A Számviteli törvény évi változásai és gyakorlati alkalmazása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Számviteli törvény évi változásai és gyakorlati alkalmazása"

Átírás

1 A Számviteli törvény évi változásai és gyakorlati alkalmazása.

2 A számvitelről szóló évi C. törvény módosítása Az adótörvényekről szóló törvény a számviteli, valamint a könyvvizsgálói kamarai törvényt is módosítja A törvény módosításának egyik oka,hogy összhang legyen az új polgári törvénykönyv és a számviteli törvény között Évről - évre egyéb jogszabályokra tekintettel is szükség van a számviteli törvény módosítása A jogszabályok év eleji módosítása lehetőséget ad a gyakorlatban felmerült kérdések rendezésére is Szót kell ejteni a kamarai törvényről is.

3 A változásokról röviden Az Szt. átveszi a Hpt. pénzügyi lízing fogalmát, ahol döntő szempont, hogy az ügylet szabályszerű befejezésekor a lízingbe vevő vagy egy általa megjelölt személy jogosulttá (de nem kötelessé) válik a lízingelt eszköz tulajdonjogának megszerzésére. (2014. évben is lehet alkalmazni)

4 A változásokról röviden A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról [2014. évi LXXVI.] új törvény került elfogadásra, ami január 1-vel törli a korábbi fogalom meghatározásban szereplő irányadó törvényt.

5 A változásokról röviden Ezen túl hibának és hibahatásnak minősül az is, ha egy beszámolóval lezárt üzleti évet szerződések, megállapodások utólagos módosítása miatt kell változtatni, ilyen esetben is az ellenőrzés számviteli módszertana alkalmazandó. (2014. évben is lehet alkalmazni)

6 A változásokról röviden A gazdasági társaságokról szóló törvény hatályon kívül helyezésével megszűnt a betéti- és közkereseti társaságok vagyoni betéteire utaló megnevezés, helyébe az egyéb társasági részesedés lépett az Számviteli törvény megfelelő helyein.

7 A változásokról röviden A Ptk. szerint pótbefizetés pénztől eltérő eszközzel is szolgáltatható. A pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értéke a vonatkozó közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban megjelölt érték. (2014. évben is lehet alkalmazni)

8 A változásokról röviden Hatályát veszti az a szabály, miszerint az export árbevételt csökkenteni kell a külföldi szállítási és rakodási-raktározási költséggel. (2014. évben nem kell alkalmazni.)

9 A változásokról röviden Forinttól eltérő devizában készített beszámolónál az egyes jogszabályok által forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra megállapított devizaárfolyamon átszámítva kell figyelembe venni. (2014. évben is lehet alkalmazni)

10 Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)-(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni. Sztv. változásai

11 A változásokról röviden A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a közbenső mérleget a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

12 A változásokról röviden Megváltozott felhasználású eszköz átsorolásának időpontja: legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérleg fordulónapra vonatkozóan meg kell változtatni. Az átsorolásnak megfelelően át kell vezetni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva. (2014. évben is lehet alkalmazni)

13 mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan - át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé. Sztv. változásai

14 A változásokról röviden Részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozóknál a tulajdonosok csak az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezhetik tőketartalékba a (jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét.

15 A változásokról röviden A késedelmi kamat (és a behajtási költségátalány) fizetési kötelezettség az új Ptk szabályai szerint a törvény erejénél fogva áll be, azt kötelezettségként kell kimutatni és nem passzív elhatárolásként.

16 A változásokról röviden Átértékelés kiterjesztése időbeli elhatárolásokra. A külföldi pénzértékre szóló követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat és a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó, számviteli politikában meghatározott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.

17 A változásokról röviden A közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott/kapott engedmény levonható áfával csökkentett összege nem végleges pénzeszköz átadásnak, hanem egyéb bevételnek, illetve ráfordításnak minősül. (2014. évben is lehet alkalmazni)

18 A változásokról röviden Az adott sérelemdíjat egyéb ráfordításként, a kapott és mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett sérelemdíjat pedig egyéb bevételként kell elszámolni. (2014. évben is lehet alkalmazni)

19 A változásokról röviden A Ptk. az átalakulás alatt csak a jogi forma váltást érti, és külön nevesíti az egyesülést és a szétválást. Ennek megfelelően értelemszerűen megjelenik a teljes fogalom a Számviteli törvény több helyén.

20 A változásokról röviden Bizalmi vagyonkezelés szabályainak megjelenése a Számviteli törvényben.

21 A változásokról röviden Pontosításként, az eddigi gyakorlatnak megfelelően kimondja a Számviteli törvény, hogy a vagyonmérlegben a mérleg szerinti eredményt át kell vezetni az eredménytartalékba az értékhelyesbítés/valós érték értékelési különbözete és a velük szemben álló értékelési tartalékok kivezetése mellett.

22 A változásokról röviden Megjelenik a beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás megnevezés, de az változatlan, hogy ilyen esetben a ki- és különválás szabályai mellett a beolvadás szabályai is értelemszerűen alkalmazandók.

23 A változásokról röviden Ha jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi a független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, úgy a vállalkozó 90 napon belül köteles új könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni. Az új jelentésre a közzététel és letétbe helyezés általános szabályai vonatkoznak.

24 Értelmező rendelkezések, fogalmak ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;

25 Ellenőrzés fogalma a évi C. törvény alapján Mindenképpen ki kell azt hangsúlyozni, hogy a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében. (Szt. 3. (3) 1. pont)

26 Ellenőrzések fajtái a végző személye szerint ÖNELLENŐRZÉS ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS célja fogalma tartalma folyamata

27 Jogkövetkezmények az adóigazgatásban Késedelmi pótlék Adóbírság Mulasztási bírság Fizetendő Az adó késedelmes fizetése és/vagy a támogatás esedékesség előtti igénybevétele esetén Adóhiány esetén, beleértve a jogtalanul igénybevett támogatást is Bevallási kötelezettség késedelmes teljesítése, hibásan benyújtott bevallás esetén, illetve számla, nyugtaadás elmulasztása esetén Alapja Adóhiány összevont egyenlege (Nettó pótlék számítás!) Adóhiány összevont egyenlege Mértéke A jegybanki alapkamat kétszerese Az adóhiány (jogtalan támogatás) 50 %-a Különböző %-os mértékek, illetve tételek Mérséklése Kérelemre mérsékelhető, illetve elengedhető. Kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető Kérelemre mérsékelhető

28 Önadózás és ellenőrzése ÖNELLENŐRZÉS célja fogalma tartalma ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni

29 Az önellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az önellenőrzés befejezésével kell a helyesbítő elszámolásokat elvégezni (feltárás napja). Amennyiben az önellenőrzésnek adó (támogatás) vonzata is van: a feltárás napjával önellenőrzési nyilvántartásba kell venni, majd a feltárást követő 15 napon belül bevallást kell benyújtani és a megállapításokat pénzügyileg rendezni kell.

30 Az adóellenőrzések elszámolásának időpontja FŐSZABÁLY szerint: Az elszámolás időpontja az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja, az alábbi eltérésekkel: ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal, az érintett jogcímnek megfelelően, követeléssel vagy kötelezettséggel szemben kell elszámolni, ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet/kell képezni).

31 Az adóhatósági határozatok számviteli elszámolásának rendszerezése a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja (Ezzel a határozat jogerőssé válik). Elsőfokú határozat esetén: A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el (Így a határozat még nem jogerős). A határozat megállapításait és következményeit nem szabad könyvelni. a) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait elfogadja.(a határozat jogerőssé válik). Másodfokú határozat esetén: A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell. b) eset: A gazdálkodó a határozat megállapításait nem fogadja el.(a határozat jogerőssé válik). Bíróság A határozat megállapításait és következményeit könyvelni kell.

32 Az ellenőrzés, önellenőrzés kapcsolata a társasági adóval Adóalap csökkentő jogcím: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg Adóalap növelő jogcím: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként,vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenéseként elszámolt összeg

33 Feltárt hibák és az általuk okozott hibák (hibahatások) és azok HELYESBÍTÉSÉNEK folyamata ELLENŐRZÖTT ÉV (ÉVEK) KÖVETŐ IDŐSZAK(OK) ELLENŐRZÉS (Feltárás) ÉVE HIBA Hiba hatások HELYESBÍTÉS + Jogkövetkezménye

34 Hibahatások Milyen okok miatt keletkezhet hibahatás? a hibával érintett eszközök és források értékében egy későbbi időpontban olyan változás következik be, amelynek eredmény hatása van, a hiba, illetve a hibahatás költségvetési kapcsolatot keletkeztet.

35 Példa A vállalkozás október 1-jén önellenőrzés keretében megállapította, hogy egy karbantartásnak minősülő szállítói számlát július 1-jén tévesen aktiváltak tárgyi eszközként az egyéb berendezések, felszerelések között. A tévesen elszámolt számla összege E Ft+ 27% áfa. Écs kulcs 20%. Mérleg fordulónap december 31.

36 Mellékszámítások: Tárgyi eszközök bruttó értéke: Halmozott écs január 1-ig (10%) Példa Értékcsökkenés a hibafeltárás évében (15%) Nettó érték a hibafeltárás időpontjában ,- Ft ,- Ft ,- Ft ,- Ft Az áfa mind a helyes, mind a helytelen elszámolás esetében levonható adónak minősül. A hiba társasági adóra gyakorolt hatása: 2013 év Adózás előtti eredmény változása ( E Ft +100 E Ft) Társasági adó többlet bevallása (900 E Ft*10%) Önellenőrzési pótlék -900 E Ft 90 e Ft 0 Ft

37 Példa A hiba társasági adóra gyakorolt hatása: 2014 év Önellenőrzésre nincs szükség, mivel a feltárás időpontja megelőzi az adóbevallás időpontját. DE a tárgyévi adóalapnál a szükséges korrekciókat végre kell hajtani.

38 A hibafeltárás évének helyesbítő könyvelési lépései 1. Az elszámolt értékcsökkenés átvezetése a bruttó érték nyilvántartási számlára T: 149 Egyéb berendezések écs ,- Ft K: 141 Üzemi gépek ,- Ft 2. A tárgyi eszköz nettó értékének kivezetése az anyagjellegű költségek közé T: 523 Karbantartás ktg-e ,- Ft K: 141 Üzemi gépek ,- Ft 3. A hibafeltárás évében elszámolt écs átvezetése a karbantartási ktg-ek közé T: 523 Karbantartás ktg-e K: 571 Terv szerinti écs ,- Ft

39 A hibafeltárás évének helyesbítő könyvelési lépései 4. A korábbi éveket érintő társasági adó különbözet elszámolása (-90) T: 461 Társasági adó elsz. K: 9699 Előző éveket érintő adó visszatérítések 90 e Ft

40 Ellenőrzések terhei- (jog)következményei számviteli elszámolásuk Önellenőrzési pótlék Alapja: az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Mértéke: Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani.

41 ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉK A pótlék számításánál figyelembe vett időszak: a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig. az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adó megállapítás esetén az önellenőrzési pótlékot az észrevétel megtételére nyitva álló határidő leteltét követő naptól az észrevétel adóhatósághoz történő beérkezésének napjáig számítja fel az adóhatóság

42 A késedelmi pótlék A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

43 Az adóbírság Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a.

44 A szankciók könyvviteli elszámolása 4. Költségvetéssel szembeni elszámolások 8. Egyéb ráfordítások 1 1. Önrevíziós pótlék és az adórevízió terheinek elszámolása a tárgyévi eredmény terhére

45 A mulasztási bírság A mulasztási bírság az adókötelezettségek elmulasztásának vagy nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezménye. A magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

46 Hibák nagyságrend szerinti csoportosítása Az Szt. szerint a hibák és hibahatások a következő kategóriákba sorolhatók: nem jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. (3) bekezdés 4. pont), jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. (3) bekezdés 4. pont), ezen belül A különböző ellenőrzések által feltárt hibák és hibahatások minősítésénél nem egy hiba és azok hibahatásai, hanem egy ellenőrzött üzleti év összes hibája és azok összes hibahatásai együttesen kerülnek figyelembe vételre.

47 jelentős hibák és hibahatások (Szt. 3. (3) bekezdés 4. pont jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot;

48 jelentős összegű hiba Amennyiben egy vállalkozó a korábbi, lezárt üzleti évekre vonatkozóan jelentős összegű hibát észlelt (önellenőrzés vagy adóellenőrzés keretében), akkor ezen hibák hatásaival a már lezárt üzleti évek beszámolóit kell visszamenőlegesen korrigálnia, azaz ezen hibák eredményre gyakorolt hatásaival a hiba elkövetési időszakának eredményét kell visszamenőleg módosítania. Ami azt jelenti, hogy a ezek a hatások a tárgyévben (hibafeltárás évében) már mint a korábbi évek eredménye jelenik meg, azaz az eredménytartalékban. A hibák mérlegre gyakorolt hatásait a korábbi lezárt üzleti év beszámolója mérlegének megfelelő mérlegtételei korrigálásával kell bemutatni. (3 oszlopos mérleg)

49 Nem jelentős hibák rendezése A számviteli törvény előírásai értelmében a korábbi lezárt üzleti éveket érintő, a vállalkozó számviteli politikája szerint jelentősnek nem minősülő hibák hatásait számviteli szempontból úgy kell tekinteni, mintha azok a tárgy üzleti év ( a hibafeltárás üzleti évének) gazdasági eseményei lennének. Ebben az esetben tehát nem csak a hiba következményei (bírságok, pótlékok, késedelmi kamatok) minősülnek tárgyidőszaki eseménynek, hanem magának a hibának a hatásai is, amelyeket a normál számviteli elszámolások szabályai szerint kell a hibafeltárás évének könyvviteli elszámolásaiban rögzíteni, s a beszámolóban szerepeltetni.

50 Mit kell végrehajtani és mit kell bemutatni a korábbi évek éves beszámolóját érintő jelentősnek minősülő hibahatásokkal kapcsolatban? a.) a feltárt jelentős hiba hatásait a hibával érintett üzleti évek éves beszámolójának mérlegében és eredmény kimutatásában kell végigvezetni b.) a feltárt jelentős hiba hatásait a hibával érintett éveket követő üzleti évek éves beszámolóiban is keresztül kell vezetni, egészen a hibafeltárás évének első napjáig. c.) a jelentős hibával érintett üzleti években a megfelelő adónemekkel kapcsolatban önrevíziót kell végrehajtani, és be is kell azt a NAV-nak nyújtani az Art. Szerint.

51 d.) a hibafeltárás évében a hibahatások eredményre gyakorolt hatását a saját tőkén belül az eredménytartalék megfelelő korrekciójával kell felvenni (ez azt jelenti, hogy a hibafeltárás évének eredménykimutatása a korábbi évek hibahatásait nem tartalmazhatja. e.) a feltárt jelentős hibák következményeit (adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék) minden esetben a hibafeltárás évében kell elszámolni, a hibafeltárás évének eredményét érintően.

52 f.) a hibafeltárás évének éves beszámolója mérlegében és eredménykimutatásában a feltárt jelentős hibák korábbi éveket érintő hatásait informatív jelleggel, elkülönítetten kell bemutatni egy harmadik oszlop beiktatásával, összevontan. g.) a hibafeltárás évének éves beszámolója kiegészítő mellékletében a feltárt hibák korábbi éveket érintő hatásait az érintett üzleti évenkénti bontásban be kell mutatni.

53 A JELENTŐSÉG VIZSGÁLAT Nagyságrend (jelentőség) szerinti vizsgálat 1. Olyan gazdasági események, amelyek az eredményt és ezen keresztül a saját tőkét is érintik 2. Csak a saját tőkét érintő gazdasági események

54 A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre Egy társaságnál évben végzett önellenőrzése során - amely kizárólag a évre, mint ellenőrzött évre vonatkozott feltárt hibák a következők: a) eset: igénybevett szolgáltatás téves ELÁBÉ-ra könyvelése ,- Ft (jelentős) A hiba és hibahatás összesítése Eredményt érintő hiba és hibahatás együttes összege: HIBA iparűzési adó hiány 600 e Ft HIBAHATÁS Tao többlet 60 e Ft (10% adókulcs) Saját tőkét érintő hibahatás Mérleg szerinti eredmény változása (csökkenés) -540 e Ft Hiba és hibahatás együttesen előjeltől függetlenül e Ft A hiba minősítése a mérlegfőösszeg alapján A vállalkozás 2013 évi mérlegfőösszegének 2 %-a ha mérlegfőösszeg e Ft akkor a 2 % -a e Ft ettől több a e ft tehát jelentős!!!!

55 Önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Az önellenőrzés hatásainak elszámolása: HIPA hiány elszámolása: T: 86 (2013) Hipa ,- Ft K: 46 (2013) Adófiz. Köt ,- Ft Társasági adó többlet elszámolása: T: 46 (2013) Adófiz. Köt ,- Ft K: 891 (2013) Tao elsz ,- Ft

56 Önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Költségek ráfordítások átvezetése az adózott eredményre: T: 493 (2013) Adózott eredmény szla 600 e Ft K: 86 (2013) Hipa 600 e Ft T: 891 (2013) Tao 60 e Ft K: 493 (2013) Adózott eredmény szla 60 e Ft Adózott eredmény átvezetése T: 419 (2013) MSZE 540 e Ft K: 493 (2013) Adózott eredmény szla 540 e Ft T: 413 Eredmény tartalék 540 e Ft K: 419 (2013) MSZE 540 e Ft

57 A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre b) eset: : igénybevett szolgáltatás téves ELÁBÉ-ra könyvelése ,- Ft Mérlegfőösszeg e Ft 2 %-a e Ft (nem jelentős) A hiba és hibahatás összesítése Eredményt érintő hiba és hibahatás együttes összege: HIBA iparűzési adó hiány 600 e Ft HIBAHATÁS Tao többlet 60 e Ft (10% adókulcs) Saját tőkét érintő hibahatás Mérleg szerinti eredmény változása (csökkenés) -540 e Ft Hiba és hibahatás együttesen előjeltől függetlenül e Ft

58 A jelentős összegű hiba megállapítása és értelmezése egy ellenőrzött évre Az önellenőrzés hatásainak elszámolása: HIPA hiány elszámolása: T: 86 (2013) Hipa ,- Ft K: 46 (2013) Adófiz. Köt ,- Ft Mivel a hiba és hibahatások nem jelentős összegű hibának minősülnek, ezért a 2014 évi tao bevallásban nem kell (tao trv. 8 -a 8 bekezdés) tao alapot megnövelni, feltéve, hogy a 2014 évi tao alap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.

59 A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése Amennyiben az ellenőrzés/önellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak (Szt. 19. (3) bekezdése).

60 A jelentős hiba beszámoló szintű megjelenítése A hibák és hibahatások összes hiba értéke JELENTŐS NEM JELENTŐS Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás Két oszlopos mérleg és eredménykimutatás, mert a hibákat és hibahatásokat tárgyévi adatként kell kimutatni

61 A Három oszlopos mérleg és eredménykimutatás előző évi adatok (letétbe helyezett, jelentősen hibás adatokkal!), előző év(ek) korrekciója ( csak a jelentősen hibás évek hibái és hibahatásai) tárgyévi adatok (az előző év(ek) nem jelentős hibák és hibahatásokkal együtt). Mérleg és eredménykimutatás Tételei Előző év A lezárt évekre vonatkozó megállapítások Tárgyév Mérleg Eszközök Források Eredménykimutatás Hozamok Ráfordítások Mérleg szerinti eredmény

62 Hibák és hibahatások a KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETBEN A Szt. 88. (5) bekezdése alapján a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban.

63 Példa jelentőség vizsgálatra Megnevezés Hibaérték Mérlegfőösszeg Mérlegfőösszeg 2%-a Jelentős vagy nem jelentős? JELENTŐS JELENTŐS NEM JELENTŐS

64 Megoldás (Megállapítások) A évre talált nem jelentős hibákat és hibahatásokat a évre vonatkozóan kell javítani, tehát azokat a évi beszámoló tárgyévi oszlopa kell, hogy tartalmazza. A évi beszámoló három oszlopos lesz, a középső oszlopban a és a évi hibákat, hibahatásokat tartalmuknak megfelelő mérleg és eredménykimutatás sorokban - be kell mutatni. A jelentős hibákat és hibahatásokat évenkénti bontásban a évi beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni.

65 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 1. Elmaradt lekötött tartalék képzése (pl. fejlesztési tartalékra) T: 413 Eredménytartalék K: 414 Lekötött tartalék Csak a források összetétele változik!

66 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 2. Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz elmaradt aktiválásának pótlása T: 1 befektetett eszközök K: 161 Beruházások Csak az eszközök összetétele változik!

67 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 3. Pótbefizetésként könyvelt tagi kölcsön befizetés javítása T: 414 Lekötött tartalék pótbefizetés miatt K: 44 vagy 45 Tagi kölcsön Csak a források összetétele változik!

68 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 4. Aktív időbeli elhatárolásra könyvelt vevői követelés javítása T: 39 Bevételek aktív időbeli elhatárolása K: 311 Vevők Csak az eszközök összetétele változik!

69 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 5. Áruként könyvelt anyagvásárlás javítása T: 211 Alapanyagok K: 261 Áruk Csak az eszközök összetétele változik!

70 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 6. Le nem könyvelt értékhelyesbítés T137 Műszaki berendezés értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék Változik az eszközök és források, azaz a vagyon főösszege!

71 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál az eszközök és források változásán túl eredményt érintő tételek is könyvelésre kerülnek 1. Előző évben tőketartozás csökkenéseként könyvelt pénzügyi lízing kamata T: 872 Fizetendő kamatok K: 448 Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek Forrás növekedés, ráfordítás csökkenés és adózás előtti eredmény (saját tőke) csökkenés is bekövetkezik a hiba javítása során!

72 Ellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások számviteli elszámolása Hibák, amelyek javításánál csak az eszközök és források változnak: 2. Korábban hibásan ráfordításként könyvelt telek illetékének az aktiválása T: 12 Ingatlanok K: 86 Egyéb ráfordítások Eszközök növekedése mellett csökkentek a ráfordítások és emiatt nőtt az adózás előtti eredmény!

73 Az új Ptk. miatti módosítás A pénzügyi lízing fogalma a számvitelben különbözik a Ptk. Által definiált fogalomtól. vagyis

74 Értelmező rendelkezések, fogalmak pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre; Sztv. változásai

75 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A március 15-én hatályba lépett új Ptk. rendelkezéseinek következtében a pénzügyi lízing fogalmi meghatározása sok problémát okoz a gyakorlatban. A pénzügyi lízing és az egyéb rögzített futamidejű bérleti szerződések elkülönítése továbbra is követelmény, azonban az előírt feltételek azt eredményezték, hogy minden kellően hosszú határozott idejű bérleti szerződés pénzügyi lízingnek minősül. Ez a feltétel az, hogy a fizetendő lízingdíj haladja meg a lízingtárgy szerződéskori piaci értékét. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy az operatív lízing kategória gyakorlatilag megszűnt volna

76 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései Mivel azonban a pénzügyi szektor az új Ptk. fogalma helyett a Hpt. régi fogalmi meghatározását alkalmazta, a szolgáltatást igénybe vevők nyilvántartását érintő számviteli törvény azonban a Ptk. beli fogalomra hivatkozott, ezzel azt érték el, hogy Ptk. szerinti pénzügyi lízing nem minősült volna a Hpt. értelmében pénzügyi szolgáltatásnak, és ez a tevékenység nem tartozott volna a felügyeletet ellátó MNB hatáskörébe. Ezért 2015-től a számviteli törvény is a Hpt. korábban is érvényes fogalmát alkalmazza

77 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A kérdés az, hogy a követelések üzletszerű vásárlása pénzügyi szolgáltatásnak minősül-e vagy sem. Az új Ptk-ban van fogalmi meghatározás, míg az új Hptben nincs fogalmi meghatározás. Számviteli szempontból azonban nem kell változtatni az eddigi könyvvezetésen

78 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A faktorügyletek esetében fontos tisztázni, hogy a Ptk. szerinti engedményezésről - tehát a követelések értékesítéséről - vagy finanszírozási formáról van szó. A visszkeresetes faktoring olyan faktoring szolgáltatás, amelyben a faktor jogosult visszavásároltatni ügyfelével a faktorált követelést. A visszkeresetes faktoringot az különbözteti meg a visszkereset nélküli faktoringtól, hogy a visszkereset nélküli faktorálás esetén a bank részben, vagy egészben átvállalja a vevő fizetési kockázatát, míg visszkeresetes faktorálás esetén a vevő nemfizetése esetén a szállítónak kell helyt állnia a finanszírozó felé

79 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése A visszterhes, nem valódi faktoring esetében a faktor társaság csupán finanszírozást nyújt és vállalja a követelés beszedését, de ténylegesen nem vásárolja meg a követelést. Ennek megfelelően továbbra is az ügyfél tartja nyilván a vevői követeléseket a könyvelésében

80 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése Ha például a faktorcég a le nem járt követelések 80 százalékát finanszírozza meg előre. Ezt az ügyfélnél a faktorcéggel szembeni kötelezettségként kell kimutatni: T K 451. Az adós az előzetes értesítés alapján a faktor cég részére utalja át a számlából eredő tartozását. Ha számla teljes összegében kiegyenlítésre kerül, a faktorcég elszámolásával egyidejűleg az ügyfél átvezeti a vevőkövetelését egy egyéb követelés számlára: T 368 K

81 Az új ptk. és a Hpt. összefüggései A faktoring fogalmának eltérő értelmezése Ezt követően a megküldött elszámolás alapján az ügyfél: - csökkenti a korábban kötelezettségként nyilvántartott 80 százalék előfinanszírozást: T 451 K 368, - lekönyveli a faktorcég által felszámított faktorálási, kezelési díjat: T 532 K 368, - előírja a felszámított kamatot: T 872 K 368, - és könyveli a követelésből még jóváírt összeget T K

82 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni: a) részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet, b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,

83 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

84 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Kezelt vagyonnál a saját tőke az induló tőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A tartalék csökkenéseként kell kimutatni: a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.

85 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérleg tagolása, tételeinek tartalma A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.

86 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

87 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS A mérlegtételek értékelésének általános szabályai Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

88 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eszközök értékvesztése A kezelt vagyonra szóló tartós követelésre értékvesztést kell elszámolni annak könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. (11)A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérleg fordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.

89 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni: a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket, e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök - átadott kötelezettségek értékével csökkentett - piaci értékét meghaladó ellenértéket.

90 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,

91 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb bevételek között kell elszámolni: Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény - fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.

92 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;

93 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény - levonható általános forgalmi adóval csökkentett - összegét is.

94 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása A rendkívüli bevételek között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó - a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti - saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);

95 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Az eredménykimutatás tartalma, tagolása A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) - a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;

96 Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Vagyonmérleg, vagyonleltár A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.

97 Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése, szétválása Vagyonmérleg, vagyonleltár Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

98 Gazdasági társaságok átalakulása, Közzététel egyesülése, szétválása Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.

99 Könyvvizsgálat A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.

100 Osztalékelőleg Új Ptk. 3:186. [Az osztalékelőleg] (1) A taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha a) közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; b) a kifizetés nem haladja meg az utolsó beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét; és c) a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.

101 BESZÁMOLÁS ÉS KÖNYVVEZETÉS Közbenső mérleg Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)-(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni. A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

102 Közbenső mérleg Új Ptk. 3:201. [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból] (1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőke emelésre fordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

103 Közbenső mérleg Ha törvény - osztalékelőleg fizetése feltételeként - közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.

104 A közbenső mérleg zárlati feladatai A közbenső mérleget a - vállalkozó által meghatározott - fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételeknek az üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírások figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

105 Közbenső mérleg záralti feladatai A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

106 Közbenső mérleg zárlati feladatai A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó előző dián ismertetett korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

107 Közbenső mérleg zárlati feladatai Közbenső mérleg esetén a főkönyvi és analitikus nyilvántartásokat nem szabad lezárni, de az üzleti év végére vonatkozó általános szabályok alkalmazásával kell alátámasztani a közbenső mérleget. Ezért ilyenkor a negyedéves zárásnál elvégzendő feladatokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a közbenső mérleg fordulónapja bármilyen dátum lehet (hó közi is) így az időarányos tételeket ennek megfelelően kell meghatározni.

108 Közbenső mérleg készítésre vonatkozó szabály A Számviteli tv. 21. (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat január 1-től, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.

109 Saját tőke értékének alátámasztására használható mérleg időintervalluma A legutolsó beszámolót, vagy ha készült a közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.

110 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Egy vállalkozás Előző időszakának adatai: Tárgyi eszközök 4925 e Ft Készletek 7813 e Ft Követelések e Ft Pénzeszközök 1870 e Ft Jegyzett tőke 500 e Ft Eredménytartalék e Ft Mérleg szerinti eredmény e Ft Hosszú lejáratú kötelezettségek 2341 e Ft Rövid lejáratú kötelezettségek e Ft Passzív időbeli elhatárolások 2846 e Ft

111 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Kiegészítő adatok eszközök: Október 31-ig tárgyi eszköz beszerzések miatti nettó érték növekedés 441 e Ft Október 31-ig készletértékesítés 3677 e Ft Október 31-ig követelések változása összeségében e Ft Október 31-ig Pénzeszközök változása összeségében e Ft Október 31. Aktív időbeli elhatárolások 40 e Ft

112 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Kiegészítő adatok források: Október 31. Jegyzett tőke 500 e Ft Október 31. Tőketartalék 4500 e Ft Október 31. Eredménytartalék e Ft Október 31. Mérleg szerinti eredmény e Ft Október 31Hosszú lejáratú kötelezettség 1815 e Ft Október 31. Rövid lejáratú kötelezettség e Ft

113 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Időszak: Közbenső mérleg Mérleg A ezer forint A Befektetett eszközök I. Immateriális javak Előző év Módosítás Tárgyév II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök 0 0

114 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Időszak: Közbenső mérleg Mérleg A ezer forint Előző év Módosítás Tárgyév B Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok 0 0 IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások 0 40 Eszközök összesen

115 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Időszak: Közbenső mérleg Mérleg A ezer forint Előző év Módosítás Tárgyév D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) 0 0 III. Tőketartalék 0 0 IV. Eredménytartalék v. Lekötött tartalék 0 0 VI. Értékelési tartalék 0 0 VII. Mérleg szerinti eredmény

116 Példa közbenső mérleg készítésére az évközi saját tőke megállapításához Időszak: Közbenső mérleg Mérleg A ezer forint Előző év Módosítás Tárgyév E. Céltartalék 0 0 F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 II. III. Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

117 Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása Ahhoz, hogy a témát kifejthessük először a jegyzett tőke fogalmát és életgörbéjét kell áttekinteni Jegyzett tőke névérték: cégbírósági bejegyzéshez kötött (gazdasági) társaságok esetében: A létesítő okiratban meghatározott és cégbíróságon bejegyzett összeg cégbírósági bejegyzéshez nem kötött gazdálkodók esetében: A létesítő okiratban meghatározott, ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott összeg

118 TŐKEEMELÉS módjai Pénzzel és/vagy apporttal Külső forrás a régi vagy új befektetőtől. Új részvényekből, Dolgozói részvény forgalomba hozatalával, Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére belső forrásból

119 TŐKEEMELÉS FELTÉTELEI Az új törzsbetét legkisebb összege nem lehet kisebb 100 eft-nál és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.

120 Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék alapvetően olyan elemeket tartalmaz, amelyek függetlenek a gazdálkodó tevékenységének eredményességétől, azaz tőkeérték változásból származnak, illetve idesorolandók az e címen átadott és átvett összegek.

121 Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék növekményeként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: - a részvények kibocsátáskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti pozitív különbözetet (ázsió), - a jegyzett tőke emelésekor a kibocsátáskori (jegyzési) ellenérték és a névérték közötti pozitív különbözetet (ázsió), - tulajdonosok (alapítók) által alapításkor, illetve a tőkeemeléskor ilyen címen véglegesen adott eszközök, pénzeszközök értékét az eszközmozgással, illetve a pénzmozgással egyidejűleg,

122 Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék növekményeként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: - a jegyzet tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben, - jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg. - a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján, - a szövetkezeti üzletrész levonás miatt képzett fel nem osztható vagyon összegét.

123 Tőketartalék növekedésének, csökkenésének esetei elszámolása A tőketartalék csökkenéséként kell kimutatni a számviteli törvény előírásai szerint: - a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékkal szemben, - veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, - jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg, - a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, - a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos tőketartalék kivonás összegét.

124 Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg,

125 Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni: a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg,

126 Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.

127 Pótbefizetés A mérleg tagolása, tételeinek tartalma Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik.

128 3. Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.1 Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel A hatályos számviteli törvény a saját tőkén belül elkülönített elemként nevesíti a lekötött tartalékot. A lekötött tartalék saját tőkén belül történő elkülönített kimutatásával jelentősen javult az éves beszámoló mérlegének információs tartalma.

129 Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel Befizetés a lekötött tartalékba Egyértelmű előnye, hogy ezzel a pénzeszköz nő és a saját tőke is pótolható. Egészen addig nem vehető vissza, amíg a vállalkozás eredmény ágon vissza nem pótolta a saját tőkét. A befizetés ideiglenes, mert a jövőben vissza is lehet. Miután a Gt. hatálya alatt a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, az azonnal visszafizetendővé vált, amint a társaság nyereséget termelt. Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására is felhasználható, így a visszafizetése a nyereség keletkezésekor nem automatikus.

130 Pótbefizetés, mint pénzbeli hozzájárulás A pótbefizetés, ahogy a neve is mutatja, további pénzeszköz rendelkezésre bocsátását jelenti, amit a számviteli törvény szigorú értelmezésében kizárólag a pénzmozgással egyidejűleg lehet a számviteli nyilvántartásokban elszámolni. Az új Ptk. foglalkozik azzal az esettel, hogy miként kell eljárni a nem pénzbeli hozzájárulásként adott pótbefizetéssel.

131 3.1 Pótbefizetés teljesítése pénzeszközzel A számviteli törvény szerint lekötött tartalékként kell elszámolni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig. A kapott pótbefizetés elszámolása a banki jóváírási értesítés alapján: T 384. Elszámolási betétszámla K Lekötött tartalék pótbefizetésekből A kapott pótbefizetés visszafizetésének elszámolása a banki terhelési értesítés alapján: T Lekötött tartalék K384.Elszámolásibetétszámla pótbefizetésekből A befizetéseket és a visszafizetéseket természetesen pénztárban is kezelhetjük.

132 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése A lekötött tartalékban kimutatott tőkeértékek szabadon, a gazdálkodó döntése szerint nem felhasználhatók, azokat csak a törvényben nevesített esetekben lehet felszabadítani, igénybe venni. Lényegét tekintve ide kerülnek átvezetésre a gazdálkodás során keletkező osztalékfizetési korlátot jelentő összegek, valamint további egyéb tételek is.

133 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét, részvénytársaságnál a lekötött tartalék javára jogszabály alapján tör ténő jegyzett töke leszállítás összegét, valamint a tulajdonosnál a vállalt, de még nem teljesített pótbefizetés összegét foglalja magában.

134 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Amennyiben valamely, a számviteli törvény hatálya alá tartozó tulajdonos kötelezettséget vállalt valamely érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásnál pótbefizetés teljesítésére, akkor az ennek megfelelő tőkeösszeget más célra már nem használhatja fel, s így azt az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni.

135 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Ha a tulajdonos a pótbefizetés kötelezettségét a mérleg fordulónapja után, de még a mérlegkészítés időpontját megelőzően vállalja, akkor annak hatását már a tárgy üzleti évről készített beszámolóban is érvényesíteni kell, azaz az átvezetést végre kell hajlani a lekötött tartalék javára. Ez azt jelenti, hogy pl. egy, a tulajdonos által január 10-én vállalt pótbefizetésnek megfelelő összeget, ha a döntése megelőzte a mérlegkészítése időpontját, akkor már a üzleti évről készített beszámolóban is úgy kell szerepeltetni, mint lekötött tartalékot.

136 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig. A lekötött tartalék ezen mozgásának elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történhet csak meg.

137 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.2. Pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel A pótbefizetés az új Ptk. Hatálybalépésének napjáig kizárólag pénzben volt teljesíthető. Az új Ptk. 3:183. -ának (2) bekezdése alapján a pótbefizetés nem pénzbeli szolgáltatással (pénzeszköztől eltérő eszközzel) is rendezhető.

138 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.2. Pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel Nem pénzbeli pótbefizetés esetén jellemzően a pótbefizetést teljesítő tulajdonosnál a pótbefizetésként átadásra kerülő eszköz nyilvántartási (könyv szerinti) értéke eltér annak a pótbefizetésről hozott határozatban meghatározott értékétől. Emiatt az eszköz átadását az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni a pótbefizetést teljesítő tulajdonosnál.

139 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.3. Pótbefizetésként kapott eszköz bekerülési értékének meghatározása A pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési értéknek minősül.

140 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.4. Pótbefizetés visszafizetése pénzeszközzel a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg: T 414. Lekötött tartalék K 38. Pénzeszközök

141 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.4. Pótbefizetés visszafizetése pénzeszközzel A pótbefizetés visszafizetésének számviteli elszámolása nem az elhatározás napján, hanem a teljesítése napján történik. A pótbefizetés visszafizetése minden esetben a visszafizetés időpontjában érvényes tagjegyzék, részvénykönyv szerinti tulajdonosokat illeti meg.

142 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.5. Pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel Nem pénzbeni szolgáltatás nyújtása esetén a későbbiekben nem lehet a pótbefizetést visszafizető társaságot arra kötelezni, hogy a pótbefizetésként korábban kapott eszközt adja vissza, mert valószínűleg az már ugyanabban a formában és értékben nem is létezik.

143 Pótbefizetés teljesítése, visszafizetése 3.6. Pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési értékének meghatározása Pótbefizetés visszafizetéséként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a pótbefizetés visszafizetéséről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.

144 Devizás tételek értékelése Számviteli politikában választható átszámítási árfolyamok Szinte minden évben szó esik a továbbképzéseken a számvitelről szóló évi C. törvény 60. -áról, amely meghatározza azokat a szabályokat, melyek keretei között a számviteli politikánkban meg kell állapítanunk azt az árfolyamot, melyet a kettős könyvvitel vezetése során, valamint az analitikus nyilvántartásokban alkalmazunk.

145 3. DEVIZÁS ÜGYLETEK ELSZÁMOLÁSA, A DEVIZÁS TÉTELEK ÉV KÖZI ÉS ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE TÉMAKÖRÖK: A. Devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint devizaalapú forintra szóló eszközök és kötelezettségek fogalma, fajtái B. Devizás eszközök értékelése C. Devizaeszközök és devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke D. Devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelése E. Devizaeszközök és devizakötelezettségek állományból való kivezetése és a kapcsolódó árfolyam különbözet elszámolása F. A devizaeszközök értékvesztése

146 A) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK, VALAMINT DEVIZAALAPÚ FORINTRA SZÓLÓ ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK FOGALMA, FAJTÁI 1. Devizaeszközök: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő eszközök lehet: valutakészlet, devizabetét, külföldi pénznemre szóló értékpapír (hitelviszonyt és tulajdoni részesedést megtestesítő), külföldi pénznemre szóló követelés

147 2. Devizakötelezettségek: külföldi pénznemre szóló, szerződés szerint abban teljesítendő kötelezettségek 3. Devizaalapon forintra szóló eszközök, illetve kötelezettségek: forintra szóló, meghatározott devizaösszeg szerződésben rögzített árfolyamon történő átszámításával megállapított forintösszegben teljesítendő

148 B) DEVIZÁS ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE 1. Általános szabályok a számviteli törvény alternatív lehetőségeket biztosít a vállalkozók számára a választást a számviteli politikában rögzíteni kell minden választási lehetőségben a közös, hogy az üzleti év egy napjára vonatkozóan csak egy árfolyam kerülhet alkalmazásra kivételes esetekben könyv szerinti árfolyamok is alkalmazhatók a meglévő deviza, valuta tételeknél

149 további közös jellemző az alkalmazandó deviza, valuta árfolyam nem különbözik akár eszköz, akár forrástételről van szó minden devizás tétel, akár eszköz, akár forrás, azonos árfolyammal kerül forintosításra DEVIZÁS ÉRTÉKELÉS ÁLLOMÁNYBAVÉTELKOR FŐSZABÁLY Állományba vétel a teljesítés napján érvényes VÁLASZTOTT ÁRFOLYAMON Barter ügylet KIVÉTELEK Devizás követelés ellenében elfogadott váltó Forintért vásárolt valuta és deviza

150 a) Főszabály a devizás tételeket a teljesítés (bekerülés) napján érvényes választott árfolyamon kell átszámítani forintra a számviteli törvény szerint választható árfolyamok az alábbiak: választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga, vagy a MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam az Európai Központi Bank (EKB) árfolyama ha az előbbiek nem biztosítanak megbízható értékelést, akkor a pénzintézeti vételi árfolyamot, vagy az eladási árfolyamot kell választani ha az előbbiek nincsenek akkor a szabadpiaci valutaárfolyam, és ha ez sincs akkor a keresztárfolyamok alapján számított értéket kell figyelembe venni

151 4. Az első módszer alkalmazása az első módszer alkalmazása esetében a választott hitelintézet kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik devizaszámlával, és forintszámlája is csak egyetlen banknál van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetet választani nem rendelkezik devizaszámlával, de forintszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a számlavezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható)

152 rendelkezik devizaszámlával, méghozzá csak egyetlen hitelintézetnél, akkor célszerű a devizaszámlát kezelő hitelintézetet választani rendelkezik devizaszámlával, de devizaszámlája több hitelintézetnél is van, akkor célszerű a devizaszámlákat vezető hitelintézetek közül választani (választani azonban kötelező, csak egy hitelintézet által meghirdetett árfolyam alkalmazható).

153 C. DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK BEKERÜLÉSÉNEK MÓDJA ÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉKE a devizás tételek értékelése azok nyilvántartásba vételekor a devizás eszközöket és forrásokat a teljesítés (könyvekbe történő felvétel) napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani, vagy a speciális módszerek szerint felvenni a könyvekbe.

154 a devizás tételek üzleti év közbeni mozgásainak elszámolása A devizás eszközök és források pénzügyi teljesítését (ideértve a beszámítást, kompenzálást, váltóval történő kiegyenlítést stb. is amennyiben a gazdálkodó rendelkezik devizával, valutával, akkor a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyamán kell forintra átszámítani (valutapénztár és devizaszámla közötti mozgások esetében), illetve a pénzügyi teljesítés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékeléséhez választott árfolyam szerint kell forintra átszámítani (követelések, kötelezettségek pénzügyi teljesítése esetén) Folytatás

155 amennyiben a gazdálkodó nem rendelkezik devizával, valutával, akkor a ténylegesen forintban fizetett összegben kell elszámolni amennyiben nem pénzmozgással járó kiegyenlítés történik, akkor a meglévő deviza eszköz vagy forrás könyv szerinti árfolyamán kell az ügyletet elszámolni

156 Devizaeszközök: devizaeszközök bekerülésének módja és bekerülési értéke forint ellenében valutavásárlás, devizavétel más valuta, deviza ellenében történő valuta-, devizavétel (átváltás, csere, konverzió) külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátásakor devizában befolyt összeg külföldi pénznemre szóló követelés devizában befolyt összege külföldi pénznemre szóló értékpapír beváltásakor devizában befolyt összeg szerződés szerint teljesített értékesítés,nyújtott szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló követelés

157 devizában nyújtott hitel, kölcsön miatt keletkezett követelés külföldi pénznemre szóló követelés vásárlása külföldi pénznemre szóló értékpapír vásárlása,jegyzése, más módon történő beszerzése külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír apportba történő átvétele külföldi pénznemre szóló követelés, értékpapír térítés nélküli átvétele egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló követelés

158 DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK devizakötelezettségek bekerülésének módja és bekerülési értéke szerződés szerint teljesített, ellenérték fejében történő beszerzés (vásárlás), igénybevett szolgáltatás számlázott ellenértékére szóló, külföldi pénznemben fennálló kötelezettség Devizában felvett hitel, kölcsön miatt keletkezett kötelezettség külföldi pénznemre szóló értékpapír kibocsátása miatt keletkezett kötelezettség egyéb, szerződés vagy jogszabály alapján devizában fennálló kötelezettség ellentételezéssel átvállalt tartozás

159 DEVIZÁTLAN TÉTELEK devizaalapon forintra szóló hitel-, kölcsön nyitása, illetve igénybevétele, adásvétel, szolgáltatás nyújtása, illetve igénybevétele, értékpapír beszerzése, illetve kibocsátása miatt forintra szóló értékpapír FIGYELEM! Devizaalapú követelésekről, illetve kötelezettségekről beszélünk, amennyiben jogszabály lehetővé teszi, hogy devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataikban az ellenértéket, illetve annak törlesztő összegeit devizaalapon állapítsák meg. Ezen szerződések esetében a forintértékben történő könyvviteli nyilvántartásba vételnél továbbá mérleg fordulónapi értékelésénél a Szt. devizás tételekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

160 SPECIÁLIS SZABÁLYOK 1. Kivételek a követelésének értékelésénél a) Barter ügylet esetén az első ügyletet akár import akár export az általános szabály alapján, a teljesítéskor érvényes választott árfolyamon kell értékelni. A második ügylet értékelése az első ügylet értékéhez igazodik, vagyis azzal teljesen megegyező. Ily módon a barter ügylet kapcsán árfolyam-különbözet nem keletkezik. A barter ügyletek az év végi devizás értékelés során sem értékelhetők át! Számvitelileg barter ügyletnek csak az tekinthető, amellyel kapcsolatban mindkét ügyletről (az exportról és az importról) ugyanazon szerződő felek, ugyanazon időpontban, ugyanazon devizaértékben előre megállapodnak. Tehát a két ügylet teljesítési időpontja tér csak el egymástól.

161 b) Devizás követelés ellenében elfogadott váltó bekerülési értéke megegyezik a kiválasztott követelés ellenértékével (könyv szerinti értékével). Ebből következően ilyen tranzakciónál sem keletkezik deviza árfolyam-különbözet. c) Forintért vásárolt valuta és deviza pénzeszközök esetén a forintban kifizetett ellenérték lesz a valuta-deviza bekerülési értéke. Árfolyam-különbözet tehát ekkor sem adódik. (Megjegyezzük, hogy ez a téma csak a teljes körűség kedvéért került ide, természetesen a valuta-deviza nem minősül követelésnek.)

162 2. Kivételek a valuta- és devizakészletek értékelésénél a) A valutapénztár állományába A valutapénztár állományában bekövetkezett évközi változások (növekedések és csökkenések) forintra történő átszámításával kapcsolatban a számviteli törvény nem tartalmaz tételes előírásokat. A valutakészletek évközi elszámolása során a gazdálkodók választhattak több elszámolási lehetőség között. Ezek közül ajánlhatók a következők: a valutakészletekben bekövetkezett változásokat a változás napján érvényes árfolyamoknak megfelelően számolja el a gazdálkodó

163 a növekedéseket a valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a devizás tételek értékelésére választott napi árfolyamon, eseményenként elszámolva a keletkező árfolyam-különbözeteket a növekedéseket a valuta megszerzéséért (számított) forintellenértéken, a csökkenéseket a meglévő valuta könyv szerinti árfolyamán elszámolva, így kiküszöbölve az árfolyam-különbözeteket (a felhasználásoknál vagy az átlagárfolyamot, vagy a FIFO-módszert alkalmazva A valuta megszerzéséért fizetett (számított) forintellenérték meghatározása attól függhet, hogy a valuta milyen forrásból származik.

164 meglévő devizaszámláról történő valuta felvét esetében a számított forintellenérték a meglévő deviza könyv szerinti árfolyama forint ellenében történő valuta vásárlása esetében a ténylegesen fizetett forintellenérték (ami gyakorlatilag az adott hitelintézet által alkalmazott valuta eladási árfolyam) valuta ellenében történő értékesítésből származó valuta esetében a valuta adott napon érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyam elszámolásból visszavételezett valuta esetében a visszafizetés napján érvényes, a gazdálkodó által a devizás tételek értékelésére választott árfolyamon számított forintösszeg

165 a valutakészletekben bekövetkezett változások a valutapénztárban elszámoló árfolyamon kerülnek elsődlegesen rögzítésre, a valutapénztár mellett vezetve egy valutaár-különbözeti számlát, amelyen a keletkező árfolyam-különbözetet időszakonként (havonta, negyedévente vagy év végén) meg kell osztani készletre és felhasználásra eső rész között. b) A devizakészletek állománya a forintra történő átszámításra a szt. nem tartalmaz előírásokat a valuta pénztárnál használatos módszereket alkalmazhatják valutakészlet helyett devizakészlet értendő

166 3. Kivételek és a devizakötelezettségeknél a) Devizában, valutában keletkezett kötelezettségek esetén külön kell választanunk ha pénz beérkezéséből származik a kötelezettség hitelek, kölcsönök, kapott előlegek, vagy ha nem pénz beérkezéséből származik a kötelezettség szállítói tartozás, váltótartozás, átvállalt kötelezettség b) A külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni

167 Devizában, valutában keletkezett pénz beérkezéshez kapcsolódó kötelezettségnél az állományba vétel a következők szerint történik: ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott (választott hitelintézet által nyilvántartott eladási és vételi árfolyam átlaga, MNB, vételi, vagy eladási) árfolyamon számított forintérték ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

168 Devizában, valutában keletkezett nem pénz beérkezéséhez kapcsolódó kötelezettségeknél (szállítók) az állományba vétel a következők szerint történik: a számla alapján devizában, valutában teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott devizaértéknek a teljesítés napján érvényes árfolyamon a számviteli politikában meghatározott választott árfolyamon meghatározott összeg a szerződés szerint exportáruval, exportszolgáltatással történő kiegyenlítés esetén (barter) az első ügylet teljesítésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összeg

169 Devizában keletkezett váltótartozásnál az állományba vétel a váltókamattal növelt, lejáratkor fizetendő deviza összegében történik: szállítói kötelezettség ellenében adott váltó esetén a váltókötelezettség keletkezésének napján érvényes választott árfolyamon meghatározott összegben kerül állományba vételre kölcsönnyújtás fejében adott váltó (fináncváltó) esetén ha devizaszámlára vagy valutapénztárba érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon számított forintérték ha forint elszámolási betétszámlára érkezik a pénz, akkor a teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamon számított forintérték

170 D) DEVIZAESZKÖZÖK ÉS DEVIZAKÖTELEZETTSÉGEK ÁTÉRTÉKELÉSE 1. Átértékelés gyakorisága általánosan a mérleg fordulónapján devizaalapon forintra szóló eszköz és kötelezettség keletkezésekor 2. Átértékelésre alkalmazott árfolyam a számviteli politikában rögzített választott árfolyam, amely lehet a választott hitelintézet átlagos deviza árfolyama az MNB hivatalos árfolyama a választott hitelintézet devizavételi árfolyama Európai Központi Bank (EKB) árfolyama

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása

Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Az ellenőrzés és az önellenőrzés megállapításainak számviteli elszámolása Előadók: Stieberné Hörcsik Mária - okleveles könyvvizsgáló Bertalanné Danó Katalin - gazdasági tanácsadó 1 Az ellenőrzéshez és

Részletesebben

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására

Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Példa az eszközök és források értékelésében jelentkező hibák elszámolására Egy vállalkozásnál az önellenőrzés keretében hibát tártak fel 2008. március 12-én (a 2007. évi mérlegkészítés napját megelőzően).

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2017. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2018. május 02. A társaság bemutatása

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok

Pénzügyi számvitel IX. előadás. Saját tőke, céltartalékok Pénzügyi számvitel IX. előadás Saját tőke, céltartalékok SAJÁT TŐKE Áttekintés Mérleg Saját tőke Eszközök Idegen tőke A tulajdonos juttatja A tulajdonos a vállalkozónál hagyja A saját tőke csoportosítása

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2013. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE

COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE COMENIUS ANGOL-MAGYAR KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ISKOLA 2014. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2015. május 29. A társaság bemutatása A Comenius Angol-Magyar Két

Részletesebben

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén

2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 2006. január 1-jétől a szolgáltatások költségeinek elszámolása elsődlegesen költségviselőkre, költséghelyekre történő könyvelés esetén 71. Szolgáltatás költségei 1/231. 4. 81 82. Belföldi értékesítés közvetlen

Részletesebben

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület

Számviteli aktualitások 2015. Vállalkozási szakterület (számviteli témakör) Forrás Akadémia GriffSoft Informatikai Zrt. 1041 Budapest, Görgey Artúr utca 69-71. Telefon: +36-1/450-2200, +36-62/549-100 Fax: +36-1/239-0056, +36-62/401-417 Web: www.griffsoft.hu

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2015. 01. 01. 2015. 12. 31. Budapest, 2016. április 30... A vállalkozás vezetője ( képviselője ) 1 1. Általános bemutatás A vállalkozás neve: STEMO MARKETING Kft. A vállalkozás rövidített

Részletesebben

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2015. 07. 02. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 15EB 02 15EB 15EB/A 15EB/M/A1 15EB/M/A2 15EB/E

Részletesebben

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium

COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium COMENIUS Angol-Magyar Két Tanítási Nyelvű Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Szakgimnázium 2018. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2019. május 27. A társaság bemutatása

Részletesebben

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29.

DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE. Székesfehérvár, 2014. május 29. DÉL-BALATONI IDEGENFORGALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 2013 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE Székesfehérvár, 2014. május 29. A társaság bemutatása A Dél-balatoni Idegenforgalmi

Részletesebben

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályait

Részletesebben

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET 2015

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET 2015 A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ EGYÉB SZERVEZETEK BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSI ÉS KÖNYVVEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEIRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET 2015. ÉVRE VONATKOZÓ MÓDOSÍTÁSAI A Számviteli törvényt (2000. évi C. tv.) és a

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft 217 egyszerűsített éves beszámolójához Budapest, 218.5.22. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: atlatszo.hu

Részletesebben

Ellenőrzés, önellenőrzés számvitele

Ellenőrzés, önellenőrzés számvitele Ellenőrzés, önellenőrzés számvitele Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna a kisvállalati adózás szakértője Fogalmak Ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti

Részletesebben

Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a

Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 2. oldal 4. 1 A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni a Magyar joganyagok - 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet - az egyházi jogi személyek 1. oldal 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet 1. Általános összefoglalás A kiegészítő melléklet a BJB-Sysem Kereskedelmi és Szolgáltató KFT 2013. január 1-től 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 3 6 2 0 2 7 5 6 0 2 4 1 1 3 0 1 0 1-0 9-8 6 4 6 9 7 a vállalkozás megnevezése 1196 BUDAPEST KISFALUDY UTCA 181. a vállalkozás címe, telefonszáma 2005.12.09.-2005.12.31. Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

Esettanulmány. Átalakulásra - társasági forma váltása

Esettanulmány. Átalakulásra - társasági forma váltása Esettanulmány Átalakulásra - i forma váltása A TIFFOSI Kft. átalakul részvénygá. A kft. üzletrészekből 80%-os részesedése van a FINIVEST Zrt.-nek (könyv szerinti értéke 16 000 eft), 20%-os részesedése

Részletesebben

ELLENŐRZÉSEK, ÖNELLENŐRZÉSEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

ELLENŐRZÉSEK, ÖNELLENŐRZÉSEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA SZÁMVITELI KÉZIKÖNYVEK ELLENŐRZÉSEK, ÖNELLENŐRZÉSEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA Példák, esettanulmányok Budapest, 2018 Szerzők: Bertalanné Danó Katalin ISBN 978-963-638-547-7 ISSN 2416-2310 (Tanácsadói könyvek)

Részletesebben

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév

II. évfolyam. Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014. II. félév II. évfolyam Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Számvitel 2 2013/2014 II. félév 1. feladat (lekötött tartalék meghatározása, osztalékkal kapcsolatos számítások, saját tőke mérlegrészlet

Részletesebben

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011.

Hajós Alfréd Általános Iskola Alapítvány Kiegészítő melléklet 2011. Adószám: 18715792-1-13 Bíróság: Budapest Környéki Törvényszék Bírósági végzés: 4.13.PK.60.034/2007/4 Statisztikai számjel: Fordulónap: december 31. Beszámolási időszak: január 01- december 31. Gödöllő,

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz

Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz Kiegészítő melléklet a 2010. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet az Óbudai Sport és Szabadidő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Társaság)

Részletesebben

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján):

A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow kimutatás fogalmát a következők szerint definiálhatjuk (IAS 7 Cash-flow kimutatások alapján): A cash flow pénzeszközök be- és kiáramlását jelenti, ahol pénzeszközök alatt a pénztári készpénzállományt

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2012. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

Körúti Színház Közhasznú Nonprofit Kft évi Egyszerűsített éves beszámolójának Kiegészítő melléklete

Körúti Színház Közhasznú Nonprofit Kft évi Egyszerűsített éves beszámolójának Kiegészítő melléklete Körúti Színház Közhasznú Nonprofit Kft. 2016. évi Egyszerűsített éves beszámolójának Kiegészítő melléklete Cégjegyzék száma: 13-09-135873 Adószám: 12459092-2-13 Beszámolási időszak: 2016. 01. 01. - 2016.

Részletesebben

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! .

Eredménykimutatás FORRÁS Zrt. ). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül minden információt tartalmaz! . Eredménykimutatás A FORRÁS Zrt. (továbbiakban: Társaság) 2009. december 31-i főkönyvi kivonatának forgalmi adatai (forintban). A főkönyvi kivonat az adózás előtti eredmény utáni könyvelési tételeken kívül

Részletesebben

A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve

A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve A beszámoló összeállítása (A nagyfeladat ) Érintett témák, a feldolgozás ütemterve 1. Egy nagyfeladat kidolgozása 2. A mérlegkészítés időszakának típus elszámolásai I. sz. feladat A Beszámol-Ő-1 Kft. 2X16.

Részletesebben

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23.

Cégjegyzék száma: A társaság adószáma: Dátum (készítés ideje): február 23. 2016. Évi beszámoló Ügyfél neve: Ügyfél címe, telefonszáma: 9024. Győr, Szérűskert u.36. Statisztikai számjele: 2 3 1 7 5 7 6 9 0 3 2 2 5 7 2 0 8 Cégjegyzék száma: 0 8-0 9-0 2 1 4 0 6 A társaság adószáma:

Részletesebben

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma:

15EB 02 15EB 02/A. Cégadatok (A) BROKERGOLD MAGYARORSZÁG KFT. Cégjegyzékszáma: Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat 1055 Budapest, Kossuth tér 4. Cégadatok (A) Cég neve: 15EB 02 Cégjegyzékszáma: 05 09 018640 Székhelye: BROKERGOLD

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege A változat Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 12067778-2-43 Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-09-462002 Kun Hulladék Korlátolt Felelősségű Társaság 1211 Budapest, Szállító utca 6 Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források

GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R. Források MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI K A R P É N Z Ü G Y I É S S Z Á M V I T E L I I N T É Z E T S Z Á M V I T E L I N T É Z E T I TA N S Z É K Források MÉRLEG,... év... A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET KÖRÚTI SZÍNHÁZ KULTURÁLIS KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. 2017. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Beszámolási időszak: 2017.01.01-2017.12.31 Mérlegforduló nap: 2017.12.31 1. A gazdálkodó

Részletesebben

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft

Kiegészítő melléklet. Forcont Kft Adószám: 12167191-2-13 Közösségi adószám: HU12167191 Cégbíróság: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 13-09-149998 Kiegészítő melléklet Forcont Kft. 2015. Fordulónap: 2015. december

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Rivalda Stúdió Közh.Nonp. Kft 1055 Budapest Stollár Béla utca 12/C KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2016. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ Beszámolási időszak: 2016. január 01. - 2016. december 31. A beszámoló

Részletesebben

Eredménykimutatás II.

Eredménykimutatás II. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Tanszék Éves beszámoló összeállítása és elemzése V. előadás Eredménykimutatás II. Egyéb bevételek ráfordítások

Részletesebben

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei:

1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: 1/ Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választásának előfeltételei: A/ bármely cég választhatja, ha két egymást követő üzleti évben, a fordulónapi adatok alapján három mutatóérték közül bármely kettő

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület. Éves beszámolójához. 2013 május 09. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület 2012 Éves beszámolójához 2013 május 09 a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő

Részletesebben

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére

Példa az egyszerűsített éves beszámolót készítők részére 1. Az egyszerűsített éves beszámoló készítése lehetőségének meghatározása: A vállalkozás 2006. október 1-jével kezdte meg előtársaságként működését, a társaságot a cégbíróság október 31.-vel jegyezte be,

Részletesebben

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31.

Hungarian Interim Management Kft. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ. 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. 1122 Budapest, Ráth György utca 54. EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2009. évről 2009. január 1-2009. december 31. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) Sor- A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) Tárgyév 01.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5.

Egyszerűsített éves beszámoló. Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft. 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. Statisztikai számjel: 10802827-6920-113-13 Cégjegyzék száma: 13-09-094656 Reáltax Gazdasági Tanácsadó Kft 2045 Törökbálint, Ady Endre utca 5. 2014. december 31. Törökbálint, 2015. január 30. 1 Reáltax

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat

Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE A változat Statisztikai számjele: 18474244-6910-131-06 Egyszerűsített éves beszámoló MÉRLEGE "A" változat Az üzleti év mélegfordulónapja: 2014. december 31. Adatok ezer Ft-ban ESZKÖZÖK (ek) módosításai Tárgyév 01.

Részletesebben

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló

2018. évi. Egyszerűsített éves beszámoló Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2018. évi Egyszerűsített éves beszámoló Berhida, 2019. május 16. Elnök 1/a melléklet MÉRLEG Fordulónap: 2018.12.31 adatok

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT

ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT Városi Művelődési Központ Veszprém Hatályba lép 2014. január 7-től. A Városi Művelődési Központ eszközeinek és forrásainak értékelési szabályzatát a számvitelről szóló 2000. évi C.

Részletesebben

Dr. Gróf Gabriella. Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló

Dr. Gróf Gabriella. Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló Dr. Gróf Gabriella Igazságügyi adó- és könyvszakértő Jogász, bejegyzett könyvvizsgáló 2000. évi C. törvény módosítása Jogszabályi háttér: 2013. évi XXXVII. törvény 2013. évi CC. törvény 2 Transzferár elszámolás

Részletesebben

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. "A" változat

Éves Beszámoló. A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. A változat A vállalkozás neve: A vállalkozás címe: 3532 Miskolc, Nemzetőr u 20. Éves Beszámoló Beszámolási időszak: 2005. január 1. - Előző időszak: 2004. január 1. - 2004. december 31. Beszámoló készítés oka: Normál,

Részletesebben

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma

Cash flow-kimutatás. A Cash flow-kimutatás tartalma Cash flow-kimutatás Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell legalább a számviteli törvény által előírt, a 7. számú melléklet szerinti tartalmú cash flow-kimutatást is. Az egyszerűsített

Részletesebben

Könyvvezetési ismeretek

Könyvvezetési ismeretek 1 I. évfolyam BA Név: Neptun kód: Kurzus: Tanár neve: HÁZI DOLGOZAT 2. Könyvvezetési ismeretek 2014/2015 II. félév 2 Elméleti kérdések 1. Egy vállalkozás saját tőkéjével kapcsolatosan az alábbi információkkal

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 2014.2.25. ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓ PORTÁL - NYOMTATÓBARÁT VERZIÓ KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM CÉGINFORMÁCIÓS ÉS AZ ELEKTRONIKUS CÉGELJÁRÁSBAN KÖZREMŰKÖDŐ SZOLGÁLAT 13EB-02 13EB 13EB/A 13EB/M/A1

Részletesebben

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület

Statisztikai számjel: Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Statisztikai számjel: 19383578-9499-569-19 Szervezet neve: Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Szervezet címe: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. Nyilvántartási szám: 19-02-0002960 2017. évi

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Törvényszék: Bejegyző határozat száma: Nyilvántartási szám: 18191705-1-42 01 Fővárosi Törvényszék PK 60540 /2006/ 01/ / Barankovics István Alapítvány 1078 Budapest, István utca 44 2012 Fordulónap:

Részletesebben

Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár

Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 2. oldal (2)1 A kockázati tőkealap a csőd- vagy felszámolási eljár Magyar joganyagok - 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet - a kockázati tőketársaságo 1. oldal 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2017.

Kiegészítő melléklet 2017. Adószám: 2584638-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-13973 KÖRÖSLADÁNYI NAPELEMPARK KFT 5516 Körösladány, Dózsa Gy út 2. Kiegészítő melléklet 217. Fordulónap: 217 december 31. Beszámolási

Részletesebben

A mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra

A mérleg, a kettős könyvvitel 5 óra 9. Számvitel tantárgy 93 óra 9.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanuló elsajátítsa a számviteli alapismereteket, megismerje és megtanulja az egyes mérlegcsoportokhoz

Részletesebben

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ 1. oldal Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Kiegészítő melléklete a 2016. évi beszámolóhoz /Adatok: ezer Ft -ban/ I. Általános rész 1./ Általános háttérinformációk Bakony és Balaton Keleti

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET évi beszámolóhoz

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET évi beszámolóhoz RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1146 BUDAPEST, ISTVÁNMEZEI ÚT 2/C társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2010. évi beszámolóhoz I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A

Részletesebben

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás

2. Eredménykimutatás egyéb bevétel, egyéb ráfordítás 4.. Eredménytartalék 4.. Lekötött tartalék 40.000.000 1 Beruházás 4.. Kötelezettség 40.000.000 A költségnemek, egyéb bevételek és ráfordítások 2015. évi gyakorlati kérdései 2. Eredménykimutatás egyéb bevétel,

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban

Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA (összköltség eljárással) adatok E Ft-ban 2 4 7 3 4 1 9 0 4 7 5 9 1 1 3 1 0 Statisztikai számjel 1 0-0 9-0 3 4 2 7 4 3 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. 12. 31. (év, hó, nap ) Egyszerűsített éves beszámoló A EREDMÉNYKIMUTATÁSA

Részletesebben

2017/02. Az új mérlegről

2017/02. Az új mérlegről Az új mérlegről Az új mérleg miatt a könyvelőknek frissíteni kell a mérlegnyomtatványaikat. Az https://e-beszamolo.im.gov.hu/ebekuldes honlapon kaphatunk segítséget. Az ügyfélkapus belépés után lehet feltölteni

Részletesebben

A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri:

A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri: 1. KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG TÉMAKÖR 1. feladat A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri: Megnevezés Mennyiség (kg) Egységár (Ft/kg) Nyitókészlet 1.500 1.000

Részletesebben

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük.

PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. PÉNZFOLYAM Kft. tárgyévi cash-flow kimutatásának összeállításához a következő információkat ismerjük. ESZKÖZÖK (aktívák) Előző év Tárgyév A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 79 260 72 655 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 10

Részletesebben

www.szamviteltanar.hu

www.szamviteltanar.hu ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG A változat Eszközök (aktívák) 200X. december 31. adatok E Ft-ban Sorszám A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 1 A. Befektetett eszközök 2 I. IMMATERIÁLIS

Részletesebben

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat

1. melléklet a évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat 1. melléklet a 2015. évi CI. törvényhez 1. számú melléklet a 2000. évi C. törvényhez A mérleg előírt tagolása A változat Eszközök (aktívák) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Szkéné Színház Nonprofit Közhasznú Kft. 2011. december 31-i közhasznú egyszerűsített éves beszámolójához A Műegyetemi Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (továbbiakban:

Részletesebben

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI BESZÁMOLÓHOZ

RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A ÉVI BESZÁMOLÓHOZ RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT 1031 BUDAPEST, VÁCI MIHÁLY TÉR 1. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A 2011. ÉVI BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész 1. A társaság bemutatása A cég neve: (rövidített) RENDSZERVÍZ PLUSZ KFT A cég neve:

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2013. ÉVRE VIGADÓ KULTURÁLIS ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT KFT.. ügyvezető Monor, 2014.02.28. 1/6 2013.ÉVI KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A cég neve: VIGADÓ KULTURLÁSI ÉS CIVIL KÖZPONT NONPROFIT

Részletesebben

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17.

inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. inközponti Sport- és Ifjúsági Egyesület 1146. Budapest, Istvánmezei út 1-3. SZÁMVITELI POLITIKA Jóváhagyva: 2003. április 17. A Központi Sport- és Ifjúsági Egyesület számviteli politikáját a számvitelről

Részletesebben

SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2.

SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2. SZÁMVITELI SAJÁTOSSÁGOK CÍMŰ TANTÁRGY HÁZI DOLGOZATA TÁVOKTATÁS TAGOZAT GAZDÁLKODÁSMENEDZSMENT SZAK KÉSZÍTETTE: NEPTUN KÓD: 2014/2015. 2. FÉLÉV 1 1. feladat: Alapítás Az A vállalkozás új vállalkozást hoz

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15

TARTALOM. 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek Az eszközök bekerülési értéke 15 1. FEJEZET / BEVEZETÉS 11 2. FEJEZET / ÁLLOMÁNYBAVÉTELI ÉRTÉKEK 13 2.1 Aktiválási és passziválási kritériumok 13 2.2 A mérlegértékek alapjául szolgáló értékek 15 2.2.1 Az eszközök bekerülési értéke 15

Részletesebben

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása

Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása VII. Fejezet Könyvviteli zárlat és a nyitás, valamint a hibák javítása 1. A könyvviteli zárási feladatok A Intézménynél a könyvviteli zárlat meghatározott időszakonként, illetve a költségvetési év végén

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE SZÁMVITELI POLITIKA Érvényes: 2011. január 02. Aktualizálva: 2012. január 02. Készítette: Újhelyiné Bukta Mónika Jóváhagyta: Bukta László elnök A számviteli politika

Részletesebben

Ellenőrzés, Önellenőrzés számvitele. Előadó: Bihari Ágnes, okl. könyvvizsg., adószakértő, adótanácsadó

Ellenőrzés, Önellenőrzés számvitele. Előadó: Bihari Ágnes, okl. könyvvizsg., adószakértő, adótanácsadó Ellenőrzés, Önellenőrzés számvitele Előadó: Bihari Ágnes, okl. könyvvizsg., adószakértő, adótanácsadó Ellenőrzés önellenőrzés A számviteli ellenőrzés során a lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák minősítésére

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Magyar Credit Management Szövetség 1112 Budapest, Eper utca 33. Adószám: 18208605-1-43 Nyilvántartási száma: 14175 EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ 2012.12.31 Készült a FORINT-Soft Kft. Kiegészítő mellékletszerkesztő

Részletesebben

LÍZING ÉS BÉRLET SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA

LÍZING ÉS BÉRLET SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA LÍZING ÉS BÉRLET SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ADÓTANÁCSADÓK EGYESÜLETE 2018. Junkertné Dr. Szűcs Zsuzsanna Fogalmi meghatározás/1 A számviteli törvény és a Ptk fogalma eltér. A számviteli törvény a Hpt-re hivatkozik.

Részletesebben

- Minta Kft. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG

- Minta Kft. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG -. Egyszerűsített éves beszámoló (T 1711 AB) MÉRLEG A beszámolóban szereplő cégnév:. Beszámolási időszak: 2015.01.01. - 2015.12.31. adatok egyezer HUF-ban SORSZÁM TÉTEL MEGNEVEZÉSE 2014 VÁLTOZÁS 2015 A.

Részletesebben

Társasági adó elszámolása Egyéb kiadás - Egyéb kötelezettség / Növekedés

Társasági adó elszámolása Egyéb kiadás - Egyéb kötelezettség / Növekedés 8. feladat Megoldás Év végi záró, rendező tételek - Naplófőkönyv zárása ÁFA megállapítása Fizetendő ÁFA 4.285.000 Levonható ÁFA -2.952.000 Befizetendő ÁFA 1.333.000 Befizetett ÁFA -1.500.000 Visszaigényelt

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2017.

Kiegészítő melléklet 2017. Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 24860248-2-19 Veszprémi Törvényszék Cégbírósága 19-09-517015 Művészetek Völgye Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 8294 Kapolcs, Kossuth utca 62 2017. Fordulónap:

Részletesebben

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31.

MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK SZERINTI ÉVES BESZÁMOLÓ - MÉRLEG 2014.12.31. MÉRLEG ESZKÖZÖK (aktívák) adatok millió forintban 2013 2014 1. Pénzeszközök 39,870 459,330 2. Állampapírok 153,646 70,686 a) forgatási célú 92,910 16,462 b) befektetési célú 60,736 54,224 2/A. Állampapírok

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 13620275-4941-113-01 Statisztikai számjel 01-09-864697 Cégjegyzék száma Drayman Team Kft. 1196 Budapest, Kisfaludy utca 181. Egyszerűsített éves beszámoló 2008. december 31. A közzétett adatokat könyvvizsgáló

Részletesebben

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló. Csepeli Hőszolgáltató Kft Budapest, Kalotaszeg utca Statisztikai számjel Cégjegyzék száma Csepeli Hőszolgáltató Kft Éves beszámoló 2011 "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) módosí- tásai 1 A. Befektetett eszközök 288 472 6 289 281 544 2 I. IMMATERIÁLIS JAVAK 3 787 0 2 526 3 Alapítás-átszervezés aktivált

Részletesebben

A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri:

A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri: 1. KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG TÉMAKÖR 1. feladat A vállalkozás egyik alapanyag készletéről a következő információkat ismeri: Megnevezés Mennyiség (kg) Egységár (Ft/kg) Nyitókészlet 1.500 1.000

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2018.

Kiegészítő melléklet 2018. Adószám: 24860248-2-19 Cégbíróság: Veszprémi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 19-09-517015 Művészetek Völgye Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 8294 Kapolcs, Kossuth utca 62 2018. Fordulónap:

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2017 A beszámoló előtársasági időszakot is tartalmaz

Kiegészítő melléklet 2017 A beszámoló előtársasági időszakot is tartalmaz Adószám: 26183356-2-4 Cégbíróság: Gyulai Törvényszék Cégjegyzék szám: 4-9-14325 Körösladányi Városüzemeltetési Kft 5516 Körösladány, Dózsa György utca 2. Kiegészítő melléklet 217 A beszámoló előtársasági

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 8 0 3 2 1 0 7 6 9 1 0 1 3 1 0 2 - - Statisztikai számjel Dr Szakály Ügyvédi Iroda a vállalkozás megnevezése 7630 Pécs, Zsolnay Vilmos út 45. a vállalkozás címe, telefonszáma Egyszerűsített éves beszámoló

Részletesebben

SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 2015.10.02.

SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék 2015.10.02. Mérlegképes kötelező továbbképzés SZÁMVITEL 2015 Beszámoló-készítés aktuális kérdései (90 perc) Szervező: Novitax Kft. Előadó: Egri-Retezi Katalin kamarai tag könyvvizsgáló katalin.retezi@correct.hu www.novitax.hu

Részletesebben

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

MOHL. Mohl Gergely. Saját tőke. (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Saját tőke (TK 321.-360.o.) 2009. február 10.-11. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html I. Jegyzett tőke Ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még (-) III.

Részletesebben

Egyszerűsített beszámoló

Egyszerűsített beszámoló Statisztikai számjel: 2 1 1 9 4 9 7 3 9 3 1 1 3 2 Cégjegyzék száma: 2-9 - 6 9 7 9 1 1 A vállakozás megnevezése: ZALAI NYÁRI SZINHÁZAK NONPROFIT KFT A vállakozás címe, telefonszáma: 89 Zalaegerszeg Madách

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.01.01 2012.12.31. Az EQUILOR FINE ART Műkincs-Kereskedelmi és Tanácsadó Korlátolt felelősségű társaság 2006. június 26-án kelt Társasági Szerződéssel, határozatlan időtartamra

Részletesebben

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33.

statisztikai számjel cégjegyzék szám. Szegedi Sport és Fürdők Kft Szeged, Temesvári krt. 33. statisztikai számjel cégjegyzék szám Szegedi Sport és Fürdők Kft. 2011. december 31. BESZÁMOLÓ Keltezés: Szeged, 2012.június 08. vállalkozás vezetője (képviselője) PH. MÉRLEG "A" változat - Eszközök (aktívák)

Részletesebben

Számviteli változások 2014. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló

Számviteli változások 2014. Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Számviteli változások 2014 Tóth Mihály bejegyzett könyvvizsgáló Releváns jogszabályok egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013.

Részletesebben

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban)

A Hollóné Dr Baranyi Zita Ügyvédi Iroda kiegészítő melléklete 2014. december 31. (adatok ezer forintban) 1. Általános magyarázatok 1.1 JOGI VISZONYOK Az alapító-tulajdonos Hollóné Dr Baranyi Zita ügyvéd kérelme alapján a BAZ Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége 2005. július 01-i ülésén az alapító okirat jóváhagyásával

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Kiegészítő melléklet ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÁS A kiegészítő melléklet a BJO NP Kft. 2013. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszak üzleti tevékenységéről készült. Jogszabályi háttérként a beszámoló,

Részletesebben

Éves beszámoló Statisztikai számjel Cégjegyzék száma

Éves beszámoló Statisztikai számjel Cégjegyzék száma 2 0 3 9 0 7 5 0 9 0 0 1 5 7 2 0 1 Statisztikai számjel 0 1 0 9 9 2 0 8 3 6 Cégjegyzék száma A vállalkozás megnevezése Duna Palota Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. A vállalkozás címe, telefonszáma 1051

Részletesebben

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013.

Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány. Kiegészítő melléklet. A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. Bírósági bejegyzés: PK.60.144/2003/4. Napsugár Otthon Lakóiért Alapítvány Kiegészítő melléklet A Számviteli törvény szerint egyéb szervezetek egyszerűsített éves beszámolójához 2013. év Kistelek, 2014.március

Részletesebben

I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE

I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE I. RÉSZ / 7. FEJEZET SAJÁT TŐKE GYAKORLÓ FELADATOK 5. feladat megoldása 1. feladatrész megoldása Ssz Befizetés törzstőkére 6 000 6 000 2/1 Befizetés törzstőkére 1600 1600 2/2 Apport állományba vétele 161.

Részletesebben

Egyszerűsített éves beszámoló

Egyszerűsített éves beszámoló 1 4 5 3 9 2 6 2 1 1 0 5 2 1 3 Statisztikai számjel 1 3-0 9-1 2 4 5 0 1 Cégjegyzék száma Egyszerűsített éves beszámoló 2015. Üzleti évről 2015. január 01-2015. december 31- ig A vállalkozás megnevezése

Részletesebben