Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok
|
|
- Brigitta Gulyásné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok (trigliceridek) Lipidek/zsírsavak lebontása A táplálékból származó zsírsavak útja a szervezetben Lipidek traszportjában résztvevő szérum lipoproteinek A tárolt trigliceridek mobilizációja A glicerin felhasználása A zsírsavak oxidatív lebontása Páratlan szénatomszámú és telítetlen zsírsavak lebontása Ketontestek Zsírsavak és lipidek bioszintézise A citrát-piruvát transzportrendszer A zsírsav-bioszintézis lépései A zsírsavszintézis szabályozása Trigliceridek és membránszerkezetben fontos glicerofoszfatidok szintézise Szteroidok és a koleszterin bioszintézisének vázlata A koleszterin szerepe a lipidanyagcserében
2 A táplálékból származó zsírsavak útja a szervezetben
3 A triglicerideket lipázok bontják glicerinre és zsírsavakra A táplálékkal felvett zsírokat a vékonybélben a pankreászban termelt lipázok emésztik. Felszívódás után a bél nyálkahártyában reszintetizálódnak trigliceriddé. Szérum lipoproteinek segítségével jutnak el a szövetekig. A szövetekben szöveti lipázok segítségével zsírsavakra és glicerinre hasadnak. A zsírszövetekben tartaléktápanyagként felhalmozott zsírokat hormonregulált lipázok mobilizálják.
4 A lipidek traszportjában résztvevő legfontosabb szérum lipoproteinek összetétele Növekvő sűrűség alapján: kilomikron, VLDL, LDL, HDL Egyes osztályok összetétele és funkciója eltérő Fehérjekomponensek felelősek azért, hogy az egyes lipoproteinek más-más transzportfolyamatokban vesznek részt
5 A lipoproteinek eltérő méretűek
6 A kilomikron szerkezete Az LDL (low density lipoprotein) szerkezete
7 * * LCAT: lecitin-koleszterin aciltranszferáz ABC transzporters: ATP Bining Cassette multidrog transzporter család. ABC1 a koleszterin transzportban vesz részt. ** ** A humán populációban az ApoE allélok gyakorisága a következő: ApoE3=78%, ApoE4=15% ApoE2=7% ApoE4 típust hordozó egyedek esetén az Alzheimer kór előfordulás nagyobb gyakoriságát figyelték meg.
8 A zsírszövetben tárolt trigliceridek mobilizációja Glukagon vagy adrenalin hatására a zsírszövetben tárolt trigliceridek hormon-aktivált lipázok hatására glicerinre és szabad zsírsavakra bomlanak. A szabad zsírsavak a vérbe ürülnek és szérumalbuminhoz kötötten szállítódnak az egyes szövetekhez, pl. izomszövethez. Itt egy zsírsavtranszporteren keresztül a sejtbe jutnak, és végül a mitokondriumban oxidálódnak.
9 Jelátviteli kaszkád a lipidek lebontásának szabályozásában Lipolízist aktiváló hormonok: adrenalin, noradrenalin, glukagon, adrennokortikotróp hormon
10 A trigliceridekből keletkező glicerin felhasználása A glicerin glicerin-3-foszfáttá alakul, ami - kiindulópontja lehet a gliceridek reszintézisének, - oxidációja után csatlakozhat a glikolízishez vagy a glükózreszintézishez.
11 A ZSÍRSAVAK OXIDATÍV LEBONTÁSA 1. A lebontás előtt a zsírsavak CoA-hoz kapcsolódnak ( aktiválás : acil-coa szintetáz katalizálja). A reakció során először zsírsav-adenilát keletkezik és pirofoszfát szabadul fel. A második lépésben alakul ki a tioészter-kötés a zsírsav és CoA között.
12 A ZSÍRSAVAK OXIDATÍV LEBONTÁSA 2. A zsírsavak lebontása a mitokondrium mátrixában történik. Az aktivált zsírsav bejutását az acil-karnitin transzlokáz végzi. Az acil-coa és az acil-karnitin közötti átalakulásokat a citoszólban található karnitin aciltranszferáz I, a mitokondrium mátrixban pedig az karnitin aciltranszferáz II enzimek katalizálják. TRANSZLOKÁZ
13 3a. Oxidáció Az acil-coa dehidrogenáz FAD koenzimmel működik.
14 3b. Hidráció Az enoil CoA hidratáz sztereospecifikus reakcióban hidratálja a telítetlen kötést, L-hidroxiacil CoA keletkezik.
15 3c. Újabb oxidáció Az L-hidroxiacil CoA dehidrogenáz NAD koenzimmel oxidálja a hidroxi származékot, keto származékká.
16 3d. Tiolízis A tioláz (acyl-coa acetiltranszferáz)enzim katalizálja egy újabb CoA felhasználásával a ketoacil-coa hasadását acetil-coa-vá és a két szénatommal megrövidült acil-coa-vá.
17 Az oxidáció, hidratálás, újabb oxidáció, tiolízis reakciók (3a-d) ismétlődésével a zsírsavmolekula két szénatomonként megrövidülve acetil-coa-vá bomlik. A folyamatot -oxidációnak nevezzük.
18 A zsírsavak -oxidációjának kísérletes kimutatása Franz Knoop 1904-ben a nyomjelzés technikát elsőként alkalmazva már kimutatta, hogy a zsírsavak két szénatomonként bomlanak le. Zsírsavak anyagcseréjét tanulmányozva helyzetben fenilezett zsírsavakat szintetizált, feltételezve (helyesen), hogy a fenil csoport eltávolítására nincs a szervezetben enzim, így a zsírsavak sorsát nyomon követheti. Azt találta, hogy ha páros szénatomszámú fenilezett zsírsavakat etetett kutyákkal, akkor fenilecetsav, páratlan szénatomszámú fenilezett zsírsavak esetén pedig benzoesav volt kimutatható a kutyák vizeletében. Ebből következtetett arra, hogy a zsírsavak oxidációja két szénatomonként, tehát a szénatomok mellett történik. Fenil-(CH 2 - CH 2 ) n - CH 2 -COOH Fenil- CH 2 -COOH + n C 2 Fenil- (CH 2 - CH 2 ) n -COOH Fenil-COOH + n C 2
19 A -oxidáció energiamérlege Palmitoil CoA +7 FAD +7 NAD + 7 CoA + 7 H 2 O 8 Acetil CoA + 7 FADH NADH + 7H +
20 A -oxidáció termékeinek felhasználása a citrátkörben és az oxidatív foszforilációban
21 Palmitoil-CoA + 23 O P i +108 ADP CoA ATP + 16 CO H 2 O
22 Páratlan szénatomszámú zsírsavak lebontása A páratlan szénatomszámú zsírsavak a β-oxidáció során 3 szénatomos propionil-coa-vá bomlanak le. Erre a propionil-coa karboxiláz enzim biotin koenzim közreműködésével karboxilcsoportot kapcsol. Így egy 4 szénatomos köztitermék (D-metilmalonil- CoA) keletkezik. Ez egy epimerizációs, majd egy B12 vitamin-függő csoporttranszfer-lépés során szukcinil-coa-vá alakul, mely a citromsavciklus egyik komponense.
23 Telítetlen zsírsavak lebontása A kettős kötés áthelyezését az enoil-coa izomeráz katalizálja.
24 KETONTESTEK (acetecetsav, β-d-hidroxibutirát, aceton) Olyan esetekben, pl. glükoneogenezis során, amikor a májsejtek mitokondriumában az oxálecetsav kellőnél alacsonyabb koncentrációja miatt a zsírsav-oxidáció során keletkező acetil-coa teljes mennyisége nem tud a citrátkörbe lépni, ketontestek keletkeznek. Két acetil-coa molekulából a reverzibilis tioláz reakció során acetoacetil-coa keletkezik, majd egy harmadik acetilcsoport belépésével, és egy acetil-coa kilépésével acetecetsav keletkezik. Ez, illetve az ennek redukciójával keletkező β-d-hidroxibutirát a vérbe jutva más szövetek, pl. szívizom, vázizom vese alternatív energiaforrásaként szolgál, és itt acetil-coa-vá alakulva a citromsavciklusba lép. Éhezéskor, vagy a szénhidrát-anyagcsere zavara (pl. diabétesz) esetén a ketontestek a vérben felhalmozódnak, ami súlyos állapothoz, ketózishoz vezethet.
25 Zsírsavak és lipidek bioszintézise
26 Állati sejtekben a zsírsavak szintézise a citoszólban, növényi sejtek esetében a kloroplasztiszban zajlik. (A redukálás mindkét esetben NADPH-val történik.) Májsejtek mitokondriumában magas energiatöltöttség esetén feleslegben van a citromsav, ami egy specifikus citrát-piruvát transzportrendszer segítségével a citoszólba kerül.
27 A citoszól saját CoA készlettel rendelkezik, és itt a citrát liáz enzim a citromsavból ATP segítségével acetil-coa-t és oxálecetsavat képez. Az oxálecetsav egy citoplazmatikus almasav dehidrogenáz enzim és NADH segítségével almasavvá redukálódik. Az almasav, amenyiben van elegendő citoplazmaitkus NADPH, visszatranszportálódik a mitokondriumba.
28 Ha nincs elegendő redukált NADPH, akkor az almasav a malát enzim segítségével (lásd anaplerotikus reakciók) dekarboxileződik: redukált NADPH, széndioxid és piroszőlősav keletkezik. A piroszőlősav visszaszállítódik a mitokondriumba, ahol a piruvát karboxiláz enzimmel széndioxid és ATP segítségével oxálecetsavvá alakul.
29 A zsírsav bioszintézis nem a zsírsav oxidáció megfordítása. A bioszintézis térben elkülönülve a citoszólban, más enzimek, más koenzimek közreműködésével játszódik le. Bár a zsírsavak felépülése is két szénatomonként történik, a lánc növekedés minden ciklusához három szénatomos malonil-coa prekurzor szükséges.
30 A zsírsavlánc a szintézis alatt egy acil karrier proteinhez (ACP) van kötve.
31 Az acil karrier protein prosztetikus csoportja a foszfopantotein.
32 Az acil karrier protein körül helyezkednek el a zsírsavszintézisében résztvevő enzimek. AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 1. Az AT a KS alegység egy SH csoportjára kapcsolja az acetil csoportot.
33 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 2. Az MT az ACP foszfopantotein láncához kapcsolja a malonil csoportot.
34 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 3. A KS katalizálja az acetil és malonil csoport kondenzációját. CO 2 kilépés után négy szénatomos ketobutiril csoport található az ACP prosztetikus csoportján.
35 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 4. A -ketobutirl-acp reduktáz (KR) NADPH koenzimmel redukálja a -ketobutiril csoportot, és -hidroxibutiril ACP keletkezik.
36 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 5. A HD katalizálja a telítetlen kötés kialakulását.
37 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 6. Az ER NADPH felhasználásával redukálja a telítetlen kötést. 4 szénatomos telített zsírsav (vajsav) keletkezik az ACP foszfopantetein láncán.
38 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 7. A butiril csoport transzlokálódik az ACP-ről a KS alegység SH csoportjára.
39 Újabb malonil-coa belépésével a szintézis reakciói ciklikusan ismétlődnek, amíg a 16 szénatomszámú palmitinsav el nem készül. Palmitinsavból acetil csoport további hozzáadásával a zsírsav elongáló rendszerben hosszabb zsírsavak képződhetnek. Telítetlen kötések CoA-hoz kötve deszaturáz enzim hatására alakulnak ki. Többszörösen telített zsírsavak szintézisére állati szervezet nem képesek. Néhány többszörösen telitett zsírsavat a táplálékból kell felvenni. Ezek az esszenciális zsírsavak (pl. arachidonsav).
40
41 A zsírsav szintetáz komplex evolúciója A ketoacil-acp szintáz és reduktáz valamint az ACP egy polipetid láncot alkot.
42 A zsírsavszintézis szabályozása A szintézisút első enzime, az acetil-coa karboxiláz többszörös szabályozás alatt áll. A karboxiláz foszforilációja gátolja az enzimet A foszforilált enzim citráttal részlegesen aktiválható. A kovalens módosítás mellett az enzim alloszterikus feedback inhibítora a palmitoil-coa. Az enzim mennyisége pedig génexpresszió szintjén is szabályozott.
43 Trigliceridek és membránszerkezetben fontos glicerofoszfatidok szintézise A szintézis első prekurzora a glicerin 3-foszfát, ami vagy a trigliceridek lebontásából származó glicerin foszforilálásával, vagy a glikolízis köztitermékének, a dihidroxiaceton foszfátnak a redukálásával keletkezik.
44 A glicerin 3-foszfát két zsírsavval észteresítve ATPigényes folyamat során foszfatidsavvá alakul.
45 A foszfatidsavból neutrális zsírok (triacilgliceridok) és foszfolipidek egyaránt keletkezhetnek.
46 A foszfolipidek szintézisekor citidin nukleotidok vesznek részt a foszfodiészter kötés létrehozásához szükséges nagyenergiájú aktivált intermedierek kialakításában. Vagy a foszfatidsav aktiválódik (egyes stratégia), vagy a felkapcsolandó fej-csoport (kettes stratégia).
47 Példák az egyes stratégiára: A foszfatidilglicerin 3-foszfát és a foszfatidilszerin bioszintézise. foszfatidsav
48 A foszfatidil szerinből dekarboxilezéssel egy újabb fontos membránalkotó foszfolipid, foszfatidiletanolamin keletkezhet. Ennek metilálása (metiltranszferáz) foszfatidilkolint eredményez.
49 A szteroidok is Acetil-CoA-ból keletkeznek. Acetát jelölt szénatomának megjelenése a szteránvázban.
50 A koleszterin bioszintézisének vázlata (a szintézis valójában több mint 20 lépésből áll)
51
52 A koleszterint szállító LDL lipoprotein szerkezete A májban szintetizálódó koleszterinből - egyrészt epesavak keletkeznek, amik a vékonybélbe ürülnek, - másrészt a koleszterin, illetve annak zsírsavakkal képzett koleszterin-észter formája LDL (low density lipoprotein) részecskékbe csomagolva elszállítódik más szövetekhez és ott kerül felhasználásra.
53 Koleszterin észterek szintézise
54 Különböző lipoproteinek részvétele a lipid traszportban A májból a triglicerideket és a koleszterint VLDL szállítja a szövetek felé A májon kívüli szövetekből a felesleges koleszterin HDL formában szállítódik vissza a májba szabad zsírsavak felszívása
55 Az LDL felvétele receptor-közvetített endocitózissal történik A sejtek az LDL lipoproteint LDL-receptor által közvetített endocitózissal veszik fel, ami az LDL ApoB-100 apolipoprotein komponensét ismeri fel. Az endocitázissal keletkező endoszóma lizoszómával egyesül. A fehérjék az LDL receptor kivételével lebomlanak, a trigliceridek zsírsavakra bomlanak, a koleszterin felszabadul. Az LDL receptor a lebomlást elkerülve visszajut a plazmamembránba. Az LDL receptor hiánya, illetve mutációja súlyos örökletes hiperkoleszterolémiát, és korai atheroszklerózist (érelmeszesedést) okoz.
56 A koleszterinszint szabályozása A koleszterin szintézisút elején a mevalonsav szintézise hormonális szabályozás alatt áll, ezen kívül az intracelluláris koleszterin feedback inhibitora az enzimnek. Magas intracelluláris koleszterin koncentráció gátolja az LDL receptorok szintézisét ezáltal az LDL mennyiség a véráramban koncentrálódik. Örökletes hiperkoleszterémia esetén az LDL receptorok hibája miatt nincs megfelelő LDL felvétel így az extracelluláris koleszterin nem jut be a sejtekbe hanem a véráramban felhalmozódik fel. Acil-CoA Koleszterin aciltranszferáz
57 A koleszterin a szteroid hormonok előanyaga
58 A zsírsavak igen fontos energia források, trigliceridek (neutrális zsírok) formájában a zsírszövetekben raktározódnak. További fontos szerepük van a foszfolipidek felépítésében is. A trigliceridek mobilizációja lipáz enzimek segítségével történik. A zsírsavak oxidációjuk előtt acil-coa-vá aktiválódnak, oxidációjuk a mitokondrium mátrixában történik, ahová az acil-karnitin transzferáz szállítja az aktivált zsírsavakat. Oxidációjuk két szénatomnként oxidációval történik, acetil-coa, FADH 2 és NADH keletkezik. A zsírsavak szintézise teljesen eltérő módon történik A szintézist a citoszólban egy ACP körül szerveződött szintáz komplex végzi malonil-coa prekurzorból NADPH oxidoredukciós partnerrel. A neutrális zsírok és foszfolipidek közös intermedierje a foszfatidsav. A foszfolipidek diészter kötéseinek kialakulásakor citidin nukleotidok vesznek részt az aktivált intermedier kialakításában. A koleszterin szintézis acetil-coa-ból több lépésben mevalonsav és aktivált izoprén egység intermediereken keresztül történik. A koleszterin fontos összetevője a membránoknak és a szérum lipoprotein komplexeknek. A koleszterin szint szabályozása több szinten történik.
LIPID ANYAGCSERE (2011)
LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN
RészletesebbenZsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i
Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7
RészletesebbenZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i
máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)
RészletesebbenModul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,
Részletesebben, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában
-helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenA glükóz reszintézise.
A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt
RészletesebbenBevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak
Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének
RészletesebbenA felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek
A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek
RészletesebbenA piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós
A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H
Részletesebben09. A citromsav ciklus
09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenA zsírok. 2013. április 17.
A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenBIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)
BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő
RészletesebbenA koleszterin és az epesavak bioszintézise
A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a
RészletesebbenIntegráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet
Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE
A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE A lipidek általános jellemzése A lipidek olyan eltérő felépítésű és funkciójú molekulák, amelyek vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódnak, ezért szövetekből csak apoláros oldószerekkel
RészletesebbenGlikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g
Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160
RészletesebbenA lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika
A lipidek anyagcseréje A szabad zsírsavak szállítása a plazmában ketontestek C 2 + H 2 foszfolipidszintézis Ac-CoA zsírsav oxidáció ketontestek SZABAD ZSÍRSAV (FFA) Zsírsav-albumin triglicerid zsírsav
Részletesebbenneutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.
Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális
RészletesebbenGlikolízis. Csala Miklós
Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben
RészletesebbenA szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.
A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)
RészletesebbenVércukorszint szabályozás
Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenBIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.
BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenA légzési lánc és az oxidatív foszforiláció
A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz
RészletesebbenMire költi a szervezet energiáját?
Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).
RészletesebbenEnergiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP
Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid
RészletesebbenBiokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák
RészletesebbenLipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)
Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt 1 Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől orvosi probléma
RészletesebbenA biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek
1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)
RészletesebbenEnergiaforrásaink Szénvegyületek forrása
Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,
RészletesebbenMetabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)
Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában
RészletesebbenMEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból
Részletesebben(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek
TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András
A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenNövényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata
Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere
RészletesebbenA koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)
A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenA MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA
Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A
RészletesebbenA -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos
A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon
RészletesebbenSZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS
SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS A koleszterin, a koleszterin észterek, triacilglicerolok vízben oldhatatlan vegyületek. E lipidek a májból történő szintézist, és/vagy táplálék abszorpciót
RészletesebbenII/1. Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai [1] 1. ábra: Neutrális zsírok felépítése (Molecular Cell Biology)
I. Célkitűzés: A nyári szünet során az iskolánk által szervezett Kék-túra táborban voltam, ahol az egyik reggel margarinos kenyeret kentünk. Ekkor a hozta szóba a kémia tanárom margarinok készítést, összetételét.
RészletesebbenLipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.
Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható
RészletesebbenAnyag és energiaforgalom
Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
Részletesebbenacetil KoA acetyl CoA
acetil KoA acetyl CoA ACP ACP aldoláz aldolase amiláz amylase béta(ß) amiláz ß amylase L arginin L arginine aszkorbinsav ascorbic acid L aszparagin L asparagine L aszparaginsav L asparagine acid ATP ATP
RészletesebbenMITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet
Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet
RészletesebbenBIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)
BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,
RészletesebbenAz Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája
Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
Részletesebbenjobb a sejtszintű acs!!
Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás
Részletesebben3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.
FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi
RészletesebbenSzignalizáció - jelátvitel
Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,
RészletesebbenBIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)
BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia
Részletesebbensejt működés jovo.notebook March 13, 2018
1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
RészletesebbenAz edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin
Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenA METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA
A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag
RészletesebbenSejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona
Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:
RészletesebbenSejt szintű szabályozás
Szabályozás Sejt szintű szabályozás Kompartmentalizáció: egyes enzimreakciók külön rekeszekbe különülnek, eukariótákra jellemző, a kompartmentbe bejutást irányító transzporterek közvetve szabályozzák az
RészletesebbenÉlelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika
Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Az emberi szervezet számára szükséges makro- tápanyagok egyik csoportját az élelmiszereinkben levı zsírok alkotják. A hivatalos táplálkozástudomány jelenlegi
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)
Biokémia és molekuláris biológia IIB (18) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN
16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenTáplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és
RészletesebbenAJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:
A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenFehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet
Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenTöbb oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek
Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,
RészletesebbenLipidek, lipoproteinek és kardiovaszkuláris megbetegedések
14. Fejezet Lipidek, lipoproteinek és kardiovaszkuláris megbetegedések A plazmában jelen lévő lipidek nagy részét a zsírsavak, trigliceridek, koleszterin és foszfolipidek alkotják. Kis mennyiségben jelen
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenLIPIDEK. Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek
LIPIDEK Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek Lipidek Lipidek csoportosítása Lipidek - kémiailag igen változatos vegyületcsoportok
RészletesebbenDr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.
Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris
RészletesebbenENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS
ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:
Részletesebben1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei
1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen
RészletesebbenSZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók
SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise
RészletesebbenA termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek
A termodinamika A metabolizmus keretében zajló anyag- és energiaáramlás a termodinamika törvényeit követi. A termodinamika a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. Termodinamikai rendszerek:
RészletesebbenA SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok szént, hidrogént és oxigént tartalmazó vegyületek. Ez
RészletesebbenA mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai
A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona
RészletesebbenA sokoldalú L-Karnitin
A sokoldalú L-Karnitin Az L-Karnitint két orosz kutató Gulewits és Krimberg izolálta először emlősállatok húsából. Száz évvel e Kémiai szintézissel az L-Karnitin ipari gyártása az 1970-es évek végén kezdödött
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenVIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus
Biokémia és molekuláris biológia IB (13) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek a vizsgára
RészletesebbenSzudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után
ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek egyszerő zsírok 25. A zsíranyagcsere zavarai - neutrális zsírok - viaszok összetett zsírok (lipoidok) - foszfatidok (lecitin, kefalin, szfingomyelin, inozit-foszfát) - glikolipidek
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA plazmamembrán felépítése
A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek
Részletesebben