Magyar Ügyvédi Kamara

Átírás

1 Magyar Ügyvédi Kamara Adószám: Székhely: 1054 Budapest, Szemere u. 8. SZÁMVITELI POLITIKA 2010.

2 A MÜK köztestület, mely a Számvitelről szóló évi C. törvény szempontjából egyéb szervezetnek minősül, gazdálkodására a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló 114/1992. (VII.23.) Kormányrendelet szabályai az irányadók. TARTALOMJEGYZÉK: 1. A számviteli politika célja 2. Az üzleti év 3. A könyvvezetés módja 4. A beszámoló formája 5. A mérleg és eredmény-kimutatás 5.1. A mérleg A mérleg formája A mérleg tagolása 5.2. Az eredmény-kimutatás Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye megállapításának módja Az eredmény-kimutatás formája Az eredmény-kimutatás tagolása 5.3. A mérlegkészítés időpontja 6. Számviteli alapelvek 7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok 8. Az eszközök besorolása 9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék 10. Az alapítás - átszervezés költségeinek elszámolása 11. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása 12. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából Lényegesség kritériumai 13. Amortizációs politika 14. A valuta-és devizatételek értékelése 15. Céltartalékok képzése 16. A gazdasági események könyvelésének határideje 17. Letétbe helyezés és közzététel Kelt: Budapest, Dr. Bánáti János Elnök 1

3 1. A számviteli politika célja A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. 2. Az üzleti év Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. 3. A könyvvezetés módja A MÜK működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év könyveinek lezárását követően, a törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. Szervezetünk a számviteli törvény előírásainak megfelelően az egyszeres könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit. Az egyszeres könyvvitel a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról készített bizonylatok alapján naplófőkönyvet, valamint a naplófőkönyvi adatok további részletezésére analitikus nyilvántartásokat vezet, amelyek a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetekre előírt egyszerűsített mérleg- és eredmény-levezetés összeállításához szükségesek. Analitikus nyilvántartások: Tag- és tagdíjnyilvántartás Tárgyi eszközök nyilvántartása Immateriális javak nyilvántartása Vevőkkel szembeni követelések nyilvántartása Szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása Munkabérek és más, személyi jellegű kifizetések nyilvántartása Adott előlegek nyilvántartása Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása 4. A beszámoló formája A Számviteli törvény, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló kormányrendelet előírásai szerint Szervezetünk a pénzforgalomról vezetett egyszeres könyvvitelt vezet (naplófőkönyv és analitikus nyilvántartások) és a leltárak alapján év végén egyszerűsített beszámolót készít. Egyszerűsített beszámolót - egyszeres könyvvitellel alátámasztva - az a társadalmi szervezet készíthet, amely nem folytat vállalkozási tevékenységet, illetve ha folytat vállalkozási tevékenységet, akkor összes bevétele (tevékenysége célja szerinti bevétele és vállalkozási árbevétele együttesen) két egymást követő üzleti évben, évenként nem haladja meg az 50 millió Ft-ot. 5. A mérleg és eredmény-kimutatás 5.1. A mérleg A mérleg formája 2

4 A mérleget a számviteli törvény 4. sz. melléklete szerint készítjük el, az un. mérlegszerű elrendezéssel, a két oldal (eszközök, források) automatikus egyezőség ellenőrzésével, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat fordított lejárati sorrendben mutatja be. A mérleg tagolása A mérleg, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel Az eredmény-levezetés Az üzleti év mérleg szerinti eredményét a tárgyévi pénzügyi eredmény, a nem pénzben realizált eredmény, az adózás előtti eredmény sorok alapján vezetjük le, az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni. Az eredmény-levezetés formája Az eredmény-levezetést a számviteli törvény 5. sz. melléklete szerint készítjük el. Az eredmény-levezetés tagolása Az eredmény-levezetés, a számviteli törvény szerinti tagoláson túl tovább nem részletezett, az arab számmal jelzett tételeket egy-egy csoporton belül nem vonjuk össze, mint ahogy azokat az arab számmal jelzett sorokat sem hagyjuk el, amelyeknél adat sem a tárgyévben, sem az előző évben nem szerepel A mérlegkészítés időpontja A mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérleg-fordulónapját (december 31.) követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet, és el kell végezni. A mérlegkészítés időpontja az üzleti év mérleg fordulónapját követő 3. hónap utolsó napja, esetünkben az üzleti évet követő év március 31. napja. 6. Számviteli alapelvek Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni: (az alapelvektől csak a Számviteli törvényben szabályozott módon lehet eltérni) 6.1. A vállalkozás folytatásának elve Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a MÜK a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése 6.2. A teljesség elve A MÜK-nek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt üzleti év 3

