Szervezeti és Működési Szabályzat

Átírás

1 Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium 5310 Kisújszállás, Rákóczi u. 1;.Tel./fax.: 59/ ; Szervezeti és Működési Szabályzat 2016.

2 1. Általános rendelkezések Szervezeti és működési szabályzat célja A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: Az intézmény adatai Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény igazgatósága Az intézmény vezetősége Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje Az intézményegységek és szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje Érdekérvényesítés, érdekegyeztetés szervezetei és formái Intézményvezetés és fenntartó Az intézmény munkarendje Belső ellenőrzés rendje Önértékelés Általános Iskola Az iskolai közösségek A tanulók közössége Az iskolai nevelők közössége Szülői munkaközösség (Köznevelési törvény 73. ) Iskolaszék (Köznevelési törvény 73. ) A vezetőség és az iskola közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestület Szakmai munkaközösségek Szülői Munkaközösség A nevelők és a tanulók A nevelők és a szülők Az iskola külső kapcsolatai Az iskola működési és használati rendje Működési rend Használati rend Alkalmazottak munkaidejének nyilvántartási rendje Munkaköri leírásminták Tanórán kívüli foglalkozások A mindennapos testnevelés szervezése A tanulói jogviszony Az intézménybe lépés az iskola első évfolyamán Az intézménybe való lépés az iskola 2-8. évfolyamán A felvételi kötelezettség teljesítése utáni további felvétel, átvétel Tanulói jogviszony megszűnése A tanuló által elkészített dologért járó díjazás szabályai A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok... Hiba! A könyvjelző nem létezik A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai... Hiba! A könyvjelző nem létezik Az iskolai nevelő - oktató munka belső ellenőrzése Az iskolai hagyományok ápolása Tankönyvellátás rendje A diákigazolványok ügyintézése Felnőttoktatás Kollégium Kollégiumi tagság létesítése és megszűnése Működési és munkarend A tanulók fogadásának rendje szorgalmi időben A tanulók eltávozásának rendje A kollégium napi rendje Kollégiumi foglalkozások rendje A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása Az intézménnyel jogviszonyban nem állók épületben tartózkodásának rendje Biztonsági rendszabályok

3 A kollégium helyiségeinek használata Ügyelet, felügyelet A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje A szülők és a kollégium közötti kapcsolattartás A kollégium kapcsolatrendszere Kollégiumi rendezvények, hagyományok Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény alapdokumentumainak nyilvánossága: Az elektronikusan előállított dokumentumok kezelésének és hitelesítésének rendje A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben folytatható reklámtevékenység Nyilatkozat média részére Kiadmányozás rendje Aláírási és bélyegzőhasználati jogkör Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet sz. melléklet

4 Preambulum Az ifjakat ugyanígy intsd, hogy legyenek józanok mindenben; te magad légy példaképük a jó cselekedetekben, mutass nekik a tanításban romlatlanságot és komolyságot, beszéded legyen feddhetetlen és egészséges, hogy megszégyenüljön az ellenfél, mivel semmi rosszat sem tud mondani rólunk. (Pál levele Tituszhoz 2. rész 6-8. versek) A Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében az alábbi szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek: Az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilatkozásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármely formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. Működjenek közre saját környezetük alakításában, rendben tartásában. Szüleiket az iskolai eseményekről pontosan, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes italok fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer-fogyasztás, A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeiknek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. 4

5 A tanórákon a koncentrált figyelem és a másik ember tanár vagy diák munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (pl: enni és innivalót fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor, valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. Fokozott testi és lelki fegyelmet és megfelelő megjelenést, öltözetet kíván az ünnepélyeken és istentiszteleteken való részvétel. Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözéket és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedi az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel. 5

6 1. Általános rendelkezések 1.1 Szervezeti és működési szabályzat célja A 2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, valamint végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, védelme, a szülők, gyermekek, tanulók, pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi vagyon megóvása, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az intézmény nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadta el: 1. A szervezeti és működési szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. 2. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása feladata és kötelessége az intézmény minden pedagógusának, egyéb alkalmazottjának, az iskola tanulóinak. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató, illetőleg illetékes helyettese munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedést. b) A tanulóval szemben fegyelmező intézkedés illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség. 4. A szülőt vagy más nem az intézményben dolgozó, illetve tanuló személyt az intézmény dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását. 6

7 1.2. A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (továbbiakban: Knt) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 36/2012.(XI.14.) EMMI rendelet 326/2013.(VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli renszeréről A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló évi CCXXXII. törvény A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló (III.12.) EMMI rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 36/2009.(XII.23.) OKM rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, módosított 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló, 110/2012. (VI.4.) Korm. Rendelet és módosítása (7/2014. (I.17.)) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet oktatási igazolványról szóló 362/2011.(XII.30.) Korm. Rendelet 93/2009(IV.24.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 235/2016. (VI.29.) Kormányrendelet a pedagógusi előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazotti jogállásról szóló módosítása További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet 7

8 2. Az intézmény adatai I./ A költségvetési szerv neve: Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégium II./OM- azonosítója: III./Az intézmény típusa: többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású köznevelési intézmény IV./Tagozat megnevezése: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szerint emelt szintű ének-zenei oktatás V./Az évfolyamok száma: 8 évfolyam (1-8. osztály) VI./ Székhelye: 5310 Kisújszállás, Rákóczi utca 1. VII./ Telephelye: 1.) Kossuth úti iskolaépület, Kisújszállás, Kossuth Lajos utca 2. 2.) Általános Iskolai Kollégium, Kisújszállás, Deák Ferenc utca 14. VII./ Alapító neve: Kisújszállás Város Önkormányzata IX./ Alapítás éve: 1948 X./ Fenntartó neve: Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy XI./ Maximális tanulólétszám: Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 520 fő XII./ Férőhelyek száma: az általános iskolai kollégiumban 30 fő XIII./ Az intézmény jogállása, gazdálkodása: önállóan működő és gazdálkodó intézmény XIV./ Jogszabályban meghatározott közfeladata: általános iskolai oktatás kollégiumi ellátás XV./ Alaptevékenysége: 8520 Alapfokú oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam), Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyamon) Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulók kollégiumi, externátusi 8

9 nevelése Nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése Az intézmény ellátja -a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény pontja aa) alpontja, valamint 25. pontjában meghatározott, integráltan oktatható, nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat az alábbiak szerint: -enyhe fokban értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, fegyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókat Az intézmény vállalja a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény pontac) alpontja, valamint a 14. pontja szerinti kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók nevelését, oktatását Pedagógiai szakmai szolgáltatások Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél Iskolai intézményi étkeztetés Tanulók kollégiumi étkeztetése Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása XVI./ Kiegészítő tevékenység: Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése XVII./ Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felsőhatára Kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. XVIII./ Működési köre Kisújszállás város közigazgatási területe. XIX./ A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény használati joggal rendelkezik az alábbi létesítményekre, valamint azok berendezési és felszerelési tárgyaira vonatkozóan 1./ Rákóczi úti iskolaépület, Kisújszállás, Rákóczi út 1. Hrsz.: 143/2/A/1. 2./ Kossuth úti iskolaépület, Kisújszállás, Kossuth út 2. Hrsz.: 2178/1. 3./ Általános Iskolai Kollégium, Kisújszállás, Deák Ferenc út 14. Hrsz.: 888. XX./Az intézmény jogállása és gazdálkodása: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény XXI./ Az intézmény képviseletére jogosultak: Fenntartói feladatkörében, a Baptista Szeretetszolgálat képviseletében Szenczy Sándor elnök. Az intézmény nevében általános képviseletre jogosult az intézményvezető. 9

10 3. Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti munkamegosztás Az intézmény szervezeti felépítése Igazgató Igazgatótanács Gazdasági ügyintéző Nevelési igazgatóhelyettes Önértékelési csoport Oktatási igazgatóhelyettes Intézményegység vezető DÖK segítő Oszt.fői mk. IPR koordinátor Term.tud. mk. Társ.tud mk. Alsó tag. mk. Technikai dolgozók Tanítók, tanárok, napközis nevelők Kollégiumi nevelők Igazgató Igazgatótanács Intézményegység-vezető Igazgatóhelyettesek Intézményegység-vezető Önértékelési csoport IPR koordinátor Munkaközösség-vezetők Osztályfőnökök Gyermekvédelmi felelős Diákönkormányzat-vezetők Pedagógusok Függetlenített könyvtáros Napközi otthoni nevelők Kollégiumi nevelőtanár Iskolalelkész Iskolapszichológus Gyermekfelügyelő Felelősök: ifjúságvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, pályaválasztási, közlekedési Érdekképviselet Iskolaszék Technikai személyzet: Gazdasági és ügyviteli dolgozók Konyhai dolgozó Hivatalsegédek Takarítók 10

11 3.1 Az igazgatótanács Az igazgatótanács összetétele: - Intézményegységenként azonos számú képviselőből (2-2 fő), élén az igazgató áll. A delegálást az adott intézményegységek nevelőközössége teheti meg a választási szabályok szerint. Az igazgatótanács feladatai: - A közös igazgatású intézmény jogszabályi előírások szerinti vezetésének segítése - Az intézményegységek munkájának összehangolása - Az intézményegységek közös nevelőtestületi értekezletének előkészítése Az igazgatótanács létrehozása: - Az igazgatótanács tagjait az intézményegység közalkalmazottainak közössége titkos szavazással választja meg. - Az igazgatótanácsi tagok megválasztásáról a szavazás eredményét (jelöltek neve, a jelöltre leadott szavazatszám), és a határozatképességet tükröző jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelölő és a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. - Az igazgatótanács tagjainak megválasztásához szükséges feltételeket az intézményegység vezetője biztosítja. Az igazgatótanács jogkörei Döntési jogkör: - Az intézményegység vezetői, magasabb vezetői pályázat kiírása, a pályázat feltételeinek meghatározása - Az intézményegység vezetői, magasabb vezetői megbízás és a megbízás visszavonása - A pályázati eljárás lefolytatója az intézményvezető, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója is. Véleményezési jogkör: - A dolgozók anyagi, erkölcsi elismerése - Fejlesztési, beruházási, felújítási tervek megállapítása. Javaslattételi jogkör: - Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdés A szakmailag önálló intézményegységek alapfeladataira létesített munkakörre benyújtott pályázatok elbírálásakor az intézményegység vezetőjét egyetértési jog illeti meg. 11

12 Az igazgatótanács működése - Az igazgatótanács tevékenységének irányítása, a döntések előkészítése, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése az intézményvezető feladata. - Az igazgatótanács üléseit évente 3 alkalommal, illetve szükség szerint tartja az intézményvezető által meghatározott munkaprogram alapján. - Összehívását kezdeményezheti az igazgatótanács 50 %-a, illetve az adott intézményegység tagjainak 50 %-a. - Az igazgatótanács ülését, az igazgatótanács elnöke hívja össze. - Az igazgatótanács üléseiről feljegyzést készítenek, a határozatokról nyilvántartást vezetnek. - Az igazgatótanács az állásfoglalásait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. - Az intézményvezetői megbízás, a megbízás visszavonása titkos szavazással történik. - Az igazgatótanács tagjainak megbízása az intézményvezetői ciklushoz igazodik. Az igazgatótanácsi tagság megszűnik: - a megbízási idő elteltével - tagságról való lemondással - a tag halálával - a tag intézményi munkaviszonyának megszűnésével - az intézményegység nevelői közössége által a választás szabályai szerint lebonyolított visszahívással Az intézmény igazgatósága Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai az alábbi vezető beosztású dolgozók: az iskola oktatási igazgatóhelyettese (általános helyettes) az iskola nevelési igazgatóhelyettese a kollégium vezetője A megbízatásuk a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgatóság rendszeresen hetente egyszer - tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: Igazgató Igazgatóhelyettesek Intézményegység-vezető Önértékelési csoport vezetője IPR koordinátor Szakmai munkaközösségek vezetői Diákönkormányzatot segítő nevelő Alkalmazotti megbízott Szakszervezet vezetője 12

13 Az intézmény vezetősége az intézményi élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőség havonta tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az intézményvezetés felelős azért, hogy az intézkedéseik összhangba legyenek és az intézeti élet minden lényeges ügyéről, eseményeiről időben kölcsönösen tájékoztassák egymást, és kollégáikat az illetékességi körükbe tartozó kérdésekről, feladatokról. Intézmény vezetője A Köznevelési törvény 68. alapján az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű, biztonságos és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a pedagógiai munka megszervezéséért. Az intézményt az igazgató képviseli. Jogkörét esetenként helyetteseire átruházhatja Az intézmény igazgatójának feladatkörébe tartozik (Köznevelési törvény 69. ) - a nevelőtestület vezetése; - a nevelő és oktató munka irányítása, és ellenőrzése, értékelése; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és - tárgyi feltételek biztosítása; - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, - a tanulói és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése - a pedagógus etika normáinak betartása és betartatása Igazgató-helyettesek Az igazgató-helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre (5 évre szól). Az igazgató-helyettesek feladatés hatásköre, valamint egyéni hatásköre mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Oktatási igazgató-helyettes jogköre - Az igazgató általános helyettese távolléte esetén - Kiterjed minden tanulmányi és pedagógiai munkával összefüggő tevékenységre: - A tanórai oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, értékelése - Munkaközösségek tevékenységének irányítása, ellenőrzése, értékelése (alsó-, természettudományi-, társadalomtudományi-, osztályfőnöki- munkaközösség) 13

14 - Tanuló-nyilvántartás vezetése - A tanügy igazgatási iskolai dokumentumok ellenőrzése - Tantárgyfelosztás, és órarend elkészítése - Helyettesítések meghatározása Nevelési igazgató-helyettes jogköre - A tanórán kívüli oktató-nevelő munka irányítása, ellenőrzése, értékelése - Az osztályfőnöki-munkaközösségek irányítása - A diák-önkormányzati munka segítése - A gyermek- és ifjúságvédelmi munka segítése - A technikai dolgozók munkájának irányítása Intézményegység-vezető jogköre - A kollégium vezetése - Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal - A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek irányítása (SNI, BTMN, HHH) Önértékelési csoportvezető - Az önértékelés irányítása: pedagógus, vezető, intézmény - Az adatgyűjtéshez szükséges kérdések, interjúk összeállítása - Az éves terv és az ötéves program elkészítése - Az önértékelésben érintett kollégák tájékoztatása - Az értékelésbe bevont kollégák felkészítése, feladatmegosztás - Az OH informatikai támogató felületére feltöltött anyagok ellenőrzése IPR koordinátor - IPR alapú fejlesztési stratégia kialakítása, - Munka és ütemterv megalkotása - Operatív csoportok működésének irányítása Gazdasági ügyintéző - Elkészíti a gazdasági egység éves költségvetését - Az éves jóváhagyott költségvetés alapján végzi az intézmény pénzgazdálkodásával kapcsolatos teendőket - Naprakész nyilvántartást vezet az intézmény valamennyi dolgozójáról - Gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről, az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítéséről - Felelős az intézmény időszaki és éves költségvetési beszámolójának elkészítéséért - Felelős az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért Szakmai munkaközösség-vezető - A tanévre szóló munkaterv elkészítése, előterjesztése, elfogadtatása - A munkaközösség szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése - Más szakmai munkaközösségekkel való együttműködés - A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerében szakmai ellenőrző munka - Segíti a munkaközösség tagjainak nevelő-oktató munkáját - Segíti a gyakornokok és mentoraik munkáját 14

15 A közvetlen munkatársak az igazgatónak tartoznak beszámolási kötelezettséggel Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgatóhelyettesek az intézményvezető helyettesítésekor saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az iskolában: Az igazgató és helyetteseinek együttes akadályoztatása vagy távolléte esetén a helyettesítés rendje az alábbiak szerint alakul: - osztályfőnöki munkaközösség-vezető, - társadalomtudományi munkaközösség-vezető, - természettudományi munkaközösség-vezető, - a leghosszabb pedagógus munkakörben eltöltött jogviszonnyal rendelkező tanár, aki az Kossuth Lajos Baptista Általános Iskola és Kollégiumban dolgozik Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat és hatásköreiből átadja az alábbiakat: - Az általános igazgató-helyettes számára a tantárgyfelosztással és az órarend készítésével kapcsolatos egyeztetések jogát. - Az igazgató-helyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntések jogát Intézményi közösségek és a kapcsolattartás rendje Alkalmazottak közössége Az intézményi alkalmazottak közössége az intézménnyel munkaviszony keretében foglalkoztatottakból tevődik össze. Az alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt. és az ehhez kapcsolódó rendeletek / valamint az intézmény Alkalmazotti Szabályzata rögzíti. A fenntartó az alábbi döntései előtt köteles az alkalmazotti közösség véleményét kikérni: Intézmény megszüntetése, átszervezése, feladatának megváltozása, nevének megállapítása Vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával összefüggő döntése előtt. Az alkalmazotti közösség véleményét értekezlet keretében nyilvánítja ki, melyről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület (Köznevelési törvény 70. ) 15

16 A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a Pedagógiai program elfogadása - a Beiskolázási terv elfogadása - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása - a Házirend elfogadása - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a tanítás nélküli munkanapok felhasználása A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása illetve megbízásának visszavonása előtt, - a nevelési - oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésekre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésekor - a nevelési - oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításánál - a pályázó intézményvezető által benyújtott vezetési programról, írásos álláspont kialakításakor, - külön jogszabályokban meghatározott ügyekben A nevelőtestület egyéb feladatai - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az iskolaigazgató, valamint a nevelőtestület egyharmada kéri. - A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét. - A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben - Az alkalmazotti törvény szellemében alakítja életvitelét. - A nevelőtestület évenként az alábbi értekezleteket tartja: Alakuló értekezlet Tanévnyitó értekezlet Félévi és tanévzáró értekezlet Őszi és tavaszi nevelési értekezlet Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Munkaértekezlet aktuális témában - Az értekezletet és a nevelőtestületet az igazgató hívja össze, távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes. - A jogszabályban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50%-a jelen van A nevelőtestület döntéseit ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 16

17 A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. Az értekezletekről jegyzőkönyv készül Az intézményegységek és szervezeti egységek közötti együttműködés, a vezetőkkel való kapcsolattartás rendje Az intézményegységek a jogszabályban meghatározott feladataikat egymással együttműködve, tevékenységüket összehangoltan látják el. Az intézmény vezetője a szervezeti rendnek megfelelően irányítja, integrálja az egységek és a hozzájuk tartozó dolgozók munkáját. Az intézmény közösségeinek tevékenységét az egységvezetők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás formái és rendje bővebben az éves munkatervben kerül megfogalmazásra. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az alkalmazottakat érintő intézkedések, jogszabályok és egyéb belső szabályozások az intézmény-egységekben kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. Az intézményvezető az intézményegységek értekezletein részt vesz vagy tájékoztatást kér az intézményegységek vezetőitől az értekezlet tartalmáról, javaslatokról, véleményekről, döntésekről Érdekérvényesítés, érdekegyeztetés szervezetei és formái Intézményünk alkalmazottai számára a jogszabályi keretek között az alábbi érdekérvényesítési szervek működnek, illetve az érdekelt felek kezdeményezésére működhetnek. Alkalmazotti megbízott Az Alkalmazotti Szabályzatban meghatározottan él törvényes jogaival. Pedagógus Szakszervezet Vezetője: 1 fő Formái: iskolavezetőségi ülés egyéb operatív megbeszélések Intézményvezetés és fenntartó Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, a következő területekre terjed ki: Az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, Az intézmény tevékenységi körének módosítására, Az intézmény nevének megállapítására, Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, szociálisan adható kedvezményekre stb.) Az intézmény ellenőrzésére: Gazdálkodási, működési, törvényességi szempontból, Szakmai munka eredményessége tekintetében, Az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, A tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre 17

18 A kapcsolattartás formái Szóbeli tájékoztatás Írásbeli tájékoztatás Egyeztető tárgyalásokon, értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel Információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan A kapcsolattartásért felelős Intézményvezető Gazdasági ügyintéző 3.8 Az intézmény munkarendje Alkalmazottak általános munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a pedagógusok vonatkozásában a Köznevelési törvény 66. -a, a pedagógus jogait és kötelességeit a törvény 62 -a rögzíti. Az alkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Mt. tartalmazza. Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg, melyet tartalmaz a munkaköri leírás. A munkából való távolmaradást (rendkívüli szabadság) előzetesen kérvényezni kell, hogy a feladatellátásról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen. Az anyanapok igénybevételére csak írásos engedélyezése után kerülhet sor. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken az intézmény alkalmazottainak jelenléte kötelező Belső ellenőrzés rendje Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés a z igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. 1. Belső ellenőrzés törvényi háttere évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről -20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről -Az intézmény munkaterve 2. Belső ellenőrzés célja Az intézmény szabályszerű működésének biztosítása. A humánerőforrások célszerű és hatékony felhasználása. A belső rend és fegyelem megtartása. A szabályszerű, takarékos gazdálkodás biztosítása. Az intézményi vagyon védelme. A vezetői döntések megalapozása. 18

19 3. Belső ellenőrzés feladata Vizsgálni és értékelni a működést, a jogszabályoknak való megfelelést. A vizsgált területekkel kapcsolatban megállapításokat tenni, elemzéseket, értékeléseket készíteni. Ajánlásokat és javaslatokat megfogadni az ellenőrzési területek javítása, fejlesztése érdekében. Nyomon követni az ellenőrzések alapján megtett intézkedések végrehajtását. 4. Belső ellenőrzés területei a) Nevelő-oktató munka Tanórai munka, szakszolgálati tevékenység Tanórán kívüli foglalkozások (napközi-kollégiumi, fejlesztő tehetséggondozó - felzárkóztató foglalkozások, szakkörök) Szabadidős tevékenységek, közösségi programok Iskola- szülői ház kapcsolata HHH tanulók, SNI tanulók segítése b) Tanügy igazgatási feladatok c) Gazdálkodás Munkaerő és bérgazdálkodás Tárgyi eszközök szükségessége, kihasználtsága, fejlesztése Előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása Bevételek alakulása Számviteli előírások betartása d) Technikai dolgozók munkavégzése 5. Ellenőrzés eszközei Óralátogatás, foglalkozások látogatása Beszámoltatás Statisztikai adatszolgáltatás elemzése, értékelése Tanügyi dokumentumok (naplók, törzskönyvek, foglalkozási naplók stb.) ellenőrzése Diagnosztikus, fejlesztő, minősítő mérések elemzése, értékelése Számviteli bizonylatok Költségvetési tervek, beszámolók Jegyzőkönyvek, feljegyzések Helyszíni szemle 6. Ellenőrzést végzik Igazgató Általános igazgatóhelyettes Nevelési igazgatóhelyettes Intézményegység-vezető Pedagógiai munka: intézményvezetés Munkaközösségek vezetői: alsó tagozatos munkaközösség-vezető társadalomtudományi munkaközösség-vezető természettudományi munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető 19

20 20

21 3.10. Önértékelés 1.Az önértékelés törvényi háttere évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről -20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről -326/2012.(VIII.30) a pedagógusok előmeneteli rendszere -Az intézmény munkaterve - Önértékelési terv 2.Az önértékelés célja A szervezet vagy az egyén- vezető és pedagógus- tevékenységeinek, képességeinek, tudásainak, viselkedésének eredményeinek kritikai megítélése önmaga által, külső sztenderdek és intézményi elvárások alapján 3.Az önértékelés feladata A kiemelkedő és fejleszthető területek meghatározása, fejlesztési terv elkészítése 4.Az önértékelés területei a. Pedagógus- 2 évente b. Vezető- 2. és 4. év c. Intézmény- 5 évente 5.Az önértékelés eszközei Dokumentumelemzés Megfigyelés Interjú Kérdőív 6. Ellenőrzést végzik Önértékelési csoport tagjai Önértékelésbe bevont kollégák 4. Általános Iskola 4.1. Az iskolai közösségek Az iskolaközösséget a tanulók, az alkalmazottak, és a szülők alkotják. Érdekeiket az alábbi közösségek révén és módon érvényesítik A tanulók közössége A tanulónak joga, hogy a nevelési illetőleg nevelési- oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 21

22 Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulókból áll. Az osztályközösség diákjai az órarend szerinti tanórák többségét közösen látogatják (kivétel a csoportbontás) Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Diákönkormányzat(Köznevelési törvény 48. ) - A tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. - A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. - A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá. - A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. - A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás során ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. - A tanuló ellen indított fegyelmi eljárás előtt a diákönkormányzat a szülői közösséggel együtt egyeztető eljárást kezdeményezhet a sértett fél egyetértésével. - A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola berendezéseit, helyiségeit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. - Éves programjukat munkatervben rögzítik. Elkészítéséért és leadásáért a diákönkormányzat vezetője a felelős. - Az egész iskolát érintő rendezvényükről előzetes tájékoztatást kell adni a nevelőtestületnek. - A diákönkormányzat vezetője félévenként nevelőtestület előtt beszámol munkájáról. - A nevelőtestület valamennyi tagja köteles segíteni a diákönkormányzat és vezető munkáját. - Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének döntése alapján a nevelőtestület egyetértésével, az igazgató bízza meg. (Köznevelési törvény) - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját segítő nevelő folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, képviseli a tanulók közösségét az értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal és kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. A diákönkormányzat legfőbb fóruma a Diákközgyűlés, melyet évente egy alkalommal össze kell hívni. A kapcsolattartás formái - személyes megbeszélés, 22

23 - tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, - írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása Az iskolai nevelők közössége A nevelőtestület(köznevelési törvény 70. ) Az iskolai intézményegység nevelőtestületének tagja a pedagógus munkakört betöltő alkalmazott valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. A nevelőtestületének döntési jogkörébe tartozik: - a helyi tanterv elfogadása - IPR éves munkatevének elfogadása, végrehajtásának értékelése - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanítás nélküli munkanapok felhasználása - az iskolai tankönyvellátás rendje - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, A nevelőtestületének véleményét ki kell kérni: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása előtt, - az igazgatóhelyettesek megbízása illetve megbízásának visszavonása előtt, - a nevelési - oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésekre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezése - az iskola emelt óraszámú osztályaiba történő felvétel elveinek meghatározása - a pályázó intézményvezető által benyújtott vezetési programról, írásos álláspont kialakítása, amelynek tartalmaznia kell a szakmai munkaközösségek által kialakított álláspontot is - külön jogszabályokban meghatározott ügyekben Az iskolai intézményegység nevelőtestületének egyéb feladatai - A tanulók magatartásának és szorgalmának félévi és év végi minősítése Javaslattétel a tanulók jutalmazására, elismerésére - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató, valamint a nevelőtestület egyharmada kéri. - Ha az iskolai szülői munkaközösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. - A nevelőtestület évenként az alábbi értekezleteket tartja: Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Munkaértekezlet aktuális témában - Az értekezletet és a nevelőtestületet az igazgató hívja össze, távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes. - Az értekezletekről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 23

24 A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a tantárgyfelosztással kapcsolatos javaslattétel A nevelők munkaközösségei Osztályfőnöki munkaközösség (1-8.oszt) - A munkaközösség tagja minden alsós és felsős osztályfőnök. - A munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. - Vezetőjét a munkaközösség tagjai választják, és az intézmény igazgatója bízza meg 2 évre. A megbízás meghosszabbítható. - A munkaközösség véleményező, javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden olyan kérdésben, amely a kibővített vezetői értekezlet napirendjén szerepel. - A tanév során két alkalommal tart továbbképzés jellegű foglalkozást, amelynek feladata a pedagógiai továbbképzés, ismerkedés a kiadott dokumentumokkal, szakkönyvekkel, cikkekkel, pedagógiai tanulmányokkal, új taneszközökkel. - Egyéb nevelő-oktató jellegű feladatai: Tapasztalatcserék lehetőségei: bemutató órák, óralátogatások, egymás munkájának megismerése, segítése. egységes osztályfőnöki adminisztráció, mulasztások okainak elemzése, megoldási javaslatok. Nevelési eredményvizsgálati technikák elsajátítása. A családi szocializáció nyomon követése. A pályaorientáció, a pályaválasztás figyelemmel kísérése, segítése, irányítása. Nyílt hét szervezése. Az osztályfőnökök együttműködése az osztályban tanító tanárokkal. Novemberben és áprilisban az egy-egy osztályban tanítók team gyűlésein minősítik a tanulók magatartását és szorgalmát. A köztes hónapokban az értékelő füzet segítségével zárják a jegyeket a tanulókkal történt megbeszélés után. Kidolgozza a munkaközösség az ügyeleti és a fogadó órák rendjét. A pedagógiai munka tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése. Szakmai munkaközösség (Köznevelési törvény 71. ) Létrehozható: az iskolában dolgozó legalább öt azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve nevelési feladatot ellátó pedagógus kezdeményezésére. Iskolánkban a következő munkaközösségek működnek. - Alsós - Természettudományi - Társadalomtudományi - Osztályfőnöki 24

25 Feladata: Szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka - tervezéséhez, - szervezéséhez - ellenőrzéséhez - értékeléséhez Gondozza a munkaközösség területéhez tartozó tantárgyat, tantárgyakat, javaslatot tesz azok eredményességének ellenőrzésére és továbbfejlesztésére Javaslatot tesz a tantervi programok megválasztására, azok ésszerű átrendezésére, kiegészítő programokra, taneszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, módszerekre, tanmenetek ellenőrzésére és véleményezésére, egységes követelmények biztosítására. Megszervezi és lebonyolítja a munkaközösség által gondozott tantárgyak tanulmányi versenyeit. A pályakezdő pedagógusok munkájának segítése Meghatározza működési rendjét és saját munkatervét. Határozataikat nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozzák, melyről jegyzőkönyv készül. Munkaterv ill. szükség szerint ülésezik, melyről emlékeztető készül. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az integrált pedagógiai rendszer munkacsoportjai A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális hátrányaiból eredő egyéni különbségek csökkentését segítő program irányítói. IPR menedzsment - Integrált pedagógiai rendszer működtetése - Együttműködés szervezése intézményen belül és kívül - Az IPR alapú fejlesztő munkát végző pedagógusok ellenőrzése, értékelése - Beszámoló készítése, közzététele - Önértékelés készítése, elszámolás a támogatással - Támogatási pályázat készítése IKCS csoport - Partneri kapcsolatok kiépítése - Együttműködési megállapodások előkészítése - Jelzőrendszer működtetése - IPR kerekasztal létrehozása Módszertani adaptációt segítő csoport - Új tanulásszervezési módok terjesztése - Hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása - Szakmai segítségadás pedagógusoknak 25

26 Átmenetet segítő csoport a. óvoda-iskola b. általános iskola-középiskola - Munkaterv elkészítése - Műhelymunkák szervezése - Hospitációs rendszer működtetése - Esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok - Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet Szülői munkaközösség (Köznevelési törvény 73. ) Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SzMK választmánya, illetve vezetősége. Az iskolai SzMK munkájában az osztály szülői munkaközösségeinek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt, közvetítik a szülők véleményét, javaslatait. A szülői szervezet részére érkezett iratokat bontatlanul kell átadni az érdekelteknek. Az így átvett iratok iratkezelése az érdekelt kezdeményezésére történik. Ha az irat elintézésére a szülői szervezet jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított 30. napot követő első ülésén köteles meghozni. Az SzMK feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Működése - jogköre - Döntési jogköre Az SzMK alakuló ülésén megállapítja működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit. Az SzMK dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet kezdeményezheti az iskolaszék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az iskolában. - Véleményezési jogkörrel rendelkezik a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a pedagógiai program elfogadásakor az intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásakor tankönyv, megállapításakor SzMSz elfogadásakor a házirend elfogadásakor 26

27 az SZMSZ, a házirend és a pedagógiai program megtekintési helyének és idejének meghatározásában - Javaslatételi jogkörrel rendelkezik nevelési- oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben Iskolaszék (Köznevelési törvény 73. ) - Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet. Egy-egy képviselőt delegálhat a fenntartó, a kisebbségi önkormányzat. - Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. - Az iskolaszék működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja (helyiség, irodaszer, anyagok sokszorosítása). - Az iskolaszék tagjaival való kapcsolattartást biztosítja a három nevelőtestületi tag, közöttük az iskola mindenkori igazgatója. - Döntési, egyetértési, véleményezési, javaslattételi jogköre megegyezik az SZMK jogköreivel. - Az iskolaszékkel való kapcsolattartás az igazgató feladata A vezetőség és az iskola közösségeinek kapcsolattartása A nevelőtestület A kapcsolattartás fórumai: - értekezletek - team megbeszélések - tájékoztatók - bemutató órák kölcsönös látogatása - lelki perceken való részvételi lehetőség A kapcsolattartás rendje: - munkaértekezletek havonta 1 alkalommal - értekezletek: a felmerülő problémák, esetek, feladatok függvényében - a lelki percekre a munkaértekezletek előtt kerül sor A vezetőség tagjai kötelesek: 27