Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata"

Átírás

1 Jegyzőkönyv melléklet 11. npirendi ponthoz A 154/2008. (V. 29.) Kgy. htározt melléklete február

2 Készítették: : Dr. Fodor Tmás, polgármester Kuslits Tibor, városi főépítész Soós Ákos, pályázti referens Fodróczi Zsuzsnn, pályáztkoordinátor HitesyBrtuczHolli Euroconsulting Kft. Dr. Brtucz Srolt Holli Krisztin Klmár Ágnes Sér Zsolt Zács Emőke Kisflusi Dorotty Portterv Kft. Mrthi Zsuzsnn Czene Év Auer Jolán Jczenkó Judit Heckenst Judit Hnczár Zsoltné ÓdudÚjlk zrt. Dr. Fil István

3 Trtlomjegyzék 1.Bevezetés Vezetői összefoglló Ágzti helyzetfeltárás Sopron története Épített és természeti környezet A város környezeti dottsági, környezetállpotánk lkulás A város fekvése, tájkrkter jellemzői Sopron természeti erőforrási Táji, természeti értékek Levegőtisztság Környezeti zj Vizek állpot Tljállpot, földhsznált Zöldterületek, zöldfelületek állpot Településkép, tájkép A város környezeti helyzete Régió, illetve z ország hsonló városink tükrében A városrészek környezeti jellemzői, problémái A levegőminőség jellemzői városrészekben A környezeti zjterhelés jellemzői városrészekben A városrészek zöldfelületi ellátottság A természeti környezet jelenléte városrészekben SWOTnlízis Sopron város épített környezete A város térszerkezeti jellemzői A város lkásállomány SWOTnlízis A város szerkezeti egységei: városszerkezet Demográfi Népesség számánk lkulás Népesség korösszetétele Képzettség Lkosság egészségügyi állpot SWOTnlízis Gzdság Áltlános jellemzés Sopron válllti szerkezete, regionális összehsonlításbn A soproni gzdság szerkezete... 65

4 3.6.4.Ipri prkok mint gzdságfejlesztés eszközei A válllkozások jövedelmezősége Foglkozttás, munkerő Gzdsági szereplők véleménye A gzdság városi koncentrációj SWOTnlízis Turisztik Kínálti jellemzők Keresleti jellemzők A turisztiki vonzerők város szövetében SWOT nlízis Szociális, egészségügyi helyzet Az egészségügyi ellátórendszer Sport Okttás Demográfii dtok Nyugt Mgyrországi Egyetem Közműellátottság Vízellátás Szennyvízelvezetés Hulldék Cspdékvízelvezetés, felszíni vízrendezés Energiellátás Közlekedés Térségi közlekedési kpcsoltok A város közlekedési helyzete Városrészek közlekedési helyzete Városrészi helyzetfeltárás Belváros Kurucdomb Észki városrész Jereván városrész Lőverek városrész Iprterületek Egyéb belterületek Sopron funkciói és vonzáskörzete A város lkossági / válllti megítélése A város funkciói A város pozíciój városhierrchiábn Sopron vonzáskörzete

5 6.Jövőkép Pozitív jövőkép Sopron szellemisége Sopron társdlm, városvezetése Sopron nemzetközi szerepe Sopron kistérségi szerepe Sopron gzdság Sopron városfejlődése Sopron turizmus A lkók életminősége Negtív forgtókönyv A jövőbeni fejlesztési irányok meghtározás Áltlános cél Temtikus célok Városrészi célok Belváros Kurucdomb Észki városrész: Jereván lkótelep: Lőverek Iprterületek: Egyéb belterületek: Strtégi Illeszkedés A célrendszer koherenciáj Agglomerációs együttműködés Az együttműködés területei Agglomerációs együttműködés módszerei Antiszegregációs terv Környezeti kompenzáció Városrészi projektek bemuttás Belváros Az Óváros emblemtikus elemeinek felújítás Várkerület tehermentesítése és felújítás A Belváros ingtlnfejlesztési tervének megvlósítás Mgánszfér projektjei A s Városrehbilitációs Pályázton kívüli fejlesztések belvárosbn Kurucdomb Multifunkcionális csrnok építése z Anger réti sporttelep rehbilitációjávl Szélmlom tömb rehbilitációj

6 9.2.3.Nemzetközi üzleti szolgálttó központ rnyhegyi letelepítése Jereván városrész Gerontológii központ Hjléktln szállás Lőverek városrész Iprterületek Közlekedés és közműfejlesztés Önkormányzt és válllkozások együttműködésének fejlesztése Szolgálttó önkormányzt kilkítás Befektetővonzás Egyéb belterületek Brlngszínház rekonstrukciój Fertő tvi vízi élet fejlesztése Blf fürdő fejlesztése Akcióterületek kijelölése, s városrehbilitációs fejlesztések bemuttás Akcióterületek kijelölése Belváros Kurucdomb A s városrehbilitációs fejlesztések Az Akcióterületi terv költségvetése* Strtégi megvlósíthtóság Ingtlngzdálkodási terv Az IVShez kpcsolódó, városrehbilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek Prtnerség A fejlesztések megvlósítását támogtó szervezetfejlesztés A Városfejlesztő Társság A településközi koordináció mechnizmusi A strtégi megvlósulásánk folymt és monitoringj Mellékletek Tömbök lehtárolás Városrészi sttisztiki dtok Irodlomjegyék Antiszegregációs terv

7 1. Bevezetés Sopron város 2007 nyrán úgy döntött, hogy elkészíti Integrált Városfejlesztési Strtégiáját (IVS). A Strtégi készítésének közvetlen indok városrehbilitációs pályázt bedásához kpcsolt kötelezettség volt, emellett zonbn városvezetés célként tűzte ki, hogy Sopron helyzetét újr végigtekintve és problémákt elemezve hosszú távr kijelölje z elérendő célokt, középtávr pedig hozzájuk elvezető utt. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és zok trtlmát z Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium áltl készített Városrehbilitáció Kézikönyv városok számár (2007. október) c. tnulmány kötelezően előírj. Sopron IVSe követi z előírt szerkezetet és megfelel trtlmi követelményeknek. A fejezetek sorrendje nnyibn módosult, hogy Helyzetelemzés megelőzi A város szerepének meghtározás településhálóztbn fejezetet, hiszen városhierrchiábn betöltött szerep, városi funkciók meghtározás helyzetelemzésből levont következtetések lpján volt lehetséges. Sopron, cskúgy mint Nyugt Dunántúli Régió többi megyei jogú város, bbn szerencsés helyzetben vn, hogy nem felel meg szociális városrehbilitáció feltételeinek, nincs városbn ngyobb létszámú szegregálódott lkosság. Természetesen vnnk olyn kisebb városi egységek, z Óváros, egyegy háztömb történelmi külvárosokbn és Kurucdombon hol szociális bérlkások vnnk és szegényebb népesség ngyobb ránybn vn jelen, zonbn ezeknek ngyság nem éri el városrehbilitációs pályáztbn megjelölt htárokt. Így Sopron kizárólg funkcióbővítő városfejlesztésre pályázht. Ennek ellenére elkészítettünk egy igen részletes Antiszegregációs tervet, melyet Mellékletbe cstolunk. Sopron városánk célj, hogy minél htékonybbn hsználj fel forrásokt és látványos eredményt érjen el. Ennek érdekében szükséges fejlesztéseket koncentrálnunk: s városfejlesztési forrásokt teljes egészében egy kcióterületre (AT), Belvárosr kívánjuk fordítni. Ennek ellenére, pályázt előírásink megfelelően további kcióterületeket is kijelöltünk, és meghtároztuk zokt fejlesztéseket, melyeket más forrásból ill. későbbi időszkbn megvlósítht város. Sopron városát társdlmi gzdsági jellemzői lpján 7 városrészre osztottuk, főleg természetföldrjzi lpon meghtározott hgyományos 20 helyett. Ezek városrészek következők: 1) Belváros 2) Kurucdomb 3) Észki városrész

8 4) Jereván városrész 5) Lőverek 6) Iprterületek 7) Egyéb belterületek A városi városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy városrészi dtok esetében csk 2001es népszámlálásr támszkodhttunk. Ugynkkor városi szinten ismertek frissebb dtok is, ezért város átfogó elemzésénél zokt hsználtuk. A városrészi tendenciák elemzésénél minden esetben jelezzük, h 2001hez képest komolybb változás történt. Ngy problémát okozott egyes esetekben z zonos évre vontkozó dtbázisok eltérése is (például z önkormányzti strtégiák, tervek és dtszolgálttások muttói). Amennyire lehetőségeink engedték, igyekeztünk z dtokt összehngolni. Az IVS készítése z önkormányzt vezetői és munktársi, vlmint szkértő cspt szoros együttműködésén lpult. A munkmódszer leglényegesebb elemét z ágzti szkmi lpon szervezett műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultk helyzetfeltárás pontosításához, jvsltok lpvetően segítették célok és projektek kidolgozását. Vlmennyi fórumon sok érdeklődő vett részt. A záró lkossági fórumon mely kb. 250 résztvevővel zjlott bemutttuk z elkészült IVSt és ATTt, válszoltunk résztvevők felvetéseire. Az biztos érzésünk volt, hogy sopronik támogtják munkánkt. Segítségüket mindnyájuknk köszönjük. Éljen Sopron! Éljen Liszt város! 8

9 2. Vezetői összefoglló 2007 őszén indult z z intenzív munkfolymt, melynek eredményeként 2008 februárjár elkészült Sopron Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Strtégiáj (IVS). Az IVSt z Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium áltl meghtározott Városrehbilitáció bn, Kézikönyv városok számár elnevezésű módszertni útmuttó lpján, nnk elvárásit teljesítve dolgozták ki z önkormányzt szkemberei és közreműködő szkértők. Az IVS kézikönyv előírásink megfelelően egy jogszbályok áltl szbályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó középtávú, integrált és strtégii szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele során Regionális Opertív Progrm áltl finnszírozott városrehbilitációs célú támogtások megszerezésének. Az Önkormányzti és Területfejlesztési Minisztérium, vlmint Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokt foglmzott meg nem csupán dokumentum trtlmát, szerkezetét, hnem elkészítésének módszertnát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően z IVS széleskörű prtnerség jegyében készült z önkormányzt és hivtl szkpolitikusi és szkemberei, közszfér és mgánszfér bevonásávl. A gondoltok megosztásár, véleménynyilvánításr szkmi és lkossági fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottk teret. Az önkormányzt e tpsztltok nyomán z IVS megvlósítását is hsonló nyitott szellemben kívánj irányítni. Az IVS készítése során elkészült jelenlegi helyzet értékelése: ágzti és területi város terében vló elhelyezkedés szempontok figyelembe vételével; város jelenlegi funkcióink elemzése, mgyr városhierrchiábn és térségben betöltött szerepének vizsgált. A jelen állpot feltárás mellett megfoglmzódott város remélt jövőbeni állpot, jövőkép. A jelen elemzése zonbn világossá tette, hogy z ideális jövő eléréséhez csk jelenlegi folymtok korrekciój problémák megoldás, tudtosn megtervezett fejlesztési feldtok megvlósítás vezet. Ennek érdekében kilkítottuk fejlesztéseknek keretet dó strtégiát és meghtároztuk: város középtávú átfogó célját, illetve ezen belül zt középtávú kiemelt célt gzdságfejlesztés, gzdság modernizálás, mely lpj lehet hzi viszonyltbn kiemelkedő életminőséget biztosító város pozíciói megőrzésének; temtikus célokt, egyebek mellett város épített értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehbilitációs célt; fentiek teljesülését rövid távon támogtó városrészi célokt; 9

10 célok megvlósulását segítő fejlesztési és nem fejlesztési típusú (szoft) eszközöket. Az IVS városrészi rövidtávú célok kijelölésével meghtározz célok megvlósulását eredményező szükséges bevtkozások típusit, s z opertív tervezést (Akcióterületi Terv) meglpozv kijelöli és priorizálj z kcióterületeket, elsőként kiemelve Belváros Óvárosi rehbilitációs progrmot. Sopron jelene: ágzti és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési strtégiájánk meghtározásához elengedhetetlen hov igyekszünk? kérdés mellett hol trtunk most? kérdésre felelni: z IVS készítése lehetőséget teremtett város helyzetének részletes vizsgáltár. E vizsgált során részletesen elemeztük rendelkezésre álló sttisztiki dtokt, megnéztük fejlődés tendenciáit 1998 / 2001 / 2005 viszonyltábn, összehsonlítottuk Sopron muttóit régió ngyvárosink, illetve Sopronhoz hsonló helyzetben levő, hsonló dottságokkl rendelkező mgyr városok (Pécs, Eger) muttóivl; elemeztük közelmúltbn készült ágzti típusú dokumentumokt; helyi interjúk, work shopok keretében elhngzott, illetve írásbn z Önkormányzthoz eljutttott vélemények lpján véglegesítettük helyzetképet. Sopron változtos táji dottságokkl rendelkező megyei jogú város, legngyobb természeti értéke Soproni hegység és Fertő tó. Mgyrországi viszonyltbn kiemelkedően kellemes éghjlt gyógyító htású, város zöldterületi ellátottság viszonylg mgs. Az értékes természeti környezetet leginkább közlekedés áltl okozott szennyeződések (levegő, zj) veszélyeztetik. A város épített környezete szempontjából is kiemelkedő dottságúnk tekinthető: építészeti öröksége nem csupán z országos viszonyltbn egyedinek számító Belvárosbn, de zon kívül is figyelemre méltó. Problémát jelent zonbn városépítészeti együttes fokoztos góniáj: nem megfelelő műszki állpot, nem megfelelő funkciók ellátás ( műemléki épületeket elsősorbn idős lkosok vgy közintézmények hsználják, számos műemlék nem látogthtó, nem kihsznált stb.). Sopron társdlmát közel fős lkosság jelenti: e lkosság, mint z ország ngyvárosink lkosság áltlábn, elöregedő, s z idősek város terében koncentráltn élnek. Ugynkkor lkosságot fitlító tényező város vonzereje, mely viszonylg mgs bevándorlószámot eredményez, s z Egyetem jelenléte, mely tnulmányi időben 10%kl növeli városbn élők számát. Problém zonbn, hogy város nehezen őrzi meg fitljit, jellemző, hogy másutt diplomázó sopronik nem térnek vissz városb. A városbn mgs diplomások szám. A lkosok szociális szempontból országos összehsonlításbn ngyon kedvező helyzetben vnnk, városbn gykorltilg teljes fogllkozttottság, s bár z usztrii várhtó élettrtmnál lcsonybb kilátásokkl, de 2005ben született sopronik mjdnem 1 évvel hosszbb életet élhetnek z országos átlgnál. 10

11 A város humán szolgálttási mgs színvonlúk. Az önkormányzt kiemelten támogtj mind z egészségügyi, mind szociális, mind z okttási intézményrendszert. A felújított Erzsébet kórház súlyponti kórház országos összehsonlításbn legkorszerűbb mgyr kórházk egyike. A város szociális hálójábn csupán egy teljesen megoldtln láncszem vn, mintegy fő hjléktln megfelelő ellátás, A városbn egyre jobbn hiányzik egy új bölcsőde óvod, de z okttási intézményrendszer megfelelő. Mindezek mellett zonbn z idősek növekvő szám mitt is fokoztosn nő z intézményi ellátottság iránti igény, ugynkkor z intézmények jelentős része felújításr szorul, problémát okoz bővítés vgy z kdálymentesítés. A megszokott mgs minőségű ellátások biztosítás további, z eddigi jelentős pénzügyi támogtásokt kiegészítő önkormányzti ráfordítást igényel. A város közmű szolgálttási is kiemelkedősen jók, helyzet z országos átlghoz képest jónk minősülő megyei átlgnál is kedvezőbb, kár közüzemi vízellátottság, kár szennyvízelvezetés, kár vezetékes gázzl ellátott lkások muttóit vizsgáljuk. A mennyiségi igények gykorltilg teljesülnek, szükség vn zonbn minőségi fejlesztésekre. A várost, lkosokt és z önkormányztot eltrtó gzdság ugynkkor ellentmondásos tényezőkkel jellemezhető: regionális összehsonlításbn lcsony városbn működő vállltok sűrűsége, s míg Győrben z elmúlt tíz évben mintegy 68%kl nőtt válllkozások szám, ddig Sopronbn csk 35%kl. A városbn vállltok ágzti szerkezetének vizsgált korszerű megoszlásnk megfelelően szolgálttó szektor dominnciáját eredményezi, zonbn ellentmondásokr utl, hogy szolgálttó szektorbn közszolgálttók legngyobb vállltok, s 10 legngyobb fogllkozttó közül 6 szintén közszolgálttó (egyetem, kórház, szntórium, polgármesteri hivtl, városüzemeltető holding, cstornázási művek). A munkválllóknk leglább egy negyede nem versenyszférábn dolgozik, s jövedelme áltlábn nem tud versenyezni szomszédos Ausztri munkdói áltl kínált keresetekkel. A sttisztikák zt muttják, hogy soproni vállltok jövedelmezősége lcsony, s kirívón z országos átlg lttik z éves bontásbn kimuttott személyi jellegű kifizetések. A város meghtározó gzdsági szektorként nyilván trtott turizmus néhány éve stgnál: bár Sopron trtj mgyrországi kiemelt szerepét, tíz év távltábn csökkent vendégéjszkák szám, lcsony trtózkodási idő, ugynkkor htárok megnyitás következtében vonzerők egyedisége csökkent, kínált koordináltln, nincsen igzi húzó termék, LISZTIÁDA nem működik vlójábn. Összegezve elmondhtó, hogy város gzdsági szerkezete nem korszerű, sem lkosság, sem pedig z önkormányzt számár nem produkál elegendő bevételt minőségi életkörülmények hosszútávú biztosításához. Az önkormányzt zonbn mindeddig nem fordított kellő figyelmet gzdság fejlesztésére. Városrészek 11

12 Mint minden városnk Sopronnk is megvnnk mg történelmileg kilkult városnegyedei, melyeket leginkább természetföldrjzi elnevezéssel illetnek. Ezek hgyományos tájegységi negyedek zonbn nem minden esetben rendelkeznek eltérő jellemzőkkel, funkciókkl. Az IVS elkészítésekor városi főépítész jvsltár 7 ngyobb, funkcionálisn és térben összefüggő városrészt került elhtárolásr. Belváros: mely mgáb fogllj z Óvárost, Várkerületet, Szt. Mihály dombot, Kossuth u. és környékét és Kőfrgó téri lkótelepet. Legfontosbb jellemzők: vegyes funkció: Óvárosbn domináns lkó és humán szolgálttó funkció: közhivtlok koncentrációj; elöregedő lkosság, szociális bérlkásokbn; értékes épített örökség, 17 múzeum, ugynkkor színvonls üzletek és vendéglátóhelyek hiány: nem élő városrész. Várkerületen közlekedési / prkolási problémák. Kurucdomb: legfontosbb jellemzők: vegyes funkciójú városrész, jól megközelíthető, kellemes lkókörnyezet, jó minőségű kertvárosis környezet mellett kifejezetten elhnygolt városnegyeddel (Szélmlom és környéke); korszerű, felújított Kórház. Észki városrész: 84es úttól észkr elterülő Bécsi domb, Virágvölgy és Arnyhegy városrészekkel: legfontosbb jellemzők: vegyes funkciójú városrész, itt tlálhtó történelmi borvidék, illetve rehbilitált iprterület, diszfunkciós hsználtú Arnyhegyi Ipri prk és környezete, melyben kihsználtln Inkubátor mellett közművesített szbd területek vnnk. Potenciális turisztiki vonzereje z mfiteátrum, mely jelenleg nem működő termék. Jereván lkótelep: lkófunkciójú városrész, legfontosbb jellemzői: rendezett, gondozott lkóterület, jó megközelíthetőséggel, rendszeres tömegközlekedéssel; elöregedő lkosság koncentrációj; megfelelő szolgálttási háló. Lőverek városrész: vsútvonltól délre, Bánflv Kutyhegy, Alsó és Felső Lőverek, Erzsébet kert és környéke, Egeredi domb és környéke, vlmint József Attil lkótelep: legfontosbb jellemzői: lkó és humán szolgálttó funkció; város zöldövezete, szállodákkl, uszodávl, nívós lkóingtlnokkl, mgs iskoli végzettségű lkossággl; itt tlálhtó z Egyetem, minek kpcsolódás város életéhez nem megfelelő. Iprterületek: ÉNy.i és DKi iprterület: legfontosbb jellemzők: domináns gzdsági funkció; z észki rész rendezetlen, viszonylg olcsó telkeken kis és közép vállltok(kkv) dominnciáj mellett Heineken, illetve z Elzett cégek székhelye; déli, továbbfejlesztésre lklms, de szbd közművesített területtel nem rendelkező terület jó megközelíthetőséggel, de rossz belső közlekedési feltételekkel, logisztiki központ közelében. Sopron belterületbe vont külső településrészei: vegyes funkciójú területek. Legfontosbb jellemzők: Brennbergbány szép természeti környezet, elöregedő, képzetlen lkossággl, lcsony komfortú lkásokkl; Sopronkőhid börtön munkát d, ugynkkor rossz imázst kelt; Tómlomfürdő horgásztó, fürdő; Blf gyógyvíz, 12

13 ugynkkor felújításr szoruló, állmi tuljdonbn lévő Szntórium; Fertő tvi kijárt Nemzeti Prk, Világörökségi helyszín, ugynkkor tó iszpos, lápos, fürdőzéshez nem kedvező, világörökség nem közkincs; Fertőrákosi Brlngszínház impozáns környezet, ugynkkor kihsználtln lehetőség, gyenge progrmkínált, gyenge mrketing, felújítási szükséglet. Sopron funkciói, szerepe városhierrchiábn A város jelenleg még kedvező helyet tölt be mgyr városhierrchiábn. A részletes összehsonlító elemzések zonbn gyengülő pozícióról tesznek tnúságot: burgenlndi városokkl versenyző város előnyei nem csupán z örök vetélytárs Győrrel szemben vgy kiemelten fejlesztett burgenlndi kisvárosokkl szemben csökkennek, hnem régió többi ngyvárosivl vgy hzi turisztiki városokkl szemben is. Sopron, megyei jogú város városkuttások jelenlegi állás szerint komplex funkciójú, városhierrchiábn megyeközpontok közé illeszkedő város. E ngyvárosi jellegű funkcióegyüttesnek megléte és ez z országos városhálóztbn betöltött hely zonbn ellentmondásos. Kuttási eredmények muttják, hogy Sopron kiemelkedően vonzó város mind mgyrországi vállltok telephelyválsztási preferenciái, mind lkosság lkóhelyválsztási preferenciái lpján, ugynkkor belső, regionális megítélése rosszbb z országosnál. A város imázs jó, de várost belülről ismerők tisztábn vnnk város versenyképességének romlásávl. A város egyértelműen komplex szerepkörű, hzi viszonyltbn ngyvárosi jellegű város. E komplex funkcióegyüttes jellemzője zonbn, hogy ngyvárosokr áltlánosn jellemző funkciókon belül többi funkciót is finnszírozó gzdsági funkció hiányos. Közigzgtási funkciók: Sopron nem megyeszékhely, így megyei típusú / szintű intézményrendszere nem épült ki, elsősorbn kistérségi szintű közigzgtási intézmények működnek, z újonnn lkult / lkuló regionális igzgtási funkciókon Győr mellett jellemzően megyeszékhelyek osztoznk. Gzdsági funkciók: Sopron, kedvezőbb fekvésű és helyzetű Győr (Dun, utópály, kedvezőbb vonzáskörzet, töretlenebb fejlődés stb.), illetve közelmúltn fejlesztett burgenlndi ipri központok mellett nehezen tudj (z önkormányzti bevételek lkulását jelentősen meghtározó) ipri szerepkörét erősíteni. Hiányos város szolgálttási szerepköre: város legngyobb szolgálttói és fogllkozttói közszolgálttók. A szolgálttó szektor mgán válllti leginkább város gzdsági funkciójánk meghtározó területéhez, z önkormányzti költségvetést jelentősen nem gzdgító idegenforglomhoz kpcsolódnk. A város gzdságánk vizsgált során kiderült, hogy hgyományos kereskedelmi funkció sem működik jól: z es években mgyr és z usztrii árk különbözőségére lpozott bevásárlóturizmust kiszolgáló kiskereskedelem súly és jövedelemtermelő képessége z árk kiegyenlítődése, illetve hipermrketek, pláz megjelenésével folymtosn csökken. A város fogllkozttási szerepköre is ellentmondásos: gykorltilg nincsen munknélküliség, 13

14 zonbn város ngyságához képest kicsi fogllkozttási vonzáskörzete, városbn betölthető állások csk viszonylg lcsony jövedelmeket biztosítnk, így ngy z usztrii elszívó erő mind diplomások, mind z lcsonybbn képzett lkosság irányáb. Okttási funkció: Sopronbn z lp és középfokú okttási hálózt mint legtöbb városi közszolgálttás megfelelő, de további fenntrtás többlet erőforrásokt igényel. A funkció meghtározó szereplője NyugtMgyrországi Egyetem zonbn nincsen jelen város életében. Az okttási, illetve turisztiki szerepkörökhöz kpcsolódik kulturális város szerepkör: városbn sok, de kevéssé modern, ezért számához képest kevés látogtót vonzó múzeum vn. A városbn vn színház, zenekr, énekkrok, tánccsoportok, de z ellentmondásokr utl, hogy részletesen kidolgozott, város emblemtikus eseményévé fejleszthető Lisztiád progrm nem működik. Humán szolgálttó funkció: városbn hzi viszonyltbn kiemelkedően jó z egészségügyi szolgálttások színvonl, s bár szkemberek szerint egyre több sebből vérzik szociális szolgálttások rendszere, m még hjléktlnok problémájánk megoldtlnságán kívül minden problémát kezel város. A funkció minősége m még vlódi ngyvárosi, térségi központi szerepű városhoz méltó, de fenntrtásához nélkülözhetetlen város pénzügyi eszközeinek bővítése. Lkó funkció: város lkói jelenleg hzi viszonyltbn kiemelkedő életminőséget nyújtó városbn élnek. A funkció hosszútávú működése zonbn (például z önkormányzt áltl biztosított szolgálttások színvonlánk megőrzése, illetve ennek feltétele: több személyi jövedelemdót városb visszjutttó, illetve többet költő lkosok dominnciáj) gzdsági funkció hiányink orvoslásávl biztosíthtó. Sopron jövőképe Sopron város vezetése, válllti szfér, civil társdlom érzi fent bemuttott, z országos viszonyltbn megteremtett kiemelkedő életminőséget veszélyeztető problémákt és természetes térségi közegben, illetve közeghez képest (Győr, Burgenlnd) erősödő lemrdást. Ugynkkor és természetesen év távltábn mindenki e problémák megoldását szeretné, zz elérni zt z állpotot, melynek fő jellemzői: nyitott, innovtív, kretív szellemiség, melynek egyik potenciális háttérbázis NyugtMgyrországi Egyetem, másik pedig mg minőségi körülmények között élő, elégedett városi lkosság; kölcsönös érdekekre épülő, városvezetés és civil társdlom párbeszédével kilkított, minden szereplő számár útbigzítást nyújtó hosszútávú fejlesztési keretek között folyó építkező munk; burgenlndi térség és teljes CENTROPE régió városihoz mért minőségi versenyképesség; htármenti /kis/térségi együttműködési hálóztbn kpu és komplex központi városi funkció betöltése mind mgyr kistérség, mind z osztrák oldli természetes vonzáskörzet települései számár; 14

15 mgán prtnerekkel közösen fejlesztett épített környezet, melynek keretei: természeti környezetet megőrző és tovább nem terjeszkedő városszerkezet és z élő és megóvott műemléki örökség; város és vonzáskörzete munkválllóit és várost eltrtó válllti szövettel jellemezhető modern gzdsági szerkezet; Liszt város szlogenre épülő, nemzetközi vonzerővel rendelkező, széles célcsoporti kört megszólítni képes, komplex és minőségi kínáltot nyújtó, jól menedzselt turisztiki desztináció; minőségi életkörülmények. A jövőképben vázolt helyzet kilkulásához vezető kciók célji Az ideális jövőt következő, egy gondoltb sűrített hosszútávú, átfogó cél megvlósulás eredményezheti: Sopron, LISZT VÁROSA legyen olyn htármenti kpu és térségi központi funkciókkl rendelkező város, egyben CENTROPE régió egyik kulturális központj, nemzetközi turisztiki desztináció, melyben minőségi életkörülmények hátterét modern szerkezetű gzdság működése dj. Annk érdekében, hogy város hosszútávon is jelenlegi mgs életkörülményeket nyújts, z önkormányzt jelenlegi minőségi szolgálttó hálóztát fenntrts és jelentkező problémákt orvosolni tudj, középtávon z önkormányzt és lkosság gzdgodásár, rövidtávon leglábbis jövedelemcsökkenés megállításár vn szükség. A jelenlegi helyzet elemzése egyértelművé tette, hogy ennek lp feltétele városfejlesztés kiemelt temtikus céljánk megvlósítás: posztindusztrális társdlmkr jellemző modern gzdsági szerkezet kilkítás. Az átfogó cél megvlósulásához középtávú 78 éves távltú, elsősorbn gzdság modernizációját szolgáló további ágzti / temtikus és támogtó /horizontális típusú célok elérése vezethet: gzdság modernizálásánk érdekében ipri és szolgálttó vállltok letelepedését ösztönző eszközök kilkítás, vállltok folymtos letelepítése. jól menedzselt turisztiki desztináció kilkítás LISZTIÁDA rendezvénysorozt, húzó, meghtározó kínálti elem köré szervezve. z Egyetem és társdlmánk htékony részvétele város életében. z épített örökség megőrzése, egyben város vonzóvá és élővé tétele, melynek eszköze részletesen is bemuttott kcióterületeken megvlósuló városrehbilitáció. 15

16 Sopron és szolgálttásink értékesítése, eldás, z ágzti típusú temtikus célok megvlósulásánk támogtás mrketing eszközével. z önkormányzt keretén belül illetve tuljdonábn, pici szereplők munkáját támogtó, pici szereplők bevonását feltételező, feldtit felelősen ellátó, elsősorbn fejlesztő és nem igzgtási jellegű szervezetek, intézmények kilkítás. z intézményfejlesztéshez szorosn kpcsolódó prtnerségépítés, hálóztfejlesztés. A fenti középtávú célokhoz kpcsolv, zok mintegy területi leképezéseként kerültek meghtározásr z egyes városrészek lpvető funkcióit erősítő, város gzdságánk fejlődését, ezáltl z életminőség megtrtását eredményező városrészi részcélok: 1. Belváros: Fő cél: z Óváros élővé tétele, épített örökség megőrzése, dminisztrtív és szociális lkó funkció csökkentése, gzdsági és kulturális funkció erősítése. A Belváros soproni városrehbilitáció elsődleges kcióterülete. 2. Kurucdomb: Fő célok: életminőség jvítás, egészség/szbdidő/sport fejlesztése; gzdságfejlesztés távltábn tervezett projektek: multifunkcionális sport és gzdsági rendezvényeknek helyet dó csrnok felépítése; Szélmlom városnegyed rehbilitációj, városrehbilitációs progrm egy következő ütemére kijelölt bevtkozás. 3. Észki városrész: Fő cél: korszerű nemzetközi üzleti szolgálttó központok vonzás városrész területére (Arnyhegy), z Ipri Prk funkcióink módosulás távltábn tervezett támogtó projektek: professzionális lobbi tevékenység és egyéb támogtó eszközök működtetése; folymtos kpcsolt z Önkormányzt és vállltok között, ügyfélbrát, egyblkos típusú ügyintézés. 4. Jereván lkótelep: Fő cél: életminőség jvítás teljes lkosságot kiszolgáló speciális szociális és egészségügyi intézmények kilkításávl, vlmint soproni lkosság áltl kedvelt kerékpáros közlekedés lehetőségének biztosításávl távltábn tervezett projektek: Gerontológii Központ; belvárost és lkótelepet összekötő biciklisáv. 5. Lőverek: Fő cél: természet és zöldterület védelem és fejlesztés; Egyetem és város együttműködésének fejlesztése. A 2015 távltábn tervezett projektek: modern egyetemi _városi könyvtár; kkreditált borászképzés indítás z Egyetemen; folymtos kpcsolttrtás z Egyetem Önkormányzt között; diákok számár szervezett, városfejlesztési célokhoz kpcsolódó pályáztok és kiállítások megszervezése. 16

17 6. Iprterületek: Fő cél: gzdságfejlesztés, befektető vonzás, megfelelő telephelykínált biztosítás. A 2015 távltábn tervezett projektek: Délkeleti iprterületen közlekedésfejlesztés, útépítés, közműfejlesztés. 7. Egyéb belterületek: Fő cél: turizmusfejlesztés, vonzerőfejlesztés. A 2015 távltábn tervezett projektek: Fertőrákosi brlngszínház felújítás; blfi fürdőfejlesztés; fertő tvi vízi élet fejlesztése. Akcióterületek, s városrehbilitációs kciók 1. Belvárosi kcióterület Sopron város önkormányzt városrehbilitációs fejlesztései megvlósításár elsődlegesen Belvárost jelölte ki kcióterületként. A Belváros, mint városrész és mint kcióterület egybeesik. Sopron városrehbilitációs tevékenységének középpontjábn z Óváros élettel vló megtöltése áll: z Óváros élővé tétele, belvárosi élet újjáélesztése szolgálj Sopron gzdsági és városi fejlődését, hiszen vonzó és életteli város vonzó terep befektetők és turisták számár is. Az Óváros élettel vló megtöltése városrész funkcióját nem változttj meg, de erősíti gzdsági és kulturális funkciót és hozzájárul Sopron fő célj, gzdságfejlesztés, turizmus fejlesztés és lkók számár kedvező életlehetőség nyújtásánk megvlósításához. A s tervezett városrehbilitációs fejlesztés minden eleme, mindhárom üteme Belváros kcióterületen vlósul meg. A fejlesztések elemei: 1. ütem Tűztorony rehbilitáció Múzeumi (Kulcspont tersz) információs és fogdóközpont kilkítás Fő tér utcburkoltánk cseréje, Borostyánkőút megjelenítésével Várflsétány kilkítás Portál, cégér, utcbútor, utctábl kuttás és tervezés pályázt NYME AMI részvételével, szemléletformálás Kísérő mgánfejlesztés: prkolóház 2. ütem Külkerület kiépítése Helyismereti művészettörténeti iskoli okttási tnterv, temtik, tnnyg elkészítése Szemléletformáló kciók folyttás Kísérő mgánfejlesztés: szállodépítés 3. ütem Várkerület rehbilitációj (nemzetközi tervpályázt lpján) 17

18 Portál progrm megvlósítás z AMIs tervek felhsználásávl Várkerületen és z Óvárosbn mgánfejlesztés A beruházássl párhuzmosn z első ütemben létrejön Városfejlesztő Rt., mely levezényli z Óváros szociálisn rászoruló lkosság igényeinek jobbn megfelelő lkáshoz jutttását és házk eldását, bérbedását város előírásink megfelelő felújítási kötelezettséggel illetve város céljink megfelelő hsznált előírásávl. 2. Kurucdombi kcióterület Sopron városrehbilitációs tevékenységének második célterülete Kurucdomb városrész. Az kcióterület lehtárolás itt is megegyezik városrészével. A Kurucdomb kiválsztását indokolt, hogy itt nyílik lklms terület városrehbilitáció lehetséges támogtott tevékenységét képező multifunkcionális csrnok megépítésére, mely szolgálj Sopron fejlesztése fő célját, gzdság fejlődésének ösztönzését, befektetők vonzását és kkvk támogtását. A multifunkcionális csrnok megépítésével Kurucdomb eddig hiányos gzdsági funkciój erősödik. A Kurucdomb másik városfejlesztési projekteleme Szélmlom tömb rehbilitációj és funkcióváltás. A jelenleg nem látogthtó, izglms épületegyüttes szórkozás/szbdidő/turisztiki célr vló felhsználás új vonzerőt jelent mjd Sopronbn, különösen fitlok és turisták számár. A Kurucdomb kcióterület fejlesztésére 2013 után kerül sor. Addigr z önkormányzt elkészítteti Multifunkcionális csrnok terveit, hogy z újr megnyíló pályázási lehetőséget elsőként rgdhss meg. A közötti tervezett tevékenységek első ütemének részletes bemuttását z IVS mellett elkészített Akcióterületi Terv trtlmzz. Az IVS megvlósítását támogtó eszközök Az IVSben fogllt strtégi megvlósítását városrehbilitációs progrm mellett egyrészt s tervezési periódusbn rendelkezésre álló további uniós forrásokból finnszírozhtó projektek, másrészt z önkormányzt áltl megvlósítndó nem beruházási jellegű támogtó progrmok / tevékenységek fogják segíteni. Sopron önkormányztánk még nincsen ezen ösztönző tevékenységeket rendszerbe foglló strtégiáj, zonbn z IVS során indított közös gondolkodás eredményeként hngsúlyos igények foglmzódtk meg z önkormányzt áltl lklmzott dópolitik átgondolásár, vlmint mrketing, illetve különböző nem pénzügyi ösztönző eszközök hsználtár. 1 A városrehbilitációs progrm sikerének előfeltétele város Ingtlngzdálkodási tervének elkészítése: belváros ingtlnink állpotfelmérése, fejlesztés strtégiájánk megfoglmzás, z opertív lépések meghtározás, illetve Soproni Városfejlesztő Társság 18

19 üzleti tervének kilkítás. A terv lpvető célj város tudtos és deklrált ingtln és vgyongzdálkodási politikájánk meghtározás. Amennyiben z önkormányzt fejlesztései átláthtók és kiszámíthtók, mgán tőke is tevékenyen részt tud venni városmegújítási folymtokbn. 2 Az dócsökkentést város létre krj hozni z ingtlnok krbntrtását, felújítását motiváló dókedvezmények rendszerét. A város minden szereplője tudtábn vn nnk, hogy jelenleg nem megfelelő város mrketingje, sem z áltlános városmrketing, sem pedig kiemelt területekhez kpcsolódó célzott turisztiki, illetve befektetők betelepítését szolgáló mrketing. Az áltlános városmrketing eszközeként is, jelenleg készül város új honlpj, m z egyik legkorszerűbb és legfontosbb mrketing eszköz. Az áltlános városmrketing kiemelt területeként kívánj város továbbikbn kezelni nem csupán turisták vonzását célzó, hnem befektetővonzás céljából működtetett célzott mrketinget. 3 A városrehbilitációhoz szorosn kpcsolódó és lklmzndó egyéb nem pénzügyi típusú ösztönző eszközök célj egyrészt Belváros élővé tételének elősegítése, műemléki értékek megőrzése, másrészt lkosság és vállltok motivációj közösségi fejlesztésekben vló részvételre, z önkéntes, felelős szerepválllásr. Néhány konkrét, továbbikbn is működtetni kívánt kció: legngyobb dófizetők köszöntése, mecénások Lckner Kristóf díjánk átdás. Új ösztönzők: olyn mozglmk, melyeken tisztességesen tenni kró polgárok sját munkájukkl részt vehetnek vgy dományikkl városszépítésért tehetnek. 4 Sopron város vezetése tisztábn vn zzl, hogy város fejlesztési strtégiáj csk kkor vlósulht meg eredményesen, h fejlesztés húzó projektjeit megvlósító önkormányzt sikeresen ösztönzi mgánerős projektek bekpcsolódását és mindehhez mg mögött tudj lkosság támogtását és felelős tennikrását. Ennek feltétele prtnerségben ( civil társdlom megkérdezésével) kilkított hosszútávú működési keretek és irányok világos megfoglmzás és kommunikációj, lkossággl vló folymtos párbeszéd. Az IVS ennek szellemében készült: szkpolitiki területek széleskörű egyeztetésének eredményeként, mgánszfér megkérdezésével, lkosság bevonásávl. 5 A fejlesztések megvlósításához megfelelő emberi erőforrások szükségesek. Ennek érdekében z önkormányzti hivtlon és egyes intézményein belül szervezeti átvilágításr, illetve szervezetfejlesztésre kerül sor. Legfontosbb feldtok: változttások z önkormányzti hivtl jelenlegi struktúrájábn: városfejlesztési osztály helyzetének átvizsgálás; gzdságfejlesztés válllti ügyintézés, turizmusfejlesztés 19

20 és városmrketing feldtok strtégii szerepének megfelelő szervezeti szintű képviselete, megfelelő erőforrás biztosítás: Gzdsági Irod létrehozás; változttások z önkormányzti tuljdonú ProKultúr kht. feldtköreiben, htékonyság növelése érdekében szervezetátvilágítás; új szervezetek létrehozás kiemelt feldtok megoldását megvlósító, delegált feldtokt önállón és felelősen megvlósító, pici és térségi prtnerekkel együttműködő fejlesztő és nem htósági szemléletű intézmények keretében: városfejlesztő cég létrehozás, illetve közreműködés turisztiki desztinációmenedzsment irod létrehozásábn; új, vegyesbizottság típusú szervezetek létrehozás: Egyetem Önkormányzt, illetve Vállltok Önkormányzt Együttműködési Bizottság. 6 Ahhoz, hogy Sopron város célji megvlósuljnk, városnk szüksége vn térségi településekre (munkerő biztosítás, részvétel turisztiki kínált különböző hálóztibn stb.). A htékony együttműködés érdekében Sopron és mikrotérsége településeinek vezetői intézményesíteni fogják együttműködésüket. Az egyeztetett tervek, közös lobbi közös érdekérvényesítést tesz lehetővé, melynek eredményeként Sopron és térsége közös fejlesztések megvlósításán keresztül is gzdgodni tud. Az gglomerációs együttműködés htékonyságánk érdekében 2008 második felében együttműködési terv készül. 7 Az IVS városbn megindult strtégii tervezés kiinduló pontj, meghtározz legfontosbb irányokt, s horizontot nyújt további finomr hngolásoknk. A város számár z IVS e szempontból nyitott strtégi, melynek lpján folyttódht prtnerségre épülő opertív tervezés és progrmmegvlósítás. Az IVSben megfoglmzott célokt és megvlósulás mikéntjét / eredményeit város vezetése következő tervezési periódust (várhtón ) megelőzően fogj részletesen felülvizsgálni. Az opertív kcióterv előrehldását éves, illetve félévi értékelések kísérik. A számszerű eredményeket / htások muttóit z IVS során hsznált dtok monitoring rendszer kiinduló dti és z dott időpontbn rögzített dtok összehsonlítás fogj dni. 8 Az IVS első opertív kibontás Belvárosr vontkozó Akcióterületi terv, melynek projektjeit Városfejlesztő Rt. és együttműködő prtnerei vlósítják meg. Az önkormányzt további opertív lépéseket megfelelő szervezeti feltételek biztosítását követően gzdságfejlesztés és turizmusfejlesztés célterületeihez kpcsolódv fogj indítni. Ezek z opertív lépések z 20

21 előzőekkel ellentétben elsősorbn nem beruházási típusú, tehát lcsonybb költségigényű, dott esetben támogtási források nélkül is életképes projektek megvlósítását jelentik. (Az Önkormányzt ezek mellett természetesen élni kíván minden olyn lehetőséggel, mely kpcsolódó ngyobb fejlesztéseket tesz lehetővé.) 21

22 3. Ágzti helyzetfeltárás A város fejlesztési strtégiájánk meghtározásához elengedhetetlen hov igyekszünk? kérdés mellett hol trtunk most? kérdésre felelni: z IVS készítése lehetőséget teremtett város helyzetének részletes vizsgáltár. E vizsgált során mintegy helyzetfeltárás bevezetőjeként röviden összefoglltuk város jelenét meghtározó múlt legfontosbb mérföldköveit, kiemelve zokt, melyek elsődleges htássl voltk város szerkezetének, funkcióink lkulásár; részletesen elemeztük rendelkezésre álló sttisztiki dtokt, megnéztük fejlődés tendenciáit 1998 / 2001 / 2005 viszonyltábn, összehsonlítottuk Sopron muttóit régió ngyvárosink, illetve Sopronhoz hsonló helyzetben levő, hsonló dottságokkl rendelkező mgyr városok (Pécs, Eger) muttóivl; elemeztük közelmúltbn készült ágzti típusú dokumentumokt; helyi interjúk, work shopok keretében elhngzott, illetve írásbn z Önkormányzthoz eljutttott vélemények lpján véglegesítettük helyzetképet. Az ágzti típusú vizsgáltok szempontji, helyzetfeltárás város egészére vontkozó lfejezetei: Adottságok: természeti és épített környezet, demográfi Gzdság Turisztik Szociális és egészségügyi ellátó rendszer Sport Okttás, egyetem Közműellátottság Közlekedési helyzet Sopron története A soproni történelemmel fogllkozó írások mindegyike leszögezi, hogy soproni medence másfél kilométeres sávj és környező domb és hegyvidék kedvező földrjzi fekvésénél fogv már régót emberlkt terület. Időszámításunk kezdete előtt z VIV. évezredtől kezdve már lkott területek tlálhtók város létesítésének lpjit képező Borostyánkőút mentén. A Várhelyen, illetve Bécsi dombon végzett ástások tárták fel város legkorábbi emlékeit, egyebek mellett z illír eredetű népesség áltl épített földvárkt. A területet kelták után 22

23 rómik szállták meg: kereskedők és kiszolgált ktonák csoportj telepedett le itt z időszámítás kezdetén. Mint Borostyánkő út egyik fontos állomás, municípiumi jogokt kpott z kkor Scrbntiánk nevezett város. A 374es qud betörést követően megszűnt rómi közigzgtás, lkosság elmenekült. Évszázdok során gótok, kunok, vrok éltek területen, új település honfogllást követően jött létre, s soroztos brbár támdások ellen rómi városfl kiegészítésével István király korábn felépült vár. Ekkortájbn kpt nevét város Suprun nevű ispánjáról. A várflkon belül flkhoz támszkodv kezdődött város kiépítése. A várost IV. László 1277ben szbd királyi város rngjár emeli között királyi mgyr htárvárból virágzó város lett, melyben németség fokoztos többségre emelkedett. A XIV. százdbn III. Frigyes jvár elzálogosított várost Mátyás király váltj vissz, s z újr megerősített vár jelentős szerepet játszik Mátyás háborúibn. 1379ből szármzik város házink első összeírás, 1447től jelennek meg céhek Sopron történetében. A török 1529ben elfogllj és feldúlj külvárost, zonbn város nem kerül hódoltság lá, ugynkkor megszállt területekről sokn menekülnek Sopronb; város lssn szbd terület központjává válik. A XVI. százd második felétől több országgyűlést is trtnk itt. 1676bn htlms tűzvész pusztít: ktsztrófánk Várostorony is áldoztául esett, s z ezt követő újjáépítéskor kpt mi lkját. A belváros gótikus házink többsége megsérült. A megmrdt flkt felhsználv építették kor divtjánk megfelelően reneszánsz és brokk stílusú házkt: ekkor épültek Sopron árkádos, loggiás udvri, melyek mi npig belváros történelmének tpinthtó emlékei. A XVII. százd végén török urlom lól felszbduló ország egyik fő kereskedelmi útvonl (mrh és lókereskedelem) Sopronon át vezetett. A XVIII. százd elején Sopron Mgyrország első tíz város közé trtozott, II. József idején vármegyeszékhely lett. Ebben virágzó korbn jelent meg nyomdászt, z ágyú és hrngöntés, kékfestőműhelyek. Ekkor került sor várárok folymtos betemetésére, s erre z időre tehető Várkerület teljes kilkulás. 1753bn itt fedezték fel z ország első szénbányáját, kitermelése z ország első gőzhjtású szállítógépének segítségével meg is indult. A XVIII. százd végén lkosság szám már több mint , s Széchenyi segítségével, 1840től z 1526bn kiűzött zsidóság ismét letelepedhetett városbn. A százdfordulón Sopronbn is megindult kpitlist fejlődés. Beluszky Pál és Győri Róbert vizsgált szerint (Fel is út, le is út városink településhierrchiábn elfogllt pozícióink változási 20. Százdbn Tér és Társdlom 2004/1.szám) ebben z időszkbn Sopron regionális funkciókkl rendelkező város, z igzgtási intézmények területén Ardot vgy Brssót felülmúlt, Győrrel közel zonos pozíciór tett szert, bár gzdsági szerepe jóvl jelentéktelenebb volt.1 1 A tnulmány szerint 1910ben z kkori országterületen 10 város töltött be regionális központi szerepkört: *gl jelzett települések regionális funkciói hiányosk voltk : Zágráb, Pozsony, Kolozsvár, Kss, Debrecen, Temesvár, Szeged*, Ngyvárd*, Pécs*, Győr*. 23

24 A fejlődésnek z I. világháborút követő békeszerződés vetett véget. Trinon NyugtMgyrország jelentős részét, így város vonzáskörzetének kéthrmd részét Ausztriánk jutttt. A város mg zonbn december 14én népszvzást követően mgyr mrdt (ekkor kpt Civits Fidelissim címet). Az állmvezetés várost hűségéért selmecbányi főiskol áttelepítésével, s hthtós támogtássl jutlmzt. A II. világháborút követő években németjkú lkosság gzdpolgár poncihterek zömét kitelepítették. A város 1950ben elveszítette megyeszékhelyi rngját. A htárábn húzódó vsfüggöny következményeként város fejlődése gykorltilg megállt, iprát visszfejlesztette z állmszocilist rendszer. Az 1950 es évektől kezdve több kistelepülést cstoltk városhoz, ez egyrészt népességnövekedést eredményezett, másrészt elindított város több problémát, mint előnyt jelentő szétterülő szerkezetének kilkulását. A rendszer felpuhulásánk időszkábn megkezdődött város újbb felvirágzás: beindult htármenti kétirányú bevásárlóturizmus, mjd z nnk nyomdokábn megjelenő egészségturizmus, mely hzi viszonyltbn jelentős vgyonok felhlmozását, város áltlános gzdgodását tette lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy ebben z időszkbn, gzdgodás reményében, felerősödik város irányáb történő bevándorlás Mgyrország válságb kerülő területeinek irányából ugusztus 19.én Sopron közvetlen térségében, Fertőrákoson került sor középkeleteurópi országok felszbdulásánk emblemtikus eseményére, Páneurópi Piknikre, melynek során több száz keletnémet menekült át Ausztriáb vsfüggöny átvágását követően. Sopron már vonzó, hzi viszonyltbn kiemelkedően mgs életminőséget nyújtó várossá, htármenti fekvésének és turisztiki vonzerőinek köszönhetően z egyik legjelentősebb mgyr turisztiki desztinációvá fejlődött. A város helyzetének, elsősorbn z áltl kínált minőségi életkörülményeknek megőrzése és további fejlődés zonbn számos, jelen tnulmánybn is felvetett strtégii kérdés eldöntésétől / meglévő problémák orvoslásánk mikéntjétől függ Épített és természeti környezet Sopron NyugtDunántúli régióbn, GyőrMosonSopron megyében, z osztrák htár mentén helyezkedik el. 1. ábr SopronBudpest SopronBécs SopronPozsony SopronGyőr SopronSzombthely SopronZlegerszeg SopronEisenstdt Forrás: MÁV Elvir dtbázis, 2008 Távolság 216 km 73 km 65 km 85 km 62 km 120 km 25 km Utzási idő vonttl 2:43 1:34 3:35 1:10 1:00 2:02 24

25 Sopron NyugtDunántúli régió ngyváros NyugtDunántúl hét mgyrországi sttisztiki régió egyike, z ország észknyugti részében helyezkedik el; három megye, GyőrMosonSopron, Vs és Zl lkotj. A régió központj Győr. 2. ábr Terület: km² Népesség: fő Népsűrűség: 90 fő/km² Megyék: GyőrMosonSopron, Vs, Zl A régió országon belüli szerepét, s jellemző kiemelkedő gzdsági funkcióit egyebek mellett földrjzi fekvésének köszönheti. A régió négy országgl htáros: nyugton Ausztriávl, délnyugton Szlovéniávl és Horvátországgl, észkon pedig Szlovákiávl. (A régió keleti iránybn Középdunántúli régióvl, míg déli iránybn Déldunántúli régióvl szomszédos.) A régió trdicionális jellemzője nemzetközi, elsősorbn osztrák mgyr htár menti együttműködés, mi jelentősen növeli terület vonzerejét mind befektetők, mind lkosság, mind pedig turisták számár. A régióbn, földrjzi helyzeténél fogv Sopronnk legjobbk kpcsolti környező településekkel, hiszen félszigetszerűen illeszkedik várost körülvevő osztrák települési kréjb. A Nyugtdunántúli régióbn öt megyei jogú város lkult ki: Győr, Szombthely, Zlegerszeg (megyeszékhelyek), illetve Sopron és Ngyknizs. Az öt ngyvárost összehsonlítv megállpíthtó, hogy Sopron második leglcsonybb népességszámú település, ugynkkor népességszám növekedése z elmúlt 78 évben itt legerőteljesebb. 3. ábr 25

26 Már régió meghtározó városink gzdságpolitiki versenyében Sopron földrjzi elhelyezkedése és fejlődéstörténetéből fkdó infrstrukturális elmrdottság mitt sok tekintetben lemrdt nem csupán győri régióközpont mögött, hnem többi megyeszékhely mögött is. (Sopron fő vetélytárs történetileg mindig elsősorbn Győr volt). Ugynkkor éppen e sjátos elhelyezkedés mitt Sopron számos ki nem hsznált potenciálll rendelkezik. 4. ábr Sopron Megyei Jogú Város Sopron közigzgtási területe: 168,960 km2 Ebből külterület: 148,300 km2 Belterület: 20,660 km2 Sopron város közigzgtási területe csáposn elnyúló: jelentős méretű külterületének kb. fele hegyvidékeken elterülő erdőterület, mely délnyugton Soproni Tájvédelmi Körzet része. Az erdőterületek észkról és keletről is behtárolják városi területeket, egyedülálló mikroklímát 26

27 biztosítv városnk. A fennmrdó külterületek másik jelentős része FertőHnság Nemzeti Prk részeként mgáb fogllj Fertőtó mgyr területét, illetve kpcsolódó, gzdg élővilágú, fokozottn védett vizes élőhelyeket. A külterületi mezőgzdsági területek jelentős eleme még várost észkról htároló Soproni Történelmi Borvidék lnkás hegyoldl. A hegyek között kilkult várost, domborzti dottságoknk megfelelően, jellemzően észknyugt és délkelet irányú úthálózt tárj fel. A beépített területrészek domborzttól függően terjednek tgolt hegyvidéki területen A város környezeti dottsági, környezetállpotánk lkulás A város fekvése, tájkrkter jellemzői Sopron kivételes környezeti dottságokkl rendelkezik, fekvése igen kedvező, 3 kistáj Sopronihegység, Sopronimedence és Fertőmellékidombság területén terül el, z Alpok és Pnnon régió tlálkozásábn. A változtos táji dottságok következtében város környezete egymástól jól elkülönülő tájkrkterekkel jellemezhető. Az észknyugtdélkeleti irányú medencében elterülő várost délnyugtról z Alpok előterében húzódó Sopronihegység övezi, mely mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves szublpin éghjltú, zömében zárt erdővel (hegyi gyertyános tölgyesek, szubmontán bükkösök, luc és jegenyefenyvesek) borított, z erdőgzdálkodás, kiránduló turizmus és gyógyüdülés számár kedvező táj, mit Sopronbánfv és Lőverek városrész, vlmint Sopronhoz trtozó pró hegyvidéki települések Görbehlom, Brennbergbány, ÓHermes és ÚjHermes képviselnek. Tómlom, Sopronkőhid és Blf mérsékelten hűvös és mérsékelten szárz, szubtlnti jellegű éghjltú, kevéssé tgolt Fertőmellékidombsor, városszéli településrészek, melyeknek gyógyvíz és délidélkeleti lejtőkön húzódó szőlőskertek dnk sjátos krktert. A város két kistáj közé zárt Sopronimedence területén terül el, mely mérsékleten nedves és mérsékelten szárz éghjlt htárán lévő éghjltávl, medenceperemen tgolt domborztávl, erdőfoltjivl és gyümölcsösszőlős kertjeivel z előbbi két táj között átmenetet képez. A Fertőmellékidombsor lnkái mögött, Kislföld kpujábn elterülő Fertő tó sjátos krktert képez Sopron természeti erőforrási Sopronhoz természet igen bőkezű, számos erőforrást kínál hsznosításr. Ezek közül kiemelendők: fenyvesekkel borított Lőverek üdítő, gyógyító htású lpesi levegője, melynek jelentősége igen ngy mgshegységeket nélkülöző országbn 27

28 vizek gzdgság: z ivóvízellátást lehetővé tevő vízdó összlet jelenléte, z ásványvízként, fürdésre hsznált gyógyvíz előfordulás (Blf), felszíni vizek gzdg megnyilvánulás ( hegyről lefutó és várost átszelő kisvízfolyások sokság, fürdésre, egyéb rekreációs tevékenységre lklms Tómlom, vlmint kiemelkedő természeti értéket képviselő Fertő tó) változtos tlj és domborzti dottságok, melyek sjátos klímávl sokrétű földhsznosításr nyújtnk lehetőséget. Az erdő, f hgyományos erőforrások közül kiemelkedő. szénelőfordulások (Brennbergbány környékén), melyek feltárás zonbn természet és környezetvédelmi érdekekbe ütközik biológii sokféleség, mely változtos táji dottságoknk, z ütközőzónábn vló elhelyezkedésnek köszönhető A minőségi élethez és z üdüléshez minden természeti feltétel dott, változtos domborzt, z erdő, jó levegő, vlmint víz jelenléte. Ezt gzdgítj továbbá szőlőtermesztési kultúr (történelmi borvidék), vlmint z épített környezeti értékek sokság, gzdg kulturális örökség Táji, természeti értékek A változtos táji dottságok, vlmint ngyobb tájegységek htárán vló elhelyezkedés gzdg élővilág előfordulását hordozz mgábn. Sopron számár legngyobb természeti értéket Sopronihegység és Fertő tó jelent. A Fertő tó vidéke Európ számár pártln ritkság, Európ legnyugtibb fekvésű sztyepptv, környezetében olyn iránituráni sótűrő növényfjok tűnnek fel, melyek nyugt felé tovább nem terjeszkednek. Kiemelkedő helyet fogll el továbbá z Európ és Afrik közötti mdárvonulásbn. A területben rejlő értékek sokságát és ngyságát területet érintő többszintű értékvédelem jelzi. A terület országosn védett természeti terület, FertőHnság Nemzeti Prk része. Nemzetközi és világszintű elismertségét bizonyítj, hogy 1979ben z UNESCO MAB progrmj keretében Bioszfér Rezervátummá nyilvánították, 1989től Rmsri Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyei között, 2004től európi közösségi jelentőségű különleges mdárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Ntur 2000) területként, 2001től pedig kultúrtájktegóriábn világörökség részeként is számon trtják. A Sopronihegység z Alpok legkeletibb tgjánk, Rozálihegységnek keleti nyúlvány. Gzdg flóráját és funáját számos védett és fokozottn védett növény és álltfj lkotj, közülük montán és szublpin elemek legkiemelkedőbbek. A hegység országos (Soproni Tájvédelmi Körzet) és nemzetközi védelemben (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) is részesül. További értékes természeti területek, emlékek: 28

29 európi közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Ntur 2000 területek) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: Fertőmellékidombsor, Dudlesz erdő, országosn védett természeti területek: Ligetptk menti TT, Ikvptk menti TT, Bécsi domb TT, Soproni botnikus kert TT kiugrón mgs számbn megtlálhtó helyi védett természeti területek, emlékek (lásd: 33/1999. (XII. 8.) Önk. rendeletben) Fent nevezett természeti értékek sokság nemzeti ökológii hálóztot gyrpítj Levegőtisztság Sopron levegőminőségét trnszmisszió útján városb kerülő légszennyező nygok, vlmint városbn működő légszennyező források erőművek, ipri telephelyek, közlekedés, fűtés htározzák meg. Sopron elhelyezkedéséből és z urlkodó ÉNyi szélirányból dódón háttérterhelést elsősorbn htáron túlról szármzó szennyeződések befolyásolják. Mivel ngyobb város, összefüggő ipri környezet közvetlen térségben nem tlálhtó, ugynkkor Sopronihegység kiterjedt erdőségei jelentős kondicionáló felületet jelentenek, város levegőminősége kedvezőnek mondhtó. Ez különösen hegységben megbúvó kis településekre (Brennbergbány, Görbehlom, ÚjHermes, ÓHermes), vlmint hegy lábár felkúszó, mgsbbn fekvő városrészekre (FelsőLőverek, AlsóLőverek) igz. A kedvező dottságok ellenére levegőminőség korántsem kifogástln. Bár z országos tendenciákhoz hsonlón légszennyező nygok mennyisége z utóbbi 15 évben csökkent, mi elsősorbn gzdsági területek átlkulásánk, jelentősebb ipri szennyezők megszűnésének (pl. Vsöntöde) és z zokbn eszközölt környezetvédelmi beruházásoknk (htárérték feletti kibocsátás megszüntetése Soproni Fipri Rt., z ELZETT Sopron Kft., z Erzsébet Kórház területén), továbbá fjlgosn kevesebb légszennyező nyg keletkezésével járó gáztüzelés elterjedésének következménye, közlekedés mint légszennyező forrás előtérbe került. A városbn htárátkelő hely révén ngy z áthldó és belső, turizmussl összefüggő forglom. Rádásul gzdsági területek átlkulás következtében egyre több kereskedelmi, szolgálttó létesítmény telepedett meg, melyek környezetterhelését is főként zok forglomvonzt jelenti. A közlekedésből szármzó káros nyg kibocsátás z ipri emisszióvl szemben fjlgos kibocsátás csökkenése ellenére folymtosn növekszik. A 84. sz. főút Sopron belvárost tehermentesítő szkszánk megépülése jvított ugyn város levegőjének minőségén, de ez z út is részben lkott területen, ill. nnk közvetlen közelében vezet át. Fentiekből következik, hogy míg fosszilis tüzelőnygok elégetéséhez és elsősorbn z ipri emisszióhoz köthető kéndioxid és szilárd légszennyező nygok mennyisége csökkent, ddig nitrogéndioxid, illetve nitrogénoxid koncentráció növekvő tendenciát mutt. A területen 29

30 kibocsátott nitrogén dioxid, illetve nitrogénoxidok cc. ¾e közlekedésből szármzik, kibocsátott összes szennyezőnyg ( széndioxidot is ide sorolv) közel 30 % járművek közlekedéséből dódón kerül levegőbe. A levegőminőség jelenlegi állpotár városbn működő mérőállomások utomt és mnuális (korábbi nevén RIV) dtiból következtethetünk. Ezeket z dtokt összehsonlítv z ország háttér légszennyezettségét vizsgáló, közeli Fertőújlkon (Srród) működő mérőállomás dtivl városi emmisszióról is információt nyerhetünk. Az lábbi táblázt Sopron és Srród levegője szennyezettségének minősítését muttj, z utomt mérőállomásokon mért éves átlgok lpján2 légszennyezettségi index szerint. 5. ábr SO2 NO2 NOx PM10 benzol CO O3 szálló por SOPRON SARRÓD kiváló kiváló jó jó kiváló jó megfelelő megfelelő kiváló kiváló kiváló kiváló jó jó kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló jó jó A NO2 és SO2 tekintetében Sopron mnuális mérőállomásin z utóbbi 2 évben mért dtok is évi minősítést igzolják. Sopron légszennyezettségi állpotáról továbbá város zónbesorolás nyújt információt. Sopron 4/2002.(X.7) KvVM rendelet szerint légszennyezettségi szempontból ún. kijelölt város, z egyes légszennyező nygok közül nitrogéndioxid z, melynek zóncsoportb sorolás ( C csoportb sorolt) zt muttj, hogy városon belül lehet olyn terület, hol nitrogéndioxid légszennyezettség htárérték feletti. E mitt város területére vontkozó jogszbályok értelmében levegővédelmi intézkedési progrm készült, mely Sopron egész területét tekintettel rr, hogy htárérték túllépések még Lőverekben is előfordultk nitrogéndioxid vontkozásábn terheltnek tekintette. A nitrogénoxidok mellett kiemelendő felszínközeli ózon mgs koncentrációj. Az ózon sztrtoszférábn létfontosságú, hiszen hiányábn z ultriboly sugárzás behtol légkörbe, ugynez gáz felszínhez közel zonbn súlyos gondokt okozht, fotokémii szmog egyik okozój. A felszínközeli ózon kipufogó gázok nitrogénoxidjink és illékony szerves összetevőinek fotokémii rekcióibn keletkezik, npsugárzás htásár. Sopronbn z ózonszennyezettség növekvő tendenciát mutt. 2006bn z ózon koncentrációj tájékozttási küszöbértéket3 többször is meghldt, ezen belül 3 egymást követő órán keresztüli átlépés 2 2 Az országos légszennyezettségi mérőhálózt utomt mérőhálóztánk évi dti lpján készült hzánk levegőminőségéről szóló összesítő értékelés (VITUKI Kht., március) lpján 3 légszennyezettségnek egyes légszennyező nygok tekintetében lkosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjir megállpított szintje, melynek túllépése esetén lkosságot tájékozttni kell 30

31 lklomml fordult elő. Szemben z egyéb légszennyezőkkel, mennyisége forglms városi utcákbn lcsonybb, mint kijutv városból, hol képződéséhez szükséges npsugárzás intenzitás megfelelő. Ez z ok nnk, hogy z ózon koncentráció várostól távoli, háttérterhelést vizsgáló srródi mérőállomáson is mgs. A mgs felszínközeli ózon koncentráció z ország erre területére jellemző mgs háttérsugárzássl mgyrázhtó. Nem hgyhtó figyelmen kívül, hiszen mellett, hogy egészségkárosító htás vn, klímváltozássl is szoros összefüggésben vn. A növényekre gykorolt htás befolyásolj vízciklust, ezzel is súlyosbíthtj mind z árdásokt, mind z szályokt. Légkörkuttók, klímváltozássl fogllkozók figyelmeztetnek rr, hogy városi szmog rövidéletű gázként ismert ózon jelenléte ngy vlószínűséggel állndóvá, és szinte globálissá válik Környezeti zj Környezeti zj Sopronbn z üzemi létesítményektől, kulturális és szórkozttó létesítményektől, vlmint közlekedéstől szármzik. A légszennyező forrásokhoz hsonlón z utóbbi 15 évben z ipri terhelések háttérbe szorultk, környezetminőséggel szemben támsztott szigorúbb követelmények, htósági ellenőrzések és kötelezések htásár z üzemi eredetű környezeti zjterhelés kisebb lett, z érintett lkóterületek térségében htárérték feletti zjterhelés már nem tpsztlhtó. Egyes szórkozttó létesítményekkel szemben még mindig érkeznek pnszbejelentések, melyek vizsgáltok lpján meglpozottk, e környezeti zjterhelések zonbn csk időszkosk. Meghtározó környezeti zjforrás közlekedés lett, növekvő gépjárműszám és forglom következtében közúti közlekedéstől szármzó zjterhelés növekvő tendenciát mutt. A város elhelyezkedéséből, szerepéből és közlekedési dottságiból dódón ngy várost érintő trnzit forglom és turizmussl összefüggő belső forglom, melyet megtelepedő gzdsági, elsősorbn kereskedelmi, szolgálttó funkciójú területek jelentős forglomvonzt tovább terhel. Ugyn 84. sz. főút Sopron belvárosánk tehermentesítését szolgáló szksz megépülése következtében belváros terhelése némileg csökkent, zonbn ez z út is belterületen keresztül, belváros szélén, lkóterületeket is érintően hld. A város területére készült zjszámítások (Környezetvédelmi Progrm helyzetfeltárás, Strtégii zjtérkép) szerint forglmsbb utkon nppli időszkbn jellemzően 05 db, éjjeli időszkbn 510 db htárérték túllépések fordulnk elő, de nem ritkák nppl z 510 db, éjjel 1015 db htárérték túllépések sem. A mgs környezeti zjszint különösen belváros forglmsbb útjin és bevezető útszkszokon jelent problémát. A belterületet hossznti iránybn átszelő vsútvonlk (különösen Győr Ebenfurth vsútvonl), vlmint vsúti pályudvr is jelentős környezeti zjforrás. Jelentős htárérték túllépés Kismrtoni sor és kórház környezetében tpsztlhtó. 31

32 Vizek állpot Sopronbn kiemelkedő természeti tőke víz, térség jelentős felszíni és felszín ltti vízkészlettel rendelkezik. A felszíni vizek változtos megjelenésűek, Sopronihegységet behálózó ptkok, erek városb érve két jelentősebb vízfolyásb egyesülnek, Rákptk nyugton, z Ikv keleten belvárost is érintve szeli át várost, mjd két ptk várostól délre egyesülve z Ikvábn folyttj útját. Az erdőterületekről érkező ptkok város beépített területein jelentős romlást szenvednek el sok cspdékvíz és szennyvíz bekötéstől. A városon belül Rákptk egyes szkszokon zárt cstornábn folyik, mi z öntisztulási képességét jelentősen rontj. Az Ikv vízminőségét z erősen szennyezett Rákptk, z lsóbb szkszon pedig város tisztított szennyvíz kibocsátás htározzák meg. A ptk erősen szennyezett minősítésű z oxigén háztrtás KOIps, KOId szerves nyg szennyezettségi muttók lpján, II. osztályúr jvult viszont szerves mikroszennyezők besorolás. Pártln természeti kincs Sopron közigzgtási területét (Blf) is érintő Fertő tó. A évi vízminőségi vizsgáltok szerint tó vizének mgs sótrtlm és szerves nyg trtlm nem változott, tó vizének oxigénellátottság mintvételek mérési dti szerint megfelelő volt. A mérési eredmények továbbr is tóvíz mezotrofikus mezoeutrofikus állpotát jelezték. A bkteriális szennyezettség szempontjából Fertőrákosiöböl változtlnul "jó" minősítésű, fürdésre lklms. A terület természetes eredetű, fürdésre hsznált állóvize még Tómlom, mely bár jelentős terhelést szenved el tó környezetének sűrű beépítettsége mitt fürdésre szintén lklms. A város ivóvízellátás sját vízműkutkról biztosított. A város vízellátását 90 %bn fertőrákosi, cslánkerti, kistómlmi és kőhidi vízműtelepek biztosítják, mit Bécsi úti vízműtelep felszínközeli tljvizes rétegre települt glériás vízkivételi műve egészít ki. A vízműkutkt Sopron és Környéke Víz és Cstornmű Rt. üzemelteti, mely szennyezés jelző észlelő kutk működtetésével, rendszeres vízminőségellenőrzéssel biztosítj fogysztóink jó minőségű ivóvizet. A kutkból kitermelt víz jellemzően mindenféle vízkezelési technológi lklmzás nélkül kerül fogysztókhoz. A főtelepi (Bécsi úti) vízműtelepen biztonsági klórozást lklmznk, mivel vízkivétel felszín közeli rétegekből történik. A vízminőséget kiskertek területén folyttott nem megfelelő szennyvízkezelés, vlmint z állttrtó telepekről szármzó szennyeződések következtében nitrátosodás veszélyezteti, mely elsősorbn felszínközeli, környezetérzékeny krsztos vízbázisokt érinti. A sérülékeny fertőrákosi és sopronkőhidi vízbázisoknál végzett vizsgáltokból megállpíthtó volt, hogy felsőbb rétegekből szennyezettebb víz jut vízdó rétegbe. Az említett vízbázisokr kiterjedően 1997től indulón részletes állpotfelmérésre került sor, melynek eredményei lpján megkezdődött, és jelenleg is folyik vízbázis rekonstrukció. Ennek eredményeként több régi, mgs nitráttrtlmú kút termelésből történő kivonás, egy részének eltömedékelése, másik részének figyelő, észlelőkútként vló további üzemeltetése megtörtént. Ezzel egy időben új, 32

33 modern technológiávl épített kutk átdásár, termelésre történő bevonásár is sor került. Így fogysztói hálóztb jutttott, termelő kutk áltl kitermelt kevert víz nitrát trtlm csökkent. A nitrátosodás problémáj Főtelepi Gléri területén is jelentkezett, elsősorbn környéken lévő kiskertekről szármzó szennyeződés mitt. A Sopron Plz megtelepedésekor kiskertek felszámolásr kerültek, ennek htásár fokoztosn csökkent termelt víz nitrát trtlm. Itt termelt víz keménysége is mgs vízben lévő oldott klcium, mgnézium sók mitt, áltlábn megengedett htárérték körül, vgy felette vn. A távlti tervekben szerepel z ivóvíz keménységének csökkentése központi vízlágyító berendezés üzembe helyezésével. A vízminőség védelmének biztosítását nehezíti, hogy vízbázisok hidrogeológii védőterületei, övezetei még nem kerültek lehtárolásr Tljállpot, földhsznált A földtni közeg érzékenysége szempontjából Sopron 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint fokozottn, illetve kiemelten érzékeny besorolású. Ezen belül Sopronimedence peremén lévő krsztosn viselkedő részek z érzékenyebbek, hiszen krsztvizek itt közvetlen kpcsoltbn vnnk felszínről beszivárgó vizekkel. A nyugti peremvidéken kőzetek zömét lkotó felsőpnnónii üledékek zömében gygos, kőzetlisztes kifejlődésűek, melyek felszíni szennyeződésre kevésbé érzékeny területek. A tljok szennyezettségére vontkozó átfogó vizsgált Sopron városábn nem készült. 1992ben John Bél Országos Közegészségügyi Intézet végzett közlekedésből szármzó tljszennyeződés feltárásár vizsgáltot. Ennek megállpítás z volt, hogy fémek vontkozásábn Sopron tlj viszonylg tisztánk tekinthető, közlekedésből szármzó ólom feldúsulás sem volt megfigyelhető. Ezzel szemben policiklikus romás szénhidrogének (PAH) htárérték feletti mennyiségben voltk jelen, elsősorbn ngyforglmú utk mentén. Tlj és tljvízszennyező forrásként említhető továbbá városi hulldéklerkó, hol z elszivárgó csurglévizek mitt tljvíznek mgs szulfát, klorid és nitrát trtlm. A térség tljképző kőzetei és tlji igen változtosk, ennek megfelelően tájhsznosítás is sokrétű. A területhsznált megoszlását tekintve Sopronbn z erdőterületek (34,7 %), náds területek (18 %) és szőlőterületek (5,8 %) rány kiemelkedően mgs z országos átlgértékekhez képest. Mgs kivett területek rány is (20,7 %), melynek növekedése z utóbbi 15 évben felgyorsult. A beépítésre szánt területek ngy részét még csk tervek trtlmzzák, így belterületnövekedésnek még ngy trtléki vnnk. Ezzel összefüggésben z országos átlgértékekhez képest jóvl lcsonybb szántóterületek (13,6 %) és gyepterületek rétek (3,1 %), legelők (2,4 %) rány, rádásul szántóterületek egy jelentős része prlgon hever. A tájgzdálkodást tekintve Sopronbn z erdőgzdálkodás és szőlőművelés krkteres megjelenésű. 33

34 Zöldterületek, zöldfelületek állpot Sopron belterületi zöldfelületi rendszerét zöldterületek (városi szintű közprkok, lkóterületi szintű közprkok, közkertek), belterületi erdők, zöldfelületi intézmények (temető, strnd, sportpály, kemping), jelentős zöldfelülettel rendelkező intézmények (kórház, szntórium, Egyetem, üdülők) kertjei, z üzemi területek összefüggő, kondicionáló értékű zöldfelületei, ngy belterületi kertségek (Virágvölgy, Bánflv Kutyhegy), csládi házk kertjei, vlmint z útmenti fsorok, ptkmenti zöld sávok képezik. E zöldfelületi elemek z erdőterületek révén, továbbá ptkok mentén külterületi zöldfelületi elemekkel kpcsoltbn állnk. A település zöldterületi ellátottság viszonylg mgs (3040 m2/lkos), mely elsősorbn közjóléti célú erdőknek köszönhető. Kiemelkedő értéke városnk z erdőterület közelsége, mely jelentősen növeli rekreációs lehetőségek tárházát. Sopronbn és környékén tlálhtó z ország második legngyobb és leglátogtottbb prkerdeje. A prkerdei létesítmények 4 tömbben helyezkednek el, melyek közül kettő Sopronihegyvidék, Szárhlmi prkerdő Sopron közigzgtási területén tlálhtó, de Páneurópi piknik emlékhely is közelben (Fertőrákos) terül el. Sopron sportlétesítményekkel vló ellátottság is jónk mondhtó. A évi sportsttisztiki jelentés lpján összesen 154 szbdtéri és fedett létesítmény tlálhtó városbn. A létesítmények túlnyomó többsége önkormányzti tuljdonbn vn Településkép, tájkép A város kedvező tájképi dottságokkl rendelkezik. A Sopront körülölelő hegyvidék erdőségei szépen keretezik várost, mely mögött z Alpok hegyei (Schneeberg, Sthuleck) mgsodnk. A város mgsbb pontjiból Fertő tór is rálátni, mely csillogó vízfelületével, végtelen náds területeivel nyuglmt árszt. A táj mozglmsságát erősíti vidék különös szépségű része, tó nyugti prtjávl párhuzmosn futó Fertőmellékidombsor, kiemelkedő tájképi értéke déli lnkáit borító szőlőterületek látvány. A városkép Sopron építészeti értékei következtében szintén kiemelkedő értéket jelent, melyet zonbn z utóbbi évtizedek átgondoltln, településkép lkulását figyelmen kívül hgyó fejlesztések kedvezőtlenül befolyásoltk. Kiemelkedően értékes látványelemek (pl. belváros műemléki épületeinek látvány Bécsi út felől) tűntek el, gzdsági területek htártln terjeszkedése pedig főként déli területeken átformált városnk z ideérkező elé feltáruló látványát. A bevezető útszkszok mentén z idegenforglmi, turisztiki szerepkörű városhoz nem méltó településképi megjelenés, városkép lkult ki A város környezeti helyzete Régió, illetve z ország hsonló városink tükrében 34

35 Sopron környezeti jellemzőiből Régió és z ország hsonló városink (Győr, Szombthely, Zlegerszeg, Ngyknizs, Pécs, Eger) vontkozásábn erősségként kiemelendők tiszt levegő, z átlgon felüli infrstrukturális ellátottság, vlmint természeti környezet pártln sokfélesége és gzdgság. Bár város z immissziós dtbázis lpján történt besorolás szerint kedvezőtlenebb levegőminősítéssel illethető, mint Ngyknizs, Győrnél vgy Pécsnél hol légszennyezettség ngyobb összefüggő térséget érint kedvezőbb helyzetben vn. Kiemeli viszont Sopront z Alpok közelségéből és kiterjedt erdőségekből dódó klimtikus dottság. A tiszt levegőnek és szublpin klímájánk köszönhetően Lőverek klimtikus gyógyhelyként nyilvántrtott, Sopron pedig, mint kiváló levegőjű város ismert. Sopron infrstrukturális, közműves ellátottság kiemelkedő. A teljes közműellátás szinte vlmennyi lkásbn, háztrtásbn biztosított, mi mgs színvonlú lkókörnyezet minőséget eredményez. A természeti környezet Sopron térségének egyes részeire jellemző igen eltérő táji dottságok következtében ngyon változtos. Nemcsk természeti környezet bír pártln gzdgsággl, hnem többnyire helyi védelemben részesülő, emberi tevékenységgel létrehozott táji értékek (pl. kertek, fsorok, telepített fák stb.) ngy szám is kiemelkedő. A város ezzel szemben hátrányt szenved ngy trnzitforglom és ebből következő környezetterhelés, vlmint mgs ózon koncentráció mitt, mi z elhelyezkedéséből dódik. Sopronbn szomszédos Ausztri mitt is ngy z áthldó és belső, turizmussl összefüggő forglom. A várost ténylegesen elkerülő út hiányábn jelentős z ebből dódó környezetterhelés. A növekvő közlekedési eredetű légszennyezéssel összefüggésben vizsgálv jelentős problém mgs ózonkoncentráció, mely z ország erre területére jellemző mgs háttérsugárzássl mgyrázhtó A városrészek környezeti jellemzői, problémái A városrészek környezeti állpotánk vizsgáltábn zon környezeti elemek és rendszerek mentén értékeljük lehtárolt városrészeket (LőverekBánflv, 84. sz. elkerülő úttól észkr eső városrész, Belváros, Jereván lkótelep, Kurucdomb, nyugti és keleti iprterületek, vlmint egyéb belterületek), melyek területi differenciálódást muttnk, így segítségükkel z egyes városrészek környezeti sjátossági kimutthtók. Így z lábbikbn levegőminőség, környezeti zj, zöldfelületi ellátottság, vlmint természeti környezet vontkozásábn muttjuk be városrészek környezeti jellemzőit és problémáit. 35

36 A levegőminőség jellemzői városrészekben Sopron levegőminőségének lkulásábn közlekedésből szármzó légszennyezés meghtározó. Ennek következtében forglmsbb utk, így ngy átmenő forglmt bonyolító elkerülő út, vlmint városb bevezető utk (Győri út, Csengery út, Mgyr u., Lchner u., Várkerület, Híd u., Bánflvi u., Blfi u., Pozsonyi u.) környezetében rosszbb levegőminőség. Leginkább terhelt belváros, legjobb helyzetben Lőverek városrész és z egyéb belterületek vnnk. Kedvező helyzet Kurucdomb és Jereván lkótelep, vlmint 84. sz. úttól észkr eső városrész forglmsbb utkkl nem érintett területein is. A levegőminőséget kondicionáló felületek kiterjedése is befolyásolj. Ebből szempontból is Lőverek, vlmint lkótelep és ngy kerttel rendelkező csládi házs beépítésű településrészek kedvezőbb helyzetűek. 6. ábr: Sopron Város légszennyezettségi térképe A környezeti zjterhelés jellemzői városrészekben Sopronbn közúti és vsúti közlekedés meghtározó környezeti zjforrás. Leginkább terheltek ngy forglmt bonyolító közutk menti területek, zonbn kevésbé forglms területrészeken szűk beépítési szélesség is okozht környezeti zj problémát. E szerint legzjosbb területek belvárosbn tlálhtó Cstki u., Csengery u., Lckner K. u., Kossuth L. u., Mgyr u. menti területek. A htárérték túllépés ezeken területeken nppl 510, éjjeli időszkbn 1015 db mértékű. Jelentős környezeti zjjl terhelt további számos belterületi út, vlmint Jereván lkótelep (Frktár u., IV. L. király u., Teleki u.), Kurucdomb (Blfi út, Fpic, Frknói u., Kórház u.) és Lőverek városrész (Ágflvi u., Bánflvi u., Felsőbüki Ngy Pál u., Lővér krt.) forglmsbb útji menti területek, hol htárérték túllépés nppl 05, éjjeli időszkbn 510 db. A Lőverek zjhelyzetére domborzt is befolyássl vn, kedvező hngterjedési viszonyok következtében zj ngy távolságokbn is érezhető és zvró htású. A vsúti 36

37 forglom GyőrEbenfurth vsútvonlon ngyobb mértékű, mi Kurucdomb, Belváros és Jereván lkótelep vsúttl htáros peremterületein jelent problémát. 7. ábr: Sopron Város strtégii zjtérképe közúti közlekedésből eredő konfliktus térkép A városrészek zöldfelületi ellátottság A zöldfelületi ellátottság tekintetében LőverekBánflv tömb területe messze kiemelkedő, mi városrészben tlálhtó közprkok, közkertek mellett elsősorbn közjóléti funkciójú erdőterületeknek, zöldfelületi intézményeknek (temető, sportterületek, kemping), jelentős számú és kiemelkedő zöldfelületi értékkel bíró intézménykertjeinek (szntórium, üdülők kertjei, botnikus kert,), villkerteknek, vlmint z utcákbn tlálhtó fsoroknk köszönhető. Zöldfelületi ellátottságát tekintve Jereván lkótelep városrész is megfelelő, kilkításán z kkoribn még élő normtív szbályok lklmzás érezhető. A városrészben negtívumként zöldfelületek nem megfelelő gondozottság, felújítás hiány említhető. Bár csládi házs övezeteinek és kiterjedt kertségeknek köszönhetően z egyéb belterületekhez hsonlón 84. sz. elkerülő úttól észkr fekvő városrész is jelentős kondicionáló felületekkel bír, hsználti értékkel rendelkező zöldfelületek hiányoznk. Ennek jvítás végett városrészben településszerkezeti terv már több tervezett zöldterületi elemet is jelöl. Ugyn történelmi belváros szerkezeti dottságiból dódón zöldfelülettel lig rendelkezik, város legjelentősebb zöldterületei (Széchenyi tér, Deák tér, Szent István prk, Erzsébet kert) zonbn belvároshoz kpcsolódón, hhoz közel tlálhtók. Jelentős hiányosság, hogy mind Rák, mind z Ikvptkbn rejlő zöldfelületfejlesztési lehetőségek kihsználtlnok. Az iprterületek közül ngy múlttl rendelkező nyugti iprterület jelentősebb zöldfelülettel bír, ezek jelentős része zonbn gondoztln, elhnygolt megjelenésű. Ezzel szemben keleti iprterület új kilkítású, gondozott zöldfelületei ngykiterjedésű prkolófelületek mitt jellemzően csk kis területre koncentrálódnk. Mindkét iprterület hiányosságként említhető fő feltáró, illetve htároló utk mentén növényzet, fsorok hiány. 37

38 8. ábr Sopron MJV Településszerkezeti terve Zöldfelületi rendszer (URBANITÁS, 2000.) A természeti környezet jelenléte városrészekben A természet elemeként várost átszelő ptkok (Rák, Ikv), vlmint városb benyúló erdőterületek jelennek meg belterületen. A ptkok ökológii szerepe különösen Sopron belvárosábn csekély, bennük rejlő zöldfelületfejlesztési lehetőségek kihsználtlnok. A várost kiterjedt erdőségek (Sopronihegység erdőterületei, Dudlesz erdő, Szárhlmi erdő) övezik, szerves kpcsolt z erdőterületekkel ennek megfelelően LőverekBánflv városrésznek, 38

39 vlmint z egyéb belterületeknek, Blfnk, Tómlomnk és Sopronihegységben megbúvó településrészeknek vn. 9. ábr Sopron MJV Településszerkezeti terve Táj és természetvédelem, értékvédelem (URBANITÁS, 2000.) 39

40 SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői tiszt levegő növekvő forglomból dódó fokozódó tiszt ivóvíz, gyógyvíz légszennyezés biológii sokféleség, helyi védett ptkok rossz állpot, rossz vízminőség természeti értékek ngy szám értékes látványelemek eltűnése, Lőverek ngy zöldfelületi borítottság városkpuk kedvezőtlen településképi kedvező tájképi dottságok lkulás peremterületeken zöldfelületek gondoztlnság Környezeti htótényezők, környezetminőséget meghtározó infrstrukturális jellemzők minden iránybn jó vsúti kpcsoltok kimgsló infrstrukturális ellátottság sját vízellátás szennyvíztisztítók korszerűsítése hulldék újrhsznosítás területén előrelépések (szelektív hulldékgyűjtés, komposztálás) z üzemi eredetű zjterhelés csökkenése A gzdálkodás környezeti összefüggései gyógyvíz hsznosítás (ásványvíz, fürdő) természetközeli erdőgzdálkodás, szőlőtermesztés Környezetegészségügy, humánerőforrás klimtikus gyógyhely közjóléti erdők, mint jelentős rekreációs lehetőség megújuló zöldterületek országos viszonyltbn mgs színvonlú lkókörnyezet sportkedvelő lkosság ktív civil szervezetek, működő erdei iskol korlátozott lehetőségek z lterntív közlekedés területén (kevés kerékpárút, rossz tömegközlekedés) lterntív energiforrás hsznosítás gyerekcipőben jár komplex hulldékgzdálkodási rendszer kiépítése késik növekvő forglomból dódó fokozódó zjterhelés elhnygolt állmi fürdőhely borásztnk hzi viszonyltbn jelentkező hátrány (későn történt privtizálás) környezeti összefüggései forglms utk mentén élő gyerekeknél z sztmás betegségek ngyobb gykoriság mgs környezeti zjjl terhelt területeken kedvezőtlen pszichés htás egyes városrészek (84. sz. úttól észkr lévő városrész, új lkóterület fejlesztések) rossz zöldterületi ellátottság ptkok kihsználtln zöldfelületi dottság Lehetőségek Veszélyek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői kiterjedt erdőségeknek köszönhető mgs háttérsugárzás mitt mgs ózon tiszt levegő koncentráció, városi szmog veszélye vízbázisvédelmi területek lehtárolás ptkok mederrendezésének természeti értékek sokfélesége és elmrdás gzdgság (ökoturizmus fejlesztése védőterületek lehtárolás hiányábn vízbázist veszélyeztető tevékenységek megjelenése természeti értékek sérülékeny volt Környezeti htótényezők, környezetminőséget meghtározó infrstrukturális jellemzők elkerülő út megépítésével belterület tehermentesítése z átmenő forglomtól közlekedéspolitik kedvező lkulás, kötöttpályás közlekedés előtérbe kerülése megújuló energiforrások gzdgság elkerülő út megépülése hiányábn trnzitforglom fokozott terhelése közlekedéspolitik kedvezőtlen lkulás, kötöttpályás közlekedés háttérbe kerülése gáz és villmosenergiellátás területén függőség 40

41 A gzdálkodás környezeti összefüggései z állmi fürdőhely megújulásár forrásteremtés számos természeti erőforrás, sokrétű tájhsznosítási lehetőség történelmi borvidékből dódó lehetőségek 3.4. mezőgzdsági politik kedvezőtlen lkulás mitt fenntrthtó tájgzdálkodás háttérbe szorulás olyn gzdsági ágztok erősödése, melyek veszélyeztetik kedvező környezetminőség fennmrdását Sopron város épített környezete A városi belterületek: (km2) Sopron 17,224 SopronkőhidTómlom 0,991 Blf 1,210 Brennbergbány 0,863 Görbehlom 0,201 ÚjHermes 0,075 ÓHermes 0,059 Erdei iskol 0,026 Istvánkn 0,011 Fertői Vízitelep 1,453 Sopron városi területei nem lkotnk egy egységes települési szövetet. Az egyes területfelhsználási elemek htár domborzti viszonyok és település fejlődésének korszkonkénti sjátossági mitt nem lkotnk kiegyensúlyozott szerkezetet, beépítést, krktert. A városhoz több területileg elkülönült lkott településrész trtozik: Sopronkőhid, Tómlom, Görbehlom, ÓHermes, ÚjHermes, Brennbergbány és Blf településrészek, melyek 614 kmre helyezkednek el központi belterülettől. A rendszerváltozás utáni időszkbn város fejlődése során z érdekek, illetve z értékek konfliktus látszott megerősödni. A rendszerváltozás és privtizáció, tuljdonviszonyok átrendeződése bizonytln helyzetbe hozott zelőtt stbil ágztokt (mint pl. mezőgzdságot, borásztot, z erdészetet). Ezzel szemben felerősödött kereskedelmigzdsági szektor (tercier ágzt) letelepülésének igénye, zöldmezős területeken. A területi terjeszkedés nemcsk kereskedelmigzdsági ágztbn, hnem lkásépítési szektorbn is megjelent. Az üzleti célú területfejlesztés erős nyomást gykorolt városvezetésre, így hrmonikus városfejlesztés érdekeinek képviselete nem kellő módon érvényesült. A város továbbterjeszkedésének irányit már természetileg értékes, védett és védelemre szánt területek lezárták: ilyenek város ÉnyiDKi tájolású eredendően 41

42 mezőgzdsági területei (Sopronimedence, Ikvvölgy), vlmint Sopronimedence fölötti vízválsztó vonltól ÉKre eső területek (Virágvölgy, Tómlomvölgy, Sopronkőhid). A város több jól elkülöníthető egységre oszlik városi funkcióktól, jellegtől és városszerkezettől függően (ezek részletes elemzését ld. további fejezetekben): 10. ábr Belváros Kurucdomb városrész Észki városrész Jereván lkótelep városrész Lőverek Bánflv városrész Iprterületek (nyugti és keleti) városrész Egyéb belterületek A város térszerkezeti jellemzői A Sopron településszerkezeti szempontból tehát hét városrészre oszthtó. Ezek kilkulását jórészt ngy közlekedési hálóztok rendszere htározt meg: vsút, és 84es út, vlmint történelmi városmg gyűrűirányú útj, Várkerület, illetve z bból kiinduló sugárirányú utk, mint pl. Lckner Kristóf út, z Újteleki utc, z Ötvös utc vlmint Szent Mihály utc. 42

43 A központi belterület, Belváros településszerkezetileg, területfelhsználás szempontjából és településképileg is legmeghtározóbb eleme z Óváros, illetve z zt körbe vevő történelmi külvárosok, Sopron városközponti területei. A városrész összefüggő műemléki környezete meghtározó és mgyrországi viszonyltbn is egyedülálló építészeti és városszerkezeti érték, mely város fő vonzerejét dj. A városközpont értékes építészeti együttese ugynkkor gond is, mivel kilkulás egy másik kor emberének élettere volt, így megváltozott életkörülmények, és ebből fkdón megváltozott igények kielégítése kompromisszumok nélkül nem lehetséges. Részben emitt sem tudott megújulni már több évtized ót. Az épületek speciális térrányi, lprjzi elrendezése, megoldtln prkolási helyzet mind nehezítő körülmény bbn, hogy megújulást finnszírozni képes lkossági réteg beköltözzön, és segítse rehbilitációt. A történelmi belvároshoz kpcsolódó tömbök jellemzően kisvárosis lkóterületek, de Várkerület mentén, vlmint Várkerületből induló sugárirányú utk mentén városközponti jelleg dominál. A történelmi városrész külső városfl áltl htárolt terület. A város történelmi mgj köré gyűrűkben bővült város. A kilkult szerkezet egyik meghtározó eleme városvédelmi rendszerek, másik helyközi utk és vízfolyások. A külső városfl, különféle okokból belső flon kívülre települt külvárosok köré vont védelmi vonlt. Az utkr lkították ki belső védelmi gyűrűn z Elő és Hátsókput, külsőn Szent Mihály, Pócsi és z Újteleki kput. A két fl közötti külvárosok és külső flon kívüli elővárosok jellemzően z utk, illetve kpuk elnevezése után kpták nevüket. A mi város struktúr sémáj4 A város szerkezeti rétegei A belső flgyűrűvel htárolt belváros A belső és külső városfl közötti ún. történelmi elővárosok A külső flon kívüli, XVIII. Százdbn kilkult elővárosok A XIX.százdbn keletkezett új városrészek Délen z észki lejtőn fekvő Lőverek Észkon déli lejtőn fekvő Bécsi domb A város külső szerkezeti rétege már százdunk második felének eredménye. A belvároshoz kpcsolódón várostestben megjelennek lkótelepek, intenzívebb beépítésű városi területek, rendszerváltás után kiépül keleti iprterület is. 4 Sopron Belváros Részletes Szbályozás, Domiport Kft. 43

44 Az észki és déli oldl htároló településrészei jellemzően lz beépítésű kisvárosis és kertvárosis krkterű területek, melybe beékelődnek ngyobb helyigényű intézményterületek, vgy kereskedelmigzdsági területek. Sopron észki kpuj, Bécsi út menti területei előváros jelleggel működő mikroregionális központ, kereskedelmi és vendéglátási zón végül is városmgig nyúlik, rendezetlen spontán fejlődést muttv A város lkásállomány A lkókörnyezet válsztásánál vizsgáltok zt bizonyítják, hogy ngyobb jelentősége vn települések élhetőségének, mint munkához jutásnk, megélhetés költségeinek, vgy csládi gyökereknek. Ilyen szempontból város megítélése jó: Ausztri és Bécs közelsége, kedvező környezeti, táji és területi dottságok Sopront jó helyzetbe hozzák. Sopron népesség ( részleteket ld, demográfi fejezetben) világháborút követő népességvesztés ót folymtosn nő, z 1980s évektől kezdve egyértelműen erősödik bevándorlás. Az ingtlnfejlesztők ezt felismerve elérték, hogy újépítésű lkásokkl kedvező helyzetet teremtsenek. Ezzel szemben, jelentősebb versenyképes kínáltot csk város peremterületein tudtk építeni, ezáltl elindítv városi szuburbnizáció kedvezőtlen folymtát. Ebben folymtbn élen járnk kellemes természeti környezetet és jó megközelíthetőséget biztosító városkörnyéki települések, mint pl. Hrk. A lkásállomány növekedése, z országos tendenciákhoz hsonló módon kilencvenes évek közepén indult el ( lkás), mi már túllépte es lkásszámot (2005: db). Az épített lkások rány főre vetítve Sopronbn legngyobb 2005ben: 86,2 db, míg z erősen fejlődő Győré ebben z időben csk 42 db. A ngyfokú építési hullám viszont jelentős előrelépés volt Sopron lkásállományár nézve, mivel nőtt soproni lkásállomány modernizációs fok, ám lkások lpterületének és szobszámánk növekedésében jellemzően nincs változás. Átlg lpterület 1998bn: 79,3 m2, 2005ben: 76,9 m2. Ez elmrd régiós ngyvárosok átlgától, hol ez z érték vlmivel 80 m2 felett vn. Sopronbn lkásállomány építési idejének megoszlás zt muttj, hogy z 1944 előtt épült lkásállomány mgs, 32,4%, mely zzl indokolhtó, hogy z egész lkásvgyonhoz képest Sopronbn rányábn jelentős városközpont történelmi városnegyedében tlálhtó lkásállomány. 44

45 Az új lkáskínált tovább növelte városon belüli különbségeket: fokozódott belváros lkásink romlás, vonzv, illetve megtrtv z lcsonybb státuszú és idősebb népességet, míg peremterületeken, illetve város gglomerációjábn kertes, csládi házs kínáltot nyújtó területek z ktív népesség kedvelt lkóterületei lettek. 11. ábr: Tervezett lkóterületi fejlesztések Sopronbn: Lkótelek Bánflv Kutyhegy Ikvvölgy, Apác kert Egeredidomb Pihenőkereszt Arnyhegyi ipri prk felett, Rákosi út Virágvölgy, Bécsi domb Brennbergbány Sopronkőhid és Tómlom Blf Egyéb 50 sorházs lkás 90 sorházs lkás 650 hétvégi házs 200 foghíjtelek Forrás: Sopron MJV Településszerkezeti terve, 2001 Tervező: Berényi Mári Urbnits Kft SWOTnlízis Erősségek Htármentiségből szármzó előnyök Ausztri, mint idegenforglmi célpont, fejlesztési minták, gzdsági motiváció, ingázók lkhelye Értékes építészeti, városépítészeti együttes, városszerkezet Funkcionális sokszínűség Jó mikroklím, friss levegő Kiterjedt erdőterületek Fertőtáj közelsége Lehetőségek Városhierrchiábn elfogllt Gyengeségek Htármentiségből szármzó hátrányok Ausztri elszívó htás Rossz közlekedési dottságok ( nemzetközi közlekedési folyosók elkerülik, erősségeit nehezen tudj érvényesíteni) A belvárosi értékes épületegyüttes romló műszki és ingtlnpici helyzete, rehbilitáció elmrdás A belváros gépkocsiés gylogosközlekedésének rendezetlensége, prkolóhelyek hiány, túlzsúfoltság Tudtos városfejlesztés hiány, spontán fejlődés, mgánfejlesztők értékromboló fejlesztői mgtrtás Városi szétterülés, erősödő szuburbnizáció A városmg fejlesztésének elmrdás A problemtikus területekről kivonuló fejlesztések: zöldmezős lkásépítés, kereskedelmigzdsági fejlesztések, plázák Állmi intézmények érdektelensége városfejlesztésben, épületeik romló állg, A hgyományos bortermelés csökkenő területei, borvidék spontán beépülése Veszélyek A jelentősebb költségigényű 45

46 regionális szerepkör : Az EU htárán fekszik. Lehetősége vn Európ egyik növekedési pólusához, z észkolsz fejlődési övezethez kpcsolódni. Sopron BécsPozsonyBudpest innovációs tengelyen helyezkedik el, z ebből szármzó potenciál kihsználás. belváros rehbilitáció és közlekedési beruházások elmrdnk. A belváros megújulás ellenére sem vonzz látogtókt, befektetés nem térül meg. A pályázti keretek idő előtti kimerülése. A fejlesztők érdeklődésének hiány, minőségi fejlesztés elmrdás, profitérdekek trtós előnye minőséggel szemben. Az ktív népesség elvándorol, csökken város ktivitás. Környező települések fejlesztéséből fokozódó versenyhelyzet A város szerkezeti egységei: városszerkezet A város településszerkezeti, terület felhsználási és funkcionális megfontolások lpján 7 városrészre oszthtó: Belváros Kurucdomb városrész Észki városrész Jereván lkótelep városrész Lőverek Bánflv városrész Iprterületek (nyugti és keleti) városrész Egyéb belterületek 1. Belváros városrész 12. ábr Belváros Kossuth Ljos u. és környéke Szent Mihály domb Kőfrgó téri lkótelep 46

47 A belváros kezelése régi, máig megoldtln problémáj Sopronnk. A városrész fejlesztése komplex feldtok megvlósítását teszi szükségessé: szükséges városmg fiziki állpotánk jvítás, és élettel vló megtöltése. Ezek megoldás párhuzmosn, egymást erősítő folymtként lehetséges csk. A belváros szerkezetét tekintve két jellegzetes városképi sjátossággl bír: Az ősi városmgot körülölelő Várkerületen belüli történelmi belváros megtrtott szerkezetét: várflt kísérő szűk utzássl, térbővületekkel tölti ki rendelkezésére álló teret. A telkek jellemzően zártudvros beépítése intenzív. A külső városfl, különféle okokból belső flon kívülre települt külvárosok (Szent Mihály, Pócsi és Újteleki kpu) köré vont védelmi vonlt. A történeti elővárosok tömbjeit hosszú, szlgszerű telkek jellemzik, sokszor ún. részudvros beépítéssel, telken egymás mögé sorolódó lkóépületekkel. A városrész jelenlegi szerkezete z egykori életmód lenyomt. A fő kérdés, hogy hogyn tudjuk lklmssá tenni régi idők áltl létrehozott városszerkezetet mi kor hsználti követelményeinek megfelelő működéshez, illetve milyen működés feleltethető meg leghtékonybbn ránk meredt értékek áltl dott kereteknek. A legngyobb problémát z jelenti, hogy városi élet új kultúráj még nem lkult ki (ez világjelenség csk kevés helyen áltlábn fejlett világ leggzdgbb településein vált már közösségi normává z örökségként kpott értékek tudtos megőrzésének követelménye). M még nem dottk feltételek sem gzdsági, sem társdlmi értelemben z egykor gzdg, virágzó városszövet komplex rehbilitációjához. A város lelkének, életének újrdefiniálás még várt mgár, még nem lkult ki Sopron sjátos közösségi életének új, mi kultúráj. M városkép esztétikáj, külcsín legfőbb vonzerő, mit látogtó intuitív módon megérez. Az itt lkók számár ez már ellentmondásosbb, mert számukr hsználti hátrányok, kötöttségek nehézségeket jelentenek, zokt korszerűtlenséggel zonosítják így megőrzésében lpvetően és közvetlenül nem érdekeltek. Az örökölt városszerkezetet egy rcionális életmód lkított ki, z egykori tevékenységek sor szolgált ehhez lpul mi életmód követelményei más szerkezetet igényelnének. A fő kérdés: miképpen őrizhető meg mindz, mi érték régi városszerkezetből és beépítésből úgy, hogy z városlkó számár is vonzó lkókörnyezetet jelentsen. üzemeltethető és fenntrthtó? Belvárosi lkásépítés 47 Vgyis, mi z, mi működtethető,

48 Sopronbn m még kevéssé jellemző, hogy helyi beruházók történelmi belvárosbn kisebb lkóépületeket vásárolnánk, és átépítéseket kezdeményeznének; fejlesztők mesterséges gzdsági eszközökkel is felerősített, természetes igények mértékét jócskán meghldó lkáskeresletet peremterületeken kihrcolt, túlnyomó többségében zöldmezős lkóterület fejlesztéseken vlósították meg. E mögött kemény jövedelmezőségi megfontolások állnk. A folymt rendkívül kedvezőtlenül ht város egésze fenntrthtó fejlődése nézőpontjából közelítve és htványozottn káros belváros megújításánk lehetőségei szempontjából. A belváros lkóházi jelenlegi állpotukbn nem megfelelő státuszúk és minőségűek. A lkóházk elsősorbn bérlkásként hsznosulnk, bérlkások pedig trdícionálisn, korábbi átlkítások mitt szociális státuszúkká váltk. Ehhez hozzájárul közterületek rendezetlen, kulturáltln állpot, közszolgálttások lcsony színvonl, kereskedelmi szolgálttóvendéglátó szektor fokoztos leromlás, mjd kivonulás területről. Mindezek következtében Sopronbn letelepedni kívánó ktív népesség m nem belvárosbn keres lkást és sjnáltos módon ez különösen igz mgsbb státuszú népességre. A peremterületeken kilkuló új lkóterületeken kompromisszumok nélkül lehet megfelelő méretű, beosztású, jó prkolási lehetőséget biztosító, jó műszki állpotú, önálló tuljdonjogú lkást venni, vgy építeni. Ez vásárlóerőt központból elszívj. Vélhetőleg, h nem lenne ilyen mértékű ez kínált, betelepülő, vgy új lkást kereső réteg kkor is kerülné belváros szlömösödő negyedeit, korszerűtlen lkásállományát. Ennek megfelelően, nem keresleti, hnem kínálti viszonyok átlkítás helyzet megoldásánk kulcs. Városközponti funkciók Az intézményi ellátottság területen egyenetlen: z igzgtási intézmények igen koncentráltn, történeti Belváros mgjábn vgy nnk közvetlen közelében helyezkednek el, ugynkkor helyi lkossági igényeket kiszolgáló kereskedelem belváros külső területeire települt át élvezve így ngyobb körzet és mgsbb fjlgos vásárlóerő dt előnyöket. Emellett kár z okttást, kár kultúrát, vgy más intézményeket vizsgálv megállpíthtó, hogy vonzáskörzetük nemcsk városr, de környező településekre is kiterjed. Ügyfeleik, diákjik, dolgozóik, túlnyomó többsége Belvároson kívülről érkezik, ezzel jelentős célforglmt generálv, melynek terhelése meglévő városszerkezet dottsági következtében z ismert problémákt okozz. A belvárosr készült igen részletes elemzést és jvsltot dó terv belváros intézmény rendszeréről z lábbi megállpításokt teszi5: Az intézmények, melyek szintén megtlálhtók belvárosbn, elsősorbn nppli intézmények és szintén jobbár szociális szolgálttást 5 Sopron Belváros és kpcsolódó történeti városrészek Szbályozási terve és Helyi Építési Szbályzt, vlmint helyzetfeltárás és koncepció; készítette: Domiport Építész Stúdió Kft. és Quo Vdis Consulting Kft

49 nyújtnk, dminisztrtív szervezetek. Nem dinmizálják nppl sem belvárost, nem teszik vitálissá, nem vonznk olyn célcsoportokt város mgjáb, kik z egyébként tetszhlott belvárost z intézmény szolgálttásánk igénybevétele után vitálissá tehetnék, egyéb szolgálttásokt is igénybe vennének. A belváros esti és éjszki élete éppen szociális lkótelep jelleg mitt lssn végkép megszűnik, hogy z egy tisztességes lkótelepen is lenni szokott. Sopron értéke egyrészt jól láthtó, mteriális térélményben testesül meg, melynek elsődleges hordozój belváros. Másodrészt város szellemiségében gyökerezik, ez z z immteriális érték, mit város művészeti identitás jelent(het). Bár sokkl nehezebb egy olyn virtuális, immteriális értéket megrgdni mint város művészi szellemisége, mégis ez lehet város legfőbb egyedi specilitás, vonzereje, identitás, minőségi városfejlődés egyik fő hjtóereje. Megteremthetőnek tűnik egy ktív művészeti és kulturális városidentitás, és ezzel együtt egy egyedi, sjátos Sopron termék : z élő belvárosi művészeti kulturális témprk kínálti struktúrávl. 2. Kurucdomb városrész 13. ábr A terület Sopron belvárosához keletről cstlkozik. A dombvidékre épült kisvárosis lkóterület beépítése lz kertes építési móddl lkult ki. A Kuruc domb keleti felén, z un. Apáckert területére kertvárosis lkóterületet terveztek, ennek beépülése jelenleg zjlik. A területen lpfokú intézmények nincsenek, viszont jelentős, ngy zöldfelülettel rendelkező mgsbb szintű (és vonzású) intézmények szbdlják lkóterületet: városi kórház, sportpályák, könyvtár, evngélikus temető. A területet keletről Florsc Környezetgzdálkodási Kft. gzdsági területe zárj le. A területen knyrgó Ikvptk szbályozás megoldtln. 3. Észki városrész (84es számú elkerülő úttól észkr eső városrész) 14. ábr 49

50 Bécsi domb Virágvölgy Arnyhegy Sopron észki városrésze településrészeinek dottsági és problémái rendkívül eltérőek egyetlen közös jellemzőjük, hogy 84 sz. főút elválsztj őket várostesttől. A Bécs irányából érkező főút mentén, Bécsi dombon vendéglők, pnziók, bobpály tlálhtó. A Koronázó domb és z Amfiteátrum zöldfelületén túl tlálhtó Virágvölgy, soproni borvidék reprezentáns, mely már üdülő és lkóépületekkel kezd benépesülni. Korábbn szbályoztln területen minden mezőgzdsági műveléshez elegendő úthsznált biztosított volt, zonbn spontán fejlődés romló város és telekszerkezetet eredményezett. A város szbályozási tervvel kívánt hosszútávon nehézségeket okozó városszerkezeti nomáliákt elkerülni, és beépítésre szánt területfelhsználási ktegóriáért cserébe fegyelmezett területhsználtot kér. A terület további beépítése nem jvsolt. A városrész ősi útj Pozsonyi út, mely mentén temetőt és kereskedelmi övezetet tlálunk. A terület bővítésére kell számítni z M9es utópály megépülésével, melyen Pozsonyi úton beérkezőket további kereskedelmi, szolgálttó funkciókkl lehet mjd ellátni. A 84 sz. főútról nyílik z Arnyhegyi Ipri Prk. Az Ipri Prk fejlesztésének nomáliáit muttj, hogy terület egy részén lkáscélú ingtlnfejlesztés vlósult meg. 50

51 4. Jereván lkótelep városrész 15. ábr A Jereván lkótelep 3800 lkásábn fő él, lssn elöregedő népességgel. A lkótelep ngyvárosis, telepszerű beépítésével mi értékítélettel nemkívántos igen eltérő krktert képez soproni várostestben (nnk dcár, hogy léptéke, telepítése, mérete kedvezőbb z átlgos hzi lkótelepi minőséghez viszonyítv). A Jereván lkótelep jó intézményi és infrstrukturális ellátás, központ közelsége, mgs zöldfelületi rány és elfogdhtó térrányi mitt hsonló iprosított technológiávl készült épületekhez képest jóvl szerethetőbb, megítélése városi lkosság körében kedvező. A terület értékét emeli telep szélén kilkított tó és hozzá kpcsolódó kiterjedt zöldfelület, közelben lévő kereskedelmi létesítmények, sportcentrum, z óvodák, z áltlános és középiskolák. 5. Lőverek Bánflv városrész 16. ábr Kutyhegy Sopronbánflv Erzsébet Kert és környéke FelsőLőverek AlsóLőverek József Attil Lkótelep 51

52 Egeredi domb és környéke A településrész BécsújhelySzombthely vsútvonltól délnyugtr Sopronihegység dimbesdombos észki lejtőin terül el. A jellemzően völgyekkel szbdlt területen húzódnk meg z egymástól erdőkkel, zöldfelületekkel elválsztott kisebb egységek, városnegyedek. Bár városrész egész Sopron területének kb. egyhrmdát teszi ki, mégis lkosságánk csupán egynegyede él itt. Ennek ok, hogy városrész területén városis, intenzívebb beépítésű terület kevés, telkes csládi házs jellemző beépítés. Az itt tlálhtó beépítések krkterükben mégis igen eltérő képet muttnk: míg Bánflvi út mellett kisvárosis és kertvárosis beépítés helyezkedik el, Lőverek (Alsó és Felső) beépítése tágs telkes villnegyed. A vsút melletti településrészekre melyek városközponthoz közelebb helyezkednek el, jelentősebb feltáró utk mentén z intenzívebb kisvárosis és ngyvárosis beépítés jellemző. Idegen testként jelentkezik túlzott méretű épülettömegeivel települési szövetben József Attil lkótelep, melynek lkóértékét viszont emeli gyönyörű táji környezet. Az Ágflvi úti lkótelep új lkóterület, mögötte volt mezőgzdsági kertes területek beépülése most kezdődött el, melynek közlekedési feltárás, z utk kiépítettsége nem kielégítő. Az Egredi lkóterület délkeleti terjeszkedése tervezetten megindult. Itt még jelentős lkótelek kínált vn. A városrésznek több lközpontj lkult ki, ezek jellemzően sopronbánflvi Hjnl téren, illetve Béke út és Felsőbüki Ngy Pál út melletti zónákbn lkultk ki. A városrészben jelentős mértékben tlálhtunk okttási intézményeket, sportpályákt, uszodát, közprkokt. A Lővér körútr fűződnek fel Sopron legjelentősebb szállodái. Itt tlálhtó NyugtMgyrországi Egyetem cmpus. A felsőfokú okttási intézmény jelenléte város egész kulturális és szellemi életére htássl vn. Az egyetem 90es évek folymán jelentős fejlődésen ment át, számos új szkot indított be mind z egyetemi, mind főiskoli kri vontkozásábn. A természetes zöldfelületek, z intézménykertek mgs zöldfelületi rány jelentősen növeli városrész lkóértékét. A városrész terjeszkedési lehetősét gykorltilg kihsznált. Nehézsége, és egyben tlán erénye is, hogy város belső részeitől leszkd, mi vsútnk, és z észkról és délről várostestek közé ékelődő iprterületeknek köszönhető. 6. Iprterületek városrész 52

53 17. ábr Észknyugti iprterület Délkeleti iprterület Sopronbn gyáripr kiegyezés után jött létre, melyet segített brennbergi szénbányászt, vlmint z osztrák vsércbányászt közelsége. A gyárk többsége százdfordulón és két világháború között települt Sopronb, város észknyugti részeire: például vsárugyár, sörgyár, pmutipri gyár, selyemgyár, fésűfonl gyár, húsgyár, stb. A város fipri profilj z 1950es években kezdett kilkulni. Az Észknyugti iprterület Sopron belvárosához kpcsolódó részein, lssú átlkuláson megy át: felmerült z rr megfelelő ingtlnokon kár lkóövezeti kilkítás is (loftlkások). A hgyományos termelő jellegű üzemek folymtosn lkulnk át szolgálttó és kereskedelmi tevékenységű telephelyekké. A területegység közlekedési infrstruktúráj elhnygolt. A gzdság szerkezete z elmúlt években modernizálódott, már tercier szektor jelentősége Sopronbn megyére jellemzőnél is ngyobb: ingtlnfejlesztés, gzdsági szolgálttás, kereskedelem, építőipr, stb. Ezek jellemzően, z elmúlt több mint 10 éve létesült és folymtosn bővülő délkeleti iprterületen telepedtek meg, jelentősen nő súlyuk Sopronbn és környékén ( nyugti országrészben áltlános tendenciánk megfelelően). Mivel város bevezető útj mentén fekszik, Délkeleti iprterület egyfjt kpuszerepet tölt be. Bizonyos értelemben kedvezőtlen, hogy Sopronb mgyr oldlról érkező látogtó esetleges várkozásától eltérően z itteni iprterület meglehetősen vegyes rchitektúrájávl tlálkozik először. Az iprikereskedelmi csrnokok intenzív ipri építészete elsősorbn növényzet hiány mitt jelenleg nem tud hrmonikus megjelenést felmuttni, legkisebb mértékben sem képes feloldódni környezetben. 7. Egyéb belterületek 18. ábr 53

54 Sopron központi belterületétől leszkdv, de közigzgtási területhez trtoznk z lábbi településrészek: Sopronkőhid, Tómlom, Görbehlom, ÓHermes, ÚjHermes, Brennbergbány és Blf településrészek. Sopronkőhid Tómlom Sopronkőhid Tómlom településrész Sopron belterületétől észkr helyezkedik el, közel Fertőrákoshoz. Beépítésére kertes csládi házs krkter jellemző. A Tómlom közelsége és körzet különleges természeti dottsági vonzzák lkóterület kilkításábn érdekelt fejlesztőket. A fejlesztési dilemm, hogy ezt milyen mértékben célszerű engedni, illetve lehete engedni z üdülők lkóházzá történő átminősítését. A jelentős lkásszám növekedés településrész krktervesztésével járht. Brennbergbány Sopron központi belterületétől legtávolbbr, ttól délnyugtr eső Brennbergbány, Görbehlom, ÓHermes és ÚjHermes településrészei volt bányásztelepülések, melyek Soproni Tájvédelmi Körzet területének súlypontjábn csodáltos természeti környezetben fekszenek. A beépítés krktere inkább flusisnk mondhtó, mely egyre közkedveltebb élettér városi lkóság számár. A kiköltözők új életformáj építési igénye, szerencsére tömegesen nem változttt meg flucsk építészeti krkterét. Gondj z lpellátási funkciók hiány, és belváros reltív távoli elhelyezkedése. 54

55 Blf Blf központi belterülettől délkeletre, ttól erősen leszkdó településrész. Jelentős rekreációs intézménye szntórium és gyógyfürdő létesítménye. Blf jelenlegi fejlődési trendjét kisebb számú telekosztás, illetve telekrendezés jellemzi, lkóterületi felhsználássl, vlmint központ funkcióink bővítése fürdő mellett. Fontos cél településrész helyi szbályozási rendelettel védelemre jelölt, értékes, krkteres épületeinek, beépítésének, hngultánk megőrzése Demográfi Népesség számánk lkulás Sopron népességszámánk lkulását 1870től kezdve trtj nyilván z országos sttisztik, mi szerint ebben z időszkbn fő élt városbn. A fejlődő mgyr városokhoz hsonlón százdfordulóig dinmikusn növekedett város lkosságszám, növekedés zonbn szintén z áltlános folymtnk megfelelően lelssult XX. százd eleji kivándorlások mitt és világháború ltt. A világháborút követően város jelentőségét, funkcióit jelentősen módosított népességvesztés, illetve térségi vonzáskörzetbe trtozó települések elveszítése. 1949ben 23%kl éltek kevesebben városbn, mint 1941ben. 19. ábr.: Sopron népességszámánk lkulás Időszk Népességszám, fő Forrás: KSH GyőrSopron Megyei igzgtóság: A ngyvárosok belső tgozódás A mélypontot követően 1970re érte el város z 1941es népszámláláskor regisztrált lkosságszámot. Ezt követően z országos folymtokkl párhuzmosn, városhoz cstolt községek (Sopronbánflv 1950ben, mjd többi kistelepülés: Blf, Brennbergbány, Görbehlom, Sopronkőhid, Tómlom, Ó és Újhermes) lkosságszámnövelő htás ellenére is 1980tól kezdve ismét lssult lkosságszám növekedési üteme. 55

56 Az közötti időszkbn zonbn z ország hsonló dottságú városibn és régió más településein tpsztlt csökkenéstől vgy stgnálástól eltérően sttisztikák Sopronbn népességnövekedést regisztráltk. 20. ábr.: Népességszámánk lkulás Sopron Győr Pécs Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger % fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,00% ,77% ,58% ,69% ,38% ,71% ,66% ,75% ,86% ,79% ,38% ,61% ,28% ,21% ,43% fő Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek A város vontkozásábn regisztrált, z élve születések számár, hlálozásr, tehát természetes szporodásr vontkozó dtok nem térnek el jelentősen z összehsonlításb bevont városok megfelelő dtinál. 21. ábr: Élve születések szám ezer lkosr Élve születések szám/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 8,1 8,6 8,1 8,1 7,8 8,5 8,9 8,6 9,4 8,7 7,6 7,6 8,3 9,1 9,7 10,8 9,2 8,5 8,7 8,7 9,3 Az élvszületések szám növekvő tendenciát mutt, s vizsgált városoknál (Győr kivételével) kedvezőbben lkul, 22. ábr: Hlálozások szám ezer lkosr Hlálozás/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 11,3 11,2 13,2 12,5 11,1 12,2 12,7 10,2 10,4 12, ,3 10,9 12,1 11,7 11,2 11,8 11,2 11,6 11,5 12,4 hlálozások szám is növekszik viszont, mi utl városbn élő öregek jelentős számár (bár meg kell jegyezni, hogy többi vizsgált ngyvárosbn is hsonló helyzet). 23. ábr: Természetes szporodás ezer lkosr Természetes szporodás/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs 3,2 2,6 5,1 4,4 3,3 3,7 3,8 1,6 1 4,2 4,4 2,7 2, ,4 2,6 2,7 2,9 2,8 3,1 Sopronbn természetes szporodás muttói tehát nem térnek el jelentősen vizsgált ngyvárosokétól, Győrt követően második legkedvezőbb helyzetben vn. 56

57 A 90es évek második felében, illetve 2001ben regisztrált lkosságnövekedés ok htármenti elhelyezkedésből fkdó mgsbb életminőség elérhetősége, z usztrii lehetőségek áltl motivált bevándorlás. 24. ábr: Vándorlási különbözet ezer lkosr Vándorlási különbözet fő/ 1000 lkos Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs ,3 1,1 0,5 2,7 5,8 1 1,6 11,6 6,86 2,5 7,5 2 0,3 3,8 1,3 0,3 2,9 1,5 6,6 7,3 2,1 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek Bár bevándorolt lkosságról nem készült sttisztiki felmérés, helyzetfeltárás során végzett, illetve közokttási esélyegyenlőségi tervhez készített vizsgáltok zt muttják, hogy ez lkosságréteg jellemzően egyrészt z ország más első sorbn keletmgyrországi városiból idetelepült, áltlábn leglább középfokú szkképesítéssel rendelkező, gyermekválllás előtt álló fitl felnőtt korúkból, illetve z itt dolgozó felnőttekhez költöző főként nyugdíjs korú idősebb emberekből állt/áll. (Kevésbé jellemző, de jelen vn leginkább idős emberekből álló fővárosból, illetve külföldről jellemzően Ausztri irányából eredő bevándorlás.) A bevándorlás mellett csekélyebb mértékben, de regisztrálhtó kivándorlás is: Sopronból elvándorlók régió közeli településeit, vlmint fővárost válsztják; jellemző fitl felnőttek elvándorlás: más régióbn diplomát szerzők ngy hányd nem tér vissz városb. A migrációs dtok szerint tehát egyértelmű város lkosságszámánk növekedése, ezen belül is ngyobb mértékben felnőtt korosztályhoz trtozók számánk növekedése Népesség korösszetétele A város lkosságánk korösszetételét vizsgálv áltlánosságbn megállpíthtó, hogy mint minden olyn mgyrországi városnk, melyben nem jellemző többségi gyermekválllási szokásoktól eltérő strtégiát válsztó rom kisebbség jelenléte, Sopronnk is elsősorbn z elöregedő lkosság mitt felmerülő problémákkl kell szembenéznie. Ezt problémát hngsúlyozzák város szociális, illetve egészségügyi szkemberei is. Az ÁNTSZ NyugtDunántúli Regionális Intézetének felmérése és dti kistérségi vizsgált, illetve KSH os dti következőképpen árnylják helyzetet: 57

58 2005ben és 2006bn 15 évnél idősebb lkosság rány mgs, 85,9 %. A tendenci migráció ellenére 18 évesnél idősebb korú felnőtt lkosság számánk csökkenése 60 évesnél idősebb lkosok számánk növekedésének jvár: város elöregedő jellege egyértelmű, sok nyugdíjs. (Ki kell emelni zonbn, hogy problém országos, z dtok zt muttják, hogy helyzet kedvezőtlenebb Egerben vgy Pécsett); 25. ábr: Nyugdíjs lkosság lkulás Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő , , , , , , ,44 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek míg regionális dtok szerint NyugtDunántúli régióbn z 1000 lkosr vetített élveszületések szám 1996 és 2005 között 7%kl csökkent, ddig Sopronbn z 1990es évek végéig trtó csökkenő folymt vizsgált városokbn (Győr kivételével) tpsztltknál egyértelműbben, z öregedés ellenére megállni és jvulni látszik. (l. előző tábláztok, sttisztiki dtok) 26. ábr: Sopron dti Állndó népesség szám (fő) Állndó népességből 014 évesek szám 14,1 14,1 Állndó népességből évesek szám 3,2 3,1 Állndó népességből évesek szám 61,8 61,5 Állndó népességből 60 X évesek szám 20,9 21,3 Forrás: Sopron Törzskönyvi dti (GYMS megyei KSH) A város fejlesztési igényei szempontjából fontos kiemelni, hogy városbn z elöregedés problémáj zért is igényel különleges figyelmet, mert z egyes városrészek lkosink korstruktúráj igen különböző, z idős lkosság területileg koncentrálódik: kiugró mértékű város belső lkóterületeinek elöregedése. A KSH 2001es dti (A ngyvárosok belső tgozódás KSH Győr Moson Sopron Megyei Igzgtóság 2003) muttják, hogy jellemző z idősek ngy rány hgyományos belvárosi lkóterületeken (18,4), villnegyedes városrészekben (Lőverek) 14,7%, illetve lkótelepeken, kiemelten Kőfrgó téri lkótelepen (25,9%). A folymt erősödik: míg 2001ben belváros lkosink 18.4 % volt 65 éven felüli, ddig 2007es vizsgáltbn ez z rány már 21%. 58

59 A belváros szociális szempontú vizsgált lpján elkészült dokumentum szerint belváros korösszetétele következő: 27. ábr: Belváros korösszetétele Belváros korösszetétele (162 háztrtás, 405 fő ) (25%) 85(21%) 66(16%) 66(16%) 52(13%) 33(8%) 20 ltt 2030 év között 3040 év között 4050 év között 5060 év között 60 év felett Forrás: Önkormányzti felmérés 2007 Az extenzív módon fejlődött városbn ennek mintegy pndntjként külső, kertvárosisflusis lkóterületeken, illetve lkóprkokbn bszolút értékben és városi viszonyltbn is mgs 014 éves gyermekek szám (pl. Sopronbánflv Kutyhegy 19,9%; Blf 16,9%; illetve Arnyhegy24%). A fentiek értelmében városbn 2001ben 100 gyermekkorúr jutó időskorú rány (öregedési index) 95. Az index legmgsbb belvárosbn (138), leglcsonybb külső városrészekben Képzettség Sopron lkosságánk iskoli végzettsége 2001es népszámlálási dtok szerint z előző vizsgáltokbn regisztráltkhoz képest számottevően jvult. 2001ben 7 évesnél idősebb népesség 25% rendelkezett érettségivel, mint legmgsbb végzettséggel és 12% egyetemi vgy főiskoli diplomávl (mellettük 3% oklevél nélküli felsőfokú végzettséggel). Áltlános iskoli végzettsége 23,7%nk, nnál kevesebb 14,2%nk vn. 2001ben ez zt jelentette, hogy város lkosságábn z érettségizettek és felsőfokú diplomások rány mgsbb, mint megyei átlg. A területi vizsgált zt muttj, hogy z egyetemi / főiskoli végzettséggel rendelkezők Lőverek városrészben, illetve belvárosbn koncentrálódnk. Az új lkóterületeken felnőttek körében középfokú végzettség domináns. 59

60 Lkosság egészségügyi állpot A város lkosságánk egészségi állpotát áltlánosn z ország teljes lkosságához viszonyított jelentősen kedvezőbb helyzet jellemzi. A városbn dolgozó egészségügyi szkemberek zonbn zt emelik ki, hogy helyzet, így legtöbb sttisztiki muttó még mindig esetenként jelentősen rosszbb, mint z uniós átlg. Az ÁNTSZ NyugtDunántúli Regionális Intézetének dti szerint (Népegészségügyi jelentés 2007) régióbn születéskor várhtó átlgos élettrtm növekedésének következtében 2005ben született férfik 3, nők 3,8 évvel élnek hosszbb ideig, mit húsz évvel korábbn születettek: férfik átlgosn 69, nők 78 évet élnek. Ez mindkét nem esetében kb. 0,8 évvel hosszbb élettrtmot jelent mgyrországi átlghoz képest. (A férfik esetében ez hét, nők esetében pedig 5 évvel lcsonybb várhtó élettrtmot jelent ugynkkor z uniós átlghoz képest.) A régióbn és Sopronfertődi kistérségben kiemelkedően jók mortlitási dtok, kori hlálozás tekintetében kistérség szignifikánsn kedvezőbb helyzetben vn z országosnál. A vezető hlálokok mindkét nem esetében (eltérő sorrendben) keringési rendszer betegségei, illetve dgntos betegségek és z emésztési rendszer betegségei. A kori hlálozás legngyobb számbn előforduló ok nők esetében egyértelműen dgntos betegségek, férfiknál dgntos és keringési betegségek. A soproni lkosságr is jellemző, hogy jelentős szűrhető dgntos betegségek mitt bekövetkező hlálesetek szám: z ÁNTSZ regionális vizsgált szerint NyugtDunántúlon így Sopronbn is hlálozások 49%át összefüggésbe lehet hozni dohányzássl, 36%uk pedig összefüggésbe hozhtó z elsődleges prevenció áltl megkdályozhtó hlálokokkl. Az ÁNTSZ kiemeli z gyi keringési megbetegedések, illetve z osteoporosis viszonylg mgs számát is. A csecsemőhlálozásr vontkozó dtok mind országos, mind regionális viszonyltbn igen kedvezőek (2005ben 5, 2006bn 2 egy éven luli csecsemő hlt meg). A vizsgáltok egyértelműen zt muttják, hogy soproni lkosság hzi összehsonlításbn viszonylg kedvező egészségügyi állpotbn vn: ez egyértelműen összefüggésbe hozhtó mgs életminőséggel, illetve mintegy ennek feltételeként z egészségügyi ellátórendszert jelentősen támogtó várospolitikávl. A lkosság egészségügyi állpotánk vizsgált során is meg kell említeni zt, hogy város lkosságánk jelentős hányd idős (2006bn lkosság 21,3% 60 éves vgy nnál idősebb): z országos összehsonlításbn mgs életszínvonlon élő népesség jó minőségű ellátó rendszer áltl biztosított modern gyógykezelési módszereknek / eszközöknek köszönhetően 60

61 is mgsbb kort ér el, ugynkkor természetes módon egyre inkább rászorul z ellátó rendszerre SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek növekvő lkosságszám elöregedő társdlom csekély mértékben, de növekszik egyes városrészekben születések szám koncentráltn jelentkező problémák bevándorlók fitlítják város társdlmát mgs diplomások rány országos viszonyltbn mgs európi összehsonlításbn lcsony várhtó élettrtm prevencióvl megkdályozhtó hlálesetek mgs szám várhtó élettrtm országos viszonyltbn jó egészségi állpot Lehetőségek Veszélyek htárok megnyitás kedvező gzdság fejlesztésének lehetőség város nyitottá elmrdás negtívn ht város válásár, vonzerejének vonzerejére: diplomások kiterjesztésére z usztrii elvándorlás, máshol diplomát lkosság felé szerzők elvándorlás z áltlános gzdsági visszesés z elöregedő városr nehezedő terheket htványozz 3.6. Gzdság Áltlános jellemzés Sopron város gzdságát többféle, ellentmondásos tényező jellemzi. A városbn igen lcsony munknélküliség, fogllkozttás szintje viszont ngyjából zonos régió többi ngyvárosáévl, zz szintén lcsony. A városi válllkozások munkerő vonzáskörzete hsonló városokéhoz képest kicsi, egyrészt Sopron htárváros mivoltából dódón, de ugynez érvényesül mgyrországi területek irányáb is. Reltíve sokn ingáznk szomszédos Ausztriáb Sopronból és környékéről, különösen z építőipr, kereskedelem, vendéglátás ágztokbn fogllkozttnk közeli burgenlndi válllkozások, főleg képzettség nélkülieket és szkmunkásokt. 61

62 A városbn bizonyos, főleg közép és felsőfokú végzettséget igénylő műszki ipri szkmábn munkerő hiány vn, hsonlóképpen z egész országbn jellemző helyzethez. Felsőfokú műszki képzés NyugtMgyrországi Egyetem (NYME) soproni Fipri Mérnöki Krán folyik. A középfokú szkképzés kibocsátás nem képes mennyiségileg és minőségileg kereslethez illeszkedni, gykorlti képzés megoldás nehézséget okoz. A más városokbn képzettséget szerzett fitlok gykrn nem térnek vissz Sopronb. A foglkozttási szerkezet szintén kétrcú: egyrészt fejlett, dezindusztrilizáció folymtáb illeszkedő városok jellemzőit muttj, zz szolgálttási ágztok fogllkozttottjink szám messze meghldj termelő szektorokét. Másrészt, ez z rány mégsem kedvező versenyképesség szempontjából, mert z lcsony hozzádott értékű ágztok rány ngyobb mind z ipri szolgálttási szektorbn, mind közszolgálttási szektorbn, s szolgálttásokon belül egyértelműen közszolgálttások dominnciáj érvényesül. (A közszférábn dolgozók mgs rány regionális központokbn nem, áltlábn Sopronnál kisebb településeken jellemző.) A vállltok ágzti szerkezete is z iprvállltok viszonylg kis súlyát és szolgálttók dominnciáját muttj. A kkvk mgs rány z országos és nemzetközi trendeknek megfelelő. Kedvező társs válllkozások viszonylg ngy rány. Sopronbn működik z MTA Geodézii és Geofiziki Kuttó Intézete és NyugtDunántúli Tudós Társság, vlmint NyugtMgyrországi Egyetem négy kr. Ennek következtében mgs városbn szürkeállomány koncentráció. Az egyetemen működik egy Regionális Egyetemi Tudásközpont (RET) és egy Kooperációs Kuttási Központ (KKK). Mindezek ellenére igen lcsony K+F tevékenységet végző válllkozások szám. Az országos tendenciák tehát ezen téren Sopronbn is érvényesülnek. Sopron htár menti fekvése következtében nemcsk régió ngyvárosivl versenyez tőke és munkerővonzás tekintetében, hnem Burgenlnddl is, hol z elmúlt évtizedben fejlett ipri, K+F központok jöttek létre. Mindezek lpján Sopron gzdságáról megállpíthtó, hogy rendelkezik fejlődési potenciálll, melyek kihsználásához céltudtos fejlesztéstámogtó politikár, koordinált cselekvésekre vn szükség Sopron válllti szerkezete, regionális összehsonlításbn Sopronbn 7649 regisztrált válllkozás vn, z ezer lkosr jutó válllkozások szám 134. A NyugtDunántúli Régió megyei jogú városivl összehsonlítv z ezer főre jutó válllkozások 62

63 számát, megállpíthtó, hogy Sopronhoz képest csk Ngyknizsán vn reltíve kevesebb válllkozás. A vizsgáltb bevont két, régión kívüli város, hsonló ngyságú és jellemzőjű Eger, vlmint Pécs is ngyobb válllkozássűrűséggel rendelkezik. A válllkozássűrűség ngyság összefügg gzdsági dinmizmus lehetőségével, jellemző, hogy Győr és Szombthely vezet e tekintetben régión belül. 28. ábr: Regisztrált válllkozások szám Regisztrált válllkozás összesen Sopron Év db Győr db/ 1000f ő db Szombthely db/ 1000f ő db Ngyknizs Zlegerszeg Eger db/1000f ő db db/ 1000f ő db db/1000f ő db Pécs db/1000f ő db db/1000f ő , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,47 Forrás: KSH megyei évkönyv, Sopronbn válllkozások szám z elmúlt hét évben jelentősen, több mint 50%kl nőtt, megtorpnás csk 2006bn következett be. A soproni válllkozások számánk emelkedése zonbn elmrdt régió többi megyei jogú városéhoz képest, kivéve Ngyknizsát. Különösen Szombthelyen volt ngy fejlődés, régión belül Győr második. Mindezek következtében Sopron 7 év ltt nem tudott pozícióján jvítni, hiáb nőtt válllkozások szám. 29. ábr: Regisztrált válllkozások idősor Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , , , , , , , , , , ,84 134, , , , , , ,47 Forrás: KSH megyei évkönyv, A válllkozások formáját tekintve következők látsznk: bszolút értékben z ezer főre jutó társs válllkozások szám Sopronbn kevés (z összehsonlításbn szereplő városok közül Győrben vn legtöbb, Ngyknizsán legkevesebb, Sopron pedig z utolsó előtti helyen áll). A társs válllkozások rányit tekintve Sopronbn legmgsbb társs válllkozások rány, ezzel Győrt is megelőzi. Sopron z egyetlen, hol társs válllkozások szám jobbn nőtt, mint z egyénieké. 30. ábr: Válllkozások megoszlás válllkozási form szerint A) Társs válllkozások, ezer főre év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,08 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,81 63 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,19 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,53

64 B) Egyéni válllkozások, ezer főre év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,99 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,34 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,56 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,94 Forrás: KSH GyőrMosonSopron Megyei évkönyvek A válllkozások ágzti megoszlásánk jellemzője, hogy z ipr és építőiprb vállltok 1214 % trtozik régióbn, Győrben legtöbb, Szombthelyen legkevesebb. Sopron Győr és Zlegerszeg után következik, megelőzve Ngyknizsát és Szombthelyt. 31. ábr: Iprválltok rány összeshez összes ip., ép.ip. % Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs ,75 13,46 12,02 12,23 13,42 12,64 12,25 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 A kereskedelem és szálláshely szolgálttás ágztb sorolt válllkozások rány 19 és 28% között vn régió megyei jogú városibn, közülük Ngyknizsán, kereskedővárosbn legtöbb, Győrött legkevesebb. Meglepő, hogy Sopronbn viszonylg kevés z ebbe ktegóriáb trtozó válllkozások rány, holott KSH minden, kereskedelemmel és idegenforglomml fogllkozó vállltot ide sorol. 32. ábr: Kereskedelmi, szálláshely szolgálttás ágztb sorolt válllkozások Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs összes ker., szálláshely % 20,72 19,82 21,5 27,79 21,09 22,48 20,96 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 Az 1000 lkosr jutó vendéglátóhelyek szám régió megyei jogú városi közül Sopronbn legmgsbb, ez z egyetlen gzdsági ktivitást jellemző muttó, melyben Győrt megelőzi. Ugynkkor bár Sopronbn is növekedett vendéglátóhelyek szám z elmúlt időszkbn, növekedés üteme sokkl lssbb, mint Győrben és Zlegerszegen. A Sopronnl összehsonlíthtó méretű és jellemzőjű Egerben vendéglátóhelyek szám, rány és növekedési üteme is ngyobb, mint Sopronbn. 33. ábr: Vendéglátóhelyek szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő db db/1000fő , , , , , , , , , , , , , ,84 7, , , , , , ,38 Forrás: KSH megyei évkönyv,

65 34. ábr: Vendéglátóhelyek számánk lkulás Vendéglátóhelyek szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs db % db % db % db % db % db % db % , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,67 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 Sopron z idegenforglmi központ szerep mellett hgyományosn kereskedőváros is. Ezt funkciót z eltérő gzdsági rendszerekből és fejlettségből fkdó árkülönbségek erősítették, így z elmúlt időszkbn Sopron z osztrák bevásárló turizmus célpontj volt. A bevásárlás tárgy főleg z élelmiszer, ruházt és vendéglátás volt. Már fogysztási cikkek picán z árk kiegyenlítődtek, sőt Ausztri vált olcsóbbá, különösen h z ár/minőség viszonyt is figyelembe vesszük. A kiskereskedelmi üzletek szám még mindig mgs Sopronbn, Győr után második z 1000 lkosr jutó üzletek szám. A régión kívül, turizmust fejlesztő Eger, mely sosem volt bevásárló turizmus áltl érintve, Győrnél is mgsbb értéket mutt. Vlmennyi vizsgált városbn nőtt z üzletek szám, kivéve Sopront, hol 2001hez képest jelentős csökkenés. Ez zt jelenti, hogy z üzletek nem tudtk pic változásához lklmzkodni. A helyzetet feltételezhetően bevásárlóközpontok élesedő versenye is súlyosbítj. 35. ábr: Kiskereskedelmi üzletek szám év Sopron Győr db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,17 Szombthely Ngyknizs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,25 Zlegerszeg db db/1000fő , , ,47 Eger Pécs db db/1000fő db db/1000fő , , , , , ,98 Forrás: KSH megyei évkönyv, ábr: Kiskereskedelmi üzletek számánk lkulás Kiskereskedelmi üzletek szám Sopron Győr db % db % , , , , , ,95 Szombthely db % , , ,56 Ngyknizs db % , , ,63 Zlegerszeg db % , , ,27 Eger db % , , ,21 Pécs db % , , ,73 Forrás: KSH megyei évkönyv, 2006 A régió összehsonlítás muttj, hogy Sopron gzdsági pozíciój és fejlődése tekintetében elmrd Győrtől, és leggykrbbn Ngyknizs előtt szerepel. A hsonló jellemzőkkel rendelkező Eger pozíciój is rendre jobb Sopronénál A soproni gzdság szerkezete A soproni gzdságbn messze szolgálttó szektorok dominálnk, válllkozások 85% ebben szektorbn tevékenykedik, z ipr és építőipr együttes rány csknem eléri 13%ot, kb. zonos súllyl, mezőgzdságbn kb. válllkozások 2 % működik. 65

66 Ipr Az ipron belül Sopronbn vállltszámot tekintve feldolgozóipr, zon belül gépipr dominál, melyet f ppír nyomdipr, z egyéb feldolgozóipr, melybe bútoripr trtozik és textil bőr cipőipr követ. Az élelmiszer vegy és nemfém ásványipr kisebb jelentőségű. A hightech iprágk rány lcsony. Jellemző, hogy soproni iprvállltok jelentős része leányszervezet, korlátozott döntési jogkörrel. A feldolgozóipri válllkozások 60%át egyéni, 40%át társs formábn jegyezték be. A szervezetek szám z ezredfordulótól évrőlévre kisebbngyobb mértékben nőtt. A városbn fbútoripri cégek z 1950es évektől kezdve vnnk jelen. Itt működik z IKEA korszerű konyhbútor gyár (f és műnyg konyhbútor előlp gyártás) és néhány lcsonybb feldolgozottságú bútorokt előállító cég (Sms). Komoly f bútoripri koncentrációt sttisztikák nem muttnk ki. A korábbn jellemző textil ruhipr nemzetközi tendenciáknk megfelelően visszszorult, cskúgy mint z élelmiszeripr, Heineken Sörgyár kivételével, mely nemcsk Sopron egyik legngyobb fogllkozttój és dófizetője (rjt vn z árbevétel szerint 500 legngyobb válllt listáján htodik helyen, egyedül z iprvállltok közül), hnem z országos list 143. helyezettje. Szintén htodik helyen vn legtöbb nyereséget termelő megyei cégek listáján. Ebből szempontból z országos list 114. helyezettje. Mindkét szempontból legjobb soproni vállltok között. A korszerű utó és elektroniki iprágkt z AwF, IMS és Hirschler képviseli. Sopron gzdság elsősorbn htár közeli fekvése mitt külföldi befektetők számár vonzó területnek számít. Az első vegyesvállltot még 1988bn lpították. Az 1990es évek elején jelentős tőkebefektetések történtek városbn, m legngyobb árbevételt elérő válllkozások többsége külföldi tőkével működik. A legngyobb ipri fogllkozttó Heineken Sörgyár mellett, Swedwood bútor és z AwF utólktrész gyár. Ezek cégek beletrtoznk város, z ipr legngyobb dózói közé is, közéjük társul z IMS elektroniki gyár, z EuroElzett ( legngyobb nyereséget termelő 500 válllt között z országbn 418., megyei listán 25.) és Elzett felületkezelő fémipri, Semperform és Sempermed gumiipri, Hirschler üvegipri, z Unims gépipri, Dekorsy és Hoffmnn cégek. Rjtuk kívül jelentősebb még Wienerberger téglgyár, bár nem szerepel legngyobbk listáján. Középválllkozás igen kevés vn Sopronbn, mindössze válllkozások kb. 0,4%, zonbn egynegyed részük ipri tevékenységet folytt. Két fontos soproni üzem Roto (fémipr) és z AutoLiv gépipri cég z elmúlt években környékre (Lövő, illetve Sopronkövesd) költözött Sopronból. Ez nnál is fájdlmsbb, hogy z AutoLiv legjelentősebb megyei cégek közé trtozik, benne vn z országos top 500bn 453. helyen. A megyei listán 27. A kisválllkozások közül melyek Sopronbn is szervezetek döntő részét dják (kb. 99,8%) igen kevés z ipri. Építőipr 66

67 A soproni székhellyel 2006 december végén nyilvántrtott 7670 válllkozás 6,1%, szám szerint 468 volt építőipri tevékenységű. A szervezeti struktúrábn betöltött súlyuk elmrdt sopronfertődi kistérség átlgától (8%), és GyőrMosonSopron megyeitől (9,1%) is. A város gzdsági életében z építőipri cégek szerepe nem túl jelentős, döntő többségük helyben és környező településeken felmerült igények, megrendelések teljesítését végzi. Mindezt jelzi válllkozások gzdálkodási form és létszámktegóri szerinti összetétele, továbbá gzdsági ágbn fogllkozttottk rány is. Az építőiprrl fogllkozó szervezetek között ugynis viszonylg mgs, 56 % z egyéni válllkozások részesedése. Emellett válllkozások mintegy 96% legfeljebb 9 munkválllót fogllkozttott, zz döntő többségük mikroválllkozások közé sorolódott. A kisméretű, zz 10 és 49 fő közöttiek súly 3,9%ot ért el, 49 főnél több lklmzottt pedig mindössze 0,4%uk fogllkozttott. Ngyméretű, zz 250 fő feletti építőipri cég egyáltlán nem működött városbn. Az építőipri válllkozások 97%ánk fő tevékenysége közvetlenül kivitelezési munkák elvégzéséhez kpcsolódott. Ezen belül három legfontosbb lágztb közel zonos számú válllkozás trtozott. A tevékenységek jellegénél fogv befejező építés területén (vkolás, épületsztlos munkák, burkolás, festés, üvegezés) minden negyedik válllkozás közül három egyéni formábn működött. A bonyolultbb feldtokt ötvöző és ngyobb eszközigényű szerkezetkész épületek, építmények kilkítás terén viszont társs cégek meghtározók. Sopronbn, 2005ben leglább 5 főt fogllkozttó építőipri válllkozásokbn összesen 552 fő dolgozott. A munkválllók létszám 2002 és 2005 között évente hullámzón lkult, összességében zonbn csökkent. Mindez zt jelentette, hogy városbn lklmzásbn állók lig több mint 3% dolgozott gzdsági ágbn. A munkválllók háromnegyede fiziki munkát végzett. A mgyrországi építőiprr áltlánosságbn jellemző, hogy lcsonyk bérek, nincs ez másképp Sopronbn sem. Az itt dolgozók részére 2005ben átlgosn hvont bruttó 97 ezer forintot számfejtettek, mely 58 ezer forinttl mrdt el városi átlgtól. A gzdsági ágk közül bevllottm ennél kevesebbet csk z idegenforglmt reprezentáló szálláshelyszolgálttás, vendéglátásbn kerestek. Ez is z ok, hogy építőipriszolgálttó szkmábn dolgozók igen ngy ránybn htár túloldlán keresnek mguknk állást. Erdő és mezőgzdság A város grárhgyományi egyértelműen szőlőműveléshez és kert, gyümölcsös műveléshez kpcsolódnk. A soproni bor évszázdos története város és polgárságánk fejlődésével szorosn összefonódott. A gyümölcstermelés kiemelkedő hgyományú ágzt volt szelídgesztenye, jelentőségét fákt pusztító urbnizáció és növénybetegségek ellenére még m is trtj. A szántó művelési ágb trtozó területek ngyság visszesett, s még inkább csökkent ténylegesen megművelt földek ngyság. Egyes becslések szerint szántók közel kéthrmd megműveletlen. 67

68 A ngyüzemi állttenyésztés gykorltilg szintén teljesen megszűnt, egyedül Hrkán tlálkozhtunk juhtenyésztéssel, mely jelentős tájlkító, tejfenntrtó tényező, illetve Fertőrákoson szrvsmrhtenyésztéssel, egyébként pedig sport célú lótenyésztés vált divttá. Mgyrországon Pilisi Prkerdő után második legngyobb prkerdő Sopron környékén tlálhtó. A 7000 hektárnyi erdő terület felét Tnulmányi Erdőgzdság Rt. (TAEG) kezeli. Elsődleges célj felső és középfokú szkirányú intézmények diákji részére szkmi tevékenységek üzemi körülmények között történő bemuttás, vlmint tudományos kuttás feltételeinek biztosítás. A Tnulmányi Erdőgzdság Rt. területén, Sopronbn és környékén tlálhtó z ország második legngyobb és leglátogtottbb prkerdeje, mely több százezer embernek nyújt felüdülést. Jelenleg város tuljdonábn 4767 hektár erdőterület vn. A soproni borvidék Mgyrország egyik legrégibb, történelmi hgyományokkl büszkélkedő borvidéke. A poncihterek, németjkú gzdák messze földön híressé tették soproni bort: jellemző volt, hogy más borvidékekkel ellentétben pincéket nem szőlőhegyekbe, hnem városbn, sját házik lá építették. A borvidék legértékesebb területe Fertő tó környéki hegyoldlkon, lnkákon, npjinkbn mintegy 1500 hektárnyi területet fogll mgáb. Jó minőségű bort termelnek, de itt történt meg borvidékek között utoljár privtizálás (1997). Így soproni borvidék komoly hátránnyl indult és szembe kell néznie burgenlndi gzdák erős versenyével is. Logisztik Sopronbn 2006 végén 303 válllkozást regisztráltk szállítás, rktározás, post, távközlés gzdsági ágbn, melyek városbn nyilvántrtottk 4%át képviselték. A szervezeti struktúrábn betöltött súlyuk területi viszonyltbn nem muttott számottevő eltérést kistérségi és megyei átlgtól. A tevékenységek mgsbb tőke és eszközigénye mitt mgsbb társs cégek rány. Kiemelkedő soproni székhelyű GyőrSopronEbenfurt (GYSEV) vsúttársság szerepe. A válllt régió meghtározó személy és árufuvrozó cége, mely z ország legngyobb árbevételű cégei között szerepel (226. z 500s listán, megyei listán 12.) Mgyrországon SopronGyőr vsúti pályszksz mellett 2006 decembere ót üzemelteti SopronSzentgotthárd közötti pályát is. A vsúti csomópont város fontos gzdsági bázis, köré összpontosuló cégek pedig meghtározó szerepet töltenek be fogllkozttásbn. A GYSEV város legngyobb fogllkozttój versenyszektorbn. A GYSEV pályudvr és vsút üzemeltetés mellett konténer terminálll és logisztiki tevékenységgel is rendelkezik városbn. A soproni logisztiki központ z ország 10 kijelölt logisztiki központjánk egyike. Az itt működő cégek logisztiki klsztert hoztk létre. Sopron logisztiki szerepköre folymtosn fejlődik, kedvező nyugti htár menti fekvése következtében. Szolgálttás 68

69 A szolgálttási ágzt Sopronbn domináns válllkozások között, 85%uk ebben szektorbn működik. A szolgálttási szektor soproni dolgozók 70%át fogllkozttj. A város 10 legngyobb fogllkozttój közül ht szolgálttó, közülük legngyobb NYME, ezt követi z Erzsébet Kórház, mjd kb. hsonló ngyságrendű Szntórium, Polgármesteri Hivtl, Sopron Holding zrt és Sopron és Környéke Víz és Cstornmű zrt. Igen fontos Sopron gzdsági teljesítménye szempontjából, hogy ngy fogllkozttók ngyobb része nonprofit szférábn működik. Ez zt is jelenti, hogy becslésünk szerint munkválllók leglább egy negyede nem versenyszfér lklmzottj. Az 50 legngyobb dózó közül 30 szolgálttó: pénzügyi szolgálttó 7 kereskedelmi 5 turisztiki 6 egyéb szolgálttó 5 közszolgálttó 7 A versenyszférábn működő szolgálttók jellemző mérete kisebb, többségük mikro vállltok ktegóriájáb trtozik. A legtöbb kisválllkozás fogysztási cikkek kereskedelme és humán egészségügyi ellátás területén működik. Sopron gzdságábn z egészségügyi és szépségipri turizmus átvette bevásárló turizmus helyét, hiszen fogászti, wellness, plsztiki bevtkozások, fodrász, kozmetikus stb. szolgálttások ár még jóvl lcsonybb mint Ausztriábn. Bizonyos területeken ez z ÁFA és számldási kötelezettség hzi elkerülésének következménye is, és versenyelőny jelentősen csökkeni fog z ellenőrzés várhtó szigorodásávl. A mgán egészségügyi, wellness szolgálttók versenye ngy, melybe beszálltk szomszédos városok szolgálttói mellett szlovákok és távolbbi területek ( fpdos légi jártok ezt lehetővé teszik). Ezért fontos mgs színvonlú szolgálttás és fejlett mrketing, mellyel szolgálttók jelenleg is segítik eldásikt. E jól működő szolgálttás gykorltilg város hát mögött jött létre Sopronbn, nincs sem szervezete, sem elfogdottság. A szürkegzdság kifehérítése város szempontjából z dóbevételek növelését jelentené, mely fontos érdeke voln. Az egészségi szolgálttók számláit z osztrák biztosítók többnyire befogdják, és szolgálttás minősége jó, sőt egyes területeken hightechnek is tekinthető. A kereskedelemben visszszorulásávl; jelentős átrendeződés ruházti és zjlott élelmiszerboltok 69 le szám bevásárló csökken. turizmus Ugynkkor

70 bevásárlóközpontok szám nő: Sopron Pláz (1998 ót), Tesco (2001 ót), Interspr (2005 ót), és Alfprk. Az átrendeződés különösen kiskereskedelemnek otthont dó belvárosi területeket sújtj. A szálláshely szolgálttás és vendéglátás ágzt igen fontos Sopron életében, ezért ezzel bővebben, külön fejezetben fogllkozunk. (turizmus) A további szolgálttási ktegóriák közül z ingtlnügyletek, gzdsági szolgálttások jelentősek Sopronbn, válllkozások 42 % ide trtozik. A TEAOR ktegóri trtlm rendkívül összetett, ide trtozik K+F tevékenység is, mely soproni válllkozások 0,4 %ár jellemző. Az innovációk szám is lcsony Ipri prkok mint gzdságfejlesztés eszközei A soproni gzdság fejlesztését több erre célr szerveződött korszerű eszköz, ipri prk (IP), logisztiki központ (LK) és inkubátorház szolgálj. A Délkeleti Ipri Prk egyértelmű sikertörténet, mgánerőből, közlekedésileg jó helyen, 84es út mentén jött létre. Az IP címet 2005ben nyerte el, 7 cég működik z IP területén, további 11 hozzá kpcsolódó területeken. Legfontosbb dti (2007): Összesen 2666 fogllkozttott 40 md Ft árbevétel 4,2 md Ft beruházási érték 26% export rány z árbevételből 11,6 h betelepült terület 19,5 h rendelkezésre álló szbd terület, még közművek nélkül A területhez logisztiki központ kpcsolódik. 2008bn két új beruházás indul: Hirschler 6000 m2es csrnokot épít, z AWF fejlesztése még 130 főnek fog munkát dni. Az IPben részt vesz z önkormányzt is (közlekedési utk 50%os tuljdonos). A terület továbbfejlesztése, közlekedési és közműfejlesztések megvlósítás elősegítené további betelepüléseket. Az Arnyhegyi IP soproni gzdságfejlesztés másik kiemelt szervezete. Az IP z gygbány rehbilitációját követően, nnk helyén jött létre Sopron ÉNYi részén. A hely lkófunkciór kiválón lklms, bár Wienerberger téglgyár továbbr is terület szélén működik. Az ingtln befektetők ezt relizálv elérték, hogy lkóterületté minősítsék terület egy részét, és intenzív lkóprk építésbe fogtk. A telekértékesítés közművesítés önrészének finnszírozásához is szükséges volt. Az IPben jelenleg 17 kisebb cég működik, köztük csokoládégyár, fogászti eszközgyártó. Az eredeti célt, technológii prk innovációs központ létrehozását nem sikerült elérni. 70

71 Az Arnyhegyi IPben CBC pályázti forrásból korszerű inkubátorházt is építettek, melynek tükörprojektje Burgenlndbn készült el. A két intézmény között zonbn m semmiféle kpcsolt nincs. Az inkubátorház eredeti funkciójánk korlátozottn felel meg. Az eredeti pályázt szerint z épület 1/3át z Egyetem, 1/3át kezdő, technológi intenzív válllkozások kpták voln, 1/3át pici lpon értékesítették voln. Már z épület ¾ét pici lpon jelen lévő cégek fogllják el. Ngyobb részt Sopron Holding irodái tlálhtók benne. Az eredetileg kedvezményes elhelyezést nyert egyetemi K+F központ nem bírt z emelkedő bérleti díjt fizetni, ezért ki kellett költöznie. A tervezett cégkiválsztási mechnizmus, melyben z Egyetemnek komoly szerep jutott voln, m már nem működik. Az inkubátorházt elhgyó cégek áltlábn nem z Arnyhegyi IPt válsztották telephelyül, mert ott reltíve drágábbk telkek, hnem DK iprterületre és város más területeire települtek. Az innovációs központ fejlesztés sikertelensége rr mutt rá, hogy rövid távon nem reális z z elképzelés, mely Sopron gzdság húzó ágztként z Egyetem kuttó tevékenységén lpuló, mgs hozzádott értékű technológii K+F szektort trtj. Természetesen hosszbb távú célként ki kell tűzni K+F+I fejlesztését, de ehhez kitrtó erőfeszítés és támogtás szükséges, és megéri z osztrák példákr figyelni A válllkozások jövedelmezősége A GKI 2002ben kuttást készített soproni önkormányzt megbízásából gzdságfejlesztési koncepció elkészítése érdekében. A kuttás során vizsgálták kettős könyvvitelt vezető, helyben bejegyzett soproni válllkozások átlgos nettó árbevételét, z egy lkosr jutó árbevétel ngyságát és személyi kifizetéseket, összehsonlítv kistérségi, megyei és országos dtokkl. A vizsgált meglepő eredményt hozott, melyet következőkben idézünk: Az egyszeres könyvvitelt vezető válllkozások esetében z egy lkosr jutó nettó árbevétel tekintetében Sopron város megyei átlgnál mgsbb értéket ért el (kb. 79 ezer forint lkosonként), de pl. kistérségi átlgbn muttó z országos átlg 66 %. Az egy válllkozásr jutó dózás előtti eredmény megyei szinten legmgsbb, 424 ezer forint., Sopronbn 44 ezer forint, Soproni kistérségben 89 ezer forint, míg országosn 402 ezer forint dózás előtti eredményt értek el átlgosn válllkozások. Az egy válllkozásr jutó személy jellegű ráfordítások értéke 2002ben Sopron városbn átlgosn 1,6 millió forint volt, mi meghldj Soproni kistérség 1,5 millió forintos, Győr Moson Sopron megye 1,5 millió forintos, vlmint z országos mintegy 1,3 millió forintos átlgot. Mindez zt tükrözi, hogy legkisebb válllkozások bevllott eredménye irreálisn lcsony. Sopron városbn 1364 kettős könyvvitelt vezető, helyben bejegyzett válllkozást regisztráltk 2002ben. Ez Soproni kistérség vállltink 74, GyőrMosonSopron megyében működő kettős könyvvitelt vezető válllkozások 18%. Az ezer lkosr vetített dtok területi 71

72 összehsonlításábn Sopron város értéke legmgsbb, ugynis itt tlálhtó legtöbb kettős könyvvitelt vezető cég, átlgosn 25. A kistérségben és országos átlgbn 1000 lkosr 20, míg GyőrMosonSopron megyében 17 ilyen válllkozás jut. Ezzel szemben ugynkkor meglepően lcsony z egy cégre jutó nettó árbevétel ngyság Sopron városábn, hol átlgosn 105 millió forint nettó árbevétele volt helyi válltoknk. GyőrMosonSopron megyében ennek mintegy 2,5szerese, és országos átlgbn is 198 millió Ft ngyságú nettó árbevétel jutott egyegy válllkozásr. Bár Sopronbn lcsony értéket kptunk, megyei érték jelzi, hogy nyugti htárszélen jóvl átlgon felüli értékűek vállltok, mint z ország más részein. Hsonlón lkul z egy lkosr jutó árbevétel értéke: Sopron városbn 2,6 millió forint, Soproni kistérségben 2,1 millió forint, z országos átlg pedig mintegy 4 millió forint volt ez 2002ben. Ez utóbbi értéket GyőrMosonSopron megye válllti áltl elért egy lkosr jutó árbevétel 16%kl hldj meg. A fentiekből következően z egy cégre jutó dózás előtti eredmény is lcsonybb Sopronbn (4 millió forint) és Soproni kistérségben 5 millió forint), mint z országos átlg (10,1 millió forint). Ennek részben gzdsági szerkezet z ok, helyi válllkozások zöme kereskedelemben és vendéglátásbn dolgozik, míg z országbn mgs árbevételt elérő ipri tevékenységek sokkl jelentősebbek. Az egy cégre jutó személyi jellegű kifizetések nettó árbevételhez hsonlón lkultk. Sopron városábn vállltok átlgosn 14,5 millió forintot költöttek lklmzottikr, Soproni kistérségben 14,7 millió forintot, GyőrMosonSopron megyében 21,5 millió forintot, országos átlgbn pedig 20,7 millió forintot. Az egy lklmzottr jutó személyi jellegű kifizetések között is Sopron városáé leglcsonybb érték, 1,7 millió forint, míg megyei és országos szinten átlgosn 2 millió forint z lklmzotti kifizetések ngyság. Mindezen dtokból jól látszik, hogy nyugti htár közelsége nem jelent vállltok és munkválllók részére ngyobb jövedelmet és jövedelmezőséget. Forrás: GKI: Sopron megyei jogú város gzdságfejlesztési koncepciój,

73 37. ábr: A kettős könyvvitelt vezető válllkozások főbb dti területi egységenként, 2002 Győr MosonSopron Válllkozások Kistérség Sopron megye Ország összesen összesen szám (drb) Ezer lkosr jutó válllkozás szám (drb) Egy cégre jutó nettó árbevétel (ezer forint) Egy lkosr jutó nettó árbevétel (ezer forint) Egy cégre jutó dózás előtti eredmény (ezer forint) Egy lkosr jutó dózás előtti eredmény (ezer forint) Egy cégre jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Egy lkosr jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Egy lklmzottr jutó személy jellegű kifizetések (ezer forint) Forrás: GKI, KSH 73

74 Tehát kedvezőnek tűnő gzdsági szerkezet mélyebb vizsgált lpján láthtó, hogy mind termelő, mind szolgálttó ágztokbn lcsonybb jövedelmezőségű tevékenységek jellemzők, vlmint ebből következik soproni munkválllók lcsonybb bevllott keresete, és cégek kisebb dófizetési hjlndóság. A GKI 2002es dtokból dolgozott, zonbn tendenciák zót nem változtk. A szürkegzdság léte módosíthtj számokt, zonbn vlószínűleg tendenciákt nem fordítj meg. A 2006os egy főre jutó SZJA dtokból is hsonló következtetésre lehet jutni: 38. ábr: Személyi jövedelemdó befizetés (2006) Város Sopron Győr Szombthely Zlegerszeg Ngyknizs Forrás: KSH, idézi: Győr város muttói SZJA (Ft) NyugtDunántúli Régió megyei jogú városink összehsonlításábn Foglkozttás, munkerő Sopron országos viszonyltbn és régión belül is legjobb fogllkozttási muttókkl rendelkezik. 39. ábr: Nyilvántrtott álláskeresők rány (2006) Város Álláskeresők (%) Ebből pálykezdők rány Sopron Győr Szombthely Zlegerszeg Ngyknizs 1,8 2,9 3,2 4,9 6,1 (%) 4,3 5,7 9,1 8,1 5,7 Forrás: KSH, idézi: Győr város muttói NyugtDunántúli Régió megyei jogú városink összehsonlításábn Az lcsony munknélküliség következménye, hogy térség szociális szempontból kiemelkedően kedvező helyzetben vn. Ugynkkor város munkerővonzó képessége messze elmrd Győrétől vgy burgenlndi Kismrtonétól. Sopron négyszer nnyi fogllkozttott lkónépességgel rendelkezik, mint Eisenstdt, de már csk kétszer nnyi helyben dolgozóvl, ellenben Kismrtonb dupl nnyin járnk be. Burgenlndbn z 1990es években IPk és technológi központok sor épült ( Kismrton, Neusiedl m See, Pinkfeld, Güssing, Jennersdorf, Neutl, Heiligenkreutz, Kittsee, Müllendorf), melyek komoly kihívást jelentenek soproni iprfejlesztés számár. A munkerő állomány képzettsége szempontjából Sopron jó helyzetben vn, városbn lkók iskolázottsági szintje mgsbb megye más városiénál és jóvl meghldj szomszédos településekét, Győrtől mrd el; ott felsőfokú végzettségűek rány 23,7%, míg 74

75 Sopronbn csk 19 %, z érettségivel rendelkezőké Győrben 36,4%, Sopronbn 34,6%. (2001es népszámlálási dtok) Az iskoli végzettség tehát nem indokolj keresetek elmrdását, és jövedelmezőség lkulását. Viszonylg sok nyelviskol működik városbn, zonbn sjnos már nem jellemző Sopronr korábbi többnyelvűség, mely pedig jelentős gzdsági értéket is jelenthetne. A városbn több szkképző intézmény működik, kiemelt terület borászt, fipr, informtik és vendéglátás. A tnulók érdeklődése, pályválsztás zonbn nem tlálkozik gzdság igényeivel, így egyes, főleg kétkezi szkmákbn állndó munkerő hiány vn. A felsőokttást NYME jelenti városbn. Trdicionális z egyetemen z erdészeti és fipri képzés, melyet művészeti, pedgógii és gzdsági képzések tesznek teljessé. Az Erdőmérnöki Kron jelenleg 5 lpszkon és 3 szkirányú továbbképzési szkon folyik képzés. A Fipri Mérnöki Kron 10 lpszk, 2 szkirányú továbbképzés, vlmint egy felsőfokú szkképzés kínált. A Benedek Elek Pedgógii Kr kínált 3 lpszk, 3 szkirányú továbbképzési szk, 2 felsőfokú szkképzési szk, vlmint 3 pedgógus szkvizsgás képzés. A Közgzdságtudományi Kron gzdálkodási lpszk mellett 16 szkirányú továbbképzés, vlmint 6 felsőfokú képzés jelenik meg. Az Egyetemen ht kuttóhely vn, 65 fő fogllkozik kuttássl, kuttási ráfordítás 2007ben 156 millió Ft volt. Az Egyetem mellet Sopronbn kuttássl fogllkozik z MTA Geodézii és geofiziki Kuttóintézete, hol 35 kuttó dolgozik Gzdsági szereplők véleménye Az IVS készítése során workshopot trtottunk, melyre meghívtuk soproni jelentősebb vállltok és gzdsági intézmények képviselőit, továbbá kérdőívet is eljuttttunk számukr. Interjút készítettünk Soproni Kereskedelmi és Iprkmr, vlmit z IPk vezetőivel, és részt vettünk z RFÜ és NYME áltl szervezett területfejlesztési szbdegyetem gzdsági témájú rendezvényén. A különböző fórumokon elhngzottk lpján helyi szereplők soproni gzdság fő problémáit következőképpen pozícionálták: 1. (Legtöbbet említett) Munkerő hiány 2. Szkképzés problémái 3. Sopron város belső közlekedése (rossz minőségű utk, vsúti átjárók hiány, elkerülő út hiány) 4. Sopron város rossz megközelíthetősége ( Bp. Győr felől) 5. Mgs iprterületi ingtlnárk 6. Városi gzdságfejlesztési, iprtelepítési koncepció hiány, hosszú engedélyezési idők 7. Infrstruktúrávl ellátott iprterület hiány, z Egyetem elkülönül város gzdságától 75

76 8. Fekete munk ngy rány A közelmúlt legfontosbb fejlesztéseinek következőket trtották: 1. Útépítések (elkerülő út, körforglmk, útfelújítások) 2. IPk, inkubátorház 3. Szennyvíztisztító, cstornázás 4. Érdekegyeztető tnács, legngyobb dófizető és mecénás vállltok díjzás 5. Bormrketing KHT létrehozás Fejlesztési jvsltok rngsor: 1. Közlekedéshez kpcsolódó jvsltok (helyi jártok, Kőszegi úti vsúti átjáró, közlekedési csomópont pályudvrnál, prkolóház) 2. Szkképzés fejlesztése szükségletek lpján 3. DK iprterület közlekedési és közmű infrstruktúrájánk fejlesztése, 4. Iprfejlesztést Sopronbn, nem csk turizmust 5. Multifunkcionális csrnok 6. Az önkormányzt és gzdsági szfér kommunikációjánk jvítás 7. Szétterülés megkdályozás, z infr fejlesztés koncentrálás Az önkormányzttól következőket várják gzdsági szereplők: 1. Kiszámíthtóság, felelősségválllás, hosszú távú célok kitűzése és betrtás fejlesztési koncepció mentén, ipri területfejlesztés 2. Önkormányzt vállltok, civil kpcsoltok erősítése 3. Gyors ügyintézés 4. Lobby, kiemelt projektek Sopronb hozás 5. Adó és egyéb kedvezmények 6. Pályáztok 7. NYME integrálás 8. Soproni vállltok előnyben részesítése 9. Fellépés feketegzdság ellen A vállltok cserébe következő hozzájárulást ígérték: 1. Hosszú távú fogllkozttás 2. Fejlesztések egyeztetése várossl 3. Beruházások 4. Részvétel szkokttásbn A gzdság városi koncentrációj A soproni városrészekben igen egyértelműen elkülönülnek z egyes gzdsági ágk területfogllási. 76

77 1. Belváros A belvárosok mindenütt trdicionálisn kereskedelem és vendéglátás központji. A soproni belvárosbn különösen erős koncentráció; z óvárost körülölelő Várkerület volt bevásárló turizmus elsődleges helyszíne, itt, vlmint kpcsolódó történelmi külvárosnk nevezett belvárosi területeken tlálhtó z üzletek jelentős része, különösen ruházti, textil, cipőboltok koncentrációj mgs. A bevásárló turizmus hnytlásávl z igénytelenebb, olcsó cikkeket kereső osztrák célcsoport kiszolgálásár szkosodott üzletek nehéz helyzetbe kerültek. A Várkerület profilváltásánk meg kell történnie, hiszen bevásárló turizmus régi formájábn nem fog vissztérni és nem is lehet város célj belvárosi ggyi fejlesztése. A város hozzájárulás nélkül Várkerület nívós kereskedelmének kilkulás, átrendeződése nemzetközi tpsztltok lpján nem tud megvlósulni. 77

78 40. ábr: Ruházti, textil, cipő és bőráru boltok Sopron belvárosábn Forrás: Jnkó Ferenc A stgnáló vgy visszeső kereskedelem mellett soproni belváros szintén osztrák vendégkörre lpozó egészségügyi szépség wellness szolgálttások központj lett. A Várkerület és környéke blkibn megjelenő kivilágított fogk ugyn zvrják sopronik szépérzékét, de szolgálttások vonzzák vendégeket, és hozzájárulnk vendéglátás, idegenforglom, kereskedelem forglmához. 78

79 41. ábr: Egészségügyi szolgálttások Sopron belvárosábn Forrás: Jnkó Ferenc A vendéglátás jóvl kevésbé koncentrált, Várkerület mellett belvárosbn Poncihter negyedben és máshol is tlálhtók jó vendéglők. A belvárosbn jelenleg Várkerületben tlálhtó egy nívós szállod, z óvárosbn egy minőségi pnzió, és belváros szélén némiképp városidegen Sopron Hotel. A soproni belváros jellegzetessége, hogy kereskedelmi szolgálttó Várkerület egy olyn óvárost vesz körül, melyben gzdsági funkció gykorltilg lig vn jelen, minimális z üzletek szám, és mely jelenleg főleg dminisztrtív, okttási, kulturális és szociális lkás funkciókt fogll mgáb. (Egy pnzió tlálhtó jelenleg z óvárosbn, és 34 nívósbb vendéglő, kávézó). 2. Lőverek Bánflv Sopron turisztiki szolgálttói legngyobbrészt város déli oldlán tlálhtó csodáltos hegyes erdős vidéken, Lőverekben építették fel szállodáikt. Hgyományosn itt is voltk soproni klimtikus gyógyhely imázsr létrejött hotelek. Az Alsó és FelsőLőverekben több háromcsillgos szálló (Mroni, Siest, Pnorám, Solr Koron), két négycsillgos (Fgus, Lővér) és néhány pnzió és étterem működik 3. Ipri városrészek 79

80 3.1. ÉNyi Iprterület Trdicionálisn város hgyományos iprterülete z ÉNyi mely vsút mellé települve, város ipránk osztrák orientációját tükrözte. Az ipr osztrák kpcsolti meggyengültek szocilizmus ideje ltt. A városrész közúti közlekedésének fejlesztését mindenkori városvezetés elhnygolt. További problém, hogy terület z urlkodó szélirányb esik, város felé fújj szél port, füstöt. A területen lévő számos egykori üzem, telephely rendszerváltás után feldrbolódott, z egykori szocilist vállltok utódj összezsugorodott, telephelyt váltott és helyére más, kisebb üzemek települtek. A területen működő üzemek közül legjelentősebb Heineken sörgyár. Itt működik továbbá Sms fipri válllkozás, Semperform (gumiipr), Dekorsy (bútoripr) és Hoffmnn cég. A terület egy része brnmezőnek számít, de viszonylg olcsó, közművesített területek vonzzák z lcsonybb fizetőképességű ipri, logisztiki üzemeket. A mgántuljdonú telkek jó része folymtosn gzdát vált. A szerkezeti terv megállpítj, hogy terület kedvezőtlen dottságú, de meglévő infrstruktúr mitt hosszú távon fennmrd DKi iprterület A 84es bevezető út mentén GYSEV vsút vonli áltl körülhtárolt területen tlálhtó Sopron újbb zöldmezős iprterülete. Közlekedési helyzete kiváló, bár vsútvonlk beszorítják, és belső útji m már nem felelnek meg növekvő forglom igényeinek. A területen gyors fejlődés zjlott. Itt tlálhtó GYSEV Logisztiki Központj, több korszerű üzem (AwF utólktrészgyár, Hirschlerszélvédőgyár, z EuroElzett, z IMS, Swedwood, Honti Szkály szerszámgyártó üzem, L és J villmos berendezéseket gyártó high tech cég), továbbá építőipri cégek, csomgolóeszköz gyártó, fuvrozó, tervező, szolgálttó cégek. A terület kereskedelmi profilj is jelentős, utókereskedők, bútoráruház, bevásárlóközpont tlálhtók itt. Kópház felé még jelentős zöldmezős területek állnk rendelkezésre, melyek közlekedése, közművesítése zonbn nincs megoldv. A GYSEV elkészítette terület rendezési tervét és fogllkozik vsúti vonlk áttervezésének kérdésével, melynek viszont rendkívül mgs költségigénye. A DKi iprterület továbbfejlődésére meg vn lehetőség, de befektető vonzás mellett közművesítés korántsem egyszerű és olcsó problémáját meg kell oldni. 4. Észki városrész A városrész két élesen elkülönülő részből áll. Az Arnyhegy és környéke eredetileg iprterület volt, mely rehbilitáció után egyre inkább lkó és dminisztrtív funkciót lát el. 80

81 Az IPben 17 válllkozás vn, továbbr is itt működik Wienerberger téglgyár, ide települt egy csokoládé üzem és orvosi műszergyár. Az inkubátorház egyre inkább irodházként működik, és számos lkóház épült. A terület kellemes fekvése, jó közlekedése következtében várhtó, hogy dminisztrtív jellege erősödik, további irodák költöznek környékre. A városrész Arnyhegytől nyugtr eső része Poncihter negyed külterülete, mely szőlőművelés igen értékes területe SWOTnlízis Erősségek Város nyugtmgyrországi és Gyengeségek Rossz megközelíthetőség kelet felől htármenti elhelyezkedése (Budpest Győr) Két iprterület brnmezős (ÉNY) és DK iprterület belső közlekedése zöldmezős (DK) rossz, közművekkel ellátott DK iprterület fejleszthető zöldmezős területe már nincs Logisztiki központ, IPk Mgs ingtlnárk közművesített területeken Inkubátorház Inkubátorház irodházként működik A GYSEV válllti központját A cégek gykorlti képzése Sopronb helyezte visszfejlődött High tech megjelenése z egészségügyi, fogászti Viszonylg lcsony összegű külföldi szolgálttásbn befektetések Egyetem művelt emberfők Kevés high tech üzem Egyetem fipri, műszk képzés Kevés kpcsolt burgenlndi gzdságfejlesztő intézményekkel és Sok szkképző intézmény vállltokkl Sok külföldi tőkebefektetés 2 fontos cég kitelepült városból Az Egyetem rendelkezik K+F+I Viszonylg szűk munkerő részlegekkel (RET,KKK) vonzáskörzet Kevés jelentős korszerű ipr és szolgálttás rány Az Egyetem sziget városbn Az Egyetemi K+Fre kevés válllkozás lpoz Munkerő hiány bizonyos szkmákbn Az önkormányzt és vállltok közti kommunikáció gyenge Az önkormányzt nem rendelkezik gzdságfejlesztési koncepcióvl 81

82 Az ipri és lkóterületek kijelölése, fejlesztése dhoc módon történik, z önkormányzt prioritási ciklusonként változnk (Arnyhegy) Az önkormányzt nem vesz részt befektetés ösztönzésben Az engedélyezési idők hosszúk, nincs egyblkos ügyintézés A más városokbn tnuló diplomások nem térnek vissz Sopronb Az önkormányztnk nincs kpcsolt város gzdságábn fontos szerepet játszó fogászti válllkozásokkl Az önkormányzt idegenforglomból és egészségügyi szolgálttásból szármzó bevételei viszonylg lcsonyk szürkegzdság Lehetőségek A mgs üzemnygárk következtében Veszélyek A világgzdság fejlődése lelssul következtében szállítások A htárnyitás után z usztrii megdrágulnk, nyugti htár foglkozttási mortórium lejártávl menti fekvés felértékelődik még több soproni és Sopron környéki Az APEH fokozódó szigor munkerő Ausztriábn válll munkát következtében szürkegzdság Az APEH fokozódó szigor kifehéredik és z önkormányzt következtében szolgálttások bevételei nőnek megdrágulnk és elvesztik külföldi ügyfélkörüket A lkosság egyre inkább z usztrii szolgálttásokt veszi igénybe 82

83 3.7. Turisztik Sopron gzdsági szövetében megkülönböztetett figyelmet érdemlő ágzt turizmus: sokrétű, sokféle vonzerőre épülő, jelentős szerepet játszó egészségturizmust is mgábn foglló szektor fogllkozttj lkosság meghtározó részét, biztosítj gzdsági fejezetben is bemuttott nomáliákkl együtt megélhetést. E fontos gzdsági szerepnek megfelelően város szándéki szerint hosszú ideje strtégii ágztként kezeli turizmust: rendszerváltozást követően számos turizmusfejlesztési strtégi készült ( 2003bn GKI Gzdságkuttó Rt áltl készített komplex tnulmány mgát z X. nygnk tekinti). A legutóbbi átfogó tnulmány 2007ben készült, város es turizmus politikájánk meghtározásár (Sopron turizmus politikájánk meghtározás ) Az átfogó nygok mellett számos részstrtégi is készült. A strtégiák szintjén meglévő fejlesztési szándék mellett / ellenére turizmusipr gykorlti működése nem tükrözi ezt tudtosságot. Bár sttisztikák ben tpsztlt mélyponthoz képest folymtos jvulást tükröző dtokt regisztrálnk, jelen vizsgálthoz kpcsolódó elemzések, interjúk is z eddig készült nygokbn összegzett áltlános képet lehetőségek ltt teljesítő szektor képét dják. A problémákr koncentrálv következőket lehet áltlános jellemzőkként kiemelni: kínált tekintetében: lehetőségekhez /dottságokhoz képes nem megfelelő termékfejlesztés: hiányznk húzó termékek, elmrdnk z évek ót tervezett fejlesztések nem szervezett kínált: hiányzik desztináció menedzsment, hálóztok gyenge mrketing, rculti, imázs problémák, hiányoznk beutzttók nem befogdó ttitűdű lkosság: hiányzik turizmus belső mrketingje, lkosság felkészítése, áltlános pozitív szerepválllás turizmus városom gzdgságánk forrás érdekében; kereslet tekintetében: stbilizálódó, de stgnáló mennyiségű vendég és vendégéjszk viszonylg rövid átlgos időtöltés szezonlitás Kínálti jellemzők 83

84 A fent említett nygok részletesen sorb veszik Sopron és környéke vonzerőit. Turisztiki szempontú jövőképet htároznk meg, mrketing eszközökre, vlmint fejlesztési projektekre tesznek jvsltot. A jelen helyzetfeltárás ezek ismétlése helyett összegzésre szorítkozik: turizmus működési feltételrendszere meghtározó jellemzőinek, illetve ezen belül elsősorbn problémáknk kiemelésére koncentrál. A tém fontosság és z speciális helyzet, hogy szektorr vontkozón vlóbn sok vizsgált / tnulmány készült, ugynkkor problémák lpvetően nem változtk, zt eredményezi, hogy fejezetbe óhttlnul belekerültek már strtégi irányáb előremuttó megjegyzések. A soproni turizmus működésének feltételrendszere: Természeti környezet, éghjlt: hzi viszonyltbn egyedinek számító szublpin éghjlt, klimtikus gyógyhely státus, szép természeti környezet (Soproni Tájvédelmi körzet Soproni hegység) kedvező lp dottság komplex turisztiki kínálthoz; Fertőtó ( tó viszonylg kedvezőtlenebb dottságú negyede), FertőHnság Nemzeti Prk világörökségi kultúrtáj város közvetlen környezetét képezi kedvező dottságok komplex turisztiki kínált ktív / ökoelemeihez. Htárváros: város történelmi trnzitútvonlon fekszik nyitottság, többnyelvűség, polgári hgyományok (kultúr, okttás) felélesztésének lehetősége; város II. világháború vége ót el vn vágv természetes m Ausztriához trtozó háttérterületeinek egy részétől; Mgyrországon belül mert nyugti htárváros háttérbe szorult, egyfjt zárványterület lett bezártság, befelé fordulás kilkulás; nyugtközeliség jelentős pozitív kisugárzás / vonzerő z ország egyéb területein élő lkosság felé; lehetőség már z 1980s években Mgyrország és Ausztri között, z árk és kínált különbözőségén lpuló bevásárló turizmus befogdásár / nnk kiinduló pontjként vló berendezkedésre bekpcsolódó sopronik jelentős mértékű meggzdgodás; 1990es évektől lehetőség bevásárló turizmust felváltó egészségügyi turizmus működésére jelentős gzdgság, kiemelkedő életszínvonl fenntrtás; Bécs, Pozsony fővárosok közelsége fontos és kiknáztln együttműködési lehetőség. 84

85 A mgyrországi vonzáskörzet térségben több országos vgy regionális jelentőségű, sopronit kiegészítő vonzerő tlálhtó (Fertőd, Fertőrákos, Ngycenk stb.); szép természeti környezet és részben kiépített kerékpárutk vnnk; minőségi szolgálttók, szálláshelyek, éttermek vnnk; jó közlekedési feltételek mellett: lehetőség térségi kínált kilkításár, mi eszköz soproni turisztiki kínált bővítésére és turisták trtózkodási idejének megnyújtásár. Burgenlnd és Sopron kpcsolt z elveszített vonzerőkkel háttérterületek, rendelkeznek m osztrák települések (Kismrton/Eisenstdt, hsonló Fertőtvi dottságokkl, települések pl. Fertőmeggyes/Mörbisch vgy Ruszt/Rust, illetve Szentmrgitbány/SnktMrgrethen, Frknó/Forchtenstein, Doborján/Riding stb.) konkurenciát jelentenek; e települések mgyrországi településekkel ellentétben igen jelentős fejlődésen mentek keresztül, minek következtében hsonló vonzerőkre mgsbb minőségű, szervezettebb, jobbn értékesített kínálti elemek épülnek Sopron számár fejlesztési kényszert jelent ( h nincs fejlődés, turist továbbmegy Burgenlndb vgy megáll Burgenlndbn, h nincsen hzi fejlesztés, fejleszt mjd z osztrák mondják soproni turisztiki szkértők) htár teljes megnyitásávl olyn regionális kínált kilkítás válik lehetővé, mely kiválón megfelel változtos, de kiegyensúlyozott jó minőségű termékek iránt érdeklődő célcsoportok igényeinek együttműködési kényszert jelent, burgenlndi kínálthoz már Sopron biztosítj szállást burgenlndi Fertőprt háromszor ngyobb vendégforglmt bonyolít, mi óriási lehetőség hzi szolgálttóknk Megközelíthetőség Ausztri felől kedvező feltételek, ugynkkor hzi feltételek rosszk (Budpest / repülőtér 3 ór távolság, Győr több mint 1 ór távolság közúton) belföldi turisták számánk növelése érdekében kiemelten fontos fejlesztés; Schwecht, illetve mgyrországi helyi repülőterek közelsége (GyőrPér) külföldi turisták számánk növeléséhez fontos lehetőség, bár m még ngyon hiányzik például rendszeres Schwecht Sopron utóbuszjárt. Épített környezet 85

86 történeti emlékek kelt rómi középkori brokk súlypontokkl kulturális és örökségturizmus kínálti elemek, hzi viszonyltbn jó állpotbn megőrizve; történelmi belváros, műemléki épületegyüttes kulturális és örökségturizmus kínálti elemek; történelmi belváros zonbn turisztiki szempontból nem működik: lkó funkció dominnciáj, idős lkosság, minőségi szolgálttások hiány, lezárt udvrok, nem megfelelően krbntrtott épületek jellemzőek sürgős fejlesztési feldt; történelmi belvároson kívüli városrészek turisztiki szempontú hiányossági: bevezető utk elhnygolt környezete, Lőverek nem következetes fejlesztései, Poncihter negyed, Brennbergbány turisztiki szempontú kitláltlnság, Blf modernizálásánk elmrdás stb.: lehetséges kiegészítő kínálti elemek ugynkkor beindultk mgán kezdeményezések, belső erőből történő fejlesztések /felújítások: belvárosi ingtlnok felvásárlás és felújítás, város /belváros imázsáb illeszkedő kulturális tevékenységek indítás (pl. KörmendiCsák gléri, Liszt Emlékház projekt), illetve szállodépítések városi önkormányzt követő mgtrtás nem elegendő: hiányzik / hiányos fejlesztési keretek és szándékok világos kijelölése és önkormányzti fejlesztések indítás. Szolgálttások Mint z áltlános gzdsági elemzés muttj: sokrétű, folymtosn bővülő szálláshelykínált jellemző ngyon hiányzó minőségi wellness szállod építése folymtbn vn; jellemző zonbn: lcsony kihsználtság szállóvendégek gykori, minőségi problémákr utló elégedetlensége vendéglátóhelyek szám nem kiemelkedően mgs, bár folymtosn növekszik (Egerben több, Győrben lig kevesebb z 1000 főre jutó vendéglátóhelyek szám, mint Sopronbn), vendéglátóhelytuljdonosok ggódnk z lcsony forglom mitt: z idegenforglmi jellegű városokbn nélkülözhetetlen kiskereskedelmi válllkozások szám sem mgs ( kereskedelmi hgyományokkl nem rendelkező Egerben mgsbb z 1000 főre jutó egységek szám, de mgsbb Győrben is), sőt városszéli bevásárlóközpont kilkítás ót csökken; belvárosbn turisztiki központok kínáltábn elengedhetetlen minőségi árukínáltú ruházt, ékszer, művészeti cikkek, ntikvitás üzletek teljes hiány jellemző; helyi és térségi hálóztok áltlános hiány; szolgálttók között lcsony együttműködési hjlndóság jellemző (hiányznk temtikus progrmok, z egymásr épülő szolgálttások, térségi kpcsoltok); 86

87 ezzel párhuzmosn, mintegy következményként hiányzik belső minőségbiztosítás, szolgálttások minősége nem egységes ugynkkor megjelentek z útmuttó és eredményes kezdeményezések: Soproni Borút Egyesület (tudtos, folymtos fejlesztés, hálóztosodás, belső minőségellenőrzés, jó mrketing), Védnöki Táblás éttermek hálózt (mi inkább csk elméleti, mint vlódi minőségbiztosított működő hálózt); város hiányos feldtellátás e területen is érződik: fejlesztési irányok kijelölése, együttműködések ösztönzése, városi mrketing biztosítás nem megfelelő. múzeumok: viszonylg sok, de nem korszerű, nem élményközpontú múzeum: nem megfelelően ruglms nyitvtrtássl, kicsit porosn, nem modern felszereltséggel, hiányzó progrmokkl: kevesebb múzeum Egerben jelentékenyen több látogtót vonz; Pécs mintegy negyedével több múzeum kétszer nnyi látogtót vonz; Zlegerszeg 3 múzeum közel nnyit, mint Sopron!!! 42. ábr: Múzeumok szám Múzeumok szám / látogtók szám Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs év db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó db látogtó Forrás: KSH megyei évkönyvek z egyedi kezdeményezések gyenge vonzereje pl. Erdészeti Múzeum rendezvényei (kevés mrketing, kevés látogtó) kevés városi ngyrendezvény, nincs nemzetközi rendezvény: z országos vonzerejű Volt fesztiválon kívül Soproni Ünnepi Hetek megmrd regionális vonzerejű, város mbícióihoz és lehetőségeihez mérten szerény méretű rendezvénynek. A részletesen kidolgozott, kitlált és potenciális húzó termék Lisztiád, mely célcsoportok széles körének megszólításár lenne lklms, csk gyermekcipőben jár (interneten Soproni Hegység Ntúr Prk honlpján keresztül lehet elérni z igényesnek induló honlpot, hol szerepel már 2008s progrm); kevés fő szezonon kívüli progrm vn, mi városb folymtosn érkező turisták (pl. egészségügyi szolgálttást igénybe vevők, konferenci résztvevők stb.) városbn trtózkodását meghosszbbíthtná; hgyományosn egyedi soproni vonzerők (történeti belváros, szublpin klím, htár szögesdrót, Páneurópi piknik, Fertő tó stb.) fokoztos elhsználódás vn folymtbn kinyíló htárok, könnyen és olcsón elérhető hsonló és vonzóbb kínálti elemeket ötvöző külföldi desztinációk mitt hiányzik hívó / húzó termék definiálás és megfelelő tudtos fejlesztése és megfelelő értékesítése. Lehetőség: művészetek kultúr területe: zene Liszt, melyhez szorosn kpcsolhtók lennének képzőművészetek szobrászt, festészet, iprművészet stb.). 87

88 z egészségturizmus soproni turizmus egyik legfontosbb ág, ugynkkor z ágzt kezelése és elfogdottság nem egyértelmű; z egészségügyi szolgálttók nem képezik szerves részét hgyományos soproni turisztiki kínáltnk ( turisztiki szektor hgyományos szereplői nem számolnk velük, s viszont, hiányzik z egymásr épülés); célcsoport viszonylg jól meghtározhtó, z egészségügyi szolgálttások mellett számos kiegészítő szolgálttás igénybe vételére is potenciális vevő lenne; kérdéses e szektor jövedelmezőségének htás z önkormányzt bevételeire (gykori, hogy nem soproni illetékességű válllkozások / orvosok szolgálttók, z egészségügyre áltlánosn jellemző szürke gzdsági elemek kontrolláltlnok); kérdéses szektor jövedelmezőségének hosszútávú fenntrthtóság gzdság kifehérítésére törekvő áltlános folymtok következtében csökkenő árversenyelőnnyel; szektor szereplői szerint minőségi fejlesztések, illetve jó mrketing tudj továbbr is pozícióbn trtni z egészségturizmust. hivtásturizmus, konferenciturizmus: turizmus jelenleg legngyobb mértékben növekvő területének kiszolgálásár teljes felújítást követően új funkciót kpott város tuljdonábn és üzemeltetésében lévő Liszt Ferenc Konferenci és Kulturális Központ. Az épület kedvezőtlen dottsági (szállod, prkoló, vriábilis befogdóterű termek stb. hiány) és gyenge menedzsment mitt zonbn központ kihsználtln, s kevéssé életszerű hiányok sikeres pótlás pl. külső szemináriumi termek biztosításávl. Jellemző, hogy minőségi szállodák szolgálnk városb hozott konferenciák befogdójként. sürgős feldt z üzemeltetés hiányosságink orvoslás. Idegenforglmi szervezeti háttér térségi / városi desztinációmenedzsment hiány és ennek összes következménye: célcsoportok definiálásánk hiány, z erre is épülő tudtos termékfejlesztés és csomgok kilkításánk elmrdás, nem megfelelő mrketing; beutzttó irod hiány; ProKultúr kht. működési devinciái: problémák konferenciturizmus, kultúrturizmus kínálti elemeinek szervezésében, mrketingjében stb. ( Soproni Ünnepi Hetek 2008s progrmjáról 2008 februárjábn semmi nem szerepel, s ProKultúrától Lisztiád honlpjár nem vezet út!!!); nem megfelelő mrketing. 88

89 Áltlános környezet önkormányzti szándék turizmus fejlesztésére, de meghtározó irányok / keretek kijelölése elmrdt (nincsen húzó termék), dhoc fejlesztések történtek (pl. z átgondoltln és kihsználtln konferenciközpont), nem működik városmrketing; lkosság nem befogdó ttitűdje (nnk ellenére, hogy bevándorló lkosság fitlítj város társdlmát, s turisták biztosítják városlkók bevételeinek jelentős részét); turizmus / turisták fontosságánk elsikkdás köznpi gondolkodásbn; nem megfelelő célcsoportok meghtározás, ezért nem tudtos kezelésük, jellemző turistákt és / vgy lkosságot szembeállító szemlélet, turisták és / vgy lkosság kiszolgálásánk problémákt gerjesztő elválsztás Keresleti jellemzők A GKI 2003bn z es periódusr vontkozó tendenciákt vizsgálv állpított meg következőket (Sopront térségi mgyr versenytársk vontkozásábn szemlélve): 43. ábr: Főbb muttók változás (z 1995ös dtot kiindulópontként 1nek tekintve) 2001/1995 Sopron Bük Kőszeg Kpuvár Férőhelyek Vendégek szám szám 1,39 1,28 0,90 1,00 1,08 1,22 1,07 0,60 Külföldi vendégek szám 0,92 1,41 0,71 0,42 Vendégéjszkák szám 1,22 1,24 0,46 1,70 Külföldi vendégéjszkák szám 0,91 1,48 1,69 1,04 Forrás: GKI / KSH Sopronhoz legközelebb fekvő mgyr turisztiki célpontokon z idegenforglom fejlődése messze legjelentősebb Bükön, fürdőtelepülésen: bár vizsgált időszkbn z összes férőhelyek szám Sopronbn nőtt legngyobb mértékben, vendégek szám zonbn gyorsbbn nőtt Bükön, hol jelentősen nőtt külföldiek szám is, míg Sopronbn csökkent külföldiek szám. A GKI említett tnulmányábn szerepelnek következő, szintén figyelemre méltó dtok is: 89

90 44. ábr: Átlgos trtózkodási idő Évek Sopron Bük Kpuvár Eger Országos átlg Külföldiek átlgos trtózkodási ideje (np) Belföldiek átlgos trtózkodási ideje (np) Külföldi vendégéjszkák rány (%) ,91 6,86 2,04 2,48 4, ,35 1,94 1,85 2,26 2, ,29 0,88 0,42 0,37 0, ,88 7,19 5,04 3,49 4, ,74 1,82 5,62 2,26 2, ,21 0,83 0,26 0,49 0,48 Forrás: GKI/KSH 2001ben Bükön külföldiek áltl átlgosn eltöltött időtrtm 7,19 np, ddig Sopronbn 1, 88 np ( belföldi dtok vlmivel kedvezőbbek, de lig hldják meg z országos átlg értéket). A soproni turizmus jellemző problémáj már ekkor is rövid trtózkodási idő. A GKI elemzés más szempontokból is összehsonlított Sopron helyzetét néhány jelentősebb mgyr turisztiki vonzáskörzetével: 45. ábr: Főbb muttók, 2001 Vendégek Központok Férőhelyek szám /100 lkos /100 lkos Sopron Tokj Gyul Kőszeg Eger Kecskemét Szombthely 9,6 9,7 9 5,1 9,1 2,3 3, ,6 139,1 123, ,8 53,7 Külföldi vendégek Vendégéjszkák szám szám /100 lkos lkos 79 58,3 17,1 14,6 68,6 21,4 10, ,2 595,8 371,5 492,2 91,3 110,4 Forrás: GKI / KSH 90 /100 Egy Külföldi vendégéjszkák szám lkos , , ,4 24,5 /100 férőhelyre jutó vendégek szám 29,1 21,2 15,4 24,3 19,8 20,3 16,3

91 46. ábr: Az bszolút értékek (db) 2001ben: Település Sopron Bük Eger Férőhelyek szám Vendégek szám Ebből külföldi Vendégéjszk ák szám Ebből külföldi Forrás: GKI / KSH Sopronbn viszonylg mgs kereskedelmi férőhelyek szám, viszonylg mgs vendégéjszkák szám. z összehsonlítás Sopronbn 2001ben Egernél, Tokjnál kedvezőbb helyzetet mutt kevesebb férőhelyen, ngyobb kpcitáskihsználtság mellett, zonbn elgondolkozttók 3200 fő lkosú Bük ngyközség dti: mgsbb összes vendégéjszkszám, jelentősen mgsbb külföldi éjszk. Sopron, mint turisztiki desztináció fejlődik és 2001ben kedvezőbb célpont, mint Eger vgy Tokj, ugynkkor teljesítménye nem vethető össze klsszikus fürdővárosok teljesítményével. A GKI 2003bn felhívt város vezetésének figyelmét rr, hogy vizsgált időpontjábn Sopronbn szálláshelyek forglmánk 2001ig növekedő tendenciáj megállt. A GKI áltl elkezdett vizsgáltot folyttv legfrissebb dtok lpján következők látsznk: Sopronbn 2005ben z összes férőhelyek szám vizsgált városokbn regisztrált férőhelyszámnál mgsbb volt, s zót további növekedés történt, s bár szállodák lcsony kpcitáskihsználtságon működnek, jelenleg is folyik szállodépítési beruházás, ugynkkor jelentős számú kidó szob szűnt meg; soproni vendégforglom fő körüli ngyságrend körül stgnál (Egerben és Pécsett vgy Győrben látogtók szám ezzel szemben 2001hez képest növekszik, bár bszolút értékben mindenütt kevesebb, mint Sopronbn); z összes vendégéjszkák szám , folymtosn csökken Sopronbn (Győrben és Egerben viszont lcsonybb bszolút érték mellett 2001hez képest ezen téren is növekedést regisztráltk. Pécsett csökkenés jellemző.); külföldi vendégéjszkák szám Győrben regisztrált (üzleti turizmus) növekedéstől eltérően Sopronbn is és többi vizsgált városbn is csökkent, z bszolút érték Győrben legmgsbb, 2. helyen áll Sopron. 91

92 47. ábr: Átlgos trtózkodási idő Sopronbn Átlgos Átlgos trtózkodási 2001 (np) 2,5 2,73 1,88 Sopron Eger Pécs idő, trtózkodási idő, 2005 (np) 2,44 2,3 1,84 Forrás: KSH viszonylg lcsony átlgos trtózkodási idő ( hsonló dottságú Egerhez és Pécshez hsonlón) továbbr is trnzit jellegre utl, leglábbis hosszbb trtózkodást indukáló vonzerők hiányáról tnúskodik. Összegzésként megállpíthtó, hogy városbn turizmusgzdság helyzete stbil / stgnáló: z elméletben igen, de gykorltbn nem jelentősen támogtott szektor országos szinten viszonylg jó, tendenciákt tekintve hsonló szerepkörű városokhoz képest nem fejlődő, ugynkkor fővárossl vgy fürdővárosokévl nem összehsonlíthtó pozíció elérését teszi lehetővé. Sopron veszített nemzetközi usztrii / burgenlndi vonzerejéből, 1998 ót nem tud kiláblni trnzit szerepből, turisták csk viszonylg rövid időt töltenek városbn, szállod (26% körüli) és vendéglátóhelykpcitás kihsználtság rendkívül lcsony s bár erre dtokt nem tlálunk turisták nem költenek többet. Ugynkkor város és környéke dottsági ki nem hsznált lehetőségeket rejtenek mgukbn szektor számár. A jelenlegi pozíció további megtrtásához, illetve fejlődéshez, mi elengedhetetlen város és lkosság életminőségének megőrzéséhez (munkhelymegőrzés és lkosság bevételeinek növelése érdekében is) tudtos, tervszerű fejlesztésre vn szükség A turisztiki vonzerők város szövetében Sopronbn mint minden hsonló jellegű városbn turizmus egyértelmű működési területei z épített környezet vonzerőit koncentráló, történelmi belvárosból és történelmi külvárosból álló városszerkezeti egység, Belváros, illetve természeti környezet szépségét nyújtó zöld városrész, Lőverek. A Belvárosbn tlálhtó város összes kulturális intézménye: múzeumok és kiállítóhelyek, konferenciközpont, Petőfi színház, Kmrszínház, Plázmozi kivételével filmszínházk, vlmint z összes egyházi épület és közszobrok, emlékhelyek jelentős része. 92

93 A Belváros óvárosi részében jellemzően műemléki épületek, múzeumok, illetve néhány szolgálttó egység (vendéglátás) tlálhtók. A szép, történelmi környezet problémáj lkó és dminisztrtív funkció dominnciáj, vlódi turistcslogtó élet hiány. Az óvárost körülvevő Várkerület d otthont szolgálttók egy másik részének (ide koncentrálódik már visszszorult bevásárló turizmust kiszolgáló heterogén kiskereskedelem, illetve z egészségturizmust fogdó rendelők, szépségszlonok jelentős része). Mint hogy gzdsági elemzés bemuttt, Várkerület problémáj jelenlegi közlekedési káosz és prkolási problémák mellett minőségi kereskedelmi szolgálttások hiány. A Belvárosbn szálláshelykínált viszonylg csekély, bár itt tlálhtó z egyik legnívósbb soproni szállod és néhány minőségi pnzió is, s gyönyörű prtmnok állnk mjd részben turisták rendelkezésére z óvárosbn jelenleg folyó ingtlnfelújítások eredményeként. A vendéglátóhelyekből viszonylg ngyobb kínált Belvárosbn, nem csupán belső gyűrűben, hnem negyed külső gyűrűjében is. A Belváros problémáj z eddig hngsúlyozottk mellett (épületállomány minősége, funkciók stb.) z egyenetlen turisztiki megjelenés: egységes / egymássl hrmonizáló, esztétikus információs táblák, cégérek, utcbútorok, kukák, utci WCk stb. hiány. Érdekes, Poncihter negyed: volt gzdnegyed, mely vendéglátóhelyeknek, pnzióknk d otthont, soproni borászt újjáéledésével párhuzmosn újjáéleszthető /újjáélesztendő. A Lőverek volt szállodi befektetők természetes célpontj: itt tlálhtó többi kisebb, ngyobb hotel, pnziók, kemping, vlmint számos vendéglátóhely. A Lőverek város tüdeje, hegyesdombos erdős területein turistutk vezetnek, biciklipály vn, ez városrész z öko / egészségturizmus területe. Itt vn z Állmi Szntórium, városnegyed Belvárossl érintkező részén z uszod. A Lőver kiválón lklms kisebb ( Soproni Hegység legmgsbb csúcs 500 men vn), csládok, illetve z idősebb célcsoportok számár túrázásr, természet értékeinek megismerésére. A turisztik számár fontos terület még külső városrészek közül Blf, illetve Fertőtó. Blf és z Állmi Szntórium z elmrdt fejlesztésekre vár, Fertőtó kínált lehetőségek vlór váltásánk mikéntjét pedig vlójábn még ki kell tlálni SWOT nlízis Erősségek Gyengeségek z ágzt áltlános működési feltételei rendkívül kedvezőek: sokféle, viszonylg megfelelő megközelíthetőség; minőségi vonzerő, htármenti fekvés, belföldi turisták történelmi széleskörű szolgálttó hálózt, turisztiki funkcióink hgyományok stb. dminisztrtív speciális ágzt: egészségturizmus lkosság 93 szempontjából belváros turisztiki ellehetetlenülése funkciók elöregedése, nem (lkó és dominnciáj, épületállomány

94 minőségi problémái, közlekedési prkolási gondok) hgyományos termékek mellől hiányzik z egyedi húzóerőt jelentő vezértermék; kihsználtln kínálti elemek: kultúr / turisztiki szempontból potenciális jó prtnerek: minőségű művészete: HSZT desztinációmenedzsment kistérség, célcsoportokr Burgenlnd; Bécs Pozsony szbott hiány, terméktervezés, csomgok hiány hálóztok, klszteresedés hiány gyenge együttműködési hjlndóság nem megfelelő mrketing belső, mgánerős fejlesztések beindulás beutzttók hiány fejlesztéseknek önkormányzti keretek Lehetőségek ösztönzés hiány Kockáztok forrásszerzési lehetőség s fejlesztési periódusbn; (Burgenlnd) htárok megnyílás, osztrákmgyr térségi nemzetközi irányt és konkurenci dó htékony erősödése konkurenci erősödése térségi termékcsoportok kilkítás; (Szlováki, Szlovéni) elmrdó fejlesztések osztrák tőkével európi turisztiki célpontok vonzerejének megerősödése ; vló megvlósulás (önmgábn pozitív, de lehetőség szerint megelőzendő folymt) 3.8. Szociális, egészségügyi helyzet A városbn élők szociális helyzetét 80 s 90 es években kezdődött, s 2000es évek legelejéig trtó egyértelműen kedvező gzdsági környezet lkított: szolgálttások területén versenyelőny z osztrák szolgálttókhoz képest, hzi és usztrii munklehetőségek, minőségi termékek elérhetősége stb. Ez országos összehsonlításbn ngyon kedvező helyzetet, s z ebben elérhető viszonylg mgs életszínvonlt jelentette / jelenti. Ez helyzet kezd változni, problémák, rések keletkeznek, melyek országos viszonyltbn nem, de helyi szinten z önkormányzt áltl működtetett szociális ellátórendszerre nehezedő fokoztosn növekvő terhek mitt igen jelentősek: kevés számú, de trtós munknélküli réteg önkormányzti támogtásr szoruló csládok 94

95 hjléktlnok viszonylg lcsony jövedelemből élő, mgs költségű (pl.: belvárosi) lkást fenntrtó, sok esetben egyszemélyes háztrtásbn élő, támogtásr, ellátásr szoruló jelentős számú idős lkosság. Sopron mi npig z ország legjobb fogllkozttottsági muttókkl rendelkező területei közé trtozik. 2001ben munknélküliség 3,9%os volt (984 fő munknélkülivel), 2005ös, illetve 2006os törzsdtok szerint már csk 895, illetve 655 fő vn munk nélkül, mi z országos átlgnál jóvl kedvezőbb helyzetre utl, sttisztiki elemzők szerint teljes fogllkozttottságot jelent. Viszont munknélküliek 46,7% trtósn kerül ki munkerőpicról, s viszonylg rövid idő elteltével szociális ellátó rendszer segítségére szorul. Az elsődleges munkerőpic már egyáltlán nem nyújt lehetőséget munkválllásr szociális intézményrendszerben ellátottk számár (pl.: fogytékosok fogllkozttás). A rendszeres szociális segélyben részesülők számánk lkulás is fentieket támsztj lá: H bszolút számokt nézünk, Sopron ngyon kedvező helyzetben vn, hiszen sttisztikák szerint 2005ben 1000 lkosr mindösszesen 1,57 fő segélyben részesülő jutott, míg ez például Ngyknizsán 10,64 fő (és nem vizsgáltuk keletmgyrországi városokt). A kedvező helyzet romlás zonbn tetten érhető e területen is: míg 2005ben csk 89 fő kpott ilyen támogtást, 2007ben már 295 főnek jutttott ilyen típusú segítséget z önkormányzt. 2007ben gyermekek 4,5 % után kpnk szülők rendszeres gyermekvédelmi támogtást, míg korábbn kedvezőbb volt helyzet. 48. ábr: Rendszeres szociális segélyben részesülők szám év fő 2005 Sopron Győr Szombthely Ngyknizs Zlegerszeg Eger Pécs fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő fő fő/ 1000fő 89 1, , , , , , ,62 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek 49. ábr: Főbb dtok Összesen Munknélküliek szám településen 544 Ebből trtósn munknélküli 254 Hányn kpnk rendszeres szociális segélyt?

96 Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogtást? 461 Forrás: Sopron Megyei Jogú Város Települési esélyegyenlőségi Helyzetelemzése A csládok növekvő rászorultságár utl, hogy egyre többen igénylik gyermekeknek járó támogtásokt, mind segély, mind igénybe vehető szolgálttás formájábn (bölcsőde pl.). Nem új keletű, de megoldtln problém hjléktlnság problémáj: szociális ellátórendszer munktársi szerint mintegy fő támogtás, közösségbe illeszkedésének segítése nem megoldott. Az elöregedő lkosság helyzetének jellemzői: Az idős emberek jelentős része egyszemélyes háztrtásbn él, hiszen városbn jellemző viszonylg kis lkásméret, mi több generáció együttélését nem teszi lehetővé. Sok idős embernek ugynkkor nincs is városbn hozzátrtozój, sokn elhgyták Sopront vgy kivándoroltk z országból. Az egyedül élő idős emberek ngy része szociális támogtásr szorul. Az idős lkosság térbeli elhelyezkedése: belváros és lkótelepek. A belvárosi, sok esetben műemléki védelem ltt álló lkások fenntrtás ngyon költséges (vstg flk, rossz nyílászárók, elvult gépészet stb.). Az idős emberek bevételeik jelentős részét költik rezsi típusú kidásokr, illetve gyógyszerre és élelmiszerre, így egyre többen szorulnk önkormányzti támogtásr megélhetésük biztosítás érdekében (sok esetben még ngyon lcsony térítési költségű szolgálttásokt sem tudják igénybe venni). Az egészségügy fejlődésével, várhtó élettrtm növekedésével egyre több idős ember éli túl korábbn hlálos kimenetelű betegségeket (tüdőgyulldás, veszélyes csonttörések és hosszntrtó kórházi ellátás következményei stb.). Ezen idős, betegségből felépült emberek viszont sokn szociális ellátórendszerbe kerülnek. Kimutthtón növekszik demens időskorúk szám. A városbn megélhetés drág, z idősek áltl legkönnyebben megközelíthető belvárosi kiskereskedők célpontji turisták: itt z árukínált, illetve z árk turisták lehetőségeinek és igényeinek megfelelően lkulnk. Az öregedő társdlom problémáit muttj bentlkásos intézményekben ápoltk növekvő és összehsonlítv is mgs szám: 50. ábr: Trtós bentlkásos és átmeneti ellátást nyújtó otthon 96

97 Szombt Győr hely Sopron gondozott fő/ 1000 fő/ 1000 fő/ 1000 fő lkos lkos lkos Év ,94 4,57 6, ,71 6,42 7, ,83 7,27 7,93 Ngyk nizs fő/ 1000 lkos 6,7 7,9 7,93 Zlege rszeg Eger Pécs fő/ 1000 fő/ 1000 fő/ 1000 lkos lkos lkos 9,85 6,79 9,53 10,81 5,36 8,62 11,13 6,77 8,79 Forrás: KSH GyőrSopron Megyei évkönyvek A szociális ellátórendszer Sopron Önkormányzt fenti problémák kezelésére pénzbeni támogtásokt nyújt, vlmint lp és szkosított feldtellátó intézményeket működtet. Az intézmények működtetésének áltlános körülményei: A feldtokt jelenleg öt önkormányzti intézmény és kpcsolódó részlegei látják el. (A városi önkormányzti intézmények mellett Sopronbn működnek megyei fenntrtású szociális intézmények, vlmint egyházi, lpítványi intézmények. Problémáik z önkormányzti intézmények problémáihoz hsonlók.) Épületállomány funkcionális problémái: z intézményeknek otthont dó önkormányzti tuljdonú épületek jelentős része nem z dott funkció ellátásánk céljából épült, ennek következtében működtetése gzdságtln, modernizáció (pl. kdálymentesítés) vgy bővítés nem lehetséges. Több intézmény műemléki védettség ltt álló épületben működik. Munkerőhiány: z lcsony megszerezhető jövedelmek mitt és z osztrák elszívó erő mitt jellemző szkképzett ápoló személyzet hiány, illetve fluktuációj. Több intézmény még mindig nem tud megfelelni z lklmzottk viszonyltábn előírt szkképzettségi ránynk, Csládsegítő nem tudj bevezetni házi idősellátásbn szükségessé vált kétműszkos munkrendet. Hiányos intézményrendszer: soproni szociális ellátó intézményhálózt hiányos: vnnk mind területi, mind szkmi szempontból lefedetlen részek városbn z ügyfélszolgálti, illetve z ellátást biztosító intézmények tekintetében. Forráshiány: z utóbbi időben súlyosbodó szociális problémákt orvosolni hivtott önkormányzt bevételei egyre kevésbé teszik lehetővé szociális területen jelentkező fejlesztési, sőt néhány esetben még fenntrtáshoz kpcsolódó igények megvlósítását sem. A forráshiány pótlásár lklmt teremtő pályázti lehetőségek kihsználásábn z egyes intézmények felkészültsége ngyon eltérő, de áltlábn jellemző, hogy z intézményeken belül nincsen megfelelő szktudás pályáztok elkészítésére. 97

98 Rendszeres és együttműködésben következetes htékonyn prevenciós megvlósul progrmok: például míg z drogprevenciós iskolákkl progrm, nincsenek sem eszközök, sem módszerek például hjléktlnság kilkulásánk megelőzésére, városbn ngyszámbn tlálhtó nevelőotthoni háttérrel induló fitl felnőttek védelme érdekében. Működő szociális támogtó rendszer, együttműködések: szociális ellátó szfér munktársi jó kpcsoltot trtnk fenn városbn működő nem önkormányzti szociális intézményekkel, illetve civil szervezetekkel, szoros z együttműködés z iskolákkl, Kórházzl. A szkmbeliek között kpcsolt, konzultáció rendszeres, hiányzik zonbn progrmoknk helyet biztosító szkmi központ. A város erején felül próbálj orvosolni jelentkező problémákt, s lehetőségeihez mérten kiemelten kezeli szociális ellátás területét. (Hsonló politikát vlósít meg szociális területhez szorosn kpcsolódó egészségügyi ellátórendszer működtetése területén is.) A megnövekedett igények kielégítése ugynkkor nehézséget fog okozni már közeljövőben: Jelenleg város bevételei nem növekednek olyn mértékben, mi lehetővé tenné szociális területhez kpcsolódó felmerülő problémákt. Az intézményekkel kpcsoltb kerülő kliensekre áltlánosn jellemző, hogy (bár szociális törvényt módosító legújbb rendelkezések egyre szigorúbb feltételeket szbnk) fokoztosn növekvő igényt támsztnk bentlkásos ellátási formák iránt. Hosszúk várólisták: jellemző, hogy míg országosn 200 férőhely / lkos jellemző, Sopronbn csk 100 férőhely jut lkosr. Az önkormányzt z előbbiekben említett igények lehetőség szerinti kielégítése mellett erőfeszítéseket tesz nppli ellátási formák kpcitásink növelésére, hiszen nppli ellátások jelentős megerősítésére lenne szükség szociális problémák csládon belüli tovgyűrűzésének megállítás, lefékezése (munkképes csládtgok ne veszítsék el állásukt), illetve z önkormányztr jelentős terhet rovó bentlkásos ellátási formák kiváltás érdekében. Az említett törvénymódosítás is ebbe z irányb ht. Hiányok: szociális szolgálttó központ (ügyfélszolgált, idősek, klubhelység, szociális szkmi progrmoknk helyet biztosító terem) Jereván lkótelepen; komplex gerontológii szolgálttásokt nyújtó központ; hjléktlnok átmeneti szállás és éjjeli menedékhely ( jelenlegi megoldás rövidtávon sem fenntrthtó): komplex megoldásr nincsen igzán megfelelő intézményes form: hiányznk hjléktlnokt támogtó progrmok, illetve prevenciós módszerek; 98

99 bentlkásos ellátásból kikerülő kliensek számár rendelkezésre bocsáthtó, kimenő lkást biztosító, különböző komfortfokoztú önkormányzti tuljdonú bérlkások (pl. hjléktlnok, 24 évesnél idősebb, intézetből kikerülő fitlok stb. számár); gyermekek átmeneti otthon; hosszbbn nyitv trtó, bölcsődei és óvodi szolgálttásr is lklms intézmény z új lkóövezetekben; új, védőnői tnácsdásr lklms helyek; demens idős emberek npközi otthon. Az önkormányzti intézmények legfontosbb problémái: Egyesített Szociális Intézmény: bentlkók 40% nem tudj z ellátási díjt fizetni, de felvételi kötelezettség vn. A mgsbb nyugdíjjl rendelkezők mgán vgy egyházi intézményeket veszik igénybe. Npszk Integrált Intézmény: lktny épületben egyre lehetetlenebbek működési feltételek, fejlesztésekre évek ót nem jut pénz. Az kdálymentesítés nem megoldott, Az intézmény működési engedélye stndrdoknk vló megfelelés híján csk ideiglenes, zonbn ezt mindenki áltl ismert jelenséget htályos törvények 2008 után már nem tolerálják. Az ápológondozó rendszer kihsználtság 2007.évben 100%os volt (140 fő), várólistán 34 fő vn, bővítés szükséges lenne. Hiányos z eszközprk. Sopron és Környéke Gyermekjóléti és Csládsegítő Szolgálttó Központ: z intézmény székhelye szép, ngyértékű belvárosi polgári épület, melyet csk pályázton elnyert jelentős források segítségével lehetne rendben trtni. Az épület kdálymentesítése megtörtént, legngyobb problém, hogy z épület nem bővíthető, növekvő igényeknek várhtón már közeljövőben sem tud mjd megfelelni (pl. fogytékosok npközi otthonánk bővítése). A Központhoz trtozó Gondozási Központok közül elsősorbn blfi utci központbn minőségi szkmi munk végzése lehetetlen, célszerű lenne z ottni idősek klubj megszűntetése, ugynkkor egy, z idősek problémáit komplexen kezelő Gerontológii Központ létrehozás (Kőműves köz 4.) házi segítségnyújtásnk hátteret biztosító átmeneti gondozóotthonnl. 99

100 A legégetőbb problém hjléktlnok ellátás: jelenlegi helyzet trthttln, zonbn lkossági ellenkezés mitt nehéz szükséges szálló kilkításánk helyszínét kijelölni. Az épület felépítésének forrási még nincsenek biztosítv. A gyermek és csládvédelmi célú szolgálttások sorából (házi gyermekfelügyelet, helyettes szülő hálózt, csládok átmeneti otthon) hiányznk kiléptető lkások, illetve egy gyermekeket befogdó átmeneti otthon). A védőnői szkszolgált területileg nem fedi le teljes egészében várost. Sopron Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődék: 5 db önkormányzti bölcsőde működik városbn, melyek kpcitási teljes egészében ki vnnk hsználv (férőhelyek szám 220 fő, 2008 jnuárjábn beírtott gyermekek szám ,73%). Új épületre lenne szükség (kb 40 fő befogdásár lklms), célszerűen egy, z igények változásávl óvodává lkíthtó intézmény formájábn, csládsegítő szolgálttásoknk is helyet / munkerőt biztosítv. Jelenleg egyik intézmény sem kdálymentes. Szociális Fogllkozttó: z intézményben jelentős fluktuáció, kikerülő fogllkozttottknk zonbn csk ngyon kis esélyük vn z elsődleges munkerőpicon munkát tlálniuk, sok esetben további támogtásr, ellátásr szorulnk. 100

101 A szociális terület városrészi vontkozási Sopronbn jellemző szociális lpszolgálttások térbeli egyenletes eloszlás, problémát külső városrészek, illetve z új lkóterületek ellátás okoz: elsősorbn Brennbergbány és z új lkóprkok. A városszerkezeti egységek következő legfontosbb szociális területet érintő vonásokkl bírnk. Belváros: elöregedő városrész, z idős lkosok dominnciáj jellemző fenti, illetve z ezt követő fejezetekben fogllt problémákt eredményezve; z összlkosság viszonylg mgsbb képzettségű, ugynkkor lcsonybb jövedelmű rétege lkik itt; ebben városrészben tlálhtó szociális intézmények egy jelentős része, mi egyrészt kedvező központi fekvés és z ellátndó célcsoport közelsége mitt, másrészt kedvezőtlen, mivel ngy értéket képviselő épületek áltlábn funkcionálisn nem megfelelőek z dott feldtok ellátásár, nehezen kdálymentesíthetőek, nem bővíthetőek; városrészben még mindig sok szociális bérlkás vn. Kurucdomb: vegyes funkciójú városrész lkófunkciójú településrészén belül szélmlom negyedben él város szociálisn legrászorultbb rétegének egy része Lőverek: viszonylg mgsbb képzettségű, mgs jövedelmű lkosság lkóhelye; Jereván lkótelep: egyrészt z idősek, másrészt z önálló ház vgy drág lkás fenntrtásár még nem válllkozó fitlok lkóhelye z egészségügyi és szociális szkemberek szerint is itt lenne megfelelő helye gerontológii központnk Észki városrész, Virágvölgy, Arnyhegy: kertvárosis terület, jellemzően vegyes életkorú és képzettségű lkossággl; Blfi utci Gondozási Központ város egyik legrosszbb állpotú intézménye; bölcsőde / óvod hiány 101

102 ebben városrészben tlálhtók megyei fenntrtású gyermekellátó intézmények Iprterületek jellemzően lcsony lkófunkció, így e városrészeknek jellegzetes szociális vonási nincsenek. SWOTnlízis Erősségek Gyengeségek jó életminőség, országos összehsonlításbn kevés szármzó problém htármenti versenyelőnyből gzdsági megtorpnás gykorltilg teljes helyi viszonyltbn fogllkozttottság önkormányzt önkormányzt kiemelten támogtó jelentősen politikáj problémák terhelő felkészült szkemberek hálózt elöregedő társdlom jó kpcsolt z önkormányzti ellátórendszer és civil város z szociális terében városrészekben szfér között súlyos, költségvetését szociális konjunktúr bizonyos koncentráltn jelentkező problémák funkcionálisn nehezen nem megfelelő, bővíthető, nehezen kdálymentesíthető épületek hiátusok z ellátórendszerben prevenció elégtelensége nincsen z öregedő lkosság problémáit komplexen szkmi ellátó és / kezelő szolgálttó központ Veszélyek Lehetőségek forrásszerzési lehetőség 2007 fejlesztések elmrdásávl z 2013s fejlesztési periódusbn z intézmények ÚMFT keretéből; felelnek meg z előírt működési z önkormányzt fejlesztési progrmjánk és átgondolt esetén önkormányzti többletbevételek lehetősége, forrásteremtés és megvlósítás kezeletlen szociális problémák negtívn vonzerejére vissztérése; egyúttl nehezebben stndrdoknk gzdálkodási kilkítás egyre htnk város (diplomások mgsn képzett; fitl munkerő vonzás; turisták) szociális ellátórendszer számár; 102

103 együttműködés z egészségügyi ellátórendszerrel Az egészségügyi ellátórendszer Első szint: lpellátás Az ÁNTSZ sopronfertődi kistérségi kirendeltségének információi, illetve Törzsdtok (Sopron Törzskönyvi dti KSH Győri Igzgtóság) szerint városi egészségügyi lp ellátórendszer néhány muttój: 27 felnőtt háziorvosi szolgált (1 szolgáltbn vn gyermekellátás is) 11 házi gyermekorvosi szolgált 16 vegyes fogorvosi körzet és 9 iskolfogorvosi körzet 42 fogllkozásegészségügyi szolgált 17 védőnői körzet 4 házi ápolást és szkápolást végző szolgált A folymtos ellátást ügyeleti rendszer biztosítj A sttisztiki dtok szerint e szolgálttásokt egyre többen / többször veszi igénybe cc fős lkosság. (Az egyebek mellett z orvosbeteg tlálkozások számát csökkenteni hivtott vizitdíj bevezetése ót még nincsenek pontos publikus dtok.) 51. ábr: Háziorvosi ellátásbn részesülők szám Háziorvosi , , , , , , , , ,5 106,9 114,8 117,2 115,6 119,2 115,2 118,4 110,9 115,9 ellátásbn megjelentek szám/1000 lkos Házi gyermekorvosi ellátásbn megjelentek szám/1000 lkos Forrás: KSH portál Az egészségügyi lpellátást biztosító, területi ellátási kötelezettségű körzetekbe szervezett szolgálttásokt három gyermekorvosi körzet kivételével z önkormányzt privtizált, z orvosok válllkozási formábn prktizálnk. Az önkormányzt mindenkori vezetése számár 103

104 kiemelt fontosságú volt lkosság egészségügyi ellátásánk minőségi szintű biztosítás: privtizáció során z orvosok áltlábn kedvező feltételek mellett jutottk / jutnk hozzá prxisiknk helyet dó ingtlnok tuljdonához, bérleti jogához. Az orvosok véleménye szerint z orvoslétszám elegendő, zonbn elsősorbn háziorvosi és házi gyermekorvosi, fogorvosokéinál szigorúbbn vett körzetek esetén problémát okoznk területi különbségek. Az önkormányzt szkemberei szerint 2 3 körzetet be kellene / lehetne zárni, de szétterülő városbn z olyn körzeteket, melyekben kevesebb ellátndó él, de ngy területen, nehéz bezárni / összevonni. Hsonlók problémák gyermekorvosi körzetekben is: mindösszesen 7800 fő 14 éven luli gyermeket ellátó körzetek közül vnnk olynok, melyekben privtizációt fizikilg ngy kiterjedésű területen élő kevés létszámú gyermek mitt nem lehetett megvlósítni. A prxisokról elmondhtó, hogy z előírt feltételeknek megfelelően felszereltek, sőt sok esetben minőségi felszereltség jellemző. Köszönhető ez nnk is, hogy városbn jelentős mgán egészségügyi ellátórendszer mgs technológii felszereltsége húzó htássl bír például körzeti fogorvosi szolgálttók felválllt körzeti rendelési időn túl ugynzzl felszereléssel mgán prxist is folyttnk. Természetesen vnnk problémák: nem minden helyen biztosított z orvosbeteg négyszemközti tlálkozás fiziki lehetősége; z esélyegyenlőségi kritériumoknk nem minden rendelőben lehet eleget tenni, z kdálymentesítés feltételei nem megfelelőek. Az önkormányzti tuljdonbn lévő, több prxisnk is helyet dó Lenkey utci rendelőintézet, bár kis lépésekben folymtosn folyik rekonstrukció, kdálymentesítés, jelen állpotábn még mindig ngyon korszerűtlen (kirívó z orvosválllkozók áltl felújított kifogástln állpotú rendelők kontrsztj z épület áltlános műszkigépészetiesztétiki állpotávl vgy nem hsznált helységek minőségével). Az ellátórendszer többi szintje: Sopronbn két intézmény látj el szkellátó funkciókt: Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház Rendelőintézet súlyponti kórház, mely 2008tól sürgősségi osztállyl is rendelkezik; illetve egészségügyi központként biztosítj térségben járóbeteg szkellátást; Állmi Szntórium Sopron, krónikus ellátást nyújtó területi kórház. Az önkormányzt z egészségügyi ellátási rendszer e szintjein is minőségi szolgálttást kíván biztosítni lkosság számár. Az utóbbi években sját és pályázton elnyert források felhsználásávl Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház Rendelőintézet z ország egyik legmodernebb kórházává vált. A város megvlósított Kórház rekonstrukcióját, ezt 104

105 követően z mortizálódott műszerprk cseréjére és z időközben szükségessé vált szkmi fejlesztések műszerigényének kielégítésére 1 milliárd forintot biztosított (pl.: MRIkészülék beszerzése). 2007ben z önkormányzt 115 milliós beruházássl megvlósított z új sürgősségi betegellátót, vlmint hét szkrendelőt, hol helyet kpott sebészet, z ortopédii, trumtológii, urológii szkrendelők rendszere jnuárjától indul sürgősségi osztály: z új szolgálttás egy teljesen új megközelítését és kezelésmódját jelenti kórházb beutltknk, illetve felvételre, ellátásr váróknk. (Az integrált szolgálttás ugynkkor jelenleg még htásköri és illetékességi problémák mitt nem teljes, s különböző problémák mitt nem működik vlójábn kiépített helikopterleszálló sem.) A Kórház mgs szintű hotelfunkciók, kiemelkedően korszerű műszerprk és jó színvonlú szkmi munk lpján 2005 ót Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum Okttó Kórház, mindegyik osztály kkreditált orvosképzésre. Orvosi közül többen tgji különböző szkmi kollégiumoknk, jelentős számú közleményt jelentetnek meg, és számos elődást trtnk hzi és nemzetközi fórumokon. A kórház társdlmi összefogás és politiki lobbi eredményeként súlyponti kórház lett. E státus elnyerése fontos volt térség lkosság számár. A megye másik kiemelt kórház (Győri Petz Aldár Megyei Okttó Kórház) Sopron és térsége szempontjából tekintett megközelíthetősége rendkívül rossz: bár Sopron és Győr között távolság lig 100 km, de közlekedési viszonyok mitt Győr minimum 1,5 ór távolság (Sopron és Szombthely között 76 km távolság vn, de vsi megyeszékhely eléréséhez is szintén több mint 1 ór szükséges). A kórházk átlkítás során súlyponti szerepet kpott Erzsébet Kórház mintegy 40 ktív ágyt veszített, átlgos kihsználtság, mely z OEP os dti szerint 75%os volt, megnőtt, szbd kpcitásokkl nem rendelkezik. A fekvőbeteg ellátásr 413 ktív, illetve 112 krónikus ággyl rendelkezik, ellátási területe mintegy 50 környező település, fő (bizonyos szkmák tekintetében fő). Az új sürgősségi osztály öt ktív ágyát átcsoportosításokkl lkítják ki. (Az önkormányzt z átcsoportosítás során tüdőgyógyászt ágyszámát httl, csecsemő és gyermekgyógyásztét nyolccl, szemészetfülorrgégészetét öttel kívánj csökkenteni. Így korszülöttosztály ágyszám htról tízre, strokeosztály 20ról 26r, pszichiátri 28ról 33r, szülészetnőgyógyászt 34ről 38r bővíthető, emellett sürgősségi betegellátóbn öt új ágy lkíthtó ki.) A kórház járóbeteg ellátó egészségközponti funkciójábn szintén minőségi szolgálttást nyújt vonzáskörzetében élők számár. 41 szkmábn látj el betegeket, mintegy 2 2,5 millió évi bevtkozást megvlósítv mintegy betegszám mellett. A város kedvező dottsági és Blf gyógyvize együttesen tették lehetővé betegségek megelőzésére, gyógyításár és rehbilitációjár lklms gyógyászti központ, z Állmi Szntórium létrejöttét. Az intézménynek hgyományosn három szkterülete volt, kettő 105

106 Sopronbn (Krdiológi, Neurológi), egy Blfon (Reumtológi). A kórházreform ót fő profil 446 krónikus ágyon megvlósuló, szkterületekhez kpcsolódó (krdiológii intenzív neurológii és mozgásszervi) rehbilitáció. A központi épület Sopronbn 300 ággyl működik. A blfi részlegen folyik mozgásszervi betegségben szenvedők kezelése és rehbilitációj: z 1975ben telepített gyógyfürdőkórház elsősorbn gyógyvizének köszönhetően lklms mozgásszervi betegségben szenvedők kezelésére és rehbilitációjár, de kedvezően hsználj ki Fertő tó áltl módosított, Sopronr is jellemző klimtikus tényezőket. A Szntórium ellentmondásos helyzetben vn, megítélése sem egyértelmű. A hgyományit tekintve (1980s évekig) kiváltságosokt kiszolgáló országos intézmény szolgálttásit m elsősorbn városbn, régióbn élők vehetik igénybe. Az intézménynek jó szkmi kpcsolti vnnk Kórházzl kiegészítő kezelések nyújtásábn. A szolgálttások áltlános színvonl ugynkkor nem éri el például z Erzsébet kórház áltl nyújtott minőséget. Blf nem vett részt z elmúlt évek fürdőfejlesztési folymtibn, így régiós fürdőkkel (Bük, Sárvár, illetve z osztrák fürdők) nehezen veszi fel versenyt. A Szntórium mintegy 7000 beteget lát el évente, zonbn 2000 ót fokoztosn csökken külföldiek számár fenntrtott 40 ágy kihsználtság külföldiek áltl, belföldi érdeklődés még folymtos, de szükséges lenne z intézmény funkcióink újrgondolás, városi / térségi szolgálttási hálób illeszkedő hosszútávú fejlesztési strtégi kilkítás és megvlósítás, vlmint fenntrtó Egészségügyi Minisztérium ktív támogtás. (Az önkormányzt vezetése tárgyl z intézmény átvételéről és áltlános prevenciós és rehbilitációs központtá lkításáról.) 106

107 A mgán szolgálttók Sopron városát sokn fogorvosok, orvosok városánk is nevezik. Az ÁNTSZ 2007es jelentése szerint következő mgánorvosi tevékenységet végző prxisok következő létszámokkl működnek jelenleg városbn: 52. ábr: Prxisok szám Belgyógyászt Sebészet Nőgyógyászt Csecsemő és gyermekgyógyászt Fül orr gége gyógyászt Szemészet Bőrgyógyászt Neurológi Ortopédi Urológi, ndrológi Onkológi Reumtológi és fizikotherápi Pszichiátri Tüdőgyógyászt Mozgásszervi rehbilitáció Sportorvoslás Krdiológi Plsztiki sebészet Akupunktúr Homeopáti Fogszbályozás Fogászt Forrás: sját felmérés A városbn mgánorvosi szolgálttók e kiterjedt hálóztánk kilkulását z 1970/80s években z usztrii árkhoz képest jelentősen versenyképes díjkért elérhető, elsősorbn fogorvosi szolgálttások iránti osztrák, burgenlndi igény megjelenése indukált. A közel fekvő, könnyen megközelíthető, kellemes hngultú város olcsó és jó szolgálttásivl ( szolgálttók kötelezően beszélnek németül) ngy vonzerővel rendelkezett. A mgánorvosi szolgálttásikt indító orvosok jelentős bevételeket relizáltk rendszeresen érkező usztrii betegek ellátásávl. (A sopronik emlegetik kticjártokt : z osztrák nyugdíjsokt buszok szállították Sopronb fogorvoshoz, kozmetikushoz, illetve Bükre gyógyfürdőzni látogtást egyegy jó vcsorávl zárv.) A 90es évektől kezdve z elsősorbn nyugteurópik igényeit ellátni hivtott fogorvosi szolgálttások mellett megjelentek z egyéb szkmákbn dolgozó mgánorvosok rendelői: egyrészt belső keresletre épülő, mgyr ngyvárosokbn szokásos szkmákbn, másrészt változó, bővülő osztrák igények kielégítését célzó szkmákbn (plsztiki sebészet). 107

108 Az évtized végétől kezdve zonbn változott kényelmes, jelentős vgyonok felhlmozását lehetővé tevő, egyben Sopron lkosságánk áltlános gzdgodását eredményező privilegizált helyzet: mgyrországi árk emelkedésével már kevésbé versenyképesek szolgálttások z árérzékeny, közepesen jómódú külföldi páciensek körében, minek következtében verseny egyre kiélezettebbé vált; ugynkkor ezzel párhuzmosn jelentős hzi (pl. Mosonmgyróvár), illetve külföldi (szlovák) konkurenci jelent meg z egészségügyi szolgálttások területén. A közlekedés egyszerűsödése és olcsóság mitt (fpdos repülőjártok) tehetősebb osztrák / nyugteurópi páciensek könnyen elérik htártól távolbbi városokt is, például Budpestet, Pozsonyt. A folymtot jól illusztrálj, hogy míg 2000 előtt városbn prxisok kiváltás iránti igény növekedése, jelenleg inkább prxisok visszdás jellemző. Ezt helyzetet csk súlyosbítni fogj szigorodó mgyrországi dózási szbályrendszer. Strtégii kérdés helyi mgánorvosok számár, hogy milyen módon tudják válllkozásikt hosszú távon, nehezített körülmények között nyereségesen fenntrtni. Az orvosok egy része szkeptikus, másik része zonbn új pici szegmens, jobb módú osztrákok megjelenésére számít. Ennek feltétele z eddigi profit befektetése, z árverseny helyett / mellett minőségi versenyben helytállni: legmodernebb technológi és szolgálttások biztosítás, illetve kényelmi feltételek kilkítás. (Ez utóbbir ngyon jó péld többiek között WABI.) 108

109 Kiemelt fontosságú területek: prevenció, idősek ellátás Sopronbn, hol lkosság egészségi állpot országos összehsonlításbn jó, z ellátórendszer minőségi szolgálttásokt nyújt, z egyik legfontosbb feldt prevenció (mint hogy hivtkozott ÁNTSZ jelentés láhúzz, hlálokok jelentős részét el lehet hárítni megfelelő prevencióvl). A város egészségügyi szkemberei szerint szükség lenne Nemzeti Prevenciós Terv helyi dptálásár: z bbn megfoglmzottk megvlósításár társdlom és gzdság szervezetébe integrálássl, többek között egészségügyi ellátórendszer minden szintjének rendszerébe illesztve (lkossági szűrések) óvod / iskolrendszerhez kpcsolódv (felvilágosítás) civil kezdeményezésekhez kpcsolódv (felvilágosítás). Szükséges lenne átfogó progrm és megfelelően kilkított és felszerelt infrstruktúr segítségével prevenciós központ létrehozás fentiek szellemében. Az önkormányzt lehetőségeihez képest támogtj civil kezdeményezéseket, helyet d, megjelenési felületet biztosít medibn, pályázti keretet hozott létre működés támogtásár: SopronÉRt Lkossági Érvédelmi Progrm (felvilágosítás) Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (felvilágosítás, progrmok) Dibetesz Prevenciós Progrm /klub Dgntos Betegek klubj (rendszeres emlő, illetve proszttszűrés) Egészséges Városok Mgyrországi Szövetsége soproni tgozt (környezetegészségügyi kciók). A város lkosságánk jelentős része idős, 60 éven felüli ember. Az ő életminőségüket / egészségi állpotukt jelentős mértékben jvítni tudná egy városi gerontológii centrum: z idős lkosság áltl könnyen megközelíthető, z egészségügyi szolgálttók közelében kilkításr kerülő, egyben szociális funkciókt is ellátó központ. A fejezet mintegy összegzéseként ki kell emelni következőket: z önkormányzt eltökélt szándék lkosság számár nyújtott egészségügyi, illetve szociális szolgálttások színvonlánk megtrtás, esetenként fejlesztése ( szociális szolgálttások vgy z lpszintű egészségügyi ellátórendszer hiátusink kiikttás). Ennek feltétele megfelelő források rendelkezésére állás, melyhez kpcsolódv szintén strtégii kérdés, hogy kilkított korszerű és minőségi szolgálttást nyújtó egészségügyi ellátórendszert milyen mértékben 109

110 és hogyn lehet önjáróvá tenni (pl. külföldi betegkör ellátás Kórházbn, Szntóriumbn), illetve milyen módon lehet mgánszolgálttók bár csökkenő nyereségének egy részét közszolgálttások jvításár fordítni. Az önkormányztnk ennek fejében kommunikációs, szervezési (fogorvosklszter / egészségügyi klszter) támogtás biztosítását kell felválllni. Az egészségügyi szolgálttások elhelyezkedése város szövetében Sopronbn területileg szervezett lp ellátások lefedik várost, fent említett körzetméreti nomáliákkl. A szkellátások, illetve mgán szolgálttások tekintetében zonbn egyértelmű Belvároscentrikusság. Itt tlálhtók egyrészt hgyományos egészségügyi ellátók: z óvárostól néhány percre gylog Lenkey utcábn leromlott szocreál épületben m elsősorbn háziorvosok, fogorvosok, nőgyógyász rendelőinek helyet dó volt szkrendelő. Ebben városnegyedben vnnk gyógyszertárk. A Belváros vonzereje mitt elsősorbn Várkerület környékére költöztek mgán egészségturisztiki szolgálttók is, ngyszámú fogorvos, fogsebész, vlmint szemészek, nőgyógyászok, plsztiki sebészek. A Kurucdomb városrész z egészségügy másik pólus: itt tlálhtó z Erzsébet kórház. A városrészi vizsgált zt muttj, hogy Belvároson kívül turizmus szempontjából fontos területeken jellemző még z egészségügy jelenléte: Lőverek és Blf d otthont Szntórium egységeinek. Mellettük mind Lőverekben, mind Blfon természetesen megjelentek mgán szolgálttók elsősorbn fogorvosok. Lőverek szállodáibn / mellett tlálhtó fogorvosok, plsztiki sebészek szintén jelentős része. A legújbb és ngy egészségügyi szolgálttók z Ausztri irányából jövő, városb bevezető útvonlk mentén telepedtek le, itt tlálhtó város egyik legmodernebb komlexum WABI például. 110

111 SWOTnlízis Erősségek kedvező életkörülmények; viszonylg jó egészségi állpot Gyengeségek z uniós átlgnál kedvezőtlenebb egészségügyi muttók; elöregedő lkosság; kedvező életkilátások; lpellátás rendszere és orvosellátottság megfelelő; kiemelkedően korszerű súlyponti kórház és rendelőintézet; rendelők egy része nem megfelelő épületben: kdálymentesítés nehéz; hiányzik z önálló iskolfogászti ellátás; háziorvosi / gyermekorvosi körzetek területi egyenlőtlensége; gerontológii központ nincsen; fogászti szkellátás + röntgen kistérségi szinten nem megoldott; mgán szolgálttók gyenge szervezettsége. teljes kpcitáskihsználtság kórházbn: külföldi betegek ellátásár kevés lehetőség bizonytln jövőjű, nem fejlesztett Állmi Szntórium egyre szűkülő beteg/vendégkörrel erős regionális vetélytárskkl kevés jól fizető külföldi beteg mind Kórházbn, mind Szntóriumbn prevenciós terv és központ hiány önkormányzt pénzügyi mozgásterének beszűkülése (fejlesztési források hiány, mgs hitelállomány) civil kezdeményezésű progrmok prevenciós erős önkormányzti egészségügyi ellátó támogtásár krt z rendszer mgán orvosi szolgálttások hálózt korszerű műszerállomány fogorvosok város usztrii páciensek létszámánk jelentős csökkenése nem 100%ig szbályos működés (dózás, számlázás) komoly 111

112 Lehetőségek külföldi biztosítókkl vló szerződéskötés / külföldi biztosítók térítik mgyrországi szolgálttásokt igénybe vevők költségeit; speciális egészségügyi központ kilkítás z Állmi Szntóriumbn (Szntórium városi tuljdonb kerülése) Veszélyek ngyszámú mgán külföldi beteg érdeklődésének további csökkenése; külföldi biztosítókkl z együttműködés kilkítás nehéz, ebből következően külföldi / osztrák betegkör kiszolgálás feltételrendszerének megteremtése is nehéz; mgán orvosok konkurenciájánk (hzi, szlovák, burgenlndi) további jelentős megerősödése; fejleszteni nem képes szolgálttók versenyelőnyeinek kifulldás; szbályos működés esetén költségeket biztosítni nem tudó szolgálttók extr profitjánk jelentős csökkenése. Sport Sopronbn élénk versenysport és szbdidősport élet vn. 17 városi sportági szövetség működik és szervezi verseny és mtőr sportot, 164 lkossági közösség sportol heti rendszerességgel. Az önkormányzt jelentős mértékben támogtj sportegyesületek működését, fenntrtj z önkormányzti tuljdonú létesítményeket. Utoljár sportr vontkozó koncepcionális elképzeléseket zonbn 1996bn fogdt el város, jelenleg készül z új koncepció, egy 2002es önkormányzti rendelet lpján. A rendelet egyúttl kimondt, hogy város biztosítj lkók számár rendszeres sportolási lehetőségeket és ehhez későbbiekben koncepcióbn meghtározásr kerülő módon támogtást nyújt. Segíti továbbá nemzetközi sportkpcsoltok fejlődését, z iskoli testnevelést, sportrendezvények szervezését, támogtj z élsportolókt, sportszervezeteket. Időközben mgántőke bevonásávl megújult Sportrén, vlmint z uszod, és pályázti pénzből, városi hozzájárulássl fejlődött Fertő tvi vitorlás vízitelep. A városi sportszervezetek vezetői egyöntetűen hiányolnk egy olyn multifunkciós csrnokot, mely szbdidősportnk biztosítn teret, de hsználhtó voln más rendezvények céljár is. Jelenleg ugynis sportcsrnokr versenysport trt igényt. A csrnok mellett szbdtéri pályák is elhelyezhetők volnánk. A csrnoknk olyn helyet kellene keresni, hol vn prkolási és bővítési lehetőség és jól megközelíthető (jvsolt helyszíne Kurucdombi városrész). A DKi iprterülethez közeli elhelyezés csrnok gzdsági rendezvényekre, kiállítás, vásár vló igénybevétele mitt is jvsolt. A csrnok megépítésével lehetőség nyílhtn nemzetközi sportturizmus fejlődésére is. Többször érdeklődtek külföldi sportegyesületek z edzőtáborozási lehetőségek iránt Sopronbn, de eddig infrstruktúr hiányábn nem volt mód fogdásukr. 112

113 A multifunkcionális csrnok mellett turisztiki szempontból is fontos Fertő tvi vízitelep továbbfejlesztése. A helyi sportvezetők fedett tlétiki pály és tekepály építését is szorglmzzák. A sportlétesítmények megépítése és fenntrtás is rendkívül költségigényes. A sportstrtégi meglkotás és elfogdás ngyon fontos. Az önkormányzt szbd pénzeszközei függvényében melyek köztudottk szűkösek kell, hogy rngsorolj feldtokt. A város sporttelepei jelenleg Belvárosbn (igen beszorítv), Lőverekben (egyetemi, iskoli, vsuts sporttelep) és Kurucdombi városrészben vnnk. A sporttelepek közül többnek z állpot kifogásolhtó. A lkóterületek közül csk Jereván negyedben nincs sportpály, de sportcsrnok igen közel esik hozzá. Jvsolt fejlesztés: multifunkcionális csrnok építése Kurucdomb negyedben Okttás Demográfii dtok A közokttás szempontjából fontos életkorok demográfii dtit vizsgálv megállpíthtó, hogy bár bizonyos időszkokbn csökkent z egyegy évben született gyermekek szám, ez csökkenés megállni és stbilizálódni látszik. Míg mi középiskolás korosztály esetében z évenkénti átlgos születések szám 584,5 volt, ddig z áltlános iskoláb járó gyermekek körében ez szám 529,89 volt, z utóbbi 3 évben pedig 547,3 volt. 2004ről 2005re jelentős ugrás következett be z élve születések számábn megyei és városi szinten is, ugynkkor hlálozások szám is lssn növekszik, így természetes szporodásról nem beszélhetünk. Sopron esetében zonbn fogyási olló szűkülése figyelhető meg. 113

114 53. ábr: Összesítő demográfii dtok Összesítő demográfii dtok Sopron MJV fő Lkónépesség szám Állndó népesség szám Állndó népességből 02 évesek szám 1642 Állndó népességből 35 évesek szám 1502 Állndó népességből 614 évesek szám 4769 Állndó népességből 1518 évesek szám 2338 Állndó népességszám változás (/+) Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, A város állndó népességének és lkónépességének különbsége mgs. Az utóbbi években jelentősen megnövekedett betelepülők szám. Az ideiglenesen itt trtózkodó lkosságr jellemző, hogy gyermekeik is Sopronbn veszik igénybe z lpfokú közokttást. A sjátos htárközeli elhelyezkedés mitt, elsősorbn szolgálttásbn szkképzettséggel rendelkező soproni fitlok jelentős része Ausztriábn válll munkát és ingázik, többnyire npi szinten. Pontos számrányukról jelenleg nem állnk rendelkezésre kimuttások. A megvlósítndó tnuló nyomon követési rendszer válszt d erre. Az Ausztriábn dolgozók egy része gyermekeit osztrák iskolákb jártj, mely rány becslések szerint m még ugyn kevesebb mint 10%, de soproni közokttási intézményeknek egyre jelentősebb mértékben z osztrák iskoli szolgálttássl kell versenyezniük diákok beiskolázásáért, megtrtásáért. Fordítv ilyen jelenség nem jellemző egyelőre. Tnulói létszámok lkulás 1000 lkosr vetítve A KSH 1998., és évi sttisztiki dtit összevetve következők állpíthtók meg régió öt városábn, vlmint kontroll csoportnk tekintett Pécs és Eger viszonyltábn: z 1000 lkosr jutó áltlános iskoli tnulók szám vontkozásábn térségben Ngyknizsán figyelhető meg legjelentősebb csökkenés, 7 év ltt 18 tnulóvl lett kevesebb. Ezt szorosn követi Győr 17 fővel, míg Sopron hrmdik 15 tnulóvl. Zlegerszeg, Pécs, Szombthely és Eger sorrend, ez utóbbi esetben 10 fő, zz Sopronhoz képest 50%kl kisebb volt tnuló létszámcsökkenés. 114

115 z 1000 lkosr jutó középiskoli tnulólétszám lkulását vizsgálv Sopron középmezőnyben helyezkedik el. Ngyknizsán legkedvezőbbek muttók 48 tnulóvl, Egert követően Sopronbn és Szombthelyen 1616 tnulóvl növekedett létszám hét év ltt. Ezután Győr, Pécs és Zlegerszeg sorrend. Míg Pécsett 11 tnulóvl volt több 2005ben, mint 98bn, Zlegerszegen 30 tnulóvl volt kevesebb, mi kiugró negtív eltérés többi várostól. z 1000 lkosr jutó felsőokttási hllgtói létszám tekintetében Eger kiugrón mgs, 100 fős emelkedést mutt, melyet Sopron követ 58 diákkl. Pécs, Győr, Ngyknizs, Zlegerszeg és Szombthely sorrend. Az utolsó két helyen 6, illetve 1 fős emelkedés figyelhető meg mindössze, így z első Eger és z utolsó Szombthely között 100szoros különbség. A vizsgált városok közül bszolút értékben is, illetve lkosságrányosn is Pécsett vn legtöbb felsőokttási hllgtó, de Eger mellett Sopron is egyetemi városnk tekinthető: Közokttási feldtellátás A város 2007 decemberében elkészítette Települési esélyegyenlőségi helyzetelemzését, mely mint legfrissebb vontkozó dokumentum szolgált lpul jelen helyzetelemzés elkészítésekor. Fenntrtói háttér Az lpfokú közokttási feldtit Sopron Megyei Jogú Város önállón, többségében sját önkormányzti intézmények fenntrtásávl látj el. Emellett városbn működik egyházi fenntrtású óvod, áltlános iskol, NyugtMgyrországi Egyetem fenntrtásábn óvod, vlmint GyőrMosonSopron Megyei Önkormányzt áltl fenntrtott két közokttási intézmény: Doborjáni Ferenc Nevelési Okttási Központ és Tóth Antl Nevelési Okttási és Módszertni Központ, illetve lpítvány is trt fenn óvodát. 115

116 54. ábr: Intézménytípusok önkormányzti fenntrtású egyéb nem önkormányzti fenntrtású intézménytípus gyermek/tnuló rányuk (fő) összes z gyermek/tnuló rányuk (fő) összes z gyermek/tnuló gyermek/tnuló létszámhoz (%) létszámhoz (%) óvod ,4 áltlános iskol , ,1 középiskol ,5 Forrás: OKM sttisztiki dtszolgálttás lpján Összegezve, soproni okttásinevelési intézményeknek átlgosn 32% nem önkormányzti fenntrtású. Ezen belül legkiegyenlítettebb középiskolák fenntrtás, közel 5050%. Az óvodák közel 80%át, míg z áltlános iskolák közel 75%át trtj fenn városi önkormányzt trtj. A város áltl működtetett közokttási intézményekben feldtfinnszírozás működik évek ót, így törvényi változások mitt országosn észlehető jelentősebb pedgóguselbocsátásár nem kellett sort keríteni, mivel évenként megtörténik z erőforrások felülvizsgált. Ezen kívül város igen jelentős sját forrássl is kiegészíti z önkormányzti fenntrtású intézményekben központi normtívát. Az lábbi táblázt intézménytípusok szerint trtlmzz z önkormányzti és központi normtív támogtások összegét, illetve rányát éves szinten 2007ben, gyermekenként/tnulónként z önkormányzti fenntrtású intézményekben. 55. ábr: Normtív támogtás összege intézmény átlgos normtív átlgos önkormányzti összes típus normtív támogtás önkormányzti támogtás támogtás= támogtás. rány támogtás rány (Ft/fő) z összes támogtáshoz (Ft/fő) képest (%) z összes támogtáshoz 100% (Ft/fő) képest (%) óvod , , áltlános , , , , iskol középiskol Forrás: Önkormányzti dtszolgálttás Megállpíthtó, hogy rányibn önkormányzti fenntrtású óvodái működtetésére költ Sopron legtöbb sját forrást, melynek rány közel 60% z összes támogtáshoz képest. 116

117 Igen mgs z áltlános iskolák közel 50%os önkormányzti támogtási rány, de számottevő középiskolákr eső 35,9% is. Alpfokú intézmények és kihsználtságuk Óvodi ellátás A városi óvodák összesen 1694 gyermeket nevelnek, ebből z önkormányzt fenntrtásábn 13 feldtellátási helyen, összesen 60 csoportbn 1348 gyermeket nevelnek. Bár z óvodák teljes kpcitáskihsználtsággl működnek, férőhelyigény ennél mgsbb. Jelenleg 3 éves korú gyermekek egy részét biztosn nem, vgy csk késleltetve tudják fogdni. A szűkös óvodi férőhelyszámnk részben mgs migráció is ok. A város ktuális tervei között szerepel férőhelybővítés, melyet egy további, 25 fős óvodi csoport indításávl, illetve egy jelenleg nem működő csoportszobábn, 25 férőhelyes csoport megnyitásávl kívánnk megoldni. A jelenleg működő óvodák infrstrukturális és megközelíthetőségi dottsági, vlmint felmerült igények lpján egy meglévő óvod 2 csoporttl összesen plusz 50 férőhely biztosításávl történő bővítésével középtávon megoldhtó kpcitásproblém. Alpfokú okttás Sopronbn z lpfokú közokttásbn érintett gyermekek/tnulók szám összesen 5698 fő, melyből 1575 fő, zz tnulók 28% htosztályos/nyolcosztályos gimnáziumbn tnul, vgy nem helyben veszi igénybe ezt közokttási lpszolgálttást, hnem közeli településeken, illetve Ausztriábn. Az lpfokú okttást soproni iskolábn igénybe vevő tnulók szám összesen 4123 fő. A város 8 áltlános iskolát működtet, melyből egyik Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskol egységes gyógypedgógii módszertni intézmény több mint 3000 tnulóvl (3009 fő). Ezen kívül tlálhtó még Sopronbn 1 ktolikus és 1 evngélikus egyházi fenntrtású áltlános iskol, vlmint két lpfokú művészetokttási intézmény is működik (Horváth József, illetve Petőfi Sándor nevét viselik; z utóbbink áltlános iskoli tgozt is vn). A nem önkormányzti fenntrtású intézményekben jelenleg több 1114 tnuló jár (27,1%). Az áltlános iskoli elhelyezés mind városbn, mind pedig kistérségben megoldott. A demográfii hullámvölgy érezteti htását z lpfokú okttásbn. Összegezve: Az önkormányzt és z intézmények biztosítják gyermekek/tnulók igényeinek megfelelő okttáshoz jutás szervezeti feltételeit. Az iskolákbn eredményes, htékony szkmi munk folyik. Két áltlános iskolábn kompetenci mérések városi átlgtól némileg elmrdó eredményeit vizsgálv pedgógii módszertni fejlesztések szükségesek. 117

118 Az okttás tárgyi feltételei áltlábn megfelelnek 11/1994. MKM rendelet 7. számú mellékletében megfoglmzottknk. Az intézmények és z önkormányzt társintézmények bevonásávl biztosítj szükséges, de z dott intézmények épületeiből hiányzó feltételeket (pld. tornszob, orvosi szob). Esélyegyenlőség közokttásbn Sopron szociális helyzete kedvező. Rendszeres szociális segélyben lkosság 0,52% részesül csk. A településen gyermekek 4,5 % után kpnk szülők rendszeres gyermekvédelmi támogtást, mely rány országosn 22%, zz közel ötszöröse sopronink. A Közokttási Esélyegyenlőségi helyzetelemzés készítésekor potenciálisn érintett 461 tnuló hlmozottn hátrányos helyzetéről (HHH) szüleiknek csk 29,5% nyiltkozott. Azz rendszeres gyermekvédelmi támogtásbn részesülő csládokbn szülők 70,5 % nem nyiltkozott. A mgs rány vlószínűsíthetően bból dódik, hogy szülők többségéből szégyenérzetet vált ki írásbn rögzíteni kiemelten hátrányos helyzetüket. A szülők egy másik része kitöltötte nyiltkoztot, megkpt jegyzői igzolást hlmozottn hátrányos helyzetről, de ezt követően z iskolábn nem érvényesítette zt. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülő szülők iskoli végzettsége nyiltkozt hiányábn nem derül ki, így 8 áltlánossl vgy nnál kevesebb végzettséggel rendelkező szülők rányáról nincs jelenleg pontos információ. A rendeletet megjelenésekor minden iskol kifüggesztette, nyiltkozt mintákt hozzáférhetővé tette. Az iskolák és z önkormányzt szociális irodáj egyránt folyttott felvilágosítást. Az irod gyermekvédelmi kedvezményben részesülők részére külön tájékoztót is kiküldött. A hlmozottn hátrányos helyzetről szóló nyiltkozttételt, jegyzői igzolást követő iskoli bejelentés eredményeképpen HHH tnulók előnyt élveznek különböző ingyenes ellátások (tnkönyv, étkezés stb.), második szkképesítés ingyenes megszerezhetősége, felzárkózttó és célzott ösztöndíj progrmokbn történő részvétel, mentorálás, tnulási segítség, ingyenes művészetokttás terén. Fontos, hogy z érintett tnulók részesüljenek ezekben célzott támogtásokbn. A 2008 jnuárjábn elkészült Települési közokttási esélyegyenlőségi kciótervben fentebb leírt helyzet jobb kezelése céljából is szülőkkel vló kpcsoltfelvétel és tájékozttás erősítése kiemelten szerepel. Ezek lehetséges formái: szülői értekezletek, felvételi tájékozttó füzetek, célzott szülőcsoportok felvilágosítás. Hlmozottn hátrányos helyzetű és sjátos nevelési igényű tnulók Az iskolákbn HHH tnulókt eddig nem trtották minden intézményben pontosn számon. Az dtszolgálttás lpján z áltlános iskoli tnulók 3,5 % HHHs tnuló. Az iskolákt külön vizsgálv nincs szignifikáns különbség hlmozottn hátrányos helyzetű tnulók rányát tekintve. 56. ábr: HHH tnulók sttisztikáj 118

