és irányítja a szervezetet
24 helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása önálló hatalmi tényezők decentralizáció elve alapján szerveződnek nincs hierarchia! helyi önkormányzatok: települési önkormányzat: község, város, járásszékhely város megyei jogú város, fővárosi kerületek önkormányzata területi önkormányzat: megyei önkormányzat a főváros területi és települési önkormányzat egyszerre önkormányzati alapjogok: szabályozási autonómia: rendeletek és határozatok gazdasági autonómia: helyi adók, önkormányzati tulajdon, költségvetés szervezeti autonómia: SzMSz, társulás Helyi önkormányzás joga: a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, amely lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége közvetlenül (helyi népszavazás), illetőleg közvetve (a választott helyi önkormányzata útján) önállóan és demokratikusan intézze helyi közügyeit a helyi lakosság érdekében.
25 Szerv/személy darab időtartam kinevező / választó Köztársasági elnök 1 5 Országgyűlés (több forduló) Országgyűlés 386/200 4 választópolgárok Állami Számvevőszék elnöke 1 12 Országgyűlés ( 2 / 3 ) Alapvető jogok biztosa és helyettesei Országgyűlés ( 2 / 3 ) Alkotmánybíróság Országgyűlés ( 2 / 3 ) Magyar Nemzeti Bank elnöke 1 6 köztársasági elnök (ell.) PSZÁF elnöke 1 6 köztársasági elnök (ell.) Kúria 1 9 Országgyűlés ( 2 / 3 ) bíró változó határozatlan köztársasági elnök (önálló) Legfőbb Ügyész 1 9 Országgyűlés ( 2 / 3 ) ügyész változó határozatlan Legfőbb Ügyész Képviselőtestület, polgármester változó 1 4 választópolgárok Jegyző 1 határozatlan képviselőtestület (pályázat) Kormány (miniszterelnök + miniszter) változó 4 Ogy (½) + köztársasági elnök államtitkár, közigazgatási államtitkár változó, 1 4 köztársasági elnök (ell.) helyettes államtitkár változó 4 miniszterelnök
26
27 Norma: kötelező általános szabály Jog: személyek (jogalanyok) viselkedésére vonatkozó, állam által alkotott / elismert és állam által végső soron kikényszerített, kötelező magatartási szabályok összessége. Jogrend, jogrendszer: az egy időben létező vagy alkalmazandó normák (az állam által alkotott általános magatartási szabályok) összessége Jogforrás: ahonnan a jog megismerhető belső (materiális) kibocsátó (Országgyűlés, kormány stb.) külső (formális) megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet stb.)
28 Érvényesség: alkalmas a célzott joghatás kiváltására: azt az adott jogforrás tekintetében jogalkotásra felhatalmazott szerv alkotta meg, a jogszabály illeszkedik a jogforrási hierarchiába, a jogalkotási eljárás során betartották az adott jogszabály megalkotására irányadó eljárási szabályokat a jogszabály megfelelő kihirdetése: Magyar Közlöny, Tárca lapok, helyben szokásos mód Hatályosság: az érvényesség viszonylagossága, ki is váltja a joghatást, a norma alkalmazhatóságát jelöli: alanyi: személyi, szervi tárgyi területi időbeli (hátrányos visszaható tilalma)
29 JOG (magatartási szabályok összessége) ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK (NORMÁK) (mindenki / nagyobb csoport címzett, alanyi hatály) KONKRÉT SZABÁLYOK (azonosítható címzettek) jogalkalmazói döntések szerződések tartalma önként vállalt szabályok JOGALKOTÁS eredményei JOGALKALMAZÁS eredményei JOGRENDI hovatartozás szerint NEMZETI (BELSŐ) jog NEMZETKÖZI jog EURÓPAI UNIÓs jog
30 materiális formális (anyagi, genetikus, fons essendi) (alaki, gnoszeológiai, fons cognoscendi) kibocsátó jogszabály KöSzE Országgyűlés Alaptörvény sarkalatos törvény törvény normatív határozat elnöke: normatív utasítás Kormány rendelet normatív határozat Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet normatív utasítás miniszterelnök, miniszter rendelet normatív utasítás önálló szabályozó szerv elnöke rendelet normatív utasítás helyi önkormányzat (fő)polgármester, közgyűlés elnöke, jegyző rendelet normatív határozat normatív utasítás Honvédelmi Tanács rendelet - Köztársasági elnök rendelet normatív utasítás testületi központi államigazgatási szerv, AB, Költségvetési Tanács, nemzetiségi önkormányzat központi államigazgatási szerv vezetője, OBH elnöke, legfőbb ügyész, ombudsman, ÁSz elnöke, F-MKH vezetője, ME-ség, minisztérium hivatali szervezetének vezetője - normatív határozat - normatív utasítás
31
32 törvényhozás joga az Országgyűlést illeti meg törvényt kezdeményezhet: köztársasági elnök, Kormány, országgyűlési bizottság, országgyűlési képviselő A törvény megalkotására vonatkozó eljárás rendjét a jogalkotásról szóló törvény rögzíti, míg a parlamenti törvényhozási eljárás és vita részletes szabályait az Országgyűlés működését rendező Házszabály tartalmazza. Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke 5 napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a törvényt 5 napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését (Magyar Közlöny). Országgyűlés elnöke a ház felhatalmazásával az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak Köztársasági elnök alkotmányossági vétó: ha a törvényt alkotmányellenesnek tartja, az Alkotmánybíróságnak küldi meg előzetes normakontroll lefolytatására egyszeri halasztó hatályú / politikai vétó: ha a törvénnyel vagy valamely rendelkezésével nem ért egyet, megfontolás végett észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, az újratárgyalt törvényt köteles aláírni és gondoskodni kihirdetéséről
33 15. cikk A Kormány (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 41. cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. 18. cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. 23. cikk (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 32. cikk (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot. (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
34 jogszabállyal nem lehet ellentétes a vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes Normatív határozat Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. Normatív határozatban szabályozhatja a helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. Normatív utasítás Normatív utasításban szabályozhatja a) köztársasági elnök, b) miniszterelnök, c) központi államigazgatási szerv vezetője, d) Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) legfőbb ügyész, f) alapvető jogok biztosa, g) a MNB elnöke, h) az ÁSz elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, j) a (fő)polgármester, a megyei közgyűlés elnöke és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) Országgyűlés, b) köztársasági elnök, c) Alkotmánybíróság, d) alapvető jogok biztosa, e) önálló szabályozó szerv, f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező.
35 Rendkívüli állapot: amikor országunk hadiállapotban áll, vagy fennáll idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, az Országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre. A Honvédelmi Tanács olyan rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerint egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti,törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Szükségállapotban amikor a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények következnek be a sarkalatos törvényben megállapított rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be; ez biztosítja a köztársasági elnök rendeletalkotási jogkörét. Veszélyhelyzetben ha az élet- és vagyonbiztonságot elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség veszélyezteti a Kormány jogosult rendeleti úton történő sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli szabályozással is intézkedni, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, amire normális körülmények esetén nincs lehetősége. Megelőző védelmi helyzetben amely esetében az országot külső fegyveres támadás veszélye fenyegeti, illetőleg akkor, ha az országunk részéről nemzetközi színtéren katonai kötelezettségvállalás esedékes szintén a Kormány jogosult arra, hogy rendelettel a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezessen be. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tarthat. Az intézkedésekről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Váratlan támadás bekövetkeztekor a Kormány szintén alkothat olyan rendeleteket, amelyekkel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A helyi rendeletalkotás terén a fenti minősített helyzetekben pedig az jellemző, hogy a többletjogosítványok megillethetik a megyei közgyűlés elnökét és a főpolgármestert is, akik a központi intézkedések helyi viszonyokra alkalmazott követelményeit jogosultak rendeleti úton bevezetni, holott ezeknek a személyeknek nincs jogalkotási hatáskörük.
