Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az óceánok globális vízgyűjtő területei. Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)"

Átírás

1 Az óceánok globális vízgyűjtő területei Szürkével jelölt területek: nincs kapcsolat óceánnal (endorheikus vízgyűjtő területek)

2 A vízkörforgalom Ck P k Co P t P v P e L 1 Po L 2 Po: óceáni párolgás, Co: óceáni csapadék, Ck: szárazföldi csapadék, Pk: a szárazföldek teljes párolgása (Pk= Pv+Pe+Pt), Pv: szabad vízfelszínek párolgása, Pe: talajpárolgás (evaporáció), Pt: növényzet párolgása (transzspiráció), L 1 : felszíni lefolyás, L 2 : felszín alatti lefolyás

3 Morfometria: Vízgyűjtő terület: Szélsőséges esetben nincs mederben futó befolyó: Área koefficiens: Vízgyűjtő területe / tó területe Vízgyűjtő terület az adott víztestbe (tóba, folyóba) ömlő vízfolyások és a szárazföldi területek összessége tó: tükrözi a vízgyűjtő terület méretét, topográfiáját, földtanát, használatát, a talaj minőségét és a vegetációt egyaránt Jelentősége a tápanyagterhelésben nyilvánul meg szembetűnően tápanyagbevit el minél nagyobb a vízgyűjtő, a víz szervesanyag terhelése annál magasabb tihanyi Belső-Tó, vízgyűjtő / tó területe (Vagy: a tó mérete elhanyagolható a vízgyűjtőjééhez viszonyítva) alföldi szikes tavak

4

5 Hossz: medertükör legtávolabbi pontjait összekötő egyenes Görbült alaknál a hossztengely mentén mért hosszúságot veszik figyelembe Hossztengely: szemközti partok közti felezőpontokat összekötő vonal Legmélyebb pontok összekötése: mélységi hossztengely Szélesség: Hosszúság vonalára merőleges, parttól partig tartó vonal (több helyen felvehető, nem jó) Legnagyobb és legkisebb szélesség Átlagos szélesség: felület / hosszúság Padisák: Általános Limnológia

6 Mélység (ζ): Mederdomborzat: batimetrikus térképeken ábrázolják Azonos mélységű pontokat összekötő mélységvonalak az izobatoszok Aktuális vízmélység Közepes vízmélység Relatív mélységarány Marc W. Beutel et al.: Effects of aerobic and anaerobic conditions on P, N, Fe, Mn,and Hg accumulation in waters overlaying profundal sediments of an oligo-mesotrophic lake. WAT ER RE S E ARCH 42 (2008) Padisák: Általános Limnológia

7 Terület: Meghatározás: planiméterrel, v. gravimetriával, v. négyzethálós beosztással Korszerű távérzékeléses módszerek használata (geoinformációs rendszerek, ortofotográfia) A tópart kijelölése sokszor bizonytalan a növényzet és az ingadozó vízállás miatt 4 cm 2 Mérés analitikai mérlegen 1: méretarány ismert! Padisák: Általános Limnológia

8 Parthosszúság: Térképészeti eszközökkel határozzák meg Szigetek partvonala is beleszámít! Part tagoltsága: Partindexek fejezik ki. Partfejlettségi index: a partvonal hányszorosa a tó területével azonos területű kör kerületének (köralakú krátertavak: közel 1, ellipszoid tavak:1,5-2,5, dendritikus tározók: akár 25!) parthossz/ térfogat index: part befolyását érzékelteti (reciproka: ún. tómedence állandósági index (Kerekes)) (Bajkál: 10000, feltöltődő tó,: végül eléri a 0-t) Padisák: Általános Limnológia

9 Meder mélyülése: Meder meredekség jelentősége: Befolyásolja a litorális övezet kiterjedését, mélyülését Üledék stabilitását, szerkezetét Üledék felhalmozódás történhet-e Hullámok, áramlások hatása milyen szögben hatnak a tó mederre Gyökerező hínár megtelepedésének esélye Üledéklakó gerinctelenek mennyisége Vízimadarak megtelepedése Halak számára ívóhely, ivadékoknak búvóhely Padisák: Általános Limnológia

10 Vízi anyagforgalom makroelemek (össz-szervesanyag-tartalom 1%-ánál több) (C, H, O, N, P, S, K, Ca, Mg ) nyomelemek (<0,1%) (Fe Mn, Zn, Mo, Co, Si, B, V ) befolyó csapadék víz és légkör között zajló transzport kifolyó élőlények közti anyagáramlás (termelés, fogyasztás, lebontás) víz és üledék között zajló transzport lebegő szervetlen anyagok felszínén történő adszorpció és deszorpció

11 Tengeri fitoplankton vizsgálatok alapján (Redfield & al. 1963): 106 C : 16 N : 1 P atomok aránya: Redfield-arány szén: többnyire nem limitál, N és P igen, élőlénycsoportonként kisebb eltérések, kül. vizek, szennyvíz, algák N/P atomos és tömegarányának vizsgálata

12 Tápanyagok Redfield arányok: planktonszervezetekben és a környező vízben a C:N:P atomok aránya 106:16:1 Foszfor: nukleinsavak, enzimek, ATP Az élőlények foszfát formájában veszik fel Foszfát az egyetlen biológiai szempontból fontos előfordulása foszfát ion (PO 4 3- ) - szervetlen foszfát (ortofoszfát ion, polifoszfátok) - szervesen kötött foszfát (összes foszfát 90%-a, nagyrészt élőlényekben, részben elhalt szervezetekben) más oxidációs számú foszforformák: elhanyagolhatók (anaerob üledékben jön létre foszfátok enzimatikus redukciójával az illékony foszfin: PH 3 ) A vízben a legtöbb foszfor (>80%) szerves anyagokhoz kötötten (tehát élőlényekben) fordul elő Teljes foszfor tartalom (P tot, TP): szervetlen és szerves foszfor formák

