A KUVIK [Athene noctua (Scopoli, 1769)] TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGBAN. Hámori Dániel
|
|
- László Gál
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A KUVIK [Athene noctua (Scopoli, 1769)] TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KISKUNSÁGBAN Hámori Dániel Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület, 1082 Budapest, Szőlő u. 86., 2/12. Hungarian Little Owl Protecting Public Benefit Association, H-1082, Budapest, Szőlő u. 86., 2/12. koeelnokseg@googlegroups.com ABSTRACT HÁMORI, D. (2008): THE DIET OF LITTLE OWLS [Athene noctua (Scopoli, 1769)] IN KISKUNSÁG. Hungarian Small Game Bulletin 12: The aim of this study was to examine the diet of Little Owls in Kiskunság. According to the results, the diet of the Little Owl in the Upper-Kiskunság region consists of 40 insect (only 27% of these Scarabeidae) and 21 vertebrate species. In the study area Little Owls preferred Common Voles (Microtus arvalis), which constituted more then third of their vertebrate prey. Interestingly, amphibians also represented 12%. As for the arthropod diet, the three most numerous species in the samples were Pentodon idiota, Tettigonia viridissima and Melolontha hippocastani, which illustrates that Little Owls have a wide spectrum of preference regarding insects. It is also worth noting that the samples well represent the natural characteristics of the collection area. The analysis also revealed that Little Owls not always rely on Scarabeidaeas a primary food source among insects, since the proportion of Carabidae was equal to that of Scarabeidae (27%). The Melolonthidae family amounted to 20%. KULCSSZAVAK: kuvik, Athene noctua, táplálkozás, köpetelemzés, Kiskunság KEY WORDS: Little Owl, nutrition, owl pellet analysis, Kiskunság 1. BEVEZETÉS A kuvik (Athene noctua) hazánk egyik legkevésbé kutatott bagolyfaja. Hazánkban között mindössze 987 a fellelhető hazai gyűrűzési adat. A Közép- és Dél- Európában élő kuvik táplálék összetételéről viszonylag kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre (BROOKS, 1992; MIKKOLA,1992). A hazai kutatások többségében csak kisemlős-faunisztikai szempontból elemezték táplálékát (MARIÁN ÉS SCHMIDT, 1967; MOLNÁR, 1984; ANDRÉSI ÉS SÓDOR, 1986). A kuvik nagy elterjedési területe, valamint a változatos vadászati módja miatt, meglehetősen sokféle táplálékot fogyaszt (ANGELICI et al., 1997). Fő táplálékát kisemlősök és gerinctelenek alkotják, ezek mellett madarakat, ritkán kétéltűeket, hüllőket és halakat is zsákmányol (GLUTZ VON BLOTZHEIM & BAUER, 1980; ANDRÉSI ÉS SÓDOR, 1986). Az egyetlen bagolyfaj, amely növényi táplálékot is fogyaszt (LANSZKI, 2006). Zsákmányát a talajon, vagy faágakon ragadja meg, és egészben nyeli le. A kuvik táplálkozása földrajzi régiótól, élőhelytől és évszaktól függően is eltérő, a rendelkezésre álló zsákmányállat-készlet függvényében. Elsősorban változatos vadászati módja miatt táplálékállatai között Közép- és Nyugat- Európában legalább 25 kisemlős és 60 madárfaj szerepel (SCHMIDT, 1998). GRESCHIK (1911, 1924) vizsgálatai szerint 106 gerinces állat közül 42 mezei pocok volt, ezen kívül erdeiegerek és güzüegér fordult elő nagyobb számban. 193
2 MARIÁN & SCHMIDT (1967) az Alföld két pontján, Apajpusztán és Szatymazon végzett vizsgálataik során gyűjtött köpetek alapján 825 gerinces zsákmányállat között legalább 11 emlős, 6 madár és egy kétéltű fajt (ásóbéka) mutattak ki. Tíz százalékon felüli értékkel három faj fordult elő: mezei pocok (63,0%), erdei egerek (13,9%), házi egér (10,8%). Pocsaj mellett 1989 júniusában gyűjtött köpetből nem teljesen kifejlett ürge állkapcsa került elő (fogsorhossz 7,0 mm), két mezei pocok mellett (ENDES, 1990). A korábbi magyar leírásokból létezik olyan, mely szerint a kuvik fiatal kacsát fogott meg az udvarban (RÁCZ, 1982). A kuvik nyáron gyűjtött köpeteiben nagyon sok erősen szklerotizált kutikula maradvány bizonyítja, hogy sok rovart zsákmányol, az erre vonatkozó hazai vizsgálatok azonban még hiányoznak (SCHMIDT, 1998). A 2003-ban megkezdett kiskunsági kuvikvédelmi program részeként a védelmi tevékenységek, elsősorban mesterséges odúkihelyezések mellett táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is végeztünk. A korábbi adatgyűjtések és azok eredményei mindezidáig nem kerültek teljes értékű publikálásra, ezt a hiányt kívánom jelen tanulmányommal pótolni. A vizsgálatok célja az volt, hogy minél több ismeretet szerezhessünk a felső-kiskunsági kuvik populáció táplálkozási szokásairól. A cél itt elsősorban nem a mintaterület kisemlős- és rovarfaunisztikai feltérképezése, hanem a faj táplálkozási szokásainak, alkalmazkodási képességének vizsgálata volt. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER 2.1. Vizsgálati területek A 2005 januárjában megkezdett köpetgyűjtések során azt tapasztaltuk, hogy a kuvikok rendszeresen változtatják köpetelő-helyeiket. Egy adott helyen a januári gyűjtés után egy hónappal később már nem lehettünk biztosak abban, hogy ugyanazon a helyen újra megfelelő mennyiségű köpetet találunk. Így az előre megtervezett gyűjtési stratégiát nem tudtuk megvalósítani, ezért kénytelenek voltunk a gyűjtések helyszíneit a mintaterületen több alkalommal megváltoztatni. Összesen 4 revír- és egyben köpetelő-körzetet jelöltünk ki a területen. Azért is nevezzük körzetnek, mert nem volt minden esetben lehetőségünk arra, hogy az egyes ismert kuvikpárok revírjének központjában (az épületben, ahol fészkeltek) gyűjthessünk mintát. Így például Juhászföld központjában (Bugyi, Ürbőpuszta), egy juhhodály tetőszerkezete alatt fészkelő kuvikpár köpeteit nem csak a hodály tetőszerkezetén, hanem a mellette álló már nem használt libahodályban, és az a szomszédos kis tanyaépületben is gyűjtöttük. A négy kijelölt körzet a következő volt: Petőfi juhhodályok-apaj (1), Juhászföld-Bugyi (2), 39-es odú-kunpeszér (3), 57-es odú-ladánybene (4). Ezekben a körzetekben összességében 11 helyről gyűjtöttünk köpeteket (1. táblázat) A Petőfi juhhodályok körzetében (Apaj) azok tetőszerkezetéről, az épület mellett álló odúból (ahova a kuvikok tavaszig bejártak), valamint magából a hodály tetőszerkezete alatti fészekaljzatból gyűjtöttünk anyagot. Juhászföldön (Bugyi, Ürbőpuszta) a már példaként említett helyszínekről történt a gyűjtés. A 39-es és 57-es odú esetében (ahol kuvikfészkelés volt) a fiókák kirepülése után történt meg a mintavétel oly módon, hogy a fiókák és esetlegesen a szülők által az odúban felhalmozott teljes anyagot begyűjtöttük (az előbb említett Petőfi juhhodályban lévő odúaljzatából is hasonlóképpen a teljes felhalmozott anyagot összegyűjtöttük). Gyűjtéseink közül ezek a legteljesebbek, hiszen ezek a fiókák kikelésétől az odúból történő kirepülésig az összes, a fiókák, és részben a szülők által fogyasztott zsákmányállatmaradványokat tartalmazták. További előnye ezen anyagoknak, hogy nem csak a köpetekben lévő zsákmányállat-maradványok elemzésére, hanem az odúban csak széttépett, de egészében le nem nyelt zsákmányállat-maradványok meghatározására is sor kerülhetett. 194
3 1. táblázat: A gyűjtött kuvik köpetanyagok összesítő táblázata Table 1: Sampling sites and characteristics of the collected Little Owl pellets Körzet Site 1 2 Pontos helyszín Location Gyűjtések száma Number of collection Gyűjtés időpontja Date of collection Gyűjtött köpetek száma Number of collected pellets Tetőszerkezet Hodály melletti téglatestes odú ; Tetőszerkezet alatti fészekalj fészekaljban felhalmozott teljes anyag Birkahodály tetőszerkezete Hátsó sárga libahodály ;03.23.; Lengyel-tanya Kihelyezett kuvikodúban felhalmozott anyag 4 Kihelyezett kuvikodúban felhalmozott anyag fészekaljban felhalmozott teljes anyag fészekaljban felhalmozott teljes anyag A következőkben ezen teljes körűen elemzett három helyszínt ahol a fiókák kirepülése után a teljes, a fészekaljzatban felhalmozott anyagot összegyűjtöttük mutatom be. Petőfi juhhodályok-apaj (N 47 06' 22.1" - EO 19 03' 18.6") A fészek egy juhhodály tetőszerkezete alatt volt megtalálható. A revír itt igen mozaikos. Elsősorban birkalegelőkből és intenzív mezőgazdasági területekből áll, de a működő birkahodály-együttes mellett van egy idősebb kocsányos tölgy fasor, valamint egy ritkás elegyes ligetszerű erdőfolt. A legelők mellett kisebb, időszakonként kaszált gyepfoltok, valamint az azokat átszelő csatornák, időszakos vízfoltok jellemzik a területet. Kirepült fiókák száma: 4(3) 39-es odú-kunpeszér ( N; E) A kihelyezett mesterséges odú amiben a költés lezajlott környezetére az állattartó (főleg szarvasmarha, juh, valamint liba) épületek sokasága a jellemző. Ezen a területen igen nagy a legelő-, valamint a folyamatosan kaszált gyepterületek aránya. Szikes foltokkal itt csak ritkán találkozhatunk, de ezeken rendszeresen előfordulnak kisebb megrekedő vízfoltok. A kisebb útszéli akác, nyár, valamint fenyőfoltokkal tarkított területet csak egy nagyobb csatorna szeli át. Kirepült fiókák száma: 6 (5). 57-es odú-ladánybene ( N; E) Ez a hengertestes odú Ladánybene település közelében található egy már lakatlan épület előtti öreg tölgyfán. A területet a tanyasi nyaraló épületek sokasága jellemzi, így környezetét tekintve az előző mintavételi helyszínektől jelentősen eltér. Az épületek többsége itt csak időszakosan lakott, az állattartás ezen a területen csekély mértékű. Ennek köszönhetően legelők, kaszálók itt alig vannak. Jellemzőbbek viszont a parlagon hagyott, aranyvessző (Solidago spp.) által benőtt területek, valamint a fehér akác-, nemesnyár- és feketefenyő ültetvények. Kirepült fiókák száma: 6 (7). 195
4 3.2. A köpetelemzés menete A kuvik köpetek is alkalmasak táplálékának vizsgálatára. Köpetei a legkülönbözőbb helyeken találhatók attól függően, hogy a bagoly egy elhagyott juhhodályban, odvas fában, mesterséges költőládában, vagy épületek romos részein ütötte fel tanyáját. A kuvik egyike azoknak a bagolyfajoknak mely a fénytől kevésbé idegenkedik, ezért nappal is könnyen megfigyelhetjük háztetőkön, kéményeken. E miatt viszont köpetei is elég elszórtan hevernek, és maradéktalan összegyűjtésük gyakorlatilag szinte lehetetlen (pl. hodály palatetős tetőszerkezete alá beesett köpetek sok esetben hozzáférhetetlenek). A gyűjtés után a köpeteket már a helyszínen dobozokba helyeztük, majd megcímkéztük és lezártuk őket. A címkére ráírtuk a gyűjtés, pontos helyét, időpontját, valamint a köpetek számát. Ezután az egyes köpetanyagokat nem köpetenként, hanem egészét tekintve vizsgáltam. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az egyes anyagokat ömlesztve boncoltam, hiszen magát a bontást és szétválogatást mindig köpetenként végeztem. Egy bizonyos anyagból tehát egy köpetet kivettem, azt fertőtlenítős vízzel leszórtam (elsősorban azért, hogy a köpet szétszedésekor a por ne szálljon annyira szét), majd óvatosan szétszedtem. A köpetben talált gerinces maradványok közül a mandibulák-at és maxillák-at, a rovarmaradványokból pedig a fej, tor, potroh, láb, szárny, szárnyfedő, szájszerv, ivarszerv és egyéb darabokat külön-külön tettem edénybe, majd megcímkéztem ezeket. Az egyes köpetek vizsgálata során több alkalommal találkoztam meghatározhatatlan mandibulák-kal, illetve maxillák-kal, amelyeket a köpetelemzések során külön feljegyeztem. Azokban az esetekben, amikor az elemzésre váró anyagok a fészekaljakban felhalmozott táplálékmaradványok voltak, az elemzés menete másképpen zajlott. E három esetben ugyanis ép köpeteket csak ritkán találtam, többségében ezeket a fiókák már összetaposták, így az anyagból kigyűjtött elemzésre váró darabok jelentős része csak nehezen, vagy egyáltalán nem volt határozható. A szétválogatást követően az egyes anyagokat külön kezeltem. A köpetanyagok (és egyéb zsákmányállat-maradványok) szétbontogatása után a mandibulák-at és maxillák-at (valamint egyéb határozásra alkalmas madár, kétéltű, hüllő maradványokat) tartalmazó anyagokat fehérítős vízbe beáztattam, majd óvatosan átöblítettem, ügyelve arra, hogy az elemzésre váró részek ne sérüljenek, így előkésztettem azokat a határozásra. Az öblítés után nedvszívó papírra rendeztem az egyes mintákat, majd azok szárítása után az egyes kisemlős-családok, valamint a madarak, kétéltűek-hüllők szerint, egyenként szortíroztam azokat. A köpetbontás, áztatás, öblítés, szárítás, majd szortírozás után a gerincesek elemzésre váró maradványaiból a következő csoportokat alakítottam ki: egérfélék (Muridae), pocokfélék (Microtinae), cickányfélék (Soricidae), énekesmadarak (Passeriformes), kétéltűek (Amphibia), hüllők (Reptilia) különkülön fiolába kerültek. A köpetbontások folyamán előkerült és kiválogatott rovarmaradványokat tovább már nem kezeltem, illetve válogattam. Az egyes szortírozott gerinces csontmaradványokat sztereomikroszkóp segítségével, általában 15,75 x vagy 25,2 x- es nagyítás alatt vizsgáltam. Nem csak a jobb és bal mandibula-k, valamint az egyes maxilla-k számát vizsgáltam, hanem lehetőség szerint (amennyiben a vizsgált darab erre alkalmas volt) az alsó és felső fogsorhosszt, a koponya legnagyobb szélességét, valamint az interorbitális szélességet is lemértem és az adatbázisba feljegyeztem. A köpetanyagokban talált adott fajhoz tartozó meghatározott csontmaradványok közül mindig csak a legmagasabb darabszámú csonttípust vettem figyelembe. Az egyes anyagokban talált zsákmányállat-fajok egyedszámát ezen metodika alapján állapítottam meg (például egy gyűjtött köpetanyagban talált 12 ásóbéka (Pelobates fuscus) koponya, valamint 17 fronto-parietale esetében tehát az anyagban megállapított ásóbékák száma 17 lett). 196
5 A kuvik nyáron gyűjtött köpeteiben nagyon sok erősen szklerotizált kutikula maradvány bizonyítja, hogy sok rovart zsákmányol, az erre vonatkozó hazai vizsgálatok azonban még hiányoznak. Ezt a hiányosságot szándékoztunk részben pótolni a rovartáplálék elemzésével. Mivel a gyűjtött anyagok többszöri átvizsgálására is sor került, így a teljes, határozásra alkalmas rovarmaradványokat sikerült az egyes vizsgálati anyagokból kiemelnünk. A köpetbontások során fellelt maradványokat köpetanyagonként külön fiolákba helyeztük. A legjobban határozható, vagy legjobb állapotban megmaradt anyagokat nem a köpetbontások során fellelt, hanem a fészekaljakból gyűjtött zsákmányállat-maradványok között találtuk, hiszen itt az egyes elfogyasztott rovarok széttépett darabjai is a rendelkezésünkre álltak, melyek többségükben még kellő biztonsággal határozható állapotban voltak. A három körzet teljes gyűjtési anyagának a részletes vizsgálata megtörtént. Az elemzések során az egyes fajokhoz tartozó testrészekről digitális fényképeket készítettünk, ezzel is segítve a későbbi határozásokat. 3. EREDMÉNYEK ÉS MEGVITATÁS 3.1. A köpetanalízis eredményei gerincesek A gyűjtött 11 anyagban összesen 361 gerinces zsákmányállat-egyedet határoztam meg. A kijelölt 4 körzetben január-augusztus között gyűjtött minták elemzése alapján a következő eredményeket kaptam (1. ábra). 1. ábra: A kuvik gerinces zsákmányállatainak százalékos megoszlása (Felső-Kiskunság, január-augusztus; 361 meghatározott egyed) Figure 1. Proportion of vertebrate diet of Little Owls (Felső-Kiskunság, period January-August 2005; 361 prey individuals) 197
