6, A víz fizikai, kémiai és bilógiai tulajdonságai, Vizgazdálkodási alapfogalmak, lehetőségek.
|
|
- Alíz Rebeka Fülöp
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 6, A víz fizikai, kémiai és bilógiai tulajdonságai, Vizgazdálkodási alapfogalmak, lehetőségek. A víz minősége: fizikai, kémiai,biológiai,bakterológiai,radiológiai sajátosságok befojásolják. A víz fizikai sajátosságai: A víz fizikai sajátosságai közzül a lényegesebbek a következők: hőmérséklet,szag íz, szín, zavarosság. I, Hőmérséklet: Hőmérsékleti viszonyuk eredetük szerint eltérőek. A felszini vizek hőm. erősen ingadozó.mélyebb szintekre halladva egyre állandóbb. A hőmérséklet emelkedésével a mikroorganizmusok lebontó tevékenysége intenzivebbé vállik. II, Szag és íz: A víz szaga és ize a benne levő oldott gázokból az oldott sóktól valamint az ott található életközösségtöl függ. A víz szagát és izét a tömegesen elpusztúlt mikroorganizmusokvalaminz szerves anyagok is befolyásolják. III,Szín: A víz szine a visszavert fényből itélhető meg. A tiszta víz ha a rétegvastagsága kicsi, szintelen, ha a vastagsága nagy halványkék színü. A tényleges szint: kolloidális vas vegyületek, huminanyagok, házi és ipari szennyvizek idézhetik elő, és a növényi szervezetek okozzák. IV, Lebegőanyagtartalom, zavarosság:a víz zavarosságát a benne levő szuszpendált anyagok idézik elő. Ezek sokfélék lehetnek, anyaguk, méretük széles tarományban változhat. Lebegőanyagok szemcsés vagy pehelyszerűek lehetnek. Tavakban tározókban a zavarosságot a kolloidális méretű diszperz állapotú anyagok idézik elő. A víz kémiai jellemzője:szerves és szervetlen anyagok minőségi és menyiségi vizminősités sempotjából döntö szerepet játszik. Ezek az oldott anyagok: a levegőből, talajból, mederfenékről, vizgyüjtö terület felszinéről. A vizminőséget jelentő fontosabb kémiai komponensek a következők: oxigénháztartás mutatói, összes oldott só, klorid ion, szulfid ion, vas, szénsav, foszfor, mérgező anyagok. Oxigén héztartás oldott oxigén,oxigénháztartás, oxigén fogyasztás(koi):azt az oxigénmennyiséget adja meg amelyel a vizben levő szervesanyag kémiai oxidálcióhoz szükséges. Biokémiai oxigén igény(boi): az az oldott oxigénmennyiség amely vizvben levő szerves anyag aerob baktériumok általi lebontáshoz bizonyos hőmérséklet szükséges. Aviz biológiai tulajdonsága: A vizkészleteket sok ezer féle állat és növény népesiti be.több százezer sőt több százmilliót is elérheti. 1,Növényi szervezetek: Baktériumok, algák, állati szervezetek: egysejtűek, állati ostorosok gyökérlábuak, csillók. Töbsejtűek szivacsok kerekesférgek, csalánozók, ízeltllábúak puhatestűek. A víz minősítése: fizikai minősités: Hőmérséklet minősités optimális min C, 7C alatt emberi szervezetre ártalmas. A víz tisztitásának védelme: a vizzellátás leggazdaságosabbak akkor valósitható meg ha: vizmennyiség elegendő,igényeket megközelitő minőségű, hasznositási közelénben található. Vizgad alapfogalmak: Vizigény: a vizmennyiségre jellemző adat a vizigény. Vizszerzés: Vizszerzési lehetőségek:vizfolyás, tó, természetes tározó, mesterséges tározó. Felszín alatti: partiszürésü víz, talajviz, mélységi víz, forrás,karsztviz. Viztermelő módok és berendezések: felszini vizkészleti művek: szivofejes vizkivétel, aknás vizkivétel. A felszin alatti vizek kinyerésének módszerei:talajvizdusitással.partiszürésü viztermelőberendezés.
2 7, Viztisztítási technológiák ált jellemzése, víztisztitó telepek tervezése. Célja: a felhasználni kívánt vizből a szennyeződések eltávolitása a víz felhasználására alkalamassá tétele.a viztisztitás különféle fizikai kémiai ill biológiai jellegű, eljárások és azokon belűl is sok sok művelet sorozata. Amikor több eljárásokat alkalmazunk vm termék előállitására, eljárások kombinálciójáról, rövid technológiáról beszélünk. A viztisztitási eljárásokat tehát 3 nagy csoportba soroljuk: mechanikai, kémiai, biológiai. A viztisztitás alapelve az hogy először a durvább madj a finomabb szennyezőanyagokat választjuk ki a vizből a vizmin.-i igényeinek megfelelő mértékig. A viztiszt. Müveleteket 2 csop osztjuk: ivóviztisztitás, ipari viztisztitás. I, Mechanikai víz tisztítási eljárások: a vizből kiszürjük vagy ülepitéssel visszatartjuk azon anyagokat amelyek ilyen módon kiválaszthatók. Gerebek: ágak fadarabok eltávoitása. Gerebek lehetnek:durva, vagy finom. A tisztitás elsősorban a szivattyuk zavartalan működésének biztositásaszempotjából lényeges. SZITASZÜRÖK, dobszürök:gravitációs nyitott, nyomás alatti zárt. Ülepités,derités=pelyhesítés+ ülepítés. Ülepitö és deritő berendezések: homokfogó hosszanti átfolyásu,zárt nyomás alatti homokfogó. Ülepitő berendezések:hosszanti átfolyású ülepitő, sugárirányú ülepitő. Kémiai viztisztítási eljárások: derités, kicsapatás, ioncsere,folyadékextrakció, ph szaályozás, fertőtlenités, fluorozás. Folyadék extrakció: viztisztitási gyakorlatban elsősorban folyadék folyadék extraciórót hazs. Fertőtlenitési tipusok: klóros oxidálció, klór dioxidos oxidálció, ozonos oxidálció. BIOLÓGIAI viztisztitási eljárások:a biológiai eljárásoknak a szenyviztisztitásban van nagy jeletntőségük, a viztisztitásban kevésbé. Felszini viztisztitó telep mütárgyai és müködésüe: A vízmű: a vizellátási létesitmények összessége a vízmű. Hozzátarozik a vizbeszerzéssel viztisztitással vízszétosztással és a tározássa kapcsolatos valamennyi létesítmény. Osztályozhatjuk: kiépitési fok, üzemi nyomás, és a vizminőség függvényében. Kiépitési fok szerint osztályozhatjuk: közkutas vízzellátó rendszer, körzeti vizellátó rendszer, törpe vízműves vízellátás, regionális vízmű. Ivóviz ellátás debrecenben. A város közműves ivóvízellátását: 3viztermelő üzem saját kutas rétegvíz termeléssel, keleti főcsatornára települt felszíni tisztítóműből érkező felszini vizzel. Az üzem fázisai: 1termelés: vízszerzés, 2 szolgáltatás: tározás szétosztás az elosztóhálozaton át. 3, fogyasztókkal kapcsolatos tevékanység: víz mérése, számlázás és dijbeszedés. Üzemeltetés és fenntartás: -központi létesítmények.többszörös árramellátást kell bisztosítani -a csőhálózat fentartása a helyes üzembentatrás feltétele minden szerelvényt feltüntető térkép megléte. ügyeleti szolgálat:a vizszolgáltatás állandóságát és folytonosságát feltétlenűl biztositani kell. Állandó ügyeleti szolgálatot kell tartani. Műszerezés autómatizálás: -diszpécser szolgálat:az egész üzem folytonos központi irányítását kivánja meg. autómatizálási rendszerek: fajtái: távjelző berendezések, távműködés, teljes autómatizálás. Víztisztító berendezések tervezése: a tervezés feladata optimális tisztítási technológia kialakitása megvalósitáshoz szükséges műtárgyak és berendezések helyes megválasztása, sorrendebe állitása, és egységes rendszerré kapcsolása. Általános tervezési szempontok:a műszaki tervezésének 3 szakasza van:-feladatkitűzés és tervezés, kiviteli döntés előkészités, műszaki tervdokumentálció. Az első két szakaszt előkészitési szakasznak nevezzük. Tervezési munkák: -a tisztitandó víz felhasználható mennyisége és minősége. a tisztított vízre vonatkozó mennyiségi és minőségi igények ill követelmények. A víztisztíto telepek különleges tervezési szempontok: Techomlógiai célok viztisztísztitási technológia megválasztása:
3 -Ivó és ipari víz ellátásához rendszerint megkívánt technológiai célok: uszó és durva szennyezéek eltávolitása, ülepitő lebegő anyagok eltávolítása,finom lebegő anyagok eltávolitása, -ivóvizellátáshoz szükséges további kezelésit igénylő fő technológiai célok: fertőtlenítés, íz és szagmentesítés. Vas és mangántalanitás. Lágyitás, sótalanítás. Energiaellátás: 3 szakterületekre sorolhatók:energiaellátás, irányitás technika hirközlés technika. 8, A víz szétosztásának és tározásának lehetőségei, vízvezetéki csőhálozat és a hálózat építése. Vízművek típusai, üzemük. A víz szétosztása: A szivattyú a hálózat és a tározó mint hidraulikai egység: A víz szétoszlásánál figyelembe kel venni hogy a víz igények mind az év folyamán mind az egyes napokon belűl változnak. A vízigény változását befolyásolja: a fogyasztás jellege, a lakosság életmódja, a foglalkozás, a beépitési jelleg. Általában szívattyúval juttatjuk a vizet a fogyasztókat ellátó hálózatba. A szivattyúzás menete: a hálózati szivattyúzás üzeme szempontjából az az ideális ha a hálózati szivattyúzás az egész nap folyamán folyamatos és egyenletes. Ezzel kapcsolatban 2 csop. merül fel: magastározók kis térfogata, az enerkiaköltség. A hálózat: a vizet a fogyasztáshoz szállító vezetékek alkotják a hálózatot, mely többféle rendszerű lehet: -legkissebb csőhosszal az elágazó rendszer építhető meg, melynél az egyes vezetékszakaszok vakon végződnek. az összekapcsolt rendszernél nincs vakon végződő ág, vagy csak kevés. a körvezetékes rendszer, - az összekapcsolt és körvezetékes rendszer átmenetét képző rendszer a leggyakoribb. Víztározás: a viztározá biztosító létesítmények a következő szempontokat kell kielégíteni: - feltöltés és a fogyasztási vizmennyiség elvezetése, vizpangás megakadályozása,túlfolyó víz elvezetése, a teljes ürítés biztosítása, a medencébe való bejutás biztosítása, vízvezeték feletti terének szellőztetése, a víz fertőződésének megakadályozása, hőszigetelés. Víztornyok: a víztornyok 3 fő részből áll: -alaptest, -toronytest, medencetér. A víztorony anyaga és szerkezete: acélbetonszerkezet, vegyes anyagú. Tározómedencék. Lehetnek:felszin felettiek, félig vagy teljesen a terepszint alá süllyesztettek, barlangmedencék. Anyaguk szerint készűlhetnek: vasbetonból, fémanyagokból. A vízvezetéki csőhálózat: Feladat teljesítéséhez megfelelő módon kell kialakítani. A tervezésnél és szilárdsági méretezés mellett figyelembe kell venni: -a víztszintes és magassági vonalvezetést, -más műszaki szempontokat, ill a gazdasági követelményeket. A csőhálózat egésze több elemből, több létesítménycsoportból áll: -a fogyasztói bekötések, - közcsőhálózat, - idomdarabok, - szerelvények, jelzőtáblák, - csőhálózat darabjai. A csőhálózattal szemben támasztott műszaki követelmények: vízzáró képesség, szilárdsági biztonság, kis csőfal surlódási ellenállás, a csőhálózattal szakaszos biztosítása, a hálózat leüríthetősége, a csőanyag kis folyóméter súlya és nagy gyártási hossza, hosszú élettartam. A csőhálozattal szemben támasztott gazdasági követelmények:- a cső előállítási, ill beszerzési ára, -szállítási és beépítési költségek, -üzemeltetési költségek. A csövek anyaguk és megválasztásuk szmpontjai: öntöt vas, acél, azbesztcement, vasbeton, műanyag. Idomdarabok, szerelvények, műtárgyak: Idomdarabok: a felsorolt anyagból készült csővezetékek adott nyomvonalon való vezetése. Szerelvények csoportosítása: -elzáró szerelvények, -megcsapoló szerlények. A csőhálózat műtárgyai: -aknák, - vasút alatti műtűrgyak, -közutak alatti műtűrgyak, -nyomásszabályozók, - meder alatt átvezető műtűrgyak, - csővezetés műtűrgy fölött.
4 A csőhálózat építése: -a munkaárok és a csövek fektetése: terdokumentálció elkészitése és a szükséges engedélyek bezerzése. Az építés a kitűzéssel kezdődik. A csőtengelyt elősszőr kitűző rudakkal rögzítik majd a kitűzött tengelyhez képest jelölik ki és a munkárok két határvomalát. Csőkötések: a vízvezetéki cőhálózat ponja a csőelemek összeillesztése ez az ún. csökötés. A kötés lazulása esetén ugynis szivárgás indúl meg, ami vízveszteséget jelent. Megkülömböztetünk: - fix, - és oldható csőkötéseket. A korszerű kötésekkel szemben támasztott követelmények: - az üzemi nyomás áljon ellen, - biztosítson teljes vízzáróságot, - korrózióhatás ne támadja meg, - anyagkifáradás, - a vízzárást fagyökerek ne zavarják, - az elkészítés gyors legyen, - vizes, nedves munkahelyen is kifogástalanúl lehessen használni, - hosszadalmas előkészítésre, utókezelésre ne legyen szükség, -kisseb deformációk ne tegyék tönkre, - legyen gazdaságos. A korrózió elleni védelem és hőszigetelés: a talaj korróziólyán kívül ki kell emelni a talajban levő elektromos áramlás által okozott elektronikus korróziót is. Nyomáspróba: ha a csövezeték a kötésekkel elkészül, azt a munkaárok teljes betemetése előtt nyomáspróbával kell ellenőrizni. A próba 2 részből áll: -1, m szakaszra bontva ellenőrzik a vezetéket. majd több százméteres szakasz együttes ellenőrzését végzik el. 9. Vízszennyezés. A szennyezés során a vizekbe jutó vegyületek és fontosabb jellemzőik. A szennyvíz szennyező anyagai. - Szennyvizek (úsztatórendszer, elválasztórendszer) - Városi szennyvizek minőségi jellemzése:a házi szennyvíz a következő alkotókból tevődik össze, A városi szennyvíz szennyezettsége vagy koncentrációja függ: az ipari vízhasználattól is, a csatornahálózat általános jellemzőitől (pl. vízzáróságtól), valamint a háztetőkről és egyéb helyekről belejutó csapadékvíz mennyiségétől.) A szennyvíz állapota a tisztítótelepre érkezéskor vagy a befogadóba torkolláskor függ:t, odajutási idő A szennyezés során a vizekbe jutó vegyületek és fontosabb jellemzőjük: I. Szerves szennyező anyagok és a vizek oldott oxigén rendszere Aerob úton történő bomlás(nitrát szulfát, foszfát), Anaerob úton történ bomlás(ammónia, metán, hidr- szulfid) Oxigén-fogyasztás=szennyvíz szennyezettség cc mértékének tekinthező 1.:BOI(függ: ink, nitrifikáció, T ph Toxicitás), 2.:KOI( permanganát (2KMnO4+3H2SO4=K2SO4+3H2O+5O). Kromátos(K2Cr2O7+4H2SO4=K2SO4+Cr2(SO4)3+4H2O+3O) A kálium-dikromát erősen savas közegben, ezüst-szulfát katalizátor jelenlétében.a kétórás forralás során (visszacsepegő hűtővel ellátott lombikban) általában %-os oxidációs hatásfok érhető el, a kloridionok zavaró hatása higany-szulfát hozzáadásával küszöbölhet ki.. A mintához adagolt ismert mennyiségű káliumdikromát feleslegét (Mohr-só) oldattal térfogatosan határozzuk meg a következő reakcióegyenlet alapján: Cr2O Fe H+ = 2 Cr Fe H2O.A titrálás végpontját ferroin redox-indikátorral jelezzük, amely Fe2+ jelenlétében vörös, Fe3+ jelenlétében pedig kék szín). 3. Összes szerves széntartalom meghatározása (TOC): a minta elégetésével teljes oxidációt érnek el és széntartalmának oxidálása során keletkezett széndioxid gáz mennyiségét mérik. 4. Összes oxigén-igény meghatározása (TOD): hogy nitrogén vivő gázba kis mennyiség oxigént diffundáltatnak, majd a gázkeveréket egy katalizátoron áramoltatják át, ahol az
5 oxidálható anyagok eloxidálódnak (elégnek). A vivő gázban lévő oxigéntartalom csökkenése elektronikus detektorral mérhető és így a víz összes oxigénigényét kiszámíthatjuk. Összefüggés a BOI illetve a KOI és a TOC között: Sok ipari szennyvízben a KOI egy részét a vas, nitrogén, szulfát és egyéb szervetlen anyagok okozzák, a TOC vizsgálat ezek oxidációját nem mutatja ki II. Nehezen lebomló szerves szennyezők, szerves mikroszennyező anyagok: A nehezen lebomló szerves szennyezők már kisebb koncentrációban általában mikrog/l tartománybanis károsak, s hatásukat inkább mérgez, rákkeltő. - Peszticidek(csoportosításuk:bakt.vírus, gomba rovaírtó stb.; Ez a bomlásnak ellenálló képesség Rezisztencia azt jelenti, hogy ezek az anyagok környezetidegenek, s a természetes környezetben hosszú ideig megmaradnak (perzisztencia); Vízvédelmi szempontból a legfontosabb peszticidek: Klórozott szénhidrogének (DDT)Szerves foszforvegyületek(ortofoszforsav) Egyéb herbicidek és fungicidek(triazin).) - Poliklórozott bifenilek(nem természetes eredetű, szerves, aromás vegyületek, melyek nagy mennyiségben % - tartalmaznak szubsztituált klórt. (PCB), Vízben gyakorlatilag oldhatatlanok, viszont jól oldódnak zsírokban és így a zsírszövetekben feldúsúlnak,.akkumulálódnak a táplálkozási láncban, Megjelennek ipari szennyvizekben, a gumi- és műanyagtermékek szétszóródása miatt lefolyóvíz.), globális környezetszenny. Policiklikus aromás szénhidrogének(pah)(kőolaj képződése során, vmint a tüzelő és üzemanyagok elégetésekor keletkeznek cigi, kipufogó)- III. Kőolajok: Rákkeltő hatásúak, A környezetbe került olaj átalakulásai: -Szétterülés, -Párolgás -Emulzióképződés (Víz az oljaban, olaj a vízben hullámzás és szintetikus mosószerek segítik), -Oldódás (alacsony molekula tömegű), -Párolgás(ua), -Biológiai lebomlás, -Autooxidáció, -Lebegő anyagokhoz kötődés-kiülepedés(hullámzás, turb áramlás olaj egy része lebegőanyagokon adszorbeálódik és fenékre kerül. IV. Szintetikus mosószerek detergensek felületaktív anyagok; mosószergyárak, tisztítóüzemek, textilgy.; foszfát tartalmuk eutrofizáció; oldatban tartják a hidrofób jellegű vegyületeket melyek kiülepednének) V. Huminanyagok Természetes eredetük révén a környezetre nem toxikusak, de más vegyületekkel való kölcsönhatásuk során azokká válhatnak.; természetes eredetű vegyületek, melyek a talaj kimosódása és a növényi anyagok bomlása révén érik a vizeket.; A víz természetes színeződését okozzák. A vízbe kerülve az ott jelenlévő egyéb szennyezőkkel reakcióba vihetők: klór rákeltő. VI. Poliklórozott bifenilek (PCB) Azok a nem természetes eredetű, szerves, aromás vegyületek, melyek nagy mennyiségben (10-60%) tartalmaznak szubsztituált klórt. VII. fenolok ipari szennyvizek gyakori szennyezője.;kokszoló művek, a szén-, fa- és kőolaj, lepárlóüzemek, a gyógyszergyártás szennyvizei.;nagyobb koncentrációban a fenol a legtöbb
6 organizmusra méregként hat, így a baktériumokra is és ezáltal a biológiai szennyvíztisztításra is. Nitrogén formák: ammónia nitrit nitrát felveszik a növények > vagy denitrifikáció(nitrát nitriten kesztül redukálódik nitrogén gázzá eltávozik a levegőbe. A szennyvíz szennyez anyagai A nem oldódó, lebeg anyagok: ásványi anyagok, mint a homok, olajos, zsíros anyagok, bélféreg-petéket hőkezelés 60-70c, iszaprothasztás, total ox.); Oldott állapotban lév anyagok mosószerek, Az iparból származó oldódó szennyeződések, A vizelet, a növényi, állati hulladékok kioldódott részei, Cián-vegyületek rontják a tisztítási hatásfokot, Nehézfém szennyezők pl. réz, kadmium, Gázok: kén-hidrogén erősen mérgező gáz nem érezni, Mikro-szervezetek: Colera-vibro, Salmonella, galandféreg, hepatítis vírusok,orsóféreg, ostorosféreg, coli-féleségek coli liter Szennyvizek szállítása, csatornázás. csatornázás feladata csatornázási művek(sziv, csat, stvtelep), A csatornázási művek osztályozása 1. egyesített: A befogadó terhelhetősége és hozama nagy, A közterület keresztszelvénye már olyan zsúfolt, Sík településnél, együttes mechanikai és biológiai tisztítása előnyös, vagy lehetséges.; Előny: szelvénye viszonylag nagyobb, csapadék természetes öblítődése, Csak egy beköt csatorna szükséges, szelvény eldugulásának a veszélye csökken. Hátrány: 2,5-3 m mélységre telepíteni, gazdaságossági okokból a maximális csapadékvízmennyiségnél kisebb mennyiségre méretezzük néha visszaduzzad 2. elválasztott: A befogadó vízhozama és terhelhetősége csekély, A csatornázandó terület és a befogadó mértékadó vízállása között olyan a szintbeli különbség, ami a csapadékvizek átemelés nélküli összegyűjtését és elvezetését teszi lehetővé, település a befogadó vízfolyás mellett hosszan terül el a csapadékvíz bevezethető előnye: nem fordulhat elő visszaduzzadás hátrány: Két csatorna számára kell helyet biztosítani); Ármalási viszonyokat tekintve: Gravitációs, kényszeráramoltatású,. Keresztszelvény alapján: nyílt felszíni, zárt felszín közeli. Csatorna hálózat méretezés: lefolyó szennyvíz mennyiség kisebb mint az elhasznált locsolás 150l/lakos és 14 óra. ; A csatornahálózat kialakításának fő célja: hogy a szennyvizet és a csapadékvizet minél rövidebb idő alatt vezesse el a területről. Belső Hálózat házicsatorna, házi bekötőcsatorna Közterületi hálózat mellékcsatorna, mellékgyűjtő csat., főgyűjtő csat. Hálózathoz tartozik még: zápor kiömlő csat, víznyelő bekötőcsatorna.; A csatornahálózat építése:- a gazdaságossági követelményeket.,- a vízszintes és magassági vonalvezetést. A csatornák helyszínrajzi és mélységi kialakítása: gravitációs úton halad, a főgyűjtő lehetőleg az egész terület súlyvonalában, a legsűrűbben lakott területen keresztül, a terep legmélyebb részén haladjon, csatornahálózatot évi idő tartamra építjük. A közcsatorna általában az úttest tengelyvonalába kerül A mélységi elhelyezésnél arra kell ügyelni, hogy a hálózat lehetőleg átemelés nélkül, tehát gravitációsan szállítson.
7 Szalagszerűen építik, időbeli eltolás, legmélyebb ponton kezdik Kialakítás fázisai:munkaárok, víztelenítés, csőfektetés, illesztés, nyomáspróba. A csatornahálózat: Közcsatorna-hálózat:Utcai közcsatornák, Mellékgyűjtők, Gyűjtő csatornák, Főgyűjtő csatornák; A csatornahálózat tartozékai: Bekötések, Aknák, Víznyelők Csatlakozások, elágazások Zsír-, benzin- és olajfogók A csatornahálózat műtárgyai: Keresztezések Zápor- és vészkiömlők, Kitorkolások, Csatornahálózati zsilipek, Átemelők, Csapadékvíz tározók, Szennyvíztározók, Különleges rendeltetés csatornák: Házi beköt csatornák, Víznyelő, beköt csatornák, Záporkiömlők, vészkiömlő csatornák. A csatornahálózattal szemben támasztott követelmények: 1. Műszaki követelmények: Vízállóképesség, Erőtani biztonság:, Vízzáróság:, Koptatási ellenállás, Korrózió elleni védelem, Élettartam, Javíthatóság, Tisztíthatóság 2. Gazdaságossági követelmények:a fajlagos építési költség (a csatornázási rendszer, terepviszonyok), Üzemeltetési költség (tisztítás, karbantartás). Hálózat anyaga és megválasztásának szabályai: Előregyártott csőelemekből, Teljes szelvényében a helyszínen, Részben a helyszínen, előregyártott elemek. Anyagfajták a következők: a) Előregyártott csőelemekből: Kőanyag(kisebb keresztmetszetű csatornák legrégebbi anyaga,ridegreped), Beton(olcsó kezelhető korróziónak nem áll ellen lassú áramlás zsír szulfát redukáló bakt szulfátokban kötött oxigén zsírt megeszik kénhidrogén alacsony ph ként oxidáló bakt kénsav+mész kálcium szulfát!!!!, Vasbeton, Azbesztcement, Acél, Műanyag b) Teljes szelvényében a helyszínen, részben a helyszínen, előregyártott elemek beépítésével: Beton, Vasbeton, Klinkertégla A hálózat fenntartása: áramlási sebesség, rendszeres tisztításáról ; tisztítás vízöblítés, ; Alkalmazás felt: 2m mélyen legyen, 100m-ként tűszcsap vagy kút., karbantartás. 10. A szennyvíztisztítás eljárásai. Mechanikai szennyvíztisztítási eljárások I. (szűrés, ülepítés). A szennyvíztisztítás feladata, hogy fizikai, biológiai vagy kémiai módon eltávolítson minden káros és hátrányos anyagot a kezelésre kerül szennyvízből. Ha ez a tevékenység eredményes, akkor nemcsak a szennyezésből eredő károk maradnak el, hanem a víz visszanyeri eredeti értékét és újra hasznosíthatóvá válik.. Elsődleges: mechanikai lebegőanyag, durva szenny; másodlagos: biológiai a nem ülepíthető kolloidok é szerves anyagok; harmadlagos a másodlagosból létre jött sók(nitrogén, foszfor eutrofizáció); Gyakorlatilag 2 óra alatt a szennyvízben lév lebeg anyagok 80 %-a leülepszik, de további mennyiség már igen lassan válik ki. A mechanikai eljárások csoportosítása: szűrés (rácson, szitán, homoksz r k, k fogók), ülepítés, sűrítés, centrifugálás, flotálás, adszorpció speciális módszerek. I. Szűrés: a) Rács: 10 mm vagy annál nagyobb terjedelmű lebeg anyagok visszatartását biztosítják; (finom(50mm alatt) és durva rács(50 mm felett)). Függőleges és ferde rács. Feladatuk: megvédeni a további berendezéseket. b) Szita: 10 mm alatti szemcseméret szennyeződés szűrésére. Következ esetekben használják: Biológiai tisztítás után harmadlagos tisztítási eljárásként (mikrosz r k). Az iszap víztelenítésére (vibrációs szűrők) kondicionálás után. Kivételes esetekben szennyvízátemelő szivattyúk védelmére (szűrőtartályok). sz r elem alakja szerint lehetnek: ívsziták, síksziták, szalagszűrők, dobszűrők.
8 A szűrő elem helyzete szerint megkülönböztetünk: álló szitaszűrőket és mozgó szitaszűrőket. A lyukmérete szerint két csoportra oszthatók: 0,1 mm-nél nagyobb lyukméret (közönséges szitasz r k) és 0,1 mm-nél kisebb lyukméret (mikrosz r k). Rácsszemét kezelés: A szennyvízrács által visszatartott anyag (rácsszemét) gyorsan bomló szerves anyag, önmagában is undort kelt, éppen ezért gépesített megoldású eltávolítása kívánatos.--> aprítás.--> aprítórácsok. Szállítása teherautó, szállítószalag,csővezetékes. c) Homokszűrők: A szennyvíztisztításban a szennyvíz és a benne lev lebeg anyag szétválasztására a gravitációs ülepítés után a homoksz rés a leggyakrabban alkalmazott eljárás. A homoksz rés jellemz felhasználási módjai: biológiai tisztítás után az ülepítőből elfolyó tisztított szennyvízben visszamaradó biológiai pelyhek eltávolítására, A foszfát alumíniummal, vassal vagy mésszel való kicsapása után az elfolyó vízben maradó kémiaibiológiai pelyhek eltávolítására, vagy harmadlagos tisztítás után visszamaradó lebegő anyag eltávolítása. II. Ülepítés, sűrítés: Az ülepítés feladata a lebeg -anyagmentes elfolyóvíz nyerése, a sűrítéssel pedig minél töményebb iszap elérésére törekszünk. A víz sebessége (max. 20 cm/s értékre), szennyeződések a medence fenekére ülepednek, ahonnan kotró- vagy elszívó berendezéssel eltávolíthatók. 0,1-0,2 mm-nél nagyobb szemcsék eltávolítására homokfogókat, a kisebbek eltávolítására pedig ülepítőket használunk. a) Homokfogók: rács mögött következő műtárgy. Ballaszt anyagok (homok, kavics visszatartására szolgálnak, mert a homok nem rothadóképes, a gépészeti berendezéseket károsan koptatja, sebesség 30 cm/sec-ra csökkentjük Ha a víz sebességét olyan mértékig lecsökkentjük, hogy az már egy adott sűrűségű anyag továbbszállításához szükséges energiával nem rendelkezik, akkor az illető anyag a fenékre süllyed. Eltávolítás: kézi vagy gépi. végtelen láncra erősített kotró. feltöltésre használni. b) Ülepítő medencék: Osztályozásuk : Megoldásuk szerint: -egyszintes, - kétszintes ülepítőket különböztetünk meg, Feladatuk szerint:- előülepítőket, - utóülepítőket. Alakjuk szerint: - téglalap vagy kör, Átfolyási irányuk szerint: - vízszintes átfolyású (hosszanti vagy sugárirányú), - függőleges irányú ülepítőket különböztetünk meg. A kétszintes ülepítők téglalap alaprajzúak, átfolyási irányuk hosszanti. Feladatuk: az előülepítés és annak során kivált iszap, esetleg csepegtetőtestes berendezéseknél az utóülepítőben kivált iszap rothasztása. Az ülepítő térben az átfolyó szennyvíz tartózkodási ideje: - csepegtet testes biológiai tisztítás előtt átlagosan 2 óra (minimum 1,5 óra), - eleveniszapos tisztítóberendezések előtt 1/4-1/2 óra. Egyszintes ülepítő: a.) Hosszanti átfolyású medencék: Lipcsei típus ((hosszanti átfolyás), Uniflaw típus(eleveniszapos b tisztítás után) (részben hosszanti átfolyás), Dorr típus (sugárirányú átfolyás) b.) Függőleges átfolyású medencék: Dortmundi típusú ülepítők. Dorr típusú medencéknél a szennyvizet a medence tengelyében elhelyezett elosztóaknán át vezetjük be, ahonnan a szennyvíz sugárirányban folyik a medence kerületén elhelyezett vízelvételi vályúhoz. E medencetípus elő - és utóülepítőként egyformán használható, de csak nagyobb berendezéseknél, ahol egy-egy egység legalább 12 m átmérőjú medence beépítését teszi szükségessé. A dortmundi ülepítők hátránya, hogy a gravitációs iszapgyűjtés miatt 3/2 függőleges vízszintes hajlásszögű, meredek, kúpos fenékkel alakíthatók ki, nagy a mélységük. Legnagyobb átmérőjük 7 m lehet, különben hidraulikai szempontból kedvezőtlen a kialakításuk. A szennyvizet ugyancsak középre vezetjük be, ún. bukóaknába, melyet a szennyvíz alulról kerül meg, s így gyakorlatilag függőleges irányban felfelé emelkedve folyik át az ugyancsak a kerületen elhelyezett vízelvételi vályúhoz.a függőleges átfolyás első
9 sorban a pelyhes iszapnál szükséges, tehát a medencetípus utóülepítő ként alkalmazható. A költséges építési munka. Iszapgyűjtés: kotrószerkezet, iszapzsomp iszapcső. c) Iszapsűrítés:Az iszapsűrítés célja, hogy a későbbi iszapkezelés során a kezelési költségeket nagymértékben növelő fölös iszapvíztől megszabaduljunk. Az iszapkezelési technológiákban alkalmazott sűrítési eljárások a következő képpen csoportosíthatók: Gravitációs sűrítés: természetes úton, gépi berendezéssel (keverés), sűrítés az ülepítő zsompjában, sűrítés különálló sűrítő műtárgyban, sűrítés iszapmosással egybekapcsolva Flotációs sűrítés: levegővel, vegyszerekkel, Dinamikus sűrítés: melyet általában víztelenítésnek nevezünk. Vibrálás, Centrifugálás, Mechanikus sűrítés: melyet általában szűrésnek nevezünk. A gyakorlatban alkalmazott sűrít berendezések:ülepítő medencék, Tölcséres sűrítő : nyers- és fölösiszap sűrítésére egyaránt alkalmas, Pálcás-keverős sűríők: Főleg rothasztott iszapra alkalmazzák, Sugárirányú átömlés (Dorr típus) folyamatos sűríő. III. Centrifugálás Ha az ülepítés nem gravitációs, hanem centrifugális erőtérben megy végbe, akkor azt centrifugálásnak nevezzük. Berendezések: Hidrociklonok: Sűrűségkülönbség alapján választják el a folyadékot a szilárd anyagtól. Működésük lényege, hogy az álló dobba nagy sebességgel beszivattyúzzuk a szilárd-folyadék szuszpenziót, ahol az körpályára kényszerül és viszkozitásával arányosan fékeződik. Csak nagy sűrűségkülönbség esetén használhatók eredményesen. Anyaguk lehet alumínium, acél, porcelán, műanyag. Centrifugák: Az ülepítők helyettesítésére is használják, az iszapkezelésben pedig a szennyvíziszap víztelenítésében van jelentős szerepe. Típusa: tárcsás szeparátor, csigás ürítésű ülepítőcentrifuga. IV. Flotálás A flotálás célja a szennyvízben lévő, víznél kisebb sűrűségű olaj, zsír és benzincseppek, valamint kolloid jelleg, illetve a kolloid tartományhoz közelálló részecskék felúsztatása a víz felszínére. A flotálásra alkalmas berendezéseket zsír- és olajfogóknak is nevezzük. Zsír- és olajfogók: A tisztítás a szennyvíz áramlási sebességének csökkentésén alapszik. Jó hatásfokkal működő zsír- vagy olajfogóknál legfeljebb 10 mm/s átfolyó sebességet engedhetünk meg. A zsír-, illetve az olaj kiválását a medence fenekén alkalmazott befúvással lehet segíteni. A felúszást elősegít légbuborékok létrehozására négy eljárás terjedt el: levegő befúvás, túlnyomásos kezelés, vákuumos kezelés, elektroflotálás. Előnyei: esetek többségében sűrűbb uszadék keletkezik mint ülepítőben. Hátrány: költséges, karbantartáshoz nagyobb szakértelem. V. Adszorpció melynek során az adszorbeálódó molekulák (adszorptívum) sűrűsége egy határfelületen (adszorbens) lényegesen nagyobbá válik, mint a határfelülettől távolabb. Így ha a szennyvíz érintkezik a szilárd adszorbens anyaggal, akkor a szilárd anyag felületével közvetlenül érintkező, vízben oldott molekulák nagyobb koncentrációban találhatók itt, mint az oldat egyéb részében. Az adszorpció lényegében fizikai folyamat, de kémiai erők is közreműködhetnek. A szennyvíztisztításban a leggyakrabban alkalmazott adszorbens az aktív szén, amelyet különféle szerves anyagokból állítanak elő biológiailag aktív szén (BAC):szénen megtelepedő szerves anyagok végzik a tisztítást. VI. Speciális módszerek: 1. Stripping-gázeltávolítás: Célja a szennyvízben oldott állapotban lévő káros gázok (széndioxid, hidrogén-szulfid, metán, ammónia) eltávolítása mechanikai eljárással (gázkiűzés, gázkihajtás). 2. Besugárzás és rövidhullámú kezelés: a.) Ibolyán túli sugarakkal: A napfény természetes csíraölő hatása közismert b.) Mágneses sugarakkal: a kiváló karbonát-kristályok nem állnak össze és nem vonják be a kazán vagy cső felületét
10 Biológiai szennyvíztisztítási eljárások. A szennyvíztisztítás biokémiája: mikroszervezetek mesterséges úton való elszaporításából áll. A biológiai tisztítás során - a berendezésekben - e mikro-szervezeteknek lényegesen kedvezőbb életlehetőségeket biztosítunk, mint az élő vizekben, 21 nap helyett pár óra alatt elvégzik. BOI5 módszerrel mérjük. A biológiai tisztítás feladata mechanikai tisztítás után maradó lebegő szerves részecskéknek, valamint az oldott és kolloidális szerves szennyeződéseknek biokémiai folyamatokkal történő lebontása. A technológiai elemek és berendezések feladata, hogy optimális körülményeket teremtsenek a lebontást végző mikroorganizmusok számára. fermentorok. A biológiai tisztítás típusai: Aerob:. állandóan oxigéndús szennyvizet kell biztosítanunk a folyamat kedvező végrehajtásához. Anaerob: Levegőtől elzártan végzik tevékenységüket a mikroorganizmusok, de ekkor sem oxigén nélkül. Az életfunkciójukhoz szükséges oxigént szerves anyagok lebontásából felszabadított oxigénből nyerik. Anaerob folyamatoknál megkülönböztetünk: - kénhidrogénes (savas) és metános eljárást (lúgos). I. Fixfilmes aerob rendszerek: A biológiai csepegtető testeknél a lebontást a biológiai hártya (film) végzi, mely a test töltőanyagára telepszik. Lebontás során anyagtranszport folyamatok juttatják el a tápanyagot és az oxigént a helyhez kötött mikroorganizmusokhoz, valamint eltávolítják a biofilmből a lebontás termékeit. Használata előtt 1.5 órás elő ülepítés szükséges, különben a töltet hamar bedugul. A folyamatosan vastagodó sejtréteg egy idő után leválik, humusziszap ülepítőkben visszatartják. A szükséges oxigénmennyiségét a testen átáramló levegő biztosítja. Háromféle csepegtetőtestes eljárás létezik: -a hagyományos kőtöltetű és egyéb töltőanyagú( alacsony tisztítási hatásfok), - a műanyag töltetű(általában élelmiszeripari szennyvízzel kevert települési, vagy magas szerves szennyezettség ipari szennyvizek biológiai résztisztítására alkalmaznak; % BOI5 koncentráció csökkenésre képes; hidraulikai felületi terhelés 3m3/(m2h)-t ne haladja meg.), - a forgó merülőtárcsás.( BOI5 lebontás hatásfoka: 85 %., 1,5 m3/(m2h) felületi hidraulikus terhelés utóülepítőt igényel. II. Az eleveniszapos tisztító berendezések(rajz): 1. Az eleveniszap a mikroorganizmusok szuszpenziója. Az iszaprészecskék (mikroorganizmusok) tömege az előülepített szennyvíz eleveniszapos (levegőztető) medencébe kerülése után, oldott oxigén jelenlétében a mikroorganizmusok szaporodása révén keletkezik. Az eleven" részecskék zöme szervesanyag-lebontásra képes. 2. Az eleveniszapos eljárás aerob biológiai folyamat, amely a szennyvízben lévő szerves anyagok lebontását felgyorsítja. Az eleveniszapos medencében lévő szennyvízhez eleveniszapot (recirkulációs iszapot) (utóülepítőből) adagolva, keverék szennyvíz keletkezik. A keverék szennyvíz az eleveniszapos medencét elhagyva, az utóülepítőbe távozik. E rendszernél a levegőt vagy befújjuk, vagy mechanikus szerkezetekkel bekeverjük a vízbe. Levegőztetők feladata, hogy a baktériumok oxigénszükségletének folyamatos kielégítése mellett a sejttömeg kiülepedésmentes, egyenletes elosztással történő lebegésben tartása megtörténjen annak érdekében, hogy azok a tápanyagokhoz hozzáférhessenek, s a folyamat végtermékei is egyenletesen oszoljanak el. gépegység látja el. A levegőztető berendezéseket gépészeti kialakításuk és beépítési helyeiktől függően csoportosíthatók: - felületi levegőztetők, - függőleges tengelyűek (Varimix, Abtaerator, stb.), - vízszintes tengelyűek (Kessener, Passavant mamut rotor, stb.), - felszínközeli levegőztetők (Inka, stb.), - fenék közelében elhelyezett levegőztetők (ejektorok, levegőztető
11 gyertyák, levegőztet lemezek). mélylevegőztetés.; Levegőztető követelményei: mg/l a szükséges oxigén cc-ó, nitrifikáció esetében 2.0 mg/l, szennyvíz bevezetés rotor előtt történjen 2 db. III. Az iszap kezelésénél is alkalmazunk vegyszereket: - pl. mész adagolásával a lúgos folyamat mielőbbi beindítását segítjük el. - Fémsók (. alumínium-szulfát, vas-klorid, stb.) az iszap felesleges víztartalmának eltávozását könnyítjük meg. Kémiai szennyvíztisztítási eljárások. Szennyvíztisztító telepek tervezésének alapelvei és elemzése. A kémiai tisztítás vegyszerek alkalmazását jelenti, amellyel a szennyvízben lévő, nem ülepíthető lebegő anyagok és oldott anyagok kiválását segítjük elő. Az ipari szennyvizek tisztításánál már általánosan bevezetett módszer (pl. savtalanítás, ciántalanítás, stb.) Típusai: Derítés, Kicsapatás, Ioncsere, Folyadékextrakció, ph-szabályozás, Oxidáció és fertőtlenítés. a) Derítés:A vegyszeradagolás hatására pelyhek képződnek, amelyek különféle módon kötik magukhoz a kisméretű lebegő anyagokat, ezáltal a tisztítandó víztől való elválasztásukat lehetővé teszik, illetve megkönnyítik. Derítő szerként három vegyértékű fémeknek azaz alumíniumnak és vasnak a sóit használják. Pl.: Al 2 (SO 4 ) Ca(HCO 3 ) 2 = 3 CaSO Al(OH) CO 2 A derítés szerves anyagokat eltávolító hatásossága: %. Főleg a nagy, 1000-nél nagyobb molekulatömegű szerves anyagok vonhatók ki ezzel a módszerrel. b) Kicsapatás: Amikor vízben oldott anyagokat úgy távolítunk el, hogy adott vegyszerek vagy oxidálószerek hozzáadásával vízben oldhatatlan csapadékká alakítjuk őket, kicsapásról beszélünk. A csapadékot a vízből ülepítéssel és azt követően szűréssel távolítják el. A szennyvíztisztítás esetében kicsapásos módszert foszforeltávolításra alkalmazunk emberi ürülék és mosószer. c) Ioncsere: A szennyvíztisztításban a harmadlagos szennyvíztisztítás igényeinek megnövekedése miatt fontos. Ioncserél anyagok: a.) Természetes ioncserélő anyagok: a talaj, cellulóz, gyapjú b.) Mesterséges ioncserél anyagok:műgyanta. A kationcserélő gyanta hidrogénionokat képes leadni, így az átáramoltatott víz sóiból savak keletkeznek, így az ioncserélőkből savas, szén-dioxidban dús víz távozik. Sósavval regenerálják. Az anioncserélőt a kationcserélő után használják. Ebben az esetben a kationcserélő vizet gáztalanítón vezetik keresztül, víz CO2 tartalma eltávozik. A vízben csak a nem bomlékony savak (H2SO4, HCl) maradnak. Az anioncserélő után már tisztítottabb víz távozik NAOH-val regenerálják. d) Folyadékextrakció: folyadék-folyadék extrakciót használják. Az a vegyipari eljárás, amelyben egy folyadék valamelyik összetevőjét egy oldószerbe visszük át. Az extrakció egy vagy több fokozatban végezhető. Legfontosabb a fenoltalanítás. Ebben az esetben az extrakció a szennyvíz és az oldószer (benzol, éter, széntetraklorid) intenzív, néhány perces keverésből és a két fázis szétválasztásából áll. biológiai tiszt. e) ph-szabályozás: Általábansemlegesítést jelent. Célja: a ph élettani szempontból megfelelő határok között tartása, illetve különféle technológiai célokra annak beállítása. A biológiai szennyvíztisztítás zavartalansága csak szűk: 6,5-8,5 ph-n lehet. Lúgos vizek semleg kénsavval(10%-os). f) Oxidáció és fertőtlenítés: Azt a kémiai folyamatot nevezzük oxidációnak, amelynek során egy elem vagy vegyület oxigént vesz fel vagy hidrogént veszít, illetve elektront ad le, tehát pozitívabbá válik. 1. Klóros oxidáció, 2. Klór-dioxidos oxidáció, 3. Permanganátos ox, 4. O3-os oxidáció; A szennyvizek fertőtlenítő klórozását mindig a tisztítási folyamat végén végzik.
12 g) Iszapégetés Főképpen nagy szennyvíztisztító telepeken alkalmazzák ott, ahol szállítási, deponálási vagy komposztálási megoldások nem jöhetnek szóba. Szennyvíztisztító telepek tervezése 1. Általános tervezési szempontok: A műszaki tervezésnek három szakasza van:- Feladatkitűzés és tervezési döntéselőkészítés, - Kiviteli döntés-el készítés (beruházási program, beruházási javaslat )., - Műszaki tervdokumentáció kivitelezése. Az első kettőt Előkészítő tervezésnek nevezzük.:- a tisztítandó és tisztított szennyvíz mennyisége és min. ezek meghatározása; befogadók terhelhetősége; tisztítótelep helye; kapacitás megállapítása, környezetvédelmi értékelés. Műszaki tervdok: építési munkák, működési folyamatábra, műtárgyak hidraulikai méretezése. 2. Szennyvíztisztító telepek különleges tervezési szempontjai szennyvízhozam., nagyvonalú tervezés, legegyszerűbb technológiai megoldást kell megtalálni, járulékos létesítmények világítás stb. Helyszínrajzi és magassági elrendezés: Egyszerűség, összeköt vezetékek hossza a lehet legkisebb legyen, Áttekinthetőség, Tömör műtárgy-csoportosítás elkerülése. A bővítés :Belső átalakítási munkával, Párhuzamos kapcsolás, Sorba kapcsolás. Helyes magassági elrendezés irányelvei: esésvesztés a lehet legkisebb legyen, A műtárgyak se túl mélyre süllyesztve, se túl magasra emelve. Üzembiztonsági és egészségügyi szempontok: üzemzavarok elhárítása, kezelő személyzet egészségét védő intézkedések, A munkavédelmi és egészségvédelmi szempontok. 3. Energiaellátás(motorok), irányítás(vezérlés- és hírközléstechnika. 7. Szennyvíztisztító telepek üzemvitele, azok környezetvédelmi problémái. A szennyvíztisztító telepek üzemvitele: A teljes szennyvíztisztító rendszer első egysége az ún. elő tisztító rendszer (1)., csatornahálózat (2) szennyvíztisztítással kapcsolatos szerepköreit képviseli jel műveletek célja a tisztítótelepi elő tisztítás, vagyis a szennyvíz durva szennyező anyagainak eltávolítása, (6: biológiai vagy kémiai), melyek a szennyvíz szerves szennyez anyagait olyan iszapanyaggá alakítják át, mely iszap a szennyvízből egyszerű műveletekkel eltávolítható., utótisztító (7-8), ami utókicsapatás, tavas szennyvíztisztítás, mikroszita-szűrés, lassúszűrés, illetve gyorsszűrés lehet., iszapkezelő műveletekkel (9-10) tisztított szennyvíz befogadóba (12) vezetése előtt a fertőtlenítési lehetőséget (11) mindenkor biztosítani kell. A szennyvíztisztító telepek környezetvédelmi problémái: az alábbi területeket érintik: - Ipari szennyvizek kezelése., - Szag-emisszió, m ködési hatás a környezetre., - A tisztított szennyvíz és az iszapok megfelelő elhelyezése. 1. Ipari szennyvizek és azok kezelése: biológiai szennyvíztisztítás szempontjából két csoportba sorolhatók: - a; Olyan szennyező anyagokat tartalmazók, amelyek biológiai szennyvíztisztító telepen kielégítő mértékig eltávolíthatók. (Ilyen komponensek: A biológiai oxigénigény (BOI)., A szuszpendált állapotú lebeg anyagok (SS)., Ammónia (NH4+, NH3). - b; Olyan szennyező anyagokat tartalmazók, amelyek biológiai szennyvíztisztító telepen nem vagy csak elégtelen mértékig távolíthatók el. (Ilyen komponensek: Nehézfémek (réz, ólom, nikkel, cink, stb.), Szerves anyagok (metilén-klorid, metil-etil-keton, aceton.)). Az ipari szennyvizek hatása a szennyvíztisztításra: Iszapelhelyezésre toxikus, A csatornahálózatra eltömődés, Rácsokra és előtisztítókra lebegőanyag túlterh., Ülepítőkre zsír,olaj, A biológiai tisztítómedencére iszapfelfúvódás,;iszaprothasztásra ph problémák. Az ipari szennyvizek elő tisztítása:- Biológiai tisztítást követ utótisztítás, - ipartelepen történő eltávolítása. 2. Szag-emisszió, szagszabályozás: A szennyvíz szennyező anyagai a csatornahálózatban és a szennyvíztisztító telepen: - Szeparálódhatnak (pl. a csatornában leülepedhetnek) -
13 Átalakulhatnak, - Keletkezhetnek, - Illetve változatlanul átjuthatnak. Legnagyobb gondot a kén-hidrogén és az ammónia, valamint a szerves gázok okozzák. A szennyvíztisztító telepen létrejövő konkrét szagforrások: Hidrogén-szulfidot tartalmazó szennyvíz., - Ipari szennyvizek., - Rácsszemét., - Felszínre úszott iszap.,- Iszapsűrítő medence, - Szerves anyagokkal túlterhelt biológiai szennyvíztisztítási folyamatok., - Iszapégetők és rothasztók. A szagot azonosítani, illetve mérni kell. Szagmérésre olfaktométereket (műszer) vagy szagpaneleket (emberek egy csoportja) használnak. A szagproblémák kiküszöbölése, a szagvegyületek eltávolítása: - Kémiai úton: klórozás, hidrogén peroxidos kezelés, - Mechanikai illetve biológiai úton: szageltávolító toronnyal, - Egyéb módszerek: maszkírozás, égetés. 3. A tisztított szennyvíz és a szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése: A tisztított szennyvíz elhelyezése történhet:- Vízfolyásban., Talajban. Iszapelhelyezési módok: - Feltöltésbe helyezés, - Mezőgazdasági hasznosítása, - Erdészeti hasznosítás:, - Kiválasztott talajon való elhelyezés,- A területek művelésre alkalmassá tétele. Tisztítótelepek fenntartása, kapacitásb vítés, min ségi mutatók javítása, rekonstrukciós problémák. I. A szennyvíztisztító telepek üzemeltetése: - a; személyi eszk: a tervezők, kivitelezők és az üzemeltetők. A tervezők és a kivitelezők feladata bizonyos idő után befejeződik, de az üzemeltetőké folyamatosan tartó. Az üzemeltető fő tevékenységi körei: - Új telep esetén már a létesítéskor jelen kell lennie, - Régi telep felújításakor az üzemeltető a konzultáló tervezőnek értékes tanácsokat adhat, - Fel kell ismernie a telepfejlesztés, - A működő telep üzemét irányítja. tudását fejleszteni kell, - alapvető hidraulikai ismeretek, - telep biztonságáról gondoskodnia kell. b; üzemeltetés nem személyi eszközei: 1. - Központi létesítmények: A műtárgyak és a berendezések üzemeléséhez szükséges feltételeket.2. Csőhálózat fenntartása: - térkép, csőtörés, hálózat jav. 3. Műszerezés, automatizálás: Az automatizálás célja: a szolgáltatás folyamatosságának és zavartalanságának biztosítása, a dolgozók védelme, a hibák megelőzése és a költségek csökkentése. Az automatizálás megoldásának lehetőségei:- Teljes automatizálás,- Központi üzemellen rz és irányító berendezések, -Távműködés, - Távjelz berendezések. 4. Gazdasági kérdések: A költségek típusai:- Beruházási költségek, - Önköltség (munkabérek adója, egyéb közterhek, amortizáció mértéke, rezsi költségek). II. Kapacitásbővítés, rekonstrukciós problémák: A bővítés három módszerrel oldható meg:- Belső átalakítási munkával, - Párhuzamos kapcsolási eljárással, - Sorba kapcsolási eljárással. A berendezések hosszú ideig történ használata és azok öregedése, amortizációja szükségessé teszi a telepek rekonstrukcióját. III. Minőségi mutatók javítása. A minőségi mutatók javításának egyik lehetséges módja a fentiekben tárgyalt kapacitásbővítés illetve a berendezések bővítése, mely által a technológiában akár új lépéseket is lehet alkalmazni, abból a célból, hogy a tisztított víz minőségét javítsuk. A minőség javításának eszköze lehet továbbá a kémiai tisztító műveletek alkalmazása. Az utótisztítás a víz minőségét tovább növeli. a.; Lebegő anyag eltávolítás: Ez a folyamat történhet mikroszűréssel, gyorszűréssel, lassúszűréssel és vegyszeradagolással. Ezek hatékonysága % tartományba esik, átlagosan 55 %-ra tehető.
14 Itt a finomszűrésen van a hangsúly. A vegyszeres kezelés, mint utótisztítás az előülepít vagy az utóülepítő után kapcsolt medencében valósítható meg. Az alkalmazott vegyszerek: polielektrolitok, alumínium-szulfát, mész. b.,oldott anyag eltávolítás: A tisztított szennyvíz fő tápanyagai a foszfor és a nitrogén eutrofizáció. - A foszforeltávolítás történhet kémiai úton kicsapatással (fémsókkal, mésszel, alumíniumszulfáttal), vagy biológiai úton (aerob és anaerob). - A nitrogéneltávolítás első sorban a nagyobb vízminőség igény befogadókban követelmény (toxikus a halakra, csökkenti a fertőtlenítés hatékonyságát). Itt is megkülönböztetünk:- Fizikai (gyorssz rés, gázki zés) eljárásokat., -Kémiai (klórozás, ioncsere, kicsapás, adszorpció szénnel) eljárásokat.- Biológiai (eleveniszapos, csepegtet testes, árkos, szennyvíz-tisztító tó) eljárásokat. 11. Az iszapkezelés ismérvei, alapelemei, iszapkezelési eljárások. I. ISZAPSTABILIZÁLÁS:AEROB,ANAEROB II. ISZAPKEZELÉS:- SÛRÍTÉS(GRAVITÁCIÓS,FLOTÁCIÓS, CENTRIFUGÁLIS),- ISZAPKONDÍCIONÁLÁS(KÉMIAI,TERMIKUS, ISZAPMOSÁSOSKONDÍCIONÁLÁS), - ISZAPVÍZTELENÍTÉS( VÍZTELENÍTÕ ÁGY, ISZAPLAGÚNA, SZÛRÕK, CENTRIFUGÁK), - ISZAPTÉRFOGATCSÖKKENTÕ ELJÁRÁSOK(KOMPOSZTKÉSZÍTÉS ÉGETÉS/SZÁRÍTÁS), III. ISZAPELHELYEZÉS ÉS ISZAPHASZNOSÍTÁS I. Iszapstabilizálás: Az előülepítő fenekéről és felszínéről eltávolított felülúszott iszap kb. 5 %szárazanyag- és 95 % víztartalmú. Szaganyagot bocsát ki. Nyers iszapként ismert. Az előülepítőből, a csepegtetőtestes és az eleveniszapos rendszerekből kikerül keverékiszapot további stabilizálás céljából a rothasztóba szivattyúzzák. Az iszapstabilizálás lehet:aerob,anaerob. Aerob iszapstabilizálás: Célja: a nyers és a biológiailag részlegesen stabilizált iszap keveréke végs elhelyezésre alkalmas (mennyiség csökkenés), biológiai szempontból stabil legyen. A huzamosabb idej leveg ztetés biztosítja a stabilizálást, magában a levegőztető műtárgyban, fűtés nélkül. A következő iszapokra vonatkozik: fölösiszap, fölös eleveniszap, vagy csepegtető testekből származó humusziszap. Hátránya: Az üzemeltetési költsége nagyobb El nyei:a beruházási költségek alacsonyak, egyszer a berendezés. Technológiai megvalósítás: A reaktor (fermentor) kör vagy négyszögletes alakú, fedeles vagy anélküli. Benne az iszapréteg vastagsága 6 m is lehet. Mechanikai vagy diffúzoros levegőztetés. A tartózkodási idő kb. 20 nap. Anaerob iszapstabilizálás: Célja: Az iszap szerves vegyületeit stabilizált anyagokká alakítsa. Az iszapmennyiség csökkentése. Hasznosítható melléktermékhez jutás (pl. metán). Patogén szervezetek elölése, illetve szabályozása.a lejátszódó folyamatok: Az anyagcserefolyamat négy fázisban, legalább 3 baktériumcsoport közreműködésével játszódik le. 1. Enzimatikus hidrolízis fázis: 2. Savképz dés fázisa: 3. Ecetsavképz dés fázisa: 4. Metánképződés fázisa., Fontos a keverés. Ennek fő célja: A mikroorganizmusok a tápanyagokkal kapcsolatba kerüljenek. A teljes térfogat hasznosítható legyen. Az iszap tápanyagtartalmát homogenizálni kell. A melléktermékek a keverés miatt hígulnak.jó phszabályozás. A baktériumfajoktól függ en a rothasztás különböz h mérsékleten mehet: - 20 C alatt: pszihrofil baktériumok. A rothasztás napig tart C: mezofil baktériumok. A rothasztás id tartama nem hosszabb 5 napnál., - 45 C felett: termofil baktériumok. A rothasztás 5-12 napot vesz igénybe. Technológiai megvalósítás:
15 1. Fűtetlen (hideg) rothasztók: Hagyományos oldómedence, benne az ülepedés és a flotáció egyidej leg megy végbe. Vastag falú, üveggyapotból vagy polietilénb l készül. Kialakítása szerint lehet: kétkamrás vagy egykamrás medence szitasz r berendezéssel. 2. Fűtött rothasztó: Hengeres, de leginkább tojás alakú berendezés. Az alsó rész kúpos, hogy az iszap itt összegyűlhessen. A tet típus lehet: fix vagy mozgótet. A keverést naponta 3-6-szor elvégezni 1-3 órás idő tartamon át. A keverés történhet gázzal, mechanikai úton, vagy iszap recirkulációval. A fűtés melegvíz-h cserélőn történik, melyben C a vízhőmérséklet. A ph-szabályozása történhet mészadagolással vagy vízmentes ammóniával. II. Iszapkezelés A legfontosabb iszapkezelési teendők: - Az iszap víztartalmának csökkentése, így az iszaptérfogat is csökken, - Az iszap szerves anyag tartalmának csökkentése. Kétféle eredet iszap keletkezik.: - 1.Előülepített iszap, 2. Utóülepített iszap. Típusai: a) Sűrítés: Célja: az iszap térfogatának csökkentése a szárazanyag tartalom növelése. Az iszapkezelés első lépcsőjének tekinthető.fajtái. b) Iszapkondicionálás: Célja: Az iszap víztelenítési sajátosságainak kedvezőbbé tétele. A kondicionálás tehát az iszap víztelenítése, transzportja, elhelyezése, hasznosítása előtti előkezelése.fajtái.- Kémiai(vegyszerek: vasklorid, szénpor, mész), - Termikus(drága, 200 fokra hevítik az iszapot, hőkezelés vagy alcsony nyomás), Iszapmosás(drága, lugosság csökkentése, keverési idő: 30-60s, a-24 órát ülepszik). c) Iszapvíztelenítés: Célja: a víztartalom olyan mérték eltávolítása, amely a sűrítés után további nagyobb iszaptérfogat-csökkenést eredményez. Fajtái: - Iszapvíztelenítő ágy:(általában a rothasztott iszap víztelenítésére alkalmazott eljárás. A víztelenít ágy betonfalak között helyezkedik el. Az ágy alján kavicsréteg, ezen felül pedig homokréteg helyezkedik el), Iszaplagúna(párolgáson alapszik), - Szűrők, - Centrifugálás(jobb). d) Iszaptérfogat-csökkent eljárások: a) Komposztkészítés(lebontást termofil baktok végzik), b) Termikus iszapszárítás, c) Iszapégetés(Kétlépcsős először 100 fokon szárítják, majd fokon égetik, típusai: tökéletes, pirolízis, tökéletlen, berendezés fluidizációs, forgó cső, elektromos kemence, Fontos: iszap térfogat 90 %-kal csökken, toxikus anyagok megsemm, égés révén energia nyerhető vissza, hamu keletkezik tégla, aszfalt készítés) d) Mikrohullámú hamuégetés. III.Iszapelhelyezés: Az iszap mezőgazdasági hasznosítása: Főcélja: a növényi tápanyagigény (nitrogén, foszfor) biztosítása, illetve a talaj művelési tulajdonságainak javítása azáltal, hogy humuszszer anyagokat juttatunk a talajba anélkül, hogy a növénytermesztést, a talajt vagy a talajvizet károsodás érné. Iszapelhelyezési módok: - Feltöltésbe helyezés, - Mezőgazdasági hasznosítása, - Erdészeti hasznosítás:, - Kiválasztott talajon való elhelyezés,- A területek művelésre alkalmassá tétele. A szennyvíztisztítás során keletkez anyagok elhelyezése. A szennyvíztisztítás után az alábbi anyagok elhelyezésér l kell gondoskodni: - Tisztított szennyvíz, - Szilárd anyagok: szennyvíziszap, rácsszemét, homok. A tisztított szennyvíz elhelyezése történhet: Vízfolyásban. Talajban. I. A tisztított szennyvíz elhelyezése vízfolyásban: -a szennyvíz minőségi paramétereinek ismerete, - környezetvédelmi szempontból megfelelnek-e a biztonságos elhelyezéshez., - vízminőség-szabályozási törekvés. A befogadóba vezetéskor: - Az elvezetés a mindenkori vízszint alatt történjen., -A folyó mozgásállapota biztosítja a megfelel keveredést., - A folyó hidrológiai és hidraulikai
16 viszonyait (vízállás, keresztirányú áramlások) az elhelyezéskor figyelembe kell venni. keresztszelvény geometriai Viszonyait is figyelembe kell venni. II. A tisztított szennyvíz elhelyezése talajban: Ennek módjai: - Mesterséges talajszűrő és homokszűrő árok., - Szikkasztók., - Szennyvízöntözés. - A; Mesterséges talajszűrő és homokszűrő árok:- Az osztó és a gyűjtő alagcsövezés egymástól legfeljebb 1,0 m távolságban helyezkedhet el, az egyes ágak hossza max. 25 m lehet, - A homokszűrő árok szélessége általában 0,8 m, vastagsága pedig legalább 0,7 m legyen. Nagytisztaságú kvarchomok alkalmazása kívánatos. - B. Szikkasztók: Legáltalánosabban használt fajtáik:- Szikkasztóakna,- Szikkasztóárok, -Szikkasztó alagcs hálózat Feladatuk: a legalább mechanikailag tisztított (ülepített), de főleg oldómedencéből átvezetett szennyvizek talajba vezetése, elhelyezése úgy, hogy a talaj vagy talajvíz káros szennyez dése emberek vagy állatok egészségét ne veszélyeztesse. Közműpótló m tárgyként igen kedveltek és jól beváltak. Az akna és az árok viszont nagyon egyszer és könnyen karbantartható szerkezetek. III. Szennyvízöntözés: Célja: az arra alkalmas szennyvizek öntözéssel való elhelyezése a talajba, egyúttal azok mezőgazdasági hasznosítása. Eredetük szerint öntözésre felhasználhatók: - Ipari szennyvizek: első sorban tej-, cukor-, szesz-, keményít -, konzerv-, sör-, papír- és cellulóz-, kender-, lenfeldolgozó-, m trágyaipari szennyvizek., - Házi, városi és kevert szennyvizek. A szennyvíz öntözése végezhető :- Felületi öntözési móddal (árasztó, csörgedez, barázdás), - Esőztető öntözési móddal, - Altalajöntözési móddal. A mezőgazdasági hasznosítás szempontjából a szennyvizek három csoportra oszthatók:- Közegészségügyi korlátozás nélkül hasznosíthatók- Közegészségügyi korlátozással hasznosíthatók, -Mezőgazdaságilag nem hasznosíthatók. Az öntözés irányelvei: A kiöntözött szennyvíznek a területről nem szabad elfolynia.,- 15 %- ot meghaladó lejtés területet nem szabad öntözni.,- A terület határán védő sávot kell építeni., - A fagyos talajt öntözni nem szabad., - (Öntözési idény: április október.), - A talajvízszint nem emelkedhet 1,5 m magasság fölé a) A szennyvíziszap és a rácsszemét elhelyezése: A rácsszemetet víztelenítés után feltöltésre vagy talajjavításra használják. b) Iszapelhelyezés: A stabilizált iszap kétféle formában helyezhet el:- Víztelenített (20-60 % szárazanyag-tartalmú) iszapként,- Vagy folyékony (4-6 % szárazanyag-tartalmú) iszapként.. 1. Iszapelhelyezési módok: - Feltöltésbe helyezés, - Mezőgazdasági hasznosítása, - Erdészeti hasznosítás:, - Kiválasztott talajon való elhelyezés,- A területek művelésre alkalmassá tétele. Szennyvíziszappal szemben támasztott követelmények: - BOI-koncentrációja kicsi, nem több 1-5 mg/l-nél. - A foszfor- és a fémtartalom kicsi, 1 mg/l vagy kisebb. 2. Iszaptárolás: A tárolás okai: - Az üzemeltetési ütem szakaszossága miatt szükséges a tárolás. - Az iszap a mez gazdasági területeken csak az év bizonyos idő szakaiban helyezhető el, így a köztes időszakban tárolás szükséges. - A telep berendezéseinek karbantartása. A tározás lehet: - Kiegyenlít tározás: az iszap tartózkodási ideje 3-4 nap.- Rövid idej : az iszap tartózkodási ideje 3-4 hét. - Hosszú idej : az iszap tartózkodási ideje 1 hónapnál hosszabb. 3. A talajbeli tisztítás: a biológiai szennyvíztisztítás valamennyi műveletét automatikusan magába foglalja. - A talaj a szennyez anyagokat kiszűri, Vegetációt hajt végre,- A baktériumok, és makroorganizmusok (pl.: földigiliszta) a szerves anyagot stabilizálják. 4. Iszapszállítás: Szállítójárművön. Csővezetéken.
17 5. Az iszap mezőgazdasági hasznosítása: Főcélja: a növényi tápanyagigény (nitrogén, foszfor) biztosítása, illetve a talaj művelési tulajdonságainak javítása azáltal, hogy humuszszer anyagokat juttatunk a talajba anélkül, hogy a növénytermesztést, a talajt vagy a talajvizet károsodás érné. Az iszap mezőgazdasági hasznosításának kritériumai:- Az iszapelhelyezés lakott területtől, vízfolyásoktól, közutaktól meghatározott távolságra legyen. - csapadék okozta eróziós hatásokat figyelembe vegyék., - Legalább 1 m mélységben kell elhelyezkednie. - A talaj ph-ja 6,5 vagy a feletti kell hogy maradjon., - A fémszennyezések nem haladhatják meg a megengedett határértéket.
MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS
SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenTERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK. Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA
ZÁRÓVIZSGA-TÉTELEK Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szakon Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar 2019 BAJA Vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzési szak Vízellátás Víztisztítás
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenVízvédelem. Szennyvíz. A szennyvíztisztítás feladata. A szennyvizek minőségi paraméterei
Vízvédelem AJNB_KMTM_004 2018/2019-es tanév II. félév Szennyvíztisztítás I: Mechanikai Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíz ~: olyan
RészletesebbenSZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,
SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,
RészletesebbenTanszék. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés TERVEZETT TÉMAKÖRÖK TARTALOM
TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. III. IV. Építmények álló vízben Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. VII.
RészletesebbenIPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA
IPARI ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK TISZTÍTÁSA A kommunális szennyvíztisztító telepek a következő általában a következő technológiai lépcsőket alkalmazzák: - Elsődleges, vagy mechanikai tisztítás: a szennyvízben
Részletesebben2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz
RészletesebbenKorszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata
Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter
RészletesebbenSzolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.
Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis
RészletesebbenSzennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/42
A /007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenAz ülepedés folyamata, hatékonysága
Környezettechnikai eljárások gyakorlat 14. évfolyam Az ülepedés folyamata, hatékonysága Mitykó János 2009 TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0011 Ülepítés Az ülepedés elve A durva diszperz rendszerek (szuszpenziók,
RészletesebbenMilyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus
Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenKörnyezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai. A vízkezelés technológiai alapfolyamatai.
A vizek minősége Környezetmérnöki alapok (AJNB_KMTM013) 7. A vízvédelem alapjai 2018/2019-es tanév I. félév a vízben végbemenő fizikai, kémiai és biológiai folyamatok eredményeként a víz fizikai, kémiai
RészletesebbenVÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA. MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap. Előadó: Muhi Szandra
VÍZISZÁRNYAS FELDOLGOZÓ ÜZEMBŐL SZÁRMAZÓ IPARI SZENNYVÍZ TISZTÍTÁSA MASZESZ Ipari szennyvíztisztítás Szakmai nap Előadó: Muhi Szandra Budapest 2017. 11. 30. Tartalom Alapadatok Tervezési információk Hidraulikai
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenVízvédelem KM011_1. Szennyvíziszapok. A keletkezett szennyvíziszap kezelése. Az iszapkezelés lépései. Iszapsűrítés
Vízvédelem KM011_1 2017/2018-as tanév II. félév 5/D rész: Szennyvíziszap-kezelés Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Szennyvíziszapok Szennyvíztisztítás
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenKassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt április 19.
Költségcsökkentés szakaszos levegőztetéssel és analizátorokkal történő folyamatszabályozással az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek
RészletesebbenKörnyezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás
Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenA VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re
Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítók
SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítás
Biológiai szennyvíztisztítás 1. A gyakorlat célja Két azonos össz-reaktortérfogatú és azonos műszennyvízzel egyidejűleg üzemeltetett, bioreaktor elrendezésében azonban eltérő modellrendszeren keresztül
RészletesebbenSZENNYVÍZTISZTÍTÁS. Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10%
SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Mennyiség: ~ 700 milliárd m 3 /év (Magyarországon) A közműolló időbeli változása Magyarországon ipar ~ 80% mezőgazdaság ~ 10% kommunális ~ 10% 1 2 nem hasznosítható víz Közvetlen kár:
RészletesebbenVízgépkezelő Vízműkezelő
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenNagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben
Nagyhatékonyságú oxidációs eljárás alkalmazása a szennyvízkezelésben Gombos Erzsébet Környezettudományi Doktori Iskola I. éves hallgató Témavezető: dr. Záray Gyula Konzulens: dr. Barkács Katalin PhD munkám
RészletesebbenIpari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök
RészletesebbenKözművek c. tantárgy 2. előadásának témái
Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Vízellátó rendszerek: a vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai Vízbeszerzés - A felhasználható vizek; vízszerzési módok és berendezések. Víztisztítási
RészletesebbenA tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei
A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú
RészletesebbenELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK
ELEVENISZAPOS BIOLÓGIAI RENDSZEREK MŰKÖDÉSE, HATÉKONY MŰKÖDTETÉSÜK, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEIK HORVÁTH GÁBOR ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS BIOTECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSEI, HATÉKONY MEGOLDÁSOK KONFERENCIA
RészletesebbenSzennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser
Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz
RészletesebbenKis szennyvíztisztítók technológiái - példák
MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:
Részletesebben52 853 02 0010 52 01 Szennyvíztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 52 853 02 0010 52 02 Víztechnológus Víz- és szennyvíztechnológus 2/46
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK
SBR és BIOCOS szennyvíztisztítási technológiák MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Bereczki Anikó, Pureco Kft. SBR - szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológia Kisszállás 220 m 3 /nap, kommunális
RészletesebbenVízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás
Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízkitermelés felszíni vizeket:
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása
Szennyvíztisztítás nem oldott, darabos szennyezők mechanikus eltávolítása FIZIKAI TISZTÍTÁS oldott anyagok + finom lebegő szilárd anyagok + mikroorganizmusok + szerves anyagok lebontása, eltávolítása BIOLÓGIAI
RészletesebbenSolymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé
Solymá r nágyko zsé g szénnyví z tisztí to télépé Működési leírás Készítette: Bárdosi Péter Resys Mérnöki és Szolgáltató Kft. Budapest, 2011. november 18. 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék... 2 2 A tisztítás
RészletesebbenAz egyes technológiai elemek méretezése és
Az egyes technológiai elemek méretezése és technológiai kialakítása. GÁZMENTESÍTÉS Gázbevitel, gázeltávolítás célja: ivóvíz fizikai és vagy kémiai sajátosságainak közvetett vagy közvetlen javítása. Ez
RészletesebbenHazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához)
Hazai lépések a szennyvíztisztításban a fenntartható jövőnkért (Hozzászólás Dr. Varga Pál előadásához) Dr. Lakatos Gyula ny.egyetemi docens, UNESCO szakértő Debreceni Egyetem, Ökológiai Tanszék, 2015 A
RészletesebbenA biológiai szennyvíz tisztítás alapjai. Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató
A biológiai szennyvíz tisztítás alapjai Roboz Ágnes Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgató Először is mik azok a mikroorganizmusok? A mikroorganizmusok vagy mikrobák mikroszkopikus (szabad szemmel nem
RészletesebbenBiológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Biológiai nitrogén- és foszforeltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia MHT Vándorgyűlés Szeged 2014. 07. 2-4. technológus mérnök Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenPANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.
A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200
RészletesebbenKÖRNYEZETTECHNIKA II. Víz- és szennyvíztisztítás
KÖRNYEZETTECHNIKA II. Víz- és szennyvíztisztítás Előadásanyag Létesítménymérnök MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2012. 11. 08. 1. rész Ivóvízkezelés, -tisztítás 2
RészletesebbenElőadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető
Előadó: Spissich Ákos Pannon-Víz Zrt. Nyúli üzemmérnökség szennyvízágazat vezető A banai szennyvízrendszer bemutatása Csatornahálózat Gravitációs elválasztott rendszer 5470 fő 1289 db bekötés Szennyvíztisztító
RészletesebbenB u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p
A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL. Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám
VÍZTISZTÍTÁS BIOLÓGIAI MÓDSZEREKKEL Készítette: Kozma Lujza és Tóth Ádám A víztisztítás a mechanikai szennyezıdés eltávolításával kezdıdik ezután a még magas szerves és lebegı anyag tartalmú szennyvizek
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 6. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák Mechanikai és biológiai tisztítási fokozat Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010 Főbb csoportjai: 1.
RészletesebbenVízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi
Részletesebbenaz Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó
az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenTechnológiai szennyvizek kezelése
Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,
RészletesebbenTermészetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!
Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenMMK Szakmai továbbk SZENNYVÍZTISZT TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA
SZENNYVÍZTISZT ZTISZTÍTÓ TELEPEK INTENZIFIKÁLÁSA KÖLCSÖNHATÁS ZÁPORKIÖMLÔ KEVERÉKVÍZ ELHELYEZÉSE NYERSSZENNYVÍZ SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP M B K TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ ELHELYEZÉSE CSATORNA HÁLÓZAT SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
RészletesebbenA DEMON technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen ammónium-nitrogén mérlegére
H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A DEMO technológia hatása a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen
RészletesebbenFordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:
Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges
RészletesebbenTermészetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák. Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft.
Természetközeli szennyvíztisztítás alkalmazási lehetőségei szolgáltatásaink - referenciák Dittrich Ernő ügyvezető Hidro Consulting Kft. 1 Szennyvíztisztítási eljárások Intenzív technológiák Eleveniszapos
RészletesebbenSzennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató
Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató Lehetséges alapanyagok Mezőgazdasági melléktermékek Állattenyésztési
RészletesebbenMembrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató
Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenNitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén és foszfor eltávolítás folyamatának optimalizálása az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2017.06.22. Kassai Zsófia üzemeltetési csoportvezető Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Tápanyag-eltávolítási
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenMélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával
2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere
RészletesebbenVegyipari és Biomérnöki Műveletek. Szennyvíztisztítási biotechnológia
Vegyipari és Biomérnöki Műveletek Szennyvíztisztítási biotechnológia http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/mezgaz/vebimanager Bakos Vince, Dr. Tardy Gábor Márk (Dr. Jobbágy Andrea ábráival) BME Alkalmazott
RészletesebbenA szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere
A szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek csökkentése - oxigén beviteli hatékonyság értékelésének módszere Gilián Zoltán üzemmérnökség vezető FEJÉRVÍZ Zrt. 1 Áttekintő 1. Alapjellemzés (Székesfehérvár
RészletesebbenVizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1
Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 1. A települési vízgazdálkodás rendszere és feladatai. Idealizált és valóságos rendszer,
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenErre a célra vas(iii)-kloridot és a vas(iii)-szulfátot használnak a leggyakrabban
A vasgálic 1 egy felhasználása Az Európai Unióhoz csatlakozva a korábbinál jóval szigorúbb előírásokat léptettek életbe a szennyvíztisztító telepek működését illetően. Az új szabályozás már jóval kevesebb
RészletesebbenSzennyvíztisztítás. Harmadlagos tisztítás
Szennyvíztisztítás Harmadlagos tisztítás Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés
RészletesebbenSzennyvíztisztítás III.
Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Tesztfeladatok Környezetvédelem témakör Összesen: 40 pont Maximális pontszám: 20 pont 1. Az alábbi négyféle asszociáció
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenMagyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)
Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)
RészletesebbenREFERENCIÁK - PROJEKTEK
REFERENCIÁK - PROJEKTEK IVÓVÍZTISZTÍTÁS QUANG BIHN (VIETNÁM)» Quang Trach District Quang Bihn tartomány» víztisztítás» 10.000 m 3 /nap» 2014-2015. Felszíni vízkivétel folyóból, víztisztítás, elosztó hálózat
RészletesebbenELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL
ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító
RészletesebbenKÖZMŰ CSŐHÁLÓZATOK SZERELÉSE
6212-11 KÖZMŰ CSŐHÁLÓZATOK SZERELÉSE Jegyzet a következő szakképesítések tananyaga: 31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus A jegyzet a
RészletesebbenSzennyvíztisztítás III.
Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,
RészletesebbenFelszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem
Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenSZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!
A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenHUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család
HUNTRACO- ORM 50-2000 biológiai szennyvíztisztító berendezés-család (50-2000 LE. között) Működési leírás 1. A szennyvíztisztítás technológiája A HUNTRACO Zrt. környezetvédelmi üzletága 2000 LE. alatti
RészletesebbenA csapvíz is lehet egészséges és jóízű?
A csapvíz is lehet egészséges és jóízű? Dr. Radnai Ferenc 2/14/2014 1 Szennyezők a fogyasztási helyen A szennyezők forrása Elégtelen tisztítás Másodlagos szennyezés Szennyezők típusa Oldott anyagok Biológiai
RészletesebbenA hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RészletesebbenVízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető
Vízminőségi problémák megoldása felszíni vízműben ÉRV ZRt - Lázbérc Kulcsár László Divízióvezető 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 560-601 Telefax: (48)
RészletesebbenBIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék BIM környezetmérnök M.Sc. Biológiai szennyvíztisztítás Dr. Jobbágy
Részletesebben