13 Széleskörben használják a tavak termékenységének jellemzésére bejutás egy tóba: vízgyűjtőn keresztül, vízi üledékből, légkörből Legtöbb természetes tó (emberi hatástól mentes):1-100µg/l foszfor Emberi tevékenység: települések közelében a vizek foszfortartalma megemelkedett Foszfor: producenseket limitálja tavakban, tehát a produkció legfőbb limitáló tényezője Foszfor koncentráció alapján: Oligotróf tó: 5-10 µg/l TP /l alacsony produktivitás Mezotróf tó: µg/l Eutróf tó: µg/l, fölötte: hipereutróf Az üledék rendszerint foszforban gazdagabb, mint a víztér A víz-üledék foszfor forgalmat számos tényező befolyásolja: ph: <8: foszfát erősen kötődik fémionokhoz >8: foszfát hidroxid ionokra cserélődik, vízben oldódik eutróf tóban produkció növeli a ph-t, ez az üledékből még több foszfát beoldódását segíti elő, tovább fokozza az algaprodukciót!

14 Foszforkészlet eredete: kőzetek (Ca-apatit), szénsav hatására foszfát kioldódik természetbeli előfordulás: vízben oldva, kolloidális részecskék felszínéhez adszorbeálva, fenéküledékben vas-hidroxid részecskékhez adszorbeálva természetes foszfor források (vizek, légkör (tüzek révén) ): N/P arány magas, mert kevés foszfort tartalmaznak, természetes vizekben az eutrofizálódásért a P felelős forrásai: pl. különböző emberi tevékenységek (műtrágya, szennyvíz) természetes vizekben a foszfor ellátottságot az élő szervezetek foszfortartalma alapján lehet meghatározni, mert a környezetben rendelkezésre álló foszfort azonnal beépítik Vizek eutrofizálódásának vizsgálata során szükséges a foszforterhelés és a biomassza közti összfüggés megállapítása

15 Nitrogén: Aminosavak, fehérjék A tóba csapadékkal, a légköri nitrogén megkötésével, felszíni és felszín alatti befolyókból kerül Koncentrációja 100 µg/l és 6000 µg/l között van Koncentrációja kevésbé köthető a tó trofikus állapotához (oligotróf tóban nem feltétlenül alacsony a nitrogén formák koncentrációja) Szennyezett, v. hipereutróf tavakban a foszfor koncentráció olyan magas lehet, hogy a nitrogén válik limitálóvá Jelentős része az élőlényekben kötött előfordulása: N 2, NO 3-, NO 2-, NH 4+, nitrát és nitrit: a legtöbb eukarióta élőlény sejtjei számára nem hasznosíthatók, előbb ammóniummá redukálódnak Oligotróf tó: kevés NH 4+, mélységgel alig változik Eutróf tó: bonyolultabb folyamatok: üledékből nagyarányú NH 4+ kiáramlás az oxigénszegény üledékben zajló bakteriális szerves-anyag lebontás eredményeként A NO 3 - koncentráció követi a mélységgel az O 2 koncentráció változását, nagyobb mélységben, ahol az O 2 konc. alacsony, a NO 3 - molekuláris nitogénné redukálódik

16 Nitrogén fixálás: Hipereutróf, eutróf körülmények között, amikor a foszfor helyett a nitrogén limitál, elszaporodnak a nitrogénkötő algák (sokféle cianobaktérium, pl. Anabaena) és baktériumok (csupán néhány: pl. Clostridium, Azotobacter) nitrogén-limitációt jól jelzik! A cianobaktériumok nitrogénkötése akár az éves nitrogénbevitel 50%-át is elérheti egy tóban Anaerob folyamat (nitogenáz csak O 2 hiányában működik), izoláltan, heterocisztákban történik az algafonalon belül (Anabaena), vagy: szoros kötegekbe csoportosuló algafonalakban (Aphanizomenon) Fényben történik, energiaigény! Nitrifikáció, denitrifikáció: Nitrifikáció: NH 4 +, NO 3 - oxigén igényes, energiát szolgáltat a nitrifikáló baktériumoknak Denitrifikáció: NO 3 - N 2 Anaerob körülmények között (anaerob üledékben, mikrohabitatokban szerves-anyag lebontás során) Baktériumok a szerves szén oxidációjából nyernek energiát, a felszabaduló elektronok redukálják a nitrátot

17 Börzsöny, Malomvölgyi-patak közelében

18 var. flos-aquae Aphanizomenon flos-aquae var. klebahnii research.kahaku.go.jp/.../nenjumo-pictures.html Aphanizomenon flos-aquae bloom (virágzás)

19 Nitrogén forgalom

20 Nitrogén forgalom

21 Ha az algák és baktériumok növekedése egyaránt limitált pl. P v. N által a jelenlevő tápanyagokat a baktériumok veszik fel - az algák elől Ekkor: mixotrófok: elkezdik kifalni a baktériumokat Kompetítorok csökkentése! pl. Dinobryon spp.

22 Mixotrófia: Egysejtűeknél (+ (+ szivacsok, kerekesférgek) Oligotróf és és lápi vizekben (fotoszintézishez kevés fény ill. ill. kevés tápanyag) Lápokban oldott szervesanyag magas koncentrációban van jelen, nagy baktérium abundancia Alkalmas táplálék-szervezetek mixotrófoknak, amelyek vagy fotoszintézissel, vagy baktériumfalással jutnak szénforráshoz Legtöbb mixotróf: lápokban Ócsa

23 Kén: a legfontosabb makroelemek: (C, H, O), N, P, S kén kén: aminosavakban (Met, Cys) édesvizek: kőzetekből oldódik, légkörből ülepedik annyi mindig van belőle, hogy nem limitáló FeS 2 + 3,5 O 2 + H 2 O FeSO 4 + H 2 SO 4 ph csökkentő hatás más anyagok kioldódására is hatással lehet Szén: ld. később Chromatium sp. Bíbor kénbaktériumok Hidrogén-szulfid jelenlétében fotoszintetizál, Anaerob, elektrondonor: hidrogén, az oxidált elemi ként apró gömbök formájában tárolják

