A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(214) 326 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK 214. ÉVI KONVERGENCIAJELENTÉS (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban készítve) {SWD(214) 177 final} HU HU

2 1. A JELENTÉS CÉLJA Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottságnak és az Európai Központi Banknak (a továbbiakban EKB) legalább kétévente egyszer, vagy valamely eltéréssel 1 rendelkező tagállam kérelmére jelentést kell tennie a Tanácsnak az eltéréssel rendelkező tagállamok által a gazdasági és monetáris unió megvalósítására vonatkozó kötelezettségeik teljesítésében megtett előrehaladásról. A Bizottság és az EKB legutóbbi, az összes eltéréssel rendelkező tagállamról készített konvergenciajelentését 212 májusában 2 fogadták el. A 214. évi konvergenciajelentés a következő nyolc, eltéréssel rendelkező tagállamra terjed ki: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország 3. A konvergencia állapotának részletesebb értékelése az említett tagállamok esetében e jelentés technikai mellékletében (SWD(214) 177) található. A 212-es konvergenciajelentés idején a tagállamok egyenetlen eredményeket mutattak a konvergencia terén, mivel sokuk esetében a gazdasági és pénzügyi válság közepette a korábban felhalmozódott makrogazdasági egyensúlyhiány jelentős korrekciója zajlott. Erre a vizsgálatra változatlanul nehéz külső környezetben kerül sor, jóllehet az eltéréssel rendelkező tagállamokban általánosságban erőteljesebb a talpraállás, a pénzügyi piacok pedig kevesebb kockázatot észlelnek. A Bizottság és az EKB által készített jelentések tartalmára az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdése az irányadó. Ez a cikk előírja, hogy a jelentésekben vizsgálni kell, hogy a nemzeti jogszabályok a nemzeti központi bankok statútumait is beleértve összeegyeztethetők-e az EUMSZ 13. és 131. cikkével, valamint a Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak az alapokmányával (a továbbiakban KBER/EKB alapokmány). A jelentéseknek továbbá meg kell vizsgálniuk, hogy a konvergenciakritériumok alapján (árstabilitás, államháztartás, árfolyam-stabilitás, hosszú távú kamatlábak) és más, az EUMSZ 14. cikke (1) bekezdésének utolsó albekezdésében említett tényezők figyelembevételével elérték-e az érintett tagállamban a fenntartható konvergencia magas fokát. A négy konvergenciakritériumot a Szerződésekhez csatolt jegyzőkönyv (a konvergenciakritériumokról szóló 13. jegyzőkönyv) tartalmazza. A gazdasági és pénzügyi válság, a közelmúltbeli euróövezeti államadósság-válsággal együtt felszínre hozta a gazdasági és monetáris unió (a továbbiakban: GMU) jelenlegi gazdasági kormányzási rendszerének hiányosságait, és megerősítette, hogy rendelkezésre álló eszközeit átfogóbban kell alkalmazni. A GMU fenntartható működésének biztosítása céljából a fentiek óta megkezdődött az Unió gazdasági kormányzásának általános megerősítése. A konvergencia értékelése így összekapcsolódik az átfogóbb európai szemeszterrel, amely integrált módon és előretekintő jelleggel vizsgálja a gazdasági és monetáris unióban jelentkező Azokat a tagállamokat, amelyek még nem teljesítették az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, eltéréssel rendelkező tagállamoknak nevezik. Dánia és az Egyesült Királyság a Maastrichti Szerződés elfogadása előtt kikötötték a kívülmaradás lehetőségét és nem vesznek részt az EMU harmadik szakaszában. 213-ban a Bizottság és az EKB a nemzeti hatóságok kérésére konvergenciajelentéseket készített Lettországról. Lettország 214. január 1-jén vezette az eurót. Dánia és az Egyesült Királyság nem jelezte szándékát az euró bevezetésére, ezért a jelentés ezekkel az országokkal nem foglalkozik. 2

3 gazdaságpolitikai kihívásokat a költségvetés fenntarthatósága, a versenyképesség, a pénzügyi piacok stabilitása és a gazdasági növekedés szempontjából. A gazdasági kormányzás reformjának kulcsfontosságú újításai a tagállamok konvergenciafolyamata és annak fenntarthatósága értékelésének megerősítése tekintetében magukban foglalják többek között a túlzott hiány esetén követendő, a Stabilitási és Növekedési Paktum 211-es reformja által megerősített eljárást, valamint a makrogazdasági egyensúlyhiányok felügyelete terén alkalmazott új eszközöket. E jelentés figyelembe veszi mindenekelőtt a 214. évi konvergenciaprogramok értékelését és a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás riasztási mechanizmusa 4 keretében készült jelentés megállapításait. Konvergenciakritériumok Annak vizsgálata, hogy a nemzeti jogszabályok, többek között a nemzeti központi bank statútuma, megfelelnek-e az EUMSZ 13. cikkének, valamint az összeegyeztethetőségre vonatkozó előírást tartalmazó 131. cikkének, magában foglalja a monetáris finanszírozás tilalma (123. cikk) és a kiváltságos hozzáférés tilalma (124. cikk) betartásának; a KBER célkitűzéseivel (127. cikk (1) bekezdés) és feladataival (127. cikk (2) bekezdés) való konzisztenciának, és egyéb, a központi banknak az euró bevezetésekor a KBER-be való integrációjához kapcsolódó szempontoknak az értékelését. Az árstabilitási kritérium meghatározása az EUMSZ 14. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében szerepel: az árstabilitás magas fokának elérése [ ] olyan inflációs ráta esetén áll fenn, amely közel esik az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállaméhoz. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 1. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy az árstabilitási kritérium [ ] azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az inflációt a fogyasztói árindex segítségével összehasonlítható alapon, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni 5. Az előírt fenntarthatóság miatt a kielégítő inflációs teljesítményt alapvetően nem az ideiglenes tényezők, hanem az inputköltségek és más, az árak alakulását strukturális szempontból befolyásoló tényezők alakítása révén kell elérni. Ezért a konvergencia vizsgálata magában foglalja az inflációs kilátásokra hatással lévő tényezők értékelését és figyelembe veszi a Bizottság legutóbbi inflációs előrejelzéseit is 6. Ezzel összefüggésben a jelentés vizsgálja azt is, hogy az ország az elkövetkező hónapokban várhatóan megfelel-e majd a referenciaértéknek A Bizottság 213 novemberében tette közzé a riasztási mechanizmus keretében készült harmadik jelentését, 214. márciusában pedig a kapcsolódó részletes vizsgálatok következtetéseit. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a 2494/95/EK tanácsi rendeletben meghatározott harmonizált fogyasztói árindexszel (HICP) mérik. A jelentés valamennyi inflációs előrejelzése és egyéb változói a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzéséből származnak. A Bizottság szolgálatai az előrejelzéseket a kielégítő mélységben ismert intézkedések figyelembevétele mellett, változatlan politikát feltételezve a külső változóknál szokásos feltételezésekre alapozzák. 3

4 Az inflációs referenciaérték a számítások szerint 214 áprilisában 1,7 %, a három legjobban teljesítő tagállam pedig Lettország, Portugália és Írország 7. Indokolt a legjobb teljesítményű országok közül kizárni azokat, amelyeknek az inflációs rátája nem tekinthető érdemi viszonyítási alapnak a többi tagállam számára 8. Ilyen, kiugró értékeket felmutató országokat korábban a 24., 21. és a 213. évi konvergenciajelentésben azonosítottak 9. A jelenlegi helyzetben indokolt kiugrónak tekinteni Görögországot, Bulgáriát és Ciprust, mivel inflációs rátájuk jóval eltért az euróövezet átlagától, és bevonásuk kedvezőtlenül befolyásolná a referenciaértéket és így a kritérium valósághűségét 1. Görögország és Ciprus esetében a negatív inflációs ráta főként a komoly kiigazítási igényeket és a gazdaság kivételes helyzetét tükrözte. Bulgária esetében ugyanez a tendencia a dezinflációs tényezők többek között a jó betakarítás, az energiaárak központi csökkentése és a csökkenő importárak szokatlanul erős kombinációjának volt tulajdonítható. A fentiek miatt Lettországot, Portugáliát és Írországot, azaz a sorban következő legalacsonyabb átlagos inflációs rátával rendelkező tagállamokat vettük figyelembe a referenciaérték kiszámításához. Az államháztartásra vonatkozó konvergenciakritériumot az EUMSZ 14. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése a következőképpen határozza meg: az állam pénzügyi helyzetének fenntarthatósága; ezt olyan költségvetési egyenleg elérése mutatja, amely nem rendelkezik a 126. cikk (6) bekezdése értelmében vett túlzott hiánnyal. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikke továbbá megállapítja, hogy ez a kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról az említett Szerződés 126. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt. A gazdasági és monetáris unió gazdasági kormányzása átfogó fejlesztésének részeként 211-ben megerősítették az államháztartásra vonatkozó másodlagos jogszabályokat, többek között a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító új rendeletekkel 11. Az EUMSZ az árfolyam-kritériumot a 14. cikk (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében úgy határozza meg, mint az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávok betartása legalább két évig anélkül, hogy az euróval szemben leértékelésre kerülne sor. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke kimondja: ( ) az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább A jelentésben felhasznált adatok záró dátuma 214. május 15. Az árstabilitás tekintetében legjobb eredményt felmutató fogalom alkalmazását az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell értelmezni, és nem az a célja, hogy általános minőségi ítéletet képviseljen valamely tagállam gazdasági teljesítményét illetően. Litvánia, Írország és Görögország. 214 áprilisában Görögország, Bulgária, és Ciprus 12 hónapra kivetített átlagos inflációs rátája -1,2%, -,8% és -,4%, az euróövezeté pedig 1,% december 13-án hatályba lépett a nemzeti költségvetési keretrendszerekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló irányelv, két új rendelet a makrogazdasági felügyeletről, és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet (a makrogazdasági felügyeletről szóló két rendelet egyike és a Stabilitási és Növekedési Paktumot módosító három rendelet egyike tartalmazza az euróövezeti tagállamokra vonatkozó új érvényesítési mechanizmusokat). Az adósságkritériumnak a túlzotthiány-eljárásba történő gyakorlati átültetése mellett a módosítások számos fontos újítást vezettek be a Stabilitási és Növekedési Paktumba, többek között az országspecifikus középtávú költségvetési célkitűzés irányába való előrelépés értékelését kiegészítő kiadási referenciaértéket. 4

5 két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát az euróval szemben 12. Az árfolyam-stabilitás értékeléséhez e jelentés a 212. május 16. és 214. május 15. közötti kétéves időszakot veszi figyelembe. Az árfolyam-stabilitási kritérium vizsgálatakor a Bizottság kiegészítő mutatók például a devizatartalékok alakulása és a rövid távú kamatlábak alakulását, valamint a szakpolitikai intézkedések többek között devizapiaci intervenciók és adott esetben nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás árfolyam-stabilitás fenntartásában betöltött szerepét is figyelembe veszi. Az EUMSZ 14. cikke (1) bekezdése negyedik francia bekezdésének követelménye: az eltéréssel rendelkező tagállam által elért konvergencia és a tagállamnak az árfolyam-mechanizmusban való részvételének fenntarthatósága, ami a hosszú távú kamatszintben tükröződik. A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke továbbá úgy rendelkezik, hogy a kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium [ ] azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egy éves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatokat a hosszú lejáratú államkötvények vagy azokkal összehasonlítható értékpapírok alapján, a tagállami fogalommeghatározások közötti eltérések figyelembevételével kell meghatározni. A számítások szerint 214 áprilisában a referencia-kamatláb 6,2 % volt 13. Az EUMSZ 14. cikkének (1) bekezdése a gazdasági integráció és a konvergencia szempontjából fontos más tényezők vizsgálatát is előírja. Ilyen további tényező a pénzügyi és termékpiacok integrációjának eredményei, a folyó fizetési mérleg helyzete és alakulása, továbbá a fajlagos bérköltségek alakulása és az egyéb árindexek. Az utóbbiak az árstabilitás értékeléséhez tartoznak. A további tényezők fontos mutatók abban a tekintetben, hogy az adott tagállam euróövezetbe való integrációja nehézségek nélkül valósulna-e meg, és átfogóbb képet adnak a konvergencia fenntarthatóságáról. 2. BULGÁRIA A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Bulgária nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Bulgáriában a jogszabályok különösen a Bolgár Nemzeti Bankról szóló törvény nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség és hiányosságok állnak fenn a központi bank Az árfolyam-kritérium teljesülésének értékelésénél a Bizottság megvizsgálja, hogy az árfolyam a II. árfolyam-mechanizmus (a továbbiakban: ERM II) középárfolyama közelében maradt-e, miközben a 23. április 5-i athéni informális ECOFIN-Tanácsnak a csatlakozó országokról és az ERM II-ről szóló közös nyilatkozatával összhangban a felértékelés indokait is figyelembe veheti. A 214. áprilisi referenciaérték kiszámítása a következő módon történt: Lettország (3,3%), Portugália (5,8%) és Írország (3,5%), átlagos hosszú távú kamatlábainak egyszerű átlaga, plusz két százalékpont. 5

6 függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma és a központi banknak a KBER-be történő integrációja területén az euró bevezetésének időpontjában, a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Bulgária teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Bulgáriában meghaladta a referenciaértéket. Az átlagos inflációs ráta a 214 áprilisát megelőző 12 hónapban -,8 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is jóval a referenciaérték alatt marad. Az éves HICP-infláció csökkent a 212 szeptemberében mért tetőponthoz képest, 213 második felében és 214 első hónapjaiban pedig negatívra fordult. Az inflációcsökkenés széles körű volt, de nagyrészt a csökkenő importáraknak, a központilag meghatározott energiaáraknak és a jó mezőgazdasági betakarításnak volt tulajdonítható. 214 áprilisában az éves HICP-infláció -1,3 %-on állt. 214 második felében amint enyhülnek az energia- és élelmiszerárak kedvező alakulásának bázishatásai várhatóan lassan emelkedni fog az infláció. Ennek megfelelően a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint az éves átlagos infláció 214-ben -,8 %, 215-ben pedig 1,2 % lesz. Bulgária viszonylag alacsony árszínvonala (a 212. évi euroövezeti átlag 47 %-a) hosszú távon további jelentős árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 2a. grafikon: Bulgária - Inflációs kritériumok 28 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) jan. 29. jan. 21. jan jan jan jan jan. Bulgária Referenciaérték Megjegyzés: 214 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Bulgária teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Bulgária nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány a GDP 2 %-át kitevő 211-es értékről 212-ben,8 %-ra csökkent a magasabb GDParányos bevételek eredményeként. A GDP-arányos hiány 213-ban 1,5 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint 214-ben várhatóan a GDP 1,9 %-ára fog emelkedni, 215-ben pedig kissé csökkenni fog 1,8 %-ra, változatlan politikát feltételezve, a gazdasági helyreállással megerősítve. A bruttó államadósság aránya 213-ban alacsony maradt, a GDP 18,9 %-án, de az 6

7 előrejelzések szerint 214-ben a GDP 23,1 %-ára fog emelkedni, 215-ben pedig enyhén csökkenni fog a GDP 22,7 %-ára. 2b. grafikon: Bulgária - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) (*) 215(*) Költségvetési egyensúly (lhs) Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs) Bruttó államadósság (rhs) (*) A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai. Bulgária nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A bolgár leva nem vesz részt az ERM II-ben. A Bolgár Nemzeti Bank (BNB) a valutatanácsi rendszer keretében rögzített árfolyam révén szándékozik elérni az árstabilitás elsődleges célkitűzését. Bulgária július 1-jén vezette be a rögzített árfolyamot, a bolgár levát először a német márkához, majd később az euróhoz kötötte. Egyéb mutatók, például a devizatartalékok és a rövid távú kamatlábak alakulása, azt jelzik, hogy a befektetők kockázatokkal kapcsolatos várakozásai Bulgáriával szemben továbbra is kedvezőek. A rögzített árfolyam ellenálló képességét továbbra is alátámasztják a számottevő hivatalos tartalékok. A kétéves értékelési időszakban a bolgár leva a rögzített árfolyamnak megfelelően teljesen stabil maradt az euróhoz képest. Bulgária teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájára vonatkozó kritériumot. Az átlagos hosszú távú kamatláb Bulgáriában a 214 áprilisa előtti egy évben 3,5 % volt, ami jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés időpontjában ugyancsak a referenciaérték alatt volt. A 212. eleji 5 % fölötti szintről 213 közepére körülbelül 3,5 %-ra csökkent. Az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez 14 viszonyított hozamkülönbözet 212 második felében jelentősen csökkent, mivel a bolgár kötvények hozama csökkent a régiót jellemző pénzpiaci feszültségek enyhülésével. A német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 214 elején kissé nőtt, mintegy 2 bázispontra. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Bulgária külső egyenlege 213-ban jelentős többletet mutatott. A kereskedelmi egyenleg 211 és 213 között kissé romlott, de ezt bőven ellensúlyozta a jövedelmi mérleg és a folyó transzferek kedvező alakulása. A bolgár gazdaság 14 Az országoknak az euróövezet irányadó hosszú lejáratú kötvényeihez (n.b. az euróövezet irányadó kötvénye helyett a német irányadó kötvényt használják) viszonyított hosszú távú kamatláb-különbözetét az Eurostat által a GMU konvergenciakritériuma keretében figyelembe vett kötvények hozamára vonatkozóan havonta közzétett adatokból ( EMU convergence criterion bond yields ) számítják ki. Az adatokat az EKB is közzéteszi, a konvergencia értékelésének céljára kifejlesztett hosszú távú harmonizált kamatláb megnevezés alatt. 7

8 kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Bulgária rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. Bulgária pénzügyi szektora jelentősen integrálódott az uniós pénzügyi szektorba, különösen bankrendszere nagyarányú külföldi tulajdona révén. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Bulgáriát részletes vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta, hogy Bulgáriában továbbra is makogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely nyomon követést és szakpolitikai fellépést tesz szükségessé. 3. A CSEH KÖZTÁRSASÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb vonatkozó tényezőket is tekintetbe véve, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Cseh Köztársaság nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A Cseh Köztársaságban a jogszabályok különösen a Cseh Nemzeti Tanács 6/1993. sz. törvénye a Cseh Nemzeti Bankról (a ČNB törvény) nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség az alábbi területeken merül fel: a központi bank függetlensége és a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában, a ČNB célktűzései és a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Emellett a ČNB törvényben is vannak hiányosságok a monetáris finanszírozás tilalma és a KBER-feladatok tekintetében. A Cseh Köztársaság teljesíti az árstabilitás kritériumát. A Cseh Köztársaságban a 12 havi átlagos infláció a legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés idején a referenciaérték alatt volt. A Cseh Köztársaság átlagos inflációs rátája a 214 áprilisát megelőző 12 hónapban,9 % volt, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt maradt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban jóval a referenciaérték alá esik. 212-ben a Cseh Köztársaságban az éves HICP-infláció az euróövezet inflációs rátája fölé emelkedett, ami nagyrészt az alacsonyabb héa-ráta emelkedésének tudható be, míg a globális árupiacok magasabb energia- és élelmiszerárait ugyancsak fogyasztói árakba hárították át. 213 folyamán az energiaárakból fakadó nyomások fokozatos enyhülésével és a szolgáltatásárak növekedésének lassulásával jelentősen mérséklődött az infláció. A keresleti nyomás hiánya ami a gazdasági visszaesést tükrözi ugyancsak hozzájárult a mérsékelt áremelkedéshez. Az éves HICP-infláció 214 elején közel,3 %-ra emelkedett. Az előrejelzések szerint 214 második felében a korona 213 végi jelentős gyengülése következtében emelkedni fog az infláció. A nagyobb hazai kereslet majd várhatóan fellendíti az inflációt 215-ben. Ennek alapján a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 214-ben átlagosan,8 %, 215-ben pedig 1,8 % lesz. A Cseh Köztársaság árszínvonala (az euróövezet 212. évi euroövezeti átlag mintegy 71 %-a) hosszú távon bizonyos fokú árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 8

9 3a. grafikon: Cseh Köztársaság- Inflációs kritériumok 28 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) jan. 29. jan. 21. jan jan jan jan jan. Cseh Köztársaság Referenciaérték Megjegyzés: 214 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Ha a Tanács a túlzott hiányról szóló határozat hatályon kívül helyezése mellett dönt, azzal a Cseh Köztársaság teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. A Cseh Köztársaság jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló tanácsi határozat 15 (a Tanács 29. december 2-i határozata) hatálya alá tartozik. A Tanács azt ajánlotta a Cseh Köztársaságnak, hogy 213-ra igazítsa ki a túlzott hiányt ban a Cseh Köztársaság államháztartási hiánya a GDP 1,5 %-ára csökkent. A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint változatlan politikát feltételezve a GDP-arányos hiány 214-ben a GDP 1,9 %-át, 215-ben pedig a GDP 2,4 %-át teszi majd ki, míg 215-ben az államadósság várhatóan nagyjából stabil marad, a GDP 45,8 %-án. Ezeket a fejleményeket és a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzését figyelembe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a túlzott hiányt sikerült hiteles és fenntartható módon a GDP 3 %-a alá csökkenteni. A Bizottság ezért ajánlja, hogy a Tanács helyezze hatályon kívül a Cseh Köztársaságban fennálló túlzott hiányról szóló határozatot. 3b. grafikon: Cseh Köztársaság - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) (*) 215(*) Költségvetési egyensúly (lhs) Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs) Bruttó államadósság (rhs) (*) A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai. 15 A 21/284/EU határozat (HL L 125., , o.). 9

10 A Cseh Köztársaság nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A cseh korona nem vesz részt az ERM II-ben. A Cseh Köztársaság árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. 21 elejétől 213 végéig a cseh korona euróhoz viszonyított árfolyama nagyjából stabil maradt, eladási ára nagyrészt 24 és 26 CZK/EUR között mozgott november 7- én a ČNB bejelentette, hogy devizapiaci intervenciót hajt végre a korona gyengítésére, hogy az euróval szembeni árfolyama 27 CZK/EUR fölött legyen. Ennek eredményeként a korona gyorsan 26 CZK/EUR alatti értékéről 27 CZK/EUR fölé gyengült, majd 214 elején továbbra is közel 27,4 CZK/EUR árfolyamon váltották. A vizsgálati időszakot megelőző két évben a korona az euróval szemben közel 11 %-kal leértékelődött. A Cseh Köztársaság teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés időpontjában a hosszú távú kamatláb 12 havi cseh átlaga a referenciaérték alatt volt. Az átlagos hosszú távú kamatláb a Cseh Köztársaságban a 214 áprilisa előtti egy évben 2,2 % volt, azaz jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt. Hosszú időszakon át tartó csökkenő trendet követően a Cseh Köztársaságban a 29 közepén mért 5 % fölötti értékről 212 végére 2 % alá csökkentek a hosszú távú kamatlábak. Ezzel egyidejűleg a német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 1 bázispont alá csökkent. A hosszú távú kamatlábak különbözete 213-ban nagyjából stabil maradt, 5 bázispont körül mozgott, amint a hozamok valamelyest emelkedtek mind a Cseh Köztársaságban, mind Németországban. A német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözet 214 elején kissé nőtt, mintegy 7 bázispontra. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. A Cseh Köztársaság külső egyenlege fokozatosan javult: 21-ben a GDP 3 %-a fölötti hiányról 213-ban a GDP,5 %-át kitevő többletre, ami főleg annak köszönhető, hogy nőtt a külkereskedelmi mérleg többlete. A cseh gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy a Cseh Köztársaság rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A cseh pénzügyi szektor jelentősen integrálódott az uniós pénzügyi szektorba, különösen a pénzügyi közvetítőkre jellemző nagyarányú külföldi tulajdon révén. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében a Cseh Köztársaságot nem vetették alá részletes felülvizsgálatnak. 4. HORVÁTORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Horvátország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Horvátországban a jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Horvátország teljesíti az árstabilitási kritériumot. Horvátországban az átlagos inflációs ráta a 214 áprilisát megelőző 12 hónapban 1,1 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %- 1

11 os referenciaérték alatt volt, és várhatóan a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Az éves HICP-infláció az elmúlt másfél év alatt jelentősen lassult: a 212 második felében mért 4 % fölötti értékről 214 tavaszára nulla körüli értékre. Az infláció csökkenése a globális árupiacokat jellemző alacsonyabb energia- és élelmiszerárakat, a központilag meghatározott árak korábbi emelkedéséből következő hatások enyhülését, valamint az elhúzódó recesszióból fakadó dezinflációs hatásokat tükrözi. 214 áprilisában az éves infláció -,1 %-on állt. Az előrejelzés szerint 214 folyamán a gyenge hazai kereslet, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fejlemények, valamint a magán- és a közszektor magas hitelállomány-leépítési szükségletei miatt továbbra is visszafogott marad az infláció. A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICPinfláció 214-ben átlagosan,8 %, 215-ben pedig 1,2 % lesz. Horvátország árszínvonala (az euróövezet 212. évi átlagának mintegy 69 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 4a. grafikon: Horvátország - Inflációs kritériumok 28 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) jan. 29. jan. 21. jan jan jan jan jan. Horvátország Referenciaérték Megjegyzés: 214 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Horvátország nem teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Horvátország jelenleg túlzott hiány fennállásáról szóló határozat (a Tanács 214. január 28-i határozata) hatálya alá tartozik, amelyben a Tanács a hiány 216-ig történő korrigálását ajánlotta. Az általános GDP-arányos költségvetési hiány 213- ban 4,9 %-ot ért el, azaz csekély mértékben csökkent a 212-es 5 %-hoz képest. A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint a hiány 214-ben 3,8 %- ra, 215-ben pedig 3,1 %-ra csökken. Az általános GDP-arányos államadósság várhatóan az előrejelzés teljes időtartama alatt emelkedni fog, a 213-ban mért 67,1 %-ról 215-ben 69,2 %-ra. 11

12 4b. grafikon: Horvátország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) (*) 215(*) Költségvetési egyensúly (lhs) Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs) Bruttó államadósság (rhs) (*) A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai. Horvátország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A horvát kuna nem vesz részt az ERM II-ben. Horvátország szigorúan irányított árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. Az elmúlt két évben a kuna euróhoz, rögzítő valutájához viszonyított árfolyama nagyjából stabil maradt, 7,4 és 7,7 HRK/EUR között mozgott. A kuna az elmúlt években kissé veszített az euróhoz képesti értékéből, ami a gyenge hazai gazdasági fejleményeket és a kedvezőtlen külső körülményeket tükrözi, az évközi volatilitás pedig az idegenforgalmi bevételek szezonális jellegének tudható be. Horvátország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Horvátországban az átlagos hosszú távú kamatláb amelyet egyetlen, körülbelül hatéves hátralévő futamidejű irányadó államkötvény másodlagos piaci hozama tükröz 214 áprilisában 4,8 % volt, azaz a 6,2 %-os referenciaérték alatt maradt. A 212 közepén mért közel 7 %-ról 213 őszére körülbelül 4,6 %-ra csökkent, majd 214 elején kicsit nőtt. Kunában denominált, hosszabb futamidejű államkötvény hiányában a hozamok alakulását nagy óvatossággal kell értelmezni. A hatéves hátralévő futamidejű államkötvény német irányadó kötvényhez viszonyított hozamkülönbözete 214 elején 37 bázispont körül állt. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Az elmúlt években jelentősen javult Horvátország külső egyenlege: 213-ban a GDP 1,2 %-os többletébe fordult, ami főleg az import visszaesésének tulajdonítható. A horvát gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatok révén integrálódott az euróövezetbe, jóllehet a globális ellátási láncokkal való kapcsolatai továbbra is gyengék. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Horvátország rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. A hazai bankok külföldi tulajdona révén a pénzügyi szektor nagymértékben integrálódott az euróövezetbe. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Horvátországot részletes felülvizsgálatnak vetették alá, ami azt állapította meg, hogy az országban túlságosan nagy makrogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely külön nyomon követést és határozott politikai fellépést tesz szükségessé. Politikai fellépésre van szükség különösen a számottevő külső kötelezettségállományból, a csökkenő 12

13 exportteljesítményből, a magasabb hitellel finanszírozott vállalkozásokból és a rohamosan növekvő államadósságból fakadó kiszolgáltatottság tekintetében. 5. LITVÁNIA A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és az egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Litvánia teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Litvániában a jogszabályok teljes mértékben megfelelnek az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Litvánia teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Litvániában meghaladta a referenciaértéket. Litvániában az átlagos inflációs ráta a 214 áprilisát megelőző 12 hónapban,6 %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Miután 28-ban 1 %-on tetőzött az éves HICP-infláció, a gazdasági recesszió és a nominálbérek jelentős kiigazítása 29 és 21 között mérsékelte az inflációt ben 4,1 %-ra nőtt az infláció, ami a magasabb nyersanyagáraknak és a gazdasági talpraállásnak tulajdonítható. Ezt követően nagyjából csökkenő tendenciát mutatott, ami egyrészt az energia- és feldolgozottélelmiszer-árak alacsonyabb inflációjának, másrészt a gazdaságban folytatódó bérmegszorításnak tulajdonítható. 212-ben 3,2 %-ra, 213-ban pedig 1,2 %-ra mérséklődött az infláció. A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint az éves HICP-infláció 214-ben várhatóan átlag 1 % lesz, ami főleg az élelmiszer- és energiaárak kedvezőbb alakulását tükrözi. Az előrejelzés szerint az infláció 215-ben, a javuló hazai kereslet következtében 1,8 %-ra nő. Litvánia viszonylag alacsony árszínvonala (a 212. évi euroövezeti átlag körülbelül 63%-a) hosszú távon további árszínvonalkonvergencia lehetőségére enged következtetni. A fenntartható konvergencia azt jelenti, hogy a referenciaérték tiszteletben tartása alapvető adottságokon, nem pedig átmeneti tényezőkön múlik. Az árstabilitási kritérium teljesüléséről alkotott pozitív értékelést alátámasztja az alapvető adottságok elemzése, illetve az, hogy a referenciaértéket kényelmesen tartják. A hosszabb távú inflációs kilátások szempontjából döntő, hogy a bérek a termelékenységgel összhangban emelkedjenek. Mivel Litvánia továbbra is felzárkózó gazdaság, a bérek várhatóan gyorsabban fognak növekedni, mint az euróövezet legtöbb előrehaladott tagállamában. Ugyanakkor, a felzárkózással kapcsolatos árkiigazításból fakadó árstabilitási kockázatokat korlátozza a munkaerőpiac és a bérképző mechanizmusok nemrégiben tanúsított rugalmassága, amely várhatóan biztosítja a munkaerőköltségek termelékenység szerinti kiigazítását. E kockázatok féken tartásához hozzájárulnak továbbá az ország által az EU szolgáltatási irányelvének végrehajtása terén tett jelentős előrelépések és az alacsony piacra lépési költségek, amelyek magasan tartják a versenynyomást, ahogyan azt a kiskereskedelmi piacra nemrégiben újonnan belépők is tapasztalták. A jól képzett munkaerő hiánya középtávon a bérek termelékenységhez viszonyított emelkedését eredményezheti. A munkaerőpiac szűkülésének korlátozása érdekében fontos lesz 13

14 kezelni a szűk keresztmetszeteket. Az energiaágazatban alkalmazott árak kedvező alakulását a készletek diverzifikációja és a versenyképesebb piacok is elősegítenék. 5a. grafikon: Litvánia - Inflációs kritériumok 28 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) 28. jan. 29. jan. 21. jan jan jan jan jan. Litvánia Referenciaérték Megjegyzés: 214 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Litvánia teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Litvánia nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány főleg a kiadások visszafogása következtében a GDP 211-es 5,5 %-áról 212-ben 3,2 %- ra csökkent. A GDP-arányos hiány 213-ban 2,1 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint változatlan politikát feltételezve 214-ben a GDP 2,1 %-án marad, 215-ben pedig a GDP 1,6 %-ára csökken. Az államadósság a GDP 213-as 39,4 %-áról 215-ban várhatóan a GDP 41,4 %-ára nő. Litvánia számos költségvetési irányítással kapcsolatos intézkedést bevezetett be, ami várhatóan támogatja a rendezett államháztartás iránti hosszú távú elköteleződést. 212 márciusában Litvánia aláírta a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződést, és 212 szeptemberében a parlament jóváhagyta a kapcsolódó ratifikációs törvényt. Ez a stabilitásorientált és fenntartható költségvetési politika végrehajtásához kapcsolódó további kötelezettségvállalást jelent. Április közepén a kormány jogalkotási csomag melynek része az államháztartás költségvetési paktummal összhangban álló finanszírozásának fenntarthatóságáról szóló alkotmányos törvény tervezetét fogadta el, amelyről a parlament szavazni fog. A nemzeti számvevőszéket független költségvetési tanácsi feladatkörökkel ruháznák fel. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés nemzeti jogba történő átültetése emellett támogatná a már létező jogszabályokat, különösen a költségvetési fegyelemről szóló 27-ben elfogadott, és 213 óta alkalmazott törvényt. Ez a stabilitási és növekedési paktum rendelkezésein alapszik, kiadási plafont kapcsol a bevételekhez, valamint középtávon költségvetési egyensúlyt, hosszú távon pedig fenntarthatóságot tűz ki célul. Ugyanakkor nem határoz meg kötelező jellegű középtávú kiadási kereteket. Továbbá, a nemzeti költségvetési törvénynek a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 211/85/EU tanácsi irányelv végrehajtását célzó, a ciklus folyamán egyensúlyt vagy többletet mutató költségvetési helyzetet célzó módosításai teljes mértékben hatályba léptek a 214-es költségvetéstervezésre és végrehajtásra vonatkozóan. E módosítások növelik a 14

15 kormány elszámoltathatóságát a többéves költségvetési célok végrehajtásáért, ugyanakkor az új törvény hatását még értékelni kell. 5b. grafikon: Litvánia - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) (*) 215(*) Költségvetési egyensúly (lhs) Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs) Bruttó államadósság (rhs) (*) A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai. Litvánia teljesíti az árfolyam-kritériumot. Litvánia 24. június 28. óta, vagyis e jelentés elfogadásának időpontjában már közel tíz éve részt vesz az ERM II-ben. Az ERM II-be történő belépéskor a hatóságok egyoldalú kötelezettséget vállaltak arra, hogy a mechanizmusban fenntartják a rögzített árfolyamot. A rögzített árfolyamot továbbra is kellőképpen alátámasztják a devizatartalékok. A rövid távú kamatok euróövezethez viszonyított különbözete nagyon kicsire szűkült. A kétéves vizsgálati időszakban a litas nem tért el a középárfolyamtól, és nem léptek fel feszültségek. Litvánia teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatláb a 214 áprilisa előtti évben 3,6 % volt, ez jóval a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés idején Litvániában az átlagos hosszú távú kamatlábak a referenciaérték alatt voltak (5,2 %). 213-ban fokozatosan tovább csökkentek 4 % alá, ami azt tükrözi, hogy javult az országgal szembeni befektetői bizalom amit kedvezőbb államadósságminősítés is kísért, valamint viszonylag alacsony volt a hazai infláció. Jóllehet a hosszú lejáratú, litasban denominált államkötvények piaca viszonylag csekély, a kormány 212-ben és 213-ban legfeljebb 1 éves eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat bocsátott ki. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. A 29-ben könyvelt jelentős többletet követően Litvánia külső egyenlege (vagyis a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttesen) 21-ben valamelyest romlott, 211-ben a GDP 1,2 %-át kitevő hiányt realizált, 212-ben és 213-ban viszont újra többletbe fordult. A jövedelmi mérleg 29-ben többletbe fordult át a külföldi tulajdonú bankok hitelezési veszteségekre képzett tartalékai miatt, majd 21-ben újra hiányt mutatott fel, ahogy a külföldi tulajdonú bankok ismét nyereségessé váltak. A folyó transzferek és a tőkemérleg következetesen jelentős többletet mutattak, érzékeltetve az uniós alapokból származó pozitív nettó beáramlást és a migránsok hazájukba történő pénzutalásait. A külföldi közvetlen befektetések nettó beáramlása a 29-es visszaesés után helyreállt, és 211-ben a GDP 3,2 %-ában tetőzött, 212-ben viszont,7 %-ra csökkent, és 213-ban csak valamelyest javult között a reál effektív árfolyam jelentős romlása 15

16 különösen a fajlagos munkaköltséggel deflálva erős lendületet adott Litvánia költség-versenyképességének, és az ország jelentősen javította exportteljesítményét. Mérsékelt növekvő tendenciát követően az effektív reálárfolyam fajlagos munkaköltséggel deflálva körülbelül 6 %-kal, a HICP-vel deflálva mintegy 3 %-kal felértékelődött 212 közepe és 214 áprilisa között. A litván gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén szorosan integrálódik az euróövezetbe. A munkaerőpiac jelentős rugalmasságot tanúsít, jóllehet a strukturális munkanélküliség továbbra is magas. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Litvánia teljesítménye nagyjából megfelel az euróövezeti tagállamok átlagának. A litván pénzügyi szektor jól integrálódott az uniós pénzügyi rendszerbe, ezt a külföldi tulajdonú bankok nagy aránya is jelzi. Az elmúlt években jelentősen erősödött a pénzügyi felügyelet. Tovább javult a nemzeti felügyeleti szervekkel folytatott együttműködés. 6. MAGYARORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. Magyarországon a jogszabályok különösen a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség mindenekelőtt az alábbi területeken merül fel: az MNB függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma és a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában, a KBER-nek az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésében és a KBER/EKB alapokmány 3. cikkében meghatározott feladataival összefüggésben. Emellett az MNB-ről szóló törvény összeegyeztethetetlenséget és további hiányosságokat tartalmaz az MNB KBER-be való integrációja tekintetében. Magyarország teljesíti az árstabilitási kritériumot. A legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés idején a 12 havi átlagos infláció Magyarországon meghaladta a referenciaértéket. Magyarországon az átlagos inflációs ráta a 214 áprilisát megelőző 12 hónapban 1, %-ot tett ki, tehát az 1,7 %-os referenciaérték alatt volt, és az előrejelzés szerint a következő hónapokban is a referenciaérték alatt marad. Az éves infláció 212 szeptemberében tetőzött, majd a korábbi közvetett adóemelések hatásának enyhülésével és a közüzemi árak sorozatos csökkentésével 213 januárjában erősen visszaesett. A dezinflációhoz az is hozzájárult, hogy a piacon csökkentek az energia- és élelmiszerárak, a hazai kereslet, és minden eddiginél alacsonyabbak voltak az inflációs várakozások. Másrészt a jövedéki adók emelkedtek, és egyes egyéb kormányintézkedések jelentős emelő hatást gyakoroltak az árakra. 214 áprilisában az éves HICP-infláció -,2 %-on állt. A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint 214-ben 1, %-ra, 215-ben pedig 2,8 %-ra nő az infláció, ami főleg a közüzemi árak mérséklóődő csökkentésének, a nyersanyagárak kedvezőtlenebb alakulásának, valamint a kibocsátási rés fokozatos bezárulásának tudható be. Magyarország viszonylag alacsony árszínvonala (a 212. évi euróövezeti átlag körülbelül 59 %-a) hosszú távon további árszínvonal-konvergencia lehetőségére enged következtetni. 16

17 6a. grafikon : Magyarország - Inflációs kritériumok 28 óta (százalékban, 12 havi mozgóátlag) jan. 29. jan. 21. jan jan jan jan jan. Magyarország Referenciaérték Megjegyzés: 214 decemberénél a pontok az előrejelzett referenciaértéket, valamint az ország 12 havi átlagos inflációját mutatják. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Magyarország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot. Magyarország nem áll túlzott hiányról szóló tanácsi határozat hatálya alatt. Az államháztartási hiány 211-ben egy jelentős egyszeri intézkedésnek köszönhetően a GDP 4,3 %-át kitevő többletet mutatott, majd 212-ben a GDP 2,1 %-át kitevő hiányba fordult. A GDP-arányos hiány 213-ban 2,2 % volt, és a Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése szerint változatlan politikát feltételezve 214-ben eléri a GDP 2,9 %-át, 215-ben pedig a GDP 2,8 %-át. Az előrejelzés szerint az államadósság a GDP 213-as 79,2 %-áról 215-ben enyhén növekszik a GDP 79,5 %-ára. 6b. grafikon: Magyarország - Költégvetési egyensúly és államadósság Fordított skála (a GDP százalékában) (*) 215(*) Költségvetési egyensúly (lhs) Ciklikusan kiigazított egyensúly (lhs) Bruttó államadósság (rhs) (*) A Bizottság szolgálatainak 214. tavaszi előrejelzése. Forrás: Eurostat, a Bizottság szolgálatai. Magyarország nem teljesíti az árfolyam-kritériumot. A magyar forint nem vesz részt az ERM II-ben. Magyarország árfolyam-lebegtetési rendszert működtet, ami lehetővé teszi a központi bank devizapiaci intervencióját. A forint euróval szembeni árfolyama az utóbbi években volatilitást mutat. 212 második felében a forint az euróval szemben nagyjából stabil volt, de 213 elején mintegy 6 %-kal értékelődött le. Az uniós pénzügyi eszközök iránti megnövekedett befektetői érdeklődésnek és a makrogazdasági helyzet javulásának köszönhetően a forint májusban erősödött, és 29 3 HUF/EUR körül maradt 213 hátralevő részében, kivéve néhány napot a Fed szeptemberi ülése előtt, valamint december végén. 214 első hónapjaiban a 17

18 forint 3 HUF/EUR fölötti szinteken maradt, ideiglenes nyomásokkal, amelyek főleg az USA monetáris politikáját érintő várakozásokhoz, a további hazai monetáris enyhüléshez, valamint az ukrajnai politikai válsághoz kapcsolódtak. Magyarország teljesíti a hosszú távú kamatlábak konvergenciájának kritériumát. Az átlagos hosszú távú kamatláb a 214 áprilisa előtti évben 5,8 % volt, ez a 6,2 %-os referenciaérték alatt van. A Magyarországról készített legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés időpontjában a referenciaérték fölött volt. A hosszú távú kamatláb 12 havi átlaga 212 elején tetőzött 9,5 %-ban, majd 213 májusára közel 5 %-ra esett vissza. 213 nyarán és 214 elején emelkedtek a hosszú távú kamatlábak, de általában éves átlagukhoz közel mozogtak. A hosszú távú kamatlábak német irányadó kötvényhez viszonyított különbözete 214 áprilisában 41 bázispont körül állt. Az értékelés során egyéb tényezők vizsgálatára is sor került, beleértve a fizetési mérleg alakulását, valamint a munkaerő-, a termék- és a pénzügyi piacok integrációját. Magyarország külső egyenlegének többlete 29 óta évről évre fokozatosan nő. 211 óta a javulás nagyrészt a magasabb árukereskedelmi többletet és az uniós alapok hatékonyabb felhasználását tükrözte. A külföldi közvetlen befektetések nettó beáramlása továbbra is viszonylag alacsony. Az EU és az IMF által 28 őszén Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatás 21 végén lejárt. Bár Magyarország 211 novemberében elővigyázatossági fizetésimérlegtámogatást kért, az ország pénzpiaci helyzetének stabilizálódásával e kérelmet 214 januárjában visszavonták. A magyar gazdaság kereskedelmi és befektetési kapcsolatai révén jelentősen integrálódott az euróövezetbe. Az üzleti környezetet jellemző kiválasztott mutatók alapján megállapítható, hogy Magyarország rosszabbul teljesít, mint az euróövezeti tagállamok többsége. Magyarország pénzügyi szektora jól integrálódott az EU pénzügyi rendszerébe. A makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás összefüggésében Magyarországot részletes vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta, hogy Magyarországon továbbra is makogazdasági egyensúlyhiánnyal kell számolni, amely nyomon követést és határozott politikai fellépést tesz szükségessé. 7. LENGYELORSZÁG A jogszabályok összeegyeztethetőségére és a konvergenciakritériumok teljesítésére vonatkozó értékelésre figyelemmel és egyéb releváns tényezőket is tekintetbe véve a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lengyelország nem teljesíti az euró bevezetésére vonatkozó feltételeket. A lengyel jogszabályok különösen a Lengyel Nemzeti Bankról (Narodowy Bank Polski NBP) szóló törvény és a Lengyel Köztársaság alkotmánya nem felelnek meg teljes mértékben az EUMSZ összeegyeztethetőségről szóló 131. cikkének. Összeegyeztethetetlenség merül fel az alábbi területeken: a központi bank függetlensége, a monetáris finanszírozás tilalma, valamint a központi bank integrációja a KBER-be az euró bevezetésének időpontjában. Emellett az NBP-ről szóló törvényben is vannak hiányosságok a központi bank függetlensége, és az NBP KBER-be való integrációja tekintetében az euró bevezetésének időpontjában. Lengyelország teljesíti az árstabilitási kritériumot. A 12 havi átlagos infláció Lengyelországban a legutóbbi, 212. évi konvergenciaértékelés időpontjában a 18