Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről

Átírás

1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2010. (IV. 28.) 1 önkormányzati rendelete a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről az 1/2014. (I. 30.) 2 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény 44/A. (2) bekezdésében biztosított jogalkotói jogkörében eljárva, a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 1. (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében, az államháztartásról szóló évi évi XXXVIII. törvény ában kapott felhatalmazás alapján, a költségvetési és zárszámadási rendeletek tartalmi-formai követelményeiről a következőket rendeli el: 1. 3 (1) Az államháztartásról szóló törvény által előírt kötelező tartalmi elemek: 1. a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, 2. a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, 3. a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, 4. a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, 5. a költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, 6. a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt, 7. a Stabilitási tv. 3. (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és 8. a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást. 9. A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. 10. A Mötv (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni. 11. A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást. (2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtási rendelete által előírt kötelező tartalmi elemek: 1. A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni 1 Elfogadva: április Elfogadva: január 30. Hatályos: február 1-jétől azzal, hogy a költségvetés készítésére vonatkozó rendelkezéseit január 1-jétől, a zárszámadás készítésére vonatkozó rendelkezéseit július 1-jétől kell alkalmazni. A évi zárszámadási rendelet előkészítésére a 17/2010. (IV. 28.) önkormányzati rendelet január 30-án hatályban lévő rendelkezéseit kell alkalmazni. 3 Módosította: 1/2014. (I. 30.) Ör. 1.

2 a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit, b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként, bb) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, bc) az általános és céltartalékot, és bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait. 2. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni. 3. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni. 4. A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással megállapodást kötött. 5. A közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni: a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege, b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege, c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként, d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege. 1/A. 4 A beszámolót a költségvetés szerkezetében kell elkészíteni, azzal a sajátossággal, hogy egyes pontok csak a költségvetésben jelennek meg és nem képezik a beszámoló részét vagy csak a beszámoló része és a költségvetés nem tartalmazza. Ezen tételeket a beszámoló tartalomjegyzékében külön jelezni szükséges. 1/B. 5 A jogszabályi kötelezettségeket és az önkormányzat sajátosságait figyelembe véve a költségvetés és a beszámoló szerkezetét az 1. melléklet határozza meg. 2. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Jelen rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. Sárádi Kálmánné dr. jegyző Bús Balázs polgármester 4 Beiktatta: 1/2014. (I. 30.) Ör Beiktatta: 1/2014. (I. 30.) Ör. 3. 2

3 17/2010. (IV. 28.) Ör. 1. számú melléklete 6 A jogszabályi kötelezettségeket és a helyi sajátosságokat figyelembe véve a költségvetés és a beszámoló szerkezete A. A költségvetés tartalmára vonatkozó megállapítások 1. Részletes szöveges indoklás szükséges (a költségvetési sorok változásának historikus elemzését is beleértve) az alábbi tételek esetében: bevételi és kiadási MÉRLEG, az önkormányzat bevételei és kiadásai, az önállóan gazdálkodó és működő és az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai ágazati összesítésben, a működési-, ill. felhalmozási kiadások és bevételek alakulása, a vagyonnövekmény, ill. a vagyonvesztés kimutatása, önkormányzati vagyongazdálkodás, a felhalmozási kiadások összetevői, a nullbázisú tervezéshez alkalmazott naturáliák, 2. Amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik szükséges a több helyen ismétlődő információk, adatok kiküszöbölése. 3. Az áttekinthetőség érdekében az alábbi táblázatokat, elemzéseket külön kell szerepeltetni: az önkormányzat által beszedett, ill. megosztott adókat, az alapfeladatok és az önként vállalt feladatok bevételi és kiadási MÉRLEGÉT, a központi költségvetés által finanszírozott feladatok esetében a finanszírozás szerkezetét (központi támogatások és normatívák, egyéb támogatások, saját forrás), a beterjesztett költségvetés alapján az előirányzat-felhasználási ütemtervet a felhasználni kívánt likvid hitel tervezésével az önkormányzat nyitó vagyonszerkezetét és azok alakulását a főbb vagyonfajtákra legalább; a vagyonnövekmény ill. vagyonvesztés számszerű kimutatását, a pénzügyi mérlegnek megfelelően, az előző és a tárgyévi eredmény-kimutatást csak a beszámolóban. 4. Ahol lehetséges, szükséges feltüntetni a költségvetés adott sorát érintő Önkormányzati rendeletet, ill. egyéb hivatkozási számot. Különösen érvényes ez a több költségvetési évet érintő, áthúzódó tételekre. 5. Az áttekinthetőség érdekében egységes formátum kialakítását kell elérni a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeire és intézményekre vonatkozóan. 6. Rövidítések esetén magyarázatot kell csatolni, vagy a rövidítések helyett a teljes szöveget szerepeltetni. B. Költségvetés és a beszámoló szerkezetére vonatkozó előírások: Első rész tartalma: 1. előterjesztés, 2. rendelet-tervezet, 3. könyvvizsgáló írásos jelentése 4. önkormányzati bevételi-kiadási mérleg és mellékletei, 5. mérleg ágazati bontásban (rovatrend szerinti bontásban), 6. intézmények bevétel-kiadási előirányzatai, követelései-kötelezettségei (rovatrend szerint),, 7. központi támogatás szerkezete, 8. működési-felhalmozási célú bevételek-kiadások 201n/201(n+1)/201(n+2)/201(n+3) évi alakulását bemutató mérleg, 9. a stabilitás törvény szerinti adósságot keletkeztető bevételek, a hitelfelvételi korlát ugyancsak 4 évre 10. Önkormányzat költségvetése a) Kormányzati funkciók szerinti bontásban b) Felhalmozási és tőkejellegű, működési célú bevételek-kiadások mérlege c) Szervezeti egységek bevételei-kiadásai feladatonként. d) A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás csak a beszámolóban 6 Módosította: 1/2014. (I. 30.) Ör. 4. 3

4 Második rész tartalma: 1. önkormányzati vagyon szerkezete, vagyon növekmény illetve vagyonvesztés kimutatása csak a beszámolóban, 2. évi előirányzat-felhasználási ütemterv csak a költségvetésben, 3. alap és önként vállalt feladatok súlya, 4. hosszúlejáratú kötelezettségek, 5. közvetett támogatások kimutatása az alábbi bontásban a) ellátottak térítési díjának, illetve kártérítésének méltányossági alapon történő b) elengedésének összege c) lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének d) összege e) helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege f) adónemenként, g) helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, h) mentesség összege, i) egyéb kedvezmény 6. pályázatok (címenként bevételi-kiadási mérleg) 7. külön: Európai Uniós pályázatok kimutatása (címenként: bevételi kiadási mérleg) 8. felújítások és ingatlan karbantartások részletezése intézményenként és címenként, 9. felhalmozási kiadások részletezése intézményenként és címenként, 10. intézmények létszámadatai, 11. Önkormányzat támogatási, felhalmozási, kötelezettségei és tartalék előirányzatai, 12. helyi adók alakulása, Harmadik rész tartalma 1. közbeszerzési eljárások ütemezése, 2. Számszaki jegyzőkönyv a költségvetés elfogadásáról C. Általános tervezési módszertani kérdések 1. A évi költségvetés tervezésénél a 0 bázisú tervezési módszertant kell alkalmazni és az alábbi főbb szabályokat alapján: a költségvetésbe megalapozott, számításokkal alátámasztott kiadásokat, jogszabályokban előírt, vagy a Képviselőtestület által már jóváhagyott kötelezettségvállalásokat, lehet előirányozni; a bevételeknél minden esetben várható, valószínűsíthető értékkel kell számolni, bázis helyett, tényleges felmérésen alapuló helyi önkormányzati normatívákra kell az előirányzatokat építeni, a tartós és rendkívüli bevételek előirányzatát szét kell választani. 2. A "0" bázisú költségvetés kialakításához szükséges a működési kiadásokat (pl: létszám, bér, működéshez szorosan kapcsolódó karbantartási kiadások, élelmezési kiadások stb.) normatív alapon kell tervezni 3. Meg kell határozni és külön kell választani a szakmai feladatok ellátásához szükséges előirányzatokat a működéshez szükséges nem szakmai feladatok előirányzataitól. 4. Az önkormányzati hatáskörbe utalt alapfeladatok kiadási előirányzatait intézményenként, a törvény által előírt feladatmutatók és a rendelkezésre álló naturális mutatók alapján - feladat,, rovat- előirányzatok (főkönyvi) bontásban - kell megtervezni. 5. Intézményenként külön kell választani az alapfeladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a törvény által meghatározott kiadási előirányzatokat (pl.: bér, szakmai eszközbeszerzés) az intézményi vagyon működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez (felújítás) kapcsolódó kiadási előirányzatoktól. 6. Szociális. oktatási, kulturális ágazaton belül intézményenként és a Polgármesteri Hivatalnál a jogszabályi előírások figyelembevételével meg kell határozni az adott évi normatív létszámkereteket (szakmai és technikai) és ennek alapján évtől teljes körűen át kell térni a normatív létszám-és bérgazdálkodásra. 7. A szociális ágazaton belül a pénzbeli szociális juttatások előirányzatát - a feladatmutatók változása alapján - maximum a központi költségvetési támogatás és a helyi rendeletek figyelembevételével kell tervezni. A pénzbeli szociális juttatásokra vonatkozó 4

5 Képviselőtestületi által elfogadott rendeleteket felül kell vizsgálni (jogosultsági szintek módosítása, ellenőrzés szigorítása) 8. Forrást kell biztosítani a kerület önállóan gazdálkodó intézményeire vonatkozó egységes finanszírozási, költségvetési-beszámolási és pénzügyi rendszer továbbfejlesztésére. 9. A. évi tervezett előirányzatok mellett be kell mutatni az előző évi eredeti és módosított előirányzatokat, az előző évi várható teljesítést, valamint az előző évről áthúzódó kötelezettségvállalások előirányzatait (mellékelve a határozatszámot és/vagy szerződés számát). 10. A költségvetési rendeletben kiadási előirányzatok és finanszírozás szerint, tételesen és számszakilag ki kell mutatni az önkormányzati törvény által kötelezően önkormányzati hatáskörbe utalt, valamint az önként vállalt feladatokat, összesítve is. 11. Az önként vállalt feladatok között fontossági sorrendet kell felállítani, mely egyben a finanszírozás ütemezését is jelenti. Az önként vállalt feladatokat a költségvetési rendeletben meghatározott fontossági sorrend alapján a források függvényében lehet teljesíteni. 12. A rendeletben ki kell mutatni a több éves kihatással járó Képviselőtestületi döntésekből eredő kötelezettségvállalást és forrásait, éves bontásban (előirányzat, lejárati határidő és határozatszám feltüntetésével) 13. A rendeletben be kell mutatni a tárgyévi költségvetést befolyásoló fontosabb törvényeket, képviselőtestületi határozatokat (előirányzat, lejárati határidő és határozatszám feltüntetésével) 14. A rendeletben be kell mutatni a közvetett és közvetlen támogatások szerkezetét. 15. A rendeletben be kell mutatni a pályázati források alakulását költségvetési előirányzatok szerint éves bontásban. 16. A Környezetvédelmi Alap bevételi és kiadási előirányzatát és teljesülését. 17. Az önkormányzatnak éves előirányzat-felhasználási ütemtervet kell készíteni. Ez a költségvetési rendelet részét képezi. 18. A tárgyévi pénzügyi egyensúly és likviditás megőrzése érdekében az intézmények kiadási előirányzataként normatív módon csak a szorosan vett működési kiadásokat szabad megtervezni. 19. A céltartalékba helyezett előirányzatok felhasználására vonatkozó hatásköröket a költségvetési rendeletben kell szabályozni. 20. A szabályozásnál figyelembe kell venni a Közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokat is. 21. A rendeletben szabályozni kell az önkormányzatnál és az intézményeknél képződő pályázati források elszámolásának rendjét. 22. A költségvetési rendelet külön mellékletében kell a belső ellenőrzés jogszabályon alapuló szakmai útmutatása alapján - elfogadni a civil szervezeteknek külön soron adott támogatások, a bizottsági célalapok és az önkormányzat által kiírt pályázatok elszámolásának rendjét. 23. Az intézményeknek, pályázat útján elnyert pénzeszközeikhez szükséges saját forrást lehetőség szerint az eredeti költségvetési előirányzatukból kell kigazdálkodniuk. 24. Az intézményeket, alapfeladatuk ellátásának javítása érdekében történő pályázati részvételben lehetőség szerint támogatni kell és erre céltartalékot kell képezni. 25. Az önkormányzat egységes pénzalapjának optimális felhasználása érdekében a rendelet külön mellékletében kell szabályozni az intézmények finanszírozásra vonatkozó "kis kincstár" -i rendszer működésének alapelveit. 26. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat saját bevételei között legnagyobb súllyal az önkormányzat bevételei szerepelnek, a költségvetés megalapozottsága érdekében szükséges a bevételi tervet tételes listával alátámasztani, és azt szövegesen indokolni. A Képviselő-testület a számszaki és szöveges indokolás alapján dönt a saját bevételi előirányzatok költségvetésbe történő beemeléséről. 27. Az önállóan gazdálkodó és működő valamint az önállóan működő költségvetési intézmények, valamint az önkormányzat, tervezési, beszámolási, finanszírozási, ellenőrzési kapcsolatrendszerét és az ehhez kapcsolódó feladatok végrehajtását szabályozó külön megállapodást évente a jogszabályi előírások figyelembevételével aktualizálni kell. 28. Az intézményi költségvetés esetleges túllépésének szankcionálását a költségvetési rendeletben kell szabályozni. 5