XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése
|
|
- Márta Bogdánné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése 27. A parlamentek működésének főbb szabályai 28. A klasszikus és speciális képviselői jogok 29. A parlamenti függetlenség intézményei (a mentelmi jog és az összeférhetetlenség) Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, Walter Haller Alfred Kölz Thomas Gächter: Allgemeines Staatsrecht. Vierte, neu überarbeitete und ergänzte Auflage. Basel: Helbing Lichtenhahn, 2008.
2 27. A parlamentek működésének főbb szabályai
3 1. Folyamatos, ciklikus működés (1) A) Folyamatos működés: Triennial Acts (Anglia): 1641: Ha a legutóbbi parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szeptember 10- e előtt a király nem hívja újra össze, akkor meghatározott rendben királyi összehívás nélkül is összeül Nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani az összeüléstől számított 50 napon belül, csak ha maga is hozzájárul 1664: Megismétli a háromévenkénti összehívás szabályát, de kikényszerítő mechanizmust nem fűz hozzá 1694: Évenkénti ülésezés, háromévente választás - vidéken állandó választási láz
4 1. Folyamatos, ciklikus működés (2) B) Ciklikus működés: Európában éves mandátum De kivételek: 1 év: 1793-as francia alkotmány 7 év: Anglia (a 3 év túl gyakori volt, ezért 1716: Septennial Act) 8 év: 1768-tól Írország (Arisztokratikus felsőházaknál többnyire nem merül fel a megbízatási idő.)
5 2. A törvényjavaslatok vitája (1) A) Törvényjavaslat tétele ki jogosult? Plénum (célszerűtlen) Kormányzat (külön megbízás vagy általános felhatalmazás alapján) Parlamenti bizottság Képviselői egyéni indítvány Népi kezdeményezés Kivételesen: parlamenti bizottság megbízása a végleges törvény elfogadására (utólagos plenáris tárgyalás és szavazás nélkül) Olaszország, Spanyolország
6 2. A törvényjavaslatok vitája (2) B) Többolvasatos vita: Általános: az indítvány céljai, szükségessége, alapelvei (esetleg bizottságban) Részletes: szakaszonként Zárószavazás: az egészről egyben Kétkamarás parlamentnél az esetleges nézeteltérések tisztázása
7 2. A törvényjavaslatok vitája (3) C) Tárgyalási szabályok: Két szempont: hatékony, de a kisebbség jogait védő rend (kormánytöbbség ellenzék) A parlamenti kisebbség jogai: indítványtétel, beszédjog, szólásszabadság, stb. biztosítandók Obstrukcióellenes szabályok Quorumok: Részvételi: a képviselők meghatározott része legyen jelen, különben nem határozatképes (több mint fele, Ausztria: 1/3-a) Határozathozatali: a jelenlévők többsége, vagy minősített többség [pl. alkotmánymódosítás, elnöki vétó elutasítása (USA), törvények sürgős kihirdetése az összes képviselő többsége (Svájc), bizonyos összeghatárt meghaladó pénzügyi törvények]
8 2. A törvényjavaslatok vitája (4) D) Az obstrukció: A határozathozatal elhúzása, meghiúsítása visszaélve a beszédjoggal, indítványozási joggal 1880: ír obstrukció (ír önkormányzati törvény vitája: név szerinti szavazások, 500-szori felszólalás) 1957: USA (Civil Rights Act vitája, Strom Thurmond délkarolinai szenátor: 24 óra és 18 perc hosszú beszéd) Elhárítása: USA: a szenátorok 3/5-e elhatározhatja a vita lerövidítését Beszédidő korlátozása, a vita idő előtti lezárása (klotűr)
9 2. A törvényjavaslatok vitája (5) E) A nyilvánosság követelménye: A nyílt vita demokratikus alapkövetelmény Anglia: 1803 óta tudósítások az alsóházból (1840 óta törvény szól róla) Később: ne csak a sajtó mehessen be, hanem a szélesebb közönség is Zárt ülés: kivételes esetben, minősített többség rendelheti el Ne csak az ülés, hanem a javaslatok, előkészítő anyagok, irományok, szavazási listák is legyenek nyilvánosak Az elfogadott határozatot (törvényt) szabályszerűen ki kell hirdetni (hivatalos lap, hatálybalépési szabályok esetleg felkészülési idő)
10 28. A klasszikus és speciális képviselői jogok
11 1. Klasszikus képviselői jogok (1) Általában bármely testület tagját megilletik: A) A részvétel joga: Szabad megjelenés az ülésteremben, részt vehetnek a vitákon B) Beszédjog és szólásszabadság: A képviselő felszólalhat és szabadon szólalhat fel Anglia: freedom of speech (a Lordok Háza 1668-ban megsemmisített egy bírói ítéletet, amely alsóházi felszólalása miatt büntetett meg egy képviselőt) Bill of Rights, 1689: a parlamentben elmondott beszéd miatt semmilyen parlamenten kívüli szerv nem indíthat eljárást (de a parlament felelősségre vonhatja a képviselőt) Európai kontinentális államok: külső hatóság is folytathat eljárást a képviselő ellen parlamenti beszédje miatt, de csak a parlament engedélyével
12 1. Klasszikus képviselői jogok (2) C) Törvénykezdeményezési jog: A képviselő indítványt tehet olyan döntések meghozatalára, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak Már nem kizárólagos uralkodói jog, hogy törvénytervezetet nyújtson be D) Szavazati jog, parlamenti tisztségekre való megválasztás joga
13 2. Speciális képviselői jogok (1) Csak parlamenti képviselőket illetnek. A) Kérdés: Cél: információszerzés, figyelemfelkeltés A képviselő kérdez a miniszter válaszol Első eset: 1721 Anglia (House of Commons) a 19. sz-ban fejlődött ki B) Interpelláció: Cél: a kormánypolitika nyilvános vitatása, bírálata A miniszter válaszáról ha a képviselő nem fogadja el a parlament szavaz 1830 Franciaország: egy képviselő (Maugin) magyarázatot követelt a külügyminisztertől, s utóbb a parlament is vitát tartott az ügyről Később megjelenik az európai házszabályokban
14 2. Speciális képviselői jogok (2) C) Vizsgálóbizottság: Konkrét ügyekre Nem veheti át a bíróság szerepét (USA: szinte büntető bírósági tárgyalási jellege van)
15 29. A parlamenti függetlenség intézményei (a mentelmi jog és az összeférhetetlenség)
16 1. Mentelmi jog (1) A) Cél: a parlamenti és a képviselő függetlenségének megőrzése az illetéktelen külső befolyástól, zaklatástól a) Sérthetetlenség (inviolabilitás): Képviselővel szembeni büntető eljáráshoz parlamenti hozzájárulás kell Kényszercselekmény is csak így foganatosítható vele szemben (kivéve tettenérésnél) A parlament megvizsgálja: nem parlamenti munkája miatt akarják-e meghurcolni
17 1. Mentelmi jog (2) b) Felelőtlenség (immunitás): Képviselői tevékenysége (beszédje, szavazata) miatt a parlamenten kívül nem lehet felelősségre vonni A mentelmi jog kialakulása: Anglia, Bill of Rights 1689: A parlamenti szólásszabadságot, vitákat és eljárásokat a Parlamenten kívül sem bíróságok, sem más helyek nem kifogásolhatják és nem vonhatják kétségbe. USA, Alkotmány, 1787: A hazaárulás, súlyos bűncselekmény vagy békebontás eseteit kivéve szenátorokat és képviselőket a Kongresszus adott házának ülésszakán való részvétel tartama alatt, valamint oda- és visszamenetele során nem lehet letartóztatni; a Kongresszus házaiban tartott beszéd vagy vita miatt más helyen sem vonhatók felelősségre. (1507. évi 12: tc.: salvus conductus oltalomjog kiterjesztése az országgyűlés tagjaira: az országgyűlés tartama alatt nincsen bíráskodás; az országgyűlés munkáját akadályozó személyesen idézhető az országgyűlésbe és ott is vonható felelősségre)
18 2. Az összeférhetetlenség (1) Inkompabilitás: a belső függetlenség biztosítása a képviselői megbízatás idején bizonyos tevékenységek nem folytathatók, bizonyos tisztségek, állások nem tölthetők be, nehogy rendeltetésellenesen használják fel a képviselői állással járó jogokat. A) Hivatali: Bizonyos tisztségek nem tölthetők be Anglia, 17. sz.: alsóházi képviselők közül kizárták az ügyvédeket, sheriffeket, 1641-ben a papokat, bírákat, vámszedőket; tilos bármely ajándék elfogadása Máshol: a VH bizonyos tisztségeiből kizárják a képviselőt Kétkamarás rendszerben nem lehet egyszerre mindkét ház tagja
19 2. Az összeférhetetlenség (2) B) Gazdasági: A VH ne tudja anyagi előnyökkel, gazdasági pozíciókkal megvásárolni ill. megjutalmazni a képviselők szavazatait Ne legyen koncentrálható a politikai és a gazdasági hatalom Nemzeti bankok, állami vállalatok tisztviselői nem lehetnek képviselők C) Kijárási (közbenjárási): A képviselő nem érvényesítheti befolyását anyagi előnyért valaki másnak az érdekében D) Méltatlansági: Pl. bűncselekmény miatt elítélték nem lehet képviselő
20 A végrehajtó hatalom ellenőrzése (a kormányalakítás lehetséges módozatai, a kormány szervezeti felépítésének és működésének típusai, az interpellációs jog, a miniszteri felelősség típusai)
21 A kormányalakítás módozatai
22 1. A parlament szerepe (1) A) Egyik modell: nincs szerepe: az államfő kinevezi a kormányt, de a parlament nem szavaz, csak ha rögtön ki akarja fejezni bizalmatlanságát B) Invesztitúra (beiktatási) szavazás: Az államfő által kinevezett kormány hivatalba lép, de utána be kell mutatkoznia a parlamentnek, amely szavaz róla (bizalmi szavazás) Írország, Olaszország, Luxemburg, Svédország Milyen többség kell? (Az összes képviselőé? A jelenlévőké?) Többkamarás rendszerek: főszabályként az alsóházban van a szavazás, de szimmetrikus bikamerális rendszerekben mindkét házban (Olaszország, Románia)
23 1. A parlament szerepe (2) C) Parlament által választott miniszterelnök/kormány: Az államfő által felkért kormány nem lép ideiglenesen sem hivatalba, csak ha az országgyűlés megválasztja Németország: Bonni Alaptörvény (Weimari Köztársaság hibájának orvoslása) Hasonló: Szlovénia, Magyarország A kormányfő személyéről szóló szavazás az egész kormányra vonatkozik Egyes rendszerekben egyúttal a kormány programjáról is (pl. Portugália)
24 2. Az államfő szerepe (1) A) Parlamentáris rendszerekben: Főszabályként csak formális közreműködés (kinevezési jog) Célja: legitimáció (az uralkodó általi kinevezés hagyománya, hatalommegosztás) Kivételesen érdemi szerep: Ha nem egyértelmű a többség (többféle lehetséges koalíció) meg kell találni a megfelelő jelöltet (közvetítő szerep)
25 2. Az államfő szerepe (2) B) Prezidenciális, félprezidenciális rendszerekben: USA: közvetlenül választott elnök, aki egyszemélyben kormányfő is nincs szükség elnöki felkérésre, parlamenti hozzájárulásra Franciaország: van külön elnök és kormányfő, s az elnök tekintettel van a parlamenti erőviszonyokra (a többségi pártból jelöl ki kormányfőt, olykor olyan jelentéktelen személyt, akitől lojalitást várhat) Posztszovjet félelnöki rendszerek (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország): az elnök nagymértékben szabad a kormány összeállításánál
26 3. A kormányalakítás folyamata 1. Az új parlament megválasztása 2. Az államfő (vagy megbízottja: informateur ) kipuhatolja a koalíciós lehetőségeket 3. A miniszterelnök megtalálása - felkérése (tipikusan a győztes párt vezetője, de ez függhet a várható koalíciótól) 4. Kormányalakítási tárgyalások (a felkért személy tárgyal a pártvezetőkkel) Kétpólusú rendszerekben 1-2 hét Van, ahol a kormányprogramról is egyeztetnek (pl. Németország, Finnország, Portugália) nap Sokpárti koalícióknál akár több hónap (Olaszország, Belgium, Hollandia utóbbinál 208 nap a csúcs )
27 A kormány szervezeti felépítésének és működésének típusai
28 1. Monokratikus kormány Elnöki rendszerek sajátossága Nincsenek miniszterek a szakreszortok vezetői csak tanácsadói az elnöknek A kormányülések csak informális találkozók (nincs közös testületi felelősség) Az elnöki hatalomnak időbeli korlát: pl. USA: egymás után max. két ciklus (Dél-Amerika: egyes miniszterek az alkotmány alapján határozatokat hozhatnak egyedül vagy a többi miniszterrel tanácsban relativizálják az elnök hatalmát)
29 2. Kabinetkormányzás (1) A kormány testület, az összes miniszterek kollégiuma Vezetője a miniszterelnök A kormány legitimációját a parlamenti többség adja A miniszterek lehetnek egyúttal parlamenti képviselők is A miniszternek általános helyettese az államtitkár Nagy-Britannia: A miniszterelnök szerepe kiemelt A királytól kérheti az alsóház feloszlatását Javaslatot tesz a főbb hivatalnokok személyére A kabinet csak egyes miniszterekből áll (politikai tervezés, államigazgatás irányítása, törvénykezdeményezési jog)
30 2. Kabinetkormányzás (2) Németország: A kormányfő itt is kiemelt (kancellár) a kormányzás politikai irányvonalát ő határozza meg Ennek alá van rendelve a többi tárcavezető (saját felelősséggel irányítanak) Konstruktív bizalmatlansági indítvány (a kancellárral szemben) Olaszország, Ausztria: Erős miniszterelnök (politikai irányító) De egyes miniszterekkel szemben is benyújtható bizalmatlansági indítvány Skandinávia, Benelux államok: A miniszterelnök szerepe nem olyan kiemelt sok testületi döntés Franciaország: A kormány a parlament és az elnök közé ékelődik Az elnök rendszerint maga vezeti a kormányüléseket
31 3. Kollegiális kormányzás A kormány tagjai jogilag egyenrangúak Minden fontos kérdést a kormány testületileg dönt el Svájc: Bundesrat (7 tag), évente rotációs rendszerben jár körbe a vezetői tisztség Kötelező szolidaritás Szakreszortok, departmentek bizonyos területen rájuk hárul a döntés
32 (Az interpellációs jog A miniszteri felelősség típusai)
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VIII. Kormányformák 18. A westminsteri típusú kabinetkormányzás. A klasszikus francia (törvényhozás központú parlamentarizmus 19. A koalíciós (többpárti) parlamentarizmus.
RészletesebbenA modern demokráciák működése
A modern demokráciák működése 1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 2 féle államforma: monarchia (élén: uralkodó) vagy köztársaság (köztársasági
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenEurópai alkotmány- és integrációtörténet 1
Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 VI. Az európai államformák 14. tétel: Európai államformák Forrás: Mezey Barna Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris,
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány
A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenVI. FEJEZET A KORMÁNY 75.
VI. FEJEZET A KORMÁNY 75. (1) A végrehajtó hatalmat a Kormány gyakorolja. (2) A Kormány védi az alkotmányos rendet és a jogalanyok jogait, biztosítja a jogszabályok végrehajtását, meghatározza a külpolitikát,
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenSzakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége
22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenAz államigazgatás. Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás
Az államigazgatás Részei központi államigazgatás + területi államigazgatás A., Központi államigazgatás I. A kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll 1. A kormány megalakulása a., a választások után
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenJogi alapismeretek szept. 21.
Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak
RészletesebbenXII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei
XII. Az igazságszolgáltatás szervezete és működése a polgári államokban. A közjogi bíráskodás kezdetei 30. Az igazságszolgáltatás a polgári államban 31. A közjogi bíráskodás kezdetei Európában Forrás:
RészletesebbenII. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI
ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenMELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.
MELLÉKLET: EU-tagállam Ausztria Bulgária Ciprus Csehország Észtország Az államfő megválasztása közvetlen, 6 év parlament (2013-tól közvetlen), 5 év Felelősségre vonása Eljárások Népszavazás útján, javaslatot
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenA Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG SZEPTEMBER 30.
A Kormány HELYE A HATALOMMEGOSZTÁS RENDSZERÉBEN ALKOTMÁNYJOG 2. 2014. SZEPTEMBER 30. A Batthyány-kormány Tyroler József (1822-1854) (színezett metszet Weber Henrik rajza alapján) 1.A KORMÁNY ALKOTMÁNYOS
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., I. félév
ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, 2017 Készült a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda Tájékoztatási és Módszertani Osztályán, az Informatikai
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenA magyar politikai rendszer Az államfő
Az államfő 1 Főbb témakörök 1. Az államfő a parlamentáris rendszerekben 2. A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör 3. Alkotmányos jogkörök 4. Választás és legitimáció 5. Karrierút, rekrutáció,
RészletesebbenA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK november 6. Előadásvázlat
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK 2017. november 6. Előadásvázlat I. Az államfői szerep az alkotmányos rendszerekben - az állam legmagasabb szintű képviselete - az államhatalmi szervek demokratikus működésének biztosítása
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere 2018. November 08. EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0049_27_angol_nyelvu_jogi_okiratszerkesztes_es _targyalas/5826/index.html
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenÁtpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában
Medve-Bálint Gergő és Boda Zsolt: Átpolitizált intézményi bizalom Közép- és Kelet-Európában ESS konferencia 2016. november 17. Az intézményi bizalom mintázatai K-Európában 1) Alacsonyabb szint, de nagyobb
RészletesebbenÖsszehasonlító adatok 2006., 2010., évekről
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok
RészletesebbenIX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban
IX. A képviseleti elv, a választójog és a választási rendszerek a polgári államokban 21. A képviseleti elv a polgári alkotmányokban 22. A választójog és a cenzusok 23. A választási rendszerek Forrás: Mezey
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenPolitika, jogállam, alkotmányvédelem
Finta László Török Zoltán Politika, jogállam, alkotmányvédelem A Magyarország Alaptörvényéről szóló viták középpontjában az alkotmányozás szükségessége és legitimitása mellett az alkotmányvédelemre hivatott
RészletesebbenNemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai június május 20-ig
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium állami vezetőinek hivatalos utazásai 2014. június 06-2015. május 20-ig A táblázatban szereplő tételek csak az elszámolt és lezárt utakat tartalmazzák. Utazás Napidíj költsége
RészletesebbenÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. szerinti összeférhetetlenségről és a
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenAz Országgyűlés évi október november havi ülésterve
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Az Országgyűlés 2018. évi havi ülésterve Lezárva: 2018. 15. 14 30 óra Előterjesztések és 24. 24. és 5. 5. 1. A kereskedelemről szóló
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenJOGALAP KÖZÖS SZABÁLYOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT: VÁLASZTÁSI ELJÁRÁSOK Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként
RészletesebbenÖsszehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek
AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 29-én 11 00 órai állapot szerint JÚLIUS 2. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenAlkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)
Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenNÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó
NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére
RészletesebbenA magyar politikai rendszer 10/14/12. A parlament
A parlament 1 2 Főbb témakörök 1. A parlament funkciói 2. Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa 3. A magyar parlamentről általában 4. Törvényhozási és határozathozatali eljárás
RészletesebbenAzon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki
Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenJOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A TANÁCS HATÁROZATA a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának felülvizsgálatáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. március 20. (OR. en) 6898/12 ECOFIN 196 UEM 42 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság alapszabályának
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök 47. szám Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat A Magyar Köztársaság
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A napirendi javaslat a rendkívüli ülésre vonatkozó kezdeményezés(ek)re figyelemmel módosulhat!
RészletesebbenDr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék november 11.
Dr. Papp Olga DE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék 2015. november 11. 1 Helyi önkormányzatok (3197) Települési önkormányzatok (3178) Területi önkormányzatok (20) Községek (2809) Városok (346) (ebből járásszékhely
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenAz Európai Unió tagállamainak közigazgatása
Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása Szerkesztők Szamel Katalin - Balázs István Gajduschek György - Koi Gyula Í^XompLex Wolters Kluwer csoport TARTALOM BEVEZETŐ 25 A közigazgatási modellek kialakulásának
RészletesebbenUNIFIED PROBLEMATIC COURT?!
UNIFIED PROBLEMATIC COURT?! Az Egységes Szabadalmi Bíróság kihívásai az AB előtt és külföldön MIE, 2018. november 22. AZ AB DÖNTÉS TÁRGYA IDŐREND 2017. 07.18. Magyar Kormány kér Alaptörvény értelmezést
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
RészletesebbenTUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA KONKRÉT KUTATÁSI TÉMA FELDOLGOZÁSA. 2012/2013-as tanév második félév
TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSA KONKRÉT KUTATÁSI TÉMA FELDOLGOZÁSA 2012/2013-as tanév második félév A magyar politikai rendszer prezidencializálódása a házszabályok és a parlamenti gyakorlat tükrében
Részletesebben2 14. (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább nyolc ülést tart. A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi
1 Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10 /2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4 /2011. (IV.15.) önkormányzati rendelet módosításáról
RészletesebbenA BELGA KIRÁLYSÁG, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG, A CSEH KÖZTÁRSASÁG, A DÁN KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG, ÍRORSZÁG,
JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ, AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT, AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 15-16-I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2014. szeptember 12-én 12 45 órai állapot szerint SZEPTEMBER 15. HÉTFŐ
RészletesebbenA Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás
A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Magasépítési Tagozat, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egyesületi formában működő civil szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány,
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter
RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból nappali és levelező hallgatóknak 2011 tavaszi szemeszter A Tájékoztató célja,
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenA bencés nôvérek nemzetközi közösségének S t a t ú t u m a i
A bencés nôvérek nemzetközi közösségének S t a t ú t u m a i P R E A M B U L U M Az a jellegzetes karizma, amely másfél évezrede jellemzi azokat, akik Szent Benedek regulája szerint élnek, mára már elterjedt
RészletesebbenKözgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata
SzMSz 3. sz. melléklete Közgyűlés lebonyolításának rendje és választási szabályzata Érvényes: 2012. május 24-től visszavonásig 1 Hűtő- és Klímatechnikai Vállalkozások Szövetsége tisztújító/választó közgyűlés
RészletesebbenA NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE. 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE AZ ILO FŐ SZERVEI 1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal 2. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa 3. Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 4. Regionális
RészletesebbenAZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER (HÉTFŐ-KEDD) ÉS SZEPTEMBER 24-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE
AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 17-18. (HÉTFŐ-KEDD) ÉS SZEPTEMBER 24-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2018. szeptember 17-én 16 10 órai állapot szerint AZ ÜLÉS ELSŐ HETE: SZEPTEMBER 17.
RészletesebbenAZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS
AZ EURÓPA TANÁCS AZ EMBERI JOGOK VÉDELMEZŐJE ÖSSZEFOGLALÁS Nem tagja az Európa Tanácsnak (Belarusz) TAGÁLLAMOK SZÉKHELY ÉS IRODÁK KÖLTSÉGVETÉS Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia
RészletesebbenVálasztójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter
Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az EU intézményei 138.lecke Az intézményrendszer általános jellemzői Az Európai
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2011., 2015., I. félévek
ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 211., 215., 219. I. félévek ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, 219 Készült a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda Tájékoztatási és Módszertani Osztályán,
Részletesebben8. sz. melléklet a MeMoP-2014 kódszámú pályázathoz
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI NYÍLATKOZAT ÉS ÉRINTETTSÉGRŐL SZÓLÓ KÖZZÉTÉTELI KÉRELEM a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. szerinti összeférhetetlenségről és a
RészletesebbenPallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány. Kuratórium Ügyrendje
Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány Kuratórium Ügyrendje TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 2. A KURATÓRIUM ÖSSZETÉTELE... 3 3. A KURATÓRIUM TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI... 3 4.
RészletesebbenBakonycsernyei Általános Iskola Diákönkormányzat SZMSZ
Bakonycsernyei Általános Iskola Diákönkormányzat SZMSZ DÖK székhelye: Bakonycsernye Rákóczi út 37. Az iskolai diákönkormányzat a diákok érdekképviseleti szerve, mely választott tagokkal, saját SZMSZ alapján
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenAz új magyar választási rendszer
Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,
RészletesebbenA magyar közigazgatás szerkezete
A magyar közigazgatás szerkezete (Óraszám: 2+0) (Kreditszám: 3) Tantárgyfelelős: Dr. Kozma Gábor egyetemi adjunktus Meghirdető tanszék: Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Debrecen, 2005 A tárgy
RészletesebbenUSE ONLY EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI
EURÓPA ORSZÁGAI ÉS FŐVÁROSAI 1. Észak-Európa Norvégia Oslo Svédország Stockholm Finnország Helsinki Dánia Koppenhága Izland Reykjavík 2. Nyugat-Európa Nagy-Britannia vagy Egyesült Királyság, United Kingdom
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenA választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján
A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási
RészletesebbenA Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Alapszabályzata I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szlovén Köztársaság Alkotmánya (SZK Hivatalos Lapja 91/33. sz.) 64. szakasza és a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény (SZK Hivatalos Lapja 94/65. sz.) 9. szakasza értelmében a Muravidéki
RészletesebbenGazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága
Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenAZ ÜLÉS ELSŐ HETE: szünet: szükség szerint
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 17-18. (HÉTFŐ-KEDD) ÉS SZEPTEMBER 24-I (HÉTFŐ) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. szeptember 14-én 11 00 órai állapot szerint
RészletesebbenTAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata
TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári
Részletesebben1. Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office)
A NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE Az ILO tripartit felépítése egyedülálló az ENSZ rendszerében, hiszen a munkaadók és munkavállalók szervezetei egyenlő partnerként vesznek részt az
RészletesebbenFIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:
Részletesebben