A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvényt érintő évi módosítások. Tájékoztatási és Koordinációs Osztály

Átírás

1 A személyi jövedelemadóról szóló CXVII. törvényt érintő évi módosítások Készítette: Wallerné Fuit Anikó NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága Tájékoztatási és Koordinációs Osztály

2 Módosító törvények Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi LXXXI. törvény. (MK évi 90. szám) évközi módosítás Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló évi CLXXXVII. törvény (MK évi 183. szám, ) Az egyes adótörvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló T/7918. számú törvényjavaslat Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló évi XXXVII. törvény és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény

3 Szja törvényt érintő módosítások Elsősorban a más jogszabályokkal történő összhang megteremtését szolgálják a módosítások. Az újonnan bevezetett bevallási nyilatkozat tételének lehetősége valamint a bevallási tervezet adóhatóság általi elkészítése a szolgáltató jelleget erősíti. A bevallási nyilatkozat már a évi jövedelmek bevallásánál is alkalmazható évtől pedig bevallás tervezet elkészítésével segíti az adóhatóság a magánszemélyek önadózását.

4 Brókerbotránnyal összefüggő változások (Buda-Cash Zrt., Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor Zrt.)

5 Brókerbotránnyal összefüggő változások Az említett befektetési vállalkozásoknál év elején robbant ki a botrány, melynek következtében az ügyfelek számára nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozások által kiállított kifizetői igazolásokon szereplő adatok megfelnek-e a valóságnak vagy sem, a magánszemélyek hozzájutnak-e a jövedelmükhöz, a pénzügyi intézményeket felszámolják-e, lesz-e lehetőség a befektetések hozamának megszerzésére, a befizetések visszakövetelésére.

6 Új fogalom Szja tv pont Pénzügyi intézmény: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás, továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti befektetési vállalkozás. Hatálybalépés: november 28. (kihirdetést követő nap)

7 A változás indoka A korábban hatályos szabályozás szerint a magánszemély részére nem eredményezett adókötelezettséget bármely adóévre vonatkozóan -, ha a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló követelését eredményező jogviszonya a pénzügyi intézmény felszámolása miatt szűnt meg. A módosítás célja az volt, hogy a pénzügyi intézmények ügyfeleivel azonos elbírálás alá essenek a befektetési vállalkozások ügyfelei is.

8 A változás indoka A brókercégek közelmúltbeli csődje miatt a pénzügyi intézmény felszámolása nem hozhatja a magánszemélyt olyan helyzetbe, hogy ez a rajta kívül álló okból bekövetkező esemény o adófizetési kötelezettséget számára, illetve eredményezzen o a jogszerűen igénybe vett kedvezményt (adó feletti rendelkezési jogosultságot) vissza kelljen fizetnie. (Szja tv. 7. (1d) bek) Átmeneti rendelkezés: évi felszámolások esetén is alkalmazni lehet.

9 Cél Cél: A csődbe ment befektetési vállalkozások ügyfelei ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint a pénzügyi intézmények ügyfelei.

10 Kárrendezés során kapott összeg A magánszemélyek kárrendezése során teljesített kifizetés mentes a közteherfizetés alól. Így, ha a magánszemély kártalanítást kapott a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjától, akkor azzal összefüggésben nem keletkezik személyi jövedelemadó kötelezettsége.

11 NYESZ-R Az Szja tv. 44/B. is módosult: A botránnyal érintett vállalkozások NYESZ-R számlát is vezettek, és a rendelkező nyilatkozatot tenni kívánó magánszemélyek adójogi helyzetét is rendezni kellett. Ha a NYESZ-R számla vezetőjének felszámolása miatt nincs lehetőség a rendelkező nyilatkozatban meghatározott összeg NYESZ-R számlára történő utalására, akkor az adóhatóság a magánszemély kérelmére, az általa megjelölt lakcímre vagy számlára utalja az összeget.

12 Szja bevallási kötelezettség teljesítésének módjai

13 Önadózás Bevallási kötelezettség teljesítésének lehetséges módjai évben szerzett jövedelmekről 2016-ban ( 53) bevallás adóhatósági közreműködés nélkül ( 53NY- 53E) egyszerűsített bevallás adóhatósági közrem. (53ADÓNYILATKOZAT) adónyilatkozat benyújtása Bevallási nyilatkozat új! Munkáltatói adómegállapítás (M29) (Szja tv. 11/A Art /A. )

14 Önadózás Bevallási kötelezettség teljesítésének lehetséges módjai évben szerzett jövedelmekről 2017-ben - ( 53) bevallás adóhatósági közreműködés nélkül - bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallás - bevallási nyilatkozat új! Munkáltatói adómegállapítás (M29)

