Környezetegészségtan I.

Átírás

1 Környezetegészségtan I. 1

2 Közegészségtan Környezetegészségtan Településegészségtan Lakáshigiéne 2

3 A klímaváltozást elősegítő tényezők Troposzféra: a Földi élethez elengedhetetlen üvegházhatást fokozó gázok (legfontosabbak: vízgőz, CO 2, metán) Sztratoszféra: ózonréteg és károsító vegyületek (legfontosabb: halogénezett szénhidrogének - CFC) 3

4 Az IPCC jelentése a klímaváltozásról A CO 2 koncentrációja 1750-től ig 280 ppm (milliomod térfogat rész) körüli értékről 378 ppm-re nőtt. A metán légköri koncentrációja az ipari forradalom előtti időszak 715 ppb (milliárdod térfogat rész) értékéhez képest 2005-re elérte az 1774 ppb-t. Az utóbbi száz évben a felszín közelében a levegő hőmérséklete 0,74 Celsius fokkal emelkedett óta az északi tengerek jégtakarója tízévente mintegy 3 százalékkal kisebb területre zsugorodik, sőt a nyári időszakban ez a csökkenés eléri a 7 százalékot. 4

5 Földünk átlaghőmérséklete 1,0 és 6,3 Celsius fok közötti mértékben melegedhet attól függően, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődésből milyen határok közötti üvegház-gáz kibocsátás következik be. A jelentés szerint 2090-es évekre - a jelenlegi trendet figyelembe véve a 20. század végi értékhez képest 0,18 0,6 méterrel emelkedhet a világtenger szintje. Gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási viszonyok: nagy erejű viharok, hirtelen lezúduló csapadék, hőhullám várható. Mi várható? 5

6 A klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásai Közvetlen hatások Szélsőséges meteorológiai események akut hatása: szárazság, áradás, hurrikán, extrém hőség és hideg Aszályok hatására fokozódó éhínség (főképp a fejlődő országokban) Közvetett hatások A melegedés hatására nagyobb esetszámmal fordulhatnak elő fertőző betegségek: Hasmenések: szezonalitás kiszélesedése Malária: Anopheles szúnyog elterjedése (hazánkban is!) Dengue Rágcsálók (betegség rezervoár) elszaporodása Télen gyakoribb légúti megbetegedések esetszámának csökkenése várható Allergiás (légúti megbetegedések számának növekedése) 6

7 Az ózonréteg mérési egysége Az ózonréteg vastagságát ún. Dobson-egységekben mérik, jele: DU (Dobson-unit). Ha egy adott alapterületű levegőoszlopban lévő összes ózont a Föld felszínén egyenletesen szétoszlatnának, 1 DU-nak megfelelő mennyiség 1 bar légnyomáson, 0 C hőmérsékleten 0,01 mm vastag réteget képezne. A földi légkör normális ózontartalma 300 DU körüli, vagyis 3 mm vastagon borítaná be a Földet. 7

8 A sztratoszférában (15-35 km) található, véd az UV sugárzás ellen Bizonyos gázok (CFC) károsítják 1978: Svédország betiltja ezek használatát 1985: Az antarktiszi ózonlyuk felfedezése Az ózonréteg elvékonyodása 1987: Montreali jegyzőkönyv a gázok visszaszorításáról (majd kivonásáról) 1997: A CFC anyagok teljes betiltása 2003: az ózonréteg vékonyodása lelassul Évtizedenként 4%-kal csökkent az ózon mennyisége 8

9 Az ózonréteg elvékonyodásának következményei Bőrproblémák Melanoma és más daganatok Dermatosis Szemproblémák Keratitis, conjunctivitis Sárgafolt-elfajulás Immunrendszer károsodás D-vitamin termelődés fokozódása Elképzelhető védő hatás a szívbetegségek, cukorbetegség és bizonyos daganatok ellen 9

10 Az ózonréteg és a bőrrák incidencia kapcsolata 10

11 11

12 A légköri levegő jellemzői A levegő összetétele: O 2 (21%) N 2 (78%) Nemesgázok (0,97%) CO 2 (0,03%) Nyomanyagok Szennyezőanyagok 12

13 A levegőszennyezés fogalma, a szennyező források felosztása Levegőszennyezettség akkor áll fenn, ha egy vagy több levegő szennyező anyag olyan mennyiségben, olyan hosszú ideig tartózkodik a környezeti levegőben, hogy az élővilágra és az anyagi javakra káros hatást fejt ki, illetve hozzájárul a káros hatásokhoz, az emberek közérzetét hátrányosan befolyásolja. (WHO) A levegőszennyezés lehet kültéri (outdoor) és beltéri (indoor). A szennyezés formája szerint: Elsődleges (direkt) forrás: ismert forrás kibocsátása Másodlagos (szekunder) forrás: a kibocsátott szennyező anyagok átalakulása Keletkezés módja szerint: Természetes: pl. porviharok, vulkánkitörés Mesterséges: közlekedés, háztartások, ipar mezőgazdaság 13

14 A szennyezés forrásai Pontforrás Vonalas forrás Területi forrás 14

15 A levegőszennyezés folyamata Emisszió A szennyező (pont)források által a környezetbe időegység alatt kibocsátott szennyeződés, mértékegysége g/h. A csúcskoncentráció (CK) az emissziós határértéket max. 15 percig meghaladó érték. Transzmisszió A szennyező anyagok kémiai, fizikai átalakulási folyamata a környezetben. Immisszió A környezeti levegő aktuális szennyezettsége, amelyet az anyag levegőben mért koncentrációjával jellemzünk, légzési magasságban (2 m), mértékegysége mg/m 3 vagy µg/m 3. Az immissziós értékeket hazánkban folyamatosan mérik, a megengedett értékek alapján az ország különböző kategóriájú területekre van felosztva. 15

16 A levegőszennyező anyagok csoportosítása Halmazállapot szerint Gáznemű, cseppfolyós, szilárd Kémiai összetétel szerint Szerves, szervetlen Toxicitás szerint Nem toxikus, toxikus, carcinogén, mutagén A legfontosabb légszennyező anyagok Gáznemű: SO 2, NO x, CO, CO 2, O 3, PAH Szilárd: szálló por (particulate matter, PM) 0-10 µm között; korom Aeroplankton: baktériumok, vírusok, gombák, spórák, pollen stb. 16

17 Mi az a szálló por? Image from module3/distribu/distribu.htm A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 µm alatti részecskeátmérőjű) szilárd halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. Kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 10 mikronnál kisebbek már túljutnak a garaton (thorakális frakció). A 4 mikron alattiak bejutnak a tüdőbe (respirábilis frakció). A 2,5 µm-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből (akkumuláció). Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége. Ezekre a PM10 és a PM2,5 jelölést használjuk. (Wikipédia) 17

18 Honnan származik a szálló por? A szennyező források közvetlenül is bocsátanak ki szálló port, de prekurzor anyagokat is mint például a kén-dioxid, nitrogén oxidok vagy az illékony szerves vegyületek (VOC), amelyek az atmoszférában szálló porrá alakulnak. VOCs NO 2 SO 2 Ammonia (NH 3 ) Ammonia (NH 3 ) PM 18

19 A szálló por koncentrációját meghatározó tényezők Időjárási viszonyok Szél A levegő vertikális mozgása Turbulencia Csapadékképződés Domborzat Kéménymagasság és a kibocsátott gázok hőmérséklete 19

20 A szálló por egészségkárosító hatásmechanizmusai A szálló por kedvezőtlen egészségügyi hatását több hatásmechanizmus alapján is kifejtheti, legvalószínűbb, hogy egyszerre több módon is. Az elképzelések szerint: A szálló por tüdőirritációhoz vezet, ez pedig következményes permeábilitásváltozáshoz; A szálló por szenzibilizál a vírusos és bakteriális fertőzésekre, akár tüdőgyulladáshoz vezetve; A szálló por súlyosbítja a meglévő COPD betegséget, a légutak funkcióját akutan rontva; A szálló por gyulladást kelt a tüdőszövetben, amely kémiai anyagainak köszönhetően romolhat a szívfunkció is; A szálló por megváltoztatva a vér kémiai összetételét, amely akár thrombusképződéshez is vezethet. 20

21 Budapest porszennyezettsége (2002) A gépkocsik okozta porszennyezés Az autóbuszok okozta porszennyezés 21

22 Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok egészségügyi határértékei Légszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Órás 24 órás éves Kén-dioxid Nitrogén-dioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Szálló por (PM 10 ) Szálló por (TSPM: összes lebegő por) Ózon Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma: 120 Forrás: 49/2006. (XII. 27.) KvVM-ESzCsM-FVM együttes rendelet Budapest aktuális légszennyezettsége 22

23 Szmog alapfogalmak Szmog: városokban kialakuló jellegzetes levegőszennyeződési jelenség, amely különleges meteorológiai helyzetben rövid idő alatt a szennyező anyagok nagymértékű felhalmozásával jár. A szó az angol smoke és fog (füst és köd) szavak összevonásával alakult ki. A szmog létrejöttének feltételei: Meteorológiai feltételek: ún. lezáró légréteg, csekély légmozgás, magas páratartalom (londoni típus) Nagy mennyiségű emisszió Területi feltételek: hígulást gátló földrajzi viszonyok (pl. völgykatlan), sűrűn beépített terület 23

24 A szmog folyamata Szmog felhő 6-15 óráig tart, km-re terjed ki, elsősorban távolabbról érkező légtömeg okozza Szmogos időszak 40 óránál tovább tart, akár 4-5 napig, a szmog felhőhöz saját emisszió is társul Szmog katasztrófa Hosszú szmogos időszak, magas szennyező koncentrációkkal, morbiditási és mortalitási arányok feltűnő, gyors emelkedésével 24

25 A szmog típusai Los Angeles-i típus Londoni típus Levegő hőmérséklete C C Relatív páratartalom 70% alatt 80% felett Szélsebesség 2 m/s alatt (szélcsend) 2 m/s alatt (szélcsend) Előfordulási időszak Július-október November január Legfontosabb komponensei O 3, NO X csoport, szénhidrogének, CO SO 2, korom, CO Max. koncentráció Délben Reggel és este Elsődleges káros hatás Kötőhártya irritáció Légzőszervi irritáció 25

26 A szmog személyi hatásai Pszichoszomatikus reakciók Kötőhártya gyulladás, légzési nehézségek, krónikus légúti betegségek és kardiovaszkuláris betegségek tüneteinek súlyosbodása, fejfájás, a levegő szennyezettségének tudata és érzékelése Szociális reakciók Életstílus gyakran kötelező megváltoztatásának élménye (pl. korlátozott gépkocsi használat, otthon tartózkodási kényszer) Politikai - gazdasági reakciók Információgyűjtés, kártalanítási igények benyújtása a légszennyezők felé, jövedelem kiesés, védőeszközök, gyógyszerek vásárlása stb. 26

27 Az 1952-es londoni szmog halálozásra gyakorolt hatása 27

28 A levegő szennyeződés prevenciója Emissziós és immissziós normák megalkotása Megfelelő műszaki védelem kidolgozása Folyamatos mérőrendszer felállítása ( Előrejelzés (meteorológiai ill. várható levegőszennyezettségre) A leghatékonyabb védekezés a motorizált közlekedés csökkentése Szmog-riadó terv (budapesti füstködriadó-terv) Határértékek meghatározása Intézkedés terv kidolgozása a kijelölt felelősökkel Sajtó és lakosság tájékoztatása Emisszió csökkentés 28

29 Aerobiológiai levegőminták gyűjtése Standardizált volumetrikus készülék Azonos teljesítmény, 14,4 l / perc átszívott levegő-mennyiség; emberi tüdőkapacitás modellezése Pollen és gombaspóra nagyságú élő partikulumok gyűjtésére kialakított szájadék (14 mm-2mm; 5,2 mikron átmérőjű részecskék) A csapda kihelyezés elve Standardizált protokol a minták levételére, beágyazására, leolvasására 29

30 30

31 Pollennaptár Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Mogyoró** Nyár Fűzfélék** Nyír*** Gyertyán** Bükk Tölgy** Hársfélék Pázsitfüvek**** Réti csenkesz**** Rozs**** Lórom** Lándzsás útifű** Fehér libatop** Csalánfélék Feketeüröm*** Parlagfű**** 31

32 Parlagfű 32

33 ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET: A PARLAGFŰ (Ambrosia artemisiifolia) POLLENSZÓRÁSÁNAK ALAKULÁSA A ÉVBEN AZ ELŐZŐ ÉVEK ADATAIVAL ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 33

34 Egészségkárosodás potenciális forrásai a lakásban Balesetveszélyes körülmények (megvilágítás, lépcső/küszöb magasság) Tűzveszélyes körülmények (gyúlékony anyagok hőforrás közelében) Azbeszttartalmú szigetelőanyagok Radon gáz felhalmozódás és következményes sugárexpozíció Zaj, infrahang, és rezgés Toxikus égéstermékek (dohányfüst, CO, CO 2, NO X, SO X ) Ólomexpozíció (régi festékek, vízvezetékek, edénymázak, külső levegő) Bizonyos kémiai anyagok (formaldehid, oldószer/tisztítószer/ragasztószer-gőzök, bűzforrások) Biológiai fertőző és allergén ágensek (Legionella, M. tuberculosis, penészgombák, házipor-atka, háziállatok, rágcsálók, ízeltlábúak, pollen) E. coli, Pszichés/pszichoszociális ártalmak (depresszió, szorongás, agresszió) 34

35 Hőszigetelés kontra ventilláció Gázhasználat fűtéshez, főzéshez (korábban világításra) Ebből következő égéstermék kibocsátás (CO) Szükséges: A keletkező égéstermékek elvezetésére (ventilláció) CO mérgezés megelőzésére A keletkezett hő (fűtés) megtartására, hideg felületeken páralecsapódás és penészedés elkerülésére (szigetelés). Korszerű technikai megoldások (jó hatásfokú égés, központi fűtés, elszívó és mesterséges szellőztetést biztosító berendezések, klímaberendezések) Gyakori átszellőztetés (naponta 3x kereszthuzat) rövid időközökre 35

