Koleszterinszint szabályzó gyógyszerhatóanyagok és Triton X-100 nemionos detergens lebontása ionizáló sugárzással

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Koleszterinszint szabályzó gyógyszerhatóanyagok és Triton X-100 nemionos detergens lebontása ionizáló sugárzással"

Átírás

1 Tudományos Diákköri Dolgozat RÁCZ GERGELY Koleszterinszint szabályzó gyógyszerhatóanyagok és Triton X-100 nemionos detergens lebontása ionizáló sugárzással Dr. Csay Tamás a Dr. Takács Erzsébet a Dr. Homonnay Zoltán b a MTA Energiatudományi Kutatóközpont b Analitikai Kémia Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest, 2014

2 A természet az általa létrehozott anyagok lebontására ugyanolyan gondot fordít, mint előállításukra. A termelés örömétől elragadtatott ember még nem tart itt! /Frederic Vester/

3 Tartalmi összefoglaló A hagyományos szennyvízkezelési eljárások elsődlegesen kémiai-fizikai és biológiai folyamatokra épülnek. Az elterjedt technológiákkal nehezen tudják biológiai úton lebontani az olyan szennyező anyagokat, mint a felületaktív anyagok, vagy gyógyszer maradványok. Ezen szennyeződések viszonylag könnyen visszakerülnek a környezetbe és előre megjósolhatatlan hatásokat válthatnak ki. Ezért a szerves szennyeződések lebontása vagy eltávolítása nagyon fontos feladat mind a kutatók, mind a mérnökök számára, hogy megvédjük értékes vizeink tisztaságát. A víz kezelése ionizáló sugárzással egyike az ún. nagyhatékonyságú oxidációs módszereknek (advanced oxidation process = AOP), melyekkel képesek a szerves molekulákat lebontani. Munkám során a Triton X-100 (TX-100) nemionos detergens és szolubilizált, vízben rosszul oldódó fibrát típusú koleszterinszint szabályozó gyógyszerhatóanyagok (bezafibrát, gemfibrozil, és klofibrinsav) radiolízisét tanulmányoztam. A vízben viszonylag jól oldódó klofibrinsav degradációját nem micelláris közegben is lehetőségem nyílt tanulmányozni. A reaktív részecskék ( OH, H és e aq ) előállítására Co-60 sugárforrást alkalmaztam. A lebomlást UV-látható spektrofotométerrel követtük, a bomlástermékeket LC-MS/MS és GC-MS készülékekkel választottuk el és azonosítottuk, melyek segítségével javaslatot tettünk a TX-100 és a CFA bomlási mechanizmusaira. A mineralizáció, az oxidáltság és a savasodás mértékét kémiai oxigén igény (KOI), teljes szerves széntartalom (TOC) és ph mérésekkel határoztam meg. A detergens kritikus micellaképződési koncentrációjának (CMC) változását dinamikus felületi feszültség mérésekkel követtem. A lebontás hatékonyságát különböző koncentrációkon tanulmányozva az irodalmi CMC érték közelében töréspontot figyeltem meg, mely alapján eltérő bomlási mechanizmust feltételeztem a detergens esetén CMC alatti és fölötti koncentrációkon. Micelláris közegben oldott fibrátok lebontásának hatékonyságában eltéréseket tapasztaltam, melyet a különböző molekulaszerkezetekkel magyaráztam. Kutatási eredményeim igazolják, hogy az ionizáló sugárzás hatékonyan alkalmazható mind a TX-100 detergens, mind pedig a vízben rosszul oldódó, szolubilizált gyógyszerhatóanyagok lebontására vizes közegben, akár detergens jelenlétében is.

4 Köszönetnyilvánítás Szívből köszönöm Dr. Takács Erzsébetnek és Dr. Csay Tamásnak, hogy szakmai és emberi tanácsaikra mindig számíthattam, biztattak és támogattak, gyakran szétszórt gondolataimat egy mederbe terelték. Köszönetemet fejezem ki Dr. Homonnay Zoltán egyetemi konzulensemnek, amiért időt szakított rám és megosztotta velem az ELTE diplomaszerzés know how-ját. Köszönetet mondok Dr. Wojnárovits Lászlónak szakmai tanácsaiért, és hogy vicceivel, humoros megjegyzéseivel színesítette a napjaim. Külön köszönettel tartozom Papp Zoltánnak, a számos besugárzási művelet elvégzésében nyújtott munkálataiért. Megköszönöm Telegdi Lászlónénak (MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet Határfelületek és Felületmódosítás Osztály), hogy lehetővé tette számomra a felületi feszültség méréseket és kollégáinak a mérésekhez nyújtott segítséget. Köszönöm a MTA EK Sugárkémia Labor minden tagjának, hogy munkámban segítettek, a bent töltött óráimat szebbé varázsolták. Köszönöm Édesapámnak, megboldogult Édesanyámnak, Testvéreimnek, Nagyszüleimnek, páromnak Annának, hogy bíztak bennem, mindvégig mellettem voltak és lesznek.

5 Rövidítésjegyzék AOPs = nagyhatékonyságú oxidációs eljárások BF = bezafibrát CFA = klofibrinsav CMC = kritikus micellaképződési koncentráció EI = elektronütközéses ionforrás EO = etoxilát-csoport (-CH 2 -CH 2 -O-) GC-MS = gázkormatográf tömegspektrométer GF = gemfibrozil HLB = hidrofil-lipofil egyensúly HPLC-MS/MS= nagynyomású folyadékkromatográf tandem tömegspektrométer IC = szervetlen szén KOI = kémiai oxigénigény MALDI-TOF = mátrix által segített lézer deszorpció ionizáció - repülési idő analizátor tömegspektrométer mtsai. = munkatársai NDIR = nem diszperzív infravörös detektor OC = szerves szén PTFE = politetrafluoretilén (Teflon ) RC = regenerált cellulóz TC = teljes széntartalom TOC = teljes szerves széntartalom TX-100 = Triton X-100 UV-Vis = UV-látható spektrofotométer

6 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Irodalmi áttekintés Sugárkémia Víz radiolízise Felületaktív anyagok CMC- és HLB-értékek Szolubilizáció, micellák szerkezete és mérete Triton X Fibrátok Fibrátok a felszíni vizekben TX-100 és fibrátok lebontása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel Célkitűzések Mérések leírása Felhasznált vegyszerek Folyamatos γ-besugárzás Spektrofotometria Végtermékek azonosítása HPLC-MS GC-MS Kémiai oxigénigény meghatározása Teljes szerves széntartalom mérése Felületi feszültség mérése Eredmények, értékelések és következtetések TX-100 UV-látható spektrofotometriai mérések KOI, TOC és ph mérések Felületi feszültség mérések HPLC-MS mérések eredményei GC-MS mérések eredményei CFA lebontása vizes közegben [42] Fibrátok lebontása micelláris közegben Összefoglalás Irodalomjegyzék... 39

7 1 Bevezetés A növekvő népesség és környezeti szennyezettség miatt napjainkban egyre inkább kitüntetett szerepet kap a tisztított vizek újrahasznosítása. A szennyvízkezelés során a legfontosabb elvárások közzé tartozik, hogy nem bűzlő, nem habzó, úszó iszapfoltoktól, toxikus és egyéb káros szerves anyagoktól mentes tisztított szennyvíz kerüljön ki a környezetbe. Sajnos ezek az igények a hagyományos szennyvízkezelési technológiákkal, minimális anyag- és energiaráfordítások mellet csak részlegesen teljesíthetők. Ennek egyik bizonyítéka, hogy gyakran találkozhatunk habzó vízfolyásokkal (pl. a Rába néhány évvel ezelőtti szennyezése), melyek a kifolyó szennyvízben maradt felületaktív anyagoknak köszönhetők. A felületaktív anyagok tulajdonságukból fakadóan képesek a nem, vagy nehezen oldható anyagok koncentrációját megnövelni a vizes oldatokban, így fokozva a víz szervesanyag tartalmát, esetleg toxicitását. Ezt az oldódási folyamatot nevezzük szolubilizációnak. A tisztítószerekkel, kozmetikumok előállításából és felhasználásából származó tenzidekkel szennyezett szennyvíz megfelelő tisztítása nem egyszerű feladat, speciális eljárást igényel. Ilyen speciális módszerek lehetnek a nagyhatékonyságú oxidációs eljárások (Advanced Oxidation Processes = AOPs). Az eljárások során kezelőanyagok, reaktív vegyületek (pl. hidrogén-peroxid, ózon), illetve egyéb úton (fotolízis, gamma-sugárzás, elektron-sugárzás) előállított reaktív köztitermékek, szabadgyökök ( OH, H, HO 2 ) reakcióba lépnek a szerves vegyületekkel, és különböző termékekre bontják azokat. Napjainkban főképp a könnyebb kezelhetőség miatt egyre nagyobb mennyiségben használunk folyékony tisztítószereket, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak nemionos és természetesen, ionos felületaktív anyagokat, detergenseket is. A nemionos detergensek jó szolubilizációs tulajdonsággal rendelkeznek, kisebb koncentráción is oldatban tudják tartani a nem, vagy kevéssé vízoldható szerves molekulákat. Ilyen molekulák lehetnek például a nagy mennyiségben felhasznált, de kis mértékben vízoldható koleszterinszint szabályzók is. Munkám során egy olyan összetett rendszer γ-sugárzással történő lebonthatóságát tanulmányoztam, melyet egy nemionos detergens és különböző szolubilizált fibrát típusú gyógyszerhatóanyagok alkotnak. A rendszer modellezésére a Triton X-100 (TX-100) nemionos detergenst, valamint a fibrátok csoportjába tartozó bezafibrát (BF), gemfibrozil (GF), és klofibrinsav (CFA) koleszterinszint szabályzókat választottam. A CFA degradációját viszonylag jó vízoldhatóságának köszönhetően detergens jelenléte nélkül is vizsgálhattam, így lehetőségem nyílt tanulmányozni a szolubilizáció hatását a lebonthatóságra. 1

8 2 Irodalmi áttekintés 2.1 Sugárkémia A sugárkémia az anyagban ionizáló sugárzások elnyelésének kémiai következményeivel foglalkozik. Ionizáló sugárzás lehet elektromágneses sugárzás (ultraibolya-, röntgen-, gammasugarak) vagy részecskesugárzás (proton-, elektron-, alfa-sugárzás vagy egyéb töltött részecskék). Az ionizáló kölcsönhatás feltétele, hogy a sugárzás energiája elegendően nagy legyen a molekulák ionizációjához, kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes ionizációra. Az ionizáció során egy elektront teljesen eltávolítunk a külső elektronhéjról, így párosítatlan elektront tartalmazó molekula más néven szabad gyök keletkezik. A gyakorlatban azokat a sugárzásokat sorolják az ionizáló sugárzások közé, melyek energiája sokszorosan, általában nagyságrendekkel meghaladja a molekula első ionizációs energiaszintjét. Ezért gyakran a nagyenergiájú ionizáló sugárzások elnevezést alkalmazzák. Elektromágneses sugárzás esetén az E fotonenergia, a ν rezgési frekvencia és a λ hullámhossz között az alábbi összefüggés áll fent: E = hν = hc λ Az egyenletben h a Planck-állandó, 6, J s, c a fénysebesség vákuumban, 2, m s -1. A különféle elektromágneses sugárzásokat legegyszerűbben a hullámhosszuk (energiájuk) szerint csoportosíthatjuk, azonban az egymáshoz közeli energiatartományok között nem lehet éles határt vonni. Például az ultraibolya sugárzás nm (310 3 ev) tartományban definiálható a röntgen-sugárzás 0,01 10 nm (100 kev 150 ev), a gammasugárzás 50 kev nél nagyobb energiájú elektromágneses sugárzást nevezzük [1]. Nagyenergiájú sugárzás hatására a molekulában lévő elektronok gerjesztődhetnek (nagyobb energiaszintre kerülhet), kilökődhetnek (ionizáció következhet be). A molekula geometriája is megváltozik az elektron gerjesztésével, torzulnak a kötések és elegendő energia felvétel hatására kötésfelhasadás is bekövetkezhet. Az ionizációt, a közeg jellemzőitől függően, rekombináció követheti, melyben szintén gerjesztett molekula jön létre. Abban az esetben, ha egy molekulában lévő kötés disszociációs energiája kisebb, mint a legkisebb gerjesztési szint, akkor a sugárzás hatására a molekula nagy része elbomlik, ellenkező esetben a bomlás kismértékű. A különböző sugárzások hatását az egységnyi tömegben elnyelődött energiával lehet összehasonlítani. A hatás mennyiségi jellemzője az elnyelt dózis, vagy röviden dózis. 2

9 D = de dm Ahol D a dózis, mértékegysége a Gray (Gy), és az 1 kg (m) anyag által elnyelt energiát adja meg, SI egységben a J kg -1 mértékegység használatos. A dózis meghatározására alkalmasak a doziméterek, melyek két csoportba sorolhatóak, a fizikai változások mérésén alapuló fizikai doziméterek, illetve a kémiai változások mérésén alapuló kémiai doziméterek (pl.: etanolklórbenzol doziméter, ld. 4.2 fejezet). 2.2 Víz radiolízise A mindennapi életből számos példát vehetünk a sugárzásos technológiák alkalmazására (röntgen fotográfia, komputertomográfia, pozitronemissziós tomográfia, stb.). Ilyen például a víz radiolízisén (radiolízis = sugárzás hatására történő vegyi átalakulás) alapuló sugárterápia, az élelmiszerek sugárkezelése, gyógyszerek sterilezése, vagy a szennyvízkezelés is [2]. A víz radiolízisének reaktív köztitermékei, a hidratált elektron (e aq ), a hidroxil gyök ( OH) és a hidrogénatom (H ). Ezek a köztitermékek a vízmolekulák ionizációjával (1), vagy gerjesztésével (2) jönnek létre. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) Az (1) reakcióban keletkező H 2 O + néhány molekulaméretnek megfelelő elmozdulás után, a (3) reakció szerint nagyon rövid s idő alatt protont ad át valamelyik környező molekulának. Szintén az (1) reakcióban keletkező ún. száraz elektron a nagy töltéssűrűség következtében a környező vízmolekulákat maga felé fordítva lokalizálódik a (4) reakció szerint, így jön létre a hidratált elektron (e aq ). A (2) reakcióban keletkező gerjesztett vízmolekulák energiaátadással relaxálódhanak, vagy kötésfelhasadással az (5) reakció szerint hidroxil gyökre ( OH) és hidrogén atomra (H ) bomlanak [3]. Levegővel (vagy oxigénnel) 3

10 telített oldatban a H és a e aq reakciója az oldott O 2 -nel perhidroxilgyököt (HO 2 ), illetve szuperoxid gyökaniont (O 2 ) eredményez az (6) és (7) reakciók szerint, azonban ezek elhanyagolhatóan kis mennyiségben keletkeznek. A köztitermékek egymás közti reakcióiban végtermékként H 2 O 2 és H 2 keletkezik. A reakciókat az 1. ábrán foglalom össze: 1. ábra A víz radiolízésének alapfolyamatai [3] A sugárkémiai gyakorlatban a hozamok mennyiségi jellemzésére a G érték (mértékegysége: mol J -1 ) használatos, amely 1 J energiájú besugárzás hatására bomló vagy átalakuló részecskék mólban kifejezett mennyisége: G i = n i E ahol n i az anyagmennyiség (mol), E pedig az elnyelt energia (J). Mivel 1 J energia hatására tipikusan mol nagyságrendű reaktív részecske képződik, kedvezőbb a μmol J -1 mértékegység használata [4, 5]. A víz radiolízise során homogén eloszlásúnak tekinthetők a e aq, a OH, és a H köztitermékek hozamai γ-, vagy nagyenergiájú elektron besugárzás esetén, semleges, vagy enyhén lúgos oldatokban ezek értékei rendre 0,287, 0,270 illetve 0,061 μmol J -1, míg az egymás között lejátszódó reakciókban képződő H 2 O 2 és H 2 hozamai 0,061 és 0,043 μmol J -1. Az egymásba átalakulni képes HO 2 és O 2 (pka = 4,8 ± 0,1) hozamai elhanyagolhatóan kicsik, összesen 0,003 μmol J -1 tesznek ki [6]. A radiolízis során keletkező különböző köztitermékek reaktivitása nagyon eltérő (függ például a rekciópartnertől és a közegtől is), a vízben található szennyeződésekkel végbemenő reakcióik általában kevesebb, mint 1 µs alatt lejátszódnak. 4

11 2.3 Felületaktív anyagok A felületaktív anyagok, vagy más néven tenzidek nagy mennyiségben kerülnek felhasználásra emulgeáló-, diszpergáló-, nedvesítő- és tisztítószerként. A világon összesen 12 millió tonna felületaktív anyagot gyártanak évente. Ennek hozzávetőleg 52%-a egyenes szénláncú alkilbenzol-szulfonátok, 18%-a alkohol etoxiszulfátok, 16%-a alkil etoxilátok, és 9%-a alkilfenol-etoxilátok különböző formája [7]. A nagy mennyiségű felhasználás következménye, hogy a tenzidek a kommunális és ipari szennyvizek állandó összetevőinek tekinthetők. A lassú aerob és anoxikus lebonthatóságnak köszönhetően kijutnak a környezetbe és akár komoly károkat is okozhatnak a vízi élővilágban. A vízfelszínen habréteget képezve gátolják az oxigén beoldódását a vízbe, így csökkentik az oldott oxigén mennyiségét. A felületaktív anyagok viszonylag közvetlen káros hatásai nem ismertek az emberre nézve. Azonban fontos megemlíteni, hogy egereken végzett kísérletek során az immunrendszer gyengülését [8] és rákos daganat kialakulását is összefüggésbe lehetett hozni a detergensek jelenlétével [9]. Annak ellenére, hogy a detergensek hatással vannak az oldódásra és diszperziók stabilitására, a vírusok és baktériumok bejutását a szervezetbe nem segítik. Továbbá különböző szerves vagy szervetlen anyagok felszívódását az emésztőrendszeren keresztül csak nagy koncentráció esetén növelik [10]. A tenzid molekulákban általánosan apoláris (hidrofób vagy lipofil) szénhidrogénlánchoz kapcsolódik egy poláris (hidrofil vagy lipofób) rész (2. ábra). Ezt a kettős oldhatósági tulajdonságot amfipatikus (= amfifil) tulajdonságnak is szokták nevezni. A poláris fejrész alapján anionos, kationos, amfoter, és nemionos tenzideket különböztethetünk meg (2. ábra). Az anionos felületaktív molekulában egy hosszú szénhidrogénlánchoz kapcsolódik egy negatív töltésű csoport melyhez ellenionként egy kation kötődik, ezek lehetnek karbonsavak (szappanok), szulfátok, szulfonsavak, vagy foszfátok sói. A kationos tenzidekben a szénhidrogén lánc végén pozitív töltésű csoport található, melyhez negatív töltésű ellenion tartozik, ezek lehetnek pl. ammóniumsók, kvaterner ammóniumsók, vagy N-alkil-piridiniumsók. Az amfoter tenzidek ph-tól függően lehetnek anionosak és kationosak vagy akár semlegesek is, mivel az apoláris szénhidrogén lánc ikerionos csoportban végződik, ide sorolhatók a hidroxil-ammin és betain típusú származékok. Nemionos tenzidek esetén a hidrofób részhez nem disszociáló hidrofil rész kapcsolódik, ilyenek lehetnek a többértékű alkoholok zsírsav észterei, vagy az etilén-oxid adduktok. Előnyös tulajdonságuk az ionos tenzidekkel szemben, hogy stabilabbak és kémiai tulajdonságuk nem befolyásolható az oldat kémhatásának vagy az elektrolit koncentrációjának változtatásával. 5

12 2. ábra Tenzidek általános szerkezete és típusai, példákkal CMC- és HLB-értékek Az önszerveződő felületaktív anyagok vizes oldatainak fizikai-kémiai tulajdonságai más oldatokétól eltérő koncentrációfüggést mutatnak. Kellően kis koncentráción a felületi feszültség, ekvivalens vezetőképesség, mágneses rezonancia, ozmózisnyomás, stb. a koncentrációval arányos változást mutatnak [11]. A vizsgált tulajdonságokban azonban nagyobb koncentrációknál jelentős eltérések tapasztalhatók. Ha az említett fizikai mennyiségeket a koncentráció függvényében ábrázoljuk, jellegzetesen többé-kevésbé éles töréspontot mutató görbék adódnak, ahol a töréspontok közel azonos koncentrációnál találhatók. Ezt a töréspontot nevezzük kritikus micellaképződési koncentrációnak (critical micellization concentration = CMC), mely az asszociációs kolloidok egyik legfontosabb jellemzője. A CMC alatti koncentráción identikus molekulákat különböztethetünk meg, melyek a CMC környékén ún. micellákat képeznek (3/a ábra). Nem vizes közegben is hasonló önszerveződés figyelhető meg, ebben az esetben inverz micellák képződnek (3/b ábra). 6

13 Nagyobb koncentráción henger alakú micellák, többrétegű lamellák vagy többrétegű vezikulák is képződhetnek (3/c,d,e ábra). A habok külön kiemelendők (3/f ábra), mivel a tenzid ebben a formában lényegesen nagyobb koncentrációban van jelen. 3. ábra Asszociációk szemléltető ábrái: (a) micella, (b) inverz micella, (c) henger alakú micella, (d) kettősrétegű lamella, (e) többrétegű vezikula, (f) hab [12] Minél nagyobb egy tenzid asszociációs hajlama, annál kisebb koncentráción következik be a micellaképződés. A nemionos tezidek CMC-jét legnagyobb mértékben a kémiai szerkezet határozza meg, vagyis az apoláris lánc hossza és szerkezete (pl. kettőskötések, elágazások, aromás gyűrűk), és a poláris rész hossza (pl. etilén-oxid egységek száma). Az asszociációs hajlamot kis mértékben befolyásolhatja a hőmérséklet, a nyomás és a szerves szennyeződések jelenléte is [13]. Ha az amfipatikus molekulákban a hidrofil rész elég nagy, akkor a molekula vízoldhatóvá válik. Ha a lipofil rész dominál, akkor az apoláris rész kiszorul a vizes közegből, vízben nem oldódik. Ezt a kettős egyensúly a HLB-értékkel (hydrophile-lipophile balance = hidrofillipofil egyensúly) szokás jellemezni. A HLB-érték a hidrofil és a lipofil molekularészek hányadával, végső soron a molekula polaritásával kapcsolatos. A gyakorlatban elterjedt az ún. HLB-skála, amelyben minden tenzidet 0 és 20 közötti szám jellemez. Ez alapján különböző alkalmazási területeket különíthetünk el egymástól (1. táblázat). Minél nagyobb a HLB-érték, annál polárisabb a molekula, a kis HLB-érétékű tenzidek nem oldódnak vízben. A gyakorlatban inkább csak a nemionos tenzidek jellemzésére használják a HLB-értékeket [14], azonban létezik egy ionos tenzidekre kiterjesztett 0-tól 60-ig terjedő HLB skála is. 7

14 1. táblázat: Különböző HLB-értékű tenzidek alkalmazási területei [15] HLB Alkalazási terület 1-3 habzásgátló 3 8 víz/olaj emulgeátor 7 9 nedvesítőszer 8 16 olaj/víz emulgeátor mosószer (detergens) 15 < szolubilizátor Szolubilizáció, micellák szerkezete és mérete A micellaképződés dinamikus folyamat, ahhoz, hogy egy tenzid molekula kicserélődjön egy micellát alkotó monomerre 1-10 µs idő szükséges [16]. Ennek a gyors kicserélődési folyamatnak köszönhetően, a micellák alakja folyamatosan változik, gömb vagy ellipszoid alakot vesznek fel. Az adott körülményeken képződött micellák szerkezete, alakja nagymértékben függ a tenzidek molekulaszerkezetétől, az oldószertől, a koncentrációtól, a hőmérséklettől, az oldott idegen anyagoktól. Ezek a paraméterek a micella méretére is hatással vannak, vagyis az aggregációsszámára és az átlagos micellatömegre. A detergens koncentrációjának megváltozásával a CMC környékén a micellák mérete és alakja alig változik, szolubilizált szerves anyag jelenléte esetén azonban ezek a tulajdonságok jelentősen megváltozhatnak. A szolubilizáció hajtóereje valójában a hidrofil-lipofil kölcsönhatásokkal magyarázható, vagyis a hidrofób, kevésbé vízoldható molekuláknak a micella hidrofób magjában kisebb a szabadenergiája. A szolubilizáció során a micella nagyobb lesz, a micellát alkotó monomerek száma, tehát az aggregációsszám és az átlagos micellatömeg megnő [18]. Patel és mtsai megfigyelték, hogy az 5%-os TX-100 oldat 10,6 nm hidrodinamikai átmérőjű micellái 50 mmol dm -3 koncentrációjú fehéjsav szolubilizációja során 73,7 nm-re nőttek. Továbbá azt is észrevették, hogy a szolubilizáció után az oldat kémhatása is befolyásolhatja a micella szerkezetét (4. ábra), mely csak abban az esetben lehetséges, ha a szolubilizált anyagból vízoldható sót lehet képezni [19]. 8

15 4. ábra TX-100 micella méretének változása szolubilizáció, majd lúgosítás hatására Triton X-100 A TX-100 az alkilfenol-polietoxilát nemionos felületaktív anyagok családjába tartozó polidiszperz vegyület, mely átlagosan 9,5 etilén-oxid egységet (n) tartalmazó hidrofil polietilén-oxid láncból, valamint egy hidrofób p-(1,1,3,3-tetrametilbutil)-fenil csoportból álló molekula (5. ábra). 5. ábra TX-100 molekula szerkezeti képlete (n = 9,5) Jó vízoldható tulajdonsága a hosszú etoxi-láncnak köszönhető. A kevés (n < 5) etilén-oxid egységet tartalmazó vegyületek alig vízoldhatók. A TX-100 különböző etilén-oxid lánchosszúságú molekulák keveréke, átlagos molekulatömege 625 g mol -1, abszorpciós maximuma 270 nm-en található, kritikus micellaképződési koncentrációja 0,22 0,24 mmol dm 3, számított HLB-értéke 13,5 [20]. Főbb felhasználási területei: háztartási és ipari tisztítószerek textil ipar agrokémia fémmegmunkáló folyadék cellulóz és papírgyártás influenza vakcina egyik összetevője laboratóriumi alkalmazás (DNS extrakció része, mikrobiológiai sejttenyésztés, membránprotein szolubilizáció, decellularizáció) A sokféle felhasználási formája annak köszönhető, hogy kiváló mosóhatással rendelkezik, a víz/olaj rendszerekben jól alkalmazható diszpergáló és emulgeáló szerként, valamint nagyon jó nedvesítő tulajdonságú [21]. 9

16 Biológiai bonthatóságát Chen és mtsai. vizsgálták 5 különböző Pseudomonas törzzsel különféle körülmények között. A baktériumok növekedését spektrofotometriával, a tenzid koncentrációjának változását HPLC-MS méréssel követték. A kutatás során kiderült, hogy a legtöbb törzs képes a tenzidet oldott szénforrásként hasznosítani, valamint a lebontás a hosszabb etoxilát láncot tartalmazó vegyületekkel kezdődik [22]. Okpokwasili és Olisa különböző tenzidek, köztük a TX-100 biológiai lebomlását is tanulmányozták folyóvízben. Megállapították, hogy a TX-100 jelenlétében egyrészt nagyon alacsony a mikrobiális növekedés, és a lebomlás mértéke is (12 nap után 63%) [23]. Mohan és mtsai. szintén arra az eredményre jutottak, hogy a TX-100 aerob körülmények között csak részlegesen biodegradálható. A kutatásuk során tanulmányozták az anaerob és anoxikus biodegradálhatóságot és megállapították, hogy ilyen körülmények között a TX-100 nem biodegradálható [24]. Városi, ipari, és korházi szennyvízkezelő üzem tisztított vizének oktilfenol típusú tenzidek (OP) és származékainak koncentrációját Rubíban (Spanyolország) Petrovic és mtsai. mérték, és utókezelték. Az egy etoxi-csoportot tartalmazó OP 2,29, a kettőt 1,17, a 3-15 etoxicsoportot tartalmazó oktilfenolok összesen 0,78 µg L -1, valamint az egy és két etoxi-csoportot tartalmazó OP származékok összesen 124,6 µg L -1 koncentrációban voltak jelen. A tisztítási műveletet hatékonyabbá téve a szennyvíz utókezelését nagyenergiájú ionizáló sugárzással végezték. Az 500 kev energiájú gyorsított elektronokkal utókezelt kifolyó víz alkilfenoletoxilátok és származékainak mennyisége 2-3 kgy besugárzás hatására kevesebb, mint 0,1 µg L -1 koncentrációra csökkent [25]. 2.4 Fibrátok Genetikai okok miatt, vagy nem megfelelő étkezésre visszavezethetően egyre több ember küzd magas koleszterinszinttel, mely közvetlen kiváltója lehet infarktusnak, szélütésnek és végtagi trombózisnak is. A betegségek kockázata jelentős mértékben csökkenthető a koleszterinszint normalizálásával. A megfelelő érték különböző koleszterinszint szabályzó gyógyszerekkel és speciális diétával érhető el. A leggyakrabban alkalmazott koleszterinszint szabályzó gyógyszerek a fibrátok és a sztatinok családjába tartozó gyógyszermolekulák. A fibrátok elsősorban a triglicerid értékeket csökkentik, a HDL ( jó koleszterin) szintet emelik és mérsékelten csökkentik az LDL ( rossz koleszterin) szintet is, továbbá gátolják az érelmeszesedés kialakulását. Azonban a számos mellékhatás miatt ma már inkább a sztatinok alkalmazását ajánlják. A fibrátok csoportjába tartozó gyógyszerhatóanyagok [26]: 10

17 Bezafibrát (BF) Ciprofibrát Szimfibrát Gemfibrozil (GF) Klofibrát (CF) Etofibrát Fenofibrát Alumínium klofibrát Klofibrid Kolin fenofibrát Ronifibrát Klofibrin sav (CFA) A klofibrát (CF), alumínium klofibrát, rinofibrát, szimfibrát, etofibrát és klofibrid gyógyszermolekulák aktív metabolitja is a klofibrinsav (CFA). A szennyvizekbe és ez által az élővizekbe kizárólag ez a metabolit kerül ki, mivel a szervezetbe jutva az említett molekulák hidrolizálódnak és a hatást kifejtő gyógyszer valójában a CFA lesz. A kutatásaim során a klofibrinsav, a bezafibrát és a gemfibrozil gyógyszerhatóanyagok lebontását tanulmányoztam. A molekulaszerkezeteket és moláris tömegeket a 6. ábrában tüntettem fel. 6. ábra Vizsgált fribrátok molekulaszerkezetei, és moláris tömegei A fibrátok oldhatósága erősen ph-függő, ebből kifolyólag az irodalomban talált adatok meglehetősen eltérőek, azonban elméleti számításokkal közelítőleg megadhatók: a GF elméleti vízoldhatósága 27,8 mg L -1, a BF-é 1,6 mg L -1, míg a CFA-é 583 mg L -1 [27]. A rossz vízoldhatóság ellenére a GF és BF is viszonylag jól detektálható mennyiségben fordul elő a felszíni vizekben. 2.5 Fibrátok a felszíni vizekben Számos tanulmány számol be gyógyszermolekulák jelenlétéről a környezetben. A nem hasznosított gyógyszermolekulák és aktív metabolitjaik az anyagcseretermékekkel együtt a csatornarendszeren keresztül a szennyvíztisztítóba jutnak. A részleges eltávolításuk/ártalmatlanításuk után a kezelt szennyvízzel történő öntözéssel, szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításával, a hulladéklerakók csurgalékvizével, vagy a szennyvíztisztító telepek kifolyó vizével juthatnak ki a környezetbe. A vízi élővilágra vagy az emberre egyelőre még nem kimutatható, vagy jelentéktelen hatásuk van, azonban biokoncentrációval, 11

18 bioakkumulációval és a stabil felhalmozódó vegyületek esetleges biomagnifikációjával előre nem megjósolható következményeket válthatnak ki [28]. Jelenleg az ilyen irányú kutatások száma meglehetősen kevés, viszont Mimeault és mtsai GF esetén a környezetben előforduló koncentráció 113 faktoros biokoncentrációját mutatta ki aranyhal vérplazmában, mely endokrin működési zavart okozott [29]. A szennyvíztisztító telepek a bejövő szennyvíz gyógyszerhatóanyag tartalmát csak részben tudják csökkenteni. Az általam vizsgált vegyületek esetén: a BF %-át, a GF %-át, a CFA %-át tudják mindössze eltávolítani [30]. Ennek következményeként a rossz oldhatóság ellenére is a felszíni vizekben világszerte viszonylag magas koncentrációban vannak jelen (2. táblázat). 2. táblázat: Vizsgált gyógyszerhatóanyagok előfordulása a környezetben [31] Bezafibrát (BF) Gemfibrozil (GF) Klofibrinsav (CFA) Szennyvízben /ng L -1 Természetes vizekben /ng L -1 Koncentráció Átlagos konc. Koncentráció Átlagos konc (tó) 0, (folyó) <LOD <LOD (folyó) (folyó) 1,6-12,5 (folyó) ,6-202, <LOD ,84-4, (folyó) <LOD <LOD ,9-35,3 (folyó) (tó) 0,5-82 n.d n.d (folyó) <LOD

19 2.6 TX-100 és fibrátok lebontása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel A nagyhatékonyságú oxidációs módszerek (AOP) olyan oxidatív reakciók alkalmazásán alapulnak, melyekben reaktív gyökök, főleg OH gyökök reagálnak a szerves szennyezőkkel (3. táblázat). A kis szelektivitásnak és nagy reakciókészségnek köszönhetően sikeresen alkalmazhatók a szennyvízkezelés során. A módszerek célja a nagyobb hatékonyság elérése és a perzisztens anyagok biodegradálhatóságának javítása. 3. táblázat: Nagyhatékonyságú oxidációs módszerek és a keletkező reaktív részecskék AOP módszer Reaktív részecskék O 3, O 3 /UV, O 3 /H 2 O 2 OH, HO 2 /O 2, O 3 Fenton, H 2 O 2 /Fe 2+ OH, HO 2 /O 2 Foto-Fenton, H 2 O 2 /Fe 2+ /UV OH UV fotolízis OH, H Fotokatalízis, TiO 2 /hν, illetve TiO 2 /hν/o 2 TiO 2 * Elektrokémia OH, HO 2 /O 2 Ultrahang OH, H Radiolízis OH, HO 2 /O 2 (e aq, H ) Az AOP technikák alkalmazhatóságát az alkifenol-polietoxilát típusú tenzidek és fibrát típusú koleszterinszint szabályzók lebontására már több tanulmány vizsgálta, a módszerek bomlási mechanizmusában (végtermékekben) azonban lényeges különbségek vannak. Nonilfenol-polietoxilát TX-100 analóg nemionos felületaktív anyag lebontásával és bomlástermékeinek azonosításával Karci és mtsai. foglalkoztak részletesebben [32]. A tenzidet H 2 O 2 /UV-C és foto-fenton AOP módszerrel kezelték, a bomlástermékeket HPLC és HPLC-MS készülékkel azonosították. Elsősorban a tenzid polietoxilát láncának feldarabolódását, vagyis az átlagos polimerizációs fok csökkenését tapasztalták. Ezen kívül polietiléngliol és monokarboxil-polietilénglikol homológ sorok, formaldehid, ecetsav, hangyasav és oxálsav képződését figyelték meg (7. ábra). A Triton X-45 (átlagos etilénoxid szám: ~5) lebontását S 2 O 2 8 /UV-C és H 2 O 2 /UV-C oxidatív módszerekkel Olmez-Hanci és mtsai. [33] vizsgálták, a bomlástermékeket szilárdfázisú mintaelőkészítés után GC-MS mérésekkel azonosították. Hasonló módon a polietoxilát lánc feldarabolódását és oktilfenol képződését figyelték meg, valamint polietilénglikol, mono- és dikarboxil-polietilénglikol homológsorokat azonosítottak (8. ábra). 13

20 7. ábra Karci és mtsai. által javasolt bomlási mechnaizmus [32] Valdés-Díaz és mtsai. [34] a TX-100 bontását gammasugárzással végezték jóval a CMC fölötti koncentráción (16,0 mmol dm -3 ). Ezt a viszonylag tömény törzsoldatot sugárzással kezelték, majd ebből hígításokkal CMC méréshez megfelelő oldatsorozatot készítettek. Megfigyelték, hogy a CMC besugázás hatására a kezdeti érték ¼-ére csökken. A jelenséget dimerizálódással magyarázták, melyet MALDI-TOF méréssel támasztottak alá. Megfigyelték továbbá az etoxilát-lánc átlagos polimerizációfokának csökkenését is. Fibrátok (BF, CFA, GF) lebontását vizes közegben Razavi és mtsai. részletesen tanulmányozták [35]. Az oldatok ph-ját 5 mol dm -3 foszfát pufferel ph 7-re állították, impulzus radiolízissel a kinetikai méréseket, Cs-137 gamma-sugárforrással a degradációt, LC-MS mérésekkel pedig a keletkező termékek azonosítását végezték. A bomlástermékek között sikeresen azonosítottak ciklizált molekulákat is, azonban a fő termékek az aromás gyűrű egy vagy többszörösen hidroxilezett származékai voltak. A hidroxil gyök fibrátokkal való reakciójának sebességi állandói (k) összevethetőek a lebontások hatékonyságával. A hatékonyság a GF (k = 10,0 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ), BF (k = 8,0 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ), CFA (k = 6,98 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ) sorrendben csökken. 14

Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása

Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 1. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet Tartalomjegyzék Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok

Részletesebben

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)

Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

2009. február 27. Takács Erzsébet

2009. február 27. Takács Erzsébet Takács Erzsébet takacs@iki.kfki.hu 60 Co, 2 PBq ( 50.000 Ci), panoráma típusú, Sugárzások kémiai hatásainak vizsgálata Sugárforrások dózisteljesítmény 8 kgy/óra LINAC elektrongyorsító, 4 MeV, 2,6 µsec

Részletesebben

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE

NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE Arany Eszter 1 Kovács Krisztina 1 Méreg Anett 1 Alapi Tünde 1,2 Farkas János 1,3 Dombi András 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,

Részletesebben

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása

Műszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása

Részletesebben

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

Számítások ph-val kombinálva

Számítások ph-val kombinálva Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?

Részletesebben

ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN

ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN Miről lesz szó? Alkil-fenolok és etoxilátjaik élettani hatásai Alkil-fenolok és etoxilátjaik

Részletesebben

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során

Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése

Részletesebben

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel

9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel 9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel

Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön

Részletesebben

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g. MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas

Részletesebben

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.

Modern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18. Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion

Minta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Modern Fizika Labor Fizika BSC

Modern Fizika Labor Fizika BSC Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond

Részletesebben

AMPHOTERICINUM B. Amfotericin B

AMPHOTERICINUM B. Amfotericin B Amphotericinum B Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6. - 1 AMPHOTERICINUM B Amfotericin B 01/2009:1292 javított 6.6 C 47 H 73 NO 17 M r 924 [1397-89-3] DEFINÍCIÓ Streptomyces nodosus meghatározott törzseinek tenyészeteiből

Részletesebben

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére

Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin

Részletesebben

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid

SERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid Sertralini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.1-1 SERTRALINI HYDROCHLORIDUM Szertralin-hidroklorid 01/2011:1705 javított 7.1 C 17 H 18 Cl 3 N M r 342,7 [79559-97-0] DEFINÍCIÓ [(1S,4S)-4-(3,4-Diklórfenil)-N-metil-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-amin]

Részletesebben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben

1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben 1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,

Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,

Részletesebben

5. Laboratóriumi gyakorlat

5. Laboratóriumi gyakorlat 5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:

Részletesebben

Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz

Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Póta Kristóf Eger, Dobó István Gimnázium Témavezető: Fodor Csaba és Szabó Sándor "AKI KÍVÁNCSI KÉMIKUS" NYÁRI KUTATÓTÁBOR MTA

Részletesebben

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék

Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó

Részletesebben

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni. ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős

Részletesebben

Általános Kémia, BMEVESAA101

Általános Kémia, BMEVESAA101 Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt

Részletesebben

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont

1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont 1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó

Részletesebben

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)

Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.

Részletesebben

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:

Modern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte: Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy

Részletesebben

RIBOFLAVINUM. Riboflavin

RIBOFLAVINUM. Riboflavin Riboflavinum 1 01/2008:0292 RIBOFLAVINUM Riboflavin C 17 H 20 N 4 O 6 M r 376,4 [83-88-5] DEFINÍCIÓ 7,8-Dimetil-10-[(2S,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentil]benzo[g]pteridin- 2,4(3H,10H)-dion. E cikkely előírásait

Részletesebben

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010

Készítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA

Részletesebben

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható! 1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket

Részletesebben

Modern fizika laboratórium

Modern fizika laboratórium Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid

Részletesebben

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon

GLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon 01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által

Részletesebben

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)

Részletesebben

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.

Élelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5. Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek

Részletesebben

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

LC-MS QQQ alkalmazása a hatósági gyógyszerellenőrzésben

LC-MS QQQ alkalmazása a hatósági gyógyszerellenőrzésben LC-MS QQQ alkalmazása a hatósági gyógyszerellenőrzésben Jankovics Péter Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerminőségi Főosztály 2010. január 14. A QQQ analizátor felépítése Forrás: Introducing the

Részletesebben

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének

Részletesebben

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont

1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.

Részletesebben

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1 Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,

Részletesebben

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan

7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan 7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése

Részletesebben

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont) KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO

Részletesebben

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4.

1. változat. 4. Jelöld meg azt az oxidot, melynek megfelelője a vas(iii)-hidroxid! A FeO; Б Fe 2 O 3 ; В OF 2 ; Г Fe 3 O 4. 1. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig

Részletesebben

Minta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft.

Minta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft. Minta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában Volk Gábor WESSLING Hungary Kft. Véletlen hiba, szisztematikus hiba Szisztematikus hiba: nehezen felderíthető, nagy eltérést is okozhat Véletlen

Részletesebben

LACTULOSUM. Laktulóz

LACTULOSUM. Laktulóz Lactulosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:1230 LACTULOSUM Laktulóz és C* epimere C 12 H 22 O 11 M r 342,3 [4618-18-2] DEFINÍCIÓ 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz- Tartalom: 95,0 102,0

Részletesebben

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC )

Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Fordított fázisú ionpár- kromatográfia ( Reversed Phase Ion-Pair Chromatography, RP-IP-HPLC ) Az ionos vagy ionizálható vegyületek visszatartása az RP-HPLC-ben kicsi. A visszatartás növelésére és egyúttal

Részletesebben

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Kémia OKTV I. kategória II. forduló A feladatok megoldása ktatási ivatal Kémia KTV I. kategória 2008-2009. II. forduló A feladatok megoldása I. FELADATSR 1. A 6. E 11. A 16. C 2. A 7. C 12. D 17. B 3. E 8. D 13. A 18. C 4. D 9. C 14. B 19. C 5. B 10. E 15. E

Részletesebben

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát

NATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany

Részletesebben

Kromatográfiás módszerek

Kromatográfiás módszerek Kromatográfiás módszerek Mi a kromatográfia? Kromatográfia ugyanazon az elven működik, mint az extrakció, csak az egyik fázis rögzített ( állófázis ) és a másik elhalad mellette ( mozgófázis ). Az elválasztást

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI

MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Eötvös Loránd Tudományegyetem - Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum MOTORHAJTÓANYAG ADALÉKOK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS MEGHATÁROZÁSI MÓDSZEREI Varga Mária Környezettudomány MSc Témavezetők: Havas-Horváth

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium

CLOXACILLINUM NATRICUM. Kloxacillin-nátrium Cloxacillinum natricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.7-1 04/2007:0661 CLOXACILLINUM NATRICUM Kloxacillin-nátrium C 19 H 17 ClN 3 NaO 5 S.H 2 O M r 475,9 DEFINÍCIÓ Nátrium-[(2S,5R,6R)-6-[[[3-(2-klórfenil)-5-metilizoxazol-4-il]karbonil]amino]-

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden

Részletesebben

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés

Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai

Részletesebben

SZABADALMI IGÉNYPONTOK. képlettel rendelkezik:

SZABADALMI IGÉNYPONTOK. képlettel rendelkezik: SZABADALMI IGÉNYPONTOK l. Izolált atorvasztatin epoxi dihidroxi (AED), amely az alábbi képlettel rendelkezik: 13 2. Az l. igénypont szerinti AED, amely az alábbiak közül választott adatokkal jellemezhető:

Részletesebben

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis -

Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,

Részletesebben

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések

Sugárterápia. Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei. Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor. 1. Fizikai történések Sugárterápia 40% 35% 30% 25% 20% 15% % 5% 0% 2014/2015. tanév FOK biofizika kollokvium jegyspektruma 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 Konzultáció: minden hétfőn 15 órakor Ionizáló sugárzások elnyelődésének következményei

Részletesebben

Általános kémia vizsgakérdések

Általános kémia vizsgakérdések Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.

Részletesebben

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit

SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének

Részletesebben

Abszorpciós spektroszkópia

Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék Abszorpciós spektroszkópia (Nyitrai Miklós; 2011 február 1.) Dolgozat: május 3. 18:00-20:00. Egész éves anyag. Korábbi dolgozatok nem számítanak bele. Felmentés 80% felett. A fény; Elektromágneses

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyz jeligéje:... Megye:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyz jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AMIKACINUM. Amikacin

AMIKACINUM. Amikacin 07/2012:1289 AMIKACINUM Amikacin C 22 H 43 N 5 O 13 M r 585,6 [37517-28-5] DEFINÍCIÓ 6-O-(3-Amino-3-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-4-O-(6-amino-6-dezoxi-α-D-glükopiranozil)-1-N-[(2S)-4- amino-2-hidroxibutanoil]-2-dezoxi-d-sztreptamin.

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció

Részletesebben

Mosópor vizsgálata titrálással

Mosópor vizsgálata titrálással Mosópor vizsgálata titrálással Egy mosópor számos anyag komplex keveréke. Az összetevők több célt szolgálnak több módon is elősegítik a tisztító hatást. Ezen felül nem károsíthatják a ruhákat, a viselőiket,

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Bevezetés. 1. ábra: A fotokémiai reaktor vázlatos rajza. Kísérleti rész. Laboratóriumi fotoreaktor

Bevezetés. 1. ábra: A fotokémiai reaktor vázlatos rajza. Kísérleti rész. Laboratóriumi fotoreaktor Szerves szennyezők lebontása fotokatalitikus reaktorokban Degradation of Organic Pollutants in Photocatalytic Reactors Ujhidy Aurél a, Szabóné Bárdos b Erzsébet, Horváth Ottó b, Horváth Attila b, Schmidt

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000 Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény; Abszorpciós spektroszkópia

Tartalomjegyzék. Emlékeztetõ. Emlékeztetõ. Spektroszkópia. Fényelnyelés híg oldatokban A fény;  Abszorpciós spektroszkópia Tartalomjegyzék PÉCS TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNY KAR A fény; Abszorpciós spektroszkópia Elektromágneses hullám kölcsönhatása anyaggal; (Nyitrai Miklós; 2015 január 27.) Az abszorpció mérése;

Részletesebben

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :

ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 6. hét

Kémiai alapismeretek 6. hét Kémiai alapismeretek 6. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék biner 2013. október 7-11. 1/15 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c Egyensúly:

Részletesebben

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István

OPTIKA. Fénykibocsátás mechanizmusa fényforrás típusok. Dr. Seres István OPTIKA Fénykibocsátás mechanizmusa Dr. Seres István Bohr modell Niels Bohr (19) Rutherford felfedezte az atommagot, és igazolta, hogy negatív töltésű elektronok keringenek körülötte. Niels Bohr Bohr ezt

Részletesebben

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 10 pont Az AsH 3 hevítés hatására arzénre és hidrogénre bomlik. Hány dm 3 18 ºC hőmérsékletű és 1,01 10 5 Pa nyomású AsH 3 -ből nyerhetünk 10 dm 3 40 ºC hőmérsékletű és 2,02 10 5 Pa

Részletesebben

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések

Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Sillabusz orvosi kémia szemináriumokhoz 1. Kémiai kötések Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar 2010-2011. 1 A vegyületekben az atomokat kémiai kötésnek nevezett erők tartják össze. Az elektronok

Részletesebben

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma

Fotoszintézis. fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella. Sötétszakasz - sztróma Fotoszintézis fotoszintetikus pigmentek Fényszakasz - gránum/sztrómalamella Sötétszakasz - sztróma A növényeket érı hatások a pigmentösszetétel változását okozhatják I. Mintavétel (inhomogén minta) II.

Részletesebben

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA

ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA ATOMEMISSZIÓS SPEKTROSZKÓPIA Elvi jellemzők, amelyek meghatározzák a készülék felépítését magas hőmérsékletű fényforrás (elsősorban plazma, szikra, stb.) kis méretű sugárforrás (az önabszorpció csökkentése

Részletesebben

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési

Részletesebben

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév

Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Óbudai Egyetem Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Mikrohullámú abszorbensek vizsgálata 4. félév Balla Andrea Témavezetők: Dr. Klébert Szilvia, Dr. Károly Zoltán MTA Természettudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés

Részletesebben

Környezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése

Környezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése örnyezeti analitika laboratóriumi gyakorlat Számolási feladatok áttekintése I. A számolási feladatok megoldása során az oldatok koncentrációjának számításához alapvetıen a következı ismeretekre van szükség:

Részletesebben

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE

ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE S ZERVES ALAPANYAGOK ISMERETE, DISZPERZ RENDSZEREK KÉSZÍTÉSE TANULÁSIRÁNYÍTÓ Ismételje át a szerves kozmetikai anyagokat: 1. Szerves alapanyagok ismerete szénhidrogének alkoholok (egyértékű és többértékű

Részletesebben