KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ
|
|
- Dezső Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÉSZÜLİ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉMATERÜLETENKÉNT MUNKACSOPORTOK RÉSZÉRE ELEMZİ RÉSZ 4. TÉMATERÜLET Humánerıforrás fejlesztése: oktatás, képzés; egészség-megırzés és -ellátás; mővelıdéspolitika, szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika 4.1. FOGLALKOZTATÁS-POLITIKA 4.2. OKTATÁS-, (SZAK)KÉPZÉS-POLITIKA 4.3. KULTURÁLIS-MŐVELİDÉSI POLITIKA 4.4. SZOCIÁLPOLITIKA 4.5. EGÉSZSÉG-POLITIKA 4.1. FOGLALKOZTATÁS-POLITIKA Dokumentumok elemzése Az Országos Területfejlesztés Koncepció (OTK) a foglalkoztatáspolitikáról szólva megjegyzi: A foglalkoztatottság területi különbségei összefüggenek a gazdaság teljesítıképességével, befolyásolják a lakosság jövedelmi viszonyait, életkörülményeit. Jelenleg Magyarországon még a foglalkoztatás szempontjából relatíve kedvezı helyzető térségek, régiók is számos munkaerı-piaci problémával küzdenek, melyet regionális szinten kezelni kell. Az ágazati szinten megvalósuló intézkedéseknek figyelembe kell venniük a területi szempontokat, és törekedniük kell arra, hogy azok az egyes kistérségek, régiók szintjén is a foglalkoztatás bıvítését szolgálják, így leginkább a területi versenyképesség növeléséhez, a területi felzárkózáshoz és a fenntarthatóság érvényesítéséhez járuljanak hozzá. A jelentıs területi különbségek miatt mindenképpen indokolt a döntések, támogatások megyei ill. regionális szintő, jelenleg is mőködı decentralizált gyakorlatának folytatása.
2 2 A külsı és belsı perifériákon, elmaradott térségekben valamint a vidékies (rurális) térségekben a foglalkoztatottság növeléséhez elengedhetetlen a fizikai elérhetıség növelése, a munkalehetıséget biztosító térségi központokba való ingázás lehetıségének támogatása. Emellett a távmunka különbözı formáinak támogatása elsısorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezık számára teremthet lehetıséget a helyben maradásra, javítva az aprófalvak népességmegtartó képességét. A munkahelyteremtés és -megtartás támogatása mellett a gazdaság igényeihez igazodó átképzés fejlesztése kiemelten kezelendı. Az alacsony aktivitási ráta miatt különösen fontos cél az inaktívak, a tartósan munka nélkül lévık visszavezetése a munka világába. A munkavállalásnak a szociális, lakhatási és egészségügyi problémákból fakadó nehézségeit egyaránt figyelembe kell venni, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások koordinációján alapulva. Fontos a régiók gazdasági igényeihez igazodó munkaerı-kínálat biztosítása, modern ismereteket nyújtó át- és továbbképzések kialakítása, a szakképzés és a gazdaság közötti kapcsolatok erısítése. A területi partnerség, párbeszéd intézményeinek fejlesztése, a helyi koordináció megerısítése, a helyi erıforrásokra és lehetıségekre építı, széles körő partnerségen alapuló kezdeményezések támogatandók. A fejlesztési pólusokban bizonyos ágazatokban már a munkaerıhiány jelei mutatkoznak. Ennek enyhítésére szükséges az átképzési programok fokozott támogatása, az oktatás, a képzés és a munkaerıpiac kapcsolatának erısítése, valamint az inaktívak bevonása a munkaerıpiacra, a foglalkoztathatóságuk javításával, valamint a család és a munkavégzés összehangolását segítı szolgáltatások elérhetıvé tétele révén. A fejlesztési pólusok munkaerıhiányát, illetve a városkörnyék munkanélküliségét enyhítheti az ingázási lehetıségek javítása. Emellett szükség van a munkahelyteremtés ösztönzésére is. Az elmaradott térségekben, illetve a Balaton és Tisza térségben és egyéb, a természeti és kulturális örökségben gazdag településeken a helyi adottságokra és hagyományokra építkezı, értékeket teremtı és bemutató, képzéssel integrált foglalkoztatási programok javíthatják a térség népesség- és munkaerı-megtartó képességét, a fenntarthatóság érvényesüléséhez is hozzájárulva. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) a foglalkoztatás bıvülése alcím alatt ír a foglalkoztatás helyzetérıl: Az emberi erıforrás a gazdaság versenyképességének, ezáltal a tartós növekedésnek meghatározó tényezıje. Magyarországon jelenleg rendkívül alacsony a foglalkoztatás, ami arra utal, hogy emberi erıforrásaink számottevı része nem hasznosul. Ez veszteséget okoz a gazdaság számára, jelentıs mértékben korlátozza az államháztartási hiány csökkentésére irányuló törekvések és az adópolitika mozgásterét, növeli a szociális transzferekre fordított kiadásokat. A versenyképesség javításának feltétele, hogy többen dolgozzanak, és kevesebben szoruljanak szociális segélyezésre. A kohézió erısítésének, a jövedelmi különbségek csökkentésének és az esélyegyenlıség megteremtésének is feltétele a foglalkoztatás növekedése, hiszen minél több ember lép be a munka világába, annál több ember számára teremtıdik esély a méltányos életre. A foglalkoztatás bıvítése összekapcsolja a versenyképességet, a társadalmi kohéziót és a fenntarthatóságot, és lehetıséget ad egy olyan fejlesztési pálya kialakítására, amelyben mindhárom átfogó cél szempontjai érvényesíthetık. Cél, hogy mindenkinek legyen munkája, aki akar és tud dolgozni. Álljon rendelkezésre megfelelı számú és képzettségő munkavállaló a termelésüket, szolgáltatásaikat bıvítı vállalatok számára. Ennek feltétele az álláskeresést és a foglalkoztathatóság javítását segítı
3 3 szolgáltatások fejlesztése, illetve a szakmai és a földrajzi mobilitás bátorítása. Mindemellett szélesíteni kell a helyi foglalkoztatás lehetıségét is. A munkavállalás minden szakaszában érvényesülnie kell az esélyegyenlıségnek, különös tekintettel a nıkre, a romákra, fogyatékossággal élıkre és a társadalmi vagy egyéb okokból hátrányos helyzető csoportokra. E csoportoknak a munkaerıpiacra való visszatérési esélyét csak a foglalkoztatáspolitika, a képzés, a szociálpolitika, valamint a munkahelyteremtı gazdaságpolitika együttes és összehangolt eszközei képesek javítani. A cél elérése A foglalkoztatás bıvítése mindenekelıtt olyan intézkedéseket feltételez, amelyek elısegítik, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges és vonzó lehetıség legyen, azaz segítik és ösztönzik a munkavállalást. Figyelembe véve a magyar munkaerı-piaci helyzet sajátosságait: a munkanélküliség viszonylag alacsony szintjét és a magas inaktivitást, ezeknek az intézkedéseknek a munkanélküliek mellett az inaktívaknak a munkaerıpiacra való visszatérését is szolgálniuk kell. Ehhez javítani kell az aktivizáló politikák hatékonyságát, össze kell hangolni a foglalkoztatási szolgálat és a szociális ellátórendszer mőködését és eszközeit, növelni kell az oktatás és a szakképzés szerepét. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzető emberek köztük a romák, az idısebb munkavállalók, a megváltozott munkaképességőek, az alacsony iskolai végzettségőek, a hátrányos helyzető térségben élık, a gyermeküket (egyedül) nevelı nık foglalkoztathatóságának javítására. A munkaerıpiacra való belépés és visszatérés ösztönzésében fontos szerepe van továbbá a család és a munkahely összeegyeztetését lehetıvé tevı szolgáltatásoknak, a munkaerı területi mobilitása ösztönzésének, a munkahelyteremtı beruházások támogatásának, a szürke gazdaság kifehérítésének. A foglalkoztatás bıvítése csak a társadalombiztosítási és szociális ellátórendszernek a (bejelentett) munkavállalásra ösztönzı átalakításával lehet eredményes. Olyan szolgáltatási elemeket kell fejleszteni, amelyek segítik a munkaerıpiacra való visszatérést, illetve meg kell erısíteni azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyekhez a munkaerı-piaci aktivitást ösztönzı elemek kapcsolódnak. Hogy a munkavállalók és a vállalkozások képesek legyenek alkalmazkodni a gazdasági és strukturális változásokhoz, illetve a termelésüket, szolgáltatásaikat bıvítı vállalatok számára megfelelı számú és képzettségő munkavállaló álljon rendelkezésre, mind a vállalatokat (szervezeteket), mind a munkavállalókat arra kell ösztönözni, hogy ráfordításaikkal, illetve részvételükkel segítsék elı a megfelelı tudás megszerzését. Ehhez szükség van az egész életen át tartó tanulás lehetıségeinek fejlesztésére, hozzáférhetıvé tételére. A tervezett beavatkozások tehát a következı prioritások köré szervezıdnek: 1. a munkaerıpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása, 2. a munkavállalók és a szervezetek (vállalkozások, közigazgatás, civil szektor) alkalmazkodóképességének javítása. 1. A munkaerıpiacra való belépés és visszatérés ösztönzése és segítése, a foglalkoztathatóság javítása A munkaerı-piaci részvétel növeléséhez a munkaerı-kínálatot és a munkaerı-keresletet befolyásoló intézkedésekre egyaránt szükség van. A kínálati oldalon a munkaerıpiacra való belépés segítéséhez szükséges az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése, szolgáltatásainak széleskörő elérhetısége, az aktivizáló politikák hatékonyságának javítása. Ez segíti elı azt, hogy a munkavállalás mindenki számára tényleges lehetıség legyen. Szükség van
4 4 olyan munkaerı-piaci programokra, szolgáltatásokra, amelyek az inaktívak és a munkaerıpiacon hátrányos helyzető emberek (romák, alacsony iskolai végzettségő emberek, idısebb munkavállalók, megváltozott munkaképességőek és fogyatékosok, nık, szenvedélybetegek, hajléktalanok) munkaerı-piaci részvételét segítik, támogatják. Erısíteni kell a foglalkoztatási támogatások és szolgáltatások, a képzési lehetıségek összhangját a gazdasági igényekkel, valamint a szociális támogatásokkal és szolgáltatásokkal. Fokozottan segíteni kell a fiataloknak a munka világába való bekapcsolódását. Ehhez fontos szerep hárul az oktatási rendszerre, a munkaerıpiacra való belépést segítı és a helyi kulturális szolgáltatásokra és az önkéntesség fejlesztésére. Támogatni kell az idıseket abban, hogy megırizzék munkaerı-piaci aktivitásukat. Olyan szolgáltatások létrejöttét kell ösztönözni, amelyek segítik a munkavégzı képesség és az egészség megırzésének helyreállítását, a tudás és a készségek megújítását. Emellett a szociálpolitika eszközeivel (is) közre kell mőködni a munkaerıpiacot idı elıtt végleg elhagyók számának csökkentésében. A nık munkaerı-piaci részvételét a család és a munkahely összeegyeztetését lehetıvé tevı szolgáltatások támogatják. Ezek bıvítése, elérhetıvé tétele a munkaerıpiac felé orientálja a gyermekek és a gondozásra szoruló családtagok otthoni ápolását végzıket. A romák foglalkoztatásának elısegítését szolgáló programok kidolgozásánál figyelni kell a munkavállalásnak a szociális, lakhatási, egészségügyi problémákból fakadó nehézségeire is. Ezek csökkentése csak a szociális szolgáltató rendszer eszközeinek, támogatásainak összehangolásával érhetı el, tehát meg kell teremteni mindenkinek az egyenlı hozzáférést a megfelelı minıségő szolgáltatásokhoz. Akadálymentesítéssel és a közlekedési lehetıségekkel kiemelt figyelmet kell fordítani a megváltozott munkaképességő és a fogyatékos emberekre. Az inaktívak munkaerıpiacra való bevonásában komoly szerepet játszhatnak a szociálpolitikai eszközökkel összehangolt komplex foglalkoztatási rehabilitációt célzó programok, újabb közmunka-lehetıségek és a szociális gazdaság típusú programok. A huzamos ideig Magyarországon élı külföldiek integrációját a kormányzati és nem kormányzati szervek, önkormányzatok és intézmények együttmőködésével kell segíteni. A munkaerı-kereslet és -kínálat összehangolása a munkaerı területi mobilitásának ösztönzésével, a távmunka-lehetıségek megteremtésével és ezek alkalmazásának ösztönzésével, a mobilitás lehetıségeinek javításával, valamint az oktatási és képzési rendszernek a munkaerıpiaci igényekhez igazításával segíthetı elı. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszköztár és a megfelelı szociális és gyermekjóléti szolgáltatások mellett a foglalkoztatás hosszú távú és tartós bıvítése elválaszthatatlan olyan, a mobilitást könnyítı feltételek megteremtésétıl, mint a hozzáférhetı lakhatási megoldások (szociális bérlakások, munkás- és diákszállók) és az elérhetı, rugalmas tömegközlekedés. A kereslet növelésének eszköze a munkahelyteremtı beruházások ösztönzése és a foglalkoztatási szempontból kedvezıbb beruházások elınyben részesítése. A területi különbségek csökkentése olyan intézkedéseket igényel, amelyek a hátrányos helyzető térségekben bıvítik a munkaerı-keresletet a szociális gazdaság és a helyi kulturális szolgáltatások foglalkoztatási lehetıségeinek kihasználásával. A fentiek mellett a munkaerıpiacra való belépés ösztönzésében fontos szerepe lehet a szürke gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedéseknek, a be nem jelentett munkavégzés csökkentésének. Ez szükségessé teszi a munkaügyi ellenırzés rendszerének megerısítését, az intézményi kapacitások és a nyilvántartási rendszer fejlesztését. A Közép-dunántúli régió Területfejlesztési Programja foglalkoztatáspolitikai részében a rendszerváltás utáni helyzet és a készítés idejében aktuális munkaügyi adatok bemutatásával foglalkozik.
5 5 Komárom-Esztergom megye korábbi Fejlesztési Terve az alábbiak szerint vázolta a foglalkoztatáspolitika fejlesztését: Munkahely-teremtés támogatása: Célok: Új munkahelyek teremtése; Meglévı munkahelyek fenntartásának biztosítása; Társadalmi-szociális feszültségek csökkentése; Elmaradott térségek fejlesztése. Leírás: Az intézkedés feladatai: a munkahelyek számának növelése, a tömeges létszámcsökkenések során elbocsátott munkavállalók számára új munkalehetıségek teremetése, a hátrányos helyzető térségekben a foglalkoztatottság szintjének növelése, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági szerkezetváltásban érintett régiókban új, gazdaságos termelési szerkezet kialakulásának elısegítése. Ösztönözni és támogatni kell a megyei KKV-kat, hogy a központi pályázatokon eredményesen vegyenek részt, s a beruházásaikhoz kapott állami támogatásokkal erısítve vállalkozásaikban növeljék munkahelyeik számát. Foglalkoztatási szint növelése: Célok: A foglalkoztatásból kiszorult megváltozott munkaképességő emberek számára munkalehetıségek megteremtése; A megváltozott munkaképességőek esélyegyenlıségének biztosítása. Leírás: A megváltozott munkaképességő munkanélküliek részére olyan új munkahelyek teremtése, amely biztosítja az egészségi állapotuknak megfelelı foglalkozatást, a munkaerıpiacra való reintegrálódásukat. A megváltozott munkaképességőek részére munkahelyet teremtı vállalkozásokat mindenképp szükséges támogatni, hogy e munkahelyek hosszú távon is fennmaradjanak. Komárom-Esztergom megye korábbi Stratégiai Programja részletesebb stratégiát mutatott be: Foglalkoztatáspolitika fejlesztése: 1. Stratégiai cél: Foglalkoztatás növelése, a tartós leszakadás megakadályozása. A foglalkoztatottság szintjének növelése új munkahelyek teremtésével, a meglévı munkahelyek megtartásának elısegítésével, új foglalkoztatási formák bevezetésével, a második munkaerıpiac kialakulásának elısegítése. A tartós munkanélküliség megelızése, káros hatásainak csökkentése, a hátrányos helyzető munkaerı-piaci rétegek romák, megváltozott munkaképességőek, alacsony szakképzettségőek leszakadásának megakadályozása, munkaerı-piaci reintegrációjának elısegítése.
6 6 A két feladat szorosan összefügg egymással, erısíti de gyengítheti is egymást. A megyében beruházni szándékozókat vonzza az esetlegesen magasabb számú munkanélküli, de ugyanakkor a munkanélküliek összetétele elriaszthatja (iskolázottság, munkanélküliség idıtartama, életkori összetétele). A megyébe települt és a létrehozott kapacitásait bıvíteni kívánó cégek munkaerı igényét lehetıleg a megyébıl kell kielégíteni, ugyanakkor az is fontos, hogy a fejlıdı hazai kis és középvállalkozások egyre növekvı szerepet töltsenek be a foglalkoztatásban. A foglalkoztatási szerkezet további átalakítása, elınyösebbé formálása. Ennek oka részben az energetikai ágazatban a tervezési idıszak végére bekövetkezı leépülés, részben pedig fontos gazdasági és társadalompolitikai érdek is, hogy a jelenleg erıteljesen jelen lévı, betanított munkásokat igénylı összeszerelı ipar mellett a komolyabb szaktudást igénylı és a középfokú és felsıfokú végzettségő szakemberek számára is kihívásokat jelentı munkahelyek jöjjenek létre a megyében. Ha ez nem történik meg a tervezési idıszakban, a kvalifikált munkaerı megyén kívül fog elhelyezkedni, ami esetleges lélekszám csökkenéssel is együtt járhat. 2. Stratégiai cél: A változó társadalmi, gazdasági igényekhez igazodó összetételben rendelkezésre álló munkaerı fejlesztése A megye munkaerı állományának folyamatos fejlesztése, alkalmassá tétele a megváltozott és folyamatosan változó munkaerı-piaci igényekhez. Ez a feladat is többirányú, hiszen ebben szerepet kell vállalnia az iskolarendszerő szakképzésnek éppúgy, mint a felnıttképzésnek, de erıteljesen növekednie kell a gazdálkodók saját dolgozók képzésére fordítandó ráfordításainak is. Ehhez igazodva: a megye szakképzési struktúrájának átalakítását a munkaerı-piaci igényekre alapozva jelenlegi és várható igények kell továbbfejleszteni, erre mielıbb stratégiai terveket kell kidolgozni; a munkáltatókkal fel kell ismertetni, hogy a piacon maradás elengedhetetlen feltétele a dolgozók képzettségi szintjének folyamatos növelése, s hogy az erre fordított pénzeszközök a legjobb befektetések. Összehangolt gazdaságfejlesztési politikával kell biztosítani az arányos gazdaságfejlesztést, amely elısegítheti a vidéki foglalkoztatási szint növekedését. A rendelkezésre álló források koordinálásával kell biztosítani, hogy a hátrányos helyzető térségekben is javítani lehessen a foglalkoztatottság szintjén. A munkaerıpiac és szereplıinek, érintettjeinek szorosabb együttmőködését szükséges kialakítani. A stratégiai program a humán-erıforrás fejlesztése prioritás keretében szintén vizsgálja a foglalkoztatáspolitikát: Komárom Esztergom megyében az utóbbi években lejátszódott kedvezı gazdasági folyamatok következtében jelentısen csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ugyanakkor a foglalkoztatottság növekedése elmaradt mind a munkanélküliek száma csökkenésének arányától, mind a kívánatos szinttıl. Ennek egyik oka az, hogy a munkanélküliségbıl a kellı számú és minıségében megfelelı munkahelyek hiánya miatt nem a foglalkoztatásba, hanem az inaktivitásba került a munkanélküliek jelentıs része. A munkanélküliek számának csökkenéséhez, a foglalkoztatottság javulásához hozzájárultak a megyébe települt külföldi érdekeltségő vállalatok megnövekedett munkaerıigényei, a vállalkozások számának gyarapodása, a gazdasági szerkezetváltást követı átalakulások befejezıdése is. Mellettük több kis- és közepes létszámú vállalkozás is fejlıdésnek indult.
