ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS...6 I. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA...6

Átírás

1 ZALAEGERSZEG TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Előszó A város és környékének jellemzése A város általános bemutatása...5 ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS...6 I. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA Vízellátás A regionális vízmű vízi-létesítményeinek bemutatása A vízbeszerzés létesítményei A vízkezelés berendezései A vízellátó rendszer létesítményei Üzemirányítás Az üzemeltető szervezet Szennyvizek keletkezése, elvezetése és tisztítása Csatornahálózat jellemzése A szennyvíztisztító telep működése Felszíni vízelvezetés Belterületi vízrendezés, csapadékvizek A Zala folyó jobb parti vízgyűjtő területek A Zala folyó bal parti vízgyűjtő területek Állóvizek Külterületi vízrendezés A felszíni vízelvezetés problémái A felszíni elvezetés kiemelt problémai Energiaellátás Villamos energiaellátás Fűtési rendszerek Gázellátás Egyéb fűtési módok...35 II. SZEKTORÁLIS KÖRNYEZETTERHELÉS Az ipar és a szolgáltatások környezetterhelése Az ipari tevékenységek levegőminőségre gyakorolt hatása A közületi és lakossági fűtés légszennyezőanyag kibocsátása A mezőgazdaság környezetterhelése...41 I

2 2.1. Külterületi gazdálkodás Belterületi állattartás A közlekedésből származó környezetterhelés A közlekedés levegőminőségre gyakorolt hatása Közlekedés levegő-szennyezettségének vizsgálata Mintavételi, mérési módszerek...53 III. KÖRNYEZETI ELEMEK ÉS RENDSZEREK ÁLLAPOTA A levegő állapota A környezeti levegő minősége Légszennyező források A föld állapota Talaj állapota és igénybevétele Kőzetek, ásványok és igénybevételük A vizek állapota A felszíni vizek állapota A felszín alatti vizek állapota Élővilág állapota Tájhasználat, tájvédelem Élővilág Védett természeti értékek Nem védett területek természeti értékei Gébárti-tó Alsóerdő Bozsoki-domb Zala-völgy Épített környezet Védett épületek, építmények Településszerkezet Zöldterületek, településökológiai adottságok Közlekedésszervezés Tömegközlekedés Egyéb közlekedés Felhagyott ipari és egyéb területek, kijelölt iparterületek Önállóan kezelt hatótényezők Hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás...85 II

3 Települési hulladékok, köztisztaság Termelési hulladékok Veszélyes hulladékok Zajterhelés Közlekedésből származó zajterhelés Ipari tevékenységből származó zajterhelés Szórakoztató létesítményekből származó zajterhelés...98 IV. EGYÉB TÉNYEZŐK Emberi egészség állapota Környezeti nevelés, oktatás Mellékletek II

4 ELŐSZÓ Zalaegerszeg a Nyugat-magyarországi Zala megye központjaként a Göcseji-dombvidék északkeleti csücskén, domboktól körül vett vidékén terül el. Zala megye hazánk délnyugati sarkában fekszik. Délről Horvátországgal és Szlovéniával északról Vas, északkeletről Veszprém, keletről pedig Somogy megyével határos. Dombokkal völgyekkel tagolt változatos felszínű vidék. A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hazánk egyik büszkesége, mely nem pusztán kiemelt üdülőterület, hanem fontos élőhely, gyönyörű tájképi elem is a megyében. Az Észak-göcseji dombságot a Zalalövő-Zalaegerszeg-Bak-Lenti szabálytalan négyszögben, a Felső-Zala, a Felső-Válicka, a Cserta és a Kerka között találjuk. Itt található a környék legmagasabb pontja a Kandikó, mely tengerszint feletti magassága 302 m. Az Észak-göcseji dombságon terül el hazánk egyik jellegzetes és ismert tájegysége a Göcsej. Zalaegerszeg évszázadok óta stratégiai jelentősséggel bír. A Dunántúl középső és keleti felénél kiegyensúlyozottabb klímájú, erősen tagolt, gazdag állatvilágú táj, pedig az ember letelepedéséhez kínált mindig is kitűnő lehetőséget. A város földrajzi helyzete és környezeti lehetőségei vonzóvá teszik a várost, mind az ott lakók, mind a városba látogatók számára. A nyugodt békés és környezetvédelmi szempontból ideálisnak minősíthető város, vonzerő lehet az ökoturizmus és a rekreációra vágyók körében. A környezetvédelmi programot megalapozó állapotértékelés egyik súlyponti területének választottuk, a város értékelését az idegenforgalom kiterjesztésének szempontjából. A természeti erőforrások szempontjából a ma még érintetlen, de legalábbis kevésbé bolygatott természeti táj, a termál kincs és az emberi egészség felfrissülését szolgáló adottságok együtt képeznek felértékelődő potenciált. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 1

5 BEVEZETÉS Magyarországon a környezet védelméről legmagasabb jogszabályi szinten a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény rendelkezik. Az Alkotmány 18. és 70/D. cikkelye szerint a Magyar Köztársaságban az egészséges környezethez való jog érvényesíthető és elismert jog. A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi egészséghez. Az Alkotmányban elismert jogok érvényesítését a Magyar Köztársaság többek között a környezet védelmével valósítja meg. A környezetvédelmi feladatok teljesítése érdekében a Magyar Köztársaság jogszabályban rögzíti a feladatokat, létrehozza és feljogosítja a végrehajtó szerveket, illetve a feladatok végrehajtása érdekében biztosítja a pénzügyi feltételeket. A környezetvédelmi feladatok legalapvetőbb törvényi szintű összefoglalását a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) tartalmazza. A környezetvédelmi törvény céljai összhangban vannak az évi I. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás 79. cikkelyének központi célkitűzéseivel. Az Európai Unióhoz történő csatlakozási folyamat során Magyarország az Európai Megállapodásban vállalta, hogy hazánknak a Közösségbe történő gazdasági integrációjának egyik alapvető feltételeként az ország jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelíti a Közösség jogszabályaihoz. Az Európai Megállapodás 67. cikkelye szerint Magyarország biztosítja, hogy jövőbeni jogszabályai a Közösség jogszabályaival összeegyeztethetőek lesznek. A csatlakozást követően az Európai Unió joganyaga (acquis communautaire) közvetlenül hatályos lesz, Magyarországnak ebben az időpontban képesnek kell lennie ennek végrehajtására, illetve tudnia kell használni az Unió nyújtotta pénzügyi eszközöket. A környezetvédelmi törvény több helyen rendelkezik az egyes feladatok végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok elfogadásának szükségességéről, emiatt kerettörvény jellege van. A kerettörvény jellegből fakad, hogy a környezetvédelmi törvény rendelkezéseivel több törvénynek is összhangban kell állnia, illetve számos végrehajtási rendelet megalkotására ad felhatalmazást. A települési környezetvédelmi program készítését a környezetvédelmi törvény 46. -ának (1) bekezdése írja elő. A törvény szerint: A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében - az illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, melyet képviselő-testülete, közgyűlése hagy jóvá; - a lakosságot tájékoztatja szükség szerint, de legalább évente; - a programot szükség szerint de legalább kétévente felülvizsgálja; - a jóváhagyott feladatokat a település rendezési terveinek jóváhagyása során, illetve az önkormányzat által hozott más határozat meghozatalával szükség esetén önkormányzati rendelet megalkotásával végrehajtja. A törvényi kötelezettségnek megfelelően Zalaegerszeg Város települési környezetvédelmi program elkészítésére adott megbízást a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. (1012 Budapest, Logodi u. 52.) részére. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 2

