Koleszterinszint szabályzó gyógyszerhatóanyagok és Triton X-100 nemionos detergens lebontása ionizáló sugárzással
|
|
- Ágnes Vargané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tudományos Diákköri Dolgozat RÁCZ GERGELY Koleszterinszint szabályzó gyógyszerhatóanyagok és Triton X-100 nemionos detergens lebontása ionizáló sugárzással Dr. Csay Tamás a Dr. Takács Erzsébet a Dr. Homonnay Zoltán b a MTA Energiatudományi Kutatóközpont b Analitikai Kémia Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest, 2014
2 A természet az általa létrehozott anyagok lebontására ugyanolyan gondot fordít, mint előállításukra. A termelés örömétől elragadtatott ember még nem tart itt! /Frederic Vester/
3 Tartalmi összefoglaló A hagyományos szennyvízkezelési eljárások elsődlegesen kémiai-fizikai és biológiai folyamatokra épülnek. Az elterjedt technológiákkal nehezen tudják biológiai úton lebontani az olyan szennyező anyagokat, mint a felületaktív anyagok, vagy gyógyszer maradványok. Ezen szennyeződések viszonylag könnyen visszakerülnek a környezetbe és előre megjósolhatatlan hatásokat válthatnak ki. Ezért a szerves szennyeződések lebontása vagy eltávolítása nagyon fontos feladat mind a kutatók, mind a mérnökök számára, hogy megvédjük értékes vizeink tisztaságát. A víz kezelése ionizáló sugárzással egyike az ún. nagyhatékonyságú oxidációs módszereknek (advanced oxidation process = AOP), melyekkel képesek a szerves molekulákat lebontani. Munkám során a Triton X-100 (TX-100) nemionos detergens és szolubilizált, vízben rosszul oldódó fibrát típusú koleszterinszint szabályozó gyógyszerhatóanyagok (bezafibrát, gemfibrozil, és klofibrinsav) radiolízisét tanulmányoztam. A vízben viszonylag jól oldódó klofibrinsav degradációját nem micelláris közegben is lehetőségem nyílt tanulmányozni. A reaktív részecskék ( OH, H és e aq ) előállítására Co-60 sugárforrást alkalmaztam. A lebomlást UV-látható spektrofotométerrel követtük, a bomlástermékeket LC-MS/MS és GC-MS készülékekkel választottuk el és azonosítottuk, melyek segítségével javaslatot tettünk a TX-100 és a CFA bomlási mechanizmusaira. A mineralizáció, az oxidáltság és a savasodás mértékét kémiai oxigén igény (KOI), teljes szerves széntartalom (TOC) és ph mérésekkel határoztam meg. A detergens kritikus micellaképződési koncentrációjának (CMC) változását dinamikus felületi feszültség mérésekkel követtem. A lebontás hatékonyságát különböző koncentrációkon tanulmányozva az irodalmi CMC érték közelében töréspontot figyeltem meg, mely alapján eltérő bomlási mechanizmust feltételeztem a detergens esetén CMC alatti és fölötti koncentrációkon. Micelláris közegben oldott fibrátok lebontásának hatékonyságában eltéréseket tapasztaltam, melyet a különböző molekulaszerkezetekkel magyaráztam. Kutatási eredményeim igazolják, hogy az ionizáló sugárzás hatékonyan alkalmazható mind a TX-100 detergens, mind pedig a vízben rosszul oldódó, szolubilizált gyógyszerhatóanyagok lebontására vizes közegben, akár detergens jelenlétében is.
4 Köszönetnyilvánítás Szívből köszönöm Dr. Takács Erzsébetnek és Dr. Csay Tamásnak, hogy szakmai és emberi tanácsaikra mindig számíthattam, biztattak és támogattak, gyakran szétszórt gondolataimat egy mederbe terelték. Köszönetemet fejezem ki Dr. Homonnay Zoltán egyetemi konzulensemnek, amiért időt szakított rám és megosztotta velem az ELTE diplomaszerzés know how-ját. Köszönetet mondok Dr. Wojnárovits Lászlónak szakmai tanácsaiért, és hogy vicceivel, humoros megjegyzéseivel színesítette a napjaim. Külön köszönettel tartozom Papp Zoltánnak, a számos besugárzási művelet elvégzésében nyújtott munkálataiért. Megköszönöm Telegdi Lászlónénak (MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet Határfelületek és Felületmódosítás Osztály), hogy lehetővé tette számomra a felületi feszültség méréseket és kollégáinak a mérésekhez nyújtott segítséget. Köszönöm a MTA EK Sugárkémia Labor minden tagjának, hogy munkámban segítettek, a bent töltött óráimat szebbé varázsolták. Köszönöm Édesapámnak, megboldogult Édesanyámnak, Testvéreimnek, Nagyszüleimnek, páromnak Annának, hogy bíztak bennem, mindvégig mellettem voltak és lesznek.
5 Rövidítésjegyzék AOPs = nagyhatékonyságú oxidációs eljárások BF = bezafibrát CFA = klofibrinsav CMC = kritikus micellaképződési koncentráció EI = elektronütközéses ionforrás EO = etoxilát-csoport (-CH 2 -CH 2 -O-) GC-MS = gázkormatográf tömegspektrométer GF = gemfibrozil HLB = hidrofil-lipofil egyensúly HPLC-MS/MS= nagynyomású folyadékkromatográf tandem tömegspektrométer IC = szervetlen szén KOI = kémiai oxigénigény MALDI-TOF = mátrix által segített lézer deszorpció ionizáció - repülési idő analizátor tömegspektrométer mtsai. = munkatársai NDIR = nem diszperzív infravörös detektor OC = szerves szén PTFE = politetrafluoretilén (Teflon ) RC = regenerált cellulóz TC = teljes széntartalom TOC = teljes szerves széntartalom TX-100 = Triton X-100 UV-Vis = UV-látható spektrofotométer
6 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Irodalmi áttekintés Sugárkémia Víz radiolízise Felületaktív anyagok CMC- és HLB-értékek Szolubilizáció, micellák szerkezete és mérete Triton X Fibrátok Fibrátok a felszíni vizekben TX-100 és fibrátok lebontása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel Célkitűzések Mérések leírása Felhasznált vegyszerek Folyamatos γ-besugárzás Spektrofotometria Végtermékek azonosítása HPLC-MS GC-MS Kémiai oxigénigény meghatározása Teljes szerves széntartalom mérése Felületi feszültség mérése Eredmények, értékelések és következtetések TX-100 UV-látható spektrofotometriai mérések KOI, TOC és ph mérések Felületi feszültség mérések HPLC-MS mérések eredményei GC-MS mérések eredményei CFA lebontása vizes közegben [42] Fibrátok lebontása micelláris közegben Összefoglalás Irodalomjegyzék... 39
7 1 Bevezetés A növekvő népesség és környezeti szennyezettség miatt napjainkban egyre inkább kitüntetett szerepet kap a tisztított vizek újrahasznosítása. A szennyvízkezelés során a legfontosabb elvárások közzé tartozik, hogy nem bűzlő, nem habzó, úszó iszapfoltoktól, toxikus és egyéb káros szerves anyagoktól mentes tisztított szennyvíz kerüljön ki a környezetbe. Sajnos ezek az igények a hagyományos szennyvízkezelési technológiákkal, minimális anyag- és energiaráfordítások mellet csak részlegesen teljesíthetők. Ennek egyik bizonyítéka, hogy gyakran találkozhatunk habzó vízfolyásokkal (pl. a Rába néhány évvel ezelőtti szennyezése), melyek a kifolyó szennyvízben maradt felületaktív anyagoknak köszönhetők. A felületaktív anyagok tulajdonságukból fakadóan képesek a nem, vagy nehezen oldható anyagok koncentrációját megnövelni a vizes oldatokban, így fokozva a víz szervesanyag tartalmát, esetleg toxicitását. Ezt az oldódási folyamatot nevezzük szolubilizációnak. A tisztítószerekkel, kozmetikumok előállításából és felhasználásából származó tenzidekkel szennyezett szennyvíz megfelelő tisztítása nem egyszerű feladat, speciális eljárást igényel. Ilyen speciális módszerek lehetnek a nagyhatékonyságú oxidációs eljárások (Advanced Oxidation Processes = AOPs). Az eljárások során kezelőanyagok, reaktív vegyületek (pl. hidrogén-peroxid, ózon), illetve egyéb úton (fotolízis, gamma-sugárzás, elektron-sugárzás) előállított reaktív köztitermékek, szabadgyökök ( OH, H, HO 2 ) reakcióba lépnek a szerves vegyületekkel, és különböző termékekre bontják azokat. Napjainkban főképp a könnyebb kezelhetőség miatt egyre nagyobb mennyiségben használunk folyékony tisztítószereket, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak nemionos és természetesen, ionos felületaktív anyagokat, detergenseket is. A nemionos detergensek jó szolubilizációs tulajdonsággal rendelkeznek, kisebb koncentráción is oldatban tudják tartani a nem, vagy kevéssé vízoldható szerves molekulákat. Ilyen molekulák lehetnek például a nagy mennyiségben felhasznált, de kis mértékben vízoldható koleszterinszint szabályzók is. Munkám során egy olyan összetett rendszer γ-sugárzással történő lebonthatóságát tanulmányoztam, melyet egy nemionos detergens és különböző szolubilizált fibrát típusú gyógyszerhatóanyagok alkotnak. A rendszer modellezésére a Triton X-100 (TX-100) nemionos detergenst, valamint a fibrátok csoportjába tartozó bezafibrát (BF), gemfibrozil (GF), és klofibrinsav (CFA) koleszterinszint szabályzókat választottam. A CFA degradációját viszonylag jó vízoldhatóságának köszönhetően detergens jelenléte nélkül is vizsgálhattam, így lehetőségem nyílt tanulmányozni a szolubilizáció hatását a lebonthatóságra. 1
8 2 Irodalmi áttekintés 2.1 Sugárkémia A sugárkémia az anyagban ionizáló sugárzások elnyelésének kémiai következményeivel foglalkozik. Ionizáló sugárzás lehet elektromágneses sugárzás (ultraibolya-, röntgen-, gammasugarak) vagy részecskesugárzás (proton-, elektron-, alfa-sugárzás vagy egyéb töltött részecskék). Az ionizáló kölcsönhatás feltétele, hogy a sugárzás energiája elegendően nagy legyen a molekulák ionizációjához, kisebb energiájú sugárzás még nagyobb fluxus mellett sem képes ionizációra. Az ionizáció során egy elektront teljesen eltávolítunk a külső elektronhéjról, így párosítatlan elektront tartalmazó molekula más néven szabad gyök keletkezik. A gyakorlatban azokat a sugárzásokat sorolják az ionizáló sugárzások közé, melyek energiája sokszorosan, általában nagyságrendekkel meghaladja a molekula első ionizációs energiaszintjét. Ezért gyakran a nagyenergiájú ionizáló sugárzások elnevezést alkalmazzák. Elektromágneses sugárzás esetén az E fotonenergia, a ν rezgési frekvencia és a λ hullámhossz között az alábbi összefüggés áll fent: E = hν = hc λ Az egyenletben h a Planck-állandó, 6, J s, c a fénysebesség vákuumban, 2, m s -1. A különféle elektromágneses sugárzásokat legegyszerűbben a hullámhosszuk (energiájuk) szerint csoportosíthatjuk, azonban az egymáshoz közeli energiatartományok között nem lehet éles határt vonni. Például az ultraibolya sugárzás nm (310 3 ev) tartományban definiálható a röntgen-sugárzás 0,01 10 nm (100 kev 150 ev), a gammasugárzás 50 kev nél nagyobb energiájú elektromágneses sugárzást nevezzük [1]. Nagyenergiájú sugárzás hatására a molekulában lévő elektronok gerjesztődhetnek (nagyobb energiaszintre kerülhet), kilökődhetnek (ionizáció következhet be). A molekula geometriája is megváltozik az elektron gerjesztésével, torzulnak a kötések és elegendő energia felvétel hatására kötésfelhasadás is bekövetkezhet. Az ionizációt, a közeg jellemzőitől függően, rekombináció követheti, melyben szintén gerjesztett molekula jön létre. Abban az esetben, ha egy molekulában lévő kötés disszociációs energiája kisebb, mint a legkisebb gerjesztési szint, akkor a sugárzás hatására a molekula nagy része elbomlik, ellenkező esetben a bomlás kismértékű. A különböző sugárzások hatását az egységnyi tömegben elnyelődött energiával lehet összehasonlítani. A hatás mennyiségi jellemzője az elnyelt dózis, vagy röviden dózis. 2
9 D = de dm Ahol D a dózis, mértékegysége a Gray (Gy), és az 1 kg (m) anyag által elnyelt energiát adja meg, SI egységben a J kg -1 mértékegység használatos. A dózis meghatározására alkalmasak a doziméterek, melyek két csoportba sorolhatóak, a fizikai változások mérésén alapuló fizikai doziméterek, illetve a kémiai változások mérésén alapuló kémiai doziméterek (pl.: etanolklórbenzol doziméter, ld. 4.2 fejezet). 2.2 Víz radiolízise A mindennapi életből számos példát vehetünk a sugárzásos technológiák alkalmazására (röntgen fotográfia, komputertomográfia, pozitronemissziós tomográfia, stb.). Ilyen például a víz radiolízisén (radiolízis = sugárzás hatására történő vegyi átalakulás) alapuló sugárterápia, az élelmiszerek sugárkezelése, gyógyszerek sterilezése, vagy a szennyvízkezelés is [2]. A víz radiolízisének reaktív köztitermékei, a hidratált elektron (e aq ), a hidroxil gyök ( OH) és a hidrogénatom (H ). Ezek a köztitermékek a vízmolekulák ionizációjával (1), vagy gerjesztésével (2) jönnek létre. (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) Az (1) reakcióban keletkező H 2 O + néhány molekulaméretnek megfelelő elmozdulás után, a (3) reakció szerint nagyon rövid s idő alatt protont ad át valamelyik környező molekulának. Szintén az (1) reakcióban keletkező ún. száraz elektron a nagy töltéssűrűség következtében a környező vízmolekulákat maga felé fordítva lokalizálódik a (4) reakció szerint, így jön létre a hidratált elektron (e aq ). A (2) reakcióban keletkező gerjesztett vízmolekulák energiaátadással relaxálódhanak, vagy kötésfelhasadással az (5) reakció szerint hidroxil gyökre ( OH) és hidrogén atomra (H ) bomlanak [3]. Levegővel (vagy oxigénnel) 3