7 7 A kedvezı gazdasági folyamatok, a betölthetı munkahelyek számának emelkedése azonban nem jelent azonos elhelyezkedési esélyt az egyes munkaerı-piaci rétegekhez tartozók számára. A munkáltatók igényei, elvárásai megnövekedtek, ugyanakkor a regisztrált állományban jelentıs számban találhatóak meg az alacsony iskolai végzettségő, legfeljebb általános iskolát végzett munkanélküliek. Mára már bizonyos szakterületeken és munkakörökben munkaerıhiány állt elı, s perspektivikusan a demográfiai folyamatok, a tanulás idejének egyre növekvı mértékő kitolódásával ez a hiány nem csökken, hanem esetlegesen növekedhet, s a beruházások várható létszámigényének kielégítése problémákat okozhat. A foglalkoztatáspolitikában tehát kétirányú folyamatnak kell felerısödnie a következı idıszakban, egyrészt a munkahelyek számának növelésével további munkahelyeket kell biztosítani a munkanélküliek, a képzésbıl kikerülık számára; másrészrıl pedig a látszólagos, vagy valós munkaerıhiány kielégítésére bıvíteni kell a rendelkezésre álló munkaerıbázist. Az alábbi programokkal a fenti célkitőzések elérhetık, s a megye további kívánatos fejlıdését, az alapvetı stratégiai célok versenyképes gazdasági térség; kiegyensúlyozottan szervezett, szolidáris térség; fenntartható fejlıdés lehetıségeit biztosító térség megvalósulását is szolgálhatják: Foglalkoztatási szint növelése: A foglalkoztatottság szintjének növelése elengedhetetlen annak a szilárd gazdasági bázisnak a megteremtéséhez, amely egyrészt a megye versenyképességének további javításához, másrészt az életfeltételek javításához is szükséges. A foglalkoztatottság szintjének növelésével tovább csökken a munkanélküliség, inaktivitásba kényszerült emberek válnak újra keresıkké, javul a családok pozíciója. A programban a fı célkitőzés a munkahelyteremtés ösztönzése, valamint hasonló súllyal a meglévı munkahelyek megtartása. A munkahelyteremtés gazdaságélénkítı hatása egyúttal további pozitív hatásokat is indukál. Csökkenne a munkanélküliség és annak átlagos idıtartama, növekedne a foglalkozottság szintje. A tartós munkanélküliségbıl eredı káros hatások (szociális ellehetetlenülés, mentális leépülés, stb.) csökkenését is maga után vonná, s érdemben javulhatna ezen rétegek és környezetük életminısége. A munkahelyek számának gyarapodásával növekszik a megye gazdasági teljesítıképessége, ami az esélyegyenlıség növekedését is hozza magával. A meglévı munkahelyek megtartásának elısegítésével pedig fenntarthatóvá válik az elért foglalkoztatási színvonal, s átképzési, munkahelyteremtési költségek takaríthatók meg. A munkahelyteremtésben egyrészrıl a gazdasági jogi társadalmi környezet kedvezı alakításával kell elérni, hogy újabb befektetık jelenjenek meg a térségben, másrészt a hazai vállalkozásokat, fıleg a KKV-kat kell ösztönözni és segíteni, hogy a központi pályázatokban eredményesen vegyenek részt, s a beruházásaikhoz kapott állami támogatásokkal erısítve vállalkozásaikat növeljék munkahelyeik számát. A munkahelyteremtésben külön figyelmet kell fordítani a vállalkozni szándékozók támogatására. Specifikus munkahely-teremtési feladat azoknak a rétegeknek a számára munkát biztosítani, aki valamilyen okból hátrányos helyzetőek különösen a fogyatékosok és megváltozott munkaképességőek -, illetve azok számára, akik csak egy átmeneti foglalkoztatás után képesek az elsı munkaerıpiacra integrálódni, vagy tartósan kiszorulnak onnan. Számukra a második munkaerıpiacot kell építeni, ott kell munkahelyeket létrehozni. Alprogramok: 1. A Munkaerı-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprészébıl pályázati úton mőködtetett önfoglalkoztatóvá válási támogatás, valamint a járadékban részesülık vállalkozóvá
8 8 válási támogatásának célirányos, hatékony mőködtetése, a vállalkozni szándékozó munkanélküliek vállalkozásra történı felkészítése. 2. Megváltozott munkanélküliek, fogyatékosok számára munkahelyek megtartását ösztönzı, a Munkaerı-piaci Alap Rehabilitációs Alaprészébıl finanszírozható rehabilitációs munkahelyteremtı beruházás támogatás hatékony mőködtetése. 3. A Foglalkoztatási Törvény lehetıségeinek kihasználásával a munkahelyek magtartásának elısegítése aktív foglalkoztatáspolitikai támogatásokkal. 4. A megye rendelkezésére bocsátott területfejlesztési alapok munkahely teremtési célú felhasználásának ösztönzése. 5. Olyan megyei információs rendszer interneten történı kiépítése, amely folyamatosan biztosítja a munkahely teremtési célú pályázatok GKM, Európai Uniós lehetıségek, stb. megismertetését, a nagy nyilvánosság számára történı elérhetıségét. Foglalkoztathatóság javítása, a munkaerı-állomány folyamatos fejlesztése: A megye gazdasági szerkezetének változása, az új foglalkoztatók, technológiák olyan új szakmákat, képességeket, készségeket követelnek meg alkalmazottaiktól, amelyekkel jelenleg nem, vagy csak kis mértékben rendelkeznek. A folyamatosan változó követelményeknek való megfelelés erıfeszítéseket követel meg a társadalomtól éppúgy, mint az egyéntıl és foglalkoztatójától. A munkaerı-állomány bıvítése érdekében fontos feladat a jelenleg inaktivitásban lévık felkészítése a munkaerıpiacra való visszatérésre. A program több egymással összefüggı, rendszert alkotó elembıl áll. Része az iskolarendszerő szakképzés fejlesztése éppúgy, mint az iskolarendszeren kívüli képzés. A megye gazdaságára, további fejlesztésének lehetséges, szükséges irányaira alapozva mielıbb szükséges a szakképzés fejlesztési stratégiájának elkészítése. A szakképzés fejlesztésére csak az elkészített koncepciók alapján szabad pénzeszközöket fordítani. A munkaerı-piaci igényekhez történı rugalmas alkalmazkodás érdekében a rendelkezésre álló pénzeszközöket hatékonyan és célszerően kell felhasználni. A munkaügyi központnak a munkanélküliek munkaerı-piaci igények szerinti képzésével kell megteremteni elhelyezésük szakképesítési feltételeit. A munkáltatóknak a szakképzési alapba történı befizetési kötelezettségének visszaigényelhetı részébıl kell biztosítani alkalmazottainak versenyképes tudásszintjét. Összegzı helyzetértékelés A megyei területfejlesztési koncepció Foglalkoztatás-politika altématerületének SWOTelemzése: Erısségek Gyengeségek
9 9 Lehetıségek Veszélyek
10 OKTATÁS-, (SZAK)KÉPZÉS-POLITIKA Dokumentumok elemzése Az Országos Területfejlesztés Koncepció (OTK) az oktatáspolitikával kapcsolatban írja: Az oktatás szerepe meghatározó a térségi fejlıdésben. Az oktatás, képzés szerkezetének helyi-térségi gazdasági igényekhez történı igazítása, a népesség képzettségi szintjének emelése növeli az egyes térségek versenyképességét, javítja a foglalkoztatottságot. Az oktatás, mint alapvetı társadalmi szolgáltatás egyenlı esélyő hozzáférhetıségének javítása, döntı szerepő az életszínvonal térségi különbségeinek mérséklésében. Az ország térszerkezetének modernizálásában, a térségi fejlesztésben, továbbá a K+F-háttér illetve az innovációk terjedése szempontjából kiemelt szerepe van a felsıoktatási kutatóhelyeknek. Az oktatáspolitikai célok megvalósítása során a többi humán ágazattal való szoros együttmőködés nagyon fontos a térségi fejlıdés érdekében. Az alapfokú oktatás ellátási problémái a településrendszerrel vannak összefüggésben. Az aprófalvas térségekben a csökkenı gyereklétszám miatt egyre nehezebb az óvodák, általános iskolák fenntartása. Ugyanakkor különösen a magas arányú cigány népességgel rendelkezı vidékies térségekben az oktatási rendszer fejlesztése elıtt kihívások állnak: egyrészrıl a növekvı mennyiségi igény, másrészrıl a cigány gyermekek társadalmi integrációjával összefüggı szocializációs feladatok. Ezekben a térségekben a szolgáltatások hozzáférhetıségét a falugondnoki hálózat fejlesztésével, a kistérségi együttmőködés erısítésével, iskolabuszok és innovatív megoldások támogatásával kell javítani (pl. utazó pedagógusi hálózat). A térségek önmagukra találásának, fejlıdési lehetıségeik felismerésének a legjobb eszköze a helyi identitást és hagyományokat is erısítı oktatás. Ezért fontos, hogy az alapfokú képzésben nagyobb helyet kapjanak a helyi-regionális identitástudatot erısítı helyi-térségi ismeretek. A középiskolai ellátás kapacitásainak, infrastrukturális (különösen az infokommunikációs infrastruktúra) feltételeinek, a továbbtanulásra való felkészítés hatékonyságának javítása elsısorban a külsı és belsı perifériákban, elmaradott térségekben fontos. Itt ugyanis a középiskolai kapacitások hiányosak, a továbbtanulási mutatók a legrosszabbak. Az elsısorban kistérségi szinten jelentkezı térségi esélykülönbségek mérsékléséhez hozzátartozik a kollégiumi ellátás feltételrendszerének javítása is. A szakképzés területén a szakképzési programok gazdasági igényekhez való igazítása, a vállalkozásokkal közösen megvalósítandó képzési programok kifejlesztése a legfontosabb feladat. A leszakadó térségek gondjait nagymértékben oldhatja népességük képzettségének a helyi igényekhez illeszkedı átalakítása, színvonalának emelése. A gazdaságilag fejlett térségekben jelentıs szakemberhiány van, amely gátja a további fejlesztéseknek. Az iskolarendszerő szakképzés mellett nagyobb hangsúlyt kell helyezni az élethosszig tartó tanulás elvének érvényesítése érdekében a felnıttképzési programok kialakítására, illetve az e-learning feltételeinek megteremtésére és az ehhez szükséges intézményrendszer fejlesztésére. A Budapest-vidék különbség elsısorban az oktatás legfelsı szintjén jelentkezik. Ezért fontos a regionális tudásközpontok megerısítése, infrastrukturális fejlesztése, az
11 11 igényekhez igazodó képzési kínálat kialakítása, a vállalkozásokkal és a K+F szektorral való együttmőködés fejlesztése. Szükséges a szervezetileg megvalósult felsıoktatási integráció tartalommal való megtöltése, több egyetem közös regionális képzéseinek kialakítása. Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) az oktatáspolitikáról szólva kifejti: Amellett, hogy az oktatásban és képzésben elsajátítandó ismeretek az átlagos képességő gyermekek sikeres tanulásához igazodnak, fontossá válik az egyéni tanulási motiváció megerısítése, az egyéni tanulási utak sokféleségének a bátorítása, az egyénre szabott tanulási formák elterjesztése, és olyan környezet biztosítása, ahol az iskolák innovációra és alkalmazkodásra képes tanuló szervezetként mőködnek. A megújult pedagógusképzésbıl kikerülı tanárok az újító pedagógiai módszerek szellemében személyre szabottan oktatják a különbözı társadalmi csoportok eltérı képességő gyerekeit. A közoktatás egyforma hangsúlyt helyez a tanuláshoz szükséges képességek és készségek kialakítására, valamint a felelısségteljes döntéseket meghozni képes, együttmőködı, normakövetı, egészség- és környezettudatos nemzedék felnevelésére. A folyamatosan változó munkaerı-piaci igényekhez alkalmazkodni képes, idegen nyelveken jól beszélı, számítógéppel tanulni, dolgozni képes fiatalok a természet és a leszakadók iránt is felelısséget éreznek. A közoktatás célja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek, képességek, kompetenciák kifejlesztése, és a tanulás iránti igény felkeltése. A tudásalapú társadalomban az iskolapad elhagyásával csak az iskolarendszerő oktatás fejezıdik be, a munkaerıpiacon való folyamatos helytállás feltétele a felnıttképzés keretén belüli folyamatos tanulás. Az iskolai szegregációt felszámoló közoktatás az otthonról hozott társadalmi különbségeket lényegesen csökkenti, és növeli a szolidaritást, az együttmőködésre való készséget. Ennek révén javul a legszegényebb családokból származók iskolai teljesítménye, amit a szocializációs különbségek felszámolását lehetıvé tevı óvodai, kollégiumi és mentori hálózat kiépülése is támogat. A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjával nem csupán a társadalomba való beilleszkedésüket segítjük, hanem ez a folyamat sokféle szociális készség kialakulását eredményezi a tanulói közösségben is. A középfokú oktatásban a tanulók döntı többsége érettségit szerez. A szakmunkásképzés radikális megújításának eredményeként egyetlen gyermek sem lép ki az iskolarendszerő oktatásból legalább az elhelyezkedési lehetıséget jelentı szakképesítés megszerzése nélkül. Elıttük is bármikor nyitva állnak az érettségit adó intézmények tanulmányaik folytatására. A fiatalok jelentıs része az érettségit követıen a társadalmi mobilitást segítı felsıfokú szakképzésben folytatja tanulmányait. A bolognai folyamat szellemében megújult felsıfokú oktatás elsı szakasza a munkaerıpiacon jól használható tudást ad a hallgatók zömének, míg a második szakaszban a korábban jól teljesítık kapnak bıvebb elméleti képzést. A doktori iskolák a legtehetségesebbeknek nyújtanak kitörési lehetıséget. A rászorultak elsı diplomájának megszerzését kollégiumi rendszer és ösztöndíjprogramok segítik. Gazdagodik a felnıttképzés támogatási rendszere is. Az oktatási és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, folyamatos összehangolása a munkaerıpiac igényeivel: Az emberi erıforrás minısége javulásának egyik legfontosabb elıfeltétele az oktatási, képzési rendszerek folyamatos és átfogó korszerősítése a minıség, hozzáférés, hatékonyság hármas követelményének jegyében. Ennek megvalósításához az oktatás és képzés minden
12 12 szintjén és formájában hatékony és rendszerszemlélető tartalmi, szervezeti és fizikai fejlesztésekre van szükség. Az egész életen át tartó tanulás politikájának szellemében már kora gyermekkortól kezdve lehetıvé kell tenni az alapkészségek és kulcskompetenciák, valamint a munkaerı-piaci készségek és a modern életvitelhez szükséges kompetenciák elsajátítását és folyamatos fejlesztését. Kiemelt figyelmet kell fordítani az idegennyelv-tudásra és az IKT-kompetenciák javítására. Elengedhetetlen olyan készségek kialakítása, amelyek az innovációra, az együttmőködésre, az öngondoskodásra és felelısségvállalásra, valamint a vállalkozóképesség erısítésére alkalmasak. Növelni kell az emberek környezet- és egészségtudatosságát, valamint az önvédelmi készségét is. Az iskolarendszerő szakképzés átfogó fejlesztésének keretében meg kell valósítani az Országos Képzési Jegyzék folyamatos korszerősítését, a modulrendszerő szakképzési programok kidolgozását, a Térségi Integrált Szakképzı Központok rendszerének országos szintő kiépítését. A felsıoktatásban a bolognai folyamat teljes körő megvalósítása érdekében a kétszintő képzés átfogó kiépítésével folytatni kell a változó munkaerı-piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programok kidolgozását és bevezetését, növelni kell a felsıfokú szakképzésben résztvevık, valamint a természettudományi és mőszaki szakokon tanulók számarányát, és egyidejőleg erısíteni kell néhány intézmény felsıoktatási kiválósági tudásközpontként való mőködését, különösen regionális szinten. Meg kell teremteni az oktatási, képzési rendszerek átfogó korszerősítésének emberi és fizikai infrastrukturális feltételeit. Egységes minıségbiztosítási és értékelési rendszerek bevezetésével lehetıvé kell tenni a teljesítmények objektív mérését, értékelését az óvodai, az alap- és középfokú oktatásban, a szakképzésben és a felsıoktatásban egyaránt. Folytatni kell a pedagógusképzésnek a kompetenciaalapú reformokhoz elengedhetetlen átalakítását. Nagy súlyt kell helyezni az intézmények fizikai állapotának javítására, felszereltségük korszerősítésére, különös tekintettel az IKT-eszközöknek az oktatásban való széles körő meghonosítására. Az oktatási, képzési rendszer költséghatékonyságának érdemi javítása érdekében fıképpen az iskoláskorú népesség létszámának elıre látható számottevı csökkenése miatt figyelmet kell fordítani a minıség javítását és a költséghatékonyságot egyidejőleg ösztönzı szervezeti megoldások bevezetésére és elterjesztésére. Ez azonban a szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetıségét nem csökkentheti. Fel kell használni a formális oktatási rendszer infrastruktúráját a helyi közösségek tanulási, mővelıdési igényeinek kielégítésére. Az emberi erıforrás minıségének javítása az oktatási, képzési rendszer eredményességének és hatékonyságának fejlesztése mellett megköveteli az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatának erısítését. Az oktatás, mindenekelıtt az iskolarendszerő szakképzés tartalmát a munkaerı-piaci igényekhez kell igazítani. Ki kell építeni az ezt szolgáló rendszert, valamint a képzıintézmények és a gazdaság szereplıi közötti együttmőködés intézményes formáit. Meg kell teremteni a formális és nem formális oktatási, képzési rendszerek, illetve a foglalkoztatási rendszer pályaorientációs és tanácsadási hálózata közötti kapcsolat szakmai és technikai feltételeit. Mind a formális, mind a nem formális oktatási, képzési rendszerben biztosítani kell a korábban megszerzett tudás/kompetencia egységes elveken nyugvó elismerésének feltételeit. Javítani kell a felnıttképzési szolgáltatások elérhetıségét, fokozottabban támaszkodni kell a helyi kulturális közintézményekre. Ehhez bıvíteni és fejleszteni kell az ez irányú szolgáltatásaikat és azok infrastruktúráját. A Közép-dunántúli régió Területfejlesztési Programja az oktatás, képzés régióbeli helyzetérıl az alábbi fontosabb megállapításokat teszi:
