PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SIMONYI KÁROLY SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

Átírás

1 Jegyzőkönyv a Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskolában, szeptember 17-én megtartott, TÁMOP 3.1.4/08/ Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben pályázat projektindító napról Látschám József szakmai vezető: Köszöntöm az iskola pedagógusait, illetve a meghívott vendégeket, és előadókat. Felkérem Déri Tibor igazgató urat, hogy nyissa meg a projektindító napot! 10:00 - Köszöntő - Déri Tibor igazgató: Köszönöm a megjelenteket. A TÁMOP pályázat keretében az első fontos állomás a projektindító nap megtartása. A pályázatban szerepel a pályázat nyilvánosságának biztosítása, és a pályázatban részt vevő intézmény valamennyi pedagógusának a bevonása. Fontos a kompetencia alapú oktatás bevezetése, amely nemcsak a szakközépiskolában, és a szakiskolában jelenik meg, hanem az új, átalakított OKJ-ben is, tehát a szakképzésben is. Jó munkát kívánok a mai a napra! 10:05: A pályázat részletes ismertetése - Látschám József: A mai nap programja szerint az első előadásban én fogom ismertetni a pályázat részleteit. A pályázat célja: A pályázat alapvető célja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és kompetencia alapú oktatás elterjesztése a magyar közoktatási rendszerben, ami hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításához. Részcélok:

2 a kompetencia alapú oktatás elterjesztése a közoktatási intézmények minél szélesebb körében a pályázó intézményekben szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása a digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása Kötelező feladatok: legalább egy tanulócsoportban, a Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása legalább egy tanulócsoportban, a Matematika kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása legalább egy tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: legalább egy műveltségterületen (választott műveltségterület) Az előző pontban szereplő, oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, múzeumpedagógia stb.). Legalább egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként Legalább egy témahét megszervezése tanévenként Legalább egy moduláris oktatási program megszervezése (pl. egészséges életmód, környezetvédelem, demokráciára nevelés, játék, érzelmi-erkölcsi nevelés stb. témakörben) tanévenként Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A közoktatási intézmények pedagógusainak felkészítése fentiek intézményi implementációjára, megvalósítására, szaktanácsadói támogatás igénybevétele. Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása: Az intézmények sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja ("jó gyakorlatok átvétele"). Az intézmény saját innovációjának megvalósítása A fejlesztések eredményeinek az intézmény mindennapi gyakorlatába való beillesztése: A projekt indításakor a feladat ellátási helyen, az egész tantestületre kiterjedő projektindító napot kell tartani, amely lehetőséget biztosít minden pedagógus számára a pályázati innováció céljainak és eszközrendszerének, szakmai tevékenységeinek megismerésére, áttekintésére. Az intézmény pedagógiai dokumentumainak módosítása (helyi tanterv, pedagógiai program).

3 Az intézmények pedagógiai programjának, informatikai stratégiájának összehangolása az IKT alapú kompetenciafejlesztés céljaival A projekt számokban Teljes támogatás összege: Ft Ez részletezve: Kompetencia alapú oktatási programokhoz szükséges taneszközök beszerzése: Ft Kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató egyéb taneszközök: Ft Bérköltség: Ft+járulékai ( Ft) (pl. helyi tanterv módosítása; fejlesztési, innovációs tevékenység támogatása; pedagógusok helyettesítési díja) Pedagógusok útiköltsége: Ft Képzési szolgáltatás vásárlása: Ft Szaktanácsadói szolgáltatás vásárlása: Ft Szolgáltatások Jó-gyakorlatok átvételéhez: Ft Ft Nyilvánosság biztosítása: Ft (tábla)+újsághirdetés Reklám, propaganda tárgyak (pl. toll): Ft 1 db nyomtató: Ft Kisértékű tárgyi eszközök: Ft 10 db laptop: Ft Anyagköltség, irodaszer: Ft Tantestületi nap dologi kiadásai: Ft A pedagógusok projektben vállalt tevékenységei Kompetencia alapú programcsomag bevezetése: Szövegértés-szövegalkotás: Keresztény J(9/4)., Traumné Németh E. E.(9/C), Világhy A.(9/B) Matematika: Grozdics L.-né(9/A), Landi A.(9/2), Tavi O.(9/1) Életpálya-építés: Bartha B.(9/4), Beregszászi M.(9/1), Szegedi E.(9/3), Traum L.(9/2) Tantárgytömbösített oktatás bevezetése: Bartha B., Beregszászi M., Szegedi E., Traum L. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: Grozdics L.-né, Landi A., Tavi O., Traum L. Három hetet meghaladó projekt megszervezése: Mindenki Témahét megszervezése: Mindenki