6 A települési környezetvédelmi programot fentiek figyelembevételével a környezetvédelmi törvény 47. (1) bekezdésében meghatározott tartalom szerint dolgoztuk ki. A program kidolgozása során a környezetvédelmi törvény előírásain túl figyelembe vettük: a Nemzeti Környezetvédelmi Program II-ben. és alprogramjaiban: o a Nemzeti Környezet-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Akcióprogramban, o Városi környezetminőség Akcióprogram o a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben foglalt követelményeket, továbbá Zalaegerszeg Város Közgyűlése által jóváhagyott Szabályozási Terv előírásait Zalaegerszeg Város Közgyűlése által elfogadott, a környezet védelmét érintő helyi rendeletekben foglalt előírásokat. A program készítéséhez felhasználtuk: a Nyugat-dunántúli és Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, a KSH Zala Megyei Igazgatósága, az ÁNTSZ Zala Megyei Intézete Zalaegerszeg Városi Intézete, valamint Zalai Erdészeti és Faipari Rt. (Zalaerdő Rt.) Zalavíz Rt. Zala-Depó Kft. Zalaegerszeg Város Polgármesteri Hivatala által szolgáltatott adatokat, dokumentációkat. A fenti szervezeteken túl adatokat szolgáltatott egyedi megkeresés alapján a gázszolgáltatást biztosító Közép-dunántúli Gázszolgáltató Rt., a villamos energiát szolgáltató ÉDÁSZ Rt., a MÁV Rt. Zalaegerszegi Állomásfőnöksége, továbbá a települési szilárd hulladékok és városi zöldfelületek kezelését végző Zalaegerszegi Városgazdálkodási Kft. Az adatok megalapozásához több helyen került sor egyedi mérésekre. Így levegő légszennyezettség-, illetve közlekedési zajmérésre. A települési környezetvédelmi program szerkezete három fő részre tagolódik: az állapotrögzítésre; a célállapotok meghatározására; a környezetvédelmi programra. A program megalapozásához feltétlenül szükséges a jelenlegi állapot lehetőség szerinti minél teljesebb bemutatása, értékelése, melynek ismeretében lehet meghatározni az elérendő környezetvédelmi célokat, célállapotokat. A célok, célállapotok ismeretében lehet meghatározni az azokhoz vezető feladatokat, programokat és az azok megvalósításához szükséges erőforrásokat. Az Európai Unió partnerségi elvének betartásával a tervezési folyamat során, mind a három fázisban folyamatos kapcsolatot tartottunk fenn a városi önkormányzat képviselőivel, a polgármesteri hivatal munkatársaival, a civil szervezetek és a hatóságok képviselőivel. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 3

7 A települési környezetvédelmi program kidolgozásánál szem előtt tartottuk, hogy a program elemeinek összhangban kell lennie a város településpolitikájával és területfejlesztési célkitűzéseivel, a térséget érintő és a helyi programokkal, tervekkel, továbbá a környezeti állapot minőségjavítását célzó és már folyamatban lévő beavatkozásokkal, intézkedésekkel, beruházásokkal. 1. A VÁROS ÉS KÖRNYÉKÉNEK JELLEMZÉSE Zala megye területén három földrajzi nagytáj találkozik: a nagyobb részét a nyugat-magyarországi peremvidékhez sorolják a geográfusok, míg északkeleten a Dunántúli középhegységhez tartozó Keszthelyi hegység teszi változatossá, végül a délkeleti széle pedig átnyúlik a Dél-Zalai-dombságra. Termőföldje általában gyenge minőségű, rossz vízgazdálkodású, több helyen agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Ez az egyik oka a táj sokat emlegetett szegénységének, a régi gazdálkodási formákat, életmódot, szokásokat, és a népművészetet a közelmúltig megőrző elkülönültségének.( A megye határait az évszázadok során többször is átrajzolták, a jelenlegiek 1979-ben alakultak ki. A 3784 km 2 -es zalai földön 346 lakott hely volt. A 257 önkormányzat területén ma kb. 300 ezer ember él, melyből a 7 városban a lakosság száma meghaladja az 50%-ot. A megye éghajlata hűvös, csapadékos. Felszíni vizeit két folyó, a Mura és a Zala vezeti le. A Balatonnak csak a délnyugati csücske tartozik a megyéhez. A domborzat erős tagoltsága, a talaj összetétele eredményeként rendkívül változatos növénytakarót, még ma is sokszínű zárt erdőket találunk. A megye állatvilága ugyancsak gazdag, őz- és vaddisznóállománya gazdasági szempontból is számottevő, a zalai szarvas pedig messze földön híres. Zalaegerszeg a megye közel lakosú városa. Mint megyeszékhely, az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ma már jelentős ipari centrum és idegenforgalmának fejlesztésében is fontos előrelépések történtek. Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városának tartják. A zöldellő Zalai-dombvidék által körülölelt Zalaegerszeg több szempontból lehet vonzó az érdeklődő számára. Nemcsak a természeti környezet, a kiegyensúlyozott éghajlat, hanem az elmúlt években jelentős fejlődésnek indult gazdasági élet is okot adhat a város felkeresésére. ( PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 4

8 1. számú táblázat: Zalaegerszeg város fontosabb statisztikai mérőszámai fekvésenként Földrészlet statisztika fekvésenként Fekvés földrészletek egyéb önálló épületek egyéb önálló lakások összes terület száma száma száma (km 2 ) Belterület ,4 Külterület ,5 Zártkert ,1 Összesen ,0 Forrás: 2. számú táblázat: Zalaegerszeg város területének megoszlása művelési áganként Földrészlet statisztika művelési áganként Művelési ág Összes alrészlet terület (km 2 ) erdő 18,9 fásított terület 0,007 gyep (legelő) 6,0 gyep (rét) 9,1 Gyümölcsös 3,5 Halastó 0,003 kert 2,6 kivett 33,4 szántó 28,3 szőlő 3,8 Forrás: 2. A VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Zalaegerszeg környezetében számos, önmagában is kiemelkedő értékű terület található. Az egyedi környezet azonban sérülékenysége miatt egyedi védelmet igényel. A természet és a környezet védelme során a feladatok több szinten oszlanak meg. Zalaegerszeg Város települési környezetvédelmi programja az Önkormányzat számára jelöl ki feladatokat. A Városi Önkormányzat vezetésével a település lakói a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erőforrások felhasználásával a tennivalókat azzal a tudattal végezhetik el, hogy a program megvalósításával Magyarország környezeti értékek szempontjából egyik legkiválóbb életminőségű települését teremtik meg. Az uniós csatlakozás követelményeinek megfelelően Magyarországon is kialakult idegenforgalmi régiók közül Zalaegerszeg a Nyugat-Dunántúli régió tagjaként arra törekszik, hogy minél inkább kihasználja meglévő adottságait. Fejlődési potenciáljainak kihasználása érdekében a környezetvédelemre is kiemelt hangsúlyt fektetnek. A város gazdasága többek között az itt működő gazdasági szervezetek számával jellemezhető: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 5

9 Működő jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások száma 1099 db, ebből korlátolt felelősségű vállalkozások 1064 db, szövetkezet 35 db, Működő jogi személyiség nélküli vállalkozások száma:5673 db, ebből betéti társaságok száma 1516 db, egyéni vállalkozások száma 4157 db, Forrás: KSH Zala Megyei Statisztikai Évkönyv, 2002 A program áttekinthetősége érdekében a szerkesztésnél az eddigi szokásoktól eltérő felépítést választottunk annak érdekében, hogy a környezetgazdálkodás stratégiáját hangsúlyozottan kiemeljük. Ezért a célállapotok meghatározása, majd a program ajánlásai megelőzik a környezetállapotot rögzítő fejezetet. A környezetvédelem fő célja a természeti és mesterséges (épített) környezetben lévő értékek védelme. A környezetvédelem céljai számos területen megegyeznek a területfejlesztés és a vele szorosan összefüggő területrendezés törekvéseivel. Mindezek alapján a környezetvédelem céljait, majd a programját integrálni kell a területfejlesztés terveibe, így a koncepciókba és a programokba. ÁLLAPOTRÖGZÍTÉS Zalaegerszeg a nyugat-magyarországi Zala megye közel lakosú városa, területe mintegy 100 km 2. Mint megyeszékhely, az elmúlt években dinamikus fejlődésen ment keresztül. Ma már jelentős ipari centrum és idegenforgalmának fejlesztésében is fontos előrelépések történtek. Magyarország egyik legzöldebb, legvirágosabb városának tartják. A tervezési terület elhelyezkedését a 1. számú melléklet 1. számú térképe mutatja be. I. ELLÁTÁSI RENDSZEREK, INFRASTRUKTÚRA 1. Vízellátás Zalaegerszeg város ivóvízellátása a Zalaegerszeg és térsége regionális Vízműről történik. A vízellátó rendszer üzemeltetője az Észak-zalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat a regionális vízmű vizilétesítményeire Zala/512. felső V./138 vizikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt /1/2003 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az ivóvíz-szolgáltatás főbb adatait a következő táblázat mutatja be. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 6

10 3. számú táblázat: Ivóvíz-szolgáltatás főbb adatai Népesség száma m 3 /d Vízigény Ellátás módja Település neve m 3 /d csúcs m 3 /aug. hó m 3 /év Zalaegerszeg vezetékes Teskánd vezetékes Bocfölde vezetékes Csatár vezetékes Sárhida vezetékes Kiskutas, Kálócfapuszta vezetékes Nagykutas vezetékes Babosdöbréte Rám, Kökényesmindszent vezetékes Hottó, vezetékes Zalaszentmihályfa Böde vezetékes Összesen: A táblázatból látható, hogy a rendszerről Zalaegerszeg városon kívül további 13 település ivóvízellátását biztosítják. A vízmű mértékadó kapacitása m 3 /nap, a szolgáltatott vízmennyiség napi csúcs értéke m 3. Zalaegerszeg város ivóvíz ellátottsága a lakásokba a való bekötöttség tekintetében 92 %-os. Zalaegerszeg évi ivóvíz termelési adatait az alábbi táblázat mutatja be. 4. számú táblázat: Zalaegerszeg évi ivóvíz termelési adatai negyedéves bontásban Ivóvíz termelés (m 3 ) I. né II. né III. né IV. né Összesen: Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., A kitermelési adatokból jól látható, hogy a vízkitermelés üzemmenete folyamatos A város évi ivóvíz értékesítési adatait az alábbi táblázat mutatja be. 5. számú táblázat: Zalaegerszeg évi ivóvíz értékesítési adatai negyedéves bontásban Lakossági vízfogyasztás (m 3 ) Közületi vízfogyasztás (m 3 ) I. né II. né III. né IV. né Összesen: Mindösszesen: Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 7

11 Az egy főre jutó ivóvíz felhasználás Zalaegerszegen meglehetősen magas (128 l/fő/nap), szemben a környező települések l/fő/nap-os fogyasztásával 1.1. A REGIONÁLIS VÍZMŰ VÍZI-LÉTESÍTMÉNYEINEK BEMUTATÁSA A VÍZBESZERZÉS LÉTESÍTMÉNYEI Zalaegerszeg város és térsége vízellátása a Keleti- és Nyugati víznyerő területről történik, jelenleg összesen (25+8) 33 db fúrt kútból. A kutak pontos elhelyezkedését, műszaki adatait, illetve fontosabb vízminőségi adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. A kutak átlagos szűrőzési mélysége m között változik. A kitermelt rétegvizek vas- mangán és gáz tartalma miatt a Keleti vízbázis esetében vízkezelésre van szükség, míg a Nyugati vízbázis esetében az egyes kutak vízének megfelelő arányú keverése esetén vízkezelés nélkül is biztosítható a megfelelő ivóvízminőség. A víztermelés a kutakból búvárszivattyúkkal történik. A különböző víznyerő területről szolgáltatott ivóvizek keménységükben is különböznek egymástól. A Keleti víznyerő terület keménysége mg/dm 3 CaO egyenérték (közepesen kemény), a Nyugati víznyerő terület keménysége mg/dm 3 CaO egyenérték (lágy). A víznyerő helyek körül a védőterületek a 11/1961.(U.É. 8) EüM-OVF együttes utasítás előírásainak megfelelően kerültek kialakításra A VÍZKEZELÉS BERENDEZÉSEI A Keleti víznyerő terület kutjaiból kitermelt nyersvizek kezelése a vízmű telepen üzemelő 6 db kettős szűrőrendszerű, VÍZGÉP gyártmányú vastalanító szűrőtartály segítségével történik. Az oxidációs levegő bevitele vízsugárszivattyúval történik. A szűrés során víz mangán tartalma is megkötődik a szűrőréteg felületén. A kezelt víz metángáz tartalma a szűrés során kiválik, egy kéményen a szabadba távozik. A víz elő és utóklórozását ADVANCE típusú klórgáz adagolóval oldják meg. A kezelt víz m 3 -es tisztavíztároló medencékbe kerül A VÍZELLÁTÓ RENDSZER LÉTESÍTMÉNYEI Tároló kapacitás: A térség vízellátó rendszerében összesen m 3 ivóvíz tároló kapacitás áll rendelkezésre, amely számos térszíni, ill. magaslati tárolóból adódik össze. A domborzati viszonyok miatt kialakított többzónás rendszeren a megfelelő hálózati nyomást az átemelő és nyomásfokozó szivattyúk, valamint a magaslati tárolók biztosítják. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 8

12 Hálózat jellemzése: Az ivóvíz vezetékhálózat hossza több mint 220 km, ebből 62 km a főnyomó vezeték hálózat, 158 km az elosztó hálózat vezetékeinek hossza. A hálózat anyaga: o 69 %-a azbesztcement cső, amely sérülékeny és elöregedett, nagyobb részük 25 évnél régebbi. o 28 %-a műanyagcső, o 3 %-a acél-, illetve öntöttvas cső. Az ivóvíz vezetékek átmérő szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. 6. számú táblázat Ivóvíz vezetékek átmérő szerinti megoszlása Névleges átmérő (mm) Hossz (fm) Összesen: Forrás: Zalavíz Rt ÜZEMIRÁNYÍTÁS A teljes ivóvízellátó-rendszer irányítása a zalaegerszegi vastalanító épületében lévő diszpécser központból történik. A vastalanítóra termelő kutak távműködtetése jelzőkábelen keresztül történik, a kutak irányítását a beosztott műszakos gépkezelők végzik, az előtározó vízszintje alapján. A vízmű-telepi átemelő szivattyúk üzemeltetését a jánkahegyi tárolók vízszintje alapján irányítják (itt található az összes tárolókapacitás közel fele). A többi átemelő- és nyomásfokozó szivattyúk vezérlése automatikus, az általuk töltött magaslati tárolók szintje, illetve hálózati nyomás mérésének segítségével. A rendszer szükség esetén kézi vezérléssel is irányítható. A vízellátó kutak jellemzése A jelenleg vízkitermelésre használatos kutak létesítése között történt. A vezetékek anyaga főként acél, de egyes esetekben eternit. A napi csúcs vízigény m 3 volt, ami azt jelenti, hogy üzemzavar esetén a rendelkezésre álló tárolókapacitás Zalaegerszeg egy napi ivóvízigényét fedezi. A 4. számú és az 5. számú táblázat mutatja, hogy a Zalaegerszeg környéki víznyerőkből származó ivóvíz mennyiség fedezi Zalaegerszeg (és a környező települések) felhasználási igényeit. A termelt és az értékesített ivóvíz közötti 1 millió m 3 -ny i eltérés oka nagy valószínűsséggel a vízellátó rendszer, nevezetesen a vezetékrendszer hibáira vezethető vissza. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca 52. 9

13 1.2. AZ ÜZEMELTETŐ SZERVEZET Zalaegerszeg város vízellátásának biztosítását a Észak-zalai Víz- és Csatornamű Rt. végzi. A tevékenységhez az üzemeltető jól felszerelt eszközállománnyal rendelkezik és ISO 9001:2000 és az ISO 14001:1996 szabványok szerint végzi tevékenységét. Az integrált minőségügyi- és környezetközpontú irányítási rendszerüket auditáltatni kívánják. Folyamatos 24 órás hibaelhárító szolgálatot működtetnek, és tapasztalt szakembergárda garantálja az egészséges vízellátás folyamatosságát. Az üzemelő vízbázisok védelem alá helyezése A Kormány 3058/3581/1991. (XII. 9.) határozatával elfogadott rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési terv 19. tétele az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő. Felelőse a közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) / ma a KÖVIM /, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), a Földművelődésügyi Minisztérium (FM), a Belügyminisztérium (BM) és a Népjóléti Minisztérium (NM) bevonásával. A vízbázisvédelmi program célja a sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezésének megalapozása. Az ivóvízbázis-védelem folyamata három fő fázisra bontható: diagnosztikai fázis biztonságba helyezési fázis biztonságban tartási fázis A Zalaegerszeget és térségét ellátó regionális ivóvízellátó rendszer vízbázisai a Válicka-patak mentén húzódó kútsorból álló Keleti, illetve a Zala völgyében húzódó Nyugati vízbázis. A két vízbázisból folyó víztermelést között az 1. számú ábra mutatja be. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

14 1. számú ábra: A zalaegerszegi vízmű termelése 1960 és 2001 évek között Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, Látható, hogy a Nyugati vízbázis csak a 80-as években kezdett termelni és a termelés nagyobb része jelenleg is a Keleti vízbázisból történik. A kitermelt rétegvizek vas- mangán és gáz tartalma miatt a Keleti vízbázis esetében vízkezelésre van szükség. A Keleti vízbázis védelme A vízbázisvédelmi feladatok első fázisának végrehajtása érdekében a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, mint beruházó évben elindította a Zalaegerszeg város Keleti vízbázis védelmét megalapozó diagnosztikai munkákat a Zalavíz Rt. Fővállalkozásában, aki alvállalkozóként bevonta az Aquifer Kft.-t. A diagnosztikai program fő célja a vízbázisról összegyűjtött információk alapján a vízbázis biztonságba helyezési és biztonságban tartási tervének elkészítése. A vízbázisvédelem során, a vízmű védőterületein folytatható tevékenységekre vonatkozó korlátozások meghatározása szükséges. A felszínalatti vízbázisok védőidomainak, védőövezeteinek méretezése elérési idők alapján történik, mely méretezésnek az alapja a hidrodinamikai modellezés. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

15 A diagnosztikai munka novemberében lezárult. A diagnosztikai fázisban elvégezték a potenciális szennyező források részletes felmérését, térképi ábrázolását, a vízbázis hidrodinamikai modellezését. A hidrodinamikai modellezést a MODFLOW háromdimenziós, moduláris felépítésű programcsomag felhasználásával készítették, a transzport szimulációkat az MT3D többkomponensű transzportmodellel. A felszínalatti vízbázisok védőidomainak, védőterületeinek meghatározására vonatkozó előírások a 123/1997. számú kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően készültek. A vízmű két üzemállapotához ( m³/nap és m³/nap teljes víztermelés) határozták meg a rendelet előírásai szerinti védőövezeteket. A 20 napos elérési időhöz tartozó belső védőidomnak és a 6 hónapos elérési időhöz tartozó külső védőidomnak egyik változat esetén sincs felszíni metszete. Az egyes változatokhoz tartozó hidrogeológiai A és B védőterületeket mellékletek mutatják be. 3. számú A vizsgált üzemállapotok esetén a vízbázis környezetében várható vízmérleget az alábbi táblázat mutatja be. 7. számú táblázat: A vízbázisok környezetének vízmérlege Termelési nélküli állapot 2. termelési változat 1. termelési változat Oldalirányú vízforgalom Termelés beszivárgás folyó csapoló hatása Forrás: Aquifer Kft. (Zalavíz Rt.) Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg keleti vízbázis 7. számú melléklet, Az üzemeltető a záró-dokumentációban foglaltaknak megfelelően elvégezte a monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó méréseket és vizsgálatokat. Ezeknek az adatoknak a kiértékelését az Aquaprofit Rt. végezte el. A Keleti vízbázis diagnosztikai vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen megvédhető, sérülékeny földtani közegben van. A vízbázis védelmének fenntartása a beépítettség és a szennyezések kizárása miatt, a növekvő beruházási és üzemeltetési költségek miatt kérdésessé teszi a hosszútávra tervezetten a vízbázis fenntartását. Ebből következik, hogy a jelenleg még kis kapacitással működő Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelentősen meg fog növekedni, ezért ennek a vízbázisnak a biztonságban tartása, vízminőségének megóvása is kiemelten fontos feladat. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

16 A Nyugati vízbázis védelme A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, évben pályázatot írt ki a Zalaegerszeg város Nyugati vízbázis biztonságba helyezési munkáinak elvégzésére, melyet az Aquifer Kft. nyert el közötti időszakban elvégezték a vízbázis diagnosztikai munkálatait, felderítették a potenciális szennyező forrásokat, értékelték a vizsgálatokat, meghatározták a védőterületeket és javaslatot tettek a vízbázis biztonságba helyezéséhez, illetve biztonságban tartásához szükséges intézkedésekre. A termelőkutak a m közötti vízadó rétegeket csapolják meg. A víztermelés megoszlását a három vízadó réteg között a 2. számú ábra mutatja be. 2. számú ábra: Víztermelési adatok a Nyugati vízbázis 3. vízadó rétegéből Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, Látható, hogy a két felső vízadó terhelése közel azonos, míg a legalsóból csak a termelésnek kb. ötödrésze, származik. A diagnosztikai vizsgálatok kezdetén megerősítést nyert, hogy a vízbázis valóban sérülékeny földtan környezetben van, ezért fokozott védelemre szorul. Figyelemmel arra, hogy a Keleti vízbázis kapacitásának mintegy 35%-a nehezen védhető, sérülékeny földtani közegben van, s emiatt a jelenleg még kis kapacitással működő Nyugati vízbázis szerepe a térség vízellátásában jelentősen meg fog növekedni, vizsgálatra került miként lehetne, mintegy m³/nap mennyiséggel növelni a jelenlegi víztermelését. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

17 A vizsgálat eredményei alapján javaslatot tettek a 3. vízadó szint intenzívebb igénybevételére, 3 db m³/nap hozamú új kút fúrásával. Ily módon a tervezett termelésnövekedés ellenére várhatóan nem fog jelentősen növekedni a felszíni védőterület és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések köre. Az 1-3. vízadó szintek szükséges védőterületeit a javasolt bővítés esetén az alábbi mutatják be. 3. számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén az 1. vízadó szint számára Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

18 4. számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén a 2. vízadó szint számára Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, számú ábra: Javasolt védőterületek bővítés esetén a 3. vízadó szint számára Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

19 A nyugati vízbázis termelőkútjainak vízminősége, az összes keménység kivételével, a legtöbb paraméterét tekintve megfelel az ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. Az összes keménység a kutak többségében nem éri el a megkívánt 50 CaO mg/l értéket. Tartósan csak a D-4 és a D-5 kutak vizének keménysége esik az elfogadható tartományba. A D-1 kút vizének ammónium tartalma, valamint a D-4 és a D-5 kutak vizének vas és mangántartalma határértéket meghaladó. A termelő kutak egyikéből sem nyerhető olyan víz, amely valamennyi vízminőségi jellemzőt tekintve megfelelő, ez csak a vizek keverésével biztosítható. A diagnosztika során az azonosított és a vízbázis szempontjából veszélyesnek ítélt szennyező források hatását feltáró fúrásokkal és szennyezés figyelő kutakkal követték nyomon. Elkészült a vízbázis biztonságba helyezési terve, amely a 123/1997. számú kormányrendeletnek megfelelően vizsgálja a védelmi zónákat. Megállapítást nyert, hogy a vízmű termelőkútjainak környezete már jelenleg is úgy van kialakítva, hogy az megfelel a belső védőterületre vonatkozó előírásoknak. a Nyugati vízbázis termelőkútjai környezetében a külső egészségügyi védőterület kijelölése nem indokolt. a Nyugati vízbázisra a földtani sajátosságokat, valamint a hidrodinamikai matematikai modell eredményeit figyelembe véve, felszíni védőterületként csak a B hidrogeológiai védőterület jelölhető ki. A védőidom felszíni vetületét az 5. számú ábra mutatja be. 5. számú ábra: A Nyugati vízbázis védőidom felszíni vetülete PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

20 Forrás: Aquifer Kft Sérülékeny üzemelő vízbázisok biztonságba helyezése, Zalaegerszeg Nyugati vízbázis diagnosztikai munkálatok, A Nyugati vízbázis esetében az 50 éves elérési időhöz tartozó felszíni védőterületen szerencsére viszonylag kevés tényleges és potenciális veszélyt jelentő szennyező forrás, ipari létesítmény van. Összefoglalóan megállapítható, hogy a Nyugati vízbázis mostani állapotában jelentős mennyiségű és jó minőségű ivóvizet tartalmaz, amely kellő odafigyeléssel, szakszerű üzemeltetéssel hosszú távon biztosítani képes a térség ivóvízellátását. Az Aquifer Kft biztonságban tartási javaslata a vízmű kutakat esetlegesen elérhető szennyezések korai észlelésére megfelelő monitorozási rendet tartalmaz. 2. SZENNYVIZEK KELETKEZÉSE, ELVEZETÉSE ÉS TISZTÍTÁSA Zalaegerszeg város és a térségében lévő további 10 település szennyvizeinek elvezetése és tisztítása a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszeren és szennyvíztisztító telepen történik. A rendszert üzemeltető Északzalai Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat a Zalaegerszeg és térsége regionális szennyvízrendszerre és szennyvíztisztító telepre Zala/139 vizikönyvi számon nyilvántartott, egységes szerkezetbe foglalt /1/2002 számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, mely engedély érvényességi ideje december 31-én lejárt, meghosszabbítása jelenleg folyamatban van CSATORNAHÁLÓZAT JELLEMZÉSE. Zalaegerszeg szennyvízcsatornázása 1945 után kezdődött és a mai napig tart. Az 1970-es és 80-as években a gyorsult a városfejlesztés üteme és ezzel együtt a csatornahálózat kiépítése is felgyorsult. A 90-es években pedig elkezdődött a kertvárosias peremvidékek közművesítése is. Zalaegerszegen és a regionális szennyvízelvezető rendszerre csatlakozó 10 településen elválasztó rendszerű, többségében gravitációs üzemű szennyvízcsatorna hálózatok épültek. Kivételt képez Bagod község, ahol nyomás alatti Presskán rendszer működik. Zalaegerszeg város szennyvízcsatorna hálózatának hossza 134,1 km a kapcsolódó településeken 76,6 km a hálózat hossza. A hálózaton 46 db MOBA és 100 db Presskán átemelő működik. A csatorna ellátás jellemző adatai: város csatornázottságának mértéke 85,9 %, csatornarákötés aránya 83,7 %, azaz a város lakosságának közel 72 %-a vezeti csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztítóba szennyvizét. a csatornahálózat hossza hozzávetőlegesen 201 km, ennek 82 %-a gravitációs-, 18%-a nyomott szennyvízvezeték. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

21 A szennyvízelvezető rendszerben az azbesztcement csövek részaránya 27%, mely az ivóvízhálózatban megtalálható 69%-hoz képest nem magas érték. Az eltérés annak köszönhető, hogy a szennyvízhálózat kiépítése később kezdődött, mint az ivóvízhálózaté, azaz a szennyvízhálózat kiépítéskor már lehetőség nyílt más csőanyagok alkalmazására. A szennyvízlevezető hálózatok anyagaira vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza. 8. számú táblázat: A szennyvízelvezető hálózat anyagfajták szerinti megoszlása Anyag Átmérő (mm) Csatornahálózat hossza (fm) Acél AC Beton KG-PVC KM-PVC KPE Összesen: A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatra csatlakozó egyes ipari tevékenységet folytató vállalatok szennyvíz előtisztítóval rendelkeznek, és csak előtisztítás után engedik szennyvizeiket a csatornahálózatba (Zalahús Rt., Zalabaromfi Rt., Pannontej Rt. (fizikokémiai tisztítás); Goldsun Rt. (eleveniszapos tisztítás)). A szennyvízhálózat állapota megfelelő, de a dinamikus terhelésnek kitett, rideg csőanyagoknál jellemző a repedéses meghibásodás, továbbá tokos csőkötéseknél a tömítetlenség, ami a talajvízállástól függően exfiltrációs vagy infiltrációs szivárgási problémát okoz. Az exfiltrációs folyamatok nagy környezeti kockázattal járnak, megelőzésére külön gondot kell fordítani. Infiltrációs folyamatok során a rendszerbe kerülő idegen anyagok a szennyvíztisztító működésében okozhatnak problémát, valamint megnövelik a tisztítandó PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

22 szennyvízmennyiséget. Hasonló gondot okoz a szennyvízcsatorna-hálózat szabálytalan bekötésein és az akna fedlapokon keresztül bejutó csapadékvíz. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a csatorna ellátás fejlesztése indokolt, mivel a város csatornázottsága nem teljes legalább 10%-os csatornafejlesztés indokolt. csatornarákötés fokozandó a jelenlegi értéket közel 12 %-kal emelni szükséges. a város lakosságának még 28 %-a nem vezeti el csatornán keresztül a szennyvizét, így az el nem vezetett szennyvíz mennyisége m 3 évente. a csatornahálózat folyamatos ellenőrzése és annak fokozása az illegális rákötések és a csatorna állagának vizsgálata miatt szükséges A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MŰKÖDÉSE Zalaegerszeg, illetve további 47 település önálló szennyvízelvezetési és tisztítási rendszert alkot. Valamennyi település a Zala-folyó vízgyűjtő területén található, vagyis a települések nagymértékben befolyásolhatják a Zala-folyó (közvetve a Balaton) vízminőségét. Jól belátható, hogy a térségben kiemelkedő fontosságú a felszíni vizek védelme, így a szennyvíztisztítás is. Zalaegerszeg, valamint az említett települések szennyvize a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíztisztító telep 1983-ban létesült m 3 /d kapacitású mechanikai tisztítással és m 3 /d biológiai tisztítással, iszapkezeléssel. Ezt követően 1985-ben került sor a totáloxidációs biológiai egység második m 3 /d kapacitású csatornamedencés levegőztető medencéjének és a fertőtlenítés műtárgyainak kiépítésére. A biológiai tisztítás során keletkező fölösiszap víztartalmának csökkentésére gépi iszapvíztelenítést alkalmaztak. A telep névleges kapacitása m 3 /nap, azonban a telep napi átlagos hidraulikai terhelése 2003-ig ezt az értéket nem érte el. Az EU csatlakozással összefüggésben az üzemeltető tervezi a szennyvíztisztító telep fejlesztését. Elsősorban a tisztított szennyvíz foszfortartalmának csökkentését tervezik. A telep tisztított szennyvizének befogadója a Zala folyó, amely a 9/2002. (III.1.) KöM-KöViM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján 1. vízminőség védelmi kategóriába tartozik. A szennyvíztisztító telepen jelenleg szippantott szennyvízfogadás nincs. A szippantott szennyvíz elhelyezés Kispáli 040/a hrsz-on működő barázda teknős kialakítású területre történik. A szennyvíz elhelyezés megelőző talaj alkalmassági szakvéleményt ban végezték 3,42 ha területre januárjában utóellenőrzés volt, melynek során megállapították, hogy a talajt jelentős károsodás nem érte kismértékű só felhalmozódás ugyan tapasztalható, de a technológiai szerinti forgó (3 éves) betartásával pihentetve az eredeti állapot visszaállítható. Nehézfém szennyezés nem történt. Zalaegerszeg Megye Jogú Város pályázatot írt ki a szippantott szennyvizek kihelyezésére, mely szintén a Kispáli határában lévő ártalmatlanító telepen történő ártalmatlanítást jelölte meg. Az összegyűjtött szennyvíz a környék településeiből négy fő irányból érkezik Zalaegerszegre. A déli irányból (Bak felől) érkező szennyvizek a régi szennyvíztelepi átemelőre kerülnek a Zalaegerszeg-Csácsbozsok városrész szennyvizeivel együtt, majd innen jutnak a telepre. Az északi irányból (Zalaszentiván felől) érkező szennyvíz a Zala utcában lévő átemelőbe kerül. Ugyanebbe az átemelőbe köt be a nyugati ág (Andráshida irányából) melyhez csatlakozik a Teskándról érkező szennyvíz is. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

23 Zalaegerszegen a 2002-es év során m 3 szennyvíz keletkezett. A szennyvízmennyiség időbeni megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. 9. számú táblázat: Zalaegerszeg évi szennyvízelvezetés adatai negyedéves bontásban Lakossági szennyvíz Közületi szennyvíz (m 3 ) (m 3 ) I. né II. né III. né IV. né Összesen: Mindösszesen: Forrás: Zalaegerszeg és környéke csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztése, Linakron Mérnöki Iroda Kft., 2003 A szennyvízhányad (lakossági szennyvizeket tekintve) Zalaegerszegen közel 85%, azaz a felhasznált ivóvizek 85%-a kerül vissza szennyvíz formájában a tisztítóba. Ez az érték a környező településeken 75% körüli. A különbség oka az lehet, hogy a környező településeken öntözési célra több vizet használnak, mint Zalaegerszegen. A fenti táblázatokból kitűnik, hogy a közületi szennyvíz mennyisége több, mint az értékesített ivóvízé. Ennek az az oka, hogy egyes cégek saját fúrt kúttal rendelkeznek. A csapadékvíz bekerülése teljes egészében nem zárható ki a rendszerből, azonban az adatok alapján rögzíthető, hogy az infiltráció mértéke túl magas értéket nem képvisel. Ezt a megállapítást a szolgáltatott ivóvíz és elvezett szennyvíz adatainak ismeretében tesszük, figyelembe véve a csatornára történt rákötés mértékét. Az egyes ipari cégeknél (pl. MOL Rt., GE Hungary Rt., Tungsram Rt.-olajfogó; Zalahús Rt., Zalabaromfi Rt., Pannontej Rt.- fizikai kémiai tisztítás, flottálás, Goldsun Rt.-eleveniszapos tisztítás) üzemeltett előtisztítók hatásfokára jellemző, hogy a kibocsátott szennyvíz csak néha és csak néhány paraméterében haladja meg a befogadóra vonatkozó határértékeket. Közvetlen felszíni vízbe vezetést csak a MOL Rt. végez. Zalaegerszegen több ipari szennyvízkibocsátó is működik, ezek közül kiemelésre érdemesek a következők: 10. számú táblázat: Zalaegerszeg jelentős szennyvízkibocsátói és a kibocsátások jellemzői Ipari bebocsátó neve Szennyvíz mennyiség (m 3 /d) Szennyvíz típusa Előkezelési technológia típusa Szennyező típusa Zalahús Rt Húsfeldolgozás, Fiziko-kémiai Oldott szervesanyag vágóhíd tisztítás/flotálás Zalabaromfi Rt Húsfeldolgozás, Fiziko-kémiai Oldott szervesanyag vágóhíd tisztítás/flotálás Pannontej Rt. 800 Tejipari Fiziko-kémiai tisztítás/flotálás Oldott szervesanyag tápanyaghiányos Gold Sun Rt.* Növényi eredetű Eleveniszapos tisztítás Oldott szervesanyag Central Mosodák 150 Mosodai - Felületaktív anyag *- nagy mennyiségű és szennyezettségű kibocsátás június - szeptember hónapban Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

24 A szennyvíz mennyiségeknél a jelenlegi kibocsátási maximumokat tüntettük fel, ugyanakkor az ipari üzemek ennél nagyobb lekötött kibocsátási szennyvízmennyiségekkel rendelkeznek. A szerves anyag terhelés szempontjából a tej-, húsipar és hűtőház (Gold Sun Rt.) kiemelkedők. A hűtőház által okozott terhelés csak időszakosan júniustól szeptemberig tart. A többiből állandóan jelentkező terhelések vannak, s melléjük viszonylag alacsonyabb tápanyagok társulnak. A tápanyagokról nem áll rendelkezésünkre sok mérés, szakirodalmi és tapasztalati értékek alapján határoztuk meg őket. Bizonyos esetekben, illetve időszakosan az összes foszfor-koncentráció befolyásolhatja a tej és húsipar, illetve az ammónia-kibocsátást tekintve a húsipar tekinthető potenciális kibocsátónak. Az ipari szereplők által kibocsátott előtisztított szennyvíz mennyisége hozzávetőleg a teljes mennyiség harmada körül van. Mindegyik ipari üzem előtisztítója megfelel a jelenleg érvényes magyar előírásoknak. Ezt a rendszeres ellenőrzések és az önkontroll megerősítik, ugyanakkor időszakosan előfordulhatnak, általában technológiai fegyelmezetlenségből adódó, nagyobb szennyezőanyag tartalmú kibocsátások. A Vízmű ezek kiszűrésével próbálja folyamatosan kényszeríteni az ipari előtisztítókat a határértékek betartására. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a BOI 5 -re nincs határérték. A keletkező és elvezetésre kerülő szennyvizek jellemzői Zalaegerszeg városban és térségében keletkező, a regionális szennyvízrendszeren elvezetésre kerülő szennyvízmennyiségeket és az azokat jellemző koncentráció értékeket a 11. számú táblázat tartalmazza A jelenlegi szennyvízkibocsátás a Zalavíz Rt. adatainak értékelése alapján a következőképpen összegezhető (jellemző esetnek azt tekintettünk, amikor a szezonális ipar is dolgozik). 11. számú táblázat: Zalaegerszeg városban és a térségében keletkező, elvezetésre kerülő szennyvízmennyiségek és jellemző koncentráció értékeik Szennyvízkibocsátók Napi hozam KOI BOI 5 NH 4 -N Össz. N Össz. P (m 3 /d) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) Zalaegerszeg kommunális szv Regionális kommunális szv Szippantott szennyvíz Zalahús Rt Zalabaromfi Rt Pannontej Rt Gold Sun Rt Centrál Mosodák Rt Összesen: Számolt koncentráció: Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv A térségre vonatkozó vízminőség-védelmi követelmények. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programról szóló 2035/2001.(II.23.) Korm. Határozat előírja, hogy a Balaton vízgyűjtőjén lévő, 300 m 3 /d nél nagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepeknél el kell érni, hogy a kibocsátott összes foszfor koncentráció ne haladja meg a 0,5 mg/l értéket. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

25 A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség ennek megfelelő egyedi határértéket írt elő, mely szerint a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepről kibocsátásra kerülő szennyvizek összes foszfor kibocsátása december 31-től napi átlagban nem haladhatja meg a 0,5 mg/l értéket. Zalaegerszeg város és a térségében lévő települések, a Balaton vízgyűjtő területén I/1 kategóriájú kiemelt vízminőség-védelmi területen helyezkednek el ezért mind a felszíni, mind a felszínalatti vizek megkívánt védelme érdekében szükségessé válik a települések teljes körű csatornázásának megvalósítása. A zalaegerszegi szennyvíztisztítóból kibocsátott szennyvíz minősége átlagértékeket tekintve megfelel a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM. rendelet 1. számú mellékletben előírt határértékeknek. A szennyvíztisztító telep jelenleg kiegyensúlyozottan és jól működik. Ezt támasztja alá, hogy a befolyó szennyvíz BOI 5 ingadozásaival szemben a tisztított szennyvíz BOI 5 értéke stabil. A szennyvíztisztító telepre befolyó és a telepről elfolyó szennyvizek mennyiségére és minőségére jellemző adatokat az alábbi táblázatokban mutatjuk be. 12. számú táblázat: A szennyvíztisztító telepre befolyó és kifolyó szennyvizek mennyiségei és jellemzői Befolyó (m /d) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum ph (jan.1. márc.13.) Maximum Minimum KOI (mg/l) (befolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum KOI (mg/l) (elfolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum BOI 5 (mg/l) (befolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum BOI 5 (mg/l) (elfolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum NH 4 N (mg/l) (befolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca

26 NH 4 N (mg/l) (elfolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum NO 3 (mg/l) (elfolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum teljes foszfor (mg/l) (befolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum teljes foszfor (mg/l) (elfolyó) (jan.1. márc.13.) Átlag Maximum Minimum Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv Az adatok gyakorisági elemzését a következőkben mutatjuk be. 13. számú táblázat: A befolyó szennyvizek mennyisége és minőségi adatai Befolyó Hozam KOI BOI 5 Ammónia Összes P (m 3 /d) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) ,6 20, Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv 14. számú táblázat: A tisztított szennyvíz minőségi adatai Elfolyó KOI (mg/l) Ammónia (mg/l) NO 3 (mg/l) Összes P (mg/l) ,05 0, ,3 0, ,05 0, ,2 0, ,05 0, ,35 0,5 Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv 15. számú táblázat: Az iszap szárazanyag tartalma Év Eleveniszap szárazanyag tartalma (g/l) ,85 6, ,55 7, ,5 6,8 Forrás: UTB Envirotec Kft. A zalaegerszegi szennyvíztelep fejlesztése Koncepcióterv Összefoglalóan megállapítható, hogy az alábbiak miatt a fejlesztés indokolt: Az egyes mintavételi napok esetében 1-1 paraméter esetében minimális (néhány %-os) határérték túllépés történik és így nem biztosított a telepről kibocsátott tisztított szennyvíz PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Budapest, Logodi utca