Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Darányi Sándor SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I. Darányi Sándor SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék"

Átírás

1 Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I Darányi Sándor SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék

2 Gyakorlati tudnivalók IKNY1-hez könyv: B. Hajdu Ágnes Babiczky Béla (1998). Bevezetés az információkeresö nyelvek elméletébe és gyakorlatába. Budapest: Universitas Kiadó. ( ) Pajor Enikö: gyakorlatok, útmutatás Bekötött linkek magyarul vagy angolul Ékezetek Két félév két nap alatt, legközelebb nov. 18. A fóliákat megkapják Vizsga: számítógépes teszt

3 A tantárgy célja A tantárgy az információkeresést elösegítö ismeretábrázolás hagyományos és automatizált formáit tekinti át Az ismeretszervezést elökészítö formai és tartalmi feltárás eszközeire és módszereire összpontosít: Azokra az értelmezési eljárásokra, amelyekkel a dokumentumokat a könyvtárakban és információs szolgáltatásokban elemezni szokás, illetve Az így létrejövö osztályozási rendszerekre A megértést segítö áttekintés, szemléleti alapozás a könyvtári gyakorlathoz

4 A könyvtári osztályozás a rend tudománya Várkonyi Nándor ( ) Az emberiség két egyetemes álma: Rend Közös nyelv, vö. Leibniz ( ) characteristica universalis-a vagy Frege ( ) Begriffschrift-je A 20. sz.-ra a kettö összefügg Rend: Hérakleitosz ún. kozmikus töredékeiben jelenik meg az európai filozófiában elöször Kozmosz = rend (a.m. világrend); kozmein = 1. berendezni, rendbehozni, 2. szépíteni (-> kozmetika) A rendezés egyetemes probléma Ilja Prigozsin (kémiai Nobel-díj 1977) szerint minden emberi tevékenység 30 %-át ez teszi ki Az elsö részben körkép a könyvtárról I. rész: Körkép

5 A könyvtárnak régen megõrzési funkciója volt, ma emellett elsõsorban információkat gyûjt, tárol és szolgáltat Különbözö irányokból különbözö szemléletü és érdekü szakmai közösségek támadják és igyekeznek helyettesíteni, a könyvtár fogalmát kikezdve, átértelmezve, mással helyettesítve Társadalmi és szellemi kihívások ütközözónája Átalakuló könyvtárak

6 A nyomtatástól az egyetemes bibliográfiai számbavételig Johannes Gutenberg (kb ), német aranymüves és nyomdász, neki tulajdonítjuk a mozgatható betükészlettel való nyomtatást Európában (kb. 1450), valamint a nyomdászat gépesítését általában. Fömüve az ún. Gutenberg Biblia. Konrad Gessner ( ) svájci természettudós, a bibliográfia atyja. Bibliotheca universalis (1545): az ö koráig valaha élt valamennyi szerzö katalógusa latinul, görögül és héberül, müveik címleírásával, kb tétel tematikus elrendezésben.

7 A szervezés/rendezés kényszere......mélyen emberi, vszg. ösztön. Az emberi gondolkodás alapformája (Hajdu Babiczky) A tanulási képesség elöfeltétele, hogy elemezni és csoportosítani tudjuk az adatokat, információt, ismereteket, tényeket stb. Azért csoportosítjuk öket, mert el kell raknunk, majd megint meg kell találnunk. A visszakeresés ( information retrieval ) hatásfoka a csoportosítás szervezettségétöl függ. Összehányt információt nem, vagy csak nehezen lehet ismét megtalálni.

8 Az információ természete A vonatkozó fogalmak folyékonyak. Pl. XY számára a folyamat ez: adat információ tudás (ismeret) megértés bölcsesség. Ezek közül melyekkel foglalkoznak a köz- és magángyüjtemények (könyvtár, levéltár, múzeum)? Lezáratlan vita arról, információt vagy tudást (ismeretet) szervezünk-e nagyobb egységekbe Tudás (ismeret) = az egyén elméjében, aki tanulmányozta és megértette az anyagot; információ = az ismeret (tudás) átadása és/vagy átvétele Pl. a referensz könyvtáros tudása segít abban, hogy az olvasók kérdéseire választ adjon A tudásmenedzsment ( knowledge management ) népszerü fogalommá vált az adminisztratív szervezetekben

9 A rögzített információ természete Más módszerek kellenek pl. a beszélt, a hallott, a csak (át-, el-)gondolt információ szervezéséhez A rögzített információ sokkal több, mint csak a szöveg. A szervezési egység az információs csomag, a bibliográfiai tétel, nem egyszerüen a leírás Ilyen információs csomagokat gyártunk a bibliográfiai számbavétel során

10 A rögzített információ természete folyt A bibliográfiai számbavétel hat funkciója: 1. Számon tartja, milyen típusú információs csomagok léteznek és/vagy keletkeznek 2. Számon tartja mindazon müveket, amelyek ilyen csomagok részei 3. Rendszerezve gyüjteménnyé szervezi az információs csomagokat, akár intézményröl, akár pl Internet állományokról van szó, stb. 4. Listázza a címleírás szabályai szerint készült csomagokat 5. Nevet, címet, tárgyat, ill más hasznos hozzáférési pontokat rendel az egyes csomagokhoz 6. Biztosítja, hogy minden egyes információs csomag vagy a másolata megtalálható legyen

11 Az információ rendezése a könyvtárakban A gyüjteményszervezés legrégebben a könyvtárakban tart A gyüjteményszervezés a következökön alapul: A könyvtár rendelései a kiadóktól Ajándékok és adományok A fenntartóval, ajándékozóval közösen kidolgozott fejlesztési tervek új dokumentumállományt érkeztetnek elöre meghatározott gyüjtökör szerint Folyóiratok elöfizetése (ha az e-változat miatt nem mondják le) A bejövö anyagokat valamilyen elv szerint rendezni kell, pl. betürendben vagy más rendben, a.m. osztályozás szerint, polcokra kerül Az osztályozás a katalogizálási folyamat része, amely a következö lépésekböl áll: A fizikai tétel leírása Bizonyos nevek, címek stb. hozzárendelése a tételhez hozzáférési pont gyanánt Ezeknek az adatoknak a normatív, hibátlan felvétele A tétel tartalmi feltárása A tartalmi feltárás eredményét kifejezö jelzetek hozzárendelése Ún. hívószám (call number), pl. a Cutter szám hozzáadása az osztályozási jelzethez, amely egy bizonyos példány fizikai azonosítását, lokalizálását végzi el A végeredmény, az ún. rekord elkészítése a MARC (Machine Readable Cataloging) szabvány szerint, majd bevitele egy vagy több integrált könyvtári adatbázisba

12 Katalogizálás folyt. A katalogizálás föbb eredményei: Kialakított gyüjtemény Olyan katalógus felépítése és fenntartása, amely a gyüjteményhez a hozzáférés módját megadja Az online katalógusok elött a könyvtár fö cédulakatalógusa, könyvkatalógusa vagy COM (Computer Output Microform) katalógusa mellett voltak egyéb fajták is (pl. tanszéki könyvtári, folyóirat-, speciális formátumú [pl. kisnyomtatvány-], polcjegyzék, stb.) A legtöbb online katalógus mindezeket összevonva kezeli Továbbá a legtöbb online katalógus része az integrált könyvtári rendszernek, emiatt cirkulációs [feldolgozási] információ csatlakozik minden cédulához (rekordhoz, információs csomaghoz ) A helyi online katalogizálást ( mije van a könyvtárnak ) fokozatosan felváltják az ún. union katalógusok ( mije van a hálózatnak ), ami az Internet által ( mit ér el a könyvtár ) közelít Gessner egyetemes bibliográfiai számbavételéhez (350 év után, de ezt vö. az Internet robbanásával, a deep web problémájával, illetve a Google-jelenséggel)

13 Online katalógus és tájékoztatási munka Az online katalógusok lehetnek kapcsológépek (gateway) külsö rendszerekhez, pl az OCLC bibliográfiai hálózathoz vagy az RLIN-hez, ezek megmondják, hol található az olyan info csomag, ami nekünk nincs meg Bibliográfiai és szöveges adatbázisok is elérhetök a kapcsológépröl ( dokumentum másolati szolgáltatások) Nagy lökés a világháló (WWW). Sok könyvtár katalogizálja az Interneten elöforduló dokumentumokat a felhasználói számára (URL hyperlink a katalóguscédulán) A visszakereshetöség élesben a tájékoztatásban (referensz) döl el. Ha egy tétel nem található, újra kell szervezni az infót. Mindez a könyvtárosok és a könyvtári adminisztráció együttmüködését kívánja.

14 Atlas of Cyberspace WWW képek

15 Információ szervezése az Interneten A levéltárakat, múzeumokat és müvészeti galériákat átugrottuk Internet: Mintha egy könyvtárban a földre borították volna a könyveket, katalógus nélkül A változás gyorsabb, mint a rendezés (6-9 hét = 1 WWW év, dotcom-os idökben legalábbis) OCLC WorldCat globális katalógus Keresögépek (search engines) Elektronikus/digitalizált dokumentumok automatikus indexelése és osztályozása A szemantikus világháló (Semantic Web)

16 Digitális könyvtárak A 90-es évek elejétöl: egy témához kapcsolódó, közösen épített link-gyüjtemények az intézmények tájékoztatási oldalain A 90-es évek közepén: teljesen vagy részben elektronikus dokumentumok szervezett gyüjteménye, mind a struktúra, mind a visszakeresése egy helyen (egy gépen, egy honlapról stb); nem egyszerüen mutatók (pointer) sorozata; egy bizonyos közösség számára A 21-dik században: információkeresö rendszerek és információs intézmények (a könyvtár csak egy közülük!) felturbózott integrációja; az új tartalom magában foglalja az információ elöállítását és felhasználását is, nemcsak a keresését (Borgman) A távoktatás meg az élethossziglan tanulás következtében a könyvtár vagy átalakul, vagy eltünik A testreszabott digitális könyvtáraktól a szabványos, az összes részfolyamatot gépesítö, egyszerü, piacon vagy ingyen is kapható formák felé (vö. Greenstone) Pl. a digitális könyvtár a multimédia adatbáziskezelö csomag távoktatást támogató moduljává válhat (ma egész, holnap rész) A digitális könyvtárak szervezése metaadatokon (pl Dublin Core), XML/RDF sémákon, ontológiákon, taxonómiákon alapul, portálokon keresztül érhetök el (portál = kirakat, itt: jelszavas hozzáférés sok tartalomszolgáltatóhoz, sorban vagy egyszerre [párhuzamosan]) Az osztályozás neve itt már gyakran Knowledge Organization Systems (KOS), különösen a világhálón

17 A könyvtárossal rokon fogalmak Információépítész (information architect): Tisztázza a honlap küldetését és céljait Eldönti, milyen információ tartalom és funckiók hova kerül a struktúrában, megtervezi a hozzáférési pontok fajtáit és megoszlását (mit lehessen keresni/böngészni), vonzó kirakatokat tervez és rendez be, kéz a kézben a honlaptervezövel (website designer) Megtervezi, idövel hogyan változzon, bövüljön a lap struktúrája Adatmodellezö (data administrator): mindenféle intézményi adatot, adatszerkezetet és folyamatot modellez Rendszert tervez, amely egymással kapcsolatban álló modellek sorozata Elkészíti a rekord-menedzsment fogalmi modelljét Ennek alapján logikai rendszertervet készít A logikaiból fizikai modell készül, amelyet adatbáziskezelö rendszerként (DBMS) munkába állítanak (implementálnak) Ha az adatmodellt rendszeresen frissítik és a fogalmi modell változásaihoz igazítják, akkor az sokáig kiszolgálja az intézményt

18 Rokon fogalmak folyt: (Vállalati) tudásmenedzsment 1. szakasz: A tudás hatalom : tanulj többet, légy a hatalmasok egyike a társadalomban 2. szakasz: A vállalatok dolgozóik elbocsátásával ismereteket és know-how-t veszítenek; a müszaki fejlödés ezt nem kompenzálja a várt mértékben 3. szakasz: egy intézmény akkor marad fenn, ha rendelkezik alkalmazottai tudásával; az ismereteknek ez az összessége az ereje A tudásmenedzsment a fejlett technika segítségével ezt a tudást gyüjti, rendezi és használja Kell hozzá az ismeret meghatározása Az ismeret az elmében lakik : Információ, (szöveg)környezet és tapasztalat keveréke Csoportok és közösségek közös tapasztalata, ha egy bizonyos keverék bevált Döntésekhez és válaszlépésekhez vezetö tömény, magas fokon rendezett tényanyag A tudás/ismeret lappang (tacit), nem nyilvánvaló, de azzá lehet tenni az innováció érdekében Cél: tudásraktárak (knowledge repositories), jobb hozzáféréssel (knowledge access), javítani az ismeretek mint környezet színvonalát a tárolt tudás leírásával, osztályozásával és visszakeresésével Hasonlít a szakértöi tudáshoz a szakértöi rendszerekben Jelenleg lényegében tartalom-menedzsment, de dolgoznak a tartalom (szöveg)környezetének gépi megértésén és kiaknázásán

19 II. rész: Az osztályozás elmélete Miröl fogunk beszélni az IKNY1-2 tantárgyban? Alapok Iskolák Vívmányok (termékek) Gépesítési lehetöségek

20 Tartalom szöveg, kép...

21 Alapok Az osztályozás és IKNY az információs bázis (könyvgyûjtemény, folyóiratok, kutatási jelentések stb.) gyûjtése, tárolása, nyílvántartása, tartalmi elemzése, majd az információk felhasználása szempontjából perdöntö jelentõségû Az információk tárolásának és a rájuk épülõ tájékoztatásnak a módszerei az évszázadok során változáson mentek keresztül, ám számos olyan jellemzõjük is felismerhetõ, amely az emberi gondolkodás (a fogalomalkotás és a nyelv) maradandó sajátossága Az információkeresés alapja minden korban a rendezettség és a kezelhetõség volt Elõfeltételei a történelem során jelentõsen változtak. A legrégibb idõszakokban az irodalomban kialakult tevékenységi formák, mûfajok, oktatási rendszerek, illetve az ezek alapját képezõ tudományfelosztási elvek alakították ki a tájékoztatás célját szolgáló könyvtári és bibliográfiai osztályozási rendszereket (szakrendszereket) Ezeknek az új korban klasszikus, széles körben elterjedt módszerei fogalmazódtak meg Az osztályozástörténetében a 19., majd a 20. század fordulópontot jelentett. Kialakult az információkeresést tudományosan megalapozó osztályozáselméleti kutatás és irodalom Filozófiai, logikai, nyelvészeti, tudományrendszerezési és tudományszervezési elvek + a tudomány és technika haladása Részei: Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei, A könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek típusai, az ezekkel kapcsolatos alapfogalmak, A tudományfelosztáson alapuló osztályozási rendszerek (szakrendszerek) fejlõdéstörténete A régebbi keletkezésû szakrendszerek, A 19. század végétõl keletkezett fontosabb, napjainkban is használt, vagy érezhetö hatású jelentõs könyvtári és bibliográfiai szakrendszerek, A nyelvi eszközökkel megvalósuló információkeresés (tárgyszavas osztályozás, indexelési eljárások, tezauruszos információtárolás és keresés, szintaktikus nyelvek) kérdései

22 A tudományok fejlödése és az információ A tudomány a természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseirõl szerzett, igazolható ismeretek rendszere. Egyik fontos feladata, hogy kialakítsa és rögzítse saját felépítését, a fogalmai között meglévõ belsõ viszony- és szabályrendszert. A tudományok fejlõdése során alapvetõen két felosztási rendszer jött létre: a tárgyi és a megfigyelõi. A megfigyelõi felosztás a megfigyelt jelenség, tudományterület nem minden ismérvét veszi számba, hanem csupán egyet, vagy néhányat emel ki közülük. A megfigyelõi megközelítés módszerét legteljesebb következetességgel a kibernetika alkalmazza. A kitüntetett szempontok a kibernetikában általában az energia vagy az információ. Információs fogalomrendszerrõl beszélve elsõsorban a dolgok szerkezetét, szervezetét, mûködési mechanizmusát vizsgáljuk. Egyes vélemények szerint a korábbi fizikai felfogással szemben a világ alkotó elemei, az anyag és az energia kiegészülnek az információval. A tudományok és az információ fogalma szorosan összekapcsolódott a huszadik századra, és nem csak a filozófiában és a tudományrendszertanban, hanem szinte valamennyi területen. A könyvtári osztályozásban a feltárandó, kifejezendõ dokumentum tartalmát sokan az információ fogalmával cserélték fel.

23 Az információk tartalmi megközelítése A könyvtári feldolgozó munkának két területét különböztethetjük meg : A dokumentumok formai leírását és azonosítását, ez a katalogizálás, illetve a bibliográfiai leírás feladata A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását, mellyel az osztályozás foglalkozik A két rész szorosan összefügg, például némelyik azonosításra szolgáló jegy képes tartalmat is jellemezni, vagy a tárgyi megközelítés során is eljuthatunk a konkrét mûig A feldolgozás során szurrogátum keletkezik, az eredeti dokumentum helyettese

24

25 Mindennek az alapja: feldolgozás és feltárás Feldolgozás: a dokumentum formai ismérveinek számbavétele a mü, illetve példányai azonosítása végett A feldolgozás célja: Lehetövé teszi a formai jegyek alapján való keresést (vö. böngészés), illetve A tartalmi feltárást Müfaja: a bibliográfiai leírás = címleírás, címfelvétel Feltárás: a dokumentum tartalmi ismérveinek számbavétele a benne található információk alapján A feltárás célja: a dokumentumok Nyilvántartása Rend(szer)ezése Megtalálásának biztosítása (vö. keresés) Müfaja: az osztályozás = szakozás A kettö nem válik el élesen egymástól, egymást feltételezi E kettö hatásfokától függ az egész információs rendszer hatásfoka, az olvasó/felhasználó véleménye a könyvtárról, a tájékoztatási szolgáltatásról

26 Szurrogátum Az egy dokumentumról összegyûjtött formai és tartalmi ismeretek összessége. Egybegyűjti mindazon ismérveket, melyek alapján a felhasználó megtalálja a keresett dokumentumot Funkciói A dokumentum feltárása, A dokumentum tárolása és A visszakeresés biztosítása. A hagyományos visszakeresõ rendszerben, a katalógusban a szurrogátum fogalmán a bibliográfiai tételt - nem kizárólag a bibliográfiai leírást! -, míg a számítógépes rendszerekben a rekordot értjük. Általában a szurrogátum lényegesen bõvebb, mint az egyszerû bibliográfiai leírás és osztályozási jelzet együttese, tartalmazhat referátumot, kiegészítéseket stb. Az eredeti mü egy példánya és a felhasználó között ez létesít kapcsolatot

27 Példa a szurrogátumra: a bibliográfiai tétel A leírás tárgyát képező dokumentum összes feldolgozott ismérve, pl.: Leíró (bibliográfiai) adatok (szerzöségi/bibl. adatok: pl. cím, [2] kiadás, megjelenési adatok) Besorolási adatok (egységesített cím, egységesített szerzöi névalak, sorozati cím, lelöhely, jelzet [polc]) ami alapján katalógust építek; a bibliográfiai adatok értelmezése, metaadat Metaadat: pl. egy adatelem értelmezése, meghatározása (ld.mesh rekord) = adat az adatról Tartalmi jellemzők (jelzetek, tárgyszavak, bármi)

28 A tartalmi feltárás szintjei 1. szint: Bibliográfiai leírás. A formai azonosításra szolgáló jegyek összességét adja, de ezek egy része képviselheti a tartalmat is (esetlegesen) 2. szint: Osztályozás. Bizonyos tartalmi ismereteket állapít meg a dokumentumról, s azt röviden valamilyen fogalmi lánccal kifejezi, ez által az információk átfogó tartalmi csoportosítására alkalmas. Az ismérvek összefoglalóan megjelenhetnek táblázatokban, tárgyszójegyzékekben stb. 3. szint: Referálás. Összefüggõ szövegben, tömören és röviden elmondja a dokumentum tartalmi jegyeit és lehetõvé teszi annak eldöntését, hogy célszerû-e tanulmányozni a dokumentumot. A referátum lehet Indikatív (jeladó): Röviden ismerteti a dokumentum fõ témáját és a fontosabb eredményeket. Informatív: az eredeti dokumentum tanulmányozásának kisebb mértékû pótlására hivatott. Autoreferátum: ha a szerzõ saját mûvérõl készít referátumot. Annotáció: a dokumentum rövid jellemzése annak tartalma, rendeltetése, formája és nyelvi sajátosságai alapján. 4. szint: Tömörítvény. Összefüggõ szövegben, minden az eredeti mûben lényeges tartalmi jegyet magában foglal (táblázatokat, ábrákat stb. is). Képes pótolni az eredeti mûvet. 5. szint: Szemlék. Analitikus-szintetikus mûfaj, mely egységes vezérelv alapján több hasonló témájú dokumentumot dolgoz fel.

29 Feltártsági mutatók Címleírási egység feltártsági mutatója: ismérvek (besorolási helyek) átlagos száma / dokumentum Referátum, tömörítvény stb. feltártsági mutatója (Senko): kivonat szavainak száma / eredeti dok szavainak száma Másik módszer (Perry & Kent): (az eredeti dok releváns mondatai a kivonat releváns mondatai) / az eredeti releváns mondatai (0-1 közötti érték) Ennek a komplementere: Z (zaj) = a kivonat nem releváns mondatainak száma / a kivonat összes mondatának száma De mi a releváns?

30 Szurrogátum, relevancia, pertinencia A dokumentum tartalmilag releváns egy keresökérdésre, ha, elvben, megfelel neki, képes válaszolni rá ( ) A pertinencia az eredeti mü és a felhasználó eredeti problémája (kérdése, témája, szerepe, feladata) közötti megfelelés [Soergel, D.: Indexing and Retrieval Performance: The Logical Evidence]

31 Kitérö: természetes és mesterséges nyelvek Bármely nyelv jellemzöi: morfológia (alaktan), szintaxis (mondattan), szemantika (jelentéstan) [+ a szemiotikában pragmatika (használat)] Természetes nyelvnek (a mesterséges nyelvekkel szemben) az emberek által használt olyan nyelvet nevezzük, amely egy közösség (törzs vagy nemzet) életében nemzedékről-nemzedékre spontán vagy tudatos folyamatok (pl. nyelvújítás) során szabadon fejlődik, változik. Egyes források szerint ma (mások szerint még több) mindennapos használatban elterjedt természetes nyelvről beszélhetünk. Nyelvészeti szempontból az egymással kisebb-nagyobb hasonlósággal rendelkező természetes nyelveket csoportosítani lehet. A csoportosítás legfelsőbb szintje a nyelvcsaládokba történő szelektálás. Vannak emberek által használt, de nem természetes, hanem mesterséges nyelvek is, melyeket nyelvelméleti, matematikai vagy informatikai célból alkottak. A mesterséges nyelvek közül ismertek a programozási nyelvek, amelyeket szokás környezet-független nyelveknek is tekinteni. Környezet-függő (contextsensitive) tulajdonsága ellenére újabban a természetes nyelvek feldolgozása (Natural Language Processing, vagy NLP) óriási fejlődésnek indult, és a számítástechnika egyik vezető alkalmazási tématerületévé vált. Az említett terület azonban egy még szélesebb ismertekörbe, a magyarul csak nyelvtechnológiaként emlegetett témakörbe tartozik.

32 Nyelv, dokumentum,... A szöveges mûvek tartalmának kifejezése a nyelv által. Az IKNY közös vonása, hogy mindegyikük a természetes nyelvbõl ered vagy ezekbõl levezethetõ. A nyelv egy adott, egyezményesen kialakult jelsorozat és a nyelvtani szabályok együttese. A jeleknek egy adott nyelvben megengedett halmazát ábécének nevezzük. A nyelvi jelsorozatok véges, rögzített halmaza a szótár. A szótár legkisebb, önálló értelemmel még bíró eleme, lexikai egysége a szó. A szavak, mondatok információt hordoznak. A közölhetõség és a felhasználás érdekében ezeket valamilyen anyagi hordozón rögzítik. A rögzített információk egyik megjelenési formája a dokumentum.

33 ...információ Matematikai információ- (kommunikáció-) -elmélet (Shannon 1948): adó, vevö, csatorna, zaj, redundancia. A nyelvvel nem, csak a kód elemeivel, egy eseményalgebra eseményeivel foglalkozik. Az entrópia mint központi fogalom révén köze van a termodinamikához. Az információ a fizikában a határozatlanság mértékét, az entrópiát érintö (csökkentö, növelö) változás. Egy jel = egy esemény; a bekövetkezés információértéke a valószínüsége reciproka. Minél ritkább, annál újabb, annál nagyobb az információtartalma. Miért annál nagyobb? Mert rendszerben meg kell tippelni a következö eseményt. Ilyenkor az egy jelre esö átlagos információt az entrópia (= bizonytalanság, rendezetlenség, határozatlanság, ritkaság) méri. Ha biztos, ami következik, nincs információ. Ha teljesen bizonytalan, maximális az info tartalma. Ennek a szemantikához semmi köze: az információ a bizonytalansággal határos, és nem egy üzenetre vonatkozik, hanem üzenetek statisztikai jellegéböl számítjuk. Az információ a nyelvben a jelentés, amelyet egy formai egység (szó, mondat, bekezdés, stb.) hordoz. Jelentéselméletek. Két- és háromkomponensü jel a szemiotikában. Olyan, mint egy töltéseloszlás a térben. Két absztrakció, hely és jelentés, találkozik. A két meghatározást a ritkaság (újdonság újság) mértéke köti össze. Mivel statisztikai is, szemantikus is, ebben az értelemben az információ univerzális, az anyag és az energia mellett a világegyetem egyik építököve, a strukturálódás nyersanyaga, a változás katalizátora.

34 A szójelentés néhány elmélete Kétkomponensü (Saussure) vs. háromkomponensü jel (Peirce) Egy szó vagy egy mondat jelentése nem egy fogalom, egy entitás, vagy a dolgok valamilyen állapota (Lyons 1968:411), hanem ehelyett ezeknek az egyvelege, amely legalább három fö részböl áll: a szó jelentése a használata módja (Wittgenstein), a szó jelentése a következménye (Bloomfield), illetve a szó azt jelenti, amire utal (Peirce) A jelentés a használat módja : a beszédben elöforduló szövegkörnyezet értelmezi a szót (Harris); A jelentés az utalás : X = Y Z-n ek, vagy amíg Z tart Jelentésrelációk a nyelven belül (két szó viszonya) vs. Utalás a nyelven kívülre (a valóságba ) (Lyons 1968)

35 Vissza a témához: Katalógusok, részletesebben A könyvtárak történetében az elsõ információs tár a katalógus. A könyvek elrendezése, csoportosítása, osztályozása a kezdetektöl a könyvek elhelyezési rendjének, a könyvraktáraknak a visszatükrözése. A rokon tartalmú, azonos témakörbe tartozó könyvek egymás mellé helyezésével szakcsoportok jöttek létre. Ez vezetett a könyvtárak szakrendi beosztásához. A könyvgyûjtemények jelentékeny megnövekedése a tartalom alapján való csoportosítás helyett a mechanikus elhelyezéshez (pl.: kurrens számozás) vezetett, és a tartalom szerinti csoportosítás már csak a tételekröl készített tárgyi katalógusban tükrözõdött. A tájékozódási igények két nagy típusa: Az olvasó valamely általa ismert mûvet keres, Az olvasó egy általa megjelölt témáról, tárgyról meghatározott típusú irodalmat keres Az elsõ esetben a formai (leíró) katalógus alapján található meg a keresett dokumentum. A leíró katalógusba a kiválasztott besorolási adatok betûrendjében kerülnek be a bibliográfiai tételek. Ezek a besorolási adatok a következõk: szerzõ(k) vagy testület neve, cím és közremûködõk neve. A betûrendes leíró katalógus arra ad választ, hogy mely szerzõ, mely mûve, milyen kiadásban található meg. A második esetben a tárgyi katalógus nyújt segítséget, mely a katalóguscédulákat úgy rendezi, hogy az azonos témakörbe tartozó dokumentumok katalógustételeit azonos osztályozói kifejezés, jelzet alatt gyûjti össze.

36 Katalógusok folyt A tárgyi katalógusok fontosabb típusai különbözõ megközelítések alapján Nyelvük szerint: Természetes nyelvi alapúak Tiszta (mellérendelõ, klasszikus) tárgyszókatalógus Rendszerezõ (alárendelõ) tárgyszókatalógus Mesterséges nyelvûek Szisztematikus (szakrendi, rendszerezõ, szak-) katalógus Szerkezetük szerint: Tiszta (mellérendelõ stb) tárgyszókatalógus Rendszerezõ tárgyi katalógus (szakkatalógus) természetes nyelvû, pl.: rendszerezõ tárgyszó mesterséges nyelvû, pl.: ETO A mû tárgyát kifejezõ elnevezések (tárgyszavak) betûrendjében szerkesztett tárgyi katalógus a tiszta tárgyszókatalógus. A fogalmakat más fogalmakkal kapcsolatuk (hasonlóság és különbség, rokonság, alárendeltség stb.) alapján kialakított rendben tervszerûen felsoroló katalógus a szisztematikus, rendszerezõ, más szóval a szakkatalógus.

37 Osztályozás, részletesebben Az a logikai tevékenység, amely során a jelenségeket, tárgyakat hasonlóságuk foka szerint egybegyűjtjük és különbségeik foka alapján elkülönítjük. Az emberi gondolkodás alapvető formája, párhuzamos a fogalomalkotással. Célja tartalmilag összetartozó, olyan kisebb csoportok képzése, ahol lehetőség van az általánostól a specifikusig való keresésre. Ha dokumentumokon történik, könyvtári osztályozás. Általánosan: a dolgok egymáshoz való viszonya és logikai kapcsolatai lehetõvé teszik egységes rendszerek létrehozását, melyekben a fogalmak különbségeik és hasonlóságaik alapján az általánostól a specifikus felé haladva meghatározott helyet foglalnak el. Azt az eljárást, amely ilyen rendszert hoz létre, osztályozásnak nevezzük. A filozófiai tudományrendszerek két felosztási (részekre osztási, taglalási) módot ismernek: tárgyit és megfigyelõit. A jelenségek tárgyi felosztása: Arisztotelész (Kr.e ). A csúcs Linné ( ). A törzsi társadalmak óta ismeretes (Claude Lévi-Strauss) A jelenségek megfigyelöi felosztása: pl. kibernetika. Nem minden ismérv, csak vagy az energia, vagy az információ felöl.

38 Osztályozás folyt A könyvtári osztályozás elsõdlegesen gyakorlati, a tudományok osztályozásának tükrözése csak másodlagos, eszköz szerepet játszik. A tárgyaknak, jelenségeknek több olyan tulajdonságuk is lehet, melyek a felosztás alapjául kiválaszthatók. Ugyanazon tárgynak, fogalomnak tehát több, önmagában helyes osztályozása lehetséges. Ahhoz, hogy megfelelõen osztályozzuk a dolgokat, helyesen kell elemezni a tartalmat, és jól kell ismerni az adott célt, az osztályozási rendszert, az osztályok közötti kapcsolódási lehetõségeket. Ugyanabban az információkeresõ nyelvben ragaszkodnunk kell az ismérvek azonos szempontból való megválasztásához, mert az osztályozás csak így lesz következetes és használható. Az osztályozásnak Ranganathan óta három szintjét különböztetjük meg. Az elsõ a fogalmak szintje, amikor az osztályozandó dokumentum tárgyát fogalmakkal határozzuk meg. Második az elnevezések szintje, a nyelvi szint, amikor megfelelõen pontos elnevezéseket választunk a fogalmaknak. A harmadik a jelzetelés szintje, amikor egy adott osztályozási rendszer jelkészletébõl megállapítjuk a dokumentum tartalmát, tárgyát legjobban kifejezõ jelzeteket.

39 Az osztályozás logikai és matematikai alapelvei 1: A fogalom A fogalom: Dolgok, jelenségek legfõbb ismertetõjegyeibõl a tudatban kialakított gondolati forma A valóság általánosítása és absztrakciója A megismerés egyik alapformája Mindaz, amit a nyelv megnevezni képes Az osztályozás mindig fogalmi síkon zajlik Ismertetöjegy: Jellemzõ vonás, tulajdonság, megkülönböztethetõ amelynek alapján valami felismerhetõ, A jelentés elemei, nemcsak a szavak jelentését értelmezik, hanem a bonyolult fogalmakból egyszerûbbet, az egyszerûbõl bonyolultabbat alakíthatnak ki A különbözõ dolgok közös ismertetõjegyei azokat egy osztályba egyesítik, és az egy osztályba tartozó tárgyak, jelenségek fogalmainak hasonlóságát tükrözik Megkülönböztetö jegy (differentia specifica): A dolgok közötti különbséget tükrözi Az adott osztályon belül a továbbosztályozás alapjául szolgálhat Nem (genus) és faj (species), mint fölé- és alárendelt osztály (hierarchia): Nemet tükrözö jegyek: lényeges, közös ismérvek, amelyek a tárgyakat egy fölérendelt, általánosabb osztályban egységesítik, más osztályoktól pedig megkülönböztetik. Fajt tükrözö ismertetöjegy: az a közös ismérv, amelyik egy adott osztályon belül megkülönbözteti a fogalmak egy csoportját

40 Alapelvek 1 folyt.: A fogalom tartalma és terjedelme A fogalom tartalma (intenzió, NEM intenció) a benne általánosított dolgok lényeges ismertetõjegyeinek összessége. Pl. virág, tulipán A fogalom terjedelme (extenzió) mindazon dolgok összessége, amelyre az ismérvei illenek. Pl. virágok, tulipánok Egy fogalom tartalma és terjedelme egymással fordított arányban van. Pl. élõlény - ember - nö - író - Szabó Magda A fogalom tartalmának megragadása, az ismérvek teljessége az osztályozás helyessége szempontjából döntõ (milyenség, minöség) A fogalom terjedelme azt tükrözi, hogy a fogalomba milyen tárgyak tartoznak, amelyeknek közös ismertetõjegyeik vannak, mekkora a vonatkozó osztály (mennyiség)

41 Alapelvek 2: Kategória Fogalmi kategória: Az ismérvek számának növelésével vagy csökkentésével az általánosítás különbözõ fokaira juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is, amikor a tartalmat mindössze egyetlen ismérv határozza meg. Ezeket a fogalmakat fogalmi kategóriáknak hívjuk. Az osztályozásban fontos szerepet kapnak, a szintén elég általánosnak tekinthetõ szakkategóriák A kategóriákból levezethetõ, de még kellõen általános fogalmakat alkategóriáknak hívjuk A facetták a fogalmi kategóriák olyan alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület általános fogalmait, a felosztás speciális, különbözõ, elõre rögzített szempontjait képviselik egy adott tudományterületen A kategóriák kiindulópontjai lehetnek az egyes osztályozási rendszereknek

42 Alapelvek 3: Osztály A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok osztályát képviseli. Az elemek olyan nyílt összesége, melyet közös tulajdonságok, ismertetõjegyek jellemeznek Az osztályok elemei rendelkeznek az osztályra jellemzõ, valamennyi lényeges ismérvvel, a kitüntetett szemantikai jellemzõkkel, de ezen túl más megkülönböztetõ ismérvekkel is. Az osztályon belüli megkülönböztetés ezen eltérõ ismérvek alapján lehetséges Ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a kitüntetett szemantikai jellemzõk mellett más közös tulajdonságokkal is rendelkezik, alosztályt alkot. Pl.: állat (osztály) - emlõs (alosztály): oroszlán, kutya, bálna stb. A bálna, a kutya és az oroszlán mindegyike rendelkezik az állatfaj szemantikai jellemzõin túl közös ismérvekkel: elevenszülõ, emlõibõl táplálja kicsinyeit stb. Ezzel az állatok osztályán belül újabb csoportot képeznek: az emlõsök alosztályát Mind az osztály, mind a fogalom meghatározásából következik, hogy rájuk és az õket meghatározó ismérvekre alkalmazhatók a szimbolikus logika és a matematikai halmazelmélet megállapításai.

43 Alapelvek 3 folyt.: Müveletek osztályokkal Logikai müveletek: a fogalmak összekapcsolására az úgynevezett logikai operátorok használhatók. A legegyszerübb kapcsolatok a következõk : ÉS (logikai szorzás, metszet), VAGY (logikai összeadás, unió), NEM (logikai kivonás), nincs kapcsolat (diszjunkció), bennefoglalás (komplementer halmaz) Példák: állat ÉS négylábú = négylábú állat; állat VAGY négylábú = vagy állat, vagy négylábú, pl. asztal; állat NEM négylábú = pl. madarak A logikai müveletek halmazmüveleteknek felelnek meg, amelyeket a Boole-algebra tárgyal és Venn-diagramok szemléltetnek

44 Alapelvek 4: Meghatározás és relációk Meghatározás: valamely fogalom tartalmának értelmezése, a fogalmat alkotó lényeges ismérvek (reális ~: tudományos, nominális ~: mit jelöl a szó, verbális ~: mit jelent egy idegen szó) Reláció: halmazok, vagy egy halmaz elemei között megállapított kapcsolat Fogalmi reláció: a fogalmak vagy ismérvek közötti kapcsolatok A reláció mind a matematikában, mind a logikában az alapfogalmak közé tartozik, de hasonlóan jelentékeny szerepet tölt be az osztályozásban is. Az osztályozás a fogalmi egységek közötti relációk kialakításának módszere. Tehát ilyen értelemben a relációk az osztályozás felépítését, vázát adják Relációk vannak a szemantikában is (ld. nemsokára) Két fogalom közti reláció jelölése: arb ( a R relációban áll b-vel ) A relációkat csoportosíthatjuk a kapcsolatok iránya alapján irányított és irányítatlan összefüggésekre: Irányított összefüggés: a két fogalom közötti kölcsönös (két irányú) kapcsolat nem azonos, hanem más összefüggést képvisel. Tehát nem cserélhetõk fel. Irányítatlan összefüggés: a két fogalom közötti kapcsolat fordítottja is ugyanazt az összefüggést képviseli.

45 Alapelvek 4 folyt: Irányított relációk 1. Generikus reláció: fölé(f)- alárendeltségi(a) reláció 2. Szerkezeti reláció: egész(t) - rész(p) reláció 3. Irányultsága(R) függõsége, eredménye (E): okozat - ok eredmény - eredet termék - elõidézõ rendeltetés - eszköz tárgy - alap következmény - kiindulás, stb. 4. Irányított jellemzõ (X): tulajdonsága mozgása helye ideje anyaga személyi vonatkozása, stb. rovar bogár (rovar: fölérendelt, bogár: alárendelt) könyv címoldal (könyv: egész, címoldal: rész) forgács forgácsolás (forgácsolás: elöidézö, forgács: termék); vagy: toll - írás (az írás eszköze a toll, a toll rendeltetése az írás) labda piros (a labda tulajdonsága, hogy piros); ló - vágta (a ló mozgása a vágta), stb.

46 Alapelvek 4 folyt: Irányítatlan relációk 5. Irányítatlan jellemzõ (X): közös fölérendelt hasonlóság ellentét, stb. 6. Ekvivalencia reláció: a közös tulajdonságokkal rendelkezõ fogalmakat gyûjti össze. Vagyis a szinonímákat (hasonló jelentésû szavak) és kváziszinonímákat (majdnem teljesen hasonló jelentésû szavak) egy helyre rendezi. apa anya szülõ madzag - kötél világosság - sötétség stb. kutya - Hund, kutya eb: különbözõ nyelvû alakváltozatok, illetve a szinonímák között

47 Relációtulajdonságok Reflexív (visszaható), ha egy elem egy adott relációban áll önmagával: ara Például a Szegeden születettek halmaza; reláció: ugyanott született, mint. Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az elõzõ azonosság nem áll fent. Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmak sorrendje felcserélhetõ, az adott reláció oda-vissza: arb és bra Például Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja Gézának, és ugyanakkor Géza is barátja Sándornak.) Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló fogalmakat felcserélve más relációt kapunk. Például minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Megjegyezzük, hogy asszimetria esetén is fennállhat arb és bra, de csak akkor, ha a = b. Egyértékû egy reláció, ha egy fogalom mindig csak egyetlen másik fogalomhoz kapcsolódik az adott relációban. Például Géza anyja Katalin. Többértékû egy reláció, ha egy fogalom több fogalomhoz is kapcsolódhat ugyanazzal a relációval. Például a kutya fölérendeltje a háziállat és az emlõs is. Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következõ azonosság: arb és brc arc. Például az emlõs alárendeltje a háziállat, a háziállat alárendeltje a kutya, tranzitívitás esetén az emlõs alárendeltje a kutya is. A tranzitívitásnak fontos szerepe van az osztályozásban. Segítségével többek között hierarchialáncokat képezhetünk (emlõs - háziállat - kutya - spániel).

48 Szemantikai relációk Két szó egymással a helyettesíthetöségük arányában ekvivalens, a.m. jelenti ugyanazt (Lyons 1968) Jelentésrelációk (sense relations) két vagy több szó között: Teljes szinonimia: ENSZ Egyesült Nemzetek Kváziszinonimia: kutya eb Összemérhetetlenség: kutya Egyesült Nemzetek Meronimia / holonimia (része-egésze stb.): ujj kéz, fa erdö Hiponimia / hipernimia (nem-faj stb.): bíbor, karmazsin, kármin vörös Homonimia (poliszémia): daru1 daru2 Antonimia: háború béke, hosszú rövid, meleg - hideg Jelentöségük a tezaurusz- és ontológia-építésben van

49 WordNet ontológia szótári jelentéssel kiegészítve

50 III. rész: Könyvtári osztályozási rendszerek tipológiája Osztályozáselméleti iskolák Tudományfelosztáson alapuló osztályozások Nyelvészeti irányzat A statisztikai iskola A könyvtári osztályozás célja Az osztályozási rendszerek, információkeresõ nyelvek tipológiája

51 Tudományfelosztáson alapuló osztályozások: föbb tudnivalók és fogalmak A 19. sz. második felében alakultak ki Filozófiai tudományfelosztás + természetes logika (a klasszikus logika szabályai szerint) Szerkezetük hierarchikus Pl. Dewey Tizedes Osztályozása, Cutter Kiterjesztõ Osztályozása, az Egyetemes Tizedes Osztályozás, a Library of Congress rendszere, Ranganathan Kettöspontos Osztályozása stb. Egy adott kornak a dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözik Korlátaik: Szigorú logikai elvek határozzák meg Nem lehet átfedés:!! egy tudományág : egy hely egy könyv : egy hely!! Nehézkessé válhatnak /nehezen fejleszthetőek

52 Nyelvészeti irányzat: föbb tudnivalók és fogalmak Információkeresõ nyelvek: a 20. század elejétõl. IKNY és osztályozás szinonímák osztályozás = mesterséges nyelv Mondattan + szótár a dokumentumból (mondat- + szójelentés) Milyen szótárai lehetnek az IKNY-nek: nagyon rendszerfüggö. Pl osztályozási táblázat (pl = Mo. története); tárgyszójegyzék; tezaurusz; ontológia A szócikkek pl. tezauruszcikk. A szócikkekben a szavak által jelölt fogalmakat összetartó kapcsolatokat értelmi összefüggéseknek nevezzük. Az információkeresõ nyelvek értelmi összefüggései a rendszer szerkezetét képzõ irányított/irányítatlan relációk A tartalom legkisebb egységei: Szövegszó: a szövegben ténylegesen, változatlan alakban elõforduló szó Címszó: a címben ténylegesen elõforduló szövegszó Kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi fetárásra alkalmas szövegszó Tárgyszó: a tartalmat röviden, tömören, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelven megfogalmazott szabványosított szó Deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ nyelvi kifejezés, mely az információk feltárására, tárolására és visszakeresésére közvetlenül felhasználható (ld. tezaurusz) Nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem, csak a vele összekapcsolt deszkriptor útján vagy annak figyelembevételével használható kifejezés (pl utalók, ld tezaurusz) Mire jó a nyelvszerüség? Segítségével a dokumentum tartalma dokumentumképpé (szurrogátum 1) alakítható át, a természetes nyelvü felhasználói kérdés keresökérdéssé (szurrogátum 2) alakítható át. Szurrogátum 1 & 2 viszonya alapján rangsoroljuk a válaszokat = információkeresés

53 Statisztikai irányzat: föbb tudnivalók és fogalmak A matematika szűkebb területeinek felhasználása elméletben és gyakorlatban Elvei: Alapja a természetes nyelv Ennek statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg Ezek alapján hozza létre osztályait Számítógépek megjelenése lehetőség szöveges információk nagy tömegének kezelésére automatikus osztályozás

54 A könyvtári osztályozás célja Az információk és hordozóik, a dokumentumok visszakeresésének biztosítása Ennek érdekében az információkeresõ rendszernek képesnek kell lennie egyedi információk leírására, osztályok alkotására és a kialakított halmazok, ismérvek esetenként változó csoportosítására is Azt az eszközt, mely segítségével az osztályozást végezzük, osztályozási rendszernek, vagy mint láttuk, információkeresõ nyelvnek hívjuk Az osztályozási rendszer hármas feladata: az információk tartalmának leírása, tárolása és a lehetõleg többszempontú visszakeresés biztosítása Csoportosíthatók: Az alkalmazott nyelv szerint Az osztályozási módszerek szerint Mélységük szerint Szerkezetük szerint Tartalmuk szerint Az automatizálás mértéke szerint A felhasználás célja szerint

55 1. szempont: Az alkalmazott nyelv szerint Természetes nyelven alapulók: Szövegszavas: osztályozási kifejezések változtatás nélkül a dokumentum címébõl, eredeti szövegébõl, pl. kulcsszó. Osztályozás mélysége = dokumentumok tárgyalásának mélysége. Szabályozott nyelvû: rögzített szabályrendszerek határozzák meg a szóalakokat és ezek használatát, pl. tárgyszavas, deszkriptoros rendszerek stb. Segítségükkel lehetõség nyílik az eltérõ szóalakok egységesítésére a homonímák és szinonímák megfelelõ kezelésére. Elönyök: mindkettö közvetlen kapcsolatban áll az aktuális szaknyelvvel. A betûrendes szerkezet és a szavak függetlensége következtében viszonylag könnyû követni a terminológiák, a tudományos eredmények változását is. Mind egyedi infomációk, mind csoportok leírására alkalmasak. Hátrányuk: az osztályozási rendszer használatán keresztül nem kapunk semmilyen képet a tudományok, adott szakterület egészére, felépítésére stb. vonatkozóan. Az IKNY egy adott nyelvhez, sõt könyvtárhoz kötött. Mesterséges nyelven alapulók: a dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írják le, pl. ETO. Elõnyeik: a rendszerek könnyen áttekinthetõk, a jelzetek egyértelmûek, alkalmasak egyetemes és nemzetközi osztályozásra. Hátrányaik: a tudományok átalakulásait, változásait nehezen képesek követni, a kódokat és az adott struktúrát meg kell tanulni, gépi adatfeldolgozásra nehézkesen használhatók.

56 Az alkalmazott nyelv természetes nyelv Kulcsszó: Átmeneti elem a formai feldolgozás és tartalmi feltárás között (pl. címek tartalmilag releváns szavai) Könyvtári rendszerekben: címekben, szerzőségi közlésben fordul elö Tágabb értelemben származhat a tartalmi feltárásból is Peter Luhn KWIC (Keyword-In-Context): a jellemző kifejezések előfordulnak / annál többször, minél lényegesebbek

57 Az alkalmazott természetes nyelv szabályozott Természetes nyelvű kulcsszavak szabályozása: Szóalakok összevonása Homonímák megkülönböztetése Szinonímák elemzése Tárgyszó: egy tárgykört vagy annak részletét a legrövidebben megfogalmazó kifejezés Szabványosított Természetes nyelvű A dokumentum tartalmi jellemzésére felhasználható Lehetővé teszi a tárgyi alapú visszakeresést Információs tezaurusz Az osztályozási kifejezések egymás közti (nyelvi/logikai) kapcsolatainak szabályozása fogalmi összefüggéseik feltüntetésével Lexikai egysége a deszkriptor: Az információk feltárására és keresésére közvetlenül alkalmazható, tartalmilag kitüntetett kifejezés

58 Az alkalmazott nyelv mesterséges nyelv A dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írja le, pl. számokkal: Dewey, ETO

59 2. szempont: Az osztályozási módszerek szerint Hierarchikus (példa: prekoordinált, tezaurusz, ETO): Az osztályozandó fogalmakat egyetlen egésznek fogják fel, s valamilyen szempont alapján részekre bontják. A hierarchiát mindig a legáltalánosabb fogalomtól lefelé építik. Az értelmi összefüggések közül a tranzitív tulajdonságokkal rendelkezõ relációkat (generikus, szerkezeti) használják fel a fogalmi láncok kialakítására Az alá- és fölérendeltséggel kialakított hierarchia-szinteket terminológiailag is megkülönböztetik egymástól. Például az ETO-ban fõosztály, osztály, alosztály, szakcsoport stb. Lehet monohierarchikus (enumeratív): egy fogalomnak csak egyetlen fölérendelt fogalma lehet, egy helyen szerepel. Egyszerü használni, merev Vagy polihierarchikus (analitikus-szintetikus): a fogalomnak több fölérendeltje is lehet, tehát a felosztás több dimenziós, a fogalom többhelyütt. Mellérendelö: fogalmai önállóak és egymástól függetlenek, az osztályozási kifejezéseket semmilyen szabály nem rendeli egymáshoz, azokat mindig az osztályozandó dokumentumok halmaza határozza meg. Gyakran természetes nyelv = IKNY. Példa: posztkoordinált tárgyszó; Ranganathan

60 Az osztályozás módszere hierarchikus Újabb szintek beillesztése megoldható Az egyes fogalmak részletezhetők A bontások (= pl történelem; magyar történelem stb.) döntési pontok: csak egy felosztást lehet a további bontás alapjának tekinteni merevek; gráf; nem lehet ad hoc bontogatni A dokumentumok tartalmának differenciált feltárására nem alkalmasak Nem kedveznek a visszakeresésnek

61 Az osztályozás módszere mellérendelő Fogalmai: Önállóak (kulcsszó, tárgyszó) Egymástól függetlenek Természetes nyelvűek Egy-két szintig bármely kapcsolatot ki tudnak fejezni, de sekély hierarchia; betürendben a tárgyszavak, pl történelem, angol; történelem, magyar (hátravetett jelzö)

62 3. szempont: Mélységük szerint Generalizáló: Átfogó problémák leírására szolgáló rendszerek, osztályozási fogalmai általánosak Elsõsorban a nemzetközi információcserében és a szakterületek speciális információkeresõ nyelveinek összefogásában van jelentõségük Individualizáló: Mély tartalmi feltárást biztosítanak Egyedi információkat írnak le Jelentõségük az ilyen jellegû információk iránti megnövekedett érdeklõdés miatt igen nagy

63 4. szempont: Szerkezetük szerint Prekoordinált: pl. ETO Az osztályok sorrendje, kapcsolatrendszere, az osztályozási fogalom helye eleve meghatározott, így független a dokumentum tartalmától Az osztályozási folyamat a (numerikus, alfanumerikus) jelzethez való besorolással, illetve az osztályozás céljára felhasznált ismérvek koordinálásával, azaz a jelzetelemek meghatározott szabályok szerinti összekapcsolásával, a jelzetalkotással lezárul (szintaxis) Posztkoordinált: pl. tárgyszavazás A lexikai egységek a dokumentum tartalmától függõen rendelhetõk egymás mellé A fogalmak sorrendje elõzetesen nem szabályozott Az osztályozási munka befejezéseként az ismérvek összekapcsolása elmarad Az elemzést nem követi jelzetalkotás. Az elemek összekapcsolása a keresés szakaszában, a keresõ által meghatározott szempontok szerint jön létre

64 5. szempont: Tartalmuk szerint Egyetemes: Felölelik az emberi tudás egészét, az ismeretek teljes körét Osztályozásukban a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el Speciális (szakterületi, autonóm): Egy-egy tudományterület, szûkebb szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba Figyelemmel vannak az adott szakterületen mûködõ szakemberek, kutatók sajátos igényeire és szokásaira is

65 6. szempont: Az automatizálás mértéke szerint Ha az osztályozásás munkafolyamataiban nem használnak gépi megoldásokat, akkor a rendszer nem automatikus Gyakori, hogy a lexikai egységek megállapítása intellektuális úton történik, míg a rendezés és a szelektálás számítógéppel. Ez a rendszer félautomatikus Az automatikus osztályozási rendszerekben mind az osztályozási fogalmak meghatározását, mind csoportosításukat géppel végzik

66 7. szempont: A felhasználás célja szerint Tudományokat osztályozó (filozófiai, történeti stb.), Ismeretközvetítõ (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.) Ismeretszervezõ (kutatási, irányítási stb., knowledge organization). Az ismeretszervezés elmélete, mely e három közül a legösszetettebb és legpraktikusabb is egyben, egészen új területnek számít az információkeresõ nyelvek elméletében A KO az osztályozás szervezésének (a fogalmi hozzáférés struktúrájának) optimalizálásával foglalkozik az ismereteket tároló intézményeknél vagy szolgáltatatásoknál, hogy megkönnyítse az információ visszakeresését, új ismeretek szintetizálását és megosztását felhasználói csoportok számára (...), valamint hogy stratégiai jelleggel, hosszú távra azonosítson minden ismeretforrást és áramlást, kihasználásukat és továbbfejlesztésüket, szem elött tartva hozzájárulásukat az intézmény vagy szolgáltatás által termelt üzleti értékhez, vö.

67 IV. rész: Rövid osztályozástörténet Tudományfelosztáson alapuló osztályozások Hierarchikus osztályozási rendszerek (Dewey, ETO) Mellérendelö osztályozási rendszerek (Ranganathan) Nyelvészeti irányzat Tárgyszókatalógusok Indexek Információs tezaurusz Ontológia Statisztikai irányzat Automatikus osztályozás Automatikus kategorizálás

68 Tudományfelosztáson alapuló osztályozások: Hierarchikus rendszerek Az elsö információrobbanás: Gutenberg A második: 19. sz. Az elsö referálólap: Chemisches Zentralblatt [1829] Gyüjteményszervezési problémák: tematikus rendezés hogyan? Számos újkori példa a tizes felosztásra (10 osztály: Leibniz [ ], Bolyai Farkas [1833], Ampére [1984], Shurtleff [1856], Dewey [ ], Otlet & LaFontaine [1894]) Új a közös alosztások gondolata (Dewey, Cutler, ETO) Hármas rendszer [Harris 1870]: tudomány, müvészet, történelem (Bacon alapján) Bacon: Instauratio magna (1605) a tudományos megismerés alapja a tapasztalat az emberi értelem feladata a tapasztalatok feldolgozása, általánosítása három forrás (emlékezet történelem; képzelet müvészet; értelem bölcselet)

69 Hierarchikus rendszerek: Dewey 1885 Dewey Decimal Classification = DDC (Tizedes Osztályozás) Sikeres fiatalkori munka alapján (1876) Alapja: filozófiai tudományfelosztás Jelzeteit gyakran összekapcsolják a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavaival (LCSH) és osztályozási jelzeteivel (LCC) 30 nyelvre fordították le 2000 elején 22 keresőszolgáltatás használta 1876-ban ezer jelzet sem, 3 jegyig kidolgozva; 1959 [16. kiad.] jelzet Svédországban pl most vezetik be a SAB nemzeti tárgyszórendszer helyett

70 Dewey folyt. Jellemzői: Gyakorlati jellegű Jelzetelés: tizedes törtek használata A tizes számrendszer merev keretei között mechanikus: tíz főosztály tíz-tíz osztály tíz-tíz alosztály

71 Dewey folyt. Közös (pl irodalom lehet angol; történelem is) alosztások: formai, nyelvi, földrajzi, irodalmi műfajok (nullával kezdődő számjegyek) A nyelvek jelölése a nyelvészet és az irodalom osztályaiban megegyező számjegyekkel A földrajzi helyek jelölésére külön függelék minden földrajzi helynek egy jelzet, hátul, kitalálta nekik A hierarchikus táblázat mellett betűrendes mutató (relatív index - a szakrendszer szerves része) oda-vissza (szám-nyelv)

információkereső nyelvek I SZTE BTK Könyvtártudományi

információkereső nyelvek I SZTE BTK Könyvtártudományi Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek I Darányi Sándor SZTE BTK Könyvtártudományi Tanszék A tantárgy célja A tantárgy az információkeresést elösegítö ismeretábrázolás hagyományos és automatizált

Részletesebben

Online információkeresés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Online információkeresés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Online információkeresés Dr. Nyéki Lajos 2016 Dokumentum és információ A dokumentum az ismeretek lelőhelye, hordozója. Az információkeresés viszont nem dokumentumokra irányul. A dokumentumgyűjtemények

Részletesebben

Az egybelátás kényszere

Az egybelátás kényszere Az egybelátás kényszere Vitaindító a Technológiai megoldások... c. szekcióban Darányi Sándor Swedish School of Library and Information Science, Göteborg University Átalakuló könyvtárak A könyvtárnak k

Részletesebben

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok

Könyvtárhasználat / könyvtárismeret. Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok Könyvtárhasználat / könyvtárismeret Raktári rend a könyvtárban És Az időszaki kiadványok KÖNYVEK ELHELYEZÉSE A POLCON FELTÁRÁS SZÉPIRODALMI DOKUMENTUMOK ISMERETKÖZLŐ (SZAKIRODALMI) DOK. /SZAKRENDI CSOPORTOSÍTÁS/

Részletesebben

Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet

Szakirodalom-kutatás. Szakmai közösség: eredetiség. nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Szakirodalom-kutatás Szakmai közösség: eredetiség nem lehet egyedül megalapozni és elkészíteni egy tudományos művet Kétféle ismeret van: magunk rendelkezünk a szükséges információval, vagy tudjuk, hogy

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Tezauruszok mint kisvilágok. Kapcsoltság a fogalmak között

Ungváry Rudolf: Tezauruszok mint kisvilágok. Kapcsoltság a fogalmak között Ungváry Rudolf: Tezauruszok mint kisvilágok. Kapcsoltság a fogalmak között A tezaurusz (IKNY-i szótár) fogalmak hálózataként is vizsgálható - nem véletlenszerű, hanem skálafüggetlen hálózatok (Barabási)

Részletesebben

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák)

1. tétel. A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei. Informatika érettségi (diák) 1. tétel A kommunikáció információelméleti modellje. Analóg és digitális mennyiségek. Az információ fogalma, egységei Ismertesse a kommunikáció általános modelljét! Mutassa be egy példán a kommunikációs

Részletesebben

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010

Könyvtárhasználat. Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Könyvtárhasználat Szerző: Sallai András, 2010 Sallai András 2010 Ez a mű Creative Commons Nevezd meg!-ne add el!-így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc alatt van. A licenc szövegének megtekintéséhez látogasd

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése

1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése Mi mit jelent a katalógusban? 1, A találatok megjelenítése 2, Hol, hogyan találom meg? Milyen adatokra van szükség egy könyv megtalálásához? Avagy a példányinformációk értelmezése 1, A találatok részletes

Részletesebben

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIA A FŐBB TARTALMI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rend. 165. (4) A könyvtárostanár a nevelő-oktató tevékenységét könyvtárpedagógiai program alapján

Részletesebben

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20

KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 INTERNET 1/42 KERESÉS A NETEN DR. KÓNYA LÁSZLÓ: KERESÉS A NETEN KERESÉS MÓDSZERE, KERESŐPROGRAMOK 2004.04.20 FORRÁS: TARR BENCE : KERESÉS AZ INTERNETEN PANEM KIADÓ, 2001 ISBN 963 545 326 4 INTERNET 2/42

Részletesebben

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK

NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK NYILVÁNOS KÖNYVTÁRI KATALÓGUSOK A bibliográfiák rendszerező jegyzékek, amelyek a dokumentumokról készült leírásokat, valamilyen nézőpont vagy elv alapján egységben láttatják, értelmezik, visszakereshetővé

Részletesebben

MOKKA - ODR adattartalmak : tapasztalatok, lehetőségek. MOKKA-ODR fórum MKE 41. vándorgyűlés Debrecen, július. 10.

MOKKA - ODR adattartalmak : tapasztalatok, lehetőségek. MOKKA-ODR fórum MKE 41. vándorgyűlés Debrecen, július. 10. MOKKA - ODR adattartalmak : tapasztalatok, lehetőségek MOKKA-ODR fórum MKE 41. vándorgyűlés Debrecen, 2009. július. 10. Miről lesz szó? MOKKA = rekordok betöltése és letöltése MOKKA/ODR országos rendszerré

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek

2. 3. Keresés az Interneten. Navigáció az Interneten: Megoldások. Internetes keresés buktatói. 1. Keresőmotorok. Webes keresési lehetőségek Keresés az Interneten Navigáció az Interneten: Keresőrendszerek, keresési tippek Egyszerű keresőrendszerek Tematikus keresőrendszerek, katalógusok Portálok Adatbázisok, online folyóiratok Elektronikus

Részletesebben

Információs társadalom

Információs társadalom SZÓBELI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKÁBÓL 2015. Információs társadalom Kommunikáció fogalma, fajtái, általános modellje. Példák. A jel, adat, információ, zaj és a redundancia fogalma. Példák. Különbség a zaj és

Részletesebben

30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK

30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK 30. ERŐSEN ÜSSZEFÜGGŐ KOMPONENSEK A gráfos alkalmazások között is találkozunk olyan problémákkal, amelyeket megoldását a részekre bontott gráfon határozzuk meg, majd ezeket alkalmas módon teljes megoldássá

Részletesebben

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY 2013/2014. tanév országos döntő I. kategória, 7-8. évfolyam 2014. április 23. szerda versenyző példánya A versenyző tanuló kódszáma: Elérhető pontszám: 71

Részletesebben

alap közép felső angol német francia orosz

alap közép felső angol német francia orosz Könyvtárhasználói szokások (2001) Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szeretné megismerni olvasóinak könyvtárhasználati szokásait. Kérjük, legyen segítségünkre, és válaszoljon az alábbi kérdésekre.

Részletesebben

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak

Adatbázis-kezelés. alapfogalmak Adatbázis-kezelés alapfogalmak Témakörök Alapfogalmak Adatmodellek Relációalgebra Normalizálás VÉGE Adatbázis-kezelő rendszer Database Management System - DBMS Integrált programcsomag, melynek funkciói:

Részletesebben

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE

АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE АZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ELEKTRONIKUS KATALÓGUSÁNAK FELHASZNÁLÓI UTASÍTÁSA - SZIRÉN ADATBÁZISÁNAK KERESÉSE Szirén rendszernek a segítségével a hálózaton keresztül helyi és körzeti/területi könyvtárakkal tudunk

Részletesebben

Tudásalapú információ integráció

Tudásalapú információ integráció Tudásalapú információ integráció (A Szemantikus Web megközelítés és a másik irány) Tanszéki értekezlet, 2008. május 14. 1 Miért van szükségünk ilyesmire? WWW: (Alkalmazások) Keresés a weben (pl. összehasonlítás

Részletesebben

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára

Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára Informatikai alapismeretek Földtudományi BSC számára 2010-2011 Őszi félév Heizlerné Bakonyi Viktória HBV@ludens.elte.hu Titkosítás,hitelesítés Szimmetrikus DES 56 bites kulcs (kb. 1000 év) felcserél, helyettesít

Részletesebben

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell

Adatmodellezés. 1. Fogalmi modell Adatmodellezés MODELL: a bonyolult (és időben változó) valóság leegyszerűsített mása, egy adott vizsgálat céljából. A modellben többnyire a vizsgálat szempontjából releváns jellemzőket (tulajdonságokat)

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási

Részletesebben

SZTE Eötvös Loránd Kollégium. 2. Móra György: Információkinyerés természetes nyelvű szövegekből

SZTE Eötvös Loránd Kollégium. 2. Móra György: Információkinyerés természetes nyelvű szövegekből 2010/2011 tavaszi félév SZTE Eötvös Loránd Kollégium 1. Dombi József: Fuzzy elmélet és alkalmazásai 2011. március 3. 19:00 2. Móra György: Információkinyerés természetes nyelvű szövegekből 2011. március

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK

INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS RENDSZEREK INFORMÁCI CIÓS ERŐFORRÁSOK ÉS INFORMÁCI CIÓS RENDSZEREK Milyen ismereteket sajátítunk tunk el e téma keretében? Adat Információ Tudás Az információ mint stratégiai erőforrás A vállalat információs rendszere

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata Mária, Eszenyiné dr. Borbély Marianna, Salgáné dr. Medveczki

Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata Mária, Eszenyiné dr. Borbély Marianna, Salgáné dr. Medveczki Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata Mária, Eszenyiné dr. Borbély Marianna, Salgáné dr. Medveczki Komplex könyvtári feldolgozó munka gyakorlata Mária, Eszenyiné dr. Borbély Marianna, Salgáné dr.

Részletesebben

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18.

Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Könyv dokumentum információ Könyvtár típusai, jellemzői, feladatai Információk rendszerezése a könyvtárban 2007.09.17-18. Kiss Danuta Könyvtári szakinformátor NyME Központi Könyvtára danuta.kiss@emk.nyme.hu

Részletesebben

ADATBÁZIS = az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt (visszakeresésre alkalmas) halmaza

ADATBÁZIS = az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt (visszakeresésre alkalmas) halmaza T u dnivalók adatbázisró l ADATBÁZIS = az információk logikai kapcsolataikkal együtt tárolt (visszakeresésre alkalmas) halmaza Adatbázis leírási jellemzői: Egyed: minden olyan dolog (objektum), amely minden

Részletesebben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben

Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Ungváry Rudolf: Relex Relációkat és lexikai egységeket kezelő névtérszerkesztő a weben Rendeltetés: Több felhasználó számára hozzáférhető kliens-szerver alkalmazás névterek, tezauruszok, taxonómiák és

Részletesebben

Videoportál metaadat szerkezete

Videoportál metaadat szerkezete Videoportál metaadat szerkezete Bánki Zsolt István Petőfi Irodalmi Múzeum Videoportál workshop 2009. október 27. Metaadat fogalma Adatok az adatokról A metaadattal összekötött tartalmat

Részletesebben

4 A KERESNYELVEK NYELVÉSZETI IRÁNYZATA. Oktató: dr. Pálvölgyi Mihály Szombathely, BDF KIT, 2006-07.tanév, I. félév.

4 A KERESNYELVEK NYELVÉSZETI IRÁNYZATA. Oktató: dr. Pálvölgyi Mihály Szombathely, BDF KIT, 2006-07.tanév, I. félév. 4 A KERESNYELVEK NYELVÉSZETI IRÁNYZATA Oktató: dr. Pálvölgyi Mihály Szombathely, BDF KIT, 2006-07.tanév, I. félév. 1. TARTALOMJEGYZÉK 4.1. Áttekintés, alapfogalmak, történet 4.2. A keresnyelvek típusai

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz

Önálló labor feladatkiírásaim tavasz Önálló labor feladatkiírásaim 2016. tavasz (ezekhez kapcsolódó saját témával is megkereshetnek) Mészáros Tamás http://www.mit.bme.hu/~meszaros/ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika

Részletesebben

A könyvtár szerepe az információszerzés folyamatában I.

A könyvtár szerepe az információszerzés folyamatában I. A könyvtár fogalma Latin kifejezéssel: bibliotheca Könyvek (dokumentumok) összessége, azaz bizonyos szempontok szerint összeválogatott ( gyűjtőkör*) megőrzésre és olvasásra szánt, feltárt és rendezett

Részletesebben

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek

ADATBÁZIS-KEZELÉS. Adatbázis-kezelő rendszerek ADATBÁZIS-KEZELÉS Adatbázis-kezelő rendszerek Adat (Data) Észlelhető, felfogható ismeret Jelsorozat Tény, közlés Valakinek vagy valaminek a jellemzője Adatbázis (Data Base, DB) Hosszú ideig évekig meglévő

Részletesebben

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak

Matematika feladatbank I. Statisztika. és feladatgyűjtemény középiskolásoknak Matematika feladatbank I. Statisztika Elméleti összefoglaló és feladatgyűjtemény középiskolásoknak ÍRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Dugasz János 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dugasz János Tartalom Bevezető 7 Adatok

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete

TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete TextLib könyvtári integrált rendszer WebOPAC keresőfelülete Útmutatómmal segíteni kívánok nyújtani azoknak, akik TextLib integrált könyvtári rendszert asználó könyvtárak internetes WebOPAC felületén kutatnak.

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint. Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA VENDÉGLÁTÓIPARi ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint 120 perc 100 pont 15 perc A vizsgán használható segédeszközök Középszint Szöveges adatok

Részletesebben

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása

A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása A Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárának kialakítása Előadók: Toldi Klára Vincze Andrea 1 Előzmények 1997-2002 A nemzetközi könyvtári trendek hatására a hazai könyvtárügyben is megjelenik az informatika

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.

Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01. Kerettantervi ajánlás a helyi tanterv készítéséhez az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.01.1 (A) változatához Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 5 8. évfolyama

Részletesebben

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu

Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel. farkascs@jos.hu Informatikaoktatás a Jedlik Oktatási Stúdió tankönyveivel farkascs@jos.hu Miről lesz szó? A JOS tankönyvcsaládjának bemutatása tervezési koncepciók Informatikai ismeretek a középiskolák részére Az informatikatanítás

Részletesebben

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések

Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Mechatronika oktatásával kapcsolatban felmerülő kérdések Az emberi tudásnak megvannak a határai, de nem tudjuk, hol (Konrad Lorenz) Célom ezzel a tanulmánnyal a mechatronika, mint interdiszciplináris tudomány

Részletesebben

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata:

Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: ADATSZERVEZÉS Az adatok a vállalat kulcsfontosságú erőforrásai. Az információs rendszer adatai kezelésének két alapvető változata: fájlrendszerek (a konvencionális módszer) és adatbázis rendszerek (a haladóbb

Részletesebben

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI 4. Fuzzy relációk Gépi intelligencia I. Fodor János BMF NIK IMRI NIMGI1MIEM Tartalomjegyzék I 1 Klasszikus relációk Halmazok Descartes-szorzata Relációk 2 Fuzzy relációk Fuzzy relációk véges alaphalmazok

Részletesebben

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS)

Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Networkshop, 2008 Márc. 17 19., Dunaújváros Holl Erdődi: Fejlett kereső... 1 Fejlett kereső és lekérdező eszközök egy elektronikus szakfolyóirathoz (IBVS) Holl András Erdődi Péter MTA Konkoly Thege Miklós

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5-8. MAGYAR NYELV. 5. évfolyam MAGYAR NYELV 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készség együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Online világ. Oroszi Katalin. KSZR Szakmai nap augusztus 29. Ostoros

Online világ. Oroszi Katalin. KSZR Szakmai nap augusztus 29. Ostoros Online világ Oroszi Katalin KSZR Szakmai nap 2016. augusztus 29. Ostoros Modern könyvtár A könyvtár a számítógép és az internet segítségével minőségben újat tud nyújtani szolgáltatásaiban. Az emberek igénylik

Részletesebben

Könyvtári munkafolyamatok

Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Alfolyamatok Részfolyamatok Támogató folyamatok Könyvtári munkafolyamatok Főfolyamatok Vezetési folyamatok Állományalakítás A dokumentum

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR

MATEMATIK A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR MATEMATIK A 9. évfolyam 2. modul: LOGIKA KÉSZÍTETTE: VIDRA GÁBOR Matematika A 9. évfolyam. 2. modul: LOGIKA Tanári útmutató 2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási pontok

Részletesebben

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás

MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás MAGYAR NYELV 5 8. Javasolt óraszámbeosztás A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 5. évfolyam 2 72 6. évfolyam 2 72 7. évfolyam 2 72 8. évfolyam 2 72 5. évfolyam Tematikai egység címe Beszédkészség,

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK

KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK Készítette: Fenyvesi Judit 2016. Elhangzott a Felkészítés a könyvtárhasználati tehetségfejlesztésre a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny új koncepciójának tükrében c.

Részletesebben

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs

Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika. Networkshop 2014 Pécs Bánki Zsolt István Csáki Zoltán Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtár és Informatika Networkshop 2014 Pécs A szemantikus web építőelemeinek számító terminológiákat (Linked Open Data ajánlásoknak) megfelelő formátumban

Részletesebben

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak

Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom. A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak Közbeszerzési referens képzés Gazdasági és pénzügyi ismeretek modul 1. alkalom A közgazdaságtan alapfogalmai Makro- és mikroökonómiai alapfogalmak ALAPKÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA I. A gazdasági törvények lényege:

Részletesebben

Kézikönyvek, segédkönyvek

Kézikönyvek, segédkönyvek Kézikönyvek, segédkönyvek Fajtájuk, felépítésük és használatuk 2010.10.17. Készítette : Platthy Zsuzsa Informatikus könyvtáros Meghatározás: Segédkönyvek A gyors tájékozódás segédeszközei. Jellemzőjük:

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása

Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek összefoglalása Az általános iskola végére elsajátítandó ismeretek 1. Dokumentumtípusok Könyv Hagyományos (nyomtatott) Időszaki kiadványok Nem hagyományos (nem ny.)

Részletesebben

A szemantikus világháló oktatása

A szemantikus világháló oktatása A szemantikus világháló oktatása Szeredi Péter Lukácsy Gergely Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi és Információelméleti Tanszék ➀ A szemantikus világháló... c. tárgy ➁ A tananyag

Részletesebben

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató

KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓS NAGYVÁLLALATI TARTALOMKEZELŐ MEGOLDÁSOK Stratis Kft. / Autonomy üzleti reggeli / 2014.10.16. Mezei Ferenc üzletág-igazgató Hasonló, mégis más Ez se rossz amíg ezt ki nem próbáltad!

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Sémi összehasonlító nyelvészet

Sémi összehasonlító nyelvészet Sémi összehasonlító nyelvészet BMA-HEBD-303 Biró Tamás 5. A nyelvtörténeti rekonstrukció alapjai. Jelentéstan. 2016. március 30. Összehasonlító rekonstrukció: alapok A történeti rekonstrukció klasszikus

Részletesebben

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK

13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 13. modul: MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában

Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Kaszás Tímea: Corvina OPAC az SZTE Mez gazdasági Könyvtárában Bevezetés Az amerikai Voyager integrált könyvtári rendszer magyar installálásának eredménye a Corvina rendszer. A Corvina-t használó könyvtárak

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1997. CXL törvény A könyvtár alapvetően általános gyűjtőkörű nyilvános, városi könyvtárként működik. Feladatait az 1997. évi CXL., A muzeális

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Információs rendszerek (gyakorlat) A tárgyi keresés: a szimpatikus tárgyszó és a titokzatos deszkriptor

Információs rendszerek (gyakorlat) A tárgyi keresés: a szimpatikus tárgyszó és a titokzatos deszkriptor Információs rendszerek (gyakorlat) A tárgyi keresés: a szimpatikus és a titokzatos deszkriptor Mielőtt hozzákezd a fejezet feladatainak megoldásához, ismételje át a tárgyszavazás és az információs tezauruszok

Részletesebben

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február

Helyi tanterv. Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február Helyi tanterv Batthyány Kázmér Gimnázium Matematika emelt (5+6+6+6 óra/hét) 9-12 évfolyam Készült: 2013 február 1 A TANTERV SZERKEZETE Bevezető Célok és feladatok Fejlesztési célok és kompetenciák Helyes

Részletesebben

5. INDEXELÉS. Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév

5. INDEXELÉS. Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév 5. INDEXELÉS Összeáll. dr. Pálvölgyi Mihály. BDF KIT, 2006-07. tanév, 1. félév TARTALOMJEGYZÉK 5. 1. AZ INDEX FOGALMA, TIPIZÁLÁSA 5.2. AZ INDEXEK RÉSZLETES TIPIZÁLÁSA 5.3. A KULCSSZÓINDEX FOGALMA, TÖRTÉNETE,

Részletesebben

Nyilvántartási Rendszer

Nyilvántartási Rendszer Nyilvántartási Rendszer Veszprém Megyei Levéltár 2011.04.14. Készítette: Juszt Miklós Honnan indultunk? Rövid történeti áttekintés 2003 2007 2008-2011 Access alapú raktári topográfia Adatbázis optimalizálás,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint szabványos alapokra helyezett magyar múzeumi aggregátor

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint szabványos alapokra helyezett magyar múzeumi aggregátor A Magyar Nemzeti Múzeum, mint szabványos alapokra helyezett magyar múzeumi aggregátor Küzdünk és bízva bízunk Elvárások, válaszok kulturális vonatkozású digitális tartalmak iránti társadalmi igény növekedése

Részletesebben

Adatszerkezetek 1. előadás

Adatszerkezetek 1. előadás Adatszerkezetek 1. előadás Irodalom: Lipschutz: Adatszerkezetek Morvay, Sebők: Számítógépes adatkezelés Cormen, Leiserson, Rives, Stein: Új algoritmusok http://it.inf.unideb.hu/~halasz http://it.inf.unideb.hu/adatszerk

Részletesebben

Három az egyben. Közös keresõ az elektronikus könyvtárban

Három az egyben. Közös keresõ az elektronikus könyvtárban Moldován István Három az egyben Közös keresõ az elektronikus könyvtárban http://mek.oszk.hu/kozoskereso Az internetes szolgáltatások természetes jellemzője egyrészt a sokféleség, a sokszínűség, másrészt

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

Közigazgatási informatika tantárgyból

Közigazgatási informatika tantárgyból Tantárgyi kérdések a záróvizsgára Közigazgatási informatika tantárgyból 1.) A közbeszerzés rendszere (alapelvek, elektronikus árlejtés, a nyílt eljárás és a 2 szakaszból álló eljárások) 2.) A közbeszerzés

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor

Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor Szoftverarchitektúrák 3. előadás (második fele) Fornai Viktor A szotverarchitektúra fogalma A szoftverarchitektúra nagyon fiatal diszciplína. A fogalma még nem teljesen kiforrott. Néhány definíció: A szoftverarchitektúra

Részletesebben

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1.

Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra. Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1. Informatika 5 8. évfolyama számára heti 1 óra Óraterv 5 8. évfolyam 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Informatika heti 1 óra 1 1 1 1 Az óraszámok megadásánál 36 tanítási héttel számoltunk. Bevezető Az informatikaórákon

Részletesebben

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében):

Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K. 4. A meghirdetés ideje (mintatanterv szerint vagy keresztfélében): Követelményrendszer 1. Tantárgynév, kód, kredit, választhatóság: Vállalati információs rendszerek I, MIN5B6IN, 5 kredit, K 2. Felelős tanszék: Informatika Szakcsoport 3. Szak, szakirány, tagozat: Műszaki

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24.

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Két könyvtár egyesítése: Modell Divatiskola Könyvtára 18 396 db 459 doboz Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola Könyvtára

Részletesebben