Az aszály társadalmi vonatkozásai

Átírás

1 Az aszály társadalmi vonatkozásai A régió gazdálkodóival és döntéshozóival végzett mélyinterjúk összegzése Ladányi Zsuzsanna, Blanka Viktória, Sipos György Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék wahasrat@geo.u-szeged.hu wahastrat.vizugy.hu

2 Bevezetés Vízhiány probléma jelentősen érinti a régiót Határon átnyúló projektek, tudományos kutatások Gazdálkodók és települési döntéshozók véleményét és tapasztalatai is fontosak, hiszen az itt élő emberek összefogása és együttműködése elengedhetetlen a fenntartható vízgazdálkodás és az élhető környezet jövőbeli tervezésében. Cél: érintettek ismeretei, érdekei, szempontjai felszínre kerüljenek reálisan végrehajtható stratégiák, tervek környezettudatosság hatékonyabb kommunikáció tévutak és tévképzetek

3 Módszerek Mélyinterjúzás 50 mélyinterjú Statisztikai kiértékelésre nincs lehetőség Kvalitatív analízis (nagyobb átgondoltság a kérdőívnél) problémák, okok és motivációk feltárhatóak mélyinterjúk számát befolyásolja az ún. telítettségi pont elve

4 Mélyinterjú vázlat Félig strukturált interjú: - kérdező előre meghatározott vázlat alapján kérdez; - kérdések tematikus blokkokban; - az interjúalany válaszai befolyásolják a kérdések megfogalmazását, sorrendjét 6 fő téma Általános bevezető kérdések A problémával való érintettség és annak mértéke Károk Okok Megoldási lehetőségek Módszerek Vízgazdálkodás és fenntarthatóság

5 Érintettek meghatározása Két fő célcsoport: Gazdálkodók A vízhiány mezőgazdaságra gyakorolt hatásán keresztül közvetlenül érzik annak jelentős mértékű hatását, mely jelentős gazdasági károkat is eredményez Véleményük megismerése a gyakorlati tapasztalat szempontjából nagyon fontos A helyi önkormányzatok döntéshozói Szélesebb látókör, több információ a társadalmi és szervezeti kérdésekről Véleményük megismerése a jövőbeli stratégiák tervezése és megvalósítása tekintetében fontos

6 Mélyinterjúzásban érintett települések 52 mélyinterjú 30 gazdálkodó 22 települési döntéshozó 33 település 12 Bács-Kiskun megye 19 Csongrád megye

7 Interjúalanyok kiválasztása A gazdálkodó interjúalanyok: Nagygazdaságok (jelentősebb terület és több erőforrás) Kisgazdák (kisebb területtel és kevesebb erőforrással ) Részidős vagy hobbigazdálkodók (megélhetésük nem kizárólag a mezőgazdaságtól függ) A mélyinterjúzásba bevont települések: Falvak (népesség < 2 000) ( fős népesség) Községek (népesség > 2 000) Kisváros (népesség ) Középváros (népesség > ) Megyei jogú városok (népesség > kb )

8 Interjúalanyok kiválasztása Természeti földrajzi adottságok 2 jellemző talajtípus a régióban: 21 település homoktalajon (kedvezőtlen víztartó képesség) 12 település csernozjom vagy réti talajokkal (kötöttebb talajszerkezet és kedvezőbb víztartó képesség) Domborzat: Települések a folyókhoz közel Települések a hátság magasabban fekvő részein

9 A megkérdezett gazdálkodók érintettsége a vízhiány és vízbőség problémával A megkérdezettek többségénél mindkét probléma jelentős Vízhiány: inkább hátság magasabb részén Egy megkérdezett ítélte a vízbőséget fontosabb problémának Sokszor egy éven belül fordul elő belvíz és aszály is gazdálkodók és döntéshozók tapasztalatai hasonlóak

10 A megkérdezettek véleménye az aszályos évek gyakoriságának változásáról Megfigyelt változások: aszály időbeli megjelenése is változik: tavaszi időszakban is jelentkezik egyre több extrém meleg nap követi egymást, sokszor van 40 C feletti hőm. reggeli harmat nincs már szinte nyáron szélsőséges viszonyok erősödnek kevesebb csapadék van és nagyok a szélsőségek Gazdálkodók és döntéshozók véleménye hasonló érzékelik, hogy az elmúlt évtizedekben az aszályos évek gyakorisága megnőtt Egy gazdálkodó és döntéshozó nem lát a gyakoriságban változást, de fokozódó aszály erősséget és gyakoribbá váló szélsőségeket igen

11 Aszályveszélyt fokozó tényezők homoktalaj: homok felmelegszik, rontja a mikroklímát, hatással van a csapadékra, nincs nagy víztartó képessége a talajnak, pár napon belül kimerül a talaj víztartaléka talajvíz süllyedés: a régióban sűrűn vannak a kutak, amelyek intenzíven apasztják a talajvizet vizes élőhelyek kiszáradása helytelen vízgazdálkodás (csatornák és vízelvezetés a régióban

12 A talajvízszint süllyedésének megítélése A megfigyelt csökkenés mértéke az 1970-es évekhez képest 1-2 m a homokhátság alacsonyabb fekvésű településein 2-3 m a homokhátság magasabban fekvő településein 5-7 m Borota-Jánoshalma Jelentős mértékű csökkenést figyelnek meg a homokon gazdálkodók (pl. Kelebia, Kecel, Jánoshalma, Mélykút) Csak néhány esetben nem figyelhető meg csökkenés, ahol alacsonyabban fekvő településeken gazdálkodnak, jó víztartó talajon (pl. Tiszához közeli települések gazdálkodói)

13 Települési zöldterületek és az aszály a köztéri parkokat aszályos években egész nyáron öntözni kell érzékenyebb növények kipusztulnak (pl. törökmogyoró, galagonya, nyírfa) játszóterek, sportpályák, díszkertek, fasorok és zöld terek: jelentősen érinti az aszály ellenállóbb fajok (pl. kőris, díszkörte) nem igényelnek öntözést öntözővíz: talaj vagy rétegvíz

14 Terméskiesés mértékének megítélése aszályos években Mértéke erősen változik a termesztett növények jellegétől, az öntözés lehetőségeitől és a talajtípustól és az elhelyezkedéstől is öntözés nélküli gazdaságokban akár %-os terméskiesés is előfordulhat (pl. kukorica) igen jelentős terméskiesések oka lehet, hogy a nagy hőség miatt a növény szinte megég, és hiába van a talajban elegendő talajnedvesség, a növény (pl. kukorica) nem tudja azt felvenni.

15 Érintett kultúrák, ahol a gazdák a legtöbb kárt tapasztalják Megfigyelt hatások: Liszteske szabadtéri zöldborsóban Tigrisszúnyog Kolorádóbogár Tuta absoluta Tavaszi vetésű növények érzékenyebbek A veszteség mértékét meghatározza a talajtípus, agrotechnika, vetőmag minősége és a fajtaválasztás Nem csak mennyiségi károk: beltartalom is megszenvedi az aszályt (pl. napraforgó olajtartalom csökkenése, cukorrépánál cukortartalom csökkenés) Minőségromlás (pl. kisebb almák) Légköri aszály-hőstressz (ledobja a növény a levelét) Intenzívebb rovar vagy bogár kártétel Élettartam csökkenés (pl. spárga)

16 Az öntözés ráfordításigénye Ráfordításigény: 30 % körülire becslik a nagygazdák, akik több száz hektáron gazdálkodnak (kiépített öntözőrendszerrel) A konyhakerti vagy kisebb területen gazdálkodók ráfordítása jóval 20 % alatti A kisgazdálkodóknál az anyagi erőforrások hiánya is problémát jelent, nem tudnak fejleszteni a megkérdezett gazdálkodók kb. 2/3-a öntöz Vízkivételi nehézségek, vízminőségi problémák, hiányos infrastruktúra és jogszabályi hiányosságok

17 Alkalmazkodási lehetőség az aszályok fokozódásához Sok gazdálkodó igyekszik fajtaválasztással, vetésszerkezet módosításával alkalmazkodni (szárazságtűrő/hibrid/rezisztens fajok) Hatékonyságról megoszlanak a vélemények: aszálytűrő fajta sokszor drágább, de nem feltétlenül jobb (marketing fogás) Rövid tenyészidejű fajok (beérjen az aszályos periódus Alkalmazkodás nehézkes: előtt) - Állattartáshoz takarmánytermesztés Megfelelő agrotechnika, vetés - Hosszú élettartamú növények (szőlő, tervezése alkalmazkodóan a gyümölcsös) talajadottságokhoz - Beruházott infrastruktúra (feldolgozó egységek) - Gazdasági kötöttségek (piac)

18 A térség vízellátásának javítása Fontos lenne a vízgazdálkodás Legtöbb esetben erős hajlandóságot mutattak vízgazdálkodási lépésekre Kulcskérdés az öntözés lehetőségeinek fejlesztése Vízvisszatartás (csatornákban) Víztározás (természetes és mesterséges tározók) Vízpótlás (öntözőcsatornák, vízkivétel folyókból)

19 A térség vízellátásának javítása Három cselekvési szint: nemzeti vagy regionális helyi szintű egyéni A három cselekvési szint szerepének aránya eltérő az interjúalanyok válaszaiban Többen alulról és felülről induló kezdeményezések együttesét említették Felülről irányított támogatási rendszer, gazdák együttműködésének buzdítása, helyi szakember irányította vízgazdálkodás

20 Fenntartható-e a jelen művelés hosszú távon Lehetőségek: művelési technikák változtatása kultúraváltás parcellaszerkezet optimalizálása komplex technológiai megoldások hatékony öntözés Többség úgy látja, a jelen művelés fenntartható lesz ugyan, de csak alkalmazkodással a változó körülményekhez. Helyi piac! Már társadalmi probléma a mezőgazdaság fenntarthatósága! (elvándorlás, művelés felhagyás)

21 Köszönjük a figyelmet! (WAHASTRAT HUSRB 1203/121/130) További információk elérhetőek a projekt honlapján: wahastrat.vizugy.hu