A nemzet intézményesülése a rendszerváltás után: a státustörvény és a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás kapcsán

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzet intézményesülése a rendszerváltás után: a státustörvény és a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás kapcsán"

Átírás

1 A nemzet intézményesülése a rendszerváltás után: a státustörvény és a kettős állampolgárságra vonatkozó népszavazás kapcsán PHD értekezés tézisei Írta: Kántor Zoltán ELTE ÁJK Politikatudományi Doktori Iskolája Témavezető: Schlett István egyetemi tanár Budapest 2010

2 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA 1990-ben nyertem felvételit a Temesvári Tudományegyetem szociológia szakára, és mint a romániai rendszerváltásban résztvevő, szinte természetesen adódott, hogy a romániai magyar kisebbség helyzetével foglalkozzak. Két évig párhuzamosan folytattam egyetemi tanulmányaimat és vettem részt a közéletben. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kettő egyszerre nem megy: döntenem kellett valamelyik mellett. Megfontolásom módszertani volt: saját példámon döbbentem rá, hogy a politika és a tudomány logikája egymástól eltér (egyetemi dolgozataimban a romániai magyarság követeléseinek jogosságát próbáltam igazolni, a közéletbe pedig a tankönyvekből olvasott elméletek szerint tevékenykedtem). Tudományos érdeklődésem erősebbnek bizonyult, ezért úgy döntöttem, hogy közéleti/politikai tevékenységemet abbahagyom, és a kisebbségi kérdés megértésére összpontosítok. Tanulmányaim során a temesvári szociológián, a Közép Európai Egyetem politológia és nacionalizmus tanulmányok szakán, az ELTE szociológián, az Edinburgh-i szociológián, valamint az ELTE ÁJTK politológia PhD képzésén elsősorban azokat a megközelítéseket, elméleteket tanulmányoztam, amelyek ehhez hozzásegítettek. Munkám során végig az kísért, és tudományos szempontból ezt is tekintem a legérdekesebb kérdésnek, hogy hol húzhatók meg a politikatudomány és a politika közötti határ. Személyes érintettség okán politikai szempontból elfogult vagyok a határon túli magyarok helyzetét illetően, tudományos megközelítéseimben viszont igyekszem hideg fejjel, pártatlanul elemezni a kérdést. Kérdésem nem elsősorban az, hogy milyen politikák kell a magyar állam a határon túli magyarok megsegítése érdekében folytasson, hanem az, hogy megtaláljam azt a keretet, amelyben ez a politika értelmezhető, a más államokban létező hasonló politikákkal összevetve pedig általánosan érvényes konklúziókhoz jussak. CÉLKITŰZÉSEK A státustörvénnyel, az elképzelés megjelenése óta foglalkozom, később a kettős állampolgárságról szóló népszavazást elemeztem (jelenleg megint a kettős állampolgárság kérdéskörével foglalkozom). Elsősorban arra összpontosítottam, hogy megtaláljam azt az elméleti keretet, amelyben a nemzetre, nemzeti kisebbségekre vonatkozó folyamatok értelmezhetők (ez a keret szerintem a nacionalizmuselméletek), illetve a társadalmi változás, a nemzeti (többség kisebbség, szomszédos államok közötti) konfliktusok leírhatók.

3 Dolgozatomban azt próbálom végiggondolni, hogy a rendszerváltás utáni nemzetre vonatkozó viták milyen elméletileg szempontból is releváns kérdések tisztázásához vezettek. A státustörvényről és a kettős állampolgárságról szóló népszavazás az a két vita, amely kapcsán szerintem a leginkább újragondolható a nemzet, a nacionalizmus, a nemzeti kisebbségek, valamint az állam és a nemzet viszonyának elméleti kérdései. Nem kívánok állást foglalni olyan kérdésekben, hogy helyes volt-e létrehozni a státustörvényt, illetve amennyiben igen, akkor mi lett volna ennek a legmegfelelőbb módja. Hasonlóan nem kívánok véleményt nyilvánítani a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésben. Úgy gondolom, hogy a kutató feladata nem alátámasztani vagy cáfolni politikai nézeteket és szándékokat, hanem, hogy elemezze a folyamatot és ehhez megtalálja a leginkább megfelelő elméleti kereteket. A KUTATÁS ELŐTÖRTÉNETE 2000-ben kezdtem el foglalkozni a státustörvénnyel, elsősorban a bel- és külpolitikai folyamatok elemzésével. Számos magyarországi és nemzetközi konferencián vettem részt, vitatkoztam magyarországi és külföldi kutatókkal; közben pedig gyűjtöttem a státustörvényre vonatkozó híreket, publicisztikákat, tanulmányokat, dokumentumokat (azt hiszem, nem túlzok, ha azt állítom, ha ma én rendelkezem a legteljesebb témára vonatkozó dokumentációval amelyet minden téma iránt érdeklődőnek rendelkezésre bocsátottam) ben elkészítettem a státustörvény kronológiáját és bibliográfiáját. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán különböző tudományos intézetekben dolgozó kollegáimmal egy hasonló gyűjtést végeztünk. Több kiadványt szerkesztettem, illetve vendégszerkesztőként a témáról tematikus blokkokat szerkesztettem tudományos folyóiratokban (Regio, Kisebbségkutatás, Limes). A témáról szóló tanulmányaim magyar, angol, román, spanyol, szlovák nyelven jelentek meg. Ezeket magyarországi, romániai, szlovákiai, németországi, japán, szlovéniai, folyóiratokban és kötetekben publikálták. A kérdéskörről Magyarországon, Japánban, az Egyesült Államokban, Svájcban, Németországban, Romániában, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában tartottam előadásokat. A kérdésről több háttéranyagot készítettem a kormány számára. A magyar állam és a határon túli magyarság viszonyának kutatása mellett elméleti kérdésekkel foglalkoztam, elsősorban a nacionalizmuselméletekkel és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó elméletekkel. Ebben a kérdéskörben két (az egyikének

4 társzerkesztője Majtényi Balázs) kötetet szerkesztettem, amelyek a Rejtjel kiadónál jelentek meg. Elméleti érdeklődésemet az empirikus kutatással ötvöztem, így alakult ki az elméleti keret, amelyben a magyar állam nemzeti intézményesülését elemzem. A státustörvény és a kettős állampolgárság két kiragadott (nézetem szerint a legizgalmasabb és leginkább releváns) kérdéskör, amely kapcsán prezentálom az elemzési keretet, és amely alapján levonok szerintem tudományos szempontból releváns állításokat. A DOLGOZAT RÖVID ÖSSZEGZÉSE A dolgozat a rendszerváltás utáni nemzetpolitikára összpontosít, ezen belül néhány releváns politikai vitát, intézkedést és cselekvést elemez. Ezek által kívánja bemutatni azokat az elméletileg releváns kérdéseket, amelyek tudományos szempontból izgalmasak és hozzásegítenek rendszerváltás utáni nemzeti alapú intézményesülés megértéséhez. Ezek a folyamatok úgy Magyarországon, mint a térségben a tudományos élet érdeklődését is felkeltették, és joggal állíthatjuk, hogy a rendszerváltás utáni nacionalizmusok elemzése nagymértékben hozzájárult a nacionalizmussal, illetve a kisebbségi kérdéssel foglalkozó tudományágak elméleti és módszertani kifinomulásához. Európában minden egyén a hontalanok kivételével valamely állam állampolgára, bizonyos esetekben több állam polgára. A nemzethez tartozás sokkal kevésbé kodifikálható, nem lévén egy jogviszony. A modern állam és a modern nemzet kialakulása viszont összetartozóvá tette a kettőt. Akár úgy, hogy megvolt az állami keret, és abban alakult ki a nemzet, akár úgy, hogy a nemzet alakult ki előbb és erre hivatkozva alakította, teremtette meg az illető nemzet az államot. Mindez a nacionalizmus következménye. Elmondható, hogy azokban az esetekben, amikor állami keretben alakult ki a nemzet, akkor az illető államhoz tartozás elsősorban a ius soli elven intézményesült, míg azokban az esetekben, amikor a nemzet jött létre előbb, akkor a ius sangvinis elv volt a meghatározó. Megjegyzendő, hogy a gyakorlatban egyetlen elv sem létezik vegytiszta formában, hanem a kettő kombinációja található meg a legtöbb európai államban, azzal a kiegészítéssel, hogy a kettő közül valamelyik meghatározóbb. Az állam és a nemzet szövevényes viszonyának köszönhetően az államhoz és a nemzethez tartozás gyakran összemosódik. Az állampolgársági törvények története azt mutatja, hogy az államok (nemzeti államok) kedvezményesebb elbírálásban részesítették és részesítik az illető állam tituláris nemzetéhez tartozókat. Az állampolgárság a

