Személyi jövedelemadó

Átírás

1 ADÓVÁLTOZÁSOK Személyi jövedelemadó Alapelvek, fogalmak változásai 2015-től Családi kedvezmény változásai 2015-példák a gyakorlati alkalmazásra első házasok kedvezménye példákkal adóelőleg nyilatkozatok változásai béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások bemutatása adómentes juttatások egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok konzultáció 2 1

2 Minimálbér, garantált bérminimum 2015 A 8 órában foglalkoztatott munkavállaló minimálbére: Havibér esetén: Ft Heti bér esetén: Ft Napi bér esetén: Ft Órabér esetén: 604 Ft Garantált bérminimum a 8 órában foglalkoztatott munkavállalóknál 2015: A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottaknál, valamint az ügyvezetők alapjaa garantált bérminimum, amely 2015-ben: Havibér esetén: Ft Heti bér esetén: Ft Napi bér esetén: Ft Órabér esetén: 702 Ft 3 Alapelvek, fogalmak változásai 1 (10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg -törvény eltérő rendelkezésének hiányában -e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 4 2

3 1/B külföldi előadóművész A bevételből -ideértve a tevékenységgel összefüggésben fizetett költségtérítést és a biztosított szállás ellenértékét is -a magánszemély a jövedelmet 30 százalék átalányköltség levonásával állapítja meg. Ez a jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba. 5 1/B (4) A magánszemély az adót az adóhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon -természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével -a Magyarországról történő távozását megelőzően -ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig -vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni: a) a magánszemély jövedelmének összegét, b) a magánszemélyt terhelő adót, és c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét). 6 3

4 3 14. pont munkáltató fogalma a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján, c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója, azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. ) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. 7 Kis-és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L o.) és 17. cikke szerinti támogatás. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L o.) és 17. cikkei szerinti támogatás. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L o.) szerinti támogatás. 8 4

5 Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., , o.) szerinti támogatás. 9 Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően a) legalább 6 hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott munkanélküli volt, vagy b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján álláskeresők támogatásában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátásában részesült, vagy c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött, azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni. 10 5

6 Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés. 11 Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi. 12 6

7 Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére -a haláleseti szolgáltatást kivéve -a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított a) halála, b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik. 13 Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás -függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet -, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is). 14 7

8 Családi kedvezmény változásai 2015-példák a gyakorlati alkalmazásra változatlan szabály A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy és kettő eltartott esetén forint, b) három és minden további eltartott esetén forint. 15 A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel, szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel, javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja; b) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; c) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); d) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy -a döntésük szerinti - minősül jogosultnak. 16 8

9 Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt -adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban -megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával. Ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható. 17 A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a) a jogosultság 29/A. (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről, amelyen fel kell tüntetnie -a magzat kivételével -minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek -ideértve a magzatot is -az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. 18 9

10 2016-tól 29/A (2) bek. Egy eltartott esetén Ft Két eltartott esetén Ft Három és minden további eltartott esetén Ft től Egy eltartott esetén Ft Két eltartott esetén Ft Három és minden további eltartott esetén Ft 20 10

11 2017-től Egy eltartott esetén Ft Két eltartott esetén Ft Három és minden további eltartott esetén Ft tól Egy eltartott esetén Ft Két eltartott esetén Ft Három és minden további eltartott esetén Ft 22 11

12 2019-től Egy eltartott esetén Ft Két eltartott esetén Ft Három és minden további eltartott esetén Ft 23 Példa a családi kedvezmény havi összegének meghatározása Anyuka egy kiskorú gyermekre tekintettel kap családi pótlékot, és az anyuka 2015-ben várandós. Az orvosi igazolás alapján a várandósság 91. napja május 13., ikreket vár. Hónap Kedvezményezett eltartottak száma Havonta igénybe vehető kedvezmény január -április 1 1 x62500 = Ft május december 3 3 x = Ft 12

13 Példa a családi kedvezmény havi összegének meghatározása 3 gyermek, a legidősebb júniusban érettségizik és szeptembertől nappali tagozaton főiskolásként tanul tovább. Hónap Eltartottak száma Kedvezményezett eltartottak száma Havi kedvezmény x = Ft x = Ft Példa a családi kedvezmény alkalmazására A szülők elváltak, és a két közös gyermek után 50-50%-ban jogosultak a családi pótlékra. Az édesanya új házasságában született még egy gyermek. Édesapának nincs több gyermeke. Anya új családjában havi: (1 x ) + 2 x ( ½ * ) = Ft Apa új családjában havi: 2 x ½ * = Ft 13

14 Első házasok kedvezménye Szja tv. 29/C Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. ] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető. Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A házastársak által együttesenérvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként forint. 27 Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A kedvezményt a házastársak -döntésük szerint -az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele. Az igénybevétel feltétele a házastársak -adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető -nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket

15 Példa Házasságkötés: március 15. Kedvezmény érvényesítés április 1-től 24 hónapot számítva márc. 31-ig Ha elválnak hivatalosan jan. 20-án, februártól nem jár a kedvezmény Ha családi kedvezményre válnak jogosulttá július 20-án, akkor júliusra jár a családi kedvezmény magzatra tekintettel (és nem érvényesíthető az első házasok kedvezménye) 29 Nyilatkozat a családi kedvezmény és járulék kedvezmény érvényesítéséhez I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító jele:.. 1. Az eltartottak száma (a magzatot is beleértve). A kedvezményezett eltartottak száma, akik közül a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermek. Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett eltartottak számában 90 napon túli várandósság alapján magzatot vettem figyelembe, tekintettel az erről szóló orvosi igazolásra. 2. Az eltartottak (kivéve a magzat) neve, adóazonosító jele (adóazonosító jel hiányában születési helye, ideje, anyja leánykori neve, lakóhelye). A négyszögbe tett x-szel jelölje, ha az eltartott személy egyben kedvezményezett eltartott (ideértve a bíróság döntése alapján felváltva gondozott gyermeket) is! Jelölje itt x-szel, ha az eltartottak felsorolását külön lapon folytatja! 3. Nyilatkozom, hogy jogosult vagyok a családi kedvezményt Magyarországon érvényesíteni, külföldi államban a jövedelmem után azonos vagy hasonló kedvezményt nem veszek (vettem) igénybe. 4. Nyilatkozom, hogy nem kérem a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését. 5. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a hónaptól kezdődően (e hónapra is) a családi kedvezményt a) forint összegben kívánom igénybe venni. b) fő kedvezményezett eltartott után kívánom igénybe venni, akik közül fő a bíróság döntése alapján egyenlő időszakokban, felváltva gondozott gyermek. Az a) vagy b) sor egyikét töltse ki! 6. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 30 15

16 II. A családi kedvezményt kérő magánszemély házastársa/közös gyermek(ek) esetén élettársa neve és adóazonosító jele:... adóazonosító jel hiányában születési helye és ideje:... anyja leánykori neve:... lakóhelye: Tudomásul veszem és elfogadom, hogy házastársam/élettársam (utóbbi a közös gyermekekre tekintettel) az I. Blokkban meghatározott mértékben kéri a családi kedvezménynek az adóelőlegalapjából történő levonását. 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: 9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 31 III. Az I. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként (kifizetőjeként) a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét az I. Blokkban szereplő nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A munkáltató, kifizető megnevezése: A munkáltató, kifizető adószáma: Cégszerű aláírás IV. A II. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként (kifizetőjeként), a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. Az I. Blokkban meghatározott összegű első házasok kedvezményének összegét a II. Blokkban szereplő magánszemély adóelőlegének megállapítása során nem veszem figyelembe. A munkáltató, kifizető megnevezése: A munkáltató, kifizető adószáma: Cégszerű aláírás 32 16

17 Adóelőleg nyilatkozat a kedvezmény érvényesítéséhez A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító jele:.. 1. Nyilatkozom, hogy házastársam neve:. adóazonosító jele:.. Házasságkötésünk ideje:.. 2. Tudomásul veszem, hogy az első házasok kedvezménye címén igénybe vehető kedvezmény maximum a házasságkötést követő hónaptól számított 24 hónapon keresztül vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára abban a hónapban, amelyet követően magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válunk jogosulttá. 3. A fentiek alapján nyilatkozom, hogy a hónaptól kezdődően (e hónapra is) az első házasok kedvezményét forint összegben kívánom igénybe venni. 4. Jelölje itt x-szel, ha a házasságkötéskor már jogosult volt családi kedvezményre! 5. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 33 II. Az első házasok kedvezményét kérő magánszemély házastársának neve:... adóazonosító jele: Tudomásul veszem és elfogadom, hogy házastársam az I. Blokkban meghatározott összegben kéri az első házasok kedvezményének az adóelőleg alapjából történő levonását. 7. Munkáltatóm van: nincs: 8. Összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető felé tettem nyilatkozatot nem tettem nyilatkozatot 9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 34 17

18 III. Az I. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként (kifizetőjeként) a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. A magánszemély adóelőlegét az I. Blokkban szereplő nyilatkozat figyelembevételével állapítom meg. A munkáltató, kifizető megnevezése: A munkáltató, kifizető adószáma: Cégszerű aláírás IV. A II. Blokkban szereplő magánszemély munkáltatójaként (kifizetőjeként), a nyilatkozat tartalmát tudomásul vettem. Az I. Blokkban meghatározott összegű első házasok kedvezményének összegét a II. Blokkban szereplő magánszemély adóelőlegének megállapítása során nem veszem figyelembe. A munkáltató, kifizető megnevezése: A munkáltató, kifizető adószáma: Cégszerű aláírás 35 Béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások 36 18

19 Béren kívüli juttatások 71 tartalma 1. személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; 2. a munkavállaló választása szerint a)munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható -a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy b) Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész; 37 Béren kívüli juttatások 71 tartalma 3. az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshelyszolgáltatásra felhasználható -több juttatótól származóan együttvéve -legfeljebb 225 ezer forint támogatás; b) vendéglátás alszámlájárautalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható -több juttatótól származóan együttvéve -legfeljebb 150 ezer forint támogatás; c) szabadidő alszámlájárautalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható -több juttatótól származóan együttvéve -legfeljebb 75 ezer forint támogatás; 4. iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelemből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; 38 19

20 Béren kívüli juttatások 71 tartalma 5. a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem, 6. az iskolarendszerű képzési költsége munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés -akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli -munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. 39 Béren kívüli juttatások 71 tartalma 7. a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy -az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével -több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegű utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizető a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg

21 Az éves keretösszeg a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is. 41 Az éves rekreációs keretösszeg a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg, azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is

22 Keretösszeg változása és a közterhek A -SZÉP kártyára utalt összegek kivételével adott -béren kívüli juttatások együttes összege az adóévben a 200 ezer forintot (éves keretösszeg) nem haladhatja meg. Amennyiben a munkavállaló a SZÉP kártyán kívül 200 ezer forintot meg nem haladó béren kívüli juttatást kap, akkor az adó mértéke 16% szja és 14 % eho. Ha a magánszemély kizárólag SZÉP kártya formájában kap 450 ezer forint értékű juttatást, akkor az adó mértéke százalék. Ha a magánszemély béren kívüli juttatása 200 ezer forint, e mellett a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a juttatónak a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani akkor, ha a juttatás: az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárt nem haladja meg az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárt meghaladja az éves vagy a rekreációs keretösszeget meghaladja 43 Egyes meghatározott juttatás a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az előbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj Munkáltató által valamennyi munkavállalónak, belső szabályzat alapján azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más -munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő -közös ismérv alapján határozza meg; 44 22

23 Példák 1. Erzsébet utalvány: Ft BKV bérlet: Ft SZÉP kártya szálláshely: Ft Az Erzsébet-utalvánnyal és a BKK bérlettel átlépi a munkavállaló a nettó Ft-os keretet, így az ezt meghaladó Ft-ra már felettes adót (51,17%-ot) kell fizetni. A SZÉP kártya értéke nem éri el a rekreációs keretösszeg mértékét, így kedvezményesen adózik. A SZÉP kártya után 35,7%, Erzsébet és BKV juttatás esetében Ft-ig 35,7%, a meghaladó Ft-ra 51,17% adót fizet és vall be a munkáltató SZÉP Kártya szálláshely: Ft SZÉP Kártya vendéglátás: Ft SZÉP Kártya szabadidő: Ft Mivel a teljes választott összeget SZÉP kártyára kérte a munkavállaló, ami nem lépi át a juttatáshoz előírt maximális összegeket, valamint a rekreációs keretösszeget sem, így teljes egészében kedvezményesen adózik. A Ft után 35,7% adót kell fizetnie a munkáltatónak

24 3. Erzsébet-utalvány: Ft Iskolakezdési utalvány: Ft Kultúra utalvány: Ft Egészségpénztár: Ft Nyugdíjpénztár: Ft A juttatásokkal a munkavállaló átlépi a Ft-os éves keretösszeget, a meghaladó részre egyes juttaásokra vonatkozó közterhet kell fizetni Ft-ig 35,7%, Ft után 51,17% adót kell fizetnie a munkáltatónak, az Ft kultúra-utalvány adómentes. 47 Adómentes juttatások 1. sz. melléklet 2.7 pont szerint A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján, a meghatározott feltételek és eljárás szerint nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét, továbbá a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást is) a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás)

25 Egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok Ha az egyéni vállalkozó a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz; b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz. 49 Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó a következő öt adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben -döntése szerinti megosztásban -elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. Az egyéni vállalkozó tevékenységének időszaka alatt elhatárolt veszteséget özvegye vagy örököse az egyéni vállalkozóra irányadó rendelkezések szerint számolhatja el, ha az elhunyt magánszemély tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a tevékenység folytatásának szándékát három hónapon belül bejelentette az adóhatóságnak

26 11. sz. melléklet szerint Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók -az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi. 51 Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el

27 A jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka. 53 Járulék szabályok aktualitásai egészségügyi szolgáltatási járulék szabályai járulékalapot képező jövedelem szociális hozzájárulási adó kedvezményei költségvetési szervekre vonatkozó sajátosságok juttatások közterhei 2015-ben konzultáció 54 27

28 Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege forint, napi összege 231 forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a magánszemélynek kell fizetnie, aki a Tbj. szerint nem minősül biztosítottnak, illetve nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra. A biztosítottakat a Tbj. 5. -a, az egészségügyi szolgáltatásra jogosultakat a Tbj a tartalmazza. Biztosítottnak minősül a munkaviszonyban lévő személy, tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, az álláskeresési támogatásban részesülő személy. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultra jogosult a táppénzben, gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban, saját jogán nyugdíjban, ápolási díjban részesülő személy, szociálisan rászorult személy. 55 Járulék alapot képező jövedelem változása A külföldi jog szerint megkötött munkaszerződés alapján kapott jövedelem esetére pontosításra került a Tbj. 4. k) pont 2. alpontja, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó jövedelem hiányában járulékalapot képező jövedelem a munkaszerződésben meghatározott alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj

29 Járulék fizetési kötelezettség január 1-jétől nem kell korkedvezménybiztosítási járulékot fizetni, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól a korkedvezmény rendszere kivezetésre került a Tbj-ből. 57 Szociális hozzájárulási adó kedvezmények szakképzettséget nem igénylő munkavállalók foglalkoztatása 25. év alatti és 55. év feletti munkavállalók foglalkoztatása tartósan álláskeresők foglalkoztatása GYED, GYES, GYET folyósítást követően történő foglalkoztatás megváltozott munkaképességű vállalkozók szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott munkavállalók kutatói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 58 29

30 Igénybevétel szabályai csak munkaviszonyban álló foglalkoztatottak esetén vehetők igénybe, - a kedvezmény mértéke teljes munkaidős foglalkoztatásra került megállapításra(részmunkaidő esetén arányosítani kell, kivéve a gyermeknevelési támogatásról visszatérők esetén!), - más kedvezménnyel nem vonhatók össze, -csak bérköltségre alkalmazhatók (pl. betegszabadság, napidíj, stb. nem vehetők igénybe). 59 GYED, GYES, GYET folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók A folyósításról az igazolást a munkavállalónak kell beszereznie GYED esetén az OEP-től, vagy TB kifizetőhely esetén a munkáltatótól, GYES, GYET esetén a Magyar Államkincstártól. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a bruttó bér, de legfeljebb ,-Ft 27%-a, a harmadik évben 14,5%-a. A folyósítás megszűnésének hónapjától számított 45 hónapig lehet a kedvezményt érvényesíteni, de maximum 3 évig évi változásként a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény ,-Ft után vehető igénybe arányosítás nélkül! 60 30

31 Költségvetési szervekre vonatkozó sajátosságok Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a költségvetési szerv január 1-jétől nem érvényesíthet adókedvezményt: a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott, a tartósan álláskereső személy, a huszonöt év alatti, és az ötvenöt év feletti, valamint a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő, illetve részesült munkavállalója után. 61 Juttatások közterhei Jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő szja alapja a jövedelem 1,19-szerese. EHO kötelezettség Adóalapra tekintettel 14 % Adóalapra tekintettel 27 % 62 31

32 Általános forgalmi adó Szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása Adóalany igénybevevő esetén Nem adóalany igénybevevő esetén Távolról nyújtható szolgáltatások teljesítési helyének változása, hatálybalépés, átmeneti szabályok ún. mini egyablakos rendszer Bejelentési kötelezettség, bevallási kötelezettség Előleg fogalmi változása, hatása a gyakorlatban Az adó fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja változás A teljesítés időpontjának meghatározása Általános szabály az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontja Időszakos elszámolású ügyletek Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja Átmeneti rendelkezések 12 hónapot meghaladó elszámolt időszak speciális szabályai 63 Általános forgalmi adó A fordított adózás A belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó esetek (termékek, szolgáltatások) köre, bővülése, az új szabályok hatálybalépése, átmeneti szabály A fizetendő adó megállapításának időpontja Közösségen belüli adómentes értékesítés A mentesség feltétele, a kiszállítás igazolása, a közösségi adószám szerepe A számlázással, nyugtaadással kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalók A számla, nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai, Számlázó programok bejelentésével kapcsolatos szabályok-a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásai Adómértékek változása a szarvasmarhafélék, juh és kecse értékesítése esetében A tevékenység közérdekű és speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységek köre Konzultáció 64 32

33 Szolgáltatások teljesítési helyének meghatározása Adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. 65 Távolról nyújtható szolgáltatások Telekommunikációs szolgáltatások: jel, írás, kép, hang vagy bármely természetű egyéb értelmezhető információ továbbítása, kibocsátása és vétele rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, ideértve az ezek továbbítására, kibocsátására és vételére szolgáló rendszerek használatára vonatkozó jogok időleges vagy végleges átengedését, valamint a globális információs hálózatokhoz való hozzáférés biztosítását is; 66 33

34 Teljesítési hely változása Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalanyletelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van: a) telekommunikációs szolgáltatások; b) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások; c) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások. 67 Elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen: a) elektronikus tárhely rendelkezésre bocsátása, honlap tárolása és üzemeltetése, valamint számítástechnikai eszköz és program távkarbantartása, b) szoftver rendelkezésre bocsátása és frissítése, c) kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele, d) zene, film és játék -ideértve a szerencsejátékot is -rendelkezésre bocsátása, valamint politikai, kulturális, művészeti, tudományos, sport-és szórakoztatási célú médiaszolgáltatás, illetőleg ilyen célú események közvetítése, sugárzása, e) távoktatás, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtása és igénybevétele globális információs hálózaton keresztül történik. A szolgáltatás nyújtója és igénybevevője közötti, ilyen hálózaton keresztüli kapcsolat felvétele és tartása -ideértve az ajánlat tételét és elfogadását is -azonban önmagában még nem elektronikus úton nyújtott szolgáltatás

35 Hatálybalépés: január 1. Hatálybalépés előtt fizetett előleg a évi teljesítési hely alapján adózik. 69 Mini egyablakos rendszer A január 1-jén hatályba lépő szűkített egyablakos ügyintézés lehetővé teszi a nem adóalanyok részére távközlési szolgáltatást, műsorszolgáltatást vagy elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalanyok számára, hogy ha olyan tagállamban nyújtanak szolgáltatásokat, ahol nem telepedtek le, akkor az e szolgáltatásaikra vonatkozó héabevallásukat azon tagállam webes portálján keresztül nyújtsák be, amelyben azonosítóval rendelkeznek. Ez az ügyintézési rendszer nem kötelező, csupán az egyszerűsítést szolgálja. A rendszer lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy ne kelljen bejelentkezniük a fogyasztás helye szerinti összes tagállamban

36 Mini egyablakos rendszer Bejelentkezés A szűkített egyablakos ügyintézési rendszert választó adóalanyoknak abban az országban kell bejelentkezniük a rendszerbe, ahol a székhelyük, illetve központjuk található. Az adóalanyok a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben ugyanazt az adószámot fogják használni, mint a helyi adóbevallások elkészítésekor. A Közösségen kívül letelepedett adóalanyok a bejelentkezést bármelyik olyan tagállamban megtehetik, ahol állandó telephellyel rendelkeznek. Minden adóalany csak egy tagállamból jelentkezhet be a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerbe. 71 Bevallások A kétféle szabályozás valamelyikének hatálya alá tartozó adóalanyoknak a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer keretén belül negyedévente, elektronikus úton kell benyújtaniuk áfabevallást. Ha egy adott időszakban egyáltalán nem történt szolgáltatásnyújtás, akkor nullás bevallást kell benyújtani. A szűkített egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfabevallás benyújtásának és a kapcsolódó befizetésnek a bevallással érintett időszak utolsó napjától számított 20 napon belül kell megtörténnie. A szűkített egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfabevallásban részletezni kell a szabályozás hatálya alá tartozó adóalany által teljesített Közösségen belüli szolgáltatásnyújtásokat. Az azonosítót kiadó tagállam minden, a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerben benyújtott áfabevalláshoz létrehoz egy egyedi azonosítót, majd erről az adóalanyt tájékoztatja. Ez az azonosító fontos, hiszen az adóalanynak a kapcsolódó befizetés teljesítésekor erre a számra kell hivatkozni

37 Befizetések Az áfát annak az országnak az adóhatósága részére kell befizetni EUR-ban, ahol a gazdálkodó bejelentkezett a szűkített egyablakos ügyintézési rendszerbe. A befizetés egy összegben történik, mégpedig a szűkített egyablakos ügyintézési rendszer szerinti áfabevallás végösszegében (az összes érintett országban esedékes áfát összesítve). Az összeget az azonosítót kiadó tagállam adóhatósága osztja szét az érintett tagállamok között. 73 Számlázás A szolgáltatóra az igénybevevő székhelye, illetve lakóhelye szerinti tagállamban érvényes számlázási szabályok vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatónak minden olyan tagállamban ismernie kell a vonatkozó jogszabályokat, ahol a konstrukcióban szolgáltatást nyújt

38 Ellenőrzések A szolgáltatónál a fenti szolgáltatásnyújtások kapcsán ellenőrzéseket hajthatnak végre azoknak a tagállamoknak az adóhatóságai, ahol a szolgáltató szolgáltatást nyújt. Az esetleges kérdésekkel, valamint az ellenőrzés irányításával kapcsolatban azonban annak a tagállamnak az adóhatósága lesz az illetékes, ahol a szolgáltató letelepedett. Mindazonáltal a külföldi adóhatóság felkeresheti az adóalanyt az ellenőrzések során; az ilyen helyzetek kezeléséről az adóalanynak kell gondoskodnia (például eldönteni, hogy hogyan mutatja be az adatokat, milyen munkanyelvet használnak stb.). 75 Előleg fogalmi változás Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót pénzvagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközformájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani. A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza január 1-től hatályos szabály

39 A adóalany Előleg (csere ügylet,barter) B adóalany Ft értékben Ft értékben számítógépet ad hirdetési szolgáltatást cserébe hirdetést nyújt A -nak rendel meg B -től 1. A adóalany teljesít először(átadja a terméket) B adóalanynak. 2. B a számítógép ellenértékét előlegként leszámlázza A -nak (az előleg összege az adót is tartalmazza) ezért B -nek fizetendő adója keletkezik. A kiállítja a számlát a számítógépről(fizetendő adója keletkezik). 3. B teljesítésekor már nem keletkezik adófizetési kötelezettség, mivel a B számláját kompenzálja a részére teljesített előleg. 77 A teljesítés időpontjának meghatározása Általános szabály az adóztatandó ügylet tényállásszerű megvalósulásának időpontja Ptk szerinti szabályozás 78 39

40 Az adó fizetési kötelezettség keletkezésének időpontja változás 58 szerinti ügyletek főszabálya Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. 79 Időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja 58/A Ha szerződő felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja

41 Átmeneti rendelkezések 12 hónapot meghaladó elszámolt időszak speciális szabályai 81 Fordított áfa A fordított adózás lényege A belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó esetek (termékek, szolgáltatások) köre, bővülése, az új szabályok hatálybalépése, átmeneti szabály A fizetendő adó megállapításának időpontja 82 41

42 Bővül a fordított adózás alá tartozó ügyletek köre. Eddig: az építési-szerelési munkával létrehozott, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanátadások tekintetében [Áfa tv. 10. d) pontja], ha az értékesítő és a vevő is belföldön nyilvántartásba vett adóalany január 1-jétől: a 10. d) pont szerinti termékértékesítésre akkor is alkalmazandó, ha az értékesítő belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, feltéve, hogy a beszerző belföldön nyilvántartásba vett adóalany től kiegészül azt Áfa tv (1) bekezdése a j) ponttal: Az adót a termék beszerzője fizeti a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a XVI. fejezet szerinti (használtcikk) különös rendelkezések hatálya alá. Azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi. Ha a teljesítés időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, akkor a 142. (1) bekezdés j) pontja nem alkalmazandó

43 Megnevezés Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva Vtsz Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben 7213 Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is 7214 Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból 7215 Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból 7217 Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivétel) 7304 Más cső és üreges profil vasból vagy acélból 7306 Rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm Azon ügyletek esetén kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi. Ha a teljesítés időpontja január 1. napjára esik vagy azt követi, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. (1)-(3) bekezdése szerint a fizetendő adót január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, akkor a fordított nem alkalmazandó. Előlegek esetén átmeneti szabály: előtt fizetett előlegekről egyenes Áfás utáni végszámla előleggel csökkentett adóalap után fordított adózás + Adatszolgáltatási kötelezettség! (vevő, vtsz, mennyiség kgban!) 86 43

44 Átmeneti szabály Hatálybalépés: január 1. után teljesített ügyletekre, ha a vevő fizetési kötelezettsége is ezt követően keletkezik Átmeneti szabály előleg esetében jan. 1. előtt fizetett előleg- egyenes adózás jan. 1. után teljesített ügylet ellenértéke előleggel csökkentett része- fordított adózás lesz. 87 Fizetendő adó megállapítás időpontja 60. (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül az alkalmazandó, amely a leghamarabb következik be

45 Közösségen belüli adómentes értékesítés Közösségen belüli adómentes értékesítés A mentesség feltétele, a kiszállítás igazolása, a közösségi adószám szerepe A új szabály Abban az esetben, ha az adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy 1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és 2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen