Kamarai tagként Ön, családtagjai és alkalmazottai is kedvezménnyel juthatnak gépjármő finanszírozáshoz és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz.

Átírás

1 Tisztelt Hölgyem/Uram! Kamarai tagként Ön, családtagjai és alkalmazottai is kedvezménnyel juthatnak gépjármő finanszírozáshoz és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz. Cégünk márka független, vagyis az Ön által választott gépjármő - típustól függetlenül - lehet új vagy használt belföldi vagy külföldi beszerzéső személyautó vagy haszongépjármő (3,5 t-ig). Ajánlatunk minden esetben tartalmaz személygépjármő esetén egy 10 millió forint értékő csoportos balesetbiztosítást, melynek kedvezményezettjét az ügyfél határozhatja meg. Jelenlegi akciónk keretében minden szerzıdött ügyfelünk számára a teljes futamidı alatt díjmentesen biztosítjuk a magyarországi autópályákra és fizetıs autóutakra az autópálya matricát. Lépjen kapcsolatba velünk! ajánlat@cartis.hu Hívjon minket és kidolgozzuk az Ön számára legmegfelelıbb, legkedvezıbb ajánlatot! Székely Dóra Key Account Manager Telefon:

2 Az operatív lízing (tartós bérlet) A szerződés tartalma nem a finanszírozás, hanem a szolgáltatás, amelynek keretében a lízingbeadó valamilyen eszközt meghatározott időtartamra díjfizetés ellenében a lízingbevevő használatába ad, a lízingbevevő pedig a futamidő lejártával a lízingtárgyat visszaszolgáltatja a lízingbeadónak. Az eszköz tulajdonjoga a lízingbeadónál marad. Számviteli, adó és pénzügyi előnyök operatív lízing (tartós bérlet) esetén: ÁFA - operatív lízing A tartós bérlet nem érinti a mérleg szerkezetét, mérlegen kívüli tétel Nem beruházásként jelenik meg a könyvelésben, hanem működési költségként A vállalkozás forrásait nem kell lekötött tárgyi eszközökben tartani, ezáltal a felszabadult pénzeszközök az alaptevékenységre fordíthatók Saját tőkéjével kapcsolatos költségek alacsonyabbak, mert az adott eszköz használatáért fizet, így a saját tőkét kíméli Az eszköz vételárának töredékével kell rendelkeznie, mégis megvan a lehetőség az eszközpark folyamatos modernizálásra, bővítésére A bérleti konstrukció mérlegen kívüli tétel, a jövőbeni díjak a vállalkozás hosszú lejáratú kötelezettségei között nem jelennek meg, nem növelik azt, az eszközarányos nyereségmutatók kedvezőbbek Az eszközt a mérlegben nem kell aktiválni, nem kell utána elszámolni amortizációt. A bérleti díj a számviteli törvény előírásainak megfelelően teljes mértékben elszámolható költségként, így csökkenti a vállalkozás adóalapját A bérleti díj Áfa tartalma az általános forgalmi adó jogszabályok előírásai szerint személygépkocsik esetében is visszaigényelhető üzleti célú használat arányában- A cégautó adót nem a vállalkozás fizeti. Ezen adónemben nem keletkezik sem bevallási, sem befizetési kötelezettsége, mert a bérleti díjak már tartalmazzák. Nem kell egyenként fizetni a járulékos költségeket (kötelező biztosítás, casco, súlyadó, cégautó adó, ezeket a bérleti díj tartalmazza Az operatív lízing (tartós bérlet) nem terheli a hitelkeretet, a vállalkozás megőrzi likviditását Havi fix összeget kell fizetni, így könnyebb követni a gépjármű költségeit, javul a cég pénzforgalmi helyzete (Cash-flow) A havi bérleti díj és üzemeltetési költség a teljes futamidő alatt fix, tervezhető költséggé válik! A költségelszámolás és fizetések összhangban vannak Áfa finanszírozási teher a bérbeadónál A gépkocsi finanszírozása személygépjármű esetén is áfa mentessen, nettó értéken történik, ami által az áfa összege megtakarítható Hitelügyintézésre nincs szükség A könyvelési költségek csökkenthetők, hiszen havonta csak egy számla érkezik. Árfolyamkockázat nélküli, Forint alapú finanszírozás Az áfa-törvény rendelkezései értelmében az operatív lízing bérletnek minősül az áfa rendszerében. Ebből adódóan az operatív lízingügyletek szolgáltatásnyújtásnak minősülnek, és azok tekintetében a finanszírozási elem nem jelenik meg, illetve nem értelmezhető. (Operatív lízing esetén tehát a lízingdíj nem kerül megosztásra tőke-, illetve kamatrész szerint.)

3 Az Áfa-tv pontja szerint bérbeadás,-vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartalma alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek E törvény alkalmazásában 4. bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek; Lízingbevevő/ Bérbevevő Az általános forgalmi adóról szóló 2007.évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) december 31-ig hatályos 124. (2) bekezdés a) pontja alapján nem volt levonható a személygépkocsi (vtsz.8703), a 125 m 3 -nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz.8711-ből) és a jacht (vtsz.8903) bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.évi CLVI. törvény (továbbiakban: Mód tv.) január elsejével hatályon kívül helyezte az Áfa tv (2) bekezdés a) pontját január elsejétől nem esik adólevonást korlátozó rendelkezés hatálya alá a személygépkocsi (vtsz.8703), a 125 m 3 -nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpár (vtsz.8711-ből) és a jacht (vtsz.8903) bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó. A bérbevétel kapcsán áthárított adóra az Áfa tv rendelkezése alkalmazandó Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított; Fontos tudni, hogy kizárólag a gazdasági, vállalkozási tevékenység érdekében használt személygépkocsi bérleti díjának áfa tartalma vonható le és csak olyan mértékben, amilyen mértékben a szolgáltatás igénybevétele adóköteles termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz történik. Az adólevonási jog gyakorlásához az adózó érdekében áll a gazdasági célú futásteljesítmény hiteles nyilvántartással való dokumentálása, melynek alapja lehet például az útnyilvántartás. Útnyilvántartás tartalmi kellékei: Gépkocsi típusa és rendszáma fogyasztási norma az év első és utolsó napján mért km óra állás. Szükség szerint ezt az adatot havonta is rögzíteni kell megtett út időpontja cél (honnan hova) felkeresett üzleti partner neve közforgalmi úton megtett km

4 Kizárólag üzleti célú használat Pl: Gépkocsi oldaláról körbejárva. Ha tárgyalásra, üzleti megbeszélésre, vagy bármilyen más hivatalos cél érdekében használjuk az autót, az üzleti cél és tekinthetjük kizárólagosnak is. De azt azért a NAV revizora sem hiszik el, hogy egy gépkocsival például az ügyvezető nem megy haza. Az már munkába járás, ami nem üzleti cél. Persze a kocsi fut az ügyvezető szabadsága alatt, sőt még tankolnak is bele. Ezt nehéz azzal magyarázni, hogy az is üzleti cél, hogy a munkavállaló kipihenje magát. Mi következik ebből? Ha nem kizárólag üzleti célú az autó használata, akkor az ÁFA levonása sem jogos. Vannak olyan céges autók, amit a cégben mindenki használ. Senki nem megy vele haza, a forgalmi és a kulcs az mindig a cégben van. Ha egy kollégának szüksége van az autóra, elviszi és visszahozza. Nem általános ez, de van ilyen. Ez teljesen és kizárólag üzleti célú, nincs is akadálya az ÁFA levonásnak. Ezekről az igénylésekről szoktak nyilvántartást vezetni, és előfordul a főnöki engedélyhez kötés is. Ezek mind ragyogó megoldások arra, hogy igazoljuk az üzleti célt és ezzel az ÁFA teljes levonásának jogosságát. ÁFA levonási arány megállapítása Első és legfontosabb az induló és záró km óra állásának feljegyzése. Mit jelent az induló és záró időpont? A bérleti díj számlájának kezdő és záró időszakát. Ha ez havi számla, akkor a km óra állását havonta bizony rögzíteni kell. Hisz az arányosítást arra az időszakra kell elvégeznünk, ami a számlában van. Ebből a szempontból érdektelen, hogy milyen sűrűn kell az ÁFA bevallást beadnunk. Nekünk az adott számla ÁFA tartalmát kell arányosítani. Ehhez kell ez az induló és záró km óra állás adat. Útnyilvántartás. Ezt bizony vezetni kell. Minden utat fel kell jegyezni, még a tankolást is. A magán célú utaknál elegendő a megtett km-t feljegyezni. A hivatali utak esetében az SZJA törvényben rögzített részletességgel kell minden adatot bejegyezni. Vagy egy kapható nyomtatványt töltsünk ki, vagy esetleg megvásárolhatjuk a piacon kapható programok bármelyikét. A vezetett útnyilvántartás időszaka természetesen azonos a számlázási időszakkal. Meg kell állapítani, hogy az adott időszakban pontosan hány km magán és hány km hivatali út volt. Az induló és záró km óra állásból így már pontosan meghatározható a magán és a hivatali utak aránya. Az ÁFA visszaigényelhető abban az arányban, amennyi a hivatalos út volt. A magán utakra eső ÁFÁ-t egyéb ráfordításként kell könyvelni, és nem lehet visszaigényelni (1) Abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. és 121. szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást (a továbbiakban: adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás) és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le. (2) Az előzetesen felszámított adó levonható és le nem vonható részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelően részletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, szolgáltatás használata, egyéb módon történő

5 hasznosítása adólevonásra jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását vagy arra nem jogosító termékértékesítését, szolgáltatásnyújtását szolgálja (tételes elkülönítés). A személygépkocsi üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó áfalevonási tilalom [az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény) 124. (4) bekezdéséhez] Az Áfa törvény január 1-jétől hatályos 124. (4) bekezdése értelmében nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfa-tartalmának 50 százaléka. Az Áfa törvény 125. (1) bekezdés f) pontja alapján azonban az áfa levonható, ha az ilyen szolgáltatások igénybe vétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az az Áfa törvény 15. -a szerinti közvetített szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Az Áfa törvény 124. (4) bekezdésében foglalt 50 százalékos levonási tilalom alkalmazása során az adóalany az általa használt személygépkocsival kapcsolatban figyelemmel az Áfa törvény ának szabályára elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy az érintett személygépkocsi bármilyen mértékben szolgálja-e az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban a személygépkocsi gazdasági tevékenység körében való használatának a tényleges mértékét nem szükséges külön út- vagy egyéb nyilvántartással alátámasztani, hanem az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő használat tényének megfelelő igazolása mellett az adóalany (függetlenül a gazdasági és a magánhasználat tényleges arányától) az Áfa törvény 124. (4) bekezdésében megjelenő, 50 százalékos levonási tilalmat alkalmazza. Annak alátámasztása, hogy az adóalany az érintett személygépkocsit bármilyen mértékben adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez használja, bármilyen (akár út-, vagy más egyéb) nyilvántartással történhet. Amennyiben az adóalany a személygépkocsit igazoltan használja adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységi körében, azonban adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet is folytat, akkor az Áfa törvény 124. (4) bekezdése szabályának és az adómentes tevékenység miatti adólevonási korlátnak az egymáshoz viszonyított alkalmazása a következők szerint történhet. Ilyen esetekben első körben az Áfa törvény 124. (4) bekezdésének levonási tilalmát kell alkalmazni, és az így meghatározott, 50 százalékos mértékű tételes levonási tilalom alá nem eső előzetesen felszámított áfa-összeget kell az adómentes tevékenység miatti arányosításba bevonni. NAV állásfoglalás alapján Az áfa-visszaigénylési szabályok változása óta jelentős pénzügyi előnyt érhetnek el az egyéb finanszírozási formákhoz képest azok a vállalkozások, amelyek gépjárműveiket operatív lízing (tartós bérlet) formájában üzemeltetik. Több tisztázatlan kérdés maradt azonban, amelyek megválaszolásához a Magyar Lízingszövetség a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalását kérte. Ennek eredményeként az NGM pontosította a bérbe, operatív lízingbe vett személygépkocsikhoz kapcsolódó áfa-levonási jog terjedelmét, annak gyakorlási módját.

6 Így azok a cégek, amelyek a személygépkocsikat bérbe, illetve operatív lízingbe veszik jogosultak az ügylettel összefüggésben felmerülő teljes ellenérték áfáját, azaz a teljes bérleti díj, és az ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatások (egyebek mellett szerviz, gumiabroncs-szolgáltatás, gépjárműmentés) általános forgalmi adóját is, amely kapcsolódó szolgáltatások folyamatosan felmerülő, illetve eseti jellegűek is lehetnek. Az állásfoglalás azt is kimondja, hogy a járulékosság megítélést - illetve az adólevonási jogot - nem befolyásolja az a körülmény, hogy a Társaság az egyes díjtételeket közösen (a bérleti szerződésben meghatározott időszakokra vonatkozóan kiállított számlán) vagy egyedileg- külön számlán- hárítja át a szolgáltatás igénybevevőjére. A tájékoztató egyértelműen megerősíti, hogy személygépkocsikat bérbe, operatív lízingbe vevő adóalanyok nem csak a lízingdíjra eső áfát jogosultak levonásba helyezni, ha a személygépkocsikat egyébként adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységükhöz használják, hanem az adott bérleti, operatív lízingügylet keretében felmerülő járulékos költségek áfája tekintetében is adólevonási jogot gyakorolhatnak, és ez a lehetőség akkor is megilleti őket, ha az egyes díjtételeket külön-külön, akár külön számlákon érvényesíti a lízingtársaság. Számvitel Operatív lízing (tartós bérlet) számviteli elszámolása Az operatív lízing (tartós bérlet) számviteli elszámolásával külön nem foglalkozik sem a számviteli törvény, sem a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény. Ezek a törvények kifejezetten csak a pénzügyi lízing témáját tárgyalják. Ennek az a magyarázata, hogy az operatív lízing könyvviteli elszámolására a folyamatos szolgáltatás szabályait kell alkalmazni, ugyanis ebből a szempontból folyamatos szolgáltatásnak minősül a bérleti szolgáltatás is. A számvitelben az operatív lízingre a bérletre vonatkozó általános elszámolási szabályok az irányadók. Ennek megfelelően az operatív lízingbe (tartós bérletbe) vett eszközöket nem mutatja ki a könyveiben. A számviteli elszámolásokban csak a bérleti díjak jelennek meg, melyre az igénybevett szolgáltatásra vonatkozó elszámolásokat kell alkalmazni. Társasági adó A lízingbevevő adókötelezettsége Operatív lízing esetén a lízingelt eszközt nem kell tárgyi eszközként nyilvántartani. Az egyes részletek bérleti díjként kerülnek elszámolásra, az eredmény terhére. Egyéni vállalkozó bérelt autóval kapcsolatos költségei évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról számú melléklet az évi CXVII. törvényhez

7 A vállalkozói költségek elszámolásáról Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi. III. A járművek költsége 7. A nem saját tulajdonú, kizárólag üzemi célra használt jármű (kivéve a személygépkocsit) esetében elszámolható az üzemi használatra eső a) igazolt bérleti vagy lízingdíj (ez alól kivételt képez a személygépkocsi bérleti vagy lízingdíja), b) az 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, c) számla szerinti egyéb költség, amennyiben azok a bérleti szerződés alapján a bérbevevőt terhelik. 8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek az 1. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás, b) számla szerinti egyéb költség, amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli A saját tulajdonú, a magánszemély által zárt végű lízingbe vett kizárólag üzemi célú jármű (ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát képező, illetve a házastárs által zárt végű lízingbe vett járművet is) (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy a) 1254 az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költség elszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi. Összefoglalva: A kizárólag üzleti célt szolgáló járművek esetében a személygépkocsi kivételével az Szja tv. 11. sz. mellékletének II. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazható a beszerzési ár költségek közötti elszámolására. A személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képezi személygépkocsi kizárólag üzleti célt

8 szolgáló tárgyi eszköznek minősül, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az e tevékenységekhez használt személygépkocsi beszerzési ára értékcsökkenési leírás keretében elszámolható. Minden más esetben a személygépkocsi beszerzési árának maradéktalan elszámolására nincs mód, az üzembe helyezés időpontjában érvényesíthető a bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka átalányamortizáció címén. Személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a bevétel 1 százalékát. Kivételt képeznek ez alól a személygépkocsi-bérbeadást vagy személyszállító tevékenységet szolgáló személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható.