NY[REGYHAZA MEGYEI JOGÚ VAROS. ls9/2013. (VI. 28.) számú. határozata

Átírás

1 NY[REGYHAZA MEGYEI JOGÚ VAROS KÖZGYŰLÉSÉNEK ls9/2013. (VI. 28.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról A Közgyűlés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata évi Helyi Esélyegyenlőségi Programjának meghatározásáról szóló előterjesztést megtárgyalta, és a határozat mellékletét képező Helyi Esélyegyenlőségi Programot és mellékleteit elfogadja. k.m.f. o7.&vácsf)renc Dr. Szemán Sándo~, polgármester I" címzetes főjegyző V * * \,,,~ / k"z;y,\ig),r A hatá rozatot ka pjá k: 1.) A Közgyűlés tagjai 2.) A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja

3 HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP) 7 BEVEZETÉS 7 A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA 7 ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK 12 CÉLOK 12 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Stratégiai környezet bemutatása Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) Idősügyi Program Fogyatékosügyi program Gyermekvédelmi beszámoló NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepció Közfoglalkoztatási terv 2009, A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége Jövedelmi és vagyoni helyzet a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya 23 b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága 24 c) közfoglalkoztatás 24 d) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük 26 e) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása 27 Forrás: Háztartáspanel kutatás f) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány 29 b) lakhatást segítő támogatások 30 c) eladósodottság 32 d) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) 34 b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) 35 c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az orvos nemcsak azokért a betegekért felelős, akiket ismer, hanem azokért is, akiket nem ismer". 36 a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 36 d) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása... 42

4 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 46 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 47 c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya 48 d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok 52 c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi szociális - oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok 53 d) gyermekjóléti alapellátás 54 e) gyermekvédelem: gyermekvédelmi szakellátás feladatainak biztosítása 57 f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása 59 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) 60 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek 61 d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések 61 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A nők helyzete, esélyegyenlősége Mi a nő? A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 64 b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban 65 c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei 66 d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A nők szerepe a helyi közéletben A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága 83 3

5 b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) 84 c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése 85 b) idősek informatikai jártassága Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) 91 b) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 93 b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége 95 c) munkahelyek akadálymentesítettsége 96 d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 96 e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM INTÉZKEDÉSI TERVE (HEP IT) 99 Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Elfogadás módja és dátuma HEP Sablon 1. számú melléklet SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA AZ ÉV VÉGÉN SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLANDÓ NÉPESSÉG SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÖREGEDÉSI INDEX SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BELFÖLDI VÁNDORLÁSOK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TERMÉSZETES SZAPORODÁS 164 A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS ARÁNYA, ÉVESEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA KORCSOPORT SZERINT SZÁMÚ TÁBLA - A MUNKANÉLKÜLIEK ÉS A 180 NAPNÁL RÉGEBBEN REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ÉS ARÁNYA NEMENKÉNT SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NYILVÁNTARTOTT PÁLYAKEZDŐ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA ÉS A ÉVES NÉPESSÉG SZÁMA NEMENKÉNT SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONYAN ISKOLÁZOTT NÉPESSÉG SZÁMÚ TÁBLÁZAT - REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELNŐTTOKTATÁSBAN TANULÓK LÉTSZÁMA ÉS A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN VÉGZETTEK 167 4

6 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FELNŐTTOKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐK SZÁMA KÖZÉPFOKÚ ISKOLÁBAN SZÁMÚ TÁBLÁZAT A FOGLALKOZÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS ESÉLYÉNEK HELYI POTENCIÁLJA - VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLLÁSKERESÉSI SEGÉLYBEN RÉSZESÜLŐK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - JÁRADÉKRA JOGOSULT REGISZTRÁLT MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT- RENDSZERES SZOCIÁLIS SEGÉLYBEN ÉS FOGLALKOZTATÁST HELYETTESÍTŐ TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁS ÁLLOMÁNY SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VESZÉLYEZTETETT LAKHATÁSI HELYZETEK, HAJLÉKTALANSÁG SZÁMÚ TÁBLÁZAT - LAKÁSFENNTARTÁSI ÉS ADÓSSÁGCSÖKKENTÉSI TÁMOGATÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE SZÁMÚ TÁBLÁZAT ORVOSI ELLÁTÁS SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KÖZGYÓGYELLÁTÁSI IGAZOLVÁNNYAL RENDELKEZŐK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁPOLÁSI DÍJBAN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA 173 A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG SZÁMÚ TÁBLÁZAT - VÉDELEMBE VETT ÉS VESZÉLYEZTETETT KISKORÚ GYERMEKEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÍTETTEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT KEDVEZMÉNYES ÓVODAI - ISKOLAI JUTTATÁSOKBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA, ARÁNYA SZÁMÚ TÁBLÁZAT SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE SZÁMÚ TÁBLÁZAT VÉDŐNŐI ÁLLÁSHELYEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - BÖLCSŐDÉK ÉS BÖLCSŐDÉBE BEÍRATOTT GYERMEKEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDI NAPKÖZIBEN ENGEDÉLYEZETT FÉRŐHELYEK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI NEVELÉS ADATAI SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÓVODAI LÉTSZÁM-MEGOSZLÁS SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN TANULÓ SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ADATAI SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLA SZEMÉLYI FELTÉTELEK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A 8. ÉVFOLYAMOT EREDMÉNYESEN BEFEJEZETTEK A NAPPALI OKTATÁSBAN SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ISKOLAI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE - TELEPHELYI BONTÁSBAN SZÁMÚ TÁBLÁZAT KOMPETENCIAMÉRÉSI ADATOK SZÁMÚ TÁBLÁZAT HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ PROGRAMOK 213 A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE SZÁMÚ TÁBLÁZAT - FOGLALKOZTATÁS ÉS MUNKANÉLKÜLISÉG A NŐK KÖRÉBEN SZÁMÚ TÁBLÁZAT - ALACSONY ISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ NŐK ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEI SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - CSALÁDTERVEZÉS, ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK, CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÚ TÁBLÁZAT - A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN 216 AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE SZÁMÚ TÁBLÁZAT NYUGDÍJBAN, NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA NEMEK SZERINT SZÁMÚ TÁBLÁZAT - HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS A FOGLALKOZTATÁS TERÉN SZÁMÚ TÁBLÁZAT - 64 ÉVNÉL IDŐSEBB NÉPESSÉG ÉS NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ IDŐSKORÚAK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - IDŐSKORÚAK JÁRADÉKÁBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA SZÁMÚ TÁBLÁZAT - AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN 218 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE SZÁMÚ TÁBLÁZAT - MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT SZEMÉLYEK SZOCIÁLIS ELLÁTÁSAIBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA 219 5

7 SZÁMÚ TÁBLÁZAT - NAPPALI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐ FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK SZÁMA TÁBLÁZAT - FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK RÉSZVÉTELE A FOGLALKOZTATÁSBAN TÁBLÁZAT AKADÁLYMENTESÍTÉS TÁBLÁZAT AKADÁLYMENTESÍTÉS A FOGLALKOZATÓKNÁL 223 6

8 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése már 2006 ban (54/2006. (III. 29.) számú határozatával) elfogadta Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet 11. (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőségi programot fogadott el, akkor azt június 30 ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározta a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. Ennek alapján Önkormányzatunk elkészítette a város évi Esélyegyenlőségi Programját, amelyet a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadott el. Az Ebktv. 6. (1) bekezdése alapján a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni a megadott szempontok szerint. Az Ebktv. 31. (4) bekezdése alapján kétévente kell felülvizsgálatot tartani, viszont a (6) (7) bekezdései alapján a települési önkormányzat, illetve a társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a települési önkormányzat illetve a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A fentiek alapján egy új a korábbiaktól átfogóbb, a jelenlegi jogszabályi rendelkezéseknek mindenben megfelelő esélyegyenlőségi program készült. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Az Esélyegyenlőségi program szerkezetét tekintve 2 fő részre osztható: helyzetelemzésre és annak alapján intézkedési tervre. A település bemutatása Szabolcs Szatmár Bereg megye székhelye Nyíregyháza, a nyíregyházai kistérség központja, hazánk északkeleti határa közelében helyezkedik el. Nyíregyháza 1990 óta megyei jogú város, mely lakossága megközelíti a 120 ezret, ezzel a népesség tekintetében az ország hetedik legnagyobb városa. Nyíregyháza, mint megyeszékhely társadalmi és gazdasági jelentősége a fővárosnak az országon belüli szerepéhez hasonló. Közigazgatási területe 274,54 km 2. A város központi részébe tömörül a népesség 20 % a, valamint itt koncentrálódnak a közfunkciót betöltő, kereskedelmi és szolgáltató intézmények. A belváros köré nagy népsűrűségű lakótelepek épültek (Jósaváros, Örökösföld, Érkert), amelyek a város területének 4% án a lakosság 26% áttömörítik. A kertvárosias és a falusias jellegű területeken él a lakosság 43% a. Sok esetben ezek a városrészek a városon belüli migráció nyertesei, ezért korstruktúrájuk általában fiatalos. Az 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Hosszú távú településfejlesztési koncepció 7

9 elsősorban lakófunkciót betöltő városrészeken belül kirajzolódnak kedvezőbb társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókkal rendelkező területek (pl. Sóstógyógyfürdő, Korányi kertváros, Sóstói úti villanegyed), valamint beazonosíthatók kedvezőtlenebb folyamatokkal jellemezhető városrészek (pl. Hímes, Tokaji úti kertváros). A legtöbb családi házas övezetben lehetőség és igény van az intenzívebb beépítésre annak ellenére, hogy a lakások átlagos alapterülete lényegesen meghaladja a városi átlagot. A város szociális szempontból leginkább veszélyeztetett, szegregált területei a Huszártelep és a Keleti lakótelep. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban: IVS) szerint a két, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátumon kívül egy olyan nem egybefüggő terület is azonosítható (Ókistelekiszőlő), amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált és szegregálódó területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. Az ipartelepek együttes területe megközelíti a 6 km² t. A város peremterületein több nagyobb bevásárlóközpont épült. A településen megtalálhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok, illetve a csatolt település részeken a kertvárosi övezetek, valamint Nyíregyháza területéhez tartozik még számos tanyavilág (58 bokortanya) a sajátos képével. Nyíregyháza kedvelt üdülőhelyén, Sóstógyógyfürdőn található a népszerű és Európa hírű Állatpark, Tófürdő, a Parkfürdő, a Fürdőház, Aquarius Élményfürdő, a Sóstói Múzeumfalu és természetesen a csodálatos gyógyhatású Sóstó. Ezek összessége teszik a térséget turisztikailag vonzóvá. Demográfiai adatok A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége január 1 én fő. A népesség 14,9% a gyermekkorú (0 14 éves), több mint 17 ezren vannak. A városban fő a év közöttiek száma (71,2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugyanis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65 X évesek) emelkedik. A Szabolcs Szatmár Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a mértékük kissé eltérő. 1. számú ábra A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs Szatmár Bereg megyében (%), január 100% 100% ,1 12,4 13,9 11,2 11,2 12,7 13, % 80% 60% 65 67,5 70,2 71,6 71,2 60% 62,2 64,6 66,6 67,6 69,2 40% 40% 20% 20% 26 23,5 18, ,9 26,5 24,2 20,7 19,1 16,8 0% % Város Megye Forrás: KSH,

10 A változásokat jól mutatja, hogy a gyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében, összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal. A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya az életkor előrehaladásával növekszik. Míg a éves nők arányszáma az állandó népességhez viszonyítva 27,75 %, a éves férfiak arányszáma 29,91 %, addig a 60 év feletti korosztályban a nők aránya az állandó népesség 12,31 % a, a férfiaké az állandó népesség 7,81 % a. Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, év elején 2. számú ábra Férfiak Nők Forrás: KSH, % 20% 40% 60% 80% 100% A korszerkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedési index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011 ben 93 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs Szatmár Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat. Nyíregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején 2 3. számú ábra Fő Férfiak Nők II Forrás: Malakucziné Póka Mária: Nyíregyháza lakosságának főbb demográfiai jellemzői Öregedési index:száz gyermekkorúra jutó időskorú személy 9

11 Foglalkoztatottsági mutatók Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Szabolcs Szatmár Bereg megyében 2012 ben a relatív mutató 3 15,5 % volt, Nyíregyházán 9 %. A foglalkoztatottság illetve a munkanélküliség helyzetét tekintve elmondható, hogy a gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják, a foglalkoztatási problémák növekedtek az elmúlt években. A gazdaságilag aktív népességből (15 64 év közötti lakónépesség) a nyilvántartott álláskeresők számának december (5,3 %) és december (8,94 %) között folyamatos emelkedése történt. Az országos tendenciát követve Nyíregyháza hasonló képet mutat a munkaerő piac szempontjából hátrányos helyzetű csoportokat illetően. A szakképzetlenek, a tartósan nyilvántartott álláskeresők, a 25 év alattiak és az 50 év felettiek, a pályakezdők, illetve a diplomások tartoznak a veszélyeztetett célcsoporthoz. A különbség az országos átlaghoz képest, hogy a térségben amely az egész megyére vetítve igaz nagyobb arányt képviselnek ezek a rétegek. A nyilvántartott álláskeresők korcsoport szerinti vizsgálatából megállapítható, hogy 2007 ben a év közötti korosztályban, míg 2011 ben a év korosztályban a legmagasabb a regisztrált munkanélküliek száma. A nők és a férfiak foglalkoztatottsága között eltérés mutatkozik évben a nyilvántartott álláskeresők 54,24 % a nő, 45,76 % a férfi volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2007 től 2011 re közel megkétszereződött. Míg 2007 ben a éves korosztály 2,3 % a volt nyilvántartott pályakezdő álláskereső, addig 2011 ben ez az arány 4,12 % ra emelkedett. Jelentős emelkedés (3,7 % ra) 2009 ben történt, vélhetően a gazdasági válság hatására (1. számú melléklet számú táblázat). 4. számú ábra Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása nemek szerint 2007 től 2011 ig nő férfi Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, KSH (év végi adatok) A Háztartáspanel kutatás 2012 évi felmérése vizsgálta a gazdasági aktivitást. A városban mért ráta meghaladja az Észak Alföldi régió és a megye értékeit. Ugyanakkor 2012 ben mind a régióban, mind a megyében kedvezőbb helyzet mérhető, mint a megelőző években. Nyíregyháza város helyzete javult ebből a szempontból 2010 hez képest, 2012 ben az országoshoz képest is kedvezőbb volt. 4 3 Relatív mutató : nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népesség százalékában 4 Nyíregyháza Város életminősége Háztartáspanel nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés,

12 A foglalkoztatottság aránya (%) 5. számú ábra ,764,2 56,7 54,5 57,2 54,954,5 57,2 49, ,7 42,142,2 45,6 EU-27 Ország Város Régió Megye Forrás: Háztartáspanel kutatás Infrastruktúra Az ezredfordulón Nyíregyháza megyeszékhely funkciójából adódóan jelentős, meghatározó szerepet tölt be a térségben, a közigazgatási, a gazdasági, a társadalmi élet minden területén. Ezzel együtt a helyi lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférését a megyei átlagot meghaladóan biztosítja. Nyíregyháza megközelíthető közúton, vasúton, légi úton. A város kiemelt szerepkörét másfél századdal ezelőtt a vasúthálózat építése indította meg, jelenleg észak kelet Magyarország legjelentősebb vasúti csomópontja. A városban a vonalkapacitású digitális telefonközpont minden távbeszélő igény (mennyiség, minőségi) kielégítésre lehetőséget ad. A távbeszélő fővonalak száma több mint , ebből egyéni. A város mindhárom Magyarországon működő mobilhálózat rendszerrel lefedett, a mobiltelefonok száma az országos tendenciákhoz hasonlóan erőteljesen növekszik. Hírközlési kapcsolatok közületi távközlési és adatátviteli szolgáltatások tekintetében a város jó helyzetben van. Nyíregyházán mintegy 30 ezer lakásban kiépített kábel tv hálózat teszi lehetővé a műholdas adások széleskörű választékát, és az Internet hozzáférést. A helyi rádió és televízió adásai 30 km es körzetben foghatók. Több kereskedelmi tv és rádió működik a térségben. A vezetékes vízellátás kiépítése 1961 ben kezdődött meg. A Nyírségvíz Zrt. mélyfúrási kútjaiból látja el a várost 482 km hosszú vezetéken. A háztartások 98 % a bekapcsolódott az ivóvízhálózatba. A szennyvízhálózat kiépítettsége még néhány perem, illetve külterületen hiányos. A lakások több mint 70 % a rákötött a szennyvízelvezető hálózatra évben Nyíregyháza és térségében több mint 13 milliárd forint értékű szennyvíz beruházási program csatornaépítése indult. Az Európai Unió által támogatott fejlesztés Nyíregyháza mellett Kálmánháza, Kótaj és Nyírpazony teljes szennyvíz elvezetését és tisztítását oldja meg. A projekt megvalósításával száz százalékos mértékű lesz a szennyvíz hálózat kiépítettsége a 120 ezer lakosú megyeszékhelyen, további több mint nyolcezer ingatlan köthetnek rá a vezetékrendszerre. Az építési munkálatok befejezésének határideje 2013 vége. Nyíregyháza lakói a nádfedeles tanyától a tetőteres családi házig, a kétszintestől a 14 emeletes társasházig, összességében több mint 50 ezer lakásban laknak. A lakásállomány korát tekintve igen kedvező, a lakások a 70 % a 30 évesnél fiatalabb, és csak tizedrésze épült előtt. A lakások szobaszám alapján kirajzolódó lakásszerkezet kedvező változásokat mutatott az utóbbi 10 évben. Az épített lakások átlagos alapterülete 91 m 2 felett volt. Jelenleg a lakásállományból a 2 szobás lakások arányát meghaladja a 3 és több szobásoké (47,8%). A lakások 7,3 % (3214 db) külterületen található. Nyíregyháza terület felhasználási karakterére jellemző vonás a kiterjedt tanyavilág. Az elmúlt évtizedben a lakásellátás szempontjából kedvező változások történtek. A lakónépesség számának kismértékű csökkenése, a háztartások számának növekedése, a lakásépítés változó, de relatív kedvező 11

13 volumene mellett a lakások száma meghaladta a háztartások számát. Így a háztartások és lakások számának különbségén alapuló mennyiségi lakáshiány nincs a városban. Mindezek mellett bár a városban közel 3000 az üres lakás, még előfordul egy lakásban több háztartás kényszerű együttélése is. Nyíregyházán 1929 db önkormányzati tulajdonú lakás van, a ki nem elégített igénylők száma jelenleg mintegy 1500 fő. 5 Értékeink, küldetésünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város erősíteni kívánja elkötelezettségét az esélyegyenlőségi politikát megalapozó általános etikai értékek, és a demokratikus közösségek számára mértékadó alapelvek iránt. (Az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, az egyenlőség, az igazságosság, a szolidaritás, a tisztességes bánásmód, az erőszakmentesség, a partnerség, a sokszínűség, a különbségek elfogadása, a tolerancia, az előítéletektől való mentesség.) A program gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtése a cél, hanem további fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás is. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén önkormányzat koordinálásával az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban meghatározott intézkedések megvalósítására. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Ezért az Esélyegyenlőségi Program kiemelt figyelmet fordít az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) átfogó célja Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával kinyilvánítja elkötelezettségét az alábbi célok megvalósítása iránt: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elve, a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések megtétele. a köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 5 Könyvészeti adatok Nyíregyháza 12

14 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP intézkedési terve (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.), a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény, az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény, a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény), a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.), 13

15 a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.), Magyarország Alaptörvénye előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 8/2001. (III.1.) KGY rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról A rendelet alapján támogatás nyújtható a magántulajdonban levő lakóházon/épületen szükséges olyan munkálatok elvégzésére, amelyek a Polgármesteri Hivatal Építésügyi Osztályának igazolása alapján életveszélyes állapot elhárítására szolgálnak. A támogatás mértéke kamatmentes kölcsön, mely összege forint. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 15/2006. (IV.27.) KGY rendelete az önkormányzati lakások bérletéről és lakbérének megállapításáról A rendelet meghatározza az önkormányzati tulajdonú lakások, lakrészek bérlet útján történő hasznosításának feltételeit, a lakbérek mértékét. Nyíregyháza Megyei Jogú Város 13/2011. (III.11.) számú önkormányzati rendelete Nyíregyháza Megyei Jogú Város önkormányzati közművelődési feladatairól A Kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Törvény) felhatalmazta a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések meghatározására és a helyi feladatok ellátására helyi rendeletet alkossanak. Ez a felhatalmazás egyben szabályozási kötelezettséget is jelent, mert a város polgárainak a művelődéshez való joga csak a helyi művelődési lehetőségek megfelelő biztosításával érvényesülhet. A Törvény céljainak megfelelően Nyíregyháza közművelődésének szinten tartása és jövőbeni fejlődése érdekében fontos rendeletben rögzíteni, hogy az előirt kötelező önkormányzati közművelődési feladatok közül melyeket, milyen szervezeti kereteken belül és mennyi anyagi ráfordítással látjuk el. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az 54/2011.(XII.16.) számú önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról A Gyvt. alapján az ellátó rendszer működtetéséről az állam és az önkormányzatok kötelesek gondoskodni, hangsúlyozva azonban a családok gyermeknevelési felelősségét is. A rendelet célja, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően szabályozza Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén működő intézményrendszert a rendszeres, illetve a nem rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokkal széles körben támogassa a szociálisan rászoruló családokban élő gyermekeket. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2012.(XII.14.) számú önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról Az Szt. a szociális ellátás feltételeinek biztosítását az állam központi szervein kívül a helyi önkormányzatok feladataként állapítja meg, lehetővé téve, hogy az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátásokat is megállapítson. A törvény felhatalmazza az önkormányzatot arra, hogy az egyes ellátások feltételeit, az igénylésre vonatkozó eljárási szabályokat a helyi sajátosságokat figyelembe véve rendeletében határozza meg. A rendelet teljes körűen, részletesen tartalmazza az állampolgárok által igénybe vehető, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokat, valamint a korábban külön rendeletben szabályozott adósságkezelési szolgáltatás és a lakbér hozzájárulási támogatás szabályait. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 7/2013. (II.15.) számú önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról Az Szt január 1 től hatályos 92. (1) bekezdés b) pontja alapján, ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási megállapodásban erre 14

16 kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot. A Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás döntése alapján Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata szabályozza rendeletében a közös fenntartású intézményekre vonatkozó előírásokat. Az önkormányzat 2011 ben két rendeletben külön szabályozta a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő ellátások formáit, valamint külön azokat az ellátásokat, melyeket az Önkormányzat más fenntartóval kötött ellátási szerződés keretében biztosít. Tekintettel arra, hogy az Szt. 92/B. (1) bekezdése és a 92/C. (1) bekezdése alapján a fenntartó kötelezettsége az intézményi térítési díj konkrét összegben történő megállapítása a helyi rendeletben a társulás keretében ellátott szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak szabályozhatóak. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2013. (V.31.) önkormányzati rendelete a nem önkormányzati tulajdonban lévő bérlakásban lakók lakbértámogatásáról A rendelet alapján a gyermeket nevelő háztartások, gyermektelen házastársak élettársak, egyedülálló lakásigénylők is kaphatnak lakbértámogatást, melynek mértéke havi , illetve forint lehet. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlőségi Program készítése során a korábban készült stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat tekintettük át, és gondoskodtunk a programok közötti összhang megteremtéséről. Tekintettel arra, hogy a koncepciók, beszámolók jelentős mértékben tartalmazzák a jelenlegi programban tárgyalt célcsoportok bemutatását, helyzetük elemzését, előfordul átfedés más programokban megjelenített adatokkal, elemzésekkel Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv A közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben megfogalmazódott, hogy alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása, és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért Nyíregyháza közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012 ig a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a közoktatás fejlesztési stratégia prioritásai között szerepelt az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek megvalósítása elsődlegesen a közoktatásban dolgozók szemléletének megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a hátrány hatásainak csökkentése. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. Az Intézkedési Tervben megfogalmazódni, hogy a hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1 4. évfolyamokon. Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása is. 15

17 2.1.2 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója A szolgáltatástervezési koncepció célja, hogy egységes dokumentumba foglalja a rászorulók részére biztosított szolgáltatási feladatokat, fejlesztési elképzeléseket. A törvény által meghatározott kötelező elemei a koncepciónak a) a lakosságszám alakulása, a korösszetétel, a szolgáltatások iránti igények, b) az ellátási kötelezettség teljesítésének helyzete, ütemterv a szolgáltatások biztosításáról, c) a szolgáltatások működtetési, finanszírozási, fejlesztési feladatai, az esetleges együttműködés keretei, d) az egyes ellátotti csoportok (idősek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek) sajátosságaihoz kapcsolódóan a speciális ellátási formák, szolgáltatások biztosításának szükségessége. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban a szociális és gyermekjóléti ellátórendszer jól kiépített. A folyamatosan változó struktúrában működő szolgáltatásokkal az Önkormányzat célja a lakosság részéről felmerülő szükségletek kielégítése a lehető legracionálisabb módon. Természetesen a társadalmi és gazdasági változások jelentősen befolyásolják a lehetőségeket, ugyanakkor éppen a változások következményeként megjelenő problémák jelentős részének kezelése az ellátórendszerre hárul Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) Az IVS ben megfogalmazottak szerint a dokumentum célja nem egy új stratégia létrehozása, hanem sokkal inkább egyfajta szintézis, amely során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően pontosítjuk a korábbi célkitűzéseket. Mindezek során kiemelt figyelmet fordítunk a stratégia egyes elemeinek összhangjára, a város fejlődésének egyik bázisát jelentő agglomerációs együttműködésekre, valamint a negatív környezeti hatások kompenzálására. Az IVS akcióterületei: Belváros és Búza téri piac környéke Huszár lakótelep Érkerti lakótelep Örökösföldi lakótelep Tiszavasvári út menti laktanyák. Az IVS része az anti szegregációs terv, amelynek célja, hogy csökkenjen a városban a szegregált körülmények között élő, hátrányos helyzetű és roma lakosság száma és aránya úgy, hogy egyetlen szegregátum lakóinak száma se növekedjen, javuljon a hátrányos helyzetű és roma lakosság életminősége és lakáskörülménye, különösen a szegregált területeken élők esetében. Az IVS felülvizsgálatára évben kerül sor Idősügyi Program Nyíregyháza Megyei Jogú Város, mint Idősbarát Önkormányzat (2006 ban nyerte el a díjat) az időskorú polgárok iránti elkötelezettségét nemcsak az idősüggyel kapcsolatos stratégiák megfogalmazásával, az ágazati koordináció elősegítésével igyekszik megvalósítani. A Város életével kapcsolatos legfontosabb döntések során kiemelt figyelmet fordítunk azok idősekre gyakorolt hatásaira, s igyekszünk minden döntésünkkel a korosztály speciális helyzetét is figyelembe venni. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely az idősek helyzetén javít, ösztönözni kívánjuk a piaci szektor ez irányú felelősségvállalását, kezdeményezéseit is. Szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az idősek életét segítő innovatív, illetve segítő kezdeményezéseket, programokat. A program elkészítésével nem az volt a célunk, hogy meghatározzuk, mire van szükségük az időseknek, hanem lehetőséget szeretnénk teremteni, hogy ők maguk fogalmazzák meg igényeiket, esélyük legyen a 16

18 részvételre, a helyi ügyek közös alakításába. Ugyanakkor az önkormányzatnak komoly szerepe van a stratégiai irányvonalak kijelölésében, a partnerség segítésében, az erőforrások hatékony elosztásának tervezésében, a programok és folyamatok koordinálásában, valamint az eredmények értékelésében. Az időskorúak a társadalom népes részét alkotják, és nem lehet egységes, homogén csoportként kezelni e korosztályt. Ennek megfelelően az idősekkel foglalkozó programoknak is többféle csoportra kell irányulnia, színes szolgáltatási csomagot alkotva. Az idősek jólétét elősegíteni csak közös együttműködés, partnerség szellemében lehet a leghatékonyabban, mely során minden szereplő aktív és erőforrásait a közös cél érdekében tudja hasznosítani. Az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűggé válni. Új életformát követelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre többen lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat nyugdíjasnak Fogyatékosügyi program A programba átfogóan került meghatározásra a fogyatékosságból eredő társadalmi hátrányok enyhítésével és a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításával összefüggő feladatok. A fogyatékosügyi program célja, azoknak a feladatoknak a számbavétele, amelyeket a város önkormányzatának a kötelező feladatai ellátása körében el kell végezni, hogy a törvényben és az országos programban foglaltaknak megfeleljen. Ugyanakkor megteremtve ezzel a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit Gyermekvédelmi beszámoló A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat minden év május 31 ig átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete részletesen meghatározza a települési önkormányzat által készítendő értékelés tartalmi követelményeit. A beszámolóban többek között demográfiai mutatók, az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosításának formái, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása, bűnmegelőzési tevékenység és a civil szervezetekkel történő együttműködés szerepel Nyíregyháza Megyei Jogú Város Gazdasági Programja A Gazdasági Program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés támogatási politika, városüzemeltetési politika célkitűzéseit. A Program részletesen mutatja be a kiindulási pontot, amely alapja volt a program tervezésének, és a mai ismereteink szerint határozza meg a program végrehajtásának feltételrendszerét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hosszú távú Településfejlesztési Koncepciója 2000., A Program célja az üzleti szolgáltatási infrastruktúrák fejlesztése, elektronikus kommunikációs hálózatok, E business rendszerek, a befektetések ösztönzése, az üzleti infrastruktúra tágabb értelmezésű javítása, a város elérhetőségének növelésével, valamint olyan innovatív környezet megteremtése, amely biztosítja az alkalmazott kutatás fejlesztési eredmények beépítését a fejlett vállalkozói üzemvitelbe. 17

19 2.1.9 NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepció ben alakult meg a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás a nyíregyházai kistérség településeinek részvételével, annak érdekében, hogy a településfejlesztés, oktatás, egészségügy, szociális és gyermekvédelmi területen a feladatellátás hatékonyabban valósuljon meg. A Társulásban ellátott feladatok megszervezése az elmúlt évek folyamán folyamatosan változott. A szociális és gyermekvédelem területén szoros együttműködés valósult meg a Társulást alkotó települések között, több alap és szakosított ellátást a Társulás fenntartásában levő intézmények működtetnek. A NYITÖT szociális szolgáltatástervezési koncepciójának az általános célja, azon alapelvek célok és értékek meghatározása, amelyeket a nyíregyházai kistérség a szociális szolgáltatások biztosítása és fejlesztése során követ. Cél volt, hogy készüljön egy olyan dokumentum, amely átfogó képet nyújt a társulás által vállalt szociális feladatok ellátásáról, a szolgáltatás fejlesztésének irányvonalairól, valamint, hogy a szociális szolgáltatást biztosító intézmények a kistérségben összehangoltan, valós szükségletekre reagálva működjenek, erősödjön a kistérségi tudat és szolidaritás, előtérbe kerüljön a szektorsemlegesség elve a szociális szolgáltatások biztosítása során Közfoglalkoztatási terv 2009, Az Szt évi módosítása tartalmazta és vezette be az önkormányzatok feladataként a foglalkoztatás megszervezését, s ezzel együtt a szociális szolgáltatóval történő együttműködést (beilleszkedési program). Az aktív korú, hátrányos munkaerő piaci helyzetű személyek ellátórendszere évtől differenciálódott, a települési önkormányzatok és a munkaügyi kirendeltségek szorosabb együttműködése, közcélú munka megszervezése, közfoglalkoztatási terv készítése kötelezővé vált. A közfoglalkoztatási terv készítése a települési önkormányzatok feladata volt. A Tervben az önkormányzatok negyedéves ütemezésben meghatározták azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívántak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket. A közfoglalkoztatási terv elkészítéséhez a munkaügyi központ kirendeltsége összefoglaló adatokat, információkat szolgáltatott, előrejelzéseket készít az álláskeresési ellátást kimerítő, vagy a már tartósan álláskeresők és várhatóan aktív korúak ellátására jogosult a évben álláskeresőként nyilvántartott rendszeres szociális segélyben részesülő személyek létszáma és iskolai végzettség, szakképzettség szerinti várható összetételéről. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény értelmében a települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény alapján Nyíregyháza, Nyírtelek, Kálmánháza, Nagycserkesz, Kótaj, Napkor, Sényő, Nyírpazony és Nyírtura települések önkormányzatai társult formában látnak el egyes feladatokat a Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás keretei között, a települések polgárainak az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben való hozzájutása, a magasabb szintű ellátás és szolgáltatás biztosítása, a források teljesebb, célszerűbb és optimálisabb felhasználása, valamint a térségi együttműködés biztosítása érdekében. A települési önkormányzatok szociális és egészségügyi ellátások megszervezésére, a Társulás és tagtelepüléseinek összehangolt fejlesztésére, térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, 18

20 szervezésére, intézmények fenntartására vállaltak kötelezettséget a társulás megállapodás kereti között. Ennek keretében az esélyegyenlőség biztosítása fontos cél. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a társult feladatellátás keretében ezt azzal segíti elő, hogy két intézményét is a Társulás fenntartásába adta a szociális és szakosított ellátásokat biztosító Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ, valamint a gyermekjóléti alapellátásokat biztosító Nyíregyházi Gyermekjóléti Központ, illetve ellátási területüket a társulás több településére kiterjesztette, ezzel segítve a szolgáltatásokhoz való hozzáférést más települések lakosai részére is. Ezen ellátások a gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, családok átmeneti otthona ellátás, a gyermekek átmeneti otthona ellátás, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a nappali ellátás, a közösségi ellátás, a támogató szolgáltatás, valamint az idősek tartós bentlakásos intézményi ellátása. A törvényi előírásnak megfelelően a társulás valamennyi tagja, így Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata is megalkotja és elfogadja helyi esélyegyenlőségi programját. A fent említett közös feladatellátás biztosítja, hogy a társulás településeinek helyi esélyegyenlőségi programjai összhangban legyenek, egymáshoz kapcsolódjanak. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Életminőség Nyíregyháza Háztartáspanel kutatás Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya és a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéke 2008 ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása. A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az un. háztartáspanel módszertanát követi. Ennek lényege, hogy elsődlegesen a városi háztartásokról gyűjt információkat, másodsorban a háztartástagok meghatározott jellemzőiről. Sajátossága, hogy azonos lakossági mintán, azonos kérdőívvel próbálja feltárni a változásokat, úgy, hogy a kérdezők ugyanazokat a háztartásokat keresik fel meghatározott időközönként. A véglegesített kérdőív több nagy blokkban vizsgálta a város lakóinak életkörülményeit, ezek a következők: a háztartások jellemzői (háztartás összetétele, lakhatás körülményei, problémák, háztartások felszereltsége, jövedelmek), gazdasági aktivitás (munkavégzéssel kapcsolatos jellemzők), egészségi állapot (egészségi állapot megítélése, tartós betegségek), társas kapcsolatok (családi és emberi kapcsolatok jellemzői, kiterjedtsége, intenzitása) idősek helyzete (a 65 éves, illetve annál idősebb lakosok helyzete), támogató rendszerek szociális problémák (a természetes és mesterséges védőháló jellemzői, segélyezés, vélemények a segélyezési rendszerekről, szociális ellátásról), Szociális Osztály működése (ügyfelek és véleményük), biográfia (a megkérdezettek személyes jellemzői). A városban 2008 ban zajlott le az első felmérés, amelyet 2010 első félévében, illetve 2012 ben követett a második és harmadik adatfelvétel. Helyi statisztikai adatok Az Önkormányzat számára saját adatok is rendelkezésre állnak, részben a Polgármesteri Hivatal adatállománya révén, részben a saját illetve társulás által fenntartott intézményei útján. 19