dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás."

Átírás

1 dr. Zsifkó Mariann Az EU fejlesztési politikája. A Cotonoui Megállapodás. Bevezetés Az EU a Maastrichti Szerződésében intézményesített fejlesztési politika által támogatja direkt módon a fejlődő országokat, alapvető célként azok fenntartható gazdasági fejlődését, a szegénység elleni küzdelmet, valamint világgazdaság rendszerébe történő integrációjukat meghatározva. Az így megvalósuló uniós fejlesztési segélyek és hitelek nyújtásához az EU azonban politikai feltételeket támaszt. Az Európai Gazdasági Közösség létrejötte idején a fejlesztés a gyarmatbirodalmakkal rendelkező tagállamok saját fejlesztési politikái révén, majd főképp az afrikai államok függetlenné válásával és a fejlesztés fokozatos kiterjesztésével létrehozott Észak-Dél párbeszéd kapcsolatain belül preferenciális elbánás, fejlesztési segélyek és pénzügyi segítségnyújtás formájában manifesztálódott. Idővel a fejlődő országok és elmaradott térségek támogatása hosszú távú, és az egyes tagállamok erején (hajlandóságán) túlmutató összehangolt fellépést igényelt a Közösség részéről, így jött létre a közösségi fejlesztési politika. A szakpolitika, amelynek végrehajtása az EU-t és tagállamait világviszonylatban a legjelentősebb donorrá tették, szükségessé tette egy önálló közösségi intézmény létrehozását mind a fejlesztési koordináció elősegítése, mind a humanitárius akciók összehangolása céljából. A Humanitárius Segélyek Hivatala (ECHO) felelős az uniós támogatások nyújtásért és koordinálásért. A közösségi fejlesztési politika fejlesztési célkitűzései megvalósulásához más politikák is hozzájárulnak, illetve szükségesek, amelyek végrehajtása során az EU figyelemmel van a fejlődő országokkal életre hívott fejlesztési együttműködések célkitűzéseire. Ezek sorában kiemelten fontos a közös kereskedelempolitika, amelynek a fejlődő országokkal kapcsolatban alkalmazott preferenciális elbánás tipikus eszközei a kereskedelmi akadályok kölcsönös lebontásán, a bilaterális szabadkereskedelmi-, preferenciális és a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodásai.

2 A társulási politika 1 keretében az EU kedvezményes kétoldalú társulási viszonyt létesít adott államokkal, vagy államok csoportjával. A fejlődő országok vonatkozásában ez kifejezetten fejlesztési, modernizációs célokat szolgáló társulási együttműködéseket eredményez. Az EU közös kül- és biztonságpolitikája egyik oldalról a stabilitás, béke és biztonság megteremtésével előfeltételét képezi a fejlesztésnek, másik oldalról viszont a fejlesztési politikák célja és eredménye lehet a társadalmi-politikai stabilitás, az emberi jogok és demokratikus értékek mind teljesebb megvalósulása, tisztelete. Az Maastrichti és a Lisszaboni Szerződés vonatkozó vívmányai A közösségi fejlesztési politika kialakulásának történelmi (gyarmattartó múlt, majd a függetlenné vált országokkal tovább ápolt szoros politikai-gazdasági kapcsolat), stratégiai (nyersanyagforrások és felvevő piacok biztosítása) és morális (EU-nak kötelessége támogatni az elmaradott országokat) okai vannak. 2 A Maastrichti Szerződésben (1992) formálisan is megjelenő közösségi fejlesztési politika elsősorban kiegészíti a tagállamok által folytatott politikákat a komplementaritás, és koordináció elveivel összhangban. A politika ezen felül a koherencia elve (a politika céljait figyelembe kell venni az EU más politikáinak végrehajtása során), a földrajzi súlyozás elve (az Unió előnyben részesíti a legelmaradottabb országokat) és a politikai feltétel elve (a fogadó állam politikai-társadalmi struktúrájának demokratikus jellege a segélyekben való részesülés feltétele) mentén működik. 3 A közösségi jogrendszerben fontos változásokat bevezető 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 4 a fejlesztési együttműködés terén is hozott változást. A szegénység felszámolását prioritásként meghatározó fejlesztés az EU olyan speciális hatásköre, amely az uniós szabályozás mellett párhuzamosan széles körben meghagyja a tagállamok önálló cselekvési jogát. 5 1 A politika kialakulásához a gyarmattartó államok tengerentúli területeinek biztosított alkotmányos társulás vezetett. A gyarmatok függetlenné válásával a politika átalakítása, továbbfejlesztése vált szükségessé. 2 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, pp Horváth, pp A szerződés új struktúrát vezetett be az általa megszüntetett a pillér rendszer helyett, ezzel egyszerűsítette és átláthatóbbá tette a közösségi és tagállami hatáskörök rendszerét. 5 Horváth Zoltán - Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, p. 281.

3 Ugyanakkor az EU együttműködik a nemzetközi közösség többi tagjával is a fejlesztés előmozdítása érdekében, teljesíti vállalt kötelezettségeit, figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek által meghatározott célkitűzéseket (208. cikk. 2. bek.). E körben kiemelt helyet foglal el az Egyesült Nemzetek Szervezete évi csúcstalálkozóján elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok (MFC) megvalósításához történő uniós hozzájárulás. A Millenniumi Deklarációt aláírók azt vállalták, hogy 2015-ig felére csökkentik a napi egy dollárnál kevesebből élők és az éhínségtől szenvedők arányát. Törekednek az alapfokú oktatás biztosítására mindenki számára, a nemek közötti egyenlőség elősegítése, a gyermekhalandóság csökkentésére, a várandós nők egészségének javítására, a HIV/AIDS és más betegségek elleni küzdelemre, a fenntartható környezet biztosítására, továbbá vállalják a részvételt az egész világra kiterjedő fejlesztési partnerségben. 6 A fejlesztési politika finanszírozása A fejlesztési politika direkt finanszírozására egyrészről létrehozták a Fejlesztési Együttműködés Finanszírozási Eszközt (DCI), 7 de emellett az AKCS-országokra irányuló fejlesztési együttműködés finanszírozása az Európai Fejlesztési Alap (EFA/EDF) 8 kormányközi eszközzel történik. Ezeken túl további uniós eszközök is hozzájárulnak a fejlesztéshez, mint a Szomszédsági Eszköz, a Humanitárius Segélyek Eszköze, a Demokrácia és az Emberi Jogok Európai Eszköze vagy a Stabilitási Eszköz. Az EU kötelezettséget vállalt, hogy 2015-ig - a millenniumi fejlesztési céldátumra tekintettel - a fejlesztési támogatásainak (fejlesztési segélyek és hitelek) aránya két lépcsőben eléri a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,56%-át (2010-re), majd a célként meghatározott 0,7%-ot, amelyet a leginkább rászoruló országoknak kell juttatni. A támogatás mértékén túl a felhasználás hatékonysága kap hangsúlyt, amely mind az EU és tagjai, mind a támogatók és támogatottak közötti szoros együttműködést, a tevékenységek összehangolását feltételezi. A Fejlesztési Együttműködés Finanszírozási Eszközzel az EU egyesítette a különféle földrajzi és tematikus eszközöket. Az öt tematikus program az emberi erőforrásokba történő befektetések, környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése, a nem állami szereplők és a helyi hatóságok szerepe a fejlesztésben, az élelmezésbiztonság, a 6 Forrás: letöltés: máj Financing instrument for development cooperation. 8 European Development Fund.

4 migráció és menedékjog területein ölt testet. A közötti időszakra szóló pénzügyi előirányzat 16,8 milliárd EUR, amelyből 10 milliárd a földrajzi programokra, 5,5 milliárd a tematikus programokra, a fennmaradó 1,3 milliárd a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró AKCS-országok támogatására szolgál. Az EFA az AKCS-országok, valamint a tengerentúli országok és területek számára nyújtott közösségi fejlesztési támogatás eszközeként a gazdasági fejlődés, társadalmi és humán fejlődés, valamint regionális együttműködés és integráció területein érvényesül. Az EFA keretében a kiadásokat közvetlenül a tagállamok finanszírozzák, azok nem a közösségi költségvetés részei. A Cotonoui Megállapodás és előzményei Az EU (és jogelődje az Európai Gazdasági Közösségek) és a fejlődő országok közötti politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok és együttműködés már az EGK-t létrehozó Római Szerződés évi aláírásával megkezdődtek egyes fejlődő országok viszonylatában, 9 majd a két Yaoundéi Egyezménnyel, 10 és az azokat követő négy Loméi Egyezménnyel 11 intézményesültek. Ezen fejlesztési célokat megfogalmazó megállapodások elsősorban a fejlődő országok gazdasági fejlődését, és az életszínvonal emelését tartották központi kérdésnek. Ez alapján az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térség országaiból (AKCSországok) 12 származó összes termék (99,5%) szabadon juthatott be a Közösségbe, miközben az EGK számára csak a legnagyobb kedvezményt élvező státuszt biztosították az AKCSországok. 9 A Római Szerződés meghatározta - a főként egykori francia, brit és belga gyarmatok - tengerentúli országok és területeknek társulása formájában folytatandó kapcsolatát és gazdasági-társadalmi fejlesztésüket. 10 Az első egyezményt 18 fejlődő állammal írta alá az EGK ( ). A második Yaoundéi Egyezmény között volt érvényben. 11 Az első Loméi Egyezményt ( ) 46 fejlődő állam írta alá, amelyet további három egyezmény követett ( , , ). 12 Az EGK-val, illetve jogutódjával (EU) fejlesztési együttműködési megállapodást kötő fejlődő országok csoportja, az AKCS-országok (African, Caribbean and Pacific Group of States, APC countries) kétharmada afrikai állam (48), 16 karibi és 15 csendes-óceáni ország. Forrás: ápr. 28.

5 1. számú térkép: Az AKCS-országok. (Forrás: március 20.) A IV. Loméi Egyezményhez fűzött záradék mozdult el a partnerség irányába, amelynek értelmében egy államnak nyújtott segítség részben vagy teljes egészében felfüggeszthetővé vált az emberi jogok, demokrácia és jogállamiság (stb.) megsértése esetén. Azonban csak az egyezmény lejárta után, a Cotonoui Megállapodás évi megkötésével került sor az együttműködésnek valódi partnerséggé alakítására. Mindez a korábbi fejlesztési célokat meghaladva a szegénység csökkentése és felszámolása, az AKCSországoknak a világkereskedelmi rendszerbe történő teljesebb integrációja révén, a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek tiszteletben tartása mellett történhetett, amelyektől azt is remélték, hogy elősegíti a fejlődő országok békéjét, biztonságát, politikai stabilitását és demokratikus berendezkedését. Az így életre hívott a benini kikötővárosban aláírt megállapodás a partnerek egyenlőségén és a fejlesztési stratégiák feletti önálló rendelkezésen alapuló (ötévente felülvizsgálatra kerülő) keretet biztosít az Európai Unió és az AKCS-országok közötti, ez utóbbiak gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését célzó két évtizedes együttműködésnek. A partnerség a felek részére kölcsönös kötelezettségvállalást, és felelősséget jelent. Hangsúlyt a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás és a migráció kérdésével foglalkozó politikai párbeszéd, valamint a civil társadalom széles körű bevonása kap A Cotonouban 2000.június 23-án aláírt 2000/483/EK partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között. Forrás: 14 Lásd: Anna Caprile-Armelle Douaud: Az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal fenntartott kapcsolatok: A Yaoundéi és a Loméi Egyezményektől a Cotonoui Megállapodásig. Forrás: letöltés: máj. 18.

6 A megállapodás első részében a felek az általános célkitűzéseket, alapelveket, szereplőket és a politikai dimenzió elemeit határozzák meg. A jogilag kötelező erejű rendszeren és közös intézményeken alapuló együttműködés alapjai: a partnerek egyenlősége és az érintett országok és lakosság tulajdonát képező fejlesztési stratégiák tulajdonlása; a részvétel (amely a központi kormányzat mellett más szereplőket, magánszektort és a civil társadalmi szervezeteket is jogosítja); a párbeszéd és a kölcsönös kötelezettségek teljesítésének, továbbá a differenciálás és regionalizáció követelményei. Ezek mellett az egyezmény értelmében az EU-nak a csoporton belül a legkevésbé fejlett országokat különleges elbánásban kell részesítenie. A partnerség résztevői tehát az államok mellett kormányzati és nem kormányzati szereplők (magánszektor, a gazdasági és szociális partnerek, szakszervezeteket, a civil társadalom). A megállapodás második felülvizsgálata óta a fejlesztési folyamatokban és kapcsolódó politikai párbeszédben fontos szerepet kapnak a nemzeti parlamentek, de regionális szinten például az Afrikai Unió is. A megállapodás a hatékony multilaterális rendszer megteremtése érdekében megerősíti az AKCS EU kapcsolatok intézményi és politikai dimenzióját, rendszeres politikai párbeszédet (8. cikk) biztosítva. Ebben a partnerség közös intézményei (14. cikk), a Miniszterek Tanácsa, a Nagykövetek Bizottsága és a Közös Parlamenti Közgyűlés játszanak kiemelt szerepet. A politikai dimenzión belül megjelenő meghatározás alapján a fejlődés főszereplői és fő haszonélvezői maguk az emberek. Rájuk vonatkozóan az emberi jogok és alapvető szabadságok tisztelete, a béketeremtő politikák, a konfliktusok megelőzése és megoldása (11. cikk) valamint a migráció (13. cikk) kérdéseinek szabályozását tartalmazza a megállapodás első része. Ezt követően kerül sor a tényleges együttműködési stratégiák (3. Rész) meghatározására, amelyek alapját a fejlesztési stratégiák, valamint a gazdasági és kereskedelmi együttműködés képezi egymással összekapcsolódva, és kiegészülve. A fejlesztési stratégiák körében gazdasági fejlesztés (beruházások és a magánszektor fejlesztése, makrogazdasági és strukturális reformok és politikák, gazdasági ágazatfejlesztés, idegenforgalom), szociális és humán fejlesztés (szociális szféra fejlesztése, fiatalokkal kapcsolatos ügyek és kulturális fejlesztés), regionális együttműködés és integráció, valamint

7 tematikus és több területet érintő ügyek (nemekkel kapcsolatos kérdések, környezet és természeti erőforrások, intézményfejlesztés és kapacitásbővítés) szerepelnek. A gazdasági és kereskedelmi együttműködés célja az AKCS-államok zökkenőmentes és fokozatos integrálása a világgazdaságba, amely hozzájárul a fenntartható fejlődésükhöz, valamint a szegénység felszámolásához. A fejlesztésfinanszírozási együttműködés (4. Rész) biztosítja azokat a pénzügyi forrásokat és technikai segítségnyújtást, amelynek segítségével az EU támogatni képes az AKCS-államok célkitűzéseinek elérését. A pénzügyi együttműködés körében: pénzügyi erőforrások, adósságkezelési és strukturális alkalmazkodási támogatás, az exportjövedelmek rövid távú ingadozása esetén nyújtandó támogatás, ágazati politikák támogatása, mikroprojektek és decentralizált együttműködés, humanitárius és gyorssegély, beruházások és a magánszektor fejlesztésének támogatása szerepel, ezeket technikai együttműködés elemei egészítik ki. A megállapodás (5. Rész) különös elbánást biztosít a legkevésbé fejlett, tengerparttal nem rendelkező és szigeti AKCS-államoknak annak érdekében, hogy fejlődési ütemük fokozásával mind teljesebben ki tudják használni a megállapodás által kínált lehetőségeket. Emellett támogatja a konfliktust nemrégiben lezáró országokat, amelyeket a legsérülékenyebb államok terminológia fed le. Ezen országok külön figyelmet kapnak az élelmezésbiztonság, a regionális együttműködés és a szállítási- és kommunikációs infrastruktúrák terén. A megállapodás jelentőségét a fejlesztési dimenzión túlmutató, a biztonságpolitikai vonatkozások körében a béke megszilárdítására és konfliktus-megelőzésére (megoldására) irányuló erőfeszítések képezik, a regionális kezdeményezésekre és a helyi kapacitásokra összpontosítva. Ezáltal ösztönözve az érintett fejlődő országban az emberi jogok, a jogállamiságon alapuló demokratikus elvek és az átlátható és felelősségteljes kormányzás kialakítását, a tagállami felelősség hangsúlyozásával. A biztonság kérdéskörében konkrétan fellépnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a nemzetközi terrorizmus és csempészet ellen, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának elismertetése érdekében. 15 A fejlesztési támogatás pénzügyi háttérét az Európai Fejlesztési Alap (EFA) biztosítja, amelyet a következő egyedi eszközök támogatnak: az AKCS államok támogatására irányuló európai vízalap; AKCS EU energiakeret; 15 Az EU nemzetközi kapcsolataiban is elkötelezetten törekszik az ICC joghatóságának mind szélesebb körben való elismertetésére, az erre vonatkozó szerződési záradék az ICC létrehozása óta tipikus kelléke az EU megkötött (pl. fejlesztési, partnerségi) megállapodásainak.

8 afrikai békefenntartási mechanizmus; a súlyosan eladósodott AKCS-államoknak nyújtott kivételes támogatások; a fegyveres konfliktusokban érintett AKCS-államokkal folytatott együttműködés. 16 A fentieket kiegészítik egyes az államok gazdasági ágazatait külön támogató együttműködések, mint az Afrikával létrejött partnerség a gyapotipar fejlődése érdekében, vagy a hagyományos AKCS-banánszállítók számára biztosított segítségnyújtás. Összegzés A fejlesztési politika az Európai Unió külkapcsolatainak egyik kulcsfontosságú területe, amelynek fő célkitűzése a szegénység felszámolása, amely a jó kormányzás, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása, a fenntartható gazdasági növekedés és társadalmi fejlődés, valamint a világgazdaságba történő bekapcsolódás elősegítésén keresztül valósulhat meg. Az EU fejlesztési támogatással és kereskedelmi kiváltságokon keresztül támogatja a fejlődő országokat, köztük az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportját (AKCS), a szegénység felszámolásának elsődleges céljával. A Közösség és tagállamai az évente nemzetközi segélyekre szánt összegek 55%-át fejlesztési célokra nyújtják. Ennek jelentős része a Cotonoui Megállapodás keretében kerül a fejlődő országok népes, jelenleg 79 államot tömörítő AKCS-csoportjához. A évig szóló megállapodás félidős értékelése alapján megállapítható, hogy a felek jelentős eredményeket értek el, de a fejlődő országok, azokon belül is a legsérülékenyebbek fejlesztése komoly kihívást jelent a továbbiakra nézve is. Ahogy az ENSZ sem adja fel millenniumi céljait év elérésével, úgy az EU-nak is túl kell tekintenie mind a mind a évi céldátumokon, folytatva az elkötelezett munkát a fejlődő országok aktuális nehézségeinek enyhítése, problémáinak felszámolása érdekében. Felhasznált irodalom 1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, Az EU a CM keretében támogatja a konfliktusok békés rendezését az AKCS-országokban, és elsődlegesen igyekszik megakadályoznia a támogatások és források katonai célú felhasználását. letöltés: máj. 20.

9 2. Horváth Zoltán - Ódor Bálint: Az Európai Unió szerződéses reformja Az Unió Lisszabon után, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, A Cotonouban június 23-án aláírt 2000/483/EK partnerségi megállapodás egyrészről az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai között 4. Az Európai Unióról szóló Szerződés (Maastrichti szerződés) 5. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata (Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/47) 6. Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról ejlesztesi_celok /r12533_hu.htm

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés:

fejlesztési politikája Az EU a világban Szent-Iványi Balázs Római szerződés: Az Európai Unió közös fejlesztési politikája Szent-Iványi Balázs Az EU a világban A fejlesztés-politika az EU külkapcsolati eszközrendszerének része A világ legnagyobb donora, az ODA 55%-a az EUtól származik

Részletesebben

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET

JOGALAP POLITIKAI ÉS PÉNZÜGYI KERET A FEJLESZTÉSI POLITIKA ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE A fejlesztési politika az Európai Unió külpolitikájának központi eleme. Az Európai Unió fokozatosan kibővítette az eredetileg az afrikai, karibi és csendes-óceáni

Részletesebben

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről

Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv. az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM Fókuszban a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés (NEFE) NEFE Kézikönyv az EU külkapcsolati és fejlesztési pénzügyi eszközeiről Vállalatok és más pályázók számára Nemzetközi

Részletesebben

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)

Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a

Részletesebben

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája

A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája A magánszektor szerepének erősítése és az EU szomszédsági politikája Zúgó Liliána Európai Bizottság Magyarországi Képviselete EU szomszédos partnerországok Európai szomszédságpolitika - felülvizsgálat

Részletesebben

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2016.9.19. JOIN(2016) 40 final 2016/0290 (NLE) Együttes javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösség és

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

AFRIKA JOGALAP A COTONOUI MEGÁLLAPODÁS

AFRIKA JOGALAP A COTONOUI MEGÁLLAPODÁS AFRIKA Az EU és Afrika közötti kapcsolatokat részben egymást átfedő szakpolitikai keretek irányítják. Ezek közül a legfontosabb a Cotonoui Megállapodás (2000) és az EU Afrika közös stratégia (JAES). Mindkettő

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 86 final 2016/0052 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

8831/16 eh/ju 1 DG C 1

8831/16 eh/ju 1 DG C 1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. május 12. (OR. en) 8831/16 DEVGEN 89 ACP 67 RELEX 378 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. május 12. Címzett: a delegációk Előző dok. sz.:

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA

106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA 106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG

LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG LATIN-AMERIKA ÉS A KARIB-TENGERI TÉRSÉG Az EU Latin-Amerikával és a karib-tengeri térséggel fenntartott kapcsolatai sokrétűek, és különböző szinteken valósulnak meg. Az EU államfői és kormányzati szintű

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.12. COM(2014) 359 final 2014/0181 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Moldovai Köztársaság Tanácsban az

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges?

Nemzetközi gazdaságtan. 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN. Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? Nemzetközi gazdaságtan 11b. SEGÉLYEZÉS A VILÁGGAZDASÁGBAN 1 Nemzetközi fejlesztési segélyezés Miért szükséges? 2 1 ÉRDEKEK 3 Az OECD DAC tagállamai által nyújtott segélyek abszolút összegekben (vékony

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

T/6985. számú. törvényjavaslat

T/6985. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6985. számú törvényjavaslat a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló

Részletesebben

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Alkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Bizottság által elfogadott törvényhozói javaslatok

A Bizottság által elfogadott törvényhozói javaslatok C 172/24 II (Előkészítő jogi aktusok) BIZOTTSÁG A Bizottság által elfogadott törvényhozói javaslatok (2005/C 172/12) COM(2005) 51 2 2005.2.17. Javaslat a tanács határozata az AKCS-EK Vízalap második részletére

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2011/0413(COD) 8.5.2012 VÉLEMÉNYTERVEZET a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről a Külügyi Bizottság részére a Stabilitási Eszköz létrehozásáról

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.23. COM(2016) 84 final 2016/0051 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió, Izland, a Liechtensteini Hercegség és a Norvég Királyság közötti, a 2014 2021 közötti

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK. Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Nappali tagozat Európai tanulmányok szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKÁJÁNAK ÉS FEJLESZTÉSI POLITIKÁJÁNAK

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió

I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió Európai Tanács Brüsszel, 2016. december 15. SN 97/16 Az Európai Tanács következtetései a migrációról, Ciprusról és Ukrajnáról (2016. december 15.) I. MIGRÁCIÓ Külső dimenzió 1. Az Európai Tanács emlékeztet

Részletesebben

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU

Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Nemzetközi szervezetek és a válságkezelés ENSZ, NATO és EU Dr. Benkő Tibor vezérezredes Honvéd Vezérkar főnök 2013. szeptember 26. Tartalom Magyarország biztonságának és a nemzetközi szervezetek válságkezelési

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2007/VIII/21 B(2007) 3926 végleges A BIZOTTSÁG HATÁROZATA 2007/VIII/21 A 435/2007/EK tanácsi határozatnak a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó

Részletesebben

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja

Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Szeged, 2008.03.30. Az Európai Unió 7. kutatás - fejlesztési keretprogramja Támogatónk: Előadó: Nagy Gábor Dániel Email: ngd@dartke.hu Web: www.dartke.hu A 7. keretprogram és háttere A közösségi szintű

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK 60. ÜLÉSSZAKA SZÁMÁRA

AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK 60. ÜLÉSSZAKA SZÁMÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ PRIORITÁSAI AZ EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE KÖZGYŰLÉSÉNEK 60. ÜLÉSSZAKA SZÁMÁRA Bevezetés 1. Az Európai Unió mélyen elkötelezett az Egyesült Nemzetek mellett, a nemzetközi jog fenntartása

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

28/2006/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT

28/2006/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT 2006.12.12. C 301E/51 28/2006/EK KÖZÖS ÁLLÁSPONT a Tanács által 2006. október 23-án elfogadva a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló, -i /2006/EK európai parlamenti

Részletesebben

EMBERI JOGOK JOGALAP. Az Európai Unió ismertetése

EMBERI JOGOK JOGALAP. Az Európai Unió ismertetése EMBERI JOGOK Az Európai Unió külkapcsolataiban elkötelezett a demokrácia és az emberi jogok támogatása iránt, összhangban az Európai Uniónak a szabadsággal, a demokráciával, az emberi jogok és alapvető

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK. Nappali tagozat. Gazdaságdiplomácia szakirány BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI POLITIKÁJA A KEZDETEKTŐL A LISSZABONI SZERZŐDÉSIG Budapest,

Részletesebben

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG

(Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG C 400/18 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.12.28. V (Hirdetmények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK EURÓPAI BIZOTTSÁG Pályázati felhívás EACEA/38/12 Erasmus Mundus 2009 2013 cselekvési program Végrehajtás 2013-ban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 165/30 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.6.17. A TANÁCS 2006/419/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE (2006. június 12.) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Partnerségi Megállapodás

Partnerségi Megállapodás Partnerségi Megállapodás 2014 20 egy új területiség felé Területfejlesztők Napja 2013. október 8. Dr. Péti Márton Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012 2013 2014 július 1. augusztus 2. szeptember november

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.12. COM(2016) 574 final 2016/0271 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és az afrikai és madagaszkári léginavigációs biztonsággal foglalkozó ügynökség (ASECNA)

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A

10449/16 tk/kb 1 DG B 3A Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 10449/16 SOC 421 EMPL 280 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága a delegációk Előző dok. sz.: 9891/16 SOC 384 EMPL 259 Tárgy:

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz:

MELLÉKLET. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.9.6. COM(2016) 552 final 2011/0103 (NLE) Módosított javaslat A TANÁCS HATÁROZATA megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról; valamint megállapodás alkalmazásáról

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

3.2. Ágazati Operatív Programok

3.2. Ágazati Operatív Programok 3.2. Ágazati Operatív Programok A. Versenyképesség operatív program Irányító Hatóság Gazdasági Minisztérium Közreműködő Szervezetek Ellenőrző Hatóság a Számvevőszék Auditáló Hatósága A pályázók köre: A

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai

A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai A Közép-Európai Év Külpolitikai és Külgazdasági Prioritásai KEK tagállamok Visegrádi Négyek Előzmények Közép-európai Kezdeményezés (KEK) o 1989. 11.11. Budapest, Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és

Részletesebben

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Strasbourg, 2015.4.28. JOIN(2015) 17 final KÖZÖS KÖZLEMÉNY AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Kapacitásépítés a biztonság és a

Részletesebben

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről 187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.11.28. COM(2014) 714 final 2014/0338 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal)

Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) Az Európai Unió ALA regionális programja (fejlesztési együttműködés az ázsiai és latin-amerikai országokkal) 1. Az ALA program alapvető jellemzői Az EU ALA regionális programjának jogi alapja a 2258/96

Részletesebben

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat Magyarország Kormánya kiemelt figyelmet fordít és felelősséget visel a fogyatékos személyek iránt, és biztosítani kívánja e

Részletesebben

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól

Jegyzőkönyv az ír népnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos aggályairól 1796 der Beilagen XXIV. GP - Staatsvertrag - 24 Protokoll in ungarischer Sprachfassung (Normativer Teil) 1 von 10 A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAI KÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2012. május 14. (OR. en) CIG

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben