Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása)

Átírás

1 Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és üzemeltetése (az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer bemutatása) Gyula, szeptember 18. Farkas László projektvezető

2 Előzmények A hulladékgazdálkodási rendszer átalakításának, modernizálásának indokai: 2000-es évek elején látható volt a megyében meglévő lerakókapacitások kimerülése Magyarország Uniós csatlakozásával együtt járó kötelezettségek (a műszaki védelem nélküli lerakók bezárási kötelezettsége) Az átalakítás anyagi terheit az önkormányzatok egyedül nem tudták vállalni. A finanszírozásában segítséget nyújtott az Európai Unió és a Magyar Állam is. Ehhez azonban régió szintű összefogásra volt szükség. A 158 település Veszprém város vezetésével sikeresen pályázott az Uniós alaphoz (ISPA) és kapott támogatást egy modern, környezetbarát hulladékgazdálkodás kialakításához 2002-ben ben sikerüdült a hulladékkezelő telep végleges helyszínének kiválasztása és megalakult az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék kezelési Önkormányzati Társulás. Ennek megfelelően módosult a Bizottsági Határozat

3 Cél a teljes átalakulás Modern, környezetbarát regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése, amely képes a vegyesen gyűjtött hulladékot az alábbi hulladékáramokra felosztani: Stabilizálandó biohulladék; Másodnyersanyag (fém, műanyag anyagában történő újrahasznosítás); Energetikai célra hasznosítható frakció; Inert hulladék (lerakással ártalmatlanítható); A háztartásokban keletkező csomagolóanyagok szelektív gyűjtésének bevezetése, fejlesztése és az anyagok újrahasznosítása érdekében. A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése komposztáló eszközök, berendezések beiktatásával. Régi lerakók rekultiválásával az okozott környezeti terhelés csökkentése. A lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos magatartás népszerűsítése.

4 A rendszer elemei Regionális Hulladékkezelő telep. Királyszentistvánon épült Mechanikai és Biológiai Hulladékkezelőből és depóniából áll. Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a telepeken történik a szelektív gyűjtőszigetekről beszállított hulladék válogatása is. Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős mennyiségű zöld hulladék feldolgozása. A szelektív hulladékgyűjtő rendszer. Ennek keretében 400 db új szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesült a Társulás működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen a térségben jelentősen nő azon települések száma, ahol szelektíven lehet gyűjteni a hulladékot. Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési törmelék, feltöltésekben, útalapban, rekultivációs alaprétegekben felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás

5 A rendszer elemei Beszerzések: 29 db 27 m3-es, zárt, tömörítős görgős konténer 18 db 30 m3-es, nyitott görgős konténer gyűjtőszigetek 3 frakcióra alkalmas edényzete mobil építési törmelék feldolgozó 8 db görgős konténerszállító szerelvény

6 Elvárások a hulladék-feldolgozó technológiával szemben

7 A hulladék-feldolgozó technológia

8 A technológia választás indoka Miért választottuk ezt a Magyarországon akkor még új és viszonylag költséges technológiát, amikor még jogszabályi környezet sem ösztönzött a lerakott hulladék mennyiségének csökkentésére? Mert ezzel a módszerrel csak a technológiailag szükséges minimális mennyiség kerül a lerakóra, hosszabbodik a lerakó élettartama; A biológiai stabilizáció nem spontán módon a lerakón megy végbe hanem ellenőrzött körülmények között, zárt technológiában, így: minimális a szaghatás (a komposztáláshoz szükséges levegő biofilteren át kerül vissza a környezetbe), a metán helyett szén-dioxid és vízgőz képződik a keletkező komposztszerű anyag felhasználható a hulladéklerakó szerkezeti kialakításhoz (szorítótöltés) illetve bezárt lerakók és tájsebek rekultivációjához. A hulladékból kiválogatott másodnyersanyag és energetikai célra hasznosítható hulladék (tüzelőanyag) visszaforgatható a gazdaság vérkeringésébe.

9 Kivitelezés előkészítés a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelezővel KSR-2008 konzorciummal dec. 18. írtuk alá a szerződést építési munkák a próbaüzem február 1-től április 30-ig tartott üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje: május 2. volt

10 Problémák, további megoldandó feladatok A hulladék lerakótól történő eltérítése csak részben megoldott Mivel a megépült MBH nem képes teljes körűen égethető magas fűtőértékű frakció előállítására Csak a gyűjtőszigetes szelektív hulladék gyűjtés feltétele valósult meg A KA/ISPA projekt során nem kerültek beszerzésre a hulladéklerakón használandó célgépek Nem volt része a projektnek a kislétesítmények anyagmozgató gépeinek beszerzése sem Forráshiány miatt a rendszer működéséhez szükséges 49 járműből csak 8 szerelvényt tudtunk beszerezni a projekt keretében

11 A rendszer továbbfejlesztése A KEOP-1.1.1/B/ azonosítószámú pályázat támogatásával megvalósított projekt fő célja: az ISPA/KA támogatással megvalósított új, korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése

12 A célkitűzések elérését szolgáló eszközök A térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok teljes körű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása A szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása mellett fejlesztésre kerül a zöld hulladékok hatékony kezelésének, a hulladékképződés megelőzésének rendszere is A kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése hulladékudvar, gyűjtőszigetek kialakításával, a szükséges eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) beszerzésével Mechanikai és biológiai kezelés továbbfejlesztése Az eredményességhez szükséges felvilágosító munka és PR tevékenység elvégzése

13 A célkitűzések elérését szolgáló eszközök A KEOP-1.1.1/B/ pályázat műszaki tartalma: Szelektív gyűjtés fejlesztése Házi komposztálók, szelektív gyűjtőszigetek konténerei, lakossági gyűjtőedények (120 és 240 literes), konténerek beszerzése, hulladékudvar építése. Járművek Szelektív hulladékgyűjtésre és RDF szállításra alkalmas hulladékszállító járművek beszerzése. MBH fejlesztése Utóaprító és előkamrás prés, maradékhulladék válogató sor, laboratórium és takarítógép beszerzése. Anyagmozgató gépek Targoncák (kitológémes), kompaktor, tolólapos lánctalpas munkagép (dózer) és összkerékhajtású teherautók beszerzése.

14 A továbbfejlesztett MBH technológia Előaprító FE FE leválasztó Biológiai frakció Dobrosta Nehéz frakció (inert) Nehézanyag leválasztó (légosztályzó) középnehéz frakció könnyű frakció Nem mágnesezhető fém leválasztó Nem mágnesezhető fém Nem mágnesezhető fém leválasztó Optikai leválasztó PET, PE, PP, HDPE, PVC Optikai leválasztó Bála csomagoló RDF Utóaprító vagy Bálázó Előkamrás prés

15 A rendszer továbbfejlesztésének eredménye számokban A kezelés eredménye: (tervezett) t/év % (tény) t/év % Lakosság Lakosság Szelektív Szelektív Királyszentistván ,00 Királyszentistván ,00 Másodnyersanyag (fém, Másodnyersanyag (RDF tisztítás: műa) ,67 fémek, pvc) ,06 Magas fűtőértékű hulladék ,33 Másod tüzelőanyag (RDF, SRF) ,87 Inert anyag lerakás ,67 Inert (nehéz anyag) ,06 Biológiailag stabilizált ,50 Biológiailag stabilizált ,08 Távozik (vízgőz, széndioxid) ,83 Távozik (vízgőz, széndioxid) ,13 Depónia ,33 Depónia ,4

16 Az előállított anyag értékesítése Másod tüzelőanyagként RDF (Refuse Derived Fuel) minőségben kizárólag hulladékégetőben vagy együttégetéssel Cementgyár Másod tüzelőanyagként SRF (Solid Recovered Fuel) minőégben További lehetőségek nyílnak meg Erőmű Egyéb technológiák

17 Üzemeltetés A közbeszerzési eljárással kiválasztott üzemeltető: Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium. A konzorcium tagjai: Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (jogutódja) AVAR-Ajka Városgazdálkodási Kft. PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt. (jogutódja) Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. REMONDIS Tapolca Kft. (NHSZ Tapolca Kft.) KÖZSZOLG Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft. A konzorciummal a szerződés kötés november 12-én megtörtént.

18 Üzemeltetés Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium tagvállalatai létrehozták az ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. t. A hulladékgyűjtési és szállítási közszolgáltatói feladatokat a térségben a Konzorcium tagjai látják el, a további hulladékkezelési közszolgáltatást (átadott vagyontárgyak üzemeltetése) pedig a Konzorcium tagjai által létrehozott Észak- Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft végzi.

19 Nehézségek a rendszer bevezetésekor A társult önkormányzatok többségében csak a rendszer működésének kezdetekor, tudatosodott, hogy az új rendszer működési költségei lényegesen magasabbak, mint a hagyományos lerakó szemléletű rendszerek működésének költségei. A hulladékgazdálkodásban a változás a lakosság számára nem látványos; hasonló autók, ugyanazokon a napokon, ugyanúgy fogják elhordani tőlünk a hulladékot, Azt, hogy a hulladékkezelés egészen más lesz, nem látják, nem tapasztalják, és mivel közvetlenül nem érinti őket sokukat nem is érdekli A díj emelkedés miatt számítani lehetett arra, hogy növekedni fog a díjfizetést elkerülni szándékozók száma. Folyamatosan felvetődik a hulladékmennyiség mérhetőség megteremtésének igénye. Azonban ezzel a szolgáltatás elkerülhetőségének lehetősége is megnyílna.

20 Megoldások a nehézségek leküzdésére A hozzánk hasonló, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert az jogszabályi környezet támogatja, amely ösztönzi a lerakandó hulladék mennyiségének csökkentését. Csak kormányzati beavatkozással valósítható meg, hogy a környezet kímélésének többletterheit ne csak azok viseljék, akik felelős magatartást tanúsítva tettek is annak megvalósításáért, hanem egy igazságosabb rendszer kiépítésével mások is vállaljanak a többletterhekből, hogy ne lehessen gazdasági előnyeit élvezni a környezetterhelő gyakorlatnak.

21 Rentabilitás Mivel a Ht. Rendelkezései szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást július 1-jétől csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet rentabilitás helyett inkább fenntarthatóságról érdemes beszélni A fenntarthatóság vizsgálata során a magasabb üzemeltetési költséggel szembe kell állítani hogy: A lerakó élettartama jelentősen megnő, később lesz szükség ismételt költséges beruházásra Kevesebb lerakási járulékot kell fizetni Értékesíthető anyagok kerülnek előállításra A helyettesítő tüzelőanyag felhasználásával csökkenthető az elsődleges energiahordozók felhasználása (akár CO2 kvóta)

22 Rentabilitás A Ht. Átmeneti rendelkezései szerint jelenleg alkalmazható közszolgáltatási díj a Társulás területén átlagosan mintegy 35% díjkiesést okoz, aminek következtében az üzemeltetés költségeinek forrásai a lakossági díjból teljes körűen nem biztosítottak. A fenntarthatóság elengedhetetlen feltétele: A rendszer fenntartásához szükséges, hogy a II. félévben keletkezett és a 2014-ben várható hiány kompenzálása megtörténjen. A január 1-től alkalmazott, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben megállapított hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj a Ht ban foglaltaknak eleget téve nyújtson fedezetet a közszolgáltatás költségeire. Amennyiben a Ht. 46. (1) figyelembevételével a költségek alapján kiszámolt díjtól eltérő díjat kívánnak a miniszteri rendeletben megállapítani, a különbözetet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához biztosított költségvetési támogatásként biztosítani kell rendszer számára, mert azzal a Ht. 46. (2) szerint az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni lehet

23 Köszönöm a figyelmet!