15 Adónyilatkozat (Szja tv. 11/A., Art 27/A. )

16 Adónyilatkozat

17 Adónyilatkozat (söralátét) 2017-től megszűnik az adónyilatkozat tételi lehetőség és az egyszerűsített bevallás benyújtásának lehetősége is. ( től hatályon kívül helyezésre kerül: Art. 27/A., 28., 28/A. ) Adónyilatkozat utoljára évre vonatkozóan nyújtható be. (Mód. tv. 72., Szja tv. 86. )

18 Egyszerűsített bevallás

19 Egyszerűsített bevallás

20 Egyszerűsített bevallás

21 Egyszerűsített bevallás

22 Egyszerűsített bevallás

23 Bevallási nyilatkozat (Szja tv. 12/A., Art. 26/A. )

24 Bevallási nyilatkozat Az szja bevallási kötelezettség önadózással történő teljesítési lehetőségének egy új módja a bevallási nyilatkozat tételi lehetőség. Hatálybalépés: január 1. Átmeneti rendelkezés: bevallási nyilatkozat első alkalommal a évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújtható be január 31-éig. (2016. február 1.)

25 Bevallási nyilatkozat A magánszemély akkor tehet bevallási nyilatkozatot, ha: - az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, - tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot kivéve a 10% költséghányadot nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el, - jövedelméből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített, - az adójáról rendelkező önkéntes pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad, - más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

26 Bevallási nyilatkozat Kizárja a bevallási nyilatkozat tételét, ha a magánszemély az alábbi jogcímeken szerzett munkáltatótól tőkejövedelmet: - kamatjövedelmet (65. ), - osztalékból származó jövedelmet (66. ), - árfolyamnyereségből származó jövedelmet (67. ), - vállalkozásból kivont jövedelmet (68. ), illetve ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet szerzett, ha annak összege az 1 millió Ft-ot meghaladja, vagy az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt kapott.

27 Bevallási nyilatkozat Nem zárja ki a bevallási nyilatkozat megtételét, ha a magánszemély az adóévben: - a közterhek teljesítéséhez az Ekho tv. szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató felé, - egyszerűsített foglalkoztatásból jövedelmet szerzett, - a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

28 Bevallási nyilatkozat Fontos különbség az adónyilatkozattal szemben: - a bevallási nyilatkozatra vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében nem minősül adóelőleget megállapító munkáltatónak a társas vállalkozás, amellyel a magánszemély tagi jogviszonyban áll, és e jogviszonya alapján a magánszemély a társas vállalkozásnál díj ellenében személyes közreműködésre köteles. (ellenben adónyilatkozat esetén munkáltatónak minősül a személyes közreműködésért díjazást adó társas vállalkozás is)

29 Munkáltató adatszolgáltatási kötelezettsége Az adóhatósági adómegállapítás elkészítésének feltétele, hogy a január hónapról benyújtott 08 bevallásban a munkáltató adatot szolgáltasson azon magánszemélyekről, akik úgy nyilatkoztak, hogy: kizárólag munkaviszonyból származó bevételük keletkezett az adóévben, a magánszemély nem kíván az adójáról rendelkezni és kedvezményt sem kíván érvényesíteni. Az adatszolgáltatás egyszeri és nem vonható vissza.

30 Bevallási nyilatkozat Összefoglalva az eddigieket: Azon adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek, semmilyen adó-, adóalap kedvezményt nem vesznek igénybe és az adójukról nem kívánnak rendelkezni (kivéve az 1+1%-os rendelkezést), azoknak az adóhatóság május 20-áig elkészíti az szja bevallását. (az adózó az 1+1%-ról továbbra is munkáltató útján, papíralapon v. elektronikus úton rendelkezhet)

31 Bevallási nyilatkozat Az adóhatóság május 20-áig állapítja meg a magánszemély adóját, akkor ha más módon nem teljesítette a bevallását. Az adó megállapításáról az adóhatóság a magánszemélyt nem értesíti, kivéve, ha a munkáltató nem jól állapította meg az adót, adóelőleget és emiatt a magánszemélynél különbözet keletkezik.

32 Bevallási nyilatkozat Ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a magánszemély bevallási nyilatkozatát úgy tette meg, hogy arra nem lett volna jogosult (nem felel meg az Artban rögzített feltételeknek), ennek tényéről értesíti. Ekkor a bevallási kötelezettségnek önadózás útján kell eleget tenni a bevallási határidőig, május 20-ig.