4 Moduláris program megszervezése: Landi A. Pedagógus részt vesz a tanulói laptop program megvalósításában: Mindenki A pedagógusok fejlesztési innovációs tevékenységének támogatása: Mindenki Helyi tanterv, pedagógiai program módosítása: Bartha B., Landi A., Világhy A. Továbbképzések 1. Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 1. Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása: (30 óra) Mindenki 2. Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 2. : 30 óra 2.1.Kooperatív tanulás: Bartha B., Beregszászi M. 2.2.Tanórai differenciálás heterogén csoportban: Grozdics L.-né, Tavi O Hatékony tanuló-megismerési technikák: Landi A., Szegedi E Drámapedagógia: Keresztény J., Világhy A Tanulás tanulása (tanulásmódszertan): Traumné N.E.E., Traum L. 3. A kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: 30 óra Mindenki 4. Infokommunikációs technikák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés: 30 óra Mindenki 5. IPR alkalmazása, a hatékony együttnevelésre felkészítő tantestületi képzés: 30 óra Mindenki Vezetők továbbképzései: 1. Menedzsmentképzés (Változásmenedzsment, projektmenedzsment): 30 óra Kapitány G., Végső P., Látschám J. 2. Menedzsmentképzés (Új oktatásszervezés az intézményekben): 30 óra Kapitány G., Végső P., Látschám J.

5 3. Az IPR alkalmazását támogató tantestületi módszertani képzés: 30 óra Kapitány G., Végső P., Látschám J.+7 fő Egyéb továbbképzések: Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés: 2 fő (Kapitány G., Jakab É.) Felkérem Bükösdi Kálmánnét, hogy tartsa meg előadását! 10:40: NFU, HEFOP, TÁMOP és a kompetenciafejlesztés - Bükösdi Kálmánné Köszöntöm a résztvevőket! Először a kompetencia fogalmát szeretném tisztázni: Kompetencia Ismeretek Ezek alkalmazási képessége Az alkalmazáshoz szükséges motivációt biztosító attitűdök A kompetens ember nemcsak képes a cselekvésre, hanem elkötelezett a cselekvésre, és felelősnek érzi magát a saját cselekvéséért Kulcskompetenciák Kommunikáció anyanyelven Kommunikáció idegen nyelven Matematikai műveltség alapkészségei Természettudományos és technológiai Információs és kommunikációs technológia Személyközi és állampolgári készségek Vállakozói szellem alapkészségei Kulturális tudatossághoz kapcsolódó alapkészségek EU támogatások: NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV

6 Pályázatok és kompetenciafejlesztés HEFOP : 2005, TIOK-ok (Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok) 12 konzorcium az országban Régiónkban Szekszárdon pécsi tagok: Csokonai, Miok, Kodály HEFOP : 2006, követő iskolák Pécsett : Janus, Mezőszél, Simonyi HEFOP : 2006, szakmai szolgáltatók Pedagógiai Intézet és partnerei ANK és partnerei TÁMOP 3. prioritás Minőségi oktatás és hozzáférés mindenkinek 3.1. a kompetencia alapú oktatás elterjesztése Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben Tevékenységek Szövegértés, szövegalkotás Matematikai kompetencia Választott kompetencia Tantárgytömbösített oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli o. Projektoktatás (legalább 3 hetes) Témahét Moduláris oktatás IKT bevezetése (25%) Képzések tanároknak, vezetőknek SNI, integrációs képzés (mérés-értékelés) Jó gyakorlatok átvétele Saját innováció Pedagógiai program átdolgozása Köszönöm a figyelmet! Látschám József: Köszönöm Bükösdi Kálmánné előadását, rövid szünet után kor folytatjuk! 11.45: Látschám József: Felkérem dr. Varga Lajosnét előadása megtartására!

7 11.45: Az élethosszig tartó tanulás. A kompetencia alapú oktatási programcsomagok - dr Varga Lajosné Köszöntöm a résztvevőket! Az Európai Bizottság 2005-ben határozta meg a 8 kulcskompetenciát az élethosszig tartó tanuláshoz: 1. Anyanyelven folytatott kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott kommunikáció 3. Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén 4. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. Interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kulturális kifejezőkészség Ehhez a következő eszközök állnak rendelkezésre: program-tanterv tanulói eszközök tanári eszközök értékelő eszközök modulok rendszere digitális eszközök támogató rendszer: továbbképzés + mentorálás A matematikai kompetencia készség és képességkomponensei Gondolkodási képességek (pl. rendszerezés) Kommunikációs képességek (pl. szövegértelmezés) Tudásszerző képességek (pl. problémamegoldás) Tanulási képességek

8 (pl. feladatmegoldási sebesség) Életpálya-építő kompetenciák Önmeghatározás Önbemutatás Stratégiaépítés Stratégia megvalósítása Speciális életpálya-építő kompetenciák MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEK Differenciálás Személyre szabott fejlesztés Kooperatív tanulás (4 alapelv) Az építő egymásrautaltság Az egyéni felelősség Az egyenlő részvétel A párhuzamos interakció Prezentáció Projektmódszer Portfólió A programcsomagok típusai Műveltségterületi tartalmakon: A Kereszttantervi tartalmakon: B Tanórán kívül: C Köszönöm a figyelmet! 13:00-13:30: Kérdések, hozzászólások 13:30-14:00: Ebédszünet 14:00-14:45 Esélyegyenlőség: Az SNI tanulók módszertani, oktatási tapasztalatai. - Benedek Anikó

9 Fogalmak: sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a.) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b.) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). diszlexia Körülírt olvasási zavar - megtartott testi és intellektuális működés mellett. Gyűjtőfogalom. Olyan rendellenességek tartoznak ide, amelyek következtében az egyébként egészséges gyermekek nehezen tanulják meg a nyomtatott szavak felismerését. Tünetei: a betűk felcseréslése vagy kihagyása. diszgráfia Írásképtelenség vagy írászavar. Tünetei: tükörírás, a betűk felcserélése, egyes betűk vagy a szóvégek kihagyása, később helyesírási problémák, rendszeres nagy betűk használata. diszkalkulia Számolászavar, az agy sturkturális károsodásának következménye. Matematikai fogalmak, műveletek és technikák elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó tanulási gátoltság. hiperaktivítás Túlmozgékonyság. Matat a kezével, lábával, képtelen egyhelyben ülni, gyakran felugrál a helyéről, nem tud csendesen játszani, sokat beszél, állandó mozgásban van. figyelemzavar Nem figyel a részletekre, nem veszi észre ha beszélnek hozzá, nem követi az utasításokat, kerüli a tartós szellemi erőfeszítést igénylő feladathelyzeteket, elveszíti tárgyait, feledékeny, figyelme könnyen elterelhető. autizmus Fejlődési rendellenesség, amely nem írható le statikus állapotként, mert a teljes szellemi fejlődést befolyásolja. mutizmus Némaság, hangadási képtelenség. Idegrendszeri sérülés vagy lelki zavarok, pszichés traumák következtében is kialakulhat. szegregáció Elkülönülés, elkülönítettség, valamilyen szükséglet ellátása elkülönített körülmények között.

10 A sajátos nevelési igényű tanulók minden segítő törekvés ellenére felnőttkorukban nehezen tudnak beilleszkedni a munka világába, ezért az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek megszerzése kiemelten fontos számukra. Az EU munkaképes korú lakosságának (16 64 évesek) 14,5%-a adott számot a fogyatékosság valamilyen formájáról. Ez azt jelenti, hogy a nők csaknem 15%-a és a férfiak 14%-a jelentette, hogy valamilyen mérsékelt vagy súlyos fogyatékossággal rendelkezik. A számok egyértelműen jelzik, hogy a fogyatékos emberek nem tekinthetők kisebbségnek. Társadalmi befogadásuk a társadalom egésze számára fontos. Ennek ellenére nem megoldott a foglalkoztatásuk, az aktivitásuk: csupán 42%-uk dolgozik, szemben a nem fogyatékos emberek 65%-ával; 52%-uk inaktív, szemben a nem fogyatékos emberekkel, akik közül az inaktívak aránya csupán 28%. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés kiterjesztésének, a kirekesztés elleni fellépésnek és a szociális kohézió erősítésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a fogyatékos emberek hozzáférjenek minden elérhető tudáshoz és a szükséges szakértelemhez. Ennek első lépése az alapképzés, folytatása az élethosszig tartó tanulási lehetőségek egyéb formáinak igénybevétele így a középfokú oktatás is. Az iskola szerepe az esélyteremtésben Az esélyteremtéshez, az eredményes társadalmi beilleszkedéshez az egyik legfontosabb tennivaló az, hogy az iskola kezelni tudja az egyéni igényeket, az eltérésekből fakadó problémákat. Képes legyen arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Miért van szükség integrációra? Magyarországon az általánosan képző intézményrendszer mellett kialakult a speciális intézmények rendszere, amelyek vállalták a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását. Az elkülönített intézményhálózat kialakítása arra a meggyőződésre épült, hogy a hasonló problémákkal küzdő gyerekek a számukra előnyösebb, speciális feltételek mellett jobban fejlődhetnek. Az 1993-as év több okból is fordulópont a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos gondolkodásban. Az egyik ok, hogy az ENSZ közgyűlése 1993-ban elfogadta a fogyatékos személyek esélyegyenlőségére vonatkozó alapszabályzatot. A megváltozott helyzet másik oka, hogy az együttnevelésnek, a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának a többségi intézményben történő gyakorlati megvalósítására Magyarországon a közoktatási törvény 1993-ban adott először lehetőséget.

11 Mit jelent az integráció (együttnevelés)? Az integráció általános megközelítésben azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé. Az integrált nevelés-oktatás a szakmai megközelítés szerint három szinten valósulhat meg. Közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése ép társaikkal, de a gyerekek között nincs kapcsolat. Azokban az intézményekben, amelyekben különleges gondot fordítanak arra, hogy bár a tanórákon külön csoportokban folyik a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztése a tanórán kívüli időben (napköziben, szakkörön, étkezési időben, szabadidős és sporttevékenységek során) tudatosan szervezve együtt legyenek a társaikkal, szociális integráció folyik. Funkcionális integrációról beszélünk, ha az együttnevelés, az együttfejlesztés minden tanórán és minden foglalkozáson megvalósul. Összefoglalás A sajátos nevelési igényű tanulók többsége tovább tanul az általános iskola befejezését követően. Jellemző tanulási útvonalat középfokon a speciális szakiskolák biztosítanak számukra. Az érettségit (is) nyújtó középiskolák zömében nincs hagyománya, kultúrája a többségi társadalom tanulóitól eltérő kultúrájú vagy élethelyzetű, különböző egészségi állapotú tanulók oktatásának. Ezért e tanulók felvétele itt számos nehézségbe ütközik, amelyek közül az egyik ok az intézmények tartózkodó magatartása. 14:45-15:30 A kompetencia alapú oktatás megvalósulása iskolánkban - Peti Mónika, Papp Norbert Peti Mónika Szövegértés-szövegalkotás: A kommunikációs képességek meghatározó módon befolyásolják az iskolai, a munkaerőpiaci és a társadalmi érvényesülést, a sikerességet, az egyén elégedettségét, önbecsülését. Az OECD normák szerint a magyar diákok 48%-ának szövegértési képességei nem érik el azt a minimumot, amellyel a munkaerő-piacra sikeresen beléphetnek. A fentebb említett okok miatt van szükség a változtatásra, a fejlesztésre.

12 A programfejlesztés alapelvei: Kommunikáció-központúság: a tanításnak nemcsak egyik szempontja, hanem módszere a kommunikáció. Tevékenység centrikusság: nem kérdésekre adnak csak választ, hanem különböző műveleteket végeznek a szövegekkel. Rendszeresség: a felelősség és fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozhatja. Differenciáltság: a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó. Partnerség: segítő-tanácsadói kapcsolat, nem pedig hierarchikus. Kutatószemlélet: fontos eleme a kérdésfeltevés. Összefoglalva az eddigieket a változás három területen figyelhető meg: Nem tanítunk irodalomtörténetet, és hagyományos nyelvtant. Témaköröket tanítunk, amelyek modulokra oszlanak. A régi bevált módszerek mellett az újak, amelyek a kooperatív tanulási stratégiák alkalmazásában segítségre lesznek. Kooperatív tanulási technikák: Pókháló, fürtábra, gondolkodástérkép Kerekasztal-körforgó Ötletbörze Utolsó szó joga Tudom, tudni akarom, megtanulom Papp Norbert Matematika - Egy témakör tükrében: Függvények: A fejlesztés célja: A kidolgozásra és bevezetésre került programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a: Számlálás, számolás Mennyiségi következtetés, valószínűségi következtetés Mérés, mértékegység-átváltás, becslés Szövegesfeladat-megoldás, problémamegoldás

13 Rendszerezés, kombinativitás Deduktív következtetés, valamint az induktív következtetés fejlesztését segítik elő. 9. osztályban a függvények tanítása 5 modulból épül fel. Tapasztalatom szerint a gyerekek jobban látják az összefüggéseket, ha a témaköröket nem ennyire tagoltan kapják kézhez (ezt a benyomást nem csupán erre a témakörre vonatkozóan állapítottam meg). Ezért arra gondoltam, hogy jó lenne a függvények tanításában egy kevésbé tagolt, de lényegében nagyon hasonló modulvázlatot készíteni. Az eltérés abban van, hogy az egyes függvénytípusokat nem határolom el egymástól, hanem egy-egy újabb típus esetén a transzformációkat összehasonlítva hasonlóságot és eltérést keresünk a gyerekekkel a könnyebb elmélyítés érdekében. Az egyenletek grafikus úton történő megoldása során próbálok olyan típusú feladatokat válogatni, amelyekben különböző típusú függvényeket kell ábrázolni, és ott is inkább keverve, egyszerre több típusú egyenletet. Pécs, Látschám József szakmai vezető