Városföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének. /2013. ( ) számú rendelete

Átírás

1 Városföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. ( ) számú rendelete Városföld Község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Városföld Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország alaptörvényének 32.cikk (1)a) pontja és 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. (3) bekezdés c) pontjában és a 13..(1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 4..(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Étv. 9. (2), (3) és (6) bekezdéseiben és az OTÉK 5. - ában megjelölt és területileg illetékes Csongrád Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal Állami Főépítész, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága, az Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földhivatala, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, a Bács- Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Szolnoki Bányakapitányság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala véleményének kikérésével, az Étv. 10. (3) bekezdésében megjelölt Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat véleményének kikérésével, az Étv. 9. (2) és (3) bekezdésében és az Étv. 10. (3) bekezdésében megjelölt Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata, Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, Nyárlőrinc Község Önkormányzata, Kunszállás Község Önkormányzata véleményének kikérésével, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében megjelölt Kecskemét Megyei Jogú Város Jegyzőjének, mint elsőfokú építésügyi hatóság véleményének a kikérésével - a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET Általános előírások 1. Az előírások hatálya 1. (1) A rendelet hatálya Városföld község közigazgatási területére terjed ki (továbbiakban: község). (2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, telket és építési területet kialakítani, építési tevékenységet végezni csak a) a vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, b) az OTÉK előírásai, továbbá c) az e rendeletben foglalt szabályok, valamint d) e rendelet mellékleteit képező Sz-1 (közigazgatási terület szabályozási terve) és Sz-2 (beépítésre szánt területek szabályozási terve) számú terv, együtt szabályozási terv előírásai szerint szabad. 1

2 2. A szabályozási és egyéb rajzi elemek típusai 2. (1) E rendelet, valamint a szabályozási terv és jelmagyarázata a (2) (3) bekezdés szerinti szabályozási és tájékoztató elemeket tartalmaz. (2) Kötelező szabályozási elemek a) a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa, mely külön jelölés nélkül egyben övezethatár is, b) a szabályozási vonalak, c) az utakhoz tartozó szabályozási szélességek, d) az övezethatárok, e) az övezeti jel, f) az építési vonal, g) a védőterületek és védőtávolságok, h) az elővásárlási jog határa. (3) Tájékoztató jellegű vagy más jogszabály alapján feltüntetett rajzi elemek a) a közigazgatási terület határa, b) a meglévő belterületi határ, c) minden egyéb alaptérképi jel, d) a régészeti terület határa, e) helyi védelemre javasolt művi érték vagy egyedi tájérték, f) a jogszabállyal védetté nyilvánított természeti területek határa, g) a tilalom határa, h) a terven ábrázolt közmű és energiavezetékek, i) az irányadó telekhatár, j) minden további, kötelezőként nem felsorolt szabályozási elem. 3. (1) A kötelező elemek módosítása csak a településrendezési eszközök vonatkozó részeinek értelemszerű módosításával lehetséges. (2) A más jogszabály alapján feltüntetett tájékoztató elemek a jogszabályváltozásoknak megfelelően módosulhatnak, nem feltétlenül azonosak a szabályozási terven feltüntetett határokkal. A változások átvezetése a változás utáni soron következő felülvizsgálatban történik. (3) Az irányadó telekhatár a telekalakítási eljárások során pontosítható, módosítható vagy elhagyható. 3. Értelmező rendelkezések 4. (1) E rendelet alkalmazása során: 1. Alap vagy fő rendeltetésű épület az a rendeltetésű épület, amelyet az OTÉK övezeti előírása elsődleges rendeltetéssel megnevez. 2. Átépítés vagy újjáépítés az ingatlanon lévő alap (fő) rendeltetésű épület elbontása, és az ingatlanon új alaprendeltetésű épület építése. 3. Építménymagasság ( H ): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületifelület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (1) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2 -t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű 2

3 reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani. 4. hagyományos építőanyagok : vályog, tégla, fa, cserép, nád, zsindely, stb. 5. Kialakult terület a zömmel beépült és jelentős átalakításra, átépítésre nem szánt terület 6. Közkert területén elhelyezhető, annak fenntartásához szükséges épület: A park ápolásához szükséges kerti szerszámok, kisgépek, kerti hulladékgyűjtő eszközök, egyéb munkaeszközök tároló épülete a fenntartó személyzet szociális blokkjával. 7. Pavilon: Huzamos ideig használható, üzemeltethető, kereskedelmi, szolgáltató célra létesített építmény. Önálló telket nem igényel, általában közterületen helyezkedik el. 8. Tanya: mezőgazdasági területen lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó, legfeljebb 6000 m2 területű föld együttese. 9. Természetes anyag : a hagyományos anyagok, továbbá a forgalmazott kiselemes falazóanyagok (könnyűszerkezet és panel nem) (2) E rendelet és a szabályozási terv esetleges értelmezésbeli eltérésekor e rendelet szövege a mérvadó. 4. Belterületbe vonás, településszerkezet, terület-felhasználás 5. (1) Belterületbe vonni az önkormányzat egyedi döntése alapján a belterületbe vonásra vonatkozó jogszabályok alkalmazásával azokat a telektömböket vagy telekcsoportokat lehet, melyek a község belterületéhez közvetlenül kapcsolódnak és a szabályozási terv beépítésre szánt területbe sorolja. (2) Beépítésre szánt terület kül- és belterületen egyaránt elhelyezkedhet. A beépítésre szánt területek igénybevételének (telekalakítás, beépítés) nem feltétele a belterületbe vonás. 6. A szabályozási terv a község közigazgatási területét használatának általános jellege valamint sajátos használata szerint beépítésre szánt területekre, ezen belül építési övezetekre, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül övezetekre osztja. 7. (1) A beépítésre szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül építési övezetekbe tartoznak: a) Lakóterületen: aa) falusias lakóterület (betűjele: Lf) b) Vegyes területen: ba.) településközpont vegyes terület (betűjele: Vt) c) Gazdasági területen: ca) kereskedelmi, szolgáltató terület (betűjele: Gksz) cb.) ipari terület (betűjele: Gipe) d) Különleges területen: da) sport, szabadidő terület (betűjele: K-Sp) db) különleges, üzemanyag-töltőállomás területe (betűjele: K-Üz), dc) különleges mezőgazdasági üzemi terület (betűjele: K-Mü) dd) különleges honvédelmi terület (betűjele: K-Hon) 3

4 (2) A beépítésre nem szánt területek és telkeik az alábbi terület-felhasználási egységekbe és azon belül övezetekbe tartoznak: a) Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési területen: aa) közúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köu) ab) vasúti közlekedési, közmű elhelyezési és hírközlési terület (betűjele: Köv) b) Zöldterületen: ba) általános közkert (betűjele: Zkk), bb) fásított közterület (betűjele: Zkt) c) Erdőterületen: ca) védelmi erdő (betűjele: Ev) cb) gazdasági erdő (betűjele: Eg) d) Mezőgazdasági területen: da) általános mezőgazdasági terület (betűjele: Má) db) korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület (betűjele: Mák) e) Vízgazdálkodási területen: ea) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (betűjele: V) eb) vízgazdálkodási üzemi területek (betűjele: V-Ü) f) Természetközeli területen: fa) mocsár (betűjele:tk-m) g) Különleges területen: ga) nagy kiterjedésű sportolási célú terület (betűjele: Kb-Sp) gb) temető (betűjele:kb-t) (3) A település egyes telkeinek (1)-(2) bekezdés szerinti hovatartozását a szabályozási terv szerint kell megállapítani. 8. (1) Az övezeti jel beépítésre nem szánt területen a 7. (2) szerinti betűjelből, beépítésre szánt területen a 7. (1) szerinti betűjelből és négy számjelből állhat a következő táblázat szerint: Területfelhasználás jele Beépítési mód (Sz, O, Ikr) beépítettség (%) (Lf, Vt, Gksz, Gip, K-..) Legnagyobb építménymagasság(m) telekterület (m 2 ) 5. Telekalakításra vonatkozó előírások 9. (1) Új közterület kialakítása vagy közterület-szabályozás végrehajtása érdekében az övezeti előírásoktól eltérő méretű telek is kialakítható. (2) Magánút minden övezetben, építési övezetben kialakítható. (3) A területek további feltárására a szabályozási tervben jelölt utakon kívül újabb kiszolgáló magánutak létesíthetők. A várható forgalom alapján méretezendő útterület-szélesség 1 db telek megközelítése esetén legalább 6,0 méter, 2-7 db telek megközelítésekor legalább 10,0 méter, 7-nél több telek feltárásakor legalább 12 m, gazdasági területeken telekszámtól függetlenül legalább 14 m legyen. (4) Az osztással kialakítható földrészlet nagysága közút vagy magánút céljára kialakított telkek, valamint beépítésre szánt területet beépítésre nem szánt területtől elválasztó övezethatár mellett kialakuló maradványtelkek méretére nem vonatkozik. (5) Ha az övezethatár egy telket átmetsz, nem kell a telket az övezethatár mentén megosztani, de ha az övezethatár mentén mégis megosztásra kerül a telek, az így kialakuló maradványtelekre nem vonatkozik a teleknagyság. (6) Közmű építmények számára - a technológiailag szükséges méretű telek - bármely övezetben az övezeti telekméretre vonatkozó előírásoktól függetlenül kialakítható. (7) Új nyeles telek nem alakítható ki. (8) Ahol az övezeti jel telekméretre vonatkozó jele K, ott a telek továbbosztása nem lehetséges. 4

5 6. Közterület alakítására vonatkozó előírások 10. (1) Közterületen építményt elhelyezni az OTÉK a szerint lehet az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel. (2) Közterületen új kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató célú pavilon elhelyezése- a rendezvény időtartama alatt a rendezvényhez kötődő pavilon kivételével- nem lehetséges. (3) Meglévő közforgalmú intézmények akadálymentesítésének építményei - amennyiben más műszaki megoldás nincs - közterület igénybevételével is megoldhatók az egyéb vonatkozó hatályos jogszabályok együttes alkalmazásával. Az akadálymentesítésből eredő közterület igénybevétel nem jelent telekalakítási kötelezettséget. (4) A 12 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m- nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, és a meglévő fák védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell. 7. Kulturális örökség védelmére, továbbá a településkép alakítására és védelmére vonatkozó előírások 22. (1) Országos jelentőségű települési értékvédelmi területek a szabályozási terven (---R----) határvonallal határolt régészeti értékvédelmi területek, melyek országos védelemben részesülnek. (2) Fentieken túlmenően régészeti érdekű területnek minősül minden olyan terület, ahonnan régészeti emlék és leletek előkerülése várható, különös tekintettel az egykori vízfolyások, erek és folyók magas partvonulataira, a környezetükből kiemelkedő egyéb magaslatokra, vagy olyan területekre, melyek korábbi időszakokban megtelepedésre alkalmasak voltak. (3) Régészeti érdekű területeken a talaj megbolygatásával járó építési tevékenység a kulturális örökségvédelmi hatóság régészeti szakfelügyeletével végezhető. (4) Amennyiben a még ki nem alakított beépítésre szánt lakóterületek beépítése során régészeti leletek kerülnek elő, a felfedező köteles a munkát haladéktalanul abbahagyni, a helyszín, továbbá a lelet őrzéséről gondoskodni, a település jegyzőjét és a területileg illetékes múzeumot értesíteni. (5) A még ki nem alakított beépítésre szánt különleges és gazdasági területeken a telekalakítási vagy az építési engedélyezési eljárást megelőzően a tulajdonosok vagy az érdekeltek költségére régészeti terepbejárást kell lefolytatni. (6) Tervezett erdősítések, vagy mezőgazdasági területeken erdőtelepítések megkezdése előtt a tulajdonos költségére terepbejárást kell lefolytatni. 23. (1) A helyi védelemre javasolt mûvi értékkel érintett épületeket és építményeket a szabályozási terv tájékoztató jelleggel feltünteti, listájukat a 2/a és 2/b sz. melléklet tartalmazza a következõ megosztásban: a.) helyi védelemre javasolt épületek b.) út menti és egyéb keresztek, egyéb egyedi tájértékek (2) A helyi védelemben részesülő művi értékek és egyedi tájértékek hatályos listája a helyi építészeti örökség védelméről szóló helyi önkormányzati rendelet mellékletében szerepel. (3) Helyi védelemben részesülő művi érték bontása csak műszaki szükségesség esetén, a védettség megszüntetését követően vagy életveszélyessé vált műszaki állapot esetén végezhető. A védettséget megszüntető kérelemhez felmérési tervet és részletekre is kiterjedő fotódokumentációt kell mellékelni. Életveszély miatti bontást követően a védettség automatikusan megszűnik. (4) Helyi védelemben részesülő művi érték felújítása esetén az eredeti anyagok, szerkezetek megtartandók, vagy azonos anyaggal pótlandók, helyreállítandók. Ha ez nem lehetséges, az eredeti anyagot legjobban megközelítő természetes anyag alkalmazandó. 5

6 24. (1) Közterülettel határos homlokzatra nem helyezhetõ parabola antenna, klímaberendezés, belülrõl megvilágított reklám. (2) A klímaberendezéseket a község egész területén elsősorban a tetőn, másodsorban közterületről nem látható módon, harmadsorban homlokzati síkon belül, negyedsorban az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni. Új épületen klímaberendezést csak közterületről nem látható módon lehet elhelyezni. (3) Az épület közterülettel határos nem homlokzatszerűen kialakított határoló falát az épület homlokzatát érintõ bármely építési tevékenység keretében homlokzatszerűen, nyílászárókkal kell kialakítani, vagy építészeti díszítõ eszközökkel javítani. (4) Síktáblás napelem, napkollektor az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületeken az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületeken az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve, egyéb építményen, vagy földrézsűre fektetve pedig az épület mögötti, építési helyen belüli területen helyezhető el. (5) A tervezett épületek utcai homlokzatát érintő bárminemű vezetéket, kapcsoló-, mérőszekrényt, csatlakozó dobozt és szerelvényt a kezelhetőség biztosításával, az épületek falsíkjába vagy kerítésbe süllyesztve kell kialakítani. A közműszekrények és dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani, vagy ajtóval eltakarni. 25. (1) A zöldfelületi előírások a közkert övezet, továbbá az egyéb közterületi és közlekedési területi zöldfelületekre, fasorokra, telken belüli zöldfelületekre, mezőgazdasági területekre vonatkoznak. (2) A zöldterületi mutatóba csak a min 0,6 m-es földtakarású területrészek számíthatók be. (3) Beépítésre szánt területen telekhatártól, épülettől az alábbi ültetési távolságok betartása kötelező: a.) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor esetén: min 1,0 m, b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb fa esetén: min 2,0 m, c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs-, és egyéb fa, továbbá gyümölcs-, és egyéb bokor, élősövény esetében: min 3,0 m. ( 4 ) A településközpont bármely építési telkének át-, és beépítése esetén gondoskodni kell legalább 1 db előnevelt fa telekre történő beültetéséről. (5) Feltáró-, gyűjtő, továbbá országos fő és mellékutak, kerékpárutak belterületi szakaszai egységes fasorral kísérve építhetők. (6) Telekalakítási tervek készítésekor a kialakítandó közterületek, közutak és magánutak területét úgy kell kialakítani, hogy oda fasor telepíthető legyen. Fasor telepítésénél az őshonos fajokat kell alkalmazni. (7) A külterületen tanya kivett udvara körül az uralkodó ÉNY-DK szélirányban legalább egysoros fasort kell telepíteni. Fasor telepítésénél a rendelet 4. számú mellékletében felsorolt őshonos fajokat kell alkalmazni. (8) Külterületi fa, cserje telepítésének szabályai: a.) szőlő, 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-, és egyéb bokor ingatlanhatártól minimum 1,0 m- re, b.) ingatlanhatártól fa minimum 2,0 méterre telepíthető, c.) út mentén útpadkától vagy vízelvezető árok korona-, vagy körömvonalától fa min. 1,0 méterre telepíthető, d.) szőlő-gyümölcs művelési ágú terület telekhatárától bármilyen fa minimum 6,0 méterre telepíthető. 26. (1) Közterületről két vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy többoldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra. (2) A hirdető-berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a közlekedési csomópontokban a rálátási háromszögeket szabadon kell hagyni. Biztosítani kell, hogy a jelzőtáblák, jelzőeszközök láthatósága ne legyen akadályozott. Az úttest mellett ahol gyalogjárda nincs legalább 1,5 m biztonsági távolságot szabadon kell hagyni. Ahol gyalogos járda van, ott legalább 0,5 m biztonsági távolságot kell szabadon hagyni, a hirdető-berendezéseket pedig a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. 6

7 8. Természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 27. (1) Természetvédelmi oltalom alatt állnak az országos ökológiai hálózat részét képező a.) a szabályozási terven Tt- jellel határolt természeti területek, b.) a TK övezetként lehatárolt természetközeli területek, c.) a közigazgatási terület egyedi tájértékei.(felsorolás 2/b mellékletben) (2) Az országos védelem alatt álló természeti területeken bármilyen építési tevékenység csak az illetékes természetvédelemi hatóság hozzájárulásával végezhető. (3) Szélkerék, szélerőmű, szélerőmű park, távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény nem létesíthetők: a) természeti területeken; b) ezek védőövezeteként és zöldfolyosóként szabályozott korlátozott használatú mezőgazdasági területeken, c) honvédelmi területek és repülőterek védőtávolságán belül, d) beépítésre szánt területen az ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi területek kivételével- a magasság 5-szörös távolságán belül, e) szomszéd települések beépítésre szánt területeinek határától az ipari gazdasági és különleges mezőgazdasági üzemi területek kivételével m-en belül, f) tanyák környezetében a magasság 5-szörös távolságán belül, kivéve a tanya saját energiaellátását szolgáló, max. 20 kw teljesítményű szélkerekeit a méretezett dőléstávolság betartásával, g) utak és közművezetékek környezetében a magasság 1-szeres dőléstávolságán belül, h) erdőterületen, i) kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen. (4) Szélerőmű park csak a település nyugati oldalára telepíthető a (3) bekezdésben foglaltak együttes alkalmazásával, a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával. (5) Naperőmű a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával telepíthető, kivéve a) az országos ökológiai hálózat és természeti területek övezetében, b) az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken, c) honvédelmi területek és repülőterek védőtávolságán belül. 9. Környezetvédelmi előírások 28. (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (2) Külszíni anyagnyerő hely, homokbánya csak művelésből kivett területen létesíthető. (3) Külszíni anyagnyerő hely, bánya területét az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni (rekultiválni). (4) A termőföld védelmének érdekében a termőföld letermeléssel járó építési munkával érintett területek talajának humuszos termőrétegét újrafelhasználásig a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően deponálni kell. 29. (1) A vizek igénybevétele, terhelése, a vizekbe használt- és szennyvizek bevezetése megfelelő kezelést követően csak oly módon történhet, amely a természetes folyamatokat és a vizek mennyiségi, minőségi megújulását nem veszélyezteti. (2) Városföld közigazgatási területének szennyeződésérzékenységi besorolása: Érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területek a felszín alatti víz állapota és védelme szempontjából. (3) Városföld közigazgatási területének nitrátérzékenységi szempontú besorolása: Nem nitrátérzékeny terület. (4) Városföld közigazgatási területének felszíni vízminőség-védelmi szempontú besorolása: A csatornák (nem állandó vízfolyások) 3. időszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a használt- és szennyvizek felszíni vízbe való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. A technológiai és 7

8 országos vízminőség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, továbbá a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyező anyag tartalmának küszöbértékeit országos jogszabályok tartalmazzák, mely mellett Uniós Irányelvben megfogalmazott elvárások további kötöttséget jelentenek a bebocsátás minőségére vonatkozóan. 30. (1) A település közigazgatási területén a levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol a kritikus levegőterheltségi szinteket kell alkalmazni. Ezeken a területeken csak olyan építmények, technológiák létesíthetők, amelyek légszennyezőanyag kibocsátásából származó levegőterheltségi szintek megfelelnek az ezen határértékekkel szabályozott országos immissziós előírásoknak. (2) A település beépítésre szánt területén a különleges mezőgazdasági üzemi és ipari gazdasági területek kivételével- a környezetet zavaró szag- és bűzkibocsátással járó tevékenységi célú építmény nem létesíthető. (3) Az allergikus megbetegedéseket okozó fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fatelepítés esetén allergiát okozó faj nem alkalmazható. 31. (1) A vonatkozó országos jogszabályok előírásai szerinti csendes övezetek, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek nincsenek Városföld közigazgatási területén. (2) Az egyes zajvédelmi területi funkció övezetekbe sorolt telkeken csak olyan üzemi termelő, szolgáltató, kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá egyéb hangosítást igénylő tevékenységi célú épületek helyezhetők el, melyektől származó zaj terhelési határértékei nem haladják meg a zajtól védendő területeken az országos jogszabály és e rendelet egyes övezeteiben megadott terhelési határértékeket. (3) A Városföldi Kompresszorállomás fokozottan zajos terület övezetei közül az alábbi mértékadó hangnyomásszinttel jellemezhetők érintik a település zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeit: D jelű övezet: nappal: 65>L am>60; éjjel: 55>L am>50 E jelű övezet: nappal: 60>L am>55; éjjel: 50>L am>45 F jelű övezet: nappal: 55>L am>50; éjjel: 45>L am>40 Az egyes övezetek által érintett ingatlanok felsorolását a 6. sz. melléklet tartalmazza (4) A kecskeméti katonai repülőtér zajzóna D jelű övezetében számított mértékadó zajterhelés (L eq,m) értéke: 65 dba>l eq,m>60 dba nappal (06-22 h); 55 dba>l eq,m>50 dba éjjel (22-06 h). 32. (1) A rekultivált települési szilárdhulladék-lerakó telepre hulladék elhelyezése tilos. (2) A település területén keletkező szilárd kommunális hulladék a regionális szilárdhulladék-lerakó telepen helyezhető el. (3) A községi szilárd háztartási hulladékgyűjtést és elhelyezést a beépítésre szánt területek teljes területére ki kell terjeszteni. (4) A hulladékkezelő létesítmények közül a településen hulladékgyűjtő sziget létesíthető. (5) A települési folyékony hulladékot kizárólag települési folyékonyhulladék leürítő helyen lehet elhelyezni. (6) Építési törmelék hulladéklerakó telepen, továbbá kizárólag újrahasznosítás céljából az építőipari vállalkozások meglévő törmelék depóniáin helyezhető el. (7) Állattartó telep csak a keletkező szilárd és folyékony trágya kezelésével, ártalmatlanításával, a környezet veszélyeztetése nélkül létesíthető. (8) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel helyezhető el, a tárolásra a hatályos jogszabályoknak megfelelő helyiség vagy fedett terület létesítendő. (9) Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz tisztítottan sem vezethető élővízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, felhagyott kutakba. (10) Közcsatornába kizárólag kommunális szennyvíz és a vonatkozó hatályos jogszabályok mellékletében foglalt határértékeket nem meghaladó összetételű technológiai szennyvíz kerülhet. Amennyiben a határértékek nem tarthatók, úgy megfelelő előtisztító szükséges. 8

9 10. Veszélyeztetett és védőterületekre vonatkozó előírások 33. (1) Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem (IKR) körül kijelölt veszélyességi övezet a) belső, m-es sugarú zónájában lakó-, üdülő-, szállásépület és tömegtartózkodásra szolgáló helyiség nem létesíthető, munkahelyek, továbbá kereskedelmi és közösségi létesítmények csak a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekkel, b) középső,400 m sugarú zónájában lakó-, üdülő-, szállásépület és tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, továbbá kereskedelmi és közösségi építmények csak a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekkel, c) külső, 420 m sugarú zónájában tömegtartózkodásra szolgáló építmények csak a halálozás társadalmi kockázatának részletes vizsgálatán alapuló egyedi feltételekkel létesíthetők. (2) A gázátadó állomás, a földgázszállító és olajvezetékek védőtávolságán belül csak a vezetékek üzemeltetéséhez szükséges építmények helyezhetők el, erdő nem telepíthető. (3) A szabályozási terven rendszeresen belvízjárta területként lehatárolt területen építmény csak kivételesen, az illetékes vízügyi és katasztrófavédelmi hatóság hozzájárulásával helyezhető el. Szennyvízelhelyezés csak zárt tárolóban lehetséges. (4) Nagyfeszültségű elektromos vezetékek védőtávolságán belül épület nem, építmény csak a vezetékjog tulajdonosának hozzájárulásával helyezhető el. (5) A kecskeméti katonai repülőtér szabályozási terven ábrázolt D jelű zajvédelmi övezetében, valamint a Kecskemét Matkón lévő repülőtér zajvédelmi övezetében lakóépület nem, egyéb építmény csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával létesíthető. (6) A Kecskemét igazgatási területén lévő, Városföld igazgatási területének ÉNY-i részét érintő honvédségi objektum 1200 m sugarú védőtávolságán belül nem létesíthető 9,0 m magasságot meghaladó építmény, építményrész. A védőtávolságon belül bármely építmény csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával helyezhető el. (7) Ha valamely létesítmény megvalósulása légszennyező pontforrás körüli olyan védőterület kijelölésével jár, amely a szomszédos vagy környező ingatlanok használatát vagy beépíthetőségét korlátozza, az építési engedélyezési eljárást megelőzően a szabályozási tervben a védőterületet - az engedélyezõ hatóság jogerős határozatában elõírt korlátozások érvényesítése érdekében- előzetesen át kell vezetni. (8) Ha a légszennyező pontforrás védőterületét a környezetvédelmi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban vagy azt követően jelöli ki, a védőterület TRT-ben történő átvezetéséről a TRT soron következő karbantartási vagy módosítási eljárása során kell gondoskodni. 34. (1) Hígtrágya öntözéssel érintett termőföldek a 0131/18, 0115/3, 0115/5, 0115/8, 087, 089/4, 085/9, 0118, 0121/12, 0124/2, 0126/8 helyrajzi számú területek. A területekre a hígtrágya kijuttatása sávszóró berendezéssel vagy injektorral történhet. (2) A hígtrágya öntözéssel érintett területek telekhatárától számított a) 50 m-es távolságon belül lakóépület, tanya, b) 300 m-es távolságon belül élelmiszeripari üzem nem létesíthető. (3) A hígtrágya öntözéssel érintett területeken a) összefüggő lakóterülettől számított 300 m-en belül, b) meglévő élelmiszer-feldolgozó épület telekhatárától számított 300 m-en belül, c) meglévő tanyától 50 m-en belül, d) országos közút területétől 10 m-en belül hígtrágya kihelyezés tilos. (4) Technológiai szennyvíz kihelyezéssel érintett termőföld a 079/16 helyrajzi számú terület. A telekhatártól számított 50 m-en belül lakóépület nem helyezhető el. (5) Temető telken belüli védőterületén csak hamvak elhelyezésére szolgáló kolumbárium vagy sír létesíthető. A sávot fásított védőterületként kell fenntartani. 35. (1) Szénhidrogén közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei: 9

10 a) A község területén áthaladó nagynyomású szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági övezete a szabályozási terven ábrázolt, egyéb előírás hiányában a csőszéltől számított m, b) 6 bar nagy-középnyomású gázvezeték védősávja a vezeték szélétől 5-5 m, c) 3 bar középnyomású gázvezeték védősávja a vezeték szélétől 4-4 m, d) gáznyomás-szabályzó védőtávolsága10 m. (2) Vízi közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei: a) Az új szennyvízcsatorna hálózatára tervezett zajszigetelt, zárt, szagtalanítóval ellátott kivitel esetén a szennyvízátemelők védőtávolsága lakóépülettől 20 m, mely egyedi eljárásban csökkenthető. (3) Elektromos közműhálózatok és építmények védősáv- és védőterület igényes korlátozási területei: (2) A község közigazgatási területén áthaladó 120 kv feszültségszintű nagyfeszültségű villamos távvezetékek védőtávolsága a szélső, nyugalomban lévő vezetőtől kifelé mérten: m, a vezeték tengelyétől m. (3) középfeszültségű légvezeték védősávja a szélső vezetőtől kifelé 5-5 m, a vezeték tengelyétől 6-6 m.) (4) A szabályozási terven jelölt Cegléd 104., Kecskemét, Nagykőrös 170 elnevezésű szénhidrogén kutatási területek védőterületein belül bármely építmény csak az illetékes bányakapitányság hozzájárulásával helyezhető el. 11. Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások 36. (1) Elõvásárlási jogot kell bejegyezni az önkormányzat javára a.) a lakóterületek fejlesztése érdekében a 418/2 és 422/40 hrsz-ú ingatlanokra, b.) a településszerkezeti jelentõségû helyi utak kialakítása érdekében az út engedélyezése után az építési engedélyben meghatározott telkekre, telekrészekre. (2) Az (1) bekezdés szerinti telkek megosztása esetén az elõvásárlási jog megszûnik azokon a keletkezõ telkeken, amelyeket a megjelölt településrendezési cél nem érint. 37. (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el, mely a jogerős döntéstől számított 4 éven belül végrehajtandó. (2) Közérdekû környezetalakítás céljából a szabályozási terven Ü-Ü- jellel határolt telekrészek, területsávok beültetési kötelezettséggel terheltek. A beültetési kötelezettségû zöldfelületeket többszintû növényzettel kell kialakítani. (3) Beültetési kötelezettséggel érintett építési telken a növénytelepítés megvalósítása a telken történõ építési engedélyhez kötött építés feltétele, amely legkésõbb az építéshez kapcsolódó használatba vétel idõpontjáig végrehajtandó. (4) Közérdekből az építési engedélyköteles változással nem érintett ingatlanokra is elrendelhető beültetési kötelezettség, ekkor a kötelezõ határozat jogerõssé és végrehajthatóvá válásától számított 4 éven belül kell azt teljesíteni. (5) A helyrehozatali és beültetési kötelezettség végrehajtásának mulasztása bírsággal sújtható. 12. Közművekre vonatkozó előírások 38. (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, a hírközlés hálózatait és létesítményeit a szabályozási terven jelölt közterületen, közműterületen vagy közforgalom számára megnyitott, kialakított magánúton kell elhelyezni. 10

11 (2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A középtávon történő közműfejlesztéseket a közterület-szabályozás hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közművek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy fasor, zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet. (3) A beépítésre szánt területeken egyidejűleg készülő, összehangolt tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket, a közlekedési területeket és a fásítást. (4) Utak és egyéb közterületek építésekor, felújításakor a közművek egyidejű megépítéséről vagy egyidejű rekonstrukciójáról úgy kell gondoskodni, hogy valamennyi e rendeletben előírt - közművezeték és műtárgy elférjen. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közművezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerűen el kell végezni. (6) A község már kialakult közművesített területén épület építése, átépítés, csak akkor lehetséges, ha az építmény beköt a meglevő vezetékes közmű és a hírközlési hálózatokba. (7) A község kialakítandó, beépítésre szánt területein csak az övezeti előírásokban meghatározott mértékű közművesítést biztosító közműhálózatok továbbépítésével és a hálózatokra kapcsolódással lehet építeni. (8) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Azoknál a telkeknél, amelyeknél a közvetlen rákötés az érintett közműhálózatra nem biztosítható, a csatlakozáshoz a közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezetéket az ágazati előírások figyelembe vételével, szolgalmi jog igénybevételével kell megépíteni. (9) Új közműbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár vagy tervezett köz- vagy magánút figyelembe vételével létesíthető. 39. (1) A beépítésre szánt területeken építményt elhelyezni csak olyan terepszint meghatározásokkal szabad, amely nem eredményez belvíz-elvezetési kényszert. (2) A keletkező csapadékvíz helyben tartásáról, tárolásáról a tulajdonosoknak telkenként gondoskodni kell. (3) A telken keletkezett csapadékvíz közterületi vízelvezető árokba, csapadékcsatornába nem vezethető. (4) A közterületen keletkező csapadékvizet befogadó hiányában nyílt árkokban kell gyűjteni és szikkasztani, az a telkekre nem vezethető be. (5) Az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 2-2 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1m szélességű sávot kell biztosítani. (6) A karbantartási sáv nem építhető be, legfeljebb olyan építmény helyezhető el rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza. (7) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó, kiemelt szegéllyel építendő parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba, vagy szikkasztható el. 40. (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vízvezeték hálózatról az oltóvíz kivételét táblával jelölt földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani. A tűzcsapokat a védendő épülettől mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. (2) Azokban az építményekben, ahol a szükséges oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, az építmények oltóvíz ellátását a meglevő vezeték keresztmetszetének bővítésével, helyi megoldással kiegészítve, oltóvíztároló építésével kell megoldani. 41. (1) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépüléséig a házi kommunális szennyvizek gyűjtését zárt gyűjtőkben kell megvalósítani. (2) A szennyvízcsatorna hálózattal ellátott területeken a meglévő épületek csatornahálózatra való rákötése kötelező. (3) Ha az újonnan megvalósuló épület csatornázott közterülethez csatlakozik, az csak a közcsatornára való rákötéssel létesíthető. (4) A csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben végleges megoldásként zárt gyűjtők,vízzáróan kialakított medencék, vagy megfelelő közműpótló berendezések kialakítása szükséges 11

12 a) azokon a területeken, ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, b) vagy az elszivárogtatásra igénybeveendő talaj elszivárogtatásra alkalmatlan. (5) A közigazgatási terület egyéb magasan fekvő részein, amelyek nem érintenek védőterületeket és ahol a talajszerkezeti adottságok, a talajvízszint adatok és telekméretek megfelelőek, szikkasztással lehet a szennyvizek elhelyezkedéséről gondoskodni. A szikkasztás feltétele, hogy a szikkasztófelület alsó síkja a maximális talajvízszintnél 1 m-rel magasabban legyen. 42. (1) A beépítésre szánt területeken új közvilágítási és villamosenergia ellátási hálózatot csak lég-, vagy földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. A már beépített területeken a meglevő hálózat rekonstrukciójakor csak légkábel alkalmazható. (2) A villamos kisfeszültségű és közvilágítási légkábeleket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. (3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók. (4) Az elektromos berendezések helyét és telepítési módját a beépítéssel összehangoltan kell meghatározni. Az új elektromos berendezéseket a környezetbe illesztve kell elhelyezni, megközelítését a szolgáltató számára biztosítani kell. (5) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani. 43. (1) A középnyomású hálózatról ellátott tervezett fejlesztési területeken a földgáz nyomását csökkentő szabályozó berendezések telepítését a környezetbe illeszkedve kell megoldani. A tervezett egyedi szabályozókat növényzet takarásában kerítésben, az előkertben vagy az udvaron, ha ez műszakilag nem lehetséges, az épületek alárendelt homlokzatára szerelve kell elhelyezni. (2) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad létesíteni. (3) A telekalakítások következtében magánterületre kerülő gázelosztó vezetéket és tartozékait közterületre vagy közforgalom elől el nem zárt magánútra kell áthelyezni. 44. (1) Új légvezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, amennyiben már létezik villamosenergia ellátási vagy hírközlési hálózat, csak annak oszlopsorán lehet. (2) Ha a térségben meglévő hírközlési bázisállomásokból, önálló antennatornyokból a községben a lefedettség nem biztosítható, a hírközlési bázisállomások, antennatornyok csak előzetes helykijelölési eljárást követően létesíthetők. (3) Új bázisállomás meglevő állomásra telepítendő még abban az esetben is, ha az a tartószerkezet cseréjével jár. (4) Fogyasztói bekötést minden esetben földkábeles kialakítással kell megvalósítani. 45. (1) E rendelet hatálybalépésekor(dátum!!!!) még nem kialakított telken az építési övezeti szabályoknak megfelelő építményt elhelyezni az OTÉK 32. -ban felsorolt építmények kivételével- akkor lehet, ha az OTÉK 33. -ában előírt feltételeken kívül a) csak szabályozási terv szerint kialakított telkeken, abban az esetben, ha a telek közútról vagy közúthoz kapcsolódó magánútról megközelíthető, és a telket érintő közterület kialakítást az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, b) az érintett terület közlekedési területei akadálymentesen kapcsolódnak a települési úthálózathoz, c) az új telket a települési úthálózathoz kapcsoló feltáró út gépjárművel járható, d) a-c) pont szerinti feltáró utak mentén a csapadékvíz-elvezetés nyílt árokkal megvalósult, e) a telek terepszintje oly módon rendezett, amely nem eredményez további belvíz-elvezetési kényszert. (2) Ha a telekméret közterület-szabályozás végrehajtása érdekében vagy következtében csökkent az övezetre meghatározott beépíthető telekméret alá, a telek az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthető, ha a telekszélességi mérték biztosított. 12

13 (3) Kialakult, jellemzően beépült területen az építési telek akkor is beépíthető, ha annak (hatálybalépés dátuma) előtt kialakult mérete kisebb az övezeti előírásokban meghatározott telek méreteinél, de az övezeti előírások egyebekben betartandók. (4) Az építési övezeteken belüli, jellemzően beépült, kialakult területeken az előkert szükségességét és mértékét az utcakép védelme érdekében a már kialakult adottságok és a környezeti illeszkedés alapján kell megállapítani a vonatkozó építési övezeti előírások keretei között. (5) A beépítésre szánt területek telkein - ahol e rendelet másként nem rendelkezik - legalább az OTÉK 25. (1) és (2) bekezdésében meghatározott zöldfelületeket kell biztosítani. (6) Állattartó épület csak mezőgazdasági területeken, különleges mezőgazdasági üzemi területeken, gazdasági területeken, és Lf-1 jelű falusias lakóterületen létesíthető. (7) Állattartó épület létesítésekor magasabb szintű jogszabály hiányában- legalább az 5. számú melléklet szerinti férőhelyeket kell biztosítani. (8) Állattartó épület-ha a népegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok másként nem rendelkeznek- lakóépülettől és munkahelyet tartalmazó épülettől legalább 10 m-re, egészségügyi, oktatási, kulturális, igazgatási intézménytől legalább 50 m-re létesíthető. (9) Állattartó telepek létesítésekor a népegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által megállapított telepítési távolságokat kell betartani. 46. (1) Kialakult területen, ahol e rendelet vagy a szabályozási terv az építési helyet nem rögzíti, ott az építési helyet az illeszkedés szabálya és a tűzvédelmi jogszabályok alapján kell megállapítani. (2) Meglévő épület helye az övezeti előírásoktól függetlenül építési helynek minősül. (3) Kialakult területeken a beépítési mód, az előkert mérete és az építménymagasság tekintetében az illeszkedés szabályait kell alkalmazni. 1,5 m-t meghaladó eltérés a szomszédos épületek legmagasabb pontjai között nem lehetséges (4) Kialakult területen utcavonalon meglévő beépítés esetén új épületek is elhelyezhetők utcavonalon minden építési övezetben. (5) Kialakult területen az oldalkert mérete a tényleges homlokzatmagasságok közül a mértékadó, homlokzatmagasság alapján számítandó: a) Szabadon álló és ikres beépítési mód esetén az oldalkert mérete a mértékadó homlokzatmagasság fele, de minimum 3,0 m, b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén a mértékadó homlokzatmagasság mértéke, de minimum 4 m. II. FEJEZET Részletes övezeti előírások 14. A beépítésre szánt építési övezetek előírásai 47. (1) Falusias lakóterület építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő és tervezett családi házas, kistársasházas és ikerházas beépítésű területek tartoznak. (2) Területén az OTÉK 14..(2) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az Lf jelű falusias lakóterületen a közművesítettség mértéke: részleges (4) Az építési övezetben legfeljebb 2 lakást vagy rendeltetési egységet magába foglaló épületek helyezhetők el a telken belüli gépjármű elhelyezés és rakodóhelyek biztosításának feltételével. (5) Melléképítmények az OTÉK 31. előírásai együttes alkalmazásával- a szükséges védőtávolságok betartásával, a siló, a föld feletti folyadék és gáztároló kivételével és a (6) bekezdés figyelembevételével, építési helyen belül szabadon elhelyezhetők. (6) Több önálló épület építhető. Az alaprendeltetést kiegészítő és azt szolgáló funkciójú gépkocsi és egyéb tároló, mosókonyha, nyárikonyha, állattartó épületek azon az oldalhatáron építhetők, amelyiken az alaprendeltetésnek megfelelő lakóépület áll. 13

14 (7) Állattartó épület csak az Lf-1 gazdálkodó övezetben létesíthető építési helyen belül a lakóépület takarásában e rendelet 45. (7)-(8) előírásainak együttes alkalmazásával. (8) A beépítési mód sarokteleknél, amennyiben a telekméretek azt lehetővé teszik, az előírt beépítési módtól eltérően szabadon álló is lehet. (9) Pince építése csak akkor lehetséges, ha a talajvíz- és belvíz viszonyok azt lehetővé teszik. (10) Az egyes alövezetekre vonatkozó kialakítható telekméreteket, a beépítési módot, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építési jele övezet kialakítható telekterület (m2) kialakítható telekszélesség (m) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) Lf-1 gazdálkodó oldalhatáros 30 5,5 40 Lf szabadon 30 7,5 40 kistársasházas álló Lf-3 ikerházas ikres 30 5,5 40 Lf-4 lakókertes oldalhatáros vagy szabadon álló 30 5,5 40 min. zöldfelület(a telekterület %- ában) 48. (1) Településközpont vegyes terület építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt meglévő településközponti intézmények és tervezett idősek otthona részére kialakított területek tartoznak. (2) Területén az OTÉK 16..(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A Vt jelű településközpont vegyes területen a közművesítettség mértéke: teljes közművesítés (4) Terepszint alatti önálló építmény csak gépkocsitároló funkcióval, építési helyen belül, földtakarással és növényzettel fedve vagy fásított térszíni parkolóval kialakítva létesíthető. (5) Melléképítmények a húsfüstölő, állatól, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyag, föld feletti folyadék és gáztároló kivételével- építési helyen belül az OTÉK 31. előírásai együttes alkalmazásával elhelyezhetők. (6) Az egyes alövezetekre vonatkozó kialakítható telekméreteket, a beépítési módot, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építési jele övezet kialakítható telekterület (m2) kialakítható telekszélesség (m) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) Vt-1 intézményi szabadon álló 50 7,5 20 Vt-2 idősek szabadon álló 45 7,5 25 otthona 49. min. zöldfelület(a telekterület %- ában) (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt, a Dózsa lakóteleptől északra lévő volt major egyes területei, a Dózsa lakótelep és a transzformátor állomás közötti, továbbá az ÁG Központ területén lévő meglévő üzemek és fejlesztési területeik tartoznak. (2) Területén az OTÉK 19.. (2) bekezdéseiében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg, de legalább részleges közművesítés kell legyen. (4) Az új beruházásként megvalósuló építmények elhelyezésekor a rendeltetéstől függő szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni. 14

15 (5) Melléképítmények a szükséges védőtávolságok betartásával építési helyen belül szabadon elhelyezhetők az OTÉK 31. előírásai együttes alkalmazásával. (6) Megengedett építménymagasságba a technológiai berendezés, kémény nem számít bele. (7) Az egyes alövezetekre vonatkozó kialakítható telekméreteket, a beépítési módot, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építési övezet jele kialakítható telekterület (m2) kialakítható telekszélesség (m) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) Gksz szabadon álló 50 7,5 30 Gksz szabadon álló 45 9,0 30 Gksz szabadon álló 50 9, (1) Ipari terület építési övezetbe a szabályozási terven lehatárolt, a transzformátor állomás és közvetlen környezete, a biogáz-üzem és közvetlen környezete, a gázátadó állomás és közvetlen környezete és ezek fejlesztési területei tartoznak. (2) Területén az OTÉK 20.. (2), (4) bekezdéseiében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az ipari területeken a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg, de legalább részleges közművesítés kell legyen. (4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni. (5) Különleges védelmet igénylő üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a tervezett létesítményre nagy környezetterhelést jelentő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott. (6) Környezetére különösen nagy környezetterhelést eredményező üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a.) lakóépület, lakott tanya, b.) a tervezett létesítménytől különleges védelmet igénylő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott. (7) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők. (8) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, de ennek 35 %-án parkolók és bejáró utak létesíthetők. (9) Megengedett oldal- és hátsókert méret a tervezett épület tényleges, az adott telekhatárra néző homlokzat homlokzatmagasságának, de legalább 6,0 m (10) Az építési vonal kialakult, vagy új építés esetén az utcai telekhatártól számított 10 m előkerttel. (11) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható telekterületeket, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építé si öve zet jele kialakítható telekterület (m2) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) zöldfelület (a telekterület %- ában) Gipe szabadon álló 45 9,0* 25 Gipe szabadon álló 50 9,0* 25 Gipe szabadon álló 50 9,0* 25 *A technológiai berendezések az építménymagasságba nem számítandók be (siló, kémény, szellőzőkürtő, stb.) min. zöldfelület(a telekterület %-ában) 15

16 51. (1) A K-Sp jelű különleges sportolási, szabadidős területen sportolási, rekreációs, szabadidős, turisztikai célú építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. (2) A K-Sp jelű területen a közművesítettség mértéke a létesítendő épület rendeltetésétől függően egyedileg határozandó meg, de az legalább részleges kell legyen. (3) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők. (4) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, rendezett zöldfelületként kell kialakítani, de ennek melynek 35 %-án parkolók és bejáró utak létesíthetők. (5) Megengedett oldal- és hátsókert méret a tervezett épület tényleges, az adott telekhatárra néző homlokzatának homlokzatmagassága, de legalább 6,0 m. (6) Az építési vonal kialakult, vagy a környezeti illeszkedés alapján állapítandó meg. (7) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható telekterületeket, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építé si öve zet jele kialakítható telekterület (m2) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) zöldfelület (a telekterület %- ában) K-Sp K szabadon álló 10 5,5 40 (8) A K-Sp jelű területen a telek zöldfelületét egybefüggő többszintes növényzettel betelepített rendezett zöldfelületként kell kialakítani. 52. (1) A K-Üz jelű különleges üzemanyagtöltő területen üzemanyagtöltő állomás, ennek melléképítményei, továbbá a hozzá kapcsolódó kereskedelmi és vendéglátó létesítmények helyezhetők el. (2) A Kü-Üz jelű területen a közművesítettség mértéke részleges. (3) Az építési vonal kialakult, vagy a környezeti illeszkedés alapján állapítandó meg. (4) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható telekterületeket, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építé si öve zet jele kialakítható telekterület (m2) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) K-Üz 3000, K szabadon álló 30 5, zöldfelület (a telekterület %- ában) (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület a környezetét zavaró hatású mezőgazdasági üzemi, termékfeldolgozó, állattartó és egyéb raktározási építmények elhelyezésére szolgál. (2) A K-Mü jelű területen a nagy létszámú állattartó telepek kivételével - önállóan elhelyezhető a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakóépület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és irodaépület. (3) A K-Mü jelű területen a közművesítettség mértéke a rendeltetéstől függően egyedileg határozandó meg. (4) A szükséges védőterületekről minden esetben a telken belül kell gondoskodni. (5) Különleges védelmet igénylő üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül a tervezett létesítményre nagy környezetterhelést jelentő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott. (6) Környezetére különösen nagy környezetterhelést eredményező üzemi épület csak akkor létesíthető, ha hatásterületén belül c.) lakóépület, lakott tanya, 16

17 d.) a tervezett létesítménytől különleges védelmet igénylő jogerős és érvényes engedélyekkel üzemelő építmény nincs, vagy meglévő ilyen építmény funkcióváltásáról, megszüntetéséről a tervezett létesítmény beruházója gondoskodott. (7) Melléképítmények a védőtávolságok betartásával szabadon elhelyezhetők. (8) A telekhatár és az építési helyen kívüli területet többszintes növényzettel kell betelepíteni, de ennek 35 %- án parkolók és bejáró utak létesíthetők. (9) Megengedett oldal- és hátsókert méret a tervezett épület tényleges, az adott telekhatárra néző homlokzatmagasság mértéke, de legalább 6,0 m. (10) Az építési vonal kialakult, vagy új építés esetén az utcai telekhatártól számított 10 m előkerttel. (11) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható telekterületeket, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építé si öve zet jele kialakítható telekterület (m2) beépítési mód beépítettség (%) építménymagasság (m) zöldfelület (a telekterület %- ában) K-Mü szabadon álló 40 9,0* 40 K-Mü szabadon álló 40 9,0* 40 *A technológiai berendezések az építménymagasságba nem számítandók be (siló, kémény, szellőzőkürtő, gabonaszárító, stb.) 54. (1) A K-Hon jelű különleges honvédelmi terület a honvédség által kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magában. (2) A K-Hon jelű területen a közművesítettség mértéke egyedileg határozandó meg. (3) Az egyes övezetekre vonatkozó beépítési módot, a kialakítható telekterületeket, a beépítettség mértékét, a építménymagasságot, a zöldfelületi mértéket az alábbi táblázatból kell megállapítani. Építé si öve zet jele kialakítható telekterület (m2) beépítési mód beépítettség (%) építménymagass ág (m) K-Hon K szabadon álló 40 9,0* 40 *A technológiai berendezések az építménymagasságba nem számítandók be 15. A beépítésre nem szánt övezetek előírásai zöldfelület (a telekterület %- ában) (1) A közlekedési és közmûterületen az OTÉK 26. (1) és (3) bekezdéseiben foglaltak érvényesítendõk. 55. (2) A Köu- n jelû közúti közlekedési és közmûterület elhelyezésére a szabályozási terv ábrázolásának megfelelõen a következõ szélességû építési terület biztosítandó: a) Az új Köu- n terület szélességi méretezett értéke megmutatja, hogy a telektömbök kialakításakor milyen minimális közlekedési és közmûsávot kell biztosítani. b) A meglévõ közterülethatár és a szabályozási vonal közötti távolság méretezése megmutatja, hogy a már beépített területeken a közlekedés és közmûellátás fejlesztésére milyen szélességû sávot kell közterületként kialakítani. c) A mindkét oldalon szélesítendõ közterület méretezett új szélességi méretét a kétoldali teleksáv lehetőleg azonos szélességû sávjának közterületként való kialakításával kell biztosítani. d) Amely területre a szabályozási terv nem ír elõ méretezett szélességi értéket, ott a meglévõ közlekedési és közmû területsáv szélessége nem csökkenthetõ. (3) A Köu közúti közlekedési és közmûterület alövezetei: 17

18 a) Köu-1, M5 jelű Budapest Röszke autópálya, gyorsforgalmi út b) Köu-2, 5. számú, Budapest Szeged Röszke elsőrendű főút, országos közút c) Köu-3, j. bekötőút, országos mellékút, d) Köu-4, települési gyűjtő utak, e) Köu-5, egyéb kiszolgáló utak (4) A (2) bekezdésben szereplõ közterület-szélesítéssel érintett teleksávon a) meglévõ építményekben építési engedélyköteles beavatkozás csak a késõbbi kártalanítási igény kizárásával végezhetõ, b) új építmény csak a jelen rendelet szabályai szerint, c) kerítés csak a szabályozási vonalon, d) új közmûbekötés a szabályozási vonal, mint közterületi telekhatár figyelembe vételével létesíthető. (5) A közlekedési és közmûterületen belül az arra mûszakilag alkalmas helyeken parkolók létesíthetõk. (6) Bármely ingatlan előtt az építés által érintett közlekedési terület járdaburkolatát és csatlakozó zöldfelületeit a szomszédos ingatlanok előtti csatlakozó közterület terepszintjével azonos szintben kell kialakítani. (7) A Kök jelû vasúti közlekedési területek a rendeltetéssel összefüggõ területhasználat befogadására, a vasút építményeinek, szolgálati lakásainak elhelyezésére szolgálnak. A vasúti üzemi létesítmények építménymagassága a technológiához szükséges mérték szerint, az egyéb kiszolgáló épületeké a környezetbe illeszkedõ módon létesíthetők. 56. (1) A zöldterületek állandó növényzettel fedett közterületek, amelyek a) Zkk jelű általános közkert és b) Zkt jelű fásított közterület övezetekre tagolódnak. (2) Zöldterületen elhelyezhetők a) a gyalogos közlekedést, célforgalmú gépjármű megközelítést, parkolást biztosító burkolat, b) pihenést és testedzést szolgáló építmények, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, c) vendéglátó épület legfeljebb a terület 1 %-áig, d) a terület fenntartásához szükséges épület, e) telekalakítást nem igénylő közmű műtárgyak. (3) Közmű és egyéb építmények elhelyezésénél be kell tartani a létesítmény érvényben lévő fákra vonatkozó védőtávolságait. A meglévő növényállományt adottságként kell kezelni. (4) A építménymagasság 3,5 m. (5) A Zkk jelű általános közkert övezet az általános szintű zöldterületi ellátás területe, ahol az OTÉK 27. -ában foglaltakat kell alkalmazni. (6) A Zkt jelű fásított közterület övezet egy-egy lakótömb, lakóterületi egység közösségi zöldfelülete vagy közlekedési nyomvonalakat kísérő fásítás területe. Az övezetben nem helyezhető el a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti építmény. 57. (1) Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó, továbbá erdősítés, jövőbeni erdőtelepítés céljára kijelölt, a szabályozási tervben lehatárolt terület. (2) Az övezet az erdő rendeltetése szerint az alábbi alövezetekre tagolódik: a) Eg jelű gazdasági erdő övezet, b) Ev jelű védőerdő övezet, (3) Az övezetek területén az OTÉK 28. (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint lehet építményt elhelyezni. (4) Az övezetben csak áttört kerítés létesíthető. (5) Az erdő övezetekben e rendelet hatálybalépése előtt (dátum!!) igazoltan meglévő tanyák a meglévő beépítettséggel felújíthatók, tetőterük beépíthető. 58. (1) Mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. -ában foglaltak érvényesítendők e rendelet szerinti kiegészítésekkel. 18

19 (2) A mezőgazdasági övezetekben e rendelet hatálybalépése előtt (dátum!!) igazoltan meglévő tanyák a meglévő beépítés mértékéig felújíthatók, tetőterük beépíthető. 59. (1) A mezőgazdasági övezetekben szabadon állóan, legfeljebb 5 m építménymagasságú - igazolt technológia esetén ennél magasabb, de legfeljebb 7,5 m építménymagasságú egylégterű csarnok - épület helyezhető el. (2) Az épületek jellemzõ tömege és homlokzati kialakítása tájba illõ, szimmetrikus fok hajlású nyeregtetõs legyen. (3) Az M5 jelű autópálya tengelyétől kelet felé mért 200 m-es sáv nem beépíthető telekrészként tartandó fenn a nagysebességű vasút területbiztosítása érdekében. A területsávon csak a jövőben rendeltetést nem akadályozó építmények helyezhetők el, de épület nem építhető. (4) Az épületek hagyományos (tégla, fa vályog, cserép, stb.) anyagból épülhetnek, tetõfedésként hullámpala nem alkalmazható. (5) A gazdasági épületek, csarnoképületek tetőhajlásszöge és anyaghasználata a technológiai igények függvényében a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de hullámpala fedés ezeken az épületeken sem alkalmazható. (6) A telkeknek meglévő út esetén legalább 4 m széles útról kell megközelíthetőknek lenni. (7) Mezőgazdasági övezetben meglévő vagy tervezett út tengelyétől legalább 6 m-re helyezhető el kerítés, közműpótló berendezés, közmű bekötés műtárgyai. Épület meglévő vagy tervezett út tengelyétől legkevesebb 11 m-re helyezhető el. (8) Meglévő épület bővítése a telek bármely részén lehetséges. (9) Mezőgazdasági területen telekhatártól számítva legalább 5 m-re helyezhető el épület, de 5 m-nél magasabb építményt a telekhatártól legalább annyira kell elhelyezni, amennyi az építmény magassága. 60. (1) Mezőgazdasági övezetben legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés az épülettel beépített tanya körül létesíthető. A művelésbe vont területeket kizárólag a vagyon- és vadvédelem érdekében, legfeljebb lábazat nélküli drótfonattal lehet keríteni. (2) Birtokközpont a Mák jelű övezetek területét, továbbá autópálya, országos fő- és mellékutak 200 m-es körzetét kivéve kialakítható, ha megközelítése legalább 10 m szabályozási szélességű útról biztosítható. 61. (1) Az általános mezőgazdasági övezet (betűjele: Má) övezetekben az a) osztással kialakítható telek nagysága (min.): 3000 m 2, d) kialakítható telek szélessége (min.): 30 m. (2) Az övezetben lakóépület e rendelet a szerint létesíthető. 62. (1) A mezőgazdasági általános korlátozott használatú övezet (betűjele: Mák) a mezőgazdasági terület természetvédelmi oltalom céljából a szabályozási terven külön övezethatár nélkül, természeti területként lehatárolt beépítési korlátozással érintett övezete. (2) Telekalakítás e rendelet 61. (1) bekezdése szerint lehetséges. (3) Az övezetben új épület nem helyezhető el, meglévő tanya, lakóépület felújítható, tetőtere beépíthető. 63. (1) A vízgazdálkodási övezetbe az OTÉK 30. (1) szerinti területek tartoznak. (2) Területén építményt elhelyezni az OTÉK 30. (2) bekezdés szerint lehet. (3) V-1 jelű övezetbe tartoznak a) a Csukáséri-főcsatorna, b) és a Félegyházi vízfolyás megnevezésű állami tulajdonú csatornák (főművek). (4) V-2 jelű övezetbe tartoznak a) aterjéki csatorna, b) a Városföldi I. csatorna, 19

20 c) és a Reptér II. csatorna megnevezésű egyéb tulajdonú, társulati kezelésű művek. (5) V-3 jelű övezetbe tartoznak a vízbázisok területei (6) A V-1 jelű övezetben, a csatorna partélétől számított 6,0 m, a V-2 jelű övezetben a csatornák partélétől számított 3,0 m széles terület parti sávnak minősül, melyet fenntartási célokra szabadon kell tartani. (7) V-ü jelû vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodási célú beépített üzemi területek, melyeken a külön jogszabályok együttes alkalmazásával épület úgy helyezhető el, hogy a) a beépítés módja: szabadon álló, b) a beépítettség: 5 %, c) a építménymagasság: a környező telkek kialakult építménymagassága + 1,5 m, melynek számításakor a technológiai berendezések figyelmen kívül hagyhatók. 64. (1) A szabályozási terven lehatárolt természetközeli területek az OTÉK 30/A. (1) bekezdése szerinti területek. (2) A területen építmények a külön jogszabályok szerint és az OTÉK 30/A. (2) bekezdése szerint helyezhetők el. 65. A Kb-T jelű különleges beépítésre nem szánt temető területe csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. a.) A kialakítható telekterület m2 b.) Épület az OTÉK 30/B szakaszában foglalt maximális telekbeépítettségig helyezhető el. c.) Épület a telekhatártól számított 5 m-en belül nem, egyébként szabadon állóan, legfeljebb 5,5 m építménymagassággal helyezhető el. Az építménymagasság számításakor a kémény és egyéb technológiai berendezés figyelmen kívül hagyható. d.) A temetõben a sírjelek talapzatának magassága nem haladhatja meg a 30cm-t. e.) Úrnasírhelyek legfeljebb 2,0 m magas falkerítésben is kialakíthatók. 66. A Kb-Sp jelű különleges beépítésre nem szánt sportolási, szabadidős területen sportpályák, golfpályák és ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmények helyezhetők el. a.) A kialakítható telekterület 5000 m2 b.) Épület az OTÉK 30/B szakaszában foglalt maximális telekbeépítettségig helyezhető el. c.) Épület a telekhatártól számított 5 m-en belül nem, egyébként szabadon állóan, legfeljebb 5,5 m építménymagassággal helyezhető el. Az építménymagasság számításakor a kémény és egyéb technológiai berendezés figyelmen kívül hagyható. d.) A területre vonatkozó zaj-határértékek a lakóterületre vonatkozókkal megegyezőek. III. Fejezet Záró rendelkezések 67. (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított elsőfokú hatósági ügyekben kell alkalmazni. (3) A folyamatban lévő ügyek elbírálása során e rendelet előírásait a kérelmezővel egyeztetve akkor lehet alkalmazni, ha nincs ellenérdekű fél, továbbá szomszédjogot és közérdeket nem sért. (4) E rendelet hatályba lépését követő 90 napon belül a hatályos önkormányzati rendeletek és e rendelet összhangját meg kell teremteni. (5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Városföld Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2002.(X.9.) számú rendelete a helyi építési szabályokról hatályát veszti. Városföld,