A váltakozó áramú hálózatok

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A váltakozó áramú hálózatok"

Átírás

1 A váltakozó áramú hálózatok Az egyenáramú hálózatokkal foglalkozó fejezeteinkben a vizsgált áramkörökben minden ág árama és feszültsége az idő függvényében állandó volt, vagyis sem az irányuk, sem a nagyságuk nem változott (l. az. fejezetben). A váltakozó áramú hálózatokban a feszültség iránya (polaritása) és a nagysága is változik az idő függvényében. Azt a feszültséget, melynek változik az iránya, váltakozó feszültségnek és a hatására kialakuló áramot váltakozó áramnak nevezzük.. A váltakozó áram és feszültség fogalma, jellemzői Az iparban, valamint a háztartásokban használt hálózati feszültség alakja szinuszos, tehát iránya és nagysága is ismétlődően, azaz periodikusan változik. A váltakozó áram elnevezés alatt a gyakorlatban szinuszos váltakozó áramot értünk (. ábra). i i i m i(t 0 ) α/ω T/8 i m t t 0 t (ωt) α π/4 (ωt) -i m -i m T T (π) (π) a) b) ábra A váltakozó mennyiség periodikus, tehát egy adott időtartam eltelte után a jelalak azonosan megismétlődik. Tehát a változó áramú körökben az áram és a feszültség értéke pillanatról pillanatra változik, ezért az idő függvényeként adható meg ( u(t), i(t) ). A változó áramnak, illetve feszültségnek egy adott időponthoz (t 0 ) tartozó értéke a pillanatérték, melyet mindig kis betűvel jelölünk). A pillanatérték az időfüggvény t t 0 -beli helyettesítési értéke: u(t 0 ), i(t 0 ), stb. A két egymáshoz legközelebb eső azonos fázishelyzetű pillanatérték közti tartomány a periódus, vagy teljes hullám, s az ehhez tartozó idő a periódusidő, amelyet T-vel jelöljük (a ábra). Egy jel periodikussága azt jelenti, hogy az áram nemcsak egyszer veszi fel ugyanazt a pillanatértéket, hanem valamennyi T idő múlva periodikusan megismétlődik a jel értéke és a fázishelyzete is. Azonos fázishelyzetről akkor beszélünk, amikor nemcsak a pillanatérték, hanem abban a pillanatban változási sebessége is megegyezik. A két egymáshoz legközelebb eső azonos fázishelyzetű pillanatérték közti tartomány a periódus, vagy teljes hullám, s az ehhez tartozó idő a periódusidő. Az egy másodperc alatt létrejövő teljes hullámok száma a frekvencia, jele f. f. A frekvencia egysége: [ f ] T T s Hz. Az Európában alkalmazott hálózati feszültség frekvenciája 50 Hz, melynek periódusideje: T f 50 Hz 0,0 s 0 ms A szinuszos áram illetve feszültség időfüggvényével adható meg, mely legegyszerűbb alakja például az áramra: i( t) im sinωt, ahol ω az áram körfrekvenciája. BMF-KVK-VE

2 Az 50 Hz frekvenciájú jel körfrekvenciája: ω π f π a) b) 3. ábra Ha egy áramkörben valamennyi generátor ugyanolyan frekvenciájú, tiszta szinuszos feszültséget (áramot) állít elő és a hálózat valamennyi eleme lineáris, akkor valamennyi ág árama, illetve elem feszültsége ugyanolyan frekvenciájú, tiszta szinuszos mennyiség lesz, de az egyes mennyiségek nagyságban és fázisszögben különbözhetnek. Vizsgáljuk meg, hogy két szinuszosan változó mennyiség eredőjét hogyan tudjuk meghatározni. A 3a ábrán két azonos (nulla) fázisszögű szinuszosan váltakozó feszültség eredőjét kell meghatározni. Az azonos fázishelyzet miatt az eredő feszültség is nulla fázisrad/s. Az a ábrán megadott áramnak a t 0 pillanatban pozitív nullátmenete van, azaz a negatív értékből a pozitívba való átmenet során értéke éppen zérus (kezdeti fázisszöge zérus). Az b ábrán egy α π/4 fázisszögű szinuszos váltakozó áram látható. Ennek a függvénynek a t 0 pillanathoz képest előbb van pozitív nullátmenete, azaz siet, és az ilyen jel fázisszöge pozitív: i( t) im sin( ω t + π / 4) A legnagyobb - az abszolút értékben a legnagyobb - pillanatérték a maximális érték, melyet az időfüggvény csúcsértékének, vagy amplitúdójának nevezünk. Jele: u m, i m, de a nemzetközi szakirodalomban p, p -vel jelölik (peak). i i i siet i t i 3 t α i (ωt) α késik (ωt) a.) b.).ábra Egy jel fázisát nem csak a t 0-hoz viszonyíthatjuk, hanem egy másik jelhez is. A. ábrán megrajzolt i áram nulla fázisszögű. Az a ábrán látható i áram pozitív nullátmenete előbb következik be, tehát i siet az i áramhoz képest. Az áram siet, ha időfüggvénye a másiktól balra található. A b ábrán látható i 3 áram görbéje jobbra esik az i -hez képest, azaz később veszi fel a pozitív nullátmenetét, tehát i 3 késik i -hez képest, így i 3 fázisszöge negatív.. Az időfüggvények összegzése, a komplex számításmód u u me u m u e (t) u α e u e (t) u e (t) u (t) + u (t) u m ωt u (t) ωt u (t) u (t) α u (t) BMF-KVK-VE

3 szögű lesz, és a maximális értékét a két maximális érték összege u me u m +u m - adja meg (azonos időpillanatban lépnek fel!). A 3b ábrán az u feszültség késik α szöggel az u -hez képest, tehát az előbbi összegzés már nem alkalmazható, mivel sem a nullátmenetek, sem a maximumok nem azonos időpillanatban lépnek fel. Az időfüggvényeket pontról pontra összegezve megrajzolhatjuk az eredő időfüggvényt, de hogyan határozhatjuk meg maximális értékének és fázisszögének pontos értékét? Ennek elvégzéséhez egy középiskolákból már ismert fogalom, a szinuszosan váltakozó függvények származtatásának felelevenítésére van szükség. Eszerint egy egyenletes szögsebességgel forgó szögszár (tkp. vektor) vetületei állítják elő a keresett időfüggvényt. Ha a kiindulási helyzetet, a α 0 szöget vízszintesen vesszük fel (4a ábra), akkor az u m hosszúságú forgó vektor függőleges vetületének hossza minden időpillanatban megegyezik az ugyanazon időpillanathoz tartozó u (t) feszültség pillanatértékével. Az u (t) időfüggvény α szöggel késik u (t)-hez képest, ezért u m forgó vektor a t0 időpillanatban α szöget zár be a vízszintessel (4b ábra). Tehát a forgó síkvektor egyértelműen leképezi a szinuszos jelet! u u m -u m a.) b.) 4. ábra áttuk, hogy a szinuszos jelet egyértelműen jellemzi annak csúcsértéke, fázisszöge és frekvenciája. Nyilvánvaló, hogy már a t 0 pillanathoz felvett vektor is megadja a jel csúcsértékét és a fázisszögét. Ez azt jelenti, hogy elegendő a szinuszos jelet egyetlen, a t 0 pillanatbeli (álló) vektorral jellemezni, ha megadjuk a vektorhoz a szinuszos feszültség, illetve áram körfrekvenciáját. Ebből következik, hogy a két időfüggvény összegzése vektorok összegzéseként is elvégezhető. A vektor megadásakor végpontjának helyzetét kell megadni (5. ábra). Tehát az x és y +j y tengelyekkel megadott koordináta-rendszerben az a vektort A megadhatjuk végpontjának koordinátáival a jólismert A(4,3) 3 a alakban. Másrészt a komplex számsíkon, ahol valós (+) és képzetes (+j) tengelyeket definiálunk, megadhatjuk az a x - vektort komplex számként az a ( 4 + j3) alakban. A komplex számok között is értelmezhetők a valós számok körében -j 4 + alkalmazott matematikai műveletek, így a két vektor összegzése egyszerű eszközökkel elvégezhető. 5. ábra Példaként végezzük el a két feszültség összegzését, ha u ( t) 0 sinω V és u ( t) 5 sin( ωt / 4) V! t (ωt) π A 6. ábrán léptékhelyesen megrajzoltuk mindkét időfüggvényhez a forgó síkvektorokat a t0 időpillanatra. Ezek az időfüggvények maximális (csúcs) értékével arányosak, ezért komplex csúcsértékeknek nevezzük. Írjuk fel mindkét mennyiséget komplex számként, a tengelyek irányába eső vetületeik segítségével: 0 [ cos 0 + j sin 0] 0 V illetve m t ω t 0 α 0 π π 5 cos + j sin j m u m u α u m -u m t (ωt) ω ( 3,54 - j3,54) V α u m. t 0 3 BMF-KVK-VE

4 Az eredő függvényhez tartozó forgó síkvektor a két vektor összege (l. az ábrán), amit a két komplex szám összeadásával komplex alakban is megkaphatunk: me m + m 0 + 3,54 j3,54 (3,54 - j3,54) V Ez alapján már az eredő időfüggvény jellemzőit is meghatározhatjuk (l. a 3b ábrát): ume me 3,54 + 3,54 4 V illetve -j a fázisszög a vektornak a valós tengellyel bezárt szöge: 3,54 α ctg 4,65 0 e ar 0,56 rad 3,54 Tehát az eredő feszültség időfüggvénye: u e ( t) 4 sin( ω t 0,56) V. Ellenőrző kérdések:. Mit nevezünk váltakozó feszültségnek?. smertesse a szinuszosan váltakozó mennyiségek jellemzőit! 3. Hogyan ábrázolhatjuk a szinuszos jeleket? 4. Mi a kapcsolat a szinuszos jel és a hozzárendelt síkvektor között? 7. Milyen jel lesz az azonos frekvenciájú szinuszos jelek összege? 8. Hogyan összegezhetjük az azonos fázisú jeleket? 9. Hogyan összegezhetjük az eltérő fázisú jeleket? 0. Hogyan összegezhetjük a vektorokat? 3. Az,, elemek jellemzői váltakozó áramú körben -4 V +j m m 6. ábra 0 V me + Az egyenáramú körökben fogyasztóként csak az ellenállásokat vettük figyelembe, mert időben állandó egyenáram esetén a tekercsben nem indukálódik feszültség, illetve a kondenzátoron nem folyik áram, ha az már feltöltődött. Ez azt jelenti, hogyha van tekercs az egyenáramú körben, azt rövidzárral, és ha van kondenzátor, azt szakadással kell figyelembe venni. Tehát az egyenáramú hálózatban a fogyasztókat elegendő volt csak ellenállással helyettesíteni. A váltakozó áramú hálózatok ideálisnak tekintett (és egyben lineáris) hálózati elemei az ellenállás (jele: ), a tekercs (jele: ) és a kondenzátor (jele: ). A váltakozó áramú körökben a fogyasztók áramköri viselkedése mindig meghatározható úgy, ha az adott fogyasztót,, elemekkel helyettesítjük. 3.. Az ohmos fogyasztó vizsgálata Az ohmos ellenálláson átfolyó áram és a sarkain lévő feszültség között minden pillanatban az Ohm-törvény jelenti a kapcsolatot: u i Tehát az azonos időpillanathoz (t 0 ) tartozó feszültség és áram pillanatértékek hányadosa állandó, és az ellenállás értékével egyenlő. Mivel valamennyi pillanatban igaz az Ohmtörvény, ezért igaz az időfüggvényekre is. Ha az áram időfüggvénye: i(t) i m sin ωt, akkor az ellenálláson a feszültség: u(t) i m sin ωt u m sin ωt. Az áram és a feszültség alakja tehát azonos, és fáziseltérés sincs közöttük (7. ábra). Az ábrából kitűnik, hogy ellenállás esetén az áram és a feszültség csúcsértéke ugyanazon időpillanatban lép fel, ezért felírható, mint azonos idejű pillanatértékekre az Ohm-törvény: 4 BMF-KVK-VE

5 um. im Az ábrán megadtuk az ellenállás áramának és feszültségének vektorát, melyek (mivel azonos fázisúak) mindig párhuzamosak egymással. Ha egy ellenálláson áram folyik keresztül, akkor melegszik az. - az áram időbeli változásától függetlenül. Az egyenáramú hálózatokban úgy számoltuk az ellenállás teljesítményét, hogy az áramát és a feszültségét összeszoroztuk. Váltakozó feszültség esetén, mivel az áram és a feszültség folyamatosan változik, csak azok azonos pillanatértékeit szorozhatjuk össze, ami az adott pillanat teljesítményét adja. Ennek időbeli alakulását leíró függvény a teljesítmény időfüggvénye: u, i, p p(t) u, i i(t) u(t) t 0 i(t) T u(t) P t 7. ábra 8.ábra p( t) u ( t) i( t) i m sin ωt ami mindig pozitív, mert 0 és u m i m között periodikusan változó kétszeres frekvenciájú jel. Nyilván az ellenállás csak fogyaszt, bármilyen is a feszültség alakja, mert a teljesítmény mindig pozitív. Míg sima egyenáram esetén az ellenállás teljesítménye állandó, itt változó nag-ságú, de mindig pozitív, akár ellenkező irányú áram esetén is. A 8. ábrán jól látható, hogy a teljesítmény időfüggvénye is periodikus, de periódusideje az áram illetve a feszültség periódusidejének a fele, tehát a teljesítmény időfüggvénye kétszeres frekvenciájú jel. cos A jólismert trigonometrikus azonosság - sin ϖt ωt - figyelembe vételével megállapíthatjuk, hogy az ellenállás teljesítmény-időfüggvénye egy középérték (P) körül változik kétszeres frekvenciával. Ez a középérték a teljesítmény egy periódusra vett átlaga, amit hatásos teljesítménynek nevezünk és P-vel jelölünk: im um im P. Ahhoz, hogy az ellenállás teljesítményét váltakozó áramú körben is ugyanúgy számolhassuk, mint az egyenáramú hálózatokban, bevezetjük az effektív érték fogalmát. A váltakozó áram effektív értéke azt az egyenáramot jelenti, amely egy ellenálláson egy periódusidő alatt a váltakozó áram által termelt hővel azonos mennyiségű hőt termel. i Egyenáramon az ellenállás teljesítménye: P, váltakozó áramon: P m. Az effektív érték definíciója értelmében a két teljesítmény azonos: im i m, amiből:, tehát: azaz a szinuszos váltakozó áram effektív értéke a csúcsérték -ed része. i m 5 BMF-KVK-VE

6 A továbbiakban a váltakozó áram és feszültség effektív értékét, mint a leggyakrabban használt jellemzőt, index nélküli nagybetűvel jelöljük. A vektoros ábrázoláskor is a jel effektív értékének megfelelő hosszúságú vektorokat fogunk rajzolni, melyeket nagybetűvel, index nélkül, de felülhúzással jelölünk (pl. ). Az azonos idejű pillanatértékekre, így ellenállás esetén a csúcsértékekre is, felírható az Ohmtörvény: ahonnan:. um im Az ellenálláson fellépő hatásos teljesítmény: u P m i m u m i m Az figyelembe vételével: Tehát az ellenálláson fellépő hatásos teljesítmény megegyezik az ellenállás sarkain mért szinuszos feszültség effektív értékének és a rajta átfolyó szinuszos áram effektív értékének szorzatával. Az összefüggés alakilag teljesen megegyezik az egyenáramú körök teljesítményeinek számításánál használt képletekkel. 3.. Az induktív fogyasztó vizsgálata A korábbi tanulmányainkból már ismerjük, hogy a tekercs kapcsain fellépő indukált feszültség nagysága arányos a tekercsben folyó áram változásának sebességével: di u ( t) dt i. P u, i ahol az arányossági tényezőt az u(t) elrendezés önindukció együtthatójának neveztük. t i(t) ω Ha az induktivitás árama T/4 i (t) i m sin ω t alakú (9. ábra), akkor a szinuszos áram hatására indukálódó feszültség időfüggvénye - ennek meredekségfüggvénye - cos ω t jellegű. 9. ábra Tehát a tekercs kapcsain fellépő feszültség is ugyanolyan frekvenciájú szinuszos jel, csak negyed periódusnyit, azaz ot siet az áramhoz képest. Másképp: váltakozó áramkörben a tekercs árama kal késik a feszültségéhez képest. A 9. ábrán megrajzoltuk a tekercs áram- és feszültségvektorát is. A feszültségvektor derékszöget zár be az áramvektorral úgy, hogy a feszültségvektor siet. Mivel a fáziseltérést az áramhoz viszonyítjuk, és a tekercs feszültsége siet, ami pozitív fázisszöget jelent, az induktív fogyasztó fázisszöge pozitív és Már ismerjük az indukált feszültség alakját, kérdés az amplitúdója. Ha nagyobb az áram frekvenciája, akkor nagyobb az áram változási sebessége is. Mivel a szinusz argumentumának változása az ω körfrekvenciával arányos, az indukált feszültség csúcsértéke egyenesen arányos a körfrekvenciával is: um ω im, Ha osztjuk az egyenlet mindkét oldalát -vel, a fenti összefüggést felírhatjuk a tekercs áramának és feszültségének effektív értékeivel is: ω 6 BMF-KVK-VE

7 Ha képezzük az / hányadost, az adott frekvencián egy állandó értéket kapunk: Az ω kifejezés neve induktív reaktancia, jele: X. X ω ω. Tehát szinuszos gerjesztésű áramkörben a tekercsre is felírhatjuk az Ohm-törvényt a reaktancia bevezetésével. A reaktanciát nevezik a tekercs látszólagos ellenállásának is, mivel mérték-egysége: H/s V/A ohm, megegyezik az ohmos ellenállás mértékegységével. Ez a reaktancia önmagában csak az effektív értékek viszonyát adja meg, a fázishelyzetről nem ad felvilágosítást. Mivel a fázisszög a fogyasztó jellemzője, az induktív fogyasztó két adattal írható le, a reaktancia nagyságával és fázisszögével, mely A már ismert komplex számításmód segítségével ez a két +j jellemző egyszerűen megadható (0. ábra). Ha az áram vektora a valós tengelybe esik, akkor a tekercs feszültségének vektora éppen a képzetes tengelybe eső, így a két komplex effektív érték jω arányára felírhatjuk: jω jω jx. + Ez a mennyiség már nem csak a két mennyiség arányát, hanem a os fáziseltérést is tartalmazza, tehát helyesen írja le a tekercs viselkedését váltakozó áramú körökben. Vigyázat! A tekercset reaktanciájával és fázisszögével kizárólag szinuszos áramkörökben jellemezhetjük, csak ott hasonló az áram és feszültség alakja! Az induktív fogyasztó áramának és feszültségének szorzataként az induktív fogyasztó teljesítményének időfüggvényét felírhatjuk: u, i, p p( t) u ( t) i( t) um im cosωt sinωt A jólismert trigonometriai azonosság felhasználásával: um im p( t) sin ωt sin ωt A ábrán megrajzoltuk az induktív fogyasztó áramának és feszültségének, valamint ezek szorzataként teljesítményének időfüggvényét. A 0< t < T/4 időtartományban az áram és feszültség azonos irányú, a teljesítmény pozitív, vagyis a tekercs energiát vesz fel a hálózatból. Ekkor nő a.ábra tekercs árama, azaz nő a mágneses energiája. Tehát a hálózat által befektetett munka a tekercs által létrehozott mágneses térben mágneses energiaként halmozódik fel. egnagyobb a mágneses energia értéke a t T/4 pillanatban (ekkor a legnagyobb a tekercs árama): Wmax imax A következő negyed periódusnyi időben az áram csökken, ezért az indukált feszültség negatív, tehát az áram és a feszültség ellentétes irányú. Ezért a kettő szorzata, tehát a pillanatnyi teljesítmény negatív, ami termelt teljesítményt jelent. Ekkor csökken az induktivitás árama és vele együtt a mágneses energiája is (a mágneses tér leépül!), azaz visszaadja az energiát a hálózatnak. Ez a hálózat és a tekercs közti energialengés periodikusan ismétlődik, az induktivitás pillanatnyi teljesítménye kétszeres frekvenciával változik. Mivel a felvett és a visszaadott energia megegyezik, a lengés a nulla átlagérték körül történik, tehát a hatásos teljesítménye 7 ) + T 4 p(t) i(t) + -j u (t) 0. ábra - - Q T BMF-KVK-VE t

8 zérus (vagyis az induktivitás összességében nem fogyaszt). Ezért azt mondjuk, hogy a tekercs meddő fogyasztó. Ha az induktivitás áramának és feszültségének effektív értékét összeszorozzuk, a lengő teljesítmény csúcsértékét kapjuk meg. A zérus átlagértékű teljesítményt a csúcsértékével jellemezzük. Ez a meddő teljesítmény, melyet Q-val jelölünk: A meddő teljesítmény egységét - bár ez is V A - a hatásos teljesítmény egységétől megkülönböztetve var-ral jelöljük és vár-nak mondjuk. A meddő teljesítmény nagyságát, azaz a lengés amplitúdóját azért kell ismerni, mert az energialengés árama a hálózatot terheli. Jellegzetesen meddő teljesítményt is igénylő fogyasztók a villamos gépek (pl. transzformátorok, aszinkron motorok), ahol a meddő teljesítmény segítségével a gép a működéséhez szükséges mágneses teret hozza létre A kapacitív fogyasztó vizsgálata Q X X A kondenzátor két, szigetelőanyaggal elválasztott fém elektród, amely töltések tárolására alkalmas. A felhalmozott töltés a rákapcsolt feszültséggel arányos: q u, ahol a a kondenzátor kapacitása, amely azt mutatja meg, hogy egységnyi feszültség rákapcsolásakor mekkora töltés halmozódik fel a kondenzátor fegyverzetein. Ha időben változik a kondenzátor töltése, akkor változni fog a feszültsége is: dq du dq, amiből i figyelembe vételével: dt dt dt du( t) i( t). dt u, i i(t) u (t) t 90 T 4 T a) b). ábra Változzon a kondenzátor árama most is időben i(t) i m sin ωt szerint (a ábrán szaggatott görbe)! Hogyan fog alakulni a kondenzátor feszültsége, azaz melyik jelnek lesz a meredeksége sin ωt-vel arányos? Mint tudjuk a szinuszfüggvény meredeksége a nullátmenetkor a legnagyobb, és a szélsőértékeknél nulla. Ennek megfelelően, akkor folyik a körben maximális áram, ha a feszültségnek nullátmenete van, és abban a pillanatban lesz nulla az áramerősség értéke, amikor a feszültség a csúcsértékét veszi fel (a ábra). Ha a kapacitás feszültsége szinuszos, akkor az árama is ugyanolyan frekvenciájú szinuszos jel lesz. Az elmondottak alapján már könnyen kitalálhatjuk, hogy a cosωt sin(ωt-π/) jellegű függvény meredeksége arányos sin ωt-vel. Tehát a kondenzátor kapcsain fellépő feszültség is ugyanolyan frekvenciájú szinuszos jel, csak negyed periódusnyit, azaz ot késik az 8 BMF-KVK-VE

9 áramhoz képest. Másképp: váltakozó áramkörben a kondenzátor árama kal siet a feszültségéhez képest. A a ábrán együtt ábrázoltuk a kapacitás áram- és feszültség időfüggvényét úgy, hogy az áramot vettük fel nulla fázishelyzetűnek. Mivel a fáziseltérést az áramhoz viszonyítjuk, és a kondenzátor feszültsége késik az áramához képest, ami negatív fázisszöget jelent, a kapacitív fogyasztó fázisszöge negatív és Ennek megfelelően rajzoltuk meg a kapacitás áramának és feszültségének vektorát, tehát az ω forgásirányával megegyező irányban kal visszaforgatva rajzoltuk meg a feszültségvektort az áramvektorhoz képest (b ábra). Ha nagyobb a frekvencia, akkor nagyobb lesz a kondenzátor feszültségének változási sebessége is. Ha a kondenzátor feszültsége gyorsan változik, vele együtt gyorsan változik a töltése is, és ehhez nagyobb áramerősség szükséges, tehát az áram csúcsértéke egyenesen arányos a körfrekvenciával is: im ω u m. Ha képezzük a kondenzátor kapcsain megjelenő feszültség és a rajta átfolyó áram effektív értékének a hányadosát, akkor az adott frekvencián egy állandó értéket kapunk: um im ahol, X a kapacitás reaktanciája (látszólagos ellenállása). A kapacitív reaktancia mértékegysége: s/f V/A ohm. A reaktancia nagysága a kapacitásnak csak az egyik jellemzője, a másik jellemző a kapacitás fázisszöge. Mivel a fáziseltérést az áramhoz viszonyítjuk, és a kondenzátor feszültsége késik (l. az ábrát), ami negatív fázisszöget jelent, a kapacitív fogyasztó fázisszöge negatív és A már ismert komplex számításmód segítségével ez a két +j jellemző egyszerűen megadható (3. ábra). Ha az áram vektora a valós tengelybe esik, akkor a kondenzátor feszültségének vektora éppen a negatív képzetes tengelybe eső, így a két komplex + effektív érték arányára felírhatjuk: jx jx j. -jx ω Ez a mennyiség már nem csak a két mennyiség arányát, hanem a os fáziseltérést is tartalmazza, tehát helyesen írja le -j a kondenzátor viselkedését váltakozó áramú körökben. 3. ábra A kapacitív fogyasztó áramának és feszültségének szorzataként a kapacitív fogyasztó teljesítményének időfüggvényét felírhatjuk: um im p( t) u ( t) i( t) um im cosωt sinωt sin ωt sin ωt A 4 ábrán megrajzoltuk a kapacitív fogyasztó áramának és feszültségének, valamint ezek szorzataként teljesítményének időfüggvényét. A kondenzátor is energiatároló elem, hiszen periodikusan feltöltődik a rákapcsolt feszültség maximális értékére, majd kisül. A kondenzátorban tárolt energia maximális, ha a kondenzátor feszültsége maximális: W max ω X u c max A 0< t < T/4 időtartományban csökken a kondenzátor feszültsége (kisül), akkor az árama és feszültsége ellentétes irányú, tehát a teljesítménye negatív, a kondenzátor az addig 9 BMF-KVK-VE

10 felhalmozott energiáját visszaadja a hálózatnak (termelő). Az ezt követő negyed periódusban a kondenzátor ellentétes irányban feltöltődik a feszültség maximumára. A folyamat során a feszültség és áram iránya azonos (a teljesítmény pozitív),tehát úgy viselkedik mint egy fogyasztó (energiát vesz fel a hálózatból). A görbe alatti területek azonosak, tehát a felvett energia megegyezik az előző negyed periódusban leadottal. A kondenzátor egy periódusra vett teljesítményének átlaga nulla, azaz a kondenzátor hatásos teljesítménye is zérus. Ezért azt u, i, p mondjuk, hogy a kondenzátor meddő fogyasztó, - ugyanúgy, mint a tekercs - csak energia tárolására képes. Ezért a Q + + kondenzátort is a meddő teljesítményével i(t) jellemezzük, mely a pillanatnyi teljesítmény időfüggvényének maximális értéke. t T T Megállapodás szerint a kondenzátor 4 meddő teljesítménye negatív: u (t) p(t) - - Q X X Ez a kifejezés megegyezik alakilag a 4. ábra tekercs vizsgálata során kapott kifejezéssel, csak az előjele negatív. Tehát itt is ugyanolyan energialengés alakul ki mint a tekercsnél, csak ahhoz képest ellenütemben. Erre a későbbiekben (fázisjavítás) még visszatérünk. Ellenőrző kérdések:. Milyen kapcsolat van az ohmos fogyasztó árama és feszültsége között?. Hogyan alakul időben az ohmos fogyasztó által felvett teljesítmény? 3. Mi a hatásos teljesítmény? 4. Mit nevezünk a váltakozó áram effektív értékének? 5. Milyen kapcsolat van a szinuszosan váltakozó mennyiségek csúcsértéke és effektív értéke között? 6. Hogyan írható fel az Ohm törvény az ellenállás esetén? 7. Hogyan határozhatjuk meg az ohmos fogyasztó hatásos teljesítményét? 8. Milyen kapcsolat van a tekercs árama és feszültsége között? 9. Mit értünk a fogyasztó fázisszöge alatt, és mekkora az értéke induktivitás esetén? 0. Mi az induktív reaktancia, és hogyan határozhatjuk meg?. Hogyan változik az induktív fogyasztó teljesítménye az idő függvényében?. Mi a meddő teljesítmény, és hogyan határozhatjuk meg tekercs esetén? 3. Milyen kapcsolat van a kondenzátor árama és feszültsége között? 4. Mit értünk a fogyasztó fázisszöge alatt kondenzátor esetén? 5. Mi a kapacitív reaktancia, és hogyan határozhatjuk meg? 6. Hogyan változik a kapacitív fogyasztó teljesítménye az idő függvényében? 7. Hogyan határozhatjuk meg a kondenzátor meddő teljesítményét? 4. Összetett váltakozó áramú körök számítása A Kirchhoff-törvények, a csomóponti és a huroktörvény, a hálózatok számításának legáltalánosabb törvényei, melyekből mint az.fejezetben már láttuk - további hálózatszámítási módszerek vezethetők le. A bennük megfogalmazott állítások minden időpillanatban igazak, függetlenül az áram és feszültség hullámalakjától. A pillanatértékek összes- 0 BMF-KVK-VE

11 sége a jel időfüggvénye, tehát Kirchhoff csomóponti és huroktörvénye az időfüggvényekre felírva is érvényes. A korábbiakban már láttuk, hogy az időfüggvények összegzése általában igen nehézkes, s ezt egyszerűsítendő vezettük be a vektoros ábrázolást. Tehát az időfüggvények helyett az azokat leképező vektorokat összegezzük, akár grafikusan (léptékhelyes ábrát rajzolunk), akár numerikusan (komplex számokkal). A váltakozó áramú körökben a Kirchhofftörvények és a hálózatszámítási módszerek, tételek ugyanúgy érvényesek mint az egyenáramú körökben, de csak a vektoros (fázishelyes) alakokra. Az eddigiek során azt láttuk, hogy a váltakozó áramú hálózatokban az ideális,, elemek mindegyikére alkalmazható az Ohm-törvény:, X, X. Az ellenállás, az induktív reaktancia és a kapacitív reaktancia közös elnevezése: impedancia. Jelölése:, mértékegysége az ohm. Ha a fogyasztót nem egy, hanem több ideális elem képezi a váltakozó áramú körben, akkor is képezhetjük a fogyasztón átfolyó áram és a kapcsain megjelenő feszültség hányadosát, amely a fogyasztó impedanciájával egyenlő: Az Ohm-törvény fenti alakja csak az impedancia nagyságát adja meg. Az impedancia a nagyságával és a szögével jellemezhető, amelyet a komplex alakok adnak meg: Az eddigiek során megismert ideális elemek impedanciái:, jx jx illetve az Ohm-törvény: Az impedancia reciprokát admittanciának hívjuk, a jele: Y, mértékegysége a siemens. Az ideális elemek admittanciái: Y G, Y, Y jω. jx jω jx 4.. A soros - kapcsolás Vizsgáljuk meg a 5a ábrán látható soros - tag váltakozó áramú viselkedését! a) 5 ábra Ehhez rajzoltuk meg a kapcsolás vektorábráját (b ábra). A két elem közös áramából indulunk ki. Az ohmos ellenállás feszültsége az árammal fázisban van, a tekercs feszültsége pedig siet ot az áramhoz képest. A két feszültség vektoriális összege a generátor feszült- b) BMF-KVK-VE

12 ségét adja meg. A vektorábrából nyilvánvaló, hogy a feszültségek derékszögű háromszöget alkotnak, tehát a vektorok hosszai (ami egyenlő az effektív értékükkel) közti összefüggés a Pythagoras-tétellel felírható: +. Az ábrából látható, hogy a tekercs miatt az áram most is késik az eredő feszültséghez képest, de a szög kisebb nál, mert ellenállás is van a körben. A szög értékét a derékszögű háromszögből meghatározhatjuk: sin illetve tg ahol: 0 < < 90 0 rjuk fel a feszültségeket a közös áram segítségével, azaz alkalmazzuk az egyes elemekre az Ohm-törvényt! és X A Pythagoras-tételbe behelyettesítve: + X Emeljük ki bal oldalon az -et, és vonjunk gyököt az egyenlet mindkét oldalából: ( + X ), majd képezzük az / hányadost: + X. Tehát a soros - tag impedanciája:. + X Nyilvánvaló, hogy az impedancia nagyságának a négyzetét képezve: + X, ugyancsak egy Pythagoras-tétel adódik. Tehát az, az X és a hosszúságú oldalakkal derékszögű háromszög szerkeszthető. jx jx A 6a ábrán ismételten megrajzoltuk a feszültségvektorok háromszögét. Írjuk fel a feszültségvektorokat az áram segítségével. Mivel mindhárom feszültséget ugyanazzal az árammal szoroztuk, ezért az árammal történő osztás után is hasonló derékszögű háromszöget kapunk, amit impedancia-diagramnak nevezünk (3.6b ábra). Azt is mondhatjuk, hogy a megfelelő feszültségvektorok hossza az impedancia-háromszög megfelelő oldalának az áramszorosa. A feszültségvektorokat összegezve: + + jx ( + jx ) a) 6 ábra + X, Az impedancia is vektormennyiség, tehát nemcsak nagysága: X hanem szöge is van: ω tg. Az áram és a feszültség közti szög egyenlő az impedancia szögével, a fázisszöggel (l. az ábrákon fentebb). A szög az impedancia fázisszöge, amit az impedancia jellemzőiből közvetlenül számolhatunk: b) BMF-KVK-VE

13 X cos illetve sin X. + X + X Ezek segítségével a fogyasztó teljesítményei közvetlenül számolhatók. A számítás során felhasználjuk, hogy a kapocsfeszültség nagysága alapján számolható. A hatásos teljesítmény: P cos cos cos A meddő teljesítmény: Q X sin sin sin Egyenáramú körökben a fogyasztó teljesítményét a fogyasztó feszültségének és áramának szorzata adja. Az így képzett szorzatnak a váltakozó áramú körben nincs fizikai tartalma, bár teljesítményt jelent, de nem valóságosat, ezért látszólagos teljesítménynek nevezzük. Tehát a feszültség és áram effektív értékének szorzata a látszólagos teljesítmény. Jele: S, egysége: VA. S Foglaljuk össze a váltakozó áramú fogyasztó teljesítményeit: P cos [W] hatásos teljesítmény Q sin [var] meddő teljesítmény S [VA] látszólagos teljesítmény Ezek alapján a látszólagos teljesítménnyel kifejezhetjük a hatásos és a meddő teljesítményt is: P S cos A három teljesítmény közötti kapcsolat a sin + cos azonosság figyelembe vételével: P + Q S Mivel az impedancia hatásos teljesítményét az áram és a feszültség effektív értékén kívül a kettő közötti fázisszög határozza meg, a cos-t teljesítménytényezőnek nevezzük. A teljesítmények definíciójából: cos P S Váltakozó áramon a valóságos (veszteséges) légmagos tekercs soros - taggal helyettesíthető, ahol a tekercshuzal ohmos ellenállása, és a tekercs önindukció tényezője. Az ellenálláson hatásos teljesítmény keletkezik, ami a valóságos tekercs vesztesége. Azt, hogy a valóságos tekercs mennyire veszteséges a jósági tényezővel fejezzük ki, amelynek a jele: Q, és egy mértékegység nélküli szám, ugyanis a tekercs meddő teljesítményének és az ellenálláson keletkező hatásos teljesítménynek a hányadosa: Q Q X ω, tehát Q ω. P Tehát a jósági tényező a valóságos tekercs frekvenciától függő jellemzője, amely a soros helyettesítő elemekkel is kifejezhető. Nyilván minden tekercs jósági tényezője nagyobb lesz a frekvencia növekedésével. A jósági tényezőt felírhatjuk a teljesítmények általános összefüggéseivel is: Q Q sin sin tg. P cos cos Q S sin 3 BMF-KVK-VE

14 Ebben a formában a jósági tényező azt mutatja meg, hogy a valóságos tekercs feszültsége és az árama közti fázisszögnek mekkora a tangense. Kapcsoljuk sorba egy légmagos tekercset ( 6 Ω, X 8 Ω) egy 0 Ω-os ellenállással (7a ábra), és kapcsoljunk az elrendezésre 4 V effektív értékű khz-es váltakozó feszültséget! Mekkora feszültség mérhető a valóságos tekercs kapcsain? T T a.) b.) 7. ábra A 7b ábrán feltüntettük a kapcsolás vektorábráját, amiből jól látható, hogy az ellenállás és a tekercs feszültsége nem azonos fázisú, tehát csak fázishelyesen (vektorosan) összegezhetők. Ennek alapján az eredő impedancia és a kör árama: 4 V e + + jx j8 (6 + j8) Ω és (, j0,6) A. e (6 + j8) Ω A tekercs feszültsége a tekercs impedanciájával arányos: T T (, j0,6) (6 + j8) 7, j3,6 + j9,6 + 4,8 ( + j6) V. Tehát a tekercs kapcsain mérhető feszültség nagysága: T T + 6 3,4 V. A feladat természetesen megoldható komplex számok használata nélkül is: Az áramkör eredő impedanciájának a nagysága: ( + ) + X ( 0 + 6) + 8 7,9 Ω. 4 V Így a kör árama:,34 A. 7,9 Ω Tehát a tekercs feszültségének komponensei:,34 A 6 Ω 8,05 V X,34 A 8 Ω 0,7 V. A tekercs kapcsain mérhető feszültség nagysága: T + 8,05 + 0,7 3,4 V. Az ellenállás kapcsain mérhető feszültség:,34 A 0 Ω 3,4 V Nyilvánvaló, hogy + 3,4 V + 3,4 V > 4 V, hiszen a háromszög két oldalának összege mindig nagyobb mint a harmadik oldal! (l. a 3.7b ábrát!) 4.. A párhuzamos - kapcsolás A párhuzamos - tagot a 8a ábrán, a vektorábráját a 8b ábrán rajzoltuk meg. A vektorábra rajzolását a közös feszültségből kezdtük. Az ellenállás árama ezzel azonos fázisú, tehát vektora párhuzamos a feszültségvektorral, míg az ideális tekercs árama kal késik, tehát vektora merőleges az előbbiekre. Az ábrából látható, hogy az ellenállás és az ideális tekercs áramvektora os szöget zár be, azaz az eredő áram: 4 BMF-KVK-VE

15 ahol G, Y + + X X, tehát Y G Y +. G + Y Y, a) b) 8. ábra Tehát ellenállás és ideális tekercs párhuzamos kapcsolásakor az áramok adódnak össze négyzetesen. Az áram nem az impedanciával, hanem annak a reciprokával, az admittanciával arányos, ezért az admittanciák adódnak össze négyzetesen. Az eredő impedancia nagysága:, Y G + Y fázisszögének nagysága a 8b ábra vektorábrája alapján: tg ω kifejezéssel számolható. ω A fázisszög most is pozitív, mivel az áram most is késik a feszültséghez képest. A komplex írásmód alkalmazásával az áramvektorokat összegezve: + + ( + ). jx jx jx Ebből az impedancia nagysága: jx + jx + jx + jx jx Tehát a párhuzamosan kapcsolt fogyasztók eredő impedanciája ugyanúgy számolható mint a párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője (l. az. fejezetben), de csak a komplex alakokkal. Figyelem! Párhuzamos kapcsolás esetén nem rajzolhatunk impedancia-háromszöget, mivel az impedanciák nem adhatók össze! Határozzuk meg a párhuzamosan kapcsolt 00 Ω-os ellenállás és a 00 mh-s ideális (veszteségmentes) tekercs eredő impedanciájának nagyságát és fázisszögét az ω 0 3 rad/s körfrekvencián! 3 3 A tekercs reaktanciája a megadott körfrekvencián: X Ω. 5 BMF-KVK-VE

16 Az egyes elemek admittanciája: G 5 ms 00 Ω illetve Y 0 X 00 Ω ms. Az eredő impedancia nagysága: kω kω 89,4 Ω, G + Y 5 + 0,8 A fázisszögének nagysága: 00 o tg amiből ar ctg 63,4, rad. ω 00 Az eredő impedanciát úgy is meghatározhatjuk, hogy a megadott körfrekvenciájú, tetszőleges nagyságú feszültséget kapcsolunk az - tagra, és meghatározzuk az eredő áramot, majd képezzük a feszültség és áram hányadosát! egyen a feszültség effektív értéke 00 V! Ekkor: + + A 0,5 + A,5 A,8 A V A feszültség és az áram ismeretében az impedancia: 89,4 Ω.,8 A Az impedancia fázisszöge megegyezik az eredő áram és a feszültség által bezárt szöggel, tehát a 8b ábra vektorábrája alapján: A tg o amiből ar ctg 63,4, rad.. 0,5 A Ellenőrző kérdések:. Milyen alakokra érvényesek a Kirchhoff törvények váltakozó áramú körökben?. Milyen értékekre írhatók fel a hálózatszámítási tételek összefüggések? Mi az impedancia, és mi a mértékegysége? 3. Milyen adatokkal jellemezhető az impedancia? 4. Mi az admittancia, és mi a mértékegysége? 5. Hogyan határozhatjuk meg a soros - kapcsolás impedanciájának nagyságát és fázisszögét? 6. Hogyan határozható meg egy fogyasztó hatásos teljesítménye? 7. Hogyan határozható meg egy fogyasztó meddő teljesítménye? 8. Mit értünk látszólagos teljesítmény alatt? 9. Milyen kapcsolat van a váltakozó áramú teljesítmények között? 0. Mit értünk teljesítménytényező alatt, és hogyan határozhatjuk meg?. Mit értünk egy tekercs jósági tényezője alatt?. Hogyan határozható meg egy tekercs jósági tényezője? 3.Hogyan függ a jósági tényező értéke a frekvenciától? 4. Hogyan határozható meg a párhuzamos - kapcsolás eredő árama? 5. Hogyan határozható meg a párhuzamos - kapcsolás eredő impedanciája? 6 BMF-KVK-VE

17 4.3. A soros - kapcsolás A 9a ábrán a soros - kapcsolás, a 9b ábrán annak vektorábrája látható. Mivel az ellenállás és a kondenzátor feszültségének vektora derékszöget zár be, összegzésüket a Pythagoras-tétellel végezhetjük: ( ) + + X + X. Vonjunk gyököt az egyenlet mindkét oldalából, majd képezzük az / hányadost! ( ), ahonnan alapján az impedancia: + X a) b) 9. ábra + X Vegyük észre, hogy a soros - tag impedanciájának nagyságára a soros - tagnál kapotthoz hasonló kifejezés adódott. Ennek értelmében a 0a ábrán ismételten megrajzoltuk a feszültségvektorok háromszögét, és a feszültségvektorokat felírtuk az áram segítségével. -jx -jx 0.ábra Mivel mindhárom feszültséget ugyanazzal az árammal szoroztuk, ezért az árammal történő osztás után is hasonló derékszögű háromszöget kaptunk, amit impedancia-diagramnak neveztünk (0b ábra). Az impedancia-diagram alapján a fázisszög: X X tg, és: < <.0 A fázisszög negatív, mivel most az áramhoz képest késik az eredő feszültség. A feszültségvektorokat összegezve: + + ( jx ) ( jx ) Az impedancia is vektormennyiség: tehát nemcsak nagysága: a) b) + X jx, hanem szöge is van: X tg. ω 7 BMF-KVK-VE

18 4.4. A párhuzamos - kapcsolás A a ábrán a párhuzamos - kapcsolás, a b ábrán annak vektorábrája látható. Mivel az ellenállás és a kondenzátor áramának vektora derékszöget zár be, összegzésüket a Pythagoras-tétellel végezhetjük: Y. X X a) b).ábra Tehát ellenállás és ideális kondenzátor párhuzamos kapcsolásakor is az áramok adódnak össze négyzetesen. Mivel az áram nem az impedanciával, hanem annak a reciprokával, az admittanciával arányos, az admittanciák adódnak össze négyzetesen. Az eredő impedancia nagysága:. Y G + Y Az impedancia fázisszögének nagysága a b ábra vektorábrája alapján: X tg ω kifejezéssel számolható. X A fázisszög most is negatív, mivel az áram most is siet a feszültséghez képest. A komplex írásmód alkalmazásával az áramvektorokat összegezve: + + ( + ). jx jx ( jx ) Ebből az impedancia nagysága: ( jx ) jx jx + jx ( jx ) Tehát a párhuzamosan kapcsolt fogyasztók eredő impedanciája ugyanúgy számolható mint a párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője (l. az. fejezetben), de csak a komplex alakokkal. Figyelem! Párhuzamos kapcsolás esetén most sem rajzolhatunk impedancia-háromszöget, mivel az impedanciák most sem adhatók össze! Egy párhuzamosan kapcsolt - tagra 30 V effektív értékű, 50 Hz frekvenciájú váltakozó feszültséget kapcsolunk. Az áramkör eredő árama: 30 ma, az ellenállás árama: 3 ma. 8 BMF-KVK-VE

19 Mekkora az eredő impedancia nagysága és a fázisszöge, valamint az ellenállás értéke és a kondenzátor kapacitásának értéke? A rendelkezésre álló adatok: 30 V, 30 ma, 3 ma. Ezekből az impedancia és az ellenállás értéke közvetlenül számolható: 30 V 30 V 7,67 kω illetve 0 kω, 30 ma 3 ma A kondenzátor árama a Pythagoras-tétel felhasználásával a b ábra alapján: 30 3 ma 9,6 ma, 30 V Így a kondenzátor reaktanciája: X,94 kω. 9,6 ma A kapacitás értéke X alapján: F 66,7 nf ω ω 3 34,94 0 X A fázisszöget a b ábra vektorábrájából határozzuk meg: 9,6 ma tg 0,837, ahonnan: -39, ma Váltakozó feszültségen a valóságos kondenzátor feszültsége nál kisebb szöggel késik az áramához képest, tehát a kondenzátoron hatásos teljesítmény is fellép, ami a kondenzátor vesztesége (a szigetelőanyag melegszik). Ezt figyelembe véve a valóságos kondenzátor egy - taggal helyettesíthető, mely lehet akár soros, akár párhuzamos kapcsolású. A gyakorlatban általában a párhuzamos helyettesítő képet használjuk (a ábra). P δ tt a jósági tényező helyett annak reciprokát használjuk: P cos tgδ, Q sin tg ahol a tgδ a kondenzátor veszteségi tényezője, és azt mutatja meg, hogy a kondenzátorban keletkező hatásos teljesítmény (veszteség) a kondenzátor meddő teljesítményének hányad része. Értéke minél kisebb, annál jobban közelít a kondenzátor az ideálishoz (veszteségmenteshez). A vektorábra (b ábra) alapján értékét kifejezhetjük a kondenzátor jellemzőivel: P X tg δ, tehát tg δ. p p ω p ω X a) b).ábra 9 BMF-KVK-VE

20 Tehát párhuzamos helyettesítés esetén a veszteségi tényező értéke nagyfrekvencián csökken. A gyakorlatban használt kondenzátorok veszteségi tényezője nagyságrendű, tehát párhuzamos helyettesítés esetén az ellenállás igen nagy értékű. A kondenzátorok vesztesége lényegesen kisebb, mint a tekercseké, ezért a valóságos kondenzátor gyakorlatilag ideális áramköri elemnek tekinthető. Ellenőrző kérdések:. Hogyan határozhatjuk meg a soros - kapcsolás impedanciájának nagyságát?. Hogyan határozhatjuk meg a soros - kapcsolás impedanciájának fázisszögét? 3. Hogyan határozhatjuk meg a soros - kapcsolás áramának nagyságát? 4. ajzoljuk fel a soros - kapcsolás vektorábráját! 5. Hogyan határozhatjuk meg a párhuzamos - kapcsolás eredő áramának nagyságát? 6. Hogyan határozhatjuk meg a párhuzamos - kapcsolás impedanciájának nagyságát? 7. Hogyan határozhatjuk meg a párhuzamos - kapcsolás impedanciájának fázisszögét? 8. ajzoljuk fel a párhuzamos - kapcsolás vektorábráját! 9. Mit értünk a kondenzátor veszteségi tényezője alatt? 0. Hogyan határozhatjuk meg a veszteségi tényező értékét?. Hogyan helyettesíthető a valóságos kondenzátor? 4.5. A soros -- kapcsolás Soros -- kapcsolást kapunk sorba kapcsolt valóságos tekercs és kondenzátor helyettesítő képének (kapcsolásának) felrajzolásakor (3a ábra). A kapcsolás vektorábráját a 3b ábrán rajzoltuk meg. - a) b) 3.ábra A vektorábra alapján a feszültségvektorok alkotta derékszögű háromszögre felírhatjuk a Pythagoras-tétel felhasználásával: + ( ) + ( X X) + ( X X),. ahonnan az áramkör eredő impedanciájának nagysága: + ( X X ) Az impedancia fázisszöge a derékszögű háromszög alapján: X X X X tg. A fázisszög pozitív, ha X > X, és negatív, ha X < X, tehát értéke és 90 0 között változhat. Mivel X ω és X, tehát mindkettő frekvenciafüggő, ezért az elemek ω 0 BMF-KVK-VE

21 értékei mellett a feszültség frekvenciája határozza meg az áramkör jellegét. Erre a rezgőkörök vizsgálatakor a későbbiekben visszatérünk A párhuzamos -- kapcsolás A valóságban a tekercsnek mindig van ellenállása, és a kondenzátornak is van - bár kevésbé számottevő - vesztesége. Vizsgáljunk meg egy olyan párhuzamos kört, amelyben a veszteségeket az ideális rezgőkörrel párhuzamosan kapcsolt ellenállással vettük figyelembe (4a ábra). Az elrendezést veszteséges párhuzamos rezgőkörnek is nevezzük (l. később). A vektorábra alapján az áramvektorok alkotta derékszögű háromszögre felírhatjuk a Pythagoras-tétel felhasználásával (4b ábra): + ( ) G + ( Y Y ) [ G + ( Y Y ) ], Y G + Y Y. Az eredő impedancia fázisszöge a derékszögű háromszög alapján: Y Y Y Y tg. G G A fázisszög pozitív, ha Y > Y azaz X < X, és negatív, ha Y < Y azaz X > X, tehát értéke most is és 90 0 között változhat. Természetesen az energiatároló elemek reaktanciája frekvenciafüggő, ezért itt is az elemek értékei mellett a feszültség frekvenciája határozza meg az áramkör jellegét. Erre a következő pontban részletesen kitérünk. ahonnan az áramkör eredő admittanciájának nagysága: ( ) Ellenőrző kérdések: a) b) 3.4. ábra. ajzoljuk fel a soros -- kör vektorábráját!. Hogyan határozhatjuk meg a soros -- kör eredő impedanciáját? 3. Hogyan határozhatjuk meg a soros -- kör fázisszögét? 4. ajzoljuk fel a párhuzamos -- kör vektorábráját! 5. Hogyan határozhatjuk meg a párhuzamos -- kör eredő admittanciáját 6. Hogyan határozhatjuk meg a párhuzamos -- kör fázisszögét? BMF-KVK-VE

22 5. ezgőkörök A váltakozó áramú teljesítmények vizsgálatakor láttuk, hogy a tekercs illetve a kondenzátor ellenütemben vételezi az energiát a hálózatból, tehát a tekercset és kondenzátort tartalmazó áramkörben energialengések keletkeznek. A korábbiakból már ismert, hogy a tekercs reaktanciája a frekvencia növelésekor nő, a kondenzátoré viszont csökken (3.5. ábra). Az impedanciák értéke megegyezik, ha: X X. A feltételt kielégítő ún. rezonancia körfrekvencia: ω o, ahonnan: ω o. ω o X i X ω ω ο X ω ω 5. ábra 5.. A soros - kapcsolás A 6a ábrán ideális tekercset és kondenzátort kapcsoltunk sorosan váltakozó feszültségre. Először rajzoljuk meg a közös jellemzőből, az áramból kiindulva a vektorábrát! Mivel a tekercs feszültsége ot siet, és a kondenzátor feszültsége ot késik az áramhoz képest, az árammal derékszöget zár be mindkét feszültség és az eredő feszültség is (6b és c ábra). Azonban a két reaktancia feszültsége ellenfázisú, tehát összegzéskor a feszültségek effektív értékeit ki kell vonnunk egymásból. ω > ω 0 ω < ω 0 X > X X < X a) b) c) 6.ábra A vektorábra (b ábra) alapján, ha a tekercs reaktanciája a nagyobb: X X ( X X), ahonnan: X X. A generátor feszültségéhez képest az áram kal késik, tehát a kör induktív, az eredő impedancia fázisszöge +90 0, az - tag egy induktívitással helyettesíthető. Ha a kapacitás reaktanciája a nagyobb (c ábra): X X ( X X), ahonnan: X X. A generátor feszültségéhez képest az áram kal siet, tehát a kör kapacitív, az eredő impedancia fázisszöge -90 0, az - tagot egy kondenzátor helyettesíti. Ha a reaktanciák értéke azonos, akkor X X 0, tehát az - tag rövidzárral helyettesíthető! Azt mondjuk, hogy ezen a frekvencián soros rezonancia lépett fel. Az - kapcsolást ideális (veszteségmentes) soros rezgőkörnek nevezzük. BMF-KVK-VE

23 A soros - rezgőkör rezonancia-frekvenciája: f o π Az összefüggést Thomson-képletnek is nevezzük. Tehát rezonancia esetén az 0 impedancia nagysága zérus, az áram erőssége pedig végtelen lesz (lenne).(7. ábra) Az ω o -nál kisebb körfrekvenciákon az impedancia közel hiberbolikusan csökken, mert ω ο ω X így csökken, míg ω o -nál nagyobb körfrekvenciákon az impedancia közel lineárisan - X -hez hasonlóan növekszik. ω 0 esetén az áramkör a 7. ábra kondenzátor miatt szakadt, ω esetén pedig a tekercs miatt szakadt. Így a két szélső frekvencián az impedancia végtelen, tehát az áram zérus (l. az ábrán). Ha a tekercs veszteségeit leképező soros ellenállást is figyelembe vesszük, akkor soros -- kapcsolást (veszteséges soros rezgőkör) kapunk (l. a 3.3a ábrán). Az eredő impedancia nagysága: + ( X X ) + ω. ω Az impedancia nagysága most is függ a frekvenciától, és. az ω 0 rezonancia körfrekvencián lesz minimális (8. ábra): min ( ω ω o ). ezonancia esetén, mivel az impedancia minimális, az áramnak maxi- mális értéke lesz, és ekkor lesz fázisban az eredő feszültséggel (3.9a ábra). ω>ω o esetén a kör induktív jellegű, a fázisszög + 90 > > 0 tartományban változik (b ábra). ω<ω o a kör induktív jellegű, a o fázisszög 0 > > 90 tartományban változik (c ábra). o ω ο 8. ábra ω ω ω 0 ω > ω 0 ω < ω 0 a) b) c) 9. ábra 3 BMF-KVK-VE

24 Soros rezonancia esetén a kialakuló áramot csak a kör ohmos ellenállása korlátozza (9a ábra), ezért az energiatároló elemek kapcsain fellépő feszültség a generátorfeszültség többszöröse is felléphet. Határozzuk meg egy soros -- kör elemeinek kapcsain fellépő feszültségek értékét, ha: 0 Ω, 00 mh, 40 µf. A körre 00 V effektív értékű, ω 500 rad/s körfrekvenciájú jelet kapcsolunk. 3 A reaktanciák értéke: X ω Ω X 50 Ω. ω Az eredő impedancia: + ( X X ) 0 + ( 50 50) 0 Ω. 00 A kör árama: 0 A. 0 Az egyes elemek kapcsain fellépő feszültségek: V, X V >>!!! X V >>!!! Tehát az energiatároló elemek kapcsain a rákapcsolt feszültség ötszöröse lépne fel! Ellenőrző kérdések:. Hogyan függ a frekvenciától az energiatároló elemek reaktanciájának értéke?. Mi a rezonancia-körfrekvencia, és hogyan határozhatjuk meg értékét? 3. Hogyan helyettesíthetjük a soros - kapcsolást kisfrekvenciákon és nagyfrekvenciákon? 4. Hogyan jellemezhetjük a soros - kapcsolást rezonancia frekvencián? 5. Hogyan alakul a soros - kapcsolás impedanciája és árama a frekvencia függvényében? 6. Hogyan határozhatjuk meg a soros -- kapcsolás impedanciájának értékét? 7. ajzoljuk fel a soros -- kapcsolás vektorábráját különböző körfrekvenciák esetén? 8. Hogyan alakul a soros -- kapcsolás impedanciája és árama a frekvencia függvényében? 9. Mekkora feszültségek léphetnek fel az egyes elemek kapcsain rezonancia frekvencián? 5.. A párhuzamos - kapcsolás A párhuzamos - kör (ideális párhuzamos rezgőkör) kapcsolása a 30 ábrán látható. A rezgőkör impedanciája nyilván függ a frekvenciától. Ha X < X,, akkor > (3a ábra), tehát az eredő áram ot fog késni a közös feszültséghez képest. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az ideális párhuzamos rezgőkör egyetlen ideális tekerccsel helyettesíthető. Ha pedig X > X, úgy < (3c ábra), tehát az eredő áram ot fog sietni a közös feszültséghez képest. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az ideális párhuzamos rezgőkör egyetlen ideális kondenzátorral helyettesíthető. 30. ábra Ha a reaktanciák nagysága azonos, az eredő áramerősség értéke zérus, az ideális párhuzamos rezgőkör szakadással helyettesíthető (3b ábra). Tehát rezonancia esetén, bár az eredő áram zérus, a reaktanciákon folyik áram, melyek nagysága azonos, de irányuk ellentétes. Mivel irányuk ellentétes - belátható -, hogy ezek az áramok a rezgőkörön belül folynak. Másképp: a rezgőkörben folyó áram a tekercsben létrejövő mágneses és a kondenzátorban kialakuló villamos energia periodikus átalakulását közvetíti. (Ha a tekercs építi a mágneses 4 BMF-KVK-VE

25 terét, azaz fogyaszt, a kondenzátor termel, vagyis kisül, leépül a villamos tere. Ha a kondenzátor villamos tere épül, tehát a kondenzátor fogyaszt, akkor a tekercs termel, leépíti a mágneses terét. A reaktanciák energiát tudnak tárolni, és azt egymásnak periodikusan át is tudják adni, mivel ellenütemben dolgoznak. l. a teljesítmények időfüggvényeit a. és 4. ábrákon). ω < ω 0 ω ω 0 ω > ω 0 X < X X X X > X a) b) c) 3. ábra Azt a frekvenciát, ahol X X,, itt is a rezgőkör rezonanciafrekvenciájának hívják, és értéke: ω o és fo. π Figyeljük meg, addig míg ideális soros rezgőkörnél rezonanciafrekvencián az impedancia zérus (7. ábra), ideális párhuzamos rezgőkörnél rezonanciafrekvencián az áramerősség zérus (3. ábra). (Ezért szoktuk ezt a rezonanciafrekvenciát antirezonancia-frekvenciának nevezni. Azt mondhatjuk, hogy soros rezgőkörnél feszültségrezonancia van, míg párhuzamos rezgőkörnél áramrezonancia van.) Tehát rezonancia esetén (ωω o ) az áram értéke nulla. Az ω0 esetén az eredő impedancia nulla (a tekercs rövidzár), míg ω esetén azért lesz ismét nulla, mert a kondenzátor lesz rövidzár. gy a két szélső körfrekvencián az eredő impedancia zérus, tehát az áram végtelen nagy lenne (l. a 3. ábrán). A valóságban a tekercsnek mindig van ellenállása, és a kondenzátornak is van - bár kevésbé számottevő - vesztesége. Először vizsgáljunk meg egy olyan párhuzamos kört, amelyben a veszteséget az ideális rezgőkörrel párhuzamosan kapcsolt ellenállással vettük ω ο 3. ábra ω ω < ω 0 ω ω 0 ω > ω 0 X < X X X a) b) c) 33. ábra figyelembe (5a ábra). Az elrendezést veszteséges párhuzamos rezgőkörnek is nevezzük. X > X 5 BMF-KVK-VE

26 Ha X < X,, akkor >,, és az - tagot egyetlen tekercs helyettesíti, tehát az eredő egy párhuzamos - tag lesz. Az ennek megfelelő vektorábra látható a 33a ábrán. Ha pedig X > X,, akkor <, és az eredő egy pár-huzamos - tag lesz (c ábra). ezonancia esetén az - tag szakadást jelent, tehát az eredő az ellenállás (b ábra), és ez jelenti az impedancia maximális értékét (34. ábra). Tehát rezonancia esetén (ωω o ) az áram minimális értéke: min /, amely fázisban van az feszültséggel. Az ω0 esetén az eredő impedancia nulla (a tekercs rövidzár), míg ω esetén azért lesz ismét nulla, mert a kondenzátor lesz rövidzár. gy a két szélső körfrekvencián az impedancia zérus, tehát az áram végtelen nagy lenne (l. a ábrán). A korábbiakban már láttuk, hogy a veszteséges tekercs soros - körrel képezhető le, míg a kondenzátor veszteségei a gyakorlatban elhanyagolhatóak. Ezért vizsgáljunk meg egy olyan párhuzamos veszteséges rezgőkört, amelyben a veszteséget az induktivítással sorba kapcsolt ω ο ellenállással vesszük figyelembe (35a ábra). 34. ábra A gyakorlatban így helyettesíthetők a veszteséges párhuzamos rezgőkörök. ω a) b) 35. ábra A kapcsolás vektorábráját a b ábrán rajzoltuk meg az alábbiak szerint: A közös kapocsfeszültségből indultunk ki, ezt rajzoltuk meg vízszintesen. A kondenzátor árama kal siet a feszültséghez képest, míg az - ág árama késik, de nál kisebb szöggel. A két áram fázishelyes eredője (a vektorok összege) adja meg az eredő áramot. A soros - ág részfeszültségeit az feszültség merőleges komponensekre történő felbontásával kapjuk meg. Ehhez Thales-kört kell emelnünk az feszültségvektorra. A felbontást úgy kell 0 ω ο 36. ábra ω 6 BMF-KVK-VE

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,

Részletesebben

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra

A soros RC-kör. t, szög [rad] feszültség áramerősség. 2. ábra a soros RC-kör kapcsolási rajza. a) b) 3. ábra A soros RC-kör Az átmeneti jelenségek vizsgálatakor soros RC-körben egyértelművé vált, hogy a kondenzátoron a késik az áramhoz képest. Váltakozóáramú körökben ez a késés, pontosan 90 fok. Ezt figyelhetjük

Részletesebben

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata

Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén. Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Hálózatok számítása egyenáramú és szinuszos gerjesztések esetén Egyenáramú hálózatok vizsgálata Szinuszos áramú hálózatok vizsgálata Egyenáramú hálózatok vizsgálata ellenállások, generátorok, belső ellenállások

Részletesebben

2.11. Feladatok megoldásai

2.11. Feladatok megoldásai Elektrotechnikai alaismeretek.. Feladatok megoldásai. feladat: Egy szinuszosan változó áram a olaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T 4 t 4 4µ s f,5 Hz 5 khz

Részletesebben

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM

ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését

Részletesebben

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása

1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1. konferencia: Egyenáramú hálózatok számítása 1.feladat: 20 1 kω Határozzuk meg az R jelű ellenállás értékét! 10 5 kω R z ellenállás értéke meghatározható az Ohm-törvény alapján. Ehhez ismernünk kell

Részletesebben

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű áramkörök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű árakörök áraa, feszültsége, teljesíténye A szokásos előjelek Általában az ún fogyasztói pozitív irányokat használják, ezek szerint: - a ϕ fázisszög az ára helyzete a feszültség szinusz hullá szöghelyzetéhez

Részletesebben

2. ábra Változó egyenfeszültségek

2. ábra Változó egyenfeszültségek 3.5.. Váltakozó feszültségek és áramok Időben változó feszültségek és áramok Az (ideális) galvánelem által szolgáltatott feszültség iránya és nagysága az idő múlásával nem változik. Ha az áramkörben az

Részletesebben

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN

Dr. Gyurcsek István. Példafeladatok. Helygörbék Bode-diagramok HELYGÖRBÉK, BODE-DIAGRAMOK DR. GYURCSEK ISTVÁN Dr. Gyurcsek István Példafeladatok Helygörbék Bode-diagramok 1 2016.11.11.. Helygörbe szerkesztése VIZSGÁLAT: Mi a következménye annak, ha az áramkör valamelyik jellemző paramétere változik? Helygörbe

Részletesebben

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok

FIZIKA. Váltóáramú hálózatok, elektromágneses hullámok Váltóáramú hálózatok, elektromágneses Váltóáramú hálózatok Maxwell egyenletek Elektromágneses Váltófeszültség (t) = B A w sinwt = sinwt maximális feszültség w= pf körfrekvencia 4 3 - - -3-4,5,,5,,5,3,35

Részletesebben

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus

Részletesebben

3.3. A feszültség-munkadiagram

3.3. A feszültség-munkadiagram 3.3. A feszültség-munkadiagram Eddig csak olyan eseteket vizsgáltunk, amelyeknél az áramkörre ideális feszültségforrást kapcsoltunk (kapocsfeszültsége a terhelés hatására nem változik), és a kör eredő

Részletesebben

Villamos gépek tantárgy tételei

Villamos gépek tantárgy tételei 10. tétel Milyen mérési feladatokat kell elvégeznie a kördiagram megszerkesztéséhez? Rajzolja meg a kördiagram felhasználásával a teljes nyomatéki függvényt! Az aszinkron gép egyszerűsített kördiagramja

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

2. ábra Változó egyenfeszültségek

2. ábra Változó egyenfeszültségek 3.5.. Váltakozó feszültségek és áramok Időben változó feszültségek és áramok Az (ideális) galvánelem által szolgáltatott feszültség iránya és nagysága az idő múlásával nem változik. Ha az áramkörben az

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK

MÁGNESES INDUKCIÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK MÁGNESES NDUKCÓ VÁLTÓÁRAM VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATOK Mágneses indukció Mozgási indukció v B Vezetőt elmozdítunk mágneses térben B-re merőlegesen, akkor a vezetőben áram keletkezik, melynek iránya az őt létrehozó

Részletesebben

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Váltakozó áramú hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása

MUNKAANYAG. Danás Miklós. Váltakozó áramú hálózatok. A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása Danás Miklós Váltakozó áramú hálózatok A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése.

A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: Váltakozó áramú körök vizsgálata, induktív ellenállás mérése, induktivitás értelmezése. Eszközszükséglet: tanulói tápegység funkcionál generátor tekercsek digitális

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

1. Feladat. Megoldás. Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω.

1. Feladat. Megoldás. Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω. 1. Feladat Számítsd ki az ellenállás-hálózat eredő ellenállását az A B az A C és a B C pontok között! Mindegyik ellenállás értéke 100 Ω. A 1 2 B 3 4 5 6 7 A B pontok között C 13 = 1 + 3 = 2 = 200 Ω 76

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 9 TARTALOMJEGYZÉK 3 Előszó 9 1. Villamos alapfogalmak 11 1.1. A villamosság elő for d u lá s a é s je le n t ősége 12 1.1.1. Történeti áttekintés 12 1.1.2. A vil la mos ság tech ni kai, tár sa dal mi ha

Részletesebben

Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. komponensei:

Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. Egyfázisú hálózatok. komponensei: Egyfázisú hálózatok Elektrotechnika Dr Vajda István Egyfázisú hálózatok komponensei: Egyfázisú hálózatok Feszültség- és áramforrások Impedanciák (ellenállás, induktivitás, and kapacitás) A komponensek

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t

= Φ B(t = t) Φ B (t = 0) t 4. Gyakorlat 32B-3 Egy ellenállású, r sugarú köralakú huzalhurok a B homogén mágneses erőtér irányára merőleges felületen fekszik. A hurkot gyorsan, t idő alatt 180 o -kal átforditjuk. Számitsuk ki, hogy

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen:

Tekercsek. Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: Innen: Tekercsek Induktivitás Tekercs: induktivitást megvalósító áramköri elem. Az induktivitás definíciója: u i =-N dφ/dt=-n dφ/di di/dt=-l di/dt Innen: L=N dφ/di Ezt integrálva: L=N Φ/I A tekercs induktivitása

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Villamosságtan szigorlati tételek

Villamosságtan szigorlati tételek Villamosságtan szigorlati tételek 1.1. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 1.2. Lineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.3. Nemlineáris egyenáramú hálózatok elemi számítása 1.4. Egyenáramú hálózatok

Részletesebben

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét

11-12. évfolyam. A tantárgy megnevezése: elektrotechnika. Évi óraszám: 69. Tanítási hetek száma: 37 + 32. Tanítási órák száma: 1 óra/hét ELEKTROTECHNIKA (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGY 11-12. évfolyam A tantárgy megnevezése: elektrotechnika Évi óraszám: 69 Tanítási hetek száma: 37 + 32 Tanítási órák száma: 1 óra/hét A képzés célja: Választható tantárgyként

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. október 18. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. október 20. 1:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját!

1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! 1. Adja meg az áram egységének mértékrendszerünkben (m, kg, s, A) érvényes definícióját! A villamos áram a villamos töltések rendezett mozgása. A villamos áramerősség egységét az áramot vivő vezetők közti

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS

Részletesebben

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele Rezgőmozgás A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele A rezgés fogalma Minden olyan változás, amely az időben valamilyen ismétlődést mutat rezgésnek nevezünk. A rezgések fajtái:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel?

Orvosi jelfeldolgozás. Információ. Információtartalom. Jelek osztályozása De, mi az a jel? Orvosi jelfeldolgozás Információ De, mi az a jel? Jel: Információt szolgáltat (információ: új ismeretanyag, amely csökkenti a bizonytalanságot).. Megjelent.. Panasza? információ:. Egy beteg.. Fáj a fogam.

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések 1. Melyek a rezgőmozgást jellemző fizikai mennyiségek?. Egy rezgés során mely helyzetekben maximális a sebesség, és mikor a gyorsulás? 3. Milyen

Részletesebben

Mérés és adatgyűjtés

Mérés és adatgyűjtés Mérés és adatgyűjtés 4. óra - levelező Mingesz Róbert Szegedi Tudományegyetem 2011. március 18. MA lev - 4. óra Verzió: 1.3 Utolsó frissítés: 2011. május 15. 1/51 Tartalom I 1 A/D konverterek alkalmazása

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. május 23. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1

Méréstechnika. Rezgésmérés. Készítette: Ángyán Béla. Iszak Gábor. Seidl Áron. Veszprém. [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 Méréstechnika Rezgésmérés Készítette: Ángyán Béla Iszak Gábor Seidl Áron Veszprém 2014 [Ide írhatja a szöveget] oldal 1 A rezgésekkel kapcsolatos alapfogalmak A rezgés a Magyar Értelmező Szótár megfogalmazása

Részletesebben

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat

Fizika II. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak. Levelező tagozat Fizika. feladatsor főiskolai szintű villamosmérnök szak hallgatóinak Levelező tagozat 1. z ábra szerinti félgömb alakú, ideális vezetőnek tekinthető földelőbe = 10 k erősségű áram folyik be. föld fajlagos

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK zonosító ÉRETTSÉGI VIZSG 2016. május 18. ELEKTRONIKI LPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2016. május 18. 8:00 z írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS

Részletesebben

4.1. VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATSZÁMÍTÁS

4.1. VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATSZÁMÍTÁS 4. VÁTAKOZÓ ÁRAM A váltóáramú hálózatszámításhoz szükséges általános alapismeretek a Váltóáramú hálózatszámítás c. részben vannak leírva, de a legfontosabbakat itt is összefoglaljuk. 4.. VÁTÓÁRAMÚ HÁÓZATSZÁMÍTÁS

Részletesebben

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása

Váltakozó áram. A váltakozó áram előállítása Váltakozó áram A váltakozó áram előállítása Mágneses térben vezető keretet fogatunk. A mágneses erővonalakat metsző vezetőpárban elektromos feszültség (illetve áram) indukálódik. Az indukált feszültség

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika

Elektromechanika. 6. mérés. Teljesítményelektronika Elektromechanika 6. mérés Teljesítményelektronika 1. Rajzolja fel az ideális és a valódi dióda feszültségáram jelleggörbéjét! Valódi dióda karakterisztikája: Ideális dióda karakterisztikája (3-as jelű

Részletesebben

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája. 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai 1 Melyik állítás HMIS a felsoroltak közül? mechanikában minden súrlódásmentes folyamat irreverzibilis. disszipatív folyamatok irreverzibilisek. hőmennyiség

Részletesebben

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HÁLÓZATOK

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ HÁLÓZATOK EEKTONKA TEHNKS KÉZÉS 0 1 3 VÁTAKOZÓ ÁAMÚ HÁÓZATOK ÖSSZEÁÍTOTTA NAGY ÁSZÓ MÉNÖKTANÁ - - Tartalomjegyzék Váltakozó áram fogalma és jellemzői...3 Szinuszos lefolyású váltakozó feszültség előállítása...4

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport MEGOLDÁS 2013. június 3. 1.1. Mekkora áramot (I w, I m ) vesz fel az a fogyasztó, amelynek adatai: U n = 0,4 kv (vonali), S n = 0,6 MVA (3 fázisú), cosφ

Részletesebben

Elektromosságtan. III. Szinuszos áramú hálózatok. Magyar Attila

Elektromosságtan. III. Szinuszos áramú hálózatok. Magyar Attila Eletromosságtan III. Szinuszos áramú hálózato Magyar Attila Pannon Egyetem Műszai Informatia Kar Villamosmérnöi és Információs Rendszere Tanszé amagyar@almos.vein.hu 2010. április 26. Átteintés Szinuszosan

Részletesebben

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása

A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása Nyomaték (x 0 Nm) O k t a t á si Hivatal A II. kategória Fizika OKTV mérési feladatainak megoldása./ A mágnes-gyűrűket a feladatban meghatározott sorrendbe és helyre rögzítve az alábbi táblázatban feltüntetett

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK

EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan

Részletesebben

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2.

Bevezető fizika (infó), 8. feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 2. evezető fizika (infó), 8 feladatsor Egyenáram, egyenáramú áramkörök 04 november, 3:9 mai órához szükséges elméleti anyag: Kirchhoff törvényei: I Minden csomópontban a befolyó és kifolyó áramok előjeles

Részletesebben

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések

Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések Minden mérésre vonatkozó minimumkérdések 1) Definiálja a rendszeres hibát 2) Definiálja a véletlen hibát 3) Definiálja az abszolút hibát 4) Definiálja a relatív hibát 5) Hogyan lehet az abszolút-, és a

Részletesebben

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok

12.A 12.A. A belsı ellenállás, kapocsfeszültség, forrásfeszültség fogalmának értelmezése. Feszültséggenerátorok 12.A Energiaforrások Generátorok jellemzıi Értelmezze a belsı ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát! Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos generátorokat! Rajzolja fel a feszültség-

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBEI EŐFOÁSOK

Részletesebben

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta)

4. Konzultáció: Periodikus jelek soros RC és RL tagokon, komplex ellenállás Részlet (nagyon béta) 4. Konzultáció: Periodikus jelek soros és tagokon, komplex ellenállás észlet (nagyon béta) "Elektrós"-Zoli 203. november 3. A jegyzetről Jelen jegyzet a negyedik konzultációm anyagának egy részletét tartalmazza.

Részletesebben

11/1. Teljesítmény számítása szinuszos áramú hálózatokban. Hatásos, meddô és látszólagos teljesítmény.

11/1. Teljesítmény számítása szinuszos áramú hálózatokban. Hatásos, meddô és látszólagos teljesítmény. 11/1. Teljesítén száítása szinuszos áraú álózatokban. Hatásos, eddô és látszólagos teljesítén. Szinuszos áraú álózatban az ára és a feszültség idıben változik. Íg a pillanatni teljesítén is változik az

Részletesebben

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás:

9. Trigonometria. I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! Megoldás: 9. Trigonometria I. Nulladik ZH-ban láttuk: 1. Tegye nagyság szerint növekvő sorrendbe az alábbi értékeket! x = cos 150 ; y = sin 5 ; z = tg ( 60 ) (A) z < x < y (B) x < y < z (C) y < x < z (D) z < y

Részletesebben

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének 6. Függvények I. Elméleti összefoglaló A függvény fogalma, értelmezési tartomány, képhalmaz, értékkészlet Legyen az A és B halmaz egyike sem üreshalmaz. Ha az A halmaz minden egyes eleméhez hozzárendeljük

Részletesebben

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész

33 522 01 0000 00 00 Elektronikai műszerész Elektronikai műszerész A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Elektronika Oszcillátorok

Elektronika Oszcillátorok 8. Az oszcillátorok periodikus jelet előállító jelforrások, generátorok. Olyan áramkörök, amelyeknek csak kimenete van, bemenete nincs. Leggyakoribb jelalakok: - négyszög - szinusz A jelgenerálás alapja

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint ÉETTSÉG VZSG 0. május. ELEKTONK LPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSEL ÉETTSÉG VZSG JVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTTÓ EME EŐFOÁSOK MNSZTÉM Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám:

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő Épületgépészeti rendszerszerelő

Vízgépészeti és technológiai berendezésszerelő Épületgépészeti rendszerszerelő Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. október 14. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2013. október 14. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM

HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM VILLANYSZERELŐ KÉPZÉS 2 0 1 5 HÁROMFÁZISÚ VÁLTAKOZÓ ÁRAM ÖSSZEÁLLÍTOTTA NAGY LÁSZLÓ MÉRNÖKTANÁR - 2 - Tartalomjegyzék Nem szimmetrikus többfázisú rendszerek...3 Háronfázisú hálózatok...3 Csillag kapcsolású

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 26. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS

Részletesebben

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye

Egyszerű váltakozó áramú körök árama, feszültsége, teljesítménye Egyszerű váltakozó áraú körök áraa, feszültsége, teljesíténye Feszültség előállítása indukcióval Hoogén ágneses térben forgó vezetőben és enetben indukálódó feszültség Az órán elhangzottak szerint dőben

Részletesebben

Mechanika I-II. Példatár

Mechanika I-II. Példatár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műszaki Mechanika Tanszék Mechanika I-II. Példatár 2012. május 24. Előszó A példatár célja, hogy támogassa a mechanika I. és mechanika II. tárgy oktatását

Részletesebben

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések

Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések Fizika 1 Elektrodinamika belépő kérdések 1) Maxwell-egyenletek lokális (differenciális) alakja rot H = j+ D rot = B div B=0 div D=ρ H D : mágneses térerősség : elektromos megosztás B : mágneses indukció

Részletesebben

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás

Hobbi Elektronika. Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás Hobbi Elektronika Bevezetés az elektronikába: Ohm törvény, Kirchoff törvényei, soros és párhuzamos kapcsolás 1 Felhasznált irodalom Hodossy László: Elektrotechnika I. Torda Béla: Bevezetés az Elektrotechnikába

Részletesebben

Elektromágnesség tesztek

Elektromágnesség tesztek Elektromágnesség tesztek 1. Melyik esetben nem tapasztalunk vonzóerőt? a) A mágnesrúd északi pólusához vasdarabot közelítünk. b) A mágnesrúd közepéhez vasdarabot közelítünk. c) A mágnesrúd déli pólusához

Részletesebben

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram

A szinuszosan váltakozó feszültség és áram A szinszosan váltakozó feszültség és ára. A szinszos feszültség előállítása: Egy téglalap alakú vezető keretet egyenletesen forgatnk szögsebességgel egy hoogén B indkciójú ágneses térben úgy, hogy a keret

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA MATEmATIkA I 6 VI KOmPLEX SZÁmOk 1 A komplex SZÁmOk HALmAZA A komplex számok olyan halmazt alkotnak amelyekben elvégezhető az összeadás és a szorzás azaz két komplex szám összege és szorzata

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek középszint 5 ÉETTSÉGI VIZSG 05. május 9. ELEKTONIKI LPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ EMBEI EŐFOÁSOK MINISZTÉIUM Egyszerű, rövid feladatok

Részletesebben

Elektromágneses hullámok

Elektromágneses hullámok Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 2. (a) Elektromágneses hullámok Utolsó módosítás: 2015. október 3. 1 A Maxwell-egyenletek (1) (2) (3) (4) E: elektromos térerősség D: elektromos eltolás H: mágneses

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint 08 ÉETTSÉGI VIZSG 00. október 8. ELEKTONIKI LPISMEETEK EMELT SZINTŰ ÍÁSELI ÉETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉTÉKELÉSI ÚTMUTTÓ NEMZETI EŐFOÁS MINISZTÉIUM Egyszerű, rövid feladatok

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Elektronikai alapismeretek emelt szint ÉETTSÉG VZSGA 0. október 5. ELEKTONKA ALAPSMEETEK EMELT SZNTŰ ÍÁSBEL ÉETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ EMBE EŐFOÁSOK MNSZTÉMA Egyszerű, rövid feladatok Maximális

Részletesebben

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c)

MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) MÉRÉSI GYAKORLATOK (ELEKTROTECHNIKA) 10. évfolyam (10.a, b, c) 1. - Mérőtermi szabályzat, a mérések rendje - Balesetvédelem - Tűzvédelem - A villamos áram élettani hatásai - Áramütés elleni védelem - Szigetelési

Részletesebben

Zárt mágneskörű induktív átalakítók

Zárt mágneskörű induktív átalakítók árt mágneskörű induktív átalakítók zárt mágneskörű átalakítók felépítésükből következően kis elmozdulások mérésére használhatók megfelelő érzékenységgel. zárt mágneskörű induktív átalakítók mágnesköre

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek

Gingl Zoltán, Szeged, :14 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek Gingl Zoltán, Szeged, 05. 05.09.9. 9:4 Elektronika - Hálózatszámítási módszerek 05.09.9. 9:4 Elektronika - Alapok 4 A G 5 3 3 B C 4 G Áramköri elemek vezetékekkel összekötve Csomópontok Ágak (szomszédos

Részletesebben

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc

Részletesebben

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 2. gyakorlat 1. Feladatok a kinematika tárgyköréből Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások 1.1. Feladat: Mekkora az átlagsebessége annak pontnak, amely mozgásának első szakaszában v 1 sebességgel

Részletesebben

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.)

(Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) Egyenáramú gépek (Az 1. példa adatai Uray-Szabó: Elektrotechnika c. (Nemzeti Tankönyvkiadó) könyvéből vannak.) 1. Párhuzamos gerjesztésű egyenáramú motor 500 V kapocsfeszültségű, párhuzamos gerjesztésű

Részletesebben

Elektrotechnika. Ballagi Áron

Elektrotechnika. Ballagi Áron Elektrotechnika Ballagi Áron Mágneses tér Elektrotechnika x/2 Mágneses indukció kísérlet Állandó mágneses térben helyezzünk el egy l hosszúságú vezetőt, és bocsássunk a vezetőbe I áramot! Tapasztalat:

Részletesebben