T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez

Átírás

1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 8. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a Magyar Önkormányzatok Szövetsége önkormányzati költségvetésről szóló országos konferenciáján elhangzottakról Készítette: Magyar Polgármester Önkormányzatok és döntéshozók lapja KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ÜLÉS FÖLDES, FEBRUÁR 27.

2 A feladatfinanszírozás ellehetetlenítheti a falvakat Százötven milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből Az idei költségvetés tervezésénél a polgármesterek rádöbbentek, mit is jelent a gyakorlatban a két éve még tökéletes megoldásként hirdetett feladatfinanszírozás. Az önkormányzatoktól elkerülő feladatok költségét meghaladó központi forráselvonás következtében ugyanis a települések többségében jelenleg még a kötelező feladatok ellátásának sincs meg a fedezete - derült ki a MÖSZ önkormányzati költségvetésről rendezett konferenciáján, február 13-án, Gödöllőn, ahol közel félezer polgármester szembesítette a valósággal a belügyi és a gazdasági tárca képviselőit. A MÖSZ elnöke az NGM és a BM képviselőivel a konferencián - A feladatfinanszírozás bevezetésekor azt ígérték, hogy lesz elég forrás a kötelező feladatokra - mondta bevezetőjében Dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke -, ám jelenleg körülbelül milliárd forint hiányzik az önkormányzati rendszerből annak következtében, hogy az átvett feladatoknál több pénzt vontak el a településektől. Mint a Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez beérkezett önkormányzati észrevételek mutatják, ez leginkább a kisebb településeket sújtja, illetve azokat, ahol kevés az iparűzési adóbevétel. Az előzetes számítások alapján számos település küzd százalékos forráshiánnyal, több száz még a legszigorúbb takarékossági intézkedések mellett sem képes működési hiány nélkül tervezni az idei költségvetését. Az elégtelen finanszírozás problémáját alapvetően az SZJA helyben maradó 8 százalékának és a gépjárműadó 60 százalékának elvétele okozza, melyet - a lakosság és a vállalkozások korlátozott teherbíró képessége miatt - a települések döntő többségénél nincs lehetőség helyi adókkal pótolni. Gémesi György a legégetőbb problémák között említette, hogy a községek hivatali létszámának elégtelen finanszírozása nem teszi lehetővé a feladat ellátását. Hozzátette, hogy a településüzemeltetés feladatainak állami támogatása nem nyújt fedezetet a legalapvetőbb tevékenységek ellátására: a közvilágítás fenntartása költségeinek mindössze 60 százalékára biztosít fedezetet a költségvetési törvény, míg az építéshatósági feladatokra egyáltalán nincs forrás nevesítve. A MÖSZ elnöke által festett képet tovább árnyalták a településük helyzetét bemutató polgármesterek felszólalásai. Eszes Béla, Jánoshida első embere 37 millió forintos költségvetési hiányról számolt be, hozzátéve, hogy a Jászság majdnem minden településénél hasonló nagyságrendű mínuszokról lehet beszélni. Isaszegen 100 milliós a hiány, melyen kormányzati segítség nélkül a művelődési központ, a múzeum és a sportlétesítmények költségvetésének drasztikus csökkentésével lehet javítani

