Országos területi helyzetkép

Átírás

1 Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Országos területi helyzetkép Összefoglaló november

2 Országos területi helyzetkép Összefoglaló Készítette a VÁTI - Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. Területi Tervezési és Értékelési Iroda Területi Elemzési és Értékelési Osztály az NFGM Területfejlesztési Főosztály megbízásából Budapest, november

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETŐ... 4 I. HOSSZÚ TÁVÚ ÁTFOGÓ OTK CÉLOK... 5 I.1. Területi versenyképesség... 5 Gazdasági alaptényezők... 5 Gazdasági teljesítmény... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar, energetika... 9 Építőipar Szolgáltatások Turizmus Képzés Közlekedés és kommunikáció I.2 Területi felzárkózás Demográfia Életkörülmények Társadalmi szolgáltatások I.3 Fenntartható térségfejlődés Levegőminőség Vízminőség Hulladékgazdálkodás Kármentesítés Természetvédelem Műemlékvédelem I.4 Területi integráció Európába Társadalom Gazdaság Környezetvédelem és infrastruktúra A magyar régiók az Európai Uniós térben I.5 A régiók helyzete II. KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK AZ OTK-BAN II.1. Az OTK térségtípusok helyzete Budapesti metropolisz térség Fejlesztési pólusok Külső és belső perifériák, elmaradott térségek Tisza-térség Duna mente Határmenti térségek Tanyás térségek Aprófalvas térségek Nemzeti kisebbségek által lakott vidékies térségek Magas arányú cigány népességgel rendelkező térségek II.2. A Balaton-térség négy éves értékelése TÉRKÉPEK JEGYZÉKE ÁBRÁK JEGYZÉKE TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

4 BEVEZETŐ Az Összefoglaló az Országos területi helyzetkép című szakmai dokumentum legfontosabb megállapításait ismerteti. A dokumentum egyéves időtávban tényszerű, elemző tájékoztatást nyújt a hazai térszerkezet alakulását befolyásoló társadalmi, gazdasági, környezeti, műszaki infrastrukturális helyzetről és ahol értelmezhető volt ott e tényezők rövidtávú dinamikájáról. Az Országos területi helyzetkép dokumentum továbbá támogatja a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvényben előírt, négyévente elkészítendő, a területi folyamatokról és a területfejlesztési politika alakulásáról szóló Országgyűlési Beszámoló előkészítésének munkálatait, az éves vizsgálatok eredményei hatékonyan épülnek be a négy éves átfogó országos területi értékelésbe. Az évenkénti területi helyzetkép szerkezete az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) célkitűzéseihez igazodik, annak öt hosszú távú célján alapul: Térségi versenyképesség, Területi felzárkózás, Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, Területi integrálódás Európába, Decentralizáció és regionalizmus. A területi helyzetkép módszertana és lehetőségei miatt a teljes OTK célrendszert befolyásoló területi tényezők mindegyike nem volt elemezhető, de az országos szinten releváns tényezőcsoportok igen, azok elhelyezhetők voltak az OTK szerinti szerkezetben. Az Összefoglalóban önálló egységként jelenik meg a Balaton-térség területi folyamatainak, fejlesztési támogatásainak és területfejlesztési intézményrendszerének négy éves ( közötti) időtávú területi elemzése és értékelése. Ez a fejezet alapvetően eltér a többitől, mivel a 4 éves Országgyűlési Beszámolóra való felkészülés jegyében egyfajta főpróbája a hosszabb időtávú komplex területi értékelésnek egy kiemelt térségtípusban. Az elemzések az adatok aktuális rendelkezésre állása miatt a 2006-os évre vonatkoznak. Dinamikai szempontból a dokumentum az egy évvel korábbi (2005) helyzethez vonatkoztatott térszerkezeti változásokat is vizsgálja, azokban az esetekben, ahol ennek relevanciája van. Az Országos területi helyzetkép módszertanilag a Területfejlesztési Megfigyelő és Értékelő Rendszeren (T-MER), mint a területfejlesztési politika céljait segítő területi monitoring, elemző, értékelő modellen nyugszik. A T-MER a területfejlesztés tervezési és értékelési tevékenységének olyan eszköze, amely informatikailag az Országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszer (TeIR) részét képezi, de önálló értékelő módszerekkel bír. Az Országos területi helyzetkép szakmai anyaga a területi értékelések koncepcionális megalapozásaként életre hívott Területi Értékelési Rendszer (TÉR) részeként, annak egy önálló elemeként jött létre. A területi helyzetkép további feladata, hogy a különböző kormányzati területi elemzési-értékelési feladatokat támogassa, azok alapjául szolgáljon, egyben biztosítsa a területi folyamatok éves rendszerességgel történő megfigyelését, és a területfejlesztési politika területi tervezési dokumentumainak megalapozását. 4

5 I. HOSSZÚ TÁVÚ ÁTFOGÓ OTK CÉLOK I.1. TERÜLETI VERSENYKÉPESSÉG Gazdasági alaptényezők A nemzetgazdaság dinamikáját jól érzékeltető mutató a GDP-re jutó beruházások aránya. E tekintetben Magyarországon 2006-ban a GDP 15-t fordították beruházásokra, jelentős területi különbségekkel. Az ágazatok közül a mezőgazdaságra jutott a legkevesebb beruházás, csupán 3. A beruházások harmadát az iparban és az építőiparban, 64-át pedig a tercier szektorban realizálták. (1. ábra) 1. ábra: 1 millió Ft GDP-re jutó beruházások megoszlása a nemzetgazdaság szektoraiban, millió Ft GDP-re jutó beruházások megoszlása a nemzetgazdaság szektoraiban, Ft Somogy Hajdú-Bihar Komárom-Esztergom Heves Tolna Nógrád Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Zala Pest Veszprém Fejér Csongrád Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Bács-Kiskun Baranya Vas Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások Győr-Moson-Sopron Budapest Az 1000 főre vetített gazdasági társaságok száma a legnagyobb a fővárosban, illetve az agglomerációjában: a legmagasabb értéket a budapesti és a budaörsi kistérségben éri el, míg az ország keleti és déli területein alacsony értékű. Az ország leghátrányosabb helyzetű, perifériális fekvésű térségeiben gyakorlatilag nulla. A magyar gazdaság szerkezete a bruttó hozzáadott érték ágazati megoszlása alapján a fejlett országokhoz hasonlóan a tercier szektor túlsúlyát mutatja ban a primer szektor adta az értéktermelés 4,1-t, az ipar és építőipar együttesen 30,1-át, a szolgáltatások 65,8-át. A fejlett szolgáltatásokban tapasztalható koncentrálódási folyamat a főváros és a vidék közti különbségek növekedésével jár, a dinamikus ágazatok egyre inkább a gazdaságilag legfejlettebb Budapesten összpontosulnak. A feldolgozóipari termelékenység területi különbségei igen nagyok, s további területi differenciálódást jeleznek: az első helyen álló Győr-Moson-Sopron megyei feldolgozóipar termelékenysége több mint háromszorosa a megyei rangsort záró Tolna megyei mutatónak. A gazdaság egészének teljesítményét, dinamikáját meghatározó húzóágazatok az értéktermelés közel egyharmadát képviselték. Ezek elsősorban a modern feldolgozóiparral rendelkező Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megyében, valamint a fejlett szolgáltatásoknak köszönhetően a fővárosban helyezkednek el. A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémája, hogy a gazdasági aktivitás igen alacsony (átlag 62), és emellett jelentősek a területi különbségek is. (1. térkép). A legmagasabb aktivitás Zala és Vas megyére jellemző (68), de az átlagot meghaladó a Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon is. A keleti és déli régiók jelentősen elmaradtak ettől, több megyében az aktivitási ráta 55 körüli, azaz közel minden második munkaképes korú (15-64 éves) lakos tekinthető inaktívnak. A nyugat-kelet megosztottság talán semmilyen más tényezőben nem jelenik meg olyan markánsan, mint a lakosság aktivitásában. 5

6 1. térkép: A gazdasági aktivitás megyei különbségei, 2006 A gazdasági aktivitás megyei különbségei, 2006 Jelmagyarázat: 65,1-68,7 61,4-65,1 59,1-61,4 55,7-59,1 55,0-55,7 A kutatás-fejlesztési ráfordítások nagyfokú területi koncentrációt mutatnak. A K+F eleve a nagyvárosi agglomerációkban, egyetemi vonzáskörzetekben jellemző. Hazánkban azonban - főként a vállalati K+F-ben - Budapest súlya ehhez képest is rendkívül magas és növekvő tendenciájú: között 0,5 százalékponttal emelkedett. 2. térkép: A magán és az állami K+F-ráfordítások, 2006 A magán és állami K+F ráfor dítások megoszlása, 2006 Jelmagyarázat millió Ft Magán Állami Az állami K+F források meghatározóak (55), de már növekvő tendenciát jelez a vállalati K+F ráfordítások aránya is ban Budapesten, Veszprém és Bács-Kiskun megyében a források már több mint fele a magánszférából származott. (2. térkép) 6

7 Gazdasági teljesítmény Magyarországon az egy főre jutó GDP 2006-ban 2364 ezer Ft volt, ezt az átlagot Budapest értéke 220-al múlta felül. A főváros kiemelkedő értéke mellett csupán Komárom- Esztergom, valamint Győr-Moson-Sopron megye értéke haladta meg kis mértékben az átlagot, az összes többi megye alatta maradt annak. A főváros-vidék eltérések mellett a nyugat-kelet különbségek is szembetűnők: a fejlettségi rangsor első négy megyéje dunántúli, míg a fejletlenebbek mind Észak-Magyarországon és az Alföldön találhatók (3. térkép). A növekedési dinamika tekintetében is a nyugati, fejlettebb megyék emelkednek ki: Vas, Győr- Moson-Sopron, valamint Fejér megye és Budapest produkált az átlagosnál magasabb GDP/fő növekményt, nagyban hozzájárulva ezzel a további polarizálódáshoz. 3. térkép: Egy főre jutó bruttó hazai termék, 2006 Egy főre jutó bruttó hazai termék, 2006 Jelmagyarázat: ezer Ft A termelékenység és versenyképesség egyik legfontosabb mutatója az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték (4. térkép), ami Budapesten az országos átlag (5,3 millió Ft) kétszeresét is meghaladja. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében azonban még az országos átlag kétharmadát sem éri el. 7

8 4. térkép: Termelékenység, 2006 Termelékenység, 2006 (Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték) Mezőgazdaság Jelmagyarázat: millió Ft 10,3 4,3-5,6 3,8-4,2 3,3-3,7 3,2 A gazdaság ágazatait vizsgálva megállapítható: a 2006-ban előállított bruttó hozzáadott értékből 4,1-kal részesedett, ami az előző évihez képest kismértékű csökkenést jelent ban Békés, Bács-Kiskun, Tolna és Somogy megyében volt a mezőgazdaság aránya a GDP-ből több mint 10. Az agrárvállalkozások esetében a vállalkozási aktivitás (5. térkép) kistérségi szinten jelentősen differenciált. 5. térkép: Mezőgazdasági vállalkozások aránya az összes 8

9 A mezőgazdaságra való ráutaltság erősebben összekapcsolódik a periférikus helyzettel és a relatív elmaradottsággal. Az országban mindössze 19 olyan kistérség volt 2006-ban, ahol a vállalkozásoknak legalább 15-a mezőgazdasági tevékenységet folytatott. Ezeknek több mint fele az Alföldön (harmaduk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében), ötöde pedig Dél- Dunántúlon található. A foglalkoztatottaknak mindössze 4,8-a dolgozott a mezőgazdaságban. A legtöbb mezőgazdasági kereső a hátrányos helyzetű térségekben: a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon dolgozik. Arányuk viszont már egy megyében sem éri el a 10-ot. Az Észak-dunántúli megyékben csökkent a mezőgazdaságból élők száma ban a földhasználat (2. ábra) alapvetően nem változott, a természeti adottságokhoz igazodva a szántóterületek domináltak. A mezőgazdaság legpiacképesebb ágazatainak (szántó, szőlő, gyümölcsös) kiterjedése gyakorlatilag változatlan, a természetvédelmi szempontból jelentős gyepek és nádasok kiterjedése azonban csökkent. Az innen kivont területek elsősorban a művelés alól kivont területeket gyarapították, ennek növekedése 2,8- os volt ( ha). 2. ábra: Földhasználat, Földhasználat, Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Erdő Nádas Halastó Művelés alól kivett terület Az intenzívebb növénytermesztésre használt területeken belül (szántó, konyhakert, gyümölcsös és szőlő művelési ágak összterülete) a műtrágyázott területek aránya 2006-ban 61,3-ról 60,0-ra csökkent. A legmagasabb értékeket a legintenzívebb növénytermesztést folytató térségekben találjuk: Baranya megyében 84, mellette Tolna, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy megyékben 70 feletti ez az arány. Ipar, energetika Bár az ipari termelés csökkent, továbbra is a nemzetgazdaság meghatározó ágazata: a GDP 25,3-át termeli ki. Az ipari bruttó hozzáadott érték kétharmadát a Közép-magyarországi, illetve a Nyugat- és Közép-dunántúli régiókban hozták létre 2006-ban. Az ipari foglalkoztatottak száma alig változott, mindössze ötezer fővel bővült, így 1,27 millió főt foglalkoztat az ágazat. Az iparban foglalkoztatottak az összes foglalkoztatott 32-át tették ki 2006-ban. Komárom- Esztergom megyében a foglalkoztatottak közel fele az iparban dolgozott, de Győr-Moson- Sopron, Fejér, Heves, Vas és Veszprém megyében is meghaladta a 40-ot. Legalacsonyabb az arány Budapesten, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyében. Az ipari 9

10 beruházások reálértéken 8,8-kal csökkentek között, elsősorban Közép- és Nyugat-Dunántúlon, de visszaesett az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régióban is. Egyedül Budapest iparának fejlődése volt jelentős. A hazai gazdaság energia import függősége továbbra is jelentős, amit csak növel a szénhidrogén tüzelésű erőművek terjedése ban építés alatt állt a Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű, mely világviszonylatban is az egyik legkorszerűbb erőműnek számít rövidesen. Ezen kívül a szélerőművek térhódítása jellemzi leginkább a szektort ban Mezőtúron, Törökszentmiklóson, Mosonmagyaróváron, Felsőzsolcán és Csetényben helyeztek üzembe összesen 10 szél tornyot, mintegy kw teljesítménnyel. (6. térkép) 6. térkép Magyarországi működő erőművek helye a térszerkezetben Magyarországi működő erőművek helye a térszerkezetben, 2006 U U U U U U U U U U U U U U U U U &V Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium $T U &V U U U U U U U U U U U U U U U $T &V U Jelmagyarázat vízerőmű szél er őmű biomassza - faapríték erőmű biomassza - növényi ol aj maradványt felhasználó erőmű biogáz erőmű biomassza - távfűtésre haszn. lignit/szén erőmű atomerőmű olaj/gázolaj/tüzelőolaj erőmű földgáz erőmű 220 kv-os távvezeték 400 kv-os távvezeték 750 kv-os távvezeték Az ipari tevékenység egyik fontos környezeti hatása az ipari légszennyező-anyagok kibocsátása. A kén-dioxid (SO 2 ) és a szén-monoxid (CO) kibocsátása a technológiai fejlesztések hatására 2006-ban enyhén csökkent, míg a nitrogén-oxidok (NO x ) és az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátása a gépjárművek számának és az összes üzemanyagfogyasztás emelkedése miatt tovább nőtt. A kibocsátás továbbra is az egykori ipari tengely iparvárosaiban a legnagyobb. (7. térkép) 10

11 7. térkép: Főbb ipari légszennyező anyagok kibocsátása, 2005 Főbb ipari légszennyező anyagok kibocsátása, 2005 Kén-dioxid Ajka # Oroszlány # Százhalombatta # Dunaújváros # Visonta # Nitr ogén-oxi dok # Berente # Miskolc Tiszaújváros # # # Lábatlan Vác Visonta # # # Gödöllő Oroszlány Budapest # # # # Dabas Ajka Százhalombat t a # # Dunaújváros # Berente Tiszaújváros Orosháza # Szén-monoxid Berente # # Ózd Beremend # Szilárd anyag Or oszlány # Visonta # Budapest # # Gödöllő Várpalota # # Dunaújváros Ber emend # Alapadatok forrása: KvVM, OKI R Dunaújváros # Jelmagyarázat # 1000 tonnánál többet kibocsátó település tonna < < Az üvegházhatású gázok kibocsátását jellemző hazai nettó üvegházgáz-potenciál ban az előző évinél 2-kal volt alacsonyabb, kt széndioxid-egyenérték. A teljes kibocsátás több mint háromnegyede az energiaszektort terheli, míg a mezőgazdaságot 11, az ipart 8, a hulladék-szektort 5. Építőipar A korábban dinamikusan bővülő ágazatnak számító építőipar 2006 évi teljesítménye elmaradt más gazdasági ágakétól és reálértéken nem érte el a évi értéket. A GDP 4,8-át termelte ki 2006-ban. Az építőipar területi szerkezetére a koncentráltság jellemző ban a Közép-magyarországi régió az építőipari GDP 41-át termelte ki. Az építőipar a kevésbé fejlett térségekben nagyobb GDP részesedéssel rendelkezik, ez alól egyedül Pest megye tekinthető kivételnek. Az építőipari beruházások nagyságát jelentős mértékben befolyásolja az autópálya építés, aminek területi hatása is kimutatható. Részben ennek is köszönhető, hogy Pest, Zala és Hajdú-Bihar megye részaránya a beruházások terén számottevően nőtt, míg Heves, Veszprém és Somogy megye súlya csökkent. Szolgáltatások Az ágazat részaránya folyamatosan növekszik, s egyre fontosabb szerepet tölt be mind a foglalkoztatásban, mind az értéktermelésben ban a foglalkoztatottak 62,9-a dolgozott a szolgáltatásokban, ami több mint 3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest. A GDP-ből a szolgáltatások 2006-ban 65,8-kal részesedtek. Területileg a főváros jelentősége kimagasló, de az urbanizált térségek, pl. regionális központok súlya is nőtt. A szolgáltatások kisebb területi különbségeket mutatnak, míg a fejlett üzleti szolgáltatások esetében nagyobbak a területi egyenlőtlenségek (Budapest-vidék, nyugat-kelet, nagyvárosi - rurális térség esetén), mivel azok a népesebb településeken összpontosulnak. A kereskedelem ágazat évi teljesítménye a nemzetgazdasági átlagot meghaladta, 0,5 százalékponttal nőtt az ágazat GDP-részaránya, s 2006-ban a bruttó hozzáadott-érték 11,4-1 A nettó üvegházgáz-potenciál a CO2, CH4, N2O, HFC, PFC és SF6 vegyületek szén-dioxid egyenértékben - nemzetközileg egységesített módszertan alapján - számított összemissziója. 11

12 át adta. Jellemző folyamat a bevásárlóközpontok és hipermarketek számbeli gyarapodása ban az ország területén összesen 177 bevásárlóközpont és hipermarket működött, számuk egy év alatt 14-kal (22 egységgel) nőtt. Területileg szembetűnő Budapest túlsúlya, különösen a nagykereskedelem és a gépjármű-kereskedelem terén. A Közép-magyarországi régió a foglalkoztatottak száma és a bruttó hozzáadott érték alapján is kiemelkedik (44, illetve 58) a többi régió közül, a megyék között viszont alig van különbség. A fejlett gazdaságok a legdinamikusabban növekvő szektora a fejlett üzleti szolgáltatások köre (pénzügyi közvetítés, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások). Ebben a szolgáltatás kategóriában a GDP 22,3-át állították elő 2006-ban, ami 0,5-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Pest, Komárom-Esztergom, Zala és Vas megyében 1-2-kal nőtt a fejlett üzleti szolgáltatások GDP-hozzájárulása. Területileg ezek a tevékenységek koncentráltan, elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban összpontosulnak. Turizmus Az ágazat területi szerkezetét specializáltsága, a vonzerő határozza meg. A 8. térképen is jól kirajzolódnak a turisztika jelentős attrakciós körzetei. A vendégforgalom területi különbségei 2006-ban alig változtak: a kistérségi rangsor élén továbbra is a nemzetközileg legismertebb és legversenyképesebb gyógyfürdők kistérségei (hévízi, csepregi /Bükfürdő/, hajdúszoboszlói, siklósi /Harkány/, gyulai, sárvári, zalakarosi), a Balatont körülvevő kistérségek illetve Sopron, Eger, Gárdony térsége állnak. 8. térkép: Az ezer főre jutó vendégéjszakák számának kistérségi különbségei Magyarországon, 2006 Az 1000 főr e jutó vendégéjszakák számának kistérségi különbségei Magyarországon 2006-ban Jelmagyarázat kiemelt üdülőkörzet 1000 főre jutó vendégéj (db) 500 alatt felett Az országos vendégforgalom 42-a összpontosul a két legfontosabb célterület, Budapest; illetve a Balaton térségébe. Ugyanakkor a belső és külső perifériális fekvésű területek turisztikai szempontból továbbra is elhanyagoltak. Az átlagos tartózkodási idő a nemzetközi folyamatokkal összhangban csökken. Az 1000 főre jutó szálláshely-kapacitás hasonló területi szerkezetet mutat. A szálláshelyekkel legjobban ellátott térségek a Balaton körzete, továbbá a fontosabb idegenforgalmi célterületeket tömörítő kiemelt üdülőkörzetek, pl. a Sopron- Kőszeghegyalja, a Mátra-Bükk, valamint a Mecsek-Villány. A kapacitások erős területi koncentráltságára, illetve az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztési szükségleteire világít rá az alacsony szálláshely-ellátottságú kistérségek nagy száma és az országon belüli egyenletes eloszlása. 12

13 Képzés A gazdasági versenyképesség alapvető tényezője a megfelelő képzettségű munkaerő. A demográfiai folyamatokkal összhangban, tovább csökkent az iskolások száma. Az általános iskolákban ez a csökkenés 3,5-ot jelent a megelőző évhez képest. Arányaiban a legkisebb csökkenés (2,7) Közép-Magyarországot jellemezte, de a Közép-Dunántúlon 4,7, a Déldunántúli és a Dél-alföldi régióban 4,3-4,3-os volt a csökkenés egy év alatt. Az általános iskolák száma országosan 23-mal csökkent 2005-höz képest, egyedül a Középmagyarországi régióban nőtt (5-tel) végére már 1104 olyan települése volt az országnak ahol nem működik helyben általános iskola, és 1766, ahol csak egy intézmény működik. Ezekben az alábbi térképen is jól azonosítható, aprófalvas térségekben további létszámcsökkenés várható, és egyre több településen merül fel a térségi összefogással történő oktatás megszervezése. A középfokú oktatásban a szakközépiskolák és gimnáziumok együttes tanulói létszáma 443 ezer főre növekedett, miközben a szakképzésben egyre kevesebben, 2006-ban már csak 129 ezren vettek részt. 9. térkép: Hallgatói létszámok változása a felsőoktatásban 2006 A felsőoktatásban 11 ezer fővel, 414 ezerre csökkent a hallgatók létszáma, ezen belül a nappali tagozaton 223 ezerről 216 ezerre. A csökkenés ellenére a felsőoktatás főváros központúsága továbbra is igen jelentős, 2006-ban a hallgatók 44-a itt tanult. Budapest és Gödöllő esetében csökkent legnagyobb mértékben (több mint ezer fővel) a hallgatók száma, míg Pécs és Debrecen hasonló mértékű növekedést tudott felmutatni az előző évhez képest. (9. térkép) Közlekedés és kommunikáció A gyorsforgalmi úthálózat 2006-ban jelentősen fejlődött: nyolc autópálya-szakasz került átadásra, összesen 172 km hosszúságban, az M3-M35, és az M6, M7 sz. autópályákon. Bekapcsolódott a gyorsforgalmi hálózatba Nyíregyháza és Debrecen, az M5-ös autópálya pedig elérte az országhatárt. Az év végére az ország gyorsforgalmi hálózata már 914 km hosszú volt. A főútvonalhálózat-fejlesztés viszont háttérbe szorult: az első- és másodrendű főútvonal-hálózaton mindössze 51 km-nyi útépítés történt 2006-ban (ennek ¾-e a 2. sz. főút burkolatmegerősítő beruházása volt). 13

14 A fejlesztések a regionális elérhetőség javulásában is megmutatkoztak (10. térkép). Az M3- M35 továbbépítésével jelentősen javult a keleti, észak-keleti országrész főváros felöli megközelíthetősége. Az M5-M7 továbbépítésével és a tranzitforgalom autópályára terelésével érezhetően javult az ott élők életminősége. Probléma ugyanakkor továbbra is, hogy a keresztirányú kapcsolatok nem változtak kellő mértékben, így például a dunaújvárosi és a szekszárdi híd megépítése a hozzá csatlakozó autóutak hiánya miatt önmagában nem fejtheti ki az elvárt hatásokat. 10. térkép: Gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége A rendelkezésre álló vasúthálózat hossza 2006-ban nem változott. Ugyanakkor a vasúti közlekedés esetén a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében már korábban megkezdődött a vasúti pályák, és a hozzájuk kapcsolódó létesítmények, állomások, átjárók korszerűsítése, amelynek keretében a kiemelt törzsvonalakhoz tartozó pályafelújítások történtek. Több helyen 2001-től egészen 2015-ig folynak az átépítések a sebesség és a biztonság fokozása érdekében, a Budapest Hegyeshalom, a Budapest Cegléd Lökösháza, valamint a Boba Bajánsenye fővonalakon (ezeken 2006-ban is dolgoztak). Kimondottan 2006-ban átadott vasúti fejlesztés az Ács-Győrszentiván közötti beruházás volt, ahol nyílt vonali vágányépítés, vágányrostálás, villamosítás és zajvédő falak építése történt. A vízi közlekedés terén továbbra is a legfontosabb feladat a Duna 2,5 m merülésű hajókkal történő hajózhatóságának biztosítása. Jelenleg ennek a hazai Duna szakasz nem tesz eleget, a sekély meder és az alacsony vízszint miatt 2006-ban a Dunán 142 napon, a Tiszán 107 napon kellett korlátozni a hajóforgalmat. A belvízi közlekedésben 2006-ban szállított 7,3 millió tonna áru mindössze 1-a adódott a belföldi forgalomból, 39-a az exportból, 15-a az importból, és 45-a pedig az átmenő forgalomból. A légi közlekedés jelentősen fejlődik, 2006-ban már 6 nemzetközi forgalmú repülőtér működött az országban. A jelentősebb vidéki repülőtereken (Sármellék, Debrecen, Győr-Pér) összesen mintegy 100 ezer utas fordult meg. Budapest- Ferihegy forgalma 8,4 millió volt. Az internet hozzáférés aránya Budapesten és agglomerációjában, és a nagyvárosok környékén lényegesen nagyobb, mint a rurális térségekben. A 100 lakosra jutó internet 14

15 hozzáférések számában 10-szeres különbségek is tapasztalhatók. Míg Budapesten minden hatodik lakosra jutott internet előfizetés, addig a legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező baktalórántházai, fehérgyarmati és bodrogközi kistérségekben csak minden lakosra jutott egy előfizetés. (11. térkép) 11. térkép: A 100 főre jutó internet előfizetések száma, lakosra jutó inter net előfizetések száma, 2006 Jelmagyarázat Előfizetések száma

16 I.2 TERÜLETI FELZÁRKÓZÁS A társadalmi különbségek, leszakadás vagy felzárkózás elsősorban a lakosság demográfiai, életkörülményeiben és az ehhez szorosan kapcsolódó szociális és közmű ellátásban, elérhetőségben érhető tetten. Demográfia Magyarország lakossága 2006 végén fő volt, fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. 12. térkép: Kistérségtípusok a évi demográfiai folyamatok alapján Kistérségtípusok a 2006.évi demográfiai folyamatok alapján Jelmagyarázat a szül etés/hal ál ozás, a belföl di vándorl ások egyenlege, és a tényleges népeségváltozás természetes szaporodás+bevándorlás=népességnövekedés természetes fogyás+bevándorlás=népességnövekedés természetes fogyás+bevándorlás=népességcsökkenés természetes szaporodás+elvándorlás=népességcsökkenés természetes fogyás+elvándorlás=népességcsökkenés Az országosan 0,1-os csökkenés leginkább Észak-Magyarországot érintette, ahol 2006-ban 0,8-os, 10 ezer fős volt a népességcsökkenés, a régiók közül egyedül Közép- Magyarországon éltek többen, mint egy évvel korábban. A népességváltozás egyik fő tényezője a természetes fogyás, amely országosan 3,2 -es volt, csak az ország településeinek ötödében (635) volt pozitív a születések és halálozások egyenlege. A kistérségek közül a természetes szaporodás a főváros agglomerációjában volt a legmagasabb (budaörsi, érdi, veresegyházi). A természetes fogyás pedig 2006-ban három aprófalvas kistérségben (letenyei, szobi, őriszentpéteri) volt a legnagyobb. A népességszám alakulását alakító másik tényező a vándorlás. A természetes fogyásból származó 32 ezres veszteséget a nemzetközi vándorlásból származó 21 ezer fős többlet ellensúlyozta. A belföldi vándorlásban a legnagyobb nyereség a veresegyházi kistérségé (3,7), elsősorban a fővárosból való kiköltözés eredményeként. Az elvándorlás leginkább Észak-Magyarország és Észak-Alföld kistérségeit sújtotta, a bodrogközi kistérségben 1,7-os volt a veszteség. A vándorlások iránya szerint 2006-ban is a főváros és agglomerációja volt a fő célterület. Életkörülmények A munkanélküliségi ráta országosan 5,4 volt a éves korosztály létszámához viszonyítva (13. térkép) ban az egymás szomszédságában elhelyezkedő abaúj-hegyközi, bodrogközi és encsi kistérségekben volt a legmagasabb a ráta, a évesek 18,8-20,5-a volt regisztrált álláskereső. Ezzel szemben a budaörsi kistérségben csak 1,4-os volt a ráta. A 16

17 Balatontól északra és a főváros tágabb, keleten Szolnokig - Egerig nyúló agglomerációjában a vidéki átlagnál jobban csökkent, és 2006 végén az átlagnál alacsonyabb szintű is volt a munkanélküliség. 13. térkép: A munkanélküliség szintje (2006), és alakulása között A munkanélküliség szintje (2006) és alakulása, Jelmagyarázat regi szt rált ál l áskeresők száz évesre j utó aránya (2006) és vált ozása ( ) vidéki átlag alatt i munkanélküliség, 2005-ben csökkenés vidéki átlag alatt i munkanélküliség, 2005-ben növekedés vidéki átlag feletti munkanélküliség, 2005-ben csökkenés vidéki átlag feletti munkanélküliség, 2005-ben növekedés Országosan nominális értékben 9,4-os volt az egy lakosra jutó jövedelmek emelkedése, ami a 3,9-os inflációt figyelembe véve 5,5-os reálnövekedést jelentett (14. térkép). Legkedvezőbb helyzetben azok a kistérségek vannak, ahol átlagon felüli az adófizetők aránya a népességen belül, és az egy adófizetőre jutó jövedelem nagysága is átlagon felüli. Ezek a térségek összefüggő területet alkotnak Budapesten és környékén, illetve az onnan kiinduló tengelyek mentén Győr, Veszprém, Eger, Paks irányába, valamint az osztrák határ mentén. A többi régióban csak a nagyvárosok kistérségei emelkednek ki környezetükből: Pécs, Szeged, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Tiszaújváros. 14. térkép: Egy lakosra jutó jövedelem szintje (2006) és változása ( ) Egy lakosra jutó jövedelem szintje (2006) és változása, Jelmagyarázat a vidéki átlaghoz viszonyított pozíció és dinamika átlag feletti növekedés és átlag feletti jövedelemszint átlag alatti növekedés és átlag feletti jövedelemszint átlag feletti növekedés és átlag alatti jövedelemszint átl ag al atti n övekedés és jövedel emszint

18 A Dunántúl déli részén és Kelet-Magyarországon azok a kistérségek a dominánsak, ahol mind az adófizetők aránya, mind az általuk megszerzett átlagos jövedelem nagysága átlag alatti. Néhány megyében különösen nagy a különbség a központ és a többi térség közt, Szabolcs- Szatmár-Bereg, Baranya és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a megyeszékhelyen kívül valamennyi térségre átlag alatti adófizetői arány és átlagos jövedelem volt jellemző 2006-ban. A lakásállomány mennyiségi, minőségi bővülése szoros összefüggésben van az egyes térségek népességmegtartó képességével ban 33,8 ezer lakás épült az országban, ez 17-kal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A csökkenés a legfejlettebb Középmagyarországi régióban volt legnagyobb (22). A mennyiségi változás mellett a közművekkel való ellátottság javulása is hatott a lakáskörülmények alakulására. Az ivóvíz-, gáz-, és csatornabekötöttség közül az utóbbié nőtt a legnagyobb mértékben: 2006 végén a lakások 94,9-a rendelkezett vezetékes ivóvízzel, a gázhálózat esetében 75,9, a csatorna esetében 67,9 volt a bekötési arány. A vezetékes ivóvízhálózat kiépítettsége települési szinten csaknem elérte a lehetséges maximumot, hiszen 2006-ban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pusztafalu kivételével minden település rendelkezett ivóvízhálózattal. A földgázhálózatba bekötött lakások aránya Közép-Magyarországon 85, Közép- Dunántúlon 67, a Dél-Dunántúlon pedig csak 60-os volt. Ugyanakkor éppen néhány délés közép-dunántúli kistérségben a legmagasabb ez az érték (fonyódi, balatonföldvári illetve gárdonyi, székesfehérvári, dunaújvárosi kistérség), ahol közel 100-os a lakások vezetékes gázellátottsága. A legalacsonyabb ellátottságú tizenkét kistérségből hat Baranya megyében volt 2006-ban (sellyei, szigetvári, sásdi, szentlőrinci, komlói és siklósi). A csatornázottság legkedvezőbb mutatóival a korábbi észak-dunántúli ipari tengely fejlett és a Balaton környéki kistérségek, illetve néhány megyeszékhely kistérsége tűnik ki (szolnoki, szegedi, miskolci, nyíregyházai), ahol a csatornázottság kistérségi szinten meghaladja a 80- ot (15. térkép). Ugyanakkor egyedül a kadarkúti kistérségben nem volt csatornahálózat, de még további hét olyan kistérség volt az országban, ahol 10 alatt volt a rákötések aránya. A csatornahálózat hossza országosan 1446 km-rel, 3,3 százalékponttal nőtt, 78 településen történt fejlesztés, főként Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Vas megyékben. 15. térkép: Csatornázott lakások aránya, 2006 Csatornázott lakások aránya, 2006 Jelmagyarázat csat ornázot t lakások ar ánya () csatornázott lakások arányának vál tozása (százalékpont, )

