FORRÁSSZEMLE AZ EURÓPAI VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSRÓL

Átírás

1 O RS ZÁ GGYŐLÉSI KÖNYV TÁR - KÉPVISELİI KUTATÓS ZOLGÁLAT FORRÁSSZEMLE AZ EURÓPAI VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSRÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA MÁJUS

2 A Képviselıi Kutatószolgálat háttéranyagai 2005 Kutatószolgálati jelentések A közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslathoz A felsıoktatásról szóló törvényjavaslathoz A növényvédelemrıl szóló törvényjavaslathoz A földgázellátásról szóló törvény módosításához A villamos energiáról szóló törvényjavaslathoz A tıkepiacról szóló törvényjavaslathoz Az Európai Unió kábítószer-ellenes stratégiájáról és a nemzeti stratégiákról Sajtószemlék Az államot megilletı szavazatelsıbbségi részvény jogintézményének átalakításáról Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl A budapesti 4-es metró második szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslathoz A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl szóló törvényjavaslathoz A távhıszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz A nık munkavállalási esélyei címmel megrendezésre kerülı nyílt naphoz Forrásszemlék A temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló törvény módosításához A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslathoz Az agrár környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásainak tervezett átcsoportosításáról A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek egyedi tulajdonságainak védelmérıl A biomasszáról 2

3 Elıszó Az Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálata arra törekszik, hogy objektív és naprakész háttéranyagokkal, információs termékekkel szolgálja a képviselık törvényhozási, ellenırzési és képviseleti munkáját, ezért indította útjára 2004-ben az információs források széles körének feltárásán alapuló forrásszemlét is. Ezek a forrásszemlék egy-egy többnyire aktuális törvényjavaslathoz / bizottsági meghallgatáshoz kapcsolódó téma áttekintését tartalmazzák. Bemutatják a téma hazai és nemzetközi jogi/politikai/gazdasági/társadalmi környezetét, és további kiegészítı információkat kívánnak nyújtani a képviselık munkájához. Ez a forrásszemle a Környezetvédelmi bizottság május 19-én tartandó ülésének napirendjéhez készült. A REACH rendszer általános bemutatásán túl, részleteket közöl a témával kapcsolatos európai parlamenti vitákból, valamint számos kérdés és válasz ismertetésével segíti a további tájékozódást. Utolsó fejezeteiben a vegyipar, valamint egy brüsszeli székhelyő civil szervezet állásfoglalását közvetíti. A téma feldolgozásához az Országgyőlési Könyvtár saját adatbázisait, az Interneten elérhetı adatbázisokat, valamint a brüsszeli székhelyő civil szervezet, a Eurogroup for Animal Welfare információit használtuk fel. Az anyaggyőjtésnél fontos szempont volt a 2005 március 23-i hasonló témájú bizottsági ülésen elhangzott tájékoztatók figyelembe vétele. A Képviselıi Kutatószolgálat és a forrásszemle szerzıje készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (telefon: (1) , nora.elekhazy@ogyk.hu) 3

4 Tartalomjegyzék Kérdések és válaszok a REACH rendszerrel kapcsolatban... 5 A REACH-rıl általában Fel kell készülni a szigorú elvárásokra REACH számokban REACH, az új EU vegyszerpolitika EU parlamenti vita Parlamenti vita a vegyianyag-szabályozásról A parlamenti liberálisok optimisták a REACH-el kapcsolatban A vegyipari vita elérte az Európai Parlamentet Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális bizottság III/2004. sz. közlemény a képviselık részére A vegyipar véleménye Vihar a vegyi anyagok regisztrációs törvénytervezete miatt A Eurogroup for Animal Welfare civil szervezet állásfoglalása

5 Kérdések és válaszok a REACH rendszerrel kapcsolatban 1. Mi az új vegyszerstratégia általános célja? A két legfontosabb cél az emberi egészség és a környezet hatékonyabb védelme a vegyszerek által képviselt veszélyektıl, emellett az EU vegyipara versenyképességének növelése. A jövı vegyszerpolitikájának stratégiáját tartalmazó Fehér Könyvet 2001 februárjában adták ki, a Bizottság ebben fogalmazta meg a magas szintő kémiai biztonság és a versenyképes vegyipar biztosítását a REACH rendszer segítségével. A Fehér Könyv az alábbi célokat határozza meg, melyek egyensúlya biztosítja a fenntartható fejlıdést: Az emberi egészség a környezet védelme. Az EU vegyipara versenyképességének növelése. A belsı piac darabokra szakadásának megelızése. Az átláthatóság javítása. Az állatkísérletek minimalizálása. Az EU WTO szerinti nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés. A Bizottság által október 29-én javasolt rendszer kielégíti a fenti célokat. 2. Hogyan mőködik majd a REACH szerinti regisztráció? A REACH alapján történı regisztráció keretében a gyártó és importır cégeknek olyan információkat kell megadniuk az anyagok tulajdonságairól, melyek segítik a biztonságos kezelésüket, és ezeket egy regisztrációs dossziéban el kell juttatniuk a központi adatbázisba. A cégeknek minden évi 1 t-nál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagot regisztráltatniuk kell. Egy új, független Uniós hivatal kapja meg a dossziékat, és kezeli az adatbázist. A szükséges információk mennyisége a gyártott mennyiségtıl és az anyag tulajdonságaitól (veszélyesség) függ. A regisztráció során tájékoztatást kell adni: Minden egyes anyag fontos tulajdonságairól és veszélyeirıl (pszichokémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságok). Ezeket ha nem állnak rendelkezésre számos módon lehet megszerezni, pl. számítógépes modellezéssel, epidemiológiai vagy más vizsgálattal. Ha állatkísérletes vizsgálatra van szükség, azt a minimálisan szükséges mértékőre kell korlátozni, a rendelkezésre álló adatokat pedig közzé kell tenni. Ezzel csökkennek a költségek is. Minden állatkísérletet javasló beadványt ún. dossziéértékelésnek vetnek alá. Az egyes anyagok használatát a gyártó, importáló vagy a felhasználó határozza meg. Minden évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyaghoz ún. biztonsági jelentést kell beadni, mely tartalmazza az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó kockázatbecslést, valamint azt, hogy a kockázatok hogyan kezelhetık biztonságosan. Kisebb mennyiségek esetében a biztonsági adatokat a Biztonsági Adatlapon kell rögzíteni, és azt csatolni kell a mőszaki dossziéhoz. 5

6 Ahhoz, hogy az igen nagyszámú meglévı anyagot kezelni tudják, fokozatos megoldást javasolnak. A határidık az egyes anyagok mennyiségétıl és veszélyességétıl függnek. A legrövidebb határidejük az igen nagy mennyiségben ( 1000 t) gyártott, ill. az 1 tonna feletti mennyiségő CMR anyagoknak lesz, a tervek szerint ezeket 3 éven belül kell regisztráltatni. 3. Minden regisztrációhoz szükség lesz vizsgálatokra is? Nem. Ha elég információ áll rendelkezésre, a REACH azokat elfogadja. Új vizsgálatokra akkor van szükség, ha nem áll rendelkezésre a megfelelı információ, és egyéb információforrások sincsenek. A regisztráltatónak az állatkísérletek eredményeit meg kell osztania, így elkerülhetık az újabb vizsgálatok. 4. Mi az értékelés? Az értékelésnek két típusa van: a dosszié és az anyagértékelés. Mindkettıt a tagállamok illetékes hatóságai végzik. Dossziéértékelést végeznek az állatkísérletekre tett javaslatok ellenırzése, biztosítva, hogy ne kerüljön sor felesleges állatkísérletre. A regisztrációs dossziét abból a szempontból is ellenırzik, hogy megfelel-e a regisztrációs követelményeknek. Az anyagértékelést akkor végzik, ha fennáll a gyanú, hogy az adott anyag kockázatot jelent az emberi egészségre, ill. a környezetre (pl. hasonló szerkezető egy másik veszélyes anyaghoz, vagy egyéb okokból). Ezért az anyagértékeléskor megnéznek minden, az adott anyagra beadott regisztrációs dossziét, hogy találnak-e bennük további adatokat. Az anyagértékelés várhatóan azokra az anyagokra fog kiterjedni, melyek a legnagyobb kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre. A Hivatal kockázatalapú kritériumokat dolgoz ki az anyagértékelési prioritások megállapításához. Hogy a rendszer hatékonyan mőködjön, a tagállamok illetékes hatóságai ütemtervet készítenek minden egyes értékeléshez, és azt ennek alapján végzik. Az értékelés eredményeképpen lehet, hogy a regisztráltatónak további információt kell szolgáltatnia, vagy ki kell egészítenie a kérelmet a követelményeknek megfelelıen, vagy pedig segítenie kell a kockázatok tisztázásában. Ha minden tagállam egyetért abban, hogy további információra van szükség, a Hivatal hozza meg az errıl szóló döntést. Ha nincs egyetértés, a Bizottság dönt. 5. Mi az engedélyeztetés, milyen típusú vegyszereket kell engedélyeztetni? Minden nagy kockázatot jelentı anyagot engedélyeztetni kell. Az engedély a kérdéses anyag egyes felhasználásaira vonatkozik. Az engedélyt csak akkor adják meg, ha a gyártó vagy importır bizonyítani tudjam, hogy a kockázat megfelelıen kezelhetı, vagy az anyag használata a kockázatot meghaladó mértékő szociálisgazdasági elınyökkel jár. Ez utóbbi esetben meg kell fontolni a lehetséges helyettesítést. A hatósági döntéskor számításba veszik a helyettesítési tervet, pl. ha az ipar ez irányú kutatásokat végez. Harmadik fél is adhat információt a Hivatalnak az anyagok és technológiák lehetséges helyettesítésérıl. 6

7 6. Meddig fog tartani, míg az összes, a REACH által érintett vegyszert regisztrálják? A már piacon lévı anyagokat fokozatosan vonják be a REACH-be. A nagy mennyiségő és a CMR anyagokat fogják elsıként regisztrálni. A határidıt a szabályozás hatálybalépésétıl számítják, a következıképpen: 3 év a nagy mennyiségben gyártott ( 1000 t/év) és a CMR anyagokra 1 t/évtıl, 6 év a t/év közötti mennyiségekre, 11 év a kis mennyiségben (1 100 t) anyagokra. 7. Milyen kategóriába kerülnek a nagy kockázatot jelentı anyagok, azaz azok, melyeket értékelni kell? Mindhárom mennyiségi kategóriában vannak CMR anyagok, ezeket mindenképpen az elsı körben kell regisztráltatni. Részletekrıl majd a regisztrációs dossziék beérkezése után lehet beszélni. 8. Ha egy anyagot regisztráltak/értékeltek/engedélyeztek, lehet azt minden területen alkalmazni? Nem, a regisztráció, értékelés és engedélyezés adott felhasználásokra fog vonatkozni. Azok a gyártók, akik egy terméket ettıl eltérı célra kívánnak használni, a regisztrációt erre a területre ki kell terjeszteniük. Amennyiben veszélyes anyagról van szó, az új felhasználás is engedélyezés tárgya lesz. 9. Minden vegyszerre vonatkozni fog a REACH? A nemizolált intermedierek teljes mértékben kiesnek a REACH hatálya alól. Az intermedierek olyan vegyszerek, melyekbıl más vegyszereket állítanak elı. A nemizolált intermediereket nem választják el a többi vegyszertıl egy adott kémiai rendszeren belül. Az izolált intermediereket regisztráltatni kell, de egyszerőbb információkat kell róluk adni, a velük kapcsolatos kisebb kockázat miatt. Az izolált intermediereket a gyártás során elválasztják a többi anyagtól. A polimerek is kivételt jelentenek. Mindazonáltal a Bizottság bevezetheti ezekre is a regisztrációs kötelezettséget, amennyiben sikerül gyakorlatban használható, költséghatékony megoldást találni a veszélyes polimerek azonosítására. 10. Tiltani vagy korlátozni fogják a veszélyes anyagok használatát? Számos veszélyes anyagot lehet biztonságosan használni, ha a kockázatkezelési eljárásokat figyelembe veszik, mint pl. a jó szellızés vagy a védıruházat használata. A REACH-en belül a veszélyes anyagok engedélyeztetési eljárás alá esnek, és bármely más anyag is korlátozható. A korlátozás jelenti a rendszer biztonsági hálóját. A Bizottság EU-szintő korlátozást vezethet be minden olyan anyagra, mely elfogadhatatlan kockázatot jelent, figyelembe véve a szociálisgazdasági tényezıket is. A korlátozásba tartozik az adott anyag egyes termékekben történı felhasználásának tilalma, vagy a fogyasztók által történı felhasználás tilalma, vagy a teljes tiltás. 7

8 11. A peszticidekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban lévı vegyszerekre is vonatkozik a REACH? Egyesek igen, egyesek nem. A REACH célja, a meglévı EU szabályozás kiegészítése, nem pedig az azzal való átfedés. 12. Az olyan vegyszerkeverékeket, mint pl. a festékek is regisztráltatni kell? Mivel a REACH anyagalapú, a keverékekben lévı egyes anyagokat kell regisztráltatni, magukat a készítményeket nem. Ha a készítményt eladják, a teljes készítményre vonatkozóan kell megadni a biztonsági információkat. 13. A mindennapokban használatos vegyszereket is regisztráltatni kell? A legtöbb termék, pl. lábbeli, textil, tartalmaz vegyszereket. Ezek között vannak potenciálisan a környezetre és az egészségre veszélyesek is. Azokat az anyagokat, melyek a termék használatakor kikerülnek belıle (pl. tinta a tintapatronban) regisztráltatni kell, ha veszélyesek. Ugyanazok a mennyiségi határok és tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint az egyéb anyagokra. Ha a kibocsátás nem a felhasználás része, de megtörténhet (pl. formaldehid a farostlemezbıl), az anyagot jelezni kell a Hivatalnak, mely eldönti, hogy szükségese a regisztráció. 14. A vegyszereket tartalmazó termékeket kell majd címkézni? Nem szükséges, mivel minden fogyasztási cikk tartalmaz vegyszereket, és a legtöbbjük biztonságos. Mindazonáltal az iparnak igazolni kell a biztonságos használatot, és ezért szükség lehet a biztonságos használatot bemutató címkére. 15. Mi lesz a tagállamok hatóságainak szerepe a REACH-ben? A tagállamok illetékes hatóságai felelısek az értékelés megvalósításáért. Kezdeményezhetnek korlátozó intézkedéseket, és hatályba léptetik az új rendszert az illetékességi területükön. Szakértıi tevékenységet folytatnak a Hivatal megfelelı mőködésének biztosítása érdekében. 16. Mi lesz a Vegyszer Hivatal szerepe? A létrehozandó Hivatal, melyet fıként a regisztrációs és engedélyezési díjakból fogják fenntartani, a REACH rendszer központja lesz. Létrehozza és kezeli a rendszer mőködéséhez szükséges adatbázist, és koordinálja az értékelési folyamatot. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e további információt kérni az ipartól. Tanácsot ad a Bizottságnak az engedélyezéssel kapcsolatos prioritások felállításában. Emellett számos mőszaki bizottságot mőködtet, és elıkészíti a bizottsági döntéseket. 17. Mi lesz a Bizottság szerepe? A Bizottság áttekinti a Hivatal mőködését, dönt azokban a kérdésekben, melyekben a tagállamok nem értenek egyet. Emellett megfelelı kockázatbecslés és szociálisgazdasági elemzés után dönt az engedélyezési és korlátozási kérdésekben is. 8

9 18. Mi az új politika törvényes alapja? A Bizottsági javaslat az EK Alapszerzıdés 95. paragrafusán alapul. 19. Mi a különbség a REACH és a jelenlegi rendszer között? A jelenlegi szabályozás szerint a hatóságok feladata a piacon lévı vegyszerekkel kapcsolatos biztonsági információk közzététele. A REACH ezt megfordítja, a felelısség átkerül az iparhoz. Az ipar feladata a kockázatbecslés és a biztonságos használat biztosítása. Ugyanakkor a rendszer hatékonyságának növelése új, biztonságosabb vegyszerek kifejlesztésének támogatását és az EU vegyipara versenyképességének növelését célozza. A Biztonsági adatlapok (BA) szolgálnak a jelenlegi rendszerben meglévı információknak a REACH-be történı átvitelére. A BA jól ismert, nemzetközileg elfogadott kommunikációs eszköze a kémiai veszélyekkel, kockázatokkal és kockázatcsökkentéssel kapcsolatos információknak. A BA elsıdleges kommunikációs eszköz lesz a REACH-en belül is. A két rendszer összehasonlítása: Jelenlegi rendszer Rések vannak az európai piacon jelenlévı vegyszerekkel kapcsolatos ismereteinkben. A bizonyítás terhe a hatóságokon van: Nekik kell biztosítaniuk, hogy egy vegyszer használata nem biztonságos, mielıtt korlátozó intézkedéseket vezetnének be. Az új anyagok bejelentése már évi 10 kg fölött kötelezı. Már ezen a szinten is egy állatkísérlet szükséges. 1 t esetében egész vizsgálatsorozatot írnak elı. Az új anyagok piaci bevezetése viszonylag költséges, ez a jól bevált régi anyagok használatát támogatja. A hatóságok feladata a megfelelı kockázatbecslés elvégzése, ami lassú és fáradságos. 20. Kinek és mit kell tennie a REACH szerint? REACH A REACH bezárja az ismeretekben lévı réseket, mivel minden olyan vegyszerrıl, melybıl évente több mint 1 t-át gyártanak, vagy importálnak. A bizonyítás terhe az iparé. Igazolniuk kell, hogy az adott vegyszer felhasználása biztonságos. Az ellátási lánc minden szereplıjének biztosítania kell a vegyszerek biztonságos használatát. A regisztrációra csak akkor van szükség, ha a mennyiség eléri az évi 1 t-át. Amennyire csak lehet, kerülni kell az állatkísérleteket. A biztonságosabb anyagok kifejlesztését a REACH támogatja: Több a kivétel a kutatás-fejlesztés esetére, alacsonyabb az új anyagok regisztrációs költsége, és az engedélyezési döntés elıtt meg kell vizsgálni a helyettesítı anyagok alkalmazásának lehetıségét. Az ipar a felelıs a biztonság becsléséért és a felhasználási körülmények meghatározásáért, még a termelés és az értékesítés elıtt. A hatóságoknak így csak a veszélyes anyagokra kell koncentrálniuk. 9

10 A felelısségek megosztása: Regisztráció Értékelés Engedélyezés Korlátozás Ipar Összegyőjti és átadja az adatokat. Kockázatbecslést végez, és meghatározza a kockázatkezelési eljárásokat. Napra készen tartja a regisztrációt. Javaslatot tesz a szükséges vizsgálatokra. További információkat szolgáltat Továbbítja a kérelmezı dossziét. Szociálisgazdasági becsléseket ad. Hivatal Megkapja a regisztrációs dossziékat. Ellenırzi azok teljességét. Kezeli az adatbázist, és biztosítja, hogy az információk nyilvánosságra kerüljenek. Koordinálja a tagállamok hatóságainak munkáját, értékelési kritériumokat fejleszt ki, döntést hoz, hogy szükség van-e további információkra az ipartól, ha ezzel minden tagállam egyetért. Megjelenteti a kérelmeket a weblapján. Prioritásokat javasol. Tervezett megoldásokat bírál el. Segíti a Bizottságot a döntéshozatalban. Véleményez. Nyilvánosságra hozza a tagállamok korlátozási javaslatait és a Bizottság tervezett döntéseit az Interneten. Tagállamok hatóságai 21. Milyen felelısség hárul a REACH szerint az iparra? Európai Bizottság Végrehajtás Felülvizsgálja az egyes dossziékat. Tervet készít az anyagok értékelésére, és kivitelezi azokat. Döntési terveket készít a további információs igényrıl. Továbbítja a javaslatokat a veszélyes anyagokról (CMR, PBT, vpvb). Továbbítja a javaslatokat Döntést hoz a többlet információ bekérésérıl, ha a tagállamok között errıl nincs egyetértés. Döntéseket hoz Döntéseket hoz a termelést, értékesítést és felhasználást érintı korlátozásokról Az új szabályozás címzettjei a gyártók, forgalmazók, importırök és közbensı felhasználók. 10

11 A gyártók termelik a kérdéses anyagokat. Az importırök behozzák azokat az EU-n kívüli országokból, a közbensı felhasználók pedig ipari vagy szakmai felhasználói a vegyszereknek. A forgalmazók csak tárolják, ill. elhelyezik a piacon a vegyszereket. Egyesek közülük a vegyszerek keverésével készítményeket állítanak elı (pl. tintát), mások késztermékek elıállításához használják fel az anyagokat, ill. készítményeket (pl. golyóstollak, székek, autók), vagy a termelés során használják ıket (pl. CD gyártók, akik a gépek tisztítására hasznának zsírtalanítókat). A REACH követelmények fıként a gyártókra és importırökre vonatkoznak. Nekik kell adatokat szolgáltatniuk a vegyszerekrıl, kidolgozni a kémiai biztonsági szabályokat és alkalmazni a kockázatkezelési eljárásokat. A közbensı felhasználókat el kell látni biztonsági információval a nekik eladott vegyszerekrıl, nekik pedig követniük kell azokat a vegyszerek felhasználása során. Az ı feladatuk annak biztosítása, hogy a felhasználók (ipari felhasználók vagy fogyasztók) minden szükséges információt megkapjanak ahhoz, hogy a termék felhasználása biztonságos legyen. Ha egy vegyszert olyan célra használnak, mely nem szerepelt az eredeti regisztrációban, az új felhasználást vagy a kockázat csökkentı eljárásokat jelenteni kell a Hivatalnak, ha az évi 1 t-nál nagyobb mennyiséget érint. A forgalmazóknak szintén mellékelniük kell az általuk eladott termékekhez a szükséges biztonsági információt. 22. Milyen hatása lesz a REACH-nek a kis és közepes vállalkozásokra? A kis és közepes vállalkozások (SME) fontos részét képezik az EU vegyiparának. Mivel a biztonság függetlenül a vállalkozás méretétıl kulcsfontosságú, a REACH információs elvárások a vegyszerek termelt, mennyiségétıl, felhasználásától és tulajdonságaitól függenek, nem pedig a cég forgalmától vagy a dolgozók számától. Számos SME-t fog érinteni az új szabályozás, melyek közbensı felhasználóként vegyszereket vásárolnak, dolgoznak fel saját termékük gyártása során, vagy használnak vegyszereket egyéb, a mőködéssel kapcsolatos célokra. Az értéknövelés láncban elfoglalt helyük alapján a legtöbb általuk használt vegyszer már regisztrált. A kockázatbecsléskor a gyártóknak és importıröknek biztosítaniuk kell a közbensı felhasználók magas szintő kémiai biztonságát, valamint költségeik csökkentését. Annak a közbensı felhasználónak, mely a felhasználását titokban kívánja tartani, saját kockázatbecslést kell készítenie. A gyártó SME-k a REACH innovációt segítı hatását fogják érzékelni, vagyis: A termék és folyamatorientált kutatás és fejlesztés során az anyagok mentesülnek a vizsgálati elvárások alól. Nem kell regisztráltatni az 1 t/év alatti mennyiségeket. A kis mennyiségő termékek esetében könnyített információszolgáltatási kötelezettség (regisztrációs határ 1 t/év/gyártó/importır, 1 10 t között általában csak in vitro vizsgálatok). Ez csökkenti az SME-k gyártási költségeit, melyek jellemzıen ebben a nagyságrendben gyártanak. Az adminisztratív terhek és költségek részben megoszthatók a regisztráltatók között az elızetes regisztrációs folyamatban. 23. Hogyan segíti elı a REACH a biztonságosabb anyagok kifejlesztését célzó innovációt? Az ipar versenyképességének javítása a REACH egyik célja, ennek érdekében segíti a K+F tevékenységet. Pl.: 11

12 A termék és folyamatorientált kutatás és fejlesztésben felhasznált anyagokat 5 évig nem kell regisztráltatni, mely további 5 évvel meghosszabbítható. (Az orvosi termékekben használt anyagokra ez az idıtartam 15 év is lehet.) A REACH határérték (1 t/év) sokkal magasabb az új anyagokra jelenleg érvényes 10 kg-nál. Az új anyagok regisztrációs költsége lényegesen alacsonyabb lesz, mint a mostani bejelentési költség. A regisztráció gyorsabb lesz, mint a jelenlegi bejelentési eljárás, így lerövidül a piacra juttatási idı. Az engedélyezési követelmények a cégeket új, helyettesítı anyagok keresésére ösztönzik. Vége lesz az új anyagok régiekkel szembeni diszkriminációjának. 24. Mennyibe fog kerülni a REACH? Vizsgálati és regisztrációs költségek: A Bizottság hatásvizsgálata szerint a REACH-nek a vegyipart közvetlenül érintı költsége összesen 2,3 milliárd 11 év alatt, beleértve a Hivatalnak fizetendı 0,3 milliárd -t is. A közbensı felhasználók költségei: Ez a becslések szerint 2,8 3,6 milliárd, ha a várakozások szerint a termékeknek mintegy 1 2%-át vonják ki a piacról gazdaságtalanság miatt. A költségek 4,0 5,2 milliárd -ra nıhetnek, ha az ipar a költségeinek nagyobb hányadát hárítja át a felhasználókra. Összes költség: A vegyipart és a közbensı felhasználókat érintı összes költség 2,8 5,2 milliárd. Makrogazdasági szempontból az EU GDP-jére ez csak elenyészı mértékben hat. 25. Melyek a REACH fı elınyei? A REACH elınyei: A vegyszerek tulajdonságainak jobb és korábbi azonosítása révén csökken az emberi egészséget veszélyeztetı kockázat és javul a környezet minısége. A veszélyek azonosítása és az általuk okozott kockázat jobb kezelése elısegíti a vegyszerek által okozott egészségügyi problémák csökkentését, ezzel pedig csökkenti a nemzeti egészségügyi rendszerek költségeit. Az eredmények fokozatosan jelennek meg, ahogy egyre több anyagot regisztrálnak. A környezettel és emberi egészséggel kapcsolatos elınyök számottevıek lesznek. A Bizottság hatásvizsgálata szerint az elınyök elérhetik 30 év alatt az 50 milliárd -t. A környezeti elınyök jelentıs részét pénzben nem lehet kifejezni. Az európai vegyipar is élvezni fogja a rendszer által nyújtott elınyöket. A közbensı felhasználók megkapják a szükséges biztonsági információt az általuk vásárolt vegyszerekrıl. Szorosabb lehet a kapcsolatuk a beszállítóikkal, és jobban megvédhetik dolgozóik egészségét, termékeik pedig biztonságosabbak lesznek a fogyasztók egészsége és a környezet szempontjából. 26. Csökkeni fog a vegyszerek száma a REACH következtében? Valószínő, hogy lesznek vegyszerek, melyeket nem fognak regisztrálni, mivel a gyártók szerint nem fogja megérni a ráfordított költséget. A Bizottság becslése szerint ez a jelenleg piacon lévıs vegyszerek 1 2%.át érintheti. 12

13 A vegyszerpiac dinamikus természete miatt nehéz elképzelni, hogy alapvetı fontosságú vegyszerek eltőnjenek a piacról anélkül, hogy ne jelenne meg valamilyen helyettesítı anyag. A REACH rendszer elısegíti az innovációt, arra sarkallja a cégeket, hogy helyettesítsék azon anyagaikat, melyeket engedélyeztetniük kell. A közbensı felhasználók részt vehetnek a konzorciumokban mint információszolgáltatók és felhasználók. 27. Megnı a REACH következtében az állatkísérletek száma? A kis mennyiségő vegyszerek (1 10 t/év/gyártó/importır) az állatkísérleteket lehetıleg el kell kerülni. Nagyobb mennyiség esetében akkor lehet szükség állatkísérletekre, ha a rendelkezésre álló adatok és a validált alternatív megoldások nem elégségesek. Az egyes, nagyobb mennyiségő vegyszerek esetében állatkísérleteket elıirányzó vizsgálati programokat a kísérletek megkezdése elıtt az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Mindenképpen elkerülendı a kísérletek többszörös elvégzése, ezért szükséges az egyes cégek közti információcsere. 28. Hogyan fogja a REACH kiegészíteni az egyéb EU szabályozást? A REACH szabályozást úgy alakítják ki, hogy elkerüljék az egyéb szabályokkal való átfedést. A REACH keretében keletkezı információk más szabályozási folyamatokban is felhasználhatók és felhasználandók. A REACH önmagában mintegy 40 irányelvet és szabályozást fog helyettesíteni, ugyanakkor érvényben marad további 20, vegyszerekre vonatkozó szabályozási dokumentum, pl. a veszélyes anyagok címkézésérıl. 29. Milyen konzultációk voltak/lesznek a bevezetésig? A teljes tervezési folyamat elıtt és alatt a Bizottság állandó információs kapcsolatban állt a tagállamokkal, harmadik országokkal, ipari és civil szervezetekkel. Tagállamok: Rendszeres kapcsolat az illetékes hatóságok részvételével rendezett találkozók révén. Egyes tagállamok részt vettek a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. Több tagállam adott írásos véleményt. Harmadik országok: Állapotjelentések, informális konzultációk és levelek segítették, hogy a harmadik országok és szövetségeik véleményét figyelembe vehessék, emellett számos találkozóra és megbeszélésre is sor került. Ipar: Különbözı ágazatokból számos ipari szövetség juttatta el véleményét a vegyszerstratégiáról. Kétoldalú megbeszélések és az ipar által szervezett különbözı konferenciák tették lehetıvé a folyamatos véleménycserét. A különbözı ipari szervezetek által delegált tagok részt vettek a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. Civil szervezetek: Környezetvédı, fogyasztói és az állati jogokat védı szervezetek adtak írásos véleményt a vegyszerstratégiáról. A nagyobb környezetvédı szervezetek és az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) képviselıit meghívták az illetékes hatóságok találkozóira. Az állati érdekeket védı csoportok is lehetıséget kaptak véleményük kifejtésére, elsısorban az állatkísérletek kérdésében. Több, a civil szervezetek által delegált szakértı vett részt a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. 30. Ki vett részt az Internetes konzultációban? Több mint 6000 válasz érkezett be az Internetes konzultáció során az ipar képviselıitıl, magánszemélyektıl, civil szervezetektıl, stb. A válaszolók mintegy fele volt valamilyen vállalkozás, beleértve a legnagyobb vegyipari cégeket, de számos kis és közepes 13

14 vállalkozás is volt köztük. Részt vettek a különbözı kereskedelmi szervezetek is. Egyes civil szervezetek magánszemély aláírásával nyomatékosították az egészség és a környezet fokozott védelme iránti igényüket. Válaszoltak a szakszervezetek is. Hat EU tagállam is ismertette véleményét, emellett számos regionális hatóságtól és állami intézettıl is érkezett állásfoglalás. Számos kulcsfontosságú kereskedelmi partner (többek közt az USA, Japán, Kína) is hozzászólt. 31. Milyen változásokhoz vezetett az Internetes konzultáció? Az Internetes konzultáció eredményeképpen számos értékes információ érkezett be, melyek segítik a REACH jobb mőködését. Megtartva a Fehér Könyv alapelveit sikerült számos ponton egyszerősíteni. Jelentısen csökkennek a közbensı felhasználók terhei Nem lesz szükség elızetes kémiai biztonsági jelentésre Kimaradnak a regisztrációból a polimerek Könnyebb regisztráció az 1 10 t/év közötti mennyiségben termelt anyagok esetében A veszélyes anyagok cseréjének támogatása Könnyebb adminisztráció Nagyobb törvényes biztonság, bizalmas adatok védelme, kivétel a K+F tevékenység esetére Egyszerőbb követelmények; csak a veszélyes anyagokat adott koncentráció felett tartalmazó készítmények esetében kell kémiai biztonsági becslés, és a készítményeket egységként kell kezelni, nem pedig egyesével vizsgálni a felhasznált anyagokat. 32. Milyen nemzetközi kezdeményezések léteznek a kémiai biztonság terén? Mivel a vegyi anyagokkal világszerte kereskednek, a kémiai biztonság globális érdek, ezt mutatja számos kezdeményezés ezen a területen. Foglakozik a kérdéssel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP), az OECD, stb. 33. A REACH javaslat kompatibilis a WTO-val? A WTO szabályok megengedik, hogy a tagok az emberi egészség védelmében olyan intézkedéseket tegyenek, melyek nem diszkriminatívak más tagokkal szemben. Elvárás, hogy az intézkedések arányosak legyenek a célokkal. A REACH rendszer mind az EUbeli, mind az EU-n kívüli gyártókra vonatkozik, az elvárások is azonosak. A REACHen belül el lehet fogadni nem EU-ból származó vizsgálati eredményeket is, amennyiben azok nemzetközileg megbízhatóak. 1 A REACH-rıl általában Fel kell készülni a szigorú elvárásokra április Forrás: március 6. 14

15 (...) Az EU 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tőr további halasztást, ezért 2003 októberére elkészítette a REACH elnevezéső új szabályozási rendszert. Ezt nyújtotta be a Bizottság az EU Parlamentnek és a Tanácsnak, melynek vitája zajlik jelenleg is az EU szakértıi munkacsoportjaiban és a tagállamokban is. Elıreláthatóan még 2005 folyamán lezajlik a tervezet EU-parlamenti vitája, és várhatóan 2007-ben nyeri el a jogszabály a végleges változatát. Ennek célja, hogy a vegyi agyagokat forgalomba kerülésük elıtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenırizzék. A tervezet elsıdleges jelentısége, hogy szemléletet vált: ezentúl a gyártó felelıssége lesz bizonyítani, hogy termékei biztonságosak. Ha a REACH-et az EU parlamentje elfogadja mint törvényt, akkor a tagállamoknak kötelességük lesz hatályba léptetni. A tervezet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében mintegy 3000 új és régi vegyi anyag regisztrálását, bevizsgálását és engedélyezését írná elı az elkövetkezendı 11 év alatt, ami alapvetıen befolyásolná az ágazat jövıjét. Ez az évi egy tonnánál több vegyi agyagot elıállító, illetve importáló vállalatokra róna többlet kötelezettségeket. Az 1-10 tonnáig terjedı mennyiségő vegyi anyagok esetében 19 kizárólag élı szervezeten kívüli vizsgálatot kell teljesíteni, míg az 1000 tonnát meghaladó mennyiségnél már 56 a teljesítendı vizsgálatok száma. Az engedélyezés egyik célja, hogy a kiemelten veszélyes vegyi anyagokat biztonságosabb, kevésbé kockázatos anyagokra cserélje az ipar. Ennek érdekében egy adott idıpont után az engedélyeztetési körbe vont rákkeltı, toxikus vagy endokrin rendszert romboló anyagokkal végzett valamennyi tevékenységet tiltaná a REACH. Ez alól kivétel az EU Bizottság által engedélyezett adott anyaggal végzett adott tevékenység, ha a kérelmezı cég bizonyítja, hogy megfelelı módon felügyeli a vegyi anyag használatával járó kockázatot, vagyis tartani tudja az egységes környezethasználati engedélyrıl szóló jogszabályt és a Víz Keretirányelv alapján kiadott engedélyekben szereplı határértékeket. A REACH irányítására, a tudományos és a szakmai háttér biztosítására a rendelet létrehoz egy Európai Vegyi Anyag Hivatalt. Az új szabályozás bevezetése azt a célt tőzte ki, hogy 2018-ra Európát megtisztítsa a káros vegyi anyagoktól. Az EU Bizottság hatásvizsgálata szerint a REACH uniós vegyipart és a közbensı felhasználókat érintı összes költsége 11 év alatt 2,8-5,2 milliárd euró ( milliárd forint) lehet, amely makrogazdasági szempontból az EU GDP-jére csak elenyészı mértékben hathat. Ebbıl a vegyipart közvetlenül érintı költség elérheti a 2,3 milliárd eurót (580 milliárd forint), beleértve az Európai Vegyi Anyag Hivatalnak fizetendı 0,3 milliárd eurót (75 milliárd forint) is. A közbensı felhasználók költségei a becslések szerint 2,8-3,6 milliárd eurót tehet ki, ha a várakozások szerint a termékek 1-2 százalékát kivonják a piacról gazdaságtalanság miatt. Ezzel szemben az EU Bizottság szerint a REACH hatásának elınyei 30 év alatt elérhetik akár az 50 milliárd eurót, bár a környezeti elınyök jelentıs részét pénzben nem lehet kifejezni. Az Unió bizottsága szerint ez a nyereség úgy alakul ki, hogy a 15

16 vegyszerek tulajdonságainak jobb és korábbi azonosítása révén csökken az emberi egészséget veszélyeztetı kockázat, és javul a környezet minısége. A veszélyek azonosítása és az általuk okozott kockázat jobb kezelése elısegíti a vegyszerek által okozott egészségügyi problémák mérséklését, ami csökkenti a nemzeti egészségügyi rendszerek költségeit. Az eredmények fokozatosan jelennek meg, ahogy egyre több anyagot regisztrálnak. 2 REACH számokban április Forrás: Gazdasági Tükörkép. OBSERVER 3 Forrás: Ma és Holnap. OBSERVER 16

17 17

18 REACH, az új EU vegyszerpolitika április 6. A Szociális Párbeszéd Bizottság legutóbbi ülésén Steve Hollins, az EU vállalkozási bizottságának képviselıje ismertette a sokat emlegetett REACH rendszerrel kapcsolatos fejleményeket. Az ı elıadásából következik néhány fontosabb részlet. Az EU Bizottsága 2003 októberében vezette be a REACH (Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals) rövid névvel ellátott új szabályozási rendszert, amely az új vegyszerek regisztrálását, kiértékelését és engedélyeztetését teszi kötelezıvé. A Bizottság szabályozási javaslatainak létrehozása során a legfontosabb szempont a fenntartható fejlıdés. Meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági, szociális és környezetvédelmi érdekek között. A Parlament elé tárt módosítási javaslat egyik fı célja a belsı piac mőködésének biztosítása. Ez nagyon fontos az ipar számára, hiszen egy biztos keretet nyújt a vegyszerek szabad áramlásának, és megvéd a nemzeti szabályozások kockázatától. Egy új, erıs és független vegyszerügynökség jön létre, mely biztosítja a REACH rendszer helyes alkalmazását az EU minden országában. Székhelyeként Finnországot jelölték ki. Az ügynökség tanácsokat adhat a Bizottságnak az anyagok értékelésének prioritásairól, és biztosítja az engedélyeztetési határidık betartását. Az erıforrások optimális kihasználásának érdekében az ügynökség további feladata egy információs adatbázis létrehozása a vegyi anyagokról, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok értékelési terveit megfelelıen koordinálják. A legfontosabb szempont, hogy a rendszer megvalósítható és költség-hatékony legyen. Ennek megvalósítását célozzák a legújabb módosítási javaslatok. Ezek közé tartozik az elızetes vegyszerbiztonsági jelentések (CSR) megszőntetése. Az eredeti szabályozás szerint minden vegyi anyagra egy éven belül kellett volna elkészíteni ezeket. Egy másik könnyítés a 10 tonna alatti mennyiségben elıállított anyagok terheinek csökkentése az által, hogy már nem kérik a vegyszerbiztonsági felméréseket a legfontosabb biztonsági és használati információkat tartalmazó technikai dosszié helyett. A módosítás szerint a felhasználók már nem kell vegyszerbiztonsági felméréseket készítsenek, helyettük elkészítik a gyártók, vagy az importálók a felhasználók által megadott felhasználási területre vonatkozóan. A polimereket kivonnák a regisztrálási kötelezettség alól, csak az izolált köztes termékek egyszerősített regisztrálását kérnék, amennyiben ezeket a helyszínen kezelik, vagy ellenırzött körülmények között szállítják. A beszerzési láncban az információk átadását továbbra is a jól ismert és nemzetközileg elismert biztonságtechnikai adatlapok biztosítanák. A REACH rendszerbe a módosítási javaslatok olyan elemeket is beépítenek, amelyek ösztönzik az innovációt. A javasolt rendszer például a regisztrációs küszöböt 10 kg-ról 1 tonnára emelné. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési próbaidıszak akár 10 évre is kinyúlhatna. A kis mennyiségő anyagok regisztrációjához kért információs követelmények csökkennek, és ez által az anyagok piacra vitele egyszerősödne és csökkennének ennek költségei. Az árucikkekben található vegyi anyagokra vonatkozó részeket is kiegyensúlyozottabbá és megvalósíthatóbbá teszi a javaslat. Itt csak azokra az anyagokra vonatkozna a regisztrációs kötelezettség, amelyek az árucikk rendeltetésszerő használata során felszabadulnak és veszélyesnek minısítettek. A normál 1 tonnás küszöb a gyártókra és importırökre vonatkozna. A módosítási javaslat kidolgozását megelızı idıszakban a Bizottság internetes konzultációt tartott az érdekelt felekkel. Ennek figyelembe vételével hozta létre a költségcsökkentési javaslatokat is. 18

19 A javaslat a közvetlen költségeket akár 80%-kal is csökkentené. Ennek következtében a közvetlen a bevizsgálási és regisztrációs költségek, beleértve az ügynöki költségeket is, 2,3 milliárd eurót tennének ki, és ez 11 évre oszlana el. A felhasználókra kifejtett hatás is nagymértékben enyhülne az eredeti elképzeléshez képest. Az elemzések szerint ezek a költségek 2,8-5,2 milliárd euró intervallumban lesznek. A jövıre nézve a Bizottság azt javasolja, hogy hozzanak létre stratégiai társulásokat az iparral való együttmőködés javításának érdekében. Így könnyebben ellenırizhetıvé válnának a rendszer már mőködı elemei, és könnyebben elıkészíthetnék az új vegyszerügynökség létrejöttét. Jelen pillanatban a Bizottság és a Parlament komoly vitákat folytat a REACH rendszerrel kapcsolatosan, és arra törekednek, hogy elıkészítsék a végsı megegyezés alapjait. A Bizottság egy hatékony átmeneti stratégián dolgozik, amely szükséges a REACH rendszer bevezetéséhez. Ezt teljes együttmőködésben teszi az érdekelt felekkel. 4 EU parlamenti vita Parlamenti vita a vegyianyag-szabályozásról Brüsszel, március 17. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága, amely a Házban elsısorban felelıs a REACH néven ismert vegyipari reformokért, hétfın vitát tartott a dosszié állásáról. Jelenleg az elsı olvasat elején járunk, a módosító indítványok leadásának határideje április vége. Guido Sacconi, a REACH-ért felelıs olasz szocialista jelentéstevı azt mondta, hogy a Parlament nagyon várja az Európai Bizottság március végére, április elejére ígért új, végsı hatástanulmányát, mert ettıl várják, hogy bizonyos vitás kérdések különösen a végfelhasználók ( downstream users ) és elsısorban a kkv-végfelhasználók helyzete tisztázódjanak. Sacconi szerint az eddig egyeztetések során világossá vált, hogy az EP-ben meglehetısen nagy egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a vegyi anyagok jóváhagyásáért és regisztrációjáért felelıs uniós ügynökségnek erıs jogosítványokat kell adni; nagy támogatást élvez az OSOR (az egy anyag, egy regisztráció elve, ami lehetıvé teszi, hogy azonos vegyületeket együtt regisztráljanak vállalatok költségmegtakarítás céljából); alapvetıen egyetértés van az állatkísérletek csökkentésének céljában; rendkívül kényesek viszont a regisztráció által felvetett adatvédelmi problémák: az ágazatban sokan attól tartanak, hogy a nyilvános regisztráció versenyhátrányba hozhatja ıket más vállalatokkal szemben, üzleti titkok kiszolgáltatásához vezethet. 4 Forrás: 19

20 Chris Davis liberális képviselı amiatt aggodalmaskodott, hogy ha a Bizottság új hatástanulmánya túl késın fog megjelenni, kevés idıt hagyva az EP-nek a módosító indítványok elkészítéséhez. Davis egyetértett, hogy erıs vegyi ügynökségre van szükség, és ebben az új szervben látta eszközét annak, hogy az állatkísérleteket drámaian csökkenteni lehessen Európában. Azt javasolta, hogy a vegyi anyagok regisztrációs díját fordítsák alternatív kísérleti módszerek kifejlesztésére, ezzel is megkímélve egy csomó állat életét. Egy másik képviselı azt vetette fel, hogy a szabályozás életbe lépését követı regisztrációs hullámot (mintegy harmincezer vegyi anyag van forgalomban, amit a REACH értelmében várhatóan be kell majd jegyeztetni) úgy fogják meg, hogy átmeneti idıszakot mondjuk hat hónapot adnak a kisebb vállalatoknak, akiknek így csak késıbb és fokozatosan kell eleget tenniük regisztrációs kötelezettségüknek. Többen felvetették, hogy a tömegkritérium nem elégséges önmagában a vegyi anyagok csoportba rendezésénél, mert a tonnaszám önmagában nem mond sokat egy anyagról; ehelyett rendes veszélyességi kritériumokat kellene bevezetni, például biotoxicitás, felmalmozódás vagy lebomlási idı. Megint mások úgy vélték, hogy több anyagfajta van, amit ki lehetne zárni a REACH hatálya alól: például a kokszot, ami vegyileg tisztább, mint a REACH által nem érintett szén, a jelenleg javaslat által mégis bejegyzésre köteles anyagnak minısülne. Egy képviselı az összes kozmetikumot ki akarta venni a szabályozás hatálya alól, mert, mint mondta, arra már úgyis vonatkozik egy uniós jogszabály, amit ráadásul hamarosan úgyis frissíteni kell. Mint arról korábban beszámoltunk, a Tanácsban a nemzeti kormányok képviselıi az EP-vel párhuzamosan szintén megkezdték az elsı olvasatot. A szakdiplomaták eddig a javasolt szabályozás negyedik és ötödik fejezetét vizsgálták meg kimerítıen, a hozzácsatolt kiegészítésekkel és mellékletekkel együtt (információ és végfelhasználók). A következıkben a figyelem a hatodik, a hetedik és a nyolcadik fejezetre fordul (anyagok értékelése, jóváhagyása és a veszélyes anyagok gyártásának és használatának korlátozása), a következı miniszteri szintő tárgyalási forduló pedig június 6-án és június 25-én lesz, a versenyképességi tanácsban és a környezetvédelmi tanácsban. Fontos esemény lesz egy szakmai munkacsoportülés Luxembourgban, május én, ahol a tagállamok illetékesei a következıkre fókuszálnak: egy új európai bizottsági hatástanulmányra, valamint a REACH-vita egy központi elemére, a Budapest és London által kidolgozott OSOR-javaslatra (egy anyag, egy regisztráció). Utóbbi javaslat nagy támogatást élvez a tagállamok többségének a körében is, legfıbb ellenlábasának az Európai Bizottságot és Írországot tekintik. 5 A parlamenti liberálisok optimisták a REACH-el kapcsolatban Brüsszel, március 3. Támogatásáról biztosította az Európai Bizottsági új vegyi szabályozásra vonatkozó javaslatait az EP harmadik legnagyobb frakciója, bizonyos feltételek figyelembe vétele mellett. 5 Forrás: Bruxinfo 20

21 Az Európai Parlament liberálisai elengedhetetlenek a REACH néven emlegetett vegyi szabályozási reform elfogadásához. jelentette ki Graham Watson, a frakció vezetıje szerdán, rámutatva, hogy a harmadik legnagyobb parlamenti erıként a mérleg nyelvét képezik ebben a kérdésben. A dossziéért részben felelıs ipari bizottságban ráadásul egy liberális képviselı, Lena Ek az elıadó. Watson leszögezte: frakciója alapvetıen támogatja a vegyi anyagok piacra dobásának feltételeit fogyasztó- és környezetvédelmi szempontok alapján megszigorító javaslatot sıt, azt a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb ügyének nevezte, de ehhez számos változtatást akar látni. A prioritási elv érvényesítése: a vegyületek tesztelését és regisztrálását veszélyességi sorrendben kell elvégezni, így a mintegy 30 ezer forgalomban lévı vegyi anyagot valamikor 2017-re fogják teljesen regisztrálni. Egy anyag, egy regisztráció (OSOR): ennek a népszerő magyar-brit javaslatnak a lényege, hogy a vállalatok összefognak, és azokat a vegyületeket, amelyeket többen is gyártanak-forgalmaznak, együtt jelentik be, költségkímélésbıl. Ezt a liberálisok is támogatják, de szerintük jogvédelmi okokból egyes esetekben kivételt kell tenni, vagyis nem tennék száz százalékig kötelezıvé a közös regisztrációt. A legveszélyesebb kategóriába sorolt vegyi anyagok csak korlátozott idıre kapnának forgalomba hozatali engedélyt, ezzel is bátorítva az új vegyületek kifejlesztését. A regisztrációért felelıs uniós ügynökségnek nagy hatalmat kell adni, hogy a 25 nemzeti piac egységes szabályozása biztosítva legyen; ez az ügynökség járna el a címkézéssel kapcsolatban is. Ami az importált anyagokat illeti, azokra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, nehogy az európai vállalatok versenyhátrányba kerüljenek; de mindezt a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban kell megvalósítani. Egy liberális képviselı, a környezetvédelmi bizottságban helyet foglaló Chris Davis ezzel párhuzamosan megtámadta az ipari lobbit, amely hónapok óta keményen dolgozik a REACH meggyengítésén, sok tekintetben sikeresen. Davis elismerte, hogy az európai gazdaság mintegy 10 százalékát kitevı, a világ legjobbjának tartott európai vegyipar érdekei egyfelıl legitimek, másrészt úgy vélte, hogy becsléseik miszerint az ágazat ekkora és ekkora része menne tönkre vagy szorulna ki az Unióból a REACH életbe lépése esetén szörnyen eltúlzottak, és erre bizonyíték is van. Davis ugyanakkor úgy vélte, hogy a Parlament és a Bizottság összességében igen megértı volt az ágazat érdekeivel és érveivel szemben, ezért minden bizonnyal lehetséges lesz majd olyan kompromisszumra jutni, amely a fogyasztók és a környezet érdekeit is figyelembe veszi és az ágazat versenyképességét sem sérti. Davis arra is rámutatott, hogy az ágazat mára elfogadta a REACH-et, és az elmúlt idıszakban beérkezı javaslataikkal már nem aláásni, szétszedni akarják a szabályozást, csak részleteiben finomítani. Ezért úgy érezte, optimizmusa megalapozott, és a végeredmény mindenki számára nagyon jó lesz, az európai jogalkotás szép példája. 21

22 A REACH jelenleg elsı olvasatában van; a három illetékes bizottságban (ipari, környezetvédelmi és a belsıpiaci) nyár és kora ısz közt szavaznak elıször, a plénum elé pedig várhatóan valamikor az ısz derekán kerül a dosszié. Graham Watson szerint a szabályozás valamikor a parlamenti ciklus felénél léphet életbe. 6 A vegyipari vita elérte az Európai Parlamentet Brüsszel, január 20. Az európai parlamenti képviselık okítására és megpuhítására helyezıdött szerdán a jogalkotás hangsúlya az uniós vegyipari javaslatcsomag, a REACH vitájának nyílt meghallgatásán, ahol különbözı ágazati és fogyasztóvédelmi csoportok ütköztették véleményüket. Az Európai Parlamentben rendezett egész napos vitán szakértık és lobbisták tucatjai válaszolgattak a képviselık kérdéseire, megvilágítva a kolosszális mérető reformcsomag csaknem minden elemét. Mint emlékezetes, az angol rövidítés alapján REACH névre keresztelt vegyipari javaslat, ami jelenleg elsı olvasatában van a tagállami kormányokat képviselı Tanácsban (de majd a Parlamentnek is el kell fogadnia), a gyártókra helyezné a bizonyítás terhét, hogy termékeik nem károsítják az egészséget és nem ártalmasak a környezetre sem. A javaslat rendkívül ellentmondásos: kritikusai szerint óriási terhet róna a gyártókra, és a kis- és középvállalkozások akár 40 százalékát is kiszorítaná a piacról. Változatlan formájában ugyanis mintegy harmincezer különbözı anyag megvizsgálását és bejegyzését tenné kötelezıvé (egy új európai ügynökségnél). A szabályozás ráadásul nem csak a vegyi anyagok elıállítóit, hanem azokat az ágazatokat is érinti, amelyek felhasználják ezeket az anyagokat például az autóipart, amelyre óriási pluszterheket róna, ha egyes vegyületek egyszer csak kiesnének a piacról. A vegyipar az európai gazdaság harmadik legnagyobb ágazata, több millió embert foglalkoztat. A parlamenti meghallgatás elıestéjén az UNICE, az európai ipar fı érdekvédelmi szervezete javaslatot tett a REACH-javaslat módosítására. Módosításuk egyrészt szőkítené a regisztrálandó anyagok körét, kizárva a nyersanyagokat, másrészt azokra az anyagokra fókuszálna, amelyek esetén nagyobb a kockázat ( kockázatalapú megközelítés ). A világon senkinek nincsen akkora kapacitása, hogy mind a harmincezer meglévı szubsztanciát tesztelje és regisztrálja; azokkal az anyagokkal kell foglalkozni, amelyek tényleg problémásak, nem a száz éve a földekre szórt mononitráttal mutatott rá egy magyar ágazati képviselı. A vegyipar szerint szubsztanciák óriási mennyisége veszhet el, egész egyszerően azért, mert a kisebb cégek forrás híján nem fogják ıket tudni bejegyezni. Az idézett képviselı becslése szerint az egyébként igen fejlett magyar vegyipar kis- és középvállalkozásainak akár 60 százaléka is tönkremehet, ha a Bizottság javaslatai változatlanul kerülnek elfogadásra (a vegyipar a magyar gazdaság mintegy tíz százalékát adja). 6 Forrás: Bruxinfo 22

23 Zöld- és fogyasztóvédelmi képviselık szerint azonban az UNICE-módosítások végzetesen felhígítanák a REACH-programot, olyanná téve, mint a jelenlegi rendszer, ahol egy anyag egészségtelenségét a hatóságnak kell bebizonyítania, ha ki akarja zárni a piactól, nem pedig a gyártónak. Az ún. kockázatalapú megközelítést, ahol végeredményben a gyártó dönti el, hogy melyik termék a veszélyes és szorul mihamarabbi regisztrációra, a Zöldek egyszerően kinevették, mondván, ez olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát. De érdekes módon abban az ágazati szervezetek is egyetértenek, hogy a rendszer reformra szorul: a meghallgatáson felszólaló ipari képviselık szerint egy átlátható és világos regisztrációs rendszer segíthetne visszanyerni a fogyasztók bizalmát a vegyiparban. Nézzünk szembe vele: hosszú távon mi is csak akkor lehetünk sikeresek, ha van hitelünk mondta egy brit lobbista, aki emlékeztetett, hogy milyen katasztrofális hatással járt többek közt a vegyiparra is a pár évvel ezelıtt angliai száj- és körömfájásjárvány, holott az egész hisztérián alapult: az állati megbetegedés ugyanis szinte egyáltalán nem veszélyes az emberre. Másrészt egy szigorúbb szisztéma hosszú távon növelni fogja az egész ágazat versenyképességét azáltal, hogy felgyorsítja az egyes, veszélyesnek ítélt vegyi anyagok helyettesítését. Némileg meglepve kellett tapasztalnom, hogy az európai ipar lobbizik a REACH-ért filozofált a kérdés ezen oldaláról a meghallgatás szünetében a Bruxinfónak Dr. Körtvélyessy Gyula, aki a Magyar Vegyipari Szövetséget képviselte a vitában. A MAVESZ szerint ennek az is oka, hogy az ágazat belátta: a REACH-et nem lehet megúszni, csak megreformálni. Körtvélyessy és más vegyipari képviselık ugyanakkor elismerik, hogy nyilvánvaló okoknál fogva a nagyobb vállalatok számára könnyebb lesz a REACH-csel való együttélés, és a kisebb cégekre lényegesen nagyobb terhet ró majd a reform. A lobbisták közül sokan az európai vegyipar totális csıdje mellett a vállalatok menekülésére is figyelmeztettek komor hangú felszólalásukban: a túl szigorú REACH szerintük arra kényszerítheti az európai cégeket, hogy a tengerentúlon folytassák a termelést, lazább szabályozásokat biztosító országokban ez pedig nem segítene a fogyasztókon se. Körtvélyessy arra is rámutatott érdekes módon a felszólalók közül egyedül, alighanem illusztrálva a vegyipar rendkívüli óvatosságát, hogy a vegyi anyagok elterjedt használatából fakadó kockázatokat igazából nem lehet zéróra csökkenteni. A legmodernebb és leghatásosabb rákgyógyszerek és más készítmények egyben a legveszélyesebbek is potenciálisan emlékeztetett a magyar szakértı. A környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek egyszerő és hatásos egészségügyi figyelmeztetésekkel próbálták illusztrálni mondanivalójukat szerdán. Az angol Woman s Institute (WI) nevő nıszervezet pár nappal korábban vérvételt és -tesztet szervezett Brüsszelben, ahol rovarirtókat és különbözı, lassan lebomló permetezı szereket találtak a tesztelt nık vérében. Jó dolgokat akarok a gyermekeimre hagyni, nem vegyszereket mondta egy Ruth Bond nevő WI-tag a szervezet által kiosztott sajtóközleményben. A WWF nevő zöldszervezet alaposabb és megbízhatóbb címkézést sürgetett a vegyi anyagokat is tartalmazó termékek dobozán. Erre az ipari lobbisták azzal kontráztak, hogy azokból már így is annyi van, hogy úgyse olvassa el ıket senki. A REACH-vita középpontjában jelenleg egy magyar-brit javaslat áll, amelyet az egy anyag, egy regisztráció (OSOR) néven emlegetnek. 23