A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei I. negyedév

Átírás

1 Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására

2 1. BEVEZETÉS januárjában huszonharmadik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés január hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 0,9%-os, míg egy évre előretekintve 0,7%-os, mérsékelt létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépesség elején 311,5 ezer fő volt, 3 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel azelőtt, részaránya az országosból 3,1%. A megye lakónépességének 15%-a gyermekkorú (0-14 éves), 18%-a időskorú (65 éves és idősebb), így a munkavállalás szempontjából aktív korúnak tekinthető lakosság részaránya 67% volt év első kilenc hónapjában tapasztalt természetes fogyás a megyei lakónépesség további csökkenésére utal. Heves megye hat munkaügyi kirendeltsége közül a megye középső, gazdaságilag fejlettebb sávjában elhelyezkedő három legnépesebb város Eger, Gyöngyös és Hatvan körzetének munkaerő-piaci helyzete az országos átlaghoz közeli szintű. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is 2

3 sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A pétervásárai kirendeltség körzetében, megye északi részén a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben, Pétervására lakosainak száma sem éri el a háromezer főt. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A vállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan a közcélú, a közhasznú és a közmunka keretében. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. A kedvező termőhelyi adottságokra alapozott hagyományos mezőgazdasági foglalkoztatás eltartó képessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan szűkült. A füzesabonyi kistérségben az ipari szektor (elsősorban könnyűipari vállalkozások) Füzesabonyban és Kál térségében koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje. A halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya elsősorban a hevesi és a pétervásárai körzet településeire jellemző I-III. negyedévben a KSH adatai szerint - Heves megye munkaerőpiacán ellentmondásos tendenciák érvényesültek. A munkanélküliek száma szemben az országos tendenciával jelentősen, 1,8 ezer fővel csökkent, viszont a foglalkoztatottak száma nem nőtt, sőt kismértékben, 0,9 ezer fővel visszaesett. A munkanélküliségi ráta (11,9%) I-III. negyedévben alig haladta meg az országos átlagot (11,3%), az észak-magyarországi rátának (16,2%) pedig háromnegyedét sem érte el. A I-III. negyedévi megyei rátához képest is jelentősen, 1,2 %ponttal csökkent. A foglalkoztatási ráta ugyanekkor nem változott, 45,5%-os szintje az országos (49,1%) és a régiós (42,7%) között helyezkedik el. Az aktivitási arány 51,6%, - 0,8%ponttal visszaesett az elmúlt egy évben 3,7%-ponttal maradt el a hazai átlagtól, és a régiós szintet is mindössze 0,6%ponttal haladta meg. A éves népesség gazdasági aktivitása Magyarország Észak-Magyarország Heves megye Megnevezés I-III. n.év I-III. n.év Változás I-III. n.év I-III. n.év Változás I-III. n.év I-III. n.év Változás Foglalkoztatottak (ezer fő) 3 781, ,6-8,0 396,3 391,4-4,9 109,3 108,4-0,9 Munkanélküliek (ezer fő) 413,6 478,9 65,4 71,2 75,7 4,4 16,4 14,6-1,8 Gazdaságilag aktívak (ezer fő) 4 195, ,5 57,4 467,5 467,1-0,5 125,8 123,1-2,7 Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) 3 496, ,0-61,5 457,0 448,6-8,4 114,5 115,3 0,9 Aktivitási arány (%)* 54,5 55,3 0,8 50,6 51,0 0,4 52,4 51,6-0,8 Foglalkoztatási ráta (%)* 49,2 49,1-0,1 42,9 42,7-0,2 45,5 45,5 0,0 Munkanélküliségi ráta (%)* 9,9 11,3 1,4 15,2 16,2 1,0 13,1 11,9-1,2 KSH Munkaerő-felmérése alapján *A változás %-pontban értendő A legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a non-profit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél I-III. negyedévben az alkalmazásban állók átlagos létszáma fő volt, 1,1%-kal több az egy évvel korábbinál. A költségvetési szférában a közszférában 3

4 jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés bekövetkezett emelkedés hátterében a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának növekedése áll jelentős 6,7%-os létszámnövekedés, a versenyszférában 6,0%-os létszámcsökkenés következett be. Az alkalmazásban állók 28,0%-a a feldolgozóiparban dolgozott, ahol 4,5%-kal kevesebben jutottak munkalehetőséghez, mint egy évvel korábban. A második és harmadik legnagyobb foglalkoztató nemzetgazdasági ágazat a humán-egészségügyi szociális ellátás 12,7%-os és az oktatás 12,3%-os részesedéssel. Heves megyében szeptember végén gazdasági szervezetet regisztráltak 2,2%-kal többet az egy évvel korábbinál. A megyében ezer lakosra 150 vállalkozás jut, amely az országos átlag 92%-a. Az álláskeresők száma és összetétele A megyében december végén regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, mely létszám decemberhez viszonyítva 1365 fővel, 6,0%- kal lett kevesebb, a csökkenés aránya meghaladja az országos (-2,2%) és a régiós (-4,8%) átlagot. fő A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Heves megye január december A kedvező irányú változás a bejelentett álláshelyek kiemelkedő számának köszönhető I- XII. hó során 16,2 ezer állás állt ügyfeleink rendelkezésére, 21 %-kal több mint 1 évvel ezelőtt. Különösen magas volt a nem támogatott álláshelyek száma, 9,1 ezer, 23%-kal több mint a évi tisztán piaci (nem támogatott) munkahelykínálat. 4

5 2009. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása Heves megyében fő január december támogatott nem tám.(normál) A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 16,0%-os, az országos átlagot 2,5%ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben nem éri el a 15%-ot, Heves és Pétervására térségében a 25%-os arányt is meghaladja 5

6 Főbb munkaerő-piaci adatok Heves megyében Megnevezés december december az előző év azonos hónapjához képest fő fő % % Regisztrált álláskeresők száma, fő ,6-6,0 Nyilvántartott álláskeresők aránya, %* 16,0-0,8-1,1 Közülük: pályakezdő ,1 1,0 25 évesnél fiatalabb ,3-7,3 50 évesnél idősebb ,7-0,1 férfi ,2-9,4 nő ,8-1,9 fizikai foglalkozású (volt) ,7-5,4 szellemi foglalkozású (volt) ,8-10,1 alacsony iskolai végzettségű ,9 2,3 középfokú végzettségű ,9-12,8 diplomás ,0-0,9 tartósan munkanélküli** ,5 26,6 álláskeresési támogatásra jogosult*** ,7-20,5 rendelkezésre állási támogatásra (RÁT-ra) jogosult**** ,9 10,7 Nyilvántartásba belépő ,4-6,7 első ízben belépő ,5 6,9 Nyilvántartásból kikerülő ,9-15,5 Havi összes bejelentett munkaerő-kereslet ,5 48,2 a hónap folyamán bejelentett ,6 11,6 *A munkanélküliségi arány a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. A megyei és a régiós arányokat a gazdaságilag aktív népesség év eleji létszámával (Heves megye: 132,5 ezer fő) számítottuk. A változás százalékpontban értendő. ** Legalább egy éve minden hónapban szerepeltek a regisztrált álláskeresők között. *** Álláskeresési (vállalkozói) járadékra, vagy álláskeresési segélyre jogosultak zárónapi számát tartalmazza. Változás az előző hónaphoz képest ****Az évi III. törvény, aiban foglaltak alapján a települési önkormányzatok által megállapított ellátásban részesülők közül regisztrált álláskeresők. Az összes álláskereső 45,3%-a (9 607 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű. Számuk 212 fővel, 2,3%-kal nőtt egy év alatt, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 3,7%-ponttal emelkedett. Az év folyamán az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,8%-kal mérséklődött a középfokú végzettségű álláskeresők száma a régióban december végén fő volt a számuk, az összes álláskereső 50,4%-a, részarányuk 3,9%-ponttal csökkent egy év alatt. Közülük az érettségivel rendelkezők száma (szakközépiskola, technikum -9,7%, gimnázium -12,4%) 10,6%- kal, a szakmunkás képzőben végzetteké 14,4%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 924 fő a megyében, mindössze 8 fővel csökkent egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük kis mértékben 4,1%-ról 4,3%-ra emelkedett. 6

7 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek száma az előző hónaphoz viszonyítva csak kismértékben nőtt (4,5%-kal, 271 fővel), de egy év távlatában már jelentős 26,6%-os (1312 fős) növekedés mérhető körükben decemberben 6245 fő (az összes álláskereső 29,4%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. A tartós munkanélküliek létszámváltozását iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű ügyfelek száma nőtt nagyon jelentősen az elmúlt 1 évben, 40,5%-kal, 939 fővel. A középfokú iskolai végzettségűek közül 368 fővel, 15,1%-kal többen nem találnak egy évnél hosszabb ideje munkát, a diplomások között pedig 6 fővel, 3,4%- kal nőtt a tartósan elhelyezkedni nem tudók száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma december végén 2002 főt tett ki, 2,1%-kal (43 fővel) kevesebbet, mint novemberben, az egy évvel korábbi létszámhoz képest - az országos tendenciának megfelelően 1,0%-os (19 fős) növekedést tapasztaltunk. A december végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 9,4%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alacsonyabb, 9,0% volt). Egy év alatt a pályakezdő álláskeresők összetétele is módosult, így csökkent a 20 év alatti (22,0%-ről 21,2%-re), és nőtt a 25 éves és idősebb (5,5%-ról 6,5%-re) fiatalok aránya. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás változására jellemző, hogy nőtt a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek (43,7%-ról 45,8%-ra), és csökkent a gimnáziumban érettségizettek (10,5%-ról 9,5%- ra), valamint a szakközépiskolából kikerültek (23,8%-ról 22,5%-re) részesedése. 3. A I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK 7

8 A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra, illetve a felmérést megelőző negyedévben történt létszámmozgáshoz kapcsolódik, amelyben a különböző munkakörökben belépők és kilépők számát adják meg a választ adók. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. A negyedik kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal a munkáltatók pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos véleményét tudakolta. Az 23. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 254 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 0,5%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A költségvetési intézmények fokozatosan kikerülnek a felmérésből, mivel létszámuk alakítása a felettes szervek döntéseitől, illetve törvényi előírásoktól függ. A megyében regisztrált szervezetek 0,5 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 21%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 38,5%. Nemzetgazdasági ág* A i NMF ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók I-III. negyedévben Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak december 31-én Reprezentációs arány Száma, fő Megoszlása, % Száma, fő Megoszlása, % % Mezőgazdaság , ,6 63,5 Bányászat 69 0,1 48 0,2 70,0 Feldolgozóipar , ,2 64,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás , ,6 92,7 Vízellátás , ,4 29,8 Építőipar , ,3 9,3 Kereskedelem , ,6 31,2 Szállítás , ,2 63,0 Szálláshely-szolgáltatás , ,5 16,8 Egyéb gazdasági szolgáltatások , ,8 32,6 Közigazgatás , ,2 19,7 Oktatás , ,5 10,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 12,1 Egyéb szolgáltatások , ,0 21,6 Összesen , ,0 38,5 A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 47% (10,9 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 28%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamosenergia ellátás és a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások 8

9 találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. Válaszadók vállalati méret és ágazat szerint Mikrovállalkozás Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat Összesen db % db % db % db % Db % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 4 8,2 11 9,8 5 6,5 1 6,3 21 8,3 Bányászat 1 2,0 1 0,9 0 0,0 0 0,0 2 0,8 Feldolgozóipar 6 12, , ,9 8 50, ,3 - Élelmiszeripar 0 0, ,7 6 7,8 0 0,0 18 7,1 - Textilipar 2 4,1 2 1,8 4 5,2 0 0,0 8 3,1 - Fa és papíripar 1 2,0 5 4,5 2 2,6 0 0,0 8 3,1 - Műanyag-ipar 1 2,0 2 1,8 5 6,5 1 6,3 9 3,5 - Nemfém ásványi termékek 1 2,0 3 2,7 1 1,3 0 0,0 5 2,0 - Fémalapanyagipar 1 2,0 5 4,5 3 3,9 2 12,5 11 4,3 - Gépipar 0 0,0 8 7, ,3 5 31,2 24 9,4 - Egyéb feld. ipar 0 0,0 3 2,7 1 1,3 0 0,0 4 1,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 0 0,0 1 1,3 1 6,3 2 0,8 Vízellátás 0 0,0 2 1,8 3 3,9 0 0,0 5 2,0 Építőipar 8 16,3 8 7,1 1 1,3 0 0,0 17 6,7 Kereskedelem 21 42, ,8 9 11,7 0 0, ,1 Vendég-látás 1 2,0 4 3,6 3 3,9 0 0,0 8 3,2 Szállítás 1 2,0 3 2,7 5 6,5 2 12,5 11 4,3 Pénzügyi közvetítés 4 8,2 6 5,4 6 7,8 1 6,3 17 6,7 Közigazgatás 2 4,1 6 5,4 6 7,8 1 6,3 15 5,9 Oktatás 0 0,0 3 2,7 1 1,3 1 6,3 5 2,0 Egészségügy 0 0,0 3 2,7 3 3,9 1 6,3 7 2,8 Egyéb szolg. 1 2,0 3 2,7 1 1,3 0 0,0 5 2, A felmérésbe bevont 254 munkáltatónál december végén fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint ben összesen 218 fővel (568 belépő és 350 kilépő egyenlege), 0,9%-kal nő a foglalkoztatottak száma. Az év végig ez a minimális létszámbővülés is tovább mérséklődik, egy év alatt összességében 157 fővel, 0,7 %-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint A mintában szereplő cégek válaszai alapján 2011 első negyedében egyetlen gazdasági ágban sem lehet jelentős létszámbővülésre számítani. A megyében lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma, az összlétszámához képest elenyésző, 0,9%-os a várható létszámmozgás. A re tervezett 218 fős növekmény csaknem felét (44%-át) a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ágazatból (az erdőgazdaság közfoglalkoztatás keretében 9

10 111 fő erdészeti segédmunkást vesz fel), egyharmadát a feldolgozóiparból, azon belül is a gépiparból jelezték (gépipar +76 fő, műanyag termékek gyártása +15 fő, nemfém ásványi termékek gyártása -21 fő). Létszámváltozás Nemzetgazdasági ág Változás Változás fő % fő % Mező- és erdőgazdaság , ,0 Bányászat , ,2 Feldolgozóipar , ,3 - Élelmiszeripar , ,2 - Textilipar , ,0 - Fa és papíripar , ,9 - Műanyag-ipar , ,2 - Nemfém ásványi termékek , ,0 - Fémalap-anyagipar , ,3 - Gépipar , ,8 - Egyéb feld. ipar , ,9 Villamosenergia-, gáz-, , ,2 gőzellátás Vízellátás , ,6 Építőipar , ,4 Kereskedelem , ,4 Vendéglátás , ,5 Szállítás , ,7 Gazdasági szolgáltatás , ,0 Közigazgatás , ,6 Oktatás , ,9 Egészségügy , ,0 Egyéb szolg , ,9 Heves megye , ,7 Az építőipari cégek összességében 35 fővel bővítenék a foglalkoztatást. A legnagyobb létszámcsökkenés a gazdasági szolgáltatás ágazat Adminisztratív és szolgáltatást segítő tevékenység alágazatában történik, egy intézmény takarítást végző cég 74 fővel redukálja létszámát. A többi ágazatban alapvetően stagnál majd a dolgozók száma, néhány fővel csökken vagy növekszik. Az év végére a gépiparban várnak további mérsékelt létszámbővülést (+107 fő, +1,8%) fővel nőhet a létszám a fémfeldolgozás, a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás létszáma a közfoglalkoztatás befejeződése és a szezonális dekonjunktúra együttes hatására 43 fővel mérséklődik. A gazdasági szolgáltatás ágazat munkáltatói által foglalkoztatottak száma az I. negyedévi leépítés nyomán csökken éves szinten is (-67 fő). A többi területen alig változik a létszám ig. 10

11 Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Mikro (0-9 fő) , ,9 Kis (10-49 fő) , ,0 Közepes ( fő) , ,3 Nagy (249 fő felett) , ,5 Összesen , ,7 Országosan , ,6 A mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbővítése a legnagyobb arányú, 14% az I. negyedévben, éves szinten 18%. Abszolút számban azonban ez csak 50 fő alatti bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikrovállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. Érdekes módon az országos tendencia is hasonló, 15%-os 1,3 ezer fős bővülés I. negyedévben, 14%-os, 1,2 ezer fős éves szinten. Az országos minta már azért elég nagy, csakhogy nem reprezentatív! A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél széleskörű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat. A többi létszámnagyság szerinti kategóriában mind negyedéves, mind éves szinten stagnálás figyelhető meg. Egyedül a 250 fő feletti kategóriában találkozunk az I. negyedévben 1%-ot meghaladó, mérsékelt 179 fős létszámbővüléssel, de ha az erdőgazdaság 111 fős közfoglalkoztatásával redukáljuk, akkor bőven 1% alá csökken a növekedés üteme. Létszámváltozás területi bontásban Kistérségenként tekintve ben a hatvani kistérségben 70 fővel, az egri körzetben 63 fővel (ebből +111 erdészeti segédmunkás a közfoglalkoztatás keretében, -69 fő intézménytakarító és -20 fő minősített laboráns) és a hevesi körzetben 60 fővel kívánják bővíteni a létszámot. Egy évre előretekintve a hatvani, a hevesi és a gyöngyösi körzetben várható fő közötti létszámbővítés. Létszámváltozás Kirendeltség Változás Változás körzete fő % fő % Eger , ,7 Gyöngyös , ,8 Hatvan , ,9 Heves , ,7 Füzesabony , ,5 Pétervására , ,1 Heves megye , ,7 11

12 Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése. A legnagyobb arányú, 3,3%-os létszámnövekmény a hevesi kistérségben realizálódhat. A költségvetési szervek (önkormányzatok) ebben a körzetben maradtak benn a mintában a legnagyobb arányban. Mindazonáltal az a tény, hogy a 60 fő létszámbővülésnek csak a 40%-át testesíti meg a segédmunkások növekvő foglalkoztatása azt sejteti, hogy nem csak a közfoglalkoztatás területén várható bővülés. A hatvani kistérségben előre jelzett 1,5%-os, 70 fős létszámbővülés kétharmada a gépiparban magasan kvalifikált munkaerő felvételben realizálódhat (+21 fő mérnök, +24 fő szakmunkás). A legnagyobb fluktuáció az egri körzetben figyelhető meg (263 fő felvétel, 200 fő elbocsátás). A létszámmozgás több mint fele segédmunkás munkakörben megy végbe, az erdészet közfoglalkoztatás keretében 111 főt vesz fel, ezt ellensúlyozza egy takarítást végző cég 74 fős leépítése. Egerben jelentős, 27 fős létszámbővülés várható felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben is (műszaki felsőfokú végzettségűek, közgazdászok, pedagógusok). Gyöngyösön a létszám stagnálása élénk munkaerő-forgalmat takar, a füzesabonyi és a pétervásárai körzetben viszont alig van mozgás. ben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Foglalkozási főcsoportok Megye egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő egyetemi, főisk. képz. önálló alkalmazását igénylő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő ipari és építőipari foglalkozások belépő fő irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű fogl. gépkezelők, összeszerelők, járművezetők mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő belépő fő kilépő fő szolgáltatási jellegű foglalkozások belépő fő törvényhozók, igazgatási, gazdasági vezetők. kilépő fő belépő fő kilépő fő Összesen belépő fő kilépő fő Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy 112 fő erdészeti segédmunkást a közfoglalkoztatás keretében vesz fel az erdőgazdaság. Mind a 29 egyéb mérnököt a villamosgép és műszergyártás ágazatban tervezik foglalkoztatni, 21 főt Hatvanban, 8 főt Gyöngyösön. A 12 fő villamossági szerelő létszámbővítést az irodagépgyártás területén kívánják végrehajtani Hatvanban. A tehergépkocsi-vezetők többségét (23 fő) gyöngyösi székhelyű cég venné fel. A legnagyobb mértékű munkaviszony megszüntetést az általános takarítás alágazatban hajtják végre, 74 intézménytakarítót építenek le és csak 5 főt vesznek fel Egerben. 20 fő anyag- és termékvizsgáló, minősített laboráns munkaviszonyát a nem fém ásványi anyag termékgyártás alágazatban szintén az egri körzetben szándékoznak megszűntetni az I. negyedév során. 12

13 ben az alábbi munkakörökben várnak 10 főt meghaladó létszámmozgást a munkáltatók: Munkakör Felvétel Kilépés Egyenleg Erdészeti segédmunkás Egyéb mérnökök Egyéb segédmunkások Tehergépkocsi-vezető Villamossági szerelő, műszerész Papíripari gépkezelő Raktárkezelő Lakatos Minőségi, műszaki, biztonsági ellenőr Könnyűipari gépkezelő Hegesztő, lángvágó Autóbusz-vezető Gyártósori összeszerelő Egyéb vendéglátóipari Forgácsoló Minősített laboráns Lakás-, intézménytakarító

14 4. A MUNKÁLTATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAKEZDŐK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL A januári adatlap 4. (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatóknak miért éri meg, vagy miért nem érdemes pályakezdőt alkalmazni. A számszerű eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Válaszok Az állam számos támogatást nyújt Betanításuk sok időt vesz el Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Hosszú távon nem lehet rájuk számítani száma Bejelölt válaszok aránya(%) Összes válaszoló , , , , , , , , , ,9 254 A pro érveket a válaszadók 12-41%-a jelölte be, a kontra érveket 6-22%-uk. Azaz kétszer annyi munkáltató viszonyul pozitívan a jelenlegi gazdasági környezetben a pályakezdők alkalmazásához, mint amennyi ellene érvel. Tehát a munkáltatók kétharmada nyitott a fiatalok alkalmazása iránt. Az anyagi előnyök, a költségtakarékosság oldaláról közelítve tartja hasznosnak foglalkoztatásukat a válaszolók 41%-a állami támogatásra számítva, 28%-a alacsonyabb béreket megállapítva. Viszonylag magas arányban (35% és 23%) értékelték pozitívan a pályakezdők képességeit, könnyebb betaníthatóságukat, illetve friss szakmai tudásukat. A cégek mindössze 12%-a gondolja fontosnak az önálló feladatvégzést, vagy tartja erre képesnek a pályakezdő munkaerőt. A leggyakoribb (22%) ellenérv, hogy betanításuk lefoglal egy tapasztalt munkaerőt, a munkáltatók egyhatoda véli úgy, hogy betanítási idejük hosszú és hosszú távon nem lehet rájuk számítani. Mindössze 8 illetve 6%-uk szerint szokják meg nehezen a munkakörülményeket illetve tapasztalatlanságuk miatti lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb munkabérük. 14

15 . Válaszok Az állam számos támogatást nyújt Betanításuk sok időt vesz el Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Heves megye Bejelölt válaszok aránya(%) Magyarország Eltérés %pont 41,3 41,3 0,0 17,7 16,8 +0,9 28,0 25,1 +2,9 35,0 35,0 0,0 8,3 7,0 +1,3 6,3 9,1-2,8 22,8 29,0-6,2 21,7 19,8 +1,9 11,8 11,4 +0,4 16,9 13,3 +3,6 A heves megyei munkáltatók pályakezdők iránti attitűdje az országos átlaghoz nagyon hasonló struktúrát jelez. A két legsúlyosabb pro értékítélet (Az állam számos támogatást nyújt; Könnyebben betaníthatók) gyakorisága például tized százalékra azonos gyakoriságot mutat. Az egyetlen jelentősebb eltérés az, hogy a megyei felmérés válaszadói 6%ponttal alacsonyabb gyakorisággal értékelik a pályakezdők korszerű ismereteit. 15

16 Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 16

17 4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat betűjele Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 17