ZÁRÓJELENTÉS. Készítette: Eruditio Oktatási Zrt. Budapest, november 12.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÁRÓJELENTÉS. Készítette: Eruditio Oktatási Zrt. Budapest, 2012. november 12."

Átírás

1 ZÁRÓJELENTÉS A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban című kutatáshoz kapcsolódó zárójelentés Készítette: Eruditio Oktatási Zrt. Budapest, november 12.

2 Tartalomjegyzék 1. ÖSSZEFOGLALÓ A SZEKUNDER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE A PRIMER KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ISMERTETÉSE A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE Az adatgyűjtés körülményei A dokumentetumok elemzésének megállapításai BEVEZETÉS A JELENTÉS CÉLJA A JELENTÉS SZERKEZETE AZ ÉRTÉKELÉS HÁTTERE A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT BEMUTATÁSA Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői A VIZSGÁLAT CÉLJA ÉS CÉLCSOPORTJA A kutatás célkitűzései, célcsoportja A kutatás területei A VIZSGÁLATI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA A KUTATÁS SORÁN ALKALMAZOTT ADATGYŰJTÉSI MÓDSZEREK BEMUTATÁSA FELDOLGOZÁSI ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek Az adatgyűjtés és feldolgozás során felmerült problémák AZ ÉRTÉKELÉSI KÉRDÉSEK ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT CÉLKITŰZÉSEK, BEAVATKOZÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A megkérdezett szervezetek jellemző adatai A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAINAK PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK A NEMZETI STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A NEMZETI STRATÉGIÁBAN RÖGZÍTETT INTÉZKEDÉSEK VIZSGÁLATA A TÉSZ-EK MŰKÖDÉSI PROGRAMJAI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓK ELEMZÉSE MELLÉKLETEK

3 1. Összefoglaló A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából kutatást végeztünk A FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIÁK ÉRTÉKELÉSE A ZÖLDSÉG-, GYÜMÖLCSÁGAZATBAN címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a között időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A kutatás eredményeként képet kaptunk a zöldség-gyümölcs ágazatban működő termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA (továbbiakban: Nemzeti Stratégia) megvalósulása során elért eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy a rendszer versenyképesebb és vonzóbb legyen az ágazatban termelők körében, illetve hatékonyabban lehessen működtetni A szekunder kutatás eredményeinek ismertetése Szekunder kutatást végeztünk, elemeztük a zöldség-gyümölcs ágazat birtokviszonyait, valamint azokat a feltételeket, amelyek az ágazat jelentősebb felvevőpiacait meghatározzák. Megállapítottuk, hogy az ágazat termelői jellemzően kis területeken gazdálkodnak, ez az elaprózódott birtokméret pedig igen gyenge alkupozíciót eredményez úgy az élelmiszeripar vállalataival, mint az élelmiszer-kiskereskedelem képviselőivel szemben. A termelői értékesítő szervezetek a kínálat koncentrálásával elősegíthetik, hogy a termelők piaci pozíciói javuljanak, ezáltal az ágazat jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a vidék népességmegtartó képessége pedig ezáltal javulhat A primer kutatás eredményeinek ismertetése Primer kutatásunkat három területre koncentráltuk. Vizsgáltuk a Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességét, a működési programok végrehajtásával kapcsolatos problémákat, valamint elemeztük ezek pénzügyi megvalósítását. A Nemzeti Stratégia eredményességének vizsgálatát a TÉSZ elnökeivel, vezető munkatársaival készített interjúk segítségével végeztük el. A 2008-ban elfogadásra került Nemzeti Stratégia SWOT mátrixa alapján feltett kérdések segítségével megvizsgáltuk, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek esetében milyen változások történtek, illetve melyek azok a különbségek, amelyek a TÉSZ-ek és az ágazat egyéb szereplői között a vizsgált időszakban kialakultak A zöldség-gyümölcs ágazatra vonatkozó SWOT analízis A zöldség-gyümölcs ágazat tekintetében a válaszadók legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet és a termelőeszközökkel való ellátottságot tartották, ami szakértelemmel és innovációs képességgel párosul. A földrajzi adottságok kihasználását lehetővé tevő logisztikai felkészültséget is megfelelőnek ítélték. A tárgyi 3

4 eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jelentősen hozzájárultak a fejlődéshez, bár nem minden esetben sikerült kihasználni az így létrejött kapacitásokat. A megkérdezettek a gyengeségek tekintetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányát, az ebből fakadó versenyképességi problémákat (termelési költségek viszonylag magasak, és alacsony a jövedelemtermelő képesség) említették. Az alkalmazott technológiák színvonala változó, ennek következtében hullámzóak a termésátlagok és kiegyenlítetlen az előállított termékek minősége. A marketingtevékenységet sem tekintették elég hatékonynak és színvonalasnak a válaszadók. Az ágazat lehetőségeit vizsgálva a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását és a belföldi, illetve az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak, melynek hatásos eszköze lehet a feldolgozottsági szint emelése vagy a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelése. A fenyegetések tekintetében az agrárolló nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy csökkenése, a válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása került azonosításra. A hitelhez jutási problémák is jelentősek, ezek a beruházás-finanszírozást és a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is érintik. A gyakori jogszabályváltozások és a helyenkénti túlszabályozás pedig a hosszú távú tervezést nehezíti A TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis A válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték, így megállapíthatjuk, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban. A gyengeségek között kiemelkedő problémaként említették a tőkehiányt, valamint a tagok eltérő gazdasági helyzetéből fakadó feszültségeket. A rendszerváltás óta viszonylag nagyobb területen gazdálkodók esetében ugyanis kevéssé jellemzőek a likviditási problémák, ők inkább a támogatások elérése és az értékesítési csatornához jutás miatt csatlakoznak a TÉSZ-hez. A kis területen gazdálkodók viszont napi pénzügyi gondokkal küzdenek, nekik az is nagy segítség, hogy az inputok finanszírozásában segíti őket a TÉSZ. A feszültségek mentén felmerült javaslat, hogy a kisebb termelő esetében más típusú szövetkezésre és támogatási rendszerre lenne szükség. A marketing területén is jelentős hiányosságok mutatkoznak, melyek az alábbi területekre tagozódnak: - Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. - Az árak a hosszú távú beszállítói szerződések hiányában nem tervezhetőek és évenként hektikusan változnak. - Az TÉSZ-ek friss zöldség-gyümölcs értékesítése csökken, az ipari alapanyagként történő beszállítás részaránya pedig nő. - A marketingkommunikációt javítani kell a belföldi fogyasztás arányának növelése érdekében. - A TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködés gyengeségei. Az ágazat egészére, de a TÉSZ-ek közötti marketing-együttműködésre is hat az ágazatban általánosnak tekinthető bizalomhiány. Ezen változtatni kell, mert a felvevőpiacok koncentráltsága kikényszeríti, hogy a kereskedelmi láncok beszerzési központjainak ellensúlyozására kereskedőházként működő másodlagos TÉSZ-ek jöjjenek létre, amelyeket 4

5 nem termelők, hanem a professzionális eszközöket alkalmazó kereskedelmi szakemberek irányítanak és működtetnek. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a taggá válást vonzóbbá kell tenni, ezért javítani kell a bizalmi szintet, és ki kell küszöbölni a rendszer gyenge pontjait kihasználó potyautasság jelenségét. A megkérdezettek szerint még mindig nincs elég eszköz a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe, előfordul a kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében létesített tagsági jogviszony létesítése is. Javasoljuk, hogy a becsületesen dolgozó TÉSZtagokat honorálja az állam azzal, hogy előnyöket biztosít számukra a pályázatokon való részvétel vagy a támogatások elérése területén. Létre kell hozni egy olyan integrált informatikai rendszert is, amely segíti a tagok nyilvántartását, tevékenységük nyomon követését, valamint az adminisztratív feladatokat is támogatja. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát, akik nem csupán szaktudással, hanem a szakma iránti elkötelezettséggel is rendelkeznek. Itt az oktatási rendszernek is felelőssége és szerepe van abban, hogy a jövendő szakemberekkel megismertesse az együttműködés gazdasági és társadalmi előnyeit egyaránt. A szaktanácsadással kapcsolatosan többen a gyengeségek közé sorolták, hogy nehéz olyan független szaktanácsadót találni, akinek gyakorlati és elméleti tudása egyaránt megfelel az elvárásoknak. A képzési rendszer kritikájaként hangzott el, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek tudása nem korszerű, illetve elkötelezettségükkel, a munkához való hozzáállásukkal is sok a negatív tapasztalat. A másodlagos szerveződések létjogosultságát és szerepét a szaktanácsadásban nagyon jónak ítélték, a TÉSZ-ÉSZ munkáját a megkérdezettek mindegyike igen hasznosnak látta. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy szakértelmük és pályázatok írásában meglévő tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is értékesíteni tudják termékeiket, amelyeken egyedül nem lennének képesek megjelenni. Jelentős előny az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszközhitelezést is. A tőkeszegénység miatt a kisebb tőkeerővel rendelkező termelők védtelenebbek a feketekereskedelem kihívásaival szemben is, mert az azonnali készpénzben történő fizetés a tagok egy része számára visszautasíthatatlanul vonzó ajánlatot jelent a TÉSZ-ek nyújtotta fizetési feltételekhez viszonyítva. A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, ugyanis a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak 5

6 érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Az áfarendszer változásai is jelentős likviditási problémát okoznak a TÉSZ-ek mindennapjaiban, ugyanúgy, mint a foglalkoztatást érintő különféle jogszabályi változások. Az interjúk során sokan említették, hogy a jelenlegi adórendszer jelentős versenyhátrányt jelent a TÉSZ-ek számára, mert a törvényes értékesítés helyett/mellett igen sokan kihasználják az őstermelői rendszer adta lehetőségeket, valamint a számla nélküli értékesítés, a 27 százalékos áfa eltitkolása is igen vonzó lehetőség a gyors és adómentes jövedelemszerzésre. Az adórendszer anomáliái mellett a túlzottan bürokratikus, lassú és rugalmatlan pályázati rendszert és hivatali ügyintézést (pl. vízjogi engedélyeztetés), valamint a gyakran változó és ezáltal nehezen kiszámítható támogatási rendszert is a fenyegetések között említették. (Kérték például azt is, hogy a kárenyhítő juttatások kifizetéséről hamarabb döntsenek.) Az interjúk során a jogi környezet változását két kiemelt területen is említették: - Az adórendszer átalakítása. Ezzel kapcsolatosan szinte minden megkérdezett kitért az őstermelői rendszer anomáliáira, illetve az áfarendszer átalakításának szükségességére. Ez utóbbi a megkérdezettek egy kisebb csoportja által javasolt fordított áfa rendszerének bevezetésére irányult, másrészt pedig a 27 százalékos áfakulcs csökkentését javasolták. Ez utóbbit szinte minden megkérdezett mint a versenyképességüket súlyosan érintő kérdést említette. Ezzel és a pályázati rendszerrel kapcsolatban is igen fontos lehetőségként említették az adminisztrációs terhek csökkentését. - Az idénymunka rugalmasabb szabályozására és a szabályozás egyszerűsítésére vonatkozik (pl. napi munkavégzés időtartamának szabályozása) A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT analízis összevetése Az ágazat és a TÉSZ-ek működését a két SWOT analízis összevetésével elemeztük. Ennek főbb megállapításai az alábbiak: Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek együttműködés iránt elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. Jellemző a fejlett, korszerű technológiák ismerete és a környezettudatosság is. A támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás valósult meg a TÉSZ-ekben, ez előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási rendszerek teljes körű alkalmazása az élelmiszer biztonságos termelésére érzékeny piacokon jelent a szervezetek számára versenyelőnyt. Az újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása nem csupán a termeléstechnológia területén, hanem a piaci munkában is előnye a TÉSZ-eknek. Logisztikai fejlesztéseik segítik a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük a termelésben és a termelőüzemi feldolgozásban, illetve az áruvá készítésben is számottevő. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az átmeneti problémák leküzdésében. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem tudnak megpályázni. A kínálat koncentrálása révén a tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői nem. Igaz, a 6

