E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! december XIV. évfolyam 12. szám. 1 A hónap témája. 7 Így döntött a Kúria

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! december XIV. évfolyam 12. szám. 1 A hónap témája. 7 Így döntött a Kúria"

Átírás

1 E-Munkajog Szakmai folyóirat december XIV. évfolyam 12. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája Az egyszerűsített foglalkoztatás A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény az egyszerűsített foglalkoztatást mint atipikus foglalkoztatási formát tartalmazza és határozza meg az egyéb munkaviszonyoktól eltérő szabályait. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvényben (Efo. tv.) meghatározott munkáltató és munkavállaló az Mt a értelmében egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkavállalásra munkaviszonyt létesíthetnek. Tartalom Szerző: Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta A kézirat lezárása: november A hónap témája Az egyszerűsített foglalkoztatás 7 Így döntött a Kúria Egyenlő bánásmód követelménye 9 Olvasói kérdések Havi alapbér arányos része, portás díjazása munkaszüneti napon Kirendelés Érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkavállalásra kötött munkaszerződés, ha annak megkötésekor a felek között munkaviszony áll fenn. A felek nem is módosíthatják a munkaszerződést egyszerűsített foglakoztatásra vagy alkalmi munkavállalásra. Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes szabályait az Efo. tv. tartalmazza. A munkaszerződést nem kell írásba foglalni, de a felek a törvény melléklete szerinti minta felhasználásával munkaszerződést köthetnek. A munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével jön létre. Az Efo. tv. szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsön- Munkajog című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink munkajogi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok a szerzőnk rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. Tisztelt Előfizetőnk! Megújult honlapunkon (www.forum-szaklapok.hu) letöltheti online segédleteinket az alábbi hozzáféréssel: Felhasználónév: munkajog2 Jelszó: db113 Munkajoggal kapcsolatos kérdését az alábbi címre várjuk: 1 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

2 zés keretében mezőgazdasági idénymunkára vagy turisztikai idénymunkára kölcsönzi azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni. Az alábbi munkajogi szabályok nem alkalmazandók egyszerűsített foglalkoztatás esetén (Mt ): a munkaszerződéstől nem lehet elállni [Mt. 49. (2) bek.], nincs lehetőség a munkaszerződéstől eltérő munkakörben vagy munkáltatónál való foglalkoztatásra (Mt. 53. ), hátrányos jogkövetkezmény vétkes kötelezettségszegés esetén nem alkalmazható (Mt. 56. ), a távollévő munkavállaló visszatérésekor a munkáltatót ajánlattételi kötelezettség a munkabér módosítására nem terheli (Mt. 59. ), nem kell a munkavállalókat tájékoztatni a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzés, a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről, illetve a munkáltató nem köteles részmunkaidőben foglalkoztatni a munkavállalót gyermeke hároméves koráig (Mt. 61. ), a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkájáról nem köteles a munkáltató értékelést adni (Mt. 81. ), nem kell alkalmazni a munkaidő-beosztás előzetes közlésére vonatkozó előírásokat [Mt. 97. (4), (5) bek.], nincs korlátozva a vasárnapra történő munkaidő-beosztás (Mt ), nem kell alkalmazni a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket (Mt ), ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani (Mt ), nem kell alkalmazni a betegszabadságra, fizetés nélküli szabadságra, szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéseket (Mt ), azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése vagy meghosszabbítása nincs korlátozva [Mt (4) bek.], a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezéseket nem kell alkalmazni (Mt ), a munkaviszony megszűnésekor az Mt ban meghatározott igazolást nem kell kiadni, munkaidőkeret vagy elszámolási időszak hiányában is lehetőség van egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazására, ha a felek az Efo. tv. melléklete szerinti mintamunkaszerződést kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkavállalásra, akkor nem kell alkalmazni a munkaidő nyilvántartására és az írásos munkabér-elszámolásra vonatkozó előírásokat [Mt és 155. (2) bek.]. Az egyszerűsített foglalkoztatás formái és időbeli korlátai mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára 1 azonos felek között egy naptári éven belül legfeljebb 120 napra, alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napra. (A munkavállaló egész évben végezhet alkalmi munkát, az időkorlát az ugyanazon munkáltatóval létesített jogviszonyra vonatkozik.) Ha a munkáltató és a munkavállaló egymással több ízben létesít munkaviszonyt, akkor e munkaviszonyok összeadódnak, és együttes időtartamuk 1 2. E törvény alkalmazásában: 1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 2. turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot, 7. idénymunka: az Mt. 90. c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

3 idénymunka vagy idénymunka és alkalmi munka estén a 120 napot nem haladhatja meg a naptári évben. Az alkalmi munkavállalói létszámkorlát Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon foglalkoztatottak száma a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hathavi ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjára eső átlagos statisztikai létszámot alapul véve nem haladhatja meg: ha a munkáltató nem foglalkoztatott az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt, akkor az 1 főt, 1 5 főig terjedő foglalkoztatás esetén a 2 főt, 6 20 főig terjedő foglalkoztatás esetén a 4 főt, 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottak 20%-át. A napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja az előzőekben ismertetett időkeretre figyelemmel. A fel nem használt létszámkeretet azonban nem viheti át a következő évre. A létszámkorlát nem vonatkozik a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására. 2 Nem létesíthetnek egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszonyt: az Mt. szabályai szerinti munkaviszonyban álló felek között, a már fennálló munkaviszony sem módosítható egyszerűsített munkaviszonyra, a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 1. -ának e) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltatóknál az alaptevékenységük körébe tartozó feladataik ellátására filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul, és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg az e törvényben meghatározott mértéket. Az a munkáltató, aki a tárgyhóban 300 ezer forint vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az egyszerűsített foglalkoztatás után meg nem fizetett közteher és/vagy a tb-járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettsége vonatkozásában, mindaddig, amíg tartozását meg nem fizeti, nem jogosult további egyszerűsített foglalkoztatásra! [Efo. tv. 11. (6) bek.] Harmadik országbeli állampolgár kivéve a bevándorolt vagy letelepedett személyt kizárólag mezőgazdasági idénymunkára foglalkoztatható. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére a taj-szám és az adóazonosító jel kiadása érdekében haladéktalanul megkeresi az illetékes hatóságokat. Az állami foglalkoztatási szerv a kérelmezőnek hatósági bizonyítványt ad ki. Formai és bejelentési követelmények Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A nem elektronikus úton történő bevallásra kötelezett munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásra az Efo. tv. melléklete szerinti szerződés megkötésével létesítenek munkaviszonyt a munkáltató bejelentési kötelezettsége mellett. Ekkor a munkaszerződést a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjáig elegendő kitölteni a felek megnevezését és azonosító adataikat. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létesítését annak megkezdése előtt az illetékes elsőfokú adóhatóságnak köteles bejelenteni a következő adatokkal: munkavállaló neve, a munkáltató adószáma, a munkavállaló taj-száma, adóazonosító jele, az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági idénymunka vagy turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka), 3 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

4 a munkaviszony napjainak számát, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú egyezmény alapján másik tagállamban biztosított, és ezt a munkáltató előtt igazolja, akkor e körülményt is be kell jelentenie a munkáltatónak. A bejelentési kötelezettség teljesítése előtt a munkáltatónak regisztráltatnia kell magát az ügyfélkapun, majd a bejelentést teljesítheti: elektronikus úton, a kormányzati kézbesítési szolgáltatás igénybevételével (ügyfélkapun) keresztül, telefonon, a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül. A telefonon történő bejelentés eredményéről a központi ügyfélszolgálat a bejelentőt tájékoztatja. A bejelentés visszavonására, módosítására a bejelentést követő kettő órán belül, vagy ha a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időre történő foglalkoztatásra vonatkozott, a módosítás bejelentése napján délelőtt 8 óráig van lehetőség. A módosítás bejelentése szintén történhet az ügyfélkapun, telefonon, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás létesítésének bejelentése milyen módon történt. Módosításra, visszavonásra e határidőkön túl nincs lehetőség, és a munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhet megfizetni. A munkabér mértéke Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo. tv.-ben meghatározott alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: Efo. tv. 4. (1a) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. (2) A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a forintot. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett munkabér a munkáltató kiadása, költsége. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés költségeként figyelembe nem vehető kiadás (Szja. tv. 3. számú melléklet V/12. pontja, Társasági adó tv. 3. számú mellékletének A/14. pontja). Ez azt jelenti, hogy 2013-ban a munkáltató költségként nem számolhatja el a munkavállalónként naponta 9020 forint felett kifizetett munkabért. Közteherviselés Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja. tv. és a Tbj. szabályait az Efo. tv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A munkáltató által fizetendő közteher mértéke: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 Ft, alkalmi munkaviszony esetén minden naptári napra munkavállalónként 1000 Ft, filmipari statiszta esetén minden naptári napra munkavállalónként 3000 Ft. Ezen felül nem terheli: a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás, valamint Szja. törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék fizetésének, egészségügyi hozzájárulás fizetésének és személyijöve delemadó-előleg fizetésének kötelezettsége december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

5 Ha azonban a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése vagy fenntartása során a létszám-, kereseti, illetve időkorlátot túllépi, akkor a feltételek nem teljesülésülésének napjától kezdődően közteher-viselési kötelezettségének az általános szabályok szerint köteles eleget tenni. Nem kell fizetni közterhet a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban biztosított személyek egyszerűsített foglalkoztatása esetén, de e személyek nem is szereznek jogosultságot nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra. Például, ha román állampolgárt alkalmaznak idénymunkára, aki igazolja, hogy Romániában biztosított, akkor a munkáltatónak az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségét teljesítenie kell, de nem kell fizetnie közterhet. Foglalkoztatott járulékfizetési kötelezettsége A foglalkoztatottat adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nem minősül biztosítottnak sem, de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési járadékra. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap. Ha az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyban álló munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) értelmében egyéb jogviszonyai folytán sem minősül biztosítottnak és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult, január 1-jétől havonta 6660 Ft (napi összege: 222 Ft) január 1-jétől havonta 6810 Ft (napi összege 227 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot tartozik fizetni [Tbj. 19. (4) bek. és 39. (2) bek.]. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) értelmében nem kell megszüntetni és nem kell szüneteltetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső egyszerűsített foglakoztatás keretében munkát végez. Az álláskeresési járadék folyósítása alatt az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka időtartama azonban nem vehető figyelembe álláskeresési járadékra jogosító időként az álláskeresési járadék folyósítása idejének kimerítését vagy megszűnését követően. Bevallási, befizetési kötelezettség Az adózást érintő és az Efo. tv.-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkáltató az Art. rendelkezései értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló részére a kifizetéskor olyan bizonylatot köteles kiállítani és átadni, amelyből megállapítható a bevétel jogcíme, összege. Az Art át azonban nem kell alkalmazni, azaz a tárgyévet követő év január 31-éig nem kell a munkavállalónak összesített igazolást kiadni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében kifizetett jövedelemről. Főszabályként a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatás esetén is az Art. szabályai szerint tartozik bevallási kötelezettséggel. A közteher-fizetési kötelezettséget a tárgyhót követő hó 12-éig kell teljesíteni a munkáltatóknak az e célra meghatározott beszedési számlára. A munkáltató bevallási kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-éig köteles teljesíteni. Az elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatónak az ügyfélkapun keresztül kell benyújtania bevallását, míg az elektronikus bevallásra nem kötelezett munkáltató választhatja a papíralapon történő bevallást. 5 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

6 Az egyszerűsített foglalkoztatott bevallási kötelezettsége A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, a foglalkoztatottnak nem kell bevallást adnia. Az egyéb alkalmi munkából, mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkából származó bevételből a foglalkoztatottnak csak akkor kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, ha e tevékenységből származó bevétele meghaladja a foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos napi minimálbér szorzatát (mentesített keretösszeg). (Napi minimálbér január 1-jétől: 4510 Ft.) Foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni, és a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell a bevallásnál figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrejött munkaviszony megszüntetése Az azonos felek között egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony a törvény értelmében csak határozott időtartamra jöhet létre, és megszüntetésére az Mt. szabályait kell alkalmazni. A határozott időtartamú munkaviszony az Mt. 63. (1) bekezdés c) pontja szerinti határozott időtartam lejárta miatti megszűnése előtt csak: közös megegyezéssel [Mt. 64. (1) bek. a) pont], felmondással [Mt. 66. (8) bek és 67. (2) bek.] azonnali hatályú felmondással indokolással (Mt. 78. ), azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül [Mt. 79. (1) bek. b) pont és (2) bek.], azonnali hatályú felmondással indokolás nélkül a próbaidő alatt [Mt. 79. (1) bek. a)] szüntethető meg. Amennyiben a munkaviszony a határozott idő letelte előtt megszűnik, akkor az adóhatóság részére teljesített bejelentést módosítani kell a munkaviszony megszüntetésének napján délelőtt 8 óráig. A módosítás bejelentése történhet az ügyfélkapun, telefonon függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás létesítésének bejelentése milyen módon történt. Módosításra, visszavonásra e határidőkön túl nincs lehetőség, és a munkáltató köteles az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közterhet megfizetni. Egyszerűsített foglalkoztatás és a szabadság Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony esetén az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállalót ne illetné meg szabadság. A munkaviszony határozott időtartama alatt az időarányos szabadságot nem kell feltétlenül kiadni. A ki nem adott szabadságot azonban munkáltató pénzben tartozik megváltani. Alkalmi munkavállalás esetén az azonos felek között alkalmi munkára létesített munkaviszony egyfolytában az öt egymást követő naptári napot nem haladhatja meg, a munkaviszony megszűnésekor a feleknek el kell számolniuk egymással. A munkavállalót csak időarányosan öt naptári napra illeti meg a szabadság. Például: január 1-jétől hatályos Mt. értelmében a 45 éves vagy ennél idősebb munkavállaló naptári évenként 30 munkanap szabadságra jogosult. Ennek öt naptári napra eső időarányos része csupán 0,4 munkanap. Az Mt (2) bekezdése értelmében, ha a szabadság számításánál töredéknap keletkezik, akkor csak a fél napot elérő töredék számít egy munkanapnak, ezért az alkalmi munkára foglalkoztatott munkavállalót szabadság sem illeti meg. Foglalkoztathatósági szakvélemény A Efo. tv. 6. -a értemében a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

7 A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletet 16/A. -a értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás esetén mind a munkáltató, mind az elhelyezkedni kívánó személy kezdeményezésére sor kerülhet a munkavállaló foglalkoztathatósági vizsgálatára. Az egyszerűsített foglalkoztatásnak a foglalkoztathatósági szakvélemény beszerzése feltéve, hogy az elhelyezkedni kívánó személy még nem rendelkezik a munkakörre vonatkozó előzetes munkaköri alkalmassági véleménnyel - csak az alábbi személyek esetében kötelező: fiatalkorú (18. életévét be nem töltött személy) és idősödő munkavállaló (a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy), illetve terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák. A járványügyi érdekből kiemelt munkakörben történő, a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok közötti foglalkoztatásra irányadó alkalmassági vizsgálat, valamint az állat- és növényegészségügyre vonatkozó jogszabályban előírt vizsgálatok elvégzése azonban kötelező. A foglalkoztathatósági vizsgálatról a szakvéleményt a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészség ügyi szakellátást nyújtó szolgáltató vagy az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egész ség ügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező háziorvos állíthatja ki a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon. A foglalkoztathatósági szakvélemény a kiállításától számított egy évig érvényes. A szakvélemény díját a vizsgálatot kezdeményezőnek kell fizetni. Így döntött a Kúria Egyenlő bánásmód követelménye A Kúria alábbi döntését az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata elleni felülvizsgálati eljárásban hozta. KGD Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének értelmezése az Egyenlő Bánásmód Hatóság eljárásában [2003. évi CXXV. tv. 5. d) pont, 8. a) pont, 19., 21. ] 3 Az irányadó tényállás szerint a hölgy kérelmező az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz azért fordult, mert álláspontja szerint munkáltatója megsértette az egyenlő bánásmód elvét akkor, amikor részére két férfi kollégája bérénél 70%- kal, illetve 100%-kal kevesebb bért állapított meg. A két férfi kolléga 11, illetve 13 éve dolgozott a munkáltatónál és a vele azonos munkakört csupán másfél, illetve két évvel korábbi időponttól töltötték be. A kérelmező álláspontja szerint munkabérének megállapítása során a munkáltató a bérezés tekintetében női mivoltában különböztette meg, mivel végzettsége és tapasztalata is az adott munkakörben nagyobb volt férfi kollégáinál. A hatóság megállapította, hogy a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét megsértette azzal, hogy a kérelmező munkabérét lényegesen alacsonyabb összegben állapította meg a vele azonos munkakört betöltő férfi munkavállalók munkabéréhez képest, mely munkáltatói intézkedéssel nemi hovatartozás miatti közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg, és ezért Ft bírsággal sújtotta. Álláspontja szerint nem vehető figyelembe a két férfi kolléga 11, illetve 13 éves munkaviszonya, amikor más jellegű munkakört töltöttek be, mivel ez olyan körülmény, mely a jelenlegi munkakör jellegével és körülményeivel nem függ össze. 3 Megjelent: Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/1/5. 7 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

8 Az eljárás során az is megállapítást nyert, hogy a kérelmezőn kívül ugyanazon munkakörben foglalkoztatott nő munkavállaló a férfi kollégákhoz viszonyítva szintén 45-60, illetve 100%- kal kevesebb bért kapott, ami a munkáltató nemi hovatartozás szerinti hátrányos megkülönböztetését igazolta. A munkáltató a határozat ellen a Fővárosi Bírósághoz fordul. A bíróság a keresetét elutasította, rámutatott arra, is, hogy a munkáltató nem bizonyította, hogy a jogsértő körülmények nem álltak fenn, az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetőleg nem volt köteles megtartani. A munkáltató a jogerős döntés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében a hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Álláspontja szerint a hatóság megállapítása csupán a bérbesoroláson alapult, és nem vette figyelembe az érintett munkavállalók munkaviszonyának tartamát és azt sem, hogy a munkajogi megállapodások béralku során alakulnak ki, a dolgozók korábbi beosztása is számít a bér meghatározásakor. A kérelmező, ha bérmegállapítását sérelmesnek tartotta volna, akkor az Mt. szabályai szerint lehetősége lett volna jogorvoslattal élni. A munkáltató szerint a tényállás feltáratlan volt, nem vette figyelembe a felek szerződéskötési szabadságát. A versenyszférában a minimálbér előírásán kívül nem lehet olyan jogszabályi előírás, amely úgy avatkozik bele a munkajogviszonyokban, hogy nem veszi figyelembe a helyi sajátosságokat. A Kúria nem vitatta, hogy a béralkutól függően is lehetnek bizonyos különbségek a bérek között, ám ha ezt a munkáltató a nála eltöltött munkaviszonnyal indokolja tekintet nélkül arra, hogy férfi vagy női munkavállalóról van szó, akkor állítását bizonyítania is kell. Ezt azonban nem tudta igazolni. Az Mt. 142/A. (2) bekezdése 4 értelmében legfeljebb a munkatapasztalat körében a munkáltató által hivatkozott körülmény jelenthetett a bérekben jelentkező különbséget, de ennek jelentőségét csak csekély mértékben lehetett volna figyelembe venni, mivel a konkrét munkakör betöltése tekintetében nem volt a kérelmező és a két férfi munkavállaló között érdemi különbség. Mindebből következik, hogy a Kúria bár elismeri, hogy ugyanazon munkakört betöltő személyek között érdekérvényesítési képességtől függően a béralku során kialakulhatnak különbségek, de a perbeli jelentős %-os különbségek semmi esetre sem voltak ésszerűen indokolhatók. A munkavállalónak az Mt. alapján biztosított jogorvoslati lehetősége nem zárja ki azt, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság ne kérhetné számon az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) rendelkezéseinek betartását a munkáltatón. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak minősítette. Megállapította, hogy a jogerős döntést hozó bíróság megfelelően feltárta a tényállást és egyetértett az abból mindenben helytálló jogi következtetésével. A munkáltató a két férfi munkavállaló és a kérelmező bérbesorolása közti különbségnek objektív, ésszerű indokát nem adta. Nem elfogadható objektív, ésszerű indoknak az, hogy a két férfi már korábban más munkakörben dolgozott a munkáltatónál. 4 A Kúria ezen határozatát olyan jogesetben hozta, melyre még a régi Mt. szabályai voltak az irányadók. A július 1. napjával hatályba lépett Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény 12. (3) bekezdése szinte azonosan tartalmazza az egyenlő munkáért egyenlő bért követelményét a következők szerint: A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

9 Olvasói kérdések Havi alapbér arányos része, portás díjazása munkaszüneti napon Kérdés Az Mt (3) bekezdése alapján a havibér arányos részének számításakor az általános munkarend szerinti munkaidőt kell alapul venni. A havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Az egy napra jutó bér meghatározásakor az adott hónap általános munkarendjének megfelelő munkanapok számával kell a havibért elosztani. Az általános munkarend az Mt. 97. (2) bekezdése alapján hétfőtől péntekig tart. Így az általános munkarend munkanapjainak számításakor az adott hónapban minden olyan napot figyelembe kell venni, amely hétfőtől péntekig tartó időszakba beleesik. Az osztószám meghatározásánál a munkaszüneti napot figyelembe kell-e venni? Ha a munkavállalónak munkaszüneti napon beosztása van (portás), és keresőképtelen, milyen díjazás illeti meg órabéres, illetve havibéres bérezés esetén? Válasz A havi alapbér egy órára eső összegének meghatározása során mindig az adott hónap munkanapjainak számát kell megszorozni a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidővel. Ennek során a szombat, vasárnap és a hétköznapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni, mert az általános munkarendben foglalkoztatott dolgozóknak e napokon és az Mt. 97. (2) bek. alapján szombat és a vasárnap nem része az általános munkarendnek, az Mt ában meghatározott munkaszüneti napok már nevükből adódóan is nem részei az általános munkarendnek. (Ettől eltérő fogalom a munkaidő-beosztás.) Az osztószám meghatározásánál ezért az adott hónapban sem a szombatokat, sem a vasárnapokat, sem a munkaszüneti napokat nem kell figyelembe venni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén augusztus 1-jétől kezdődő szabadság esetében a szabadság a munkáltató választása alapján kiadható oly módon, hogy a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, (azaz a szabadnapra is szabadságot kell kiadni), és a napi munkaidő (pl. teljes munkaidő esetén 8 óra naponként) nem pedig a beosztás szerinti munkaidő alapján kell elszámolni, továbbá munkanapban kell nyilvántartani, (ez esetben munkaszüneti napra nem lehet szabadságot kiadni, ami megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak esetében elszámolási problémákat jelenthet), vagy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani, ami azt jelenti, hogy ha a munkaszüneti napra a munkavállalónak beosztása szerint munkát kellett volna végeznie, akkor e napra is elszámolható a szabadság. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő a munkaszerződés szerinti napi munkaidő és nem a beosztás szerinti munkaidő figyelembevételével kell kiadni és munkanapban nyilvántartani. A keresőképtelen dolgozó A betegszabadság elszámolásánál is a szabadság kiadására irányadó előírások alapján kell eljárni azzal. 9 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

10 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén augusztus 1-jétől kezdődő szabadság/betegszabadság esetében a szabadság/betegszabadság a munkáltató választása alapján kiadható oly módon, hogy a kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, (azaz a szabadnapra is szabadságot/betegszabadságot kell kiadni), és a napi munkaidő (pl. teljes munkaidő esetén 8 óra naponként) nem pedig a beosztás szerinti munkaidő alapján kell elszámolni, továbbá munkanapban kell nyilvántartani, (ez esetben munkaszüneti napra nem lehet szabadságot kiadni, ami megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatottak esetében elszámolási problémákat jelenthet), vagy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, ebben az esetben a szabadságot/betegszabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani, ami azt jelenti, hogy ha a munkaszüneti napra a munkavállalónak beosztása szerint munkát kellett volna végeznie, akkor e napra is elszámolható a szabadság/betegszabadság. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő a munkaszerződés szerinti napi munkaidő, és nem a beosztás szerinti munkaidő figyelembevételével kell kiadni és munkanapban nyilvántartani augusztus 1-je után kezdődő betegszabadság esetében, ha a betegszabadságként órában elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kel elszámolni. E szabálytól a felek megállapodása vagy kollektív szerződés nem térhet el. Fontos megjegyezni, hogy munkaszüneti napra betegszabadság csak akkor számolható, ha a munkavállaló e napra munkavégzésre be volt osztva. A betegszabadság tartamára a munkavállalót változatlanul a távolléti díjának 70%-a illeti meg. [Mt (5) bek.]. Óra- vagy teljesítménybéres dolgozó távolléti díja A szabadságra és a betegszabadságra vonatkozó rendelkezésektől teljesen független a távolléti díjra való jogosultság. A fizetett ünnep fogalma, intézménye megszűnt. Munkaszüneti napra távolléti díj csak az óravagy teljesítménybérben foglalkoztatottat illeti meg, de csak akkor, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje. Ha az óra- vagy teljesítménybéres dolgozó munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére nem távolléti díjat, és nem is betegszabadságra járó díjat kell fizetni, hanem csak a távolléti díj 70%-a jár. [Mt (5) bek.] Nem illeti meg a távolléti díj 70%-a sem azonban, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. Kirendelés Kérdés Cégünk foglalkoztat egy munkavállalót öt éve. Egy másik cég bérelni akart nálunk egy raktárépületet, amihez egy szakembert kértek napi munkavégzésre tőlünk. Ez alapvető feltétele volt a szerződéskötésnek. Ezért még a szerződés megkötése előtt megegyeztünk munkavállalónkkal abban, hogy munkaidején belül végezze el ezt a munkát. Ő ebbe bele is egyezett, és elkezdtük betaníttatni. Ezért a munkáért, a munkavállaló fizetésének több mint felét pluszba megkapta volna. Most, mikor már megkötöttük a szerződést, a munkavállaló mégsem akarja elvállalni ezt a feladatot, mondván, neki unokái, családi gondjai vannak, amivel komoly helyzetbe hozza a céget, hiszen másnak nincs ehhez végzettsége. A kérdésem az lenne, hogyan tudunk felmondani ennek a munkavállalónak, milyen indokkal? december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

11 Válasz Ha jól értem kérdését, a munkavállaló munkaszerződését írásban közös megegyezéssel nem módosították. A munkaszerződést az Mt. 22. (3) bekezdése értelmében csak írásban lehet módosítani. A munkavállaló munkaviszonya jogszerűen felmondással azon indok alapján, hogy nem hajlandó munkaszerződésének írásbeli módosítására, nem szüntethető meg, még akkor sem, ha korábban szóban a módosításba belegyezett. Az Mt ában foglalt előírás alapján a munkáltató köteles a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni. Más a helyzet, ha a munkavállaló munkaköre cégüknél megszűnik, mert ezen ok már a munkáltatói felmondás jogszerű indokául szolgálhat. Kérdése megválaszolásánál ezért abból kell kiindulni, hogy mi szerepel a dolgozó munkaszerződésében. Ha változik a munkavégzés helye, a munkakör Ha a munkavégzés helye konkrétan meg van határozva, és a bérelt raktárépület ettől eltérő helyen van, akkor az új munkavégzési helyen csak abban az esetben foglalkoztatható a munkavállaló, ha a munkaszerződést közös megegyezéssel módosították vagy módosítják. Ugyanez a helyzet a munkakörrel is. Ha a munkaszerződésben szereplő munkakörtől eltérő munkakörbe tartoznak azok a feladatok, amelyeket a bérlő által bérelt helyiségben végeznie kell, akkor e feladatok ellátására szintén csak akkor kötelezhető a munkavállaló, ha munkaszerződésének közös megegyezéssel történő módosításához hozzájárul. Ha nem változik a munkavégzés helye, a munkakör Ha pedig a munkavégzés helye nem változik, mert a bérelt ingatlan ugyanabban a helyiségben van ahol a munkavállalónak eddig is végeznie kellett a munkáját, és a munkakör maga nem változik, legfeljebb a munkakörbe tartozó feladatok változnak kis mértékben, akkor nincs szükség a munkaszerződés módosítására. Míg a munkakör kizárólag közös megegyezéssel módosítható, addig a munkakörön belüli munkaköri feladatok meghatározására, módosítására a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a munkáltató egyoldalúan jogosult. 5 A munkavállaló a munkaszerződésében foglaltakkal azonos helyen és munkakörben továbbra is köteles munkavégzési kötelezettségének eleget tenni. Megoldás Ha mind a munkavégzés helye, és/vagy munkakör is változna, akkor a bérlővel kötött megállapodás teljesítése érdekében ideiglenes megoldást jelenthet a munkavállaló kirendelése a bérlőhöz. Az Mt a értelmében a munkáltató egyoldalúan jogosult munkavállalóját a munkaszerződéstől eltérően más munkáltatónál foglalkoztatni (kirendelés). A foglakoztatás tartama azonban naptári évenként nem haladhatja meg a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát. A számítást naptári évenként vagy az egyik, vagy a másik módszer szerint kell elvégezni, vegyesen, beosztás szerinti munkanapban és munkaórában nem. Az időbeli korlátot arányosítani kell, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A kirendelés várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A kirendelés során azonban a munkáltatónak be kell tartania az Mt aiban foglalt magatartási követelményeket: 5 BH A munkaköri leírás a kinevezéssel megállapított munkakör keretei között határozhatja meg a köztisztviselő feladatkörét. Ezért a munkaköri leírás a munkaszerződés, illetve az azzal egy tekintet alá eső kinevezés sérelme nélkül egyoldalúan módosítható. [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 11. (5) bek., 14. (1) bek., 42. (5) bek., Mt. 76. (3) bek.]. BH A munkakör azokat a tevékenységeket foglalja magában, amelyeket a munkavállaló végezni köteles. Nincs szükség a munkaszerződés módosítására a munkavállaló más szervezeti egységbe történő beosztásánál, ha ez a végzendő munkák jellegét nem változtatja meg [1992. évi XXII. törvény 103. (1) bek., 82. (1) bek.]. 11 E-Munkajog december, XIV. évfolyam 12. szám

12 a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárnia, a kirendelés a munkavállaló jogát, jogos érdekét nem sértheti, a kirendelés elrendelésénél a munkavállaló érdekeit méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a kirendelés a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat, kirendeléshez való jogát rendeltetésellenesen nem gyakorolhatja. Ha a kirendelést egyben a munkaszerződésben meghatározott helységtől eltérő helységben kell teljesíteni, akkor az alábbi esetekben arra csak a munkavállaló hozzájárulásával kerülhet sor: ha várandós, a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, a gyermeke tizenhat éves koráig, valamint hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén (a tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja), továbbá ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. A szakszervezeti tisztségviselő kirendeléséhez be kell szerezni a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését [Mt (1) bek.]. Az Mt (3) bekezdése értelmében az üzemi tanács elnökének kirendeléséhez az üzemi tanács egyetértése szükséges. A védelem mindkét tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, hogy a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte. E-Munkajog, XIV. évfolyam tizenkettedik szám, december Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Petren Ágnes Hu ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft december, XIV. évfolyam 12. szám E-Munkajog

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2013. január 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait (továbbiakban: Eft.)

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok

Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó részletes szabályok Az egyszerűsített foglalkoztatás Szerző: Dr. Fuith-Kocsis Barbara Az egyszerűsített foglalkoztatás a munkaviszony egy speciális változata, amelynek legfontosabb szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (2013-tól) Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) az egyszerűsített foglalkoztatásnak a következő

Részletesebben

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben)

Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) Tájékoztató az egyszerűsített foglalkoztatás szabályairól (a 2011. augusztus 1. napjával hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben) A 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Egyszerűsített foglalkoztatás

Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás Egyszerűsített foglalkoztatás keretei között létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített

Részletesebben

Az OMMF február havi Munkaügyi Hírlevele. Az egyszerűsített foglalkoztatásról

Az OMMF február havi Munkaügyi Hírlevele. Az egyszerűsített foglalkoztatásról 1 Az OMMF 2010. február havi Munkaügyi Hírlevele Az egyszerűsített foglalkoztatásról Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 2010. április 1-ei hatállyal

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2017.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2017. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2017. Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról évi LXXV. törvény

2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról évi LXXV. törvény 1 / 9 2016.03.25. 14:15 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 2015.01.01 14 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. (1) E törvény hatálya kiterjed az egyszerűsített

Részletesebben

Minden, ami EFO. 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony

Minden, ami EFO. 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony Minden, ami EFO 1. Kapcsolat az MT és az EFO tv között 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony 201. (1) A törvényben

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített módon

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016.

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2016. Egyszerűsített foglalkoztatásra a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) szerint létesíthető munkaviszony. Ez a tájékoztató az egyszerűsített

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium EGYSZERŰBBEN, DE SZABÁLYOSAN! a munkaügyi hatósági ellenőrzések tapasztalatai az építőiparban, különös tekintettel az egyszerűsített foglalkoztatásra Előadó:

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat. Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály

A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat. Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály A foglalkoztatás kérdései, Árueredet vizsgálat Dr. Barta Beáta főosztályvezető-helyettes Operatív Ellenőrzési Főosztály I. Munkaviszony olyan tartós jogviszony, amely esetében a munkavállaló magánszemély

Részletesebben

2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról*

2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról* 21910 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 118. szám 2010. évi LXXV. törvény az egyszerûsített foglalkoztatásról* 1. (1) E törvény szabályai szerint, egyszerûsített módon létesíthetõ munkaviszony (a továbbiakban:

Részletesebben

2010. évi LXXV. törvény

2010. évi LXXV. törvény Naprakész jogszabály a CompLex Kiadó jogi adatbázisából. A jel a legutoljára megváltozott bekezdést jelöli. 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról 1. (1) E törvény szabályai szerint,

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2011. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2011. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) módosított rendelkezései szerint

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. november XIV. évfolyam 11. szám. 1 A hónap témája. 2 Így döntött a Kúria E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. november XIV. évfolyam 11. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2010. augusztus 1-jétől Egyszerűsített foglalkoztatásra 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY KOMMENTÁRJA TARTALOMJEGYZÉK ELSŐ RÉSZ 13 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. FEJEZET (1. 13. ) 13 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény célja 13 2. A törvény hatálya

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI LXXV.TÖRVÉNY

AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI LXXV.TÖRVÉNY AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI LXXV.TÖRVÉNY 1) Jogtörténeti előzmény 2010. április 01-jétől hatályba lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, mely új fogalmat vezetett

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2010. augusztus 15. napjától A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus

Részletesebben

Összefoglaló a mezőgazdasági munkavégzésről

Összefoglaló a mezőgazdasági munkavégzésről Összefoglaló a mezőgazdasági munkavégzésről Jelen összefoglaló azt mutatja be, hogy milyen feltételek szerint végezhet valaki Magyarországon mezőgazdasági munkát. Így ismertetésre kerülnek az egyszerűsített

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban Az egyszerűsített foglalkoztatás (EF) új szabályai 21 pontban 1. Milyen munkát lehet vállalni EF-ban? -mezőgazdasági idénymunkát, - turisztikai idénymunkát - alkalmi munkát. 2. Hány főt alkalmazhatnak

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016.

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010.

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

3. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS 2010-08-01-től Milyen munkát lehet az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végezni? Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony (a továbbiakban: egyszerűsített foglalkoztatás)

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához

T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/12490/27. számú EGYSÉGES JAVASLAT a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvényjavaslat zárószavazásához Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések

E-Munkajog. Tartalom. A hónap témája. Tisztelt Előfizetőnk! 2013. április XIV. évfolyam 4. szám. 1 A hónap témája. 4 Olvasói kérdések E-Munkajog Szakmai folyóirat 2013. április XIV. évfolyam 4. szám In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról a munkajog elismert szakértőitől?

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE A munkaviszony megszüntetésére az alábbi módokon kerülhet sor: Közös megegyezés A munkáltató és a munkavállaló a munkaviszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti. A

Részletesebben

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor.

Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató. Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés, munkaköri leírás, tájékoztató Vagyis mit fogunk kapni a munkába lépéskor. Munkaszerződés Amit a munkaszerződésnek tartalmaznia kell: Feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége. Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben

Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége. Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben Diákok szakmai gyakorlatának teljesítése, kifizetések juttatások adó és járulékkötelezettsége Diákfoglalkoztatás a nyári szünidőben Kissné Horváth Marianna Saldo Zrt. Tanulók szakmai gyakorlatának díjazása,

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE

A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE A MUNKAIDŐ MEGSZERVEZÉSE Magyar Állami Operaház Budapest, 2015. szeptember 29. dr. Pál Lajos ügyvéd pal.lajos@paleskozma.hu www.paleskozma.hu 2 Bevezetés előzetes megjegyzések a munkaviszony létesítésének

Részletesebben

Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban

Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban Tájékoztató a munkaidő beosztás, a munkaidő, a pihenőidő és a munkaidőnyilvántartás szabályairól a közfoglalkoztatásban 1. A munkaidő beosztás szabályai Munkarend A munkaidő megszervezésének (beosztásának)

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Cím: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Adószám: 15492526-1-42 Törzsszám: 492 522 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. január 01-től

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1 2010. április 1-jén lép hatályba, amely felváltja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást,

Részletesebben

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd 2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai

Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatás alapvető szabályai Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 1 2010. április 1-jén lép hatályba, amely felváltja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást,

Részletesebben

Az Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től

Az Új Munka Törvénykönyve. Gyakorlati Alkalmazás től Az Új Munka Törvénykönyve Gyakorlati Alkalmazás 2012.07.01-től A munkaviszony létesítése Munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre munkaviszony kezdetének megjelölésével A munkaszerződés - a

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett.

új jogszabály jön vagy módosítják a következőt. A tulajdonjog a legteljesebb dologi jog, a legfőbb hatalom a dolog felett. Jogszaba lyok hata lyok Személyi hatály o Mely személyekre vonatkozik. Területi hatály o Mely földrajzi területekre vonatkozik. Időbeni hatály o Mely időintervallumban hatályos az adott jogszabály. Megváltozhat,

Részletesebben