3 3 valamelyest. A település lelkét kellene eltemetni, hogy gazdaságilag életben maradjunk"- fogalmazott Hatvani Miklós polgármester. Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke a kistelepülések érdekében emelt szót. Ismertette, hogy korábban az ÖNHIKI támogatások 70 százalékát is a városok kapták, és a hitelkonszolidáció is nekik kedvez. A 2013-as esztendő, döntő év az önkormányzatok számára, hiszen most lépnek hatályba a 2010-es új Önkormányzati Törvény legfontosabb rendelkezései - kezdte előadását Dr. Berczik Ábel, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Önkormányzati Költségvetési Rendszerek Főosztályának főosztályvezetője. Miután csak most vezették be a feladat alapú finanszírozási rendszert, folyamatosan jönnek elő a hibák, amiket összegyűjtenek és igyekeznek teljes mértékben korrigálni. Ezek a korrekciók azonban majd csak a következő költségvetésben jelennek majd meg. Hogy addig mit lehet tenni? Berczik Ábel szerint fel lehet használni az előző évi pénzmaradványokat vagy át kell csoportosítani a különböző támogatásokat, mert nem olyan szigorúan kötött a felhasználásuk. Példaként említette az óvodákat, ahol a bértámogatásból - szükség esetén - ki lehet egészíteni az intézmény egyéb működési támogatását. Azoknak az önkormányzatoknak pedig, amelyek semmiképpen nem tudják elkerülni a működési hiányt, fenntartanak 44,5 milliárd forintot a költségvetésben. Dr. Papp Emese, a Belügyminisztérium (BM) Önkormányzati Gazdasági Főosztályának főosztályvezetője az önkormányzati hitelkonszolidáció szükségességét ecsetelte a hallgatóságnak, tekintettel arra, hogy ennek éppen a további adósságok elkerülése a célja. Ugyanezt szolgálja a hitelfelvételi lehetőségek szigorítása is, likvid hitelek felvételére továbbra is nyílik lehetősége a településeknek anyagi gondjaik enyhítésére. A szaktárcák képviselőinek előadásait újabb polgármesteri hozzászólások követték, majd Gémesi György összegezte az elhangzottakat. Meg kell magunkat szervezni, mert ha nem tesszük, nem hallgatják meg a kérésünket. Természetesen nem tüntetésre gondolok, hanem tárgyalásra és a megoldások megkeresésére" - mondta, hozzátéve, hogy a MÖSZ márciusban országjáró konzultációsorozatot rendez a vidékfejlesztés lehetőségeiről, amelyben szintén fontos feladat hárul az önkormányzatokra. A településekről érkezett észrevételek összefoglalása ÖSSZEFOGLALÓ A települési önkormányzatok által a évi költségvetésük elkészítésével kapcsolatban jelzett észrevételekről A Magyar Önkormányzatok Szövetségéhez a települési önkormányzatok részéről közel 200 észrevétel érkezett a 2013-as év költségvetésének előkészületi munkájával összefüggésben. Ezek jelentős többségében jelezték, hogy a Magyarország évi költségvetésében szereplő finanszírozási kondíciók között még a legszigorúbb gazdálkodás mellett sem lehetséges az önkormányzat évi költségvetését a jogszabályoknak megfelelően hiány nélkül tervezni. A

4 4 finanszírozási problémákkal kapcsolatos észrevételek azt jelzik, hogy a feladatfinanszírozás bevezetésével, a törvényben szereplő kondíciókkal az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátása nem biztosítható. A településeket megillető, központi költségvetésből származó forrás csökkenésének mértéke meghaladja az önkormányzatoktól elkerülő feladatok ellátásának korábbi költségét. Ráadásul az esetek jelentős részében az állami támogatások a saját bevételekkel együtt sem elégségesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására, ezért az érintett önkormányzatok még a legdrasztikusabb takarékossági intézkedések bevezetésével sem képesek költségvetésüket egyensúlyba hozni. Az előzetes számítások alapján nem ritka a 10%- os, de előfordul 20%-os forráshiánnyal küzdő település, amely leginkább a kistelepülések esetében jellemző. Mindezek miatt az önkormányzatok egy része nem képes a évi költségvetését a törvényben szereplő feltételeknek megfelelően működési hiány nélkül tervezni, melynek következményeként elfogadott költségvetés hiányában a jogszabályban foglaltak alapján a nettó finanszírozás keretében finanszírozott támogatások folyósítása is felfüggesztésre kerülhet. Az észrevételek arról tanúskodnak, hogy a forráshiányon különös tekintettel a községekre a hitelkonszolidáció sem segít érdemben, tekintettel arra, hogy a kistelepülések adósságállománya az önkormányzati adósságállomány csekély részét, kevesebb, mint 10 %- át képezte. Néhány önkormányzat esetében ugyan a korábbi évek megtakarításai, vagy esetleg a még létező önkormányzati vagyon értékesítése rövid ideig biztosíthatná a működési kiadásokat, a vagyonfelélésnek ez a módja azonban teljes mértékben elfogadhatatlan! A bevételek adó formájában történő növelésére tekintettel a lakosság és a vállalkozások jelenlegi terheire ugyancsak nincs mód. Az elégtelen finanszírozással érintett önkormányzatok problémáját alapvetően az SZJA helyben maradó 8%-ának megszüntetése, valamint a gépjárműadó 60%-ának elvétele okozza. A jövedelem differenciálódás megszüntetése értelemszerűen tovább sújtja azokat a településeket, amelyek adó-erőképességük miatt e címen jutottak támogatáshoz a korábbi években. Ezen források jóval meghaladják azt az összeget, amennyit a köznevelési, igazgatási és egyes szociális feladatok elvonása indokolna. A helyzetet tovább rontja, hogy az említett szabadon felhasználható pénzeszközöket a települések már eddig is javarészt kötelező feladataikra fordították, így ezek megszüntetése a feladatellátást lehetetleníti el. A feladatfinanszírozás rendszere ráadásul nincs tekintettel a helyi sajátosságokra. A helyi önkormányzatok többek között területi elhelyezkedésük, nagyságuk, gazdasági teljesítőképességük, hagyományaik, valamint lakosságuk száma, demográfiai összetétele, annak szociális helyzete alapján különböző adottságokkal rendelkeznek és ennek figyelembe vételével végzik a kötelező feladatok ellátását. Az önkormányzati finanszírozás jelenlegi rendszere azzal, hogy kizárólag a kötelező feladatok finanszírozására helyezi a hangsúlyt, a szabadon felhasználható források elvételével felszámolja a helyi kezdeményezéseket, azt a felhajtóerőt, amely az elmúlt 12 esztendőben a több mint ezermilliárd forintnyi mozgástér szűkülés ellenére is működtette a településeket. Részletes észrevételek összegezve - Az önkormányzati hivatal működése támogatásának /2. sz. melléklet I.1. a) pont/ meghatározásakor az elismert köztisztviselői létszám nagysága a községek esetében különös tekintettel az 5000 főnél kevesebb lakosságszámúaknál drasztikusan, közel 30 %-kal csökkent az eredeti előterjesztésben foglaltakhoz képest úgy, hogy a döntés

5 5 Parlament általi elfogadásakor számos helyen már véget értek a január 1-jén felálló közös hivatal kialakításával kapcsolatban folytatott tárgyalások. Ráadásul az érintett községek hivatalainak többségétől csekély mindössze 10% arányú feladat mennyiség került át a járási hivatalokba. A polgármesteri hivatalra háruló munka sem csökken az elvitt feladatokkal egyenes arányban, ugyanis bizonyos kérelmek benyújtására az önkormányzati hivatalokban is lehetőséget kell biztosítani. Az észrevételek arról szólnak, hogy a finanszírozott létszámmal lehetetlen biztosítani a feladatellátást, különösen a több települést ellátó hivatalok, a nagy ügyfélszámmal rendelkező hivatalok és a jelentős vendégforgalommal rendelkező kistelepülések esetében. Ugyancsak az elégtelen forrást észrevételezték azon települések, ahol több kisebbségi önkormányzat is működik. - Összességében megállapítható, hogy a községek hivatali létszámának elégtelen finanszírozása ellehetetleníti az önkormányzat működését. - Az esetek többségében a település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása /2. sz. melléklet I. 1. b) pont/ alapján számított bevételek nem nyújtanak fedezetet a legalapvetőbb tevékenységek ellátására. A zöldterület-gazdálkodás címen nyújtott támogatás a legégetőbb munkákra biztosít forrást, a dologi kiadásokat szűkösen fedezi, míg a gépek, eszközök amortizációját egyáltalán nem. A közvilágítás fenntartására kapott összeg az esetek átlagában a felmerülő költségek 60%-ára elegendő. A köztemető, valamint a közutak fenntartásának támogatása a közvetlen élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető munkálatokra biztosít forrást, a nagyobb volumenű munkálatokra, vagy a további állagromlást megakadályozó fejlesztésre egyáltalán nem. - A beszámítás összege /2. sz. melléklet I.1. c) pont/ tovább szűkíti azon települési önkormányzatok mozgásterét, amelyek a vállalkozási környezet megteremtésének, a helyi gazdaság erősítésének köszönhetően nagyobb mértékű iparűzési bevétellel rendelkeznek. A helyben maradó SZJA 8%-ának, valamint a gépjárműadó 60%-ának csökkentése mellett a szabadon felhasználható forrást drasztikusan tovább csökkenti a beszámítás összege. Azok az önkormányzatok sem járnak jól, ahol a beszámítás összege az alacsony iparűzési adó miatt nem jelentős, ugyanis a korábbi években a jövedelem differenciálódás címen kapott támogatás megszüntetése miatt jelentős forrástól esnek el. - Az egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása címén /2. sz. melléklet I. 1. d) pont/ járó források még a legcsekélyebb mértékben sem elegendők az alábbi kötelező önkormányzati feladatok ellátásának biztosítására: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása); központi orvosi ügyelet ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); kulturális szolgáltatás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása; a kulturális örökség helyi védelme; lakás- és helyiséggazdálkodás; a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem; gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sport, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Forrás hiányában ugyancsak veszélybe kerülhet többek között a

6 6 munka- és tűzvédelmi, a belső ellenőrzési, a gyepmesteri feladatok, vagy a közmunkával kapcsolatos feladatok ellátása. Mindezeken túl az önkormányzat pénzintézetnél vezetett számlavezetési díja is jelentős, központi költségvetésből nem finanszírozott tétel. - Az óvodai feladatok ellátására biztosított támogatás /2. sz. melléklet II pont/ a bérek fedezetére kizárólag rendkívüli takarékos intézkedés mellett nyújt fedezetet, ugyanakkor az üzemeltetés forrása a visszajelzések alapján teljes körűen nem biztosított. - Az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés támogatása a kedvezményes étkeztetésben részesülőkre háruló költségeket összességében fedezi, azonban számos észrevétel érkezett azzal kapcsolatosan, hogy a gyermekétkeztetés biztosításának további költségeit (rezsi, amortizációs, stb.) nem. Az étkeztetés költségein megtakarítani akkor sincs lehetőség, ha az ételt nem helyben készítik, hanem vállalkozástól rendelik. - A szociális és gyermekjóléti feladatok támogatásának /2. sz. melléklet III. pont/ mértéke rendkívül takarékos gazdálkodás mellett a kötelező feladatok biztosítását az esetek egy részében fedezni képes, azonban a nyújtott támogatás nagysága önkormányzati kiegészítés nélkül nem nyújt érdemi segítséget az igénylőnek. - A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása többnyire nem elégséges a könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok ellátására. - Az építéshatósági feladatok címzettje a járásközpont székhely szerinti jegyzője. Az átalakítások január 1-től az általa vezetett hivatalra jelentős többletterhet rónak. Az egyébként kötelező feladatra a központi költségvetés nem biztosít fedezetet. Ráadásul a költségnövekedést fokozza az ÉTDR elektronikus rendszer bevezetésével együtt járó munkaállomások cseréjének szükségessége. - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 74. (4) bekezdése alapján a 3000 főnél nagyobb lakosságszámú település a fenntartói kötelezettsége teljesítése alól felmentést kérhet. A hivatkozott szakasz (6) bekezdése értelmében, ha az önkormányzatok adatszolgáltatása nem, vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. Az önkormányzatoktól beérkezett visszajelzések alapján számos olyan önkormányzatot is működtetési hozzájárulásra köteleztek, amelyek esetében azáltal is bizonyított a működtetési képesség hiánya, hogy a évi költségvetési egyensúlyukat az elégtelen finanszírozás miatt biztosítani nem tudják. - A rezsiköltségek 10%-os csökkentésének következményeként az önkormányzati tulajdonban lévő, nem profitorientált gazdálkodást folytató közszolgáltatók működőképessége, ezáltal a szolgáltatás biztosítása a rezsicsökkentés által keletkező hiány kompenzálása nélkül ellehetetlenül. - A közel 200 észrevételből az derül ki, hogy az önkormányzatok működése és a feladatellátás kerül veszélybe, ezáltal a finanszírozásukra az önkormányzatok a szabad pénzeszközeiket kénytelenek átcsoportosítani (ahol még ez egyáltalán rendelkezésre áll). Ez azt eredményezi, hogy a jelentős társadalmi hozadékkal rendelkező, vállalt feladatok ellátása teljes mértékben ellehetetlenül, elsorvad. A településeken működő, az értékteremtésben, értékek őrzésében nagy szerepet vállaló kulturális- és sportegyesületek, önkormányzati feladatok

7 7 ellátásában szerepet játszó civil szervezetek (pl.: polgárőrség) tevékenységüket a későbbiekben ellátni nem tudják. A beérkezett vélemények arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi források az önkormányzatok különös tekintettel a községek feladatainak ellátására, még a kötelező feladatok ellátására sem elegendőek. Az elégtelen finanszírozás következményeként a lakosság szolgáltatásokkal való ellátásának színvonala jelentősen romlik, az esetek többségében ellehetetlenül, kritikus helyzetet előidézve a településeken. A helyzetet tovább rontja, hogy az önként vállalt feladatok biztosítása is megszűnik. Fennáll a veszély, hogy a jelenlegi finanszírozás visszafordíthatatlan folyamatot indít el a településeken, ugyanis a felszámolt, megszüntetett ellátás későbbi újraindítására vagy egyáltalán nem, vagy kizárólag jelentős többlet költséggel lesz reális lehetőség. Magyar Polgármester Önkormányzatok és döntéshozók lapja