36 A beltéri levegőszennyeződés prevenciója Légcsere növelése, szellőztetés, levegő tisztítás Új építőanyagok, jó tervezés, új szellőztetési eljárások Megfelelő jogi szabályozás 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK) Az építményt úgy kell megvalósítani, hogy a környezet higiéniáját és a rendeltetésszerű használók egészségét ne veszélyeztesse mérgező gázok keletkezése és kibocsátása, légnemű, folyékony vagy szilárd légszennyező és más veszélyes anyagok keletkezése, veszélyes sugárzás, szennyezett víz, föld, szilárd és folyékony hulladék, az építmény felületein káros nedvesedés keletkezése, megmaradása, elektrosztatikus feltöltődés, vegyi és korróziós hatás, biológiai kártevők megtelepedése, elszaporodása, káros mértékű zaj és rezgés. 36

37 Fizikai-, kémiai-, biológiai vízszennyezők. Vízszennyezéssel összefüggő betegségek. Gyógyvizek. Szennyvízkezelés. SE Népegészségtani Intézet 37

38 A "kék bolygó. A Föld felszínének 71 %-a víz. Ennek kb. 97 % tengervíz, 2 % jég, és csak közel 1% édes víz amelyből 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt Magyarország alvízi ország felszíni vizeink 96 %-a, már szennyezetten, külföldről jön. SE Népegészségtani Intézet 38

39 Welcome to the USGS - U.S. Geological Survey az_elteto_viz.wmv (video/x-ms-wmv objektum) 39

40 Az emberiség vízszükséglete A XX. században a Föld lakóinak száma megháromszorozódott, a vízfelhasználás a hatszorosára nőtt. A szervezet fiziológiás (biológiai) vízigénye: 2-3 liter/fő/nap (~hőmérséklet, széljárás, relatív páratartalom, munkavégzés) Civilizációs (használati, társadalmi) vízszükséglet: személyi higiénére, környezet tisztán tartására Magyarországon átlagosan liter/fő/nap. Budapesten 2009-ben átlagosan liter/fő/nap nagyobb vidéki városokban liter, kisebb falvakban pedig liter a napi vízfogyasztás. Napi vízhasználat: ivás 2-3 l/nap/fő, főzés 4-5 l/nap/fő, takarítás 8-15 l/nap/fő, mosás, mosogatás l/nap/fő, tisztálkodás + WChasználat l/nap/fő SE Népegészségtani Intézet 40

41 Több, mint 1.5 milliárd ember nem jut tiszta, egészséges vízhez a Földön. Több mint 1 milliárd ember napi 3 órát tesz meg hogy vízhez jusson (WHO, 2008). SE Népegészségtani Intézet 41

42 A lakosság hány százaléka juthat hozzá biztonságos ivóvízhez: Access to safe drinking water - Maps and Graphics at UNEP/GRID-Arendal SE Népegészségtani Intézet 42

43 122 m mély kútból húzzák fel az ivóvizet (Pakisztán) SE Népegészségtani Intézet 43

44 Solar Bottle (Nap palack): a Nap UV-A sugárzását és a magas hőmérsékletet használja fel a ivóvízben esetlegesen levő patogének elpusztítására (svájci gyártmány). 2,2 GPM Alacsony áteresztésű adagolók csaptelepekhez Víztakarékosság - Vízadagolók 2.2 gallon, azaz 8liter/perc vízadagolás. AirPower technológia kis vákuumszelepek dolgoznak, amik levegőt szívnak a zuhanyrózsába, összekeverik a zuhanyrózsába áramló vízzel, és puha, levegőbuborékokkal teli vízsugarat zúdítanak a testre. SE Népegészségtani Intézet 44

45 Néhány alapfogalom Ivóvíz: amely ivásra, főzésre, élelmiszer-készítésre vagy egyéb háztartási célra szolgál, tekintet nélkül az eredetére, valamint arra, hogy vízvezetékből vagy tartályból származik, amelyet élelmiszer előállításához használnak fel, beleértve mindazon anyagoknak és termékeknek a gyártását, feldolgozását, konzerválását és forgalmazását, amelyek emberi fogyasztásra szolgálnak; kivéve, ha az ÁNTSZ megyei intézete azt állapítja meg, hogy a víz minősége nem befolyásolhatja a késztermék (élelmiszer) minőségét Kifogásolt minőségű ivóvíz: olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, például esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag és/vagy szervezet előfordul Vízellátó rendszer: az ivóvíz beszerzését és szolgáltatását biztosító vízi létesítmények összessége s_az_ellen_rz_s_rendj_r_l.doc SE Népegészségtani Intézet 45

46 Az ivóvíz minőségű víz követelményei: ne tartalmazzon egészségkárosító anyagokat vagy kórokozókat megfelelő mennyiségben legyenek benne a szervezet számára fontos ásványi sók hűs, frissítő hatású, kb. 12 o C hőmérsékletű tiszta, színtelen, idegen szagtól és íztől mentes (legfőbb meghatározó a vas és más fémek) megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre, és előállítása ne legyen túl költséges SE Népegészségtani Intézet 46

47 Magyarország ivóvízellátási formái I. Felszíni vizekből (folyók, tavak) történő közvetlen fogyasztásra szánt víznyerés csak mesterséges tisztítási eljárások alkalmazásával valósulhat meg. A víznyerés felszíni vízkivétellel (vízkiemelő műtárgyakkal) történik. Hazánkban az ivóvízellátás 8-10 %-a ebben a formában valósul meg. Az első vízzáró réteg felett elhelyezkedő felszín közeli víz (talajvíz), régebben alkalmas volt ivóvízszükséglet kielégítésére, ma már nem (ásott kút, könnyen szennyeződhet, túlzott műtrágyázás, helytelen hulladékkezelés, stb.) SE Népegészségtani Intézet 47

48 Magyarország ivóvízellátási formái II. Jelenleg az ivóvízellátás legfontosabb bázisai a felszín alatti, ún. mélységi vagy réteg vizek (artézi kutak), a (mészkő) kőzetrepedésekből származó karsztvíz és a parti szűrésű vizek. A rétegvizek (mélységi vizek) (néhány 10-től 1000 méterig) két vízzáró réteg között helyezkednek el. Gyakorlatilag mikróba mentesek. (DE! Fontos lehet arzénmentesítés, vas- és mangántalanítás) Hazánkban ma már az artézi kutak száma és szerepe az ivóvízellátáson belül csupán %-ra tehető. SE Népegészségtani Intézet 48

49 Magyarország ivóvízellátási formái III. Jelenleg az ivóvízellátás legfontosabb bázisai a felszín alatti, ún. mélységi vagy réteg vizek (artézi kutak), a (mészkő) kőzetrepedésekből származó karsztvíz és a parti szűrésű vizek. A karsztvíz (rés-, hasadékvíz) mészkő-, dolomithegységek repedéseiben gyűlik össze, s karsztkutakkal kitermelhető, Összetétele igen kedvező, hátránya, hogy szűrés és természetes tisztulás hiányában, szennyező anyag bemosódása következtében könnyen kontaminálódhat (pl.: miskolci vízjárvány). Hazánkban a parti szűrésű vízből származik az összes ivóvíz Mintegy 45 %-a, amely a folyók medre közelében létesített, ún. partiszűrésű kutak segítségével termelhetőse ki Népegészségtani (sérülékeny vízbázisok!). Intézet 49

50 Magyarország ivóvízellátási formái IV. A patogén mikrorganizmusok okozta ivóvízjárványok megelőzésére: - védőterület - védőidomok - védősávok a vezetékek mentén - csőrendszer épsége és belsejében biztosított folyamatos túlnyomás SE Népegészségtani Intézet 50

51 SE Népegészségtani Intézet 51

52 Kémiai, fizikai, biológiai vízszennyezés A kémiai szennyezők lehetnek szervetlen és szerves vegyületek. Szervetlen vegyületek: nehézfémek, higany, ólom, nikkel, cianidok (pl. a Tisza évi, Romániából érkező szennyezése) Szerves vegyületek: olaj (főleg iparból, de jelentős rész háztartásokból is), detergensek (mosóporokból), növényvédőszerek, trágyák (mű- és istállótrágya) (kékalga>>vízvirágzás, ill. nitrát nő>>blue baby), aromás szénhidrogének (rákkeltők) Fizikai: radioaktív anyagok, hőszennyezés (pl. paksi atomerőmű) Biológiai: élő kórokozók megjelenése (vízjárványok), friss fekális szenyezettség ~ SE Népegészségtani Intézet fekális Streptococcus és coliform titer 52

53 A Tisza évi ciánszennyezése január 30. Nagybánya 1000 m 3 cianid máricus 10. Újabb gátszakadás nehézfémek (Cu, Zn, Pb) március 27. Újabb gátszakadás - ólomszennyezés Ajkai vörösiszap-katasztrófa - Wikipédia SE Népegészségtani Intézet 53

54 Vízvizsgálati mintavétel Hatósági vízmintavétel történhet: - az ivóvíz ellenőrzésére meghatározott ütemterv szerint - fertőzés vagy mérgezés gyanúja esetén - gyógyító-megelőző szolgálat orvosának kérésére Kémiai vízvizsgálathoz 1 liter vízminta szükséges, 5 percig folyatott csapból vagy szivattyúzott kútból kell venni. Biológiai vízvizsgálathoz rendeltetésszerű használat közben, 1 liter minta szükséges. Mikrobiológiai vizsgálathoz steril üvegbe vett 300 cm 3 szükséges, de kórokozó kimutatásához legalább 5 liter vízminta kell. SE Népegészségtani Intézet 54

55 Hatósági vízminőségi vizsgálatok Ellenőrző vizsgálat Rendszeresen tájékozódás az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz organoleptikus és mikrobiológiai minőségéről, egyes kémiai vízminőségi jellemzőkről, a vízminőség esetleges változásáról. Vizsgálandó: szín, szag, íz, ammónium, nitrit, permanganát-index, vas, vezetőképesség, e. coli, telepszám 22 C-on, coliform baktériumszám. Részletes vizsgálat A részletes vizsgálatnak célja annak megállapítása, hogy az ivóvíz minősége megfelel-e a vonatkozó rendeletben foglalt valamennyi követelménynek. A részletes vizsgálat során minden vízminőségi jellemzőt mérni kell (kémiai, fizikai és biológiai jellemzők). A vizsgálatok száma a naponta termelt ivóvíz mennyiségével arányosan nő. Példa: m 3 napi kitermelt ivóvíz között évi 100 ellenőrző vizsgálat + 5 minta minden megkezdett napi 1000 m 3 mennyiségre és 3 részletes vizsgálat + 1 minta minden megkezdett m 3 napi mennyiségre. SE Népegészségtani Intézet 55

56 Ivóvíz (és természetes vizek) vizsgálata - fizikai - kémiai ammónia >> nitrit >> nitrát keménység (CaO tartalommalkifejezve) - mikrobiológiai összcsíraszám (1 ml vízben 20 o C és 37 o C fokon) coliform szám ( 1 ml vízben) coliform titer (coliform baktériumok száma 100 ml vízben) fekális Streptococcus gyanított patogének - biológiai Diatomák (mikroszkópikus algák) egyes fajai a jó vízminőséget jelzik >> SE Népegészségtani Intézet 56

57 A legfontosabb kémiai anyagok határértékei ivóvízben Vízminőségi jellemző Határérték Egység Arzén 10 µg/l Kadmium 5,0 µg/l Fluorid 1,5 mg/l Ólom 10 µg/l Higany 1,0 µg/l Nitrát 50 (<40 csecsemőknél) mg/l Nitrit 0,50 mg/l Összes trihalometán 50 µg/l SE Népegészségtani Intézet 57

58 Nitrit és nitrátszennyezés Ivóvízhálózat hiánya, műszaki hibája és a fokozott műtrágyázás révén kerülhetnek az ivóvízbe. A nitrit methaemoglobiaemiát okozhat. Főleg csecsemőkben, kisgyermekekben okoz problémát ("kék csecsemő"). Okok: felnőttétől eltérő bélflóra, a vese még nem tökéletes kiválasztó funkciója, F- hemoglobin jelenléte. A nitrit a gyomor-bélrendszerben levő szekunder, tercier aminokkal is reagál és humán karcinogének keletkeznek (pl.nitrózamin) A nitrát, nitrit szennyezést az ivóvíz forralása nem szünteti meg! Határértékek: nitrát: 50 mg/l, (csecsemőknél 40 mg/l), nitrit: 0,5 mg/l (vezetékes vízben 0,1 mg/l). SE Népegészségtani Intézet 58

59 Fluor és kalcium az ivóvízben Fluor: hiánya fogszuvasodásnak kedvez, magas szintjénél pedig fluorosis alakul ki: foltos fogzománc, csontelváltozások jellemzik. Cariesprotektív: 1 mg/l. Határérték: 1,5 mg/l. CaO (keménység): 1 nkº = 10mg CaO / l. 0-4 nk nagyon lágy víz; 4-8 nk lágy víz; 8-18 nk közepesen kemény víz; nk kemény víz; 30 nk felett nagyon kemény víz Lágy víz esetén csontfejlődési rendellenességek tapasztalhatók. A kemény víz viszont védőfaktornak tűnik a szívizom elhalás (szívinfarktus) ellen, de emeli a vese- és epekövek létrejöttének kockázatát. Határérték: min. 50 max. 350 mg/l. ugyfelek/altalanos_informaciok/vizminoseg_vizkemenyseg SE Népegészségtani Intézet 59

60 Arzén az ivóvízben Magyarországon Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye területén, valamint Pécs és Sopron környékén találtak geológiai eredetű magasabb arzéntartalmú rétegvizeket Tünetek: bőrtünetek, máj egyes elváltozásai, igen magas koncentráció esetén black foot disease, továbbá magzatkárosodás Határérték: 10 µg/l, egyes térségekben 2009-ig volt haladék az uniótól (50µg/l) IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM A program 836 települést, több mint 2,3 millió embert érint, megvalósítása mintegy 200 milliárd forintba kerül, melynek 90 százalékát az Európai Unió támogatja. Várhatóan ban fejeződik be. Bangladesben milliók fogyasztanak magas arzéntartalmú ivóvizet. >>> SE Népegészségtani Intézet 60

61 61

62 Jód az ivóvízben A legújabb számítások szerint a jódhiány a Földön mintegy kétmilliárd embert veszélyeztet és kb. kétszázmillió embernek kimutatható golyvája van, amelyet nagyrészt a jódhiány, illetve a jódszegénységnek bizonyos táplálkozási tényezőkkel való kombinálása okoz. Magyarországon a XX. század második felében sikerült felszámolni a golyvaendémiás gócokat (többek között a jódozott konyhasó segítségével), de az enyhe jódhiány ma is gyakori. (Magyarország lakosságának 80%-a jódhiányos terülten él) SE Népegészségtani Intézet 62

63 Nehézfémek Higany - lakossági szerveshigany-expozíció klasszikus példája: Minamata-betegség Minamata-öböl>>ipari szennyvíz>>tenger>>szervetlen Hg, mikroszervezetek hatására>> metil-hg>>halak>> lakosság>>teratogén hatás eature=related SE Népegészségtani Intézet 63

64 Kadmium Nehézfémek -A Cd-hatás késői következménye lehet a csontok állományvesztéssel és spontán törésekkel járó elváltozása, klasszikus példa: a japán itai-itai betegség: kadmium-tartalmú ipari vízzel öntözés>> rizsföld>>lakosság SE Népegészségtani Intézet 64

65 Mikrobiológiai vízszennyezők és élettani hatásaik Mikrobiológia eredetű szennyezők: fertőzött víz fogyasztása, fertőzött öntözővíz használata vagy fertőzött vizű fürdőzés közvetítésével kialakulhat járványos megbetegedés. Előfordulhat pl. Salmonella fertőzés, vérhas, féregpete fertőzés. Különösen nagy a fürdővizek terhelése. Határérték ivóvízben (E. coli): 0 db/100ml. Vízjárványok ismérvei: A megbetegedés helye egybeesik a vízellátás területével Hirtelen és egyszerre kezdődik, nagyszámú ember betegszik meg Az ivóvíz fertőzöttsége megállapítható, a kórokozó (esetleg) a vízből kimutatható A vízforrás lezárása után tömeges megbetegedés nem fordul elő (de sporadikus lehetséges az ürítők miatt) SE Népegészségtani Intézet 65

66 Campylobacter jejuni E. Coli O : 124 Shigella flexneri Salmonella typhi Hepatitis A Rotavirus Calicivirus Adenovirus Néhány víz útján is terjedő kórokozó Cryptosporidium Giardia lamblia 66

67 Miskolci vízjárvány június Június 2-3. Intenzív esőzések a térségben A járvány Miskolcnak azt a 43 ezer lakosú részét érintette, amelyet a Miskolc-tapolcai vízmű lát el ivóvízzel. ÁNTSZ: Gastroenteritises betegek jelentési kötelezettségének elrendelése, a víz fogyasztás előtti forralásának javaslata; lajtos kocsik, zacskós ivóvíz A szennyezés eredményeként 3614 ember fordult hasmenéssel orvoshoz, közülük 179-en szorultak kórházi ellátásra. A vizsgálatok során 20 esetben mutatták ki a Calici vírus, további 75-ben pedig a Campylobakter species jelenlétét 459 beteg járványügyi kikérdezésének eredményét lásd a következő ábrán (Epinfo) 67 SE Népegészségtani Intézet

68 68

69 Vízjárványok formái Klasszikus vízjárványok: a víz állati vagy emberi széklettel ill. vizelettel történő szennyeződése után alakulnak ki, a vírus vagy baktérium a vízzel jut a szervezetbe. Ide tartozik pl. a kolera, a tífusz és a cryptosporidiosis. Vízhez kötött megbetegedés: valamely parazita ill. vektor életciklusának egy részét vízhez kötötten éli, de nem a víz fogyasztása a kórok. Ide tartozik pl. a schistosomiasis, a sárgaláz és a dengue. Víz által szóródó fertőzés: vízben vegetáló vagy szaporodó mikroorganizmusok a légzőrendszeren keresztül okoznak megbetegedést. Ide tartozik pl. a legionellosis. SE Népegészségtani Intézet 69

70 Vízszennyeződések okozta károsodások megelőzése Hidrogeológiai védőterületek kijelölése Hatékony szennyvíztisztítás Zárt rendszerű hulladékgyűjtés Hatékony víztisztítás, fertőtlenítés Környezeti, egészségügyi monitoring (víz, levegő, talaj, élelmiszer) Biológiai monitoring (vér, vizelet ) Az érintett népesség szűrővizsgálata A lakosság környezet-egészségügyi felvilágosítása, nevelése SE Népegészségtani Intézet 70

71 Ásványvizek, gyógyvizek 59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet E rendelet előírásait a palackozásra és élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülő természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz, valamint a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz előállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni. E rendeletet nem kell alkalmazni a) azokra a vizekre, amelyek a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint gyógyvíznek minősülnek, b) azokra a természetes ásványvizekre, amelyeket a vízkivételi helynél palackozás nélkül fogyasztanak vagy a fenti rendelet szerinti gyógyfürdőkben, klímagyógyintézetekben gyógyító célra használnak A gyógyvízre bár az is ásványvíz, olyan ásványvíz, amely orvosilag bizonyítottan gyógyhatású nem ennek a rendeletnek az előírásai az érvényesek. A fürdésre (régi fogalmak szerint a külső alkalmazásra) szánt természetes ásványvizekre szintén a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet vonatkozik. 71

72 Természetes ásványvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, elismert víz, amely: védett, felszín alatti vízadó rétegből egy vagy több természetes, vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból származik; 2. eredendően szennyeződés mentes; 3. ásványianyag-, és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől. 4. összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van. Forrásvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt víz. Ásványvizek I. Ivóvíz: emberi fogyasztásra szánt víz, amely megfelel az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásainak. 72

73 Természetes ásványvíz folyt.: Nincs kötelezően előírt minimális összes ásványianyag-tartalom! A víz előnyös tulajdonsága lehet pl. az ivóvízhez, mint összehasonlítási alaphoz képest kevesebb nátrium, vagy több kalcium, magnézium, fluorid, jodid, stb., vagy ezek kombinációja. Minden víz esetében az adott összetétel határozza meg a kedvező tulajdonságot. A természetes ásványvízre vonatkozó néhány állítás és feltétel: (5. számú melléklet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelethez) Csekély ásványianyag-tartalmú: Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb, mint 500 mg/l Nagyon csekély ásványianyag-tartalmú: Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, kevesebb, mint 50 mg/l Ásványi anyagban gazdag: Ásványianyag-tartalom, szárazanyag-tartalom alapján számítva, több, mint 1500 mg/l Palackozás - Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács Ásványvizek II. ekerdekessegek/?sw_85_ item=934 73

74 Balneoterápia: fürdőkúra, ivókúra Gyógyvizek gyógyvíz terápiás alkalmazása (oldott anyagok) Fürdőkultúra kialakulása (Hippokratész, rómaiak Aquincum, törökök, Richard Bright könyve a magyar fürdőkről, Magyar Balneológiai Társaság) Termálvíz: spontán feltöréssel 20 C, fúrással 30 C gyógyvízzé nyilvánítás terápiás kísérletekkel (kettős vak) A fizikai hatások mellett a kémiai hatások is érvényesülnek, kémiai felosztás: kloridos, szénsavas, alkalikus, kalciummagnéziumhidrokarbonátos, szulfátos,kénes, vasas, jódos-brómos, radioaktív Dr. Gáspár Róbert. Természetes gyógymódok. 74

75 Szennyvíztisztítás I. Mesterséges szennyvíztisztító eljárások Mechanikai tisztítás (szűrőrácson áteresztett szennyvíz, majd ülepítő medence) Biológiai tisztítás (mikroorganizmusok segítségével) (hazánkban a szennyvizek kb. 40 %-a) Kémiai tisztítás (csak speciális szennyvizek esetén pl. egészségügy, mérgező szennyvizek) mi_tortenik_a.wmv (video/x-ms-wmv objektum) a szennyviz_titka.wmv (video/x-ms-wmv objektum) SE Népegészségtani Intézet 75

76 A dél-pesti szennyvíztisztító Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 76

77 Közműolló: Csatornahálózatba bekötött lakások / ivóvízhálózatba bekötött lakások : Magyaro. átlag ~70% / 94% = ~ 74% Magyarországi térképek Kommunális ellátás NEMZETI SZENNYVÍZPROGRAM 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. (talajterhelési díj!) k/print/2012/01/26/tizszeres -talajterhelesi-dij SE Népegészségtani Intézet 77

78 Szennyvíztisztítás II. Természetes szennyvíztisztító eljárások Faültetvényes Mezőgazdasági öntözéses Tavas Épített vízinövényes (pl. nád-gyökérmezős) Ezek kombinációiból álló szennyvíztisztítási mód 78

79 A talaj egészségtana, hulladékkezelés 79

80 A talaj funkciói Biomassza produkció: élelmiszer/takarmány, megújuló energiaforrás, és nyersanyagok termelése Szűrő, pufferoló, tároló, alakító funkció: megköti a szennyező anyagokat, nem engedi a táplálékláncba, talajvízbe Biológiai élettér Fizikai közeg a gazdasági-technikai-társadalmi tevékenységhez Nyersanyagforrás Kulturális örökség része 80

81 A talaj rétegzettsége a talajszelvényen vizsgálható. Tipikusan: A felső szint (O-szint): általában a le nem bomlott szerves anyag halmozódik fel. Ún. kilúgzási szintekben (A) humuszképződés nyomán létrejött szerves anyag van. Alatta van a felhalmozási szint (B), ebben vannak a tápanyagok, vas- és mangánkolloidok, valamint agyagásványok. E réteg alatt található általában az alapkőzet (C-szint). 81

82 A talajszennyezés forrásai Aeroszeszton 10 mikrométernél nagyobb átmérőjű, többé-kevésbé gyorsan ülepedő rész (ülepedő por) Szennyvíz Szilárd hulladék vízvezetékkel ellátott lakások százalékos aránya csatornával közcsatornával házi csatornával 82

83 Szilárd hulladékok szennyező hatása Talajszennyezés Talaj öntisztuló képessége Következményei: Talajidegen szerves és szervetlen kémiai anyagok, esetleg radioaktív izotópok mennyisége nő Állatokra és emberre patogén baktériumok, protozoonok, féregpeték megjelenése 83

84 Savas eső Hatásai Felszíni vizekben: a ph-ra a plankton és a gerinctelenek a legérzékenyebbek, aztán a halak, békák. A nitrogén masszív alga növekedéssel jár, ami oxigén hiányos vizet eredményez, ami szintén a vízi élőlények pusztulásához vezethet Erdőben: elősegíti a fák toxin felvételét, kioldja a talajból az ásványi anyagokat és a tápanyagokat, mielőtt azokat felvennék. A fák sérülékenyebbek lesznek a környezeti hatásokkal szemben Anyagok: erodálja a követ és a fémet Emberi egészség: a nitrát és szulfát részecskék száraz kiülepedése okozhat asztmát, 84 bronchitist, szívproblámákat

85 Szervetlen szennyezők - Műtrágya Fokozza a talaj nitrátés nitrittartalmát Methemoglobinaemiát okoz nitrátból nitrit, ami a vvt-ben gátolja a katalázt a H 2 O 2 a hemoglobin vasát oxidálja Blue baby syndrome 85

86 Szervetlen szennyezők - Műtrágya Blue baby syndrome 1-3 hónapos korban Redukáló baktériumok Hemoglobin F Vese nitrátion kiválasztására nem képes Terápia: Metilénkék vagy aszkorbinsav iv. Megelőzés Ivóvíz nitráttartalmának meghatároása, Ha 40 mg/l felett van akkor zacskós vagy palackos vizet kell inni 86

87 Szervetlen szennyezők - Ólom (Talaj)szennyezés forrása: Közlekedés Akkumulátorüzemek hulladékai 87

88 Szervetlen szennyezők - Ólom Egészségi hatásai: Hem szintézis gátlása, vvt bazofil szemcsézettség, hypochrom anaemia Ólomkolika Vesekárosodás Perifériás idegrendszer károsodása IQ csökkenés 88

89 Szervetlen (szennyezők) - Arzén Földkéregben általánosan előfordul Krónikus expozícióban CV és perifériás keringési zavarokat okoz, tipikus jele az acrocyanosis. A bőrön hyperpigmentatio és hyperkeratosis alakul ki 89

90 Higany - foglalkozási expozíció főleg gőzének belélegzésével, de szerves Hg-származékok a bőrről is felszívódhatnak - vörösvértestekbe vagy az agyállományba jut, oxidálódik és a fehérjék SH-csoportjaihoz kötődik, központi idegrendszerben felhalmozódik - krónikus expozíció: tremor mercuriális (íráspróba), étvágytalanság, ingerlékenység, alvászavar, szerves higanynál: érzészavarok, beszűkült látótér, cerebellaris ataxia, kognitív képességek romlása - biológiai monitorozás:hg-szint mérése a vizeletben Az Európai Unióból 2011-től tilos a higany kivitele, használata pedig erősen korlátozott lesz. Az EU jelenleg a világ higanytermelésének kb. egyharmadát adja. Mercury poisoning Minamata disaster 90

91 Kadmium - foglalkozási expozíció döntően Cd tartalmú por, füst belélegzésével - deponálódás: vesék, máj, pajzsmirigy, pancreas, mellékvesék és herék - krónikus expozíció: bronchitis, orrnyálka sorvadás, szaglászavar, fogyás, fáradékonyság, alvászavar, proteinuria, később nephrosis, késői következményként csonttörések, karcinogén (tüdő- és prosztata tumor) - biológiai monitorizálás (vizelet vagy vér Cd-tartalma) 91

92 Szerves szennyezők - Detergensek Kationaktív detergensek kis mennyiségben használtak, talaj mikrobáit pusztítják, öntisztulását gátolják Anionaktív detergensek széles körben használtak, eltömeszelik a talaj pórusait, gátolják az aerob folyamatokat, a 92

93 Szerves szennyezők - Peszticidek Peszticidek: azon anyagok és készítmények, amelyeket a mezőgazdaságban növényi és állati kártevők (agrár peszticidek), a higiénés gyakorlatban és a háztartásokban rovarok és rágcsálók (higiénés/háztartási peszticidek irtószerek), valamint állati paraziták (veteriner peszticidek) irtására és távol tartására használnak. 93

94 Szerves szennyezők - Peszticidek Alkalmazás módja szerint: permetező-, porozó-, gázosító-, csávázó-, aeroszol forma Célszervezetre gyakorolt hatás szerint: inszekticidek (rovarölők), herbicidek (gyomirtók), fungicidek (gombaölő szerek), akaricidek (féregirtók), rodenticidek (rágcsálóirtók), repellensek (rovarüzők),defóliánsok (lombtalanítók), larvicidek (lárvaölők) Hatóanyagok kémiai szerkezete szerint: klórozott szénhidrogének, szervesfoszfát-észterek, karbamátok, piretroidok, ditiokarbamátok, fenoxi-alkánsavak, dinitro-o-krezol 94

95 A piszkos tizenkettő POP = persistent organic pollutants Aldrin Klordan DDT Dieldrin Endrin Poliklórozott dibenzo-pdioxinok Hexaklórbenzol Mirex Toxaphene PCB-k Heptaklór Poliklórozott dibenzo-pfuránok 95

96 A POP anyagok jellemzői Sokáig változatlan formában fennmaradnak a környezetben Az expozíció helyétől távolra is hatnak Akkumulálódnak a szövetekben Mérgezőek az emberi, az állati és a növényi szervezetekre Biológiai hatékonyságuk különösen a késői toxicitásban nyilvánul meg: teratogenitás, karcinogenitás, immunotoxicitás 96

97 Szerves szennyezők olaj és fenol Szennyezés forrásai Hatásai: Eltömeszeli a pórusokat Gátolja a talaj gáz- és hőanyagcseréjét Rontja a talajvíz ízét és szagát 97

98 Szerves szennyezők - PAH A talaj PAH tartalmának forrása Természetes eredetű: magasabb rendű növények és baktériumok szintetizálják, erdőtüzek Mesterséges eredetű: gázgyárak, kokszolók, kőolajfinomítók Jelentősége PAD-adduktok, mutagén, karcinogén hatás 98

99 Talajban élő gombák Coccidioides immitis Histoplasma capsulatum Cryptococcus neoformans Aspergillus fumigatus 99

100 Talajban előforduló baktériumok Clostridium botulinum Kórokozó: Clostridium botulinum Fertőzés forrása: talaj Terjedési mód Lappangási idő: óra Fontosabb tünetek: Petyhüdt bénulás, kettőslátás, nyelési és beszédzavar, ptosis 100

101 Talajban előforduló baktériumok Clostridium tetani Fertőzés forrása: állat, ritkán ember Terjedési mód: fertőzőtt talajjal szennyezett tárggyal történt sérülés, Köldökfertőzés Lappangási idő: 4 naptól 3 hétig Fontosabb tünetek: izommerevség, trismus, risus sardonicus, opisthotunus 101

102 Talaj közvetítette helminthiasis (Soiltransmitted helminthiasis) Ascaris lumbricoides 1 milliárd ember érintett Trichuris trichuria 795 millió ember érintett Horogféreg (Ancylostoma duodenale, Necator americanus) 740 millió ember érintett 102

103 Az STH fertőzés tünetei és hatásai Anaemia A-vitamin hiány Étvágytalanság Növekedés elmaradása Sebészeti beavatkozás Tanulási nehézségek 103

104 Toxoplasmosis 104

105 Talajszennyezés Leggyakoribb forrásai szemét-, hulladéklerakók A talajt főleg peszticidekkel, hulladékkal, nitrogénnel szennyezik A szennyezés eljuthat az emberig megelőzés: hulladéklerakók, talaj erózió csökkentése, peszticidek műtrágyák ésszerű felhasználása 105

106 A talaj egészségügyi értékelésének főbb adatai a talaj higiénés jellemzése Coli-titer Anaerobtiter Féregpeteszám/k g Nitrogénindex Tiszta 1 felett 0,1 felett 0 0,98 Enyhén szennyezett 0,1-0,01 0,1-0, ,85-0,98 Mérsékelten szennyezett 0,01-0,001 0,001-0, ,70-0,85 Erősen szennyezett 0,001 alatt 0,0001 alatt 100 felett 0,70 alatt 106

107 In situ Talajtisztítás Ex situ Fizikai-kémiai kezelés Árasztással Vizes mosás Extrakció Talajlevegő elszívása és kezelése Szilárdítás, stabilizáció Termikus kezelés Biológiai kezelés Deszorpció Égetés Pirolízis Stimulált Biodegradáció Bioreaktorban Iszapfázisú kezelés Bioágyas, prizmás kezelés Fitoremediáció Bioventilláció Komposztálás Land-farming 107

108 Kolontári vörösiszap-katasztrófa 108

109 Mi a hulladék? tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 109

110 A hulladékok csoportosítása Települési (kommunális) hulladékok a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; Termelési nem veszélyes hulladékok Termelési veszélyes hulladékok eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék 110

111 Települési szilárd hulladék 350 kg háztartási hulladék/fő/év a háztartási hulladék kb. 50%-a szelektíven gyűjthető, hasznosítható A háztartások 92 %-ától elszállítják a hulladékot 111

112 112

113 113

114 114

115 Hulladékgazdálkodás Jogi háttér - környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Tv. - hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény és végrehajtási rendeletei Stratégia, konkrét célok - területi és helyi hulladékgazdálkodási tervek 115

116 Szennyvizek Települési szilárd hulladékok Veszélyes hulladékok Radioaktív Kémiai Biológiai 116

117 117

118 Megelőzés A hulladék mennyiségének csökkentése a) nagyobb mennyiségben csomagolt terméket válasszunk, koncentrátumok, utántöltök b) kimért termékek előnyben részesítése c) lakóhelyhez közel előállított termékek d) nem kérek reklámanyagot e) vigyünk magunkkal bevásárlótáskát f) vásároljunk közvetlen a termelőtől (zöldséget, gyümölcsöt a piacon) 118

119 Hasznosítás Műanyag Papír Üveg Fém Biohulladék másodnyersanyag szelektív hulladékgyűjtés 119

120 Műanyaghulladék Üdítős, ásványvizes PET-palackok (polietilén) Kiöblített háztartási flakonokat és azok lecsavart kupakjait Háztartásban előforduló tiszta fóliát (szatyrok, tasakok) Tejes, gyümölcsleves doboz (amennyiben ezt külön feltüntetik és csak kimosott állapotban) 120

121 Papírhulladék Újságpapír, folyóirat, reklámújság, füzet, könyv (műanyag bevonatos, bőr és műbőr kötés nélkül) Kartondoboz (kilapítva), hullámpapír Papírzacskó (amennyiben tiszta) Tejes, gyümölcsleves dobozt (amennyiben ezt külön feltüntetik és csak kimosott állapotban) 121

122 Üveghulladék Tiszta, kiöblített italos és egyéb a háztartásban már feleslegessé vált üvegeket Fémhulladék Fém csomagolódoboz (üdítős, sörös, konzerves) tiszta állapotban Háztartási kis fémhulladékok (pl: evőeszköz, tiszta alufólia) 122

123 Speciális hulladékok Biohulladék, komposzt Étolaj Építési-bontási hulladék Gumiabroncs Elektronikai hulladék 123

124 Veszélyes hulladékok Háztartási vegyszerek Gyógyszerek Elemek, akkumulátorok Izzók, fénycsövek 124

125 Egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok 1. Kommunális hulladék Veszélyes hulladék Háztartási jellegű Csomagolóanyagok Papír, üveg (infúziós palack) Műanyag göngyöleg Irodaszerek Élelmezési hulladék Kerti hulladék Fertőtlenített hulladék Papírpelenka, inkontinencia betét Veszélyes anyagot tartalmazó vagy abból álló vegyszer Citotoxikus/citosztatikus gyógyszerek Fogászati amalgám hulladék Minden gyógyszer és csomagolása Fixír oldat; olajhulladék; elemek Laborvegyszerek Fertőző hulladék 125

126 Egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok 2. Fertőző veszélyes hulladék: Éles, hegyes eszköz Humán biológiai anyagok (vér, vérkészítmény, szervmaradványok, váladékok, vizsgálati anyagok) Betegápolási hulladék fertőző egységek minden hulladéka nem-fertőző egységek ápolási hulladéka (kötszer, katéter, tampon, egyszer használatos ruha ) Légszűrők betétei Fertőző kórokozót tartalmazó kísérleti állatok teteme Génsebészeti, mikrobiológiai hulladék 126

127 Egészségügyi intézményekben keletkező hulladékok 3. A keletkezett hulladék mennyisége Egészségügyi hulladéktermelés a forrás típusa szerint forrás kg/ágy/n ap egyetemi klinika 4,1-8,7 általános kórház 2,1-4,2 kisvárosi kórház 0,5-1,8 szakrendelő 0,05-0,2 Egészségügyi hulladéktermelés régiók szerint régió kg/ágy/n ap Észak-Amerika 7-10 Nyugat Európa 3-6 Dél-Amerika 3 Ázsia 1,8-4 Kelet Európa 1,4-2 Közel-Kelet 1,3-3 Egészségügyi hulladéktermelés a hulladék típusa szerint (nyugat Európa) típus kémiai és gyógyszeré szeti kg/ágy/ nap 0,5 szúró, vágó 0,04 égethető csomagolás 0,5 Forrás: Safe management of wastes from health-care activities, World Health Organization Geneva

128 A hulladék kezelés folyamata 1. gyűjtés tárolás szállítás előkezelés ártalmatlanítás 128

129 A hulladék kezelés folyamata 2. Kommunális hulladék Ha lehet, szelektíven gyűjtendő: papír, üveg, komposztálható hulladék 129

130 A hulladék kezelés folyamata 3. Nem fertőző veszélyes hulladék gyűjtése Alapelvek: - Környezetszennyezést kizáró edényzetben gyűjtendő - Intézményi veszélyes hulladék tároló kialakítandó Részletesen külön gyűjtendő a rtg filmek előhívó és fixáló oldata amalgám hulladék: a fogászati széknél a lefolyóba szerelt szűrővel kell felfogni és előfertőtleníteni citotoxikus/citosztatikus gyógyszermaradék elkülönítve gyűjtendő gyógyszer hulladék elkülönítve gyűjtendő 130

131 A hulladék kezelés folyamata 4. Nem fertőző veszélyes hulladék gyűjtése képekben 131

132 A hulladék kezelés folyamata 5. Nem fertőző veszélyes hulladék szállítása Szállítás:csak környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezők szállíthatnak 132

133 A hulladék kezelés folyamata 6. Fertőző veszélyes hulladék gyűjtése - az éles / szúró eszközök szilárd falú, szúrásálló edényzetben gyűjtendők - humán biológiai anyagok folyadékzáró, mechanikai sérülésnek ellenálló edényben gyűjtendők - ápolási hulladék gyűjtése mechanikai sérülésnek ellenálló, folyadékzáró dobozban vagy zsákban 133

134 Speciális jelölések A hulladék típusa jelölés színkód Fokozottan fertőző Fertőző Szúró eszközök szúrásveszély Vegyszerek, citosztatikumok Radioaktív hulladék Ólomtartalmú konténer Nem-veszélyes hulladék 134

135 A hulladék kezelés folyamata 7. Fertőző veszélyes hulladék tárolása Hűtés nélkül 48 óráig tárolható. Hűtve: 30 napig. DÁTUM! 135

136 A hulladék kezelés folyamata 8. Fertőző veszélyes hulladék szállítása és ártalmatlanítása Szállítás 3-as, 4-es besorolású mikróba esetén: kettősfalú folyadéktömör tartály közte abszorbens 1-es, 2-es besorolású mikróba esetén: szúrás álló, vízálló szállító eszköz Ártalmatlanítás vagy fertőtlenítés és utána hulladéklerakó vagy hőhasznosítással együtt történő égetés Biológiai tényezők besorolása: 1. Emberi fertőzést nem okoz 2. Emberi fertőzést okozhat, DE elterjedése nem valószínű, gyógyítható 3. Súlyos megbetegedést okozhat, DE megelőzhető/kezelhető 4. Súlyos megbetegedést okozhat, ÉS nem megelőzhető/kezelhető 136

137 A hulladék kezelés folyamata 9. Fertőző veszélyes hulladék ártalmatlanítása Az aprító készülék a hulladékot 2*2 cm-es darabokra őrli, amely az alsó kamrába hullik. A 4 bar nyomású gőz az aprított hulladékot Celsius fokra melegíti. 10 perc után a készülék köpenyébe hűtővizet vezetnek és a készüléket Celsius fokra hűtik. A levegőt és a gőzt baktériumszűrővel ellátott csővezetéken lefúvatják, egyúttal a kondenzátumot a szennyvízcsatornába ürítik. A készülék alatt a kezelt hulladék konténerbe jut. 137

138 Az egészségügyi intézményekben a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményei Fertőző hulladékgyűjtő eszközök Zsákok Anyaga Fóliavastagság 60 µm Térfogat Szín Tartozék Jelölés Címke Felirat műanyag (nem PVC) max. 60 liter sárga zárószalag nemzetközi bioveszély jel a hulladék tulajdonosa és címe Fertőző hulladék 138

139 Az egészségügyi intézményekben a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló eszközök minőségi követelményei Dobozok és badellák, különböző térfogattal Anyaga Ejtési próba Szúráspróba Szivárgási próba műanyag (nem PVC) vagy impregnált kartonpapír 1 m magasságból injekciós tű 30 cm magasból beejtve ne szúrja ki 5%-ig vízzel töltve 24 órás állásnál ne ázzon át Térfogat Szín Zárás Zárás, fertőző osztályokról származó és nedves hulladékok esetén Jelölés Címke Felirat Bedobónyílás biztonsági csapózárral éles eszközök gyűjtődobozainál max. 60 liter sárga vagy sárga csík nem nyitható hermetikus (légmentes, folyadékzáró, nem nyitható) nemzetközi bioveszély jel a hulladék tulajdonosa és címe Fertőző hulladék max. 20 x 5 cm 139

140 140

141 141

142 Dorogi veszélyes hulladék égető mű ONYX MAGYARORSZÁG Kft. 142