119 Gyermekük után rendszeres gyermekvédelmi támogtást igénylők szám 461 ebből Sopronbn összesen Azon gyermekek szám, kiknek szülei nyiltkoztk hlmozottn 136 hátrányos helyzetükről Azon gyermekek szám, kiknek szülei 8 áltlánosnál mgsbb 0 iskoli végzettségről nyiltkoztk Azon gyermekek szám, kinek szülei nem nyiltkoztk 325 Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, Sopron város okttásszervezését nem jellemzi szegregáció. A Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskol helyzete eltérő többi intézményétől, mivel z intézmény szegregált gyógypedgógii tgozttl működik, sjátos nevelési igényű tnulói szkértői vélemény lpján kerülnek z intézménybe. A fenntrtó nem tud biztosítni más gyógypedgógii okttástnevelést nyújtó intézményt, mivel z iskol kpcitás megfelel jelentkező igények mértékének. Az óvodák közül Kőszegi Úti Óvod egy csoportjábn folyik gyógypedgógi nevelésgondozás. Mindkét intézmény Belvárosbn, de egymástól viszonylg távol tlálhtó. 57. ábr: SNI tnulók összefoglló sttisztikáj SNI tnulók szám (fő) Enyhe fokbn értelmi fogytékos Középsúlyos értelmi fogytékos Diszlexi, egyéb részképesség zvr Súlyos mgtrtási, tnulási zvr Egyéb Integráltn nevelhető/oktthtó Gyógy Gyógy pedgógii pedgógii összes tgozton tgozton tnulóból tnuló SNI tnulók rány z SNI tnuló tnulók szám tnulók rány (fő) (%) (%) 138 3, , , , , , , Forrás: Sopron MJV Települési Esélyegyenlőségi Terve, SNI

120 Az enyhe fokbn, vlmint középsúlyos értelmi fogytékos tnulók vlmennyien gyógypedgógii tgozton folyttják tnulmányikt, mindegyikőjük szkvélemény lpján. A tnulók besorolásánk, integrált okttási lehetőségének szkértői bizottsági felülvizsgált kétévenként esedékes. Az enyhe fokú értelmi fogytékosok ilyen rányú szegregálás eltér z uniós gykorlttól. Összegezve: sjátos nevelési igényű z áltlános iskolás tnulók 9%, speciális gyógypedgógii tgoztr z SNIs gyerekek 45% jár (minden esetben szkvélemény lpján). Lemorzsolódás Az évfolymismétlők dtit vizsgálv z országos átlgot (2,11%) 2005/2006os tnévben két iskol is meghldt (Petőfi Sándor Áltlános Iskol és Művészetokttási Intézmény, Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Szkiskol mindkettő belvárosbn). A Lckner Kristóf Áltlános Iskol (Jereván lkótelep) muttj leginkább mgs muttókt Sopronbn 2005/2006os tnévben 4,6%, 2006/2007. tnévben pedig 4,7% volt z évismétlők rány. A lemorzsolódási muttók is jól tükrözik, hogy ez z három intézmény, melynek működésére minden szempontból kiemelt figyelmet kell fordítni fenntrtónk. A jóléti hátrányos helyzet megjelenése városbn Az Ausztriábn dolgozó, npont ingázó vgy csk hétvégén hzjövő szülők csk kevés időt és figyelmet tudnk fordítni gyermekükre. Ezzel párhuzmosn hzinál mgsbb jövedelmet érnek el emitt válllják külföldi munkát, és mgsbb életszínvonlon élnek, többet tudnk költeni z átlgnál. A két folymt egymást negtívn erősítheti gyermekek pszichés fejlődése, értékrendje szempontjából. Alpfokú okttás biztosítás külterüleken Sopron város külterületein 122 lkos él. Ez 7 óvodás korú gyermeket, és 4 áltlános iskolás tnulót érint. Az érintettek között nincs hlmozottn hátrányos, sem hátrányos helyzetű gyermek. A külterületi részek szegregációtól mentesek. A gyermekek, tnulók óvodázttás, illetve iskolázttás megoldott. Külföldi prtneri együttműködések Minden soproni iskolánk vn kpcsolt osztrák vgy német iskolákkl. Áltlábn z uniós tgállmmá válásunkt megelőző, régót fennálló együttműködések ezek. A városbn ngy 120

121 hgyományi vnnk német nemzetiségi okttásnk: nemzetiségi óvodát, áltlános iskolát és gimnáziumot is működtet város. Szkmi szolgálttások rendszere és elérhetősége A közszolgálttások döntő többségét z önkormányzt sját fenntrtású intézményei áltl vlósítj meg. A település lkói számár szkmi szolgálttások többsége csládi npközi és gyermekek átmeneti otthonánk kivételével helyben hozzáférhetők, ezek: Pedgógii Szkszolgálti Központ SopronFertőd Kistérség egész területén logopédii és kori fejlesztésgondozás; Sopron és Környéke Gyermekjóléti Központ mikrotérségi szinten, intézményfenntrtó társulás keretében működik gyermekjóléti szolgálti, csládsegítés, támogtás z gglomerációjáb trtozó településekkel együttműködésben; Gyermek és Ifjúsági Központ (GYÍK) szbdidős progrmok szervezése; NpSzk Integrált Intézmény támogtó szolgált szegregáltn nevelt HHH/SNI ngykorú diákoknk és felnőtteknek, vlmint csládjik számár. Középfokú intézmények A város középiskoláibn tnulói létszám vegyes képet mutt: gimnáziumokbn mérsékelt növekedés, szkközépiskolábn hullámzó létszám, míg szkiskolákbn mérsékelt csökkenés muttkozik. A középfokú okttást biztosító 11 intézmény közül 5 vn város fenntrtásábn, összesen 3407 tnulóvl, ezek: Fáy András Közgzdsági, Üzleti és Posti Szkközépiskol, Hndler Nándor Szkképző Iskol, Soproni Idegenforglmi Kereskedelmi és Vendéglátó Szkképző Iskol, Vs és Villmosipri Szkképző Iskol és Gimnázium, vlmint Széchenyi István Gimnázium. Ezen kívül, egy önálló, 250 fő befogdásár képes, koedukált Középiskoli Kollégium is működik, mely iránt csökkenő érdeklődés muttkozik. A nem önkormányzti középiskolák közül három trt fenn sját diákjink kollégiumot. A Kozmutz Flór EGYMI, Áltlános Iskol és Speciális Szkiskolábn városbn élő zon gyógypedgógii tgoztos tnulói részesülnek speciális szkképzésben, kiket szkértői vélemény lpján szegregált formábn szükséges nevelni. 121

122 A 6 nem önkormányzti középfokú intézményből Berzsenyi Dániel Evngélikus Gimnázium, Kollégium és Szkképző Iskol, z Eötvös József Evngélikus Gimnázium és Egészségügyi Szkközépiskol, vlmint Szent Orsoly Rómi Ktolikus Áltlános Iskol és Gimnázium egyházi; Lippi János Kertészti Szkképző Iskol és Kollégium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Roth Gyul gykorló Szkközépiskol és Kollégium pedig NyugtMgyrországi Egyetem fenntrtásábn működik. A Dnubius Hotels is működtet Szkképző iskolát és Kollégiumot. A középiskolák térségi, regionális beiskolázássl bírnk, sok bejáró tnuló. A Hndlerbn megvlósuló fipri képzés országosn egyedülálló, bár npjinkbn csökkenő z érdeklődés muttkozik iránt. Az önkormányzt törekszik rr, hogy vlmennyi más fenntrtású óvod és áltlános iskol, vlmint középiskol szerves részét lkoss város közokttási rendszerének. Az utóbbi években hvi rendszerességgel trtott, közös értekezleten beszélik meg teendőket, jogszbályokt közösen értelmezik, összehngolják felvételi vizsgáikt, beírtási és pályválsztási füzetben, beírtási plkáton együtt jelennek meg. Továbbá vezetői továbbképzéseiket is együtt szervezik, város finnszírozásábn. A nem városi önkormányzti fenntrtású intézmények egyránt nyitottk soproni gyerekek számár. Városrészek jellemzői Városrészi elhelyezkedésüket tekintve soproni okttásinevelési intézmények lkósűrűséghez igzodv, Belvárosbn összpontosulnk. A teljes soproni önkormányzti és egyéb fenntrtású, lp és középfokú intézményi kört vizsgálv: Belvárosbn 23, Lőverek Bánflv városrészben 10, Jereván lkótelepen 6, Sopronhoz trtozó egyéb belterületeken összesen 7 intézmény tlálhtó. A fennmrdó négy városrészben z Észki városrészben (Arnyhegy, Virágvölgy), Kurucdomb, vlmint keleti és nyugti Iprterületeken nincsenek nevelési okttási intézmények, ezért továbbikbn ezekkel nem számolunk. A különböző típusú intézmények bölcsődék, óvodák, áltlános iskolák és középiskolák elhelyezkedése rányos három sűrűbben lkott városrészen belül. BELVÁROS 122

123 Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsőde 5 feldtellátási helyen működik, ebből 2 vn Belvárosbn. Óvod: 5 önkormányzti és 2 egyetemi fenntrtású óvod vn Belvárosbn. Áltlános iskol: 3 áltlános iskol, 1 speciális iskol (EGYMI) működik ebben városrészben. Művészetokttási intézmény: 2 vn Belvárosbn, ezek közül egyik áltlános iskoli okttás keretében. Középiskol: A középiskolák elhelyezkedése városközpontr koncentrálódik. A Belvárosbn összesen 9 intézmény vn, melyből 4 önkormányzti fenntrtású (fipri, idegenforglmikereskedelmivendéglátóipri, vs és villmosipri szkképző iskol, gimnázium). Továbbá 5 egyéb Fenntrtású: evngélikus gimnázium és egészségügyi szkközépiskol, rómi ktolikus gimnázium és kollégium, lpítványi vendéglátóipri szkképző és kollégium, vlmint NyugtMgyrországi Egyetem gykorló szkközépiskoláj és kollégium. Egy önkormányzti Középiskoli Kollégium is működik Belvárosbn. LŐVEREKBÁNFALVA Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsőde 1 telephelye itt működik. Óvod: 5 óvod működik, ebből Bánflvi Wldorf óvod város szélén helyezkedik el. Áltlános iskol: 3 működik, ebből 2 nem önkormányzti fenntrtású. Középiskol: 1 kertészeti szkközépiskol és kollégium tlálhtó itt. JEREVÁN LAKÓTELEP Bölcsődei ellátás: z Egyesített Bölcsődének 2 telephelye itt működik. Óvod: 2 óvod üzemel. Áltlános iskol: 1 önkormányzti áltlános iskol működik. Középiskol: 1 üzleti és posti szkközépiskol vn Jereván városrészben. A nevesített városrészeken kívül, Sopron közigzgtási htárán belüli területeken (Brennbergbány, SopronkőhidTómlomfürdő, Blf) vn még 4 óvodi telephely, 3 áltlános iskol, melyek közül egyik egy Brennbergbányán levő német nemzetiségi Áltlános Iskol (Grundschule), másik Brennbergi út legelején, Bánflv és Brennbergbány között félúton tlálhtó Doborjáni Ferenc NevelésiOkttási Központ. 123

124 Kuruc dombon, és Észki városrészben és z Iprterületeken nem működnek nevelésiokttási intézmények. A középiskolák centrális elhelyezkedése könnyebb megközelítést eredményez, hiszen soproni középiskolák kistérségi, illetve regionális beiskolázásúk. A városbn működő fipri képzés országos hírű, specifikus, így tnulói Dunántúlról, sőt esetenként Dunán túli területekről is jönnek. Szegregált okttásszervezésnek nincs nyom, egyik városrészben sem jellemző. Hátrányos helyzetű gyermekek/tnulók városi átlghoz képest némileg mgsbb számbn élnek Jereván lkótelepen és belvárosi Szent Mihály dombon, Szent Mihály utcábn és környékén. A jelenleg rendelkezésre álló sttisztiki dtok zonbn úgy álltk elő, hogy hátrányos helyzetű szülők igen mgs rány, 70,5% nem nyiltkozott hlmozottn hátrányos helyzetéről. A 2008/2009es tnévtől megvlósítndó települési közokttási esélyegyenlőségi kcióterv egyik fő feldt, hogy z intézményi HH/HHH és SNI sttisztiki dtokt tovább pontosíts és teljes körűen megbízhtóvá tegye. Sopronbn több okttási intézmény szorul komplex fejlesztésre jnuárjábn z önkormányzt 3 iskol fejlesztésének támogtásár nyújtott be pályáztot NYDOP megfelelő pályázti lehetőségére: Trefort Téri Óvod, Petőfi Sándor Áltlános Iskol és Alpfokú Művészetokttási Intézmény, Fáy Közgzdsági, Üzleti és Posti Szkközépiskol. A fenntrtó városi önkormányzt 2007/2008. évi közokttási fejlesztési pályázti célzottn soproni viszonyltbn legtöbb HH tnulót nevelő intézmények infrstrukturális és pedgógii trtlmi fejlesztését célozzák. A fentieken túl, még további olyn intézmények tlálhtók Sopronbn, melyek infrstrukturális fejlesztése időszerű kérdőívekre dott intézményi szükségletleírások lpján. Az kdálymentesítés hiány és z eszközállomány folymtos bővítésének, fejlesztésének igénye szinte minden intézményben ktuális. Emellett z épületek egy részének modernizáló, energitkrékos rekonstrukciój, vlmint méltányos, 21. százdi korszerű technológiák (IKT) fogdásár lklms intézményi környezet kilkítás is időszerű. Ezeket szükségleteket fenntrtók sját forrás hiányábn NYDOP kciótervei szerint, pályázti körökhöz igzított ütemezéssel, fokoztosn tudják csk orvosolni. 124

125 NYDOP /2F keretében benyújtott műszki fejlesztési pályáztok pedgógii trtlmimódszertni fejlesztési célkitűzéseinek megvlósítás érdekében Sopron MJV Önkormányzt kedvező támogtási döntés esetén nyiltkoztbn kötelezettséget válllt rr, hogy pályázik TÁMOP Infrstrukturális fejlesztés trtlmi támogtás című pályáztr. Az önkormányzt ezen felül pályáztot nyújt be TIOP A pedgógii, módszertni reformot támogtó informtiki infrstruktúr fejlesztése témábn, hogy z okttási intézmények informtiki és kommunikációs eszközprkját trtlmi fejlesztésekhez igzodv kiegészíthesse. A város gzdsági fejlődését meghtározó képzési formák Szkképzés A város gzdságfejlesztési koncepcióját készítő szkemberek szerint képzőintézmények és válllkozói szfér kpcsoltáról eddig még nem készült átfogó felmérés. A megkérdezett cégek úgy vélekednek, hogy város munkerőképzési szerkezete rossz irányb változik, kétkezi munkánk nincs presztízse fitlok körében, nem lehet megfelelő szkembereket tlálni városbn, és beiskolázni sem. A gykorlti okttás biztosítás komoly gondot jelent szkképző intézményekben: tnulók kéthrmdánk nincs lehetősége cégekkel szerződést kötni, ugynkkor z iskolák sját belső infrstruktúráj jelenleg nem megfelelő színvonls gykorlti munkához. 2005ben elkészült SopronFertőd és Kpuvár Kistérség szkképzésfejlesztési intézményi társulás Helyzetfelmérése, Fejlesztési Terve, Szkképzés Fejlesztési Strtégiáj. A konzorcium Nemzeti Fejlesztési Terv 1. Humán Erőforrásfejlesztési Opertív Progrm (HEFOP) keretében 2005ben kiírt Térségi Integrált Szkképző Központok (TISZK) létrehozásár is pályázott 8 térségi szkképző intézmény részvételével. A fő fejlesztési irányok pályázt célkitűzéseivel teljes összhngbn z elprózott, intézményi szintű fejlesztések összehngolás, integrálás, z emberi és eszközbeli erőforrások koncentrálás, 21. százdi csúcstechnológiák bevezetése, lklmzás kompetenci lpú okttás megvlósítás, pedgógusok és szkokttók módszertni eszköztáránk korszerűsítése. Míg soproni TISZK pályázt főként z erős regionális versenytársk mitt Győr, Szombthely, Zlegerszeg nem kpott támogtást, szkképzési strtégi meglkotásár 10 millió Ftot nyújtott HEFOP. 125

126 Sopronbn z iskolák profilját tekintve széles képzési plett. A TISZK pályázt ht szkmcsoportot kezelt kiemelten: vendéglátásidegenforglom mezőgzdság (borászt kertészet) fipr gépészetutomtizálás egyéb szolgálttások (pld. wellness) közgzdsági válllkozási inkubáció. A felsoroltkon kívül népszerű még z informtik, bnkszfér és építőipr számár történő szkemberképzés is. Hiányzik kínáltból jelenleg PRmrketing képzés, mely város turisztiki vonzerejének, regionális versenyképességének jvításához jelentősen hozzájárulhtn. A szkképző iskolák z ÚMFT, Társdlmi Megújulás Opertív Progrm (TÁMOP) konstrukciój keretében, 2008 február 8i, meghosszbbított benyújtási htáridővel újból pályáznk TISZK rendszer kilkítás, illetve továbbfejlesztése érdekében. A szkmi koncepció szkképzésfejlesztési strtégii célkitűzések lpján került kidolgozásr. Fontos elem, hogy ezúttl NyugtMgyrországi Egyetemet is sikerült megnyerni prtnerséghez. A Ft költségtervű pályáztbn Nyugt Mgyrországi Egyetem áltl fenntrtott Róth Gyul Gykorló Szkközépiskol és Kollégium (erdészeti) és Dnubius Hotels Alpítvány áltl fenntrtott Dnubius Hotels Szkképző Iskol és Kollégium lkotnk konzorciumot. A NyugtMgyrországi Egyetem négy kr működik Sopronbn: trdicionális erdészetifipri képzés mellett művészeti, pedgógii és gzdsági diplomák szerezhetők. 2008tól Berzsenyi Dániel Főiskolávl vló integráció újbb lehetőségeket jelent. Az utonóm egyetem eddig külön szigetet lkotott városbn, gykorló iskoláj és két óvodáj révén érintkezett csk közokttássl. Az új szkképzési strtégi változttni kíván ezen, és most bedott TISZK pályáztb már bevonták prtnerként z egyetemet, mi két évvel korább még nem sikerült. A felsőfokú szkképzések illeszkednek z egyetemi rculthoz, ez terület kölcsönös előnyök elve lpján jól kiknázhtó. 126

127 Lehetséges együttműködések középfokú és felsőfokú intézmények között: tnárképzési gykorlóhelyi, felsőfokú szkképzési, informtiki, műszki, környezetvédelemi képzési területeken. Felnőttképzés Az iskolrendszerű szkképző intézményeknek npjinkbn nincs megfelelő szerepe felnőttképzésben. Az áltluk le nem fedett, hiányterületeken mgánfenntrtású intézmények végzik felnőttképzést. Problémát jelent, hogy megfelelő minőségellenőrzés hiányábn könnyen kilkul pénzért bizonyítványt elv. A mgánintézmények hiányosn vgy nem szerepelnek z önkormányzti nyilvántrtásbn, nincs szkmi kpcsoltuk z intézményesült szkképzéssel, így fennmrdásukt elsősorbn pic szbályozz. Az önkormányzt ezeknek z iskoláknk létéről legfeljebb úgy szerezhet tudomást, hogy iprűzési dót fizetnek, és cégbejegyzésükben szerepel tevékenységként felnőttképzés. Aktuális működésükről z Önkormányzt Okttási Osztályánk nincs nyilvántrtás, sem megfelelő információj. Ugynkkor komoly igény muttkozik ezen területen, s megnövekedett migráció is picot jelent ezeknek z intézményeknek. Hiányzik hosszú távú felnőttképzési strtégi, és megfelelő mrketing munk és tájékozttás képzési lehetőségekről. Nyelvokttás A városbn viszonylg ngy számú mgán nyelviskol működik, melyek mgán felnőttképzési intézményekhez hsonlón hiányokt fednek le működésükkel. Pld. z önkormányzti iskolák nem tudnk picképes nyelvtudást biztosítni, vgy tnulóikt nem tudják megfelelően motiválni. Az óvodi nyelvi képzés szülők igények lpján, költségtérítéses formábn vlósul meg külső szolgálttóvl, melynek z óvod csk helyet biztosít. Sopronbn z Ausztriához vló közelség mitt német leggykrbbn válsztott idegen nyelv, ehhez képest z ngol erősen háttérbe szorult. Azonbn Közokttási törvény előírj z ngol nyelv okttásánk biztosítását, melyre z önkormányzt felkészül. A nyelvtnítás terén szerte világon jól hsznosíthtó ngol nyelv mellett városbn hgyományosn erős német nyelv okttásár továbbr is gondot kell fordítni, hogy z iskolázott, regionális munkerőpicon versenyképes német nyelvhsznált jó színvonl megmrdjon, illetve továbbfejlődjön. 127

128 128

129 Kistérségi közokttási feldtellátás A SopronFertőd Kistérség Többcélú Társulás (röviden SopronFertőd KTT) júniusábn lkult meg, eredetileg 34 önkormányzt együttműködésével. A fennmrdó öt település jnuár 1jétől cstlkozott társuláshoz, melynek ez áltl 39 település tgj. A társulás településeire jellemző, hogy döntően 1000 lkosszám ltti kistelepülések, lkos közötti összesen 8 település 39ből. A közokttásr jellemző forráshiány leginkább kistelepüléseken tlálhtó óvodákt, iskolákt sújtj, ezeknek z intézményeknek működtetése óriási terhet ró fenntrtó önkormányztokr, melyeket önerőből egyre kevésbé képesek megoldni. Az okttási feldtok színvonls ellátás érdekében z együttgondolkodás, nyitottság, prtnerség elengedhetetlen feltétel. A közokttási intézmények munkájánk trtlmi és módszertni fejlesztése elkerülhetetlenül érinti egy dott térség többi intézményét, s rjtuk keresztül fenntrtóikt is, mert minden változás befolyásolj z ellátási viszonyokt. Ezért z innovációk egyre inkább területi koordinációt igényelnek. A közokttáson belül is növekednek területi egyenlőtlenségek, ezért meglévő, jobbn működő intézmény területi htásit célszerű igénybe venni. Az innovációk rendszerint többlet költségvetési fedezetet is igényelnek. A közokttási szolgálttások esetében z erőforrások fejlesztése és koncentrálás, htékonybb szolgálttás kilkítás elsősorbn kistérségi szinten tervezhető és vlósíthtó meg. A kistérségi közokttási intézkedési terv középtávon biztosíthtj, hogy közokttási szolgálttás egyes elemei kistérség szintjén z eddigieknél htékonybbn épüljenek egymásr, ezzel is elősegítve közokttási feldtok megszervezéséhez szükséges önkormányzti döntések előkészítését. Pedgógi szkszolgálti feldtellátás kistérségben A pedgógii szkszolgált keretébe trtozó ellátások nyújtás közokttási törvény szerint Megyei Önkormányzt feldt. A GyőrMosonSopron Megyei Önkormányzt trtj fenn Tnulási Képességet Vizsgáló és Rehbilitációs Bizottságot (Győr), és néhány település ellátás érdekében logopédusokt lklmz soproni Tóth Antl Óvod, Áltlános Iskol, Speciális Szkiskol és Kollégium intézményében. A leggykoribb szkszolgálti ellátás logopédi, gyógytestnevelés és kori gondozás. Ezeket feldtokt települések sját forrásik felhsználásávl, különféle formábn lklmzott szkemberekkel igyekeznek ellátni. 129 Szinte teljesen hiányzik nevelési

130 tnácsdás, pszichológii szolgálttás és terápi megfelelő szkember hálózttl együtt. A Soproni Pedgógii Szkszolgálti Központ és Többcélú Társulás együttműködési megállpodást kötött, melynek keretében 2005től megkezdődött válllt szkszolgálti feldtok szkmi lpokon történő újrszervezése z önkormányztok bevonásávl. A bonyolult feldtokt trtlmzó, sokszereplős folymt lssn hld előre. SWOT nlízis z okttásról SWOT közokttás átfogó fejlesztéséhez ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Képzett humánerőforrás Megfelelő lpeszközellátottság z városi, A város jelentős sját forrássl is támogtj z Innovtív, fejlesztő, óvodi Az óvodákbn neveléshez és A képzettségű pedgógusok eszköztár évekre. Rendelkeznek és szükséges szkemberek hiány. fejlesztő rendelkező, vlmint nemzetiségi Társulás Közokttási Feldtellátási, Terve jelenleg végzettséggel óvopedgógusi Fejlesztési Középtávú férőhelyek Elkészült Sopron Fertőd Kistérségi Intézményhálóztműködtetési Az gyógypedgógusi pályázó intézmények rány mgs. kistérségi esetenként szűkösek. önkormányzti fenntrtású okttási intézményeket. sem Közokttásfejlesztési Strtégi. intézményekben Jelenleg nem áll rendelkezése sem nem módszertni elég korszerű különös tekintettel z IKT eszközök Sopron elkészített MJV frissen széles Települési körű lklmzásár, differenciálásr. Esélyegyenlőségi Helyzetelemzésével. Hiányoznk pedgógii sszisztensek és segítő szkemberek (szociális munkás, gyermekvédelmi szkember, költségvetési pszichológus) megszorítások következtében. 130 Az intézmények nem közelíthetők

131 meg kdálymentesen, és szolgálttásik teljes köre sem érhető el egyenlő eséllyel. Kiszolgáló egységek (pld. konyh, orvosi szob) felújításr szorulnk, illetve hiányoznk A HHH tnulók teljesítményük, követése nyilvántrtás, fejlődésük nem nyomon pontos z intézményekben. A jóléti hátrányos helyzetű tnulók számánk emelkedése. SNIs tnulók jelentős számbn tnulnk szegregált intézményben jóllehet szkértői vélemény lpján. LEHETŐSÉGEK EUs VESZÉLYEK fejlesztési bevonás z többletforrások okttásinevelési kistérség települései motiváltk intézményfenntrtói versenyképességének jvítás. együttműködések Kistérségi és/vgy nem közokttási feldtellátásb, ezáltl regionális többcélú létrehozásábn kistérségi vgy mikrotérségi szinten. mikrotérségi együttműködések megvlósulás. A Demográfii hullámvölgy htás z áltlános iskolákbn. Infrstrukturális és eszközfejlesztést A csökkenő támogtó, uniós és hzi pályázti középfokú rendszer. kollégiumbn, tnulólétszám okttásbn nem és megfelelő kpcitáskihsználtság. Jelentős fenntrtási költségnövekedés változtln z intézmények formábn történő fenntrtásár. Nem sikerül ngyobb volumenű uniós forrásokt elnyerni, bevonni z intézményfejlesztésbe. 131 Tovább nő z Ausztriáb

132 rendszeresen ingázó szülők szám. SWOT szkképzési fejlesztéshez ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Meglévő szkképzési hgyományok Képzett humán erőforrás A térség A térség gzdsági, kedvező földrjzi Az szkképzésnek Nincs vlódi szkmi együttműködés z egyetemmel Szkképzésfejlesztési Meglévő iskolrendszerű nincs htás felnőttképzésre Strtégi Integrált szkmi fejlesztések hiány Kidolgozott környezet, munkerőpici helyzete irányítási jogszbályi háttér dottsági Bizonytln Munkerőpici igények differenciálódás intézményi együttműködések Külső szkmi gykorlt biztosításánk hiány Csúcstechnológiák bevezetése z okttásb jelenleg elérhetetlen LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Kiterjedtebb, koncentrált térségi szinten együttműködés széles spektrumú prtnerséggel Iskoli Sok motiváltln tnuló együttműködések Csökkenő tnulólétszám Szkképzés negtív társdlmi presztízse modulritást felhsználv Pusztán érvényesülése nygi érdekek fejlesztési társulásokbn Nem sikerül fejlesztési jelentősebb forrásokt uniós elnyerni, bevonni Nyugt Mgyrországi Egyetem A NYME város tlán legjelentősebb intézménye. Az egyetemnek négy kr működik Sopronbn, trdicionális erdő és fipri mérnöki kr mellett pedgógii főiskoli és közgzdságtudományi diplomák szerezhetők. 132

133 A közelmúltbn Fipri mérnöki kron Alklmzott Művészeti Intézet (AMI) kezdte meg tevékenységét. Az egyetem okttóink szám lpján legngyobb fogllkozttók közé trtozik Sopronbn. Jelenleg csk Sopronbn több mint 5200 diák tnul, zz város lkóink szám tnulmányi évben csknem 10%kl nő. A Sopronbn tnuló diákok szám z elmúlt 7 évben megháromszorozódott. Ezen z egyetemen is végbement z ország más intézményeire jellemző mennyiségi növekedés, zonbn régión belül többi megyei jogú városbn z üteme nem volt ilyen ngy. A régión kívüli Eger is hsonló növekedést produkált z elmúlt néhány évben, ott diákok szám még ngyobb mint Sopronbn (150diák/1000 lkó). Sopronéhoz hsonló pécsi diákok rány (kb. 100 diák/1000lkos). Ugynkkor, míg Pécs iskolváros hngultú, diákok belkják és élettel töltik meg városközpontot, ddig Sopronbn diákok jelenléte lig vehető észre. Ez lehet következménye hirtelen növekedésnek és z ebből fkdón trdíciók hiányánk z új krokon vlmint régi krok hgyományos elzárkózásánk. Az egyetem megnövekvő létszámávl most helyezkedik el városbn. Az elmúlt években jelentős beruházásokt vlósítottk, illetve indítottk meg, kb. 1 Md Forint értékűt EUs pályázti pénzből, PPP lpon, tehát mgánforrás bevonásávl több mint 10 Md Forintnyit. Az újbb intézetek belvárosbn kptk helyet; ez diákok integrációját segíthetné elő. (Vit volt rról, hogy külterületen épüljön új cmpus, vgy inkább belvárosbn z önkormányzt meglévő épületeinek átdásávl és funkcióváltásávl helyezzék el közgzdsági és művészeti intézeteket). Az egyetem központi épülete Lőverekben tlálhtó. Az erdészeti és fipri mérnöki krr z egész ország területéről veszik fel hllgtókt. Az óvópedgógus és közgzdászképzés főleg régiót szolgálj ki. Az Ausztri felé nyitássl z egyetem most indul. Az erdőmérnöki fipri kron nincs idegen nyelvű okttás, jóllehet nincs környéken, Ausztriábn hsonló profilú intézmény. A közgzdsági kron vn német nyelvű képzés és Kismrtonnl, hol hsonló intézmény működik, megegyeztek rról, hogy mesterképzésbe mgyr diákok is bekpcsolódnk. A pedgógii kr közös óvodi pedgógii képzést indított Kismrtonnl. Ennek ellenére nem beszélhetünk rról, hogy Soproni Egyetemnek nemzetközi vonzereje voln. Amennyiben Sopron htókörét Burgenlnd felé is növelni krj, szükség voln z okttás nemzetközi jellegének fejlesztésére, külföldi okttók, kuttók bevonásár, külföldi PhDsek fogllkozttásár. Az egyetem szerepe városbn több szempontból is fontos: z okttók betelepedésével nő város mgsn képzett, felelősen gondolkodó lkóink szám, diákok friss szellemet hozhtnk, vlmint évenként újrtermelődő fogysztói réteget jelentenek. Különösen műszki kroktól elvárás mi világbn, hogy gzdság igényeihez kpcsolódv lklmzott 133

134 kuttásikkl K+F+I folymtbn ktívn részt vegyenek. Bár Soproni Egyetem is sokt költ kuttásr, egyelőre kevéssé tetten érhető, hogy z egyetem körül mgs technológii színvonlú fipri cégek jönnének létre, lbortóriumok kínálnák szolgálttásikt hzi és burgenlndi válllkozásoknk. (Ez folymt más mgyrországi egyetemeknél is nehezen indul.) Az egyetem egészen z elmúlt időkig szigetként volt jelen városbn. Ezért z egyetem várost, város polgári z egyetemet hibázttták. Együttműködés z Arnyhegyi IP inkubátorház kpcsán indult, fejlesztés célj z egyetem K+F tevékenységére támszkodv helyet biztosítni fitl okttók, kuttók áltl lpított spinoff cégeknek. A jelölteket diplommunkák lpján egy közös bizottság válsztott ki. A projekt zonbn kifulldt, már már z egyetem Környezeti Erőforrás Gzdálkodási és Védelmi Kooperációs Központj és Erdő és Fnyghsznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpontj sem kp helyet z inkubátorházbn. Ugynkkor z IVS készítése kpcsán szervezett megbeszélésen mindkét fél kinyilvánított együttműködési szándékát, z önkormányzt jvsolt bizottság létrehozását, melynek célj z együttműködés konkrét területeinek feltérképezése és fejlesztése lesz. Már z első megbeszélésen felmerült, hogy z önkormányzt listát készíthetne számár fontos témákról, z egyetem pedig ösztönözné, hogy hllgtók ezek közül válsszák diplommunkájukt. (Ilyen lehet pl. város felemeinek felmérése, fásítási terv készítése Jereván lkótelepen és bevezető utknál) Az egyetem Erdészeti kr vezetése részéről elhngzott, hogy borászképzést terveznek indítni, mely Sopron gzdság számár fontos terület, és ehhez kpcsolódv kkreditált lbortóriumot szeretnének létrehozni. Különösen z AMI lát jó lehetőséget várossl vló együttműködésben; utcbútorok ktlógusát, cégérek, portálok, hgyományos üzletek rjzink összegyűjtését, készítését és kiállítását jvsolták, melyet z Önkormányzt z ATT fejlesztésében felhsználht. A közgzdsági kr felkínált városi kkvk megszervezésében vló közreműködését. Jvsolták közös városi egyetemi könyvtár fejlesztési pályázt bedását is, melyet város elfogdott. Az óváros élettel vló megtöltésére jvsolták házk földszintjén kiállítótermek, designműtermek létrehozását, műszki okttók számár nívós lkásbérleti lehetőséget, továbbá Soproni Tudós Társság elhelyezését. A fitl okttók megtrtás érdekében Fecskeház építését látnák szívesen. Kérték várostól, hogy legyen mód nívós helyen Liszt Ferenc Konferenci Központbntrtniuk gólybált ( tornterem helyett), mi rngot dn z eseménynek. 134

135 A tárgylások lpján remélhető, hogy z együttműködés megindul z egyetem és z önkormányzt között, és hsznár válik városfejlesztésnek. A jvsolt ötletek megvlósítás vlószínűleg segíteni fog diákok integrálásábn, számukr vonzó klubélet fiziki feltételeit önkormányzti helységek kedvezményes bérletével lehet biztosítni z egyetemi épületek környékén. M város workshopok tpsztlti lpján nem szereti z egyetemistáit, csk z éjszki hngoskodást veszi észre belőlük. H sikerül bevonni őket város ügyeinek megoldásáb és ennek nyilvánosságot biztosítni, várhtón előbbutóbb megváltozik közhngult Közműellátottság Sopron áltlános fejlődőképességének egyik feltétele megfelelő közműellátottság. A 2006os sttisztiki dtok lpján megállpíthtó, hogy város teljes közműellátássl rendelkezik és z ellátottság mértéke vlmennyi közmű vontkozásábn nemcsk z országos átlg, hnem GyőrMosonSopron megye átlg feletti is. 58. ábr: Közműelátottság Sopron GyőrMSopron Országos Közüzemi vízellátottság 100 megye 98,4 94,3 %bn Köz ,9 67,4 90,3 72,8 75,9 Szennyvízcst.r cstl %bn Házt. vezetékes gázfogy. %bn Forrás:KSH A versenytárskkl összehsonlítv Sopron közműellátottság kiemelkedőnek mondhtó. Mind közüzemi vízhálóztb és szennyvízcstornhálóztb bekpcsolt, mind rendszeres hulldékgyűjtésbe bevont lkások rányát tekintve első helyen áll. A háztrtási vezetékesgázfogysztó lkások rányát vizsgálv htodik helyen áll közvetlenül Győr mögött, de ez muttó is 90% feletti ellátottságról tnúskodik. 59. ábr: Közműelátottság Sopron Győr Ngyknizs Dunújváros Veszprém Ttbány Közüzemi Közüzemi Rendszeres Háztrtási vízhálóztb szennyvízcstorn hulldékgyűjtésbe vezetékesgáz bekpcsolt hálóztb bevont fogysztó lkások bekpcsolt lkások rány (%) lkásállomány rány (%) 100,0 100,0 99,0 97,6 97,5 96,8 rány (%) 98,6 96,5 86,3 92,6 94,4 87,3 100,0 99,3 94,7 99,1 92,2 99,6 százlékábn 90,3 93,5 104,7* 96,1 86,2 16,1 135 lkások

136 Szombthely 96,3 95,2 98,4 Székesfehérvár 95,5 90,9 97,4 Zlegerszeg 90,3 74,6 96,1 * 100% feletti dt: például egy lkásbn több fogysztó vn 86,8 97,4 97,8 Forrás: győri lpolgármesteri beszámoló, KSH Sopron város teljes közműellátás történelmi múlttl rendelkezik. Legelőszőr villmosenergiellátás épült ki közüzemi szolgálttásként, mjd vízellátás, ezt követte vízelvezetés közcstorn hálóztánk építése. A közcstorn hálózt kivitelezésekor városközpont területén még egyesített rendszerként építették hálóztot. Az utóbbi időkben z újólg cstornázásr kerülő területeken már elválsztott rendszerű vízelvezetést építenek, régi egyesített rendszerrel kivitelezett területeken is elválsztott rendszerűre építik át cstornhálóztot. A korszerű, utomtikus üzemvitelű energiellátást nyújtó, vezetékes energihordozóvl vló termikus ellátás (fűtési és hsználti melegvíz termelés) lehetősége Sopronbn sokáig vártott mgár. Először vezetékes hőellátásként lkótelepi építkezés igényére távhőellátást létesítettek, melynek primer energihordozój olj volt. Sopron lkosság számár szélesebb körű korszerű hőellátás kiépítésére csk vezetékes gázellátás megjelenésével nyílt lehetőség. Ez kkor következhetett be, mikor Győr vezetékes földgázbekötést kpott, s korábbn Győr ellátását szolgáló városi gázgyártást Sopronnk dták át. Hmrosn megérkezett városb földgázellátás is, ez szélesebb lehetőséget biztosított z energiellátás korszerűsítésére. Ahogy sttisztiki dtok is jelzik, m már lkásállomány 90% rendelkezik vezetékes gázellátássl, biztosítv számár z utomtikus hőellátáskilkítás lehetőségét. Jelenleg gázbekötéssel rendelkező lkások 60%ábn, város lkásállományánk 54%ábn hsználják gázt fűtési célr is. Elektronikus hírközlési ellátottságbn is ngyon kedvező település helyzete. A lkások 66% rendelkezik vezetékes telefonnl, 78% kábel TV cstlkozássl. A vezetékes telefonvonlk negyede ISDN vonlként üzemel. A település legkevésbé megoldott közműjének cspdékvíz elvezetését kell említeni, pedig település topográfii dottság fontossá tenné z igényesebb cspdékvízelvezetés kilkítását. A sttisztiki dtok tehát közműellátottság iránti mennyiségi igények kielégítettségét jelzik. Ennek htásár lehetőség nyílt rr, hogy minőségi fejlesztések kerüljenek előtérbe. A közművek közterületek szbályozási szélességén belül kerülnek elhelyezésre, zok föld felett elhelyezett létesítményei lkítják közterületek látványát. A közterületek esztétikusbb megjelenése település vonzóképességét növeli, ennek biztosításához közművek igényesebb 136

137 elhelyezésével is hozzá kell járulni. Ennek érdekében lehetőleg föld lá kell telepíteni zokt, föld feletti létesítményekkel szemben pedig esztétiki elvárásokt kell teljesíteni. Sopron városközpontjábn prkolási nehézségek hívták fel figyelmet rr, hogy Sopron számár is eljött z z idő, mikor nemcsk felszín felett, hnem felszín ltt is szigorúbbn kell területtel gzdálkodni Vízellátás A Sopronbn élők számár vezetékes vízellátás teljes körű, ugynkkor vízminőség jvításr szorul. A két fő gond nitrátosodás és vízkeménység. Mindkettő jvításár kezelés kiépítése szükséges. Sopronbn közüzemi vízszolgálttás 1892ben indult, ez jelzi, hogy különösen városközpont térségében vnnk korosbb vezetékszkszok. Az érintett szkszok korszerűsítését célszerű megoldni. A hálózt folymtos krbntrtás, rekonstrukciój szolgálttás stbilitását biztosítj. A városbn szintkülönbség megközelíti 400 métert, így vízellátás zónákr bontott. A zónákbn hálózti víznyomást biztosító tárolók kpcitást és nyomástrtó képességet tekintve is többnyire megfelelőek, bár szolgálttó jelzése szerint Kőhegyen új tározót és Kópházán új medencét kellene építeni. Sopron természeti dottság termálvíz kincse is, melynek gyógyvízzé minősítése és Blfi városrész gyógyhelyi törzskönyvezése gyógyidegenforglom lpját szolgálj. A blfi fürdő termálvízellátását szolgáló négy kút Silvánus, Frksd, Frksd II és z I. sz Fekete kút gyógyvíz minősítéssel rendelkezik, ez fürdő gyógyfürdőként vló besorolását tette lehetővé. A Blf II, Blf III., Blf IV kutkból kitermelt víz ásványvíz minősítésű, melyek közül Blf II és Blf IV plckozási engedéllyel is rendelkezik. Ezek vize gyógyászti hsznosításr is lklms Szennyvízelvezetés A szennyvíz közcstornávl történő elvezetésének biztosítás is lényegesen kedvezőbb mértékű megyei, de különösen z országos ellátottság átlgához viszonyítv. Azt zért meg kell jegyezni, hogy város 100%os vezetékes ivóvíz ellátottságához trtozó 99%os közcstornár vló cstlkozottság mellett mintegy 250 lkás közcstorn hálózti cstlkozás hiányzik, mely lkásonkénti átlgosn 2,35 fővel számolv fő elláttlnságát muttj. A közcstorn hálóztr nem cstlkozó ingtlnoknál szennyvizeket többnyire házi medencékbe gyűjtik, melyek szikksztóként üzemelnek. Ezekből z ingtlnokból npont mintegy 80 m3 szennyvíz szikkd tljb. Ez település egyik szennyező forrás, melynek mielőbbi megszüntetése környezeti állpottl szembeni elvárások mitt is szükséges. A közcstornás szennyvízelvezetés kiépítése is már százéves múlttl rendelkezik Sopronbn, de z első tisztítótelep csk 1971ben épült. Addig z egyesített rendszerű gyűjtőhálózttl összegyűjtött szennyvizek tisztíttlnul kerültek 137 befogdób. Az zót cstornázott

138 városrészekben már elválsztott rendszerű cstornhálózt épült. A közelmúltbn EU támogtássl új szennyvíztisztító telep jött létre mely szennyvizek megfelelő tisztítását biztosítni tudj. A szennyvíztisztító telep technológiájánk védelme érdekében korábbi egyesített rendszerű hálóztok elválsztott rendszerűre vló átépítése folymtosn zjlik, jelenleg még mintegy 34%át kell elválsztott rendszerűre átépíteni. Az egyes cstornszkszok már öregek, zok rekonstrukcióját meg kell oldni. Az egyeztetéseken szolgálttó részéről felhívták figyelmet rr, hogy Sopron új szennyvíztisztítój lehetővé teszi blfi szennyvíztisztító telep esetleges felszámolását, s ezzel csökkenteni lehetne Fertő tó terhelését, mivel blfi tisztítótelep tisztított vizeinek befogdój tó. A szolgálttó rr is felhívt figyelmet, hogy Tűztorony ltt áthld egy cstorn, nnk kiváltásár is kellene gondolni Tűztorony hosszbb távú védelmének biztosítás érdekében Hulldék Sopron közigzgtási területén kommunális hulldékok begyűjtése és kezelése megoldott, rendszeres hulldékgyűjtésbe lkásállomány mjdnem 100 % bevont. A hulldékszállítást és kezelést z önkormányzt tuljdonábn lévő Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulldékgzdálkodási Kft. végzi, hulldék ártlmtlnítás Hrki úti lerkóbn történik. A városbn hulldékok mennyiségének csökkentésére vontkozó törekvések muttkoznk. A szelektív hulldékgyűjtés bevezetésre került, már 40 hulldékgyűjtő sziget vn városbn. A zöld hulldékok is hsznosításr kerülnek, Hrki úti telepen működő komposztáló telepre lkosság komposztálhtó nygokt ingyen beszállíthtj. A hulldéklerkó működési ideje év közepén jár le, bár kpcitásából dódón cc. 2015ig tudná fogdni hulldékokt. A biztonságos, környezetkímélő, z EU normáknk megfelelő hulldékelhelyezés megvlósítás érdekében Sopron további 44 településsel kröltve létrehozt Sopron Térségi Hulldékgzdálkodási Önkormányzti Társulást, melynek célj komplex hulldékgzdálkodási rendszer megvlósítás, mely mgábn fogllj szelektív hulldékgyűjtést, kezelést és újrhsznosítást, vlmint nem hsznosíthtó hulldékok számár környezetvédelmi szempontból kifogástln ártlmtlnítást, biztonságos lerkóhelyek kilkítását. A progrm keretében Sopronbn további hulldékgyűjtő szigetek és hulldékudvr épül mjd, Hrki úti lerkón átrkó állomás létesül, továbbá rendezetlen lerkókt rekultiválják mjd. A regionális hulldéklerkó telep Cséren létesül. Mivel hulldékgzdálkodási rendszer kilkításához z önkormányztok nem rendelkeznek elegendő sját forrássl, megvlósítás támogtás igénybevételével történik, pályáztot elfogdták, de megvlósítás z eredeti ütemtervhez képest csúszásbn vn. 138

139 A folyékony hulldék kezelése megoldott. A városbn már z 1980s években kiépült szennyvízcstornhálózt, melyet zót korszerűsítettek, tovább bővítettek. A közeljövőben fejeződik be cstornhálózt bővítése és korszerűsítésére, vlmint soproni és fertőrákosi szennyvíztelep modernizálás és kpcitásánk bővítése. Az ISPA progrm keretében megvlósuló progrm részét képezi még elláttln területek Virágvölgy, Kutyhegy, Koronázódomb, Jánostelep, vlmint Tómlom térsége cstornázás. A szennyvízcstornhálóztb bekötött lkások rány így közel 100 %os (97,2 %), mi megyei átlgnál is jóvl mgsbb Cspdékvízelvezetés, felszíni vízrendezés A helyi vizsgáltok lpján megállpíthtó, hogy közművek vontkozásábn legtöbb hiányosság felszíni vízrendezésnél tlálhtó. Az Ikv meder rendezésére engedélyezési terv készül, ngy záporok levezetésére záportározók létesítésével. Nincs településnek belső területek vízrendezési koncepcióján túl teljes közigzgtási területre, illetve z érintett vízgyűjtőre kiterjesztett vízrendezési terve, mely vízgyűjtőről lezúduló vizek gondos elvezetését rögzítené. Ezt pótolni szükséges. A vízelvezetés település központjábn, lkótelepi térségben zárt cstornhálózttl történik, de különösen változtosbb domborzti dottságú területeken nyíltárkos vízelvezetés vn. A nyílt árkok krbntrtás, hidruliki rendezettsége z épített környezet védelme szempontjából ngyon fontos lenne Energiellátás Az energiközműveket és z elektronikus hírközlési ellátást érintően mennyiségi ellátás megfelelő, minőségi elvárások igényei kerülhetnek előtérbe. A környezetbrát hőellátás biztosítás mellett z energiközművek és elektronikus hírközlés tekintetében is z utcképet rontó, oszlopokr fektetett szbdvezetékes, légkábeles hálóztok látványjvítási igénye kerül előtérbe. A város jelentős hánydábn közvilágítás jelenlegi megoldásánk jvítás is szükséges. A város lzább beépítésű területein jelenleg jellemzően kisfeszültségű hálózt trtóoszlopir szerelt minimális mértékű fényt szolgáló lámpfejek sem energetikilg, sem városképi szempontból, esztétikilg nem nyújtnk kedvező megoldást, még kkor sem, h közvilágításr vontkozó kötelező közlekedésbiztonsági előírásokt kielégítik. Sopronbn z energiközművek vontkozásábn jelentősebb területigényű létesítmények helyfogllásánk vlódi indokoltságát is célszerű vizsgálni. A településen hldó 120 és 35 kvos hálóztok nyomvonlánk és biztonsági csökkenthető lenne földkábeles kiváltás esetén. 139 övezetének helyigénye lényegesen

140 A település jelentős hánydán városközpont és lkótelepek kivételével középfeszültségű elosztó hálózt, több helyen kisfeszültségű hálózt is, föld feletti elhelyezésű. Ezeken területeken fogysztói trnszformátorok is jellemzően oszlopállomások, melyek közterületek látványát rontják, és kdályozzák z utcfásítás lehetőségét is. A gázhálózt jellemzően földltti kivitelezésének és viszonylgos fitlságánk köszönhetően kedvező, de helyi telkenkénti föld feletti elhelyezésű nyomásszbályozók telepítésénél városképi megjelenésre kevesebb gondot fordítottk kivitelezők. A történelmi múltú városbn, különösen régi épületek látványát rontj prpet konvektorok jelenléte. Fel kell hívni figyelmet rr is, hogy többszintes épületeknél lklmzott prpet konvektoros hőellátás, nnk környezetterhelő htás, vlmint z égéstermék visszármlási veszélye mitt m már nem megengedhető, ezeknek felszámolásár kellene törekedni. Sopront sem kerülte el lkótelepi építkezés cstolt beruházásként kiépítésre került távhőellátó rendszer megjelenése. A távhőszolgálttást érintő problémák ugynzok, mint vlmennyi többi távfűtéses településen. A távhőszolgálttás költséges, emellett kedvezőtlen energigzdálkodási szempontból is, s bár elméletileg legmgsbb komfortszintű, környezetet kímélő szolgálttás, igénybevevői közül többen kedvezőtlen fizetőképességűek. Ezzel z igényes, pzrló szolgálttás kínált nem tlálkozik z zt megfizetni képes fogysztóvl. A távhőellátást felszámolni nem lehet, ezért gzdságosságánk jvításár kell törekedni. Ezt szolgált kpcsolt energitermelés elindítás, mit tovább lehetne bővíteni. A kiépített régi, ngy hálózti veszteséggel üzemelő, egyes szkszin föld felett hldó hálóztot érdemes lenne gyárilg hőszigetelt vezetékekre cserélni és közvetlenül földbe fektetni. A fogysztóknál is kellő szigetelésjvításokkl, hőközponti felújításokkl, átlkításokkl, fogysztásmérés megoldásávl további jvítás is lehetővé válik. Sopron energiellátásábn nem szbd figyelmen kívül hgyni térség zon természeti dottságát, hogy npenergiát gzdságosn tudná hsznosítni, bár ennek igénybevétele még nem elterjedt. A megújuló energihordozók közül szél, föld és bioenergi is hsznosíthtó lehetne, de ezek igénybevételét szolgáló megvlósítás még nem történt. A szélenergi esetleges hsznosításánál figyelemmel kell lenni rr, hogy z érkező utsok elé táruló város látványát szélerőművek ne zvrják Közlekedés Térségi közlekedési kpcsoltok Gyorsforglmi utk, főúthálózt 140

141 Sopront 84 sz. főút kpcsolj z országos főúthálózthoz. A htáron belüli szűkebb térséggel országos mellékutk biztosítják z összeköttetést: 8518j. Fertőendréd Soproni út 8526j. Kópház Blfi út 8527j. Sopron Fertőrákosi út 8645j. Sopron Hrk Kópházi út 86107j. Brennbergbányi út 86108j. Ágflvi út 60. ábr: Közlekedés hálózt (Forrás: Sopron közlekedési koncepció) A térség közlekedésében óriási jelentősége volt 84sz. főút jelenlegi tehermentesítő nyomvonl kiépülésének. Ennek ellenére záltl, hogy lényegében ez város egyetlen térségi kpcsoltokt biztosító útj, vlmint délkeleti gzdsági terület fejlődésével összefüggésben, főút déli bevezető szkszán gykorik forglmi torlódások. A htárok virtuálissá válásávl z lsóbbrendű úthálózt egyes elemei is várhtón átértékelődnek mjd. Egyelőre Brennbergbány és Ágflv zsák település, sőt tuljdonképpen Fertőrákos is, bár ez utóbbi Blfon keresztül is elérhető. Az lsóbbrendű utkon jelenleg még lcsony forglom, és jellemzően Sopronb irányuló, ill. onnn kiinduló célforglom. A htár átjárhtóvá válásávl z eddigi zsák települések 141 osztrákmgyr kpcsolódási

142 pontokká válhtnk, mi forglom megváltozását eredményezheti, és kpcitások felülvizsgáltát igényelheti mjd. Sopron Közlekedésfejlesztési Koncepciój lpján jelenleg városb belépő személygépkocsi forglom 23% munk/okttás célú (zz ingázó), 20% vásárlás célú utzás. A hztérők (vlószínűleg Ausztriábn dolgozók) rány 18%. Viszonylg jelentős z ügyintézés is (20% körüli), szórkozás/szbdidő célú utzás viszont csk 58%. Az Ausztriáb átlépő utk Kismrtonnál, ill. Bécsújhelynél z S31/A3 és z S4/A2 utkon keresztül z osztrák főúthálózthoz kpcsolódnk. Mgyrországon belüli utópálykpcsolt legközelebb Győrnél vn, vgyis pillntnyilg z osztrák főúthálózthoz sokkl jobbk kpcsoltok. Ez persze város elhelyezkedését tekintve kár természetes is lehetne, hiszen 30 kmen belül vn Bécsújhely, kb. 60 kilométerre pedig Bécs, Pozsony, míg Győr kb. 80 kmre. 61. ábr: Htárátkelők A htárok megszűnése előtt közúti htárátkelőhely működött 84sz. főúton Klingenbch felé, és Kópházánál Deutschkreutz felé 861sz. főúton. Fertőrákos és Mörbisch (Fertőmeggyes) között állndó gylogos és kerékpáros htárátkelőhely működik. Időszkosn működő htárátkelőhelyek voltk Sopronkőhid és St. Mrgrethen (Szentmrgitbány), (Lépesflv), vlmint Brennbergbány Ritzing (Récény) között. 142 Ágflv és Loipersbch

143 Az Ausztri felől érkező közúti forglom 84es úton 90es évek elejének csúcsértékei, mjd z évtized végének visszesése után, most npi 8000 jármű körül látszik állndósulni. Az OTrT elhtározási szerint Sopront távltbn z M85ös gyorsforglmi út fogj z országos főúthálózthoz kpcsolni. A tervezett út z osztrák gyorsforglmi hálózt és z M1 utópály között teremti meg közvetlen összeköttetést. A gyorsforglmi út Sopront észkkeletről fogj elkerülni, és várhtón négy helyen lesz csomópontj városb bevezető utkkl: 84sz. főút déli szkszán (szennyvíztisztító telepnél), 8618j. úton (Blf irányábn Pihenőkeresztnél), 8527j. úton (Sopron és Tómlom között), 84sz. főút észki szkszán ( gyorsforglmi út visszkötésénél). A gyorsforglmi út megépülése után mi 84sz. főút visszminősíthetővé válik kár helyi úttá, és csk Sopron és környéke közlekedésében kell szerepet válllni. 62. ábr: Távlti közlekedési főhálózt A térség lsóbbrendű úthálóztát érintő fejlesztések mgyr osztrák országhtár virtuálissá válásávl kpcsoltosk. Egyelőre Brennbergbány és Ágflv zsák település, sőt tuljdonképpen Fertőrákos is, bár ez utóbbi Blfon keresztül is elérhető. A htár átjárhtóvá válásávl z eddigi zsák települések osztrákmgyr kpcsolódási pontokká válhtnk, mi megváltozását eredményezheti, és kpcitások felülvizsgáltát igényelheti mjd. 143 forglom

144 A mgyr jvslt szerint htárt metsző régi településközi utk újjáépítése és egyben kerékpárúthálózt fejlesztése Sopron környékén z lábbi utkt érintené: Ritzing (Récény) Brennbergbány, Schttendorf (Somflv) és Loipersbch (Lépesflv) Sopron és Ágflv Bumgrten (Sopronkeresztes) Sopron Neckenmrkt (Sopronnyék) Hrk Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) Hrk St. Mrgrethen (Szentmrgitbány) Sopron / Fertőrákos 63. ábr: Htárátkelők Az osztrák fél inkább csk kerékpáros, gylogos, lovs kpcsoltokt erősítené, ngyjából fenti útvonlkon is, és még további kettőn: Sieggrben (Szikr) Csörkehlom Deutschkreutz (Sopronkeresztúr) és Ngycenk A kerékpáros közlekedés terén z úthálózti bővítések mellett z online kölcsönző hálózt kilkítás is célkitűzés. Vsúthálózt A térségi kpcsoltokbn vsútvonlk is fontos szerepet játsznk, Sopron vsúti csomópont. A városból kétkét vsútvonl vezet Ausztri, ill. Mgyrország felé. A működő három pályudvr közül GYSEV pályudvr személyforglmt is lebonyolító főpályudvr. Fontos szerepe vn Rendező pályudvrnk. Mind személy, mind teherforglombn növekedés tpsztlhtó. A korábbi Déli pályudvrt m már nem hsználják. 144

145 Változások várhtók vsúti közlekedés területén. A tervek szerint közeljövőben (2015ig) új nyomvonlr kerül győri vsútvonl Fertőboz és Kópház között, vlmint Sopron Ebenfurth vsútvonl Sopron és z országhtár között. A vsúti korrekciókkl Sopron mentesülne egyegy, m még közúti közlekedésben jelentős kdályt képező pályszksztól. A Kőszegi útnál (2, 3 sorompó) külön szintű vsúti keresztezés építésére vn szükség, hiszen z itt lévő sorompó átlgosn npi 3 órán keresztül vn zárv. Országos és megyei elhtározás született DélHnság Kisvsút helyreállításár, mi z ökoturizmusbn is ngy szerepet játszhtn. Közúti tömegközlekedés A közúti tömegközlekedést helyi és helyközi utóbuszhálózt biztosítj. Az Autóbuszpályudvr sok szempontból kedvező központi elhelyezkedése sok gondot is okoz, főleg mivel így forglom kénytelen ngyrészt Belváros úthálóztán keresztülhldni. A jelenlegi helyen pályudvrt bővíteni sem lehet. Az áthelyezésére több potenciális terület jött szób z elmúlt években, ezek láthtók z ábrán. Azonbn egyik helyszín sem bizonyult tökéletes megoldásnk, rádásul z Üzemeltető sem szeretné felhgyni jelenlegi Állomást. A Külkerület tömegközlekedési buszforglomnk megépítése útvonlk leglább egy is, után így részétől, átlkíthtók Belváros vgyis lennének mentesülhetne Külkerület leglábbis elodázhtóvá teheti z állomás áthelyezését. A körútrész átdás után kellene újrgondolni problémát. Mindettől függetlenül célszerű felülvizsgálni járműállományt is, középvároshoz és Belvároshoz jobbn illeszkedő járműprk közlekedtetése ngyon kedvező lenne. A helyi forglmt ellátó 24 vonl többsége Jereván lkótelep és Belváros között szállítj z utsokt. A tömegközlekedés igénybevételi szintje városbn ( motorizáció korár jellemzően) viszonylg lcsony, lkosságnk csk mintegy fele veszi igénybe helyi közlekedést. 145

146 64. ábr: Tömegközlekedésen utzók Regionális együttműködés körvonlzódik htáron átnyúló tömegközlekedési szolgálttások érdekében, egyelőre konkrét elhtározások nélkül. Az együttműködés első legfontosbb lépése egy htáron átnyúló közlekedési szövetség létrehozás lenne, egy interregionális irányítási központtl (mobilitásközponttl). A mobilitásközpont feldt és funkciój lenne térségi tömegközlekedési szolgálttások fejlesztésével és optimlizálásávl hozzájárulni fenntrthtó mobilitáshoz A célkitűzések egy 2003bn Fertő térsége fenntrthtó közlekedésére készült megvlósíthtósági tnulmány szerint z lábbikbn fogllhtók össze: vsúti és menetrendszerű utóbuszközlekedés fejlesztése gerincvonlráhordó jártok koncepció jegyében, 146

147 65. ábr ruglms tömegközlekedési rendszer kis utzási igényű térségekben, időszkokbn, gyűjtőtxi rendszer megvlósítás. 66. ábr A város közlekedési helyzete Kerékpáros és gylogos közlekedés A kerékpározás részrány közlekedés egészéből lcsony, vlószínűleg városon belüli kerékpárutk hiány mitt. Az egyetlen jelentős kerékpárút Sopron és Fertőrákos, illetve Ágflv között épült meg. Ezen kívül csk épített és táblázássl kijelölt kerékpárút szkszok vnnk. A jelenlegi ellátottság 0,47 m/lkos kerékpárút. A hálóztépítés mellett tájékozttó rendszer kilkítás és kerékpártárolás megoldás is feldt (különösen z eszközváltó pontokon, pl. Vsútállomás, Hjóállomás). Az emberközpontú és környezetbrát település kilkításábn lpvető szerepe vn gylogos/ kerékpáros közlekedés rány növelésének, forglomcsillpított övezetek és gylogoszónák létesítésének. A közterületek esztétiki színvonl, forglmi rendje z utóbbi évtizedekben lig változott. A Várkerületen belül burkolt felújítását, mgán Várkerületen funkció, forglmi 147

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzt Integrált Városfejlesztési Strtégi 2008. május Átdolgozv: 2009. május HitesyBrtuczHolli Euroconsulting Kft. 1124 Budpest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790

Részletesebben

Melléklet. Vezetői összefoglaló

Melléklet. Vezetői összefoglaló Melléklet Vezetői összefoglaló 2007 őszén indult az az intenzív munkafolyamat, melynek eredményeként 2008 februárjára elkészült Sopron Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t

Részletesebben

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020

MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 MAGYARORSZÁG - VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 Összefoglló Prioritások A prioritás z lábbi hzi problémák megoldásár irányul: A prioritáshoz kpcsolódó tervezett intézkedések Mely EU temtikus célkitűzéshez

Részletesebben

Mgyr jognygok /2014. (XII. 3.) Korm. htározt közötti progr 2. oldl ) megyei önkormányztok z 1. mellékletben meghtározott indiktív fo

Mgyr jognygok /2014. (XII. 3.) Korm. htározt közötti progr 2. oldl ) megyei önkormányztok z 1. mellékletben meghtározott indiktív fo Mgyr jognygok - 1702/2014. (XII. 3.) Korm. htározt - 2014-2020 közötti progr 1. oldl 1702/2014. (XII. 3.) Korm. htározt 2014-2020 közötti progrmozási időszkbn Terület- és Településfejlesztési Opertív Progrm

Részletesebben

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja.

Támogatta az EU Európa a Polgárokért programja. Mátri Aktívturisztiki Térségfejlesztési Progrm Fejlesztési Koncepció Az elmúlt évek fejlesztéseinek eredményeként Mátr számos turisztiki ttrkcióvl bővült. Jelen projektjvslt egy olyn koncepciót mutt be,

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS Püspökldány Város Önkormányzt 4150 Püspökldány, Bocski u. 2. Telefon 54/451-510 www.pupokldny.hu JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV PÜSPÖKL ADÁNYI JÁRÁS 2015-2020 Készült: Püspökldány Város Önkormányzt

Részletesebben

A 154/2008. (V. 29.) Kgy. határozat melléklete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

A 154/2008. (V. 29.) Kgy. határozat melléklete Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata A 154/2008. (V. 29.) Kgy. határozat melléklete 2008. február Készítették: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata: Dr. Fodor Tamás, polgármester Kuslits Tibor, városi főépítész Soós Ákos, pályázati referens

Részletesebben

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE

SÉNYŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK 2016. ÉVI MÓDOSÍTÁSA A 046/14 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE NYÍRSÉGTRV Kft. Székhely: 4431. Nyíregyház, Mckó u. 6. sz. Irod: 4400. Nyíregyház, Szegfű u. 73.sz. Telefon/fx: (42) 421-303 Moil: (06-30) 307-7371 -mil: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu We: www.nyirsegterv.hu

Részletesebben

Kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra

Kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának vizsgálata, különös tekintettel az Észak-magyarországi és a Dél-alföldi régióra Észk-mgyrországi Strtégii Füzetek VII. évf. 2010 1 27-35 Kereskedelmi szálláshelyek kihsználtságánk vizsgált, különös tekintettel z Észk-mgyrországi és Dél-lföldi régiór A turizmusfejlesztés egyik prioritás

Részletesebben

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011.

Kerületi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata 2011. Kerületi Közokttási Esélyegyenlőségi Progrm Felülvizsgált Budpest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzt 2011. A felülvizsgált 2010-ben z OKM esélyegyenlőségi szkértője áltl ellenjegyzett és z önkormányzt

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. február Készítették: Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata: Dr. Fodor Tamás, polgármester Kuslits Tibor, városi főépítész Soós Ákos, pályázati referens Fodróczi Zsuzsanna, pályázatkoordinátor HitesyBartuczHollai

Részletesebben

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről

Egyházashollós Önkormányzata Képviselőtestületének 9/ 2004. (IX.17) ÖR számú rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányzt Képviselőtestületének 9/ 24. (IX.7) ÖR számú rendelete helyi hulldékgzdálkodási tervről Egyházshollós Önkormányztánk Képviselőtestülete z önkormányzti törvény (99. évi LXV. tv.)

Részletesebben

ÉVES ÉPÍTŐIPAR-STATISZTIKAI SZAKMAI JELENTÉS

ÉVES ÉPÍTŐIPAR-STATISZTIKAI SZAKMAI JELENTÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1023 ÉVES ÉPÍTŐIPAR-STATISZTIKAI SZAKMAI JELENTÉS 2014

Részletesebben

Tárgy: 2() 14. évi s ciális nyári gvenl[keztetés. Előterjesztő: Di. Földc vaboics gyző. Készítette: Dr. Fölűcsi Szabolcs jegyző

Tárgy: 2() 14. évi s ciális nyári gvenl[keztetés. Előterjesztő: Di. Földc vaboics gyző. Készítette: Dr. Fölűcsi Szabolcs jegyző Előterjesztő: Di. Földc vbocs gyző Tervezett 1 db htározt Véleményező Szociális és [gészségügyi Bizottság Bizottság: Pénzügyi-, Gzdsági Bizottság Készítette: Dr. Fölűcsi Szbolcs jegyző el z lábbi htározti

Részletesebben

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó körút 52. II/5.

Kiszelovics és Társa Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Karczag L. út 11. I/11. Iroda: 5000 Szolnok, Szántó körút 52. II/5. Kiszelovics és Társ Településtervező Kft. 5000 Szolnok, Krczg L. út 11. I/11. Irod: 5000 Szolnok, Szántó körút 52. II/5. Sz.: 5 / 2011. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS (2/2005

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010.

ELBIR. Elektronikus Lakossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer A FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE 2010. ELBIR Elektronikus Lkossági Bűnmegelőzési Információs Rendszer FEJÉR MEGYEI RENDŐR-FŐKPITÁNYSÁG BŰNMEGELŐZÉSI HIRLEVELE Tisztelt Polgármester sszony/úr! DR. SIMON LÁSZLÓ r. dndártábornok z Országos Rendőr-főkpitányság

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM I.) ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Htáskör: A Közép-Dun-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint joghtósággl rendelkező mgyr htóság Ket. 18. (1) bekezdése,

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2014 Adtszolgálttók:

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT EGYSÉGEKRŐL, 2013

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT EGYSÉGEKRŐL, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2157 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS A SZAKOSODOTT

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

KÉRDŐÍV. (március hó 31. napja, 24 órai állás szerint) Születési idő. nős/férjezett

KÉRDŐÍV. (március hó 31. napja, 24 órai állás szerint) Születési idő. nős/férjezett H O R V Á T K Ö Z T Á R S A S Á G KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÉRDŐÍV (március hó 31. npj, 24 óri állás szerint) P-1 Nyomttvány A jelen nyomttványbn szereplő összes dtok titoknk számítnk és cskis sttisztiki

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

MTM Hungária Egyesület. Világszerte a hatékonyság standardja

MTM Hungária Egyesület. Világszerte a hatékonyság standardja MTM Hungári Egyesület MTM Világszerte htékonyság stndrdj Képzi kínált 2011/2012 KÖLTSÉGEK ELKERÜLÉSE KÖLTSÉGCSÖKKENTÉS HELYETT A Methods-Time-Mesurement (MTM) z időszükségletmeghtározás világszerte legszélesebb

Részletesebben

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1

2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról1 j)10 R (1)4 2000. évi XXV. törvény kémii biztonságról1 z Országgyűlés figyelembe véve z ember legmgsbb szintű testi és lelki egészségéhez, vlmint z egészséges környezethez fűződő lpvető lkotmányos jogit

Részletesebben

H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: vati@vati.hu

H-1016 BUDAPEST, GELLÉRTHEGY UTCA 30-32 TELEFON: (36 1) 224-3100 FAX: (36 1) 224-3105 Pf.: 20 153 E-mail: vati@vati.hu Mgyr Regionális Fejlesztési és Urbnisztiki Közhsznú Társság Térségi Tervezési Irod 1016 Budpest I., Gellérthegy u. 30-32. A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI

Részletesebben

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER

FÁCÁNKERT HELYI ÉRTÉKVÉDELMI KATASZTER FÁCÁNKERT HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER PÉCSÉPTERV STÚDIÓ VÁROSRENDEZÉS ÉPÍTÉSZET BESŐ ÉPÍTÉSZET SZAKTANÁCSADÁS TERVEZÉS EBONYOÍTÁS F Á C Á N K E R T TEEPÜÉSRENDEZÉSI TERVE HEYI ÉRTÉKVÉDEMI KATASZTER Készítette

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 199 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

HEFOP/2004/2.3.1. Hátrányos helyzetűemberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása

HEFOP/2004/2.3.1. Hátrányos helyzetűemberek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztatása Hátrányos helyzetű lterntív munkerőpici képze fogllkozttás be bevonni kívánt célcsoportok kiválsztásávl összefüggő szkmi tpsztltok rövid áttekinte. 2005.11. 29. SZIKSZI SÁNDOR progrmot z Európi Szociál

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ Társdlmi Megújulás Opertív Progrm keretében Munkhelyi képzések támogtás mikro- és kisválllkozások számár címmel meghirdetett pályázti felhívásához Kódszám: TÁMOP-2.1.3/07/1 v 1.2 A projektek

Részletesebben

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Pici kitekintő Kommentár 2014.09.30 1 000 000 000 Jegyzet mgyr bnkrendszer kihívási hzi bnkrendszerrel kpcsoltos gzdsági (és politiki) eseményeket vizsgálv fontos kiemelni kereskedelmi bnkokt érintő legfrissebb

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgazdaság és szolgáltató ágazatok KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Mezőgzdság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYECSED Ngyecsed EcsediLápi Mikrotérség központj IVSNgyecsed TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2. VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 10 3. VÁROS SZINTŰ

Részletesebben

Gazdasági egységek éves statisztikai jelentése. NEM IFRS szabályokat alkalmazók részére

Gazdasági egységek éves statisztikai jelentése. NEM IFRS szabályokat alkalmazók részére KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2414 Gzdsági egységek éves sttisztiki jelentése 2017 NEM

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

Folyamatba épített előzetes utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalom. I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Folyamatba épített előzetes utólagos vezetői ellenőrzés. Tartalom. I. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Melléklet Folymtb épített előzetes utólgos vezetői ellenőrzés Trtlom I. A szbálytlnságok kezelésének eljárásrendje II. Az ellenőrzési nyomvonl III. Folymtábrák IV. A tervezéssel, végrehjtássl, beszámolássl

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

1988. évi I. törvény Hatályos: 2011.09.01 -

1988. évi I. törvény Hatályos: 2011.09.01 - 1988. évi I. törvény Htályos: 2011.09.01-1988. évi I. TÖRVÉNY közúti közlekedésről1 ( végrehjtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelettel egységes szerkezetben.) [ vstg betűs szöveg z 1988: I. törvény

Részletesebben

Interjú Dr. VÁRY Annamáriával

Interjú Dr. VÁRY Annamáriával 18 Interjú Dr. VÁRY Annmáriávl MA MÁR NEM PÁLYÁRA, HANEM ÁTMENETEKRE ÉS MÓDOSÍTÁSOK SOROZATÁRA KELL FELKÉSZÜLNI. D r. Váry Annmári kliniki és pálytnácsdó szkpszichológus, pszichoterpeut, Wekerle Sándor

Részletesebben

Békés Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési

Békés Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési Előterjesztés Békés Város Önkormányzt Képviselő-testületének 2017. november 30-i ülésére Sorszám: Tárgy: J Békés Város Önkormányzt 2018. évi belső ellenőrzési S tervének elfogdás Döntéshoztl módj: Véleményező

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2009. november 30-i ülésére Tárgy: Zirc város 2010. évi Ifjúsági Cselekvési Tervének elfogdás Elődó: Ksper Ágot, z Okttási, Kulturális

Részletesebben

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek

ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési, társadalombiztosítási és non-profit szervezetek KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1890 ÉVES GAZDASÁGSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2012 Költségvetési,

Részletesebben

Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó

Szombathelyi Csónakázó- és Horgásztó Szombthelyi Csónkázó- és Horgásztó Előzmények A Sporthorgász Egyesületek Vs Megyei Szövetségének horgászti kezelésében lévő Gersekráti Sárvíz-tó után z idei évben elkészült Szombthelyi Csónkázóés horgásztó

Részletesebben

A Mezoberenyi Kistersegi Ovoda vezetoje mellekelt leveleben ismerteti a 2015-2016 nevelesi evre beiratkozott gyermekek létszamat

A Mezoberenyi Kistersegi Ovoda vezetoje mellekelt leveleben ismerteti a 2015-2016 nevelesi evre beiratkozott gyermekek létszamat Sorszám: Tárgy: Előterjesztő: Óvodi létszám 2015/2016-os nevelési év Siklósi István polgárrneter Készítette: Gulyásné dr, Sáli Henriett ljegyző Véleményező Hurnártügyi Bizottság Bizottság: Ugyrendi, Jogi,

Részletesebben

De mi is tulajdonképpen a Kaptár? Kalmár Elvirával, Pekár Dórával és Levendel Áronnal, a Kaptár megálmodóival beszélgettünk.

De mi is tulajdonképpen a Kaptár? Kalmár Elvirával, Pekár Dórával és Levendel Áronnal, a Kaptár megálmodóival beszélgettünk. Coworking kicsit másként. Interjú Kptár létrehozóivl Írt: Mgyr Cochszemle 2012. ugusztus 11. szombt, 18:49 Igen beszédesek következő sorok, melyeket nemrégiben megnyílt Kptárbn megforduló, dolgozó ik ügyféltől,

Részletesebben

Tájékoztató Békés Város Képviselő-testületének a fontosabb jogszabályi valtozasokrol

Tájékoztató Békés Város Képviselő-testületének a fontosabb jogszabályi valtozasokrol Előterjeszt Bék Város Önkormányzt Képviselő-testületének 2018. február 28-i ülére Sorszám: Tárgy: 3 Tájékozttó Bék Város Képviselő-testületének fontosbb jogszbályi vltozsokrol Dönthozil módj: Vélenzénvező

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

A BUX-index alakulása a 9. héten ( )

A BUX-index alakulása a 9. héten ( ) A BUX-index lkulás A BUX-index lkulás 20 március 06. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Givenincs A BUX-index értékelve lkulás Give A BUX-index lkulás Give A BUX-index lkulás Mérték Give A BUX-index lkulás

Részletesebben

Felvételi KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR. Universitatea BABEŞ-BOLYAI. w w w. e c o n. u b b c l u j. r o BABEŞ-BOLYAI

Felvételi KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR. Universitatea BABEŞ-BOLYAI. w w w. e c o n. u b b c l u j. r o BABEŞ-BOLYAI BABEŞ-BOLYAI Universitte TUDOMÁNYEGYETEM BABEŞ-BOLYAI KÖZGAZDASÁG- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR w w w. e c o n. u b b c l u j. r o Román, mgyr, német, ngol és frnci nyelvű képzési formák Helyek szám Részletek

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény 24. és 26. - lpján

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

F a 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal a rendelet-tervezet elfogadását javasolja.

F a 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szavazattal a rendelet-tervezet elfogadását javasolja. - 11- F 1 u s s v Sándor: A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6 igen szvttl rendelet-tervezet elfogdását jvsolj. T ó t h István: Várplot Pétfürdői Városrész Önkormányzt 7 igen szvttl, 1 nem szvttl rendelet-módosítás

Részletesebben

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő)

- 27 - (11,05 Miskolczi Ferenc megérkezett, a létszám: 21 fő) 27 A ház hét minden npján progrmokkl telített. Kb. 900 fitl fordul meg hetente z állndó progrmokon. A próbák, z összejövetelek hosszú évek ót ugynzon helyen, ugynzon időpontbn vnnk. A megszokottság egyegy

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 Adtszolgálttók:

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet XI. fejezete szerinti

Részletesebben

város község telefonszáma A kitöltő adatai címe A nemlegesség oka és egyéb megjegyzés

város község telefonszáma A kitöltő adatai  címe A nemlegesség oka és egyéb megjegyzés KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6000 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 199 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási

Részletesebben

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2015.11.30

Piaci kitekintő Erste Alapkezelő Kommentár 2015.11.30 Pici kitekintő Kommentár 2015.11.30 1 000 000 000 Jegyzet - Mgyr GDP lkulás December elején kijött részletes mgyr GDP dt. dt lpján mgyr gdság hrmdik negyedévben előző év hsonló időszkához képest 2,4%-kl

Részletesebben

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet.

finanszírozza más városnak, tehát ezt máshonnan finanszírozni nem lehet. 19 finnszírozz más városnk, tehát ezt máshonnn finnszírozni lehet. Amennyiben z mortizációs költség szükségessé váló krbntrtási munkár elég, s melynek forrás csk ez, bbn z esetben z önkormányzt fizeti

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! is kulcsfontosságú Előterjeszt Bék Város Önkormányzt Képviselő-testületének 2018. március 29-i ülére Sorszám: 19. Tárgy: KEHOP-1.2.1 pályázt benyújtás Dönthoztl módj: Véleményező bizottság: Egyszerű szótöbbség

Részletesebben

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták

A Szolgáltatás minőségével kapcsolatos viták I. A Szolgálttó neve, címe DITEL 2000 Kereskedelmi és Szolgálttó Korlátolt Felelősségű Társság 1051. Budpest, Nádor u 26. Adószám:11905648-2- 41cégjegyzékszám: 01-09-682492 Ügyfélszolgált: Cím: 1163 Budpest,

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VI. fejezete i elszámolások

Részletesebben

Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés

Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth u. 16. Tárgy: kutatási jelentés Lbirint Krszt- és Brlngkuttó Sport Egyesület Aplányi - brlngbn A bányászti tevékenység mitt veszélyeztetett brlng állpotát 2013- bn is figyelemmel kísértük. Rongálódást brlng állgábn nem tpsztltunk. Vizsgáltink

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 Adtszolgálttók:

Részletesebben

Észak-alföldi Operatív Program 4. Prioritás Humán infrastruktúra fejlesztése. Akcióterv vezetıi összefoglaló. 2008. február 11.

Észak-alföldi Operatív Program 4. Prioritás Humán infrastruktúra fejlesztése. Akcióterv vezetıi összefoglaló. 2008. február 11. Észk-lföldi Opertív Progrm 4. Prioritás Humán infrstruktúr Akcióterv vezetıi összefoglló 2008. február 11. 1 1. Prioritások bemuttás 1.1. Prioritások trtlm Prioritás neve, szám Prioritás rövid trtlm (mx.

Részletesebben

Felhívás címe Tervezett fejlesztés települési keret (mft) Felhívás ipari parkok, ipari területek fejlesztésére

Felhívás címe Tervezett fejlesztés települési keret (mft) Felhívás ipari parkok, ipari területek fejlesztésére A Képviselő-testület 91/2016. (II. 26.) sz. kt. htároztánk melléklete 1.1.1-15 Felhívás ipri prkok, ipri területek fejlesztésére Előkészítés: András Kálmán Jelenleg nem önkormányzti terület megvásárlását

Részletesebben

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része

A vasbeton vázszerkezet, mint a villámvédelmi rendszer része Vsbeton pillér vázs épületek villámvédelme I. Írt: Krupp Attil Az épületek jelentős rze vsbeton pillérvázs épület formájábn létesül, melyeknél vázszerkezetet rzben vgy egzben villámvédelmi célr is fel

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése

Részletesebben

Tartalom Bevezető... 3. I. A hatósági ellenőrzéstől való elkülönülés indokoltsága... 4. I.1 hajléktalanügy... 4. I.2 fogyatékosságügy...

Tartalom Bevezető... 3. I. A hatósági ellenőrzéstől való elkülönülés indokoltsága... 4. I.1 hajléktalanügy... 4. I.2 fogyatékosságügy... 1 Trtlom Bevezető... 3 I. A htósági ellenőrzéstől vló elkülönülés indokoltság... 4 I.1 hjléktlnügy... 4 I.2 fogytékosságügy... 6 I.3 Addiktológi... 8 I.4 Pszichiátrii ellátás... 9 I.5 Idősügy... 10 I.6

Részletesebben

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013

ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 2240 ÉVES BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI JELENTÉS, 2013 Adtszolgálttók:

Részletesebben

Bevezető, információk a segédlet használatához

Bevezető, információk a segédlet használatához Bevezető, információk segédlet hsználtához A segédlet z állmháztrtásbn felmerülő egyes gykoribb gzdsági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet II. fejezete szerinti

Részletesebben

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra

A lecke célja... A vállalati gazdálkodás célja hét A monopolerő hatása a kínálati magatartásra 04..07. -3. hét A monopolerő htás kínálti mgtrtásr A tiszt monopólium htárbevétele és mximális profitot biztosító kibocsátás. Hszonkulcs és monopolerő. A monopolerő jóléti htási. Természetes monopólium.

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 199 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján

Részletesebben

Szöveges beszámoló 2006. év

Szöveges beszámoló 2006. év Szociális és Munkügyi Minisztérium Zlegerszegi Gyermekotthon 8900. Zlegerszeg, Post út 144. pf.: 177. Tel.: 92/599-392, 92/599-395, Fx: 92/599-391, E-mil: zegigyermekotth@xelero.hu Szöveges beszámoló 2006.

Részletesebben

ESÉLYEK BUDAPEST, 2013. JANUÁR

ESÉLYEK BUDAPEST, 2013. JANUÁR ESÉLYEK A M A G YA R G A Z D A S Á G K I T Ö R É S I P O N TJ A I BUDAPEST, 2013. JANUÁR WABERER S INTERNATIONAL ZRT. A kidvány megjelenését támogtt Kidj Felelős kidó VÉRTES ANDRÁS Szerkesztette UDVARDI

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtgyűjtések Letölthető kérdőívek, útmuttók Az dtszolgálttás 3/27. (XI. 9.) Korm. rendelet lpján kötelező. Nyilvántrtási szám: 1886/8 Adtszolgálttók:

Részletesebben

Tervezési segédlet. Fûtõtestek alkalmazásának elméleti alapjai

Tervezési segédlet. Fûtõtestek alkalmazásának elméleti alapjai . Fûtõtestek kiválsztás Fûtõtestek lklmzásánk elméleti lpji Az energitkrékos, üzembiztos, esztétikus és kellemes hõérzetet biztosító fûtés legfontosbb eleme fûtõtest. A fûtött helyiségben trtózkodó ember

Részletesebben

Költségvetési ellenőrzés Tartalom

Költségvetési ellenőrzés Tartalom 1 1.sz. Függelék Költségvetési ellenőrzés Trtlom Bevezetés 55 I. FEUVE szbályzthoz kpcsolódó dokumentumok 56 I/. szbálytlnságok kezelésének szbályzt 56 I/B. z ellenőrzési nyomvonlr vontkozó előírások 66

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1 A rendelet célja, hatálya. 2 Fogalmi meghatározások

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1 A rendelet célja, hatálya. 2 Fogalmi meghatározások Ötvöskónyi Község Önkormányzt Képviselő-testületének /2013. (XI..) önkormányzti rendelete települési szilárd hulldékkl kpcsoltos hulldékkezelési helyi közszolgálttásról Ötvöskónyi Község Önkormányztánk

Részletesebben

TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993 évi XLVI törvény (Stt) 8 (2) ekezdése lpján kötelező Nyilvántrtási szám: 1062 TELEPÜLÉSI VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Részletesebben

településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása

településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotása Sorszám: Tárgi : 3 A településjlesztésse1, és településkép-érvényesítéssel összefüggő prtnerségi egyeztetés helyi szbályiról szóló önkormányzti rendelet meglkotás Döntéshoztl módj: I éleményező bizottság:

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. Telefon: 345-6 Internet: www.ksh.hu Adtszolgálttóinknk Nyomttványok évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján kötelező. Nyilvántrtási

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, csk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 199 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján

Részletesebben

KENÉZLŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (050 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE)

KENÉZLŐ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (050 HRSZ-Ú INGATLAN TÖMBJE) NYÍRSÉGTERV KFT. Tervszám: 47/2013. Cím: 4431. Nyíregyház, Mckó u. 6. Irod: 4400. Nyíregyház, Szegfű u. 73. II/3. Tel/fx: 42/421-303 E-mil: nyirsegterv@nyirsegterv.t-online.hu We: www.nyirsegterv.hu KENÉZLŐ

Részletesebben

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS (GVOP )

PROJEKT ELŐREHALADÁSI JELENTÉS (GVOP ) PROJEKT ELŐREHLDÁSI JELENTÉS (GVOP-2005-2.1.1.) 3. sz. melléklet JÓVÁHGYÁS Név és beosztás Dátum láírás Kedvezményezett Közreműködő szervezet Irányító Htóság 1.PROJEKT ZONOSÍTÓ DTI Progrm: Gzdsági Versenyképesség

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás sttisztikáról szóló 199 évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) ekezdése lpján

Részletesebben

A BUX-index alakulása a 24. héten ( )

A BUX-index alakulása a 24. héten ( ) A BUX-index lkulás A BUX-index lkulás 2010 június 21. Flg 0 Értékelés kiválsztás Még Give nincs A BUX-index értékelve lkulás Give A BUX-index lkulás Give A BUX-index lkulás Give A BUX-index lkulás Mérték

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez kérdőív z dtszolgálttás teljesítésére nem lklms, sk tájékozttóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az dtszolgálttás hivtlos sttisztikáról szóló 21 évi CLV. törvény 2 és 2 - lpján kötelező.

Részletesebben