SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 BÉKÉSCSABAI SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA Az ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐ AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATRENDSZERÜK A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK AZ ISKOLA BELSŐ SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA A PEDAGÓGIAI MUNKA BESLŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, TEENDŐIK BALESET ESETÉN RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁSNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE 42.

3 18. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA., 53. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT 3

4 1. AZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA A Szent László Utcai Általános Iskola szervezeti felépítésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület március 27-én elfogadta. Az szervezeti és működési szabályzat elfogadás előtt a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezte - diákönkormányzat - szülői szervezet - közalkalmazotti tanács A szervezeti és működési szabályzat valamint egyéb intézményi belső szabályzatok, előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre kötelezőek. 2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

5 A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) és annak módosításai évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és annak módosításai 20/1012. évi (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és annak módosításai 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 368/2011. (XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről 193/2003. évi (XI.26.) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 23/2004. évi (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat jogosítványainak gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerülnek a Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatai.

6 Az intézmény jellemzői, jogállása Az intézmény jellemző adatai Név: Békéscsabai Szent László Utcai Általános Iskola Székhelye: Békéscsaba, Szent László u. 17. Telefon: 66/ Típusa: 8 évfolyamos általános iskola OM azonosítója: Szakágazati besorolás száma: Az intézmény jogállása Közoktatási intézményünk önálló jogi személy Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7 Működtető: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI Az intézmény jogszerű működését az XII. 18-án kelt, IX. 24-én egységes szerkezetbe foglalt 18/1992 sorszámú alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma az előzőekben megtalálható. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait.

7 A pedagógiai program tartalma Iskolánk nevelési programja Az intézményben folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszerek szervezeti formák Szociális háttérből adódó hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek és ifjúságvédelem kiemelt feladata A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelő-oktató munka ellenőrzi, mérési, értékelési rendszere A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszköz és felszerelések jegyzéke Iskolánk helyi tanterve Az ütemezésnek megfelelő óratervek Alkalmazandó tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítettségének kritériumai A pedagógiai program érvényessége, értékelése, módosítása Eljárási szabályok A pedagógia program megtekinthető, a szülők és gyerekek számára hozzáférhető a titkárságon valamint az iskolai könyvtárában. Az intézmény vezetője távollétében helyettese az igazgatói fogadóórán ad tájékoztatást a pedagógiai programról.

8 Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, amely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül. A fenti nyilvánosságot biztosító előírásokat a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a házirend tartalmazza. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos előírásokat. A házirend tartalma: Bevezető rendelkezések A házirend célja és feladata A házirend hatálya A házirend nyilvánossága A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói jogok és kötelességek A tanulók tantárgyválasztása A tanuló távolmaradása és annak igazolása A tanulók dicsérete és jutalmazása A tanulók fegyelmezése A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések Az iskola munkarendje A tanítás rendje A tanórán kívüli tevékenységek rendje A létesítmények és helyiségek használati rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Térítési díj és tandíj A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A házirend elfogadása és jóváhagyása Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, mely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül. 8

9 Az alapdokumentumok megtekinthetők, a szülők és tanulók számára hozzáférhetők a titkárságon, valamint az iskola könyvtárában. Az intézmény vezetője - távollétében helyettesei - adnak tájékoztatást az alapdokumentumokban foglaltakról. 4..AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassák el. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat, vagy megbízás útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, 9

10 együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés az egyetértési kötelezettség megtartásával az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kiadmányozási hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: teljes munkáltatói jogkör gyakorlása (KIVÉVE a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, megszüntetésére, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedés egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések, tájékoztatók, megkeresések tanulói jogviszony létesítése, felvétel, felmentés, az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök megbízása, a pedagógusok továbbképzésben való részvétel személyre szóló megállapításakor döntési jogkör gyakorlása,, a rendkívüli szünetek elrendelése. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény igazgatója a közoktatási törvénynek megfelelően egy személyben felelős az alábbiakért: szakszerű és törvényes működésért a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetősége A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait a vezetőhelyettes közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás az aktuális vezetői ciklus végéig határozott ideig érvényes. 10

11 Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége A vezetőhelyettes munkáját a munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre. A vezetőhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és a helyettesén kívül úgy nevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezetők ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselői, a diákság pedagógusvezetője. A vezetők és középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módját. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézményvezető és helyettesei kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egy alkalommal. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezlet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezető átruházott jogkörét és feladatait távolléte esetén helyettese látja el. A vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább kettő hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés további rendje az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén: 11

12 munkaközösség-vezető, konkrét személyre szóló megbízás alapján a közalkalmazotti tanács elnöke vagy valamely tagja a szakszervezeti titkár esetenként megbízott nevelő. A helyettesítés esetén a közalkalmazott felelőssége az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLAT RENDSZERÜK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattatásának rendje Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő (iskolatitkár, rendszergazda) vagy közvetetten segítő más közalkalmazott ( ételosztók, takarítók, fűtő, karbantartó). A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A nevelőtestület pedagógusait megilleti a jog, hogy az iskolavezetéssel történt egyeztetés után, használatra megkapják az intézmény tulajdonát képező 12

13 informatikai eszközöket. ( laptop ) Az eszközök kiadását az intézményvezetés koordinálja. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény a különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben feljegyzésben rögzíteni. Nevelőtestületi értekezletet, a teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezen értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járók és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az ötödik osztályok osztályfőnökei esetében a döntés kialakításához meghallgatja a negyedikes osztályfőnök javaslatát is. Az osztályfőnök jogosult az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletet összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösségek diákjai azokon az órákon, amelyek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, technikai, számítástechnikai órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Egy tanulócsoportos évfolyam esetében az osztály képességbeli összetétele dönti el a bontás tantárgyi lehetőségeit. A diákgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által. illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy- a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását 13

14 a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskolavezetéshez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészet érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata az intézményi SZMSZ mellékletében található. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diáktanács képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diáktanács elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat felnőtt megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata. 14

15 A szülői közösség és kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben Szülői Munkaközösség (SZM) működik, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A SZM-t a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy választott elnök juttatja el az intézményvezetőségéhez. Az SZM választmányát az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZM választmányának elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény a közoktatási törvénynek megfelelően a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart, amely lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor mutatják be az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívhatja intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni

16 szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet, és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 16

17 Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: fenntartóval, működtetővel önkormányzattal városi etnikai kisebbségi önkormányzatokkal, Békéscsaba város közoktatási intézményéveivel, a beiskolázási körzetünkben lévő óvodákkal a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával, közművelődési intézményekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadó szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, családsegítő központtal, történelmi egyházak képviselőivel, az intézményt támogató A békéscsabai Szentlászlósokért Egyesülettel Békéscsabai Röplabda SE, egyéb szervezetekkel, Városi Rendőrkapitányság DADA program.

18 6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott ( pl.gazdasági vezető). A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépés megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók, fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.

19 A nevelőtestületi értekezlet a vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet diákönkormányzat, stb. képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, félévi, év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezletek, tanévzáró értekezlet, alakuló értekezlet, munka értekezletek. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség célja Az intézményben tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozzanak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül munkaközösség irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt bíz meg az intézményvezető a munkaközösség tagjainak véleményét figyelembe véve. A megbízás visszavonásig érvényes 19

20 A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munka hatékonyságát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgát (különbözeti-, osztályozó-, javító) feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására. Az intézmény szakmai munkaközösségei Alsó tagozaton tanítók szakmai munkaközössége Tanárok szakmai munkaközösségei -- szakterület: 1-4. osztály -- szakterület 5-8. osztály

21 A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat és jogkör átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottság, munkacsoportok: A nevelőtestület feladata és jogkörének részleges átadásával állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megsértő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: az intézményvezető vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy a fegyelmi ügyben független pedagógus egy a tanuló által felkért pedagógus diákönkormányzat képviselője. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémái megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén a vezetőség tudtával úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai A nevelőtestület az oktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.

22 7. AZ ISKOLA BELSŐ SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSS ISKOLAVEZETÉS DÖK SZÜLŐI KÉPVISELŐK MUNKAKÖZÖSSÉG- VEZETŐK TANTESTÜLET EGYÉB ALKALMAZOTTAK OSZTÁLYOK 22

23 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai tevékenység ellenőrzése során kiemelkedő feladatok az alábbiak: a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata a nevelői, oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatosan a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata a tanulók szaktárgyi tanulmányi eredményeinek felmérése, magatartásának, szorgalmának értékelése az anyakönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése; a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása a napközis nevelőmunka hatékonysága az osztályozó, javítóvizsgák szabályszerű lefolytatása az osztály és szaktantermek felszereléseinek, a szertárak berendezéseinek szabályszerű használata a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása (SZMSZ 9. és 10. melléklet 2. old.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők. Az igazgató általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit - meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladatokkal megbízni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végzők megjelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. 23

24 9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév és az óvodai nevelési év helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti saját munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásokat, az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A nyitva tartás és a felügyelet rendjéről is tájékoztatni kell a szülőket. Az intézmény nyitva tartása Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.15 órától óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény a tanítási szünetekben a fenntartó, illetve működtető által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva.

25 A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt termekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 órától 14 óráig tart. A tanórán kívüli foglalkozásokat óráig be kell fejezni. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek nem rövidíthetők, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egyészsége érdekében a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók egészségük érdekében lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az étkezést lehetőség szerint óra között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgatóhelyettesek engedélyével az óraközi szünet eltolásával tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettesek, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért.

26 Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni időszakokra: reggel: 7.15 órától 7.50 óráig délután: órától óráig (szükség esetén) pedagógus felügyel. A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. Az intézmény munkarendje Az intézménnyel jogviszonyban a tanulók, a pedagógusok és az oktatónevelő munkát segítők állnak. A nem pedagógus munkakörű alkalmazottak a működtetővel állnak jogviszonyban.. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettes tesz javaslatot törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyerekekkel tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető engedélyezi.

27 A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusoknak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása estén lehetőség szerint szakszerűen kell helyettesíteni. A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a BIC ( Békéscsabai Intézményellátó Centrum ) ügyintéző állapítja meg a munkáltató intézményvezetőjének jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a BIC i ügyintézőt. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékletében megtalálható házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület-intézményvezető (igazgató előterjesztése után az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskola területére, épületébe a tanulókon és az intézmény alkalmazottain kívül csak a hivatalos ügyet intézők léphetnek be és tartózkodhatnak bent. Kivételt képeznek azok, akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskolába érkező szülők, illetve más hivatalos ügyet intéző személyek belépése a Vigasz utca felőli bejárati ajtón keresztül történik, a portási feladatokat is ellátó technikai dolgozó útbaigazításával. A belépők kötelesek megnevezni jövetelük célját. A szülők, hozzátartozók a tanulókra az iskola udvaron várakoznak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon, a vezetői irodákban illetve ezek előterében történik. Dohányzás csak az erre kijelölt helyen lehetséges. Az iskola helyiségeit használók külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyen tartózkodhatnak. Tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak igazgatói engedéllyel vehetnek részt. A tanórák egyéb foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetekben az igazgató és helyettesei tehetnek. 27

28 10.. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A SZMSZ 1. számú melléklete, a Házirend tartalmazza az intézményi védő, óvó előírásokat, amelyek a SZMSZ részét is képezik. Az intézmény biztonságos munkakörülményei a közalkalmazottak egészsége és tűz elleni védekezés érdekében az SZMSZ mellékletei között Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat található. A közalkalmazottakra vonatkozó érdekek a gyerekek esetében is kiemelt figyelmet követelnek. A fentiek megvalósulásához a tanulóknak be kell tartaniuk a házirend előírásait, különös tekintettel annak alábbi pontjaira: a tanulói kötelességek az ügyeletesek és hetesek feladatai a tanítás és a tanórán kívüli tevékenységek rendje a létesítmények és helyiségek használati rendje Munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatás A tanulók minden évkezdéskor, az első osztályfőnöki órán munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelyet az osztályfőnökök tartanak. Ennek keretében a házirend ismertetésével egyidejűleg az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: veszélyforrások az iskolában, az egészség és testi épség védelmére vonatkozó rendelkezések, tilos és elvárható magatartásformák, a rendkívüli események esetén, szükséges teendők (SZMSZ), az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályok. Az ismertetésnek igazodnia kell a tanulók életkorához, fejlettségéhez. Az oktatás tényét az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba. A munkavédelem szempontjából fokozottabb figyelmet igénylő tantárgyak (testnevelés, technika, kémia, fizika, számítástechnika) esetében a tanévet szintén balesetvédelmi oktatással kell kezdeni, melyet az osztálynapló haladási részében a szaktanár dokumentál. Az iskola által szervezett kirándulások valamint a nyári szünet előtt a veszélyekre és azok elhárítására ki kell oktatni a tanulókat. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók egészségük védelme, a betegségek megelőzése érdekében rendszeres egészségügyi ellátásban részesülnek. Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben heti rendszerességgel, illetve jelzés alapján a védőnő fogadja a gyermekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályban rögzített, a megelőző orvosi intézkedéseket és vizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki. a tanulók egészségügyi állapotának szűrése, követése 28

29 a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásban való részesítése, járványügyi intézkedések elrendelése, színlátás és látásélesség vizsgálat, a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdóhelyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, fogászati kezelés, részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be a kapcsolattartással megbízott vezető számára. Az osztályfőnököket akiknek gondoskodni kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon részt vegyenek az iskolatitkár tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A tanulókat, lehetőség szerint az osztályfőnökök kísérjék el az iskolaorvosi vizsgálatokra. A gyerekek, szülők kötelesek együttműködni az egészségügyi alkalmazottakkal az alábbiak szerint. Részt kell venniük: a szűrővizsgálatokon az oltásokon a szakrendeléseken. Az iskolaorvos illetve a védőnő rendelkezésére kell bocsátaniuk: az egészségügyi könyveiket a betegségeikről, műtéteikről szóló leleteiket (külön kérésre) könnyített vagy gyógytestnevelésre történő besorolás, illetve testnevelés alóli felmentés igénye esetén az előzményt igazoló dokumentumokat. A tanulóknak betegségük ideje alatt távol kell maradniuk társaiktól, az iskolától. Különösen érvényes ez a járványos, fertőző megbetegedések esetében. Az iskolában lévő lázas beteg gyerek szüleit haladéktalanul értesíteni kell. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Iskolánk tanóra keretek között felmenő rendszerben szervezte meg a mindennapos testnevelést valamennyi évfolyamon.. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten őt testnevelés órán vesznek részt.. Iskolánkban iskolai sportkör működik kapcsolattartása az intézményvezetőséggel folyamatos, naprakész. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles testnevelő tanárának átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi 29