7 TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat termelőinek nagyobb hányadát jelentő kisebb termelők egyedül nem tudnak érvényesülni a piacon. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. Az ágazat egészéhez viszonyítva a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elérése bonyolult szabályokhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti rugalmas alkalmazkodásukat. A TÉSZ-ek sajátos gyengesége az is, hogy a szervezetek kereteit erősen feszíti a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között csak a TÉSZ-ekben van ilyen erős ellentét, ugyanis a szervezeteken kívüli termelőknek nem kell összehangolniuk érdekeiket és tevékenységüket. A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is jellemzőek, de ezeket a TÉSZ-ek egyáltalán nem vagy csak sokkal nehezebben tudják kivédeni. (Ilyen pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.) A TÉSZ-ek esetében a feketegazdaság jelenléte sokkal jelentősebb anyagi és morális kockázatot jelent, mint az ágazat egészében, mert a szervezetek szabálykövető magatartásukkal jelentős versenyhátrányt szenvednek el a szabályokat be nem tartókkal szemben. Ez nem teszi vonzóvá a TÉSZ-eket annak ellenére sem, hogy a tagsági jogviszony más előnyökkel is jár. A vizsgálat megmutatta, hogy a megkérdezettek pozitív diszkriminációt és a szabálysértőkkel szembeni jogi fellépés szigorítását várják a jogalkotóktól annak érdekében, hogy a szabályokat betartók ne kerüljenek versenyhátrányba a csalókkal szemben. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálata A Nemzeti Stratégiában rögzített intézkedések vizsgálatát elektronikusan kitölthető kérdőíves lekérdezés segítségével végeztük el. A válaszok (n=19) alapján megállapítható, hogy a piaci munkát, az értékesítés elősegítését és a környezet védelmét szolgáló intézkedések működtek a legsikeresebben, míg a válságmegelőzési és -elhárítási, a kutatási és kísérleti termesztésre intézkedések, valamint a képzési és tanácsadási és az egyéb területek kevésbé voltak népszerűek. A beküldendő működési tervekkel kapcsolatban jelezték, hogy a működési program sok felesleges lépésre kényszeríti a tagokat a tényleges működési költségeikhez való hozzájárulás helyett. A makrokörnyezet gyors változásából eredő tervezési nehézségeket többen megfogalmazták, ezért a végrehajtás rugalmasabb szabályozására van szükség. Többen kérték, hogy a működési támogatások körében a működéssel kapcsolatos költségek nagyobb hányadát lehessen elszámolni, illetve ennek egy része legyen szabad felhasználású, átalányként kifizetett pénzeszköz. Többen javasolták a beküldendő formanyomtatványok felülvizsgálatát, a gyakori változtatások helyett ezek egyszerűsítését és standardizálását, valamint más dokumentumokkal történő összehangolását. Egyes megkérdezettek szerint a működési terv formátuma bonyolult, az elszámolás bürokratikus, túlszabályozott és túlellenőrzött, a felhasználók mozgástere szűkre szabott. Ennek a nyílt kérdésre adott véleménynek 7

8 ellentmond, hogy a kérdőív kitöltése során a válaszadók a formanyomtatványokat átláthatónak és könnyen kezelhetőnek minősítették. Ehhez a felvetéshez kapcsolható az a javaslat, hogy szükség lenne a számviteli adózási kötelezettségekből adódó könyvelési, elszámolási és nyilvántartási előírások egyszerűsítésére és a dokumentumok összhangjának megteremtésére a TÉSZ-ek működési támogatásaival és megvalósítási lehetőségeivel kapcsolatban. Ebbe a munkába személyesen kellene bevonni a TÉSZ-ek könyvelőit, a rendeletek gyakorlati alkalmazóit és a támogatást folyósító hivatal (MVH) szakembereit is. 8

9 1.4. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzését a TÉSZ-ek által beküldött dokumentumok alapján végeztük el. Az adatszolgáltatás nehézségekbe ütközött néhány szervezet esetében, amely elsősorban a pénzügyi-számviteli adatokon kívüli adatgyűjtésre vonatkozik Az adatgyűjtés körülményei A legtöbb TÉSZ esetében nincs lehetőség ezeknek az adatoknak a tagi szintű, naprakész gyűjtésére (pl. talaj- és vízbázisvédelem, műtrágya felhasználásának nyilvántartása, a hulladékgazdálkodás vagy az energiafelhasználás kérdései). Ezért javasoljuk a mutatószámok rendszerének átalakítását úgy, hogy azok a kötelezően nyilvántartott adatokkal összhangban legyenek. A nem pénzügyi-számviteli típusú adatok nyilvántartását akkor lehetne megkövetelni, ha a működési költségeikben ezek gyűjtésével és nyilvántartásával kapcsolatosan felmerülő költségeik a működési költségek része lenne. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését nagyban segítené a már az előzőekben említett integrált elektronikus adatszolgáltatási rendszer kialakítása is. Ennek segítségével a TÉSZek közötti kommunikáció és az egész rendszer átláthatósága is javulna, a beszámolók elkészítése pedig olyan elektronikus felületen keresztül történne, amely a már más célra feltöltött adatokat is kezelné, illetve segítséget adhatna a kért adatok értelmezéséhez A pénzügyi dokumentumok elemzésének megállapításai A Nemzeti Stratégia intézkedéseivel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a felhasznált pénzügyi erőforrások hatékonyan szolgálták a végrehajtott működési programokat, valamint eredményesen és hatékonyan segítették a termelőket céljaik megvalósításában. - A termeléstervezésre irányuló tevékenységek jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termeléstervezési tevékenységéhez, a tevékenység az igényeknek megfelelt, viszont a makro- és mikrokörnyezetből eredő tényezők nehezítik a hosszú távú tervezést. - A termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek szintén jelentősen hozzájárultak a TÉSZ-ek termékminőség-javításához és fenntartásához, eredményesek és hatékonyak voltak. Az értékesítési árak enyhén emelkedtek, a TÉSZ-ek a gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatok jelentős partnereivé váltak. A vizsgált szervezetek pozícióját erősítik a bevezetett minőségbiztosítási rendszerek. - A forgalmazás javítására irányuló tevékenységek körében elsősorban a promóciós és kommunikációs tevékenységek voltak hatékonyak. Ezen a területen 9

10 további figyelmet és több forrást igényel, ha a frisspiaci fogyasztás részarányát növelni kívánják a vizsgált szervezetek. - A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek tevékenységének eredményességéhez és sikerességéhez. A kutatási és kísérleti termelési tevékenységek iránt ugyan van igény, de ezek megszervezésére és lebonyolítására a TÉSZ-ek még nem eléggé felkészültek. - A képzéssel és tanácsadó szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek részben hozzájárultak a TÉSZ-ek eredményességéhez. A tevékenység hatékonyságát rontja, hogy kevés a jól felkészült, több területen is jártas szakember, valamint a tanácsadók alkalmazására nincs megfelelő anyagi forrása a szervezeteknek. A megszervezett képzések nem tudják pótolni a folyamatos szaktanácsadói tevékenységet. - A válságmegelőzési és -kezelési eszközök csak részben járultak hozzá a TÉSZ-ek válságmegelőzési tevékenységéhez a vizsgált időszakban. A klasszikus válságmegelőzésre alkalmas eszközöket ugyanis a TÉSZ-ek nem alkalmazzák. Fontos lenne, hogy minden szervezet feltöltsön egy olyan pénzügyi alapot (kölcsönös pénzügyi alap), amely a rosszabb évjáratokban segíthetné a tagokat finanszírozási problémáik áthidalásában. - A környezetvédelmi tevékenységek közepes mértékben, de eredményesen és hatékonyan járultak hozzá a szervezetek tevékenységéhez. A talaj- és vízvédelemmel kapcsolatos tevékenységek megfelelőek, a szervezetek a képződött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében is lépéseket tettek. - A támogatható egyéb tevékenységek a teljesítmény javításához kevéssé járultak hozzá, az intézkedés adta lehetőségeket a szervezetek alig használták, ezért ennek hatékonysága és eredményessége elégséges szintű volt. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Nemzeti Stratégia intézkedései eredményesek és hatékonyak voltak. Elsősorban azokon a területeken értek el jelentősebb eredményeket, amelyek a TÉSZ-ek piaci munkáját segítették. A 10

11 működési programok segítették a TÉSZ-tagok munkáját, ezzel hozzájárultak a zöldség-gyümölcs ágazat egészének eredményes működéséhez is. 11

12 2. Bevezetés Az Európai Unióban működő szövetkezetek sikerének titka a folyamatosan változó piaci és agrárpolitikai körülményekhez alkalmazkodás, az ezekhez illeszkedő marketing, finanszírozási és szervezeti stratégiák kidolgozása és végrehajtása. (Szabó G., 2007) Az európai példát követve Magyarországon is megjelentek a termelői értékesítő szervezetek, a TÉSZ-ek. A közel egy évtizede működő szervezetek általános célja, hogy a termelői árak stabilizálásával, a kínálat koncentrálásával, valamint a termelési és tranzakciós költségek csökkentésével növeljék a termelők ezáltal az egész ágazat versenyképességét A jelentés célja A magyarországi szervezetek az elmúlt évtizedben jelentős fejlődési folyamaton mentek keresztülés, és elmondható, hogy ma a hazai zöldség-gyümölcs ágazat által értékesített termékek termelési értékének közel 20 százalékát forgalmazzák (1. táblázat). Ez az arány az Európai Unió országaihoz viszonyítva alacsonynak mondható, ezért keresni kell azokat az okokat, amelyek gátolják a szervezettség növelését. A Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából július és november között kutatást végeztünk A fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiák értékelése a zöldség-, gyümölcságazatban címmel. Az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet 125. cikke és 127. cikkének második albekezdésében foglaltak szerint a tagországoknak meg kell vizsgálniuk a közötti időszakra vonatkozóan a TÉSZ-ek működését az adott tagországban. A vizsgálatunk célja ezért az is, hogy ennek a kötelezettségnek legjobb tudásunk szerint eleget tegyünk. A kutatás eredményeként azt várjuk, hogy átfogó képet kapjunk a Magyarországon működő TÉSZ-ek munkájáról. Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia megvalósulása során elért eredmények vizsgálatára, az esetleges problémák feltárására annak érdekében, hogy az abban kitűzött célokat el lehessen érni, illetve a lehetőségekhez mérten és a meglévő jogszabályi keretekhez igazodva a rendszert költséghatékonyan lehessen működtetni. Kutatásunk további célja volt feltárni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a TÉSZ-ek működésének eredményességét és hatékonyságát. 2.2 A jelentés szerkezete A jelentés szerkezetét a szakmai specifikációban megadott szempontok szerint határoztuk meg: - A vezetői összefoglaló az értékelés főbb megállapításait, a kutatás eredményeként megfogalmazott következtetéseket és ajánlásokat tartalmazza. 12

13 - A jelentés 3. fejezete az értékelés hátterét mutatja be. A 3.1. fejezetben röviden összefoglaljuk az ágazatra jellemző háttérinformációkat, amelyek meghatározzák a vizsgált TÉSZ-ek makro- és mikrokörnyezetét. Bemutatjuk a zöldség-gyümölcs szektorra jellemző birtokviszonyokat, valamint kitérünk a piaci viszonyok elemzésére is. A 3.2. fejezetben röviden ismertetjük a vizsgálat célját, és bemutatjuk annak célcsoportját. - A 4. fejezet a kutatás során alkalmazott módszereket foglalja össze. Ismertetjük az értékelés kialakítását és az alkalmazott módszereket, az adatgyűjtés során alkalmazott szekunder és primer adatgyűjtési technikákat (kérdőívek, személyes beszélgetések, a minták mérete és a kiválasztási szempontjai stb.). Kitérünk az adatok minőségének és megbízhatóságának általános értékelésére, az esetleges torzulások okaira, és ismertetjük a felmerült problémákat és az alkalmazott módszerek korlátait is. - Az 5. fejezetben az elvégzett kutatás eredményeit foglaljuk össze. Válaszokat fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégiában foglalt egyedi intézkedésekkel kapcsolatos és a Nemzeti Stratégia egészére vonatkozó értékelési kérdésekre is. - A 6. fejezetben ismertetjük azokat a következtetéseket és ajánlásokat, amelyeket a kutatás eredményei alapján fogalmaztunk meg. Javaslatokat fogalmazunk meg a Nemzeti Stratégia megvalósítása során fellelhető hiányosságok orvoslására, valamint olyan új eszközök és módszerek alkalmazására, amelyek javíthatják a zöldség-gyümölcs ágazat, illetve a TÉSZ-ek tagságának helyzetét. - A 7. fejezetben bemutatjuk az értékelés hátterét, módszereit, az értékelési kérdésekre adott válaszok részletes adatait, valamint a felhasznált adatok, statisztikák, az esettanulmányok, felmérések stb. anyagát. - A 8. fejezetben részletesen ismertetjük azokat az irodalmi forrásokat, amelyeket a kutatás során felhasználtunk. 13

14 3. Az értékelés háttere 3.1. A zöldség-gyümölcs ágazat bemutatása Magyarország természeti adottságai révén rendkívül alkalmas a zöldség-gyümölcs termesztésre. A vizsgált időszakban ( ) a zöldség-gyümölcs termesztéssel hasznosított termőterület mérete ezer hektár között mozgott (2010-ben ha volt a gyümölcs- és ha a zöldségtermesztés területe). A KSH AMÖ évi adatai szerint a zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdaságilag művelt terület 3 százalékán az értékesített mezőgazdasági termékek termelési értékének közel 12 százalékát adta, ezen belül a zöldségtermelés 8,4 százalékot, a gyümölcstermelés pedig 3,6 százalékot képviselt. (A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek jellemző adatait az 1. táblázatban mutatjuk be.) 1. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek termelési értékének változása ( ) MEGNEVEZÉS A zöldség-gyümölcs ágazat termelési értéke (millió HUF) TÉSZ-ek/TCS-k száma összesen * 48* 48* 45* A TÉSZ-ek/TCS-k termelési értéke összesen (millió HUF) - véglegesen elismert TÉSZ-ek termelési értéke (millió HUF) - TCS-k és előzetesen elismert TÉSZ-ek termelési értéke (millió HUF) A TÉSZ-ek és TCS-k aránya a zöldség-gyümölcs ágazat termelési értékéből (%) A TÉSZ-ek által lefedett terület (ha) * ,09 15,59 15,73 16,49 18,05 18,28 19, n..a. Összes taglétszám (fő) n.a. * csak a TÉSZ-ek száma **A TÉSZ-ek ÉTÉ-je azért nőtt ilyen nagymértékben, a TCS-ké pedig azért csökkent, mert IV. negyedévében a korábbi TCS-k nagyobb része (36) megszerezte a végleges (TÉSZ) elismerést. Forrás: Nemzeti Stratégia, 2008 kiegészítve a VM Agrárpiaci Főosztály által közölt adatokkal Birtokviszonyok jellemzői a zöldség-gyümölcs ágazatban A KSH adatai alapján a nyilvántartott gyümölcstermelő gazdaság 99 százaléka egyéni gazdaságnak minősül, ők művelték a termőterület mintegy 73 százalékát. A gyümölcstermelő gazdaságok átlagosan 0,84 ha-on folytatták tevékenységüket. Az egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete 0,62 ha, a társas gazdaságoké pedig 25 ha volt. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó egyéni gazdálkodók 89,39 százaléka, a társas vállalkozások 11,11 százaléka gazdálkodott 1 ha alatti területen. (2. és 4. táblázat) A 14

15 zöldségtermeléssel foglalkozó gazdaság 98 százaléka volt ebben az időszakban egyéni gazdaság, ők a zöldségtermő terület 56 százalékán termelnek. Átlagos birtokméretük 2,15 ha, ezen belül az egyéni gazdaságok átlaga 1,22 ha, a társas gazdaságoké 51,2 ha volt 2010-ben. A zöldség- és szamócatermelők esetében 1 ha alatti területen termelt az egyéni gazdálkodók 56,74 százaléka, a társas vállalkozóknak pedig 2,31 százaléka. (3. és 5. táblázat) 2. táblázat Gyümölcstermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint ÁTLAGOS TERÜLET (HA) ÖSSZES GAZDASÁG (DB) TÁRSAS GAZDASÁGOK SZÁMA DB MEGOSZLÁSA EGYÉNI GAZDASÁGOK SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA % % 0, , ,87 0,05 0, , ,38 0,10 0, , ,48 0,15 0, , ,27 0,20 0, , ,31 0,30 0, , ,65 0,50 0, , ,43 1,00 1, , ,41 2,00 4, , ,63 5,00 9, , ,45 10,00 19, , ,75 20,00 29, , ,20 30, , ,17 ÖSSZESEN ,00% ,00% Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés 15

16 3. táblázat Zöldségtermelő gazdaságok megoszlása átlagterület és vállalkozási forma szerint ÁTLAGOS TERÜLET ÖSSZES TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK (HA) GAZDASÁG SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA % SZÁMA (DB) MEGOSZLÁSA % (DB) 0, ,60 0,10 0, ,27 0,15 0, , ,22 0,20 0, , ,99 0,50 0, , ,66 1,00 4, , ,66 5,00 9, , ,33 10,00 19, , ,45 20,00 49, , ,69 50,00 99, , ,29 100,00 499, , ,85 500,00 999, ,92 2 0, , , , , ,00 100,00 ÖSSZESEN Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés 4. táblázat Gyümölcstermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként ÁTLAGOS TERÜLET (HA) A GAZDASÁGOK ÁLTAL HASZNÁLT TERÜLET (HA) TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % 0, , ,73 0,05 0, , ,64 0,10 0, , ,69 0,15 0, , ,93 0,20 0, , ,12 0,30 0, , ,87 0,50 0, , ,70 1,00 1, , ,08 2,00 4, , ,10 5,00 9, , ,19 10,00 19, , ,71 20,00 29, , ,32 30, , ,91 ÖSSZESEN , ,00 Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés 16

17 5. táblázat Zöldségtermelő gazdaságok által használt földterület megoszlása nagyságkategóriákként ÁTLAGOS TERÜLET (HA) A GAZDASÁGOK ÁLTAL HASZNÁLT TERÜLET (HA) TÁRSAS GAZDASÁGOK EGYÉNI GAZDASÁGOK TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % TERÜLET (HA) MEGOSZLÁSA % 0, ,17 0,10 0, ,37 0,15 0, , ,37 0,20 0, , ,98 0,50 0, , ,65 1,00 4, , ,85 5,00 9, , ,84 10,00 19, , ,32 20,00 49, , ,11 50,00 99, , ,61 100,00 499, , ,97 500,00 999, , , , , , ,47 ÖSSZESEN , ,00 Forrás: ÁMÖ, 2010 adatai alapján saját szerkesztés Miután az alacsony birtokméret kis termelési mennyiséget eredményez, a termelők piacra jutásának lehetőségei is korlátozottabbak, különösen az olyan magas koncentráltsági fokú piacon, mint amilyen a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem. Az egyéni gazdaságok esetében a birtokméret magas fajlagos költségeket eredményez, amely rontja a versenyképességet. Több más tényezővel együtt ennek az a következménye, hogy nincs elég pénz korszerű technológiák bevezetésére, a tárgyi eszközök pótlására, fejlesztésére. A kis birtokméretből fakadó hiányosság az is, hogy sok termelőnek nehézséget okoz megfelelő piaci információkhoz jutni, ennek hiányában pedig gyorsan reagálni a változásokhoz A zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak jellemzői Az ágazat szereplői jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalkozások, ezért a sokkal koncentráltabb élelmiszer-kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szemben viszonylag gyenge az alkupozíciójuk. Külpiacok A zöldség-gyümölcs ágazat által átlagosan évente megtermelt árualap és az exportra kerülő árumennyiség az európai uniós csatlakozás óta nem változott számottevően, ezzel szemben az import aránya évről évre növekedést mutatott. (1. ábra) 17

18 Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása tonna Export Import Termelés ' CÉL ábra: Zöldség-gyümölcs termelésünk és külkereskedelmünk alakulása Forrás: FruitVeb, 2011 A megtermelt árualap és az export mennyisége 1997 és 2010 között érdemben nem változott, viszont az importált termékek mennyisége megduplázódott. (1. ábra) Az ágazat export-import egyenlege jelenleg még pozitív, de a belső fogyasztás egyre nagyobb része származik importból. Ma már nem csupán a déligyümölcsök vagy a választékbővítés céljából történő behozatal a jellemző, a kínálatban megjelentek azok a nálunk is nagy tömegben termesztett mérsékelt égövi gyümölcsök és zöldségek, amelyek jelentős versenytársává váltak a hazai kínálatnak. Belföldi piacok A zöldség-gyümölcs termelőinek a hazai piacokon is egyre erősödő versenyben kell megküzdeniük a fizetőképes keresletért. A megtermelt termékmennyiség mintegy fele kerül friss fogyasztásra, a többi terméket pedig a hazai élelmiszeripar dolgozza fel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás alapvetően az adott évben megtermelt hazai zöldség és gyümölcs terméktömegének mennyiségétől és minőségétől függ, de befolyásolják olyan tényezők is, mint az adott termékből importált árumennyiség nagysága és árszínvonala. A fogyasztást a rendelkezésre álló reáljövedelem nagysága, valamint az adott termék ár- és jövedelemrugalmassága is nagymértékben befolyásolja. Az élelmiszerek az árak vagy a jövedelem változására általában rugalmatlan kereslettel reagálnak, mert ezeket az étkezési szokások erősen behatárolják. A reáljövedelem csökkenése, az emelkedő rezsiköltségek és élelmiszerárak, valamint a fogyasztási szerkezet változása miatt a magyar fogyasztók a zöldség-gyümölcs vásárlásakor is árérzékenyek. A minőség és az áru eredete csak akkor számít, ha az alacsony árral párosul. (GfK, 2010) A magyar vásárló számára a hipermarketek és a diszkontláncok árszínvonala olyan vonzerő, amelyet a hagyományos értékesítési csatornák egyéb előnyökkel (pl. a lakóhelyhez viszonyított közelség, 18

19 családiasabb kiszolgálás, az áru frissessége, megbízhatósága, a termőhely beazonosíthatósága stb.) nem tudnak ellensúlyozni. A fizetőképes kereslet csökkenése a fogyasztók minőségi elvárásainak növekedésével párosul a zöldség-gyümölcs vásárlása esetén is. Ilyen igény az egyöntetű, egyenletes minőségű, válogatott, mosott, korszerűen és tetszetősen csomagolt, minőségbiztosítási tanúsítvánnyal ellátott nagy mennyiségű és egész évben kapható termékek biztosítása. Ezeket a fogyasztói igényeket a kereskedelem a beszállítók felé közvetíti. Az egyre szigorodó követelményeknek sok magyarországi termelő nem tud eleget tenni, ezért kiszorul ebből az értékesítési csatornából. Megfigyelhető, hogy az áruházláncokban megszokott minőségi követelményeket a fogyasztók ma már más értékesítési csatornákon is elvárják. Ezért az áruvá készítés, a marketing eszközeinek alkalmazása megkerülhetetlen, azonban ezek olyan költségeket rónak az egyes termelőkre, amelyeket a kicsik nem tudnak vállalni. A hazai zöldség-gyümölcs kiskereskedelem közel fele ma már a nagy alapterületű bevásárlóközpontok, illetve a különböző diszkontláncok közvetítésével bonyolódik. Az élelmiszer-kereskedelem fogyasztókkal szembeni koncentrációjának mérésére alkalmas CR-5 index 1 értéke 2010-ben 68 volt, ami azt jelenti, hogy a piaci szerkezet aszimmetrikus oligopóliumnak tekinthető. A koncentráció mérésére alkalmas mutatószám a Herfindahlindex 2 is, melynek a 2010-es adatok alapján számított értéke szerint Magyarországon a piaci koncentráció közepes, az AcNielsen által mért adatok alapján H = 1122,51 volt. (Domján és Farkasné, 2011) A beszerzési oldalon, a beszállítókkal szemben a koncentrációt tovább növelik azok a beszerzési társulások, amelyeket az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok horizontális stratégiai partnerekként alakítottak meg. E társulások működtetésével a résztvevők összehangolják keresletüket, így alkupozíciójuk tovább javul a beszállítókkal szemben. A nagy volumenű árubeszerzéssel a fajlagos költségek csökkenését érik el. Az erőfölényük érvényesítésével a beszerzési árakat alacsonyan tudják tartani, valamint a marketing és a logisztika összehangolása is jelentős költségelőnyöket biztosít számukra. Ahogy azt a GfK Hungária a vásárlók megkérdezése alapján 2010-ben végzett kutatásának eredménye (2. ábra) is mutatja, a friss zöldség-gyümölcs forgalom közel fele bonyolódik a hiper- és szupermarketekben, illetve diszkontláncok közvetítésével, míg a hagyományos értékesítési csatornák forgalmának jelentősége csökken. A kereskedelem koncentráltsága így gyenge alkupozíciót eredményez az oda beszállító termelők számára, ezért a zöldség-gyümölcs ágazat termelői nagy részének létkérdés a kínálat koncentrálására hivatott szervezetekbe tömörülni. 1 CR-5 = S n, ahol S n az n-edik vállalat piaci részesedése. A CR-5 index a kereskedelem koncentrációját méri az első 5 élelmiszer-kereskedelmi cég piaci részesedése alapján. 2 H = n i=1 S i 2 ahol Si az i-edik vállalkozás piaci részesedése, n a vizsgált sokaság egységeinek száma. Az index értéke 0 és között szóródhat, nél tiszta monopóliumról, 0-nál pedig tökéletesen versenyző piacról beszélhetünk. H > 1800 értéknél a piaci koncentráció magas. Ha a Herfindahlindex < 1000, akkor a piaci koncentráció alacsony <H < 1800 közötti értéknél a piaci koncentráció közepes. Ekkor sem az erőfölény, sem annak hiánya nem igazolható. 19

20 Zöldség-, gyümölcsboltok 14% Egyéb 2% Hipermarket 19% Piac, kistermelő, utcai árus 27% Kis boltok (láncok, és függetlenek) 12% Diszkont 13% Szupermarket 13% 2. ábra: A zöldség-gyümölcs vásárlás alakulása bolttípusonként, 2010 Forrás: GfK Hungária, 2010 adatai alapján A beszállításra képtelen termelők egy része (elsősorban a kis termelési volumennel rendelkezők) a hagyományos értékesítési utak kikerülésével igyekeznek elérni a fogyasztókat. A közvetlen értékesítésnek számos formája él egymás mellett. Vagy a termelő éri el a fogyasztót (piac, mozgóbolt, termelői bolt, házhozszállítás stb.), vagy pedig a fogyasztó keresi fel a termelőt ( szedd magad mozgalom, gazdaságban való értékesítés, táblaszéli értékesítés). Mindegyik megoldás közös vonása, hogy a közvetítők kikerülésével csökkennek a tranzakciós költségek, az így elért nyereségtöbbleten pedig a termelő és a vásárló osztozik. A közvetlen értékesítés eszközeként megjelent az internethasználat is, amely elsősorban a partnerek egymásra találásában, valamint az információhoz jutásban lehet nagy jelentőségű. A feldolgozott termékek esetében (gyümölcs- és ivólevek, lekvárok, szárítmányok stb.) ez az értékesítési csatorna jelentősen bővülhet a jövőben. A zöldség- és gyümölcskereskedelem még mindig jelentős szereplői a nagybani piacok, amelyek a hazánkban megtermelt termékek közel egyharmadát, az import zöldséggyümölcs forgalom mintegy százalékát közvetítik. (FruitVeb, 2011) Bár a multinacionális kereskedelmi láncok működésének köszönhetően szerepük változóban van, de azon termelők számára fontos piacot jelentenek, akik sem a kiskereskedelem, sem a feldolgozóipar beszállítói elvárásait nem tudják teljesíteni. A termelők a kereskedelemmel és a feldolgozóiparral szembeni pozíciójához hasonlóan itt is kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakértői becslések szerint az itt zajló zöldség-gyümölcs termékforgalom közel 40 százaléka feketén cserél gazdát, amely súlyos problémát jelent az ágazat számára. (Dudás, 2009) 20

21 A rendszerváltást követően a hazai élelmiszeripar jelentős változásokon esett át. Sajnos az elmúlt években komoly visszaesés tapasztalható ebben a szegmensben, így az iparág vállalatai egyre kevesebb alapanyagot képesek felvásárolni, amely csökkenő keresletet jelent a termelők számára. (3. ábra) ezer tonna Egyéb (1000 t) Hűtő (1000 t) Konzerv(1000 t) Egyéb (mill. HUF) Hűtő (mill. HUF) Konzerv (mill. HUF) millió HUF ábra: A feldolgozóipar nyersanyagigénye a feldolgozás iránya szerint Forrás: FruitVeb, 2011 A TÉSZ-ek a feldolgozóipari vállalatok jelentős partnerei, az értékesített termékek termelési értékének évről évre növekvő hányadát ezen az értékesítési csatornán keresztül realizálták. 6. táblázat A TÉSZ-ek által értékesített termékek mennyisége és annak megoszlása az értékesítés iránya szerint ( között * ) AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYA ** Friss piacra értékesített (t) A feldolgozóiparnak értékesített vagy TÉSZ által feldolgozott termékek (t) Összes értékesítés (t) A frisspiaci értékesítés részaránya az 79,65 71,20 77,16 74,77 76,05 65,33 68,50 59,67 összesből (%) * A as adatok a TÉSZ-ekre és TCS-kre együttesen vonatkoznak * * Előzetes adatok Forrás: VM Agrárpiaci Főosztály adatai alapján 21

22 3.2. A vizsgálat célja és célcsoportja A TÉSZ-ek munkájukat a Nemzeti Stratégia alapján készített és azzal összhangban lévő saját működési program alapján végzik. A kutatás során megvizsgáltuk, hogyan változtak az ágazat külső és belső viszonyai, illetve elemeztük, hogy a Nemzeti Stratégiában kitűzött célok megvalósultak-e a közötti időszakban. Vizsgáltuk, hogy az egyes intézkedéstípusok elérték-e a stratégiaalkotó célját, vagy szükséges a jövőben azokon változtatni. A rendelkezésre bocsátott működési programok és a végrehajtásról szóló pénzügyi dokumentumok alapján áttekintettük, hogy a stratégiában kijelölt intézkedéseket milyen minőségben és milyen költségek felhasználásával valósították meg a szervezetek A kutatás célkitűzései, célcsoportja A vizsgálat célja volt feltárni azokat a hiányosságokat és működési problémákat, amelyek feltárásával javítani lehet a mostani gyakorlaton, hogy a támogatások felhasználása eredményesebb és hatékonyabb legyen. A kutatás célja volt az is, hogy információkat kapjunk az érvényben lévő Nemzeti Stratégia működéséről, annak felülvizsgálatához. Az értékelés során a végrehajtott működési programok hatékonyságát, a pénzügyi erőforrások felhasználásának mértékét és eredményességét is vizsgáltuk. A vizsgálat során elemeztük azt is, hogy a TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célkitűzések hogyan valósultak meg, a vizsgált időtartam alatt még folyamatban lévők milyen stádiumban vannak, valamint ezek a programok mennyire hatékonyak és eredményesek. Az értékelés a Vidékfejlesztési Minisztérium által vizsgálatra kijelölt összes, végleges elismeréssel és működési programmal rendelkező zöldség-gyümölcs termelői szervezetre (TÉSZ-re) kiterjedt. (1. melléklet) A kutatás területei 1. Szekunder kutatásunk keretében statisztikai adatok alapján elemeztük a zöldséggyümölcs ágazatot jellemző birtokviszonyokat és az ágazat főbb felvevőpiacainak szerkezetét. (2. fejezet) 2. Primer kutatás keretében a Nemzeti Stratégia megvalósítását és a TÉSZ-ek operatív működését vizsgáltuk: - A primer kutatás első területe a Nemzeti Stratégia megvalósításának eredményességére irányult. A Nemzeti Stratégiában található SWOT mátrix alapján megvizsgáltuk, hogy az intézkedések hatására mennyiben sikerült a belső erősségek és a külső lehetőségek felhasználásával a belső gyengeségeket leküzdeni, illetve a külső fenyegetések hatásait elhárítani. (Az eredményeket az 5.1. fejezet tartalmazza.) - Az értékelés célja továbbá a stratégiai visszacsatolás, vagyis a jövőbeni Nemzeti Stratégiák minőségének javítására szolgáló tanulságok levonása, az eddig tapasztalt hiányosságok megszüntetése, illetve az új eszközök meghatározása. A kutatás második részében azt vizsgáltuk, hogy a Nemzeti Stratégiában rögzített beavatkozások és intézkedések mennyiben szolgálták a TÉSZ-ek működését. (Az eredményeket az 5.2. fejezet tartalmazza.) 22

23 3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók elemzése. Az értékelés célja volt áttekinteni, hogy a vizsgált TÉSZ-ek működési programjaiban meghatározott célok és célkitűzések hogyan valósulnak meg, illetve mennyire hatékonyak és eredményesek. (Az eredményeket az 5.3. fejezet tartalmazza.) 4. A vizsgálati és elemzési módszerek bemutatása A kutatás elsősorban kvalitatív módszerrel készült, amely során a vizsgált szervezet vezetőit, illetve az általuk delegált munkatársakat kerestük fel a VM által az egyes termelői szervezeteknek kiküldött felkérések alapján A kutatás során alkalmazott adatgyűjtési módszerek bemutatása A primer adatgyűjtést kérdőíves megkérdezés és interjúkészítés módszerével folytattuk. Az interjúvázlat és a kérdőív kérdéseinek összeállítása után az SZTT tagjainak észrevételeivel módosított dokumentumok tesztelésre kerültek. A vizsgálat személyes megkeresés során, kérdezőbiztosok közreműködésével került lebonyolításra. A terepmunkát megelőzően az interjúkészítéssel megbízott munkatársaink szóbeli felkészítést kaptak részben a vizsgálat tárgyát képező ágazat, részben pedig a vizsgált szervezetek működéséről, az elvégzendő feladatokról. 1. Az interjúkészítés első lépéseként elkészítettük az interjú vezérfonalát. Az összeállított kérdéseket az SZTT tagjai és a tesztelésbe bevont szervezet (BOTÉSZ) vezető munkatársai részvételével teszteltük. A teszteredmények alapján az interjú vezérfonalában megfogalmazott fő kérdéseket alkérdésekkel egészítettük ki, majd ezeket a válaszok gyors rögzítésének érdekében Excel táblázatba rendeztük. Az interjúk CAPI módszerrel (Computer Assisted Personal Interviewing) készültek. 2. A kérdőíves megkérdezéshez készített kérdőív kérdéseit a működési programokban megfogalmazott célok, célkitűzések és intézkedések, valamint a megvalósítás napi gyakorlata alapján állítottuk össze. A kérdőívet az SZTT néhány tagja és a tesztelésbe szintén bevont szervezet (BOTÉSZ) munkatársainak közreműködésével teszteltük, majd a módosítások után a véglegesített kérdőívet digitalizáltuk. A kérdőív linkjét felkérő levél kíséretében küldtük el a szervezetek vezetőinek azzal a kéréssel, hogy a kitöltést az operatív irányításban részt vevő munkatársak bevonásával töltsék ki. Két hét elteltével a kérdőív lekérdezési fázisát lezártuk, ekkor a válaszadók száma 19 volt. Kitöltők: ALFÖLD 2003 Szövetkezet, BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet, BOTÉSZ (Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete), CIBAKERT TÉSZ Szövetkezet, CSÁRD-AGRO Szövetkezet, Dél-alföldi Kertészek Szövetkezete, Dombegyházi EURO TÉSZ KFT. DŰNE FRUCT SZÖVETKEZET, Észak-Alföldi TÉSZ, FRESH FRUIT TÉSZ Szövetkezet, GRAND-COOP, Gyümölcsért Kft., MEDI-FRUCT Szövetkezet, PENTA FAMILIA Szövetkezet, RÁBAKÖZI TÉSZ Szövetkezet, SZATMÁRKERT-HODÁSZ Szövetkezet, SZATMÁR-TIBER Szövetkezet, SZEMTÉSZ Kft. voltak. Egy kérdőívet papíralapon kaptunk vissza (JÓZSAI TÉSZ Szövetkezet). 3. A TÉSZ-ek működési programjai pénzügyi végrehajtásáról szóló beszámolók alapján adatelemzést végeztünk (továbbiakban dokumentumelemzés). A vizsgálatba bevont 4 szervezet esetében különböző okokra visszavezethetően nem állt rendelkezésünkre feldolgozható jelentés (Kiskunsági Kistérségi Zöldség-Gyümölcs TÉSZ, Nyírfruct, Nyírkert, SZEMTÉSZ). 23

24 4.2. Feldolgozási és elemzési módszerek Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek Az adatgyűjtési és feldolgozási módszerek az egyes feladatoknak megfelelően kerültek kiválasztásra: 1. A vizsgálat elvégzésének módszere a TÉSZ-ek elnökei, felsővezetői körében végzett személyes interjúkészítés volt, melynek eredményeként 29 interjú készült. Ennek keretében félig strukturált kérdések segítségével a magyar mezőgazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek helyzetének értékelésére kértük interjúalanyainkat. A kapott válaszokat hangfelvételen és Excel táblázatban is rögzítettük, majd ezek anyagát szó szerint leírtuk. Vizsgáltuk, véleményük szerint 2008-hoz viszonyítva változtak-e az ágazat erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. A megkérdezetteket arra kértük, hogy ötfokozatú skálán értékeljék a megadott tényezőket, illetve azokat az elemeket, amelyek értékelésük szerint rájuk nem vonatkozik, vagy nem értelmezhető, 0 értékkel jelöljék. A kérdések mindegyikénél lehetőséget adtunk arra is, hogy személyes észrevételeiket megfogalmazzák. A feltett kérdések egy része félig nyitott kérdés volt, a Nemzeti Stratégia alapját képező SWOT analízis elemzéséhez pedig értékelő táblát szerkesztettünk. Az elsődleges eredményeket Adatgyűjtési gyorsjelentés formájában összegeztük és adtuk közre. (Az interjúvázlat a 2. mellékletben található.) 2. Az e-kérdőíves megkérdezés során kapott válaszok elsődleges feldolgozása a lekérdezésre is használt program (https://docs.google.com) segítségével történt. A kapott válaszokat Excel formátumban is rögzítettük, a további feldolgozás ebben a formában történt. A kutatási megbízásban meghatározott szempontok alapján leíró statisztikai módszerek segítségével összefüggés-vizsgálatokat készítettünk. A feldolgozás során kerestük azokat az összefüggéseket, amelyek választ adnak arra a kérdésre, hogy mely tényezők befolyásolják elsődlegesen a vizsgált szervezetek működését. Összefüggést kerestünk a TÉSZ-tagság száma, a tagok által megművelt terület nagysága, a termesztés iránya (zöldség vagy gyümölcs, illetve mindkettő), az értékesített termékek árbevétele és a TÉSZ regionális elhelyezkedése figyelembe vételével. Az elsődleges eredményeket Adatgyűjtési gyorsjelentés formájában összegeztük és adtuk közre. (A kérdőív kérdései a 3. mellékletben találhatók.) 3. Pénzügyi beszámolók elemzése dokumentumelemzéssel. Az érvényben lévő jogszabályok értelmében a Nemzeti Stratégiát az általános teljesítménymutatók alkalmazásával kell nyomon követni, és az elért eredményeket is értékelni kell. Az 543/2011/EU rendelet VIII. melléklete alapján elkészítettük a pénzügyi végrehajtással kapcsolatos teljesítménymutatók vizsgálatához szükséges táblázatokat, majd ezt a TÉSZ-ek által papíralapon beküldött pénzügyi beszámolók adataival feltöltöttük. Az adatokat Excel-táblázatban, szervezetenként éves bontásban rögzítettük, majd ezekből az adatokból mutatónként átlagot számoltunk (így az 1 vizsgált szervezetre jutó éves átlagadatokat kaptuk meg). (Az adattáblák az 5. mellékletben találhatók.) Az elemzést 31 TÉSZ által beküldött pénzügyi jelentés alapján végeztük el. Miután a szervezetek végleges elismerése nem egyszerre történt, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének nem minden TÉSZ tett minden évben eleget, az egyes évekre vonatkozóan eltérő elemszámú dokumentum állt a rendelkezésünkre. A beszámolók alapján a TÉSZ-ek által megadott adatokkal töltöttük fel az Excelben kidolgozott 24

25 feldolgozó táblákat. A 2007-es évről nincs adatunk, a 2008-as év 8, a 2009-es év 24, a 2010-es év 19, a 2011-es év 26 működési program adatát tartalmazza. Munkánkat nehezítette, hogy a rendelkezésre álló beszámolók hiányosak (nincs minden adatra nézve kitöltve, illetve nincs egyértelműen jelölve, hogy az adat nem áll rendelkezésre vagy értéke nulla), esetenként értelmezési problémák miatt hibásak (pl. nem a kért mértékegységben vagy nagyságrendben adták meg a kérdésre a választ) Az adatgyűjtés és -feldolgozás során felmerült problémák 1. Az interjúkészítés során a vizsgálatba bevont szervezetek vezetői megfelelő helyszínt biztosítottak az interjúk lebonyolítására, és aktív közreműködéssel segítették a kutatás eredményességét. Mindössze egyetlen esetben fordult elő, hogy a felkérés és egyeztetés ellenére a megadott helyszínen és időpontban kérdezőbiztosunkat a TÉSZ telephelyére nem engedték be. 2. Az e-kérdőív kitöltését a szervezetek egyharmada teljesítette a megadott határidőre, így azt kétszer meghosszabbítottuk. Ennek ellenére a felkért szervezetek egyharmada a kérdőívet nem töltötte ki. Így a feldolgozást 19 kérdőív alapján tudtuk elvégezni, ami némi adattorzulást okozhat. 3. A pénzügyi beszámolókban kért adatok egy részét a TÉSZ-ek más kötelezettségeik (pl. mérlegkészítés) teljesítése érdekében kötelezően nyilvántartják, így ezek megadása pontos és részletes a vizsgált dokumentumokban is. Például a tagi nyilvántartással, az árbevétellel, a megtermelt és értékesített termékek mennyiségével vagy a tárgyieszköz-beszerzéssel, bérléssel, lízinggel kapcsolatos adatokat minden kimutatás pontosan tartalmazza. Ezzel szemben a kért adatok egy másik csoportjánál azt tapasztaltuk, hogy a kimutatásban vagy nem közöltek adatot, vagy azok megadott értékének hitelessége és pontossága kérdéseket vetett fel, azoknál a kérdéseknél, amelyeket nem a kötelezően vezetett pénzügyi-számviteli adatokból lehet kinyerni. Ennek oka, hogy a mutatószámok megadásához külön nyilvántartást kellene vezetni, erre a TÉSZ-eknek sem személyi, sem tárgyi feltételeik nem adottak. Különösen nehéz az adatszolgáltatás azoknál a szervezeteknél, ahol sok olyan termelő tag van, akik a TÉSZ-szel nincsenek napi kapcsolatban. Ők általában kis területen gazdálkodnak, nem vesznek igénybe szaktanácsadást, és adatszolgáltatási kötelezettségüket nem vagy csak részben teljesítik. A kirívóan fals értékeket ezért kihagytuk a feldolgozásból, hogy azok a végső eredményeket ne torzítsák (pl. értékesítési átlagár változásánál találtunk tízezres nagyságrendű adatot, vagy a termelési költségek változásánál a kért Ft/kg mértékegység helyett százalékosan adták meg az adatot). Feltűnően szegényes az adatsor a válságmegelőzési és kezelési, a kutatás és kísérleti termesztés, illetve a környezetvédelmi intézkedések esetében. Az adathiánynak több oka is lehet: - Értelmezési problémák akadályozzák az adatszolgáltatást, amely abból fakad, hogy a becslést nem az adott terület szakembere végzi (a pénzügyi jelentés kitöltése adminisztratív feladat, a becslés pedig egyéb szakmai ismereteket is igényelne). - Miután a TÉSZ-ek általában nem vezetnek külön nyilvántartást ezekről a tevékenységekről, pontos adatok nem állnak rendelkezésre. A mutatók megadásánál a becslés megengedett módszer, de erre nem mindenki vállalkozott, inkább nem adtak meg adatot. - Az adathiánynak az is oka lehet, ha az adott tevékenységeket a TÉSZ-ek tagjai nem vagy csak ritkán végzik. A nem egyértelmű jelölések miatt sok esetben nem lehetett eldönteni, hogy ez okozza az adathiányt vagy annak más oka van. 25

26 5. Az értékelési kérdések és az azokra adott válaszok 5.1. A Nemzeti Stratégia megvalósításának és eredményességének vizsgálata A Nemzeti Stratégia vizsgálata során választ vártunk arra a kérdésre, hogy a TÉSZ-ek vezető tisztségviselői hogyan látják a zöldség-gyümölcs ágazat jövőjét és ezen belül a TÉSZ-ek fejlődési lehetőségeit. Az alábbiakban a megkérdezettek véleményét összegezve adjuk közre A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízisének vizsgálata A vizsgálat során arra kértük a megkérdezetteket, hogy a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott SWOT analízis alapján értékeljék az ágazat és a TÉSZ-ek belső erősségeit és gyengeségeit, illetve külső lehetőségeit és fenyegetettségeit. Az elkészült 29 interjú válaszait összegeztük, a kapott értékeket egyszerű számtani átlag számításával átlagoltuk, majd a kapott értékek alapján csökkenő sorrendbe állítottuk. Külön vizsgáltuk a zöldséggyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működésének megítélését. A megkérdezettek véleménye alapján az ágazat legfontosabb erősségei (7. táblázat) a kedvező ökológiai adottságok, az ágazat szervezettségének jó szintje, a nagy termelési tapasztalat és a rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő voltak. Az erősségeken belül a leggyengébb értékelést a nagy volumenű feldolgozó kapacitás megléte kapta, amely azt jelzi, hogy ezen a területen sajnos nem sikerült előrelépni a vizsgált időszakban. A zöldség-gyümölcs ágazat belső erősségei (n = 29) 7. táblázat ÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEK (1 5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) Kedvező ökológiai adottságok. 4,500 Jól szervezett ágazat. 4,000 Nagy termelési tapasztalat. 3,857 Rendelkezésre álló nagyszámú munkaerő. 3,607 Külföldön is ismert termékek. 3,536 Teljes körű képzési rendszer. 3,107 Fejlett technológiák ismerete. 3,107 Tájjellegű termelés alkalmazása. 2,929 Az ágazat eltartó képessége kedvező. 2,929 Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. 2,679 Gazdag a szaporítóanyag-kínálat. 2,679 Gyors alkalmazkodási képesség. 2,500 Nagy volumenű feldolgozóipari kapacitás megléte. 2,393 A közepes vagy annál nagyobb értéket kapott tényezőket vastag betűtípussal kiemeltük. 26

27 A gyengeségek (8. táblázat) esetében az öntözött területek alacsony aránya, az általános forráshiány és a versenyképtelen kistermelők magas aránya kapta a legmagasabb értékelést. Legkevésbé értettek egyet azokkal az állításokkal, amelyek a független szaktanácsadók hiányára, az adatszolgáltatás alacsony színvonalára és a hazai feldolgozóipar hazai alapanyag beszerzésében fellelhető ellenérdekeltségére vonatkoztak. A szaktanácsadással kapcsolatban a megkérdezettek egy része jelezte, hogy nehéz jól felkészült, nem csupán az elméletben, hanem a gyakorlatban is jártás szakembert találniuk erre a feladatra. A zöldség-gyümölcs ágazat belső gyengeségei (n = 29) 8. táblázat ÉRTÉKELÉS GYENGESÉGEK (1 5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) Öntözött területek alacsony aránya. 4,500 Általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). 4,464 Magas fajlagos termelési költségek. 4,286 Magas a versenyképtelen kistermelők száma. 3,893 Az adórendszer miatt átláthatatlan a piac (őstermelők). 3,750 Világos ágazati stratégia hiánya. 3,679 Nagy az információhiány. 3,679 A gyakorlati képzés alacsony színvonala. 3,679 A termelés lehetőségei és a kereskedelem igényei nem találkoznak. 3,607 A termelői szerveződések hiánya. 3,464 A termelés nem kellően piacorientált, kezdetleges marketing. 3,286 Alkalmazott kutatás hiánya/alacsony szintje. 3,214 Alacsony a termelési színvonal. 3,214 Rendezetlenek a tulajdonviszonyok. 2,929 Nincs általános adatszolgáltatási kötelezettség. 2,857 A feldolgozóipar ellenérdekeltsége a hazai nyersanyag beszerzésében. 2,286 Független szaktanácsadók hiánya. 1,964 Az ágazat lehetőségeit (9. táblázat) vizsgálva megállapítható, hogy a megkérdezettek az európai uniós támogatások kihasználását, valamint a belföldi és az exportpiacok bővülési lehetőségét értékelték a legfontosabbnak. Érdekes eredmény, hogy a belföldi piac növekedését nagyon alacsonyra értékelték, amely arra mutat, hogy a megkérdezettek a közeljövőben nem látnak lehetőséget ennek a piacnak a jelentős bővítésére. A feldolgozottsági szint, valamint a magas minőségű, márkázott termékek arányának növelését jó eszköznek tartják a belföldi fogyasztás növelése érdekében. Valószínű, hogy ezek hiánya okozza azt a megítélést, hogy a megkérdezettek a globalizált kereskedelemben való részvételt nem tartják elérhető lehetőségnek a közeljövőben. 27

28 9. táblázat A zöldség-gyümölcs ágazat külső lehetőségei (n = 29) ÉRTÉKELÉS LEHETŐSÉGEK (1 5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) A magyar termékek imázsának javítása. 4,393 A belföldi fogyasztás arányának növelése. 4,286 EU-csatlakozásból származó forráslehetőségek kihasználása. 4,250 Magas minőségű márkázott termékek számának növelése. 4,214 A feldolgozottsági szint növelése. 4,179 Exportlehetőségek az EU-n belül és kívül, fejleszthető ágazat. 3,750 Térségfejlesztés. 3,393 Közeli nagy felvevő piacok. 3,000 Az EU piacszabályozásának gyors adaptálása. 2,857 Termálenergia rendelkezésre áll. 2,464 Növekvő belföldi piac. 1,929 A külső veszélyek (10. táblázat) zömét még mindig fennálló fenyegetésnek tartják a válaszadók, amelyek közül a természeti csapások növekedését, a globális gazdasági válság kedvezőtlen hatását, illetve a piaci viszonyok kedvezőtlen alakulását értékelték a legveszélyesebbnek. A zöldség-gyümölcs ágazat külső veszélyei (n = 29) 10. táblázat ÉRTÉKELÉS VESZÉLYEK (1 5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) Természeti csapások negatív hatásának növekedése. 4,036 A globális gazdasági válság erősödése. 3,857 Szervezetlen értékesítés, a termelői szervezetek nem szereznek 3,571 megfelelő piaci erőt és részesedést. Importáruk túlsúlya. 3,393 Elszegényedés. 3,321 Kiszámíthatatlan a támogatási rendszer. 3,250 Piacvesztés, munkahelyek elvesztése. 3,107 Termelés jelentős visszaesése, alacsony termésátlagok. 3,071 Kilátástalanság felerősödése és a veszélyérzet hiánya. 1,857 A SWOT felülvizsgálatának eredményeit is felhasználva készítettünk egy új SWOT analízist (11. táblázat), amely a zöldség-gyümölcs ágazat külső-belső viszonyainak értékelésére szolgál. Itt nem alkalmaztunk szoros fontossági sorrendet az egyes tényezők felsorolásában. 28

29 A zöldség-gyümölcs ágazat SWOT analízise 11. táblázat ERŐSSÉGEK Évszázados termesztési tapasztalatra és hagyományokra épülő szakértelem. Hagyományos termesztési és feldolgozói technológiák megléte. Kiváló minőségű fajták és technológiák megléte. LEHETŐSÉGEK Kedvező ökológiai viszonyok, éghajlati és talajadottságok megléte. Exportpiacok közelsége, logisztikai szempontból előnyös földrajzi fekvés. Termálvíz könnyű elérhetősége. Nagyszámú munkaerő áll rendelkezésre. Növekvő fogyasztói igény az egészséges élelmiszerek iránt. TÉSZ-hálózat megléte, a működési tapasztalatok elterjesztésének, átadásának lehetősége. A táplálkozási szokások változásával növekvő igény a zöldségek és gyümölcsök iránt. Európai uniós támogatások elérhetősége. Az információs technológia széleskörű terjedése. Nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. Alacsony a természeti környezet szennyezettsége. Öntözésre alkalmas vízbázis megléte. GYENGESÉGEK FENYEGETÉSEK Kevés az öntözésre berendezett termőterület. Általános tőkehiány, az ágazat specialitásait is figyelembe vevő pénzintézeti szektor hiánya. Az együttműködési hajlandóság alacsony szintje. A társadalmi tőke alacsony szintje a nemzetgazdaságban, általános bizalomhiány. Heterogén, helyenként alacsony technikai és A feketegazdaság magas aránya a technológiai színvonal. nemzetgazdaságban és az ágazatban. Alacsony tőkeellátottság. A globális válság elhúzódó hatásai. A szerződéses fegyelem hiánya. A post harvest technológia fejletlensége. Értékesítés szervezetlensége, a kínálat koncentrációjának hiánya. Elaprózódott birtokméretek. Ingadozó termésátlagok. A klimatikus viszonyok változása, szélsőséges időjárás, gyakori aszály. Az exportpiacok magas minőségi elvárása. A kereskedelem és a feldolgozóipar magas koncentrációja. Árérzékeny, nem kellően tudatos vásárlók a belföldi piacokon. A lakosság stagnáló/csökkenő reáljövedelme. Általános árualaphiány. A hazainál olcsóbb importtermékek nagy volumenben történő megjelenése. Gyenge marketingtevékenység. A kiszámítható, korrekt adópolitika hiánya. Gyenge és nem teljes körű minőség-ellenőrzés. A szakértelem hiányosságai a tervezésben és az üzletvitel területén. A termelők szervezettségének alacsony aránya. Az ágazati kutatás és a független szaktanácsadás gyengeségei. Megfelelő szakértelmű és szakma iránt elkötelezett utánpótlás hiánya. A visszaélésekre lehetőséget adó őstermelői rendszer fennmaradása. A fogyasztói igények megváltozása. Növekvő alapanyag- és energiaárak a világpiacon. Az inputok árának további növekedése. Új versenytársak megjelenése a hagyományos piacainkon. A feldolgozóipar alapanyag-felvevő képessége tovább csökken. 29

30 A TÉSZ-ek SWOT analízisének vizsgálata Vizsgálatunk második részében a TÉSZ-ek helyzetének megítélésére kértük a megkérdezetteket, szintén a Nemzeti Stratégia SWOT analízisének felhasználásával. Az erősségek esetében a felmérés a TÉSZ-ek esetében a zöldség-gyümölcs ágazatéhoz hasonló eredményt hozott. (12. táblázat) A szakértelmet és a kedvező ökológiai és klimatikus adottságok meglétét értékelték itt is a legfőbb erősségnek. A TÉSZ-ek belső erősségei (n = 29) 12. táblázat ÉRTÉKELÉS ERŐSSÉGEK (1 5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) Kedvező ökológiai, klimatikus adottságok. 4,464 Termesztési hagyomány, szakértelem. 4,036 Szakmai szervezetek megléte. 3,786 Korszerű fajták és technológiák kínálata. 3,786 Kiváló minőségű prémiumtermékek. 3,714 Jó logisztikai adottságok. 3,464 Exportpiacok közelsége. 3,321 Feldolgozói technológia megléte, bővíthetősége. 2,714 Termál-energiakincs megléte. 2,250 A gyengeségek (13. táblázat) vizsgálatánál az interjúalanyok kiemelték, hogy az ágazat tőkeellátottságát kettősség jellemzi, amely egyrészt abból fakad, hogy miközben igen jelentős tárgyieszköz-fejlesztés ment végbe az ágazatban az elmúlt években, a támogatási célok kötöttsége miatt olyan kapacitások is létrejöttek, amelyeket a termelők nem tudnak megfelelően kihasználni. Mindezt súlyosbítja az a külső tényező, hogy nehéz megfizethető beruházási hitelekhez jutni, így ezek hiányában nem valósulnak meg olyan beruházások, amelyekre valójában szükség volna. A hitelezési problémák a forgóeszköz-finanszírozást is érintik, ami időnként komoly likviditási problémákhoz vezet. Érdekes, hogy a feketegazdaság magas arányát a válaszadók csak közepesen fontos gyengeségnek ítélték, pedig ennek rendkívül negatív hatását az interjúk során többen is említették. Ennek magyarázata lehet, hogy az elmúlt években egy úgynevezett tisztulási folyamat ment végbe a tagok között, amely során az elégedetlenek vagy a szabályokat betartani nem akarók elhagyták a TÉSZ-eket. Ezzel kapcsolatosan felvetődött annak szükségessége is, hogy központi nyilvántartást vezessenek a tagokról, hogy a kettős tagságot és a kizártak újbóli gyors belépését más TÉSZ-ekbe meg lehessen akadályozni. Örvendetes, hogy a potyautas jelenségről azt nyilatkozták a válaszadók, hogy létezik, de előfordulása nem általános. 3 A kutatás más területein kapott eredményeknek némileg ellentmond, hogy a válaszadók a szétaprózott termesztést, az árukoncentráció hiányát és az értékesítés szervezetlenségét nem értékelték súlyos gyengeségnek. 3 Ennek az eredménynek némileg ellentmondanak az e-kérdőíves megkérdezés során megfogalmazott vélemények, ahol a szabálysértő tagokkal szembeni hathatósabb fellépést sürgettek a megkérdezettek. 30

31 Többen itt említették a fogyasztók árérzékenységét, a multinacionális cégek erőfölényét, de ezek a tényezők inkább a veszélyek közé sorolhatók, miután ezen a szervezetek változtatni nem tudnak, ehhez alkalmazkodniuk kell. A TÉSZ-ek belső gyengeségei (n = 29) 13. táblázat ÉRTÉKELÉS GYENGESÉGEK (1 5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) Megfizethető beruházási hitelek hiánya. 4,643 Árérzékeny fogyasztók. 4,464 Alacsony tőkeerő, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség. 4,357 Multinacionális cégek erőfölénye. 4,357 Kedvezőtlen adópolitika, őstermelői rendszer. 4,143 Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége. 3,750 Megbízható információk, statisztika hiánya. 3,750 Gyenge marketingtevékenység. 3,750 Heterogén technológiai színvonal és hullámzó termésátlagok. 3,679 Magas a feketegazdaság aránya. 3,571 Nagy méret- és jövedelmezőségkülönbségek a termelők között. 3,571 Az ágazati kutatás és független szaktanácsadás hiánya. 2,929 Korrekt szerződéses kapcsolatok hiánya. 2,929 Környezeti infrastruktúra hiányosságai. 2,821 Foglalkoztatási nehézségek. 2,643 Alacsony a megfelelő osztályozottságú és csomagolt áru aránya. 2,536 Szétaprózott termesztés, az árukoncentráció hiánya és az értékesítés 2,429 szervezetlensége. Általános árualaphiány. 2,071 Gyenge és nem teljes körű minőségellenőrzés. 1,750 A külső lehetőségek (14. táblázat) vizsgálatánál biztató, hogy az új piacok, piaci szegmensek megszerzését/kiépítését, valamint a kül- és belföldi piacok bővülését a megkérdezettek egyaránt jelentős, kiaknázható lehetőségnek értékelték, és az ehhez felhasználható eszközrendszert is fontos tényezőként említették. Ilyen eszközök lehetnek a csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése, a védjegyek használata és a márkázás, a termékskála bővítése, a beszállítás az áruházláncokba, a termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása vagy az élőmunka helyettesítése gépesítéssel. A veszélyek (15. táblázat) tekintetében az inputanyagok és az energiaárak növekedése volt a legjelentősebb tényező. Az agrárolló nyílását tehát jelentős veszélynek értékelik a válaszadók, melyet a lassú piaci növekedés veszélye, a technológiai fejlesztés elmaradása, a már említett finanszírozási problémák és a hazainál olcsóbb import mennyiségének növekedése követ. 31

32 14. táblázat A TÉSZ-ek külső lehetőségei (n = 29) ÉRTÉKELÉS LEHETŐSÉGEK (1 5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) Korszerű termesztéstechnológiai elemek bevezetése. 4,321 Új piacok, piaci szegmensek megszerzése / kiépítése. 4,286 Nyitás a minőségi piacok irányába. 4,179 Az idénymunka-foglalkoztatás könnyítése. 4,071 Növelhető az export és a belső fogyasztás. 4,036 Korrekt kereskedelmi viszonyok kialakítása. 4,036 Védjegyek használata és márkázás. 4,000 Alacsonyabb vegyszerterhelés és környezetkímélő technológiák. 4,000 Csomagolás és osztályozás javítása, a hűtőlánc megteremtése. 3,929 Termelők szerveződése, erős TÉSZ-ek. 3,786 Beszállítás az áruházláncokba. 3,786 Élőmunka ésszerű helyettesítése gépesítéssel. 3,643 Termelői tulajdonú feldolgozóüzemek létrehozása. 3,250 Termékskála bővítése. 3,179 Hatékonyabb minőség-ellenőrző rendszer. 3,071 Termál- és bioenergia-adottságok kihasználása. 2,821 Kötelező adatszolgáltatás a teljes élelmiszerláncon belül. 2,464 A TÉSZ-ek külső veszélyei (n = 29) 15. táblázat ÉRTÉKELÉS VESZÉLYEK (1 5-IG, AHOL 0, OTT NINCS ILYEN GYENGE PONT) Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése, 4,679 jövedelmezőség további csökkenése. Lassú piaci növekedés, alacsony fizetőképes kereslet. 4,536 Technológiai fejlesztések elmaradása. 4,429 A támogatási források elapadása. 4,286 Finanszírozási problémák. 4,286 Tovább növekvő import. 4,250 Áruházláncok további erősödése. 3,750 Növekvő verseny és új versenytársak belépése. 3,536 A termesztésben használt engedélyezett növényvédőszerek hiánya. 3,036 Munkaerőhiány. 3,000 A feldolgozók áttelepülése más országokba. 2,964 A bioenergia-termelés további felfutása. 1,571 32

33 Összefoglalva megállapítható, hogy a válaszadók a TÉSZ-ek legfontosabb erősségének a meglévő menedzsment-szakértelmet, a termelőeszközökkel való jó ellátottságot, valamint a logisztikai felkészültséget ítélték megfelelőnek, ami arra utal, hogy a tárgyi eszközállomány fejlesztésére kapott támogatások jól hasznosultak a vizsgált időszakban. A megkérdezettek a gyengeségek esetében az általános tőkehiányt, az öntözött területek alacsony arányát, a kis termelési kapacitással rendelkező termelők magas arányából adódó versenyképességi problémákat tartották jelentősnek. Részben erre vezethető vissza az a gyengeség is, hogy magasak a termelési költségek és alacsony a jövedelemtermelő képesség, de ennek külső okai is vannak. Szintén a birtokméretek heterogenitása okozza, hogy igen változatos képet mutat az alkalmazott technológia színvonala, és hullámzóak a termésátlagok. A válaszadók véleménye szerint a TÉSZ-ek vonzóképességét javítani szükséges, valamint ezzel összefüggésben emelni kell a kölcsönös előnyökön és bizalmon alapuló együttműködés színvonalát. A bizalomhiány a rendszer gyenge pontjait kihasználó potyautas tagsággal kapcsolatban is felmerült. Fontos pozitívum, hogy a legtöbben arról számoltak be: a tagság egyfajta megtisztuláson ment keresztül az elmúlt években, amely következtében a potyautas jelenség is visszaszorulóban van. Ennek ellenére a megkérdezettek szerint még mindig nincs elég szankcionálási lehetőség a szabályokat súlyosan megsértőkkel szemben, pedig ez igen fontos lenne a TÉSZ-ek iránti bizalom erősítése érdekében. A tagok központi adatbázisának hiánya miatt a kizárt tagok könnyedén visszaléphetnek a rendszerbe. A kettős tagság, valamint a csak a pályázati pontok érdekében létesített tagsági jogviszony is előforduló jelenség, ezek visszaszorítására a jövőben szükség lenne. Szintén fontos megemlíteni, hogy az ágazatban dolgozók átlagéletkora 50 év felett van, ezért kiemelt gyengeségnek tekinthetjük az elkötelezett, jól képzett szakember-utánpótlás hiányát. A válaszadók nem csupán az oktatási rendszer hiányosságait említették meg ezzel kapcsolatban, hanem felhívták a figyelmet arra is, hogy a szakma iránti elkötelezettség sokszor hiányzik a fiatal szakemberekből, ezen változtatni szükséges. A válaszadók a kiváló ökológiai és klimatikus adottságokat, valamint a piaci viszonyok javulását tekintik kiaknázandó legfontosabb lehetőségnek. A földrajzi elhelyezkedésünkből fakadó kedvező logisztikai adottságok pedig azért értékesek, mert segítik az exportpiacok közelségéből adódó lehetőségek jobb kihasználását. A válaszadók kiemelték, hogy a jó minőségű gyümölcs eladásának gyakorlatilag nincsenek korlátai, de a belső piac növekedése (elsősorban a frisspiaci értékesítés esetében) olyan külső tényezők függvénye (pl. reálkeresetek alakulása, az importtermékek további nagyarányú beáramlása), amely nem csupán a TÉSZ-ek tevékenységétől, hanem az említett fenyegetést jelentő tényezők alakulásától is függ. A válaszadók igen pozitívan értékelték azt is, hogy a TÉSZ-eken keresztül jelentős támogatásokhoz jutott az ágazat, amely a kínálat koncentrálásával versenyképességüket és eltartóképességüket egyaránt növelte. A fenyegetések tekintetében az agrárolló további nyílása, az EU-s támogatások elmaradása vagy jelentősebb csökkenése, a gazdasági válság elmélyülése és a piaci alkupozíció további romlása egyaránt említésre került. Jelentős fenyegetettség, hogy igen nehéz hitelhez jutni, ami nemcsak a megfizethető beruházás-finanszírozást érinti, hanem a rövid távú forgóeszköz-hitelezést is. A megkérdezettek közül többen a fenyegetések között megemlítették azt is, hogy Magyarországon nem kellően stabil, illetve túlszabályozott a jogi környezet, ami akadályozza a hosszú távú tervezést. A külső és belső tényezők elemzését elvégezve rendeztük ezeket, és a megkérdezettek véleményével kiegészítve összefoglaltuk a TÉSZ-ekre vonatkozó SWOT eredményeit. (16. táblázat) 33

34 16. táblázat Erősségek Szakértő menedzsmenttel rendelkeznek. A TÉSZ rendszer működési tapasztalatai rendelkezésre állnak. Nagy termelési tapasztalat, szakértelem, a fejlett, korszerű technológiák ismerete általános. Környezettudatosság jellemző. Jelentős mennyiségű termelőeszköz áll rendelkezésre. A TÉSZ-ek SWOT mátrixa BELSŐ TULAJDONSÁGOK Gyengeségek Alacsony tőkeerő, általános forráshiány (fejlesztés és forgóeszköz). Heterogén tagi összetétel, magas a versenyképtelen kistermelők száma. Emiatt magas fajlagos termelési költségek, gyenge versenyképesség és jövedelmezőség. Öntözött területek alacsony aránya. Szervezettség erősebb, mint az ágazat egészében. Alacsony a TÉSZ-ek vonzóképessége, nem egyértelműek a tagsággal kapcsolatos előnyök. Átmeneti pénzügyi források megléte. Gyenge marketingtevékenység. Kiváló minőségű, külföldön is ismert prémiumtermékek előállítására képesek. Logisztikai felkészültségük jó. Innovációs képességük jó. Feldolgozói technológia bővíthető. Marketingismeretek hiánya, gyenge kommunikációs képesség. A megfelelően képzett, elkötelezett szakemberek hiánya. Információgazdálkodás hiányosságai. Bürokratikus ügyintézés. Minőségbiztosítási rendszerek alkalmazása. A jól képzett, gyakorlati ismeretekkel rendelkező szaktanácsadók hiánya. Jelentős a foglalkoztatásban betöltött szerep, az eltartó Eszköztelenség a potyautas tagokkal szemben. A képességük kedvező. központi tagnyilvántartás hiánya. KÜLSŐ TULAJDONSÁGOK Lehetőségek Földrajzi közelség kihasználása új piacok, piaci szegmensek megszerzésére, kiépítésére. A termelés szempontjából kedvező ökológiai és klimatikus adottságok. A TÉSZ-ek támogatása az együttműködést elősegítő kormányzati eszközökkel. Korszerű termesztéstechnológiai elemek rendelkezésre állnak. A kereskedelmi szabályozás szigorítása, a versenyt torzító hatások kiküszöbölése. EU-csatlakozásból származó finanszírozási forráslehetőségek kihasználása. Nyitás a minőségi piacok irányába. Hosszú távon növelhető az export és a belső fogyasztás is. Öntözővíz, termálenergia rendelkezésre áll. Új termesztéstechnológiák, fajták bevezetése. Vertikális integráció erősítése. A TÉSZ-ek szerepének növelése vidékfejlesztési programokban. Veszélyek A globális gazdasági válság erősödése, lassú piaci növekedés. Az inputanyag, az energiaköltségek és az adóelvonások növekedése, jövedelmezőség további csökkenése. A feketegazdaság magas részaránya a zöldséggyümölcs kereskedelemben. A fizetőképes kereslet csökkenése. Árérzékeny és nem kellően tudatos vásárlók / fogyasztók a belföldi piacon. Technológiai fejlesztések elmaradása. A kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó cégek erőfölényének növekedése, alkupozíciójuk erősödése. A támogatási források elapadása. Tőkehiány, a megfizethető beruházási és forgóeszközhitelek hiánya. Tovább növekvő élelmiszerimport. Kedvezőtlen adópolitika, az őstermelői rendszer anomáliái versenyhátrányt okoznak a TÉSZ-eknek. Instabil makrogazdasági környezet. Foglalkoztatási nehézségek az idénymunka szabályozottsága miatt. A felsőoktatás és a szakképzés hiányosságai, a gyakorlati képzés alacsony színvonala. 34

35 A zöldség-gyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek SWOT analízisének összehasonlítása Vizsgálatunk szerint a TÉSZ-ek helyzete eltér a zöldség-gyümölcs ágazatban dolgozó, de a TÉSZ-ekhez nem csatlakozott termelők helyzetétől. Az erősségek terén lényeges különbség, hogy a TÉSZ-ek jellemzően tapasztalt, az együttműködés előnyeit felismerő, elkötelezett szakértőmenedzsmenttel rendelkeznek. A vezetők és a TÉSZ-ekben dolgozó munkatársak körében a fejlett, korszerű technológiák ismerete és a környezettudatosság is jellemző. A rendelkezésre álló támogatások lehetővé tették a technológia fejlesztését, így sok beruházás is végbement a TÉSZ-ekben, ami kétségtelen előnyt jelent az ágazat más szereplőivel szemben. A minőségbiztosítási rendszerek szinte teljes körű alkalmazása is előnyt jelent a TÉSZ-ek számára az élelmiszer biztonságos termelésére egyre érzékenyebb piacokon. Az újdonságok, innovatív megoldások alkalmazása elsősorban ugyancsak a TÉSZ-ek erőssége, amelyet nem csupán a termeléstechnológia-fejlesztés területén, hanem a piaci munkában is alkalmaznak. Logisztikai előnyük is jelentős, amely nagy arányban segíti a termelő tagok árualapjainak koncentrálását és piacra juttatását. A foglalkoztatásban betöltött szerepük nem csupán a termelésben történő alkalmazással, hanem a termelőüzemi feldolgozásban és az áruvá készítésben alkalmazottak számával is jellemezhető. A szervezettségből fakadó előny az is, hogy finanszírozási problémák esetén a TÉSZ-ek pénzügyi eszközökkel segíthetik tagjaikat az átmeneti nehézségek leküzdésében. A lehetőségek esetében a TÉSZ-ek előnye, hogy felkészültségük és tapasztalataik segítségével könnyebben érnek el olyan támogatásokat, amelyeket az ágazat más szereplői nem vagy csak jelentős többletköltség vállalásával (pl. pályázatírók igénybevétele) tudnak megpályázni. A TÉSZ tagjaihoz könnyebben jutnak a korszerű termeléstechnológiák, új fajták vagy egyéb innovatív megoldások. Szintén komoly lehetőség, hogy a kínálat koncentrálása révén a termelő tagok olyan piacokon is meg tudnak jelenni termékeikkel, amelyeken az ágazat nem TÉSZ-tag szereplői kevésbé. Igaz, a TÉSZ-en kívüli nagyobb termelők egyéni kapcsolatrendszerük segítségével megtalálják piacaikat, de az ágazat nagyobb hányadát képviselő kisebb termelők nem vagy csak jelentős veszteségek árán, mert méretükből adódóan ők kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a piacon. A zöldséggyümölcs ágazat termelőinek egy jelentős része méretéből vagy felkészületlenségéből adódóan ugyanis egyedül nem képes a koncentrált kereskedelem vagy feldolgozóipar beszállítójává válni, a követelményeknek megfelelni. Pozitívum az is, hogy az inputok áremelkedését a nagy tételben vásárló TÉSZ-ek könnyebben kivédhetik, mint az ágazat más szereplői, ezzel is előnyt biztosíthatnak a tagok számára. Az ágazatra jellemző általános gyengeségek mellett a TÉSZ-ek külön gyengeségének tekinthető, hogy a rendszer működtetése bürokratikusabb, a rendelkezésre álló pénzügyi források elköltése pedig igen sok, bonyolult szabályhoz kötött. Ez rugalmatlanabbá teszi a TÉSZ-eket az ágazat nem szervezett szereplőivel szemben, és jelentősen megnehezíti a gyorsan változó külső környezethez való alkalmazkodásukat is. A gyengeségek jó része kapcsolódik azokhoz a fenyegetésekhez is, amelyek ugyan az egész ágazatra is fenyegetést jelentenek (pl. a feketekereskedelem magas aránya, az adórendszer anomáliái stb.), azzal a különbséggel, hogy a TÉSZ-ek ezeket nehezen tudják kivédeni. A TÉSZ-ek vonzóképessége azért is csökkent az elmúlt években, mert a jogszabályok betartása súlyos hátrányokkal jár a tagok számára, és akár a termelő életben maradását is veszélyezteti. A TÉSZ-ek esetében jelentős gyengeséget jelent még az is, hogy a szervezetek kereteit feszíti a nagyobb és kisebb volumenben termelők közötti érdekellentét. Az ágazat egészére is jellemző ez a kettősség, de a két szegmens között máshol nincs olyan éles szembenállás, mert a TÉSZ-eken kívüli termelőknek nem kell a tevékenységüket összehangolni, így nem 35

36 kell törődniük a kisebb termelők problémáival sem. A felmerülő veszélyek tekintetében igen sok az azonosság a TÉSZ-ek és a zöldség-gyümölcs ágazat esetében. A gyengeségekkel együtt említett tényezők azonban azt mutatják, hogy a TÉSZ-tagok mindaddig hátrányban lesznek ezeken a területeken, amíg a gazdaság, ezen belül a zöldség-gyümölcs ágazat piaci viszonyainak kifehérítése nem történik meg A Nemzeti Stratégiában rögzített célkitűzések, beavatkozások és intézkedések eredményességének vizsgálata A Nemzeti Stratégiában kerültek meghatározásra azok a célok, amelyek a zöldséggyümölcs ágazat és a TÉSZ-ek működését kívánják segíteni. A Nemzeti Stratégia egyik legfontosabb szerepe, hogy az abban foglaltak segítsék a zöldség-gyümölcs ágazatban működő TÉSZ-ek tevékenységét, ezért sikerességét az jelzi, ha az abban foglalt célok megvalósulnak. A vizsgált szervezetek vezetőit és munkatársait ezért arról kérdeztük, mennyiben segíti munkájukat a Nemzeti Stratégia, mennyire tartják hatékonynak annak megvalósulását. A kérdőíves megkérdezés során 19 szervezet munkatársai adtak választ kérdéseinkre. A válaszadók néhány jellemző adatát mutatjuk be az alábbiakban A megkérdezett szervezetek jellemző adatai A vizsgált szervezetek regionális elhelyezkedése (4. ábra) lefedi a magyarországi zöldséggyümölcs termesztő körzeteket. A Dél-Alföld és az Észak-Alföld régiókban a megkérdezett TÉSZ-ek kétharmada található, ez egybeesik a zöldség-gyümölcs termelés szempontjából igen jelentős területekkel. 4. ábra: A TÉSZ-ek telephelyeinek regionális elhelyezkedése (n = 19) A tagok által művelt termőterület nagysága között nőtt, 2010-ben és 2011-ben pedig némileg csökkent, a vizsgált TÉSZ-ek termelő tagjainak átlaglétszáma pedig 2008 óta folyamatosan csökken. Ennek következtében az egy termelő tagra jutó termőterület növekedett, amely segíthet abban, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt a termelés jövedelmezősége növekedjen. A vizsgált szervezetek fajlagos mutatói a

37 2011 évek közötti változékony időjárás hatásait követő ingadozások ellenére stabilnak tekinthetők. (17. táblázat) 17. táblázat Az egy aktív tagra jutó termelési érték és termőterület nagysága a vizsgált időszakban (n = 19) MEGNEVEZÉS Az értékesített termékek mennyisége (t) Az értékesített termékek termelési értéke (HUF) Termőterület (ha) 1079,1 1179,4 1540, ,5 1337,8 Termelő tagok átlagos száma (fő/tész) Átlagos összlétszám (fő/tész) Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő) Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő) Egy tagra eső termelési érték (HUF/fő) Egy termelő tagra jutó termőterület (ha/fő) 321,11 380,66 257,94 247,05 242,11 n.a. 410,39 300,78 265,66 267, , , ,36 3,15 5,97 5,67 5,53 Az 5. ábrán az egy termelő tagra jutó értékesített termékek termelési értékét (HUF/fő) és az egy termelő tagra jutó értékesített termékek mennyiségét (t/fő) ábrázoltuk. egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő) egy termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége (t/fő) Egy termelő tagra jutó termelési érték (HUF/fő) Egy termelő tagra jutó értékesített term.m. (t/fő) 5. ábra: Egy termelő tagra jutó értékesített termékmennyiség értéke (HUF/fő) és az egy termelő tagra jutó értékesített termék mennyisége az egyes években (t/fő) (n = 19) A két tényező adatainak változása párhuzamos tendenciát mutat, kivéve a 2011-es évet, amikor az értékesített termékek termelési értékének növekedése meghaladta az értékesített termékmennyiség növekedési ütemét. Ez azt mutatja, hogy 2011-ben az értékesített 37

38 termékek átlagára a termékértékesítés növekedési üteménél nagyobb mértékben növekedett, vagyis az árualap hiánya az értékesítési árak növekedését idézte elő A kérdőíves megkérdezésre adott válaszok kiértékelése A vizsgálat arra irányult, hogy a Nemzeti Stratégiában megjelölt célok és intézkedések megvalósításának hatékonyságát elemezzük. A felmérés során a Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célokat és intézkedéseket soroltuk fel. Feltűnő, hogy az összes felsorolt szempont viszonylag alacsony pontszámot kapott, ezen belül a válaszadók a legfontosabbnak az életképes TÉSZ-rendszer kialakítását és a foglalkoztatásban betöltött szerepét értékelték. 18. táblázat A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes célok szerint (n = 29) ÉRTÉKELÉS CÉLOK (1 5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) Életképes TÉSZ-rendszer kialakítása, a szervezettség növelése. 3,107 A foglalkoztatás növelése, a helyben történő foglalkoztatás növelése. 3,107 A kínálat koncentráltságának növelése: az ágazat termelésének 40 százaléka a TÉSZeken keresztül bonyolódjon. 2,964 Az átláthatóság javítása, a feketegazdaság visszaszorítása. 2,859 Ágazati szaktanácsadói hálózat kialakítása. 2,786 A frisspiaci magasabb értékű zöldség-gyümölcs termékek értékesítési hányadának 2,750 növelése. Ágazatspecifikus marketingtevékenység kialakítása. 2,643 Piaci szemléletű alkalmazott kutatás és szakemberképzés megteremtése, korszerű 2,571 technológiák alkalmazása, technikai újdonságok bevezetése, korszerű fajtaszerkezet kialakítása. Másod- és harmadszintű TÉSZ-ek létrehozása, nemzetközi együttműködés. 2,571 Az ágazat termelési szintje érje el a rendszerváltás előtti mennyiséget. 1,321 A 19. táblázatban foglaltuk össze a személyes interjúk során a működési programokra vonatkozóan feltett kérdésekre adott válaszokat. 19. táblázat A Nemzeti Stratégia hatékonyságának megítélése az egyes intézkedések szerint (n= 29) ÉRTÉKELÉS INTÉZKEDÉSTÍPUSOK (1 5-ig, ahol 0, ott nincs ilyen gyenge pont) Termékminőség javítására vagy fenntartására irányuló tevékenységek 4,179 A termelés szervezésére irányuló tevékenységek 3,893 Környezetvédelmi tevékenységi típusok 3,679 Forgalmazás tökéletesítésére irányuló tevékenységek, valamint promóció 3,571 Képzési tevékenységtípusok 2,893 Kutatás és kísérleti termesztés 2,500 38

39 Egyéb tevékenységek 2,393 Válságmegelőzési és válságkezelési intézkedések 1,607 A válaszokat összevetettük az e-kérdőívben feltett kérdésekre adott válaszokkal, és azt találtuk, hogy az intézkedések megítélésében kevés az eltérés. (6. ábra) A legmegfelelőbb finanszírozású intézkedésnek a termékminőség javítására és fenntartására irányuló tevékenységet tartották, ezt követte a forgalmazással kapcsolatos, majd a termelés tervezésével kapcsolatos tevékenységek finanszírozása. Meglepő a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések meglepően rossz megítélése, ennek okait a későbbiekben vizsgálni kell. A fentiekkel összhangban az e-kérdőív kitöltői az egyéb tevékenységtípust, a válságmegelőzési intézkedéseket és a kutatásra, kísérleti termelésre irányuló tevékenységeket ítélték kevéssé hasznosnak. Ennek hátterében több ok is meghúzódhat: az egyéb tevékenység esetén ennek az intézkedésnek az értelmezése lehet az ok, a válságkezelésnél és a kutatási tevékenység megítélésénél szakmai hiányosságok is meghúzódhatnak a háttérben. 6. ábra: Mely, eddig támogatott intézkedéseket tart feleslegesnek? (n= 19) Vizsgálatunk kiterjedt a Nemzeti Stratégia alapján a működési programokban meghatározott feladatok megvalósítására is. Az értékeléshez hatfokozatú skálát alkalmaztunk, melynek eredményét a 7. ábrán mutatjuk be. A válaszadók szerint az értékesítés megszervezésében voltak a legsikeresebbek (5,38 pont), bár ennek némileg ellentmond, hogy marketingtevékenységüket (piackutatás, új piacok felkutatása) ennél rosszabbra (4,44 pont) értékelték. A leggyengébbnek a termelőüzemi feldolgozás megszervezését ítélték, ami azt jelzi, hogy a megtermelt termékeket főleg feldolgozás nélkül értékesítik a szervezetek. A jelentős befektetéssel járó beruházások elmaradása feltehetően összefügg a pályázatok és támogatások elérésének gyenge megítélésével, valamint a szintén gyengének minősített lobbitevékenységgel is. A vizsgálat során összevetettük az egyes feladatok megvalósításának sikerességét és fontosságának megítélését. (8. ábra) Szembetűnő, hogy a legkevésbé sikeres feladatmegvalósítás (a termelőüzemi feldolgozás, pályázatok írása és megvalósítása, szaktanácsadás) esetében a fontosság megítélése rendkívül magas. Mindez azt jelzi, hogy nem a szándékkal, hanem inkább a lehetőségekkel van a probléma. A szaktanácsadás 39

40 megítélése közepes értéket kapott, míg a tevékenység fontosságát igen magasra értékelték a megkérdezettek. 7. ábra: Eddigi működésük során milyen mértékben sikerült az alábbi feladatokat megvalósítaniuk? (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) 8. ábra: Az egyes feladatok megvalósításának és fontosságának összevetése (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) A 2009 előtt már működési programmal rendelkezők a felsorolt feladatokat fontosabbnak ítélték, valószínűleg a hosszabb idejű tapasztalatszerzés okozza ezt az eltérést. (9. ábra) Azok a válaszadók, ahol a termelő tagok száma csökkenő tendenciát mutat, az egyes feladatok fontosságát is alacsonyabbra értékelték, mint az e tekintetben stagnáló vagy növekvő szervezetek. A két tényező összefügg, de nem ismert, hogy a tagok létszámának 40

41 csökkenése okozza ezt a megítélést, vagy a megítélés maga okozza a taglétszám csökkenését. (10. ábra) 9. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a jóváhagyott működési program ideje szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) 10. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termelő tagok számának alakulása szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19) Szoros az összefüggés az aktív termelő tagok száma szerint (11. ábra), az értékesített termékek termelési értéke (12. ábra) és a specializált termelés szerint (13. ábra) a feladatok fontosságának megítélésében. Minél nagyobb a termelő tagok létszáma és az értékesített termékek termelési értéke, valamint minél specializáltabb a termelés, a válaszolók annál fontosabbnak ítélték a felsorolt feladatokat. 41

42 11. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az aktív termelő tagok száma szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) 12. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése az értékesített termékek termelési értéke szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) 42

43 13. ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termesztett termékek száma szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai n = 19) A tagok által művelt termőterület méretével fordítottan arányosan, az 500 ha alatti termőterületet integráló TÉSZ-ek válaszadói a felsorolt feladatok szinte mindegyikét fontosabbnak ítélték, mint az ennél nagyobb területet integrálók. (14. ábra) 14 ábra: Az egyes feladatok fontosságának megítélése a termőterület mérete szerint (1 6 fokú skálán adott értékelések átlaga n = 19i) 43

44 Vizsgálatunk a TÉSZ-ek működési kereteire is kiterjedt. Az értékelés összességében közepesnél jobb képet mutatott. (15. ábra) A legjobb megítélést a kötelezően elkészítendő beszámolók jelenlegi formája kapta, amely azt jelzi, hogy kitöltésük a TÉSZ-ek munkatársainak ma már nem jelent gondot. A nyitott kérdésekre adott válaszok egy része ennek ellentmond, többen jelezték, hogy a formanyomtatványok kitöltésével tartalmi és formai szempontból is sok problémájuk van. 15. ábra: Mennyire ért egyet a TÉSZ működésére vonatkozó szabályozási keretek egyes szempontjaival? (1 6 fokú skálán adott értékelések átlagai, n = 19) A tagsági jogviszonnyal kapcsolatosan feltett kérdésekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a tagnyilvántartással, a tagok ki- és belépésével és kizárásával, a nem termelő tagok jogviszonyával, valamint a TÉSZ-en keresztül történő értékesítés jelenlegi szabályozásával elégedetlenek leginkább a válaszadók. Javasolták egy olyan központi tagnyilvántartó rendszer létrehozását, amely segítségével elkerülhető lenne a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos visszaélés. (16. ábra) 16. ábra: Mely, a TÉSZ tagsági jogviszonyra vonatkozó szabályokon változtatna? (Az egyes szempontok említési gyakorisága, több válasz is adható volt n = 19) 44

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI

HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI HELYI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Teret a Vidéknek! Az élhető vidékért: gazdaság- és közösségfejlesztés

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Magyar élelmiszeripar 2014.

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A teljeskörű önértékelés célja

A teljeskörű önértékelés célja 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. Levélcím: 2440 Százhalombatta, Pf.:23. Telefon/fax:23/354-192, 23/359-845 E-mail: egyesisk@freemail.hu TELJESKÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja:

FELMÉRÉSI TERV. 1.) Felmérési terv célja: FELMÉRÉSI TERV 1.) Felmérési terv célja: 2.) Felmérés folyamata: 3.) Felmérés módszertanának meghatározása 4.) Kérdőív tervezésének fázisai, tesztelésének módja 5.) Interjúk előkészítésének módja 6.) Adatgyűjtés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE

A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A MAGYAR EVEZŐS SZÖVETSÉG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK ÉVES JELENTÉSE A Magyar Evezős Szövetség 2016. évi rendes Közgyűlésére Budapest. 2016. május 06. Készítette: MESZ Felügyelő Bizottsága Pichler Balázs Nagy-Juhák

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére 2013. OM azonosító: FI47616

Részletesebben

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD.

SÁROSD NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2433 SÁROSD, FŐ ÚT 2. TEL: +36-25-509-330 FAX: +36-25-509-350 E-MAIL: HIVATAL@SAROSD.HU WEB: WWW.SAROSD. KÉRDŐÍV Sárosd Nagyközség Településfejlesztési Koncepciójának, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és a Településrendezési eszközök 2014-es felülvizsgálatához 1. Szervezet neve, székhelye, telephelye:

Részletesebben

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez

32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez 32. Élelmezési Világnap - FAO 2012. október 16. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Városliget Mezőgazdasági szövetkezetek: kulcs a világ élelmezéséhez Mezőgazdasági szövetkezetek és jelentőségük a közép-kelet-európai

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása

A hazai hús és zöldség-gyümölcstermékpálya helyzetének alakulása Gazdálkod lkodás s Baráti Köre K Gazdálkod lkodás s Szerkesztőbizotts bizottsága Agrárgazdas rgazdasági gi Kutató Intézet EU-tagságunk 10 évének agrár- és vidékgazdasági tapasztalatai Budapest, 2014. április

Részletesebben

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV

Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV 1119 Budapest, Fehérvári út 89-95. www.nak.hu Termelők együttműködését segítő szervezetek felmérése KÉRDŐÍV Kérjük, hogy lehetőség szerint jelen kérdőívet a szervezet elsőszámú döntéshozója töltse ki!

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben.

Logisztikai. ellátási lánc teljes integrálására. Logisztikai szolgáltatók integrációja. B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben. Logisztikai szolgáltatók integrációja B2B hálózatokhoz a FLUID-WIN projektben Külső logisztikai szolgáltatók integrációja interdiszciplináris web-alapú platformon The logistic domai under the 6th Fram

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele

Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Dorogi Ipartestület XXII. sz. hírlevele Tisztelt Vállalkozó! A csatolt sajtószemle a kkv-k napi működését érintő fontos változásokat, gyakorlati tudnivalókat tartalmaz. Dorog, 2015. július 20. Üdvözlettel:

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések

Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Egy országos jelentőségű beruházási projekt beszállítójává válásához szükséges stratégiai döntések Dr. Boda György Boda & Partners Kft partnere Budapesti Corvinus egyetem, egyetemi docens.. XXIII. Magyar

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft.

ÁFA TANÁCSADÁS. ARKCONSULTING Kft. ÁFA TANÁCSADÁS Általános forgalmi adó Általános forgalmi adó 2014 ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ A hozzáadottértékadó az egyik legfontosabb adónem, mely az összes EUtagállamban, illetve a világ számos országában

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez

1. melléklet a 116/2013. (XII. 12.) VM rendelethez 845 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 7. szám. melléklet a 6/. (XII..) VM rendelethez Nagyértékű gépbeszerzések értékelése a. () bekezdés a) pontja esetén A B C D. Értékelési szempont megnevezése Értékelés/Ellenőrzés

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III

A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III A HAZAI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KÖRÉBEN VÉGZETT KUTATÁS EREDMÉNYEI III. RÉSZ A VÁLLALATOK ÁLTAL ALKALMAZOTT STRATÉGIÁVAL, A SZOLGÁLTATÁS- PORTFÓLIÓVAL ÉS IT-FEJLESZTÉSEKKEL KAPCSOLATOS MEGKÉRDEZÉS

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK

A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Bükkösd, 2015.02.16. A HELYBEN TÖRTÉNŐ ÉRTÉKESÍTÉS HAGYOMÁNYAI, MÓDJAI, KIALAKULT FORMÁI, SZERVEZETI HÁTTERÜK Kujáni Katalin szakreferens Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Főosztály Email: olga.katalin.kujani@fm.gov.hu

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben