Az Európai Unió intézményei Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék

Átírás

1 Az Európai Unió intézményei Dr. Szekeres Diána Ph.D. Egyetemi adjunktus BME GTK Üzleti jog tanszék I. Az Európai Unió és a jog kapcsolódási pontjai UNIÓS JOG SZABÁLYOZÁSI KOMPETENCIÁJA Alapja: a tagországok átruházott hatásköre AZ EURÓPAI UNIÓS JOG FORRÁSAI szerződések (alapító, Elsődleges jogforrások módosító, csatlakozási) rendelet Irányultsága: az Unió céljainak megvalósítása Kerete: az alapító szerződésekben kijelölt keretek között Másodlagos jogforrások Kiegészítő jogforrások egyoldalú jogi aktusok megállapodáson alapuló jogi aktusok Bíróság joggyakorlata, általános jogelvek irányelv határozat, vélemények, ajánlások, fehér és zöld könyvek Nem kötelező erejű jogforrások: 1

2 Az intézményrendszer sajátosságai Nemzetközi jogban egyedülálló intézményrendszer II. Az Európai Unió intézményei Kormányközi és nemzetek feletti (szupranacionális) jegyek ötvözete Szupranacionális: saját jogi személyiséggel és a uniós jogi normákkal rendelkezik Intézményrendszer történet a szerződések alapján Intézményrendszer történet a szerződések alapján Főhatóság Bizottság Bíróság Párizsi Szerződés: ESZAK Tanács Bíróság Római Szerződés Tanács Közgyűlés Közgyűlés Parlament Intézményrendszer történet a szerződések alapján Egyesítő Szerződés Merger treaty A három közösség intézményeit egyesíti Intézményrendszer történet a szerződések alapján Egységes Európai Okmány (EEO) ESZAK +EGK + Euratom = Európai Közösségek (EK) Parlament szerepének növelése - jogszabályok elfogadásában Minősített többségi szavazás a Tanácsban 2

3 Maastrichti Szerződés: Az EU három pillére A három pillér (döntéshozatal különböző): Első pillér: Európai Közösségek (EK 1967!) EGK Európai Közösség (EK 1993) Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés) Az EU nem jogi személy (ekkor még!) Az EK rendelkezik jogi személyiséggel A három pillér (döntéshozatal különböző) Első pillér: Európai Közösségek (EK 1967!) EGK Európai Közösség (EK 1993) Második pillér: közös kül- és biztonságpolitika Harmadik: rendőrségi- és igazságügyi együttműködés (bel-és igazságügyi együttműködés) 13 Nizzai Szerződés és az intézmények A Nizzai Szerződés Aláírása: február 26. Hatályba lépése: február 1. A Nizzai Szerződés fő feladata Az intézmények reformja Az EU 27 taggal is működőképes legyen Döntéshozatal: minősített többségi szavazás Keleti bővítés feltétele volt 15 Reformszerződés /Lisszaboni Szerződés Lisszaboni Szerződés Aláírása: december 13. Hatályba lépése: december 1-jén Hatékonyabb döntéshozatal Az intézményrendszer átláthatósága MR/MRS EUROPA - Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Közös külső fellépés Demokrácia erősítése EP és nemzeti parlamentek Polgárok szerepe önálló kezdeményezés 16 DÖNTÉSHOZATALI HÁROMSZÖG Európai Parlament- a polgárok érdekképviselete Martin Schulz, Európai Parlament elnöke Európai Tanács és Tanács - a tagállamok érdekképviselete Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke évente legalább 4 alkalommal megrendezik résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat Elnök: Donald Tusk Európai Bizottság - a közös érdekek képviselete Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke 3

4 A Tanács (Miniszterek Tanácsa) tagországonként egy miniszter elnökségét rotációs rendszerben hathavonta másik tagállam tölti be a Parlamenttel együtt dönt az uniós jogszabályok és költségvetés kérdésében az Unió állampolgárai által közvetlenu l választott képviselőtestu let fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenu l választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését EURÓPAI PARLAMENT az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban JOGKÖRÖK: EURÓPAI PARLAMENT a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenu l választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését EURÓPAI UNIÓ EP VÁLASZTÁS 2014 A képviselőket 5 évre, közvetlenül választják, a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót. két nagy párt: néppárt szocialisták 4

5 EURÓPAI PARLAMENT HELYSZÍNEK Az Európai Parlament munkája három helyszínen zajlik: Strasbourg (Franciaország) Plenáris ülések Brüsszel (Belgium), Plenáris ülések Bizottsági ülésekre szintén Brüsszelben kerül sor. Luxembourg Adminisztrációs irodák (más néven Főtitkárságnak ) Európai Parlament demokratikus intézmény: Tagjait közvetlen és általános választójog választás alapján választják 1979 óta Európai Parlament pártok, 2014 A tagállamok népeinek képviselőiből áll Nincs egységes európai választási rendszer Ötéves mandátum Képviselők pártfrakciók szerint Lisszaboni Szerződés: 750 fő +1 elnök maximálta a létszámot Egyeztetett érdekek és álláspontok politikai értékek mentén Az EU bármely hivatalos nyelvén felszólalhatnak Európai Parlament Európai Parlament Mandátumok száma: népesség arányosan! Így pl.: Németország: 96 fő Magyarország: 21 fő Választás: Nincs egységes európai választási törvény 5

6 Plenáris ülés Európai Parlament fejlődése Hatásköre fokozatosan bővült Kezdetben vitafórum Majd társ-jogalkotó (nem önálló döntéshozó, a Tanács és a Parlament együtt dönt) Lisszaboni Szerződés: a Parlament választja a Bizottság elnökét Politikai ellenőrző szerep a Bizottság felett: Bizalmatlansági indítvány A Bizottság beszámol a Parlamentnek Az Európai Parlament hatáskörei A Közösség döntési folyamatában Jogalkotó Költségvetés elfogadásában Hozzájárulás kibocsátásával: nemzetközi szerződés Tanácsadó jellegű véleményalkotással vesz részt Az EP a leadott szavazatok abszolút többségével határoz A határozatképességet a házszabály határozza meg Politikai ellenőrzés Bizottság és testület kinevezése Bizalmatlansági indítvány Az Európai Parlament tisztségviselői és testületei Két és félévente titkos szavazással elnököt választanak az EP tagjai Az elnök irányítja az EP munkáját Martin Schulz EP külső képviselete Költségvetés aláírása Jogszabály aláírása Alelnökök Politikai csoportok jelölése alapján választják Szakbizottságok Az Európai Parlament munkarendje Négyhetes periódusok Plenáris hét: Március második keddjén összehívás nélkül összeül Plenáris ülések Strasbourg Évente 12 alkalommal Bizottsági ülések két hete Brüsszelben általában Politikai frakciók szerinti ülések Hivatali apparátus Luxemburg Európai Parlamenti választásokon való részvétel Forrás: 6

7 DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN DÖNTÉSHOZATAL A MINISZTEREK TANÁCSÁBAN július 1-jétől a maximális 352 szavazatból legalább 16 tagállam szavazata (népesség 65%- a) szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. EURÓPAI TANÁCS A csúcstalálkozók résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat Csúcsszerv, az EU állam- és kormányfőinek testülete stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet ku lpolitikai irányvonalát és ezzel egyuẗt a bővítési politikát is SOROS ELNÖK Félévente egy-egy tagállam olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de nincs hatásköre jogszabályok elfogadására Az Európai Tanács és a Tanács székhelye A Justus Lipsius épület Brüsszelben Az Európai Tanács (EiT) Tagjai (Jelenleg: 30 fő) Tagállamok állam- vagy kormányfői (28) Az Európai Tanács elnöke (Lisszaboni Szerződés óta) A Bizottság elnöke Munkájában a kül- és biztonságpolitikai főképviselő is részt vesz Az Európai Tanács Az EU csúcsszerve 1974 óta rendszeresen működik Az EU-t létrehozó Szerződés (MSz) rendezte helyzetét (1992) Lisszaboni Szerződés határozta meg önálló intézményként Feladatai: Stratégiai kérdésekben dönt Biztosítja az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt Meghatározza az Unió általános politikai irányvonalát Döntései: konszenzussal Jogszabályt nem alkot (Nemzetközi válság új.. Európai Tanács ülései Csúcstalálkozók Évente legalább kétszer ülésezik Elnököl az Európai Tanács elnöke: Donald Tusk A gyakorlatban évente négy ülést tart Rendkívüli és informális ülést is tarthat Ülései hivatalos helyszín Brüsszel soros elnökség országai 42 7

8 Az Európai Tanács elnöke Előkészíti és vezeti az Európai Tanács üléseit Törekszik arra, hogy a tagok között a konszenzust megteremtse Biztosítja a határozatok végrehajtását Képviseli az Európai Tanácsot a Parlamentben Képviseli az EU-t harmadik országok felé A Bizottság elnöke is képviseli az EU-t kifelé! A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is! Az Európai Tanács és a Tanács székhelye A Justus Lipsius épület Brüsszelben A Tanács Tagjai: a tagállamok kormányainak képviselői Egy miniszteri szintű képviselő, aki jogosult állama kormánya nevében kötelezettséget vállalni Az EU kormányközi alapon működő szerve Tagállamok érdekeit képviseli A Tanács formációi Nemzeti és funkcionális alapon tagolt Tíz féle tanács Általános Ügyek Tanácsa Külkapcsolatok Tanácsa Gazdasági és Pénzügyek Tanácsa (ECOFIN) Bel-és Igazságügyek Tanácsa Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács Versenyképességi Tanács Közlekedési, Hírközlési és Energia Tanács Mezőgazdasági és Halászati Tanács Környezeti Tanács Oktatási, Ifjúsági és Kulturális Tanács A Tanács működése Székhelye: Brüsszel Apparátusa Főtitkárság A Tanács üléseinek szervezése Főtitkár Főtitkár-helyettes A Tanács üléseinek előkészítését irányítja Folyamatos munka COREPER I. COREPER II. Soros elnökség A Tanács elnöksége Az elnökséget a tagállamok egymás után hat-hat hónapig gyakorolják A tanács által egyhangúsággal megállapított rend szerint Elnökség elnök Napirendek Fontos szerep EU többi intézménye felé az EU külső képviseletében 8

9 Elnökségi trió Elnökség rendje Év I. Félév Ország II. Félév Ország 2007 Németország Portugália 2008 Szlovénia Franciaország 2009 Cseh Köztársaság Svédország 2010 Spanyolország Belgium 2011 Magyarország Lengyelország 2012 Dánia Ciprus Forrás: Írország Litvánia 2014 Görögország Olaszország 2015 Lettország Luxemburg 50 A Tanács ülései A soros-elnök tagállam (annak a tanács formációja szerinti szakminisztere) hívja össze a Tanácsot vezeti a tanács üléseit kivéve az Európai Tanács Európai Tanács elnöke Külügyek Tanácsa Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ő hív fel szavazásra aláírja az elfogadott aktusokat A Tanács hatásköre Elsődleges, de nem kizárólagos ( Együttdöntés!) jogalkotó és döntéshozó szerv Döntéseit szavazással hozza Hozzájárul a tagállamok szakpolitikáinak összehangolásához Kidolgozza a Kül-és biztonságpolitikát Nemzetközi megállapodásokat köt az EU nevében A Európai Parlamenttel együtt elfogadja az Unió költségvetését A Tanács szavazási formái A hatályos szerződés rendelkezik arról, hogy melyik kérdésben, milyen szavazási eljárást kell alkalmazni Egyszerű többséggel Minősített többséggel most bonyolult, de változik Az estek többségében A döntések hatékonyabb meghozatala érdekében Egyhangúlag (konszenzussal) A Nizzai Szerződés és a szavazás Döntéseket hatékonyabbá tenni Új szavazási rendszer november 1-jétől működik 2014-ig hatályos Minősített többség Tagállamok szavazati súlyai a népesség számának figyelembevételével Konkrét súlyok politikai megállapodás alapján 9

10 Döntés minősített többségi szavazás esetén Hármas szűrő Szavazati súlyok az EU-27-ben Összesen 345 szavazat Minősített többség: 255 szavazat Tagállamok több mint felének támogatása EU-27 esetében 14 tagország Népességi kritérium biztonsági szűrő Annak ellenőrzése, hogy a támogató tagállamok képviselik-e az EU népességének 62%-át Ellenkező esetben a döntés nem elfogadott Nizzai Szerződés és a Tanács Döntéseket hatékonyabbá tenni Konszenzus pl. Adózás Szociálpolitika Jelenlegi súlyok:3-29 Minősített többség: 27 tag: 345 szavazatból 255 Tagállamok több mint fele! Jelenleg: 14 ország Népességi szűrő (62%) Blokkoló kisebbség: 91 szavazat Szavazatok a 27 tagú EU-ban Lisszaboni Szerződés és a Tanács Országok összesen 345 Németország, UK, Franciaország, Olaszország Spanyolország, Lengyelország Románia 14 Hollandia 13 Belgium, Cseho., Görögo., Magyaro. Portugália Ausztria, Svédország, Bulgária Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország 7-7 Ciprus, Észto., Letto., Luxemburg, Szlovénia 4-4 Málta 3 Döntéshozatal: kettős kritérium 2014 után A tagállamok 55%-a Az EU népességének 65%-a Megszűnnek a tagországokhoz rendelt szavazati súlyok EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI UNIÓ az EU mindennapi munkáját végző, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért tagjai között a feladatok szakteru letenként megosztottak (a szakteru letekhez saját hivatali apparátus tartozik) informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják kormányszerűen működik, de nem kormány: végrehajtói feladatokkal csak korlátozottan működik bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniu k, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól 10

11 EURÓPAI BIZOTTSÁG EURÓPAI BÍRÓSÁG nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást FELADAT- KÖRÖK felu gyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat rendezze biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal egyuẗt) EURÓPAI BÍRÓSÁG EURÓPAI BÍRÓSÁG FELÉPÍTÉSE A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban felu gyeli a közösségi jog betartását előzetes döntéshozatal KÖZÖSSÉGI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el (kötelezettségszegési eljárás Bíróság (Court of Justice) Törvényszék (General Court) Közszolgálati Törvényszék (Civil Service Tribunal) tagállamonként egy bíró+9 főtanácsnok magyar tag: Juhász Endre tagállamonként egy bíró Magyar tag: Czúcz Ottó TANÁCSADÓ TESTÜLETEK PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK 11

12 Fő funkciók 2014 és után Európai Parlament: a polgárok érdekképviselete Európai Parlament elnöke: Martin Schulz Tanács (Miniszterek): (félévente változik az elnökség) a tagállamok érdekképviselete Az EU külügyminisztere Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Catherine Ashton Felelősségi körei : elnököl a Külügyek Tanácsa ülésein az Európai Bizottság alelnöke Európai Tanács: Európa érdekeit Elnöke. Herman van Rompuy (2014. október).) Donald Tusk (2014. november1-től) Európai Bizottság: az EU érdekei Elnöke: Jose Manuel Barroso (2014. okt.) Jean-Claude Juncker(2014. november 67 Federica Mogherini képviseli az EU-t nemzetközi fórumokon, pl. ENSZ irányítja a közös kül- és biztonságpolitikát az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) vezetője 68 Az intézményrendszer fő elemei Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Számvevőszék Bizottság Gazdasági és Szociális Bíróság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank AZ EU INTÉZMÉNYEI Fő szervek Tanács kormányközi alapon működik; a legfőbb törvényhozó és jogalkotó szerv Bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő, jogkezdeményező, (csekély mértékben) végrehajtó > > a 2014-ben megalakuló Biz. már a rotációs elv alapján működik Parlament társdöntéshozó, társjogalkotó, konzultatív és ellenőrző testület Bíróság ügyel a közösségi jog alkalmazására, betartására, érvényesülésére Számvevőszék az EU pénzügyeit ellenőrzi 69 AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI A Miniszterek Tanácsa EZEK MELLETT FONTOS RÉSZFELADATOKAT LÁTNAK EL AZ UNIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEI LÉTREHOZÁSUKRÓL RENDELKEZIK Az Unió működését szabályozó alapszerződések Az EU valamely belső normája (ügynökségek/agencies) Európai Parlament Számvevőszék Bíróság Európai Beruházási Bank Európai Tanács (csúcstalálkozó) Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Gazdasági és Szociális Bizottság Ügynökségek Európai Bizottság Régiók Bizottsága Európai Központi Bank 72 12

13 A Miniszterek Tanácsa az EU változó összetételben ülésező, elsődleges, de nem kizárólagos, kormányközi alapon működő döntéshozó és jogalkotó szerve megjelölésére az Európai Unió Tanácsa elnevezést is használják (a Council of the European Union tükörfordításaként) A Miniszterek Tanácsa Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői (ált. az adott témákért felelős miniszterek) > felelősséggel tartozik saját parlamentjének és az adott ország polgárainak a tárgyalt témától függően kilenc különböző összetételben (konfiguráció) ülésezik A Miniszterek Tanácsa Feladatai jogalkotás a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása nemzetközi egyezmények létrehozása az EU és egy vagy több nemzetközi szervezet között az EU költségvetésének jóváhagyása közösen az Európai Parlamenttel; ha a két intézmény nem egyezik meg az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának (KKBP) kialakítása az Európai Tanács iránymutatásai alapján az együttműködés összehangolása büntetőügyekben a nemzeti bíróságok és rendőrségek között A Miniszterek Tanácsa Döntéshozatal A szavazatok megoszlása országonként Döntéseit a Tanács szavazás útján hozza; minél több lakosa van egy tagországnak, annál több szavazattal rendelkezik a Tanácsban - a szavazatok súlyozása azonban a kevésbé népes országoknak kedvez július 1-jétől kezdődően a maximális 352 szavazatból legalább 15 tagállam legalább 260 szavazata szükséges a jogszabályok minősített többséggel történő elfogadásához. Horvátország 7 szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia és Finnország). A Miniszterek Tanácsa- A soros elnökség A soros elnök: a Tanács elnöki tisztének betöltője félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam összehívja a Tanácsot elnököl a Miniszterek Tanácsában és az egyéb tanácsokhoz kötődő szervezetekben hat hónapig az adott tagállam felelős a törvényhozási és politikai döntések előkészítéséért, a tagállamok közötti megállapodások tető alá hozataláért január-június a soros elnök Magyarország volt 13

14 Az Európai Tanács AZ EU INTÉZMÉNYEI- Az Európai Tanács Európai Parlament Európai Tanács (csúcstalálkozó) Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság - European Council: az EU állam- és kormányfőinek testülete AZ UNIÓ CSÚCSSZERVE - intézményileg NEM A TANÁCS RÉSZE Bíróság Számvevőszék Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága - Hivatalos státuszt 1992-ben kapott, 2009-ben pedig az Unió hét hivatalos intézményének egyikévé vált Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank 79 Az Európai Tanács fóruma eredetileg nem jelent meg a Közösségek alapító szerződéseiben. az állam- és kormányfők már korábban is létező találkozói az 1974 decemberében megtartott párizsi csúcsértekezlet után váltak rendszeressé. a Maastrichti Szerződés hivatalosan is rendelkezett az Európai Tanács működéséről, ugyanakkor a Szerződés nem definiálta önálló intézményként erre a Lisszaboni Szerződés december 1-i életbelépéséig kellett várni, melynek értelmében az Európai Tanács teljesen európai uniós intézménnyé vált Az Európai Tanács csúcstalálkozója Az uniós tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója 4évente legalább 4 alkalommal megrendezik 4résztvevői meghatározzák az EU által követendő általános szakpolitikai irányvonalakat 4Elnök (2014. november 30.-ig): Herman Van Rompuy, december 1.-től: Donald Tusk december 18.. Az Európai Tanács Feladata stratégiai döntések meghozatala, kompromisszumcsomagok, valamint általános politikai elvek elfogadása dönt az Európai Uniót érintő legfontosabb kérdésekben, meghatározza a szervezet külpolitikai irányvonalát és ezzel együtt a bővítési politikát is az EU politikai napirendjének meghatározásában jelentős szerepe van, de az Európai Tanácsnak nincs hatásköre jogszabályok elfogadására Az Európai Tanács Szerepe kettős egyrészt az EU irányvonalainak általános szakpolitikai és prioritásainak a meghatározása, másfelől pedig olyan bonyolult vagy kényes ügyek megvitatása, amelyeket a kormányközi együttműködés alacsonyabb szintjén nem lehet megoldani 14

15 Az Európai Tanács - A Lisszaboni Szerződés hatása az Európai Tanács működésére a Lisszaboni Szerződés létrehozta az Európai Tanács elnökének állandó tisztségét. Betöltőjét az Európai Tanács tagjai minősített többséggel két és fél éves, egyszer meghosszabbítható mandátummal választják. a pozíciót jelenleg (2009. novemberétől novemberéig) a belga Herman Van Rompuy töltötte be > december 1-től: Donald Tusk az új funkció nagyobb folytonosságot és stabilitást kölcsönöz az Európai Unió intézményeiben folyó munkának. Az Európai Tanács elnöke - nem az unió elnöke, feladata, hogy az EU állam- és kormányfők munkáját megkönnyítse elnököl az Európai Tanács ülésein, előkészíti az Európai Tanács folyamatos alapokra helyezett munkáját, és képviseli az EU-t a nemzetközi színtér legmagasabb szintjén. folyó ügyekben érdemi hatással bíró döntési hatásköre nincs, tisztje az állam- és kormányfői testület munkájának a menedzselése, az ülések elnöklése, az elfogadott álláspontok csúcs-szintű képviselete. Az Európai Bizottság Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Számvevőszék Bizottság Gazdasági és Szociális Bíróság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank 87 Európai Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság (European Commission) az EU mindennapi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerve, mely ellenőrző, képviseleti, döntéshozó és végrehajtó feladatokat is ellát felelős a Parlament és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért szupranacionális szervezet: nem a tagállamokat, hanem az Unió egészét szolgálja Európai Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő intézmény: élén politikai testület (Biztosok Kollégiuma) áll tagjai között a feladatok szakterületenként megosztottak a szakterületekhez saját hivatali apparátus tartozik informálisan a Bizottság tagjait biztosoknak hívják ~ bár hazájukban általában mindannyian politikai szerepet töltöttek be, pl. miniszterek voltak ~ a Bizottság tagjaiként az Unió egésze érdekében kell cselekedniük, s nem fogadhatnak el utasításokat nemzeti kormányaiktól NEM KORMÁNY DÖNTÉSHOZÓ ÉS VÉGREHAJTÓ FELADATOKKAL CSAK KORLÁTOZOTTAN RENDELKEZIK Európai Bizottság (European Commission) Kinevezés a Tanács (az állam- és kormányfők szintjén) nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel jelöli az elnököt a jelölést a Parlamentnek jóvá kell hagynia a Tanács (minősített többséggel, az elnökkel egyetértésben) jelöli a Bizottság tagjait az EP jóváhagyja a testület egészét a Tanács minősített többséggel nevezi ki az új Bizottságot > a tagok függetlenek a nemzeti kormányoktól és a Tanácstól: A TANÁCS NEM OSZLATHATJA FEL, TAGOT NEM VÁLTHAT LE 15

16 Európai Bizottság (European Commission) - Ötévenként új Bizottságot neveznek ki az Európai Parlament megválasztásától számított hat hónapon belül Az Európai Bizottság (új és régi) elnöke július 15-én az Európai Parlament Jose Manuel Barroso utódaként Jean-Claude Juncker néppárti politikust, volt luxemburgi miniszterelnököt választotta meg az elkövetkező öt évre az Európai Bizottság elnökének Európai Bizottság (European Commission) A Bizottság feladatai: javaslataival elindítja az uniós jogszabályalkotást felügyeli és végrehajtja az EU politikáit és a költségvetést őrködik az európai jog betartása felett (az Európai Bírósággal együtt) nemzetközi szinten képviseli az Európai Uniót Az Európai Bizottság Javaslattevő funkció a Bizottság egymaga felelős az új európai törvényjavaslatok körvonalazásáért, amelyet a Parlamentnek és a Tanácsnak nyújt be a javaslatoknak az Európai Unió és állampolgárai érdekeit kell védeniük, nem egyes országok vagy iparágak érdekeit a Bizottság csak akkor javasol közösségi szintű megoldást, ha úgy gondolja, hogy a probléma nem oldható meg hatékonyan helyi, regionális vagy nemzeti szinten szubszidiaritás elve Az Európai Bizottság Végrehajtás és költségvetés az Európai Unió végrehajtó testületeként a Bizottság felelős az EU költségvetésének kezeléséért és végrehajtásáért a programokért és politikákért, amelyeket a Parlament és a Tanács már elfogadott Az Európai Bizottság A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete AZ EURÓPAI JOG BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE: a Bizottság az alapszerződések őre > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására 16

17 AZ EURÓPAI JOG BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE: először elindítja az ún. jogsértési eljárást > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is Az Európai Bizottság A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete - Az európai jog betartásának ellenőrzése: a Bizottság az alapszerződések őre > az Európai Bírósággal együtt felelős a közösségi jog megfelelő alkalmazásáért minden tagországban ha úgy találja, hogy egy EU-tagország nem alkalmazza az uniós jogszabályokat, s nem tartja be a jogi kötelezettségeket, a Bizottság lépéseket tesz a helyzet tisztázására ~ először elindítja az ún. jogsértési eljárást > ennek során hivatalos levelet küld az adott kormányzatnak, amelyben a Bizottság megállapítja, mivel sérti az ország az EU-jogot, és határidőt ad a részletes válaszra Az Európai Bizottság A szerződések őre az EU nemzetközi képviselete ~ ha ez az eljárás nem működik, a Bizottság az ügyet az Európai Bíróság elé viszi, amely büntetéseket szabhat ki az adott tagországra > a Bíróság ítélete kötelező a tagállamokra és az EU-intézményekre is - Az EU nemzetközi képviselete: munkája lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy egy hangon szólaljanak meg nemzetközi fórumokon feladata az EU számára fontos nemzetközi egyezmények tárgyalása is Az Európai Bizottság Belső szervezete - A Bizottság elnöke: eldönti, melyik biztos mely területért felelős ha szükséges, átalakítja a testületet hivatali ideje alatt a testületet jóváhagyásával követelheti egy biztos lemondását is - A Bizottságnak Románia és Bulgária január 1-jei csatlakozásáig 25 tagja volt, jelenleg a testület Horvátország csatlakozása után - 28 tagú (alelnökök és tagok) Az Európai Bizottság Belső szervezete A 28 tagú biztosok testülete: hetente egyszer ülésezik, általában szerdán, Brüsszelben az ülésen minden területet az azért felelős biztos ismertet, majd a testület együttesen dönt róla Az Európai Bizottság Vezetése 28 biztos > elnök: José Manuel Barroso Jean-Claude Juncker 17

18 Az Európai Bizottság Vezetése - A Lisszaboni Szerződés létrehozza az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselő posztját, amelynek betöltője elnököli a külügyminiszteri tanács üléseit, és egy személyben az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős alelnöke. Az Európai Bizottság A magyar biztos Navracsics Tibor Oktatás, ifjúságpolitika, kultúra és sport Az Európai Bizottság Berlaymont-i Székháza Az Európai Bizottság tömören A Közösség szupranacionális szerve Az uniós érdekek őre A Bizottság értelmezése Biztosok kollégiuma: 28 fő Apparátusa: 30 ezer fő (ebből 5 ezer Luxemburgban) Székhelye: Brüsszel Hivatali ideje: 5 év Bizottság hivatali ideje november október november október 31. A Európai Bizottság összetétele Tagjai a Biztosok Tagállamonként egy fő Kormányok megállapodásával, EP hozzájárulásával Tárcákat felügyelnek Elnök Az Európai Tanács jelöli minősített többséggel, de a Parlament választja meg Jean-Claude Juncker (Luxemburg) A testület politikai és stratégiai irányítója Kialakítja a Bizottság belső szervezetét Megbízza az egyes tagokat a feladatokkal,tárcák kiosztása Nizzai Szerződés és a Bizottság Egy tagállam egy biztos A Bizottság elnökének szerepe erősödik Belső szervezet Felelősségi körök meghatározása Alelnökök kijelölése Bizottsági tagok lemondatása Tanács minősített többséggel Parlament jóváhagyásával nevezi ki a Bizottságot 18

19 A Bizottság hivatali struktúrája Jelenleg: szervezeti egységek Főigazgatóságok és más szervek 23 főigazgatóság + 17 hivatal Irányításukat a Biztosok végzik Főtitkárság Kormányszerű működés, de nem kormány A Bizottság hatásköre Javaslattevő Döntés-előkészítő, jogszabály-kezdeményező Döntéshozó Származékos döntéshozói hatáskör: pl. kereskedelem, mezőgazdaság területén Végrehajtó Jogszabályok végrehajtása (Döntően a tagállamok feladata!) Ellenőrzés Szerződések betartatása, versenypolitika Képviseleti funkció EU külső képviselete: OECD, WTO munkájában Az Európai Parlament Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Számvevőszék Bizottság Gazdasági és Szociális Bíróság Régiók Bizottsága Az Európai Parlament A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület fő feladata, hogy az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank 111 Az Európai Parlament A Parlament jelentősége, intézményi szerepe és jogkörei Jogkörei: a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntést, jogszabályt (TÁRSDÖNTÉSHOZÓ/JOGALKOTÓ) > a tény, hogy közvetlenül választják, garantálja az európai törvények demokratikus legitimációját demokratikus felügyeletet gyakorol az EU intézményei, ill. a Bizottság fölött > jóváhagyja az Európa Bizottság kinevezését, felügyeli a testület munkáját, beszámoltat a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését A 2014-es választásokon nyertes pártok országonként 19

20 A Parlament összetétele országonként, Az Európai Parlament Választása, munkarendje - Választása, politikai összetétel a képviselőket 5 évre, közvetlenül választják a bekerülő nemzeti pártok képviselői a hasonló értékeket valló európai pártokkal együtt alkotnak frakciót (political groups) két nagy párt ~ néppárt ~ szocialisták Az Európai Parlament Választása, munkarendje - A Parlament két szinten végzi a munkáját: plenáris ülés előkészítése ~ a képviselők végzik a különböző parlamenti bizottságokban, amelyek az EU tevékenységeinek egyes területeire szakosodnak ~ a vitaindítványt ugyancsak a politikai csoportok tárgyalják meg maga a plenáris ülés A Parlament összetétele frakciónként, Az eddigi 766-tal szemben az EPnek immár 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhat, emellett pedig 12 ország mondott le egyegy mandátumról, a többi között Magyarország. A Parlament (újraválasztott) elnöke, : Martin Schulz A német Schulz 2012 januárjától vezeti az EP-t, akkor a lengyel Jerzy Buzeket váltotta a poszton. A váltás a két nagy frakció közötti egyezség eredménye volt: félidőig néppárti politikus lesz az elnök, utána pedig szocialista. Most is hasonló alku született, csak a sorrend lesz fordított: az 58 éves Schulzot két és fél évre választották, vagyis a ciklus felében egy néppárti politikus veszi át tőle az elnöki stafétát ben egyébként az összes parlamenti tisztséget újraválasztják. Az Európai Parlament Az EP magyar képviselői A évi LVII. tv. az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról: alapvető célja az EP Magyarországnak fenntartott parlamenti helyeire jelölt, ill. megválasztott képviselők jogállásának a közösségi jog és a hazai jog zárt, logikus rendszerré való összekapcsolása végett a közösségi jog szabályaival összhangban, a tagállamnál maradó hatáskörök keretein belül történő szabályozása. 20

21 Az Európai Parlament Az EP hatáskörei - Az Európai jogszabályok elfogadása a döntéshozatal különböző formáiból alapvetően három főbb eljárást érdemes kiemelni: véleményezési (konzultációs) eljárás hozzájárulási eljárás együttdöntési (rendes jogalkotási) eljárás Az Európai Parlament Az EP hatáskörei Demokratikus felügyelet a Parlament demokratikus felügyeletet gyakorol az Európai intézmények felett hivatali ideje alatt a Bizottság politikai felelősséggel tartozik a Parlamentnek, mely bizalmatlansági indítványt kezdeményezhet, melyben arra kéri a Bizottságot, hogy az testületileg mondjon le a Tanács munkáját is felügyeli: a parlamenti képviselők rendszeresen kérdéseket intéznek a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz az EP plenáris ülésein és legfontosabb vitáiban. Az Európai Parlament Az EP hatáskörei demokratikus ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve vizsgálóbizottságok felállításával a Parlament valamennyi uniós csúcstalálkozóhoz (az Európai Tanács valamennyi ülése) hozzájárul gondolataival. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnökét felkérik, hogy ismertesse a Parlament nézeteit és kételyeit az aktuális kérdésekről, valamint az Európai Tanács napirendjén szereplő pontokról. - A költségvetési hatalom az Unió éves költségvetéséről a Tanács és az Európai Parlament közösen dönt. Az Európai Bíróság Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Bíróság Számvevőszék Bizottság Gazdasági és Szociális Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank 124 Európai Unió Bírósága Közösségi jog bírói védelem Fő feladata: a Közösségi jog egységes értelmezése és alkalmazása a tagállamokban Együttműködik a nemzeti bíróságokkal Feladatai még: Felügyeli a közösségi jog betartását Ellenőrzi, hogy a különböző intézmények a hatásköreik szerint járnak-e el Nemzetközi egyezmények véleményezése Európai Unió Bírósága Bíróság Tagállamonként egy-egy fő (6 évre kinevezve) 8 főtanácsnok Eljárási rendje: teljes ülés, nagytanács (13), tanácsban (5 vagy 3 fő) Törvényszék (General Court, korábban Elsőfokú Bíróság 1989 óta) Különös hatáskörű törvényszékekből (Specialised Court, korábban bírói külön tanácsok) 21

22 Közvetlen keresetek Felelősség megállapítása Tagállami kötelezettségszegés megállapítására irányuló kereset Általában a Bizottság kezdeményezi Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset Tagállamok és a többi intézmény kezdeményezi A Bíróság Az Európai Közösségek Bírósága: (Court of Justice of the European Communities) az 1952-es ESZAK-Szerződés hozta létre feladata legáltalánosabban: az Európai Unió hatályos jogszabályainak, azaz a közösségi jognak a betartatása, az egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása a Bíróság megfelelő jogkörrel rendelkezik arra is, hogy az egyes országok, intézmények, vállalatok és magánszemélyek közötti jogvitákat felszámolja biztosítja, hogy mindenkit azonosan kezeljenek az EU-jog szerint A Bíróság Feladatai A KÖZÖSSÉGI JOG ÉRTELMEZÉSE ~ egységes értelmezés és alkalmazás biztosítása minden tagállamban ~ felügyeli a közösségi jog betartását ~ ellenőrzi és biztosítja, hogy az intézmények a Szerződésekben lefektetett hatásköreik szerint járjanak el A KÖZÖSSÉGI ÉS NEMZETI JOG VISZONYÁNAK TISZTÁZÁSA a tagállamok vagy a Közösség által megkötni szándékozott nemzetközi egyezmények, szerződések előzetes véleményezése azok a közösségi joghoz való viszonyáról A Bíróság Feladatai A következő eljárástípusokban hoz ítéletet: előzetes döntéshozatal iránti kereset tagállami mulasztás megállapítása iránti kereset megsemmisítés iránti kereset intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset A Bíróság Tagjai: a Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll; munkáját 9 főtanácsnok segíti a Törvényszék tagállamonként legalább egy-egy bíróból áll. a Bíróság bíráit és főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit Vassilios Skouris elnök Juhász Endre magyar bíró A Bíróság az Unió olyan személyiségei közül választják ki ~ akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és ~ akik megfelelnek megállapított szakmai követelményeknek > a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki, a távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők. 22

23 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Tanács (csúcstalálkozó) Európai Parlament Miniszterek Tanácsa (Az Európai Unió Tanácsa) Európai Bizottság Számvevőszék Bizottság Régiók Bizottsága Gazdasági és Szociális Bíróság Európai Beruházási Bank Ügynökségek Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Unió pénzügyi lelkiismerete A közösségi pénzek ellenőrzése Kiadások hatékonyságának ellenőrzése Vizsgálati köre Jelentései Nizzai Szerződés: egy fő tagállamonként 133 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék A Számvevőszék (European Court of Auditors): az európai közösségi pénzügyek revíziójával megbízott független testület feladata, hogy ellenőrizze ~ az Európai Unió a költségvetési szabályoknak és a kitűzött céloknak megfelelően költötte-e el a rábízott pénzt, ill. ~ hogy a tervezett bevételek befolytak-e Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék az intézménynek ~ tagállamonként egy tagja van, akiket a Tanács nevez ki ~ mandátumuk hat évre megújítható ~ a hatékonyság biztosítása érdekében ún. kamarákat állíthatnak fel (csak néhány taggal) bizonyos jelentések vagy vélemények elfogadására a tagok maguk közül választanak elnököt három évre Vitor Caldeira a Számvevőszék februárjában harmadik ciklusra újra választott elnöke Fazakas Szabolcs a Számvevőszék 2010-ben megválasztott magyar tagja 23

24 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Számvevőszék Működése: feladata elvégzésekor a Számvevőszék minden, az EU kiadásait és bevételeit kezelő szervezet nyilvántartását megvizsgálja MINDEN OLYAN INTÉZMÉNY ÉS SZERVEZET KÖTELES MAGÁT ALÁVETNI SZÁMVEVŐSZÉKI VIZSGÁLATNAK, AMELY RÉSZESEDETT A KÖZÖSSÉGI KÖLTSÉGVETÉSBŐL nem csak az EU-intézmények, a nemzeti, regionális, helyi és független szervezetek is ha kell, helyszíni ellenőrzést tart eredményeit írott jelentésben összegzi, amelyben felhívja a Bizottság és a tagállamok figyelmét a feltárt problémákra Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság Economic and Social Committee: 1957-ben létrehozott, a gazdasági és szociális érdekcsoportok a közösségi döntéshozatalba való bekapcsolódását szolgáló intézmény; három fő feladata: tanácsokat ad az Európai Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek gazdasági, szociális és foglalkoztatási kérdésekben, azok kérésére vagy saját kezdeményezése alapján segíti a civil társadalom bevonását az uniós döntéshozatalba segíti a civil társadalom szerepének növelését és tanácsadó testületek felállítását az EU-n kívüli országokban > 353 tag az EU 28 tagállamából (ötéves, megújítható mandátummal, ig, 12 magyar tag) Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Gazdasági és Szociális Bizottság - Szerepe: az érdekcsoportok véleményének megismertetése gazdasági és szociális ügyekben a Szerződés szerint meghatározott esetekben A KONZULTÁCIÓ KÖTELEZŐ (azt azonban NEM KÖTELZŐ FIGYELEMBE VENNI) Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions): a helyi és regionális szervek számára a Közösségek munkájába közvetlen beleszólást biztosító, a Maastrichti Szerződés által létrehozott testület; feladata helyi és regionális szempontból új nézetek megjelenítése az EU törvénykezésében véleményt mond az Európai Bizottság jogszabályjavaslatairól az Európai Bizottságnak és a Tanácsnak konzultálnia kell a Régiók Bizottságával bizonyos kérdésekben, amelyek közvetlenül érintik a helyi és regionális testületeket, de bármikor ki is kérhetik a véleményét Az intézményi rendszer további lényeges elemei Régiók Bizottsága javaslatokat tehet a Bizottságnak, a Tanácsnak és a Parlamentnek is VÉLEMÉNYE KÖTELEZŐ ERŐVEL NEM BÍR - ALAPVETŐEN TANÁCSADÓ SZERV, BEFOLYÁSOLÁSI LEHETŐSÉGE KORLÁTOZOTT Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank - Jellemzői: nonprofit szervezet, nem kap kamatot a befektetések vagy a betétek után nem használja az EU költségvetését jegyzett tőkéjét a tagállamok adták össze, ma ,61 max. kölcsönkintlévőség: 250%-a a jegyzett tőkének kivitelek finanszírozásához szükséges források döntő többségét nemzetközi pénzügyi piacról szerzi, KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL 24

25 Az intézményi rendszer további lényeges elemei Európai Beruházási Bank - Feladatai: az Unió gazdaságpolitikájával összhangban álló beruházások finanszírozása a kiválasztott projektek az európai integrációt, a kiegyensúlyozott fejlődést, a gazdasági és szociális kohéziót és a tudásalapú társadalom kialakítását segítik Az intézményi rendszer további lényeges elemei A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank - A Központi Bankok Európai Rendszere: az Európai Központi Bank és a tagállamok központi bankjai - Elsődleges célkitűzése: az árstabilitás fenntartása eszközök: monetáris politika, devizaügyletek, tagállami devizatartalékok megőrzése, kezelése, fizetési rendszerek zavartalan működtetése Európai Központi Bank Az Európai Unió más intézményei Európai Központi Bank független, utasítást nem fogadhat el sem a közösségi intézményektől, sem a tagállamoktól A NEMZETI BANKOK IRÁNYMUTATÁSAIT, UTASÍTÁSAIT KÖTELESEK KÖVETNI Mario Draghi az EKB elnöke a Kormányzótanácsnak magyar tagja nincs Tanácsadó testületek Pénzügyi intézmények Más intézmények 148 Az Európai Unió más intézményei Tanácsadó testületek Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Pénzügyi intézmények Európai Beruházási Bank Európai Központi Bank Más intézmények Európai Ombudsman Tanácsadó testületek Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága

26 Pénzügyi intézmények Európai Beruházási Bank Más intézmények Ombudsman Európai Központi Bank Jogalkotás Az uniós jogalkotás három intézmény feladata. Ezek: Az Európai Unió polgárai által közvetlenül megválasztott és őket képviselő Európai Parlament. Az Európai Unió Tanácsa, amely az egyes tagállamok kormányait képviseli. A Tanács elnökségét felváltva tölti be egy-egy tagállam. Az EU egészének érdekeit képviselő Európai Bizottság. A rendes jogalkotási eljárás- Döntéshozatal a Lisszaboni Szerződés után A december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződéssel a rendes jogalkotási eljárásnak átnevezett együttdöntési eljárás vált az uniós döntéshozatali rendszer fő jogalkotási eljárásává. A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete A rendes jogalkotási eljárás egyenlő súlyt ad az Európai Parlament és az Unió Tanácsa számára a különféle területeken (például gazdasági irányítás, bevándorlás, energia, közlekedés, környezetvédelem és fogyasztóvédelem). Az európai jogszabályok döntő többségét az Európai Parlament és a Tanács közösen fogadja el. A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete A Bizottság megküldi javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. A Parlament és a Tanács megvizsgálja a javaslatot, és két egymást követő alkalommal megvitatja. Amennyiben a Parlament és a Tanács két olvasat után nem jut megegyezésre, úgy a javaslatot az Egyeztető Bizottság elé terjesztik, amelyben a Tanács és a Parlament egyenlő számban képviselteti magát. A Bizottság képviselői ugyancsak jelen vannak az Egyeztető Bizottság ülésein, és részt vesznek a vitában. 26

27 A rendes jogalkotási eljárás Jelentősége, menete A Bizottság megküldi javaslatát a Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha a bizottság tagjai megegyezésre jutottak, a megállapodás tárgyát képező szöveget harmadik olvasatra megküldik a Parlament és a Tanács számára, hogy azok végül jogalkotási szövegként elfogadhassák. A két intézmény végső egyetértése a jogalkotási szöveg elfogadásának elengedhetetlen feltétele. Ha az egyeztető bizottság megegyezésre jut is egy közös szöveg tekintetében, a Parlament a leadott szavazatok többségével még mindig elutasíthatja a jogalkotási javaslatot. A rendes jogalkotási eljárás Első olvasat A (1) Bizottság egyidejűleg a (2) Parlament és a (3) Tanács elé terjeszt egy jogalkotási javaslatot. A Parlament elfogadja (4) álláspontját, és azt a Tanács elé terjeszti. Ha a Tanács egyetért a parlament első olvasatának eredményével: a (5) jogalkotási szöveget elfogadják. A rendes jogalkotási eljárás Második olvasat Ha (1) a Tanács nem fogadja el a Parlament első olvasatban elfogadott álláspontját, (2) saját álláspontot alakít ki. (3) A Parlamentnek 3 hónapja van reagálni (ez az időszak kérésre 4 hónapra meghosszabbítható). A Parlament elfogadhatja a Tanács álláspontját, vagy nem foglal állást és (4) a jogalkotási szöveget a tanácsi álláspont formájában elfogadják. A rendes jogalkotási eljárás Második olvasat Másik lehetőség, hogy a Parlament bizonyos korlátozások figyelembevételével módosításokat terjeszt elő a Tanács álláspontjához. Ebben az esetben: (5) a Tanács vagy 3 hónapon belül (ez az időszak kérésre 4 hónapra meghosszabbítható) jóváhagyja a Parlament módosításait és (6) a jogalkotási szöveget elfogadják, vagy a Tanács elutasítja a módosításokat és az álláspontok egyeztetése érdekében összehívják az egyeztetőbizottságot (mely a Parlament és a Tanács tagjából áll). A Parlament a képviselők abszolút többségével el is utasíthatja a Tanács álláspontját, ebben az esetben a jogalkotási szöveget elvetik. A rendes jogalkotási eljárás Harmadik olvasat Miután megszületett a megállapodás, (1) az egyeztetõbizottság elfogadja (2) a Tanács álláspontján és az EP második olvasatbeli módosításain alapuló közös szövegtervezetet. Ha a Tanács és (3) a Parlament teljes egészében jóváhagyja a közös szövegtervezetet, (4) az aktust elfogadják. Ha az egyeztetőbizottság nem tud közös szövegben megállapodni, illetve a Tanács vagy a Parlament nem hagyja azt jóvá, (5) az aktust el nem fogadottnak kell tekinteni. 27

28 További eljárások Konzultáció - Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerint a konzultáció egy olyan különleges jogalkotási eljárás, melynek során az Európai Parlament felkérést kap arra, hogy egy jogalkotási javaslatról véleményt alkosson, mielőtt azt a Tanács elfogadja. csupán bizonyos jogalkotási területeken, például a belső piaccal kapcsolatos mentességek és a versenyjog esetében alkalmazzák További eljárások Konzultáció - A Parlamenttel történő konzultáció nem jogalkotási eljárásként olyankor is szükséges, amikor a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) keretein belül nemzetközi megállapodásokat fogadnak el. További eljárások Egyetértés Az EUMSZ 289. cikkének (2) bekezdése szerinti (különleges jogalkotási eljárás, az egyetértés a Parlamentnek vétójogot biztosít: további módosítások nélkül jóváhagyja vagy elutasítja a Tanács jogalkotási javaslatát a Tanács pedig nem hagyhatja figyelmen kívül a Parlament véleményét. További eljárások Egyetértés alkalmazása két területen: ~ az Európai Unióval megkötendő társulási, illetve ~ csatlakozási megállapodásokra vonatkozóan - Az egyetértést nem jogalkotási eljárás során is kikérik, amikor a Tanács bizonyos nemzetközi egyezményeket fogad el. További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások Megerősített együttműködési eljárás (EUSZ 20. cikke, az EUMSZ cikke) > az EU tagállamai a kizárólag az Unió hatáskörébe tartozó területek kivételével a Szerződések hatálya alá eső területeken kérhetik a megerősített együttműködési eljárás alkalmazását 28

29 További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások Kezdeményezési eljárás: a jogalkotás kezdeményezése a Bizottság joga a Lisszaboni Szerződéssel megerősített Maastrichti Szerződés a jogalkotási kezdeményezés jogával ruházta fel az Európai Parlamentet > lehetővé tette, hogy javaslat előterjesztésére kérje fel a Bizottságot ilyenkor a Parlament ~ a képviselők többségével, > az EUMSZ 225. cikkének megfelelően és egyik bizottságának jelentése alapján ~ felkérheti a Bizottságot, hogy terjesszen elő bármely szükséges jogalkotási javaslatot. További eljárások Egyéb, a jogalkotást érintő lényegi eljárások - Véleménynyilvánítási eljárás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikkének értelmében (monetáris unió) - Kodifikáció: közös (korábbi jogszabályok helyébe lépő) jogalkotási aktus > +/- Az EU költségvetése Bevételek - Jellege jelentős szabályozó, forrás-újrafelosztó funkciókat lát el, a működtetés fő célja a közös és a közösségi politikák, tevékenység és célok finanszírozása, támogatása Az EU költségvetése Bevételek Bevételek vámok (a beszedő tagállam csak adminisztratív kiadásaira tarthat vissza 25%-ot) mezőgazdasági lefölözések (olyan mozgó vám, ami az alacsonyabb világpiaci árak és a közösségi árak közti különbségek kiegyenlítésére szolgál) VAT-forrás: a tagállamok a befizetést havonta teljesítik GNP-forrás: az 1988-as költségvetési reform vezette be, a tagállami GNP arányában fizetik Az EU költségvetése Kiadások - Kiadások közös mezőgazdasági politika finanszírozása (50%) strukturális műveletek finanszírozása (regionális kiegyenlítő politika) 1/3 belső politikák finanszírozása (6,5%) külső tevékenység (támogatások, segélyek) 6,5% adminisztratív kiadások (5%) tartalékok 1,2% előcsatlakozási eszközök (keleti bővítés) új tagállamokra elkülönített kiadások (nem önálló tétel, az előzőekben jelenik meg) Az Európai Unió köztisztviselői Az Európai Bizottság kb köztisztviselőt, és alkalmazottat illetve szerződéses munkatársat foglalkoztat Egyéb uniós intézmények: kb alkalmazottat foglalkoztatnak EGYENSÚLY A KÖLTSÉGVETÉS SOHASEM LEHET DEFICITES 29