5 közösségbe (állampolgárok közösségébe és a nemzetbe) való befogadás és a kirekesztés eszköze is. Kiindulópontom, hogy a rendszerváltás után a politika nemzeti vonalak mentén intézményesül. Dolgozatomban ezt a tételt vizsgálom meg különböző aspektusokból. A nemzeti alapú intézményesülés politikatörténete túlmutatna a dolgozat keretein, de bizonyos folyamatok prezentációja elkerülhetetlen. Azt próbálom bemutatni, hogy adott nemzetre, államra, anyaország-kisebbség viszonyra vonatkozó politikai felfogások milyen szándékkal és hogyan válnak jogszabállyá, és annak milyen következményei vannak a politikára nézve. Legalább annyira fontos, hogy a releváns politikai vitáknak milyen hozadéka van a nemzeti kérdéssel összefüggésben lévő megközelítésekre. A rendszerváltást követően úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában időnként előtérbe kerülnek a nemzetre vonatkozó kérdések. Pontosabban a nemzet kérdése csak implicitté van jelen, mindig a magyar állam és a határon túli magyarok, vagy a magyar állam és a magyarországi kisebbségek relációjában merül fel. Mindkét kérdés a magyar állam és a magyar nemzet viszonyát feszegeti. A kelet-közép-európai államokban, akár deklarálták, akár nem a rendszerváltást követően végbement a társadalom nemzetiesítése. Ennek eszközei különböznek, ám az, hogy tematizálódott a nemzet kérdése, önmagában elegendő volt ahhoz, hogy az alkotmányokba és más jogszabályokba bekerüljenek a kisebbségekre és a határon túliakra vonatkozó kitételek. A dolgozat egyik alapállítása, hogy a nacionalizmus nem véletlenül és nem váratlanul jelent meg térségünkben a rendszerváltás folyamatában. A nacionalizmus többségi, kisebbségi, anyaországi mindig is jelen volt, de manifesztációját kisebb-nagyobb sikerrel visszaszorították. A dolgozatban azért foglalkozom hosszasan a nacionalizmus kialakulásával, illetve a nacionalizmuselméletek prezentációjával, mert a nacionalizmus kialakulása óta szerveződnek a társadalmak nemzeti alapon, azóta központi érték a nemzet. A nacionalizmus kialakulásának okát a kutatók többféleképpen magyarázzák, mind a mai napig ádáz vita dúl arról, hogy mikor, hol és minek hatására alakult ki a nacionalizmus, vita tárgya, hogy a nemzet vagy a nacionalizmus alakult ki előbb, továbbra sincs egyetértés abban, hogy hogyan is definiáljuk a nemzet és a nacionalizmus fogalmát. Ebben a fejezetben mutatom be a különböző nemzetfelfogásokat, és rávilágítok arra, hogy a nemzet meghatározása elsősorban politikai és csak másodsorban tudományos kérdés. Ezt az első nemzet-meghatározások is ezt jelzik, és a kortárs vitákat elemezve láthatjuk, hogy ez ma sincs másként. Ezért jogosnak gondolom azt az állításomat, hogy a nemzet meghatározásának nincs sok köze a tudományhoz. Dolgozatom

6 céljának leginkább a nemzetállami, kisebbségi és anyaországi nacionalizmus tipológia felel meg, hisz a magyar állam nemzeti intézményesülése épp a magyar állam, a szomszédos államok és az azokban élő kisebbségek relációjában értelmezhető. Az elméleti részben röviden értekezem az államról, mivel az állam nemzeti jellege és a belpolitikai vita az állam önmeghatározásáról kulcsfontosságú a nemzeti intézményesülés szempontjából. Habár nem tekintem a nacionalizmus és kisebbségkutatás központi kérdésének az identitást, nem tekinthetünk el annak elemzésétől. A nemzeti identitásra való hivatkozás annak megőrzése vagy védelme rendszeresen megjelenik a politikai vitákban; ugyanakkor szociológiai vizsgálatok kedvelt tárgya. Felfogásomban a nacionalizmus legyen szó többségiről vagy kisebbségiről a nemzethez és a nemzeti kisebbségekhez tartózó egyének, illetve a kollektívumok identitását teremti meg és tartja fenn. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó részben különböző kisebbség-meghatározásokat mutatok be, rávilágítva arra, hogy bármennyire is fontos ismernünk a különböző kisebbségmeghatározásokat, kutatóként nem feladatunk meghatározni a kisebbséget, hanem a kisebbségek esetében is ugyanazokat a kérdéseket tesszük fel, mint más társadalmak esetében: egyszerűsítve, a kisebbségen belüli folyamatokat, a kisebbség-többség relációját elemezzük. A kisebbség meghatározásának kérdése a mi szempontunkból talán azért a legfontosabb, mivel a kisebbségi jog különböző típusú kisebbségek számára különböző jogokat biztosít. Másrészt pedig a státustörvény és a kettős állampolgárság körülötti vitában rendre megjelent a kérdés, hogy kik részesülhetnek kedvezményekben, vagy a kedvezményes honosítás kikre vonatkozhat, ami felveti a határon túli magyar kisebbséghez tartozás kérdését. Habár a magyar állam a magyarországi állampolgárok esetében a szabad identitásvállalás elvét tekinti alapnak, a magyar igazolványok megszerzését kritériumokhoz kötötte: valamilyen objektív ténnyel kell bizonyítani a szomszédos államokban élő igénylőnek, hogy ő magyar. Az elméleti kérdéseket felvezető fejezet után a gyakorlatorientáltabb rész következik. Figyelembe véve az elméleti megállapításokat, megvizsgálom és bemutatom a rendszerváltást követő időszakban általánosan érvényes nemzeti intézményülés jellemzőit. Habár nincs két egyforma eset, mégis tehetünk általános megállapításokat, amelyek a térség országaira érvényesek. A rendszerváltást követően az állam kettős szerepében: úgy, mint nemzetállam, és úgy, mint anyaország nemzeti alapon is meghatározza magát. Főszabályként támogatja a határain kívül élő nemzettársakat és vonakodik a kisebbségek által igényelt jogokat biztosítani. A nemzeti kisebbségek a maguk részéről a kulturális reprodukció biztosítására vonatkozó követelésekkel állnak elő. Az Európai Unió, illetve az Unióhoz köthető más szervezetek az általuk észlelt nemzeti konfliktusokat kívánják moderálni, ehhez pedig

7 különböző szervezeteket hoznak létre, amelyek ajánlásokat fogalmaznak meg a kisebbségi kérdés kezelésére vonatkozóan. A csatlakozási tárgyalások során az Unió politikai eszközökkel is igyekszi rábírni a csatlakozást célul tűző államokat, hogy biztosítsák a kisebbségek jogait. A következő fejezetben bemutatom néhány állam példáján keresztül, hogy miként rendezték az anyaország és a határon kívül élő nemzettársak viszonyát. A példák sora bizonyítja, hogy a magyar státustörvény, illetve a kettős állampolgárság jogintézménye nem egyedi jelenség. A szabályozások különböznek, de a határon túli nemzettársaknak kiemelt fontosságot tulajdonít minden állam. A következő részben rövid történeti áttekintést nyújtok a magyar állam és a határon túli magyarok viszonyáról. Ezt követően bemutatom a releváns eseményeket a rendszerváltást követő időszakban. Ebben a részben reflektálok arra, hogy a nemzet kérdése hogyan jelenik meg a magyar külpolitikában. Ezután a státustörvény megszületéséről írok, és bemutatom a releváns kérdéseket. Ezt a státustörvény és a kettős állampolgárságról szóló népszavazás története követi. Ebben a részben bemutatom a folyamatban és a vitában részt vevő felek (szervezetek, politikusok, közszereplők) álláspontjait. A státustörvény körülötti vita volt a legintenzívebb politikai vita a nemzet kérdéséről a rendszerváltás után, egyben ez keltette fel leginkább a kutatók és a közvélemény érdeklődését. Emiatt bemutatom a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységét, valamint az Országgyűlés Külügyi Bizottságában és a plenáris üléseken lefolytatott legfontosabb vitákat is. A felvezetés után visszatérek az elméleti kérdésekre és megvizsgálom, hogy a vitákban hogyan került elő a nemzet kérdése, ki hogyan, és milyen szándékkal érvelt egyik vagy másik kulturális vagy politikai nemzetfelfogás mellett. Azt mutatom ki, hogy a státustörvény és a kettős állampolgárság körülötti vita nem elsősorban a határon túli magyarokról, hanem a magyar állam nemzeti öndefiníciójáról szólt. A státustörvénynek nemzetközi visszhangja is volt. Egyes (Románia, Szlovákia) szomszédos államoknak a törvénnyel szembeni ellenkezése a nemzetközi porondra vitte a határon túli nemzettársak támogatásának ügyét. A különböző európai politikai fórumokon (Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, Velencei Bizottság, stb.) is intenzív vita folyt a magyar státustörvényről, de tágabban a határokon kívül élő nemzettársak támogatásának elvéről is. A következtetésekben összekapcsolom a dolgozat elején felvetett elméleti kérdéseket a magyar állam nemzeti intézményesülése körülötti vitákkal.

8 TÉZISEK Felvetődik a kérdés, hogy tudományosan miként, milyen elméleti keretben elemezhetők mindazok a nemzetre vonatkozó kérdések, amelyek a státustörvény és a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán merültek fel. Először is le kell szögezni: nem tudományos kérdést, hanem politikai folyamatot elemzünk, amelyben a nemzetfogalomnak központi szerep jutott. Tudományos kérdésünk az lehetne, hogy mi a nemzet, hogyan határozhatjuk meg, illetve hogyan tipologizálhatjuk a nemzeteket. Ezt azért használom feltételes módban, mivel szerintem számos szerző véleményével ellentétben a nemzet-meghatározás sohasem volt a tudomány kérdése. Hozzátehetjük azonban, hogy a társadalmi, politikai folyamatok megértéséhez nem jutnánk közelebb, ha netán sikerülne tudományos pontossággal meghatározni, hogy mi a nemzet, vagy egyértelmű, precíz tipológiát felállítani. Tudományos kérdéseink a folyamatok leírására, a legmegfelelőbb elméleti keret megtalálására vonatkoznak. Meglátásom szerint ez a keret a nacionalizmus, valamint a nemzetépítés. A század óta a társadalmak nemzeti alapon intézményesülnek, nemzeti alapon legitimálják az államot, amely a maga során a nemzeti identitást termelő intézményrendszert épít ki. A nacionalizmus, a nemzeti elv befogad is kirekeszt. Szabályokat állít fel, hogy milyen alapon tekint vagy nem tekint valakit a nemzet tagjának. A nemzet-meghatározás, illetve ennek jogi paragrafusokba öntött formája jelzi ezeket a szabályokat. Történelmi fejlődés eredménye, valamint politikai kontextus függvénye, hogy egy adott állam milyen szabályokat állít fel. Az egyedi szabályokon túl beszélhetünk egy általános nemzeti logikáról, amely minden európai államra érvényes. A konkrét jogszabályok különböznek, de az általános elv mindenkire érvényes. Amióta a társadalmak, államok nemzeti alapon szerveződnek, azóta a többség és a kisebbségek viszonyát a konfliktus jellemzi. Ez a konfliktus lehet erőszakos vagy csupán verbális, a lényeg, hogy szinte egyáltalán nem beszélhetünk olyan helyzetről, amelyben a többség és a kisebbség közötti viszony teljesen problémamentes. Ez a nemzeti alapon szerveződő társadalmak velejárója, hisz a minden csoport kisebbségi vagy többségi központi értéknek, megőrizendőnek és reprodukálódásra érdemesnek tekinti saját kultúráját. Távolról sem biztos, hogy ezt a szomszédos csoportok is így látják. A nacionalizmus logikája az, hogy az adott területen az államban élők kulturálisan (nemzetileg) homogén

9 társadalmakat alkossanak. A nacionalizmus létrejöttét megelőző társadalmakban a vallási homogenitás igénye mutatott hasonló jegyeket. Dolgozatomban felsorakoztatom azokat az érveket, hogy miért tekintem a nacionalizmust a legmegfelelőbb elméleti keretnek, és hogy miért kecsegtet ez több eredménnyel más megközelítésekhez képest. Amellett fogok érvelni, hogy a nemzet meghatározásának kérdése minden látszat ellenére sohasem volt tudományos kérdés. Miután ezt kimutattam, illusztrálom, hogy Magyarországon a rendszerváltás után elsősorban a státustörvény körülötti vita során hogyan használták a nemzetfogalmakat, meghatározásokat és tipológiákat a vitában részt vevő felek. A státustörvény körülötti disputa nemzetközivé vált, s nyilvánvaló, hogy e vita ugyancsak a nemzet kérdése körül forgott. Úgy a magyarországi, mint a nemzetközi vita rávilágított, hogy a nemzet-meghatározás kérdése nem tudományos, hanem politikai kérdés. Joggal állíthatjuk, hogy a vita lényege az, hogy a magyar állam milyen hivatalos nemzetfelfogás alapján intézményesüljön. A nyilvánosság előtt a vita más kérdésekről (is) szólt, ezek a dolgozatban bemutatásra kerülnek, de elsősorban a nemzetre vonatkozó kérdéseket domborítom ki. Azt vizsgálom, hogy a magyar állam, a magyarországi és a határon túli politikai elit tagjai és a vitában részt vevő értelmiségiek hogyan határozzák meg, illetve milyen megfontolásból preferálja egyik vagy másik nemzetkoncepciót. Egy adott nemzetmeghatározásnak politikai következményei vannak, hisz amennyiben egy adott állam elfogad egy adott meghatározást, annak alapján intézményesíti a társadalmat. Ennek messzemenő politikai következményei vannak. Más-más következménye van annak, ha a politikai nemzet, illetve a kulturális nemzet eszménye alapján határozza meg az állam viszonyulását a nemzeti kérdéshez. A kulturális nemzet-meghatározás azt eredményezi, hogy az adott állam határain kívül élők is az adott többségi/tituláris nemzethez tartoznak, de egyben azt is jelenti, hogy az adott állam területén élő kisebbségek nem tartoznak az adott nemzethez. A politikai nemzet-meghatározás egy adott államban élőket tekinti a nemzet tagjainak, így az adott állam területén élő összes állampolgár függetlenül etnikai, nemzeti hovatartozásától tagja a nemzetnek, viszont a többségi, tituláris nemzette rokon határokon kívül élők nem tartoznak az adott nemzethez. A tudományos gondolkodás kritériumai szerint egy adott állam nemzetfelfogásának koherensnek kellene lennie. A jog is hasonló koherenciát követel meg, hisz egy állam törvényei között elvi összhangnak kell lennie. A politikai gyakorlat viszont más képet tár elénk. Azt figyelhetjük meg, hogy az államok a tudomány kritériumait és a jogi koherenciát figyelmen kívül hagyva viszonyulnak az illető állam területén élő kisebbségekhez és a határaikon kívül élő nemzettársakhoz.

10 A státustörvény és a kettős állampolgárságról szóló viták is ezeket a fogalmakat használják, viszont látnunk kell, hogy a vita arról szól, hogy mely felfogás alapján intézményesítse az állam a nemzet kérdését, és ennek alapján hogyan határozza meg a magyar állam viszonyát a határon túli magyarokhoz, a magyarországi kisebbségekhez, és a többségi magyar nemzethez. Az elméleti igényű írásokból az derül ki, hogy a fő törésvonal a nemzeti intézményesítést elfogadó és az azt elutasító álláspont között van. Ez leggyakrabban a kulturális nemzet politikai nemzet dichotómiában jelenik meg. A legtöbb európai állam kedvezményesen honosítja a határain kívül élő nemzettársait. Külön fejezetet szentelek a más országok gyakorlatának bemutatására. Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy azoknak nyújtson támogatást, akik az adott állam többségi nemzetéhez tartoznak, kulturális értelemben. A nemzetpolitikai célon túl, éppen azért, mivel bizonyos esetekben a törvény hatálya alá kerülő személyek számára kedvezményeket nyújt, a személyi hatály meghatározása is szerepel a törvényekben. Az államok csak a többségi nemzet nemzettársait kívánják támogatni, ezért a személyi hatályt olyan módon szabták meg, hogy minél nagyobb valószínűséggel csak olyanok igényelhessék a státust, akik az adott nemzethez tartozónak tekintik magukat. Különböző kritériumok szerepelnek a törvényekben. Különbséget teszek azok között, amelyek figyelembe veszik a származást, és azokat, amelyek a származást nem veszik figyelembe. Az állampolgársági törvények figyelembe veszik a korábbi állampolgárságot, illetve a felmenők állampolgárságát, a felmenők nemzeti hovatartozás viszont nem minden állampolgárági törvényben szerepel. A státustörvények közül is ritka az, amelyik a származást figyelembe veszi. A magyar, a román, a szlovén például nem veszi figyelembe, a szlovák viszont igen. Nem lehet nem észrevenni, hogy a státustörvény már a kezdetektől a belpolitikai vita központi kérdésévé vált, és vélelmezhetjük, hogy ha csak a határon túli magyarok támogatásáról lett volna szó, akkor minden valószínűség szerint nem alakult volna ki ilyen vehemens vita. Habár nem állíthatjuk, hogy az időszakban a magyar államnak kikristályosodott véleménye lett volna a határon túli magyarok otthonmaradása vagy áttelepülése kérdésében, vagy támogatásuk ügyében, ám azt állíthatjuk, hogy ezekben a kérdésekben bizonyos szintű konszenzus létezett a különböző pártok között. Viszont mivel a státustörvény a magyar állam nemzeti önmeghatározásának kérdését, valamint magyarságkritériumok felállítását vettette fel, így a törvény az ideológiai harcok kereszttüzébe került.

11 A törvény előkészítése és elfogadása során a törvény koncepciója körül bontakozott ki intenzív politikai vita, kezdve attól, hogy egyáltalán értelme van ilyen formában intézményesíteni a magyar állam és a határon túli magyarok közötti viszonyt. Úgy a kormánynak, mint az ellenzéki pártoknak előfeltevések voltak a törvény hatására, elsősorban a kivándorlás és otthonmaradásra vonatkozó következményekre. Utólag már állathatjuk, hogy a státustörvény semmilyen módon nem befolyásolta a kivándorlási hajlandóságot. A vita akörül hogy ki kaphasson magyar igazolványt úgy oldódott meg, hogy kompromisszum született az identitásválasztás szabadsága és az identitás igazolásának elve között: az önbevalláson túl a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy valamelyik a magyar állam által erre a célra elismert szervezet (kisebbségi politikai szervezet, egyház, civil szervezet) tagja. A státustörvény körülötti vita a nemzetközi porondon is folytatódott. A szomszédos államok kifogásai, a Velencei Bizottság, az EBESZ kisebbségi főbiztosának állásfoglalása, a bővítési főbiztos levele, valamint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK), a bővítési biztos levele is jelzi, hogy a magyar státustörvény olyan kérdéseket vetett fel, amelyekkel az Európai Unióban nem szívesen foglalkoztak. A magyarországi és a szomszédos országokbeli viták mellett európai kérdéssé nőtte ki magát a határon túli kisebbségek vagy az azokhoz tartozó személyek jogairól szóló kérdés. A 2006-os ETPK Frunda-jelentés a nemzetről halvány jelzés abban a vonatkozásban, hogy talán szemléletváltás áll be az állam és a határain kívül élő kisebbségek kérdésében Dolgozatomban egy nemzeti intézményesülési folyamatot mutatok be, a magyar állam és a határon túli magyarok kapcsolatrendszerét elemezve, ami alapján néhány elméleti kérdést vizsgálok meg: 1. Nézetem szerint a nemzet és a nemzeti kisebbségek kérdését egységes elméleti keretben szükséges tárgyalni, és az elméleti keret a nacionalizmus. Megkísérlem bebizonyítani, hogy a nemzeti kisebbségeket nem lehet a nacionalizmus kérdéskörét mellőzve elemezni. Módszertanilag hibásnak tartom azokat az elemzéseket, amelyek a nemzeti kisebbségeket önmagukban vizsgálják. 2. Az elméleti tisztánlátást nem csupán az zavarja, hogy a témánk szempontjából releváns fogalmaknak nincs egyértelmű meghatározása, hanem az és talán elsősorban az, hogy a politikai és a társadalomtudományi megközelítések közötti határok összemosódnak. Ezek szétválasztására törekszem. Megkísérelem megtalálni az elméleti megközelítések határát, és bemutatni, hogy a nemzetre vonatkozóan milyen kérdésekben kompetens a tudomány, illetve azt, hogyan viszonyulhat a tudomány a nemzetre vonatkozó politikai kérdésekhez. 3. Választ próbálok adni arra, hogy milyen folyamatokat

12 kell vizsgálni, ahhoz, hogy a rendszerváltást követő nemzeti intézményesülést megmagyarázhassuk. Dolgozatomban árnyaltabban, a tézisfüzetben határozottabban összegzem a szerintem elméleti szempontból releváns következtetéseket a státustörvény és a kettős állampolgárság körülötti vita, tágabban a rendszerváltás utáni nemzeti alapú intézményesülés folyamatából levont következtetéseket. 1. A nemzet kérdése már a kezdetektől a politikai viták tárgya volt: a nemzet meghatározásának kérdése politikai kérdés és nem tudományos kérdés. 2. Hamis a politikai nemzet/kulturális nemzet szembeállítása. Egy állam nemzetfelfogása alkotmányából, törvényeiből, politikai gyakorlatából olvasható ki: nem találunk olyan államot, amelyben csak az egyik felfogás jelenne meg. Viszont, minden állam esetében valamelyik nemzeteszme primátusa kimutatható. Helyesebb, ha nem politikai, illetve kulturális nemzetekről beszélünk, hanem valamely politikai vagy kulturális nemzeteszmén alapuló politikáról (nacionalizmusról 1 ). 3. A nacionalizmus az az elméleti keret, amelyben az anyaországi, nemzetállami és kisebbségi törekvések (nacionalizmusok) egyazon jellegű folyamatként elemezhetők: mármint mindegyik aktor saját nemzeti reprodukciójának biztosítására törekszik. A nemzetállam ezzel párhuzamosan a területén élő nemzeti kisebbségek intézményesülésének akadályoztatásával, az anyaország pedig területén kívül élő kisebbségek törekvéseinek támogatásával igyekszik célját elérni. 4. A magyarországi státustörvény és kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem csak a határon magyar kisebbségek érdekeit vette figyelembe, hanem legalább annyira belpolitikai vitának tekinthető: milyen nemzeteszme alapján intézményesüljön a magyar állam; milyen legyen a magyar állam hivatalos nemzetfelfogása. 5. A vitákban rendszeresen megjelenő politikai/kulturális nemzet dichotómia a felfogások közötti (szinte áthidalhatatlan) ellentétet jelzik. Erős megfogalmazásban azt is állíthatjuk, hogy az ellentét lényege az, hogy vegye egyáltalán a magyar állam figyelembe a nemzeti elvet. Egymással szembeáll a nemzetet figyelembe vevő koncepció az azt kiiktatni kívánó felfogással. 6. Dolgozatomban felvettem azt a problémát, hogy a precízebb fogalomhasználat érdekében talán érdemes lenne a nemzet fogalmat használni a kulturális nemzet 1 Dolgozatomban a nacionalizmust értéksemleges fogalomnak tekintem, lényegében a társadalmak nemzeti alapon történő intézményesülésének folyamatát leíró fogalomként használom.

13 helyett, a politikai nemzet fogalom helyett pedig a kontextustól függően a politikai közösséget, az állampolgárok vagy a társadalom fogalmakat. Habár a nyilvánosság előtt a státustörvény és a kettős állampolgárság körülötti polémia a migrációról, a támogatásokról, a szomszédos államok területén élő magyarok jövőjéről szólt, a vita lényegi, elvi szintű kérdése tulajdonképpen a magyar állam és a határon túli magyar egyének és közösségek közötti legitim viszony. Egyben, mivel ennek a viszonynak a magyar állam nemzeti önmeghatározására is hatással van, az is állítható, hogy a politikai viták a magyar állam hivatalos nemzet-meghatározásáról szólnak, hisz amennyiben feltételezzük, hogy a politikai szereplők elvi koherenciára törekednek az elvek intézményesülése kihatással lesz a magyar állam nemzeti önmeghatározására, amelynek következményei nem csak a határon túli magyarokat, hanem a magyarországi kisebbségeket is érintik. Ezért, a nemzetpolitikai és a kisebbségvédelmi megközelítések mellett, a magyarországi belpolitikai dimenzió is meghatározó (nem csupán aktuálpolitikai szempontokból). Két nemzetfelfogás ütközött elvi szinten, és ennek az ütközetnek a tétje, hogy ki, milyen alapon és hogyan intézményesítse a nemzetre vonatkozó kérdéseket a magyar államban. Melyik legyen az a legitim nemzetkoncepció, amelyik a nemzeti intézményesítés alapjául szolgál. A státustörvény a parlamenti legitimációt, míg a kettős állampolgárság a nép általi legitimációt célozta meg. Tudományosan a kérdés eldönthetetlen, a politikai küzdelem pedig még hosszú ideig tanulmányozandó témákkal látja el a kutatókat. Amit a társadalomtudomány tehet, az az, hogy, nem eltekintve a politikai kontextustól, megkeresi a szakmailag helyes fogalmakat, és azok segítségével értelmezi a folyamatokat. A nemzet, a nemzeteszme, a nemzet meghatározása, a ki a magyar kérdése különböző okokból a magyar tudományos és politikai élet ismétlődően terítékre kerülő kérdései. A legintenzívebben talán a státustörvény és a kettős állampolgárság körülötti viták kapcsán merült fel a nemzet meghatározásának kérdése, de a kérdés azóta is rendszeresen napirendre kerül. Kutatók, közírók próbálnak választ megfogalmazni arra, hogy milyen is legyen a modern magyar jobb- és baloldali, konzervatív, liberális, szociáldemokrata nemzeteszme. A kérdésfelvetés többnyire funkcionális, jelzi, hogy nincs konszenzus a magyar nemzetről vallott felfogások között, és érezteti, hogy erre nagy szükség volna a magyar bel- és külpolitikában. Mintegy húsz évvel a rendszerváltás után sem állíthatjuk, hogy Magyarországon konszenzus lenne a nemzet kérdését illetően. Természetesen fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon szüksége van-e arra, hogy egy állam polgárai és pártjai között konszenzus legyen ebben

14 a kérdésben? Pragmatikus megfontolásból kívánatosnak tarthatjuk, hogy a politikai pártok és az állampolgárok hasonlóan gondolkodjanak erről a kérdésről, tudományos szempontból azonban ez közömbös. A modern állam létének egyik alaphipotézise, hogy a lakosság politikai közösséget alkot, ezt a közösséget pedig bizonyos alapértékek kötik össze, ezek közül talán a nemzet a legfontosabb. Univerzálisan a nemzet fogalmát nem lehet meghatározni. Joggal feltételezhetjük, hogy amennyiben ez lehetséges lett volna, akkor rendelkeznénk egy általánosan elfogadott nemzet-meghatározással. Amit vizsgálni lehet, az, hogy a nemzet-meghatározásban részt vevő szereplők hogyan definiálják a nemzetet, és ezt milyen érdekek alapján teszik. A tudományos nemzet-meghatározások a semlegességre törekszenek. A politika szereplőit nem köti a tudományos objektivitás, és nem áll szándékukban a kutatók munkáját elvégezni. A nemzet kérdése a politikában akkor kerül terítékre, amikor egy adott állam vagy kormány a nemzeti kisebbségek kérdését kívánja saját doktrínájának megfelelően rendezni (vagy nem rendezni), amikor a határokon kívül élők számára kíván valamilyen jogokat (kedvezményeket vagy támogatást) biztosítani, vagy amikor a pártok belpolitikai hasznot remélnek egy adott nemzetkoncepció intézményesítésével. A gyakorlatban ez a három kérdés a leggyakrabban együttesen jelentkezik. Míg egy tudományos meghatározásnak nincsenek gyakorlati következményei, ez nem igaz a politika meghatározásai esetében. Egy politikai meghatározásnak következményei vannak az állam nemzeti alapon történő intézményesítésében! Úgy gondolom, hogy nem érdemes kísérletezni a nemzet minél pontosabb tudományos meghatározásával. A rendelkezésünkre álló meghatározások elégségesen jelzik, hogy milyen jelenségre vonatkozik a nemzet. A tipológiák, dichotómiák felállítása ugyanis nem pontosítja a nemzet fogalmát. Szemléletváltásra van szükségünk: a nacionalizmusra kell összpontosítanunk, azt kell megvizsgálnunk, hogy a nemzet- és államépítés folyamatában egy adott állam politikai elitjei miről vitatkoztak a nemzet kérdésében, és milyen nemzetkoncepció alapján intézményesítették az államot. Ez az elmúlt évtizedekben a politikai érdekeknek megfelelően történt. Szerintem a politikai, illetve kulturális nemzet fogalmak helyett helyesebb a politikai vagy kulturális nemzet eszméjén alapuló politikáról beszélni. A politikai vagy a kulturális nemzet egyedüli helyességéből való kiindulás már önmagában is normatív választás. E választás már magában hordja a gondolkodás végeredményét. Nem a gondolatmenet, hanem a kiinduló-posztulátum határozza meg a következtetéseket! A két szignifikáns (státustörvény, kettős állampolgárság) vita egyáltalán nem meglepő módon nem vezetett a politikai álláspontok közeledéséhez; az eredeti álláspontokat megerősítette,

15 egyrészt az egymással ellentétben álló célok és szándékok miatt, másrészt mivel a kiinduló dogmaszerű nemzet-meghatározás választásból sem a politikai, sem a tudományos logika nem enged más következtetést, mint a kiindulópont igazolását.

16 VÁLOGATÁS A DOLGOZAT MEGÍRÁSAKOR FELHASZNÁLT SZAKIRODALOMBÓL Anderson, Benedict: Képzelt közösségek. In Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek. Szöveggyűjtemény. Budapest: Rejtjel, Andreescu, Gabriel: A határon túli magyarokról szóló törvény. Provincia, No. 5, Apró István Dobos, Ferenc: Integrációs esélyek és veszélyek. Pro Minoritate, No. 3-4, Aurescu, Bogdan (szerk.): Kin-state Involvement in Minority Protection. Lessons Learned. Bucharest: ADIRI, Bakk Miklós Bodó Barna (szerk.): Státusdiskurzus. Timişoara: Szórvány Alapítvány, Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Pozsony: Kalligram, Bretter Zoltán Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Pécs: Tanulmány Kiadó, Brubaker, Rogers: Nacionalizmus új keretek között. A nemzeti mivolt és a nemzeti kérdés az Új Európában. Budapest: L'Harmattan - Atelier, (Atelier füzetek) Culic, Irina: State Building and Constitution Writing in Central and Eastern Europe after Regio, Csergő Zsuzsa James M. Goldgeier: Virtual Nationalism in Comparative Context: How Unique is the Hungarian Approach? Central European Political Science Review, Vol. 5, Nr. 16, Girasoli, Nicola: A nemzeti kisebbségek fogalmáról. Budapest: Akadémiai, Grúber Károly: Pozitív, nemzeti alapú intézkedések a kisebbségek és határon túli nemzetpolgárok identitásának megőrzésére Európában. Pro Minoritate, No. 3, Halász Iván Majtényi Balázs Szarka László (szerk.): Ami összeköt? Státustörvények közel s távol. Budapest: Gondolat, Halász Iván: A kettős állampolgárság mint a magyar nemzetpolitika eszköze? Regio, sz. Iordachi, Constantin: Állampolgárság és nemzeti identitás Romániában. Regio, sz. Jeszenszky Géza: Magyarország és a román magyar kiegyezés. Magyar Kisebbség, sz. Kántor Zoltán Majtényi Balázs Osamu Ieda Vizi Balázs Iván Halász (eds.): The Hungarian Status Law: Nation Building and/or Minority Protection. Sapporo: Slavic Research Center, Hokkaido University, Kántor Zoltán Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest: Rejtjel, Kántor Zoltán Majtényi Balázs: A kettős állampolgárság népszavazás, politikai vita, szakmai érvek. In Sándor Péter Vass László Sándor Ágnes Tolnai Ágnes (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2004-ről. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Kozpontja Közhasznú Alapítvány, Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: dokumentumok, tanulmányok, publicisztika. Budapest: Teleki László Alapítvány, Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: előzmények és következmények. Budapest: Teleki László Alapítvány, Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek: szöveggyűjtemény. Rejtjel: Budapest, Kántor Zoltán: Kisebbségi nemzetépítés a romániai magyarság mint nemzetépítő kisebbség. Regio, sz. Kardos Gábor: Kisebbségek: konfliktusok és garanciák. Budapest: Gondolat Kiadó, Korhecz Tamás: Otthon legyen magyar. Fundamentum, sz Kovács M. Mária Tóth Judit: Kin-state responsibility and ethnic citizenship: the Hungarian case. In Bauböck, Rainer Perchining, Bernhard Sievers, Wiebke (szerk.): Citizenship Policies in the New Europe. Amsterdam University Press, Majtényi Balázs: A nemzetállam új ruhája: multikulturalizmus Magyarországon. Budapest: Gondolat, 2007.

17 Majtényi, Balázs: A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény vitás jogi kérdései. Magyar Kisebbség, sz Marx, Anthony W.: A kirekesztő nemzetállam. Magyar Kisebbség, sz. Nagy Boldizsár: Kettős állampolgárság: Nemzet, állam, polgár: kísérlet fogalmi rendteremtésre. Élet és Irodalom, május 7. Năstase, Adrian Miga-Beşteliu, Raluca Aurescu, Bogdan - Donciu, Irina: Protecting Minorities in the Future Europe. Bucharest: Monitorul Oficial, Öllös László: Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok. Somorja: Fórum Intézet, Örkény Antal Székelyi Mária Csepeli György Poór János Várhalmi Zoltán: Nemzeti érzés és európai indenttás. Budapest: Arktisz Balassi, Pap András László: Státus és identitás. Élet és irodalom, június 1. Pokol Béla: A nemzet fogalmának átértelmezése? In Médiahatalom. Budapest: Windsor, Schlett István: Nemzetek és nemzeti kisebbségek. In Gyurgyák János: Mi a politika? - Bevezetés a politika világába. Budapest: Századvég, 1994, Schöpflin, György: A magyar státustörvény: politikai, kulturális és szociológiai kontextusok. In Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: előzmények és következmények. Budapest: Teleki László Alapítvány, Scruton, Roger: A nemzetek szükségszerűségéről. Budapest: Helikon, Sólyom László: Mit is mondott a Velencei Bizottság? Népszabadság, január 24. Stachel, Peter: Identitás. A kortárs társadalom- és kultúratudományok egy központi fogalmának genezise, inflálódása és problémái. Regio, sz. Szalma József: Európa és a kettős állampolgárság. Létünk, sz. Szarka László Vizi Balázs Majtényi Balázs Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetfogalmak és etnopolitikai modellek Kelet-Közép-Európában. Budapest: Gondolat Kiadó, Szarka László: A kettős állampolgárság jogintézménye a kisebbségi és a migrációs léthelyzetek kezelésének eszköze. Kisebbségkutatás, sz. Szarka László Vizi Balázs Tóth Norbert Kántor Zoltán Majtényi Balázs (szerk.): Etnopolitikai modellek a gyakorlatban. Budapest: Gondolat, Szarka László: Mozaiknemzetből szerződéses nemzet. Európai Utas, Vol. 36, No. 3, Tóth Judit (szerk.): Schengen: a magyar magyar kapcsolatok az uniós vízumrendszer árnyékában. Budapest: Lucidus, Tóth Judit: A diaszpóra a jogszabályok tükrében. Regio, sz. Tóth Judit: A diaszpóra jogállása a Magyar Köztársaság jogrendjében. Magyar Kisebbség, sz Tóth Judit: Kettős állampolgárság népszavazással? Fundamentum, sz Tóth Judit: Státusjogok. Budapest: Lucidus, Vida Anikó: Nemzetkoncepciók és státustörvény. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájának elemzése. Jel-Kép, 4. sz Vizi Balázs: Az Európai Unió keleti bővítése és a kisebbségek. Pro Minoritate, sz. Vogel Sándor: Európai kisebbségvédelem erdélyi nemzetiségpoltikák. Csíkszereda: Pro-Print, Waterbury, Myra A.: Internal Exclusion, External Inclusion: Diaspora Politics and Party-Building Strategies in Post-Communist Hungary. East European Politics & Societies, 2006, Vol. 20, No. 3, Wimmer, Andreas Glick Schiller, Nina: Módszertani nacionalizmus és azon túl: nemzetállamépítés, migráció és társadalomtudományok. Magyar Kisebbség, sz. Witte, Bruno de: Az etnikai kisebbségek megközelítése az EU-ban: politika a jog ellenében. Magyar Kisebbség, sz.

18 A DOLGOZAT SZERZŐJÉNEK A TÉMÁBAN MEGJELENT FONTOSABB PUBLIKÁCIÓI Szerkesztett kötetek: Szarka László Vizi Balázs Tóth Norbert Kántor Zoltán Majtényi Balázs (szerk.): Etnopolitikai modellek a gyakorlatban. Budapest: Gondolat, Szarka László Majtényi Balázs Vizi Balázs Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetfelfogások és etnopolitika Európában. (Az MTA Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézet évkönyve. Tér és Terep 6. kötet.) Budapest, Gondolat, Kántor Zoltán Majtényi Balázs (szerk.): Szöveggyűjtemény a nemzeti kisebbségekről. Budapest: Rejtjel, Osamu Ieda Balázs Majtényi Zoltán Kántor Balázs Vizi Iván Halász Stephen Deets (szerk.): Beyond Sovereignty From Status Law to Trans-national Citizenship? Sapporo: Slavic Research Center, Zoltán Kántor, Balázs Majtényi, Osamu Ieda, Balázs Vizi, Iván Halász (szerk.): The Hungarian Status Law: Nation Building and/or Minority Protection. Hokkaido University in Sapporo: Slavic Research Center, Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Budapest: Rejtjel, Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: dokumentumok, tanulmányok, publicisztika. Budapest: Teleki László Alapítvány, Kántor Zoltán (szerk.): A státustörvény: előzmények és következmények. Budapest: Teleki László Alapítvány, Trencsényi, Balázs Petrescu, Dragos Petrescu, Cristina Iordachi, Constantin Kántor, Zoltán (eds.): Nationalism and Contested Identities: Case Studies on Romanians and Hungarians. Budapest: Regio Books, Könyvfejezetek Kántor Zoltán: Nemzetpolitika a rendszerváltás előtt és után. In Balogh Margit Majtényi György Szabó Csaba (szerk.): Távolodás és közelítések. A Kádár-korszak és a rendszerváltás. Bp., Kossuth, Kántor Zoltán: Hamis dichotómia: politikai/kulturális nemzet. In Szarka László Majtényi Balázs Vizi Balázs Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetfelfogások és etnopolitika Európában. (Az MTA Nemzeti-Etnikai Kisebbségkutató Intézet évkönyve. Tér és Terep 6. kötet.) Budapest, Gondolat, Zoltán Kántor: Nation and institutionalization: the issue of the Hungarian status law and the referendum on dual citizenship. In Vašečka, Michal (ed.) Nation Uber Alles. Processes of redefinition and reconstruction of the term nation in Central Europe. Bratislava: Centrum pre výskum etnicity a kultúry, Zoltán Kántor: Nationalism, nationalizing minorities and kin-state nationalism. In Francois Ruegg Rudolf Poledna Calin Rus (eds.): Interculturalism and Discrimination in Romania: policies, practices, identities and representations. Berlin: LIT Verlag, Kántor Zoltán: Nemzetpolitika, In Sándor Péter Vass László Tolnai Ágnes (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2005-ről. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, Zoltán Kántor: The concept of Nation in the Central and East European Status Laws. In Osamu Ieda (editor in chief), Balázs Majtényi, Zoltán Kántor, Balázs Vizi, Iván Halász, Stephen Deets (editorial board): Beyond Sovereignty: From Status Law to Transnational Citizenship? Sapporo: Slavic Research Center, Hokkaido University,

19 Kántor Zoltán Majtényi Balázs: A kettős állampolgárság népszavazás, politikai vita, érvek. In Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv 2004/2005. Temesvár: Szórvány Alapítvány-Marineasa Kiadó, Kántor Zoltán Majtényi Balázs: A kettős állampolgárság népszavazás, politikai vita, szakmai érvek. In Sándor Péter Vass László Sándor Ágnes Tolnai Ágnes (szerk.): Magyarország politikai évkönyve 2004-ről. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Társaság, Kántor Zoltán: Nemzet, nacionalizmus, státustörvény. In Tamás Pál Erőss Gábor Tibori Timea (szerk.): Nemzetfelfogások: kisebbség többség. Budapest: Új Mandátum MTA SZKI, Kántor Zoltán: Nemzet és legitimitás a státustörvény és a kettős állampolgárság kapcsán. In In Kovács Nóra Osvát Anna Szarka László (szerk.): Etnikai identitás, politikai lojalitás: nemzeti és állampolgári kötődések. Budapest: Balassi Kiadó, Kántor Zoltán: Nemzet és intézményesülés. In Fedinec Csilla (szerk.): Nemzet a társadalomban. Budapest: Teleki László Alapítvány, Kántor Zoltán: Románia és a határon túli románok. In Halász Iván Majtényi Balázs Szarka László (szerk.): Ami összeköt? Státustörvények közel és távol. Budapest: Gondolat, Zoltán Kántor: Status Laws and Nation Policy : theoretical aspects. In Zoltán Kántor, Balázs Majtényi, Osamu Ieda, Balázs, and Iván Halász (eds.): The Hungarian Status Law: Nation Building and/or Minority Protection. Slavic Research Center, Hokkaido University, Sapporo, Kántor Zoltán: Románia a homogén nemzetfelfogástól az európai nemzet felé? In Kiss J. László (szerk): Identitás és külpolitika Közép- és Kelet-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány Budapest, Zoltán Kántor: La Ley de estatus y la política húngara sobre la nación. In Carmen González Enríquez (ed.): Minorías nacionales y conflictos étnicos en Europa del Este. Madrid: I.U.G. Gutiérrez Mellado-UNED, Kántor Zoltán: A nemzeti identitást formáló intézményrendszerek. In Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában. Budapest: Teleki László Alapítvány, Kántor Zoltán: A magyar nemzetpolitika és a státustörvény. In Bárdi Nándor és Lagzi Gábor (szerk.), Politikai és nemzeti identitás Közép-Európában, Budapest: Teleki László Alapítvány, Tanulmányok folyóiratokban: Zoltán Kántor: The Recommendation on the Concept Nation of the PACE. Regio, Vol. 9. Kántor Zoltán: A modern kor terméke: a nacionalizmus. A Hét, II.évfolyam, 50. sz. Kántor Zoltán: Nacionalizmus. Izmus? Confessio, sz. Zoltán Kántor: Re-institutionalizing the nation status law and dual citizenship. Regio, Vol. 8, Zoltán Kántor: The Concept of Nation in ECE Staus Laws. Central European Political Science Review, Vol. 5, Nr. 4, Kántor Zoltán: Kettős állampolgárság. Confessio, sz. Kántor Zoltán Majtényi Balázs: Autonómia-modellek Erdélyben jövőkép és stratégia. Magyar Kisebbség, sz. Kántor Zoltán: Nemzet, etnikai csoport, nemzeti kisebbség. Limes, sz.

20 Zoltán Kántor: Hungarian National Politics and the Status law. Studia Historica Slovenica, Vol. 3, Nr. 1, Zoltán Kántor: Legea statutului: o politică naţională sau o nouă abordare a protecţiei minorităţilor. ALTERA, No , Kántor Zoltán: Románia és a határain kívül élő románok. In Bodó Barna (szerk.): Romániai Magyar Évkönyv Temesvár: Szórvány Alapítvány, Kántor, Zoltán: Status Law and nation politics: theoretical aspects. Foreign Policy Review, Vol. 2, Nr. 2, Kántor Zoltán: A státustörvény: nemzetpolitika vagy a kisebbségvédelem új megközelítése? Magyar Kisebbség, sz. Kántor Zoltán: A státustörvény és a Velencei Bizottság: reflexiók a kisebbségvédelemre. Provincia, sz. Kántor Zoltán: A státustörvény és a magyar nemzetpolitika. Provincia, sz. Zoltán Kántor Nándor Bárdi: The Democratic Alliance of Hungarians in Romania (DAHR) in the Government of Romania from 1996 to Regio, Kántor Zoltán: Kisebbségi nemzetépítés a romániai magyarság mint nemzetépítő kisebbség. REGIO, 2000/3.

21 A dolgozat tartalomjegyzéke I. Bevezető II. Nemzet, állam és nacionalizmus: elméleti megközelítések 1. A nemzet 1.1. Történeti megközelítések 1.2. Kortárs megközelítések 2. Nacionalizmus Modern elméletek 2.2. Pre-modern/etnoszimbolista elméletek 2.3. Modern versus premodern elméletek 3. A nemzet kérdése a politikai filozófiában 4. Az állam 5. Nemzeti identitás 5.1. Identitáspolitika 5.2. Az identitást formáló intézményrendszerek 6. Nemzeti, etnikai kisebbségek 7. Következtetések III. Állam, nacionalizmus, nemzeti kisebbség a rendszerváltás után 1. A rendszerváltozás és a nemzeti intézményesülés 2. Általános jellemzők 3. Az állam, mint nemzetállam 4. Az állam, mint anyaország 5. Nemzeti kisebbségek 6. Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek kérdése IV. A státustörvény jelenség. Más államok státustörvényei. Nemzetközi kitekintés 1. Általános megállapítások 2. Nyugat-Európa 3. Kelet-közép Európa 4. Összegzés V. A magyar állam és a határon túli magyarok viszonya 1918-tól a rendszerváltozásig: rövid összefoglaló 1. Magyarország és határon túli magyarok 2. A határon túli magyarok a magyar külpolitikában VI. A szereplők: a magyarországi és határon túli magyar pártok álláspontjai a státustörvényről 1. A kormány: (FIDESZ-MDF-FKGP) 2. Az ellenzéki pártok: MSZP, SZDSZ, MIÉP 3. A határon túli magyar pártok 4. Összegzés VII. A státustörvény: elvi kérdések és dillemák 1. A törvény előkészítése és elfogadása

Publikációs lista Kántor Zoltán

Publikációs lista Kántor Zoltán Publikációs lista Kántor Zoltán Szerkesztett kötetek: Kántor Zoltán (szerk.): Nemzetpolitikai alapismeretek. Budapest: NKTK, 2013. Eplényi Kata Kántor Zoltán (szerk.): Térvesztés és határtalanítás: a magyar

Részletesebben

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY * ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK Teleki László Alapítvány 2002 A kötet a Teleki László Intézetben

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés. a közigazgatásban dolgozók számára

Nemzetpolitikai továbbképzés. a közigazgatásban dolgozók számára Nemzetpolitikai továbbképzés a közigazgatásban dolgozók számára 2014. március 3-4. Magyarság Háza 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Program Március 3. 8:30 8:40 Megnyitó, köszöntő. Milován Orsolya, főosztályvezető

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor

Szakmai önéletrajz. TORÓ Tibor Szakmai önéletrajz Személyes adatok Név TORÓ Tibor Lakcím Temesvár, Dej 23 B/10 Telefon 0722-322839 E-mail torotibor@sapientia.ro Állampolgárság román Születési idő, születési hely Temesvár, 1981. május

Részletesebben

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Kállai Ernő Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI) Osztály: Romakutatások Osztálya Tudományos cím vagy fokozat: PhD E-mail: kallai.erno@tk.mta.hu Telefonszám: +36-1 224-6700 / 5224 Épület: T (Emelet,

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő

Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő Szakirányú továbbképzés megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi szakértő A megszerezhető szakképzettség megnevezése: Esélyegyenlőségi és kisebbségi jogi szakértő Szakirányú továbbképzés típusa:

Részletesebben

konferencia Kántor Zoltán igazgató (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), adjunktus (PPKE BTK)

konferencia Kántor Zoltán igazgató (Nemzetpolitikai Kutatóintézet), adjunktus (PPKE BTK) Iustum Aequum Salutare IX. 2013. 2. 149 155. konferencia A Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet közös szervezésében: Az állampolgárság aktuális nemzetközi jogi és európajogi kérdései

Részletesebben

LIMES 2009.4 TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZET ÉS NACIONALIZMUS TATABÁNYA

LIMES 2009.4 TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZET ÉS NACIONALIZMUS TATABÁNYA LIMES 2009.4 TUDOMÁNYOS SZEMLE NEMZET ÉS NACIONALIZMUS TATABÁNYA TARTALOM Nemzet és nacionalizmus: tudomány és politika Szerkesztette: Kántor Zoltán 2009/4. szám Nemzet és nacionalizmus Kántor Zoltán:

Részletesebben

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p.

NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Bp. Korona K , [2] p. NAVRACSICS TIBOR Önálló monográfia, tankönyv NAVRACSICS Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. B Korona K. 1998. 342, [2] Tanulmány gyűjteményes kötetben NAVRACSICS Tibor:

Részletesebben

VITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés

VITAINDÍTÓ. A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei. Szarka László. 1. Helyzetelemzés VITAINDÍTÓ Szarka László A 21. század eleji magyar nemzetfogalom értelmezési keretei 1. Helyzetelemzés 1.1 Nemzetpolitikai stratégiák a magyar külpolitikában A magyar külpolitika formálói, irányítói 1918

Részletesebben

A nemzet kérdése a nemzetközi porondon

A nemzet kérdése a nemzetközi porondon Kántor Zoltán A kisebbség számára biztosítandó jogok, a kisebbségi kérdés rendezése az első világháborút lezáró békeszerződések óta a nemzetközi porond állandóan napirenden lévő kérdése. Visszatekintve

Részletesebben

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet Történeti és elméleti alapok: Kisebbségtörténet. Nacionalizmuselméletek és kisebbségszociológia. Nemzetpolitikai stratégia. A nemzetpolitika dokumentumai. Dr. Kántor Zoltán, Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Részletesebben

Szerzõink Bakk Miklós: Csernicskó István: K. Lengyel Zsolt:

Szerzõink Bakk Miklós: Csernicskó István: K. Lengyel Zsolt: Szerzõink Bakk Miklós: politológus, egyetemi adjunktus 1952, Székelyhíd (Bihar megye). Temesvárott szerzett számítógép-mérnöki diplomát. 1990-ig rendszerelemzõként dolgozott, 1991-tõl 1999-ig A Hét szerkesztõje.

Részletesebben

{ INCLUDEPICTURE "http://www.mta-jti.hu/majtenyi.jpg" \* MERGEFORMATINET } Szakmai Önéletrajz

{ INCLUDEPICTURE http://www.mta-jti.hu/majtenyi.jpg \* MERGEFORMATINET } Szakmai Önéletrajz { INCLUDEPICTURE "http://www.mta-jti.hu/majtenyi.jpg" \* MERGEFORMATINET } Személyi adatok Szakmai Önéletrajz Név: Dr. Majtényi Balázs Ph.D. { INCLUDEPICTURE "http://www.mta-jti.hu/majtenyi.jpg" \* MERGEFORMATINET

Részletesebben

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Császár Melinda

TÉZISGYŰJTEMÉNY. Császár Melinda Szociológia Doktori Iskola TÉZISGYŰJTEMÉNY Császár Melinda Nemzet jog identitás A státustörvény végrehajtásának szociológiai vonatkozásai című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Tomka Miklós egyetemi

Részletesebben

A magyar határok európanizációs összefüggései

A magyar határok európanizációs összefüggései A magyar határok európanizációs összefüggései James W. Scott University of Eastern Finland Határkutató-csoport vezető (külső munkatárs), MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont James.Scott@uef.fi

Részletesebben

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában Kovács János vezető elemző Talán úgy definiálhatnánk megfelelő módon az európai identitás fogalmát, hogy az nem

Részletesebben

Hamis dichotómia: politikai/kulturális nemzet

Hamis dichotómia: politikai/kulturális nemzet 80 KÁNTOR ZOLTÁN Kántor Zoltán Hamis dichotómia: politikai/kulturális nemzet A politikai és kulturális nemzet kérdése a státustörvény és a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán került újonnan

Részletesebben

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése

A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Európa-Mozgalom Németországi Hálózata Németországi Európa-Szövetség Európa-Mozgalom Magyar Tanácsa Európai Intézet, Budapest A Magyar-Német Fórum 21. éves közgyűlése Szakmai Fórum: Kisebbségek társadalmi

Részletesebben

TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY DOKUMENTUMOK, TANULMÁNYOK, PUBLICISZTIKA. Szerkesztette: Kántor Zoltán

TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY DOKUMENTUMOK, TANULMÁNYOK, PUBLICISZTIKA. Szerkesztette: Kántor Zoltán TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY A STÁTUSTÖRVÉNY DOKUMENTUMOK, TANULMÁNYOK, PUBLICISZTIKA Szerkesztette: Kántor Zoltán A STÁTUSTÖRVÉNY DOKUMENTUMOK, TANULMÁNYOK, PUBLICISZTIKA szerkesztette: KÁNTOR ZOLTÁN TELEKI

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK

DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK DIASZPÓRÁBAN ÉLŐ MAGYAROK TARTALOM. A diaszpórakutatás módszerei és alapfogalmai I. A magyar diaszpóra fejlődéstörténete II. A magyar diaszpóra felé irányuló anyaország-politikák I. A diaszpórakutatás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: Tagok: Szerkesztő:

2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL. Szerkesztőbizottság: Elnök: Tagok: Szerkesztő: PERIODICA OECONOMICA 2010. NOVEMBER III. ÉVF., 2. SZÁM TANULMÁNYOK A GAZDASÁGTUDOMÁNY KÖRÉBŐL Szerkesztőbizottság: Elnök: SZLÁVIK JÁNOS Tagok: COLLINS, J. MARKHAM HOLLÓNÉ KACSÓ ERZSÉBET KÁDEK ISTVÁN KOVÁCS

Részletesebben

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása

Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem. A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása Michal Vašečka Masaryk University Masaryk Egyetem A romák oktatása, mint a társadalmi integrációs politika legnagyobb kihívása A társadalmi kirekesztés - Kelet-Közép-Európa meghatározó problémája A kisebbségek

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK Politikatudományok BA szak Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete 2018 I. Bevezetés a politikatudományba 1. A politika és a politikatudomány alapfogalmai: állam,

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Az új Alaptörvény és a jogélet reformja. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Az új Alaptörvény és a jogélet reformja 2011. 11. 26. Egy új nemzet születése? Az alaptörvényi nemzetfogalom értelmezésének progresszív megközelítése

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK /I.

KÖVETELMÉNYEK /I. Közösségi szociális munka SPB1209 Kreditpont: 3 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 1+1 Gyakorlati jegy SPB1121 Követelmény: Két zárthelyi dolgozat. Gyakorlati jegy. Zh: 2016. okt. 19. 8-9., nov. 30. 8-9. Kötelező,

Részletesebben

2017 évi tevékenységi beszámoló

2017 évi tevékenységi beszámoló 2017 évi tevékenységi beszámoló Publikációk 2016-os beszámolóból kimaradt anyagok Biró A. Zoltán, Biró Z. Zoltán, Bogyor Izabella, Gergely Orsolya, Ozsváth-Berényi Hajnal, Székely Kinga Katalin 2016 Közösségi

Részletesebben

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika

A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA. Gazdaság, társadalom és politika A BALTI ÁLLAMOK ÉS OROSZORSZÁG KAPCSOLATA Gazdaság, társadalom és politika Hideg szomszédság? Balti gazdaság függetlenedése a volt szojvet piactól? Energetikai kockázat? Kisebbségi kérdés, orosz ellenesség?

Részletesebben

FUEN KONGRESSZUS 2017.

FUEN KONGRESSZUS 2017. FUEN KONGRESSZUS 2017. Programtervezet Szerda, 2017. május 17. 14.00 órától Regisztráció a Grand Hotel Napocában 19.00 23.00 Üdvözlőkoktél és a kisebbségek vására Székely hagyományőrző műsor, zene és gasztronómia

Részletesebben

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary

Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Curriculum Vitae Csaba Toth, PhD Born: October 7, 1979; Miskolc, Hungary Studies concluded: PhD in Political Science ELTE, Faculty of Law and Political Science, Budapest, Hungary (2012) MA in Sociology

Részletesebben

2017 évi tevékenységi beszámoló

2017 évi tevékenységi beszámoló 2017 évi tevékenységi beszámoló Publikációk 2016-os beszámolóból kimaradt anyagok Bodó Julianna 2016 Migráció és fejlődés napjaink székelyföldi társadalmában. In: Biró A. Zoltán Bodó Julianna (szerk.):

Részletesebben

Romák az Unióban és tagállamaiban

Romák az Unióban és tagállamaiban Romák az Unióban és tagállamaiban Az Unió legnagyobb etnikai kisebbsége 10-12 millió között feltételezik létszámukat Minden országban hasonló problémákkal küzdenek Diszkrimináció a lakhatás, oktatás, egészségügy,

Részletesebben

Batt, Judy: Kisebbségi jogok és az Európai Unió keleti bôvítése. Pro Minoritate,

Batt, Judy: Kisebbségi jogok és az Európai Unió keleti bôvítése. Pro Minoritate, IRODALOMJEGYZÉK 1 A. Gergely András: Kisebbség és hagyomány határán. Pro Minoritate, 1996/1. A. Gergely András: Kisebbség, Etnikum, Regionalizmus. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, 1997. A.

Részletesebben

vagy kutatandó nyilvános tér?

vagy kutatandó nyilvános tér? SZAKÁCS BORBÁLA Az internet szerepe az identitásvizsgálatokban: módszertani eszköz vagy kutatandó nyilvános tér? Olga Alekseeva, Hans-Georg Heinrich: Ethnic Minorities of Central and Eastern Europe in

Részletesebben

Nemzet és állam között: Kin-state és host country gyakorlati politikák (Európában és Ázsiában)

Nemzet és állam között: Kin-state és host country gyakorlati politikák (Európában és Ázsiában) Nemzet és állam között: Kin-state és host country gyakorlati politikák (Európában és Ázsiában) ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet E L A A angol nyelvtudás szükséges A kurzus szintje (BA és/vagy MA szint):

Részletesebben

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától

Részletesebben

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK JUTÁI AMflC-^ NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK -KÜLGAZDASÁG Egyensúly, növekedés, külgazdasági deficit TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK Kitekintés: Németország, Nagy-Britannia Szállítási logisztika Összehasonlítópolitikai

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2. Makedónia geopolitikai helyzete Csörgics Mátyás 2009. december 2. Tematika Tézis Generális ismeretanyag Regionális bontás Nemzetközi kapcsolatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Tézis Biztosított Makedónia

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

592 SZERZÕINK. Demeter M. Attila: filozófus 1972, Szentegyháza. Tanulmányait a Babeº Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végezte 1996-ban.

592 SZERZÕINK. Demeter M. Attila: filozófus 1972, Szentegyháza. Tanulmányait a Babeº Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végezte 1996-ban. Szerzõink Ágoston András: jogász, újságíró, politikus, pártalapító. A rendszerváltás elõtt újságíróként dolgozott, majd a Forum Lap- és Könyvkiadó igazgatóhelyettese lett. 1989 decemberében többedmagával

Részletesebben

Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok Amerika a XIX XXI. században

Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok Amerika a XIX XXI. században Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok Amerika a XIX XXI. században Budapest 2017 Tisztelettel meghívjuk Önt a Budapesti Corvinus Egyetem és a Miskolci Egyetem Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok Amerika

Részletesebben

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem Péterfi Gábor MUNKAHELYEK 2013 - Evangélikus Pedagógiai Intézet, történelem tantárgygondozó 2000 - Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, középiskolai tanár, tanított szaktárgyak:

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier fokú végzettségek: 1985-1990 Marx Károly Közgazdaság-tudományi, pénzügy Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Kuczi Tibor

Oktatói önéletrajz Dr. Kuczi Tibor egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1980-1982 ELTE BTK, szociológia 1973-1977 ELTE BTK, filozófia

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán

Oktatói önéletrajz Dr. Balázs Zoltán egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Politikatudományi Intézet Karrier fokú végzettségek: 1985-1990 Marx Károly Közgazdaság-tudományi, pénzügy Tudományos fokozatok, címek::

Részletesebben

TAB2107 Helytörténet tematika

TAB2107 Helytörténet tematika TAB2107 Helytörténet tematika Tantárgyi követelményrendszer: Projektmunka és prezentáció 1. A helytörténeti kutatások elméleti háttere, diszciplináris és módszertani határai 2-3. Makro- és mikrotörténet

Részletesebben

A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai vitákban

A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai vitákban A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai... 153 Majtényi Balázs A nemzetfogalom a magyarországi közjogban és közpolitikai vitákban 1. A nemzet és nép elnevezések használata a magyar alkotmányban

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 1. 2013. Követelmények. - írásbeli kollokvium, tesztjellegű - Politológia. Elmélet - gyakorlat Szerző: Hazayné dr. Ladányi Éva VAGY - Politológia

Részletesebben

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI

OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI Ludvig Zsuzsa OROSZORSZÁG ÉS A KIBŐVÜLT EURÓPAI UNIÓ GAZDASÁGI KAPCSOLATAI AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST TARTALOM BEVEZETÉS 9 1. Oroszország új szerepben a nemzetközi színtéren és Európában - elméleti megközelítések

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek Tartalom Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben... 12 II. A nemzeti jelképek helye a hatályos magyar Alkotmányban kelet-közép-európai

Részletesebben

Publikációs lista AKKREDITÁLT KIADÓKNÁL MEGJELENTETETT KÖTETEK (CNCS, B)

Publikációs lista AKKREDITÁLT KIADÓKNÁL MEGJELENTETETT KÖTETEK (CNCS, B) Publikációs lista KÖNYVEK AKKREDITÁLT KIADÓKNÁL MEGJELENTETETT KÖTETEK (CNCS, B) 1. Demeter M. Attila: Ethnos és demos, Egyetemi Műhely Kiadó, Kolozsvár, 2013, 300 o., (megjelenés előtt) 2. Demeter M.

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1995-2000 BKÁE, közgazdász nemzetközi kapcsolatok szakon 1994-1998 Kereskedelmi

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György

Oktatói önéletrajz Dr. Lengyel György egyetemi tanár Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Szociológia és Társadalompolitika Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1970-1975 Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Népgazdaság

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. Mintál Noémi

Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola. Mintál Noémi Zrínyi Mikós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola Mintál Noémi A tömegpusztító fegyverek elterjedését megakadályozni hivatott nemzetközi exportellenőrző rendszerek

Részletesebben

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola

Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola Színház- és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskola AZ ÁLLAM SZEREPVÁLLALÁSA A MAGYAR FILMMŰVÉSZET ÉS FILMIPAR 2004-2014. KÖZÖTTI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MOZGÓKÉPÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSÉRE

Részletesebben

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,

Részletesebben

Tartalom. I. Bevezetés 7

Tartalom. I. Bevezetés 7 Tartalom I. Bevezetés 7 II. Alapvetés demokrácia és közvélemény 13 1. Demokrácia 14 2. Közvélemény 20 3. Véleményszabadság és demokratikus közvélemény az európai alkotmányos kultúrában 29 3.1. Az Emberi

Részletesebben

Publikációs jegyzék

Publikációs jegyzék Bakk Miklós Publikációs jegyzék - 2014 Önálló kiadvány, szakkönyv Regionalism asimetric şi administraţie publică. Studii de atelier. Cercetarea minorităţilor naţionale din România, Nr.54. ISPMN, Cluj-Napoca,

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben

FUEN KONGRESSZUS Programtervezet

FUEN KONGRESSZUS Programtervezet FUEN KONGRESSZUS 2017. Programtervezet Szerda, 2017. május 17. 14.00 órától Regisztráció a Grand Hotel Napocában 19.00 23.00 Üdvözlőkoktél és a kisebbségek vására Székely hagyományőrző műsor, zene és gasztronómia

Részletesebben

XIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

XIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM XIV. FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Településhálózati kapcsolatrendszerek

Településhálózati kapcsolatrendszerek Nemzedékek találkozása I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia Szeged, 2010. április 15. Településhálózati kapcsolatrendszerek BARÁTH GABRIELLA, PhD tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI Közép-dunántúli

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft.

2. Két Zsiráf Diákújság Cikksorozat létrehozásának támogatása amely a diplomácia fogalmába vezeti be az olvasóit. A támogatás összege: 1 000 000 Ft. KÜM- 2005 SZKF Az EU kül- és biztonságpolitikájának és az atlanti gondolatnak a népszerűsítését segítő kommunikációs tevékenység támogatása című pályázat nyerteseinek névsora Támogatást nyert pályázók

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai

Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Falkné Bánó Klára Kultúraközi kommunikáció Az interkulturális menedzsment aspektusai Szerző: Falkné dr. Bánó Klára, 2008. ISBN 978-963-394-747-0 A kiadvány szerzői jogi védelem alatt áll, arról másolat

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar Tudományos Diákköri Konferencia 2017. november 23. Programfüzet Általános program Konferencia kezdete: 8:30 Dékáni köszöntő és technikai

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Alapkérdések értelmezése

Alapkérdések értelmezése Alapkérdések értelmezése 251 252 Újabb kísérlet a nemzeti kisebbség meghatározására (Nicola Girasoli: National Minorities. Who Are They? Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995. 111 p.címû könyve nyomán) 1987-ben

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság

Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság Módszertani dilemmák a statisztikában 40 éve alakult a Jövőkutatási Bizottság SZIGNIFIKANCIA Sándorné Kriszt Éva Az MTA IX. Osztály Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának tudományos ülése

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

ESSZÉÍRÁS június

ESSZÉÍRÁS június ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja

Részletesebben

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

Határtalan választások I. A nemzetközi példák Török Zoltán Határtalan választások I. A nemzetközi példák A határon túli állampolgárok választójogának szabályozása a 2010-es kormányváltást követően Magyarországon is aktuálissá vált. Ennek a jognak

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK.

10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. 10. OKTATÁS ÉS SZOCIOLÓGIA. AZ ISKOLARENDSZER FEJLŐDÉSE. A FELSŐOKTATÁS. AZ OKTATÁS ÉS A TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK. Az írni-olvasni tudás és az iskoláztatás kezdeti fejlődése Az iparosodott országokban

Részletesebben

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van?

F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? F.J. KEREKASZTAL A kérdés: beszállunk-e egy bombázóba, amelynek a pilótafülkéjében Putyin is ott van? Az ETDK Politológia szekciójában, 9 diák előadása előtt, a Magyar Kisebbség című folyóirat új számának

Részletesebben

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben.

Európai utas. Találkozások. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Berecz András mesemondó adott nagy sikerű estet Határtalan mesék címmel május 17-én a Közép-európai Kulturális Intézetben. Az Ötágú síp című sorozatban határon túli magyar kulturális műhelyeket mutattunk

Részletesebben

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ESSZÉÍRÁS. Készítette: Reich Orsolya. Szakmai felelős: Wessely Anna június ESSZÉÍRÁS ESSZÉÍRÁS Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról

KUTATÁS KÖZBEN. Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról KUTATÁS KÖZBEN Erdélyi fiatalok politikához való viszonyának kutatása közben felmerülő problémákról Tanulmányom részét képezi egy nagyobb lélegzetű munkának, melyben arra vállalkozom, hogy empirikus kutatások

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben