Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok"

Átírás

1 Zsírsavszármazékok biológiai szerepei: membrán-építőelemek (foszfolipidek, glikolipidek); hormonok/intracelluláris hírvivők; tápanyagok (trigliceridek) Lipidek/zsírsavak lebontása A táplálékból származó zsírsavak útja a szervezetben Lipidek traszportjában résztvevő szérum lipoproteinek A tárolt trigliceridek mobilizációja A glicerin felhasználása A zsírsavak oxidatív lebontása Páratlan szénatomszámú és telítetlen zsírsavak lebontása Ketontestek Zsírsavak és lipidek bioszintézise A citrát-piruvát transzportrendszer A zsírsav-bioszintézis lépései A zsírsavszintézis szabályozása Trigliceridek és membránszerkezetben fontos glicerofoszfatidok szintézise Szteroidok és a koleszterin bioszintézisének vázlata A koleszterin szerepe a lipidanyagcserében

2 A táplálékból származó zsírsavak útja a szervezetben

3 A triglicerideket lipázok bontják glicerinre és zsírsavakra A táplálékkal felvett zsírokat a vékonybélben a pankreászban termelt lipázok emésztik. Felszívódás után a bél nyálkahártyában reszintetizálódnak trigliceriddé. Szérum lipoproteinek segítségével jutnak el a szövetekig. A szövetekben szöveti lipázok segítségével zsírsavakra és glicerinre hasadnak. A zsírszövetekben tartaléktápanyagként felhalmozott zsírokat hormonregulált lipázok mobilizálják.

4 A lipidek traszportjában résztvevő legfontosabb szérum lipoproteinek összetétele Növekvő sűrűség alapján: kilomikron, VLDL, LDL, HDL Egyes osztályok összetétele és funkciója eltérő Fehérjekomponensek felelősek azért, hogy az egyes lipoproteinek más-más transzportfolyamatokban vesznek részt

5 A lipoproteinek eltérő méretűek

6 A kilomikron szerkezete Az LDL (low density lipoprotein) szerkezete

7 * * LCAT: lecitin-koleszterin aciltranszferáz ABC transzporters: ATP Bining Cassette multidrog transzporter család. ABC1 a koleszterin transzportban vesz részt. ** ** A humán populációban az ApoE allélok gyakorisága a következő: ApoE3=78%, ApoE4=15% ApoE2=7% ApoE4 típust hordozó egyedek esetén az Alzheimer kór előfordulás nagyobb gyakoriságát figyelték meg.

8 A zsírszövetben tárolt trigliceridek mobilizációja Glukagon vagy adrenalin hatására a zsírszövetben tárolt trigliceridek hormon-aktivált lipázok hatására glicerinre és szabad zsírsavakra bomlanak. A szabad zsírsavak a vérbe ürülnek és szérumalbuminhoz kötötten szállítódnak az egyes szövetekhez, pl. izomszövethez. Itt egy zsírsavtranszporteren keresztül a sejtbe jutnak, és végül a mitokondriumban oxidálódnak.

9 Jelátviteli kaszkád a lipidek lebontásának szabályozásában Lipolízist aktiváló hormonok: adrenalin, noradrenalin, glukagon, adrennokortikotróp hormon

10 A trigliceridekből keletkező glicerin felhasználása A glicerin glicerin-3-foszfáttá alakul, ami - kiindulópontja lehet a gliceridek reszintézisének, - oxidációja után csatlakozhat a glikolízishez vagy a glükózreszintézishez.

11 A ZSÍRSAVAK OXIDATÍV LEBONTÁSA 1. A lebontás előtt a zsírsavak CoA-hoz kapcsolódnak ( aktiválás : acil-coa szintetáz katalizálja). A reakció során először zsírsav-adenilát keletkezik és pirofoszfát szabadul fel. A második lépésben alakul ki a tioészter-kötés a zsírsav és CoA között.

12 A ZSÍRSAVAK OXIDATÍV LEBONTÁSA 2. A zsírsavak lebontása a mitokondrium mátrixában történik. Az aktivált zsírsav bejutását az acil-karnitin transzlokáz végzi. Az acil-coa és az acil-karnitin közötti átalakulásokat a citoszólban található karnitin aciltranszferáz I, a mitokondrium mátrixban pedig az karnitin aciltranszferáz II enzimek katalizálják. TRANSZLOKÁZ

13 3a. Oxidáció Az acil-coa dehidrogenáz FAD koenzimmel működik.

14 3b. Hidráció Az enoil CoA hidratáz sztereospecifikus reakcióban hidratálja a telítetlen kötést, L-hidroxiacil CoA keletkezik.

15 3c. Újabb oxidáció Az L-hidroxiacil CoA dehidrogenáz NAD koenzimmel oxidálja a hidroxi származékot, keto származékká.

16 3d. Tiolízis A tioláz (acyl-coa acetiltranszferáz)enzim katalizálja egy újabb CoA felhasználásával a ketoacil-coa hasadását acetil-coa-vá és a két szénatommal megrövidült acil-coa-vá.

17 Az oxidáció, hidratálás, újabb oxidáció, tiolízis reakciók (3a-d) ismétlődésével a zsírsavmolekula két szénatomonként megrövidülve acetil-coa-vá bomlik. A folyamatot -oxidációnak nevezzük.

18 A zsírsavak -oxidációjának kísérletes kimutatása Franz Knoop 1904-ben a nyomjelzés technikát elsőként alkalmazva már kimutatta, hogy a zsírsavak két szénatomonként bomlanak le. Zsírsavak anyagcseréjét tanulmányozva helyzetben fenilezett zsírsavakat szintetizált, feltételezve (helyesen), hogy a fenil csoport eltávolítására nincs a szervezetben enzim, így a zsírsavak sorsát nyomon követheti. Azt találta, hogy ha páros szénatomszámú fenilezett zsírsavakat etetett kutyákkal, akkor fenilecetsav, páratlan szénatomszámú fenilezett zsírsavak esetén pedig benzoesav volt kimutatható a kutyák vizeletében. Ebből következtetett arra, hogy a zsírsavak oxidációja két szénatomonként, tehát a szénatomok mellett történik. Fenil-(CH 2 - CH 2 ) n - CH 2 -COOH Fenil- CH 2 -COOH + n C 2 Fenil- (CH 2 - CH 2 ) n -COOH Fenil-COOH + n C 2

19 A -oxidáció energiamérlege Palmitoil CoA +7 FAD +7 NAD + 7 CoA + 7 H 2 O 8 Acetil CoA + 7 FADH NADH + 7H +

20 A -oxidáció termékeinek felhasználása a citrátkörben és az oxidatív foszforilációban

21 Palmitoil-CoA + 23 O P i +108 ADP CoA ATP + 16 CO H 2 O

22 Páratlan szénatomszámú zsírsavak lebontása A páratlan szénatomszámú zsírsavak a β-oxidáció során 3 szénatomos propionil-coa-vá bomlanak le. Erre a propionil-coa karboxiláz enzim biotin koenzim közreműködésével karboxilcsoportot kapcsol. Így egy 4 szénatomos köztitermék (D-metilmalonil- CoA) keletkezik. Ez egy epimerizációs, majd egy B12 vitamin-függő csoporttranszfer-lépés során szukcinil-coa-vá alakul, mely a citromsavciklus egyik komponense.

23 Telítetlen zsírsavak lebontása A kettős kötés áthelyezését az enoil-coa izomeráz katalizálja.

24 KETONTESTEK (acetecetsav, β-d-hidroxibutirát, aceton) Olyan esetekben, pl. glükoneogenezis során, amikor a májsejtek mitokondriumában az oxálecetsav kellőnél alacsonyabb koncentrációja miatt a zsírsav-oxidáció során keletkező acetil-coa teljes mennyisége nem tud a citrátkörbe lépni, ketontestek keletkeznek. Két acetil-coa molekulából a reverzibilis tioláz reakció során acetoacetil-coa keletkezik, majd egy harmadik acetilcsoport belépésével, és egy acetil-coa kilépésével acetecetsav keletkezik. Ez, illetve az ennek redukciójával keletkező β-d-hidroxibutirát a vérbe jutva más szövetek, pl. szívizom, vázizom vese alternatív energiaforrásaként szolgál, és itt acetil-coa-vá alakulva a citromsavciklusba lép. Éhezéskor, vagy a szénhidrát-anyagcsere zavara (pl. diabétesz) esetén a ketontestek a vérben felhalmozódnak, ami súlyos állapothoz, ketózishoz vezethet.

25 Zsírsavak és lipidek bioszintézise

26 Állati sejtekben a zsírsavak szintézise a citoszólban, növényi sejtek esetében a kloroplasztiszban zajlik. (A redukálás mindkét esetben NADPH-val történik.) Májsejtek mitokondriumában magas energiatöltöttség esetén feleslegben van a citromsav, ami egy specifikus citrát-piruvát transzportrendszer segítségével a citoszólba kerül.

27 A citoszól saját CoA készlettel rendelkezik, és itt a citrát liáz enzim a citromsavból ATP segítségével acetil-coa-t és oxálecetsavat képez. Az oxálecetsav egy citoplazmatikus almasav dehidrogenáz enzim és NADH segítségével almasavvá redukálódik. Az almasav, amenyiben van elegendő citoplazmaitkus NADPH, visszatranszportálódik a mitokondriumba.

28 Ha nincs elegendő redukált NADPH, akkor az almasav a malát enzim segítségével (lásd anaplerotikus reakciók) dekarboxileződik: redukált NADPH, széndioxid és piroszőlősav keletkezik. A piroszőlősav visszaszállítódik a mitokondriumba, ahol a piruvát karboxiláz enzimmel széndioxid és ATP segítségével oxálecetsavvá alakul.

29 A zsírsav bioszintézis nem a zsírsav oxidáció megfordítása. A bioszintézis térben elkülönülve a citoszólban, más enzimek, más koenzimek közreműködésével játszódik le. Bár a zsírsavak felépülése is két szénatomonként történik, a lánc növekedés minden ciklusához három szénatomos malonil-coa prekurzor szükséges.

30 A zsírsavlánc a szintézis alatt egy acil karrier proteinhez (ACP) van kötve.

31 Az acil karrier protein prosztetikus csoportja a foszfopantotein.

32 Az acil karrier protein körül helyezkednek el a zsírsavszintézisében résztvevő enzimek. AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 1. Az AT a KS alegység egy SH csoportjára kapcsolja az acetil csoportot.

33 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 2. Az MT az ACP foszfopantotein láncához kapcsolja a malonil csoportot.

34 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz A szintézis lépései: 3. A KS katalizálja az acetil és malonil csoport kondenzációját. CO 2 kilépés után négy szénatomos ketobutiril csoport található az ACP prosztetikus csoportján.

35 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 4. A -ketobutirl-acp reduktáz (KR) NADPH koenzimmel redukálja a -ketobutiril csoportot, és -hidroxibutiril ACP keletkezik.

36 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 5. A HD katalizálja a telítetlen kötés kialakulását.

37 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 6. Az ER NADPH felhasználásával redukálja a telítetlen kötést. 4 szénatomos telített zsírsav (vajsav) keletkezik az ACP foszfopantetein láncán.

38 AT = Acetil-CoA transzacetiláz KS = Ketoacil-ACP szintáz MT = Malonil-CoA-ACP transzferáz KR = Ketoacil-ACP reduktáz HD = Hidroxiacil-ACP dehidratáz ER = Enoil-ACP reduktáz 7. A butiril csoport transzlokálódik az ACP-ről a KS alegység SH csoportjára.

39 Újabb malonil-coa belépésével a szintézis reakciói ciklikusan ismétlődnek, amíg a 16 szénatomszámú palmitinsav el nem készül. Palmitinsavból acetil csoport további hozzáadásával a zsírsav elongáló rendszerben hosszabb zsírsavak képződhetnek. Telítetlen kötések CoA-hoz kötve deszaturáz enzim hatására alakulnak ki. Többszörösen telített zsírsavak szintézisére állati szervezet nem képesek. Néhány többszörösen telitett zsírsavat a táplálékból kell felvenni. Ezek az esszenciális zsírsavak (pl. arachidonsav).

40

41 A zsírsav szintetáz komplex evolúciója A ketoacil-acp szintáz és reduktáz valamint az ACP egy polipetid láncot alkot.

42 A zsírsavszintézis szabályozása A szintézisút első enzime, az acetil-coa karboxiláz többszörös szabályozás alatt áll. A karboxiláz foszforilációja gátolja az enzimet A foszforilált enzim citráttal részlegesen aktiválható. A kovalens módosítás mellett az enzim alloszterikus feedback inhibítora a palmitoil-coa. Az enzim mennyisége pedig génexpresszió szintjén is szabályozott.

43 Trigliceridek és membránszerkezetben fontos glicerofoszfatidok szintézise A szintézis első prekurzora a glicerin 3-foszfát, ami vagy a trigliceridek lebontásából származó glicerin foszforilálásával, vagy a glikolízis köztitermékének, a dihidroxiaceton foszfátnak a redukálásával keletkezik.

44 A glicerin 3-foszfát két zsírsavval észteresítve ATPigényes folyamat során foszfatidsavvá alakul.

45 A foszfatidsavból neutrális zsírok (triacilgliceridok) és foszfolipidek egyaránt keletkezhetnek.

46 A foszfolipidek szintézisekor citidin nukleotidok vesznek részt a foszfodiészter kötés létrehozásához szükséges nagyenergiájú aktivált intermedierek kialakításában. Vagy a foszfatidsav aktiválódik (egyes stratégia), vagy a felkapcsolandó fej-csoport (kettes stratégia).

47 Példák az egyes stratégiára: A foszfatidilglicerin 3-foszfát és a foszfatidilszerin bioszintézise. foszfatidsav

48 A foszfatidil szerinből dekarboxilezéssel egy újabb fontos membránalkotó foszfolipid, foszfatidiletanolamin keletkezhet. Ennek metilálása (metiltranszferáz) foszfatidilkolint eredményez.

49 A szteroidok is Acetil-CoA-ból keletkeznek. Acetát jelölt szénatomának megjelenése a szteránvázban.

50 A koleszterin bioszintézisének vázlata (a szintézis valójában több mint 20 lépésből áll)

51

52 A koleszterint szállító LDL lipoprotein szerkezete A májban szintetizálódó koleszterinből - egyrészt epesavak keletkeznek, amik a vékonybélbe ürülnek, - másrészt a koleszterin, illetve annak zsírsavakkal képzett koleszterin-észter formája LDL (low density lipoprotein) részecskékbe csomagolva elszállítódik más szövetekhez és ott kerül felhasználásra.

53 Koleszterin észterek szintézise

54 Különböző lipoproteinek részvétele a lipid traszportban A májból a triglicerideket és a koleszterint VLDL szállítja a szövetek felé A májon kívüli szövetekből a felesleges koleszterin HDL formában szállítódik vissza a májba szabad zsírsavak felszívása

55 Az LDL felvétele receptor-közvetített endocitózissal történik A sejtek az LDL lipoproteint LDL-receptor által közvetített endocitózissal veszik fel, ami az LDL ApoB-100 apolipoprotein komponensét ismeri fel. Az endocitázissal keletkező endoszóma lizoszómával egyesül. A fehérjék az LDL receptor kivételével lebomlanak, a trigliceridek zsírsavakra bomlanak, a koleszterin felszabadul. Az LDL receptor a lebomlást elkerülve visszajut a plazmamembránba. Az LDL receptor hiánya, illetve mutációja súlyos örökletes hiperkoleszterolémiát, és korai atheroszklerózist (érelmeszesedést) okoz.

56 A koleszterinszint szabályozása A koleszterin szintézisút elején a mevalonsav szintézise hormonális szabályozás alatt áll, ezen kívül az intracelluláris koleszterin feedback inhibitora az enzimnek. Magas intracelluláris koleszterin koncentráció gátolja az LDL receptorok szintézisét ezáltal az LDL mennyiség a véráramban koncentrálódik. Örökletes hiperkoleszterémia esetén az LDL receptorok hibája miatt nincs megfelelő LDL felvétel így az extracelluláris koleszterin nem jut be a sejtekbe hanem a véráramban felhalmozódik fel. Acil-CoA Koleszterin aciltranszferáz

57 A koleszterin a szteroid hormonok előanyaga

58 A zsírsavak igen fontos energia források, trigliceridek (neutrális zsírok) formájában a zsírszövetekben raktározódnak. További fontos szerepük van a foszfolipidek felépítésében is. A trigliceridek mobilizációja lipáz enzimek segítségével történik. A zsírsavak oxidációjuk előtt acil-coa-vá aktiválódnak, oxidációjuk a mitokondrium mátrixában történik, ahová az acil-karnitin transzferáz szállítja az aktivált zsírsavakat. Oxidációjuk két szénatomnként oxidációval történik, acetil-coa, FADH 2 és NADH keletkezik. A zsírsavak szintézise teljesen eltérő módon történik A szintézist a citoszólban egy ACP körül szerveződött szintáz komplex végzi malonil-coa prekurzorból NADPH oxidoredukciós partnerrel. A neutrális zsírok és foszfolipidek közös intermedierje a foszfatidsav. A foszfolipidek diészter kötéseinek kialakulásakor citidin nukleotidok vesznek részt az aktivált intermedier kialakításában. A koleszterin szintézis acetil-coa-ból több lépésben mevalonsav és aktivált izoprén egység intermediereken keresztül történik. A koleszterin fontos összetevője a membránoknak és a szérum lipoprotein komplexeknek. A koleszterin szint szabályozása több szinten történik.

LIPID ANYAGCSERE (2011)

LIPID ANYAGCSERE (2011) LIPID ANYAGCSERE LIPID ANYAGCSERE (2011) 5 ELİADÁS: 1, ZSÍRK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA + LIPPRTEINEK 2, ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA 3, ZSÍRSAVAK SZINTÉZISE 4, KETNTESTEK BIKÉMIÁJA, KLESZTERIN ANYAGCSERE 5, MEMBRÁN

Részletesebben

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i

Zsírsav szintézis. Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P. 2 i Zsírsav szintézis Az acetil-coa aktivációja: Acetil-CoA + CO + ATP = Malonil-CoA + ADP + P 2 i A zsírsav szintáz reakciói Acetil-CoA + 7 Malonil-CoA + 14 NADPH + 14 H = Palmitát + 8 CoA-SH + 7 CO 2 + 7

Részletesebben

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i

ZSÍRSAVAK OXIDÁCIÓJA. FRANZ KNOOP német biokémikus írta le először a mechanizmusát. R C ~S KoA. a, R-COOH + ATP + KoA R C ~S KoA + AMP + PP i máj, vese, szív, vázizom ZSÍRSAVAK XIDÁCIÓJA FRANZ KNP német biokémikus írta le először a mechanizmusát 1 lépés: a zsírsavak aktivációja ( a sejt citoplazmájában, rövid zsírsavak < C12 nem aktiválódnak)

Részletesebben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA LIPIDEK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés,

Részletesebben

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában

, mitokondriumban (peroxiszóma) citoplazmában -helye: máj, zsírszövet, vese, agy, tüdő, stb. - nem a β-oxidáció megfordítása!!! β-oxidáció Zsírsav-szintézis -------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)

A KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol) 19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként

Részletesebben

A glükóz reszintézise.

A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A glükóz reszintézise. A reszintézis nem egyszerű megfordítása a glikolízisnek. A glikolízis 3 irrevezibilis lépése más úton játszódik le. Ennek oka egyrészt energetikai, másrészt

Részletesebben

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak

Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Bevezetés a biokémiába fogorvostan hallgatóknak Munkafüzet 14. hét METABOLIZMUS III. LIPIDEK, ZSÍRSAVAK β-oxidációja Szerkesztette: Jakus Péter Név: Csoport: Dátum: Labor dolgozat kérdések 1.) ATP mennyiségének

Részletesebben

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek

A felépítő és lebontó folyamatok. Biológiai alapismeretek A felépítő és lebontó folyamatok Biológiai alapismeretek Anyagforgalom: Lebontó Felépítő Lebontó folyamatok csoportosítása: Biológiai oxidáció Erjedés Lebontó folyamatok összehasonlítása Szénhidrátok

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Lipid anyagcsere. Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Lipid anyagcsere Balajthy Zoltán, Sarang Zsolt Anabolikus és katabolikus folyamatok a szervezetben Lipidek osztályozása Lipidek szerepe a szervezetben Lipidek

Részletesebben

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós

A piruvát-dehidrogenáz komplex. Csala Miklós A piruvát-dehidrogenáz komplex Csala Miklós szénhidrátok fehérjék lipidek glikolízis glukóz aminosavak zsírsavak acil-koa szintetáz e - piruvát acil-koa légz. lánc H + H + H + O 2 ATP szint. piruvát H

Részletesebben

09. A citromsav ciklus

09. A citromsav ciklus 09. A citromsav ciklus 1 Alternatív nevek: Citromsav ciklus Citrát kör Trikarbonsav ciklus Szent-Györgyi Albert Krebs ciklus Szent-Györgyi Krebs ciklus Hans Adolf Krebs 2 Áttekintés 1 + 8 lépés 0: piruvát

Részletesebben

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:

Részletesebben

A zsírok. 2013. április 17.

A zsírok. 2013. április 17. A zsírok 2013. április 17. Sok van, mi csodálatos, De az embernél nincs semmi csodálatosabb. Szophoklész: Antigoné 2013.04.17 i:am 2 Alapelveink Bölcsesség Tisztában lenni élettani alapismeretekkel Szemlélet

Részletesebben

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.

A bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik. Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának

Részletesebben

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK)

BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) BIOKÉMIA GYAKORLÓ TESZT 1. DEMO (FEHÉRJÉK, ENZIMEK, TERMODINAMIKA, SZÉNHIDRÁTOK, LIPIDEK) 1. Keresse meg a baloldali oszlopban található fehérje szerkezeti szintekre jellemző a jobboldali oszlopban lévő

Részletesebben

A koleszterin és az epesavak bioszintézise

A koleszterin és az epesavak bioszintézise A koleszterin és az epesavak bioszintézise Koleszterin A koleszterin a biológia legkitüntetettebb kis molekulája. Tizenhárom Nobel-díjat ítéltek oda azon tudósoknak, aki karrierjük legnagyobb részét a

Részletesebben

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

Integráció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Integráció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet Anyagcsere jóllakott állapotban Táplálékkal felvett anyagok sorsa szénhidrátok fehérjék lipidek

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE

A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE A LIPIDEK ANYAGCSERÉJE A lipidek általános jellemzése A lipidek olyan eltérő felépítésű és funkciójú molekulák, amelyek vízben nem vagy csak nagyon rosszul oldódnak, ezért szövetekből csak apoláros oldószerekkel

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

A lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika

A lipidek anyagcseréje. Szerkesztette: Fekete Veronika A lipidek anyagcseréje A szabad zsírsavak szállítása a plazmában ketontestek C 2 + H 2 foszfolipidszintézis Ac-CoA zsírsav oxidáció ketontestek SZABAD ZSÍRSAV (FFA) Zsírsav-albumin triglicerid zsírsav

Részletesebben

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok. Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális

Részletesebben

Glikolízis. Csala Miklós

Glikolízis. Csala Miklós Glikolízis Csala Miklós Szubsztrát szintű (SZF) és oxidatív foszforiláció (OF) katabolizmus Redukált tápanyag-molekulák Szállító ADP + P i ATP ADP + P i ATP SZF SZF Szállító-H 2 Szállító ATP Szállító-H

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA A SZÉNHIDRÁTOK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: A szénhidrátok anyagcseréje A szénhidrátok a szervezet számára fontos, alapvető tápanyagok. Az emberi szervezetben

Részletesebben

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014.

A szénhidrátok anyagcseréje. SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok anyagcseréje SZTE AOK Biokémiai Intézet Gyógyszerész hallgatók számára 2014. A szénhidrátok emésztése és felszívódása Táplálkozás: növényi keményítő, szacharóz, laktóz (tej, tejtermékek)

Részletesebben

Vércukorszint szabályozás

Vércukorszint szabályozás Vércukorszint szabályozás Raktározás: Szénhidrátok: glikogén formájában (máj, izom) Zsírok: zsírsejtek zsírszövet Fehérje: bőr alatti lazarostos kötőszövet Szénhidrát metabolizmus Szénhidrátok a bélben

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár.

BIOKÉMIA. Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár. BIOKÉMIA Simonné Prof. Dr. Sarkadi Livia egyetemi tanár e-mail: sarkadi@mail.bme.hu LIPIDEK Lipidek Lipidek ~ lipoidok ~ zsírszerű anyagok (görög lipos zsír ) kémiailag igen változatos vegyületcsoportok

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A LIPIDEK 1. kulcsszó cím: A lipidek szerepe az emberi szervezetben Tartalék energiaforrás, membránstruktúra alkotása, mechanikai

Részletesebben

A szénhidrátok lebomlása

A szénhidrátok lebomlása A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció

A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció A légzési lánc és az oxidatív foszforiláció Csala Miklós Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet intermembrán tér Fe-S FMN NADH mátrix I. komplex: NADH-KoQ reduktáz

Részletesebben

Mire költi a szervezet energiáját?

Mire költi a szervezet energiáját? Glükóz lebontás Lebontó folyamatok A szénhidrátok és zsírok lebontása során széndioxid és víz keletkezése közben energia keletkezik (a széndioxidot kilélegezzük, a vizet pedig szervezetünkben felhasználjuk).

Részletesebben

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP

Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus. Az energiaközvetítő molekula: ATP Energiatermelés a sejtekben, katabolizmus Az energiaközvetítő molekula: ATP Elektrontranszfer, a fontosabb elektronszállító molekulák NAD: nikotinamid adenin-dinukleotid FAD: flavin adenin-dinukleotid

Részletesebben

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet. Mitokondrium. Fésüs László, Sarang Zsolt Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Mitokondrium Fésüs László, Sarang Zsolt Energiát (ATP) termelő sejtorganellum. Az ATP termelés oxigén fogyasztással (légzési lánc) és széndioxid termeléssel (molekulák

Részletesebben

Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés)

Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Lipidek anyagcseréje és az ateroszklerózis (érelmeszesedés) Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 22.9.2009 ateromisk.ppt 1 Az érelmeszesedés csak a XIX. évszázad második felétől orvosi probléma

Részletesebben

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek

A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim. tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek 1 A biokémiai folyamatokat enzimek (biokatalizátorok) viszik véghez. Minden enzim tartalmaz fehérjét. Két csoportjukat különböztetjük meg az enzimeknek a./ Csak fehérjébıl állók b./ Fehérjébıl (apoenzim)

Részletesebben

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása

Energiaforrásaink Szénvegyületek forrása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át) Kemotróf: nem képes a fényenergiát megkötni,

Részletesebben

Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra)

Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus kapcsolatok az éhezési és jóllakott ciklusban, (5.óra) Metabolikus összefüggések a legfontosabb szövetek között - jól táplált állapotban - a korai éhezés állapotában - az éhezés állapotában

Részletesebben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA AZ AMINOSAVAK ANYAGCSERÉJE 1. kulcsszó cím: Az aminosavak szerepe a szervezetben A szénhidrátokkal és a lipidekkel ellentétben szervezetünkben nincsenek aminosavakból

Részletesebben

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek

(neutrális lipidek) glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek TRIGLICERIDEK MEMBRÁN LIPIDEK (neutrális lipidek) FSZFLIPIDEK GLIKLIPIDEK glicerofoszfolipidek szfingolipidek galactolipidek MEMBRÁN LIPIDEK SZEREPE A legtöbb foszfolipid Foszfatidil-kolin Foszfatidil-kolin

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András

A biokémia alapjai. Typotex Kiadó. Wunderlich Lívius Szarka András A biokémia alapjai Wunderlich Lívius Szarka András Összefoglaló: A jegyzet elsősorban egészségügyi mérnök MSc. hallgatók részére íródott, de hasznos segítség lehet biomérnök és vegyészmérnök hallgatók

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói

1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói 1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis

Részletesebben

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata

Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata Növényélettani Gyakorlatok A légzés vizsgálata /Bevezető/ Fotoszintézis Fény-szakasz: O 2, NADPH, ATP Sötétszakasz: Cellulóz keményítő C 5 2 C 3 (-COOH) 2 C 3 (-CHO) CO 2 Nukleotid/nukleinsav anyagcsere

Részletesebben

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós) A koleszterin fontos építőeleme az emberi sejteknek, fontos szerepe van a biológiai membránok fluiditásának szabályozásában. E mellett hormonok és epesavak

Részletesebben

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy

Részletesebben

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA

A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT A MITOKONDRIÁLIS ENERGIATERMELŐ FOLYAMATOK VIZSGÁLATA Elméleti háttér Dr. Kádas János 2015 A

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS

SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS SZÉRUM KOLESZTERIN ÉS TRIGLICERID MEGHATÁROZÁS A koleszterin, a koleszterin észterek, triacilglicerolok vízben oldhatatlan vegyületek. E lipidek a májból történő szintézist, és/vagy táplálék abszorpciót

Részletesebben

II/1. Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai [1] 1. ábra: Neutrális zsírok felépítése (Molecular Cell Biology)

II/1. Lipidek, neutrális zsírok kémiai felépítése és fizikai tulajdonságai [1] 1. ábra: Neutrális zsírok felépítése (Molecular Cell Biology) I. Célkitűzés: A nyári szünet során az iskolánk által szervezett Kék-túra táborban voltam, ahol az egyik reggel margarinos kenyeret kentünk. Ekkor a hozta szóba a kémia tanárom margarinok készítést, összetételét.

Részletesebben

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok.

Lipidek. Lipidek. Viaszok. Lipidek csoportosítása. Csak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek sak apoláros oldószerben oldódó anyagok. Lipidek (ak és származékaik, valamint olyan vegyületek, amelyek bioszintézisükben vagy biológiai szerepükben összefüggenek velük + szteroidok, zsíroldható

Részletesebben

Anyag és energiaforgalom

Anyag és energiaforgalom Anyag és energiaforgalom Az anyagcsere áttekintése 2/35 a gerincesek többsége szakaszosan táplálkozik felszívódáskor a véráramba monoszacharidok, aminosavak, lipoproteinek kerülnek nagy mennyiségben a

Részletesebben

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása

A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)

Részletesebben

acetil KoA acetyl CoA

acetil KoA acetyl CoA acetil KoA acetyl CoA ACP ACP aldoláz aldolase amiláz amylase béta(ß) amiláz ß amylase L arginin L arginine aszkorbinsav ascorbic acid L aszparagin L asparagine L aszparaginsav L asparagine acid ATP ATP

Részletesebben

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

MITOCHONDRIUM. Molekuláris sejtbiológia: Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Molekuláris sejtbiológia: MITOCHONDRIUM külső membrán belső membrán lemezek / crista matrix Dr. habil. Kőhidai László egytemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Tudomány-történet

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %)

BIOGÉN ELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) BIOGÉN ELEMEK ELSŐDLEGES BIOGÉN ELEMEK(kb. 95%) ÁLLANDÓ BIOGÉN ELEMEK MAKROELEMEK MÁSODLAGOS BIOGÉN ELEMEK (> 0,005 %) C, H, O, N P, S, Cl, Na, K, Ca, Mg MIKROELEMEK (NYOMELEMEK) (< 0,005%) I, Fe, Cu,

Részletesebben

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája

Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája Az Etanol Metabolizmusa és az Alkoholos Májkárosodás Biokémiája A) Az etanol metabolizmusa emberben A metabolizmus átlagos sebessége: 10 g etanol/óra Az etanol energiatartalma: 30 kj/g (7,1 kcal/g) Az

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

jobb a sejtszintű acs!!

jobb a sejtszintű acs!! Metabolikus stresszválasz jobb a sejtszintű acs!! dr. Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az alkoholizmus, A fiziológiás

Részletesebben

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben.

3. A w jelű folyamat kémiailag kondenzáció. 4. Ebben az átalakulásban hasonló kémiai reakció zajlik le, mint a zsírok emésztésekor a vékonybélben. FEHÉRJÉK 1. Fehérjék bioszintézisére csak az autotróf szervezetek képesek. Széndioxidból, vízből és más szervetlen anyagokból csak autotróf élőlények képesek szerves vegyületeket előállítani. Az alábbi

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok)

BIOLÓGIA ALAPJAI. Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) BIOLÓGIA ALAPJAI Anyagcsere folyamatok 2. (Felépítő folyamatok) A molekuláris biológiai alapjai DNS replikáció RNS transzkripció Fehérje szintézis (transzláció) (Az ábrák többsége Dr. Lénárd Gábor Biológia

Részletesebben

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018

sejt működés jovo.notebook March 13, 2018 1 A R É F Z S O I B T S Z E S R V E Z D É S I S E Z I N E T E K M O I B T O V N H C J W W R X S M R F Z Ö R E W T L D L K T E I A D Z W I O S W W E T H Á E J P S E I Z Z T L Y G O A R B Z M L A H E K J

Részletesebben

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok

1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok 1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik

Részletesebben

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin

Az edzés és energiaforgalom. Rácz Katalin Az edzés és energiaforgalom Rácz Katalin katalinracz@gmail.com Homeosztázis Az élő szervezet belső állandóságra törekszik. Homeosztázis: az élő szervezet a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodó

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2014.10.01. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA Futó Kinga 2013.10.02. Metabolizmus Metabolizmus = reakciók együttese, melyek a sejtekben lejátszódnak. Energia nyerés szempontjából vannak fototrófok ill. kemotrófok. szervesanyag

Részletesebben

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona

Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona Sejtszintű anyagcsere Ökrös Ilona B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Miskolc Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály Az A alkoholizmus, fiziológiás sejtműködés mint probléma Feltételei:

Részletesebben

Sejt szintű szabályozás

Sejt szintű szabályozás Szabályozás Sejt szintű szabályozás Kompartmentalizáció: egyes enzimreakciók külön rekeszekbe különülnek, eukariótákra jellemző, a kompartmentbe bejutást irányító transzporterek közvetve szabályozzák az

Részletesebben

Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika

Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Az emberi szervezet számára szükséges makro- tápanyagok egyik csoportját az élelmiszereinkben levı zsírok alkotják. A hivatalos táplálkozástudomány jelenlegi

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403)

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) Biokémia és molekuláris biológia IIB (18) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia II. kurzus (bb5t1403) (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek

Részletesebben

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk. Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN

TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 16 A sejtek felépítése és mûködése TRANSZPORTFOLYAMATOK A SEJTEKBEN 1. Sejtmembrán elektronmikroszkópos felvétele mitokondrium (energiatermelõ és lebontó folyamatok) citoplazma (fehérjeszintézis, anyag

Részletesebben

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége

Fotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató:

AJÁNLOTT IRODALOM. A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: A tárgy neve BIOKÉMIA I. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK, Biokémiai Tanszék Felelős oktató: Dr Lehoczki Endréné Kredit 2 Heti óraszám 2 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Fehérjék. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Fehérjék Csoportosítás Funkció alapján Szerkezetük alapján Kapcsolódó nem peptid részek alapján Szintézisük Transzkripció - sejtmag Transzláció - citoplazma Poszttranszlációs módosítások (folding) - endoplazmatikus

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.

ÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció

Részletesebben

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek

Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Több oxigéntartalmú funkciós csoportot tartalmazó vegyületek Hidroxikarbonsavak α-hidroxi karbonsavak -Glikolsav (kézkrémek) - Tejsav (tejtermékek, izomláz, fogszuvasodás) - Citromsav (citrusfélékben,

Részletesebben

Lipidek, lipoproteinek és kardiovaszkuláris megbetegedések

Lipidek, lipoproteinek és kardiovaszkuláris megbetegedések 14. Fejezet Lipidek, lipoproteinek és kardiovaszkuláris megbetegedések A plazmában jelen lévő lipidek nagy részét a zsírsavak, trigliceridek, koleszterin és foszfolipidek alkotják. Kis mennyiségben jelen

Részletesebben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó

Részletesebben

LIPIDEK. Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek

LIPIDEK. Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek LIPIDEK Terpenoidok, Karotinoidok, Szteroidok, Eikozanoidok Triacilglicerinek (trigliceridek), Viaszok, Foszfolipidek, Glikolipidek Lipidek Lipidek csoportosítása Lipidek - kémiailag igen változatos vegyületcsoportok

Részletesebben

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek.

Dr. Mandl József BIOKÉMIA. Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek. Dr. Mandl József BIOKÉMIA Aminosavak, peptidek, szénhidrátok, lipidek, nukleotidok, nukleinsavak, vitaminok és koenzimek Semmelweis Kiadó Semmelweis Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris

Részletesebben

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS

ENZIMSZINTŰ SZABÁLYOZÁS ENZIMEK 1833.: Sörfőzés kapcsán kezdtek el vele foglalkozni (csírázó árpa vizsgálata) valamilyen anyag katalizátorként működik (Berzelius, 1835.) 1850. körül: ez valamilyen N-tartalmú szervesanyag 1874.:

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

SZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók

SZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise

Részletesebben

A termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek

A termodinamika. elszigetelt rendszerek zárt rendszerek nyílt rendszerek A termodinamika A metabolizmus keretében zajló anyag- és energiaáramlás a termodinamika törvényeit követi. A termodinamika a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. Termodinamikai rendszerek:

Részletesebben

A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A SZÉNHIDRÁTOK ÉS ZSÍROK EMÉSZTÉSE, FELSZÍVÓDÁSA ÉS ANYAGCSERÉJE Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A SZÉNHIDRÁTOK A szénhidrátok szént, hidrogént és oxigént tartalmazó vegyületek. Ez

Részletesebben

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai

A mellékvesekéreg. A mellékvesekéreg hormonjai A mellékvesekéreg A mellékvesekéreg hormonjai a két mellékvese egyenként 4-5 g tömegű szerv a vese felső pólusán, zsírba ágyazva velőállomány: adrenalin (80%) és noradrenalin (20%) kéregállomány: zona

Részletesebben

A sokoldalú L-Karnitin

A sokoldalú L-Karnitin A sokoldalú L-Karnitin Az L-Karnitint két orosz kutató Gulewits és Krimberg izolálta először emlősállatok húsából. Száz évvel e Kémiai szintézissel az L-Karnitin ipari gyártása az 1970-es évek végén kezdödött

Részletesebben

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,

Részletesebben

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus

VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus Biokémia és molekuláris biológia IB (13) Vizsgakérdések a felkészüléshez VIZSGAKÉRDÉSEK A FELKÉSZÜLÉSHEZ* Biokémia és molekuláris biológia IB kurzus (* A zárójelben, dőlt betűvel írt szövegrészek a vizsgára

Részletesebben

Szudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után

Szudánvörös- festés. ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek A LIPIDEK KIMUTATÁSA. A lipidek helyén a beágyazás után ZSÍRTERMÉSZETŐ ANYAGOK lipidek egyszerő zsírok 25. A zsíranyagcsere zavarai - neutrális zsírok - viaszok összetett zsírok (lipoidok) - foszfatidok (lecitin, kefalin, szfingomyelin, inozit-foszfát) - glikolipidek

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A plazmamembrán felépítése

A plazmamembrán felépítése A plazmamembrán felépítése Folyékony mozaik membrán Singer-Nicholson (1972) Lipid kettősréteg Elektronmikroszkópia Membrán kettősréteg Intracelluláris Extracelluláris 1 Lipid kettősréteg foszfolipidek

Részletesebben