NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA SOPRON 2015 HATÁLYOS: VII. 22-TŐL

2 1. Bevezetı A számvitelrıl szóló évi C. törvény, valamint az államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet Egyetemünknek, mint központi költségvetési szervnek kötelezı jelleggel Számviteli politika címen szabályzat készítését írja elı. A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat az elıírásokat, eljárásokat, módszereket, szabályokat, melyek biztosítják intézményünk sajátosságainak, szakmai feladatainak leginkább megfelelı számviteli rendszer mőködését, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó éves költségvetési beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejőleg a vezetıi döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. A számvitelt úgy kell kialakítani, illetve olyan eszköznek kell tekinteni a különbözı szintő vezetık kezében, mely lehetıvé teszi az intézmény tevékenységének, illetve eredményességének mérését és a kapott információk alapján a megalapozott döntéshozatalt. A Nyugat-magyarországi Egyetem az Emberi Erıforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelete alatt álló, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) elszámolási körébe tartozó, gazdasági szervezettel rendelkezı központi költségvetési szerv. Vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeirıl, a kettıs könyvvitel rendszerében költségvetési valamint pénzügyi számvitelt vezet. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási elıirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés fejezetébıl kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelı, folyamatos zárt rendszerő, áttekinthetı nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelı, folyamatos, zárt rendszerő, áttekinthetı nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A nyilvántartások magyar nyelven, magyar pénznemben vezeti, melyet a naptári év végével lezár. 2. Az Egyetem bemutatása (1) Az Egyetem tevékenységének kormányzati funkció, szakfeladatrendi és KSH besorolása Kormányzati funkció szerint besorolást az 1. számú függelék tartalmazza. Szakágazat száma: Jellemzı szakfeladat: Megnevezés: egyetemi oktatás Adóigazgatási azonosító szám: Közösségi adószám: HU ÁHT egyedi azonosító: OKM azonosítója: FI21120 Törzsszám (Pir-szám): Fejezet/Cím: XX/02 Statisztikai számjel: (2) Az Egyetem közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az Alapító Okiratban meghatározott kormányzati funkciók alapján látja el. Az Egyetem feladatait kizárólag alaptevékenység keretében látja el, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Alaptevékenység az Alapító Okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a szakmai alapfeladatai ellátását elısegítı más, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. 2

3 (3) A pénzforgalom lebonyolítására szolgáló hitelszámlák kimutatása a 2. függelékben található. 3. Számviteli politikát meghatározó jogszabályok 1. A számvitelrıl szóló évi C. törvény (Szt.) 2. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (Áht.) 3. Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. ( XII.30.) Kormányrendelet (Ámr.) 4. Az államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. ( I.11.) Kormányrendelet (Áhsz.) 5. 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó elıirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjérıl /2003. (XII.17.) Kormányrendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól 7. A nemzeti felsıoktatásról szóló évi CCIV. törvény (Nftv.) 4. Számviteli alapelvek érvényesülése Jelen Számviteli Politikában elsısorban az Sztv-ben meghatározott számviteli alapelveket kell alapul venni, figyelembe véve az Áhsz-ben meghatározott eltéréseket is. (1) Valódiság elve: mely a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplı tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük az Sztv.-ben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (2) Világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót az Áhsz.-nek megfelelıen rendezett formában kell elkészíteni. A fıkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetıen kell kapcsolódnia. Ehhez az alapelvhez a bizonylatokkal kapcsolatos szabályozás kapcsolódik. (3) Folytonosság elvének: érvényesülésénél a naptári év nyitó mérlegében szereplı adatoknak meg kell egyezniük az elızı évi zárómérleg megfelelı adataival. Az egyezıséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell, azaz az egymást követı években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Sztv.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. (4) A tartalom elsıdlegessége a formával szemben: elve úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelıen kell bemutatni, elszámolni. Elsıdleges szempont az adatok tartalmi követelményének megismerése, függetlenül a formai megjelenéstıl, a kötelezı információ igény betartása mellett. (5) Lényegesség elve: a költségvetési beszámoló kiegészítı mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a megbízható és valós összkép kialakítását. (6) Bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben a Szt-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. 3

4 (7) Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politikában megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell, ha csak jogszabály másként nem rendelkezik, nem célszerő évente a számviteli politikát új alapokra helyezni. (8) A vállalkozás folytatásának elve: oly módon érvényesül, hogy a beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az, biztos alapot adjon a jövıbeni tervezéshez. (9) A teljesség elve: úgy érvényesül, hogy a tárgy évben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a pénzügyi számvitelben kell kimutatni. A költségvetési fıkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen elv teljesülését a pénzforgalmi szemlélető nyilvántartás és a naptári évre készülı költségvetés biztosítja. (10) Óvatosság elve: azt jelenti, hogy a pénzügyi számvitelben nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereséges vagy veszteséges. Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. (11) Összemérés elve: a pénzügyi számvitelben az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési szerveknél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. (12) Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A költségvetési szervek esetében az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. (13) Idıbeli elhatárolás elve: a költségvetési számvitelben nem alkalmazható. A pénzügyi számvitelben az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több költségvetési évet is érintenek, az adott idıszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. (14) Költség-haszon összevetés elve: nem alkalmazható azon információk elıállításának tekintetében, amelynek elıállítását, szolgáltatását jogszabály írja elı. 5. Könyvvezetés rendszerének kialakítása (1) Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelbıl és a pénzügyi számvitelbıl áll. (2) Költségvetési számvitel a bevételi és kiadási elıirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés fejezetébıl kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelı, folyamatos, 4

5 zárt rendszerő, áttekinthetı nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. (3) A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelı, folyamatos, zárt rendszerő, áttekinthetı nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. (4) A könyvvezetés rendszerének kialakításánál figyelembe vett követelmények: - a gazdasági eseményeket mind a két számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell - biztosítsa a felügyeleti szerv részére készítendı beszámoló jelentés elkészíthetıségét. - elégítse ki a belsı vezetıi szintő információs igényeket. Általános szabály, hogy minden gazdasági eseményrıl, mőveletrıl, amely az eszközök, illetve a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerően kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (5) A bizonylatok feldolgozási rendje a következı. - a gazdasági események adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejőleg, elıirányzat-felhasználási keretszámla vagy más bankszámla forgalomnál a Kincstár illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. - a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítı bizonylat (feladás) adatait az esemény megtörténte után, legkésıbb a tárgynegyedévet követı hónap 10. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. (6) Az intézmény gazdasági eseményeit a számlarendben meghatározott fıkönyvi számlákon rögzíti. A fıkönyvi rendszerhez kapcsolódó analitika több célt szolgál: - biztosítja a beszámoló részét képezı költségvetési jelentés elkészítését Egyetemi szinten - adatokat szolgáltat a kiadások és bevételek elıirányzat és teljesítési adatainak további részletezésével, a költségvetés funkcionális vizsgálatához - biztosítja az egyes szervezeti egységek, témák adott idıpontig történı keret felhasználási adatainak legyőjtését. (7) Analitikus nyilvántartások rendszere: év január 1-jétıl a Nyugat-magyarországi Egyetem egységes gazdasági informatikai integrált rendszert mőködtet, amely a fıkönyvi könyveléssel párhuzamosan analitikus nyilvántartást is vezet. 6. Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok (1) A költségvetés tervezése a következı munkaszakaszokat foglalja magába: a költségvetési törvény elfogadását követıen az Egyetem kiemelt elıirányzatait az irányító szerv kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg, melyet legkésıbb a költségvetési év január 15-ig kell elkészíteni; a kiemelt elıirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezésérıl elemi költségvetés készül, továbbá a felügyeleti szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges keretszámokat, szempontokat. (2) Az elemi költségvetés tartalmazza: - a kiadásokat és bevételeket részletes elıirányzatonként - a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését - a személyi juttatások és létszám összetételét 5

6 - a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat - a kiadási és bevételi elıirányzatot megalapozó indoklást (számításokat) (3) A bevételi és kiadási elıirányzatok fı összegének meg kell egyeznie. (4) Elkészítési határidejét a felügyeleti szerv határozza meg. (5) Az intézményünk felügyeleti szerve az elkészített elemi költségvetést a költségvetési dokumentáció visszaküldésével hagyja jóvá. 7. A költségvetési elıirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok (1) Az irányító szerv hatáskörébe tartozó elıirányzat-módosításokat az Áht. határozza meg. (2) Az Egyetem költségvetése kiemelt elıirányzatai és a kiemelt elıirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre. - Az átcsoportosítás során az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatai elıirányzatai csak az irányító szerv engedélyével növelhetık. - Saját hatáskörben a kiadási elıirányzatok az egységes rovatrend B1. Mőködési célú támogatás ÁHT-n belülrıl, B2 Felhalmozási célú támogatások ÁHT-n belülrıl, B6 Mőködési célú átvett pénzeszközök és B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi elıirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetık, ha a bevételi elıirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi elıirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe véve. - A bevételi és kiadási elıirányzat a költségvetési évet megelızı év elıirányzat-maradvány összegével a jogszabályban meghatározott esetben és módon megnövelheti. - A költségvetési bevételek tervezettıl történı elmaradása esetén a bevételi elıirányzatokat csökkenteni kell. Az Egyetem a saját hatáskörében végrehajtott elıirányzat-módosításról minden egyes módosításról külön-külön tájékoztatja a Magyar Államkincstárt. Az őrlapot a Kincstárhoz elektronikus formában kell benyújtani. (3) Az Egyetem a tervezettet meghaladó többletbevételét az irányító szerv elızetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelı összegő, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott elıirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetést illeti. 8. Éves költségvetési beszámoló, negyedéves mérlegjelentés és havi költségvetési jelentés (1) Az elemi költségvetésrıl és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. (2) Éves költségvetési beszámolót a költségvetési év kezdetétıl a mérleg fordulónapjáig terjedı idıtartamra kell készíteni. A mérleg fordulónapja a költségvetési év utolsó napja. a beszámolót a tárgyévet követı év február 28-ig kell megküldeni az irányító szerv részére. 6

7 Éves költségvetési beszámoló részei: - a költségvetés végrehajtásának ellenırzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító: a. költségvetési jelentés, az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított elıirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az elıirányzatok teljesítését, és teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását tartalmazza. b. maradvány kimutatás, (az Áhsz. 3. sz. melléklet szerinti formában) az alaptevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt terhelı befizetési kötelezettséget. c. adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselık összetételérıl. - a vagyoni helyzet és az eredményszemlélető bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítı információinak elıkészítését biztosító a. mérleg, b. eredmény kimutatás (az Áhsz. 6. sz. melléklet szerint, a mérleg szerinti eredmény a szokásos eredménybıl és a rendkívüli eredménybıl áll), c. költségekrıl és megtérült költségekrıl szóló kimutatás, (az Áhsz 7. sz. melléklet szerinti formátumban szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemlélető bevételei, az egyéb mőködési célú támogatások eredményszemlélető bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemlélető bevételei bemutatását ), d. kiegészítı melléklet tartalmazza. (3) Az idıközi mérlegjelentést a tárgy negyedévet követı hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan mérlegjelentést, gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követı negyven napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezıen kell megküldeni. A mérleget az Áhsz. 5. sz. melléklete szerint kell elkészíteni. (4) Idıközi költségvetési jelentést kell havonta készíteni, melyben be kell mutatni az egységes rovatrendnek megfelelıen az eredeti és a módosított erıirányzat, valamint azok pénzforgalmi teljesítését, valamint a követelések, a kötelezettségvállalások és a saját nyilvántartás teljesítés adatainak rovatonkénti összegeivel. A Kincstár általi közzétételt követı 15. napon meg kell küldeni a Kincstárnak. 9. Szöveges beszámoló (1) Az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának alapvetı tartalmi követelménye, hogy a. ismertetni kell azokat a tényezıket, amelyek befolyásolták a tárgyidıszakban ellátott alaptevékenységet, az elıirányzatok tervezettıl eltérı felhasználását, b. be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismeretesek, és pénzügyileg nem kerültek rendezésre. 7

8 c. indokolni kell a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezıket, d. értékelni kell a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok, a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulását, e. indokolni kell az elıirányzatok teljesítését befolyásoló tényezıket, f. részletesen be kell mutatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az Intézmény részesedéssel rendelkezik, g. be kell mutatni a számviteli politika módosításából eredı változásokat, h. az állami felsıoktatási intézménynek be kell mutatni a könyvviteli mérlegében szereplı vagyonából a nemzeti felsıoktatásról szóló törvény (Nftv.) szerint rendelkezésre bocsátott vagyon és kötelezettségvállalási tervét. (2) A szöveges értékelés további tartalmi és formai követelményeit a felettes szerv határozza meg, amit az Intézmény a lényegesnek tartott egyéb információkkal, jövıbeni tendenciákkal egészít ki. A szöveges beszámoló a szakmai feladatellátás értékelése az oktatási rektorhelyettes feladata. Mérlegtételek értékelése 10. Mérlegtételek értékelésének általános szabályai (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését. (2) A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök illetve források értékelésénél minden olyan változás hatását be kell mutatni (értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést illetve annak visszaírását), amely a mérleg fordulónapján meglévı eszközöket érinti és a mérlegkészítés idıpontjáig ismertté vált. (3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani a mérleg fordulónapjával. A. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök (1) A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével, a részesedéseket bekerülési értéken kell kimutatni. (2) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja az alábbiak szerint: a) A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethetı eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét is. b) A mérlegben a beruházások között kell kimutatni az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási 8

9 számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételárát, a pénzügyi számvitelben elszámolt költségeit, és a tárgyi eszközök bıvítését, rendeltetésének megváltozatását, átalakítását, élettartamának, teljesítıképességének közvetlen növelését eredményezı tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerő használatbavételig. c) A mérlegben felújítások között kell kimutatni az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül, a mérlegben szereplı és a mérlegben nem szerepeltethetı tárgyi eszközökön végzett a Szt. szerinti tevékenységek költségeit. d) A mérlegben a beruházások, felújítások között kell kimutatni a saját elıállítású tárgyi eszközöknek és a tárgyi eszközökön a saját kivitelezésben végzett tevékenységeknek a Szt.. alapján megállapított közvetlen önköltségét is. e) A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. f) A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjenek el. (3) Az befektetett eszközök bekerülési értéke a) A bekerülési érték részét képezı tételeket Sztv.-ben felsorolt tételek, azzal az eltéréssel, hogy a bekerülési érték az általános forgalmi adót nem tartalmazza - az üzembe helyezés idıpontjáig rendelkezésre álló számlák, számlát helyettesítı okiratok alapján kell megállapítani. Amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a megfelelı bizonylat nem áll rendelkezésre, a fizetendı összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok, (szerzıdés, piaci információ, jogszabályi elıírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott értéket akkor kell módosítani, ha tényleges bekerülési érték összege az adott eszköz értékét jelentısen módosítja. Akkor kell a különbözet összegét jelentısnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. b) A vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követıen a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevınek nyilvántartásba kell vennie. c) Importbeszerzés esetén, a külföldi pénzértékre szóló bekerülési érték forintértékénekre történı meghatározásakor, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. d) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tıkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor kell meghatározni az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy a K66. Meglévı részesedések növeléséhez 9

10 kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizeti kötelezettségként nyilvántartott összeggel. (4) A befektetett eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása Állománynövekedés esetén a más gazdálkodótól, egyéb személytıl, szervezettıl vásárolt, beszerzett vagy egyéb más módon származó, saját elıállítás következtében történı eszköz bıvítés eredményeképpen bekövetkezı állománynövekedést követıen az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés dokumentuma az un. Állományba vételi bizonylat, mely tartalmazza: - iktatószámot, - üzembe helyezendı eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, - üzemeltetı megnevezését, címét, - eszközzel üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, - üzembe helyezés idıpontját, - az eszköz aktvált értékét, - terve szerinti értékcsökkenés számításának kezdı idıpontját, leírási kulcsát, - az üzembe helyezetésért felelıs személy megnevezését, - szakfeladat számát, megnevezését. (5) A befektetett eszközök besorolása Kisértékő befektetett eszközként kell kimutatni az általános forgalmi adót nem tartalmazó 200 E Ft bekerülési érték alatti eszközöket. (6) Befektetett eszközök értékcsökkenése Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az értékcsökkenés elszámolásának idıpontja minden negyedév vége az alábbiak eszközcsoportokban: - vagyonértékő jog 16 % - szellemi termék 33 % - épülethez kapcsolódó vagyonértékő jog 2 % - számítástechnikai eszközök 33 % - egyéb gépek berendezések, felszerelések 14,5 % - jármővek 20 % - kisértékő tárgyi eszközök 100 % Nem számolható el értékcsökkenés a földterülete, telek, üzembe nem helyezett beruházásoknál, a képzımővészeti alkotásoknál, mőemléki védettségő épületnél. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható illetve használhatatlan, a vagyonértékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı. A január 1-jét követıen a 25 M Ft feletti bekerülési érték feletti gépek berendezések, felszerelések, jármőveknél 10 %, ingatlanok esetében értékhatártól függetlenül 10 % maradványértéket kell meghatározni. 10

11 B. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök (1) A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és értékpapírokat. A mérlegben a vásárolt készleteket, a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek, a befejezetlen termelést, fékész termékeket, késztermékeket, növendék-, hívó és egyéb állatokat bekerülési értékén kell kimutatni. A készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket (anyagok, áruk), az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, fékész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hívó és egyéb állatokat. Az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat. C. Pénzeszközök (2) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú a mérleg fordulónapját követı költségvetési éven túl lejáró betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá az idegen pénzeszközöket. Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit. (3) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait. (4) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatni a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani. D. Követelések (5) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték (el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem került leírásra). A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni. A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követıen esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt elıirányzatai és finanszírozási bevétlek szerinti bontásban kell kimutatni. E. Sajátos eszköz oldali elszámolások (6) A követelések között adott elılegként kerül kimutatásra a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának elılegként megfizetett általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelılegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különbözı elılegeket. 11

12 F. Aktív idıbeli elhatárolások (7) A mérlegben az aktív idıbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemlélető bevételek aktív idıbeli lehatárolását, a költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. A mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni az alábbiak szerint: A mérlegben az eredményszemlélető bevételek aktív idıbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemlélető bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolhatók el. A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el. G. Saját tıke (8) A mérlegben a saját tıkén belül kell kimutatni a nemzeti vagyon induláskori értékeként az alapításkor tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adott eszközök értékét. Ez a mérlegsor csak átalakuláskor vagy jogutód nélküli megszőntetéskor változhat. nemzeti vagyon változásait, egyéb eszközök induláskori értékét, felhalmozott eredményt, a mérlegsoron negatív elıjel is szerepelhet. eszközök értékhelyesbítésének forrását, mérleg szerinti eredményt. H. Kötelezettségek (9) A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségek kell kimutatni mindaddig, amíg azok pénzügyileg nem kerültek kiegyenlítésre, nem kerültek elengedésre vagy egyéb módon nem került rendezésre. A kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követıen esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt elıirányzati és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérlegben a kötelezettségek között kell kimutatni: - a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevıktıl kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó kapott elılegeket, - a költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyezı évben bármely okból történı visszatérítését a bevételek és a bevételekhez kapcsolód követeléseket, - az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket. I. Sajátos forrás oldali elszámolások (10) Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat és az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat, a vagyonkezelésbe vett immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget. 12

13 Az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolások között az idegen pénzeszközök pénzforgalmát kell elszámolni. J. Passzív idıbeli elhatárolások (11) A mérlegben a passzív idıbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemlélető bevételek passzív idıbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolását és a halasztott eredményszemlélető bevételeket. A mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni az eredményszemlélető bevételek passzív idıbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elıtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemlélető bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni idıszak eredményszemlélető bevételét képezik. Az eredményszemlélető bevételek passzív idıbeli lehatárolása között kell kimutatni a kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegébıl a költségvetési évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16 Egyéb mőködési célú támogatások bevételei államháztartáson belülrıl és B63. Egyéb mőködési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. A mérlegben halasztott eredményszemlélető bevételek között kell kimutatni a fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, azzal, hogy a fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemlélető bevételeit kell érteni. A halasztott bevétel kivezetésére a bekerülési érték arányos részének (ÉCS) költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kerül sor. 11. Jelentıs összegő, továbbá lényeges megítélés (1) Jelentıs összegő hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenırzések során ugyanazon költségvetési évet érintıen megállapított hibák, hibahatások együttes (elıjeltıl független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfıösszegének 2 %-át ha a mérleg fıösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot a százmillió forintot. (2) Minden esetben jelentıs összegőnek kell tekinteni a különbözetet, - a beszámoló pénzforgalmi adatainak a valós adattól Ft feletti eltérését. - a beszámoló vagyoni adatai vonatkozásában a valós adattól Ft feletti eltérést. (3) A követelések esetében az önkéntes teljesítésre történı felhíváson kívül a Ft értékhatár alatti követelést behajtásra elıírni nem kell. (4) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk: - feladatokban bekövetkezı változások, - szervezeti változások, - rendkívüli események minısítése (bevételeknél, és kiadásoknál), - értékelési módok változása, - könyvviteli bizonylatok rendje. 13

14 12. Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése: más gazdálkodótól, egyéb személytıl, szervezettıl vásárolt, beszerzett vagy egyéb más módon származó (pl. térítés nélkül átvett, fellelt), saját elıállítás következtében történı eszköz bıvülés eredményeképpen lehet. (2) Az állománynövekedést követıen az eszközt üzembe kell helyezni, ennek dokumentálására az üzembe helyezési jegyzıkönyv és az eszközök állományba vételi bizonylata, valamint a kapcsolódó mőszaki átadás-átvételi jegyzıkönyv és hatósági igazolások együttesen szolgálnak, és az alábbi adatokat tartalmazzák: iktatószámot, üzembe helyezendı eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, üzemeltetı megnevezését, címét, eszközzel üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, üzembe helyezés idıpontját, az eszköz aktivált értékét, terv szerinti értékcsökkenés számításának kezdı idıpontját, az üzembe helyezésért felelıs személy megnevezését. (3) Az Sztv. alapján az üzembe helyezés idıpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történı rendeltetésszerő hasznosításának kezdı idıpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlı módon dokumentálni kell, melyet az integrált számviteli szoftver támogat. 13. Immateriális javak, tárgyi eszközök besorolás, minısítése (1) A befektetett eszközök között csak olyan immateriális javakat és tárgyi eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek rendeltetése, hogy az intézményünk tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. (2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minıségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos kiadásokat lehet figyelembe venni. (3) A kisértékő immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettıszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékő vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. A kisértékő immateriális javak, tárgyi eszközök a mérlegben nem szerepelnek. (4) A kisértékő immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékő tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követıen, legkésıbb a negyedéves könyvviteli zárlat keretében a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. (5) Ha az eszköz bekerülési értéke nem éri el a kettıszázezer forintot, de a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor kisértékő eszköznek kell minısíteni. 14

15 14. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása Terv szerinti értékcsökkenési leírás (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök után negyedévente (a negyedév utolsó napjával, napra pontosan megállapított) a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelıen tervszerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Értékcsökkenés az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az alábbi eszközök esetében alkalmazandó tervszerinti értékcsökkenés leírási kulcsai: alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20 % vagyoni értékő jogok 16 % szellemi termék 33 % épületek és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 2 % építmények és kapcsolódó vagyoni értékő jogok 3 % gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 14,5 % számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33 % jármővek 20 % Ha az eszköz egyetemünk tevékenységét, gazdálkodását a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történı leírási idıszaktól várhatóan továbbszolgálja, úgy a tervezett használati idı figyelembe vételével alacsonyabb mértékben megállapítható, melyet indokolni szükséges és a kiegészítı mellékletben be kell mutatni. Azon immateriális javaknál, ahol a szerzıdés eltérı idıtartamot jelöl meg, ott a várható használati idı tekintetében a szerzıdés szerinti idıtartamot és ennek megfelelı leírási kulcsot kell alapul venni. Nem számolható el értékcsökkenés földterület, telek, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a 0-ra leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél. Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzımővészeti alkotásoknál, kép- és hangarchívumnál, mőemléki védettségő épületnél, amely értékébıl az évek során nem veszít, illetve amelynek értéke évrıl évre nı. Az egyetem mőemléki épületeit elsısorban oktatásra és kutatásra használja, ezért az éves leírási kulcs 2 %. (2) A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre alapvetıen az Szt. - kell alkalmazni. Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa 15

16 a) vagyoni értékő jogoknál 16% vagy a tervezett használati idı alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékő jog kapcsolódik. (3) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. Maradványérték: a rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínősíthetıen nem jelentıs. Az Egyetem gazdálkodása során nem jelentıs a maradványérték, ha az a bekerülési érték 1 %-át nem éri el. Ha a bekerülési érték 1 %-a a forintot nem éri el, akkor a forintot kell jelentıs értékhatárnak tekinteni. A megállapított maradványértéket fel kell jegyezni az analitikus nyilvántartásban és az üzembe helyezési okmányon. Az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a rendeltetésszerő használatbavételtıl, az üzembe helyezéstıl kell alkalmazni. Az üzembe helyezés idıpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történı rendeltetésszerő hasznosításának a kezdı idıpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlı módon dokumentálni kell az üzembe helyezési okmányon. A január 1-ét megelızıen üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsa, korábban elszámolt terv szerint értékcsökkenése nem változtatható meg. A hátralévı idıszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait jelen számviteli politikában foglaltak szerint, az Sztv. elıírásai alapján kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása és annak visszaírása (4) A terven felüli értékcsökkenés elszámolását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. A terven felüli értékcsökkenésére az Szt-t kell alkalmazni az alábbiak szerint azzal, hogy azok kiegészítı mellékletben történı indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelıen nem használható, illetve használhatatlan; 16

17 b) a vagyoni értékő jog a szerzıdés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthetı. 15. Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása (1) Értékvesztés számolandó el: beruházásokra és egyéb jogcímen adott elılegnél, ha annak teljesítése egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg tartósan adott kölcsönöknél akkor, ha a kölcsön visszafizetése az adós fizetési készsége miatt bizonytalanná válik, vásárolt készleteknél, ha a raktáron lévı készlet eredeti rendeltetésének megfelelıen nem használható, megrongálódott, feleslegessé vált, saját elıállítású készletek esetében, ha az újraelıállítás költsége kisebb, mint a raktáron lévı készlet értéke, illetve ha a raktáron lévı készlet eredeti rendeltetésének megfelelıen nem használható, értékesítése kétségessé vált, megrongálódott, rövid lejáratú kölcsönöknél, ha a kölcsön visszafizetése idıben nem történt meg, s bizonytalanná vált, követelések esetében, ha megfizetésének határideje lejárt és a követelés bizonytalanná vált. (2) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a tıkeváltozással szemben le kell írni. Behajthatatlan követelésnek minısül: amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, a kisösszegő követelések: amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelyeknél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, amelyet a bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. (3) A fentiekben felsorolt eszközöknél az értékvesztés akkor tekinthetı tartósnak, ha az elıírt teljesítés idıpontjától félévet meghaladóan nem rendezıdött, nem került elszámolásra az elıleg, a kölcsön, a követelés. (4) Amennyiben az értékvesztés feltételei csak részben, vagy egyáltalán már nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni. (5) Jelentıs összegőnek akkor tekinthetı az értékvesztés, ha annak aránya a tartósság idıszaka alatt meghaladja a nyilvántartás szerinti érték 20 %-át. 16. Értékhelyesbítés elszámolása, annak módosítása Intézményünk nem él az eszközök piaci értéken történı értékelésének lehetıségével, értékhelyesbítés elszámolására nem kerül sor. 17. Lényeges, nem lényeges, továbbá jelentıs összegő, nem jelentıs összegő megítélések 17

18 (1) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényegesnek tekinti egyetemünk, hogy az információ tartalmazza vagyoni, pénzügyi helyzetünket. Nem tekinthetı lényeges információnak azon adatok, melyeknek nincs hatása egyetemünk megítélésére. (2) A fentiek alapján jelentıs összegnek tekintjük a beszámoló pénzforgalmi adatainak a valós adattól Ft feletti eltérését, nem tekintjük jelentısnek a Ft alatti eltérést. A beszámoló vagyoni adatai vonatkozásában a valós adattól Ft feletti eltérést jelentıs összegnek, míg az ez alatti összeget nem jelentıs összegnek tekintjük. (3) A kis értékő tárgyi eszközök, vagyoni értékő jogok, szellemi termékek minısítésénél abból a szempontból, hogy éven belül használódnak el, vagy éven túl szolgálják egyetemünk tevékenységét lényeges szempontnak tekintjük, hogy melyik elszámolási rendszernél biztosított jobban a tulajdon (vagyon) védelme. Nem tekintjük lényegesnek az eszköz egyedi beszerzési értékét, viszont jelentıs összegnek tekintjük, ha az eszköz egyedi beszerzési értéke meghaladja a Ft-ot. (4) A raktári készletek leltározása során az lényeges szempontnak kell tekinteni azt a tényezıt, hogy a kompenzálandó készletek felhasználása azonos célú, így a raktári bevételezésnél, kiadásnál, felhasználásnál, leltározásnál összetéveszthetıek. Nem tekinthetı lényeges szempontnak az, hogy mindegyik készlet vásárolt készlet vagy az, hogy azonos termékcsoportba tartozik. Jelentıs összegnek kell minısíteni egy készletcsoporton belül, ha annak aránya a készletcsoport 5 %-át meghaladja. Nem jelentıs összeg, ha a készletcsoporton belül a kompenzálás összege nem haladja meg a készletcsoport értékének 5 %-át. (5) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az immateriális jószág, ingatlan, gép, berendezés, jármő a mérlegben a valós használatnak megfelelı értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték megállapítására a terv szerint elszámolt értékcsökkenés nem alkalmas, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Nem tekinthetı lényeges szempontnak, hogy a valós érték bemutatását a fizikai elhasználódás, vagy az erkölcsi elavulás, vagy a piaci érték, vagy a használati jog idıtartama eredményezi. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentıs arányt jelent, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét eléri. Nem tekinthetı jelentıs összegnek, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem éri el. (6) Elılegek, vásárolt-, saját készletek, követelések, adott kölcsönös értékvesztésének elszámolásánál jelentıs szempontnak kell tekinteni azt a tényezıt, hogy a kölcsön, elıleg, követelés visszafizetése, elszámolása bizonytalanná vált; a vásárolt-, saját készlet nyilvántartási értéke, használhatósága csökkent, a nyilvántartott értéken nem értékesíthetıek. Nem tekinthetı lényeges szempontnak, ha a felsorolt eszközök értéke, megítélése nem állandó jelleggel változik. Jelentıs összegnek tekinthetı, ha az eszközök értéke, hasznosítása, használhatósága meghaladja a nyilvántartási érték 20 %-át; ellenkezı esetben nem jelentıs összegnek minısíthetı. (7) A vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, ingatlanok, gépek, berendezések, jármővek piaci értéken történı értékelésénél lényeges szempontnak számít, ha ezen eszközök forgalomképesek, a piacon való megjelenésük folyamatos, ezért fontos, hogy a nyilvántartási érték mindenkor a piaci értéket fejezze ki. Nem tekinthetı lényege szempontnak a forgalomképtelenség és a korlátozott forgalomképesség. Jelentıs összegnek számít értékelésükkor, ha a piaci érték a nyilvántartási értéket 20 %-kal meghaladja; ellenkezı esetben nem minısül az eltérés jelentısnek. (8) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk intézményünk esetében: feladatokban bekövetkezı változások, szervezeti változások, szokásos és rendkívüli események minısítése (bevételeknél és kiadásoknál), értékelési módok változása, könyvviteli bizonylat rendje. 18

19 18. Számviteli elszámolás szempontjából rendkívülinek tekintendı események minısítése (1) A gazdasági események rendkívüli minısítésének szempontjai: Az elıfordulás tekintetében rendkívüli, eseti jellegő, A pénzügyi helyzet, az eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatása jelentıs. (2) Rendkívüli eseménynek minısül: Az eszközök térítésmentes átvétele, Ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele, Ft értékhatárt meghaladó kötbér, kártérítés, Ft értékhatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült behajthatatlan követelés, Ft értékhatárt meghaladó káresemény, Ft értékhatárt meghaladó késedelmi kamatok, kártérítés, bírság címén kapott bevételek, járvány, elemi csapás (árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, stb.) számítógépes program meghibásodása, illetve számítógép ellopása miatti adatvesztés, egyéb megsemmisülés. 19. Könyvvezetés 19./A. Költségvetési könyvvezetés (1) A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási elıirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekrıl a valóságnak megfelelı, folyamatos, zárt rendszerő áttekinthetı nyilvántartást kell vezetni és ezt a költségvetési év végével lezárni. A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettıs könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. (2) A bevételi és kiadási elıirányzatokat, a követeléseket, a kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz c. Áhsz. 15. melléklet alapján, egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtıl nem lehet eltérni, azonban az egységes rovatok saját hatáskörben további részletezı tételekre alábonthatóak. (3) A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva: a) bevételi vagy kiadási elıirányzatok nyilvántartási számlára, b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, c) teljesítés nyilvántartási számlára. 19

20 (4) A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni az elızı évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány igénybevételét a nyitó, rendezı tételek elszámolása során. A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás alátámasztásáról részletezı nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. 19./B. A pénzügyi könyvvezetés (1) A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során elıforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekrıl a valóságnak megfelelı, folyamatos, zárt rendszerő, áttekinthetı nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák használatával, a kettıs könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A jogszabályban elıírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák további tagolásával és a számlákhoz kapcsolódó részletezı nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. (2) Az 1-3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazzák. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák. A költségekrıl s a megtérült költségekrıl szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza, melyet szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. (3) A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhetı költségek évközi elszámolása a 6. számlaosztályon belül történik: a) 622 Gépjármővek üzemeltetés kiadásai szervezeti egységekre bontva b) 631 Épületek üzemeltetési kiadása szervezeti egységekre bontva c) 661 Központi irányítás költségei szervezeti egységekre bontva. (4) A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsıdlegesen az 5. számlaosztályban költség nemenként, másodslagosan az 591. Költségnem átvezeti számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. Az eszközök és a szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemlélető bevételei, az egyéb mőködési célú támogatások eredményszemlélető bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemlélető bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. 19./C. Részletezı nyilvántartások Részletezı nyilvántartások: I. Elıirányzatok nyilvántartása II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása III. Követelések nyilvántartása IV. Adott és kapott elılegek nyilvántartása V. A pénzeszközök és sajátos elszámolások nyilvántartása VI. Az immateriális javak nyilvántartása 20