Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár december 31-i éves beszámolójához

Átírás

1 Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok... 2 I. 2. Általános adatok... 2 I. 3. A évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika... 3 II. SPECIFIKUS RÉSZ... 4 II. 1. A létszám alakulása... 4 II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a évben... 5 II A befektetési üzletmenet évi alakulása... 6 II A pénztár befektetési politikája... 8 II A pénztár befektetési politikája... 9 II A befektetések összetétele II pénztári hozamok II A pénztári vagyon és értékelési különbözet alakulása II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a évben II Tagdíjmegosztás II Azonosított tagdíjbevételek II Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása II Saját tőke változása II Céltartalékok változása II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként II A pénztár működési tevékenységének alakulása II A pénztár fedezeti céltartalékának alakulása II A pénztár likviditási céltartalékának alakulása II. 7. pénztári szolgáltatások alakulása II A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása II Egyéb igénybe vehető szolgáltatások II. 8. pénztár alkalmazotti állományának alakulása II. 9. A gazdálkodást jellemző mutatók II. 10. A pénztárak biztosításmatematikai előírásai II. 11. Összefoglalás MELLÉKLETEK

2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. 1. Alapításra vonatkozó adatok A pénztár megalakulásának időpontja december 22. A Fővárosi Bíróság január 9-én jegyezte be, lajstrom szám: 33/1995. A pénztár tevékenységét február 1-én kezdte meg. Tevékenységi engedélyét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogelődje március 10-én adta meg visszamenőleges hatállyal. Engedély száma: E/66/1995 Az alapítás célja: A pénztártagság nyugdíjcélú megtakarításának kezelése, a pénztári vagyon befektetése, a tagok részére nyugdíjszolgáltatások nyújtása. A pénztár tagsági köre: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló évi XCVI. Tv ban meghatározott keretek között bármely természetes személy, akinek az életkora meghaladta a 16. évet. pénztár típusa: Nyílt országos pénztár. A pénztár működési területe: A Magyar Köztársaság területe. A pénztár székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16. I. 2. Általános adatok A pénztár könyvvezetésének módja: üzemgazdasági szemléletű kettős könyvvitel. Beszámoló formája: éves beszámoló Beszámolási időszak: január december 31. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár tevékenységéből adódóan az általános forgalmi adó tekintetében tárgyi adómentes, gazdálkodásából származó bevétele a társasági és osztalékadó, illetve a helyi iparűzési adó tekintetében nem minősül vállalkozási bevételnek. Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár a pénztártagok vagyonát évben elszámoló egység alapú, választható portfoliós rendszerben kezelte. E nyilvántartási rendszer alkalmazásával, valamint december 1-től a választható portfoliók számának háromról ötre történő bővítésével a pénztár lehetővé tette, hogy tagjai egyénileg, kockázatvállalási hajlandóságuknak és hozamelvárásaiknak megfelelően választhassák meg a számukra legkedvezőbb befektetési portfoliót, amelyben az egyéni nyugdíjszámlájukon elhelyezett megtakarításaikat kívánják tartani. 2

3 I. 3. A évi beszámoló összeállításánál követett Számviteli politika A pénztár Számviteli Politikája alapvetően a számviteli jogszabályváltozások által indokolt területeken módosult. A pénztár az analitikus és a főkönyvi számlákat forintban vezeti. Az elszámoló egységek darabszáma a főkönyvi könyvelésben kizárólag a nullás számlaosztályban kerül nyilvántartásra. A választható portfoliók nyilvántartása a fedezeti tartalékszámlákon belül kerül elkülönítésre. A függő portfolióba elhelyezett befizetések nyilvántartása a likviditási tartalékon belül történik. A mérlegkészítés időpontja: február 20. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár december 31-i fordulónapra készített éves beszámolójában a pénztár Számviteli politikájában rögzítettekkel összhangban: - A 100 eft alatti beszerzési értékű tárgyi eszközöket az aktiválás időpontjában költségként egy összegben elszámolta. - A tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a várható élettartam és a bruttó értékhez viszonyított leírási kulcs alapján negyedévente, lineáris értékcsökkenési eljárással számolta el. Az értékcsökkenést, az üzembe helyezés/használatbavétel időpontját követő negyedév 1. napjától számolta el. - A befektetések nyilvántartásában és elszámolásában a FIFO elvet alkalmazta. - A pénztár tartalékonként és portfoliónként elkülönítve fektette be vagyonát. - Az értékpapírok beszerzési árát a pénztár a bizományosi díjjal együtt határozta meg. - A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat és egyéni számlákat elszámoló egységben is nyilvántartja. Az egyéni számla-analitika elsődleges nyilvántartása elszámoló egységben történik. Az egyéni számla egyenlege az aktuális elszámoló egységek számának és tárgynapi árfolyamának szorzatával egyezik meg. - A pénztár a vagyon piaci értéken történő értékelését naponta elvégezte. Az értékelést, amelynek alapjául a letétkezelő napi, nettó eszközértékelése szolgált, a könyvvizsgáló rendszeresen felülvizsgálta. A pénztár az értékelés során kimutatott értékelési különbözet összeg erejéig céltartalékot képzett. Az értékelési különbözet az eszközök értékpapírok között és a forrás oldalon - a fedezeti, működési és likviditási céltartalékon belül - is kimutatásra került. A befektetési portfoliók repo jellegű értékpapír ügyleteit a pénztár a 0-ás számlaosztályban elkülönítetten, portfoliónkénti bontásban tartja nyilván. A beszámoló tartalmaz minden olyan adatot, ami a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között a pénztár tudomására jutott és jelentős hatással volt a évi eredményekre. A beszámoló összeállításáért felelős személy: Munkácsi Jánosné (122366) Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. kormányrendelet előírása szerint a pénztár éves beszámolójának felülvizsgálatra bejegyzett könyvvizsgálót köteles választani. A Nyugdíjpénztár éves beszámolóját a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. vizsgálta. 3

4 A könyvvizsgálatért felelős személy Kovács Andrea (kamarai tagsági száma:003950). Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár évi működésére is komoly hatással volt a pénzügyi szektor évben kirobbant válsága. A kialakult pénzügyi helyzet rávilágított a jövőbeli, azaz az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások piaci érzékenységére. A pénztári portfoliók árfolyamai az I. negyedévben bekövetkező hozamcsökkenést követően a II. negyedévtől - a piaci környezet stabilizálódásának köszönhetően - ismét emelkedni kezdtek, amik éves szinten pozitív teljesítményt produkáltak. A pénztár évi záró vagyona piaci értéken - amely az értékpapírokat, pénzeszközöket, a vagyonkezelővel és a letétkezelővel szembeni követeléseket, kötelezettségeket, illetve a tagi kölcsön kihelyezéseket foglalja magában ,7 millió Ft volt, ami a már említett árfolyammozgásoknak köszönhetően 23,2%-kal magasabb a évi (95.392,8 millió forint) záró értékhez képest. II. SPECIFIKUS RÉSZ II. 1. A létszám alakulása A pénztár taglétszáma 2009-ben 3,9%-kal, az előző év végi főről főre csökkent. A csökkenéshez nagymértékben hozzájárult, hogy a évben indult és évre is áthúzódó pénzügyi válság hatásaként visszaesett a hosszú távú megtakarítások iránti igény, amely kevesebb új taggal, a 10 éves várakozási idő után kilépők, a más pénztárba átlépők, valamint a nyugdíjszolgáltatást igénylők magasabb számával járt együtt. Az év során a pénztárba összesen fő lépett be, ebből 839 fő más pénztárból átlépő tag volt. Egyösszegű szolgáltatásban fő részesült, a 10 éves várakozási idő után fő szüntette meg tagsági viszonyát, en átléptek más önkéntes nyugdíjpénztárba, 504 fő elhalálozott és egyéb megszűnéssel távozott. (Ez utóbbi adat a kizárt tagokat is tartalmazza.) Pénztártagjaink közül 69 főnek pénzügyi járadékot folyósít a pénztár. Az alábbi diagramok szemléltetik az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár taglétszámának változását negyedévenként a évben, továbbá az éven belüli ki és belépők alakulását. 4

5 A taglétszám alakulását részletesen a számú melléklet mutatja be. A pénztár közgyűlésének májusi ülésén az alapszabály tagsági jogviszony létrejöttéről szóló rendelkezése kibővítésre került a 0-ás számlaegyenlegű pénztártagokkal kapcsolatos eljárásrend tekintetében. Ennek alapján a pénztárból kizárásra kerülnek azon pénztártagok, akik a záradékolást követő 90 napon belül nem kezdik meg a tagdíjfizetést, illetve egyéb jóváírás sem érkezik egyéni számlájukra. A tagdíjat (három hónapon át) nem fizető pénztártagok száma december 31-én fő volt, ami a teljes tagság 25,7%-a. E tagokat az alapszabályban foglaltaknak megfelelően rendszeresen felszólítja a pénztár a kieső tagdíjak megfizetésére, valamint a felhívja a figyelmet a nem fizetés következményeire. Az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján a pénztár jogosult e tagok egyéni számlájának befektetéséből származó hozamot csökkenteni az egységes tagdíjnak működési és likviditási tartalékra jutó részével. A pénztártagok egyéni számláiról e jogcímen működési célra 2,64 millió Ft, likviditási tartalékba 0,09 millió Ft került átcsoportosításra a évben. Ezen kívül a pénztári tagsági viszonyukat megszüntető tagoktól működési célra 4,63 millió Ft, míg likviditási célra 0,27 millió Ft került levonásra az év során. II. 2. A nyugdíjpénztár befektetett eszközeinek alakulása a évben 1. Immateriális javak nem voltak a pénztár birtokában. 2. Az alábbi táblázat a tárgyi eszközök állományváltozását mutatja a évben: Gépek, berendezések, felszerelések adatok ezer Ft-ban Bruttó érték Értékcsökkenési leírás Nettó érték Nyitó érték Növekedés Csökkenés Záró érték

6 Az értékcsökkenési leírásnál a terv szerinti lineáris kulcsot alkalmazta a pénztár. A pénztár tárgyi eszköz állománya a év során egy kisösszegű, 90 e Ft értékű tárgyi eszközzel bővült, amely a beszerzéssel egyidejűleg költségként került elszámolásra. A tárgyi eszközök tekintetében egyéb állományváltozás nem történt. II A befektetési üzletmenet évi alakulása A tagdíj és tagdíjcélú bevételek a pénztártagok által választott portfolióba kerülnek befektetésre. A január 1-én bevezetett három választható portfoliót (Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési Portfolió) december 1-től két új elemmel Kockázatkerülő és Dinamikus Portfolió - bővítette a pénztár, annak érdekében, hogy a pénztártagok kockázatvállalási hajlandóságuk és hozamelvárásuk függvényében választhassanak. A befolyt, egyéni számlára nem azonosított befizetések befektetésre Függő portfolióba kerülnek elhelyezésre. Az egyes portfoliók eszköz összetételének minimális, illetve maximális korlátait a pénztár Befektetési Politikája határozza meg. A nyugdíjszolgáltatást járadék formájában igénylő pénztártagok részére december 1- től kialakításra került a Szolgáltatási portfolió, amely alacsony kockázat vállalás mellett megfelelő likviditást biztosít a járadék szolgáltatás idejére. A pénztár a fedezeti tartalékon belüli portfoliókat, azaz a pénztártagok egyéni számláit elsődlegesen elszámoló egységben tartja nyilván. A befektetések forint értéke az elszámoló egységek darabszámának, valamint a portfoliók naponta számított árfolyamának szorzata. A napi árfolyam érték megállapítása a letétkezelő feladata az adott portfoliók napi nettó eszközértékéből kiindulva. Az egyes portfoliók napi árfolyamában kifejezésre kerül az adott portfoliónak a rendszer indításától számított, befektetési költségekkel és ráfordításokkal csökkentett befektetési teljesítménye. A napi árfolyamot az Öpt.49/A (7) bekezdésének megfelelően a tárgynapot követő negyedik munkanaptól lehet felhasználni. A választható portfoliók árfolyamát a pénztár naponta közzéteszi honlapján, illetve megküldi a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére, ugyancsak közzététel céljából. A pénztár vagyonát értékpapírokba fektette, amelyeket a forgóeszközök között tartott nyilván. A Nyugdíjpénztár vagyonkezelését - mindegyik portfolióra vonatkozóan kizárólagosan az OTP Alapkezelő Zrt. látta el. Az év során a Nyugdíjpénztár óvatos befektetési politikát folytatott. A pénztár a évben is kötött határidős ügyleteket. Az üzleti év mérleg fordulónapján le nem zárt ügylete piaci értéken millió Ft, kötési értéken 2.141,3 millió Ft volt, amelyet a 0-s főkönyvi számlák között tartott nyilván. Az üzleti év mérleg fordulónapjáig le nem zárt, azonban a mérleg készítéséig lejárt ügyleteken 3,2 millió Ft veszteséget realizált a pénztár, amelynek részletezését a 19. sz. melléklet tartalmazza. A pénztár a Vagyonkezelő által kötött repo jellegű értékpapír ügyletek kamatokkal növelt bruttó értékét elkülönítetten a 0-ás számlaosztályban is kimutatja december 31-én ilyen típusú értékpapírügylete nem volt a pénztárnak. 6

7 II A pénztár kötvénypiaci stratégiájának értékelése A hazai állampapírpiac évi hullámzó mozgás mellett az elmúlt tíz év legjobb teljesítményét produkálta. Az első negyedévi csökkenő tendencia március végére megállt, majd az október közepéig tartó folyamatos erősödést követően stabilizálódott. Az éven belüli piacot jellemző RMAX index 14,1%-kal, az éven túli papírok árfolyam-mozgását mutató MAX index 10,8%-kal emelkedett az év során. A Vagyonkezelő a pénztár kötvényportfoliójának összetételében a piac ingadozásait igyekezett leképezni az év során. A túlsúlyozott kötvény-portfolió teljesítménye I negyedévben még elmaradt a benchmarktól, az év hátralévő részében azonban már meghaladta azt. Az év végi hozamemelkedések hatására a Vagyonkezelő hosszú lejáratú papírok arányának emelésével hosszította a portfolió duration-jét, növelve ezzel a relatív felülsúlyozást is. II Részvénypiaci stratégia A pénztár részvény portfoliója három piaci szegmens között oszlik meg (közép-európai, fejlett, feltörekvő részvény piacok). Mindhárom relációban a globális pénzügyi válság első negyedév végi mélypontját követően a sikeres gazdaságélénkítő lépések fellendülést eredményeztek. A fenti bemutatott, általános tendenciák a közép-európai részvények árfolyamai tekintetében is megfigyelhetők. A piac az első negyedévi gyenge teljesítményt követően a második negyedévtől emelkedésnek indult, majd a negyedik negyedévben a növekedés üteme lelassult. Az éves szinten is kedvező hozamteljesítményt a magyar piac jelentősen túlszárnyalta. A magyar (BUX), valamint a teljes régiót átfogó tőzsdeindex (CETOP20) nominális (nem évesített) hozamait az alábbi táblázatban szemlélteti: BUX CETOP20 HUF EURÓ HUF év 73,4% 36,9% 40,0% I. negyedév -9,6% -22,5% -9,5% II. negyedév 38,4% 31,9% 16,2% III. negyedév 32,0% 29,6% 28,6% IV. negyedév 5,0% 3,3% 3,5% A pénztár portfoliójában - az I. negyedévben még alulsúlyozott - régiós papírok márciusi alulárazottságát kihasználva a Vagyonkezelő vásárlással növelte az állományt elérve ezzel a felülsúlyozást, amelyet az év hátralévő részében meg is tartott. A fejlett piacokon a pénzügyi válság enyhítése érdekében hozott kormányzati fiskális és monetáris élénkítést célzó intézkedések pozitív eredményt hoztak A fejlődő részvénypiacokat reprezentáló tőzsde index (MSCI EM) forintban számított értéke évben 74%-ot erősödött. A pénztári portfoliók kitettségét a befektetési politikának megfelelően alakította az OTP Alapkezelő Zrt. 7

8 A pénztár portfolióinak és a referenciaportfolióinak december 31-i összetételét az alábbi diagram szemlélteti: 8

9 II.2.2. A pénztár befektetési politikája II A pénztár évre jóváhagyott befektetési politikája A pénztár az eszközeit - a befektetési üzletmenet vagyonkezelőhöz való kihelyezésével - a mindenkori jogszabályi rendelkezések keretei között fekteti be, biztosítva a pénztár folyamatos fizetőképességének fenntartását, a befektetések összhangját a pénztár rövid lejáratú, közép és hosszú távú kötelezettségeivel, a kockázat-hozam optimális viszonyát. A nyugdíjpénztári tevékenység céljának és a pénztártagok érdekeinek megfelelően a befektetések kiválasztását a fedezeti tartalék esetében a válaszható portfoliók időhorizontjához alkalmazkodó, elsősorban hosszú távú szemlélet jellemzi. Ennek megfelelően a pénztár által évre jóváhagyott Befektetési politika alapvető célkitűzése a fedezeti tartalék eszközeinek befektetése során elsősorban: stratégiai befektetőként lépjen fel a tőkepiacon; a hosszú távú piaci tendenciák alapján dönt a befektetések allokációjáról. A pénztár kisebb volumenben rövidebb időtávú, taktikai befektetéseket is végezhet. A likviditási tartalékot (és amennyiben a működési tartalék is befektetésre kerül) a pénztár rövid lejáratú kamatozó eszközökben tartja tekintettel arra, hogy e tartalékba kerülő pénzeszközök rövidtávon felhasználásra kerülnek. A likviditási (és működési) tartalék befektetésének célja az átmenetileg rendelkezésre álló pénzeszközökön kamatbevétel elérése. A pénztár a kibocsátók, az értékpapírfajták, a futamidők és a devizák tekintetében is megosztotta befektetéseit annak érdekében, hogy az egyes befektetések egyedi kockázatait a lehető legnagyobb mértékben csökkentse. Fenti elvek alapján a pénztár pénztári tartalékonként, valamint a fedezeti tartalékon belül választható portfoliónként határozta meg az ún. stratégiai eszközösszetételt, illetve az azt tükröző referencia indexet és a stratégiai összetételtől való eltérések legnagyobb megengedett mértékét, megszabva a Vagyonkezelő számára a befektetések és a felvállalható kockázatok kereteit, egyúttal lehetővé téve a vagyonkezelői teljesítmény folyamatos ellenőrzését és mérését. A pénztár a hitelviszonyt és a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírjait forgatási céllal vásárolja december 1-től a pénztár fedezeti tartalékán belül az addigi három portfolió mellett további két új portfolióval (Kockázatkerülő, Dinamikus) bővítette a pénztártagok által választható portfoliók számát. Az öt portfolió lejárati szerkezethez és kockázatvállaló képességhez igazodó stratégiai eszközösszetételét tükröző referencia indexek portfoliónként az alábbi tőkepiaci indexek kosarában lévő értékpapírokból állnak: 9

10 A) Kockázatkerülő Portfolió től 100% RMAX B) Klasszikus Portfolió RMAX 10% 20% 30% 40% 50% MAX 85% 75% 65% 55% 45% ZMAX+2% 5% 5% 5% 5% 5% C) Kiegyensúlyozott Portfolió RMAX 12,5% 12,5% 12,5% 12,5% 12,5% MAX 53,5% 53,5% 53,5% 53,5% 53,5% BUX 2,3% 2,18% 2,06% 1,94% 1,8% CETOP20* 9,2% 8,72% 8,24% 7,76% 7,2% MSCI EMU 7,5% 7,5% 7,5% 7,5% 7,5% MSCI WORLD 5% 5% 5% 5% 5% MXEF 5% 5,6% 6,2% 6,8% 7,5% Külf. Kötvények** 5% 5% 5% 5% 5% D) Növekedési Portfolió RMAX 12,5% 12,5% 12,5% 12,5% 12,5% MAX 53,5% 53,5% 53,5% 23,5% 23,5% BUX 2,3% 2,18% 2,06% 6,45% 6,2% CETOP20* 9,2% 8,72% 8,24% 25,8% 24,8% MSCI EMU 7,5% 7,5% 7,5% 10,8% 10,8% MSCI WORLD 5% 5% 5% 7,2% 7,2% MXEF 5% 5,6% 6,2% 8,75% 10% Külf. Kötvények** 5% 5% 5% 5% 5% * forintban **40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corp High Yiled Index+ 20% US Corp Master Bond Index + 20% JPMorgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index E) Dinamikus Portfolió től 6,50% MAX + 5,80% BUX + 23,20% CETOP ,40% MSCI EMU + 11,60% MSCI World + 29,00% MSCI MXEF + 6,5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index 10

11 F) Szolgáltatási Portfolió től 100% RMAX A likviditási tartalék esetében: 100% RMAX A működési tartalék esetében: 100% RMAX A Függő tartalék (az azonosítatlan befizetések befektetésére szolgál) esetén: 100% RMAX A befektetési politikában a pénztár részletesen szabályozta a stratégiai eszközösszetételtől való lehetséges eltérés legnagyobb mértékét és azok megszűntetésére vonatkozó határidőket is. II Befektetési korlátok Az egyéni számlák tartalékai és szolgáltatási tartalék esetében: Az egyéni számlák tartalékaival szemben álló kötelezettségek 99 %-a hosszú lejáratú. A fennmaradó 1% a tagok elhalálozása illetve nyugdíjba vonulása esetén rövid távon várható kifizetéseket fedezi. A stratégiai összetételben a hosszú távú befektetési célú eszközök ezért meghatározó súlyt kapnak. A fennmaradó rész rövid lejáratú eszközökbe kerül befektetésre azért, hogy: a részvény és hosszú lejáratú kötvény vásárlásokat ne a tagdíj befolyásához, hanem a kedvező piaci helyzethez lehessen időzíteni; a rövid lejáratú eszközök likviditást teremtenek a kedvező vételi lehetőségek kihasználásához; a hosszú távú eszközök hozamingadozásainak csökkentése céljából. Az egyes választható portfoliókra vonatkozó prudenciális elvárások, befektetési előírások Kockázatkerülő Portfolió A Kockázatkerülő Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Kockázatkerülő Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A Kockázatkerülő Portfolióban részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok, közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A Portfolióban a fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. Klasszikus Portfolió 11

12 A Klasszikus Portfolió esetében olyan rövid távú, elsősorban pénzpiaci portfoliót kell kialakítani, amely alacsony veszteségkockázatot és megfelelő likviditást biztosít. A Klasszikus Portfoliónál kerülni kell az olyan befektetési instrumentumokat, amelyek esetében a termék jellege, futamideje, kockázati szintje, előzménye, piacának sajátosságai folytán a rövid távon belüli, veszteség nélküli likvidálás bizonytalan. A közvetlen és közvetett ingatlanbefektetések, kockázati tőkealapjegyek, származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát nem haladhatja meg. A fedezetlen devizakockázatot tartalmazó befektetési instrumentumok aránya január 1-től a befektetett eszközök 10 százalékát, december 1-től a 25 százalékát nem haladhatja meg. Kiegyensúlyozott Portfolió A Kiegyensúlyozott Portfolió esetében olyan középtávú, vegyes befektetési portfoliót kell kialakítani, amely mérsékelt kockázatvállalás mellett megfelelő hozamot biztosít. A Kiegyensúlyozott Portfoliónál elsősorban az olyan befektetési instrumentumokat kell alkalmazni, amelyek hozamelőnye várhatóan a befektetést követő 10 éven belül jelentkezik. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, a kockázati tőkealap jegyek a 3 százalékát nem haladhatják meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A Portfolióba származtatott alapok jegyei nem helyezhetők el, illetve nyitott származtatott pozíciók nem vehetők fel. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a befektetett eszközök 40 százalékát nem haladhatja meg, ugyanakkor 10 százalékát el kell érnie június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok aránya a Kiegyensúlyozott Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át, június 30-át követően pedig 40%-át nem haladhatja meg. Növekedési Portfolió A Növekedési Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. Az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 40 százalékát meg kell haladnia június 30-át megelőzően a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a 12

13 Növekedési Portfolióban a befektetett eszközök 30%-át, június 30-a után pedig 40%- át meg kell haladnia. Dinamikus Portfolió A Dinamikus Portfolió esetében olyan hosszú távú, dinamikus befektetési portfoliót kell kialakítani, amely magasabb hozam-kockázati profilú eszközök bevonásával, a pénztár által vállalható kockázat mellett, a lehető legmagasabb hozamot biztosítja. A befektetési portfolió kialakítása és kezelése során a hosszú távú szemlélet melletti hozammaximalizálásra kell törekedni. A Dinamikus Portfolióban az ingatlanalapok aránya a befektetett eszközök 10 százalékát, míg a kockázati tőkealap jegyek aránya a befektetett eszközök 5 százalékát nem haladhatja meg. Egy kockázati tőkealap által kibocsátott jegyek aránya nem haladhatja meg a befektetett eszközök 2 százalékát. A származtatott alapok jegyeinek (kivéve a garantált származtatott alapok jegyei) és nyitott származtatott pozíciók árfolyamértéken vett együttes aránya a befektetett eszközök maximálisan 5 százalékát teheti ki. Bármely jelen pontba tartozó befektetést megelőzően a Vagyonkezelő köteles tájékoztatást adni, amely alapján a pénztár ügyvezetése dönt a konkrét befektetés engedélyezéséről. A Portfolióban a részvények, részvénybefektetésen alapuló befektetési instrumentumok arányának a befektetett eszközök 70 százalékát meg kell haladnia. Szolgáltatási Portfolió A Szolgáltatási Portfolióra vonatkozó elvárások, előírások megegyeznek a Kockázatkerülő Portfolióra vonatkozó szabályokkal. A likviditási és a működési tartalék esetében: A likviditási és a működési tartalék kizárólag hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be. A likviditási és a működési tartalék portfoliójának korrigált átlagos futamideje nem haladhatja meg az egy évet. A pénztár a referencia indexet alkotó egyedi értékpapíroktól való eltérésekre nem szab korlátot. A portfolióba olyan eszköz is elhelyezhető, amely nem szerepel a referencia indexben. 13

14 II A pénztár évi Befektetési politikájának teljesülése A pénztár igazgatótanácsa és ellenőrző bizottsága a évben minden tárgynegyedévet követően az elmúlt negyedévre vonatkozóan a pénztár és a vagyonkezelő írásos beszámolója alapján értékelte a Befektetési politikában előírtak teljesítését, a mindenkori értékpapír piaci helyzetet és a várakozásokat. A fedezeti tartalék befektetési portfoliók éves teljesítménye a Klasszikus és a Kiegyensúlyozott Portfoliók tekintetében elmarad az összetétel alapján meghatározott referenciaindextől, a Növekedési portfolió esetében meghaladja azt. A Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési Portfoliók éves hozamainak alakulását az alábbi táblázat tartalmazza: Klasszikus portfolió Kiegyensúlyozo tt portfolió Növekedési portfolió pénztár (fedezeti alap) 10,6% 23,2% 34,1% Referencia portfolió 11,7% 23,7% 33,2% A december 1-én indított portfoliók (Kockázatkerülő, Dinamikus és Szolgáltatási) egy havi hozama nem évesíthető, így az alábbi táblázatban ezen portfoliók december 31-i árfolyamait közöljük: december 31-i árfolyam Kockázatkerülő portfolió Dinamikus portfolió Szolgáltatási portfolió 1,006131% 1,020966% 1,005724% A Befektetési politika évi teljesülése kapcsán az alábbiak állapíthatók meg: - A Befektetési politikában megfogalmazott eszköz összetételek megvalósultak; - A pénztári portfolió tekintetében a Befektetési politikában meghatározott korlátok érvényre jutottak; - Éves szinten a fedezeti tartalék portfoliói közül a Növekedési Portfolió hozamai meghaladta a referencia hozamot, a Klasszikus és a Növekedési Portfoliók hozamai elmaradtak attól; - A tagdíj célú befektetések hozama meghaladta a Pénzügyi tervben előirányzott éves bruttó 0,8%-ot. 14

15 II A befektetések összetétele A pénztár befektetésekből származó, értékpapírban megtestesülő vagyona piaci értéken december 31-én ,1 millió Ft volt, amely 6,1%-kal haladta meg a tárgyévi nyitó vagyon összegét ( ,4 millió Ft). A fordulónapi befektetések döntő többsége (94,86%-a) három értékpapír típusban, magyar állampapírban, jelzáloglevélben és befektetési jegyben testesült meg, a részvények súlya mindössze 0,02% volt. A kötvények piaci értéke 3,68%-os arányt képviselt. A fedezeti tartalék és a teljes pénztári portfolió december 31-i záró állományának összetételét, piaci értéken a következő táblázat mutatja: Értékpapír típus Fedezeti tartalék vagyona Piaci érték* (eft-ban) Megoszlás (%-ban) Teljes pénztári vagyon Piaci érték* (eft-ban) Megoszlás (%-ban) Befektetési jegy határozatlan időre ,52% ,35% Külf.bef.jegy határozatlan időre ,95% ,92% Diszkont kincstárjegyek ,84% ,98% Külföldi diszont kincstárjegyek ,15% ,15% Jelzáloglevél ,18% ,14% Kötvények ,48% ,48% Külföldi kötvények ,21% ,20% Magyar államkötvények ,39% ,47% MNB értékpapír ,27% ,30% Nemzetközi részvény ,02% ,02% Részvény ,00% ,00% Deviza ügyletek ,01% ,01% Összesen ,00% ,00% *A piaci érték nem tartalmazza a pénzeszközök értékét, valamint a követelés és kötelezettség állományt. A Vagyonkezelő az értékpapír-portfolió összetételének kialakítása, módosítása során a befektetési szabályokról szóló 281/2001.(XII.26) Kormány rendeletben foglaltak szerint járt el. 15

16 Az értékpapír állomány változását a beszámolási évben az alábbi táblázat mutatja: Megnevezés Nyitó állomány én Beszerzési érték Beszerzési érték könyv szerinti értéke Értékelési különbözet (várható hozam)* adatok ezer Ft-ban Piaci érték Változás Záró állomány én * Az értékelési különbözet tartalmazza a piaci értékben elhatárolt kamatot, a járó osztalékot, valamint a deviza- és egyéb piaci árhatásból származó pozitív és negatív árfolyamkülönbözetet. II pénztári hozamok Az önkéntes nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló többször módosított 281/2001. (XII.26.) sz. Kormányrendelet 4. sz. mellékletének előírásai alapján, a pénztár által számított pénztári hozamráta mutatók beszámolási évre vonatkozó értékeit a következő táblázat szemlélteti: Negyedév Klasszikus portfolió A pénztár fedezeti portfolióinak évesítetlen hozama Kiegyensúlyozott portfolió Növekedési portfolió Fedezeti tartalék összesen Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó I. -10,58% -10,80% -6,45% -6,61% -4,87% -5,00% -6,64% -6,80% II. 12,10% 11,92% 12,31% 12,17% 14,45% 14,34% 12,52% 12,38% III. 9,29% 9,08% 14,67% 14,53% 19,14% 19,03% 14,68% 14,53% IV. 0,40% 0,19% 2,21% 2,07% 3,39% 3,29% 2,19% 2,04% A pénztár fedezeti portfolióinak évesített hozama Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó Bruttó Nettó év 9,92% 9,10% 23,03% 22,45% 33,98% 33,54% 23,03% 22,45% A pénztár működési és likviditási portfoliójában kizárólag likvid értékpapírok (diszkont kincstárjegy és rövid lejáratú államkötvény) volt. A nyugdíjpénztár a portfolió osztályokra meghatározott limiteket folyamatosan figyelemmel kísérte és azokat betartotta. 16

17 II A tervezett hozamtól való eltérés fő okai A pénztár készítette évi tervében a évi globális világgazdasági válság áthúzódó hatásaként óvatos becsléssel a fedezeti tartaléknál bruttó 0,06%-os, a működési és a likviditási tartaléknál 7,0 7,0 %-os hozammal kalkulált. Tervezett hozamok I II III IV év Átlagos bruttó hozam fedezeti tartalékra Átlagos bruttó hozam működési tartalékra Átlagos bruttó hozam likviditási tartalékra 0,00% 0,00% 0,30% 0,50% 0,06% 1,70% 1,70% 1,70% 1,70% 7,00% 1,70% 1,70% 1,70% 1,70% 7,00% A befektetési piac a I. negyedévben még csökkenő teljesítménye a II. negyedévtől stabilizálódott, majd növekedésnek indult. Ennek hatása a pénztár fedezeti portfoliót alkotó egyes eszközcsoportok teljesítményein is lekövethető volt. Az I. negyedévben még negatív hozamok a II. és III. negyedévre jelentősen emelkedtek, végül a IV. negyedévben kissé visszakorrigáltak. Összességben a választható portfoliók éves hozamai jó teljesítménnyel zártak. A teljes évben működő választható portfoliók közül csak a növekedési portfolió haladta meg referencia portfolió értékét. A befektetési portfolió hozamindexei évben az alábbiak szerint alakultak: I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év év Kockázatkerülő portfolió % 0.74% Referencia portfolió % 0.54% Különbség % 0.20% Klasszikus portfolió % 12.69% 9.30% 0.39% 10.61% Referencia portfolió -7.71% 10.40% 7.89% 1.56% 11.65% Különbség -2.84% 2.28% 1.41% -1.17% -1.04% Kiegyensúlyozott portfolió -6.49% 12.33% 14.74% 2.22% 23.19% Referencia portfolió -2.80% 10.34% 12.30% 2.69% 23.69% Különbség -3.69% 1.99% 2.44% -0.48% -0.50% Növekedési portfolió -4.86% 14.40% 19.18% 3.40% 34.12% Referencia portfolió -1.82% 11.61% 17.10% 3.76% 33.15% Különbség -3.04% 2.78% 2.08% -0.36% 0.97% 17

18 I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év év Dinamikus portfolió % 2.57% Referencia portfolió % 2.35% Különbség % 0.22% Szolgáltatási portfolió % 0.59% Referencia portfolió % 0.54% Különbség % 0.06% Függő portfolió 0.77% 4.54% 2.71% 1.88% 10.23% Referencia portfolió 1.68% 2.99% 3.54% 2.19% 10.79% Különbség -0.91% 1.55% -0.83% -0.31% -0.56% pénztár (likviditási alap) pénztár (működési alap) 1.60% 3.21% 3.64% 2.26% 11.13% 1.46% 3.36% 3.74% 2.22% 11.22% II A pénztári vagyon és értékelési különbözet alakulása II A pénztári vagyon alakulása Az alábbi táblázatban látható a teljes pénztár vagyon alakulása negyedévenként. adatok ezer Ft-ban A pénztár értékpapírba befektetett vagyonának alakulása 2009-ben* Negyedévek Beszerzési érték könyvszerinti érték Értékelési különbözet Piaci érték január I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév (*Az értékelési különbözet tartalmazza az időarányos kamatot és piaci árhatásból adódó árfolyamváltozást. A beszerzési érték könyv szerinti értéke és a piaci érték különbözete mutatja az értékelési különbözet egyenlegét. A táblázat nem tartalmazza a pénzeszközöket, valamint a követelés és kötelezettség állományt.) A pénztárnak december 31-én a befektetések kapcsán 1.885,8 millió Ft összegű fizetési kötelezettsége, illetve 58,1 millió Ft úton lévő követelése állt fenn a vagyonkezelővel szemben. A letétkezelővel szemben kötelezettsége nem volt, úton lévő követelésként 41,2 millió Ft-ot tartott nyilván tárgyidőszak végén a pénztár. 18

19 II Értékelési különbözet alakulása A év folyamán a pénztár eszközein belül csak az értékpapírokhoz kapcsolódott értékelési különbözet. A pénztár a év végi értékelési különbözet megállapításánál a letétkezelő által közölt piaci árakat alkalmazta, amely megfelelt a december utolsó tőzsdei napra közzétett záróárfolyamoknak. Azoknál az értékpapíroknál, ahol az év utolsó tőzsdei napján nem volt kereskedés, ott a december végét közvetlenül megelőző forgalmi nap záróárfolyamát vette figyelembe a pénztár. Az alábbi tábla szemlélteti évben a várható hozam (értékelési különbözet) alakulását negyedévente: évi értékelési különbözet értéke ezer Ft-ban január 1. március 31. június 30. szeptember 30. december 31. Belföldi részvények Külföldi részvények Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetési jegyek Határidős ügyletek Összesen: Összességében megállapíthatjuk, hogy a piaci értékítéletből származó veszteség január 1-i nyitó értéke negyedévről negyedévre folyamatosan csökkent, ami a hozamok folyamatos javulását tükrözi. Az I. negyedévben a már említett pénzügyi válság áthúzódó hatását mutatja az értékelési különbözet összegének kismértékű csökkenése. A piac II. negyedévtől indult javulását az értékélési különbözet összesített értékeinek folyamatos emelkedése jelzi. Az alábbi táblázat szemlélteti az értékelési különbözet tartalékonkénti és függő portfoliójának alakulását a évben tartalékonkénti bontásban: Értékelési különbözet megoszlása tartalékonként és a függő portfolióban Időpont Összesen Működési tartalék Fedezeti tartalék Likviditási tartalék* adatok ezer Ft-ban Függő március június szeptember december

20 A fedezeti tartalék évi értékelési különbözetének portfoliónkénti bontását alábbi táblázat szemlélteti: Időpont Értékelési különbözet megoszlása Fedezeti tartalék Összesen Klasszikus Kockázatkerülő Kiegyensúlyozott adatok ezer Ft-ban Növekedési Dinamikus Szolgáltatási március június szeptember december A portfolióban szereplő értékpapírok piaci értéke és könyvszerinti értéke közötti különbséget - a várható hozamot a pénztár értékelési különbözetként mutatta ki. A pénztár befektetései között nyilvántartott biztos jövőbeni kötelezettsége a kiegyensúlyozott és a növekedési portfolió tulajdonában lévő kockázati tőkealapokhoz kapcsolódóan keletkezett, amelyek adatait részletesen az alábbi táblázatban foglaltuk össze: értékpapír megnevezése portfolió megnevezése szerződés szerinti érték (EUR-ban) ebből még lehívható érték (EUR-ban) könyvszerinti érték (eft-ban) Értékelési különbözet (eft-ban) Piaci érték (eft-ban) Partners Group Mezzanine növekedési Partners Group Secondary növekedési Partners Group Secondary kiegyensúlyozott Összesen: A forgóeszközök között nyilvántartott értékpapírok értékének változását a következő mellékletek tartalmazzák: 11. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 12.sz. melléklet: Tartalékonkénti összefoglaló táblázat a befektetett vagyonról 13. sz. melléklet: Tartalékonkénti kimutatás a befektetett vagyonról értékpapír típusonként 14. sz. melléklet: Táblázat a várható hozam összetételéről, alakulásáról 15. sz. melléklet: Kimutatás az állampapírok lejárat szerinti megoszlásáról 16. sz. melléklet: Portfoliójelentés 17. sz. melléklet: Tartalékok arányának alakulása a hosszú távú pénzügyi terv tükrében 20

21 II. 3. Tagdíjbevételek alakulása a évben II Tagdíjmegosztás A működési és a likviditási tartalékokra jutó tagdíjbevételek megosztási arányait az önkéntes nyugdíjpénztárakról szóló évi XCVI. törvény 49. -ának figyelembe határozta meg a pénztár. A befolyt tagdíjak tartalékok közötti megosztása évben nem változott. A megosztási arányok az alábbiak szerint alakultak: Tartalékonkénti megoszlás Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék év Ft/év-ig 90 % 9,9 % 0,10 % Ft/év-ig 94 % 6 % 0,00 % Ft/év-től 97,5 % 2,5 % 0,00 % Új belépők ide nem értve a más pénztárból átlépőket - esetén az első megfizetett 2.000,- Ft. tagdíj működési célú felhasználásra kerül. II Azonosított tagdíjbevételek A tagdíj és tagdíjcélú bevételek együttes összege évben eft volt, ami 9,7%-kal eft-tal) alacsonyabb az előző évben realizált értéknél. Az elmaradás elsősorban a taglétszám tervezett szint alatti alakulásához köthető. A tagdíjbevételek tartalékonkénti részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: adatok ezer Ft-ban Megnevezés december december 31. tény tény 2009/2008 Működési célú tagdíjbevétel ,88% Fedezeti célú tagdíjbevétel ,36% Likviditási célú tagdíjbevétel ,08% Tagdíjbevétel összesen ,28% II Azonosítatlan (függő) tagdíj és tagdíj célú bevételek alakulása A pénztár a bankszámlájára beérkező jóváírásokat többségében a beérkezést követő napon beazonosítja és a pénztártag egyéni számlájára könyveli, majd a tag által választott portfolióba sorolja és befektetésre továbbítja a vagyonkezelő részére. Azon tételeket, amelyeket a beérkezést követő napon nem lehet pénztártagra beazonosítani, függő számlára könyveli a pénztár, amely az e célra kialakított függő portfolióban a kerül befektetésre. A beérkezett bevételeket a pénztár 15 napon belül pénztártagra könyveli. Amennyiben ez a fenti határidőn belül nem lehetséges a befizetést visszautalásra kerül. A beazonosítást követő 21

22 napon a szükséges portfolióváltásról intézkedik a pénztár. A beazonosított jóváírások hozamát a pénztártagok egyéni számláján a pénztár olyan arányban osztja meg a függő portfolión és a ténylegesen tag által választott portfolión elért hozam között, ahány nap eltelt a beazonosításig. Ezen események egyéni számlán történő elkülönítésére külön dátum mező került felvételre. adatok ezer Ft-ban Megnevezés Nyitó Változás Záró Munkáltatóhoz rendelhető befizetések Munkáltatóhoz nem rendelhető befizetések pénztártaghoz sem rendelhető befizetések Összesen: Az azonosítatlan, ezért függő kötelezettségként nyilvántartott befizetések összege december 31-én eft volt, amely a pénztárhoz döntően decemberében - befolyt befizetések közül azon tételeket, amelyeket a befizetés napján vagy az azt követő napon a pénztár nem tud az egyéni számlán jóváírni és ezáltal a választott portfolióhoz rendelni, azt átmenetileg a függő portfolióba fekteti be. A függő tételekre jutó hozam összegére a pénztár likviditási tartalékot képez. Az azonosítatlan befizetések állományának változását (azok azonosítása utáni egyéni számlán történő jóváírását vagy visszautalását) 30 napos időtartamonkénti megbontásban a 4. számú melléklet szemlélteti. II. 4. A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának képzése A pénztár a törvényi előírásoknak és a szabályzatainak megfelelően évben is rendszeresen felszólított minden a tagdíjvállalással elmaradó nem fizető tagot. Az első felszólítást követően azokat a pénztártagokat, akik a levélben megadott határidőig (30 nap), illetve év végéig nem rendezték tartozásukat, az egyenlegértesítő kiküldésével egyidejűleg újból felszólításra kerültek. A pénztár a Meg nem fizetett tagdíjak tartalékát negyedévente, a negyedév végén képezi a pénztártagok vállalásának megfelelően. A képzés alapja fix összegű vállalás esetén a vállalás havi összege, míg százalékos vállalás esetén a mindenkori minimálbér havi összege. Amennyiben a pénztártag a pénztár által előírt határidőig hátralékfizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a felszólító levélre a törlesztés ütemezésére, vagy elengedésére irányuló kérelmével nem reagált, azokban az esetekben a pénztár a követelést évben leírhatónak minősíti és könyveiből a számviteli politikának megfelelő határidővel kivezeti. A szolgáltatásban részesült pénztártagok megfizetetlen hónapjaira képzett tagdíj tartalékból - a kifizetésekkel egyidejűleg - összesen 73,2 millió Ft került kivezetésre december 31- ig. További 463,4 millió Ft állománycsökkenést jelentett, hogy képzett összegből a többszöri felszólításunk ellenére sem fizető pénztártagokkal szembeni követeléseket hitelezési veszteségként leírta a pénztár. A pénztár felszólító levelének hatására utólag befolyt tagdíjaknak köszönhetően 1.053,7 millió Ft a tartalékot csökkentette. 22

23 A meg nem fizetett tagdíjak tartalékának részletezését az alábbi táblázat tartalmazza: adatok millió Ft-ban Meg nem fizetett tagdíj tartalékok alakulása évben működés fedezeti tartalék likviditási tartalék összesen: nyitó 100, ,57 0, ,27 képzés 127, ,61 0, ,66 - szolg, kifizetés miatt 4,63 68,58 0,03 73,24 - felszólítást követően 42,39 420,62 0,34 463,35 leírás összesen: 47,02 489,20 0,37 536,59 utólag megfizetett 58,79 994,77 0, ,72 záró 121, ,21 0, ,62 II. 5. A pénztári tartalékok megoszlásának alakulása II Saját tőke változása A Tartalék tőke változását az alábbi levezetés mutatja be: adatok ezer Ft-ban évi nyitó: évi Tartalék tőke változása: - növekedés: évi tartaléktőke képzés nem fizetők hozamából: Azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírása függő portfolióból Összes növekedés: csökkenés: évi mérlegszerinti eredmény: Összes csökkenés: évi Tartalék tőke záróértéke: Mérlegszerinti eredményváltozása adatok ezer Ft-ban évi nyitó: csökkenés: évi mérlegszerinti eredmény átvezetése: évi mérlegszerinti eredmény: évi záró mérlegszerinti eredmény:

24 II Céltartalékok változása Az egyes céltartalékok záró értékeinek alakulása december 31-én és december 31-én: XII.31. adatok e Ft-ban Változás XII.31. Működési céltartalék ,29% Fedezeti céltartalék ,36% Likviditási céltartalék ,36% II. 6. A tervezett és tényleges eredmény bemutatása tartalékonként 1. sz. melléklet: A működési tevékenység eredményének tervezett és tényleges alakulása 2. sz. melléklet: A fedezeti tartalék tervezett és tényleges alakulása 3. sz. melléklet: A likviditási tartalék tervezett és tényleges alakulása A tény és terv adatok összehasonlíthatósága érdekében, a táblázatokban nem került kimutatásra a hitelezési veszteségként leírt, meg nem fizetett tagdíjak összege, amely nincs közvetlen hatással az eredményre. Ebből adódóan a tervben sem került meghatározásra. II A pénztár működési tevékenységének alakulása A pénztár a évi működési tevékenységét 14,9 millió Ft veszteséggel zárta, amely a tervezett -48,1 millió Ft-nál lényegesen kedvezőbb. Az alacsonyabb veszteség alapvetően a tervezettnél mérsékeltebb költségfelhasználásra (tagszervezési jutalék, bérköltség, marketing és egyéb költségek) vezethető vissza. A működési célú bevételek összesen 903,7 millió Ft-ot tettek ki, ami 4,6%-kal elmaradt a tervezettől. Ez alapvetően a tagdíjbevételek tervezettnél 9,8%-kal alacsonyabb realizálásának következménye. Ezen elmaradást némiképp kompenzálta a pénzügyi bevételek terven felüli értéke, hiszen a tervezett 34,6 millió Ft-nak több mint kétszerese, 78,7 millió Ft realizálódott a működési tartalékban lévő vagyon hozamaként. A működési célú bevételek az alábbi tételekből tevődnek össze: A ténylegesen befolyt tagdíj bevételek (tagok által fizetett tagdíj + munkáltatói tagdíj hozzájárulás meg nem fizetett tagdíjak miatti céltartalék képzés + utólag befolyt tagdíj) értéke 715,7 millió Ft volt tettek ki, ami 9,8%-kal (77,4 millió Ft-tal) alacsonyabb a tervezett értéknél. A tagok eseti befizetéseiből működési célra jutó bevétel 26,7 millió Ft, ami 34,4%-kal (6,8 millió Ft-tal) meghaladta a tervet. Ennek oka, hogy az egyéni befizetések után igénybe vehető adókedvezmény a vártnál nagyobb ösztönző hatással volt a pénztártagokra, ami - a pénztár megítélése szerint a portfoliók évi jelentős árfolyam-emelkedésével is összefüggésbe hozható. 24

25 pénztári tevékenység egyéb bevételeként 56,6 millió Ft folyt be a évben. Ezen belül 8,8 millió Ft a más pénztárba átlépőktől, 38,9 millió Ft a 10 éves várakozási idő utáni kifizetésekből levont kilépési díj és postaköltség bevételéből, 5,0 millió Ft a postai úton teljesített nyugdíjszolgáltatások után levont díjból, 0,1 millió Ft a postai kézbesítéssel folyósított tagi kölcsön után levont díjból, 0,6 millió Ft tagi kölcsön érvényesítéséből, 2,6 millió Ft portfolióváltási költségből és, 0,6 millió Ft egyéb működési bevételből származott. Összességében e bevételek érteke 5,6%-kal (3,4 millió Ft-tal) elmaradt a várakozástól, ami a kifizetések után levonható költség mértékének jogszabály (281/2001. kormányrendelet 29.) alapján történő mérséklésével indokolható. A pénztár működésre jutó pénzügyi bevétele (vagyonarányos költségek nélkül) 78,7 millió Ft volt, amelynek összetétele: 101,2 millió Ft hozambevétel és -22,5 millió Ft értékelési különbözet. A meg nem fizetett tagdíjak miatti tartalékképzés értéke a évben 127,3 millió Ft volt. Ezzel szemben a pénztár hitelezési veszteségként 47,0 millió Ft-ot írt le, amely a kifizetésben és szolgáltatásban részesült, illetve a felszólított pénztártagokkal szemben előírt és be nem fizetett tagdíjak összegéből a működésre jutó rész. A nem fizető pénztártagok hozamából az egységes tagdíjra jutó működési rész évben 7,3 millió Ft-tal növelte a pénztár tartaléktőkéjét. Az elszámoló egység alapú nyilvántartási rendszerben az e jogcímen elszámolt összeg a tárgyévet követően kerül a nem fizető pénztártagok megtakarításából átcsoportosításra. Ennek megfelelően a tárgyévben átcsoportosított összeg még a évhez köthető. A évi pénzügyi válság a pénztártagok egyéni számláin negatív hozamot generált, így a nem fizetőktől levont összeg mindössze 2,6 millió Ft volt. További 4,6 millió Ft átsorolása történt meg a nem fizetők részére teljesített kifizetések során. Az eredményszámlákon kimutatásra nem kerülő átcsoportosított hozam, valamint az azonosítatlan befizetésekből működési részre jutó hozam jóváírás a függő portfolióból (1,4 millió Ft) a pénztár működési veszteségét 8,7 millió Ft-tal csökkenti. A működési tevékenység ráfordítása összesen 918,7 millió Ft volt, amely 7,7%-kal alacsonyabb a tervezettnél. A működési kiadások összetétele az alábbiak szerint alakult: Az anyagköltség 5,2 millió Ft-ot tettek ki, ami a tervezett érték 60,7%-a volt. A személyi jellegű ráfordítások (tiszteletdíj, bérköltség, TB járulék) összege 93,8 millió Ft volt, amely 10,1%-kal (10,5 millió Ft-tal) volt alacsonyabb a tervezettnél. Ennek alapvető oka az áprilistól tervezett 8%-os béremelés elmaradása. A taglétszám alapján fizetett adminisztrációs díjként 575,5 millió Ft merült fel a évben, ami nagyságrendileg a terv szerint alakult, azt mindössze 1,0%-kal (5,5 millió Fttal) lépte túl. A magasabb költség alapvetően a vagyonnal rendelkező azaz díjfizetési kötelezettség alá eső - tagok terven felüli számából adódott. A tagszervezési jutalék 23,7 millió Ft volt, ami a vártnál 48,8%-kal alacsonyabb felmerülést jelentett. A megtakarítás a belépések alacsonyabb számához köthető, amely alapvetően a globális pénzügyi válság nyugdíjpénztárakra gyakorolt negatív hatásaként a jövőbeli megtakarítási formák háttérbe kerülésének, a belépési hajlandóság jelentős visszaesésének következménye. 25