24 Szilícium: szilícium-dioxid, kovaalgák (Bacillariophyceae), Chrysophyceae sejtfal Algavirágzáskor limitáló lehet! tengeri Silicoflagellidae: Dictyocha fibula, plankton, Adria kovamoszat váza Kálium, nátrium: sejtmembrán ingerületi folyamataiban Kálcium: elsősorban gerincesek vázrendszerében, de náluk nem limitáló Mollusca: kálciumban szegény vidéken kevés van, vagy hiányozhatnak Nyomelemek: Réz, cink, molibdén, kobalt: bár igen kevés van a környező talajban, alapkőzetben, ritkán limitálnak szerep: enzimekben nagy koncentrációban toxikusak Rézszulfát: tavakban sikerrel használják vízvirágzás ellen Vas: tengerben limitál, édesvízben nem; ok: tengerben sokkal nagyobb kén koncentráció, vasszulfid képződést elősegíti, kevesebb foszfát csapódik ki vassal, inkább oldatban marad, elérhető marad; édesvízben: vas foszfátot kicsapja, nem lesz elérhető algák és baktériumok számára

25 Adaptációk a limitáló tápanyagok felvételéhez: Kis méret, megnöveli a felvétel rátáját Ha sok az elérhető fosztor, többet vesznek fel belőle (luxus anyagfelvétel) Elárasztják a magas foszforkoncentrációjú élőhelyeket (pl. üledék) Méret Algák és mikroorganizmusok nagyon gyorsan veszik fel a foszfort a környezetből (pl. kísérlet: 30s alatt 50% elfogyott!) Felvétel rátája fajonként más, visszahathat a fajösszetétel alakulására Gyakori, kis koncentrációban fellépő tápanyag terhelés: kis méret előnyös Ritkább, de nagyobb koncentrációban: nagyobb testméret előnyös Tehát a tápanyageloszlás mintázata eltolhatja az algaegyüttest a különböző mérettartományok felé Rövididejű tápanyagterhelés: pl. esőzés, amely tápanyagot mos be a tóba a vízgyűjtőn keresztül (esőzés gyakorisága, időtartama, vagyis klimatikus tényezők meghatározóak!) Kis méret: nagy felület/térfogat arány Méretcsökkenés: növelheti a tápanyagfelvételhez a felületet

26 Tavak trofikus helyzete és biológiai produktivitása befolyásoló tényezők: talaj, meder, klíma hatása, humán befolyás Produktivitás alapján 3 fő tótípus: oligotróf tó: az északi mérséklet övben alacsony tápanyag tartalom, alacsony produktivitás; rendszerint mélyek és hidegek, jellemző halak a pisztrángfélék mezotróf tavak: tápanyag tartalom és produktivitás tekintetében köztes helyzetű eutróf tó: az északi mérséklet övben magas tápanyag tartalom (elsősorban P, de N is), magas biológiai produktivitás, rendszerint magas hőmérséklet és sekély meder jellemző; a jellemző halfauna tagjai a sügér, csuka, ponty

27 fenti tótípusok egy szukcessziós folyamat állomásait is jelentik: oligotróf mezotróf eutróf állapot, ennek során: meder fokozatos feltöltődése később wetland, mocsár majd erdő alakul ki a tó helyén; geológiai időskálán mérve évezredek-milliók alatt Tavak élettartama: Európai tavak zöme: utolsó eljegesedést követő felmelegedés során keletkezett Legrégebbi tó: Bajkál, 25-50? mió. év

28

29 Tavak trofikus helyzete és biológiai produktivitása

30 Tavak trofikus helyzete és biológiai produktivitása

31 A legfontosabb elemi populációs kölcsönhatások néhány fontos vízi vonatkozása, példákon keresztül Versengés: (definíciók: ld. ökológia előadások) Valamely élőlény egy másikra gyakorolt negatív hatása, amelynek során korlátozza annak egy limitáló forráshoz való hozzáférését ill. fogyasztja azt (Tilman 1982) Ha egy élőlény pl. predáció miatt olyan alacsony denzitással van jelen, hogy a vizsgált forrás nem limitáló rá nézve, akkor nem kerülhet kompetícióba másik, ua. forrást hasznosító fajjal. Exploitatív versengés: a kompetitorhoz képest hatékonyabb forráshasználat (pl. algák különböző mértékben képesek hasznosítani a foszfort) Interferencia versengés: kompetitorok közötti közvetlen kölcsönhatás (pl. viselkedés) dönti el, melyik használja ki nagyobb hányadát a forrásnak (főként állatok között: pl. tavi pisztráng nagyobb méretű hímjei elkergetik a kisebbeket a legjobb ívóhelyekről)

32 Fajon belüli versengés: minél hasonlóbb a forráshasználat, annál erősebb a versengés, legerősebb azonos fajon belül Fajok közötti versengés Közeli rokon fajok között erősebb, mint távolabbi rokon fajok esetében Pl. fitoplankton és halak közti versengés elhanyagolható; a fitoplankton és más termelők, pl. a makrofitonok között nagyon erős A kompetitív kizárás elve miatt két, teljesen azonos limitáló forráson élő faj nem élhet együtt De ha a forráshasználatban az átfedés csökken (forrásmegosztás), akkor együtt is élhetnek Az elkülönülés pl. a fundamentális niche-ben mutatkozhat meg Fajok közötti versengés eredményezhet fenotipikus változásokat, vagy forrás megosztási különbségeket attól függően is, hogy allopatrikus v. szimpatrikuse a két versengő populáció Pl. skandináv tavakban az allopatrikus tengeri pisztráng és tavi szajbling nagyon hasonló táplálékon él (bentikus makrogerinctelenek) szimpatrikus populációik közül a szajbling inkább zooplanktont, a pisztráng továbbra is bentikus szervezeteket fogyaszt

33 Mennyire tolerálja egy adott faj adott populációja a forráslimitációt: egyedek közti különbségek is vannak Kompetíciós képesség: méret és luxus tápanyagfelvétel befolyásolja Méret: kis testméretnél alacsonyabb a küszöb (a limitáló anyag kisebb koncentrációját is elviselik), mint nagyobbnál Növekvő testmérettel a táplálékszerzési és az asszimilációs ráta gyorsabban nő, mint a respirációs ráta: nagyobb méretű fajok populációi a táplálékforrásból arányosan nagyobb részt használnak fel, és az adott forrás bősége esetén dominálnak a kompetitor populációhoz képest Pl. a nagyméretű Daphnia pulex és a kisebb Ceriodaphnia reticulata laborkísérletben: külön-külön mindkét faj túlélt mind alacsony, mind magas tápanyag koncentrációnál, de ha együtt alacsony konc-nál tartották, akkor a kisebb kizárta a nagyobb méretűt (utóbbinak nem volt a táplálékfelvételi rátájához elegendő a táplálék koncentrációja)

34 Luxus tápanyagfelvétel: Fluoreszcens festéssel jelölt polifoszfát szemcse tengeri kovaalgában Források elérhető mennyisége időben ingadozhat, Előnyös, ha bőség idején valamely limitáló forrást felhalmoz egy faj populációja Baktériumok, gombák, algák, magasabbrendű növények, állatok Foszfor: algák szemcse formában, vagy a sejtfalban, vagy a sejt különböző részeiben tárolják (nagy polifoszfát molekulák) Sok más mikroszervezetnél is jellemző (baktériumok, mikrogombák, egysejtűek) Makrofitonok gyöktörzse: különféle tápanyagok Szén: cukrok, keményítők formájában tárolják Nitrogén: fehérjéken, aminosavakban vagy nitrátként tárolják Zsír: halakban Gyakorlati jelentőség: természetes vizekben a foszforeltávolítás nyomonköveté -se Zöld fluoreszcens festés jelzi a polifoszfátokat a sejtfalban (Chlamydomonas) Werner et al. BMC Plant Biology :51 doi: /

35 Tilman két faj-két forrás grafikus modellje Nulla nettó növekedési izoklinek (reprodukciós és mortalitási ráta egyensúlya) ábrázolása kétféle forrás ellátottsági ráta mellett Kísérletes bizonyítása: Bentikus és planktonikus algák: mindkettő számára fény és tápanyagok szükségesek Mineralizáció legnagyobb része az üledékfelszínen játszódik le Alacsony és közepes tápanyagtartalmú vizekben az üledékfelszín sokkal tápanyagdúsabb, mint a víztér A tápanyag alulról, a fény felülről érkezik Alacsony produktivitású tavak: mind a bentosz, mind a plankton tápanyag-limitált, bentosz és plankton: egyaránt alacsony biomassza Amint a produkció mértéke nő (pl. tápanyagterhelés növekedése), a perifiton algák hamar elérik a maximális biomasszát, míg a fitoplankton még messze nem

36 A fenéken kialakuló tápanyagfeldúsulást a perifiton hasznosítja, a biomasszáját növelve. Erős tápanyagterhelés hatására a bentikus algák biomasszája nem nő biz. mértéknél tovább,míg a fitoplanktoné igen. A csökkenés oka: a fitoplankton koncentráció növekedése árnyékoló hatást eredményez, az üledékfelszínre nem jut fény, nincs fotoszintézis, kompetitív kizárás valósul meg a bentoszi algákra nézve

37 Makrofitonok mélységi eloszlása Tavakban a termelők biomasszájának alakulása produkció grádiens mentén: Alacsony produkciónál az üledékfelszíni perifiton uralkodó Növekvő produkciónál először a szubmerz makrofitonok, majd a fitoplankton biomasszája nő Nagy produktivitás mellett a fitoplankton tovább nő, sekély vízben pedig az emergens makrofitonok lesznek a legfontosabb termelők Extrém magas produkció mellett a fitoplankton biomassza az önárnyékolás miatt csökken (ez már nincs ábrázolva a grafikonon!)

38 Typha (gyékény) fajok mélyégi eloszlása: T. angustifolia: hosszú vékony levelek, nagy rizóma T. latifolia: szélesebb levelek, kisebb rizóma Új élőhely kolonizálása során sekély vízben a T. latifolia jut előnyhöz, a szélesebb levelek intenzívebb fotoszintézist tesznek lehetővé 0,6-0,8m mélységtől a T. angustifolia a kompetitív, a több tápanyag raktározására képes rizómája miatt Hosszabb idő elteltével még sekély vízben is a T. angustifolia lesz uralkodó, mert a nagy rizóma előnyösebb a hajtások megtámasztására is szélesebb levelek nagy rizóma!

39 100 durbincs sügér bodorka növekedés (g) ,1 Táplálék: Durbincs: makrogerinctelenek Durbincs egyedsűrűség (g/m 2 ) Bergman & Greenberg 1994 nyomán Sügér: egyedfejlődés során niche eltolódás: kezdetben zooplankton, majd makrogerinctelenek, majd halak Bodorka: zooplankton KÍSÉRLET: Együtt egy eutróf tóban: durbincs egyedsűrűséget változtatták, bodorka, sügér állandó maradt: Ahogy a durbincs denzitása nőtt, csökkent a sügér és a bodorka növekedési rátája a makrogerinctelenekért folyó intraspecifikus (durbincs-durbincs) és interspecifikus (durbincs- sügér) versengés miatt

40 Példa exploitatív versengésre tápanyagért csiga és ebihalak között: Kis tavakban ahol nincs predátoruk, a csigák és az ebihalak versengenek a tápanyagokért Kísérlet egy eutróf tóban: az ebihalak jelenléte a csigák növekedését és szaporodását visszavetette, A csigák azonban serkentették az ebihalak növekedését és növelték a lárvális időszak hosszát Ok: két algacsoport kompetíciója: Cladophora fonalas zöldalga sikeresebb a perifiton mikroalgáknál, felveszi a foszfort előlük Az ebihalak a mikroalgákat fogyasztják, a Cladophorát elkerülik A csigák mindkét algát megeszik Tehát a csigák visszaszorítva a Cladophorát kompetititív előnyhöz juttatták a mikroalgákat, ezzel elősegítették az ebihalak növekedését

41 Predáció és herbivoria néhány jellegzetessége Csuka: ha elhibázza a zsákmányt, attól még szaporodhat Hal zsákmány: már nem Predátor és préda: aszimmetrikus fitness nyereség Ok: hatékonyabb predációs stratégia vagy hatékonyabb védekezési stratégia Eltérő szelekciós nyomás hat a ragadozóra és a zsákmányra Zsákmány: általában kisebb méretű, rövidebb generációs idő, gyorsabban fejleszt ki adaptív tulajdonságokat

42 Herbivorok: Szárazföldön: nem letális, ritkán fogyasztja el az egész növényt Vízben: megeheti az egész egyedet: pl. Daphnia algafogyasztása Tulajdonképpen predátornak tekintendők! Kivétel: makrofitonok fogyasztói Vízi herbivorok: Szűrögetők, felszínen táplálkozók vagy raptorok Mérsékelt övben tisztán makrofitonokkal nem táplálkozik egyetlen őshonos hal sem; a betelepített: amúr (Kína), az elfogyasztott hínár lebontásával visszajuttatja a tápanyagokat a vízbe, elősegítve az alga tömegprodukciót Planktonban: Cladocera, Copepoda, Rotatoria, Ciliata, heterotóf ostoros egysejtűek Bentikus legelő szervezetek Protozoa: csillósok, ostorosok, amőbák; kagylók, egyes rovarlárvák Cyclopoida

43 Planktonikus szűrögetők: Rotatoria: Filinia, Chonophilus: detritivorok Sok más faj: algát, baktériumokat szűröget Legfontosabbak: Cladocera, Copepoda Filtrációs ráta: fajonként akár ezres nagyságrendben eltérhet: Kis kerekesférgek: 0,02 ml/nap, Daphnia: 30 ml/nap Nagy méretű Daphnia fajok: nem szelektíven táplálkoznak, 1µm baktériumoktól kezdve a nagy algákig mindent fogyasztanak Copepoda: sok faj szelektíven táplálkozik Kagylók: Dreissena polymorpha!

44 Dreissena polymorpha -naponta ~ 1 l vizet szűr át, jelentős mennyiségű planktont fogyasztva ( táplálékkonkurrens halak és más planktonfogyasztók számára) - legalább 6 évig él, 2 éves korától évente > petét bocsájt ki Invazív faj: - eredetileg pontuszi elterjedésű (a Fekete- és Kaszpi-tengerbe ömlő folyók alsó szakaszának vízrendszerében élt) as évek végétől: folyami hajózással: Közép-Európa, Balaton, Duna hazai szakasza, egyéb hazai vizek tól: Észak-Amerika, Nagy-Tavak és onnan tovább

45 Jelentőség: planktonikus lárva révén könnyen terjed, szinte minden vízi élőhelyen megél, vízvezetékekben is megtelepszik, gátolja a vízáramlást rátelepszik az Unionidae házakra, gátolja a vízáramlást annak szifói körül, táplálék és oxigén konkurrens Veligera (más fajé!)

46 filtrációs ráta preferált részecske-méret Kerekesférgek (Rotatoria) Calanoida (Copepoda) Kisméretű Daphnia spp. Nagyméretű Daphnia spp. Cyclopoida Calanoida Harpacticoida

47 Szelektív táplálkozás hosszútávú hatása: Kísérlet: Négy éven keresztül vizsgálat Zooplankton uralkodó elemei: kerekesférgek Alga méretosztályok közül a kisebbeket hatékonyan kifalták, nagyobb méretosztályok dominanciája figyelhető meg

48 Védekezés a predáció ellen Elsődleges védekezés: predátor-préda találkozást megelőzően alakul ki, csökkenti a predátorral való találkozás esélyét Másodlagos védekezés: akkor lép életbe, amikor a préda és predátor találkozik, az a célja, hogy növelje a zsákmány túlélési esélyét miután a predátor már észlelte A különböző védekezési stratégiák alkalmazása nem zárja ki egymást Elsődleges védekezés: A predátorral való találkozás elkerülése: Élet időszakos vizekben, ahol nincsenek halak, költséges: nagy a kockázata, hogy kiszárad a víztest (pl. Hyla arborea) Térbeli elkülönülés Időbeli elkülönülés

49 Térbeli refugium: Ott, ahol préda-predátor koegzisztencia van Jellemző a nagy strukturális komplexitást mutató habitatokban (Charamező, Utricularia, Batrachium, hinarasok, emerz makrofiton állományok) Ezek a növények a litorális zónában jellemzőek, tehát itt van a legnagyobb strukturális komplexitás Máshol: parti kövek (balatoni kőszórás pl.)

50 Kísérletesen igazolt, hogy a makrofiton állományok között nagyobb a makrogerinctelenek diverzitása, mint pl. csupaszabb, növényzetmentes helyeken kiszáradva Homokos part kevés kővel (Balti-tenger) Szikes tó (Fülöpháza környékén) Élőlények: homok intersticiális tereiben (sokféle egysejtű!) vagy a homokba beásva (Mollusca!) Parti madarak, Charadriiformes!

