A TESZ-VESZ KFT. RADIÁTOR-FÜL GYÁRTÁSI BERUHÁZÁSA

Átírás

1 VIZSGADOLGOZAT A GAZDASÁGI DÖNTÉSEK HATÁSA A VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMEZŐSÉGI HELYZETRE CÍMŰ TANTÁRGYBÓL A TESZ-VESZ KFT. RADIÁTOR-FÜL GYÁRTÁSI BERUHÁZÁSA Dunaújváros, június 24. Készítették: Bánóczki Tamás Hegyi Károly Marozsánné Horváth Ilona Szöllősi László Tarány Gábor

2 TARTALOMJEGYZÉK 1./ Bevezetés / A technológia / A beruházás / A beruházás bekerülési értéke / A beruházás pénzügyi finanszírozása / A beruházás értékcsökkenési leírása / Várható árbevétel alakulása / Várható költségek alakulása / Anyag jellegű ráfordítások / Személyi jellegű ráfordítások / Egyéb ráfordítások / Egyéb alapinformációk a költségekre vonatkozóan / A társaság eredmény-kimutatása 5 év távlatában / A beruházás gazdaságossági számításai / Statikus módszerrel / Dinamikus módszerrel / Tőkelekötés hatékonyságának vizsgálatával / Összegzés

3 1./ Bevezetés Vizsgadolgozatunkban a DUNAFERR Lemezalakító Kft. által forgalmazott radiátorok rögzítő füleinek gyártására létrehozott vállalkozást mutatjuk be. A vállalkozás formája Kft, mely egy személy tulajdonában van, és 4 fő alkalmazottat foglalkoztat, akik a közvetlen gyártási folyamatban vesznek részt. A társaság alapítása kifejezetten erre a tevékenységre történt, 8 mft saját tőke befizetésével. A termeléshez szükséges gépek és berendezések a vállalakozás tulajdonát képzik, míg a gyártócsarnok bérelt helyiség. Az egyéb tevékenységeket (pl. könyvelés, karbantartás, stb.) alvállalkozók bevonásával oldja meg a tulajdonos. Az alapító célkitűzése az elkövetkező évekre a vállalkozás elindításakor a megbízható, versenyképes beszállítóvá válás mellett az alábbiak voltak: a vállalkozás stabil működésének biztosítása; a vállalkozás továbbfejleszthetőségéhez szükséges forrás megteremtése. A célkitűzések elérhetőségének vizsgálatához 5 évre vonatkozóan a következő számításokat végeztük el: eredmény-kimutatások elkészítését a társaság, ill. a beruházás eredménytermelő képességének meghatározásához, CASH-FLOW kimutatások összeállítását a beruházás megtérülésére vonatkozóan, mérlegek kidolgozását a társaság tőke összetételének alakulására vonatkozóan, s végül a beruházásra vonatkozó gazdaságossági számítások elkészítését különböző módszerek felhasználásával. 3

4 2./ A technológia A radiátor fül, és a fogazott papucs a radiátorok falra szerelését, burkolati elemek rögzítését hivatottak biztosítani. Az alkatrészek lemezből készülnek, melyek végleges alakjukat különböző préselési, kivágási folyamatok során nyerik el. Az alapanyag acélszalag-tekercs, melyet egy lefejtő berendezés szakaszos üzemmódban továbbít az olajozó teknőbe. Az acélszalagra itt rátapadó emulzió biztosítja a présszerszám kenését és egy átmeneti védelmet. Az acélszalag ezután áthalad egy egyengető görgősoron, mely biztosítja annak síkkifekvését. Ezt követi egy léghengeres adagoló berendezés, mely a munkadarab kialakításához szükséges acélszalag hosszt a présszerszámba továbbítja. A présszerszám azon különböző hajlítási, kivágási és vasalási műveleteket végez, melynek eredményeként a munkadarab elkészül. 1.sz. kép: Radiátor fül gyártóberendezés 4

5 3./ A beruházás 3.1/ A beruházás bekerülési értéke A technológiai leírásban bemutatott közvetlen termelő berendezések mellett (lefejtő, egyengető, előtoló, présszerszámok és présgép) kisegítő berendezések vásárlása is szükséges a termelési folyamat biztosításához. Ez az anyagmozgatáshoz szükséges berendezést és a különféle kézi szerszámokat foglalja magába. A présgép és az előtoló berendezés a kereskedelmi forgalomban került beszerzésre, lefejtő berendezés és a présszerszámok gyártatása alvállalkozóval történt, míg a daru használtan került beszerzésre. A beruházások bekerülési értékét az alábbi táblázat tartalmazza. Berendezések, ill. szerszámok Ár (Ft) Présgép Lefejtő berendezés Előtoló berendezés Présszerszámok Fül I. és fül Is fül II. és fül IIs Fogazott papucs Egyéb szerszámok Konzoldaru ÖSSZESEN sz. táblázat A beruházás bekerülési értéke 3.2./ A beruházás pénzügyi finanszírozása A társaság által megvalósított beruházás bekerülési értéke 17,91 mft, melyet a termelés megkezdése előtt ki kellett fizetni. Ennek finanszírozása egyrészt a törzstőkéből, másrészt hosszú lejáratú 5 év deviza alapú beruházási hitelből történt, melynek értéke 10mFt. A tőke törlesztését csak a harmadik évben kell megkezdeni, viszont a folyósításkor 2% egyszeri kezelési költséget kellett fizetni. 5

6 A hitel kamata félévente fizetendő, mértéke pedig 6 havi euribor + 0,6% kamatmarge. Rendelkezésre tartási jutalék nincs. A termelés elkezdéséhez szükség volt még az alapanyagok beszerzésére is, mintegy 3 mft értékben. Az alapanyag beszerzés finanszírozására további hitelfelvételre volt szükség. Ez egy rövid lejáratú 2 év, deviza alapú forgóeszköz hitel, melynek kamata negyedévente fizetendő, mértéke pedig 3 havi euribor + 0,8% kamatmarge. Rendelkezésre tartási jutalék nincs, a folyósításkori egyszeri kezelési költség szintén 2%. 3.3./ A beruházás értékcsökkenési leírása Az értékcsökkenési leírás a beruházás során beszerzett tárgyi eszközök értéke az üzemeltetési időszak alatt költségként kerül elszámolt. Különböző leírási kulcsok, illetve módszerek közül lehet választani, mint pl. lineáris, degresszív, teljesítményarányos, évek száma, stb. Jelen beruházás esetében a gyártósor kihasználása, leterhelése az évek során egyenletes, így az 5 üzemeltetési időszak végén a terv szerinti maradvány érték 0,91 mft, a választott amortizációs leírás pedig lineáris. A fentiek alapján várhatóan a következőképpen alakul a gyártósor értékcsökkenése és az év végi könyv szerinti értéke: 0. év 6. év Beruházás Értékcsökkenés Halmozott értékcsökkenés Év végi könyv szerinti érték 2. sz. táblázat: A beruházás értékcsökkenése, ill. könyv szerinti értéke 6

7 4./ Várható árbevétel alakulása A vállalkozó a vevővel 5 évre szóló keretszerződést írt alá, mely tartalmazza a vevő által rendelni kívánt termékekből típusonként a darabszámot, illetve azok egységárát az első évre vonatkozóan. gyártandó mennyiség (db/év) egységár (Ft/db) árbevétel (Ft) Fül I Fül Is Fül II Fül Iis Papucs összesen: sz. táblázat: Árbevétel meghatározása A szerződésben rögzítették, hogy a várható piaci igényeknek megfelelően a második és negyedik években a gyártási igény 10-10%-kal nő. Kis beszállító lévén, a vállalkozás az elkövetkezendő évekre a várható inflációnál kisebb mértékű árnövekedést tételez fel. E kettős hatás az alábbiak szerint befolyásolja az árbevétel növekedését. 10% 10% 5% 5% 3% 3% sz. táblázat: Az árbevétel változása 7

8 5./ Várható költségek alakulása 5.1./ Anyag jellegű ráfordítások A gyártandó darabszám, a munkadarab súlya és a fajlagos anyag-kihozatali tényező alapján az évente beszerzésre kerülő alapanyag mennyisége meghatározásra került. A kilós alapanyagár és az éves anyagszükséglet szorzata adja az acélszalag költségét. gyártandó mennyiség (db/év) munkadb súlya (kg/db) alapanyag igény (kg) fajlagos anyagkihozatal Alapanyag ár (Ft/kg) alapanyag költség (Ft/év) Fül I ,04 100% Fül II ,03 113% Fül Is ,04 100% Fül IIs ,03 113% Papucs ,02 123% összesen: sz. táblázat: Alapanyag költség meghatározása Mindhárom anyagköltség változását az évek során az árbevételnél bemutatott kettős hatás befolyásolja, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozás itt is rossz alkupozícióban van, és így vásárláskor az inflációnál nagyobb mértékű költségnövekedést tételez fel. 10% 0% 10% 0% 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Az alapanyag költség változása 8

9 A csomagoló anyag költsége a doboz egységárak, a befogadó képességük és a gyártandó darabszám alapján lett meghatározva. alkatrész mennyiség (db) doboz kapacitása (db) ár (Ft/db) csomagolóa. ktg Fül I Fül II Fül Is Fül Iis Papucs összesen: sz. táblázat: Csomagoló anyag költség meghatározása 10% 0% 10% 0% 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Csomagoló anyag költség változása Korábbi, szakmai tapasztalatok alapján került meghatározásra a várható kenőanyag felhasználás, melyből annak költsége számolható. kiadósság (db/l) ár (Ft/L) mennyiség (db) kenőanyag költség (Ft/év) alkatrészek összesen: sz. táblázat: Kenőanyag költség meghatározása 10% 0% 10% 0% 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Kenőanyag költség változása 9

10 A présszerszámok a nagy darabszámú alkatrészek gyártása közben kopnak, ezért a vállalkozás a szerszámkészítő alvállalkozóval megállapodást kötött azok élezésére és új présszerszám alkatrészek gyártására, valamint a szerszámok harmadik évben történő felújítására. A várható szerszámokkal kapcsolatos költségek tapasztalat alapján kerültek meghatározásra. Az árváltozás a várható inflációval azonos mértékű. 8% 8% 5% 5% sz. táblázat: Szerszámköltségek változása (élezés, betétgyártás, felújítás) A szállítási költségek az alapanyag üzembe történő, és az elkészült alkatrészek vevőhöz történő szállításának költségeit tartalmazzák. Az árakat itt is kettős hatás befolyásolja. 10% 0% 10% 0% 8% 8% 8% 8% sz. táblázat: Szállítási költségek változása A termelő berendezések karbantartására a költség előirányzat. Műszaki becslés alapján került meghatározásra, inflációval egyező mértékű árváltozást feltételezve. 8% 8% 5% 5% sz. táblázat: Karbantartási költségek változása

11 A könyvelői tevékenység költsége a tevékenységet végző céggel kötött szerződés alapján, a vizsgált időszakra azonos mértékű árváltozásokat feltételezve. 5% 5% 5% 5% sz. táblázat: Könyvelési költségek változása A termelési volumen kétszeri 10%-os növekedéséhez szükséges munkaerőt a vállalkozás bérmunkás konstrukcióban kívánja megoldani. A mennyiség növekedés arányosan kiszámított munkaidő szükségletekből a bérmunkás óradíj ismeretében a bérmunkás költségek meghatározhatók. A várható élő munkaerő drágulás miatt az inflációnál nagyobb mértékű növekedési rátát feltételez a vállalkozás. 10% 0% 10% 0% % 10% 8% 8% sz. táblázat: Bérmunkaerő költségének változása A közvetlen energiafogyasztás a teljesítmény felvételekből, az egységárakból és a kétműszakos munkarendnek megfelelő időalap szerint került meghatározásra. fogyasztás (kw/h; m3/h) egységár (Ft/kW/h; Ft/m3) energia költség (Ft) villamos energia sűrített levegő sz. táblázat: Közvetlen energia költség meghatározása 11

12 A közvetlen energia felhasználást is a mennyiségi és árváltozás is befolyásolja. 0% 10% 0% 10% 0% 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Közvetlen energia költség változása Közvetett energiafelhasználás az előbbiek szerint került meghatározásra, a mennyiségi változás költségnövelő hatását elhanyagoltuk. fogyasztás (kw/h) egységár (Ft/kWh) energia költség (Ft) világítás 1, sz. táblázat: Közvetett energiaköltség meghatározása 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Közvetlen energiaköltség változása / Személyi jellegű ráfordítások A bérköltség 2-2 szakmunkás illetve segédmunkás bérét tartalmazza 13 havi fizetést feltételezve, inflációt meghaladó mértékű növekedéssel kalkulálva. 10% 10% 8% 8% sz. táblázat: Bérköltségének változása A személyi jellegű kifizetések a tulajdonos ilyen jellegű költségeinek becsült értékét tartalmazzák sz. táblázat: Személyi jellegű költségének változása 12

13 5.3./ Egyéb ráfordítások Az egyéb ráfordítások között jelentkezik a helyi önkormányzatnak fizetendő iparűzési adó, melynek mértéke az árbevétel 2%-ban került meghatározásra. Kezdő vállalkozások esetén azonban csak a harmadik évtől kell fizetni, tehát az első két év iparűzési adó mentes. 5.4./ Egyéb alapinformációk a költségekre vonatkozóan A társaság hosszú távú céljai között szerepel a gyártócsarnok megvásárlása, ezért osztalék kifizetését egyik évben sem tervezzük, s az évek során realizált eredményt különböző pénzügyi portfoliókba fektetjük. Ezek átlagos éves tervezett hozama 10%, mely a pénzügyi műveletek bevételei között jelenik meg. A társaság által elért eredményt 18% társasági adó terheli. A vállalkozás beindításához igénybe vett hitelek költségei a következőképpen alakulnak: Fennálló hitel tőkeösszege Kamat % /EURIBOR+0,6%/ 4,55% 4,44% 4,25% 4,02% 3,83% Éves kamatkötelezettség sz. táblázat: A beruházási hitel kamatkötelezettsége 1. év 2. év Fennálló hitel tőkeösszege Kamat % /EURIBOR+0,8%/ 4,75% 4,64% Éves kamatkötelezettség sz. táblázat: A forgóeszköz hitel kamatkötelezettsége Éves kamatkötelezettség összesen Éves egyéb költség /kezelési ktg./ ÖSSZESEN sz. táblázat: Hitelek éves bekerülési költsége 13

14 6./ A társaság eredmény-kimutatása 5 év távlatában Belföldi értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek Anyagköltség Igénybe vett szolgáltatások értéke Igénybe vett egyéb szolgáltatások értéke IV. Anyag jellegű ráfordítások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai B. Pénzügyi műveletek eredménye C. Adózás előtti eredmény X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény / nettó pénzáramlás sz. táblázat: A Tesz-Vesz Kft. eredmény-kimutatása 5 év távlatában 14

15 Az eredmény-kimutatás a társaság mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazza, bemutatva az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, s a mérleg szerinti eredmény főbb összetevőit, illetve azok alakulását. A vállalkozások indításánál, illetve működésénél meghatározó az üzemi tevékenység eredménye, hiszen ha ez negatív egyáltalán nem érdemes a tevékenységet elkezdeni vagy folytatni. A Tesz-Vesz Kft. esetében erről nem beszélhetünk, hiszen mind az 5 évben az üzemi tevékenység várhatóan jelentős nyereséget fog hozni. Ezt némiképp módosítja a pénzügyi műveletek eredménye, valamint az év végi adófizetési kötelezettség. Így a társaság adózott eredménye mind az 5 évben meghaladja az 5 mft-ot. 7./ A beruházás gazdaságossági számításai 7.1./ Statikus módszerrel Adózott eredmény / nettó pénzáram Értékcsökkenés Hiteltörlesztések Cash Flow / működési pénzáram Működési pénzáram összesen sz. táblázat: A működési pénzáram alakulása 5 év távlatában Ha az évek során felhalmozott működési pénzáramokból / ,- Ft/ kivonom a beruházásra fordított pénzösszeget / ,- Ft/ ,- Ft tiszta nyereségre teszek szert az 5. év végére. Tehát ezen számítás alapján a beruházás előkészítése megalapozott, s gazdasági szempontból mindenképpen indokolt megvalósítani. Ennek a statikus számítási módszernek azonban van egy nagy hátránya, hogy figyelmen kívül hagyja a pénz időértékét, azaz hogy a jövőbeli pénz mindig keve- 15

16 sebbet ér, mint a jelenbeni. Ezért célszerű a gazdaságossági számítást a dinamikus /NPV/ módszerrel is elvégezni. 7.2./ Dinamikus módszerrel Adózott eredmény / nettó pénzáram Értékcsökkenés Hiteltörlesztések Cash Flow / működési pénzáram PV /ha r=12,69%/ NPV sz. táblázat: A beruházás nettó jelenértékének alakulása A nettó jelenérték /NPV/ segítségével megvizsgáltuk, hogy a beruházás az évek folyamán mekkora változást hoz a tulajdonos vagyonában. A nettó jelenértéket úgy számoljuk ki hogy a jövőben várt pénzáramokat a tulajdonos által elvárt hozammal diszkontáljuk, s az így kapott jelenértékből kivonjuk a beruházás bekerülési értékét, azaz : NPV = - C 0 + C n /(1 + r) n. Az NPV alkalmazásánál nagyon fontos a tulajdonos által elvárt hozam, azaz az átlagos tőke költségének pontos meghatározása. A társaság tulajdonosa által elvárt hozam 12,69%, mely a CAPM modell segítségével a következő módon került meghatározásra. CAPM modell: r = r f + ß*(r m -r f ) Ahol r f = kockázatmentes kamatláb / hosszú lejáratú államkötvények hozama/ r m = átlagos tőzsdei megtérülés /piaci hozam/ r m - r f = részvényesek kockázati prémiuma /piaci kockázati díj/ ß = az adott részvénybefektetés árfolymaváltozásának a piac átlagos kockázatához viszonyított aránya 16

17 Esetünkben a kockázatmentes kamatláb, azaz a beruházáshoz hasonlóan hoszszú 5 éves lejáratú állampapírok referenciahozama 8,56%, az átlagos tőzsdei megtérülés 13,15%, a piaci kockázati díj pedig 4,59%. A CAPM modell esetében legnehezebb a béta értékének, azaz annak meghatározása, hogy a társaság hogyan reagál a piaci változásokra. Kiindulásként a hasonló társaságok becsült bétáinak átlagát vettük, mely 0,7, hiszen ezen termékek gyártása kevésbé függ a gazdasági ciklusoktól. Ezt azonban módosítani kell a pénzügyi kockázattal is, hiszen mikor egy társaság hitelt vesz fel növekszik a bétája, s ezzel együtt a várható hozama is. Így a társaság bétája a pénzügyi kockázattal megnövelve 0,9. A fentiekből kiindulva r = 8,56% + 0,9 * 4,59% = 12,69% A tulajdonos által elvárt hozam, valamint a működési pénzáramok ismeretében meghatározható a beruházás évenkénti jelenértéke a működési pénzáramok diszkontálásra kerülnek a 12,69%-os elvárt hozammal, mely összesen ,- Ft. Ebből kivonva a beruházás bekerülési értékét megkapjuk a nettó jelenértéket, mely a következő: NPV = ,- Ft ,- Ft = ,- Ft Tehát mivel a beruházás nettó jelenértéke pozitív, azaz a jövőbeni jövedelmek diszkontált értéke nagyobb, mint az induláskor beruházott öszszeg a beruházást indokolt megvalósítani. 7.3./ Tőkelekötés hatékonyságának vizsgálatával A tőkelekötés hatékonyságának vizsgálata legkönnyebben az R.O.I. mutató kiszámításával végezhető el, mely megmutatja hogy a beruházás megvalósításával lekötött átlagos tőke mekkora eredményt hoz évente. 17

18 Az R.O.I. mutató kiszámításához az eredmény-kimutatáson túl szükség van az év végi mérlegek összeállítására is. Nyitó ESZKÖZÖK(AKTÍVÁK) A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) D. Saját tőke I. Jegyzett tőke IV. Eredménytartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN 28. sz. táblázat: A Tesz-Vesz Kft. mérlege 5 év távlatában A korábban bemutatott 6. pont eredmény-kimutatás és a fenti mérleg adatok figyelembevételével a tőkelekötés hatékonysága a következőképpen alakul: 18

19 Számláló kiszámítása: + Értékesítés nettó árbevétele Anyag jellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai Pénzügyi műveletek eredménye Adózás előtti eredmény Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény Nevező kiszámítása: + Immateriális javak nettó értéke + Tárgyi eszközök nettó értéke Készletek Követelések Pénzeszközök Aktív időbeli elhatárolások Céltartalékok Rövid lejáratú kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások Átlagos tőkelekötés Befektetett tőke átlagos értéke R.O.I. 22,61% 28,74% 25,21% 39,96% 28,53% A tőkelekötés hatékonyságával szemben elvárt követelmény, hogy az nagyobb legyen mint a kockázatmentes befektetések, azaz az államkötvények, kincstárjegyek hozama. Jelen esetben az állampapírok referenciahozama 8,56%, tehát a Tesz-Vesz Kft. radiátorfül gyártásra vonatkozó beruházása jó 19

20 döntés, hiszen ez a befektetés minden évben jóval nagyobb hozamot biztosít a társaság számára, mint ha az alternatív kockázatmentes befektetést választotta volna. 8./ Összegzés Vizsgadolgozatunkban egy már működő, a közel múltban megvalósított beruházást, illetve annak megtérülését mutatjuk be megváltoztatott körülmények között. Egy meglévő piaci rés kihasználására magánvállalkozás jött létre, nevezetesen a Tesz-Vesz Kft., aki radiátorfülek beszállítására egy gyártósor beruházást valósított meg. Felmerül a kérdés hogy ez a beruházás hosszabb távon önmagában véve gazdaságos-e, s az évek során realizálódó eredmény lehetőséget add-e további fejlesztések megvalósításához? A teljesség igénye nélkül a beruházás gazdaságosságát három különböző módszer felhasználásával végeztük el, melyek a következők: - statikus módszer /működési pénzáram/, - dinamikus módszer /NPV/, - tőkelekötés hatékonyságának vizsgálata /R.O.I./. Mindhárom módszer eredménye azt támasztja alá, hogy a radiátorfül gyártásra vonatkozó beruházás rendkívül gazdaságos, s viszonylag rövid idő alatt megtérül /2,5 év/. Az 5 év távlatában megvizsgált kimutatások, illetve mutatók alapján ez a társaság könnyen megvalósítja célkitűzéseit. A társaság pénzügyi stabilitása megvalósítható, hiszen évről évre érezhetően csökken a társaság függősége a külső hitelezőktől, s minden évben jelentős eredmény visszaforgatást valósít meg a tulajdonos. 20