10 telített oldatban a H és a e aq reakciója az oldott O 2 -nel perhidroxilgyököt (HO 2 ), illetve szuperoxid gyökaniont (O 2 ) eredményez az (6) és (7) reakciók szerint, azonban ezek elhanyagolhatóan kis mennyiségben keletkeznek. A köztitermékek egymás közti reakcióiban végtermékként H 2 O 2 és H 2 keletkezik. A reakciókat az 1. ábrán foglalom össze: 1. ábra A víz radiolízésének alapfolyamatai [3] A sugárkémiai gyakorlatban a hozamok mennyiségi jellemzésére a G érték (mértékegysége: mol J -1 ) használatos, amely 1 J energiájú besugárzás hatására bomló vagy átalakuló részecskék mólban kifejezett mennyisége: G i = n i E ahol n i az anyagmennyiség (mol), E pedig az elnyelt energia (J). Mivel 1 J energia hatására tipikusan mol nagyságrendű reaktív részecske képződik, kedvezőbb a μmol J -1 mértékegység használata [4, 5]. A víz radiolízise során homogén eloszlásúnak tekinthetők a e aq, a OH, és a H köztitermékek hozamai γ-, vagy nagyenergiájú elektron besugárzás esetén, semleges, vagy enyhén lúgos oldatokban ezek értékei rendre 0,287, 0,270 illetve 0,061 μmol J -1, míg az egymás között lejátszódó reakciókban képződő H 2 O 2 és H 2 hozamai 0,061 és 0,043 μmol J -1. Az egymásba átalakulni képes HO 2 és O 2 (pka = 4,8 ± 0,1) hozamai elhanyagolhatóan kicsik, összesen 0,003 μmol J -1 tesznek ki [6]. A radiolízis során keletkező különböző köztitermékek reaktivitása nagyon eltérő (függ például a rekciópartnertől és a közegtől is), a vízben található szennyeződésekkel végbemenő reakcióik általában kevesebb, mint 1 µs alatt lejátszódnak. 4
11 2.3 Felületaktív anyagok A felületaktív anyagok, vagy más néven tenzidek nagy mennyiségben kerülnek felhasználásra emulgeáló-, diszpergáló-, nedvesítő- és tisztítószerként. A világon összesen 12 millió tonna felületaktív anyagot gyártanak évente. Ennek hozzávetőleg 52%-a egyenes szénláncú alkilbenzol-szulfonátok, 18%-a alkohol etoxiszulfátok, 16%-a alkil etoxilátok, és 9%-a alkilfenol-etoxilátok különböző formája [7]. A nagy mennyiségű felhasználás következménye, hogy a tenzidek a kommunális és ipari szennyvizek állandó összetevőinek tekinthetők. A lassú aerob és anoxikus lebonthatóságnak köszönhetően kijutnak a környezetbe és akár komoly károkat is okozhatnak a vízi élővilágban. A vízfelszínen habréteget képezve gátolják az oxigén beoldódását a vízbe, így csökkentik az oldott oxigén mennyiségét. A felületaktív anyagok viszonylag közvetlen káros hatásai nem ismertek az emberre nézve. Azonban fontos megemlíteni, hogy egereken végzett kísérletek során az immunrendszer gyengülését [8] és rákos daganat kialakulását is összefüggésbe lehetett hozni a detergensek jelenlétével [9]. Annak ellenére, hogy a detergensek hatással vannak az oldódásra és diszperziók stabilitására, a vírusok és baktériumok bejutását a szervezetbe nem segítik. Továbbá különböző szerves vagy szervetlen anyagok felszívódását az emésztőrendszeren keresztül csak nagy koncentráció esetén növelik [10]. A tenzid molekulákban általánosan apoláris (hidrofób vagy lipofil) szénhidrogénlánchoz kapcsolódik egy poláris (hidrofil vagy lipofób) rész (2. ábra). Ezt a kettős oldhatósági tulajdonságot amfipatikus (= amfifil) tulajdonságnak is szokták nevezni. A poláris fejrész alapján anionos, kationos, amfoter, és nemionos tenzideket különböztethetünk meg (2. ábra). Az anionos felületaktív molekulában egy hosszú szénhidrogénlánchoz kapcsolódik egy negatív töltésű csoport melyhez ellenionként egy kation kötődik, ezek lehetnek karbonsavak (szappanok), szulfátok, szulfonsavak, vagy foszfátok sói. A kationos tenzidekben a szénhidrogén lánc végén pozitív töltésű csoport található, melyhez negatív töltésű ellenion tartozik, ezek lehetnek pl. ammóniumsók, kvaterner ammóniumsók, vagy N-alkil-piridiniumsók. Az amfoter tenzidek ph-tól függően lehetnek anionosak és kationosak vagy akár semlegesek is, mivel az apoláris szénhidrogén lánc ikerionos csoportban végződik, ide sorolhatók a hidroxil-ammin és betain típusú származékok. Nemionos tenzidek esetén a hidrofób részhez nem disszociáló hidrofil rész kapcsolódik, ilyenek lehetnek a többértékű alkoholok zsírsav észterei, vagy az etilén-oxid adduktok. Előnyös tulajdonságuk az ionos tenzidekkel szemben, hogy stabilabbak és kémiai tulajdonságuk nem befolyásolható az oldat kémhatásának vagy az elektrolit koncentrációjának változtatásával. 5
12 2. ábra Tenzidek általános szerkezete és típusai, példákkal CMC- és HLB-értékek Az önszerveződő felületaktív anyagok vizes oldatainak fizikai-kémiai tulajdonságai más oldatokétól eltérő koncentrációfüggést mutatnak. Kellően kis koncentráción a felületi feszültség, ekvivalens vezetőképesség, mágneses rezonancia, ozmózisnyomás, stb. a koncentrációval arányos változást mutatnak [11]. A vizsgált tulajdonságokban azonban nagyobb koncentrációknál jelentős eltérések tapasztalhatók. Ha az említett fizikai mennyiségeket a koncentráció függvényében ábrázoljuk, jellegzetesen többé-kevésbé éles töréspontot mutató görbék adódnak, ahol a töréspontok közel azonos koncentrációnál találhatók. Ezt a töréspontot nevezzük kritikus micellaképződési koncentrációnak (critical micellization concentration = CMC), mely az asszociációs kolloidok egyik legfontosabb jellemzője. A CMC alatti koncentráción identikus molekulákat különböztethetünk meg, melyek a CMC környékén ún. micellákat képeznek (3/a ábra). Nem vizes közegben is hasonló önszerveződés figyelhető meg, ebben az esetben inverz micellák képződnek (3/b ábra). 6
13 Nagyobb koncentráción henger alakú micellák, többrétegű lamellák vagy többrétegű vezikulák is képződhetnek (3/c,d,e ábra). A habok külön kiemelendők (3/f ábra), mivel a tenzid ebben a formában lényegesen nagyobb koncentrációban van jelen. 3. ábra Asszociációk szemléltető ábrái: (a) micella, (b) inverz micella, (c) henger alakú micella, (d) kettősrétegű lamella, (e) többrétegű vezikula, (f) hab [12] Minél nagyobb egy tenzid asszociációs hajlama, annál kisebb koncentráción következik be a micellaképződés. A nemionos tezidek CMC-jét legnagyobb mértékben a kémiai szerkezet határozza meg, vagyis az apoláris lánc hossza és szerkezete (pl. kettőskötések, elágazások, aromás gyűrűk), és a poláris rész hossza (pl. etilén-oxid egységek száma). Az asszociációs hajlamot kis mértékben befolyásolhatja a hőmérséklet, a nyomás és a szerves szennyeződések jelenléte is [13]. Ha az amfipatikus molekulákban a hidrofil rész elég nagy, akkor a molekula vízoldhatóvá válik. Ha a lipofil rész dominál, akkor az apoláris rész kiszorul a vizes közegből, vízben nem oldódik. Ezt a kettős egyensúly a HLB-értékkel (hydrophile-lipophile balance = hidrofillipofil egyensúly) szokás jellemezni. A HLB-érték a hidrofil és a lipofil molekularészek hányadával, végső soron a molekula polaritásával kapcsolatos. A gyakorlatban elterjedt az ún. HLB-skála, amelyben minden tenzidet 0 és 20 közötti szám jellemez. Ez alapján különböző alkalmazási területeket különíthetünk el egymástól (1. táblázat). Minél nagyobb a HLB-érték, annál polárisabb a molekula, a kis HLB-érétékű tenzidek nem oldódnak vízben. A gyakorlatban inkább csak a nemionos tenzidek jellemzésére használják a HLB-értékeket [14], azonban létezik egy ionos tenzidekre kiterjesztett 0-tól 60-ig terjedő HLB skála is. 7
14 1. táblázat: Különböző HLB-értékű tenzidek alkalmazási területei [15] HLB Alkalazási terület 1-3 habzásgátló 3 8 víz/olaj emulgeátor 7 9 nedvesítőszer 8 16 olaj/víz emulgeátor mosószer (detergens) 15 < szolubilizátor Szolubilizáció, micellák szerkezete és mérete A micellaképződés dinamikus folyamat, ahhoz, hogy egy tenzid molekula kicserélődjön egy micellát alkotó monomerre 1-10 µs idő szükséges [16]. Ennek a gyors kicserélődési folyamatnak köszönhetően, a micellák alakja folyamatosan változik, gömb vagy ellipszoid alakot vesznek fel. Az adott körülményeken képződött micellák szerkezete, alakja nagymértékben függ a tenzidek molekulaszerkezetétől, az oldószertől, a koncentrációtól, a hőmérséklettől, az oldott idegen anyagoktól. Ezek a paraméterek a micella méretére is hatással vannak, vagyis az aggregációsszámára és az átlagos micellatömegre. A detergens koncentrációjának megváltozásával a CMC környékén a micellák mérete és alakja alig változik, szolubilizált szerves anyag jelenléte esetén azonban ezek a tulajdonságok jelentősen megváltozhatnak. A szolubilizáció hajtóereje valójában a hidrofil-lipofil kölcsönhatásokkal magyarázható, vagyis a hidrofób, kevésbé vízoldható molekuláknak a micella hidrofób magjában kisebb a szabadenergiája. A szolubilizáció során a micella nagyobb lesz, a micellát alkotó monomerek száma, tehát az aggregációsszám és az átlagos micellatömeg megnő [18]. Patel és mtsai megfigyelték, hogy az 5%-os TX-100 oldat 10,6 nm hidrodinamikai átmérőjű micellái 50 mmol dm -3 koncentrációjú fehéjsav szolubilizációja során 73,7 nm-re nőttek. Továbbá azt is észrevették, hogy a szolubilizáció után az oldat kémhatása is befolyásolhatja a micella szerkezetét (4. ábra), mely csak abban az esetben lehetséges, ha a szolubilizált anyagból vízoldható sót lehet képezni [19]. 8
15 4. ábra TX-100 micella méretének változása szolubilizáció, majd lúgosítás hatására Triton X-100 A TX-100 az alkilfenol-polietoxilát nemionos felületaktív anyagok családjába tartozó polidiszperz vegyület, mely átlagosan 9,5 etilén-oxid egységet (n) tartalmazó hidrofil polietilén-oxid láncból, valamint egy hidrofób p-(1,1,3,3-tetrametilbutil)-fenil csoportból álló molekula (5. ábra). 5. ábra TX-100 molekula szerkezeti képlete (n = 9,5) Jó vízoldható tulajdonsága a hosszú etoxi-láncnak köszönhető. A kevés (n < 5) etilén-oxid egységet tartalmazó vegyületek alig vízoldhatók. A TX-100 különböző etilén-oxid lánchosszúságú molekulák keveréke, átlagos molekulatömege 625 g mol -1, abszorpciós maximuma 270 nm-en található, kritikus micellaképződési koncentrációja 0,22 0,24 mmol dm 3, számított HLB-értéke 13,5 [20]. Főbb felhasználási területei: háztartási és ipari tisztítószerek textil ipar agrokémia fémmegmunkáló folyadék cellulóz és papírgyártás influenza vakcina egyik összetevője laboratóriumi alkalmazás (DNS extrakció része, mikrobiológiai sejttenyésztés, membránprotein szolubilizáció, decellularizáció) A sokféle felhasználási formája annak köszönhető, hogy kiváló mosóhatással rendelkezik, a víz/olaj rendszerekben jól alkalmazható diszpergáló és emulgeáló szerként, valamint nagyon jó nedvesítő tulajdonságú [21]. 9
16 Biológiai bonthatóságát Chen és mtsai. vizsgálták 5 különböző Pseudomonas törzzsel különféle körülmények között. A baktériumok növekedését spektrofotometriával, a tenzid koncentrációjának változását HPLC-MS méréssel követték. A kutatás során kiderült, hogy a legtöbb törzs képes a tenzidet oldott szénforrásként hasznosítani, valamint a lebontás a hosszabb etoxilát láncot tartalmazó vegyületekkel kezdődik [22]. Okpokwasili és Olisa különböző tenzidek, köztük a TX-100 biológiai lebomlását is tanulmányozták folyóvízben. Megállapították, hogy a TX-100 jelenlétében egyrészt nagyon alacsony a mikrobiális növekedés, és a lebomlás mértéke is (12 nap után 63%) [23]. Mohan és mtsai. szintén arra az eredményre jutottak, hogy a TX-100 aerob körülmények között csak részlegesen biodegradálható. A kutatásuk során tanulmányozták az anaerob és anoxikus biodegradálhatóságot és megállapították, hogy ilyen körülmények között a TX-100 nem biodegradálható [24]. Városi, ipari, és korházi szennyvízkezelő üzem tisztított vizének oktilfenol típusú tenzidek (OP) és származékainak koncentrációját Rubíban (Spanyolország) Petrovic és mtsai. mérték, és utókezelték. Az egy etoxi-csoportot tartalmazó OP 2,29, a kettőt 1,17, a 3-15 etoxicsoportot tartalmazó oktilfenolok összesen 0,78 µg L -1, valamint az egy és két etoxi-csoportot tartalmazó OP származékok összesen 124,6 µg L -1 koncentrációban voltak jelen. A tisztítási műveletet hatékonyabbá téve a szennyvíz utókezelését nagyenergiájú ionizáló sugárzással végezték. Az 500 kev energiájú gyorsított elektronokkal utókezelt kifolyó víz alkilfenoletoxilátok és származékainak mennyisége 2-3 kgy besugárzás hatására kevesebb, mint 0,1 µg L -1 koncentrációra csökkent [25]. 2.4 Fibrátok Genetikai okok miatt, vagy nem megfelelő étkezésre visszavezethetően egyre több ember küzd magas koleszterinszinttel, mely közvetlen kiváltója lehet infarktusnak, szélütésnek és végtagi trombózisnak is. A betegségek kockázata jelentős mértékben csökkenthető a koleszterinszint normalizálásával. A megfelelő érték különböző koleszterinszint szabályzó gyógyszerekkel és speciális diétával érhető el. A leggyakrabban alkalmazott koleszterinszint szabályzó gyógyszerek a fibrátok és a sztatinok családjába tartozó gyógyszermolekulák. A fibrátok elsősorban a triglicerid értékeket csökkentik, a HDL ( jó koleszterin) szintet emelik és mérsékelten csökkentik az LDL ( rossz koleszterin) szintet is, továbbá gátolják az érelmeszesedés kialakulását. Azonban a számos mellékhatás miatt ma már inkább a sztatinok alkalmazását ajánlják. A fibrátok csoportjába tartozó gyógyszerhatóanyagok [26]: 10
17 Bezafibrát (BF) Ciprofibrát Szimfibrát Gemfibrozil (GF) Klofibrát (CF) Etofibrát Fenofibrát Alumínium klofibrát Klofibrid Kolin fenofibrát Ronifibrát Klofibrin sav (CFA) A klofibrát (CF), alumínium klofibrát, rinofibrát, szimfibrát, etofibrát és klofibrid gyógyszermolekulák aktív metabolitja is a klofibrinsav (CFA). A szennyvizekbe és ez által az élővizekbe kizárólag ez a metabolit kerül ki, mivel a szervezetbe jutva az említett molekulák hidrolizálódnak és a hatást kifejtő gyógyszer valójában a CFA lesz. A kutatásaim során a klofibrinsav, a bezafibrát és a gemfibrozil gyógyszerhatóanyagok lebontását tanulmányoztam. A molekulaszerkezeteket és moláris tömegeket a 6. ábrában tüntettem fel. 6. ábra Vizsgált fribrátok molekulaszerkezetei, és moláris tömegei A fibrátok oldhatósága erősen ph-függő, ebből kifolyólag az irodalomban talált adatok meglehetősen eltérőek, azonban elméleti számításokkal közelítőleg megadhatók: a GF elméleti vízoldhatósága 27,8 mg L -1, a BF-é 1,6 mg L -1, míg a CFA-é 583 mg L -1 [27]. A rossz vízoldhatóság ellenére a GF és BF is viszonylag jól detektálható mennyiségben fordul elő a felszíni vizekben. 2.5 Fibrátok a felszíni vizekben Számos tanulmány számol be gyógyszermolekulák jelenlétéről a környezetben. A nem hasznosított gyógyszermolekulák és aktív metabolitjaik az anyagcseretermékekkel együtt a csatornarendszeren keresztül a szennyvíztisztítóba jutnak. A részleges eltávolításuk/ártalmatlanításuk után a kezelt szennyvízzel történő öntözéssel, szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításával, a hulladéklerakók csurgalékvizével, vagy a szennyvíztisztító telepek kifolyó vizével juthatnak ki a környezetbe. A vízi élővilágra vagy az emberre egyelőre még nem kimutatható, vagy jelentéktelen hatásuk van, azonban biokoncentrációval, 11
18 bioakkumulációval és a stabil felhalmozódó vegyületek esetleges biomagnifikációjával előre nem megjósolható következményeket válthatnak ki [28]. Jelenleg az ilyen irányú kutatások száma meglehetősen kevés, viszont Mimeault és mtsai GF esetén a környezetben előforduló koncentráció 113 faktoros biokoncentrációját mutatta ki aranyhal vérplazmában, mely endokrin működési zavart okozott [29]. A szennyvíztisztító telepek a bejövő szennyvíz gyógyszerhatóanyag tartalmát csak részben tudják csökkenteni. Az általam vizsgált vegyületek esetén: a BF %-át, a GF %-át, a CFA %-át tudják mindössze eltávolítani [30]. Ennek következményeként a rossz oldhatóság ellenére is a felszíni vizekben világszerte viszonylag magas koncentrációban vannak jelen (2. táblázat). 2. táblázat: Vizsgált gyógyszerhatóanyagok előfordulása a környezetben [31] Bezafibrát (BF) Gemfibrozil (GF) Klofibrinsav (CFA) Szennyvízben /ng L -1 Természetes vizekben /ng L -1 Koncentráció Átlagos konc. Koncentráció Átlagos konc (tó) 0, (folyó) <LOD <LOD (folyó) (folyó) 1,6-12,5 (folyó) ,6-202, <LOD ,84-4, (folyó) <LOD <LOD ,9-35,3 (folyó) (tó) 0,5-82 n.d n.d (folyó) <LOD
19 2.6 TX-100 és fibrátok lebontása nagyhatékonyságú oxidációs módszerekkel A nagyhatékonyságú oxidációs módszerek (AOP) olyan oxidatív reakciók alkalmazásán alapulnak, melyekben reaktív gyökök, főleg OH gyökök reagálnak a szerves szennyezőkkel (3. táblázat). A kis szelektivitásnak és nagy reakciókészségnek köszönhetően sikeresen alkalmazhatók a szennyvízkezelés során. A módszerek célja a nagyobb hatékonyság elérése és a perzisztens anyagok biodegradálhatóságának javítása. 3. táblázat: Nagyhatékonyságú oxidációs módszerek és a keletkező reaktív részecskék AOP módszer Reaktív részecskék O 3, O 3 /UV, O 3 /H 2 O 2 OH, HO 2 /O 2, O 3 Fenton, H 2 O 2 /Fe 2+ OH, HO 2 /O 2 Foto-Fenton, H 2 O 2 /Fe 2+ /UV OH UV fotolízis OH, H Fotokatalízis, TiO 2 /hν, illetve TiO 2 /hν/o 2 TiO 2 * Elektrokémia OH, HO 2 /O 2 Ultrahang OH, H Radiolízis OH, HO 2 /O 2 (e aq, H ) Az AOP technikák alkalmazhatóságát az alkifenol-polietoxilát típusú tenzidek és fibrát típusú koleszterinszint szabályzók lebontására már több tanulmány vizsgálta, a módszerek bomlási mechanizmusában (végtermékekben) azonban lényeges különbségek vannak. Nonilfenol-polietoxilát TX-100 analóg nemionos felületaktív anyag lebontásával és bomlástermékeinek azonosításával Karci és mtsai. foglalkoztak részletesebben [32]. A tenzidet H 2 O 2 /UV-C és foto-fenton AOP módszerrel kezelték, a bomlástermékeket HPLC és HPLC-MS készülékkel azonosították. Elsősorban a tenzid polietoxilát láncának feldarabolódását, vagyis az átlagos polimerizációs fok csökkenését tapasztalták. Ezen kívül polietiléngliol és monokarboxil-polietilénglikol homológ sorok, formaldehid, ecetsav, hangyasav és oxálsav képződését figyelték meg (7. ábra). A Triton X-45 (átlagos etilénoxid szám: ~5) lebontását S 2 O 2 8 /UV-C és H 2 O 2 /UV-C oxidatív módszerekkel Olmez-Hanci és mtsai. [33] vizsgálták, a bomlástermékeket szilárdfázisú mintaelőkészítés után GC-MS mérésekkel azonosították. Hasonló módon a polietoxilát lánc feldarabolódását és oktilfenol képződését figyelték meg, valamint polietilénglikol, mono- és dikarboxil-polietilénglikol homológsorokat azonosítottak (8. ábra). 13
20 7. ábra Karci és mtsai. által javasolt bomlási mechnaizmus [32] Valdés-Díaz és mtsai. [34] a TX-100 bontását gammasugárzással végezték jóval a CMC fölötti koncentráción (16,0 mmol dm -3 ). Ezt a viszonylag tömény törzsoldatot sugárzással kezelték, majd ebből hígításokkal CMC méréshez megfelelő oldatsorozatot készítettek. Megfigyelték, hogy a CMC besugázás hatására a kezdeti érték ¼-ére csökken. A jelenséget dimerizálódással magyarázták, melyet MALDI-TOF méréssel támasztottak alá. Megfigyelték továbbá az etoxilát-lánc átlagos polimerizációfokának csökkenését is. Fibrátok (BF, CFA, GF) lebontását vizes közegben Razavi és mtsai. részletesen tanulmányozták [35]. Az oldatok ph-ját 5 mol dm -3 foszfát pufferel ph 7-re állították, impulzus radiolízissel a kinetikai méréseket, Cs-137 gamma-sugárforrással a degradációt, LC-MS mérésekkel pedig a keletkező termékek azonosítását végezték. A bomlástermékek között sikeresen azonosítottak ciklizált molekulákat is, azonban a fő termékek az aromás gyűrű egy vagy többszörösen hidroxilezett származékai voltak. A hidroxil gyök fibrátokkal való reakciójának sebességi állandói (k) összevethetőek a lebontások hatékonyságával. A hatékonyság a GF (k = 10,0 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ), BF (k = 8,0 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ), CFA (k = 6,98 ± 0, dm 3 mol -1 s -1 ) sorrendben csökken. 14
Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (Fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 1. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet Tartalomjegyzék Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 6. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet 1 Antibiotikumok a környezetben A felhasznált
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 5. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet ÓBUDAI EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYOK ÉS TECHNOLÓGIÁK
RészletesebbenNagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC)
Nagyhatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC) Kromatográfiás módszerek osztályba sorolása 2 Elúciós technika A mintabevitel ún. dugószerűen történik A mozgófázis a kromatogram kifejlesztése alatt folyamatosan
Részletesebben2009. február 27. Takács Erzsébet
Takács Erzsébet takacs@iki.kfki.hu 60 Co, 2 PBq ( 50.000 Ci), panoráma típusú, Sugárzások kémiai hatásainak vizsgálata Sugárforrások dózisteljesítmény 8 kgy/óra LINAC elektrongyorsító, 4 MeV, 2,6 µsec
RészletesebbenKÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT
KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT I. Egyszerű választásos teszt Karikázza be az egyetlen helyes, vagy egyetlen helytelen választ! 1. Hány neutront tartalmaz a 127-es tömegszámú, 53-as rendszámú jód izotóp? A) 74
RészletesebbenSZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL
SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 4. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet 1 Bevezetés: Gyógyszerhatóanyagok a környezetben
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenKlórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában
Klórbenzol lebontásának vizsgálata termikus rádiófrekvenciás plazmában Fazekas Péter Témavezető: Dr. Szépvölgyi János Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárások a szennyvíztisztításban
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárások a szennyvíztisztításban Zsirkáné Fónagy Orsolya Témavezető: Szabóné dr. Bárdos Erzsébet MaSzeSz Ipari Szennyvíztisztítás Szakmai Nap Budapest, 217. november 3. Aktualitás
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ
1 oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1995 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I A VÍZ - A víz molekulája V-alakú, kötésszöge 109,5 fok, poláris kovalens kötések; - a jég molekularácsos, tetraéderes elrendeződés,
RészletesebbenNAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE
NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSOK ALKALMAZÁSA PESZTICIDTARTALMÚ VIZEK UTÓKEZELÉSÉRE Arany Eszter 1 Kovács Krisztina 1 Méreg Anett 1 Alapi Tünde 1,2 Farkas János 1,3 Dombi András 1 1 Szegedi Tudományegyetem,
RészletesebbenLABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA
LABORATÓRIUMI PIROLÍZIS ÉS A PIROLÍZIS-TERMÉKEK NÉHÁNY JELLEMZŐJÉNEK VIZSGÁLATA TOLNERLászló -CZINKOTAImre -SIMÁNDIPéter RÁCZ Istvánné - SOMOGYI Ferenc Mit vizsgáltunk? TSZH - Települési szilárd hulladék,
RészletesebbenA fény tulajdonságai
Spektrofotometria A fény tulajdonságai A fény, mint hullámjelenség (lambda) (nm) hullámhossz (nű) (f) (Hz, 1/s) frekvencia, = c/ c (m/s) fénysebesség (2,998 10 8 m/s) (σ) (cm -1 ) hullámszám, = 1/ A amplitúdó
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve.. Szulfátion
RészletesebbenA ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor
A ferrát-technológia klórozással szembeni előnyei a kommunális szennyvizek utókezelésekor Gombos Erzsébet PhD hallgató ELTE TTK Környezettudományi Kooperációs Kutató Központ Környezettudományi Doktori
RészletesebbenMűszeres analitika. Abrankó László. Molekulaspektroszkópia. Kémiai élelmiszervizsgálati módszerek csoportosítása
Abrankó László Műszeres analitika Molekulaspektroszkópia Minőségi elemzés Kvalitatív Cél: Meghatározni, hogy egy adott mintában jelen vannak-e bizonyos ismert komponensek. Vagy ismeretlen komponensek azonosítása
RészletesebbenXXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK
Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Csoportja és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezvénye XXXVI. KÉMIAI ELŐADÓI NAPOK Program és előadás-összefoglalók Szegedi Akadémiai Bizottság Székháza Szeged,
RészletesebbenOldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenSzámítások ph-val kombinálva
Bemelegítő, gondolkodtató kérdések Igaz-e? Indoklással válaszolj! A A semleges oldat ph-ja mindig éppen 7. B A tömény kénsav ph-ja 0 vagy annál is kisebb. C A 0,1 mol/dm 3 koncentrációjú sósav ph-ja azonos
RészletesebbenKáplán Mirjana Környezettudomány MSc
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi kar Talajvizek triklóretilén tartalmának meghatározására szolgáló GC-ECD módszer kidolgozása Káplán Mirjana Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Záray
Részletesebben23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan
23. Indikátorok disszociációs állandójának meghatározása spektrofotometriásan 1. Bevezetés Sav-bázis titrálások végpontjelzésére (a mőszeres indikáció mellett) ma is gyakran alkalmazunk festék indikátorokat.
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenIgény a pontos minőségi és mennyiségi vizsgálatokra: LC-MS/MS módszerek gyakorlati alkalmazása az élelmiszer-analitikában
: LC-MS/MS módszerek gyakorlati alkalmazása az élelmiszer-analitikában Tölgyesi Ádám Hungalimentária, Budapest 2017. április 26-27. Folyadékkromatográfiás hármas kvadrupol rendszerű tandem tömegspektrometria
Részletesebben1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?
Számítások ph-val kombinálva 1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk? Mekkora az eredeti oldatok anyagmennyiség-koncentrációja?
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont
1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
Részletesebben9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel
9 gyak. Acél mangán tartalmának meghatározása UV-látható spektrofotometriás módszerrel A gyakorlat célja: Megismerkedni az UV-látható spektrofotometria elvével, alkalmazásával a kationok, anionok analízisére.
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenBiomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel
Biomassza anyagok vizsgálata termoanalitikai módszerekkel Készítette: Patus Eszter Nagykanizsa, Batthyány Lajos Gimnázium Témavezető: Sebestyén Zoltán 2010. júl. 2. Mit is vizsgáltunk? Biomassza: A Földön
Részletesebbena. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.
MAGYAR TANNYELVŰ KÖZÉPISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE AL IX.-LEA CONCURS PE ŢARĂ AL LICEELOR CU LIMBĂ DE PREDARE MAGHIARĂ FABINYI RUDOLF KÉMIA VERSENY - SZERVETLEN KÉMIA Marosvásárhely, Bolyai Farkas
RészletesebbenAdszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése során
Eötvös Loránd Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszék Adszorbeálható szerves halogén vegyületek koncentráció változásának vizsgálata kommunális szennyvizek eltérő módszerekkel történő fertőtlenítése
RészletesebbenFerrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére
Ferrát-technológia alkalmazása biológiailag tisztított szennyvizek kezelésére Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola II. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin
RészletesebbenMinta feladatsor. Az ion képlete. Az ion neve O 4. Foszfátion. Szulfátion CO 3. Karbonátion. Hidrogénkarbonátion O 3. Alumíniumion. Al 3+ + Szulfidion
Minta feladatsor A feladatok megoldására 90 perc áll rendelkezésére. A megoldáshoz zsebszámológépet használhat. 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (8 pont) Az ion neve Foszfátion Szulfátion
RészletesebbenALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN
ALKIL-FENOLOK ÉS ETOXILÁTJAIK ÉLETTANI HATÁSAI, AZONOSÍTÁSUK ÉS MENNYISÉGI MEGHATÁROZÁSUK KÖRNYEZETI VÍZMINTÁKBAN Miről lesz szó? Alkil-fenolok és etoxilátjaik élettani hatásai Alkil-fenolok és etoxilátjaik
Részletesebben1. feladat Összesen: 7 pont. 2. feladat Összesen: 16 pont
1. feladat Összesen: 7 pont Gyógyszergyártás során képződött oldatból 7 mintát vettünk. Egy analitikai mérés kiértékelésének eredményeként a következő tömegkoncentrációkat határoztuk meg: A minta sorszáma:
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenModern Fizika Labor. A mérés száma és címe: A mérés dátuma: Értékelés: Infravörös spektroszkópia. A beadás dátuma: A mérést végezte:
Modern Fizika Labor A mérés dátuma: 2005.10.26. A mérés száma és címe: 12. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2005.11.09. A mérést végezte: Orosz Katalin Tóth Bence 1 A mérés során egy
RészletesebbenSERTRALINI HYDROCHLORIDUM. Szertralin-hidroklorid
Sertralini hydrochloridum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.1-1 SERTRALINI HYDROCHLORIDUM Szertralin-hidroklorid 01/2011:1705 javított 7.1 C 17 H 18 Cl 3 N M r 342,7 [79559-97-0] DEFINÍCIÓ [(1S,4S)-4-(3,4-Diklórfenil)-N-metil-1,2,3,4-tetrahidronaftalin-1-amin]
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia I. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSOR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D
RészletesebbenTöbbértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.
ELEKTROLIT EGYENSÚLYOK : ph SZÁMITÁS Általános ismeretek A savak vizes oldatban protont adnak át a vízmolekuláknak és így megnövelik az oldat H + (pontosabban oxónium - H 3 O + ) ion koncentrációját. Erős
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
Részletesebben1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben
1. Gázok oldhatósága vízben: 101 325 Pa nyomáson g/100 g vízben t/ 0 C 0 20 30 60 O 2 0,006945 0,004339 0,003588 0,002274 H 2S 0,7066 0,3846 0,2983 0,148 HCl 82,3 72 67,3 56,1 CO 2 0,3346 0,1688 0,1257
RészletesebbenAMPHOTERICINUM B. Amfotericin B
Amphotericinum B Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.6. - 1 AMPHOTERICINUM B Amfotericin B 01/2009:1292 javított 6.6 C 47 H 73 NO 17 M r 924 [1397-89-3] DEFINÍCIÓ Streptomyces nodosus meghatározott törzseinek tenyészeteiből
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenDebreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezet- és Vegyészmérnöki Tanszék Belső konzulens: Dr. Bodnár Ildikó Külső konzulens: Dr. Molnár Mihály Társkonzulens: Janovics Róbert Tanszékvezető: Dr. Bodnár Ildikó
RészletesebbenJavítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor)
Javítókulcs (Kémia emelt szintű feladatsor) I. feladat 1. C 2. B. fenolos hidroxilcsoport, éter, tercier amin db. ; 2 db. 4. észter 5. E 6. A tercier amino-nitrogén. 7. Pl. a trimetil-amin reakciója HCl-dal.
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenKészítette: NÁDOR JUDIT. Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN. ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010
Készítette: NÁDOR JUDIT Témavezető: Dr. HOMONNAY ZOLTÁN ELTE TTK, Analitikai Kémia Tanszék 2010 Bevezetés, célkitűzés Mössbauer-spektroszkópia Kísérleti előzmények Mérések és eredmények Összefoglalás EDTA
RészletesebbenRIBOFLAVINUM. Riboflavin
Riboflavinum 1 01/2008:0292 RIBOFLAVINUM Riboflavin C 17 H 20 N 4 O 6 M r 376,4 [83-88-5] DEFINÍCIÓ 7,8-Dimetil-10-[(2S,3S,4R)-2,3,4,5-tetrahidroxipentil]benzo[g]pteridin- 2,4(3H,10H)-dion. E cikkely előírásait
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenPórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz
Pórusos polimer gélek szintézise és vizsgálata és mi a közük a sörgyártáshoz Póta Kristóf Eger, Dobó István Gimnázium Témavezető: Fodor Csaba és Szabó Sándor "AKI KÍVÁNCSI KÉMIKUS" NYÁRI KUTATÓTÁBOR MTA
RészletesebbenA feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!
1 MŰVELTSÉGI VERSENY KÉMIA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KATEGÓRIA Kedves Versenyző! A versenyen szereplő kérdések egy része általad már tanult tananyaghoz kapcsolódik, ugyanakkor a kérdések másik része olyan ismereteket
Részletesebben4. változat. 2. Jelöld meg azt a részecskét, amely megőrzi az anyag összes kémiai tulajdonságait! A molekula; Б atom; В gyök; Г ion.
4. változat z 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Melyik sor fejezi be helyesen az állítást:
Részletesebben1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 12 pont. 3. feladat Összesen: 14 pont. 4. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 8 pont Az autók légzsákját ütközéskor a nátrium-azid bomlásakor keletkező nitrogéngáz tölti fel. A folyamat a következő reakcióegyenlet szerint játszódik le: 2 NaN 3(s) 2 Na (s) +
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenFOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum FOLYÉKONY ÉS POR ALAKÚ MOSÓSZEREK IRRITÁCIÓS HATÁSÁNAK ÉS MOSÁSI TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Varga Dóra Környezettudomány
RészletesebbenÉlelmiszerek. mikroszennyezőinek. inek DR. EKE ZSUZSANNA. Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium. ALKÍMIA MA november 5.
Élelmiszerek mikroszennyezőinek inek nyomában DR. EKE ZSUZSANNA Elválasztástechnikai Kutató és ktató Laboratórium ALKÍMIA MA 2009. november 5. Kémiai veszélyt lytényezők Természetesen előforduló mérgek
RészletesebbenGLUCAGONUM HUMANUM. Humán glükagon
01/2008:1635 GLUCAGONUM HUMANUM Humán glükagon C 153 H 225 N 43 O 49 S M r 3483 DEFINÍCIÓ A humán glükagon 29 aminosavból álló polipeptid; szerkezete megegyezik az emberi hasnyálmirígy α-sejtjei által
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenEcetsav koncentrációjának meghatározása titrálással
Ecetsav koncentrációjának meghatározása titrálással A titrálás lényege, hogy a meghatározandó komponenst tartalmazó oldathoz olyan ismert koncentrációjú oldatot adagolunk, amely a reakcióegyenlet szerint
RészletesebbenLC-MS QQQ alkalmazása a hatósági gyógyszerellenőrzésben
LC-MS QQQ alkalmazása a hatósági gyógyszerellenőrzésben Jankovics Péter Országos Gyógyszerészeti Intézet Gyógyszerminőségi Főosztály 2010. január 14. A QQQ analizátor felépítése Forrás: Introducing the
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Egészítse ki a két elemre vonatkozó táblázatot! A elem B elem Alapállapotú atomjának vegyértékelektron-szerkezete: 5s 2 5p 5 5s 2 4d 5 Párosítatlan elektronjainak száma: Lezárt
Részletesebben1. feladat Összesen: 15 pont. 2. feladat Összesen: 10 pont
1. feladat Összesen: 15 pont Vizsgálja meg a hidrogén-klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen és szerves anyagokkal! Ha nem játszódik le reakció, akkor ezt írja be! protonátmenettel járó
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenOldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű
Oldatok - elegyek Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű Oldatok: egyik komponens mennyisége nagy (oldószer) a másik, vagy a többihez (oldott
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
Részletesebben7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan
7. gyak. Szilárd minta S tartalmának meghatározása égetést követően jodometriásan A gyakorlat célja: Megismerkedni az analízis azon eljárásaival, amelyik adott komponens meghatározását a minta elégetése
Részletesebben1. feladat Összesen: 10 pont. 2. feladat Összesen: 15 pont
1. feladat Összesen: 10 pont Határozza meg, hogy hány gramm levegő kerül egy átlagos testtömegű felnőtt tüdejébe, ha tudjuk, hogy a tüdő kapacitása,8, a test hőmérséklete 7,0 º, a légnyomás értéke pedig
RészletesebbenKromatográfiás módszerek
Kromatográfiás módszerek Mi a kromatográfia? Kromatográfia ugyanazon az elven működik, mint az extrakció, csak az egyik fázis rögzített ( állófázis ) és a másik elhalad mellette ( mozgófázis ). Az elválasztást
RészletesebbenAllotróp módosulatok
Allotróp módosulatok Egy elem azonos halmazállapotú, de eltérő molekula- vagy kristályszerkezetű változatai. Created by Michael Ströck (mstroeck) CC BY-SA 3.0 A szén allotróp módosulatai: a) Gyémánt b)
RészletesebbenFizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés
Fizikai kémia és radiokémia labor II, Laboratóriumi gyakorlat: Spektroszkópia mérés A gyakorlatra vigyenek magukkal pendrive-ot, amire a mérési adatokat átvehetik. Ajánlott irodalom: P. W. Atkins: Fizikai
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenMinta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft.
Minta-előkészítési módszerek és hibák a szerves analitikában Volk Gábor WESSLING Hungary Kft. Véletlen hiba, szisztematikus hiba Szisztematikus hiba: nehezen felderíthető, nagy eltérést is okozhat Véletlen
RészletesebbenÁltalános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1
Sav-bázis egyensúlyok 8-1 A közös ion effektus 8-1 A közös ion effektus 8-2 ek 8-3 Indikátorok 8- Semlegesítési reakció, titrálási görbe 8-5 Poliprotikus savak oldatai 8-6 Sav-bázis egyensúlyi számítások,
RészletesebbenNATRII AUROTHIOMALAS. Nátrium-aurotiomalát
Natrii aurothiomalas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.8-1 07/2007:1994 NATRII AUROTHIOMALAS Nátrium-aurotiomalát DEFINÍCIÓ A (2RS)-2-(auroszulfanil)butándisav mononátrium és dinátrium sóinak keveréke. Tartalom: arany
RészletesebbenAnyagszerkezet vizsgálati módszerek
Kromatográfia Folyadékkromatográfia-tömegspektrometria Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagszerkezet vizsgálati módszerek Kromatográfia 1/ 25 Folyadékkromatográfia-tömegspektrometria
RészletesebbenSav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H + + Ac - ecetsav disszociációja [H + ] [Ac - ] K sav = [HAc] NH 4 OH NH 4 + + OH - [NH + 4 ] [OH - ] K bázis = [ NH 4 OH] Ammóniumhidroxid
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenT I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 8. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...
T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny A megyei forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:... pont 4. feladat:...
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
Részletesebben1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13. E 18. D 4. B 9. D 14. A 19. C 5. C 10. E 15. A 20. C Összesen: 20 pont
A 2004/2005. tanévi rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai KÉMIÁBÓL I-II. kategória I. FELADATSR 1. B 6. C 11. E 16. B 2. E 7. C 12. C 17. D 3. D 8. E 13.
Részletesebben3. feladat. Állapítsd meg az alábbi kénvegyületekben a kén oxidációs számát! Összesen 6 pont érhető el. Li2SO3 H2S SO3 S CaSO4 Na2S2O3
10. osztály Kedves Versenyző! A jobb felső sarokban található mezőbe a verseny lebonyolításáért felelős személy írja be a kódot a feladatlap minden oldalára a verseny végén. A feladatokat lehetőleg a feladatlapon
RészletesebbenKÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)
KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont 1. Adja meg a következő ionok nevét, illetve képletét! (12 pont) Az ion neve Kloridion Az ion képlete Cl - (1 pont) Hidroxidion (1 pont) OH - Nitrátion NO
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2002
1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden
Részletesebben