19 Az alacsonyabb rendű közúthálózat-fejlesztések alacsony száma, az elkerülő utak hiánya miatt a megyei, kistérségi központok elérhetőségében sehol sem következett be jelentősebb javulás az országban. Társadalmi szolgáltatások Az alapellátásban a házi-, és házi gyermekorvosok száma országosan 30-al csökkent, ami arányaiban elenyésző, viszont épp az elmaradott Észak-magyarországi régióban 20-al kevesebb felnőtt és 8-al kevesebb gyermekorvos működött 2006-ban, mint egy évvel korábban. Egy orvosra a legtöbb lakos Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön jutott ban. Amíg országosan 1560 lakos jutott egy házi- és házi gyermekorvosra együtt, addig ez a szám 2000 felett volt a baktalórántházai, ózdi, dunakeszi, veresegyházi, gödöllői kistérségben. Az önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 158 ezerről 159 ezerre nőtt 2005 és 2006 között, így 2006-ban már a éves korosztály 2,6- a részesült rendszeres szociális segélyben. Amíg Közép-Magyarországon 0,5, addig Észak- Magyarországon 6,1 volt a évesek közül a segélyezettek aránya, tehát már a régiók szintjén is tízszeres különbség tapasztalható. Borsod-Abaúj-Zemplén megye négy kistérségében (edelényi, szikszói, encsi, abaúj-hegyközi) 28-kal többen (7382-en) kaptak segélyt, mint az egymillió lakosú Nyugat-Dunántúlon (5731 fő). A kontraszt még nagyobb, ha a rendszeres szociális segélyben részesülők számát az adófizetőkével vetjük össze. Egyes déldunántúli és észak-borsodi kistelepüléseken többen élnek segélyből, mint adóköteles jövedelemből, miközben a Dunántúl északnyugati részén és Közép-Magyarországon 1000 adófizetőre 15-nél is kevesebb segélyezett jutott 2006-ban. 19

20 I.3 FENNTARTHATÓ TÉRSÉGFEJLŐDÉS A fenntartható térségfejlődés a, természeti, és épített környezeti elemekkel, rendszerekkel, a környezeti kibocsátások mértékével, ezek állapotára vonatkozó mutatókkal, és a környezeti kihívásokra adott válaszokkal jellemezhető. Levegőminőség A környezeti és társadalmi/gazdasági fenntarthatóság a környezeti állapotmutatókkal jellemezhető. A települési légszennyezettséget vizsgáló manuális mérőhálózat adatai (16. térkép) alapján a nitrogén-dioxid tekintetében a levegőminőség a települések 77-ában jó, vagy kiváló minősítést kapott, csak Budapesten, Esztergomban, Lentiben és Gyöngyösön volt szennyezett a levegő. A települési kén-dioxid immisszió-adatok szerint Budapest kivételével mindegyik mérőhálózatba tartozó településen kiváló volt a levegőminőség folyamán az ülepedő por mennyisége 34 településen haladta meg a határértéket, 111 településen pedig jelentősen alatta maradt. 16. térkép: Manuális mérőhálózatban mért települések légszennyezettsége, 2006 Manuális mérőhálózatban mért települések légszennyezettsége, 2006 Jelmagyarázat Kiváló Jó Megfelelő Szennyezett Erősen szennyezett Az összesített légszennyezettségi index alapján egy településen sem volt a levegő erősen szennyezett 2006-ban, tíz település a szennyezett kategóriába, 21 pedig a kiváló kategóriába tartozott. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint 2006-ban az évi összes levegőben mért átlagos pollenszám Pécsett volt a legmagasabb, és Tatabányán a legalacsonyabb. Vízminőség Nagy folyóink vízminőségében alapvető változás nem volt tapasztalható 2006-ban. A fontosabb értékeket az 1. táblázat tartalmazza. A Duna vízminősége a legtöbb mutató esetében javult, de a foszfor- és nitrogénterhelés nőtt, I. és II. osztályú volt. A kommunális szennyvízterheléstől erősen függő coliform-szám a helyi adottságoktól függően változott, ebből a szempontból a legrosszabb a helyzet, Esztergomnál és Budapest alatt csak III. és IV. osztályú volt. A Tisza a biokémiai oxigénigény (BOI5) és a klorofill-a alapján II. és I. osztályú, míg a tápanyagterhelés értékei az egész folyóban többnyire II. osztályúak. A coliform-szám a Tiszán is a legrosszabb az összetevők között, III. és IV. osztályú, az alsó szakasz felé javuló. 20

21 1. táblázat Nagy folyóink vízminősége, 2006 Mintavétel helye BOI5 [mg/l] Vízminőségi osztály Teljes foszfor [μg/l] Víz-minőségi osztály Klorofill-A [μg/l] Víz-minőségi osztály Coliformszám [db /ml] Víz-minőségi osztály Duna: Rajka 2,52 I. 253,85 II. 10,09 II. 67 III. Duna: Hercegszántó 2,24 I. 127,38 II. 19,67 II. 74,03 III. Tisza: Tiszabecs 4,05 II. 82,08 I. 1,61 I. 30,53 III. Tisza: Tiszasziget 1,73 I. 148 II. 20,28 II. 421 IV. Az ivóvíz minőségének javítását a 201/2001-es kormányrendeletben meghatározottak alapján 2006 végéig azokon a településeken kellett volna megoldani, ahol az arzénkoncentráció meghaladja a 30 μg/l-t, valamint azokon a településeken, ahol a nitrittel, bórral, fluoriddal szennyezett ivóvizek minősége nem felel meg az új határértékeknek (17. térkép). A térképen jelölt települések nagy többsége esetén még nincs megoldva ez a probléma. Dombóváron teljesen befejeződött egy ivóvízminőség javító projekt, de műszakilag elkészült a Sirok, Harsány, Vatta és Csincse településeket közösen érintő fejlesztés, valamint a Gyöngyöspata, Tiszanána, Hegyköz települések ivóvízminőség-javító projektjei is előrehaladott állapotban voltak. Az EU Kohéziós Alapja által támogatott észak-alföldi ivóvízminőség-javító program keretében 2006-ban a közbeszerzési eljárások zajlottak le, a Dél-Alföld hasonló programjának pedig csak az előkészületei folytak 2006-ban. 17. térkép: december 25-ig ivóvízminőség-javításra kijelölt települések december 25-ig ivóvízminőség-javításra kijelölt települések, föbb szennyezőanyagonként Jelmagyarázat Arzén > 0,05 mg/l Arzén 0,05-0,03 mg/l Nitrit > 0,5 mg/l Bór > 1,0 mg/l FORRÁS: AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEIRŐL ÉS AZ ELLENŐRZÉS RENDJÉRŐL SZÓLÓ 201/2001. (x.25.) KORM. RENDELET 6. MELLÉKLETE Fluorid > 1,5 mg/l Az érintett települések száma 873, az érintett lakosok száma fő, a lakosság 25-a. A legjelentősebb problémát továbbra is az arzén és ammónium-ion magas koncentrációja jelenti, a kifogásolható vizű 460 illetve 450 településnél. A többi komponens estében felmerülő problémák száma összesen nem éri el az arzén miattiak ötöd részét ban jelentős szennyvízközmű beruházások zajlottak. Ebben az évben fejezték be a Kohéziós Alapból finanszírozott győri szennyvíztisztító telepet ahol komposztáló is létesült, valamint befejeződött Szegeden a városi főgyűjtők megépítése, Pécsett pedig vízminőségvédelmi monitoring kutak létesítése történt meg. Átadásra került továbbá a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program által támogatott gyulai szennyvízközmű rendszer 21

22 (csatornahálózat és tisztító telep) ban megtörtént a budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep alapkőletétele is. Az új létesítmény 350 ezer m 3 szennyvizet fog közel száz százalékban biológiailag is megtisztítani. 18. térkép: Egy főre jutó elvezetett szennyvíz mennyisége, 2006 Egy főre jutó elvezetett szennyvíz, 2006 Jelmagyarázat m 3/fő Az egy főre jutó szennyvíz mennyisége a vízfelhasználáshoz hasonlóan a vizsgált egy éves időszakban csökkent, így országos átlagban 56,3 m 3 volt 2006-ban. Ezt a szintet a legfejlettebb ipari és városi térségek, a Dunántúl északi része, Budapest és agglomerációja, valamint a nagyobb városok kistérségeinek fajlagos mennyiségei haladják meg (18. térkép). A biológiailag is tisztított szennyvíz aránya az összes elvezetett szennyvízből elérte országosan a 43,9 -ot, ami jelentős előrelépés a 2005-ös 32,5 -hoz képest. A Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régiók kistérségeiben nőtt leginkább a biológiailag is tisztított szennyvíz aránya. Hulladékgazdálkodás A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2006-ban nőtt, elérte a 92 -ot. Az 1990-es évek óta tartó folyamatos fejlesztések hatására a legrosszabb arányt elérő kistérségekben (mórahalomi, kiskunmajsai, dombóvári, kisteleki) is 60 feletti a gyűjtés aránya. A legmagasabb, országos átlag feletti értékeket elsősorban a Dunántúl északi részén és a nagyvárosok körzetében találni. (19. térkép) A települési szilárd hulladék korszerű kezelésére Nagykanizsán elkészült a hulladékkezelő központ, a komposztáló és két hulladékgyűjtő udvar, Letenyén pedig hulladékudvar létesítés, Zalakaroson hulladékudvar bővítés történt. A 279 települést érintő környezetvédelmi beruházás az EU Kohéziós Alapjának támogatásával valósulhatott meg. 22

23 19. térkép: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2006 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2006 Jelmagyarázat ban a legtöbb begyűjtött veszélyes hulladék a nagy vegyipari üzemeknek, az állati termék feldolgozóknak és a jelentősebb egészségügyi intézményeknek otthont adó kistérségekből került elszállításra (20. térkép). A kezelési módok közül a hasznosításra inkább az iparosodottabb térségekben, az ártalmatlanításra az égetők és lerakók térségeiben, míg az előkezelésre szinte minden kistérségben van példa. 20. térkép: A begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége és a kezelési módok megoszlása, 2006 A begyűjtött veszélyes hulladék mennyisége és a kezelési módok megoszlása, 2006 Alapadatok forrása: KvVM - OKIR Jelmagyarázat Hasznosítot t Előkezelt Ártalmatlanított tonna < 23

24 Kármentesítés Az Országos Környezeti Kármentesítési Program (OKKP) keretében 2006-ban 12 helyen folyt környezeti kármentesítés, például a Szekszárd lőtéri beavatkozás, az Üröm-Csókavár csurgalékvíz tisztítása és a békéscsabai volt Patyolat-telep kármentesítse. A legjelentősebb beruházás a budafoki barlanglakások műszaki beavatkozásának II. üteme volt. Folytatódott a Metallochemia által Budatétényben okozott környezetszennyezés felszámolása. Természetvédelem Az egyedi jogszabállyal védett természeti területek kiterjedése 2006-ban 352 hektárral hektárra nőtt, amely az ország területének 9,4-a ban négy új természetvédelmi terület létesült, egy került bővítésre és egy természetvédelmi terület minősült át országos jelentőségűvé. Az erdőterület nagysága, 2006-ban hektárra növekedett, ezzel az ország erdősültsége átlépte a 20-ot, 20,1-ra nőtt. Az erdőgazdálkodási célú terület viszont már hektár 2006-ban, az ország 21,5-a. Műemlékvédelem 2006-ban a települések mintegy kétharmada, 2130 település rendelkezett műemlékkel. E településeken él a lakosság több mint 90-a, míg a műemlékkel nem rendelkező több mint 1000 településen csak mintegy 1 millió fő ban 44 településen összesen 101 műemlékkel, illetve műemlékegyüttessel gyarapodott a műemlékállomány, ebből 5 településen nem volt korábban jogszabállyal védett épület (21. térkép). Az országos jogi védelem alá tartozó műemlékkel nem rendelkező települések az átlagnál nagyobb arányban fordulnak elő a nagyvárosok elővárosi övezeteiben (elsősorban Budapest, Szeged és Miskolc körül), az Alföldön valamint Zala és Baranya megye aprófalvas térségeiben. 21. térkép: Magyarország műemlékkel rendelkező települései és műemlékké nyilvánítások 2006-ban Magyarország műemlékkel rendelkező települései és műemlékké nyilvánítások, 2006 Csobád Rakamaz Csajág Lovászhetény Csarnót a A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatai alapján Jelmagyarázat Műemlékkel nem rendelkező település 2006 előtt is műemlékkel rendelkező település 2006 előtt is műemlékkel rendelkező település 2006-ban újabb műemlékké nyilvánítással 2006 óta műemlékkel rendelkező település 24

25 I.4 TERÜLETI INTEGRÁCIÓ EURÓPÁBA Társadalom Magyarország népessége 2006-ban az EU-27 tagállam összes: 493 millió fő népességének 2-a. Míg az Unió népességét a természetes szaporodás mintegy félmillió fővel növelte, addig Magyarországon a természetes fogyás meghaladta a 30 ezer főt, amely arányait tekintve (-3,2 ) Bulgária és Románia mellett a legnagyobb az EU-ban. A népességszámot pozitív irányban befolyásolja a nemzetközi migráció, amely az unió 27 tagállamának népességét 2006-ban összességében mintegy 1,57 millió fővel növelte. Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege pozitív, 2006-ban mintegy fő volt. A bevándorlók többsége a szomszédos országokból (Románia, Ukrajna, Szerbia) érkezett, hozzájárulva ezzel az EU össznépességének növekedéséhez is. A születéskor várható élettartamban továbbra is jelentős különbségek vannak az unió fejlettebb és kevésbé fejlett országai között. Az előbbiekben a férfiaknál év, a nőknél év az átlagos várható élettartam, Magyarországon ez az érték 2006-ban 69 és 78 év volt. A munkanélküliségi ráta hazánkban 7,5 volt, ebben az évben 0,7 százalékponttal alacsonyabb, mint az EU-27 átlaga. Gazdaság Az uniós átlaghoz történő gazdasági felzárkózás legfontosabb tényezői az ország versenyképessége, a munka termelékenysége és a gazdaság hatékonyságának növelése. A bruttó hazai össztermékben jelentős területi különbségek találhatóak a tagországok között (21. térkép). Magyarország egy főre jutó GDP-je egyelőre a leggyengébb negyedben található (15300 /fő PPS), 2006-ban csupán Szlovákia, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Románia és Bulgária volt hazánk mögött. (22. térkép) 22. térkép: Az egy főre jutó GDP értéke, és a szektorok közötti megoszlása, 2006 Az egy főre jutó GDP értéke, és a szektorok közötti megoszlása, 2006 Forrás: Eurostat, saját szerkesztés Jelmagyarázat A GDP szektor iális megoszlása Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szállítás-közl. Üzleti, pénzü. szolg. Egyéb szolg. GDP/fő, Euro (Luxemburg) Az EU-27-ek GDP/fő átlaga (22400 ) alapján meghatározott gazdasági fejlettségünk nem változott ban, mindkét évben 65 volt a hazai érték, annak ellenére, hogy a hazai 25

26 GDP növekedés 2006-ban meghaladta az uniós átlagot (Mo. 3,9, EU 27 3,1). Mindezek ellenére az ország növekedése csak az EU átlaggal szembeni stagnáláshoz volt elegendő. A munka termelékenységét vizsgálva hasonló az ország helyzete: az egy foglalkoztatottra jutó gazdasági kibocsátás az EU-27 átlag 74,8-a volt 2006-ban. A évesek foglalkoztatottsági rátájában mint az a 3. ábrán látható - még jobban elmaradt Magyarország, mindössze 57,3 volt, ez az EU-27 tagállama közül Lengyelország és Málta után a legkedvezőtlenebb érték, amely 7,2 százalékponttal elmarad az EU-27 átlagától és százalékponttal az EU legfejlettebb államaitól. 3. ábra: A foglalkoztatottsági és munkanélküliségi ráta nagysága az EU-27 országaiban, Dánia Forrás: Eurostat, saját szerkesztés A foglalkoztatottsági- és munkanélküliségi ráta nagysága az EU-27 országaiban, 2006 Foglalkoztatottsági ráta Munkanélküliségi ráta Hollandia Svédo. Egyesült Kir. Ausztria Ciprus Finno. Írország Észto. Portugália Németo. Szlovénia Letto. Cseho. Spanyolo. EU-27 Franciao. Litvánia Luxemburg Belgium Görögo. Szlovákia Románia Bulgária Olaszo. MAGYARO. Málta Lengyelo. A kutatás-fejlesztés terén lemaradásunk tendenciaszerű, és egyre jelentősebb. Az elmúlt évtizedben Magyarország ebben a szektorban a GDP-jéből rendre az EU-27 átlag (amely 2006-ban 1,84 volt) felét költötte csupán. A legmagasabb arány 2006-ban volt, amikor a hazai GDP 1-át fordította az ország kutatás-fejlesztésre. Környezetvédelem és infrastruktúra Környezeti mutatóink közül a légszennyezettségi állapot még mindig az egyik legjobb a tagországok között. Az összes üvegházhatású gázkibocsátás még 2005-ben is mindössze 65-a volt az 1990-es értéknek, míg az EU-27 átlaga 92,1, miközben alig változott. Ennél kedvezőbb értékkel csak a balti államok és Románia rendelkezett 2005-ben. A települési vízellátás és csatornázottság magyarországi állapota EU-s szinten közepesnek mondható. Az ivóvízellátás megoldott, a csatornázottság és a szennyvíz kezelés azonban jelentősen elmarad a régi tagállamok nagy részétől (Magyarországon a népesség 35,8-a él olyan településen, melyen a keletkező szennyvíz tisztított, ezzel szemben Hollandiában a népesség 98,5-a, Németországban pedig a 92,6-a). A keletkező egy főre jutó települési szilárd hulladék mennyisége hazánkban alacsonynak számít uniós összehasonlításban, kb. 10-kal maradt el az EU-27 átlagától (Mo. 468 kg/fő, EU-27 átlag 516 kg/fő). A szemétlerakóba kerülő települési hulladék mennyisége viszont jó másfélszerese az EU-27 átlagnak (Mo. 376, EU-27 átlag 213 kg/fő), amelynek oka, hogy hazánkban rendkívül alacsony a hulladék újrahasznosítás- és feldolgozás mértéke. 26

27 A biodiverzitás-védelem területi mutatói esetében Magyarország jó helyen szerepelt ban. Az élőhely védelmi direktíva (92/43/EGK) alapján számított védett területek aránya hazánkban 15, amely meghaladta az EU-27 (12,2), és a tagállamok többségének átlagát. A megújuló energia- felhasználás tekintetében teljesült a jogszabályokban meghatározott érték: 2005-ben a villamosenergia-termelés 4,6-a származott megújuló erőforrásból, de ez jelentősen elmarad az EU-27 átlagától (14,0). A hazai közlekedési ágazat főbb mutatói nem tükröznek olyan visszaesést az Európai Uniós átlagokhoz, mint a gazdaság vagy a társadalom néhány fontos mutatója, sőt, néhány esetben felzárkózás tapasztalható. Feltűnő a közösségi közlekedés magas aránya, mely a tagállamok közül hazánkban a legmagasabb, bár az utóbbi években folyamatos csökken. Míg az Európai Unióban átlagosan a megtett utaskilométerek 16,6-a közösségi közlekedésből származik, hazánkban ez az arány 27. A szárazföldi (közút, vasút, folyami hajózás) áruszállítás volumene egy év alatt az unió 27 tagállamában átlag 4,7-kal növekedett 2006-ban, amelyhez a közúti és vasúti szállítás közel egyenlő arányban járult hozzá. Annak ellenére, hogy 1995 és 2005 között a hazai áruszállítás volumene kismértékben csökkent, 2005 és 2006 között jelentősen (16,1-kal) bővült az áruszállítás nagysága. A magyar régiók az Európai Uniós térben A gazdasághoz kapcsolódó mutatók szinte mindegyikében a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régió áll legjobb helyen az összehasonlításban, bár teljesítményük még így is átlagos vagy az alatti. A többi régió az EU rangsor alsó harmadában található, a legrosszabb eredményeket elérő Észak-Alföld és Észak-Magyarország pedig a legfejlettebb európai régiók mutatóinak át sem érik el. Jellemző adat, hogy a legfejlettebb Közép-magyarországi régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék mindössze ötödannyi, mint az Európai Unió legfejlettebb régiójában, Londonban. A többi magyarországi régió GDP/fő értéke pedig csupán 8-11-a volt a legfejlettebb régió GDP/fő értékének. Hasonló a helyzet a termelékenységben is. Régióink a foglalkoztatás mértékében nagyobb rangsorbeli szóródást mutattak, mint a gazdasági teljesítmény alapján. A legjobban szereplő Nyugat-dunántúli, ill. Középmagyarországi régióban a éves korosztály 62,7-62,8-a volt foglalkoztatott, miközben az EU-27 átlaga 64,3 volt. Az elmaradás tehát esetükben nem volt nagy, ezzel az értékkel a régiók középmezőnyében találhatók, miközben a két legrosszabb foglalkoztatási szintű régiónk Észak-Alföld és Észak-Magyarország a tíz leggyengébb régió közé tartozik. Az Európai Unió munkanélküliségi rátája 2006-ban 8,2 volt. Ennél négy régiónk munkanélküliségi rátája volt alacsonyabb: Közép-Magyarország 5,1, Nyugat-Dunántúl 5,7, Közép-Dunántúl 6, valamint Dél-Alföld 7,8. A Közép-Magyarországi régió ezzel az értékkel az EU-27 NUTS 2-es rangsorának első harmadában, míg a másik három régió ugyanennek a rangsornak a középmezőnyében helyezkedett el 2006-ban. Észak- Magyarország és Észak-Alföld 11-os munkanélküliségi rátái viszont már jelentősen magasabbak voltak, ezzel csupán az EU-27 régiós rangsorának alsó ötödében foglaltak helyet. Az információs társadalom szempontjából alapvető internet-hozzáférés terén 2005-ben szintén jelentős lemaradásban voltak a hazai régiók. Míg az EU-27-ek esetén a háztartások 48-a csatlakozott, ennek az értéknek a legjobban szereplő Közép-Magyarország értéke alig a kétharmada, míg a hazai régiók rangsorában utolsó Észak-Magyarország értéke kevesebb, mint egyharmada volt. De régióink zöme is csak az EU-átlag harmadát haladta meg kisebb mértékben. 27