36 Európai Unió joga és a magyar jog viszonya az Európai Unióhoz történt csatlakozást követően a közösségi jogrendszer a nemzeti jogi normáinkkal párhuzamosan érvényesül, hazánk érvényesíteni köteles a közösségi jogot, és kötelezőnek ismeri el az uniós jogforrásokat. Alaptörvény rögzíti omagyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja, valamint oennek keretei között az Európai Unió joga megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt Nemzetközi jog és a magyar jog viszonya Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait (a magyar jogrend immanens része) a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése érdekében a nemzetközi jog és a magyar jog összhangja; a jogalkotói hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy a belső jog szabályai ne álljanak ellentétben valamely nemzetközi jogi kötelezettséggel a hatáskörrel rendelkező hazai jogalkotó szerv kibocsátja azt a jogszabályt, amely szükséges a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítéséhez a nemzetközi jog forrásai (szerződések) magyar jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrend részévé
37 Az Európai Unió (Bizottság) Better regulation elnevezésű politikája a szabályozás hatékonyságának növelése a közigazgatási szervezetrendszerben történő reformok bevezetése által; további jobbító hatásaival is számol, konkrétan a költségek csökkenésével vagy a szabályozás mennyiségi visszaszorulásával, de a legfőbb hozadéka a minőségi jogalkotás révén a jogbiztonság megteremtésének elősegítése. A jobb szabályozás: egyszerűbb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogrend jogbiztonság a jogállam megvalósulásának alapvető feltétele; a bürokrácia és az adminisztratív terhek csökkentése olcsóbb, költséghatékonyabb hatásmechanizmusában kontrollált, és az adott tárgykörrel adekvát jogi rendezés széles körű nyilvánosság Dereguláció: minőségi és mennyiségi tisztítás - jogszabálytalanítás grammatikai egyszerűsítés párhuzamos szabályozások megszüntetése felesleges szabályozások megszüntetése Hatásvizsgálat: társadalmi, gazdasági - költséghatékonyság politikai hatások előzetes és utólagos felmérése, időben előre történő kalkulálása
38 minőségi jogalkotás (smart regulation) előzetes hatásvizsgálat: * a jogszabály elfogadása előtt elemezni kell a társadalmi-gazdasági viszonyokat, * az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, * a jogszabály várható hatásait; * új, valódi számítások és felmérések utólagos hatásvizsgálat: * a szaktárca nyomon követi a jogszabályok alkalmazásának hatásait * gondoskodik a tapasztalatok hasznosításáról a későbbi jogalkotási tevékenység során színvonalas jogszabályszerkesztés: * a jogszabályok nyelvi egyszerűsítését, * a jogi szabályozás alternatíváinak vizsgálatát az adminisztratív terhek csökkentése a jogszabályok könnyebb megismerése az érintettek számára
39
40 A közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége amelyek az alkotmányjogi szabályozás keretei között a jogalanyok és az állam közötti viszonyokat, vagyis a társadalom tagjai és szervezetei magatartásának befolyásolására állami közhatalom (impérium) birtokában nagyrészt jogalkalmazás (jogérvényesítés) útján végzett szervezést, döntés-előkészítést, döntést és végrehajtást szabályozzák, amelyek érvényesítésében (és nemritkán megalkotásában is) a közigazgatási szerveknek szerepe van tagozódása anyagi alaki, eljárási szervezeti a) feladatkitűző b) hatáskört megállapító c) alanyi J+K d) szankcionáló a) hatósági elj (Ket-2004.CXL, Pp-1952.III XX. fej) b) szervezeti c) belső elj-i szab d) ügyviteli (szerv működése) e) ügyrendi (testületi vezetés esetén) (rendszerint az eljárásiban) a) hierarchia (I. II. fok; Kormhelyi szerv közötti felépítés stb.) b) irányítás, ellenőrzés, felügyelet c) belső tagozódás, felépítés d) alkalmazottak
41 jogviszony: személyek közötti viszony, amelyet a (tárgyi) jog szabályoz szuprematív jogviszony: egyik alanya közigazgatási szerv (vagy helyette kvázi közigazgatási szerv), amely a jogviszonyban közhatalom (impérium) birtokában lép fel a másik jogalany tekintetében hierarchikus (irányítás, felügyelet; belső) hatósági (külső) mellérendeltségi jogviszony: közigazgatási szervek között; vagy közigazgatási szervek és egyéb szervek között, amelyekben azonban egyik sem gyakorol állami hatalmat a másik felett, (pl. a közigazgatási szerződéses jogviszonyok) kooperációs (együttműködési) jogviszony: közigazgatási szervek közötti kapcsolatot jelent, anélkül, hogy bármelyik jogalanynak kiemelt pozíciója, hatalma lenne a másik felett
42 egyéb olyan, ahol a közigazgatási szervek nem is szerepelnek jogalanyként, hanem vagy a természetes személyek közötti, de a közigazgatási jog által szabályozott, vagy amelyekben jogalanyként valamely szervezet és a vele kapcsolatban álló természetes személyek vagy esetleg egyéb szervezetek szerepelnek (pl. az intézet és a szolgáltatást igénybe vevő közötti kapcsolat) belső igazgatási jogviszonyok vagy szervezeti jogviszonyok : szervezeteken belüli jogviszony: 2 nézet munkaviszony közigazgatási jogviszony, mert speciális, a belső vezető hatáskörét a közigazgatási jog határozza meg speciális jogviszony az intézeti típusú szerveknél 2 nézet közigazgatási jogviszony intézeti jogviszony (pl. az egyetem vezetői és a hallgatók, vagy a kórház szervei és a kórházban ápoltak között)
43 jogforrások: anyagi (belső) jogforrás kibocsátó (Ogy., Korm., miniszter) alaki (külső) jogforrás megjelenési forma, fajta (törvény, rendelet) jog tagozódása: anyagi jog magatartás (J+K, feladat, szankció) alaki jog eljárás szervezeti jog szervezet jogi alapfogalmak: jogalany személy (természetes, jogi, jogi személyiséggel nem rendelkező) jogtárgy - dolog alanyi jog személyt megillető jogosultság tárgyi jog jogszabály (normák) jogviszony olyan jogalanyok közötti viszony, amelyet a tárgyi jog szabályoz jogrendszer tagozódása nemzeti (belső) jog nemzetközi jog Eus jog úniós jog
44
DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc.
DDr. Vértesy László PhD jur. PhD œc. Állam = terület + népesség + főhatalom (szuverenitás) az együttélés legfőbb szabályait az alaptörvénye, alkotmánya adja történeti nincs egy kódex jelentős törvények,
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Részletesebben2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya. kötelességek 4. Az államhatalom megosztásának elve. közvetett hatalomgyakorlás formái
A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai Az előadás tartalmi felépítése 1. Alkotmányosság és hatalom 2. A Magyar Köztársaság Alkotmánya 3. Alapvető ő emberi és állampolgári l á jogok és kötelességek 4.
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenDr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.
Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenÖnkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény
Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenA VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK
A VÉDELMI IGAZGATÁSBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium ülése Dr. Szalai János mk. alez. Nógrád MVB titkár 2013. november 07. Mottó Ami bekövetkezhet, arra fel kell készülni,
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenXII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.
XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenPécs, szeptember Dr. habil. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2016 ősz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián (Szerk.):
RészletesebbenPécs, november Dr. Fábián Adrián tanszékvezető egyetemi docens
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOGBÓL 2018 tavasz I. Tananyag Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. (I, II, V, XIII, XIV, XIX, XX. fejezetek) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2011 Fábián Adrián:
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenA SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER
A SZERVEZETI FELELŐSSÉGI RENDSZER A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan
RészletesebbenHATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???
JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.
Részletesebbena) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman
Kvíz2011.10.28 Name: 1. Mi tartozik a magyar államszervezethez? a) országgylés, köztársasági elnök c) országgylés, önkormányzatok b) parlamenti képviselk, ombudsman 2. Ki az államf? a) köztársasági elnök
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenMagyarországi választási rendszerek
Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai
RészletesebbenA magyar közigazgatás szerkezete
A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy
Részletesebben1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!
1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet
RészletesebbenA nemzeti védekezés időszakai
A nemzeti védekezés időszakai Gyuricza Tibor tűzoltó hadnagy Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőség Kiemelt főelőadó Készült: 2012. 01. 23. Közbiztonsági referensek felkészítésére
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenTájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról
Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenPolitikai részvételi jogok
Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól
ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenKÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK. Főbb témák 2 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése 2. Az állami szervek rendszere, jellegük és egymás egymáshoz való viszonyuk 3. A közigazgatás az állami funkciók
RészletesebbenSajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222
Sajóvámos Község Polgármesterétől 3712. Sajóvámos, Munkácsy u. 2. Telefon: 46/ 597-222 Tisztelt Képviselő testület! Sajóvámos községi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
RészletesebbenBuj Község Önkormányzata
Buj Község a 4483 Buj, Rákóczi u. 1. Telefon: +36 (42) 205-455; +36 (20) 999-8969 Fax: +36 (42) 205-389 Email: bujhiv@ent.hu Web: www.buj.hu Bevezető Magyarország Alaptörvénye a helyi önkormányzást a következőképpen
Részletesebben1949. évi XX. törvény
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya[1] A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 6. hét Az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából
RészletesebbenJogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
Részletesebben- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,
Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
ISMERTETŐ az alapvető jogok biztosának intézményéről és tevékenységéről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu I. Az alapvető jogok biztosának intézménye Magyarország
RészletesebbenAz átszervezés területi feladatai
1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/3353/24. Benyújtás dátuma: 2018-11-21 10:13 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 7WGTUASH0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenSzalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről
Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1992(XI.05.) önkormányzati rendelete A helyi népszavazás és népi kezdeményezésről Szalkszentmárton község Képviselő-testülete a helyi Önkormányzatokról
RészletesebbenMagyar joganyagok - 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - a Magyar Közlöny kiadásáról 2. oldal 4. 1 A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, más
Magyar joganyagok - 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - a Magyar Közlöny kiadásáról 1. oldal 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő
RészletesebbenA Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület
A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
Részletesebbenv é g z é s t: A bíróság a.. Helyi Választási Bizottság.. számú határozatát megváltoztatja, és az
A Kaposvári Törvényszék dr. Takács Norbert ügyvéd (.) által képviselt... szám alatti kérelmezőnek... Helyi Választási Bizottság... szám alatti kérelmezettel szemben népszavazási ügy iránt indított nem
RészletesebbenÖnkormányzati SZMSZ módosítása
Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2351 Alsónémedi, Fı út 58. Tel: 29/337-101, fax: 29/337-250 alsonemedi@upcmail.hu, www.alsonemedi.hu Szám: 241- /2013. ELŐTERJESZTÉS Készült:
RészletesebbenII. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
Részletesebben1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
/ 23 2015.07.30. 11:16 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2011.12.02 2012.01.01 41 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenSIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2014.(...) önkormányzati rendelete
SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(...) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelet
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK
RészletesebbenDr. Görög István jegyző. Dr. Görög István jegyző. Előzetes hatásvizsgálati lap Rendelettervezet
A hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívül kötendő házasság esetén fizetendő díjakról, valamint a házasságkötéseknél közreműködő anyakönyvvezetőt megillető díjakról szóló 7/2011. (IV.21.)
Részletesebben14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!
14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenKözbiztonsági referensek képzése
Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.
RészletesebbenTisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Képviselő-testület!
Orgovány Község Önkormányzata, Önkormányzat Polgármestere, Képviselő-testülete részére Tárgy: Bölcsődei Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzatának elfogadása Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
RészletesebbenAz alkotmánybíróság az Alaptörvényben
Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy
RészletesebbenISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG
ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. október 1. A Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium Iskolai Diákbizottságának Szervezeti és Működési Jelen Szervezeti és
RészletesebbenA román igazságszolgáltatási rendszerről dióhéjban. Szerző: Dr. Szűcs Réka
A román igazságszolgáltatási rendszerről dióhéjban Szerző: Dr. Szűcs Réka 1 A Szolnoki Törvényszék és a bírói egyesület közös szervezésében szakmai látogatáson vettünk részt 2015. május 30-án, Nagyváradon
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1 Vasi Rendőr Sportsegély- és Sportegyesület Elnöksége Szám:.../ 2007 VASI RENDŐR SPORTSEGÉLY ÉS SPORTEGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Szombathely 2007. május 30. 2 A Vasi Rendőr Sportsegély-
Részletesebben