5 gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak A világosság elve A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, e törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni A következetesség elve Az egyszerűsített éves beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell A folytonosság elve Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak e törvényben meghatározott szabályok szerint változhat Az összemérés elve Az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az, az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - az e törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni Az időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve 4

6 Az egyszerűsített éves beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni A lényegesség elve Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit A költség-haszon összevetésének elve Az egyszerűsített éves beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. 7. A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok A számviteli politika keretében önálló szabályzatként kerül elkészítésre - a számlarend, - a pénzkezelési szabályzat, 8. Az eszközök besorolása Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. 9. Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Amennyiben a MÜK tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz, tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten tartjuk nyilván. Az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni. 10. Az alapítás - átszervezés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében. 11. Kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása A felmerült költségeket egy összegben számoljuk el az eredmény terhére a felmerülés évében. 12. Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából Lényegesség kritériumai A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit. 5

7 A jelentős összegű hiba Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg-főösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérleg-főösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredmény-kimutatásban külön oszlopban kell kimutatni. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba Ha a jelentős összegű hibák, és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli, vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztők voltak. 12. Amortizációs politika A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni. Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a MÜK időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Maradványérték nagysága Az eszköz maradványértékét az egyedi értékelés elve alapján a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük. Az e Ft bekerülési érték alatti tárgyi eszközöknél a maradványérték 0, mivel összege nem jelentős, ugyanígy minősül a műszaki gépek, berendezések felszerelések és egyéb berendezések hasznos élettartama megegyezik, az eszköz műszaki-gazdasági élettartamával, a várható hulladékértéke jelentéktelen, ezért itt maradványértéket nem számolunk. Az ingatlanok és járművek, valamint a e Ft feletti tárgyi eszközök maradványértéke egyedi elbírálás alapján történik, a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelően kerül megállapításra. Alkalmazott leírási módszer Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni Értékcsökkenés elszámolása Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. 6

8 A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. 14. A valuta-és devizatételek értékelése A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor az alábbiak szerint járunk el: A valutát, a devizát a választott hitelintézet által közzétett, deviza-eladási és devizavételi árfolyamának átlaga alapján kell forintra átszámítani. Az előzőekben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a pénzintézet által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán kell forintra átszámítani. 15. Céltartalékok képzése Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben - A várható kötelezettségekre (garanciális kötelezettség, kezességvállalás, opciós ügyletek, garanciavállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség, korengedményes nyugdíjazás, végkielégítés, környezetvédelmi kötelezettség, határidős ügyletekből következő fizetési kötelezettség, stb.) - A nem realizált, de elhatárolt árfolyamveszteségekre (ha elhatárolás történt) Céltartalék képzés a jövőbeni költségekre Az adózás előtti eredmény terhére, a jövőbeni költségekre nem képezünk céltartalékot. 16. A gazdasági események könyvelésének határideje A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket, érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben kötelezően rögzíteni kell. Az értékcsökkenés elszámolásának gyakorisága: A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, az értékcsökkenést negyedévente számoljuk el, - mind az analitikában, mind a főkönyvben. Az egyéb gazdasági események könyvelésének határideje Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után havonta, a tárgyhónapot követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni és a főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával, egyeztetni. (kivéve az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapítása a főkönyvben történő elszámolása, amely csak az éves zárás keretében történik.) 7

9 18. Letétbe helyezés és közzététel Az egyszerűsített éves beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség, a Számviteli törvény ban foglaltak szerint Szervezetünket nem terheli. 8