6 Az egyes meghatározott fajok, illetve egyéb zsákmányállat-csoportok alapján egyértelműen látszik, hogy a vizsgált területen a kuvikok a mezei pockokat (Microtus arvalis) részesítették előnyben. Az elfogyasztott zsákmányállatok több mint harmadát e faj egyedei tették ki a mintaterületen. A további négy, 10 % fölötti értéket adó faj, illetve állatcsoport a következő: 17, 5 %-al az Apodemus fajok (elsősorban az Apodemus sylvaticus), 16 %-al a házi egerek (Mus musculus), 14,5 %-al az énekesmadarak (Passeridae), valamint 12 %-al a kétéltűek (Amphibia) szerepeltek. Az Abodemus-fajok nagy száma valószínűleg a gyűjtési helyek közvetlen közelében elhelyezkedő telepített erdőknek, illetve a bokros területeknek köszönhető. A hodály- és más tanyasi épületek közvetlen közelében egész évben kiváló életkörülményeket találnak maguknak a házi egerek, amelyek így folyamatos táplálékforrást biztosítanak a kuvikoknak. A magas énekesmadár-fogyasztás (első sorban házi- és mezei veréb) is hasonlóképpen magyarázható. A tanyavilág lakott létesítményeinél szinte mindig találkozhatunk házi- és haszonállatokkal, amelyek takarmányát az énekesmadarak is rendszeresen fogyasztják. Ennek köszönhető, hogy a tanyasi épületek környezetében folyamatosan jelen vannak kisebb-nagyobb verébcsapatok, melyek kiváló kiegészítő táplálékforrást jelentenek a kuvikok számára. Az ásóbékák magas aránya azzal magyarázható, hogy ez a faj éjszaka a talajon mozog, és így könnyű prédájává válik a kuviknak. Tapasztalataim szerint ugyanis, ha az egyes fészekaljakból vett táplálékmaradvány-minták esetében csak a köpeteket vizsgáltam volna, akkor a fent bemutatott diagramon a kétéltűek aránya valószínűleg még a 3%-ot sem érte volna el. Ezek alapján tehát úgy gondolom, hogy a zsákmányként fogott békák többségét a fiókák nem teljes egészében fogyasztották el, hanem csak megtépték azokat. A kuvikok hüllő-, cickány-, valamint vándorpatkány fogyasztása az eddig elvégzett hazai kiértékelésekhez viszonyítva nem mutat nagy eltéréseket. A Petőfi juhhodályok (Apaj) egyikében költő fészekaljban, valamint a 39. és 57. sz. odúkban, májustól augusztusig terjedő időszakban (elsősorban a fiókák által) felhalmozott csontmaradványok alapján e három, környezeti jellemzőiben eltérő helyszínek táplálkozási eredményeit hasonlítottam össze és összegeztem (2. ábra). 2. ábra: Fészekaljakban felhalmozott zsákmányállat-maradványok taxononkénti megoszlása az egyes költőhelyeken Figure 2. Proportion of prey remnants found in the nests in the studied sites 198
7 A diagramból jól kitűnik a kuvik egyes területeken való táplálékspecializálódása. A kétéltűek esetében 30 %-os (a többi helyszínhez képest kétszeres) értéket az 57. sz. odú esetében tapasztalhatunk. Ez a már bemutatott környezeti feltételekkel, azaz a sűrűn épített pincés nyaralókkal (ásóbékák kiváló rejtekhelyei ), valamint a telepített erdők és kezeletlen területek nagy arányával, az ennek köszönhető vélhetően alacsony kisemlős-állománnyal magyarázható. Mezei pockokat 48 %-os arányban a 39. sz. odúban költő család fogyasztott. Ez a nagy legelő-, valamint folyamatosan kaszált gyepterületeknek, a Petőfi juhhodályok fészekaljának esetében kapott 28 %-os érték pedig a jelentős nagyságú birkalegelőknek tudható be. A házi egerek 18%-os arányban estek áldozatul a kuvikoknak a Petőfi juhhodályoknál, minden bizonnyal a folyamatos állattartásnak és az azok téli táplálásához szükséges takarmánytárolóknak, trágyalerakatoknak köszönhetően. Az Abodemus-fajok fogyasztása is az 57. sz. odú esetében volt jelentős (27 %) a már említett telepített erdőknek, valamint a parlagon hagyott élőhelyeknek köszönhetően. A többi faj egyedeinek elejtésére csak egy-egy estben került sor A köpetanalízis eredményei ízeltlábúak össze. Az egyes köpetanyagokban meghatározott rovarfajokat a 2. táblázatban foglalom 2. táblázat: A vizsgált körzetek kuvik-köpetanyagából meghatározott ízeltlábúak Table 2. Arthropods identifeid in Little Owl pellets collected in the study sites Petőfi juhhodályok 39. sz. odú 57. sz. odú BOGARAK - COLEOPTERA Csíkbogárfélék (Dytiscidae) 1 Dytiscus marginalis 1 Futóbogárfélék (Carabidae) Amara aenea 2 Anisodactylus binotatus 2 Broscus cephalotes 2 Calathus fuscipes 1 Calosoma auropunctatum 1 Calosoma sycophanta 3 Harpalus affinis 1 Harpalus distinguendus 2 1 Harpalus hirtipes 1 Harpalus tardus 2 2 Harpalus sp. 3 Poecilus cupreus 1 Zabrus spinipes 3 Dögbogárfélék (Silphidae) 2 1 Silpha carinata 2 1 Szarvasbogárfélék (Lucanidae) 3 Dorcus parallelepipedus 3 Sutabogárfélék (Histeridae) 2 Paralister purpurascens 2 Álganajtúró-félék (Geotrupidae) 1 1 Geotrupes spiniger 1 Odonteus armiger 1 199
8 A 2. táblázat folytatása Table 2. continued Petőfi juhhodályok 39. sz. odú 57. sz. odú Ganéjtúrófélék (Scarabaeidae) Aphodius prodromus 1 Aphodius sp. 2 Copris lunaris Oryctes nasicornis 3 2 Pentodon idiota 12 Cserebogárfélék (Melolonthidae) 20 Melolontha hippocastani 20 Gyászbogárfélék (Tenebrionidae) 1 Tenebrio molitor 1 Levélbogárfélék (Chrysomelidae) 1 2 Phytodecta fornicata 1 Oulema melanopa 2 Virágbogárfélék (Cetoniidae) 3 2 Cetonia aurata 1 1 Potosia aeruginosa 1 1 Potosia cuprea 1 Szipolyfélék (Rutelidae) 1 Anomala vitis 1 Pattanóbogár-félék (Elateridae) 2 Agrypnus murinus 1 Melanotus punctolineatus 1 Cincérfélék (Cerambycidae) 1 Plagionotus floralis 1 Ormányosbogár-félék (Curculionidae) Otiorhynchus ligustici 1 Psalidium maxillosum 1 1 EGYENESSZÁRNYÚAK (ORTHOPTERA) Gryllotalpa vulgaris 6 1 Gryllus campestris 1 1 Tettigonia viridissima A 3 vizsgált anyagban a legnagyobb egyedszámban kimutatott rovarfaj a Pentodon idiota, a Tettigonia viridissima, valamint a Melolontha hippocastani volt, melyek jól jellemzik a kuvik széles rovartáplálék spektrumát. Az elemzett anyagokban meghatározott fajok megfelelően tükrözik az adott köpetgyűjtési körzet természeti adottságait (pl. lótetű a Petőfi juhhodályoknál; gabonafutrinka, ganéjbogár, aranyos bábrabló a 39-es odú esetében; zömökfutrinka, gyalogormányos az 57-es odú esetében). A hazai források szerint a kuvik nyáron sok rovart zsákmányol, amelyek túlnyomó többsége a ganajtúrófélék (Scarabeidae) családjába tartozik (SCHMIDT, 1998). A vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a kuvik nem minden élőhelyen használja ki ezt a táplálékforrást. A bogarak rendjére vonatkozó elemzéseket és kiértékeléseket összesítő diagramból (3. ábra) kitűnik, hogy a Scarabeidae család tagjainak zsákmányul ejtésével teljesen azonos mértékű volt a Futóbogárfélék (Carabidae) család fajainak fogyasztása is (27-27 %). E mellett 20 %-os arányt ért el a Cserebogárfélék (Melolonthidae) aránya is. Összességében tehát megállapítható, hogy a gyűjtött minták alapján a Scarabeidae család képviselői csak a kuvik által fogyasztott rovaregyedek mintegy harmadát teszik ki a gyűjtött és elemzett minták alapján. 200
9 3. ábra: A Coleoptera rend családok szerinti összesített megoszlása az elemzett táplálékmaradványok alapján Figure 3. Proportion of Coleoptera families based on the total prey remnant material analyzed Az Orthoptera renden belül a csekély fajszámnak köszönhetően kizárólag faji szintű elkülönítést tettünk. Az Orthoptera renden belüli zsákmányfajok közül 68 %-os arányban a Tettigonia viridissima, 24 %-os mértékben a Gryllotalpa vulgaris szerepel (4. ábra). E két faj is jól jellemzi a kuvik kedvelt vadászterületeit, a legelőket és a Kiskunságban elsősorban a juhokat tartó telepeket. 4. ábra: Az Orthoptera rend faj szerinti összesített megoszlása az elemzett táplálékmaradványok alapján Figure 4. Proportion of Orthoptera species based on the total prey remnant material analyzed 201
10 4. ÖSSZEFOGLALÁS Az elvégzett elemzések alapján a Coleoptera renden belül 37, az Orthoptera renden belül 3 faj, azaz összesen 40 rovarfaj került elő a táplálékmintákból. A gerincesekre és gerinctelenekre vonatkozó vizsgálataim szerint a mintaterületen élő kuvikok táplálékspektrumát a gyűjtött és elemzett 3 revírterület mintaanyaga alapján hozzávetőlegesen tehát 40 rovar és 21 gerinces állatfaj alkotja. A kuvik táplálék-összetétele tehát attól függően alakul, hogy a revírjében milyen típusú élőhelyek találhatók, illetve hogyan alakul a földhasználat. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kuvik táplálkozási szokásai nem merevek, hanem képes az adott élőhelynek megfelelő zsákmányállat-fajok kínálatához rugalmasan alkalmazkodni, ezáltal a faj túlélő képessége is fejlettebb más hazai bagolyfajokhoz (pl. gyöngybagoly) képest. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Hálásan köszönöm DR. TRASER GYÖRGY útmutatásait, valamint a rovartani elemzésekben nyújtott segítségét, DR. SZÉL GYŐZŐ rovarok meghatározásában nyújtott segítségét, illetve DR. LANSZKI JÓZSEFNEK a köpetelemzésekkel kapcsolatos tanácsait, valamint a MAGYARORSZÁGI KUVIK OLTALMI EGYESÜLET tagjainak terepi munkáját és segítségét! IRODALOMJEGYZÉK ANDRÉSI P. & SÓDOR M. (1986): Adatok fészkelő bagolyfajaink táplálkozásökológiájához. A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése, Szeged. p ANGELICI, F.M., LATELLA, L., LUISELLI, L. & RIGA, F. (1997): The summer diet of the Little Owl (Athene noctua) on the Island of Astipalaia (Dodecanese, Greece). Journal of Raptor Research 3: BROOKS, D. J. /ed./ (1992): Handbook of the birds of Europe the middle East and North Africa. Oxford, p ENDES M. (1990): Kuvik (Athene noctua) ürgefogyasztása. Calandrella 4(1): 85. GLUTZ VON BLOTZHEIM, U. & BAUER, K. (1980): Handbuch der Vögel Mitteleuropas, Band 9. Wiesbaden, p GRESCHIK J. (1911): Hazai ragadozó madaraink gyomor és köpettartalom-vizsgálata II. Baglyok. Aquila 18(1-4): GRESCHIK J. (1924): Gyomor és köpettartalom vizsgálatok. Adatok hazánk apró emlőseinek faunájához. Aquila, SCHMIDT E. (1998): Kuvik. In HARASZTHY L. szerk: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p LANSZKI J. (2006): A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élőhelyen. Natura Somogyiensis 9: MARIÁN M. & SCHMIDT E. (1967): Adatok a kuvik (Athene noctua [Scop.]) gerinces táplálékának ismeretéhez Magyarországon. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, sz., p MIKKOLA H. (1992): Owls of Europe, T & A D Poyser, London, p MOLNÁR I. (1984): Bagolytáplálkozási adatok a Dunántúlról. Madártani Tájékoztató, , p RÁCZ B. (1928): A kuvik, mint baromfipusztító. Aquila 34 35:
Kuvik (Athene noctua) táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Kiskunságban
Kuvik (Athene noctua) táplálkozásbiológiai vizsgálatok a Kiskunságban Hámori Dániel* Traser György Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület, 1032, Budapest, Szőlő u. 86. 2/12. ; *brumibagoly@freemail.hu Bevezető
RészletesebbenA kuvik (Athene noctua n. Scop. 1769) kiskunságiés hazai természetvédelmi helyzete napjainkban
I. Magyarországi Kuvikvédelmi Konferencia 2015. november 14. Kunszentmiklós A kuvik (Athene noctua n. Scop. 1769) kiskunságiés hazai természetvédelmi helyzete napjainkban Hámori Dániel Magyarországi Kuvik
RészletesebbenCsortos Csaba Hámori Dániel
a Magyarországi Kuvik Oltalmi Egyesület 11 éve tartó Kiskunsági Kuvikvédelmi Programjának adatai, tapasztalatai, valamint a hazai állomány becslése országos adatgyűjtés alapján Csortos Csaba Hámori Dániel
RészletesebbenMivel táplálkozik a vörös vércse (Falco tinnunculus LINNAEUS, 1758) Budapesten?
DOI: 10.20331/AllKoz.2015.100.1-2.111 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2015) 100(1 2): 111 134. Mivel táplálkozik a vörös vércse (Falco tinnunculus LINNAEUS, 1758) Budapesten? ZOMBOR KATALIN 1 és TÓTH MÁRIA 2 1
RészletesebbenA Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi
RészletesebbenA kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élõhelyen
Natura Somogyiensis 9 315-324 Kaposvár, 2006 A kuvik (Athene noctua) táplálék-összetétele egy Somogy megyei külvárosi élõhelyen LANSZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Ökológiai Munkacsoport, H-7401 Kaposvár,
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
Részletesebben2012 év madara - az egerészölyv
2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.
RészletesebbenGyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról és évi eredmények
Crisicum 5. pp.231-240. Gyöngybagoly (Tyto alba) köpet vizsgálati adatok a Dél-Tiszántúlról 2003. és 2005. évi eredmények Kalivoda Béla Abstract Data of Barn Owl (Tyto alba) studies from South-Tiszántúl
RészletesebbenÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 30 2013; 147-152 ÓHÍD KIS FAUNÁJA GYÖNGYBAGOLY (TYTO ALBA) KÖPETEK VIZSGÁLATA ALAPJÁN SZÉP DÁVID 1 & PURGER
RészletesebbenADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2012 2013, 99 106 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN 2010. december 2011. március Az Adatok ez erdei
RészletesebbenGyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk
Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész
RészletesebbenTartalom. 1. Bevezetés... 3. 2. Irodalmi áttekintés... 5. 3. Területi jellemzés... 7. 3.1 Geológia, talajtan... 7. 3.2 Hidrológia...
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet Szakdolgozat A kék vércse (Falco vespertinus) táplálkozásbiológiája Konzulens: Dr. Traser György Külső konzulens: Solt Szabolcs,
RészletesebbenA szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához
A szalakóta védelme Útmutató a mesterséges költőládák telepítéséhez és fenntartásához Készült A szalakóta védelme a Kárpát-medencében (LIFE13/NAT/HU/000081) LIFE+ program keretében. www.rollerproject.eu
Részletesebben1. Magyar Bagolykutató Konferencia. Összefoglalók
Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék 1. Magyar Bagolykutató Konferencia Összefoglalók Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kari Tanácsterem Pécs,
RészletesebbenHáztűznéző a bogaraknál
Háztűznéző a bogaraknál A tücsök A tücsök A mezei tücsök (Gryllus campestris) az ízeltlábúak törzsének, a rovarok osztályának és az egyenesszárnyúak rendjének egyik faja. 2016-ban elnyerte az "Év rovara"
RészletesebbenKisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata
RészletesebbenA Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására
Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki
RészletesebbenTávoli vidékek éjjeli ragadozói Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (
Bagolymustra Kaposvárott Nyugat-Európában az elmúlt egy-másfél évtizedben igen nagy népszerűségnek örvend a felelős állattartók körében az egzotikus baglyok tartása, s a nagyobb testű fajokkal még hasznot
Részletesebben5. Fajok táplálkozási sajátosságai
79 5. Fajok táplálkozási sajátosságai 5.1. Vörös róka a) Táplálékmintázat mezőgazdasági művelés alatt álló területeken Fonó körzete Általános táplálék-összetétel A Fonó körzetében vizsgált vörös róka számára
RészletesebbenEgyenesszárnyú fajok a pusztában és a költőládákban mit tudunk róluk?
Egyenesszárnyú fajok a pusztában és a költőládákban mit tudunk róluk? Szövényi Gergely Mit tudunk a kék vércse táplálkozási szokásairól? Mit tudunk a kék vércse táplálkozási szokásairól? generalista ragadozó
RészletesebbenAdatok Somogy megye kisemlős faunájának ismeretéhez, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 04: 91 108 Ka pos vár, 2016 Adatok Somogy megye kisemlős faunájának ismeretéhez, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENŐ
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenAdatok Szatmár megye kisemlősfaunájához
Múzeumi Füzetek X. 2001. 142 Adatok Szatmár megye kisemlősfaunájához Sike Tamás*, Szodoray-Parádi Farkas & Krecsák László * Ro-3900 Satu Mare / Szatmárnémeti, Averescu 3 C/48, e-mail: tamasik@freemail.hu
RészletesebbenA kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben
Natura Somogyiensis 19 275-280 Ka pos vár, 2011 A kárókatona fészekalj és tojásméret vizsgálata a Kis-Balatonon és a Nagyberekben 1,2 Kovács Gyula, 2 Winkler Dániel & 2 Faragó Sándor 1Dél-Balatoni Természetvédelmi
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenA1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat hatásának vizsgálata kerecsen élőhelyeken
A kerecsensólyom védelme a Kárpát-medencében (LIFE06NAT/H/000096) A1 AKCIÓ ZÁRÓJELENTÉS FINAL REPORT OF A1 ACTION A1 akció: A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelési gyakorlat
RészletesebbenKaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:
Részletesebben1. Bevezetés. Agrár-környezetgazdálkodás Magyarországon
1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 1. Bevezetés...3 1.1. A téma jelentősége és aktualitása:...6 1.1.1 A kék vércse bemutatása, védelmi helyzete...6 1.1.2. A téma aktualitása...7 1.2.Problémafelvetés:...8
RészletesebbenVP Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó
VP-4-10.1.1-15 - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetéshez kapcsolódó 7. számú mellékelt A leggyakoribb madárfajok igényeinek megfelelően a madárodú-típusok közül az ültetvényekbe az A, B, C és D típusú
RészletesebbenGYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt. 9024 Győr, Orgona u. 10.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenRövid tanulmányút Nyitrán
Rövid tanulmányút Nyitrán Campus Mundi rövid tanulmányút A Biológus MSc diplomamunkám témája a telelő erdei fülesbaglyok táplálék-összetételének vizsgálata volt Magyarország különböző földrajzi régióiból
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenA D A T O K A FEHÉRGÓLYA (CICONIA C. CICONIA L.) T A P L Ä L K 0 Z Ä S B I 0 L Ö G I Á J Ä H 0 Z
A D A T O K A FEHÉRGÓLYA (CICONIA C. CICONIA L.) T A P L Ä L K 0 Z Ä S B I 0 L Ö G I Á J Ä H 0 Z írta : Szijj József és Szijj László A fehér gólya azon madárfajaink sorába tartozik, melyek gazdasági jelentősége
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenKÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-425-713, mobil: 30-9949-826 E-mail: pannonrovacs@gmail.com GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt.
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
RészletesebbenADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN
Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata
RészletesebbenVarászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba
Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409 420 Kaposvár, 2004 Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba
RészletesebbenFOOD OF THE RED-FOOTED FALCON (FALCO VESPERTINUS) IN THE BREEDING PERIOD. Abstract
AQUILA 1994. VOL.: 101 (93-110) FOOD OF THE RED-FOOTED FALCON (FALCO VESPERTINUS) IN THE BREEDING PERIOD László Haraszthy Dr. József Rékási János Bagyura Abstract L. Haraszthy J. Rékási J. Bagyura: Food
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenADATOK A MESTERSÉGESEN NEVELT TÚZOK (OTIS TARDA) TESTTÖMEG-GYARAPODÁSÁHOZ. Bevezetés
AQUILA 1992. VOL.: 99(85-91) ADATOK A MESTERSÉGESEN NEVELT TÚZOK (OTIS TARDA) TESTTÖMEG-GYARAPODÁSÁHOZ 1 Andrésiné Ambrus Ildikó 1 Andrési Pál 2 Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Intézet, Asotthalom
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra
LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenKészítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta Tanár: Győriné Benedek Kata Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda Csicsó Kattintásra vált 2. leghosszabb folyó Európában, hossza: 2850 km Fekete-erdőből
RészletesebbenA mozaikgyepek szerepe a szalakóta (Coracias garrulus) táplálkozó területeinek megőrzésében
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 276-282, 2012 A mozaikgyepek szerepe a szalakóta (Coracias garrulus) táplálkozó területeinek megőrzésében Kiss Orsolya 1, Felde Orsolya 1 és Moskát Csaba 2 1 SZTE -
RészletesebbenPOPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN
Aquila (1 998), Vol. 103-104, p. 67-72 KöM Természetvédelmi Hivatal POPULÁCIÓDINAMIKAI VIZSGÁLATOK A BARKÓSCINEGE (PANURUS BIARMICUS) EGY DÉL-MAGYARORSZÁGI POPULÁCIÓJÁN Gyurácz József- Bank László - Orbán
RészletesebbenTiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
RészletesebbenVizsgálatok a Dráva mente lemezescsápú bogár (Coleoptera: Lamellicornia) faunáján
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 8 85-91 Pécs, 1995 Vizsgálatok a Dráva mente lemezescsápú bogár (Coleoptera: Lamellicornia) faunáján SÁR József SÁR, J.: Studies on the Lamellicornia fauna (Coleptera)
RészletesebbenA Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -
A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki
RészletesebbenA kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei
A kállósemjéni Nagy-Mohos láp természeti értékei Nyilas I. + Gyurecska A. + Karakó Á. + Tóth Cs. ++ Bodnár E. + + DE Biológiai és Ökológiai Intézet, E. Állattani és Humánbiológiai tanszék ++ DE Földtudományi
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenOrszágos szintű bagolyköpet gyűjtésekre alapozott kisemlős monitorozás. Módosított protokoll
Alprojekt megnevezése Országos szintű bagolyköpet gyűjtésekre alapozott kisemlős monitorozás Módosított protokoll Dr. Horváth Győző Pécsi Tudományegyetem Állatökológia Tanszék - Pécs, 2005 - Tartalomjegyzék
RészletesebbenKotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva
Kotymán László, Fehérvári Péter, Palatitz Péter, Solt Szabolcs & Horváth Éva Előzmények: hazai és külföldi példák XX. század elején Csörgey Titusz a Hortobágyon telepítette 55 darab fűzkosárral, amit szénával
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenKarcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult
A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership
RészletesebbenA kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön
Ornis 2002-bak_uj.qxd 2005-01-27 9:32 Page 93 Ornis Hungarica 10: 93-98. 2000 A kék vércse, a vörös vércse és az erdei fülesbagoly mesterséges telepítésének eredményei a Dél-Alföldön Molnár Gyula Molnár,
RészletesebbenAz Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 273 278 Az Aggteleki Nemzeti Park fejeslégy-faunájának vizsgálata Malaise-csapdával (Diptera: Conopidae) TÓTH SÁNDOR ABSTRACT: (Thick-headed fly fauna
RészletesebbenA TÖMEGCSAPDÁZÁS (MASS TRAPPING) LEHETÖSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GVŰMÖLCSTERMESZTÉS NÉHÁNY NEHEZEN LEKÜZDHETÖ KÁRTEVÖJÉNEK ESETÉBEN. VOIGT E.' és TÓTH M.
A TÖMEGCSAPDÁZÁS (MASS TRAPPING) LEHETÖSÉGEI ÉS KORLÁTAI A GVŰMÖLCSTERMESZTÉS NÉHÁNY NEHEZEN LEKÜZDHETÖ KÁRTEVÖJÉNEK ESETÉBEN VOIGT E.' és TÓTH M. 2 JÉrdi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő
RészletesebbenÚjabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához
Natura Somogyiensis 25 205-212 Ka pos vár, 2014 Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Herczeg Róbert 1 & Horváth Győző 1 1Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden
LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen
RészletesebbenSurvey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis
Natura Somogyiensis 24 293-304 Ka pos vár, 2014 Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Jenő J. Purger Department
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
Részletesebben6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata
167 6. Fajok összehasonlító táplálkozás-vizsgálata Ebben a fejezetben a vizsgálatainkat megelőzően Magyarországon nem tanulmányozott ragadozó emlősök közötti táplálkozási kapcsolatokat tekintem át. Először
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenRitka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Keleti-Cserhát területérõl
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2014 38: 75 81 Ritka és természetvédelmi szempontból jelentõs bogarak (Coleoptera) a Keleti-Cserhát területérõl KOVÁCS TIBOR, HARMOS KRISZTIÁN & MAGOS GÁBOR ABSTRACT:
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE
Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI
RészletesebbenA mezőgazdasági földhasználat hatása a kék vércse élőhelyhasználatára The Effect of Agricultural Practices on the Habitat Use of the Red-footed falcon
A mezőgazdasági földhasználat hatása a kék vércse élőhelyhasználatára The Effect of Agricultural Practices on the Habitat Use of the Red-footed falcon Előrehaladási jelentés 2006 Progress Report of action
RészletesebbenÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK
Aquila. Vol. 105-106, p. 59-69 Természetvédelmi Hivatal. 2000 RAGADOZÓMADÁR-FAJOK ÉS A HOLLÓ (CORVUS CORAX) ÁLLOMÁNYFELMÉRÉSE ÉS KÖLTÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A BÖRZSÖNY-HEGYSÉGBEN 1983-94 KÖZÖTT Varga
RészletesebbenA KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA
A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA SZÉNKŐZET JUHÁSZ ANDRÁS* (3 ábrával) Összefoglalás: A szénkőzettani vizsgálatok céljául elsősorban a barnakőszéntelepek várható kiterjedésének
Részletesebben2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA
KALENDÁRIUM 2015 2015 ÉV MADARA BÚBOSBANKA JANUÁR Erdei fülesbagoly Leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenFÜLEMÜLE. Luscinia megarhynchos
FÜLEMÜLE Luscinia megarhynchos Ezt a nyári vendéget inkább hallani fogod, mint látni. Nappali énekét sötétedéskor is folytatja. És micsoda dal ez! A legszebb és legbonyolultabb melódiákat este énekli,
RészletesebbenBernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban
Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós
RészletesebbenKörnyezetismeret-környezetvédelem országos csapatverseny döntő május évfolyam I. forduló
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232 Környezetismeret-környezetvédelem
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenKék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei
Kék vércse élőhelypreferencia-vizsgálat: egy teszt év eredményei Fehérvári Péter, Solt Szabolcs, Kotymán László, Szövényi Gergely, Soltész Zoltán és Palatitz Péter Térképek: Neidert Dóra Summary One of
RészletesebbenA szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon
Natura Somogyiensis 26 109-116 Ka pos vár, 2015 A szerecsensirály (Larus melanocephalus) Balaton környéki előfordulásai és első Somogy megyei fészkelése az Irmapusztai-halastavakon Kovács Gyula 1,2, Szinai
RészletesebbenPisces Hungarici 7 (2013) 113 118
Pisces Hungarici 7 (2013) 113 118 A haltenyésztés termelési biztonságát veszélyeztető kárókatona (Phalacrocorax carbo) állományának alakulása a Hortobágyi Halgazdáság területén The population of the Great
RészletesebbenTÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky
RészletesebbenMADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ
A MADÁRBARÁT GAZDÁLKODÓ 12 PONTJA 1. Ismerjük meg a gazdaságunkban és környékén elôforduló madarak és más állatok életmódját, szokásait, igényeit! 2. Vegyszerek használata helyett segítsük a természetes
RészletesebbenA Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős (Mammalia) faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján
Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat 9 489-500 Pécs, 1998 A Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős (Mammalia) faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J.
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE
Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell
RészletesebbenÚj és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 75-79 Új és ritka bogarak (Coleoptera) Magyarországról KOVÁCS TffiOR-HEGYESSY GÁBOR ABSTRACT: (New and rare beetles from Hungary.) The paper is reporting
RészletesebbenA fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében
A fenékpusztai nádas énekesmadár közösségeinek vizsgálata a Balaton vízszintváltozás függvényében Examination of the reed songbird communities of Fenékpuszta as a function of water level in Lake Balaton
RészletesebbenADATOK A HALASTAVAKNÁL GYŰJTÖTT DANKASIRÁLYOK (LARUS RIDIBUNDUS) TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ. Dr. Rékási József
ADATOK A HALASTAVAKNÁL GYŰJTÖTT DANKASIRÁLYOK (LARUS RIDIBUNDUS) TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ Dr. Rékási József Magyarországon a halgazdaságok száma az utóbbi két évtizedben rohamosan növekedett. Mesterséges halastavainkon
RészletesebbenA kis csér (Sterna albifrons Pali.) költőhelyei Magyarországon
Dunántúli Dolg. Terni, tud. Sorozat 9 465-470 Pécs, 1998 A kis csér (Sterna albifrons Pali.) költőhelyei Magyarországon FENYŐSI László FENYŐSI, L.: Nesting sites of the little tern (Sterna albifrons Pall.)
RészletesebbenA Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei
Natura Somogyiensis 15 219-226 Ka pos vár, 2008 A Somogy megyei fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány 2004. évi felmérésének eredményei Horváth Zoltán Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
Részletesebben