51 Időbeli elkülönülés (temporális refugiumok) Zsákmánynak predátor jelenlétében csökkentenie kell a mozgási aktivitását, észrevétlennek kell maradnia Ebihalak a predátor által kibocsájtott vegyianyagokat érzékelik és ezt követően mozdulatlanná válnak Tízlábúrákok ragadozóhal jelenlétében: vagy mozdulatlanság, vagy rejtőzés az üledékbe Zsákmány megváltoztathatja az aktivitási mintázatát: ellenkező napszakban v. évszakban lesz aktív, mint a ragadozó Plankton vertikális vándorlása Tengeri plankton lámpafénynél

52 Másodlagos védekezés Tüskék, stb.: növelik a predátor számára a kezelési időt, számára nem előnyös, tehát a prédának hatékony! Tegzesek lakócsöve, Mozgásmintázat megváltozása keringőbogaraknál: kiszámíthatatlan lesz ragadozó jelenlétében Tízlábúrákok: alzatba üreget vájnak, oda rejtőznek Csigaház, kagylóhéj Vegyianyagok termelése: Keringőbogarak, csíkbogarak, hanyattúszó poloskák, molnárkák Van példa alkaloid termelő növény fogyaszása általi védelemre: Amphipoda fajnál így csökkent a szitakötőlárvák általi predáció Algatoxinok ( de: ismert olyan Daphnia - alga páros, ahol a Daphnia alkalmazkodott a toxinhoz, tovább predálhatja az algát!)

53 Védekezés lehet: konstitutív (evolúció során az egyedfejlődés alatt megjelenik: tüskés pikó háti úszósugarai) Vagy indukált: Különbségek vannak a predációs nyomásban A zsákmány meghatározott módon képes érzékelni a predátor jelenlétét (időben ) A megváltozott morfológia előnyt jelent a zsákmány számára Költséggel jár szezoinális polimorfizmus - ciklomorfózis Scenedesmus kerekesféreg ágascsápúrák ebihal ezüstkárász Ceratium sp.

54 Szaporodási siker növelése: halat utánzó Unionidae (Lampsilis reeveiana, É-Amerika) A kagyló szifója kis halra emlékeztet, így csalja közelébe a nagyobb ragadozó halakat (fekete sügér ill. az Ambloplites rupestris díszsügér fajok), amelyeken a glochidiumok megkapaszkodnak.

55 Mutualizmus: Algaszimbiózis jelentősége tavi szivacsnál Spongilla lacustris szimbiózisban Chlorella-val Mutualisztikus kapcsolatok más példák: további szimbiózisok Chlorellával Azolla édesvízi páfrány speciális hajtásaiban Anabaena nitrogénkötő cianobaktériumokat tartalmaz, Délkelet-Ázsiában rizsföldek trágyázására használják Azolla

56 Kő alja csak heterotrófok, fotoszintézis nincs Kő oldala alga élőbevonat és tavi szivacs Chlorellával

57 Élőbevonat felfordított kövön algák baktériumok

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in

A tó éves fajlagos foszforterhelése másképpen: Ahol a retenciós idő évben kifejezve P L. : Ptot éves P in Téma: A foszforterhelés és a primer produkció összefüggése Variancia magyarázata Vízi trofikus szintek, trofikus hálózatok léte és sajátosságai A PEG-modell értelmezése: eltérő táplálékhálózatok szukcessziója

Részletesebben

A vízi ökoszisztémák

A vízi ökoszisztémák A vízi ökoszisztémák Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

Az energia áramlása a közösségekben

Az energia áramlása a közösségekben Az energia áramlása a közösségekben minden biológiai entitásnak szüksége van: anyagra energiára kísértés: ugyanúgy kezelni az anyag- és energia körforgást mint szervezetek esetében DE: elvetettük a Clements

Részletesebben

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása

BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ. Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása BIOLÓGIAI PRODUKCIÓ Az ökológiai rendszerekben végbemenő szervesanyag-termelés. A növények >fotoszintézissel történő szervesanyagelőállítása az elsődleges v. primer produkció; A fogyasztók és a lebontók

Részletesebben

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében

A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében A pikoalgák sikeressége vízi ökoszisztémákban a környezeti faktorok tükrében Készítette: Meller Nóra Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Felföldi Tamás Tanársegéd Bevezetés, a vizsgálat tárgya

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor

Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor Az ökológia rendszer (ökoszisztéma) Ökológia előadás 2014 Kalapos Tibor ökológiai rendszer - mi is ez? Az élőlényközösség és élettelen környezete együtt, termodinamikailag nyílt rendszer, komponensei között

Részletesebben

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia

Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Prudukcióbiológia Anyag és energia az ökoszitémában -produkcióbiológia Vadbiológia és ökológia #09 h Tárgya # A bioszférában lejátszódó biológia termelés folyamatai # Az élô szervezetek anyag- és energiaforgalma

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása Biogeokémiai ciklusok általános jellemzői: kompartmentek vagy raktárak tartózkodási idő áramok (fluxusok) a kompartmentek között

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TERMÉSZETTUDOMÁNY JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Természettudomány középszint 1111 É RETTSÉGI VIZSGA 2011. október 25. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM I. Anyagok csoportosítása

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

A Föld ökoszisztémája

A Föld ökoszisztémája A Föld ökoszisztémája Az ökoszisztéma Az ökoszisztéma, vagy más néven ökológiai rendszer olyan strukturális és funkcionális rendszer, amelyben a növények, mint szerves anyag termelők, az állatok mint fogyasztók,

Részletesebben

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3. A nitrogén körforgalma A környezetvédelem alapjai 2017. május 3. A biológiai nitrogén körforgalom A nitrogén minden élő szervezet számára nélkülözhetetlen, ún. biogén elem Részt vesz a nukleinsavak, a

Részletesebben

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő, Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem

Felszíni vizek. Vízminőség, vízvédelem Felszíni vizek Vízminőség, vízvédelem VÍZKÉSZLETEK 1.4 milliárd km 3, a földkéreg felszínének 71 %-át borítja víz 97.4% óceánok, tengerek 2.6 % édesvíz 0.61 % talajvíz 1.98% jég (jégsapkák, gleccserek)

Részletesebben

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39

Dr. Torma A., egyetemi adjunktus. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: Változtatva: - 1/39 KÖRNYEZETVÉDELEM 5. Előadás 2011.10.05. Dr. Torma A., egyetemi adjunktus SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM, Környezetmérnöki Tanszék, Dr. Torma A. Készült: 13.09.2008. Változtatva: - 1/39 AZ ÖKOLÓGIA FOGALMA EREDETE

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval

Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi helyszíni mérésekkel és matematikai szimulációval Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék Úszó fedlapok hatásának vizsgálata nem levegőztetett eleveniszapos medencék működésére nagyüzemi

Részletesebben

Fajok közötti kapcsolatok

Fajok közötti kapcsolatok Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #

Részletesebben

Biomassza és produktivitás közti összefüggések

Biomassza és produktivitás közti összefüggések Biomassza és produktivitás közti összefüggések adott NPP-t kisebb biomassza is megtermelhet ha erdőket összehasonlítunk nem-erdei terresztris rendszerekel biomassza kisebb a vízi rendszerekben P : B arányok

Részletesebben

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András

Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma Szerkesztette: Vizkievicz András Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer. Nem szerveződési szint. Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése, vizsgálata céljából, (az ökológiai

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

Dekomponálás, detritivoria

Dekomponálás, detritivoria Dekomponálás, detritivoria Def.: azon szervezetek tevékenysége, amelyek elhalt szerves anyag feldarabolását, bontását és a mineralizáció útjára irányítását végzik. Forrásfüggvényük: dr = dt F( R), amelyből

Részletesebben

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára?

Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára? Takács Péter, Erős Tibor, Sály Péter, Specziár András, Vitál Zoltán, Dolezsai Anna, Bíró Péter MTA ÖK BLI, 8237, Tihany, Klebelsberg Kuno u.

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1111/2014 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MIVÍZ Miskolci Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság Szolgáltatási igazgatóság Laboratórium (3527 Miskolc,

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Vízminőség, vízvédelem 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II. Kation Kation Természetes vizek Mg K Ca Na HCO 3 Anion SO 4 NO 3 Cl Kisebb koncentrációban: Fe, Mn NH 4, NO 2, PO 4 Maucha 1932. Szivárgó - csepegő

Részletesebben

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a

Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a Az egysejtű eukarióták teste egyetlen sejtből áll, és az az összes működést elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz szükséges. A sejtplazmától hártyával elhatárolt

Részletesebben

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík

1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-9 Hevesi-sík 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok referencia jellemzői (17, 18 típus) 1-1. melléklet Vízfolyás típusok referencia jellemzői - 1 - 1-1. melléklet: Vízfolyás típusok

Részletesebben

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe

Ez megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától

Részletesebben

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában

Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Predáció szerepe a közösségszerkezet alakításában Def.: A populáció méretet és/vagy a fajgazdagságot befolyásoló hatást zavarásnak (diszturbancia) nevezzük A zavarás lehet: predáció/herbivoria/parazitizmus

Részletesebben

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit.

Populációs kölcsönhatások. A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. Populációs kölcsönhatások A populációs kölcsönhatások jelentik az egyedek biológiai környezetének élő (biotikus) tényezőit. A populációk között kialakulhatnak közvetett vagy közvetlen kapcsolatok. Ezek

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus

Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Milyen biológiai okai vannak a biológiai fölösiszap csökkentésnek? Horváth Gábor Szennyvíztechnológus Fő problémák: Nagy mennyiségű fölösiszap keletkezik a szennyvíztisztító telepeken. Nem hatékony a nitrifikáció

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1375/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Somogy megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal

Az élőlény és környezete. TK: 100. oldal Az élőlény és környezete TK: 100. oldal Élettelen környezeti tényezők: víziben: fény, hő, nyomás, sókoncentráció, oxigén és szén-dioxid tartalom szárazföldön: napfény, hő, csapadék, levegő összetétel,

Részletesebben

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE,

SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, SZENNYVÍZ ISZAP KELETKEZÉSE, ÖSSZETÉTELE, MEZŐGAZDASÁGI FELHASZNÁLÁSRA TÖRTÉNŐ ÁTADÁSA Magyar Károly E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. SZENNYVÍZ ÖSSZETEVŐI Szennyvíz: olyan emberi használatból származó hulladékvíz,

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Energiaáramlás a közösségekben

Energiaáramlás a közösségekben Energiaáramlás a közösségekben A Napból származó és a vízbe/talajba jutó energia sorsa Lindeman (1942) - energetika (Elton 1927) IBP Biomassza = szervezetek területegységre eső tömege energia (joule/m2)

Részletesebben

Szimbiotikus nitrogénkötés

Szimbiotikus nitrogénkötés Szimbiotikus nitrogénkötés Nitrogén körforgalom, kémiai és biológiai nitrogénkötés - szabadonélő, asszociatív és szimbiotikus nitrogénkötés. Növény-baktérium kapcsolatok: az agrobaktériumok és a rhizobiumok

Részletesebben

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28.

PANNON Egyetem. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése. Dr. Kárpáti Árpád március 28. A szennyvíztisztítás fajlagos térfogati teljesítményének növelése TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0089 Projekt megvalósulás időszaka: 2012. 02. 01. - 2014. 03. 31. Főkedvezményezett neve: Pannon Egyetem 8200

Részletesebben

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Vadbiológia és ökológia II. Populációk kölcsönhatásai Dr. Szemethy László Az élőlények nem önmagukban, hanem a legkülönbözőbb módokon együtt élve, életközösséget formálva léteznek. számos esetben kölcsönös

Részletesebben

Tápanyagok vízi közösségekben

Tápanyagok vízi közösségekben Tápanyagok vízi közösségekben eltérések a szárazföldiekhez képest: BE: KI: a legtöbb anyag kívülről mosódik be patak, folyó, kifolyásos tó kimosódás nagy tavak és óceánok ülepedés Folyóvizek Hubbard Brook:

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-0790/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni Vizsgálólaboratórium (Zamárdi,

Részletesebben

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak A több mint száz ismert kémiai elem nagyobbik hányada megtalálható az élőlények testében is, de sokuknak nincsen kimutatható

Részletesebben

Növények víz és ásványi anyag felvétele

Növények víz és ásványi anyag felvétele Növények víz és ásványi anyag felvétele A növekvő növényi szövetek 80-95 %-a víz. A növényi magvak a legszárazabbak, bennük 5-15% víz van. A víz jelentősége a növények életében: Tápanyagfelvételkor: víz

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Csengeri halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH033 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló tipus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

szervezet INDIVIDUÁLIS

szervezet INDIVIDUÁLIS A vízi anyagforgalom elemei Fehér Gizella ADUVIZIG, Baja Szerveződési szintek sejt molekuláris szövet szerv INFRAINDIVIDUÁLIS szervezet INDIVIDUÁLIS bioszféra életközösség populáció SZUPRAINDIVIDUÁLIS

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2013 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület 0940/7 hrsz.) akkreditált

Részletesebben

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft.

Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezetés Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék 2 Jászkiséri Halas Kft. Halászatfejlesztés 33 - Fisheries & Aquaculture Development (2011) 33:5-18 ISBN:978-963-7120-31-2 HAKI 2011 Hozamcsökkenő energiatorlódások a halastavi ökoszisztémákban Horváth László 1, Béres Beatrix

Részletesebben

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus

1.Gyakorlat. Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus Vízminőség-védelem 1.Gyakorlat Vízminősítés, s, vízminv zminőség Bodáné Kendrovics Rita főiskolai adjunktus BMF-RKK KörnyezetmK rnyezetmérnöki Intézet Vízminőség: A víz v z fizikai, kémiai, k biológiai

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (4) a NAH-1-0790/2015 2 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni

Részletesebben

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése

A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés

Részletesebben

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga

Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga Bevezetés a talajtanba IV. A talaj szervesanyaga A talajmorzsa Ásványi alkotók (homok) Szerves alkotók (humusz) Pórusrendszer levegıvel/vízzel kitöltve Humusz feldúsulási zóna ( humuszköpeny ) Gyökércsúcs

Részletesebben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre Gál Dénes és Kerepeczki Éva NAIK Halászati Kutatóintézet Szarvas XXXIII. Országos Vándorgyűlés, Szombathely 2015. július 1-3. Tartalom Halastavi termelés

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1312/2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) A haltermelés vízkémiai és hidrobiológiai alapjai Fizikai tulajdonságok Vízhőmérséklet Az édesvízi halak poikilotherm, azaz változó testhőmérsékletű

Részletesebben

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága

A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A mikrobiológiai készítmények hatékonysága A tápanyagok mobilizálása Gecseg Andrea Gödöllő, II. Pest Megyei Szakmai nap a Tápanyaggazdálkodásról 2018.02.15. Az egészséges talajéletért A talajszerkezet

Részletesebben

Az Állatökológia tárgya

Az Állatökológia tárgya Információk Szentesi Árpád, egyetemi docens 1. Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék 7.727. sz. szoba 8758. sz. tel. mellék e-mail: szentesi@elte.hu 2. MTA Növényvédelmi Kutatóintézete Állattani Osztály

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1111/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: MIVÍZ Kft. Szolgáltatási és Üzemeltetési Igazgatóság Üzemeltetési Osztály Laboratórium

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (K) GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Unger János unger@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Telekhalmi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIH031 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Tartalom. Előszó... 3

Tartalom. Előszó... 3 4 TARTALOM Tartalom Előszó... 3 1. Bevezetés a biológiába... 9 1.1. A biológia tudománya... 9 Vizsgálati szempontok az élőlények rendszere... 10 Evolúciós fejlődés... 11 Vizsgáló módszerek... 12 1.2. Az

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n

Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK

VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK VIZSGÁLÓLABORATÓRIUM ÁRJEGYZÉK A HIDROFILT Analitikai Laboratórium a mintavételt, helyszíni- és laboratórium vizsgálatokat szabványok és validált egyedi módszer szerint végzi. mintavétele laboratóriumi

Részletesebben

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével

SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem SBR-rendszer folyamat-optimalizációja mikroszkópos eleveniszap-vizsgálat segítségével Bognár Ferenc EMVIR Nonprofit

Részletesebben

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15)

1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2-18 Nagykunság 1-2. melléklet: Állóvíz típusok referencia jellemzői (3, 13, 14, 15) 1-2. melléklet Állóvíz típusok referencia jellemzői - 1 - 1-2. melléklet: Állóvíz típusok

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Hatóság. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Hatóság RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1394/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Délzalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság Laboratórium (8800 Nagykanizsa,

Részletesebben

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban A Föld pohara Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban MTA ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Talajfizikai és Vízgazdálkodási Osztály, Bakacsi Zsófia 2 Minden léptékben

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium (Kincsesbányai

Részletesebben

"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"

Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében "Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás

Részletesebben

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata

A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A fitoplankton diverzitásának vizsgálata A projekt célkitűzéseinek megfelelően Intézetünk algológiai kutatócsoportja a fitoplankton biodiverzitását, illetve különböző vízkémiai és fizikai paraméterek diverzitásra

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH-1-1780/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Hidrofilt Kft. Hidrofilt Analitikai Laboratórium (8800 Nagykanizsa, Magyar utca 191.) akkreditált területe: I. Az akkreditált

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1312/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Észak-balatoni Vizsgálólaboratórium (8230

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1157/2017 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület

Részletesebben

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1323/2015 nyilvántartási számú 2 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve: Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Fejér megyei Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András

Bevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések

Részletesebben

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D.

Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. Szárazodás és annak következményei az Ugróvillás rovarokra (Collembola) KÉSZÍTETTE: KOCSIS BALÁZS TÉMAVEZETŐ: DOMBOS MIKLÓS PH. D. TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS, MTA -ATK TAKI 1 Célkitűzés A szárazodás által

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-0790/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. Központi Vizsgálólaboratórium Dél-balatoni Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Sóskúti halastó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH023 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1157/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zrt. Laboratórium (8900 Zalaegerszeg, Külterület

Részletesebben