13 13 A régió népességének iskolázottsága a kilencvenes években emelkedett, a 25 évesnél idısebbek közül minden ötödik legalább középiskolai, és minden tizedik felsıfokú végzettséggel rendelkezik. Ugyanakkor különös jellemzı, hogy úgy a középfokú, mint a felsıfokú oktatásban résztvevık aránya alatta marad az országos átlagnak. Paradox módon ez részben a gazdasági fejlettségbıl adódik, hiszen a jobb munkába állási esélyek miatt a fiatalok nem a kényszertanulást választják. A régióban máris mutatkoznak olyan kedvezıtlen jelenségek, amelyek a késıbbiekben fognak a munkaerı piac mőködésében zavarokat okozni. A képzett munkaerı hiányát fogja eredményezni pl. az a tény, hogy míg az országban átlagosan 1000 lakosra 38 középiskolai tanuló jut, addig a Közép-Dunántúli Régióban csupán 36, a hátrányos helyzető kistérségekben azonban még 10 sem. Ilyen alacsony értékeket az országban a 156 korábbi kistérség között mindössze 14-ben találunk, s a 14-bıl 5 a Közép- Dunántúli Régióban van. A kilencvenes években nıtt a felsıoktatás iránti érdeklıdés, népességarányosan a fıiskolai hallgatók száma közelíti az országos átlagot, az egyetemistáké azonban ötödével elmarad attól. A régióban a képzettségi mutatókat vizsgálva területileg jelentıs eltérés tapasztalható: a középiskolai tanulók 1000 fıre jutó száma Komárom-Esztergom megyében jóval magasabb, mint Fejér megyében, míg a felsıoktatási mutatóban Fejér az erısebb. Veszprém megye nyilván az universitas jelenléte miatt mind két mutatóban jobb a másik két megyénél. A jó adottságú közoktatási hálózat és az intézmények mellett kiemelhetı az oktatás rugalmassága: a társadalmi igényekhez és az oktatáspolitikai koncepciókhoz való alkalmazkodás. Bár az utóbbi években a régió felsıoktatása jelentıs mennyiségi és minıségi fejlıdésen ment keresztül hallgatói létszámnövekedés, minısített oktatók száma, új szakok és képzési formák indítása, a felsıoktatási intézmények száma csekély, egyes szakterületek hiányoznak a képzési kínálatból pl. jog, egészségügy, agrár, más területeken pedig további létszámnövekedés volna kívánatos: pl. fıiskolai szintő mőszaki képzés. Ezt a hiányt némiképp enyhíti a régió földrajzi elhelyezkedése, és ebbıl adódóan a budapesti egyetemek, fıiskolák, valamint a gyıri egyetem és fıiskola képzései viszonylag jó elérhetısége. Mindazonáltal törekedni kell a régió képzési kínálatának színesítésére. Az oktatási és szociális infrastruktúra fejlesztése: A Dunántúl középsı, nyugati és északi részén korábban nem alakult ki olyan felsıoktatási intézmény, amely mérete, az oktatott diszciplínák száma alapján hasonló funkciót láthatott volna el, mint az ország nagy egyetemei. Nemcsak az intézmények mérete maradt el az országos átlagtól, hanem a képzési lehetıségek száma is. Egyetemi, fıiskolai képzés a tudományterületek szők részét fedte le. Ezzel magyarázható, hogy a régió érettségizett fiataljainak jelentıs hányada a régión kívül folytatta tanulmányait, ami a régió gazdaságát is hátrányosan érinti, mivel a diplomát szerzı fiatalok közül sokan a régión kívül találnak munkalehetıséget. Napjainkban, a folyamatos megújulásra képes, innováció-orientált, tudásbázisú társadalom kialakulásához vezetı úton szükségszerően jelentkezik az élethosszig tartó változás, fejlesztés aktualitása. A változási folyamatban kulcsszerepet játszanak az emberi erıforrás tudását, képzettségét, motiválását, hatékonyságát meghatározó tényezık. Általános cél a fejlett oktatási, kutatási és szociális intézménybázis kialakítása: a régió innovativitásának, innovációs potenciáljának fejlesztése, a nemzetközi tudományos eredmények és tapasztalatok átvételének és adaptációjának felgyorsítása,
14 14 a régió felsıoktatási és kutató intézményeinek egymás közti, illetve nemzetközi kapcsolatainak erısítése, a felsıoktatás szétaprózottságának oldása, a régió bekapcsolása a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe (ami áttételesen egyéb célokhoz is hozzájárul, pl. konferenciaturizmus élénkülése), az intézmények feltételrendszerének fejlesztése, az intézményi munka minıségi feltételeinek javítása, az intézményi tudásbázis és kapacitások jelenleginél szélesebb körő hozzáférhetıségének - ezáltal hasznosulásának biztosítása, a felsıoktatási, kutatási és szociális szférában dolgozó szakemberek infrastrukturális (tárgyi, információs és anyagi) feltételei legyenek biztosítva, a régió oktatási rendszerének különbözı szintjein az infrastruktúra (épületek, tantermek, csoportszobák, tanmőhelyek, laborok, sport-, közösségi és rekreációs célú helyiségek, kollégiumok, oktatóközpontok stb.) olyan irányú fejlesztése, mely lehetıvé teszi az oktatás hatékonyságának növekedését és az esélyegyenlıség megvalósulását, a környezettel harmóniában mőködtethetı és gazdaságosan fenntartható, funkcionális és egészséges, a társadalom felé is nyitni képes oktatási épületek használatát, a szociális és foglalkoztatási szféra intézményeit és egyéb szereplıit közvetlenül ellenırizni tudó szervezetek, hatóságok, a monitoringhoz szükséges feltételekkel rendelkezzenek, a szociális és a foglakoztatási ágazat kialakult intézményeinek azoknak létezı diszfunkcionalitásait kiküszöbölı, az esetleges minıségi, kapacitásbeli, szakembergárda-képzettségi hiányosságokat pótló összehangolt és hatékonyságnövelı fejlesztése, új intézmények felállítása, a régióban mőködjön minél több olyan egyesület vagy alapítvány, mely szociális vagy foglalkoztatási, munkanélküliséget kezelı célt tőz ki maga elé, a régió képzési, szaktanácsadói, szakértıi és intézményi szférája közötti kapcsolatok hatékonyabbá tétele, erısítése, támogatása a folyamatos együttmőködés elısegítése, sikeres munkaerı-piaci és társadalmi integrációt, a társadalmi kohézió erısítését illetve a rehabilitációs célt szolgáló vagy a munkavállalást támogató szociális és gyermekvédelmi alap-, és szakellátó intézmények infrastrukturális fejlesztése. Komárom-Esztergom megye korábbi Stratégiai Programja egy fejezetben taglalta a humán erıforrásokat, oktatást, képzést. Így, az óvodai ellátástól kezdve, igen részletes leírta a megyei helyzetet, s ebbıl kiindulva az alábbi fejlesztéseket tervezte: Tudásalapok, speciális képzések programja: A humán-erıforrások potenciáljának tanulmányozása során megállapíthatjuk, hogy térségünkben nagy szükség van a tudásalapok fejlesztésére. Országunk szellemi tıkéjének, az emberi tudásalapok mélyítésekor kiemelt figyelemmel kell kísérni az: iskolázás,
15 15 továbbképzés, szakképzés, kutatás fejlesztés, szociálpolitika egészségügy területeit. Az öt tényezı egymással összefonódó és költséges beruházásokat igényel. A beruházások megtérülése mind a materiális tıke, mind a szellemi tıke vonatkozásában a köztük levı összhang megteremtésétıl függ. Ezt a leértékelıdést kell megakadályozni folyamatos helyzetelemzéssel a kiépített technológia és a megszerzett tudás maximális hasznosulását tartva szem elıtt. Szükséges a megye közoktatásában, szakképzésében közremőködık tájékozottságának, nemzetközi tapasztalatainak bıvítése, az EU-ban alkalmazott gyakorlat megismerése, a honi, megyei adaptáció elısegítése. Európa fejlett országaiban egyre inkább tért hódít az atipikus munkavállalás. S bár nálunk a részmunkaidıs foglalkoztatás képtelen volt tömegeket megérinteni, azonban a foglalkoztatás bıvülésének nemzetközi tendenciái, talán éppen a piacgazdasági jelleg miatt is, egyre inkább érvényesülnek. Általában az elveket, különösen, ha azok távlati célok megvalósítását szolgálják, egyetértés övezi. Lényegesek ugyanakkor azok az eszközök, technikák is, amelyek a programok megvalósítását, a célok realizálását teszik lehetıvé. Ezért is nagyon fontos jelenleg Magyarországon, hogy a már átalakult jogi szabályozás, az egyre differenciáltabb szakképzı intézményi tevékenység és programkínálat módosulása mellett átalakuljon a finanszírozási rendszer is. Ez lehetıvé teszi a gazdaság közremőködését, érdekeinek érvényesítését. Ugyanakkor biztosítja az állampolgár számára az elsı szakma megszerzését, azt követıen pedig a folyamatos át- és továbbképzést, általános gyakorlattá teszi a lifelong learning-be (tanulás egy életen át) való bekapcsolódást. A nyitott szakképzés lényege, hogy a képzésben részt vevık számára, idıben és térben jelentıs megkötöttségek nélkül az elsajátítandó tananyagot, ismereteket, valamint az elsajátításra vonatkozó útmutatásokat és a megszerzett tudás ellenırzését, módszertanilag igényesen kidolgozott különbözı információhordozók: nyomtatott anyagok, audio- és videokazetták, számítógép-memóriák, floppy és CD lemezek tartalmazzák. E képzés esetén lehetıség van a tananyagok hálózatokon keresztüli elérésére is. Fontos tulajdonsága a nyitott képzésnek a hagyományos oktatási képzési elemek és az iparszerő tevékenység (igényfelmérés, erıforrás-allokáció, tervszerőség, gazdaságosság, csoportmunka, szervezettség, minıség-ellenırzés, marketing, menedzsment, hatásvizsgálat) kombinációja, kölcsönhatása. Ha sikerül a korszerő informatikai eszközökhöz való széles körő hozzáférést biztosítani, e módszerek jelentısen javítják a tanulási, és ez által a társadalmi esélyegyenlıséget, lehetıvé téve a mainál lényegesen nagyobb népesség bekapcsolódását a hatékony szakképzésbe. A különleges gondozás, a rehabilitációs célú foglalkozás és a gyógypedagógiai nevelésoktatás: A korai felismerés, s ennek alapján az egyéni terápiát feltételezı fejlesztı foglalkozás a pedagógiai szakszolgálatok feladata. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság (Tata) az egész megyére kiterjedıen lát el szakszolgálati feladatot. Javaslatot tesz a gyermekek, tanulók különleges gondozás keretében történı ellátására (korai fejlesztés, iskoláztatás, képzési kötelezettség), az ellátás módjára, formájára és helyére. Tevékenységi körének jelentıs részét teszi ki az értelmi fogyatékosok vizsgálata. Évenként átlagosan gyermek
16 16 számára jelöli ki azt az intézményt, ahol tankötelezettségét teljesítheti, illetve fejlesztı foglalkozásokban részesülhet. A korai fejlesztés és gondozás feladatainak ellátására a megye minden városában mőködnek decentrumok. Így biztosítható, hogy a fogyatékos kisgyermekek lakóhelyükön vagy annak közelében részesülhessenek ellátásban. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek és fiatalok problémáinak feltárása, fejlesztı célú foglalkoztatására nevelési tanácsadók mőködnek a megye városaiban. Az óvodás korú fogyatékos kisgyermekek nevelése egyrészt a normál óvodai közösségekben, másrészt az önálló iskolákban vagy szakszolgálat keretében mőködı óvodai csoportokban történik. Ez utóbbiakban zömmel a középsúlyos fogyatékosok vannak. Tanköteles kor elıtt az értelmi fogyatékos gyermekek integrált nevelése a domináns. Tanköteles korban ma még a szegregált (a normál értelmi képességőektıl elkülönített) nevelés-oktatás a jellemzı. A tanulók intézményi ellátása mind a számszerőséget, mind a területi elosztottság feltételeit tekintve jónak mondható. Tatabányán, Esztergomban, Komáromban önálló általános iskolák vannak a fogyatékos gyermekek számára. A megyében 20 önkormányzat szervezett általános iskola mellett fogyatékosokat nevelı tanulócsoportokat. A középsúlyos értelmi fogyatékosok nevelésének-oktatásának meghatározó intézménye a kömlıdi Általános Iskola és Diákotthon. Az évek óta mutatkozó 100 %-on felüli kihasználtsága jelzi a folyamatos ellátási szükségletet. Testi és érzékszervi fogyatékosok részére kizárólag ezzel az alapfeladattal külön intézmény nem mőködik a megyében. A megyei fenntartású Gyermek Rehabilitációs Intézményben (Dorog) a 0-7 éves középsúlyos értelmi fogyatékos, testi-, érzékszervi és beszédfogyatékos kisgyermekek korai fejlesztését, óvodai nevelését végzik napközi otthonos ellátásban. Speciális szakiskolai képzés a megye négy városában, öt intézményben folyik a fogyatékos gyermekek nevelését-oktatását ellátó általános iskolák bázisán. A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelızése és gyógyítása. Képzés, átképzés: A megyénkben regisztrált képzı szervek több száz szakmában folytatnak képzést. A nyelvet oktatók mindegyike oktatja a német és az angol nyelvet, alap-, közép- és felsı szinten. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés legfıbb színtere a munkaerı-piaci képzés. Megyénkben a munkaerı-piaci képzések támogatása a foglalkoztatási törvény életbe lépése óta nagy jelentıséggel bír, az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközöket tekintve az egyik legnagyobb létszámot érintı támogatási forma. Vezetı helyét továbbra is meg fogja ırizni, sıt hatása a jövıben minden bizonnyal még növekedni is fog. A rendszerváltás elsı két-három évében a gazdaságban szinte csak leépülés ment végbe, új szakképzési kihívások csak a külföldi befektetések megjelenését, a privatizációt, illetve a szolgáltató szektor fejlıdését követıen jelentek meg. Ez azt is maga után vonta, hogy a nem kellıen artikulált gazdasági kihívásokra az iskolarendszerő szakképzés nem volt képes választ adni, másrészrıl pedig a magyar iskolarendszer rugalmatlansága, az iskolák túlélési törekvései, az oktatási kényszer miatt több éven keresztül egy elavult szakképzési struktúrában történt a szakképzés. Ezekre a kihívásokra kizárólag a képzés piaci igényre megjelenı, gombamód szaporodó munkaerı-piaci képzı intézmények, társaságok tudtak választ adni. Kialakult egy új oktatási szakterület, döntıen iskolarendszeren kívüli szakképzésre jöttek létre képzıhelyek.
17 17 A munkaerı-piaci képzés funkcióit tekintve is kiegészítıje az iskolarendszerő szakképzésnek, rugalmassága folytán képes alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Azt mindenképpen szükséges hangsúlyozni, hogy a fı szerep az iskolarendszerő szakképzésé, ezt kell kiegészítenie a munkaerı-piaci képzésnek. A képzésbe bevont célcsoportok jelentıs részénél szükséges az ismeretfelújító modul, motiváció-önismereti modul, tanulási technikák modul beépítése a képzési programba. A képzési folyamatban a pedagógiai munkának egyfajta szociális munkával is társulnia kell. Stratégiai cél a kreatív, konvertálható tudást nyújtó alapképzés megvalósítása: A mai igényeknek jobban megfelelı fejlettebb személyiség, nyelveket beszélı és az informatikában boldoguló középfokú képzés kialakítása, az oktatás hatékonyságának növelése. Különösen a most tanuló fiatalok körében de a már dolgozók körében is igen pozitív affinitás tapasztalható ezekhez a tudásalapokhoz iskolában, baráti környezetben és a családban is. Komoly felhajtóerı lehet az a kedvezı motivációs alap, ahogy fiataljaink ma a számítástechnikához és a nyelvtudáshoz viszonyulnak. Ezt a felhajtóerıt kell és lehet azokkal a cél- és feladatelemekkel megsokszorozni, amelyeket a stratégiai program számba vett a két tudáscsoportban külön-külön. Az idegen nyelv tanítás-tanulás terén, számba véve annak szervezett formáit, értékelve is azt, két irányban határozhatók meg a feladatok. Egyrészrıl magát a közoktatást kell e területen eredményesebbé tenni, a tanítási órák gyarapításával, a nyelvtanárok létszámának növelésével, az anyagi ráfordítások növelésével. Másrészt az idegen nyelvtudást a munkaerı-piac oldaláról szakmai ismeretként, az elhelyezkedést, a foglalkoztatást elısegítı képzettségként kell értékelni, elismerni. Ennek okán meg kell teremteni annak is a lehetıségét, hogy a gazdasági szervezetek, a foglalkoztatók is érdekeltek legyenek az eredményességben, például a források bıvítésével is. A számítástechnika-informatikai oktatás, mőveltség, szakképzettség fejlesztése, korszerősítése. A kitüntetett stratégiai cél, hogy az eddiginél hatékonyabban folyjék az informatikai és idegen nyelvi oktatás és képzés az iskolafokozat mindhárom típusában (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola). A hatékonyságon túl arra is szükség van, hogy ezek az ismerettípusok a klasszikus, ma is korszerőnek, megtartandónak értékelt szakmai ismeretekhez hasonló értékővé váljanak a munkaerı-piaci értékelésben is. Szintén stratégiai cél a tudásalapokhoz való egyéni hozzáférés lehetıségeinek megteremtése: Az egész életen át tanulás feltételeinek biztosítása, a tudás és az információ elérésének biztosítása mind az egyének, mind a közösség részére. A közoktatás forrásoldalát fejleszteni kell, hogy legyen elegendı oktató és gép. Támogatni kell a magán szférában, a családban a számítógépekhez való hozzájutást, a társadalmi mérető infrastruktúra megteremtését. Ehhez célirányos szabályozás, a gazdasági szereplık bevonása érdekében jól átgondolt, progresszíven ható érdekeltségi viszonyok megteremtésére, mőködtetésére is szükség van. A humán erıforrás technikai hátterének fejlesztése, a közintézmények korszerősítése, a közoktatás hatékonyságának növelése érdekében. A felsısokú képzés megerısítése, esetlegesen új szakok bevezetésének feltérképezése, megvalósíthatóságának vizsgálata. A munkaerı-piaci képzés, átképzés fejlesztése, bıvítése az új igényeknek való megfelelés érdekében.
18 18 A megye iskolarendszeren kívüli, felnıttképzési hálózatának is a munkáltatói és piaci igények alapján kell kialakítania képzési kínálatát. Összegzı helyzetértékelés A megyei területfejlesztési koncepció Oktatás-, (szak)képzés-politika altématerületének SWOT-elemzése: Erısségek Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek
19 KULTURÁLIS-MŐVELİDÉSI POLITIKA A kultúra mesterségesen létrehozott fogalom, jelentése szinte minden ember számára más és más. A legtöbben a kultúrán az anyagi és szellemi értékek összességét értik (mővészeti élet eseményei). Ezen vélemény szerint vannak a kultúra termelıi és vannak - ık vannak többségben - a kultúra fogyasztói. A kultúra azonban nem lehet élettıl elvont ismeretek győjteménye. Szoros kapcsolatban kell állnia az emberi élettel, hiszen az emberi lét el sem képzelhetı kultúra nélkül. 1 A kultúrát a legtágabb jelentése alapján kell használni, mely szerint A kultúra az az ontológikus közeg, amelyben az ember él: a humanizált természet, a társadalmi viszonyok rendszere és a sajátosan humanizált emberi szubjektumok világa. 2, vagyis a kultúra az emberi létezés, az emberi világ teljességét jelenti... 3 Azaz a kultúra nem más, mint az ember természethez, társadalomhoz és önmagához való viszonya. Ez a kultúrafogalom már nemcsak az értékek világát foglalja magában, hanem az ember teljes létezését, emberi kapcsolatait, eszközhasználatát, életmódját, viselkedését, tárgyi világát. Dokumentumok elemzése Ilyen megközelítésben az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) stratégiai céljaiból szinte mindegyik érinti a kulturális és mővelıdés-politikát, de hármat kiemelhetünk: - a társadalmi összetartozás, szolidaritás és aktív állampolgári magatartás megerısödése, amely biztosíthatja, hogy valamennyi ember a következı idıszak fejlıdése nyertesének érezhesse magát; - a természeti értékek megırzése, és az erıforrások, valamint a környezeti értékek fennmaradása és a fenntartható fejlıdés elvének megfelelı hasznosulása révén elérhetı, hogy az elıdeinktıl kapott természeti táj és épített környezeti értékeink ápolásával és hasznosításával fejlıdésünk a jövı nemzedéke számára is biztosítsa az egészséges, biztonságos, tiszta környezet és a fenntartható fejlıdés feltételeit; - kiegyensúlyozott területi fejlıdéssel biztosíthatjuk, hogy Magyarország valamennyi állampolgára lakhelyétıl függetlenül azonos eséllyel juthasson hozzá az alapvetı szolgáltatásokhoz, javakhoz és az ország valamennyi települése megmaradva, hagyományait megırizve fejlıdhessen a jövıben is. Gazdag szellemi, kulturális örökség: A magyar kultúra - az ország sajátos geopolitikai helyzetébıl és történelmébıl adódóan - több nagy kultúra integrálásával, keveredésével jött létre. Ennek következményeként sokszínő, innovatív és az értékek befogadására és felhasználására képes kultúra alakult ki. Így 1 Vélemények és viták: A kultúra fogalmáról (Kossuth Kiadó, Bp., 1980.; 49. oldal) Martóti Andor: A kultúra új fogalma c. írásában 2 u.o. 33. oldal, Ágh Attila: Humanizmus és kultúra címő írásában 3 u.o. 28. oldal, Ágh Attila: Humanizmus és kultúra címő írásában
20 20 az ország egyik legnagyobb értéke a kulturális sokszínőség, a több nemzetiség, a több vallás együttélése és keveredése. Éppen ez teszi vonzóvá kultúránkat. A magyar kultúra teljesítményeinek nemzetközi elismerését mutatja a magyar kulturális évadok nemzetközi sikere az unió országaiban. Számos kulturális ágazatban a magyar mővészek teljesítménye a világ élvonalában található. A magyar kultúra különösen sikeres területe a zenemővészet, amely a nagy elıadómővészi iskolák kiemelkedı egyéni teljesítményei mellett a Kodály-módszer sikere révén a mai napig nemzetközileg elismert teljesítményeket produkált a zenei nevelésben. Kiemelkedı értékünk a magyar nyelv. A magyar irodalomnak - nemzetközi sikerei mellett a hazai jelentısége is meghatározó. A rendszerváltás körüli visszaesést követıen jelentısen növekedett a választék mind a könyv-, mind a folyóirat-piacon. A könyvtárak látogatottsága szintén emelkedett. A társadalom anyagi megerısödésével párhuzamosan jelentısen nıtt a kereslet a képzımővészeti alkotások iránt, amint azt az egyre több magángaléria, a mőgyőjtık, mecénások egyre nagyobb száma vagy a képzımővészeti kiállítások elıtt kígyózó sorok mutatják. A magyar kultúra ereje a profik kiemelkedı teljesítményein túl a lakosság egy részének nagyfokú kulturális aktivitásában, a kultúra bázisának szélességében rejlik. Ez az aktivitás felöleli a kultúra egészét; gondoljunk akár az amatır zenekarok és énekkarok nagy számára vagy a táncház-mozgalomra, de idetartozik a 13 magyarországi történelmi kisebbség gazdag kulturális élete is. Jelentıs eleme a magyar kultúrának a határainkon túl élı magyar kisebbségek eleven kultúrája is. A magyar kultúra - sokszínőségének, befogadó jellegének és széles beágyazottságának köszönhetıen - szilárd alapja a gazdaság fejlesztésének is. Ennek fennmaradásához azonban feltétlenül szükséges a kulturális ellátáshoz való hozzáférés erısítése, a kulturális esélyegyenlıtlenség csökkentése a közkulturális infrastruktúra, az alapszolgáltatások fejlesztése révén, valamint a kulturális örökség védelme. Kiemelten fontos továbbá a szocio-kulturális szolgáltatások fejlesztése (kulturális vidékfejlesztés, a közkulturális infrastruktúra fejlesztése, a kulturális alapszolgáltatások hozzá-férhetıségének javítása), illetve a kulturális örökség fenntartható használata (az épített örökség védelme, megırzése, rehabilitációja, esélyegyenlıség a kulturális örökséghez való hozzáférésben). A társadalmi és kulturális tıke növelésére létre kell hozni egy digitális nemzeti kultúrkincs anyagot a nem digitalizált kulturális tartalmakból, másrészt magának az információs társadalomnak a kultúráját is népszerősíteni kell. Az elektronikus kulturális környezetnek lehetıséget kell teremtenie közösségi virtuális terek kifejlesztésére. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) szerint a kulturális politika magába foglalja a közkulturális infrastruktúrát és tudástıkét (közmővelıdési, közkönyvtári, nyilvános muzeális győjteményi, közlevéltári), a mővészeti és az audiovizuális, szakmai területek tevékenységét, szervezeteit, alkotásait, valamint az ingatlan (régészeti és mőemléki) kulturális örökség védelmével és fejlesztésével kapcsolatos közfeladatok ellátását. A fenntartható térségfejlıdés célja, hogy a fejlıdés térségenként oly módon valósuljon meg, hogy a környezeti, kulturális és természeti értékek védelme mellett biztosítsa a lakosság életminıségének fenntartását és javítását, az életminıség javulását eszközként szolgáló gazdaság számára alapot biztosító természeti és kulturális erıforrások harmonikus és kíméletes igénybevételét, figyelembe véve a régiók sajátos adottságait, hagyományait, azokat
Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret
A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013
Részletesebben9. számú melléklet. Az oktatás fejlesztési program kapcsolata a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerettel (NSRK) és az Operatív Programokkal
9. számú melléklet Az oktatás fejlesztési program kapcsolata a Nemzeti Stratégiai Referencia Kerettel (NSRK) és az Operatív Programokkal 1 A Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Átfogó célja:
RészletesebbenA Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása
A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály
RészletesebbenELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS
ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók
RészletesebbenHatáron átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében
Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.
RészletesebbenTerületi kohézió a fejlesztéspolitikában
Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenSZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN
SZAKSZOLGÁLATOK, UTAZÓ TANÁRI HÁLÓZAT MŐKÖDÉSE A KAPOSVÁRI KISTÉRSÉGBEN Táskai Erzsébet 2010 KISKÖRÖS A Bárczi Gusztáv Módszertani Központ szervezeti felépítése Önálló intézményegységek Egységes Gyógypedagógiai
RészletesebbenV., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci
RészletesebbenA programban részvevı és együttmőködı szervezetek száma
V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány Foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, célzott, térségspecifikus foglalkoztatási és képzési programok, különös
RészletesebbenA munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv
A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés
RészletesebbenFEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI
FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM 2014. február 18. Vaszócsik Vilja vaszocsikvilja@lltk.hu FEJÉR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Tervezés eddigi lépései Fejér megyei területfejlesztési
RészletesebbenIntegrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen
Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma
Részletesebbenrségi Foglalkoztatási trehozása
Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenA sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei
A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi
RészletesebbenA Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter. /2007. (...) MeHVM rendelete
A Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter /2007. (...) MeHVM rendelete a Társadalmi Megújulás Operatív Program valamint a prioritásaira meghatározott elıirányzatokból nyújtott az Európai Közösséget létrehozó
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SALGÓTARJÁNI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a salgótarjáni kistérség társadalmi-gazdasági fejlıdésének támogatását a humánerıforrás fejlesztésével
Részletesebbengfejlesztési si Konferencia
Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenRegionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció
Regionális gazdaságtan I. 4. Gyakorlat Innováció Innovációs mutatók az új tag- és a tagjelölt országokban, 2003 1 Magyarország innovációs mutatói az új tag, illetve jelölt országok (NAS-13) átlagához képest,
RészletesebbenFORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008.
HUMÁN N ERİFORR FORRÁS MENEDZSMENT A MAGYAR POSTÁN AKTUALITÁSOK 2008. Elıadó: Kiss Erika Budapest, 2008. május 22. 1/15 A HR ÉS AZ ÜZLETI ELVÁRÁSOK A tökéletes vállalati együttmőködés megvalósítása = VERSENYKÉPESSÉG
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ jún.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenHelyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK
Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners
Részletesebbenkiemelt projekt rmentiség g a gyakorlatban Románia, Szerbia Imre szakmai fıigazgatf november 23.
TÁMOP 1.3.1-07/1 07/1-2008-00020002 kiemelt projekt Nemzetközi zi és s határ r menti együttm ttmőködések támogatt mogatása címőc alprojekt Foglalkoztatáspolitika, határmentis rmentiség g a gyakorlatban
RészletesebbenFehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.
Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenTájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl
Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért!
EGYMI EGYESÜLET avagy Egy mindenkiért mindenki egyért! Az együttmőködés civil gyakorlata az EGYMI egyesület munkájában Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök 2010. március 29. Miért jött létre az
RészletesebbenBARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.
BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz
Részletesebbenc. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1
Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák
RészletesebbenFoglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József
Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,
Részletesebben2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8
A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen
RészletesebbenElmaradott vidéki térségek fejlesztése
Elmaradott vidéki térségek fejlesztése Varga Péter 2010. november 12. Tokaj Kik és miért akarják fejleszteni az elmaradott térségeket? Mert ott élı emberek életkörülményeik javítása érdekében fejleszteni
RészletesebbenVédett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése
Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
SZAKKÉPZÉS ÉS MUNKAERİPIAC WEINPER MÁRIA SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Makrogazdasági kihívások Magyarországon Magas inaktivitással párosuló alacsony foglalkoztatottsági szint Alacsony iskolai végzettség,
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. DECEMBER 11-12. ÜLÉS 2. sz. napirendi pont Tájékoztató a munkaerı-piaci programokról Elıadó: dr. Brebán Valéria fıigazgató PÉCS 2010 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA
RészletesebbenKÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, 2008. Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári Péter c. egyetemi docens A regionális politika szakaszai
Részletesebben1 sz melléklet NFÜ pályázati menetrend NFÜ PÁLYÁZATI MENETREND 1. számú melléklet (forrás: www.nfu.hu)
1.1.1/F Telephelyfejlesztés 2009. március 17,32 TDM 2009. március 3,8 5.1.3 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése 2009. március 10,71 Akadálymentesítés 2009. március 7,59 Belterületi utak fejlesztése 2009.
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMagyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.
Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük
RészletesebbenA kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán
A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,
Részletesebbenziesedése az informáci
NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenRegionális politika 6. elıadás
1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,
RészletesebbenA különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.
A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések
RészletesebbenRegionális politika 2. gyakorlat
1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni
Részletesebbenregionális politika Mi a régió?
Európai Uniós ismeretek Regionális politika Mi a régió? Régió alatt egy sajátosságokat felmutató, valamilyen közös jellemzıket magába foglaló, s ezek alapján földrajzilag elhatárolható területi egységet
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenKISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.
KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenRegionális gazdaságtan 10. elıadás
1 Regionális gazdaságtan 10. elıadás Regionális fejlesztési programok Magyarországon Regionális fejlesztési célú pályázati lehetıségek 2 EU-s támogatások: A támogatás egy része az EU költségvetésébıl származik,
RészletesebbenSSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért
SSDL Service Skills Driving Licence Képzés a foglalkoztathatóság javításáért SZTMK Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) szolgáltatóipari
RészletesebbenA flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei
A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenTÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza
TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei 2009-2010-ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza 2007-2008. évi AT TÁMOP 2-TIOP 3. TISZK TÁMOP 2.2.3 6 régió 31 pályázó,
Részletesebbenkezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi
4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt
RészletesebbenA NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM
REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı
ISKOLAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM Bevezetı A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. -a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással
RészletesebbenElıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére
1 Elıterjesztés a Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat 2011. április 12-i ülésére Tárgy: A Wunderland Óvoda Esélyegyenlıségi programjának módosítása Elıterjesztı: Dr. Józan-Jilling Mihály elnök Elıterjesztést
RészletesebbenA hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására
A hazai pályaorientációs rendszer megújítása az élethosszig tartó tanulás támogatására 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Katona Miklós projektvezetı Életpályák HAGYOMÁNYOS Egy
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenFoglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével
Foglalkoztatás kifehérítése az EU-s források igénybevételével Összefoglaló 1. A TÁMOP foglalkoztatási szelete - rövid áttekintés 3. Eredmények, tervek 2010-re 5. A TÁMOP viszonya az árnyékfoglalkoztatáshoz
RészletesebbenEmberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés. Dr Gısi Zsuzsanna
Emberi Erõforrás Menedzsment Bevezetés Dr Gısi Zsuzsanna A tárgy célja A humán erıforrás menedzsment tárgy azokat az iskolákat, elméleteket és módszereket mutatja be, amelyek a munkaszervezetekben dolgozó
RészletesebbenSopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı és önként vállalt feladatai A B C 360000 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 370000 Szennyvíz győjtése, tisztítása, elhelyezése 381103 Települési hulladék
RészletesebbenSzelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei
Szelekciós problémák a szakképzésben és ennek következményei MTA KEB és Tárki-Tudok közös mőhelykonferencia Idıpont: 2011. március 3. Helyszín: MTA Tanulói összetétel Szövegértés kompetenciamérés 2008
RészletesebbenIntézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében
Intézkedések a válság foglalkoztatási hatásainak mérséklése érdekében Szőcs Erika Szociális és munkaügyi miniszter Foglalkoztatási feszültségek kezelése - alapelvek Az állami segítségnyújtás feltétele
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenDR. SZALÓK CSILLA 1. Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba
DR. SZALÓK CSILLA 1 Az idegenforgalmi kisvállalkozások oktatásának integrálódása a graduális felsıoktatásba I. Kicsi vállalkozás az idegenforgalomban Kicsi az idegenforgalomban mást jelent. Az Európai
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
RészletesebbenEURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS
TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt
RészletesebbenTIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal
RészletesebbenA területfejlesztés intézményrendszere
A területfejlesztés intézményrendszere 10. elıadás Regionális politika egyetemi tanár Törvény a területfejlesztésrıl és rendezésrıl (1996. XXI: tv. (III.20.)) Alapelvek és feladatok Alapelv: felkészülni
RészletesebbenSzám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat
Szám: VI. 866-2/2010. Alapító Okirat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése és Szedres Község Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9.
RészletesebbenÖnálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/
Kiskırös 2010 Önálló intézményegységek: egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény nevelési tanácsadó /iskolapszichológia,pályaválasztás/ óvoda, általános iskola, fejlesztı iskola speciális és készségfejlesztı
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenTÁMOP / )
1 TÁJÉKOZTATÓ az Európai Unió támogatásával a 2007-2013 évi Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében megvalósuló TÁMOP 1.1.1 Megváltozott munkaképességő emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának
RészletesebbenA szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14
A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás
RészletesebbenÁpolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató
Ápolás Betegellátás Alapszak PEDAGÓGIA I/8. Deutsch Krisztina szakoktató KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY Jogszabályok a képzésben 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
RészletesebbenMiért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon. Rosta Sándor és Dani Barbara
Miért lehet a Balaton régió TDM mintarégió Magyarországon Rosta Sándor és Dani Barbara Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság MT Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság TDM rendszer célja
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenKistérségi kulturális stratégia tervezése
Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.
RészletesebbenA térségfejlesztés modellje
Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje
RészletesebbenA Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálatról Az intézmény küldetése A magyarországi
RészletesebbenEGYMI EGYESÜLET. Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21
EGYMI EGYESÜLET Hogyan tovább EGYMI-k? Radicsné Szerencsés Terézia egyesületi elnök Budapest, 2012. május 21 Szeretettel köszöntjük a szakmai nap résztvevıit! 2012. Május 21 1 Az Országos EGYMI Egyesület
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai
RészletesebbenESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE
A GÁBOR DÉNES FİISKOLA ESÉLYEGYENLİSÉGI TERVE 2007-2011 A Gábor Dénes Fıiskola (a továbbiakban Fıiskola) esélyegyenlıségi terve az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003.
RészletesebbenSZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
KÖSZÖNJÜK A MAGYAR ÁLLAM ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁT SZENTANNAI SÁMUEL KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZENTANNAI KÖZÉPISKOLA ÁLTAL VEZETETT KONZORCIUM SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSE
Részletesebbenképzési és kimeneti követelményei
Közoktatási vezetı és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szak megnevezése: Közoktatási vezetı és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
Részletesebben