Módszertani és tartalmi javaslat az intézkedések programjának összeállításához, az esettanulmányok tapasztalatai alapján
|
|
- Etelka Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Víz Keretirányelv végrehajtásának elősegítésére II. fázis. Zárójelentés Módszertani és tartalmi javaslat az intézkedések programjának összeállításához, az esettanulmányok tapasztalatai alapján /részlet/ Készítette: Simonffy Zoltán (BME, VKKT) Clement Adrienne (BME, VKKT) Rákosi Judit (ÖKO Zrt.) Szalay Miklós (Szalay Bt.) Megjegyzés: Az anyagban szereplő kék színű hivatkozások a projekt zárójelentésének egyéb mellékleteire vonatkoznak. ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS
2 Az intézkedések programjának tartalma tervezési alegység szintjén A VGT-be kerülő intézkedések programjának tartalma követi a decemberében kiadott tervezési útmutatót, amely megfelel a VKI hazai jogharmonizációját biztosító 221/2004 kormányrendeletnek. A VKI és ennek megfelelően a 221/2004-es Kormányrendelet is az intézkedéseket alapintézkedésekre és kiegészítő intézkedésekre bontva tárgyalja. Az alapintézkedéseket két fő csoportra osztva: az EU irányelvekből adódó minimális követelmények, illetve a hazai jogszabályok által tartalmazott, általánosan alkalmazható intézkedéseket. A kiegészítő intézkedések közé azok tartoznak, amelyek az alapintézkedéseken felül szükségesek a környezeti célkitűzés eléréséhez. Megjegyezzük, hogy bizonyos esetekben az alap- ill. kiegészítő intézkedés felosztást túlzottan adminisztratívnak, és emiatt erőltetettnek érezzük, de a VKI, az ennek megfelelő 221/2004-es Kormányrendelet, valamint az EU-beszámolóra vonatkozó útmutató ezt a megkülönböztetést alkalmazza. Emiatt az egy problémakört érintő intézkedések több pontban is megjelenhetnek, attól függően, hogy milyen jogszabályi háttérrel rendelkeznek. Az ebből fakadó tervezési és értékelési nehézségek áthidalására javasoljuk a fejezet végén bemutatott összefoglaló táblázatokat, illetve az intézkedések tervezésével kapcsolatos javaslatok összefoglalását, ahol a problémakörhöz tartozó valamennyi intézkedést érintjük, legyen az EU-követelmény, hazai jogszabályi előírás vagy egyedileg alkalmazott kiegészítő intézkedés. A következőkben a 221/2004 kormányrendelet 2. sz. mellékletében szereplő sorszámozást és elnevezéseket követve - azokra az intézkedésekre térünk ki bővebben, amelyeket a tervezési alegységek szintjén kell tervezni, illetve összeállítani, de a teljesség kedvéért valamennyi pontot felsorolunk, és jelezzük az országos feladatokat is. 1. A vizek védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása 1.1. Ivóvízminőség-javító Program. Az országos Ivóvízminőség-javító Program jogi hátterének és régiókra történő felbontásának ismertetése az országos tervezés feladata. A tervezési alegység szintjén hivatkozni kell a régióra vonatkozó tervre, de ezenkívül a VGT-ben is javasoljuk megjeleníteni a terv készítésének időpontjában nem megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott településeket, 62
3 a javasolt intézkedéssel (technológiafejlesztés vagy regionális, ill. térségi rendszer bővítése), ütemezéssel, külön megjelölve azokat településeket, ahol a terv szerint a megvalósítás december 22. utánra esik. Külön ki kell térni azokra a településekre, ahol a VGT készítése során elvégzett kiegészítő elemzések alapján a régióra kidolgozott terv módosítását javasolják. (Intézkedni szükséges ugyanakkor a regionális terv megfelelő módosításáról). A terv tartalmazza a után várható a regionális tervhez képest esetleg módosított - költségeket, technológiafejlesztés, kapacitásbővítés és távvezeték építés bontásban Települési szennyvízelhelyezés Az EU Városi Irányelvének megfelelő hazai szabályozás ismertetése az országos tervezés feladata. A tervezési alegység területére vonatkozó részleges tervnek ebben a pontjában az országos szennyvízprogram (25/2002 Kormányrendelet) tervezett beruházásait kell ismertetni, műszaki és költségjellemzőkkel. A VGT-hez kapcsolódóan a Szennyvízprogram felülvizsgálata szükséges. Csatornázandó települések esetén megvalósíthatósági tanulmányban kell indokolni a beruházás szükségességét. Vizsgálandó, hogy szükség van-e regionális rendszerre és a csatornázás nem helyettesíthető-e szakszerű egyedi szennyvízelhelyezéssel (174/2003 Kormányrendelet). Meglévő és új szennyvíztelepekre vonatkozó tisztítási követelmények megadása a 28/2004 KvVM rendelet szerint. (Jelenleg a rendelet módosítása van napirenden, nem eldöntött, hogy a technológiai határértéken túli követelmények alap vagy kiegészítő intézkedésként értelmezendők majd utóbbi esetben a 11. pontban tárgyalandó.) Egyedi tisztítási követelményekre abban az esetben van szükség, ha a befogadó valamely komponens (leggyakrabban foszfor) szempontjából kockázatos. Be kell mutatni, hogy csatornázás esetén a szennyvíztelep és onnan a felszíni befogadóba történő bevezetés mellett milyen egyéb tisztítási és elhelyezési módok jöhetnek szóba (természetközeli tisztítás, öntözés, illetve ezek kombinációja, beleértve a hagyományos tisztítást is). A javasolt törléseket a Szennyvízprogramban át kell vezetni. Az új javaslatok egy része is bekerülhet a programba, egyébként a kiegészítő intézkedések között szerepelnek (11. pont). Javasoljuk bemutatni az intézkedések hatására a talajvizet érő nitrogénterhelésben és a felszíni vizeket érő foszfor-terhelésben bekövetkező változásokat az országos elemzés (4. melléklet) eredményei vagy egyedi értékelések alapján. 63
4 A 25/2002 kormányrendelet szerinti szennyvízprogram azon elemeit, amelyek nem kötelezőek a hazai szabályozás alapján megvalósuló intézkedések között, a 8. pontban kell szerepeltetni, az ezen felül szükséges intézkedések pedig a kiegészítő intézkedések között (11. pont) jelennek meg Szennyvíziszap elhelyezése A jogharmonizáció bemutatása az országos tervezés feladata. Itt kell felsorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket a tervezési alegység területén található, az EU-előírásoknak nem megfelelő szennyvíziszap elhelyezésekkel szemben kell meghozni. Meg kell adni az intézkedés/megszüntetés időpontját és a költségeket. Az arányok érzékeltetése érdekében utalni kell a megfelelő elhelyezésekre is. A szennyvíziszap elhelyezéshez kapcsolódó egyéb intézkedésekkel a 8., illetve a 11. pont foglalkozik Mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelem A jogi háttér ismertetése az országos tervezés feladata. A tervezési alegységen belüli nitrát-érzékeny területekkel kapcsolatban utalni kell a VGT védett területeket tartalmazó pontjára (az aktuális országos szintű megegyezésnek, illetve a bővítésére vonatkozó egyeztetett javaslatoknak megfelelő nitrát-érzékeny területek), valamint a Nitrát-direktíva teljesítéséről készített jelentésekre. Fel kell sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeket azokra a szántóterületekre vagy állattartótelepekre kell alkalmazni, ahol a jelenlegi tevékenység nem felel meg a 49/2001 kormányrendelet előírásainak. Javasoljuk megadni az előírásoknak megfelelő területek nagyságát és állattartótelepek számát is, valamint az intézkedések hatására a talajvizet és a felszíni vizeket elérő terhelés csökkenését, az intézkedések ütemezését és költségeit. A nitrát-érzékeny területeken belüli, tervezési alegységre vonatkozó technológiai szigorítás a jogszabály változtatásoktól függően vagy a 8. vagy a 11. pontba tartozik Növényvédőszerekkel szembeni védelem Értékelés a növényvédőszer használat EU-követelményeknek megfelelő szabályozásáról az országos programban. A tervezési alegység szintjén ebből adódó intézkedés (feladat) nincs. Ha előfordul, korábbi növényvédőszer használatból adódó szennyezésekre való utalás, azzal, 64
5 hogy ezek múltbeli tevékenységek következményei és intézkedést nem igényelnek Haváriák A szabályozási háttér ismertetése az országos tervben. A tervezési alegység szintjén a súlyos ipari balesetek elleni védekezésről szóló szabályozás, vagyis a SEVESO direktíva és a vonatkozó hazai jogszabályok (1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete, a 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet, a 42/2001. (XII. 23.) GM rendelet, valamint a 90/2007 (IV.26.) Korm. rendeletet) hatálya alá tartozó üzemek listáját a tervben szerepeltetni kell. A tervezési alegység szintjén jelentkező feladatokat a 9. pont foglalja össze Vízszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása A szabályozási háttér ismertetése országos szinten történik, mely tartalmazza a felszíni vizek vízminőség-védelmének szabályozását az IPPC-vel és leánydirektíváival összhangban kidolgozott országos szennyezés-csökkentési tervet. Tervezési alegységenként meg kell adni az IPPC hatálya alá tartozó üzemek listáját, valamint a szennyezés csökkentési terveket azokra az ipari üzemekre, melyek a 28/2004 KvVM rendelet technológiai kibocsátási határértékeit nem teljesítik (beleértve az ütemezést és a költségeket). A kommunális szennyvíztisztító telepek szervesanyag- és tápanyag kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos alapintézkedéseket az 1.2. (EU-követelmény), illetve a 8. pontban (csak hazai előírás) kell szerepeltetni. A kiemelten veszélyes anyagok kibocsátásának megszüntetésével kapcsolatos intézkedések a 3. pontban szerepelnek, itt legfeljebb utalni kell rá Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálatok előírásának szabályait az országos tervben kell ismertetni. Össze kell állítani a tervezési alegységen belül található, a felszíni vagy felszín alatti vizek jó állapotát veszélyeztető, környezetvédelmi engedéllyel rendelkező (a 314/2005. (XII. 25.) kormányrendelet hatálya alá tartozó) létesítmények listáját Fürdővizek A hazai jogszabályi háttér ismertetése (és az EU védett terület koncepciójától való eltérés bemutatása) az országos tervezés feladata. 65
6 A tervezési alegység területén lévő fürdésre alkalmasnak nyilvánított vizek esetében (felsorolva a VGT védett területekkel foglalkozó pontjában), a vízminőség biztosításához szükséges intézkedések bemutatása ide tartozik (mivel a hazai jogszabály nem kezeli védett területként a fürdőhelyet és csak a meglévő állapotot minősíti, ennek a pontnak a tartalma kérdéses) A madarakról és az élőhelyekről szóló irányelvek A természetvédelemmel foglakozó irányelvek hazai jogharmonizációjának bemutatása az országos tervezés feladata. Itt kell bemutatni a természetvédelmi jogszabály előírásaiból közvetlenül adódó intézkedéseket (a védelem alatt álló területekkel kapcsolatban hivatkozás a VGT védett területekkel foglalkozó pontjára). Költségek és ütemezés 2015-ig, mert ezeken a területeken nem lehet enyhítés. A többi természetvédelemmel kapcsolatos intézkedés a kiegészítő intézkedések (11. pont) közé kerül Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizeket veszélyeztető pontszerű szennyezőforrások feltárására és szükség esetén felszámolására vonatkozó jogszabályok és intézményi keretek ismertetése országos tervezési szint. (A VKI felszín alatti vizek védelmével foglalkozó leányirányelvének hazai jogharmonizációja még nem történt meg.) A tervezési alegység szintjén ebben a pontban azokat az intézkedéseket kell bemutatni, amelyek a felszín alatti vizek védelmével foglalkozó leányirányelv szerint szükségesek: azokkal a diffúz szennyezőforrásokkal (mezőgazdasági trágya-, műtrágya- és növényvédőszer-használat, településeken belüli szennyező tevékenységek) szembeni intézkedések, amelyek tényleges veszélyt jelentenek a táplált felszíni víz jó kémiai állapotára, illetve valamilyen felszín alatti víztől függő szárazföldi ökoszisztémára, vagy a szennyezettség arányai miatt veszélyeztetik a vízhasználatokat, vagy hozzájárulnak a víztest szinten észlelt, a megengedettnél nagyobb mértékű szennyeződési trend kialakulásához, azokkal a pontszerű vagy vonalmenti szennyezőforrásokkal (hulladéklerakók, anyagtárolók, üzemanyagtöltő vagy -tároló helyek, bánya-területek, állattartótelepek, utak, vasutak ) szembeni intézkedések, amelyek valamilyen felszín alatti víztől 66
7 függő szárazföldi ökoszisztémát (esetleg felszíni vizet) veszélyeztetnek, vagy egyéb vízminőségvédelmi szempontok miatt jelentősnek számító szennyezésterjedés okozói. Az intézkedésekhez kapcsolódóan be kell mutatni, hogy azok milyen mértékben járulnak hozzá a jó állapot eléréséhez (kiemelve azokat az eseteket, ahol a javasolt intézkedések nem elegendőek a jó állapot eléréséhez). Szerepelnie kell az intézkedések költségeinek és ütemezésének (különösen, ha az 2015 utánra nyúlik). A vízbázisokat ténylegesen veszélyeztető szennyezőforrásokkal szembeni intézkedések a 3. pontba kerülnek. Az előzőekben felsorolt intézkedések átfedésben lehetnek egyéb pontokban is megjelenő intézkedésekkel, amelyekkel az összhangot biztosítani kell: A diffúz szennyezőforrások közül a mezőgazdasági eredetű nitráttal az 1.4. pont, míg a növényvédőszerekkel az 1.5. pont is foglalkozik, de a felszín alatti vizek jó kémiai állapotának elérése azon felüli intézkedéseket is igényelhet. A szennyezőanyagok közvetlen bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket az 5. pontban, míg a veszélyes anyagok kibocsátásának megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket a 7. pontban kell szerepeltetni, itt legfeljebb utalni kell rá. A települési eredetű nitrát-szennyezések közül a szikkasztás felszámolásával főként a települési szennyvízelhelyezéshez kapcsolódva kell foglalkozni (1.2, illetve 8. pont), itt csak utalni kell ezekre az intézkedésekre. Az egyéb települési diffúz szennyezőforrásokkal szemben jelenleg nincs érvényben átfogó hazai szabályozás, de elképzelhető, hogy a leányirányelv jogharmonizációja során ilyen születik. Ha nem, akkor ezek az intézkedések a 11. pontban jelennek meg. A nem települési eredetű, nitráton és növényvédőszereken kívüli egyéb diffúz szennyezésekkel szembeni intézkedéseket ugyancsak a 11. pontban kell felsorolni Halas direktíva A hazai jogszabályi háttér ismertetése az országos tervezés feladata. A tervezési alegység szintjén azokat az intézkedéseket kell felsorolni, amelyek a 24/2004. (XII. 18.) KvVM rendelettel módosított 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendeletben kijelölt halas vizek (lista a védett területek között) esetén biztosítják a rendeletben előírt vízminőséget. 67
8 Meg kell adni az intézkedések költségét és az ütemezést. 2. A vízhasználatokkal, illetőleg a vizek védelmével kapcsolatos költségmegtérülés elvének érvényesülése és érvényesítése, figyelemmel az ezt célzó és szolgáló intézkedésekre Az országos tervezés feladata. (Megjegyzés: a cím annyiban pontosításra szorul, hogy a költségmegtérülés elvének alkalmazása vízszolgáltatásokra vonatkozik) 3. Az ivóvízbázisok védelmének érdekében tett intézkedések összefoglalása A tervezési alegység területre eső sérülékeny (felszíni és felszín alatti) ivóvízbázisok védelmével kapcsolatos intézkedések felsorolása. Ez tartalmazza a még hátralévő diagnosztikai munkákat, a monitoring bővítését, a védőterületek bejegyzését, a diagnosztikai vizsgálatokra és a tényleges veszélyeztetettség elemzésére(!) alapozott kármentesítéseket. Az intézkedéseket állami, önkormányzati és üzemeltetői bontásban javasoljuk megadni. Fel kell tüntetni az ütemezést (2015-re be kell fejeződnie) és a végrehajtás költségeit. 4. A vízhasználatokhoz, vízkivételekhez és a használt vizek elvezetéséhez, valamint a vízimunkák elvégzéséhez szükséges hatósági (vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi) engedélyezés rendszerére vonatkozó jogszabályok megjelölése, ideértve a döntés alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket. A vízjogi engedélyezés országosan egységes szabályozása az országos tervben jelenik meg. Az intézkedés maga a vízjogi engedélyezés. Ehhez kapcsolódva kell megadni a tervezési alegységre vonatkozó tervben azokat az eseteket, ahol környezeti hatások elemzésére van szükség (ehhez kapcsolódó speciális korlátokat, mint pl. a felszín alatti víztestek egyes zónáira a megengedett vízszintsüllyedés értékét), vagy az egyszerű engedélyezési eljáráshoz a következő igénybevételi vagy terhelési korlátokat: felszíni vízkészlet esetén víztestenként a kifolyási szelvényre vonatkoztatott, az augusztusi 80%-os vízhozamból levezetett hasznosítható készlet, illetve a hasznosítás egyéb korlátai (a hasznosítható készlet mértéke további szabályozási értékektől függ, így a vízfolyás-szakaszonként előírt, feltétlenül a mederben hagyandó vízkészlettől (ökológiai vízkészlet vagy élővíz igény), illetve határokkal osztott vízgyűjtők esetében a nemzetközi vízkészlet-megosztástól; 68
9 a hazai vízrendszerek, vízgyűjtők közötti vízkészlet-megosztás szabályozási paraméterei, kiemelve azokat az eseteket, ahol ezek nem biztosítják a víztest jó állapotát, de fenntartásuk részletes elemzésre támaszkodva indokolt; a felszíni vizekbe történő vízbevezetések mennyiségi korlátai (ahol szükséges), a felszín alatti vízkészlet esetében víztestenként a hasznosítható készlet, valamint ennek területi megoszlása (különböző zónákra meghatározott igénybevételi korlátok: összes közvetlen és közvetett vízkivétellel kivehető vízmennyiség, illetve egyedi kutakkal, kútcsoportokkal kitermelhető maximális vízmennyiség), Hivatkozni kell arra az adatbázisra, amely az összes közvetlen vízkivételt, vagy gravitációs vízelvezetésre/vízkivételre alkalmas duzzasztott helyet tartalmazza (szerepel a VGT 2. pontjában is). Be kell mutatni azokat a korlátozó intézkedéseket (vízjogi engedélyek felülvizsgálata), amelyekre azért volt szükség, mert a vízhasználatok vízmérlege az igénybevételi korlátnál nagyobb volt. A vizsgálat a tényleges vízhasználatokra vonatkozik. Ehhez kapcsolódva elemezni szükséges azokat a vízkivételeket is, ahol a tényleges értékek tartósan lényegesen kisebbek, mint a vízjogi engedélyben szereplő érték. Az igénybevételi korlátok mellett utalni kell a VGT más fejezetében bemutatott jelenlegi és becsült várható igénybevételekre, kiemelve azokat a víztesteket, ahol a fentiek szerinti intézkedések hatására azokban jelentős változás várható, és azt, hogy ezek a változások elegendőek-e a jó ökológiai állapot, illetve jó mennyiségi állapot eléréséhez. Szintén utalni kell az esetleges monitoring igényekre is. Ugyancsak itt kell utalni a vizsgálati monitoring sűrítésének tervére. Ugyancsak itt kell megemlíteni azokat az intézkedéseket, amelyeket a felszíni vizekbe történő jelentős vízbevezetésekkel szemben kell alkalmazni (amelyek nem felelnek meg az erre vonatkozó korlátoknak). Ahhoz, hogy a vízhasználatok szabályozásával kapcsolatos intézkedések alapintézkedésnek számítsanak, az engedélyezés jogszabályi hátterében meg kell jelenjenek az igénybevételi és a terhelési korlátok, mint az engedélyezés, illetve a felülvizsgálat alapjai (a felszín alatti vizekre vonatkozó igénybevételi korlátot, mint szabályozási eszközt, tartalmazza a 219/2004 Kormányrendelet), míg a VGT-nek a fentiek szerint tartalmaznia kell magukat az igénybevételi és terhelési korlátokat. 5. A külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezett felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetések felsorolása 69
10 Intézkedés abban az esetben szükséges, ha valamely közvetlen bevezetés nem felel meg a 219/2004-es jogszabályban rögzített feltételeknek. Egyébként javasoljuk a tervezési alegység területén a felszín alatti vizekbe történő mesterséges beszivárogtatások és közvetlen bevezetések felsorolását (helye, üzemeltetési vízjogi engedély száma és kelte, hatálya, valamint a kibocsátó hatóság megnevezése és a műszaki azonosító paraméterek, mint vízhozam, hőmérséklet, fiziko-kémiai adatok), hiszen ez máshol nem jelenik meg. 6. A területhasználat szabályozása A földhasználatot érintő jogszabályok, illetve a különböző, művelésiágvagy művelésimód-váltást támogató programok ismertetése az országos tervezés feladata. A programokhoz való csatlakozás önkéntes, amely nem biztosítja, hogy a tervezett földhasználat-váltás be is fog következni. A 12. mellékletben részletezett jogszabály módosító javaslatok lényege, hogy a VGT céljai szempontjából fontos, földhasználat-váltást igénylő területek bekerüljenek abba a körbe, ahol a gazdálkodók önkéntes csatlakozása esetén igénybe vehető a támogatás. Ezzel teremtődik meg a VGT szempontjából szükséges földhasználat-váltás jogi háttere és anyagi fedezete (a finanszírozás forrásait be kell mutatni). Feltételezve a jogszabály-módosítás elfogadását, a tervezési alegységre vonatkozó feladat lesz a VGT szempontjából kiemelt területek kijelölése és a VGT-ben való megjelenítése. Itt kell tehát összegezni a különböző célból (ivóvízbázisok védelme, eróziócsökkentés, tápanyag emisszió korlátozása, vízvisszatartás, vésztározók területe, nyílt ártér, hullámtér) szükséges, földhasználat-váltással érintett területeket. Rögzíteni kell/lehet a vizes élőhely-legelő-erdő arányt. A ténylegesen megvalósuló földhasználatváltás, mint intézkedés - az önkéntesség miatt a kiegészítő intézkedések (11. pont) között jelenik meg. Ugyancsak itt kell megadni azokat a területeket és a várható vízminőség javulást, ahol a földhasználat-váltás valamilyen jogszabályra hivatkozva kötelező érvényű. (Ilyen esetben nem jár a gazdálkodónak támogatás). 7. A külön jogszabályban meghatározott, kiemelten veszélyes anyagok által a vizekben okozott szennyezés megszüntetésére tett intézkedések összefoglalása A jogszabályi háttér ismertetése az országos tervben szerepel. Tervezési alegységenként kell megadni azokat a kibocsátókat, ahol a jogszabályok alapján intézkedni szükséges, az intézkedések ütemezésével 70
11 és költségeivel együtt. (A jogszabályokban ne rögzített intézkedéseket a kiegészítő intézkedések között, a 11. pontban kell felsorolni. 8. A vizek állapotát befolyásoló környezeti károk megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Útmutató értelmezésében idetartozik minden olyan, szabályozással (a VGT is ennek tekinthető) alátámasztott intézkedés, amely a VKI követelményeinek teljesítését szolgálja, és nem szerepel a fenti pontok valamelyikében. Egyrészt szerteágazó kategóriáról van szó, másrészt a tartalom bizonytalan, mert nem dőlt még el, hogy a küszöbön álló jogszabály módosítások mely intézkedéseket emelnek ebbe a kategóriába, és melyek lesznek kiegészítő intézkedések. (A szabályozásra vonatkozó javaslataink megtalálhatók a 12. mellékletben). Egyelőre csak megismételni lehet a VGT Tervezési Útmutatóban szereplő listáról azokat az intézkedési elemeket, amelyeket ez valószínűleg érint. A listáról itt nem szereplő intézkedési elemek egyrészt már megjelentek valamely korábbi pontban, vagy nagy valószínűséggel a kiegészítő intézkedések közé kerülnek. Várhatóan lesznek közöttük olyanok, amelyeket ebből a szempontból fel kell osztani. Az intézkedés azon része, amelyet egy szabályozás általánosan alkalmazhatóvá tesz, itt tárgyalandó, míg az egyedileg alkalmazott részei a 11. pontba kerülnek. Országos szabályozással érintett vagy szabályozásra javasolt intézkedések, melyek várhatóan ebbe a csoportba sorolhatók a következők lehetnek: Síkvidéki vízrendezés, a vízvisszatartás és a belvízelvezetés összehangolásával. Tározók és duzzasztóművek ökológiai szempontú üzemeltetése. Szabályozott medrű és szűkített ártérrel rendelkező vízfolyások rehabilitációja az árvízvédelmi követelmények betartása mellett. Hajózhatóság fenntartása és kikötők létesítése ökológiai szempontok figyelembevételével. Állóvizek rehabilitációja. A Nitrát-érzékeny területeken a nitrogénmérlegre vonatkozó korlátok előírása, amennyiben erre vonatkozó jogszabály-módosítás történik (ld. 12. melléklet). A jó halgazdálkodási gyakorlat bevezetése. A települési jó vízgazdálkodási gyakorlat bevezetése (jogszabályi alap szükséges): csapadékvíz elvezetés és elhelyezés, trágyaelhelyezés, településen belüli mezőgazdasági tevékenység, közterület kezelés, hulladékelhelyezés. 71
12 A szennyvízprogram (25/2002 kormányrendelet) azon része, amely nem közvetlenül EU-követelmény, valamint az egyedi szennyvízelhelyezéssel kapcsolatos intézkedések a 174/2003 Kormányrendelet alapján. A felszíni befogadóba történő szennyvízbevezetéseknél foszfor-, ammónium, vagy nitrogén eltávolítás meglévő és új szennyvíztelepeken, az adott tápanyag szempontjából kockázatos víztestek esetében (a 28/2004 KvVM rendelet és a 220/2004 Kormányrendelet jelenleg folyamatban lévő módosításától függ, hogy itt vagy a 11. pontban tárgyalandó). Engedéllyel nem rendelkező szennyvíziszap/szippantott szennyvíz kieresztés, elhelyezés felszámolása, illetve a rendeleteknek (50/2001 Korm. rendelet és 219/2004-es Kormányrendelet) megfelelő elhelyezés biztosítása. Időszakos vízfolyásokba történő szennyvízbevezetés szabályozása. A kutak állapotának felülvizsgálata, új kutak megfelelő műszaki kialakításának szabályozása és ellenőrzése. Bányászati öregségek esetén szükséges intézkedések. A környezeti hatásvizsgálatok alkalmazási körének bővítése (javaslatok a 12. mellékletben). Az intézkedések esetében meg kell adni a hivatkozott jogszabályt, az érintett víztesteket, a főbb műszaki jellemzőket, az előző pontokban felsorolt intézkedésekhez való kapcsolódásokat, valamint a költségeket (több víztestet érintő intézkedések esetében különösen, ha azok víztest szintű értékei bizonytalanok elegendőek a tervezési alegység szintjére összesített adatok) és a végrehajtás ütemezését. 9. A balesetszerű szennyezések hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása Itt - a 90/2007 (IV.26.) Korm. rendelet értelmében - a tervezési alegység területére érvényes területi tervet, illetve azoknak az ipari és mezőgazdasági üzemeknek a vízminőségi kárelhárítási és megelőzési terveit kell felsorolni és röviden összefoglalni, amelyek számára ezt a jogszabály előírja. Ide tartoznak a külföldről érkező szennyezések elhárítására, csökkentésére tervezett intézkedések, beleértve a vízkormányzással megoldható kárenyhítő intézkedéseket is. Ezenkívül be kell számolni azokról a havária-eseményekről, amelyeknek a víztest állapotát befolyásoló maradó hatása még a tervezés időszakában is jelentkezik. Ezekre vonatkozóan itt kell felsorolni a megtett, folyamatban lévő és a továbbiakban szükséges intézkedéseket, közötte az emiatt létrehozott vizsgálati monitoringot. 72
13 10. Azoknak az intézkedéseknek az összefoglalása, amelyeket azokkal a víztestekkel kapcsolatban kell meghozni, amelyeknél a 221/2004-es Kormányrendelet 5 (1) bekezdésében és a külön jogszabályokban megfogalmazott célkitűzések nem teljesíthetők Azokra a természetes, de nem erősen módosított felszíni víztestekre és a felszín alatti víztestekre, ahol a környezeti célkitűzések nem érhetők el (vagyis derogációra van szükség) következő információk megadása: az eltérés rövid indoklása, az aránytalan költségekre vonatkozó elemzések eredménye, az enyhítés az állapotra vagy a határidőre vonatkozik-e, az elfogadható terhet jelentő intézkedések felsorolása és költségeik. Ezenkívül be kell mutatni annak az elemzésnek az eredményeit is, amelyek igazolják, hogy a nem megfelelő állapotú víztest hatása lokális, és nem érinti a szomszédos víztesteket. Ellenkező esetben a szükséges javító intézkedések bemutatása a feladat (ezek a kiegészítő intézkedések körébe tartoznak (ld. 11. pont). (A felszín alatti vizek esetében ezek csak azután határozhatók meg, ha EU szinten megtörténik az enyhébb intézkedések/kivételek alkalmazására vonatkozó útmutató kiegészítése). 11. A környezeti célkitűzések teljesítése érdekében tett kiegészítő intézkedések összefoglalása A kiegészítő intézkedések körébe tartozik minden olyan intézkedés, amelyet jogszabályok vagy egyéb szabályozás (pl. maga a VGT is lehet ilyen) nem általánosan tartalmaz. A szabályozási javaslatokkal a 12. melléklet foglalkozik, de ezek tényleges megvalósulása egyelőre kérdéses. Nagy valószínűséggel a kiegészítő intézkedések között szerepel majd: Földhasználat-váltás az önkéntes támogatási rendszerhez kapcsolódóan. Az önkéntesség miatt pontosan nem tervezhető, ide tartoznak viszont a tényleges megvalósulást elősegítő helyi egyeztetések, népszerűsítési kampány stb. Itt kell megadni a vizes élőhelyek kialakításával kapcsolatos egyedi szabályokat is. A hosszirányú átjárhatóság biztosítása (amíg tényleges biológiai hatásának megítélése bizonytalan, és emiatt nem lehet általánosan szabályozni). Védett természeti területek rehabilitációja (beleértve a holtágakat is). Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák mennyiségi állapotának lokális javítása és fenntartása (ha nem NATURA 2000-es terület, mert akkor az alapintézkedések között szerepel). Vízfolyások települési mederszakaszainak rendezése (településfejlesztési programokkal összehangolva). Illegális vízkivételek felszámolása. 73
14 Mezőgazdasági trágya- és növényvédőszer-használat kiegészítő szabályozása (kiegészítések a jelenlegi, a mezőgazdasági eredetű nitrátra és a növényvédőszerekre vonatkozó rendeletekhez képest: lokálisan eltérő, az általánosnál szigorúbb, rendelettel nem szabályozott felhasználási korlátok). Várhatóan nehéz lesz ilyen külön-megállapodások megkötése, de esetenként elképzelhető. Természetes vizekbe történő haltelepítés felülvizsgálata. Kiegészítő foszfor-, ammónium, vagy nitrogén eltávolítás meglévő és új szennyvíztelepek esetében az egyedi határértékek rendszerén keresztül (a 28/2004 KvVM rendelet és a 220/2004 Kormányrendelet jelenleg folyamatban lévő módosításától függően). Egyedi szennyvízelhelyezés azokon a településeken, amelyek nem szerepelnek a Szennyvízprogramban (a VGT-hez kapcsolódóan módosított változatában - ld. 8. pont), valamint nem tartoznak a 174/2003 Kormányrendelet (B program) alá tartozó települések közé. Szennyvízöntözésre, természetközeli tisztítási módszerek alkalmazására alkalmas területek kijelölése. Szennyvíziszap elhelyezésére alkalmas helyek kijelölése. Csatornahálózatok rekonstrukciója. Állóvizek vízminőségének javításával kapcsolatos speciális intézkedések (pl. üledék kémiai kezelése, kotrás). Vízfolyások, csatornák vízminőség javító kotrása. Hordalék- és tápanyagvisszatartás előülepítőkkel és szűrőmezőkkel. Gazdátlan kutak felülvizsgálata és felszámolása. Hőszennyezéssel kapcsolatos intézkedések. Intézkedések, amelyek a tervezési részegység szintjén (az alegység ehhez kicsi!) gyakoriságuk vagy kiemelt jelentőségük miatt fontos, felszín alatti vizeket veszélyeztető szennyezőforrás-típus esetén szükségesek (nem elég a 219/2004-es kormányrendelet esetenkénti alkalmazása). Jogszabályi előírásokkal nem lefedett, a felszíni vizek jó kémiai állapotát veszélyeztető pontszerű, vonal menti és diffúz szennyezésekkel szembeni intézkedések, beleértve az illegális szennyezőforrásokkal szembeni fellépést. Minden olyan kiegészítő intézkedés, amely nem közvetlenül, hanem valamilyen kedvezőtlen hatás kompenzálásával járul hozzá a környezeti célkitűzés eléréséhez (árvízcsúcs csökkentő tározók, a főmeder levezetőkapacitásának növelése, hordalékfogó műtárgy, duzzasztás.. stb.) 74
15 A kiegészítő intézkedések egy része az. 1. pontban ismertetett EUkövetelmények szerinti, és a 8. pontban összefoglalt, általánosan alkalmazott hazai jogszabályoknak megfelelő állapotjavító intézkedésekhez kapcsolódik. A kiegészítő intézkedések esetében a feladatok azonosak, mint a 8. pontban felsorolt általános állapotjavító intézkedéseknél, kivéve a jogszabályi hivatkozást. Vannak olyan kiegészítő intézkedések amelyeket - bár a hatások nyilvánvalóan érintik - nem a tervezési alegységek szintjén kell beépíteni a tervbe (pl. víztakarékos technológiák bevezetése, jogi, adminisztratív és közgazdasági szabályozók, a társadalmi szférát érintő intézkedések, oktatás- és intézményfejlesztés, kutatásfejlesztés, tanácsadói szolgálat kialakítása... stb). 12. Az egyes részvízgyűjtőkre, azok részeire, egyes témakörökre vagy víztípusokra vonatkozó részletes programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával A tervezési alegységet érintő 10 évnél nem régebbi, még nem megvalósult részletes terület- és településfejlesztési, rendezési, erdő- és halgazdálkodási, természetvédelmi programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával. Vízgazdálkodási fejlesztésre vonatkozó tervek (árvízvédelem, vízrendezés, tározó-fejlesztés, rehabilitációs programok, öntözés és egyéb gazdasági célú vízellátás, regionális ivóvízellátó rendszerek, rekonstrukció és technológiai fejlesztés, szennyvíz- és szennyvíziszap-elhelyezés) tartalmának összefoglalása és a VGT tervezési vagy megvalósítási(!) fázisával való kapcsolat, illetve összhang értékelése. Az intézkedések programjának fentiek szerinti kötelező tartalmát javasoljuk kiegészíteni összefoglaló táblázatokkal: a program hatékonysága, azaz a tervezési alegység víztestjein azonosított vízgazdálkodási problémák közül melyek megoldására alkalmas, illetve milyen környezeti célkitűzések megvalósítását lehet elérni, a program jellemző költségei, a program megvalósításában érdekeltek köre, a finanszírozás forrásai (ezt csak azokra az intézkedési csomagokra érdemes megadni, amelyekre a tervezési alegység szintje megfelelő). Amennyiben ennek jelentősége van (többlépcsős pályáztatás 2015-ig, illetve a következő ciklusba átnyúló megvalósítás), meg kell adni az intézkedések ütemezését. 75
16 76
17 A program hatékonysága A program fenti pontja az intézkedéseket főként szabályozási, illetve adminisztrációs oldalról csoportosítja. A hatékonyságot azonban a megoldott problémák oldaláról érdemes közelíteni, ezért javasoljuk az intézkedések tervezése közben felállított, az egyes kockázati problémák megoldását szolgáló intézkedési csomagok felsorolását is, megadva, hogy ezek elemei az pont melyikében szerepelnek (Ezzel a megoldással megszüntethető az egyébként szorosan összefüggő alap- és kiegészítő intézkedések szétválasztása, és a gyakorlatnak megfelelően - sokkal kisebb lesz a jelentősége annak, hogy melyik intézkedés számít alapintézkedésnek, és melyik kiegészítőnek.) A program hatékonyságát a környezeti célkitűzések elérésében a következő formájú táblázattal javasoljuk dokumentálni. A táblázat a tervezési alegység területén lévő felszíni víztestekre valamint az adott alegységhez szorosan kapcsolódó felszín alatti víztestekre vonatkozik. A tervezési alegységet érintő intézkedési csomagok és hatékonyságuk a környezeti célkitűzések megoldásában Víztestek Környezeti célkitűzés Intézkedési csomagok Megjegyzések és az érintett probléma Int.cs.1 Cél1 Int. cs.2 Cél2 Int. cs.3 Cél3 Int. cs.4 Cél4 Fsz. Víztest Jó ökológiai állapot x x x 1 Jó kémiai állapot Fsz. Víztest 2 Erősen módosított Jó ökológiai potenciál (EM) x x Indoklás Fsz. Víztest 3.. Jó kémiai állapot Derogáció a jó ökológiai állapothoz képest Jó kémiai állapot x Indoklás FAV Víztest1 FAV Víztest2.. Jó mennyiségi állapot Jó kémiai állapot Jó mennyiségi állapot Jó kémiai állapot 2027-ben x x Indoklás Intézkedési csomag 1: célja: tartalma: Intézkedési csomag 2: célja: tartalma: 77
18 . Megjegyzés: a tervezési alegységenként kidolgozott intézkedési programok magasabb szintű összegzésének alapja, hogy az intézkedési csomagok összevonhatók legyenek. Ez akkor valósítható meg, ha azok a definiált kockázati problémákra vonatkoznak és nagyon indokolt kivételtől eltekintve az intézkedési kézikönyvben talált intézkedésekből épülnek fel. 78
19 A program költségei A tervezési alegységet érintő intézkedések programjának költségei (millió Ft) Intézkedés Időtáv (év) A kiinduló időszak* beruházási jellegű költségei (nominális) Int. cs. 1. Int. cs. 2. Int. cs. 3. Int. cs. 4. Összesen * Kiinduló időszak: év A kiinduló időszak* működési jellegű éves költségei Intézkedések költségeinek jelenértéke Annualiz ált költség A program megvalósítói és finanszírozási forrásai A tervezési alegységet érintő intézkedések programjának finanszírozási igénye megvalósító és forrás szerint Intézkedé s Megvalósí tó* Fejlesztés finanszírozási igény finanszírozási forrás szerint ** millió Ft-ban és %- ban Működtetés (periodikus is), fenntartás, pótlás finanszírozási igény finanszírozási forrás szerint**, millió Ft-ban és %-ban Az intézkedések finanszírozhatóságá nak értékelése *** Int. cs Int. cs. 2. Int. cs. 3. Int. cs megvalósító esetén: a. forrás: b. forrás: c. forrás: 2. megvalósító esetében a. forrás: b. forrás: 1. megvalósító esetén a. forrás: b. forrás: c. forrás: 2. megvalósító esetében a. forrás: b. forrás * Megvalósító lehet: KÖVIZIG, Önkormányzat, társulat, gazdák, ipari cég stb. ** Finanszírozási forrás lehet: megvalósító saját forrása, KEOP, ÚMVP, ROP, egyéb operatív program (megnevezve), egyéb központi költségvetési forrás (megnevezve), szolgáltatási díjbevétel, egyéb forrás megnevezve (Részletes leírás található a 13. mellékletben) *** Az értékelés a mindenkori forrásfelhasználási lehetőségek ismeretében 79
20
21 Függelék Gyakorlati tanácsok intézkedések tervezéséhez az esettanulmányok tapasztalatai alapján 63
22 Gyakorlati tanácsok intézkedések tervezéséhez, az esettanulmányok tapasztalatai alapján A tervezési alegységek szintjén többféle víztest fordul elő (vízfolyás, állóvíz és felszín alatti víz), többféle kockázati problémával. A problémák részben összefüggenek, és nem egyértelmű, hogy a tervezés során milyen sorrendben, milyen feltételezések mentén célszerű a tervezést felépíteni. Általános szabályként rögzíthetjük, hogy a nagy felől érdemes a kicsi felé haladni, azaz a több víztestet érintő problémákkal (csomagokkal), és a jelentősebb egymásrahatásokkal javasoljuk kezdeni a tervezést. A tervezés javasolt lépései természetes vízfolyások esetén 1. A hosszirányú átjárhatóságot biztosító intézkedések A hosszirányú átjárhatóság akadályozása több víztestet, gyakran a tervezési alegységen kívüli víztesteket is érinthet. Fő kérdés persze, hogy az adott alegységen belül lényeges problémát jelent-e a halak számára, ha elzárások vannak, illetve az elzárások között mekkora szabad hossz szükséges, amely már biztosítja a nem vándorló fajok számára szükséges életfeltételeket. Ennek vizsgálatára regionális alapozó tanulmányokat javasolunk. Ha a fentiek alapján intézkedésre van szükség, akkor először azt kell megvizsgálni, hogy megszüntethető-e minden akadály. Ha ez hosszabb távon ütemezve sem reális elképzelés (műszakilag nem megvalósítható vagy aránytalanul nagy költségekkel jár), akkor nincs értelme egy-egy műtárgy megszüntetését betervezni. Ez egyben döntést is jelent az erősen módosított állapotról, a legdrágább intézkedést igénylő műtárgy funkciójára hivatkozva. Ha viszont a probléma megfelelő ütemezéssel megoldható, akkor az elzárás típusától függően lehet az erre a célra ajánlott intézkedések között választani: a hallépcső és a megkerülő csatorna megközelítőleg azonos, de általában jelentős költségű megoldás, közöttük az adott helyszín alapján lehet dönteni, a fenékküszöbök, illetve kisebb fenékgátak kialakítása az alvízi oldalon a halak számára átjárható surrantó jellegű megoldással javasolható, a meglévőket ilyenné lehet átépíteni. A jó ökológiai potenciálba, ha költséges hallépcsők és megkerülő csatornák építése nem is, kisebb fenékküszöbök vagy fenékgátak átépítése, esetleg elbontása beletartozhat. Az esettanulmányok közül ezt a kérdést a Túr, a Hernád és a Bán-patak esetében vizsgáltuk. 2. A keresztirányú átjárhatóságot biztosító intézkedések A természetes ártér töltésekkel (depóniákkal) beszűkített állapota általában ugyancsak több víztestet érint. Ez ugyan több problémára is érvényes, de a 64
23 keresztirányú átjárhatóságot mégis azért célszerű előrevenni, mert az alkalmazott megoldás befolyásolja a tápanyag visszatartással és a hordalékkal kapcsolatos intézkedéseket is, sőt közvetve a mederrehabilitációt is (a megfelelő parti zonáció kialakításához hely szükséges, az árvízvédelmi szempontból szükséges mederméreteket csökkenti). Szóba jöhet: az ártér kiszélesítése a kapcsolódó tulajdonszerzéssel és/vagy földhasználatváltással, mentett oldalra került régi árterek rendszeres elárasztása, ugyancsak ennek megfelelő földhasználat váltással, régi mellékágak, holtágak vízpótlása. Nem mindegyik alkalmazható mindenütt, sőt a vízpótlás nem is alternatívája az első kettőnek. A lehetőségek közül több szempont együttes mérlegelésével célszerű dönteni: A földmunka általában a legköltségesebb megoldás, célszerű a minimumra korlátozni. A tulajdonszerzés, illetve művelésiág-váltás lehetőségei az ártéren. A szélesebb ártérnek/hullámtérnek a tápanyaggal- és a hordalékkal összefüggő problémák megoldásában játszott szerepe (mindkettő esetében az ártér szélesítése költséghatékonyabb megoldás, mint a vízgyűjtőn a művelésiág- illetve művelésimód-váltás). Árvízvédelmi szempontok (a természeteshez közeli szélességű ártér kialakításával jelentősen csökken az azon kívüli területek árvízi veszélyeztetettsége). Védett természeti területek különleges szempontjai. Költségek, közvetett hatások. Érintettek véleménye. Kulcsszerepe van a megvalósításban. Az érintett terülteteken történő tulajdonszerzés, illetve a kívánatos művelésiág-váltás az intézkedések alapját jelentik, az érintettek akarata ellenében az intézkedés nem hajtható végre. Az optimális megoldás a vízfolyás típusától is függ. Hegyvidéki, és 1000 km 2 -nél kisebb vízgyűjtőjű dombvidéki vízfolyások esetében lehetőleg nyílt ártér kialakítására célszerű törekedni. (ld. részletesen a Vadászpatak esettanulmányban, illetve a dombvidéki vízfolyások rehabilitációjáról szóló útmutatóban). Kis és közepes síkvidéki vízfolyás esetében a természetes terepviszonyokhoz igazodva, vagy kis töltésekkel kialakítva, kiöblösödéseket célszerű létrehozni, így legalább szakaszonként megjelennek a természetes állapothoz hasonló viszonyok. Ezekre a területekre általában tulajdonszerzés szükséges (Bereg esettanulmány, Csaronda-főcsatorna) Javasolt egy, a dombvidékiekhez hasonló, síkvidéki kis és közepes vízfolyásokra vonatkozó útmutató kidolgozása, 65
24 amely egyébként a mesterséges csatornákra vonatkozó javaslatokat is tartalmazná ) km 2 -nél nagyobb vízgyűjtővel rendelkező dombvidéki folyók esetében a legjobbnak látszó megoldás a jelenlegi töltések meghagyása mellett egyes szakaszokon nyílt ártér kialakítása: a domborzati viszonyokhoz igazodva, a meglévő töltések megnyitásával, legfeljebb településeket vagy egyéb kiemelt létesítményeket védő körtöltések építésével és az egyéb töltésépítések minimálásával (Hernád esettanulmány) km 2 -nél nagyobb vízgyűjtőjű, szűk hullámtérrel rendelkező síkvidéki folyók esetében inkább a mentett oldalra került ártér rendszeres un. szelíd árasztása lehet a megoldás (Túr esettanulmány). Az intézkedéshez szorosan kapcsolódik a rendszeresen elárasztott területeken szükséges művelésiágváltás is. Ha a mentett oldalon holtágak és/vagy mellékágak találhatók, akkor ezek rendszeres vízpótlását meg kell oldani. A szelíd árasztás és a vízpótlás is kombinálható árvízi tározók kialakításával. (Túr esettanulmány, és a Tisza a Bereg esettanulmány keretében). Alapvető fontosságú a kialakított állapot fenntartása. A széles hullámtér vagy nyílt ártér növényzetének, illetve földhasználatának kialakítását a mederrehabilitáció keretében, azzal összhangban célszerű tervezni. Amennyiben a fenti megoldások megvalósítása csak aránytalan költségek mellett lehetséges, akkor ez egyben - az árvízvédelemre hivatkozva - erősen módosított állapotot jelent. A jó ökológiai potenciálnak megfelelő intézkedések az előzőek részleges megvalósítását jelentik, az elfogadható költségek mértékéig. 3. Tározással és duzzasztással kapcsolatos intézkedések A probléma megoldása azért szerepel ezen a helyen, mert egyrészt hosszú vízfolyásszakaszok állapotát befolyásolhatják, másrészt fennmaradásuk oka lehet az erősen módosított állapot deklarálásának, harmadrészt befolyásolják a vízminőségi célállapotot, ugyanis az ivóvíz vagy rekreációs célú tározók felvízi szakaszaira a tápanyagra vonatkozó terhelhetőségi kritérium szigorúbb. Első lépésként sorra kell venni a tervezési alegységen belül található völgyzárógátas tározókat (függetlenül attól, hogy önálló víztestek-e vagy sem!), meg kell vizsgálni, hogy az egyes tározók milyen célt szolgálnak (jelenleg!), és ennek fenntartása mennyire indokolt. Ez műszaki, gazdasági és társadalmi szempontokat egyaránt jelent. Figyelembe lehet venni az éghajlatváltozás várható hatásait is, de tekintettel kell lenni arra, hogy a szélsőségek várható növekedése a hegy- és dombvidéki területeken elsősorban a nagyvizek visszatartására alkalmas több kis tározó 66
25 létesítését igényli, és nem nagyok építését és fenntartását. Második lépésként azt kell elemezni, hogy a problémafeltárás során ezekhez a funkciókhoz (üzemeltetési gyakorlathoz) milyen alvízi hatásokat állapítottak meg (a felvízi hatások a hosszirányú átjárhatóság értékelésekor már előjöttek). Ezután tározónként, vagy azok csoportjaiként a következő kérdésekre kell válaszolni: Indokolt-e a tározó fenntartása? (Ebbe beletartozik a helyettesítés vizsgálata is). Ha nem indokolt, akkor milyen átalakítás szükséges (teljes vagy részleges elbontás, záportározóvá történő átalakítás)? Ha indokolt, akkor a fenntartást alátámasztó funkcióval összhangban hogyan üzemeltethető úgy a tározó, hogy az alvízi hatások a minimumra csökkenthetők legyenek? Ez iteratív elemzést jelent: az igényeket és az ökológiai hatásokat összhangba kell hozni. Figyelembe veendő szempontok, javaslatok: Ivóvíztározók csak költségesen helyettesíthetők, fenntartásuk általában indokolt (ld. Bán-patak, Lázbérci víztározó esettanulmány). A tervezés során meg kell állapítani a releváns hasznosítási formá(ka)t. (A nem ivóvíz célú tározók építéskor érvényes hasznosítási céljai mára sok helyen megváltoztak: csökkent az öntözési célú vízfelhasználás, általános a halászatihorgászati hasznosítás, ezzel helyenként ellentétes követelményeket jelentenek a rekreációs igények, változó mértékű az árvízcsökkentő hatás). Ebből a szempontból kiemelten fontos az érdekeltek véleménye. A tározók üzemeltetése gyakran csak a tározó teltségéből indul ki és nincs tekintettel az alvízi vízfolyás-szakasz ökológiai igényeire. Az alvízi szakaszon a természetes kisvízi vízjárást a tározóból történő rendszeres vízeresztéssel kell a lehetőségek szerint minél inkább megközelíteni. A vízfolyás típusától függő kisvízi ökológiai vízkészlet meghatározható, ugyancsak kívánatos egy un. mederalakító vízhozam biztosítása. Ezeket a követelményeket kell összhangba hozni a tározó funkcióját is figyelembe vevő vízleeresztésekkel. (ld. 12. pont és 25. melléklet) Egyes tározókban, halastavakban fellépő vízminőségromlás (pl. eutrofizáció) kockázatossá teheti az alvízi szakaszon a jó állapot fenntartását. Kisvízi körülmények között ilyen esetben a tározóból történő vízeresztés nem éri el a célját. Megoldás lehet viszont a tározót megkerülő csatorna létesítése, amely egyúttal a vízfolyás hosszirányú átjárhatóságát is biztosítja. A lehetőség nagyon helyfüggő, de új tározók esetén feltétlenül figyelembe veendő szempont. Az alvízi szakaszt érintő akár mennyiségi, akár vízminőségi beavatkozások esetében mérlegelni kell, hogy azok milyen hosszú szakaszon fejtenek ki érdemi hatást, tehát hol lépnek be az alvízi szakaszon olyan mellékágak, amelyek vízszállítása kompenzálja, a kívánatos szintre mérsékli a tározó hatását. 67
26 Dombvidéki területen a szélsőséges csapadékok gyakoribbá válásával együtt megjelenő gyors és nagyon intenzív árhullámokkal szemben a kisméretű, egy-egy vagy néhány egymás alatt elhelyezkedő település védelmét biztosító záportározó-rendszer kialakítása javasolt (ld. részletesen Vadász-patak esettanulmány). Megfelelő méretek kialakíthatósága esetén a zápor visszatartás kombinálható állandó tározóval, és így a bevezetőben említett, a kedvezőtlen éghajlati változások részbeni kompenzálására alkalmas kistározó-rendszer is kialakulhat (igények szerint). Síkvidéki tározók esetében kevesebb hidromorfológiai jellegű probléma vetődik fel és azok megoldása is könnyebb. Síkvidéken a tározók többnyire oldaltározók, így eleve nincs szükség megkerülő csatornára, átfolyásos tározók esetében pedig általában van elegendő hely megkerülő csatorna létesítésére. Árvízmentesítés céljából elsősorban zöldtározók kialakítására kell törekedni. Síkvidéken a területi vízvisszatartás általános növelésével (ld. részletesebben a 5. pontban) jelentősen csökkenhet a belvizes területekről csatornákkal elvezetett víz mennyisége, és így az átemelőtelepek tehermentesítését szolgáló belvíztározók szükséges térfogata is. A vízfolyás szempontjából tehát a fő cél a tározó olyan üzemeltetése, amely nem befolyásolja az alvízi szakaszt olyan mértékben, ami a jó ökológiai (hidromorfológiai) és jó kémiai állapot elérését akadályozná. Kérdés, hogy ezek az üzemelési követelmények összeegyeztethetők-e a tározó funkciójával. Sűrűn egymás után következő tározók esetén erre kicsi az esély. Azoknál a tározóknál, amelyek önálló víztestet alkotnak, a tervezés szorosan kapcsolódik a tározó jó ökológiai potenciáljának és jó kémiai állapotának elérését célzó intézkedések tervezéséhez (ld. külön fejezet Mesterséges víztestek, állóvizek). Noha a javaslat szerkezete miatt azt külön pontban tárgyaljuk, magát a tervezést ehhez a fázishoz kapcsolódva célszerű elvégezni. (A tározók fenntarthatóságának ellenőrzésében teljes az átfedés). A megmaradó tározókat, mint vízhasználatokat kell beépíteni a terület vízhasználataira vonatkozó tervezésbe (ld. 12. pont). Természetes vízfolyásokról lévén szó, szerepelnie kell olyan változatnak, amely megfelel a jó állapot követelményeinek. Amennyiben a tározó(k) miatt a jó ökológiai állapot elérése ésszerű módon, bizonyítottan nem lehetséges, az érintett víztestek erősen módosított besorolást kapnak. A természetes vízfolyásokon lévő tározók fenntartásával, üzemelésének módosításával kapcsolatos intézkedésekkel a Bán-patak esettanulmányban foglalkoztunk részletesen (az intézkedések adatlapjai mellett szükségesnek látszik egy tározókra vonatkozó külön útmutató elkészítése). 68
27 Ehhez a témakörhöz tartozik a duzzasztás hatásának értékelése, illetve az ezzel kapcsolatos intézkedések tervezése is, amely ugyancsak a duzzasztott szakaszok számbavételével kezdődik (bővebben: A hidromorfológiai kockázatfeltárás eredményei, KvVM, 2006). Dombvidéken a duzzasztott szakasz az esésviszonyok miatt nem jelentős. A duzzasztás ellenére továbbra is áramló vízről beszélhetünk. Intézkedés legfeljebb akkor mérlegelendő, ha a duzzasztott szakasz után annak kétszeresénél rövidebb távolságon belül található egy újabb duzzasztó. Az intézkedés amennyiben a részletes ökológia felmérés a szükségességét igazolja a duzzasztás mérséklése lehet. Az alvízi hatások ugyancsak mérsékeltek (Hernád esettanulmány). Síkvidéken a duzzasztóművel létrehozott böge, és így a hatástávolság több tíz kilométert is elérhet, általában a víztest számottevő részét érinti. A sebesség is jelentős mértékben csökkenhet, aminek vízminőségi következményei is vannak. Ebből adódóan az alvízi hatások is (elsősorban vízminőségi okok miatt) jelentősebbek, mint a dombvidéken. Nagy folyókon épült duzzasztóművek esetében intézkedésre nem nagyon van lehetőség. Elvileg meg kell vizsgálni a jó állapot helyreállításának lehetőségét, de nagy valószínűséggel ezt csak aránytalan költségek és a betöltött funkció tekintetében túlzottan nagy változással lehet megoldani. Emiatt a duzzasztással jelentős mértékben érintett síkvidéki folyószakaszok (víztestek) erősen módosított besorolást kap(hat)nak. Bizonyos esetekben a vízmegosztás következtében lecsökkent vízhozam hatásának mérséklésére a duzzasztás javíthatja a kialakult viszonyokat (Hernád esettanulmány, illetve Öreg-Túr, a Túr esettanulmányban) Síkvidéki kisebb természetes vízfolyásokon a duzzasztás általában a vízvisszatartás, a tartós vízborítás biztosításának eszköze. Ez legfeljebb csak azokon a szakaszokon felel meg a jó állapotnak, ahol természetes állapotban is visszamaradt a víz, vagyis mélyfekvésű részeken. A jó állapot közelítése azonban nem csak mederduzzasztást, hanem kiöblösödéseket is jelent. Ha ez nem valósítható meg, akkor a belvízelvezetésre hivatkozva erősen módosítottá kell nyilvánítani a vízfolyást. Gyakran előfordul a nagyobb folyók régi árterein, hogy korábbi holtágakat kötnek össze mesterséges mederszakaszok. Ha a természetes holtág jellegű részek dominálnak, akkor a vízfolyás kaphat természetes besorolást, ami tulajdonképpen egy köztes állapot. Noha elvileg lehet pontosítani a helyzetet, egyszerűbbnek látszik a természetes vízfolyás besorolás megőrzése (mind a mesterséges csatorna, mind a holtág, mind a váltakozó besorolás rosszabb megoldás lenne), és a jó állapothoz tartozónak tekinteni egyes szakaszok duzzasztását (a holtág jellegnek megfelelően), sőt ez vízpótlással is támogatható (ld. 2. pont), (Csaronda-főcsatorna a Bereg esettanulmányban). 69
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései
A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenBartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok
Részletesebbenzkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
ÖKO Zrt. vezette konzorcium tagja: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos 4 részvízgyűjtő 42 alegység TERVEZÉSI SZINTEK VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK Módszertani előkészítés Országos terv
RészletesebbenFelszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben. Tahy Ágnes
Felszín alatti víz az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben Tahy Ágnes A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re, 2027-re)
RészletesebbenVÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenCélok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások
Célok és intézkedések ütemezése, mentességek és prioritások Dr. Rákosi Judit ÖKO Zrt. Átfogó cél A felszíni és felszín alatti vizek állapotának javítása, a jó állapot elérése 2015-ig Felszíni vizek (folyók,
RészletesebbenHamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított
Részletesebbenrség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi
A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció
KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenKolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Kolossváry Gáborné Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 37 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 6 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29.
"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Székesfehérvár, 2009 július 29. Főbb vízfolyások (16 db): Veszprémi-séd (3 vt.) Nádor csatorna (2 vt.) Séd-Sárvizi malomcsatorna Gaja-patak (3 vt.)
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv közbenső jelentés kirendeltségi munkarésze elkészítésének eredménye, tapasztalatai Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT tanácsülés 2013.05.07.
Részletesebbenés s felszín n alatti vizek
A Mura tervezési alegységre gre javasolt intézked zkedések Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása A VízgyV zgyűjtő-gazdálkodás s Tervezés társadalmi bevonásának nak fórumaf
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
Részletesebben"Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Somogyi Péter NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Bartal György területi tervező Vidra Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés célja A vízgyűjtő-gazdálkodás célja a felszíni (folyók, patakok, csatornák, tavak, tározók) és a felszín alatti vizek állapotának megőrzése és javítása, a jó állapot elérése
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kengyeli halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG979 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Gál Nóra Edit MFGI Hegyi Róbert OVF Tolmács Daniella - MFGI Bányászati konferencia 2016 november 23-24 Egerszalók *Háttér
RészletesebbenA HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt
RészletesebbenA HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI
Szilágyi Ferenc PhD, BME Vízi V KözmK zmű és Környzetmérnöki Tanszék szilagyi@vkkt.bme.hu A HORGÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLÓDÁSAI A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb. 320.000 350.000 ember
RészletesebbenVíz az élet gondozzuk közösen
Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaszentimrei halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG998 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Közös - csatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP728 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) neve: Közös - csatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírás:
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei
A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky
RészletesebbenKármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben
Kármentesítés az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben ami a sorok között olvasva található Tahy Ágnes & all Kármentesítés aktuális kérdései 2011. március 17-18. A Víz Keretirányelv és a Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu
Részletesebbenterületekre vonatkozó egyedi védett területekre
A védett v területekre vonatkozó egyedi intézked en kívüli k intézked hatása a védett területekre Várható eredmények és felmerülő veszélyek Magyar Emőke (ÖKO Zrt.) Szakmai Fórum 2009. szeptember 8. Intézked
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenGazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt.
Gazdasági, szabályozási, finanszírozási háttér Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Intézkedési programok tervezésének gazdasági kérdései Mennyibe kerül az intézkedések megvalósítása? Beruházás,
RészletesebbenA HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS
A HALÁSZATOT ÉS A HORGÁSZATOT ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK A VGT-BEN ÖSSZEFOGLALÁS Az állásfoglalás a halászattal foglalkozó 2009. szeptember 10-én megrendezett tematikus fórum, az FVM-mel és a HALTERMOSZ
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményei a Balaton vízgyűjtőjén Szabó Péter Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vízgyűjtő-gazdálkodási referens Zamárdi 2015. október 21. BALATON RÉSZVÍZGYŰJTŐ 5 765
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
Részletesebben2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása
2. melléklet: IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn túl beérkezett vélemények feldolgozása 1 Budapest IV. kerület A településfejlesztési dokumentumokra a 21 napos határidőn
RészletesebbenTahy Ágnes. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS SZEKCIÓ A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban 2016-2021 Tahy Ágnes Magyarország Alaptörvénye
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebbenkm 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I.
13 000 km 2 működési terület, Fejér, Veszprém és Tolna megye (legnagyobb az országban) Nagytavak: Balaton, Velencei tó 242 km I. rendű árvédelmi töltés (Duna, Sió, Nádor) 120 km folyó (Sió) 6 dombvidéki
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Tiszaugi Holt-Tisza 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 134 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 3 Szerves kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
RészletesebbenVÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
VÁRADI Tamás (Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Dobroda-patak Ménes-patak Szentlélek-patak Fekete-víz-patak
Részletesebben2. sz. melléklet. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek
2. sz. melléklet Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Intézkedési csomagok és a hozzájuk tartozó intézkedési elemek 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési
RészletesebbenVGT intézkedések végrehajtása 2010-2012
VGT intézkedések végrehajtása 2010-2012 Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet 2013. január A Víz Keretirányelv és a vizes projektek A 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírja, hogy 2015-re (ill. 2021-re,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenKészítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc. Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra.
Készítette: Halász Csilla ÉMVIZIG Miskolc Az előadás 2012. november 30-án szakdolgozat prezentációként került bemutatásra. Konzulensek: Sziebert János főiskolai docens Gödöllő, 2013. július 3. Kiss Péter
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK
RészletesebbenGondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően
MASZESZ XIX Országos Konferencia Gondolatok egy szennyvizes jogszabály módosítást megelőzően 2018.05.29. Mészáros József Csatornázási ágazat műszaki vezető Európai Gazdasági Közösségi, majd Uniós Irányelvek
RészletesebbenTíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás
Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)
RészletesebbenGondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán
Gondolatok a terhelhetőség vizsgálatok alapadatainak előállítása kapcsán MASZESZ A TELEPÜLÉSI TISZTÍTÓK TECHNOLÓGIAI HATÁRÉRTÉKEI SZABÁLYOZÁSÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA KEREKASZTAL BESZÉLGETÉS 2018. NOVEMBER
RészletesebbenKörnyezet és Energia Operatív Program
Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Jászkiséri halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG972 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
RészletesebbenAz európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése
Az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv (Blueprint to Safeguard Europe's Water Resources) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek értékelése dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna főosztályvezető helyettes
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenA Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén. Győr, február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály
A Nagyvízi mederkezelési tervek készítése Igazgatóságunk területén Győr, 2015. február 24. Dunai Ferenc Árvízvédelmi és Folyógazdálkodási Osztály A nagyvízi meder kezelésének céljai Elkészülése, kihirdetése
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenA NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE
RészletesebbenVíz Keretirányelv és Árvíz Irányelv
ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: György-éri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH080 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 10 meszes kis területű sekély benőtt vízfelületű időszakos
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.2. A víztest VOR kódja: AEP844 1.3. A víztestet alkotó vízfolyás (ok) : NK-III-2. öntözőcsatorna 1.4. A víztest VKI szerinti típusa, a
RészletesebbenBalaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP ) programozási időszak
Balaton levezető rendszerének korszerűsítése (KEHOP-1.3.0-15-2015-00007) 2014-2020 programozási időszak Oláh Zoltán osztályvezető Árvízvédelmi és folyógazdálkodási osztály Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Részletesebbenjellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )
Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenA Váli-völgy vízrendezési feladatai
A Váli-völgy vízrendezési feladatai A Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekt a 1318/2015. (V.21.) Korm. határozatban került nevesítésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP),
RészletesebbenXIX. Konferencia a felszín alatti vizekről 2012. március 27-28, Siófok. Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék
Simonffy Zoltán BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék Alapkérdések: Jelenlegi és jövőben várható vízigények? A megújuló vízkészlet és használatának korlátai? Ha az igény > a készlet, hogyan lehet az
RészletesebbenEmlékeztető. Börcsök Áron
VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenTervezett intézked. Szolnok, augusztus 31. Ágoston Bence Busa-Fekete. Bertalan. rnyezetvédelmi. H-6720 Szeged, Stefánia 4.
titkarsag@ k hátsh tság Tervezett intézked zkedések bemutatása lföld ld tematikus fórumf Szolnok, 2009. augusztus 31. Dr. Török T k JózsefJ Ágoston Bence Busa-Fekete Bertalan titkarsag@ HátsH tságon találhat
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Kecskeri-tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIG977 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű
RészletesebbenTiszalök város Településrendezési Tervének módosításához
Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő
RészletesebbenTájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról
Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenA hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap
A hazai csapadékvíz-gazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei Szakmai nap Hozzászólás: Háfra Mátyás KÖTIVIZIG VVGO osztályvezető Csapadékvíz-gazdálkodás területi megosztása Domb
RészletesebbenEGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA. (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet)
EGYES TERVEK, ILLETVE PROGRAMOK KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA (2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet) A környezeti vizsgálat lefolytatására minden esetben kötelezett tervek és programok köre A (a Korm. rendelet 1. számú
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenKibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Zong Rita
Kibocsátási határértékek meghatározásának gyakorlata a KÖTIVIZIG működési területén Előadó: Dátum: Helyszín: Zong Rita 2018. november 29. Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség - 102 db település,
RészletesebbenTELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok
TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei
RészletesebbenNEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI
NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenJegyzőkönyv. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot
Jegyzőkönyv A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés települési vízgazdálkodással kapcsolatos eredményei, az intézkedések programja című fórumot a Kvassay Jenő Terv elkészítése és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv
RészletesebbenMezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben
Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,
RészletesebbenA VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM ÁGOSTON BENCE, CSISZER ILDIKÓ, TÓTH GÁBOR, GONDA NIKOLETT, DUDÁS ÁRPÁD, PRIVÁCZKINÉ H. ZSUZSANNA VÍZTESTEK ÉS MINŐSÍTÉSÜK Terhelések és azok
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIG949 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű időszakos
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
(AIH056) 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 056 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó 1.4. Víztest
Részletesebben1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK
1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Gyova-Mámai Holt- 1.2. A víztest VOR kódja: AIH 076 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 13 Meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű állandó
Részletesebben