33 Bevallási nyilatkozat Ha a határidőig adóbevallást nem nyújt be a magánszemély úgy az adóhatósági adómegállapítás lesz érvényes A bevallási határidő letelte után az adóhatósági adómegállapítás kizárólag a 1553 számú bevallás önellenőrzésként történő benyújtásával módosítható. Ha nem nyújt be önellenőrzést, az állami adó- és vámhatóság a megállapított adó és a tényleges kötelezettség közötti adókülönbözetet utólagos adómegállapítás keretében állapíthatja meg.

34 Bevallási nyilatkozat Amennyiben a magánszemély rendelkezik ügyfélkapus regisztrációval az elkészült adóhatósági adómegállapítását május 20-át követően elektronikus úton is lekérheti. Ha ügyfélkapus regisztrációja nincs a NAV ügyfélszolgálatain kérheti az adóhatósági adómegállapítás nyomtatott formában történő átvételét.

35 Bevallási nyilatkozat Ha a nyilatkozattétel időpontjában: - egyidejűleg több munkáltatója is van a magánszemélynek, akkor a bevallási nyilatkozatot a választása szerinti egyik munkáltatónál teheti meg, - nincs munkáltatója, a bevallási nyilatkozatot az adóhatósághoz kell benyújtania. - ha már decemberben megszűnik a munkaviszony, de az új munkáltatónál pl án helyezkedett el, adható az új munkáltató felé. A január 31. jogvesztő határidő. ( )

36 Bevallási nyilatkozat

37 Bevallási nyilatkozat Az M30 nyomtatványon lehet majd nyilatkozni. Még NGM illetve Bevallási Főo. egyeztetés alatt!!!! Adhat-e nyilatkozatot: - az a munkavállaló, aki nyugdíjas, (vélhetően igen), - a KATA-s egyéni vállalkozó, - az Eva-s egyéni vállalkozó, - hova utalja az adóhatóság a különbözetet, - mi a teendő, ha valaki nem kapja meg jan.31-éig a nyilatkozatot a munkáltatótól.

38 Adóbevallás tervezet (Szja tv. 11. (2) bek., 12/A., Art. 26/B. )

39 Adóbevallás tervezet Szja tv. 11. (2) bekezdés A magánszemély önadózóként vagy - az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást ( 53) vagy - az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz. Kapcsolódó rendelkezés: Szja 12/A., Art. 26/B. Hatálybalépés: január 1.

40 Új rendelkezés: Adóbevallás tervezet Az Art. 26/B. -ban rögzített feltételeknek megfelelő magánszemélyek részére az állami adóhatóság a nyilvántartásaiban szereplő adatokból összeállított adóbevallási tervezetet készít. Hatálybalépés: január 1. Átmeneti rendelkezés: adóbevallási tervezetet az állami adóhatóság első alkalommal a évi jövedelmekről készít.

41 Adóbevallás tervezet Az Art-ban megfogalmazott feltételek: - az adóév utolsó napján ügyfélkapuval vagy külön e célra létrehozott, személyes beazonosítást biztosító elektronikus hozzáféréssel rendelkezzen az adózó, - az szja tv-ben meghatározott feltételek alapján: = munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy kért, de annak elkészítését a munkáltató nem vállalta, = nem tett bevallási nyilatkozatot, Az állami adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton megküldi szja bevallási tervezetét (adóbevallási tervezet)

42 Adóbevallás tervezet Az adózó teendői: tervezet adatait javíthatja, kiegészítheti, a tervezetet a naptári évet követő május 20-áig elektronikus úton fogadhatja el, és ezzel teljesíti adóbevallási kötelezettségét, az adó megfizetésére május 20-áig köteles, (az állami adóhatóságnak a visszatérítendő adót az adóbevallási tervezet elfogadásától számított 30 napon belül kell kiutalnia) ha az adózó május 20-áig a bevallási tervezetet elektronikus úton nem fogadja el, akkor bevallási kötelezettségét az 53 bevalláson kell teljesítenie a naptári évet követő május 20-ig.

43 Bevallási tervezet miatt szükséges bővebb adatszolgáltatási kötelezettség (cél: minél teljesebb bevallási tervezet)

44 Adatszolgáltatási kötelezettség A családi kedvezmény adóelőlegnél történő érvényesítése esetén a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni: - a kedvezmény közös érvényesítéséről, arányáról, - az eltartottak ide nem értve a magzatot adóazonosító jeléről, ennek hiányában a természetes azonosítókról és a lakcímről, - arról, hogy e személyek kedvezményezett eltartottak vagy eltartottak, illetve felváltva gondozott személyek, - a jogosultság jogcíméről, - új nyilatkozat esetén a változás időpontjáról, - közös érvényesítésnél a másik fél neve, adóazonosítója. (alaposabb adóelőleg nyilatkozat kell folyamatban)

45 Adatszolgáltatás a 08 bevalláson

46 Adatszolgáltatási kötelezettség Az első házasok kedvezményének adóelőlegnél történő érvényesítése esetén a 08-as bevallásban adatot kell szolgáltatni: - a házastárs nevéről, - arról, hogy csak az egyikük érvényesíti a kedvezményt, vagy egymás között megosztják azt, - új nyilatkozattétel esetén a változás időpontjáról.

47 Adatszolgáltatás a 08 bevalláson

48 Adóbevallás tervezet Az adóhatóság nem készít adóbevallás tervezetet: - a tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, valamint - az őstermelő részére.

49 Ingóértékesítésből származó jövedelem

50 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem A jövő évtől egyszerűsödik a vadon gyűjtött termék, termény felvásárlónak történő értékesítéséből származó bevétel adóztatása. Amennyiben az értékesítés nem felvásárló részére történik, a bevétel továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.

51 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Amennyiben a vadon gyűjthető termékek értékesítésre történő gyűjtése során a magánszemély őstermelőként járt el, akkor 600 eft-ig adómentes volt a bevétel, ha ezt meghaladta a bevétel, akkor 4 millió Ft-ig nemleges nyilatkozat volt tehető. De felmerülhetett a járulékfizetési kötelezettség a biztosított őstermelőnél. Az ilyen jogcímen keletkező jövedelem adózására vonatkozóan ha a magánszemély nem minősült őstermelőnek - nem voltak külön szabályok, azokat a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelemként adózhatta le 16% szja és 27% eho megfizetésével. Emellett a bevétellel szemben szinte egyáltalán nem lehetett költséget elszámolni.

52 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Gyógy- és fűszernövény, vadon termő gyümölcs, gomba, éti csiga értékesítése esetén az új szabály a bevételnek mindössze 25%-át tekinti jövedelemnek, és a kifizetőnek minősülő felvásárlónak történő értékesítés esetén a kifizetőt kötelezi az adóelőleg levonására. (2016. évtől 15%)

53 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Az adót kifizetéskor a felvásárló állapítja meg és vonja le, továbbá a 08 bevallásban, mint a magánszemélyhez nem köthető kötelezettségként vallja be és fizeti meg. A magánszemélyt és a kifizetőt sem terheli ezen kívül egyéb kötelezettség.

54 Vadon gyűjtött termék, termény értékesítéséből származó jövedelem Az ügyletről a felvásárló két példányban vételi jegyet állít ki feltüntetve azon - a magánszemély nevét, - adóazonosító jelét (ennek hiányában természetes személyazonosító adatait és lakcímét), - a felvásárolt termék, termény megnevezését, mennyiségét, ellenértékét, - a levont adót. Egy példányát átadja a magánszemélynek a másik példányát megőrzi.

55 Ingó értékesítés szabályainak változása Az Szja adókulcsa 16%-ról 15%-ra csökken január 1-től. Az Szja tv. 58. (7) bekezdésében a 32 ezer forintot szövegrész helyébe a 30 ezer forintot szöveg lép, amely azt jelenti, hogy január 1- jétől az ingó átruházásból származó jövedelem után számított adóból éves szinten Ft-ot meg nem haladó részt nem kell megfizetni, vagyis továbbra is a 200 ezer forintot meg nem haladó jövedelem adómentes marad.

56 Mellékletek változása

57 Pénzügyi intézménytől származó bevétel adómentessége Az Szja tv. 1. sz. mellékletének pontja az alábbiak miatt változik: A cél az volt, hogy szűnjön meg a különbség: a pénzkölcsön nyújtásából származó, elengedett követelésből származó bevételre és az azzal tartalmát tekintve azonos zártvégű pénzügyi lízing révén keletkező elengedett követelés révén szerzett bevételre vonatkozó adóztatási szabályok között.

58 Pénzügyi intézménytől származó bevétel adómentessége Így a pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése esetén is alkalmazható az adómentesség: - abban az esetben is, ha az elengedés egyezség keretében történt, feltéve, hogy - a követelés elengedésére a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával, független felek között került sor. Átmeneti rendelkezés: ezt a szabályt, már a évi adókötelezettség megállapításától lehet alkalmazni.

59 Támogatás adómentessége Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 7. pontja kiegészül a alponttal: Egyéb indokkal adómentes a magyarországi Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó kezdeményezések támogatását célzó Civil Alap pályázati program keretében magánszemély részére pályázat alapján elnyert támogatások, függetlenül a kifizetés időpontjától.

60 Igazolás nélkül elszámolható költség Az Szja tv. 3. sz. melléklet II. része az igazolás nélkül elszámolható költségekről rendelkezik, mely egy új 3. ponttal egészül ki. A rendelkezés lényege: A belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott részére belföldi kiküldetés címén kifizetett összegből igazolás nélkül elszámolható a Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg akkor, ha a magánszemély ezen kívül kizárólag a gépjármű belföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és igazolt kiadást számolja el költségként. Ez a lehetőség akkor illeti meg a gépkocsivezetőt és árukísérőt, ha engedélyhez kötötten végzik a tevékenységet.

61 Családi adókedvezménnyel összefüggő változások (Alkotmánybíróság 14/2014.(V.13.) AB határozata)

62 Cst. változása Az említett határozat: alaptörvény-ellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Cst. azon szabályát, mely szerint alacsonyabb mértékű családi pótlék jár azon gyermek után, aki élettársi kapcsolatban nevelkedik, mint arra a gyermekre tekintettel, akit házasságban nevelnek.

63 Cst változása Kedvező szabály az élettársakat érintően. Családi kedvezmény érvényesítésére többek között - az a magánszemély jogosult, aki családi pótlékra jogosult tól a családok támogatásáról szóló törvény a szülővel együtt élő élettársat is családi pótlékra jogosultnak tekinti, ha az alábbiak is teljesülnek.

64 Cst változása január 1-jét követően akkor válik jogosulttá az élettárs: - ha az érintett gyermekkel közös lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és - a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja. (folyósítói igazolás is jó, ha a nyilvántartásban szerepel, mint jogosult)

65 Cst változása Élettársak esetén a változás legfőbb előnye, hogy már év közben is érvényesítheti az élettárs a nem vér szerinti, de általa eltartott gyermek utáni családi adóalap-kedvezményt a közös érvényesítés lehetőségével élve. Korábban csak az éves adóbevallásban volt lehetőség megosztani a másik felet megillető összeget. Év közben az élettárs nem érvényesíthette a kedvezményt, a saját, vérszerinti gyermek kivételével és a gyermekek számát sem számolhatták össze a kedvezmény mértékének meghatározásánál.

66 Pál és Paula élettársak. Példa Pálnak van 2 gyermeke, akiket együtt nevelnek Paula 1 gyermekével. Közös gyermekük még nem született. Így az említett 3 gyermekről gondoskodnak folyamatosan együtt, mivel a bíróság a korábbi házasságok felbontását követően kizárólag Nekik ítélte a gyermekeket. Így családi pótlékra Pál és Paula saját gyermekeik után 100%-ban jogosultak. Pál 2, Paula pedig 1 gyermek után. Az ENYER-ben már dec.-ben regisztráltak.

67 Példa Családi adókedvezményre való jogosultság évben Pál Paula pedig 2x Ft/hó 1x Ft/hó családi adóalap-kedvezményre jogosultak év közben. Közös érvényesítésre nincs lehetőségük. Tehát mindketten csak a saját gyermekeik létszáma alapján jogosultak érvényesíteni a kedvezményt év közben. Megosztás év végén is csak az általuk érvényesíteni nem tudott kedvezmény erejéig terjedhet.

68 Példa évben Pál Paula 3x /hó kedv-re jogosultak (2016-tól /Ft/hó/kedv.elt.) Év közben bármelyik fél külön, vagy ketten bármilyen arányban közösen is érvényesíthetik most már a 3 gyermek után járó családi adó- és járulékkedvezményt, mivel több mint egy éve szerepelnek az ENYER-ben. Év végén lehetőségük van arra is, hogy akár az év közben történt közös érvényesítésen változtatva, más megosztásban számolják el a kedvezményt.

69 12% különbözeti bírság január 1-jét követően megtett adóelőlegnyilatkozatok esetében a családi kedvezmény és az adókedvezmények igénybe vétele mellett az első házasok kedvezményének érvényesítése során is alkalmazni kell azt a szabályt, mely szerint a magánszemélynek 12% különbözeti bírságot kell fizetnie, ha a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte az első házasok kedvezményének érvényesítését és emiatt 10 ezer Ft-ot meghaladó befizetési különbözete keletkezik az év végén.

70 Az új MRP-hez kapcsolódó szabályok Hatálybalépés: november 28.(kihirdetést követő nap)

71 MRP Az eddigi MRP szervezetek mellett új típusú MRP szervezet is létrehozható. Amely pénzügyi eszközök kezelése céljából alapítható a munkavállalók által. Előnye: a munkavállalók kedvező adózási szabályok mellett juthatnak a kezelt pénzügyi eszközök kapcsán juttatásokhoz, közvetlenül is érdekeltté vállnak a munkáltató eredményességének javításában.

72 MRP Tehát a munkavállalók új típusú MRP-szervezetet alapíthatnak. Az MRP társas vállalkozásnak minősül, osztalékot is fizethet és beszámolót is kell készítenie. Az MRP megindításának feltétele, hogy az alapjául szolgáló javadalmazási politika hatálya legalább 5 természetes személyre kiterjed. Ha nem kötelező legalább 5 természetes személy részére, akkor a résztvevők számának kell elérni vagy meghaladni az 5 főt.

73 MRP Az Szja tv. speciális adózási szabályokat állapít meg a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezethez kapcsolódóan. Nem szerez bevételt a magánszemély: a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-szervezet tagi részesedésének és a szervezet által kezelt pénzügyi eszköz megszerzésével összefüggő kedvezmény révén. (Szja tv. 7. (1e) bekezdés)

74 MRP Az Szja tv. 77/A. rendelkezik az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték adókötelezettségéről. Főszabály: Jövedelem = szokásos piaci érték (megszerzésre ford. igazolt kiadás + járulékos költség) Nem minősül bevételnek, ha a magánszemély az értékpapírt a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevőjeként szerezte. (77/A. (2) bekezdés i) pont)

75 MRP Az MRP szervezetet adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adóévet követő január 31-éig résztvevőnként a tagi részesedés bevonása következtében, arra tekintettel átadott összes részvény átadáskori piaci értékéről, valamint az esetleges ellenértéknek a résztvevő által már megfizetett összegéről.

76 MRP A vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályok is módosulnak: Ha a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet vagyonából a résztvevő által tagi részesedése bevonásra kerül akkor az arra tekintettel megszerzett bevétel a résztvevő jövedelmének minősül.

77 MRP Ha a javadalmazási politika arról rendelkezett, hogy a bevont tagi részesedéshez kapcsolódóan az MRP szervezet által vagyoni hozzájárulásként átvett pénzügyi eszközök ellenérték fejében illetik meg a résztvevőt akkor a résztvevő jövedelmének megállapítása során a bevételt csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a résztvevő a pénzügyi eszköz ellenértékeként a tagi részesedés bevonásáig megfizetett, de legfeljebb a bevétel erejéig.

78 MRP Ha az ellenértéket a résztvevő úgy teljesíti, hogy az ellenértéket az MRP szervezet levonja a résztvevőt a tagi részesedése bevonására tekintettel megillető igény összegéből akkor az így levont összeget a résztvevő nem veheti úgy számításba: mint általa megszerzett bevételt, és úgy sem, mint általa megfizetett ellenértéket.

79 MRP Javadalmazási politika: - az Európai Unió tagállamában vagy - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy - OECD más tagállamában székhellyel rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír vagy ahhoz kapcsolódó, értékkel bíró ingyenes vagy kedvezményes átruházása illetve átengedése.

80 MRP Az Szja tv. 1. sz. mellékletének 8. pont alpontja változott. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentesnek minősített MRP szervezeti juttatások köréből kivételként említi a törvény a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP szervezet résztvevője által megszerzett értékpapírt.

81 Külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény adózása a nyeremény adókötelezettség alá esik

82 Adóköteles nyeremény Az Szja-tv. 76. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A nyeremény esetében ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá a szerencsejáték szervezéséről szóló évi XXXIV. törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.

83 Adóköteles nyeremény Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével az online kaszinójátékból származó nyeremény. Hatályba lépés: a törvény kihirdetését (2015. december 11.) követő 31. nap

84 Visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe

85 Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén (Szja tv. 44/E. ) A magánnyugdíj pénztárakról szóló tv. (Mpt.) január 1-jétől hatályos rendelkezései értelmében a magánnyugdíjpénztár magánszemély tagja bármikor, időbeli megkötés nélkül kezdeményezheti visszalépését a tb nyugdíjrendszerbe. A pénztártag a pénztári szolgáltatásra való jogosultsága igazolásakor a pénztártól kapható nyugdíjszolgáltatás mértékének ismeretében nyilatkozhat arról, hogy vissza kíván lépni a tb nyugdíjrendszerbe. A 2015-től visszalépőket megilletik ugyanazok a kedvezmények, amelyek a korábban visszalépőket illették.

86 Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén (Szja tv. 44/E. ) A magánnyugdíjpénztárból a tb rendszerbe visszalépett magánszemély a pénztár igazolása alapján rendelkező nyilatkozatot tehet a visszalépés évéről szóló adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban. Már a évre vonatkozó bevallásban is. A visszalépő tag részére történő tagi kifizetést a jövedelemszámítás során nem kell bevételként figyelembe venni. (Szja tv. 7. (1) bekezdés je) pont) Az egyéb kedvezmények érvényesítése, valamint rendelkezésre jogosító nyilatkozatok után fennmaradó adó terhére a magánnyugdíjpénztár által az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt tagi kifizetés 20%-nak, de legfeljebb 300 ezer forintnak a visszatérítéséről lehet rendelkezni. (reálhozam átutalásának kedvezménye)

87 Önkéntes nyugdíjpénztári nyilatkozat a tb nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén (Szja tv. 44/E. ) Kedvezmények érvényesítésének sorrendje: (1) első házasok kedvezménye (2) családi adóalap kedvezmény (3) adókedvezmények (4) önkéntes pénztári rendelkezések (5) NYESZ-R (6) nyugdíjbiztosítási rendelkezés (7) kilépés miatti rendelkezés

88 Adóazonosító jel

89 Adóazonosító jel Amennyiben az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jellel nem rendelkeznek, akkor e helyett a évről szóló adóbevallásban valamint a 2016-ban adott adóelőleg nyilatkozatokban a természetes azonosítóikat és a lakcímüket kell a nyilatkozatokon szerepeltetni, a 2016-os évről szóló bevallásokban, valamint a január 1-jétől megtett nyilatkozatokban az adóazonosító jel feltüntetése már kötelező lesz.

90 Adóazonosító jel képzése hivatalból (Art ) Az állami adóhatóság a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv adatszolgáltatása alapján július 1-jéig köteles hivatalból megképezni azon 25 év alatti állampolgárok adóazonosító jelét, akik még nem rendelkeznek azzal november 30-áig az adókártyát is el kell juttatni az érintetteknek. (a dec. 31. után született gyermeknek az önálló életkezdési támogatás miatt hivatalból korábban megképezésre került az adóazonosító)

91 Az adó mértékének változása

92 Az adó mértékének változása A személyi jövedelemadó mértéke 16%-ról 15%-ra csökken január 1-jétől. A tartós befektetéshez és a vállalkozói adóalaphoz tartozó kedvező adómértékek nem változnak. Az adó mértékének változása miatt ugyanakkor módosítás történt az egyes rendelkezéseket illetően. Az adó alapja a jövedelem 1,18-szorosa lesz: - a nem pénzben megszerzett kamatjövedelem esetén, - a kamatkedvezményből származó jövedelem, - a nem pénzben megszerzett adóköteles nyeremény, - az ellenérték nélkül vállalt tartási szerződés alapján a nem pénzben juttatott vagyoni érték esetén.

93 Az adó mértékének változása A családi kedvezmény címén az adóalapból levonható összeg valorizálásra került annak érdekében, hogy a kedvezmény adóban kifejezett értéke ne változzon január 1-jétől a jogosultak a következő összegekkel csökkenthetik az összevont adóalapba tartozó jövedelmüket: családi kedvezm. adómegtakarítás - 1 eltartott esetén Ft Ft - 2 eltartott esetén Ft Ft - 3 eltartott esetén Ft Ft

94 Az adó mértékének változása 2017-től tovább emelkedik a két eltartott után járó kedvezményezett eltartottankénti és jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény. adóalap kedvezmény adókedvezmény 2017-ben Ft Ft 2018-ban Ft Ft 2019-ben Ft Ft a családi kedvezmény a 2 gyermekes családoknál. (így megvalósul a jogalkotó eredeti szándéka, mely szerint 4 év alatt 2x-re nő a 2 gyerekesek kedvezménye)

95 Az adó mértékének változása A családi járulékkedvezmény összege 2016-ban az adó mértékének csökkenése miatt az összevont adóalap terhére érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény 15%-a lesz. Az év közben érvényesített családi járulékkedvezmény adóalap csökkentő kedvezményként történő meghatározásához az érvényesített járulékkedvezmény 667%-át kell kiszámítani. (2015-ben 625% volt)

96 Első házasok kedvezménye Az adóalapot csökkentő kedvezmény havi összegének emelkedését szintén az adó mértékének változása okozza. Mivel a jogalkotó a kedvezmény által adóból elérhető kedvezményt nem kívánta csökkenteni. A január 1-jétől az első házasok kedvezménye havi Ft, ami az adóból továbbra is Ft kedvezményt jelent.

97 Az adó mértékének változása A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások esetén az adó alapja továbbra is a jövedelem 1,19- szerese marad.

98 Az adó mértékének változása Kedvező változás a béren kívüli juttatásokat illetően, hogy az adó mértékének csökkenése ellenére nem változik a kifizetői adóterhelés melletti juttatások adóalapkiegészítése, az továbbra is 1,19- szeres szorzó. Ennek következtében csökken a béren kívüli juttatások(1) és az egyes meghatározott juttatások adóterhe(2). (1) 1,19-szeres szorzó után 15% szja+14% eho (34,51%) (2) 1,19-szeres szorzó után 15% szja+27% eho (49,98%) Szemben a korábbi adóteherrel: (1) 35,7% (2) 51,17%

99 Magáncsőd eljárással kapcsolatos változások

100 Magáncsőd eljárással kapcsolatos változások Év közben bevezetésre került a magyar jogrendszerbe a magáncsőd jogintézménye. Ennek lényege: Az adósnak a jogszabályi keretek között lehetősége nyílik a tartozásai rendezésére, a hitelezőkkel történő megegyezésre. Arra van ösztönözve az adós és a hitelező, hogy bíróságon kívüli megállapodással kíséreljék meg az adósságrendezést.

101 Magáncsőd eljárással kapcsolatos változások Megállapodhatnak a felek, hogy - az adós kedvezőbb feltételekkel (fizetéskönnyítő megoldásokkal, előnyösebb fizetési ütemezés szerint) törlesztheti tartozásait, továbbá - az adós részbeni tartozás-elengedésben is részesülhet.

102 Magáncsődhöz kapcsolódó változások Új szabály került beiktatásra az Szja tv-be, mely szerint nem kell jövedelmet megállapítani: - az ingó vagyontárgy, - az ingatlan, - a vagyoni értékű jog átruházására tekintettel megszerzett bevételből akkor, ha azt a magánszemély a tartozásai megfizetésére fordítja. (ha csak részben fordítja arra, akkor azzal arányosan csökkenthető a jövedelem) Az adómentességet nem érinti, hogy az értékesítésre bíróságon kívüli megállapodás, bírósági egyezség vagy adósságtörlesztési határozat alapján kerül sor.

103 Magáncsődhöz kapcsolódó változások Adómentes az a jövedelem, amelyet a magáncsődhöz kapcsolódó eljárásban - bíróságon kívüli vagy bírósági eljárásban kötött megállapodás, egyezség vagy annak módosítása során elengedett tartozás, - bírósági eljárás során az adósságtörlesztési határozat, annak módosítása vagy mentesítő határozat alapján az a követelés, amit nem kell megfizetni, - az adósságrendezési kötelezettség teljesítéséhez az önkormányzattól, munkáltatótól, közhasznú szervezettől, vagy egyházi jogi személytől kapott támogatás, adomány, ha annak egy naptári évben egy adományozótól kapott összege havi átlagban nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét.

104 Magánszemélyek különadója

105 Magánszemélyek különadója Két lényeges módosítás történt a különadó szabályait illetően. 1. Különadó tekintetében a étől megszerzett jövedelmekre visszamenőleg is alkalmazható az a szabály, mely szerint saját jogú nyugellátásnak minősül: - a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, - rehabilitációs járadék helyett megállapított ellátások = rokkantsági ellátás, = rehabilitációs ellátás.

106 Magánszemélyek különadója 2. nem minősül különadó alapnak a magánszemélyt megillető felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze, akkor, ha csoportos létszámcsökkentés történt től megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell a fenti rendelkezést.

107 Magánszemélyek különadója A fenti rendelkezések kapcsán érintett magánszemélyek visszakaphatják a tőlük levont különadó és az adott jövedelmet egyébként terhelő közterhek közötti különbözetet, mivel: - amennyiben a jogviszony megszűnését követő napon rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás került megállapításra, akkor a magánszemélynek nem kell különadót fizetnie, - amennyiben pedig csoportos létszámleépítés miatt szűnik meg a jogviszony, akkor szintén nem keletkezik különadó fizetési kötelezettség.

108 Magánszemélyek különadója A visszatérítés érdekében az alábbiak szerint kell eljárni: (a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti az eljárás) (1) ha a magánszemély a bevallását még nem nyújtotta be: - a jövedelmet juttató munkáltatónál kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását, - a munkáltató a közterheket megállapítja, azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó előleg összegéből, - a munkáltató módosítja a bevallását és a magánszemélynek kiadott igazolást. (a munkáltatót pótlék fizetési kötelezettség nem terheli)

109 Magánszemélyek különadója (2) ha a magánszemély már benyújtotta a bevallását - a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelmében kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását, - az adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül határozatban állapítja meg a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelem után az általános szabályok szerinti közterheket, - amelyek összegét levonja a magánszemély részére visszajáró különadó összegéből.

110 Magánszemélyek különadója Az adóhatóság késedelmi kamatot állapít meg: a különadó bevallásra előírt határidőt követő naptól a határozat keltének napjáig, de legfeljebb ig. Különadó alapnak számít a versenytilalmi megállapodással összefüggésben kapott bevétel.

111 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! ÉS KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNOK!