KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K

2 KEMECSE VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA augusztus Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: ÉAOP /13/K Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja) Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda Kft (konzorcium tagja)

3 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Megyei koordinátor Felelős tervező Felelős tervező helyettes Róka László Kézy Béla Ivánka-Tóth Dávid Janza Frigyes Településtervező Bak Gabriella (TT ) Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési szakági szakértő közlekedési Krajnyák Nóra (TK ) Pogonyi Ádám ( ), Ajtay Szilárd, Siposs Árpád ( ), Energiaközmű tervező Dima András ( ) Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Antiszegregációs szakértő Partnerségi szakértő Környezetvédelmi szakértő Deme Dóra Vásárhelyi Réka Adorján Emese Ivánka-Tóth Dávid Ádány Mihály Műemlékvédelmi szakértő Nagy Tibor (É ) TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDÖK: Kemecse Város Önkormányzata - Ignéczi Attila városi koordinátor

4 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI JÖVŐKÉP A társadalom és szolgáltatások jövője A gazdaság jövőképe A táji, természeti és épített környezet jövője A térségi szerepkör erősödése A I FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Átfogó célok Városi szintű középtávú tematikus célok Területi célok A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA Városközpont Akcióterület (VK AT) Szociális Akcióterület 1 (SZOC AT 1) Szociális Akcióterület 2 (SZOC AT 2) Gazdaságfejlesztési (ipari park) Akcióterület (GF AT) Rekreációs és közösségi Akcióterület (RK AT) A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK Kulcsprojektek Hálózatos projektek Egyéb projektek A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A I CÉLJAIHOZ A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE A FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA A szegregátumok összehasonlító elemzése A szegregátumok területenkénti helyzetelemzése AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó programok, stratégiák Az elmúlt években a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó beavatkozások ANTISZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK

5 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata A célok logikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Tudatos ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Lakásellátás, lakásgazdálkodás Adópolitika Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, pozitív arculat és identitás erősítése Foglalkoztatáspolitikai eszközök Antiszegregáció, felzárkóztató programok AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása MELLÉKLETEK A PARTNERSÉGI FOLYAMAT SORÁN MEGVALÓSULT EGYEZTETÉSEK

6 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: SWOT analízis táblázat: Társadalmi mutatók az északi városrészben táblázat: Társadalmi mutatók a déli városrészben táblázat: Városrészek funkciói táblázat Kemecse városfejlesztési célrendszere táblázat: A tematikus és a területi célok közötti összefüggések táblázat: A középtávú városi célok és a projekttípusok kapcsolata táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve táblázat: A szegregátumok lakosságának társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás (%) táblázat: Lakhatási mutatók Kemecse szegregátumaiban (2011) táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez táblázat: Kapcsolódás az OTFK célkitűzéseihez táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz táblázat: A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek táblázat Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja táblázat Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz táblázat: Illeszkedés s Sportkoncepcióhoz táblázat: A célok és a helyzetértékelésben beazonosított problémák, adottságok kapcsolata táblázat: A célok logikai összefüggései táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai táblázat A városfejlesztés szervezeti rendszere táblázat Munkamegosztás Kemecse és a vonzáskörzetébe tartozó települések között táblázat: A stratégia célrendszerének indikátorai táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output és eredmény indikátorai (TOP indikátorrendszer ) táblázat: Az ITS keretében tervezett kulcsprojektek, egyéb és hálózatos projektek indikátorai (TOP indikátorrendszer ) Ábrajegyzék 1. ábra: Az ITS összefüggései ábra: A kockázatok besorolása a kockázat mértéke szerint ábra: A monitoringon alapuló visszacsatolás Térképjegyzék 1. térkép: Kemecse városrészei térkép: Kemecse északi városrésze... 20

7 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 7 3. térkép: Kemecse déli városrésze térkép: Az akcióterületek bemutatása térkép: A Városközpont Akcióterület beavatkozásai térkép: A Szociális Akcióterület 1 beavatkozásai térkép: A Szociális Akcióterület 2 beavatkozásai térkép: A Gazdaságfejlesztési Akcióterület beavatkozásai térkép: A Rekreációs és közösségi Akcióterület beavatkozásai térkép: Kemecse kulcsprojektjei térkép: Hálózatos projektek Kemecsén térkép: Egyéb projektek Kemecsén térkép: Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló hálózatos és egyéb beavatkozások térkép: Kemecse szegregátumai a évi népszámlálási adatok térkép: Az 1. számú szegregátum térképe térkép: A 2. számú szegregátum térképe térkép: A 3. számú szegregátum térképe térkép: A 4. számú szegregátum térképe térkép: Az 5. számú szegregátum térképe térkép: A 6. számú szegregátum térképe... 81

8 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 8 1 Bevezetés Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Kemecse Városa 2011-ben dolgozta ki, majd 2013-ban felülvizsgálta első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. A Stratégia legutóbbi felülvizsgálata óta eltelt 1,5 évben néhány külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (OTrT) február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020- ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését. A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására.

9 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 9 Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2015. szeptember), amelyben Magyarország a időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat elkészítése előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét,

10 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 10 A stratégia eredményessége településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek Kemecse Város Önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével Kemecse városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

11 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 11 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kemecse város vonzáskörzetében is egyetértés alakult ki abban, hogy a Kemecsei járás versenyképes infrastruktúrát kell, hogy kínáljon. Megállapítható, hogy a Kemecsei járáshoz tartozó településeken részben az adottságok, részben a közlekedési kapcsolatok, a rendelkezésre álló humán erőforrás stb. okok miatt erre a leggazdaságosabban és legnagyobb eséllyel Kemecsén van lehetőség. A megoldás konkrét eszköze az ipari park területelőkészítésének folytatása és létrehozása, valamint a vállalkozáshiányos térségben a fejlődési folyamat generálásához inkubátor típusú tevékenységek elindítása. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága (3 db). Összefoglalóan megállapítható, hogy nincs a városnak egyedi arculati eleme, ezt a koncepcióban, a korábbi IVS-ben, valamint a jelenlegi ITS-ben meghatározott bázisról fel kell építeni. Kiemelt probléma - de a statisztikai adatok is egyértelmően ezt mutatják -, hogy a város és környéke meglévő és funkciókban lehetséges vonzáskörzete számára a legnagyobb gondot a foglalkoztatás, ezen belül az alacsony képzettségűek munkához juttatása, illetve bevezetése a foglalkoztatási körbe, munkaerőpiacra, tehát a munkahelyteremtés jelenti. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező, tartósan leszakadt rétegek (melynek nagy része cigány lakosság) közbiztonsághoz, lakókörnyezethez, oktatáshoz kapcsolódó problémáinak kezelése szükséges. A fiatalokkal, a szabadidővel és egyéb, az életminőséghez kapcsolódó ellátási feladatokkal kapcsolatos fejlesztések, szolgáltatások hiánya jelentkezik, melyek részben a leszakadt rétegek, részben a fiatalok elvándorlása, az új betelepülők fogadása feladatok megoldásában is aktuális. Részben a jelenlegi városközpont és az ehhez kapcsolódó funkciók hiánya, részben a település önkormányzati, közigazgatási funkcióinak - a járási székhely feladatok ellátása, a hiányzó és felépítendő Kemecse arculat, az ennek az alapját képező kulturális, társadalmi élettér és infrastruktúra biztosítása - ellátása érdekében egyedi arculatot biztosító városközpont fejlesztése szükséges. A városrehabilitációs beavatkozások figyelembe kell hogy vegyék a térbeli egymásra hatásokat, a fenntartható területhasználati elveket, az esztétikus, környezetbe illeszkedő és minőségi műszaki megoldásokat az ingatlanok fejlesztése során. Kiemelt tekintettel kell lenni a használaton kívüli, felhagyott, vagy a fejlesztés keretében funkcióját vesztő épületek, építmények hasznosítására. A városrehabilitáció során a városi élhetőséget erősítő közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben kell részesíteni. A település vonzáskörzete részben öntözhető területekkel, zöldség, gyümölcs alapanyaggal és állattenyésztéshez kapcsolódó adottságokkal ellátott, ugyanakkor jelenleg leépülő termelési kultúrával rendelkezik, melyre Kemecsén a foglalkoztatásban jelentős programcsomagot lehet felépíteni. A településen és vonzáskörzetében a kulturális élet alapjai, a különböző programok, vonzerők és attrakciók oly mértékben hiányoznak, hogy a kulturális közösségi fejlesztések területén sürgős lépéseket kell tenni. A települési lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen. A megyében a születéskor várható élettartam a legalacsonyabbak között van az országban (2013-ban 78,33 év). A vezető halálokok és a megbetegedések elsősorban az életmóddal, a táplálkozással függnek össze. A becslések

12 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 12 szerint a környezeti tényezőkre visszavezethető halálozás %. A települési védőnői felmérés szerint a településen ellátott körzetekben több család él mélyszegénységben, mint jó körülmények között, ami igen kedvezőtlen adat. Ennek orvoslására komplex népegészségügyi szűrő- és felvilágosító (megelőző) programok indítása javasolt. A város nem rendelkezik olyan egyedi turisztikai termékkel, mely köré programcsomag, fesztivál, vagy egyéb térségen túlmutató rendezvény szervezhető lenne. A térség turisztikai vonzerő és attrakció programkínálata a felmérés adatai szerint rendkívül alacsony színvonalú, így több napos kínálat jelen pillanatban nem állítható össze. A szelektív migráció sok esetben már az általános iskola kiválasztásánál elkezdődik, ezért fontos a munkaadók igényeihez és elvárásaihoz illeszkedő képzési rendszer kialakítása, amiben az önkormányzat ösztönző és koordinátori szerepet tud ellátni. A város népességmegtartó ereje a helyi identitás és kohézió erősítésével is javítható, aminek egyik kulcseleme a lakosság jelentős részét kitevő hátrányos helyzetű emberek felzárkóztatása. A kedvezőtlen társadalmi és szociális mutatókkal jellemezhető lakosok a város északi és déli részén is megtalálható szegregátumban élnek, de a negatív folyamatok nemcsak őket érintik. Ezek közül a munkanélküliség jelenségét kell kiemelni, ami Kemecse bemutatott gazdasági ereje és az eredményesen megvalósított (köz)foglalkoztatási programok ellenére is a város egyik legnagyobb problémája. Ezt Kemecse és az itt működő vállalkozások versenyképességének további növelésével lehet leginkább ellensúlyozni, amiben nagy szerepet játszhat a határmenti fekvésből származó előnyök intenzívebb kihasználása. 1. táblázat: SWOT analízis Erősségek Gyengeségek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet 60 év feletti lakosság aránya alacsonyabb az országos átlagnál; csökkenő mértékben fogy a népesség; közel 13% a munkanélküliek aránya; nagyon magas a mélyszegénységben élők aránya; Fiatal, produktív népesség országos magas a hátrányos helyzetű és szintet meghaladó aránya. halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma; magas a szegregátumban élők aránya országos átlag alatti a közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő Erős lokálpatriotizmus, civil szerveződések nagy száma, a városban 9 civil szervezet működik; helyi védelem alatt álló, közösségi céloknak is megfelelő épületek: a református templom; a régi Mozi épülete; Niczky kastély; Csernyik kúria (volt Doboskastély) A közbiztonság szintje a településen több mutató esetében javul, kielégítő. nincs a civil szervezeteknek ernyő szervezete; nincs közösségi tér, ahol a civil szervezetek működhetnének; nincs közösségi tér, ami közösségi programok megtartására, társadalmi kohézió kialakítására alkalmas kiterjedt szegregátumok, nincs társadalmi kohézió hátrányos helyzetű lakosok és a jobb körülmények között élők között Az egészséges kisvárosi életmódhoz hiányzó infrastrukturális feltételek (pl. fedett uszoda, sportcsarnok)

13 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 13 Erősségek Gyengeségek 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés egészségügyi és szociális alapellátás pszichoszociális ellátás nem megfelelő; megfelelően megoldott; bölcsődei ellátás megfelelő; jó állapotú önkormányzati bérlakások nincs eredetileg is óvoda funkciót betöltő épület; a bentlakásos szociális intézmény épülete felújításra szorul; oktatási szegregáció, társadalmilag mobilabb családok gyermekei Nyíregyházára járnak iskolába; Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya 4. gazdaság szerkezet és dinamika jó a város közúti és vasúti elérhetősége; ipari park kialakítása megkezdődött; kiterjedt állattenyésztés és halgazdálkodás; Potenciális idegenforgalmi vonzerők (Helytörténeti Múzeum, halastavak, a két műemlék templom, Haas-tanyai magtár, 1848-as kegyeleti park Biogazdálkodási lehetőségek (gyógynövénytermesztés, állat-tenyésztés) A település gazdálkodását stabilitás jellemzi. Nyíregyháza, mint felsőfokú ellátási központ közelsége 10 % az ipar részesedése a gazdasági szerkezetből; csak az önkormányzat folytatott építőipari fejlesztést a városban; környező termőföldek alacsony minősége; Nyíregyháza elszívó ereje; A meglévő gazdasági épületek (pl. Haas tanya, Körmendi tanya) nem megfelelő hasznosítása 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya nincs a városnak hitelállománya; az önkormányzati intézmények adósság konszolidációval tehermentesített városi költségvetés kiegyensúlyozott gazdálkodási helyzet működtetése nem költséghatékony központi költségvetésnek nagyban kitett önkormányzati gazdálkodás a saját bevételek aránya egyenletesen nőtt az elmúlt években 6. táji és természeti adottságok Táji, természeti, turisztikai adottságok gazdagsága, védelem alatt álló természeti környezet, (NATURA 2000 területek: Felső Tisza kiemelt madárvédelmi terület, Nyíradonyi rét, Nyírturai legelő) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: régészeti lelőhelyek, erdők, gyepek, nádasok A természeti környezet elemei Ivóvíz mennyisége, minősége Felszín alatti vizek, ivóvízbázisok, felszíni vizek, védett tavak vízfolyások, csatornák, A különböző tájhasználati módok ellentétes érdekei Belvíz Árvíz Gazdasági elmaradottság

14 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 14 Erősségek öntözési lehetőség A településnek jelenleg 3 országos védettségű (műemlék) épülete van A településnek jelenleg 3 helyi építészeti értéket képviselő épülete van 7. zöldfelületek szabadidő eltöltésére alkalmas zöldfelületek rendelkezésre állnak jelentős a városon belüli parkok száma 8. épített környezet (épített örökség is) műemléki épületek száma védett épületek Haas-tanya hasznosíthatósága városközpont megújításának I. üteme zajlik 3 db fejleszthető iparterület áll rendelkezésre rekreációs céllal hasznosítható területek 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Országos közúthálózaton nemzetközi vasúti kapcsolattal rendelkezik, emellett előny a közúti tranzitfolyosó közelsége A legnagyobb átmenő forgalmú irányok elkerülik A belterületen magas a kiépített utak aránya Megfelelő autóbuszos és vasúti ellátottság (kivéve Nyírbogdány) Magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban 10. közművek és elektronikus hírközlés Hévíz hasznosítása Energia infrastruktúra Helyi kiépített rendszerek Szennyvízelvezető hálózat folyamatos bővülése, jelenleg 60% A vezetékes gáz 62 %-os lefedettségű Gyengeségek a lakóterületek körüli zöldfelületek állapota esetenként elhanyagolt (településképet rontja a meglévő üres telkek, elhanyagolt porták állapota) Útmenti zöldsávok hiánya a belterületen. Útmenti fásítás ritka, hiányos, vagy nem megfelelő fajokból áll a külterületi utak mentén. Hiányoznak a zöldfelületi rendszer összekötő elemei Erdősültség alacsony aránya. Járásközponti és kisvárosi szolgáltatási, ellátási funkciók hiánya A várost kettévágja a Budapest-Záhony vasúti fővonal, A gyalogos és közúti átjárás nehézsége a vasúti síneken A várost kettévágó vasúton az átjárás (gyalogos, autós, kerékpáros) nehézségei A vasútállomás utasforgalmi szolgáltatási szintje rossz A főút melletti kerékpározás veszélyes, közlekedési feltételeik jellemzően nem jók Több országos és helyi közút állapota rossz Menetrendszerinti buszjárat Nyírbogdány és Kemecse között csak heti 1 alkalommal Közmű-és közüzemi ellátásban meglevő hiányok (mennyiségi- és minőségi problémák) A térségben a talajvíz alapvetően szennyezett, a termelt ivóvizet kezelni szükséges

15 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 15 Erősségek Légszennyezettség szempontjából kevésbé terhelt területei közé tartozik Az elektromos energia lefedettség 99%-os A településen szennyvíztisztító telep üzemel. A szennyvíztisztító telep bővítése Kemecse Város Önkormányzata KEOP /B/ azonosító számon regisztrált projekt keretében január 17-én került átadásra és működik azóta bővített kapacitásán. Kemecse Város belterületi vízelvezető rendszerének fejlesztése: Európai Uniós társfinanszírozással elkészült Kemecse Város belterületi vízrendezése! én ünnepélyes projektzáró rendezvény keretében befejeződött Kemecse Város belterületi vízrendezésének projektje. Gyengeségek 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Az ÉAOP-4.1.2/A sz. A hőtermelő berendezések korábban projekt, mely az Egészségügyi Központot minden esetben átalakításra kerültek a hivatott energiahatékonyabbá tenni, annak közintézményekben, az akkori kor gépészeti felújításával. Az épületre színvonalának megfelelő kazánok, illetve napelemek kerültek elhelyezésre, mely a hőtechnikai szabályozók telepítésével, a fűtésmennyiség nagy arányú csökkentését tényleges, optimalizált hőfogyasztási jelentheti a jövőben. nagyságrendek figyelembe vétele nélkül, Ipari eredetű szennyező források melynek eredményeként minden egység nincsenek túlméretezett. A közszolgáltató havonta egy alkalommal A megújuló energiaforrások, szélenergia, házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést napenergia, bioenergia, termálvíz végez, melyre fogékony a lakosság hasznosítása hiányzik. Lehetőségek Veszélyek 1. társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák, foglalkoztatottság, munkaerő-piaci helyzet közfoglalkoztatási programban résztvevők munkanélküliek arányának növekedése; munkapiacra való visszavezetése; elvándorlási folyamatok erősödése; a gazdaságfejlesztés területén várható Alvó településsé válás Nyíregyházára, a beruházások a demográfiai tendenciák megyeszékhelyre történő napi ingázás jó javulásához is hozzájárulhatnak közlekedési feltételei miatt. (munkanélküliség csökken, a képzett munkaerő városban marad) 2. települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő hátrányos helyzetű lakosok pszichoszociális ellátásának javítása; közösségi terek létrejötte, társadalmi szegregátumok teljes izolálódása; szegénységből fakadó feszültségek továbberősödése;

16 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 16 Lehetőségek kohézió erősödése; párbeszéd a különböző társadalmi csoportok között; helyi védelem alatt álló épületek felújítása és funkcióval való megtöltése Veszélyek a társadalmilag mobilabb állampolgárok további elköltözése 3. intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés oktatási szegregációs folyamat oktatási szegregáció további visszafordítása; erősödésének hosszútávú negatív hatása; intézmények energetikai korszerűsítése; további feladatelvonás az óvodák fejlesztése intézményrendszer egyes elemeinek új önkormányzati funkciók megjelenése; elsorvadását eredményezheti gazdaság- és vállalkozásfejlesztési funkciók erősödése 4. gazdaság szerkezet és dinamika Ipari park kialakítása; 89 ha önkormányzati tulajdonban lévő fejlesztési terület a déli városrészben munkahelyteremtés, strukturális munkanélküliség felszámolása; állami pályázaton büntetés-végrehajtási intézet létrehozásának lehetősége gazdaságserkentő programok indítása; a megújuló energiaforrások széleskörű hasznosítása a gazdaságban Kormányzati törekvések a keleti országrész felzárkóztatására Ipari park beruházás meghiúsulása munkanélküliség további emelkedése Gazdasági elmaradottság a szomszédos térségekben, Bodrogközben, az országhatár ukrán oldalán, mely hátrányosan érinti a határ magyar oldalán levő térségek fejlődését A mezőgazdaság és élelmiszeripar bizonytalan piaci helyzete A szomszédos versenytárs települések fejlődése, az úthálózat fejlesztés gátolja Kemecse funkciómegtartását és fejlesztését, mikrotérségi pozíciója romolhat 5. önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya új adónemek kivetése; helyi adóbevételek csökkenése; EU-s társfinanszírozású projektekhez kisebb költségvetési likviditás, fejlesztési szükséges önerő pályázati úton történő előteremtése; források csökkenése, delegált feladatok számának növekedése mellett; 6. táji és természeti adottságok A kultúrtájak különleges vonzerőt jelenthetnek a hazai és külföldi turisták számára A természeti értékek társadalmi felértékelődése Növekvő igények a hagyományos tanyasi életformák megismerésére Idegenforgalmi fejlesztési lehetőség: egészségturizmus, tanyai vendéglátás, idegen-forgalmi tanyák, természetjárás, A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válnak Helytelen földhasználat Természetes erózió veszélye

17 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 17 Lehetőségek kerékpáros turizmus, sportolási lehetőségek Uniós pályázati lehetőségek 7. zöldfelületek Kulturális, közösségi és sportrendezvények helyszíne lehet az Isi tó és a Sássa park környéke Zöld Városközpont az észak-déli zöldfolyosó megvalósításával Rekreációs területek biztosítása a déli városrészben Útmenti fásítások, az áramszolgáltató által okozott károk megelőzése földkábelek alkalmazásával 8. épített környezet (épített örökség is) Belterület növelés 207,4 ha (zártkeretek és külterületek rovására) Városközpont megújításának II. üteme Észak-Déli tengellyel, zöldfolyosóval a főtér és a kulturális csomópont (Béke-tér) összekötése Iparterületek hasznosítása 9. közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) Az országos közúthálózat lokális fejlesztése / felújítása javítja a város külső kapcsolatait (tervezett új közút Nyíregyháza és Kemecse között) A kerékpárutak és -tárolók bővítése Uniós pályázati lehetőségek Közlekedési infrastruktúra jelentős vonalai Kemecsén áthaladó szakaszainak kihasználása (tervezett Budapest Ukrajna gyorsvasút, tervezett nyíregyházi körgyűrő, az M3-as autópályának elérhetősége) 10. közművek és elektronikus hírközlés Szennyvízcsatorna-rákötésre vonatkozó jogi szabályozási lehetőséggel ösztönzés a rákötésre Regionális (kistérségi) vízközmű rendszerek Veszélyek Szükséges erdősítések, fásítások elmaradása. Közcélú zöldfelületi fejlesztések elmaradása forráshiány, vagy egyéb célra történő igénybevétel miatt. forrás hiány miatt a rossz állapotú épületek állaga tovább romolhat A meglévő átmenő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése Az állami közútkezelő forráshiánya miatt a fenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása (pl. település település útkategória cél) A növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya Uniós pályázati források felhasználása lassú, nehézkes A csatornahálózatra való rákötéshez szükséges lakossági önrész előteremtése a lakosságnak nagy terheket jelenthet A belvíz, a felszíni csapadékvíz hatalmas tömege gyakran megoldhatatlan feladatokat jelent a térségben élőknek. A város jelenlegi vízkormányzási eszközei és csatornái további fejlesztéseket

18 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 18 Lehetőségek igényelnek. Veszélyek 11. környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság A megújuló energia növekvő versenyképessége Környezettudatos, környezetvédő gondolkodás elterjedése Környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszapok) hasznosítása Vállalkozások számára környezetirányítási rendszerek rendelkezésre állása Környezetvédő technológiák, módszerek rendelkezésre állása, a megújuló energia a helyi gazdaság motorja lehet Kedvező jogszabályi környezet a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan Szélenergia hasznosítása Hévizek további kutatása és hasznosítása Megújuló energiaforrások felhasználásának támogatása Közösségi közlekedés fejlesztése, kerékpáros közlekedés elősegítése Uniós pályázati lehetőségek A környezetvédelmi és a gazdálkodási érdekek ellentéte, szigorú jogszabályi előírások A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya. Az átlagos talajvízszint általában viszonylag magasan helyezkedik el. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Kemecse érzékeny területen fekszik. A mezőgazdasági tevékenység (mérgek), tisztítatlan szennyvizek az élővizek minőségét veszélyeztetik A szikkasztott szennyvizek talajvízszennyezők Fatüzelés arányának növekedése Hulladékgazdálkodási szolgáltatási díjak jelentősen emelkednek Elmarad az innovációigényes technológiák elterjedése saját forrás hiánya miatt Nem alakul ki megfelelő együttműködés az érintett partnerek között Illegális hulladéklerakás Illegális hulladékégetés 2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Kemecse Város Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2011. (III.15.) KT. sz. rendeletével elfogadott és jelenleg is érvényes területrendezési tervvel, valamint az Integrált Városfejlesztési Stratégiával teljes összhangban a települést két részre célszerű osztani: északi városrészre, ami a történelmi Kemecse magjának mai formában meglévő része, mely jellemzően a korabeli lápos terület dombhátainak beépítésével alakult ki; déli városrészre, ami alapvetően új, a hagyományos domborzatot már nem követő városszövettel rendelkezik. A két városrészre bontás nem csak a vasút által északi és déli részre kettészelt város tényét rögzíti, hanem Kemecse város településrendezési és szabályozási tervében rögzített közép és hosszútávon tervezett funkciók, ill. a történelmi városrész / leendő városközpont, egyéb lakó és ipari területi funkciók figyelembe vételével történt.

19 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 19 A két városrész a domborzati, városszerkezeti, városképi eltéréseken túlmenően funkciójukban is alapvetően különböznek. Az északi és déli városrész egyaránt vegyes funkciójú területtel rendelkezik, és a funkciók integrálását követően is összességében hiányos funkciójú kisváros jelenik meg. 1. térkép: Kemecse városrészei Forrás: IVS Az egyes városrészekben tervezett beavatkozások egymást erősítő hatásúak, újabb szegregátumok létrejöttét az egyes akcióterületekre tervezett, az adottságokhoz igazított projektek végrehajtása esetén a városrészi kijelölés nem okozza Északi városrész Az északi városrész a 100-as sz. vasúti fővonaltól északra található terület, - a város történelmi része-, gazdasági és igazgatási központja.

20 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Kemecse északi városrésze Forrás: IVS A természetes és mesterséges korlátok meghatározzák, hogy a városrész fejlődésének ésszerű kitörési iránya nyugat-délnyugati irány. E fejlődési főirány a város jövőképe szempontjából kiemelt fontosságú lehet, de a területen jelenleg meglévő ipartelepi funkció csak gazdaságfejlesztési területhasznosítást tesz lehetővé. Az északi városrész térbeli és funkcionális tengelye a Móricz Zsigmond utca, mely a vasúttól a református templom, Béke tér magaslati pontig tart. Itt található a volt, jelenleg elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul álló Niczky kastély. Az északi városrészben található funkciók: Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások Közigazgatás, Kultúra, vallás, Oktatás és egyéb képzés, Szabadidő, sport, Lakóterület, Egészségügyi ellátás, Járási közlekedési csomópont E funkciókkal az északi városrész saját lakosságán túlmenően elsősorban az északnyugatra elhelyezkedő szomszédos települések, mint vonzáskörzet ellátását is szolgálja.

21 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 21 Műemlékek, műemlék jellegű épületek a városrészben: Niczky kastély Az északi városrész társadalmi mutatói: 2. táblázat: Társadalmi mutatók az északi városrészben Mutató megnevezése 1. Északi városrész Lakónépesség száma 3624 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 15,9 Lakónépességen belül évesek aránya 64,3 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 19,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 11,9 Lakásállomány (db) 1256 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,9 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 48,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,5 Állandó népesség száma 28,4 48,7 20,6 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 45,3 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,1 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 23,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH, 2011 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 6,6 Az északi városrész erősségei és gyengeségei: Az északi városrész erősségei: Elérhetőség Funkcionális központ gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató funkció nagy része itt található Infrastruktúra, közműellátás szempontjából jelenleg is kifogástalan adottságokkal rendelkezik 13,5 11,4

22 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 22 Az északi városrész gyengeségei: Fejlesztési területek tulajdonosi szerkezete Kivett, jelenleg is ipar és lakóterületként nyilvántartott területek aránya Mesterséges és természetes határok 2 szegregátum jelenléte Déli városrész A déli városrész magját a 20. sz. első feléből származó Cseretelep nevő településrész alkotja. A déli városrészt délről az V. főfolyás (a 0129 sz. csatorna), keletről szintén a 0129-es csatorna, ill. a 0124 közút, északról a Budapest-Nyíregyháza-Záhony vasúti fővonal határolja. 3. térkép: Kemecse déli városrésze Forrás: IVS A jelenlegi déli városrész területi főtengelye a Szondi utca, mely az északi városrész Móricz Zsigmond utca folytatása, de a vasút, ill. annak üzemi területe a két utca közvetlen kapcsolatát megszakítja. A városrész keleti oldalán elsősorban ipari területek, a Szabolcsi Halászati Kft. telephelye, volt ládagyár és a vasút déli oldalán lévő leendő iparterület, valamint az es szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak a sírja, kegyeleti park és zsidó temető található. A déli városrész szolgáltatás és ellátás terén az északi városrésznek alárendelt, jelenleg közlekedés szempontjából zsák jellegű terület.

23 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 23 A déli városrészben található funkciók: Lakóterület, Zárt kert Ipartelep (pl. Szabolcsi Halászati Szövetkezet, ládagyártó üzem) Kereskedelem és kapcsolódó szolgáltatások (pl. a Sport u. vasút kereszteződés déli oldala környezetében építőanyag kereskedelem) Turizmus (pl. 5 szobás vendégház a Kállai főfolyás partján) Szabadidő, sport, A déli városrész társadalmi mutatói 3. táblázat: Társadalmi mutatók a déli városrészben Mutató megnevezése 2. Déli városrész Lakónépesség száma 1177 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 23,8 Lakónépességen belül évesek aránya 63,2 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 13,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 3,4 Lakásállomány (db) 347 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 18,2 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 43,2 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 42,0 Állandó népesség száma 39,8 54,3 26,1 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 66,8 Forrás: KSH, 2011 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 63,3 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 20,6 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 8,0 11,1 18,3

24 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 24 A déli városrész erősségei: 86 ha fejlesztési terület 80%-ban önkormányzati tulajdonban van a városrész nyugati oldalán Gazdasági és lakó funkciókhoz rendelkezésre álló megfelelő infrastrukturális feltételek Közműcsatlakozások: víz, szennyvíz, villany, gáz Tradíciók - a szabadságharc kiemelkedő kemecsei tábornokának, Répásy Mihálynak sírja és emlékkertje A fejlesztési terület déli részén a volt szeméttelep rekultivációja megtörtént A déli városrész gyengeségei: A Sport utcán lévő fénysorompóval védett út-vasút kereszteződés az egyetlen kapcsolódási pont az északi városrésszel és a környezettel A város 1-es és 6-os szegregátuma itt található, összesen 304 fő lakossal Nincs szolgáltatás, ellátás A meglévő iparterület elérhetősége korlátozott A nyugati részen található fejlesztési területek nem elérhetőek, infrastruktúra ellátásuk hiányzik A fejlesztési terület egy része osztatlan közös tulajdonban van Rossz kapcsolat az északi városrész funkcióihoz 4. táblázat: Városrészek funkciói Funkciók Városrészek Ipari, logisztikai Északi Déli Kereskedelmi Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész)- központi domináns funkció kiegészítő funkció Forrás: saját szerkesztés

25 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 25 3 Középtávú célok és azok összefüggései 3.1 Jövőkép Kemecse Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere alapvetően a megalapozó vizsgálatban rögzített eredmények (erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek), valamint az előzetesen meghatározott problémák és értékek figyelembe vételével került kialakításra. A célok kialakítását az alábbi stratégiai szakanyagok és tervdokumentumok releváns tartalmi elemei szintén jelentősen befolyásolták: az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányok: a kohéziós politika 11 tematikus célja és az egyes támogatási alapok (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap), illetve a célokhoz illeszkedő beruházási prioritások, Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (TFK), Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Koncepciója, Stratégiai Programja és Operatív Programja. Fentiek mellett az ITS célrendszer kidolgozása során ugyancsak figyelembe vételre kerültek az alábbi dokumentumokban rögzített célok, fejlesztési irányok: Kemecse Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2013 Kemecse Város Gazdasági Programja Mivel a jelenlegi ITS készítés során a tervezési folyamat eredményeként nem készül településfejlesztési koncepció, jelen dokumentumban kerül rögzítésre a város jövőképe és az ehhez kapcsolódó átfogó és tematikus célok. Az IVS és az ITS célrendszere közötti kapcsolódást a fejezetben részletesen is bemutatjuk. A jövőkép pozícionálja a várost a régióban/tágabb térségben, meghatározza a társadalmi gazdasági és épített környezet domináns folyamatait. A jövőkép hosszabb időtávra, 2030-ig terjedően kerül meghatározásra. A város belső adottságait és a külső környezet által befolyásolt lehetőségeit figyelembe vevő hosszú távú jövőkép világosan kijelöli, hogy Kemecse milyen várossá szeretne válni 8-10 év múlva. Ennek eléréséhez tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Kemecse jöv őképe Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak.

26 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A társadalom és szolgáltatások jövője A település alapellátási rendszerének infrastruktúrája közép és hosszú távon megújul, biztosítva ezzel az alapellátás magas szakmai szinten való biztosításának alapfeltételeit. A növekvő gazdaság okán csökkenő szociális feszültségeket a megújult környezetben továbbra is magas szakmai színvonalon lehet majd kezelni. Az általános iskolai ellátás tervszerű módon, az érintettek bevonásával alakul át a megváltozott mennyiségi és minőségi igények kielégítésére. Sport és szabadidő programokhoz részben az iskolára alapozott többcélú csarnok, sportpálya, valamint a szabadtéri aktivitásokra, a Sássa turisztikai program, az Isi-tó fejlesztése, valamint Haas-tanya körzetében infrastruktúrafejlesztés valósul meg, mely a helyi életminőséget javítja és turisztikai célokat elégít ki. A település polgárai egyre jobban érzik magukat Kemecsén köszönhetően a minőségi élet alapfeltételei javulásának. A minőségi élet alapfeltételei természetesen az itt bemutatottnál jóval szerteágazóbbak, a felsorolás azokra az elemekre koncentrál, melyekre a település hatással lehet. A település elvándorlási egyenlege pozitív lesz és 15 éves időtávon a város lakossága főre nő. Kemecse környezete és infrastruktúrája tovább javul, tökéletesedik, javul a fiatalok lakáshoz jutási esélye, megújul a település, a közösségi terek szépülnek, gyarapodnak, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatást élveznek, a polgárok által szőtt civil háló tovább erősödik, bővülnek a kulturális, sport és szabadidős lehetőségek A gazdaság jövőképe A város és közvetlen környéke jelenleg 12%-os tartós munkanélküliségi rátája 5%-ra csökken. Az alulképzett ill. képzetlen népesség jelentős,- a lakosságszámra vetített 20% körüli aránya - kevesebb, mint felére csökken és a tartós munkajövedelemmel nem rendelkező rétegek még aktiválható része a városban foglalkoztatásra kerül. Ehhez a város menedzsment és humánerőforrás képzést, valamint speciális üzleti infrastruktúrát (inkubátorház) és finanszírozási modellt biztosít. A településen ipari, technológiai központ jön létre célzottan élelmiszer feldolgozás bázisán letelepülő innovatív technológiát alkalmazó termelő egységekkel. Az Ipari Park létrehozása és menedzselése kapcsán a település vezetése és a település vállalkozásai között hatékony együttműködés alakul ki, mely alapja egy vállalkozásbarát környezet kialakításának és fenntartásának. Az Ipari Parkba települő hagyományos technológia szintet képviselő cégek és a település kisebb az Ipari Parkon kívül működő vállalkozásai képesek lesznek az alacsonyabb képzettségi szintet képviselő munkaerő tartós foglalkoztatására is, ezzel enyhülnek Kemecse és a térség munkanélküliségi és szociális gondjai. A gazdaság fejlesztéseit hatékonyan támogató oktatási struktúra alakul ki a településen, mely folyamatos humánpotenciál utánpótlást biztosít a gazdaság számára. A gazdaság fejlesztéséhez fejlett telekommunikációs infrastruktúra és képzett informatikai hardver-szoftver és szakember háttér kialakítása valósul meg, mely részben kompenzálja a település fizikai elérhetőségének hiányosságait (virtuális elérhetőség) A táji, természeti és épített környezet jövője A város történelmi szerkezetének, szövetének megtartásával a település centrális térségének egyedi domborzati adottságait kihasználva új városközpont jön létre, egyedi építészeti megoldású főtérrel és ebből kiindulva a Niczky kastélyig terjedően egy egyedi, speciális funkciókat biztosító és programokat lehetővé tevő zöld folyosóval. Ez a központi park tengely, az ide szervezett egyedi kulturális programstruktúrával a főtérre és a Móricz Zs. utca szolgáltatási tengelyre hosszútávon az egyedi arculat megteremtése mellett biztosítja azt az életminőség szintet, mely a város tervezett minőségi munkahelyek, ill. nyíregyházi funkciókhoz kapcsolódó lakópark szolgáltatási és szabadidős hátterét is biztosítja.

27 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A térségi szerepkör erősödése A fejlődés révén Kemecse a tágabb térség gazdasági kereskedelmi szolgáltatói központjává válik, ahol a szolgáltatói szektorban bekövetkező növekedés újabb és jelentőségében növekvő munkalehetőségeket teremt. Kemecse megőrzi és kiteljesíti a térségben betöltött központi szerepkörét, mind az intézmények, mind a kereskedelmi és szolgáltatási funkciókat tekintve. Kemecse és térsége egy együttműködő rendszert alkot, a településszövetségek tartalommal töltődnek meg, a kihívásokra a szövetségbe tartozó települések együtt keresik a választ. Az aktív településmarketing hatására a település imázsa javul. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Átfogó célok Kemecse fejlesztéseit két átfogó cél köré kívánja összpontosítani: Átfogó cél 1 Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával A helyi gazdaságfejlesztés a város jövője szempontjából meghatározó, az elkövetkező évek fejlődési iránya így jelentős hatással lehet a népesség számának, életminőségének alakulására is. Egyértelmű cél a lakosság megélhetését elősegítő munkahelyek létrehozása, mely a helyi gazdaság dinamizálása, a városi befektetői környezet továbbfejlesztése révén valósulhat meg. A gazdaságfejlesztési eszközrendszer elemeként élni kell minden kínálkozó lehetőséggel és jó gyakorlattal. Itt kell megemlíteni a barnamezős ipari területek fejlesztését, a helyi vállalkozói együttműködések támogatását (klaszterek, helyi kis- és középvállalkozásokra épülő beszállítói hálózatok erősítése stb.), a helyi befektetés ösztönzési tevékenység fejlesztését, valamint az energiahatékonyság érvényesítését is. Csak új munkahelyek létrejötte vezethet a jól képzett, fiatal lakosság megtelepedéséhez, illetve az elvándorlást ösztönző folyamatok megállításához. A gazdasági potenciál erősítésének elengedhetetlen elemét képezi a szakképzés munkaerő-piaci igényekhez igazodó átalakítása. Átfogó cél 2 A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében Az átfogó cél több, egymáshoz kapcsolódó elem együttes teljesülésére épít. Fontos részét képezi a városi infrastruktúra átgondolt, mind a gazdaság-üzleti szféra, mind pedig a lakosság igényeihez illeszkedő fejlesztése, figyelembe véve Kemecse helyi és térségi gazdaságiszolgáltatási funkcionális szerepét. Központi elemként említendő az egész város arculatának meghatározó részeként tekinthető városközpont modern igényeknek megfelelő, igazgatási, járásközponti és humán szolgáltatási funkcióinak további megújítása.

28 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 28 A települési környezet fejlesztésekor figyelemmel kell lenni a legjelentősebb problémák megoldására, többek között a hulladékkezelés, a belvíz és csapadékvíz elvezetés biztosítására, melynek esetében a város legproblémásabb részeire szükséges fókuszálni. Kiemelt feladatként azonosítható a szennyvízhálózat kiterjesztése is a teljes lefedettség elérése érdekében. Az intézményi és szolgáltatásfejlesztési elképzelések megtervezésekor fontos szempontként kell számolni az energia hatékonyság szempontjainak érvényesítésével is. A városi úthálózat fejlesztésének során egyértelmű hangsúlyt kapnak a munkaerő mobilitás szempontjából jelentősebb forgalmat bonyolító útszakaszok, valamint a közösségi közlekedés útvonalaként is funkcionáló utak, beleértve megfelelő buszfordulók, csomópontok és parkolók kialakítását is. Ugyancsak figyelmet kell szentelni a még burkolatlan utak szilárd burkolattal való ellátására, a gyalogos és járműves forgalom közlekedésbiztonsági szempontú fejlesztésére. A város kerékpáros közlekedésének fejlesztése során a településen belüli és kívüli, valamint a turisztikai szempontból jelentőséggel bíró szakaszokra is koncentrálni szükséges. Az infrastrukturális fejlesztésekhez többnyire kapcsolódva, de helyenként önálló programként is szükséges jelentős hangsúlyt fektetni a hátrányos helyzetű emberek helyzetének javítására, a helyi és térségi közösségi együttműködések fejlesztésére, a lakosság identitástudatának erősítésére, valamint célként kell megfogalmazni az egészségesebb társadalom preventív eszközökkel való megteremtését is Városi szintű középtávú tematikus célok A városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú célok alapvetően ágazati bontásban kerülnek megfogalmazásra. T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása 2001 óta jelentősen nőtt napi szinten ingázó foglalkoztatottak aránya, ami a helyi munkaerőpiac lehetőségeinek szűkülését jelzi. A munkanélküliség tartósan magas az országos szinthez képest, ami egyértelműen kapcsolható a kedvezőtlen gazdaságszerkezethez. A városban jelentős potenciált jelent a rendelkezésre álló iparterületek nagysága. A helyi gazdaságfejlesztés kiemelt célja a vállalkozások erősítése és versenyképességének növelése. Hozzájárulhat ehhez az ipari terület ipari parkká fejlesztése, illetve a volt GEV terület rekultivációja, mely szintén a potenciális befektetések egyik fontos célterülete lehet. A megfelelő fejlődési környezet megteremtése mellett a hatékony fejlesztés részét kell képezze a foglalkoztatói és munkaerő-piaci igényekhez igazított szakképzés kialakítása és az önkormányzat vállalkozási tevékenységét erősítő tevékenysége. Ennek részét képezheti a munkahelyteremtő vállalkozások helyi szintű támogatása, hozzájárulás a hatékonyabb működési feltételekhez. A fejlesztések megvalósítása során törekedni kell arra, hogy a vállalkozók ipartelepeiket elsősorban az újonnan létrejövő ipari park és további iparterületek, volt üzemek helyén valósítsák meg, az ipari parkba minél több ipar települjön be, biztosítva ezzel a munkalehetőséget úgy a város, mint a környező települések lakosságának.

29 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 29 Támogatni szükséges a jelenleg hiányos szolgáltatások kialakítását: a városban a kereskedelmi és vendéglátó helyiségek száma alacsony és ugyancsak hiány mutatkozik egyéb kiskereskedelmi üzletekből is. A hiányzó szolgáltatások részére esetlegesen szolgáltató, vagy kereskedelmi központ - inkubátor ház - helyét kell megteremteni. A turizmus területén a halastavakhoz kapcsolódó horgászat fejlesztésére, valamint tanösvény kialakítására nyílik lehetőség, a Haas tanya (park és magtár) fejlesztése a halastavakkal összehangoltan pedig egyedi szállás és gasztronómiai turisztikai termékcsomag bevezetésével valósulhat meg. Szintén turisztikai lehetőségeket nyújt a környező tanyavilág, mely a falusi turizmus és a falusi gasztronómia egyediségeivel népszerűsíthető. Állandó szabad vízfelület biztosításával vízi sportok és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (pl. a Zsadányi vésztározó területén) is megvalósulhat. Megtörténhet továbbá a Niczky-kastély bevonása a kerékpáros szabadidő útvonal hálózatba, szabadtéri aktivitásokhoz pihenőhelyek létesítésével T2. A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése, hátrányos helyzetűek életminőségének javítása Kemecsén az épített környezetet, valamint a zöldfelületeket érintő, tervezett fejlesztések megvalósíthatóságát egyértelműen behatárolja az önkormányzat pénzügyi helyzete. A zöldfelületek (utcai fasorok, jelentős zöldfelületű intézmény kertek) gondozása és új zöld területek kialakítása kedvező hatással van a településen élők életminőségére, a városközponton kívüli zöldterületek funkcionális fejlesztésének elmaradása ugyanakkor ellentétes irányú következményekkel jár. Az épített értékek és különösen az országos védelem alatt álló objektumok állagának megóvása ugyancsak kedvező hatással lehet a településen élők életminőségére, így áttételesen ugyan, de közrejátszhat a település élhetőségének és gazdasági vonzerejének javulásában. Ily módon, hosszabb távon dinamikusan bővülő gazdasági-társadalmi feltételrendszer alakulhat ki Kemecsén. A város élhetősége szempontjából kiemelten fontos a Kemecsei Víztermelő Telep vízbázis folyamatos védelmének fenntartása, illetve az erre irányuló eszközök támogatása a városvezetés részéről. A város a fejlesztéseknek köszönhetően egyre inkább kétközpontú település, a helyi decentrumok összekötésével (Városközpont és Béke tér) ezen állapot oldása lehetséges, kiegyensúlyozottabb lesz a települési funkciók térbeli eloszlása. Mindamellett a városközpont funkcionális sokszínűségének fejlesztésének folytatása településképi, gazdasági és turisztikai szempontból is kívánatos. A településszerkezeti terv által bővítendőnek jelzett belterület szerkezetét a fő közlekedési nyomvonalak határozzák meg, de találhatóak itt hasznosítatlan belterületi barnamezős területek is. A megfelelő helyi közlekedési infrastruktúra, a komplex módon fejlesztett közlekedési rendszerek a városi lakosság életminőségét, a település népességmegtartó erejét javítják hosszabb távon. E tekintetben a városon belüli és a várost a környező településekkel összekötő kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, illetve a belterületi közlekedési csomópontok minőségének javítása kiemelt jelentőséggel bír és a közösségi közlekedés fejlesztése vasútállomás környékének fejlesztése) is prioritást élvez. A tervezett út- és járda felújítási program a közlekedés biztonságának növelését eredményezheti. A városban továbbra is vannak részben hiányos, területileg nem teljes lefedettséget nyújtó közmű szolgáltatások. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében szükség van a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer és a csatorna hálózat teljes körű kiépítésére, melynek ugyancsak érzékelhetjük lakossági elégedettségi és pozitív gazdasági következményeit. A település lakossága és a potenciális betelepülők (pl. nyíregyházi agglomeráció részeként, vagy a betelepülő vállalkozások munkaerejének elhelyezésére) számára lakópark kialakításával lehet

30 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 30 vonzóbbá tenni a kisvárosi kertvárosi környezetet, természetesen ehhez szabadidős, rekreációs lehetőségek infrastruktúrájának kiépítése is szükséges. A városban élő jelentős arányú mélyszegénységben és szegregátumokban élő lakosság életminőségének javításához elengedhetetlen a szegregátumok rehabilitációja, új szegregátumok kialakulásának megakadályozása T3. A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése Jelenleg több közintézmény műszaki fizikai állapota nem felel meg az elvárásoknak, illetve újabb szolgáltató típusú intézmények létrehozására, bővítésére van szükség. Az intézmények infrastruktúrájának javítása, egyúttal jobb munkakörülmények kialakítását is jelenti, valamint a szolgáltatások magasabb színvonalú biztosítását. A város intézményrendszerének (humán és gazdasági) és közszolgáltatásainak magas szintű működését sok esetben infrastrukturális, műszaki problémák, helyenként a települési szintű funkciók jelenlegi szervezése akadályozza, de a fejlesztések volumenét a forráshiány is befolyásolja. Kedvező folyamatokat indíthatnak el ugyanakkor az egyes szakterületeken megnyíló fejlesztési lehetőségek, illetve az energiahatékonysági beruházások. Utóbbi a szolgáltatási színvonal javulása mellett hosszú távon egyértelműen javíthatja az önkormányzat pénzügyi helyzetét, ami ugyancsak hozzájárul a fejlesztésekre rendelkezésre álló forrástömeg gyarapodásához. A fejlesztések kiemelt területe a szociális, egészségügyi és igazgatási, szolgáltató ellátórendszer fejlesztése. A szociális szolgáltatások terén az idősödő társadalom igényeinek megfelelően igény mutatkozik az idősellátást biztosító intézmények színvonalának növelésére. Kiemelt kérdés emellett a szociális alapszolgáltatások köztük a közétkeztetés és a jelzőrendszer magas színvonalú biztosítása, a meglévő rendszerek korszerűsítése. Az egészségügyi alapellátást biztosító épület teljes körű felújítása mellett a jelenleg már emelt szinten működő szakorvosi ellátás további fejlesztése, továbbá Segítő Ház kialakítása is indokolt. A városi humán infrastruktúra további elemeiként kereskedelmi és szolgáltató egységek létrehozása is szerepelnek. Megoldásukkal nem csak a lakosság elégedettsége javítható, de az energiahatékonyság növelése (mely további közintézmények esetében is releváns kérdés) a település pénzügyi helyzetének javulásához is hozzájárul. A téren további lehetőségek nyílhatnak meg a megújuló és alternatív energiaforrások folyamatos bevezetése révén. Kemecse város stratégiájának része, hogy Nyíregyházához való közelségét kihasználva csak olyan fejlesztéseket valósítson meg, melyek a 15 perc alatt elérhető Nyíregyháza mellett a város tőke, munkaerő vonzása, az életminőségi feltételek miatt szükségesek. (Nyíregyháza - Sóstó szabadidő és rekreációs kapacitásai hamarabb elérhetők Kemecséről, mint Nyíregyháza keleti, délkeleti területeiről.) A fejlesztések között kiemelkedő szerepet szán a város a sport- és szabadidős létesítmények fejlesztésének (többcélú tornacsarnok, futballpálya bővítés, tenisz, golf, lovaglás, uszodafejlesztés) is T4. A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében A város egyértelmű érdekeként felfogható közösségfejlesztés, a helyi kultúrára épített identitás tudat erősítése hozzájárulhat a település lakosságának elégedettségéhez, mindamellett a különböző rendezvények a szabadidő hasznos eltöltését is támogatják. Fontos szempontként

31 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 31 jelenik meg a közösségi és sport területek kihasználtságának javítása, mely egyben a lakosság egészségesebb életmódjának elősegítését is támogatja. A közösségi területek fejlesztésekor lehetőségek szerint figyelembe kell venni új, mindenki számára elérhető sportolási lehetőségek biztosítását, továbbá szükség van a fiatalok igényeinek részletes felmérésére is. A megújított területekhez kapcsolódó programok, rendezvények lebonyolítása során Kemecse építeni kíván a városmarketing eszközeinek fokozottabb kihasználására és a civil szervezetek közreműködésére. A települési szintű programok mellett elő kell segíteni a környező településekkel való együttműködést, az összefogás erősítését, mely egyben a térségi szerepkör növekedését is elősegítheti. E célokat szolgálhatják közös rendezvények, események, szakmai napok, turisztikai együttműködések. A városi lakosság szociális helyzetének javítása ugyancsak fontos célkitűzése a településnek. Ezek között kell megemlíteni a komplex felzárkóztató programok elindítását a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben és szegregációban élő emberek részére Területi célok Kemecse Városában az alábbi, városrészi szintű területi célok kerültek kijelölésre. A városrészi célok egyben megfelelnek az akcióterületi céloknak, mivel Kemecsén 5 db akcióterület került kijelölésre. V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése Déli városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész szegregátumai V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A megvalósítandó városrészi célkitűzések hozzájárulnak a város középtávú tematikus céljainak teljesüléséhez. A területi és tematikus célok együttesen segítik elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus és területi célok közötti összefüggéseket.

32 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat Kemecse városfejlesztési célrendszere Jövőkép Átfogó cél Tematikus célok Városrészi célok Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. Átfogó cél 1: Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése Déli városrész Átfogó cél 2: A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész szegregátumai T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész

33 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: A tematikus és a területi célok közötti összefüggések V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése Déli városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű, nagyrészt szegregátumokban élő lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész szegregátumai V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2. A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése, hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3. A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4. A városi és térségi együttműködések ösztönzése a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése és a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia

34 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 34 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Kemecse Város Önkormányzata városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy az EU által finanszírozott városrehabilitációs programokon kívül is az elérhető legtöbb támogatási forrást mozgósítani tudja a város kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Az önkormányzat a városi és városrészi célok teljesítéséhez kapcsolódó projektek maradéktalan végrehajtására törekszik, ami által csökkenthetők a városon belüli területi különbségek. Azon beavatkozásokat, amelyek egy földrajzilag jól körülhatárolható területen helyezkednek el, célszerű területileg integráltan végrehajtani a valódi hatásosság érdekében. Az így kijelölt akcióterületek (AT) a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Az akcióterületek kijelölése azonban nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei, valamint a magánszféra beruházásai a jövőben is érinteni fogják Kemecse teljes területét. A város korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégiájában két akcióterület került kijelölésre, az Északi és Déli Akcióterület, melyek egyben megegyeznek a városrészi lehatárolással és lefedik a város teljes területét. Jelen ITS készítése során felmerült annak igénye, hogy a jól definiálható beavatkozási logikának megfelelően 5 kisebb, koncentráltabb akcióterület kerüljön kijelölésre. Az akcióterületi projektek térben koncentrált és egymással összehangolt projektek, ahol földrajzilag is koncentráltan végbemenő fejlesztések vannak jelen és megfelelnek az alábbi elvárásoknak: egymásra szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is legyen akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. Kemecse város akcióterületeinek kijelölését alapvetően az általános és a városrészi szintű helyzetfeltárás eredményei határozták meg, mely egyrészt a 2011-es népszámlálás, másrészt a város által szolgáltatott adatokra épül. A stratégia átfogó céljával összhangban a város földrajzi elhelyezkedésére, természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodva szükséges az értékek megőrzése és fenntartható használata révén az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító környezet kialakítása. A fejlesztési akcióterületek lehatárolása során az alábbi, további alapelvek voltak irányadók: az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; az akcióterületek megjelenésükben minél homogénebbek, térbelileg pedig koncentráltak legyenek; funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak;

35 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 35 a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást lehessen elérni a magántőke mobilizálásával; a szociális és funkcióbővítő jellegű akcióterületek teljesítsék azokat a feltételeket, amelyeket a korábbi hasonló pályázati konstrukciók előírtak akár a szociális mutatók, akár az ellátandó funkciók tekintetében. Kemecse városában ezen kívül természetesen megjelennek az akcióterületen kívüli projektek is kulcsprojektek, hálózatos projektek és egyéb projektek formájában. A fenti alapelveknek megfelelően Kemecsén 5 olyan terület határolható le indikatív jelleggel, ahol komplex beavatkozások megvalósítását tervezi az önkormányzat: 1. A Városközpont akcióterületen (VK AT) a TOP érintett prioritásához illeszkedve a népességmegtartás és a gazdaságélénkítés tekinthető átfogó célnak. Az akcióterület lehatárolás indoka kettős: egyrészt ez a városrész koncentrálja Kemecse (köz)szolgáltatási funkcióit, így a belvárosi területek komplex fejlesztése az egész település gazdasági-társadalmi fejlődését elősegíti, másrészt a két belvárosi decentrum összekötésével (egyesítésével) számos olyan fejlesztési elképzelés azonosítható a városrészben, amelyeket a pozitív hatások elérése érdekében integráltan célszerű megvalósítani. A két belvárosi alközpont összekötése és ezáltal új Belváros létrehozása egyben Kemecse város településfejlesztési kulcsprojektje is. 2. A Szociális városrehabilitációs 1. akcióterületként (SZOC AT 1) azonosítható Déli lakóterület a város hátrányos helyzetű lakosait tömöríti, itt található Kemecse két legnagyobb, 35 % feletti mutatóval rendelkező 1. és 6. számú szegregátuma. Továbbá, a déli városrész hátrányos helyzetű lakosságának életminőségét tovább rontja a déli városrész szinte teljes körű igazgatási, szolgáltatási és kereskedelmi funkcióhiánya. Ez megmutatkozik az akcióterület kedvezőtlen képzettségi, munkaerőpiaci és lakhatási mutatóiban is. A koncentráltan megjelenő problémák kezelése nemcsak a KSH által nagy kiterjedésű szegregátumként is azonosított városrész érdeke, hanem az egész település felzárkózását és gazdasági versenyképességét is befolyásolja. A területen szociális városrehabilitációs projekt megvalósítását tervezi a város. 3. A Szociális városrehabilitációs 2. akcióterület (SZOC AT 2) az Északi városrész nyugati részén található, Kemecse 2., 3., 4., és 5. számú szegregátuma, melynek mindegyike 35 % feletti szegregációs mutatóval rendelkezik. Bár ezek a szegregátumok az északi városrészben találhatók, így a város igazgatási és szolgáltatási funkciói ebben a városrészben élők számára könnyebben elérhetők, a lakhatási körülmények, a szegénység és a munkanélküliség, az infrastruktúra és közművek hiányosságai, a közösségi terek hiánya megnehezíti az itt élők életét, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város. 4. Közösségi és rekreációs akcióterület (RK AT): Az akcióterületen szabadidős park kialakítására kerül sor a jelenlegi halastó környezetében. Ehhez szorosan kapcsolódik a város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása az akcióterületen, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. A két terület ezért együtt, egy ún. Rekreációs akcióterületként került kijelölésre. 5. Gazdaságfejlesztési akcióterület (GF AT): Kemecsén a délnyugati városrészben rendelkezésre álló iparterület ipari parkká történő fejlesztése régóta ismert fejlesztési elképzelés. Az ipari parkká fejlesztést csak integrált szemléletben lehet megvalósítani: együttesen kell kezelni az elérhetőségi, a kapacitásbeli, az üzemeltetési és a fenntarthatósági problémákat, kihívásokat. Az ipari park fejlesztése ilyen értelemben egyben a város gazdaságfejlesztési kulcsprojektje is.

36 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Az akcióterületek bemutatása Forrás: saját szerkesztés

37 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása Városközpont Akcióterület (VK AT) Kemecse új városközpontjában az elmúlt időszakban több fejlesztés történt (Funkcióbővítő városrehabilitáció I. ütem), de ezek nem kezeltek minden problémát a funkcionalitás, az épített környezet, a közlekedés és a zöldfelületek szempontjából. Az akcióterület Kemecse központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók erősítése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a járási hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével (két városközponti decentrum összekötésével) és racionalizálásával a cél egy olyan Városközpont megteremtése, amely egységes arculattal, a központi funkciók teljességével szolgálja az életminőség javítását és a járásközponti szerepkört. Tekintettel arra, hogy Kemecsén a hátrányos helyzetű, illetve szegregátumokban élő lakosság magas számban van jelen, a városközpont akcióterület esetében is van két olyan tervezett beruházás, ami kifejezetten ezen lakosság támogatásához, felzárkóztatásához járul hozzá (Mentálhigiénés és Szociális Központ, illetve Szolgáltató-ház kialakítása). egységes arculatú, sajátos szerkezetét megőrzi, biztosítja a modern kisvárosi életformát, közszolgáltatási, kereskedelmi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A fentieknek megfelelően a gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztést a Városközpontban az alábbi fő tevékenységek szolgálják: Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 VK AT) Az új főtér környezetében üzletek kialakítása, amely a turisztikai vonzerőt, és a közösségi életet élénkíti. Niczky kastély felújítása (PE8/1 VK AT) A korábbi járásbíróság elavult épületének felújítása, hasznosítása megújuló energia bemutatóterem valamint rendezvényközpont céllal. Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 VK AT) 100 férőhelyes új óvoda építése 2 épület lebontásával. Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 VK AT) Jelenleg a főtér kialakításának I. üteme zajlik egy hivatali épület építésével, és park létesítésével. Ezt a későbbiekben egy új épület építésével (járási hivatal) és a park további fejlesztésével kell folytatni (P77 VK AT), annak érdekében hogy egy a településképet meghatározó, színvonalas, a közösségi élet színteréül szolgáló településrész jöjjön létre. Könyvtár felújítás (PE5/4 VK AT) Az iskola épületében lévő könyvtár felújítása, eszközpark fejlesztése. Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 VK AT) A város központi részén egy mentálhigiénés központ kialakítása, ahol mind önkormányzati, mind civil szervezetek helyet kapnak, és segítséget nyújtanak a rászoruló embereknek.

38 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 38 Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 VK AT) a városközpontban és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában, az alábbi eszközökkel: segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése; jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása; bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitáció; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése - országos program kialakítása. Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 VK AT) A járási funkciókat megerősítő Járási hivatal építése a kialakított új főtér területén, a városháza mellett Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 VK AT) A település nem rendelkezik egy olyan épülettel, amely rendezvények megtartására alkalmas. Ennek érdekében egy művelődési ház építése indokolt, melyet az északi városrészben tervezünk kialakítani. Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 VK AT) 3 részletben egy zöld tengely kialakítását szeretnénk a főtértől a református templom irányába a kanális mentén, ahol egy sétányon jármű forgalomtól mentesen kikapcsolódhatnak a lakosok. I. ütemben a főtértől a Ságvári utcáig, második ütemben a Ságvári utcai áttörés, harmadik ütemben a Ságvári u. és Kossuth u. közötti területen Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése és sétálóutca kialakítás (PE17 VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 VK AT) A településen jelenleg nincs egyetlen színvonalas vendéglő sem. Egy étterem kialakítása a cél, amelyet az iskola konyhája szolgál ki. Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 VK AT) Az iskola konyha felújítása jelenleg folyamatban van, kisebb léptékű felújítás. A kapacitást azonban az épületrész bővítésével bővíteni szükséges. Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 VK AT)

39 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 39 A jelenlegi idősek otthonának felújítása, és kibővítése 10 fővel, mivel a jelenlegi épület rossz állapotban van. Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64 VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P66 VK AT) Kossuth Mikszáth Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 VK AT) Az általános iskola területén műfüves labdarúgó pálya, és futópálya kialakítása az iskolások részére. Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 VK AT) A sportpálya és épületeinek felújítása, pályafejlesztés, melynek része egy 40x 60 m-es műfüves labdarúgó pálya kialakítása is Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 VK AT) Egy olyan multifunkciós sport komplexum építése, amely magába foglal egy uszodát, éttermet, valamint rendezvények lebonyolítására alkalmas rendezvényközpontot. Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Egy szabadidő park kialakítása amelyet a lakosság és a sportegyesületek sportolási céllal igénybe vehetnek. Tanuszoda építése (PE5/2 VK AT) Ez a projekt az iskolával szemben lévő területen folyamatban van. Tervezés alatt. Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése.

40 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: A Városközpont Akcióterület beavatkozásai Forrás: saját szerkesztés Szociális Akcióterület 1 (SZOC AT 1) A déli városrész nyugati oldalát szinte teljes egészében lefedi a KSH által 1. és 6. szegregátumként nyilvántartott terület. Az akcióterületen nagyon magas a hátrányos helyzetű lakosság aránya, ezért a projektek leginkább a városrész életminőségének javítására, a rekreációra, mentálhigiénés szolgáltatások helyszínének kialakítására, és az ilyen jellegű szolgáltatások nyújtására irányulnak az alábbiak szerint: Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 SZOC AT 1) A déli városrészben szolgáltatóház kialakítása a hátrányos helyzetű emberek részére. (Hasonló Szolgáltató ház jön létre a Városközpont Akcióterületen is) a városközpontban (VK AT) és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában, az alábbi eszközökkel: segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése;

41 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 41 jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása; bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitációs programok koordinációja; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 SZOC AT 1) A déli városrészben egy alközpont kialakítása a városrész felzárkóztatása érdekében Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/01 SZOC AT 1) Jelenleg a temető nem rendelkezik belső burkolt utakkal, ezt szükséges lenne burkolttá tenni, valamint a meglévő ravatalozót felújítani, bővíteni. Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 SZOC AT 1) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. Legjelentősebb elemei: az újonnan létrejött közösségi terek kihasználását segítő programok egészségfejlesztési programok pályaválasztási programok munkaerőpiaci reintegrációs támogató programok kulturális és sport programok életvezetési klubsorozat közbiztonsági rendezvénysorozat kortárssegítés és példakép program önkéntes mozgalmak elindítása helyi identitást erősítő programok

42 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: A Szociális Akcióterület 1 beavatkozásai Forrás: saját szerkesztés Szociális Akcióterület 2 (SZOC AT 2) Az északi városrész észak-nyugati oldalán található Kemecse további 4 szegregátuma, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város, melynek Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (PE11 SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 SZOC AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 SZOC AT 2) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. A programok ezen az akcióterületen is hasonló elemeket tartalmaznak, mint a pontban bemutatott programelemek a déli városrészben.

43 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 43 Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) A város déli és északi részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. 7. térkép: A Szociális Akcióterület 2 beavatkozásai Forrás: saját szerkesztés Gazdaságfejlesztési (ipari park) Akcióterület (GF AT) A Déli városrészen, a szegregátumtól nyugatra az önkormányzatnak nagy kiterjedésű területei vannak. Az egész város gazdaságának fellendülését szolgálná, ha ezt a területet ipari területként tudná a város hasznosítani. Az akcióterületen végrehajtandó gazdaságfejlesztési projektek ezen terület megfelelő infrastruktúrával való ellátását, gazdasági vállalkozások betelepülésének elősegítését szolgálják. Az ipari park elhelyezkedése szerencsés abból a szempontból is, hogy a tervezett vállalkozásoknak nagyszámú, alacsony képzettségű munkaerőre lesz szükségük, a környéken pedig igen magas az alacsony képzettségű munkanélküliek aránya. A település egésze, de különösen a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeiben a legnagyobb minőségi javulást a megfelelő munkalehetőség megteremtése jelentené. Ennek megfelelően az önkormányzat figyelmének középpontjában az ezt elősegítő gazdasági fejlesztési lehetőségek állnak. Ezt a célt szolgálják az akcióterületi fejlesztések: Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 GF AT)

44 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 44 89,1 ha-os ipari terület közművel és infrastruktúrával való ellátása, vállalkozások betelepülésének elősegítése Új utak nyitása, teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22 GF AT) (13. sz. térképen kerül bemutatásra) A jelenlegi rendezési tervmódosítás szerinti új utak nyitása az ésszerűbb és hatékonyabb közlekedési feltételek megteremtése miatt. Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 GF AT) Az állam által kiírt pályázat keretében 500 férőhelyes börtön kialakítása a jelenlegi ipari terület északi részén. A börtön létrehozásával mintegy 50 új munkahely jöhet létre, amely foglalkoztatási szempontból jelentős előnyökkel járna a város számára 8. térkép: A Gazdaságfejlesztési Akcióterület beavatkozásai Forrás: saját szerkesztés Rekreációs és közösségi Akcióterület (RK AT) A városban nincs sem fedett, sem nyitott közösségi rendezvények megtartására, társadalmi interakciók számára alkalmas tér. A város élhetősége szempontjából kulcskérdés ilyen szabadtéri helyszínek kialakítása. Megfelelő helyszín megléte esetén lehetőség nyílna széleskörű települési, illetve járási rendezvények megtartására. Ilyen rendezvények funkciója kettős: egyrészt jelentős népességmegtartó, közösségformáló erejük van, illetve ezzel párhuzamosan bevételt generálnak a település, és az ott élő vállalkozók számára. A közösségi terek kialakítását követően azok

45 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 45 megfelelő működtetése fontos és felelősségteljes feladat. Megfelelő szakértelemmel igen kedvezően hasznosíthatók az ilyen jellegű közösségi terek és rendezvényhelyszínek. A közösségfejlesztő, turizmust generáló fejlesztéseket az alábbi projektek hivatottak előmozdítani: Sássa szabadidő program (PE9/8 RK AT) A város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 RK AT) Szabadidős park kialakítása a jelenlegi halastó környezetében. 9. térkép: A Rekreációs és közösségi Akcióterület beavatkozásai Forrás: saját szerkesztés

46 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések Kulcsprojektek Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése (magában foglalja az összes akcióterületi fejlesztést) (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 - GF AT) egyben akcióterületi projekt 89,1 ha-os ipari terület közművel és infrastruktúrával való ellátása, vállalkozások betelepülésének elősegítése Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Az ipari park megközelítését szolgáló nagy teherbírású út kialakítása a jelenleg még infrastruktúrával nem rendelkező ipari területhez Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) Ipari terület kialakítása a jelenleg elhanyagolt területeken vállalkozások számára. GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD3/2) Régi ládagyár helyének rekultivációja, és a terület ipari területté fejlesztése, vállalkozások betelepülésének lehetővé tétele. Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál (PD16) A jelenlegi vasúti átrakó helyén szilárd hulladékbegyűjtő szigetek kialakítása. Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) Szennyvíztisztító telep további kapacitás bővítése a tervezett agglomerációba tartozó települések ellátása miatt. Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (PD12) Jelenlegi zártkerti rész közművel való ellátása és ingatlan rendezése lakópark kialakítása lehetőségének biztosításával. P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) P+R parkoló létesítése a vasút állomás mellett. Mivel a buszmegálló is közel található a vasútállomáshoz, ezért a tömegközlekedést használók számára egy biztonságos parkolót szeretnénk kialakítani. Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Egy szabadidő park kialakítása amelyet a lakosság és a sportegyesületek sportolási céllal igénybe vehetnek.

47 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Kemecse kulcsprojektjei Hálózatos projektek Forrás: saját szerkesztés Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) A jelenlegi ivóvízhálózat fejlesztése, bővítése Kemecse tanya területén. Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3) Kemecse tanya részén a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rácsatlakozása. Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) A településhez tartozó tanya-rész földútjainak aszfaltozása, a közlekedés feltételeinek javítása. Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura Nyíregyháza között (P73) Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse tanya részén a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rácsatlakozása. Kemecse Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2)

48 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 48 A Kemecséhez tartozó Körmendi tanya jelenleg földúton, vagy Sóstó irányából aszfaltozott úton közelíthető meg. Célunk egy közvetlen összekötő út építése a rövidebb és biztonságosabb megközelíthetőség miatt. Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3) Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) (PE26) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett (PE27) Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Az ipari terület felé menő utak teherbírásának növelése, a későbbi várható teherforgalom növekedés miatt. Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Mivel a település egészét figyelembe véve kevés a kialakított parkoló, így a település több pontján szeretnénk parkolókat kialakítani.

49 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Hálózatos projektek Kemecsén Egyéb projektek Forrás: saját szerkesztés Haas-tanya és halastó hasznosítás turisztikai programcsomag (PE14/5) Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PE14/1) Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) A vasút és a GEV közötti, jelenleg magántulajdonban lévő területek megvétele, annak érdekében, hogy az ipari terület kialakítása esetén rendezett tulajdonviszonyok mellett lehessen terjeszkedni 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71) Régi szőlőskert területeinek fejlesztése, a környezet rendezése rekreációs, szabadidős környezetté.

50 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 50 Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75) Mély fekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63) 12. térkép: Egyéb projektek Kemecsén Forrás: saját szerkesztés A hálózatos és egyéb projektek közül néhány Kemecse külterületén, illetve környékén kerül megvalósításra. A Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló projekteket az alábbi térkép mutatja be:

51 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Kemecse vonzáskörzetében megvalósuló hálózatos és egyéb beavatkozások Forrás: saját szerkesztés 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Kemecse tervezett fejlesztései kapcsolódnak egymáshoz, erősítve egymásra gyakorolt pozitív hatásukat. A projekttípusok közötti átfedés (pl. egy meghatározott akcióterületen megvalósuló kulcsprojekt) kifejezetten pozitív szinergiákat eredményezhet. Az egyes fejlesztési projektjavaslatok és a középtávú városi célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. (Amennyiben egy fejlesztés több célhoz is kapcsolódik, abban az esetben minden érintett célnál megjelenítésre került a projekt.)

52 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: A középtávú városi célok és a projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Dél-nyugati ipari terület (GF AT) kialakítása 89,1 Ha területen Dél- keleti ipari terület kialakítás, GEV terület terhelt rész rekultivációja Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az átrakónál Lakópark területalakítás és közműépítés a délkeleti városrészben P+R parkoló Haas-tanya ivővízhálózatának kiépítése Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura Nyíregyháza között Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése Kemecse Körmendi tanya összekötő út építése (kb. 31. km hosszban, 7 m Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (VK AT) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (GF AT) Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (GF AT) Iskola étterem felújítása és bővítése (VK AT) Általános iskola tanterembővítése (VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (VK AT) Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom térrendezése (VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (VK Haas-tanya és halastó hasznosítás turisztikai programcsomag Haas-tanya magtár és park rekonstrukció Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás Mély fekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése

53 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 53 Középtávú városi célok (tematikus célok) életminőségének javítása Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek létesítése a vasút és buszállomás mellett Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása széles. Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a sz. úton Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba Kerékpárút építése a összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett Kerékpárút építése Kemecse- Nagyhalász sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett AT) Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (VK AT) Mozitól a sportpályáig járda építése (VK AT) A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (VK AT) Kossuth Mikszáth Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (VK AT) Niczky kastély felújítása (VK AT) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

54 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 54 Középtávú városi célok (tematikus célok) T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségéne k fejlesztése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (VK AT)

55 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 55 Középtávú városi célok (tematikus célok) T4: A városi és térségi együttműködés ek ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (VK AT) Tanuszoda építése (VK AT) Könyvtár felújítás (VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76) Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (VK AT) Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás. (VK AT) Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 VK AT). Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (Szoc AT 1) Város alközpont és park létesítése a déli városrészben (Szoc. AT 1) Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (Szoc AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (Szoc AT 1) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (Szoc AT 1) 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása;

56 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 56 Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (Szoc AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (Szoc AT 2) Isi-tó rekreációs terület kialakítása (RK AT) Sássa szabadidő program (RK AT)

57 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A fejlesztések ütemezése A következő szempontok figyelembevételével történt meg a tervezett fejlesztések lehetséges ütemezése, amelyet a források rendelkezésre állása, illetve a megváltozott külső körülmények a későbbiekben módosíthatnak: indokoltság, szükségesség: a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága, a fejlesztések egymásra épülése, hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, finanszírozás és fenntarthatóság: a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

58 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: A tervezett fejlesztések indikatív ütemezése Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 GF AT) Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22 GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 GF AT) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 VK AT) Niczky kastély felújítása (PE8/1 VK AT) Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 VK AT) Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca találkozásánál, illetve a Katolikus templom homlokzati felújítása (PE3 VK AT) Könyvtár felújítás (PE5/4 VK AT) Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 VK AT) Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 VK AT) Művelődési ház építése az Északi városrészben (P77 VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 VK AT) Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (PE17 VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 VK AT)

59 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 59 Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 VK AT) Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 VK AT) Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 VK AT) Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 VK AT) Projekt megnevezése A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, kerékpártárolóval (B + R) (P64 VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P65 VK AT) Kossuth Mikszáth Móricz Zsigmond utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 VK AT) Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként műfüves pálya kialakítása (PE9 VK AT) Multifunkciós sportcsarnok építése az általános iskola területén (PE5/5 VK AT) Tanuszoda építése (PE5/2 VK AT) Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 SZOC AT 1) Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 SZOC AT 1) Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 SZOC AT 1) Komplex felzárkóztató programok végrehajtása (P69 SZOC AT 1) Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT)

60 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 60 Projekt megnevezése Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/1 SZOC AT 1) Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 SZOC AT 2) Komplex felzárkóztató programok végrehajtása (P70 - SZOC AT 2) Sássa szabadidő program (PE9/8 RK AT) Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 RK AT) Kulcsprojektek Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD 3/2) Szelektív hulladékbegyűjtő szigetkialakítása az átrakónál (PD16) Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) Lakópark területalakítás és közműépítés a dél-keleti városrészben (PD12) P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) Városközpont Akcióterület komplex fejlesztése (VK AT) Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 GF AT) Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81)

61 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 61 Hálózatos projektek Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése (PE14/3) Projekt megnevezése Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura Nyíregyháza között (P73) Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) Kemecse Körmendi tanya összekötő út építése (PD7/2) Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3) Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE 24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász sz. út mellett (Mikszáth u.

62 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 62 folytatásában) (PE26) Projekt megnevezése Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) Vasúti, gyalogos, aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) Egyéb projektek Haas-tanya és halastó hasznosítás turisztikai programcsomag (PE14/5) Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PD14/1) Vasút - GEV közötti terület önkormányzati tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71) Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75)

63 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 63 Projekt megnevezése Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63)

64 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve A tervezett projektek finanszírozási forrásait elsősorban a közötti európai uniós támogatások jelentik, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Kemecse Város Önkormányzata azonban jelenleg nem rendelkezik a beruházásokhoz szükséges, jelentősebb mértékű plusz forrásokkal, és az iparűzési adóból befolyó bevétel sem fedezi ezeket várható költségeket, ezért az önerő biztosítása különösen a várhatóan csak 50 %-os támogatási intenzitással megvalósítható iparterület-fejlesztések esetében kockázatos eleme a beavatkozásoknak. A beavatkozások megvalósítása során ugyanakkor az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében: egyfelől fontos, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A városok, ezen belül különösen a járásszékhelyek számára kiemelt figyelmet érdemel a Terület és Településfejlesztési (TOP) források új eljárás szerinti felhasználása. A TOP keretein belül meghatározott források tervezése és felhasználása az ún. Integrált Területi Programok (ITP) kialakításával valósul meg, amely tartalmazza a megyék területén megvalósítani tervezett intézkedéseket (a megyei jogú városok kivételével). A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében rendelkezésre álló keret 89,28 milliárd forint (Nyíregyháza nélkül) 1. Ezen túlmenően a megye szereplői részére allokált indikatív forráskeretek (allokációk) ismertek az alábbiak szerint. 9. táblázat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye TOP forráskerete terhére tervezett forrásallokáció Prioritás Tervezett intézkedések Tervezett allokáció 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 12, Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 7,973 5,715 6,891 16, Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 8, Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése 4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 14,052 3,44 1, Leromlott városi területek rehabilitációja 1, Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) 7, /2014. (XII. 3.) Kormányhatározat

65 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 65 Prioritás Tervezett intézkedések Tervezett allokáció foglalkoztatás-ösztönzés és 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi 0,964 társadalmi együttműködés szintű komplex programok 7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 1, Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 7.2. A városi lakosság közösségi aktivitásának növelése a helyi közösségszervezés és kulturális kínálatbővítés segítségével Forrás: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja (tervezet, ) A TOP forrásain túl az Európai Unió Strukturális és Beruházási Alapjai terhére az alábbi források állnak rendelkezésre: Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program biztosítja Magyarország egyetlen fejlettebb régiójának gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: CLLD CLLD

66 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 66 Határon átnyúló együttműködési programok (Románia-Magyarország, Magyarország- Szlovákia, Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna) Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT) Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap) Az előző fejezetekben bemutatásra került kulcsprojektek, hálózatos, akcióterületi és egyéb projektek finanszírozás forrása szerinti összefoglalását a következő táblázat mutatja be.

67 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt megnevezése Akcióterületi projektek Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 GF AT) Börtön létrehozása a gazdaságfejlesztési akcióterületen (P80 GF AT) Új utak nyitása teljes közművek és telkek kialakítása a folyamatban lévő rendezési terv módosítása szerint (PD22) Kereskedelmi és szolgáltató egységek az új városközpontban (PE1/3 VK AT) Niczky kastély felújítása (PE8/1 VK AT) Indikatív költségveté s (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 110 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása 300 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 TOP 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, 400 VK AT) munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével Főtér kialakítása: Árpád utca, Szent István utca TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés találkozásánál, illetve a Katolikus templom 450 TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása homlokzati felújítása (PE3 VK AT) Könyvtár felújítás (PE5/4 VK AT) 30 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 VK AT) 100 TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű 250 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Finanszírozás lehetséges forrása egyéb GINOP (vállalkozások) Hazai forrás, állami pályázat Közvetlen uniós forrás, pl. rendészeti és igazságügyi együttműködés keretében hazai forrás GINOP (vállalkozások)

68 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 68 Projekt megnevezése lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 VK AT) Járási hivatal építése az új főtérnél (P76 VK AT) Indikatív költségveté s (millió Ft) 280 Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Művelődési ház építése az Északi városrészben TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 150 (P77 VK AT) Zöld tengely kialakítás a főtértől a Ságvári utcáig I., TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 150 II és III. ütem (PE4/1-PE4/3 VK AT) TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Északi városrész észak-déli közlekedési folyosó és szintbeli vasúti átjáró az É-D-i tengelyen, Móricz Zs. Utca bővítése, sétálóutca kialakítás (PE TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés VK AT) Iskola konyháról kiszolgált külső forgalmú étterem kialakítása (PE7/2 VK AT) 150 TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Finanszírozás lehetséges forrása egyéb Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 VK AT) 50 TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 VK AT) EFOP/KLIK Öregek otthona bővítése, vagy új építése (PE21/2 TOP 4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, VK AT) 120 fejlesztése Mozitól a sportpályáig járda építése (P50 VK AT) 20 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés A Kossuth utca és Kossuth tér körül buszforduló, buszvégállomás kialakítása fedett váróval, 40 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés kerékpártárolóval (B + R) (P64 VK AT) Árpád utca- Szent István utca kereszteződésében körforgalom kialakítása (P65 VK AT) 20 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Kossuth Mikszáth Móricz Zsigmond utca 20 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

69 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 69 Indikatív Projekt megnevezése költségveté s (millió Ft) kereszteződésében körforgalom kialakítása (P67 VK AT) Műfüves labdarúgópálya és futópálya kialakítása az általános iskola területén (PE5/3 VK AT) 100 Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Finanszírozás lehetséges forrása egyéb Sportpálya bővítése, fejlesztése, részeként TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 120 műfüves pálya kialakítása (PE9 VK AT) TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Multifunkciós sportcsarnok építése az általános TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 500 iskola területén (PE5/5 VK AT) TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Tanuszoda építése (PE5/2 VK AT) 400 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja (PD11/2 SZOC AT 1) TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex 60 programok hazai forrás Szennyvízhálózat bővítése a szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 SZOC AT 1, SZOC AT 2 és VK AT) Város alközpont és park létesítése a déli városrészben (PD11/1 SZOC AT 1) 80 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP 63 TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/1 SZOC AT 1) TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és 20 TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja

70 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 70 Projekt megnevezése körforgalom kiépítése (P65 SZOC AT 2) Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában (SZOC AT 2) Indikatív költségveté s (millió Ft) 50 Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 4.3. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok Finanszírozás lehetséges forrása egyéb Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 - SZOC AT 1) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 - SZOC AT 2) Sássa szabadidő program (PE9/8 RK AT) Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 RK AT) Kulcsprojektek Városközpont AT komplex fejlesztése integrált projekt, minden VK akcióterületi projekt TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 5.2. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Dél- keleti ipari terület kialakítás (PD13/1) 800 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GEV terület terhelt rész rekultivációja (PD3/2) 15 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése KEHOP Szelektív hulladékbegyűjtő sziget kialakítása az KEHOP 50 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés átrakónál (PD16) Szennyvíztisztító mű további kapacitásbővítése, és KEHOP technológiai fejlesztés, új agglomeráció kialakítása (PD17) 500 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés GINOP (vállalkozások) GINOP (vállalkozások)

71 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 71 Projekt megnevezése Indikatív költségveté s (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása TOP Lakópark területalakítás és közműépítés a délkeleti városrészben (PD12) TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés P+R parkoló létesítése a vasútállomás mellett (PD3/1) 10 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Kondicionáló, szabadidő park kialakítása a TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés sportegyesület és a lakosság részére (PE5/6) 8 TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Finanszírozás lehetséges forrása egyéb Dél-nyugati ipari terület kialakítása 89,1 Ha területen (PD8 GF AT)) Az ipari parkot kiszolgáló út építése É-D-i irányban a város DNY-i részén a 100-as vasútvonalon keresztül vezető vasúti átjáróval (P81) Hálózatos projektek akcióterületi projektek között található az összeg (2800 MFt) 50 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Haas-tanya ivóvízhálózatának kiépítése (PE14/2) 27 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés KEHOP Haas-tanya szennyvízhálózatának kiépítése KEHOP 54 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés (PE14/3) Haas-tanyához vezető úthálózat fejlesztése, a meglévő földút és út aszfaltozása (PE14/4) 10 TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Kerékpárút: Kemecse - Nyírtura Nyíregyháza között (P73) 500 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Körmendi tanya szennyvízhálózatának megépítése (PD18) 48 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Kemecse Körmendi tanya összekötő út építése TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló (PD7/2) 540 közlekedésfejlesztés KEHOP

72 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 72 Indikatív Projekt megnevezése költségveté s (millió Ft) Összekötő út építése Körmendi tanya és a 4. sz. főközlekedési úton Nyíregyháza irányába (PD7/3) Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Finanszírozás lehetséges forrása egyéb IKOP / hazai forrás Északi városrész K-Ny-i feltáró útépítés (PE19/1) TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés IKOP / hazai forrás Vasúti felüljáró építése a Szent István u. meglévő fénysorompós átkelő helyett a sz. úton (PE19/2) Északi összekötő elkerülő útépítés a nyugati feltáró út- Mikszáth Kálmán u. kereszteződéstől a Vasmegyeri útig (PE20) 3829-es sz. Kemecse-Nyírtura összekötő útból új út nyitása az ipari parkig a temető érintésével (PD1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítése, I. ütem: nyugati irányból a városközpontig (PE 24/1) A Szent István u. teljes hosszában egyesített gyalog- és kerékpárút létesítésének belvízrendezéssel együtt, II. ütem: városközponttól keleti irányba (PE24/2) Kerékpárút építése a összekötőúthoz (kb. 4,5km) TSZ telepig a 3823 sz. út mellett (PE25) Kerékpárút építése Kemecse-Nagyhalász sz. út mellett (Mikszáth u. folytatásában) (PE26) Kerékpárút építése Kemecse-Tiszatelek új, tervezett közút mellett Kerékpárút építése Kemecse-Körmendi tanya-4. sz út irányába tervezett közút mellett (PD21) TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 80 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 80 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 70 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 50 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 90 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 120 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés IKOP / hazai forrás

73 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 73 Indikatív Projekt megnevezése költségveté s (millió Ft) Mélyfekvésű területek revitalizációja, szükség szerint (kizárólag nem szennyezett anyaggal történő) feltöltése (PE28) Feltáró utak szelvény és teherbírás növelése a Sport, József Attila, Szondi és Dózsa György 405 utcákon (6m+ 1,6m) (PD20) Déli városrész dél-keleti feltáró út déli feltáró úttól a leendő P+R parkolóig és a gyalogos aluljáróig 20 (PD2) Út bővítés a vasút déli oldala mentén a P+R parkolótól a Szondi utcai vasúti kereszteződésig (PD5/1) Déli városrész észak-déli tengely, Szondi u. bővítés a déli feltáró úttól a vasútállomásig (PD6) 80 Finanszírozás lehetséges forrása TOP 60 TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 20 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Finanszírozás lehetséges forrása egyéb hazai forrás hazai forrás hazai forrás hazai forrás Déli városrész nyugati feltáró útépítés a leendő vasúti felüljáró figyelembevételével (PD7/1) 80 TOP 1.3. A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés hazai forrás Vasúti, gyalogos, kerékpáros aluljáró építése a Schönherz Z. u. folytatásánál (PD5/2) 100 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Parkolók kialakítása a város különböző pontjain (P79) 100 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Egyéb projektek Haas-tanya és halastó hasznosítás turisztikai programcsomag (PE14/5) 500 TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7 Versenyképes turisztikai kínálat Haas-tanya magtár és park rekonstrukció (PD14/1) TOP 1.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható 200 turizmusfejlesztés TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Vasút - GEV közötti terület önkormányzati 120 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése GINOP (vállalkozások) GINOP (vállalkozások)

74 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 74 Indikatív Projekt megnevezése költségveté s (millió Ft) tulajdonszerzés, területalakítás, barnamezős beruházás (PD3/3) 1778,1779 hrsz-on rekreációs területek kialakítása (P71) 100 Vasúti átkelőnél rekreációs területek kialakítása (P75) 20 Finanszírozás lehetséges forrása TOP TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása TOP 2.1. Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés TOP 5.3. Helyi közösségi programok megvalósítása Finanszírozás lehetséges forrása egyéb Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás (P63) 80 TOP 1.1. Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése TOP 5.1. Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) VP

75 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 75 5 Antiszegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni Kemecse város Antiszegregációs Programját, amelynek kidolgozása a következő lépésekből áll: a szegregátumok, illetve szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása; az azonosított területek helyzetelemzése; célkitűzések és beavatkozások megfogalmazása a szegregált, valamint a szegregációval veszélyeztetett területekre. A szegregátumok és a szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolását a 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormány rendelet 10. mellékletében meghatározott módszertan szerint a KSH végezte el a évi népszámlálási adatok, az ún. szegregációs mutató kiszámításával. Járásközpont települések esetében azok a legalább 50 lakossal rendelkező területek tekinthetők szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot, míg a szegregációval veszélyeztetett területek esetén az érték 30% és 35% közé esik. A KSH által lehatárolt hat szegregátum az alábbi városrészeken található: 1. sz. szegregátum: Déli városrész, (Toldi u. - Szondy u. - Névtelen u.) 2. sz. szegregátum: Északi városrész (Ságvári E. u. Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. u. mindkét oldala) 3. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. u. - Petőfi u. mindkét oldala - Névtelen u.) 4. sz. szegregátum: Északi városrész (Ady E. u. délkeleti oldala) 5. sz. szegregátum: Északi városrész (Mikszáth K. u. mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. u. - Rákóczi u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u., Dankó u., Szegfű u. mindkét oldala) 6. sz. szegregátum: Déli városrész (Sport u. - Deák F. u. - Szondy u. - Honfoglalás u. - Deák F. u. - Dózsa Gy. u. - vasútvonal)

76 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája térkép: Kemecse szegregátumai a évi népszámlálási adatok Jelmagyarázat: szegregációs mutató 30-35% között van szegregációs mutató 35%-ot eléri, vagy felette van Forrás: KSH, 2011 A térkép sötétzöld színnel, valamint számmal jelöli a szegregátumokat, míg a világoszöld színnel jelölt területek a szegregációval veszélyeztetett településrészek. A statisztikai hivatal által készített térkép olyan két területeket is megjelöl az északi városrészben, amelyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt (50 fő alatti lakosságszám) mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. Elhelyezkedés Demográfia A szegregátumok összehasonlító elemzése Kemecsén hat szegregátum és négy szegregációval veszélyeztetett terület található. Elhelyezkedésüket tekintve a szegregátumok a város két területére koncentrálódnak. A város déli részén két db szegregátum (1. és 6. szegregátum), közéjük ékelődve pedig egy szegregációval veszélyeztetett terület található, így lényegében a déli városrész nyugati oldala (szinte a déli városrész fele) szegregátumnak tekinthető. Az északi városrészben található a város 2., 3., 4. és 5. sz. szegregátuma, az északi városrész észak-nyugati oldalára koncentrálódva. Az északi városrészben tovább két kisebb, szegregációval veszélyeztetett terület található, illetve két, a szegregátumok kritériumának eleget tevő, de 50 fő alatti lakosságszámú szegregált terület azonosítható. A szegregátumok megközelíthetősége a déli városrészben (vasúttól délre) problémás, mivel az egyetlen vasúti átjáró sem a déli városrész főutcájának tekinthető Szondy utcához hanem a nyugatabbra lévő Sport utcához kapcsolódik. Továbbá, bár általában Kemecse úthálózata és közműveinek kiépítettsége kielégítő, éppen ezeken a területeken találhatók hiányosságok a szennyvízhálózatban, a gázhálózati ellátottságban és az úthálózat minőségében. A szegregátumok összlakossága 2001 és 2011 között kis mértékben csökkent ben Kemecse szegregátumaiban a település összlakosságának 25 %-a, 1219 fő élt, 2011-ben a szegregátumokban a település népességének 23,4%-a, 1120 fő lakott. A szegregátumok népessége a legtöbb esetben kis mértékben változott, ugyanakkor egyes esetekben a népesség változása igen jelentős volt. (A szegregátumok lakónépességének csökkenését magyarázhatja az a statisztikai tényező, hogy 2001-ben a szegregátumok lehatárolásának a határértékeket magasabban állapították meg, illetve az, hogy 2001-ben három, de nagyobb területű szegregátum került kijelölésre, a szegregációval veszélyeztetett területek

77 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 77 Szociális mutatók nagysága viszont sokkal nagyobb volt, hiszen további 710 fő szegregávióval veszélyeztetett területen élt). A legnagyobb népességű szegregátumok 2001-ben és 2011-ben is a város északnyugati részén találhatók, de amennyiben a vasúttól délre fekvő területeken az 1. és 6. sz. szegregátum közötti szegregációval veszélyeztetett területet is ide számítjuk, akkor egyértelműen a déli városrész egybefüggő szegregált területei a meghatározók. A szegregátumok lakosságának korcsoportos megoszlása több jellegzetesség is kirajzolódik: a fiatalok (0-14 évesek) aránya minden szegregátumban magasabb a városi átlagnál (23,1%), a fiatalok aránya egy szegregátumban 40% felett van (1. szegregátumban (40,6), három szegregátumban 34 % felett van, tehát a hatból négy szegregátumban az arány több mint a városi átlag duplája (17,4 %) az aktív korúak (15-59 évesek) aránya egyedül a 3. szegregátumban (64,2%) felel meg a városi átlagnak, minden más szegregátumban a városi átlag alatt marad (a szegregátumok közül egyébként itt a legalacsonyabb a fiatalok aránya), a 60 éven felüliek aránya három szegregátumban is 10 % alatti, de a többi szegregátumban sem éri el a városi átlagot A szegregátumok egyes társadalmi, szociális mutatói között jelentős különbségek rajzolódnak ki, ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy minden mutató tekintetében az összes szegregátum helyzete kedvezőtlenebb a városi átlagnál. A statisztikai mutatók rendkívül vegyes kép rajzolódik ki, hiszen szinte minden szegregátum esetében vannak olyan mutatók, amelyek az adott szegregátum tekinthető a legrosszabb helyzetűnek, ugyanakkor összességében az északi városrészben található 5. sz. szegregátum a legkedvezőtlenebb helyzetű (ugyanakkor a legnépesebb is). 11. táblázat: A szegregátumok lakosságának társadalmi, szociális jellemzői a évi népszámlálás (%) Mutató megnevezése Kemecse 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum 5. szegregátum 6. szegregátum Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 31,0 58,6 54,1 59,8 52,6 68,9 51,1 10,0 2,6 6,9 5,4 0,0 1,2 3,6 50,0 63,2 70,3 66,5 65,8 80,1 57,8 21,7 46,0 51,4 43,0 47,4 61,2 37,8 47,0 37,1 29,3 31,3 32,5 19,0 38,8

78 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 78 Mutató megnevezése Kemecse 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum 4. szegregátum 5. szegregátum 6. szegregátum Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) Jelmagyarázat: 41,5 40,5 61,1 46,4 63,6 70,2 52,0 50,2 66,7 45,5 75,4 53,8 69,2 73,7 57,6 78,1 62,1 59,1 74,3 69,1 63,8 22,8 n.a. 53,2 46,5 27,8 63,2 29,6 13,3 n.a. 21,3 29,8 11,1 40,6 14,8 A legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező szegregátumok Lakhatási körülmények Forrás: KSH (2011), saját szerkesztés A lakások arányának megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a lakónépesség megoszlásához képest a lakások kisebb aránya található a szegregátumokban, mint a város szegregátumokon kívüli területein. Az egy lakásra jutó lakónépesség száma a szegregátumokban átlagosan 3,9 fő, míg ez a mutató a városban 2,8 és a város szegregátumokon kívüli területein 2,67 fő. Lakásonként átlagosan 4 fő felett laknak az 5. szegregátumban (4,13 fő/lakás), a 2. szegregátumban (szintén 4,13 fő/lakás). A szegregátumok lakásállományán belül magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A lakások helyzete az 5. szegregátumban a legkedvezőtlenebb, ahol a teljes lakásállományon belül a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a legmagasabb, valamint a lakott lakásokon belül az egyszobás lakások aránya 19,8%. Az alacsony komfortfokozatú lakások arányát tekintve a 2. és a 3. sz. szegregátumok vannak a legrosszabb helyzetben (36,7 és 40,6 %). 12. táblázat: Lakhatási mutatók Kemecse szegregátumaiban (2011) Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül (%) Kemecse ,3 13,3 6,9 1. szegregátum 38 28,9 30,6 8,3 2. szegregátum 30 36,7 37,9 13,8 3. szegregátum 96 40,6 32,5 15,7 4. szegregátum 21 19,0 19,0 9,5 5. szegregátum 83 34,9 34,6 19,8 6. szegregátum 48 25,0 26,1 10,9 Jelmagyarázat: A legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező szegregátumok Forrás: KSH (2011), saját szerkesztés

79 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 79 Környezet és életminőség Az Önkormányzat már 2004 óta kiemelten törekszik a szennyvízkezelés és csatornázás hiányosságainak megszüntetésére. Szennyvíz hálózat tekintetében az 1. és a 2. szegregátum esetében műszaki probléma nincs, az 1. és a 6. szegregátumban (déli városrész) a környezeti adottságok műszakilag bonyolult és magas fajlagos költségű megoldást tesznek szükségessé. A természetes és az épített környezet kisebb-nagyobb mértékben mind a hat szegregátumban általános és folyamatos karbantartásra, pontszerően rekonstrukcióra szorul. A probléma egységesen, valamennyi szegregátumban jelentkezik, és - mivel egyes ingatlanokon az ott lakók a lakókörnyezetük állapotát rendszeresen elhanyagolják a megismétlődő beavatkozások ellenére újratermelődik. Fontos előrelépés, hogy a szilárd hulladéklerakó az 1. és 6. szegregátumot is magába foglaló Déli városrész közelében volt, de azóta bezárt és rekultiváción esett át, így már nem jelent potenciális veszélyforrást A rekultivációra készült beruházási program része volt a járási szintű, szilárd hulladéklerakó felszámolási programnak. A 2., 3., 4., 5., sz. szegregátumok a települési központhoz közel helyezkednek el, ezért a meglévő közszolgáltatások (közigazgatás, egészségügyi és szociális ellátás, egészségház, házi orvosi szolgálat, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, öregek napközi otthona, házi segítségnyújtás, családsegítő szolgálat) viszonylag kis távolságra, teljes körűen elérhetőek. Ezek a szolgáltatások tehát jellemzően az Északi városrészben helyezkednek el, ezért elérésük a déli városrész 1. és 6. sz. szegregátumaiban élők számára a szintbeli vasúti kereszteződés miatt nehézkesebb, időigényesebb. A szegregátumok funkció hiányosak, azaz kevés az üzletek, lakossági szolgáltató helyek száma. A szegregátumok területén nincs egyetlen intézmény sem, de városszövetbe ágyazottságuk, korlátozott földrajzi kiterjedtségük miatt e területeken lakók számára a funkciók elérhetősége nem különbözik lényegesen a város többi területétől. Mindemellett szükség van a kereskedelmi egységek, üzletek közvetlen jelenlétének növelésére A szegregátumok területenkénti helyzetelemzése Kemecsén hat szegregátum található. Elhelyezkedésüket tekintve a szegregátumok két nagyobb területére koncentrálódnak. A város déli, dél-nyugati részén két darab szegregátum (1.,6.), a város északi, észak-nyugati részén négy darab szegregátum (2., 3., 4., 5.), található. 1. számú szegregátum 15. térkép: Az 1. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH a Toldi u. - Szondy u. - Névtelen u. által határolt területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 46 %. A területen élők száma 155 fő. A 0-14 éves népesség aránya 22,7 százalékponttal meghaladja a város egészére vonatkozó arányszámot. A 60 év felettiek aránya 3,2 %, ami a városi átlag hatoda. Az aktív korúak 63 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (Kemecse egészében ez 50 %). A háztartások 40,5 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 38 db, melynek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. A laksűrűség 4 fő/lakás. A területen a közművek (szennyvízhálózat) kiépítése hiányzik.

80 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája számú szegregátum 16. térkép: A 2. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH a Ságvári E. u. Rózsa F. utcától, majd Ságvári E. u. mindkét oldala közötti tömböt szegregátumnak minősítette. A területen élők száma jelenleg 124 fő. A szegregációs mutató értéke 51,4 %. A 0-14 évesek aránya 35 %, ami a városi átlag kétszerese. A 60 év felettiek aránya 5,6 %, ami a városi szám egynegyede. Felsőfokú végzettséggel az itt lakók 2,6 %-a rendelkezik. Az aktív korúak 70 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 61%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 30 db, ennek kb. harmada komfort nélküli vagy félkomfortos, a lakott lakások 10 %-a egyszobás. Az épületek többsége régi parasztház, illetve a Kádár rendszerben épült kockaház. A laksűrűség 4 fő/lakás. 3. számú szegregátum 17. térkép: A 3. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH a Mikszáth K. u. - Petőfi u. mindkét oldala - Névtelen utcák által határolt tömböt szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató 43 %. A terület lakónépessége 279 fő. A 0-14 évesek aránya 22 %, ami csak kicsivel magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya alacsony, mintegy 15 %, de ezzel a számmal csak 4 százalékponttal marad el a városi aránytól.. Az aktív korúak 67 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 46 %-ban egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 96 db, ennek harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 14 db. A laksűrűség 2,9 fő/lakás. 4. számú szegregátum 18. térkép: A 4. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH az Ady E. u. délkeleti oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 47,4 %. A területen élők száma 70 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legkisebb lélekszámú (területileg a második). A 0-14 éves népesség aránya 34,3 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 11,4 %, ami a városi átlag alig több mint fele. Az aktív korúak 66 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 63,6 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 21 db, ennek mintegy ötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 7 db. A laksűrűség 3,3 fő/lakás.

81 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája számú szegregátum 19. térkép: Az 5. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH a Mikszáth K. u. mindkét oldala a Zrínyi utcától az Ady E. utcáig - Mikszáth K. u. - Rákóczi u. - Rózsa F. u. - Zrínyi u., Dankó u., Szegfű u. mindkét oldalán lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 61,2 %. Ez a szegregátum mind a szegregációs mutató mértékében, mind a foglalkoztatási és lekhatási adatok tekintetében a legelmaradottabb, továbbá területileg és a lakónépesség számát is tekintve egyben a legnagyobb. A területen élők száma 343 fő, ezzel ez a szegregátum a 6 közül a legnagyobb lélekszámú. A 0-14 éves népesség aránya 34 százalék, ami a városi átlag duplája. A 60 év felettiek aránya 8 %, ami a városi átlag alig fele. Az aktív korúak 80 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több mint 70 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 83 db, ennek mintegy harmada komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 17 db. A laksűrűség 4,2 fő/lakás. 6. számú szegregátum 20. térkép: A 6. számú szegregátum térképe Forrás: évi népszámlálás, KSH. A KSH a Sport u. - Deák F. u. - Szondy u. - Honfoglalás u. - Deák F. u. - Dózsa Gy. u. - vasútvonal között lévő területet szegregátumként határolta le. A szegregációs mutató értéke 38 %. A területen élők száma 149 fő. A 0-14 éves népesség aránya 27 százalék, ami csak kevéssel van a városi átlag felett. A 60 év felettiek aránya 13 %, ami a városi átlag kétharmada. Az aktív korúak 58 %-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 52 százalékában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen található lakások száma 48 db, ennek több mint egyötöde komfort nélküli vagy félkomfortos. Egyszobás lakások száma 5 db. A laksűrűség 3,1 fő/lakás. 5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó programok, stratégiák Kemecse Város Önkormányzata az elmúlt években több konkrét intézkedést tett a szegregációs folyamatok lassítása, megakadályozása érdekében.

82 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 82 A fentiek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárultak a korábbi, 2013-ban felülvizsgált IVS antiszegregációs célrendszerében foglaltak eléréséhez, ami a szegregátumok elhelyezkedésében bekövetkező változásokat figyelembe véve jelenleg is aktuálisnak tekinthető: Az IVS antiszegregációs célrendszere: A rehabilitáció eredményeként javulnia kell a szegregált területen élők életminőségének; lakhatási körülményeinek; foglalkoztatási és képzettségi mutatóinak. Ez a javulás három tematikus cél és eszközök kijelölésével érhetők el: Infrastrukturális ellátottság javítása: Eszközök: Szennyvíz hálózat kiépítése Zöld felület növelése Oktatási színvonal emelése: Eszközök: Új tanulási technikák, módszerek Ösztönzési rendszer Teljes körű beóvodázás Iskolai osztályok közötti szegregáció felszámolása Lakókörnyezet minőségének javítása: Eszközök: Rossz minőségű lakásállomány felújításának elősegítése Foglalkoztatottság növelése: Eszközök: Munkahely teremtés Képzés/átképzés Kemecse Város szintén 2013-ban fogadta el helyi esélyegyenlőségi programját, melynek átfogó célja, hogy Kemecse település Önkormányzata érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel) Az elmúlt években a szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó beavatkozások Kemecsén az elmúlt időszakban több olyan fejlesztés is történt, melynek közvetett, vagy közvetlen antiszegregációs hatásai voltak. Ezek közül antiszegregációs szempontból a legjelentősebbek:

83 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 83 Bölcsődei férőhelybővítés Kemecse Városban Családsegítő épületének felújítása Egészségügyi alapellátás fejlesztése Kemecse városban A Béke téri Óvoda épületének fűtés rekontrukciója Kompetencia alapú oktatás megteremtése Nappali ellátást biztosító intézmény kialakítása Kemecse városban A városban több oktatási, egészségügyi, szociális és közösségi jellegű programot valósítottak meg (részben kistérségi összefogással), amelyek során figyelmet fordítottak a hátrányos helyzetű lakosok bevonására is. Déli városrészben az 1. és 6. szegregátum közelében a szilárd hulladéklerakó bezárása és rekultivációja Közmunka programokban a hátrányos helyzetűek nagy arányban kerülnek bevonásra, több közmunka programban tanulhatnak is, melynek során különböző képesítéseket szerezhetnek. A település iskolájában esti gimnázium működik, amely az érettségi megszerzését lehetővé teszi anélkül, hogy másik településre kellene utaznia a tanulóknak 5.3 Antiszegregációs intézkedési terv A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések ITS beavatkozásai Az ITS 4. fejezetében bemutatott beavatkozások és projektek egy része közvetetten, egy része közvetlenül is a szegregáció mérséklését eredményezi. Városi szinten a legfontosabb, hogy az ITS-ben két szociális akcióterület is kijelölésre került. A két terület teljes egészében lefedi Kemecse mind a hat szegregátumát. Közvetlen hatású beavatkozások: Déli városrész, 1. és 6. szegregátum (Szociális Akcióterület 1.) Szolgáltatóház létesítés az új alközpontban (PD11/2 SZOC AT 1) A déli városrészben szolgáltatóház kialakítása a hátrányos helyzetű emberek részére. (Hasonló Szolgáltató ház jön létre a Városközpont Akcióterületen is és az északi városrész szociális akcióterületén, a 2.,3.,4. és 5. szegregátum területén) a városközpontban (VK AT) és a déli városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában. segítő jelenlét; ingyenkonyha működtetése; jogi és szociális tanácsadás; csecsemő- és kisgyermek gondozási tanácsadás; kisgyermekek számára korai fejlesztő programok, iskola előkészítő, fejlesztő foglalkozások biztosítása; munkahelyteremtés elősegítése, önellátásra nevelés; kistermelői tevékenység - kézműves tevékenység oktatása;

84 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 84 bűnmegelőzés, prevenciós programok, áldozatvédelem, börtönből való visszaillesztést segítő programok, börtönbe való bekerülés megelőzésére irányuló programok; kultúra, hagyományápolás; közösségépítés, lelki programok, befogadó társadalom kialakítása, szemléletformálás; szocio-karitatív segítségnyújtás, adományszerzés; egészségügyi prevenciós programok; telep rehabilitációs programok koordinációja; leendő és jelenlegi munkatársak segítők képzése, találkozók szervezése, a modell elterjesztése Város alközpont és parklétesítése a déli városrészben (PD11/1 SZOC AT 1) A déli városrészben egy alközpont kialakítása a városrész felzárkóztatása érdekében Temetővel szemben lévő területen rekreációs és közösségi terület kialakítása (P72 SZOC AT 1) Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása, ravatalozó bővítés vagy építés (PD15/01 SZOC AT 1) Jelenleg a temető nem rendelkezik belső burkolt utakkal, ezt szükséges lenne burkolttá tenni, valamint a meglévő ravatalozót felújítani, bővíteni. Szennyvízhálózat bővítése a déli és északi szegregátumokban (Toldi u., Ságvári u., Dankó u., Szegfű u., Zrínyi u.) (PE23 SZOC AT 1) A város déli részében található szegregátumok jelenleg még csatornázatlan utcáin a szennyvízhálózat kiépítése, lakások rákötése. Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P69 SZOC AT 1) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. Legjelentősebb elemei: az újonnan létrejött közösségi terek kihasználását segítő programok egészségfejlesztési programok pályaválasztási programok munkaerőpiaci reintegrációs támogató programok kulturális és sport programok életvezetési klubsorozat közbiztonsági rendezvénysorozat kortárssegítés és példakép program önkéntes mozgalmak elindítása helyi identitást erősítő programok Északi városrész, 2., 3., 4. és 5. szegregátum (Szociális Akcióterület 2.) Az északi városrész észak-nyugati oldalán található Kemecse további 4 szegregátuma, ezért ezen a területen is szociális városrehabilitációs beavatkozásokat tervez a város, melynek elemei: Szolgáltatóház és közösségi tér létesítése a Zrínyi utcában, hasonló szolgáltatásokkal, mint a déli városrészben és a Városközpontban (PE11 SZOC AT 2) Zrínyi utca végén buszforduló kialakítása és körforgalom kiépítése (P65 SZOC AT 2) Komplex felzárkózató programok végrehajtása (P70 SZOC AT 2) A felzárkóztató programok a szociális célú városrehabilitáció infrastrukturális elemeinek kísérő elemei. A programok ezen az akcióterületen is hasonló elemeket tartalmaznak, mint az előző pontban bemutatott programelemek a déli városrészben.

85 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 85 Északi városrész, Városközpont: Óvoda férőhelybővítés új óvoda építésével (PE2/1 VK AT) 100 férőhelyes új óvoda építése 2 épület lebontásával Mentálhigiéniás és Szociális központ (önkormányzati és civil szervezetek) (PE22 VK AT) A város központi részén egy mentálhigiénés központ kialakítása, ahol mind önkormányzati, mind civil szervezetek helyet kapnak, és segítséget nyújtanak a rászoruló embereknek. Szolgáltató ház működtetése, hátrányos helyzetű lakosok társadalmi integrációjához való segítségnyújtás (P68 VK AT) a városközpontban, a déli és északi városrészben található szociális akcióterületen (SZOC AT 1 és SZOC AT 2) lévő szegregátumokban kialakított szolgáltató házban szakértők és önkéntesek segítik a hátrányos helyzetű lakosokat az integrációban, emberhez méltó életkörülmények kialakításában. Közvetett hatású beavatkozások: Az ITS 4. fejetében bemutatott beavatkozások (projektek) közül az alábbiak közvetett módon, de a hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatását elősegítendő gyakorolják hatásukat a szegregátumokban élők életminőségére is: Iskola konyha felújítása és bővítése (PE7/1 VK AT) Általános iskola tanterembővítése (PE5/1 VK AT) Sássa szabadidő program (PE9/8 RK AT) A város határában fekvő természeti környezethez kapcsolódó szabadidős programcsomag kidolgozása, amely a terület turisztikai vonzerejét növelné. Isi-tó rekreációs terület kialakítása (P74 RK AT) Szabadidős park kialakítása a jelenlegi halastó környezetében Szegregáció mérséklésének eszközei A társadalmi és térbeli szegregáció mérséklése és megszüntetése sokrétű és kizárólag hosszútávon megvalósítható folyamat, amely során a következő fizikai és nem fizikai jellegű eszközök alkalmazandók és alkalmazhatók: Oktatási integráció és felzárkóztatás: a közoktatás rendszerében nyújtott teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutás lehetőségét, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát nagyrészt az oktatáson keresztül vezet az út, erre azonban az önkormányzat befolyása az érintett köznevelési intézmények fenntartói viszonyainak megváltozása óta korlátozott. A szociális szolgáltatások és ellátások hozzáférhetőségének biztosítása: a szociális szolgáltatások esetében hangsúlyosan figyelmet kell fordítani egyfajta egyensúlyra: egyfelől nem célszerű minden szolgáltatást a szegregátumba telepíteni, mert az közvetett módon tovább erősíti a szegregált állapotot, másfelől fontos a szolgáltatók aktív jelenléte is, mert csak ezáltal biztosítható, hogy minden érintett egyenlő eséllyel hozzáférhessen a jogszabályilag járó ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Ez az eszköz valósul meg a tervezett Szociális és Mentálhigiénés Központ, vagy pl. a három szolgáltatóház létrehozásával. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése és a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek és képességek kialakítása: a közfoglalkoztatás országosan elterjedt rendszere mellett elő kell segíteni az elsődleges munkaerőpiacra való vissza-, illetve bevezetést is, amelynek hatékony eszközei a személyes mentoráláson alapuló munkaerő-piaci programok.

86 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 86 Ezek jellemzően egyéni tanácsadást, képzési lehetőséget és átmeneti időtartamra munkalehetőséget is biztosítanak. Az egészségügyi állapot javítása elsősorban prevenciós szolgáltatásokkal, továbbá az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférhetőséggel: a hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapota többek között a nem megfelelő higiénés feltételek és a szűréseken való alacsony részvétel miatt jellemzően elmarad a városi átlagtól. A prevenció és a célzott felvilágosítás mellett azonban azt is biztosítani kell, hogy az érintett lakosság könnyen és gyorsan megkaphassa a szükséges egészségügyi ellátásokat. Intenzív közösségfejlesztés: a szegregátumok relatív helyzetének megítélése és az ott élők életminősége nagymértékben függ a rendelkezésre álló közösségi terek számától, minőségétől, használhatóságától. Kemecse Város Önkormányzata a városban vizsgálja három olyan szolgáltató egység kialakításának lehetőségét, melyek mellett egyben közösségi, rekreációs területet is ki kíván alakítani. A szolgáltató egységben nappali ellátást (étkezést, tisztálkodási lehetőséget stb.) biztosító szolgáltatást kíván létrehozni, ahol a szociális szolgáltatások bizonyos formáit vehetik igénybe. Ugyanitt roma fiatalok segítenének felvilágosító, tájékoztató munkával ügyintézési és egyéb kérdésekben. A közösségfejlesztési programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába célszerű bevonni egyrészt a szegregátum lakosait, mivel így növelhető a programok elfogadottsága és hatásossága, másrészt civil szervezeteket, mert ezek többnyire a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudják kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tudnak közvetíteni a szereplők között. Az adott lakóterület rugalmas és gyors elérhetőségének biztosítása: jóllehet a szegregátumok Kemecse szerves része, a déli városrész két szegregátuma esetében esetében a vasútvonal elvágó hatása mindkét szegregátum esetében erőteljesen érvényesül érvényesül főként az egyetlen átkelőhely miatt. Ezen elsősorban településtervezési eszközökkel és közlekedési fejlesztésekkel lehet javítani (pl. a tervezett új vasúti átkelőhely létesítése, gyalogos/kerékpáros aluljáró vagy felüljáró építése, kerékpárutak kialakítása stb.). A lakhatási feltételek átfogó javítása: az életminőséget alapvetően befolyásolja a lakóingatlanok mérete, komfortfokozata és állapota mindezen mennyiségi és minőségi mutatók a szegregátumok esetében jellemzően kedvezőtlenek. A rossz minőségű lakásállomány felszámolása történhet részleges vagy teljes felújítással, kisméretű lakások összevonásával, esetleg bővítéssel, indokolt esetben akár szanálással is. Az önkormányzat mozgásterét korlátozza, hogy a lakóingatlanok többsége magántulajdonú. Az egyes lakóingatlanokat érintő fejlesztések mellett elengedhetetlen a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása (pl. közkifolyók és szemétgyűjtők számának és elhelyezkedésének optimalizálása). Legalább ennyire fontos a lakókörnyezet esztétikai megújítása akár új zöldfelületek kialakításával is, amibe ideális esetben az érintett lakosság bevonható. Kemecsén a szennyvízhálózat szegregátumokban történő fejlesztése első lépésként ezt a célt szolgálja. A társadalmi kohézió erősítése szemléletformáló és közösségépítő akciókkal: a szegregátumokban élők integrációja csak akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha mind a közvetlenül érintettek, mind a város teljes lakossága körében egyértelművé válnak a szegregált állapot megszüntetésének egyéni és össztársadalmi szintű előnyei. A társadalmi befogadás elősegítését kisebb léptékű, interperszonális jellegű szemléletformálással és közösségi rendezvényekkel lehet elérni, amelybe lehetőség szerint minden korosztályt és társadalmi csoportot bevonnak. A Sássa szabadidő program, a két új közösségi tér, az ISI-tó fejlesztése, a két új rekreációs terület létrehozása, valamint a sporttal összefüggő számos, fent bemutatott beavatkozása (4. fejezet) egyaránt ezt a célt szolgálják.

87 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 87 Az intézkedéseket város- és szegregátum-szinten is meg kell valósítani, utóbbira részben lehetőséget nyújt mind a déli, mind az északi városrészben tervezett szociális városrehabilitáció is (4.fejezet) A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések Az ITS keretében tervezett fejlesztésekkel szemben alapvető elvárás, hogy ne idézzék elő zárványok, szegregátumok kialakulását, és semmilyen formában ne erősítsék a szegregációs folyamatokat. Ennek eléréséhez a következő intézkedések végrehajtása szükséges: az előző alfejezetben megfogalmazott intézkedések minél nagyobb arányú beépítése a tervezett fejlesztésekbe egyfelől önálló anti-szegregációs tartalmú projektek kidolgozásával akár nagyobb volumenű akcióterületi vagy tematikus projektként, akár kisebb költségvetésű, de lokálisan hatékony projektként, másfelől lehetőség szerint más projektekben való megjelenítéssel (pl. egy, a szociális vagy egészségügyi szakemberek számára szervezett képzés tematikájába beépíthető a hátrányos helyzetű személyekkel való eredményes együttműködéshez szükséges készségek elsajátítása is); az anti-szegregációs szemlélet maximális érvényesítése az egyes projektek előkészítése és megvalósítása folyamán, amellyel többek között megelőzhető, hogy egy-egy fejlesztéssel érintett városrész felértékelődése spontán népességcseréhez, dzsentrifikációhoz vezessen önmagát felerősítő negatív folyamatokat idézve elő a település más területein; tényleges társadalmi párbeszéd és partnerség városi, akcióterületi és szükség esetén projektszinten egyaránt, amely során fontos, hogy a partnerség túllépjen a szokásos formákon, és valóban aktív együttgondolkodás jöjjön létre (ezáltal megakadályozható a vélt vagy valós társadalmi konfliktusok manifesztálódása); a szegregátumban élők foglalkoztatásának elősegítése a projekt-megvalósítás során (ez részben a közfoglalkoztatás keretében teljesíthető, részben pedig előírható közbeszerzési feltételként) A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A város szegregált területein a következő többnyire közös problémák jelennek meg: alacsony iskolázottság, a munkanélküliség és a tartós munkanélküliség nagy aránya roma népesség magas aránya, az állami vagy helyi önkormányzati támogatásból élők nagy száma, az iskoláskorú gyermekek lemorzsolódása a nevelési/oktatási intézményekben, a továbbtanulásra való hajlandóság hiánya, nagy arányban lévő leromlott, szűk lakások, alacsony komfort fokozatú lakások, lakáskörülmények. Anti-szegregációs célok Kemecse elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett széleskörű együttműködésen alapuló többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések

88 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 88 együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 13. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Oktatási integráció biztosítása 2. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 3. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Alcélok Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása A szegregátumok kiterjedésük és magas népességszámuk miatt megszüntetése rövid-közép távon nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a nevelési és oktatási munka fejlesztésével, a foglalkoztatottság növelésével az alacsony státuszú lakosság számát csökkentsük, így a szegregátumok oldása is elősegíthető. Általános horizontális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Kemecse számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. A szegregált területek lakói részére új szolgáltatások bevezetését tervezik. Ezek részben szociális, részben közösségfejlesztő beavatkozásokat tartalmaznak. Ennek előfeltétele, hogy legyen a szolgáltatások biztosítására alkalmas épület. A beavatkozások között korábban már bemutatott közösségi és szolgáltató házak kialakítását tervezi a város, amely a mindennapi életvitelt segítő, tisztálkodási lehetőségeket nyújt, valamint tanodának és ifjúságsegítő klubnak is helyet ad. Az óvodai nevelést jelentősen segítené, ha rendelkezne saját fejlesztő pedagógussal, ehhez pedagógiai asszisztens alkalmazására van szükség. Az új óvodában hetente Alapozó terápiát javasolt biztosítani az 5. életévet betöltött gyermekek részére. A terápia rendkívül alkalmas a képességek sokirányú fejlesztésére, esetleges képességbeli hiányosságok pótlására, illetve a megkésett beszédfejlődésű, valamint a különböző részfunkció zavaros (térirány zavaros, dyslexia, dysgráfia veszélyeztetett) gyermekek fejlesztésére. Nagyon jól alkalmazható továbbá figyelem- és magatartás zavaros gyermekek kezelésére is. A devianciák kiszűrése, a megfelelő fejlődés és a sikeres felnőtté válás érdekében létre kell hozni egy szakmaközi hálózatot, amely a rendszeresen megtartott szakmai műhelyek keretében összehangoltabb, eredményesebb és hatékonyabb szolgáltatásokat tud biztosítani, a szükséges jelzőrendszer kialakításával. A hálózatban az alábbi szakterületek képviselői kerülnek

89 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 89 meghívásra: közoktatási intézmények munkatársai, egészségügyi intézmények, szociális és családsegítő munkatársak, igazgatási és foglalkoztatási intézmények munkatársai. A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében Kortárs-segítők képzését támogatjására van szükség. A KLIK helyi tankerületével együttműködve segítheti az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezését. A kortárscsoport fontos helyszín a serdülők számára, hogy elsajátítsák a személyiségfejlődésükhöz szükséges készségeket, a társas viselkedési formákat. A szociális intézményben dolgozó segítő szakemberek számára támogatást kell nyújtani a munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. A házi segítségnyújtás szolgáltatás megerősítése, fejlesztése szükséges. A fiatal szülők részére a védőnők és a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó kollégák aktív közreműködésével rendezvénysorozatot lehet szervezni a gyermekneveléssel kapcsolatos kompetenciák erősítése érdekében. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. A városban még mindig gondot okoz az aktív korú lakosság körében az általános iskolai végzettség hiánya. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten - támogatni kívánja a 7-8. osztály megszerzését körükben. A foglalkoztatottság elősegítése érdekében az önkormányzat megvizsgálja szociális szövetkezet létrehozásának lehetőségét, melyben maga is aktív szerepet vállal. Végül, de nem utolsó sorban, a közmunka program szélesítése során a hátrányos helyzetű emberek programba történő beillesztése is kiemelt célja a városnak.

90 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős 1. Oktatási integráció biztosítása 2. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Lehetséges pénzügyi forrás Alapozó terápia biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére Óvodavezető Saját forrás Tanoda-program megvalósítása Polgármester EFOP Kortárs-segítők képzése szociális intézmény vezetője Saját forrás Óvodapedagógusok továbbképzése Polgármester EFOP Önkormányzati beruházások esetében a helyi alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató cégek előnyben részesítése a Polgármester nem releváns kiválasztás folyamatában 7-8 osztály megszerzése, felnőttképzés Polgármester Saját forrás Komplex közösségi ház építése és kialakítása Polgármester TOP forrás, az ITSben projektként szerepel Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Jegyző Nem releváns Házi segítségnyújtás fejlesztése Polgármester Saját forrás Szupervízió folyamatos biztosítása a szociális intézmény segítő munkatársai részére polgármester saját forrás és EFOP A fiatal szülők részére gyermeknevelési kompetenciák szociális intézmény megerősítése vezetője saját forrás és EFOP Megvalósulás lehetséges időtávja

91 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 91 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések Nem ismert a díjhátralék miatt közművekről lekapcsolt lakások száma, de a közműszolgáltatókkal együttműködve a kártyás, előrefizetős mérőórák kihelyezését szükséges továbbra is kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról.

92 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 92 6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében európai uniós szinten meghatároztak 11 tematikus célkitűzést a kohéziós politika közötti végrehajtására vonatkozóan. 2 Ezek eléréséhez az ITS keretében tervezett fejlesztések egyértelműen hozzájárulnak. Az ITS célrendszerének illeszkedését az EU tematikus célkitűzéseihez a következő táblázat mutatja be. 15. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzéseihez ITS Tematikus célok T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása Kapcsolódó EU tematikus célok 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 3. a kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által c) a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása d) a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében e) a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőkeberuházások növelése révén a) megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása 2 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1303/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

93 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 93 ITS Tematikus célok T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és Kapcsolódó EU tematikus célok támogatása minden ágazatban 8. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 6. a környezet megóvása és védelme és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 4. az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaság felé Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése b) foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek d) az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl. a duális képzési rendszerek e) a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is e) minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxidkibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs intézkedések negatív hatásainak enyhítését c) az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú

94 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 94 ITS Tematikus célok elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Kapcsolódó EU tematikus célok történő elmozdulás támogatása minden ágazatban 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében 9. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Kapcsolódó EU beruházási prioritások épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia támogatása a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra b) a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása a) beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével d) aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására e) a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz A januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Szakpolitikai célok: Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

95 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 95 Területi célok: Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása A fentebb bemutatott OFTK specifikus célok közül a vastag betűvel kiemeltek esetében mutatható ki kapcsolat a Kemecsen ITS-ében meghatározott tematikus célkitűzések vonatkozásában. Ennek megfelelően az OTFK célok közül erős kapcsolódás érzékelhető azokkal a célkitűzésekkel, amelyek az ország hátrányosabb helyzetű területeinek felzárkóztatását jelölik meg elérendő állapotként. Erős hangsúlyt kap emellett a település (és környezetének) felzárkóztatása, a területi különbségek mérséklése, melybe a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális hátrányok csökkentése egyaránt beleértendő. Az alábbi táblázat az egyes városi tematikus célok és az OFTK-ban megadott specifikus célkitűzések közötti kapcsolódásokat szemlélteti. A táblázat harmadik oszlopa rövid értelmező magyarázatot ad a kapcsolódás megértéséhez. 16. táblázat: Kapcsolódás az OTFK célkitűzéseihez ITS Tematikus célok Kapcsolódó OFTK specifikus cél A kapcsolódás rövid bemutatás T1: A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása Erős kapcsolódás mutatható ki az OFTK célkitűzései közül az 1. átfogó célhoz Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés kapcsolódó - Versenyképes, innovatív gazdaság specifikus céllal. Ugyancsak erős a kapcsolódás az OFTK 4. átfogó céljához Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet illesztett alábbi specifikus céllal: - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Ugyancsak az OFTK 4. átfogó célhoz kapcsolódó specifikus cél: - Többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Emellett az 1. átfogó célhoz Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés kapcsolódó - Életképes vidék, egészséges Az OFTK specifikus célkitűzése koncentrál a települések gazdasági csomóponti szerepének és fejlesztői kapacitásának erősítésére, a kis- és középvállalkozások és a helyi gazdaság szerepének megerősítésére. Az OFTK célja egyebek mellett a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek, külső és belső perifériák fejlesztését nevesíti speciális gazdaságpolitikai eszközökkel, a saját meglévő társadalmi és gazdasági erőforrásaik kibontakoztatásával. Az OFTK egyebek mellett a városok sajátos gazdasági profillal történő fejlesztését hangsúlyozza, mely Kemecse is kiemelt célkitűzés. Az OFTK célja hangsúlyozza a vidéki térségek népességeltartó és népességmegtartó képességének javítását, az agrártermelés, az élelmezési és élelmiszerbiztonság

96 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 96 ITS Tematikus célok Kapcsolódó OFTK specifikus cél A kapcsolódás rövid bemutatás T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások élelmiszertermelés és ellátás specifikus céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Az OFTK célkitűzései közül egyrészt a 4. átfogó célhoz Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet illeszkedő - Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása specifikus céllal határozható meg közvetlen kapcsolódás. Ugyancsak kapcsolódás mutatható ki az 1 átfogó célhoz illeszkedő - Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás specifikus célkitűzéssel. Az OTFK 3. átfogó céljának Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme kapcsolódó - 7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme céllal is szoros kapcsolódás mutatható ki. Az OFTK célkitűzései közül elsősorban a 4. átfogó célhoz megteremtését, a vidéki gazdaság létalapjainak biztosítását. Kemecse gazdasága nagymértékben támaszkodhat az agrárgazdasághoz és az élelmiszer feldolgozáshoz kapcsolódó tevékenységekhez Az OFTK célja a társadalmi mobilitást támogató közlekedési infrastruktúra kialakítását hangsúlyozza, beleértve a városon belüli közlekedést, a foglalkoztatási központok elérhetőségének biztosítását és az országos szinten szükséges fejlesztéseket. Kemecse szempontjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a településen belül, illetve a környező településekkel való összeköttetésben is kiemelt szerepet játszik, ezért tervezett beavatkozásainak jelentős része közlekedés-fejlesztéssel függ össze. Az OFTK ezen célkitűzés hangsúlyozza a vidéki értékekre és az ott történő települési infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztésekre alapozva a vidéki életforma presztízsének javítását, a fiatalok vidékre településének ösztönzését. Kemecsén a tervezett közterületi és intézményi infrastruktúra fejlesztések eredményeként a lakosság életminőségének javulása és a település népességmegtartó erejének növekedése prognosztizálható. Az OTFK-ban megfogalmazott célon belül többek között az élelmiszer-, az energia-, a környezet-, valamint a klímabiztonság megteremtésére, az egészséges ivóvíz ellátás, az élővilág sokféleségének, a tájak sokféleségének és értékeinek, illetve az épített örökség értékeinek megőrzésére, illetve az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása jelenik meg. Kemecse esetében a főfolyások jelenléte, a főfolyások környezetének megóvása az OTFK idézett részében megfogalmazott környezeti célokhoz és elvekhez való kapcsolódást mutatja. Az OTFK célként fogalmazza meg a vidéki térségek táji és közösségi

97 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 97 ITS Tematikus célok Kapcsolódó OFTK specifikus cél A kapcsolódás rövid bemutatás minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Forrás: OTF, saját szerkesztés Térségi potenciálra alapozott, fenntartható térszerkezet kapcsolódó alábbi specifikus célokkal határozható meg közvetlen kapcsolódás: - Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése - Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés Egyértelmű illeszkedés mutatható ki az OFTK 2. átfogó céljához Népességi fordulat, egészséges és megújuló társadalom kapcsolódó - Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom specifikus cél esetében. értékeire, természeti erőforrásaira, táji, kulturális, valamint épített örökségeire és értékeire alapozott fejlesztést, az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítását és a foglalkoztatás növelését a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. Kemecse járásközpontként több szempontból is központi szolgáltatói szerep ellátására törekszik a város és térsége, illetve a járás területét figyelembe véve. Az OTFK specifikus célja Kemecse szempontjából is kiemelkedően fontos beavatkozási területeket nevesít. Többek között megemlítendő a kulturális hagyományok és örökség megőrzése, az identitás erősítése, a közösségi és családi életre nevelés, az öngondoskodási képesség, valamint a társadalmi befogadás, felelősségvállalás és szolidaritás erősítése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-ben elfogadott területfejlesztési koncepciója három átfogó és 4 tematikus, illetve 3 területi stratégiai célt jelölt ki. Az operatív program keretében ezekhez 10 prioritást rendeltek. A prioritások és az ITS tematikus céljai között a koherencia egyértelmű és szoros. 17. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a megyei operatív program prioritásaihoz A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése 3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és

98 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 98 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Operatív Program prioritásai rendszer kialakítása 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése 8. Élhető vidéki térségek megteremtése Az ITS kapcsolódó tematikus céljai elérhetőségének fejlesztése - T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése 9. A külső perifériák felzárkóztatása T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása 10. A leszakadó rétegek ezen belül a romák felzárkóztatása T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz A város aktuális településrendezési tervét 2011-ben készítették el: a hatályos szerkezeti tervet 61/2008.(X.30). sz. határozatával, a helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet 4/2011. (III.15). sz. rendeletével fogadta el a város képviselőtestülete. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv 2 alkalommal lett módosítva. A településrendezési eszközök rendszeresen felülvizsgálatra, indokolt esetben módosításra kerülnek. A tervezett fejlesztési elképzelések többsége összhangban van az érintett területek jelenlegi funkciójával. Az alábbiakban azokat az átfogó beavatkozásokat, tevékenységeket soroljuk fel, amelyek csak a rendezést terv módosítását követően lehet végrehajtani. A konkrét módosítások az egyes projektek részletes

99 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 99 kidolgozását követően állapíthatóak meg. A település vezetése a rendezési terv megalkotásakor hosszú évtizedekre előre eltervezte a beruházásokat, amelyek jelen ITS-ben is bemutatásra kerültek. Ennek köszönhetően a fejlesztési dokumentumokban jelentős beavatkozásra nem lesz szükség, mert jelenleg is megfelelnek a későbbi terveknek. Apróbb pontosítások, vagy változások átvezetése válhat szükségessé adott esetben. A település rendezési terve folyamatosan aktualizálásra kerül, a kilátásban lévő projektekkel való összhang megteremtése érdekében. 18. táblázat: A rendezési terv módosítását igénylő konkrét beavatkozások, tevékenységek Érintett akcióterület Városközpont AT Szoc AT I Szoc AT II Forrás: saját szerkesztés Módosítás indoka/tartalma - Az új óvoda építése helyszíne esetében a telkek alakítása válik szükségessé. - A PE7/2 projekt (iskola konyhájáról kiszolgált külső forgalmú étterem) esetében a területalakítás szükséges. - PE5/5 az általános iskola telek rendezése szükséges a tervezett multifunkciós sportcsarnok építése esetén - PD 3/1 P+R parkoló kialakítása miatt szükséges a vasútállomás környékének módosítása a rendezési tervben - PD15/1 Temető belső útjainak szilárd burkolattal való ellátása - P72 Rekreációs terület kialakítása a Temetővel szemben: ezek a területek jelenleg termőföld, szántóként vannak nyilvántartva. Ennek átminősítése, telek rendezése szükséges. - P65 A Zrínyi utca végén buszforduló és körforgalom kialakítása jelenleg még nem szerepel a rendezési tervben. Ennek aktualizálása szükséges. Az ITS megvalósítása során, az adott beavatkozások véglegesítése közben szükség lehet a tervezett célok és a rendezési terv, valamint a HÉSZ illeszkedésének újbóli összevetésére, illetve utóbbi dokumentumok szükség szerinti módosítására vagy a fejlesztések újragondolására. A jövőben megvalósítandó projekteket megelőzően a tervezők feladata az utakat az ÚT sz. Közutak tervezése c. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint osztályokba kell sorolni a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 2. -ában foglalt útkategóriákkal összhangban. Új területek feltárása esetén a tervezőknek figyelemmel kell lenniük az ÚT sz. Közút melletti ingatlanok kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása c. útügyi előírásban foglaltakat. Új utak tervezése során, illetve közútra való csatlakozás tervezésekor a Magyar Közút Zrt-vel legalább elvi szinten való előzetes egyeztetés szükséges. Minden új út szabályozási szélességének meghatározásánál irányadónak kell tekinteni az OTÉK 26. (2) bekezdésében foglalt szélességeket. Ettől eltérni akkor lehet, ha mintakeresztszelvénnyel igazolni tudja a tervező, hogy a tervezett területen az út szükséges keresztmetszeti elemei elhelyezhetőek. A méretezett mintakeresztszelvényeken meg kell tervezni a zöldsávokat, elválasztó sávokat, a távlati forgalmi igényeket kielégítő kapacitású forgalmi és parkolósávokat, tömegközlekedési létesítményeket, a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésének biztosítására járdát, gyalogutat, kerékpárutat, a vízelvezetés megoldását, a meglévő és tervezett közműveket, az esetleg alkalmazásra kerülő környezetvédelmi berendezések helyigényét. A szabályozási tervben a csomópontok területigényét is biztosítani kell. Ehhez a közlekedésfejlesztési javaslatban a jelentősebb meglévő és új, valamint a folyópálya szakasz keresztmetszeti méreténél szélesebb, nagyobb területigényű csomópontok vázlattervét el kell

100 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 100 készíteni. A csomópontok helyigényének biztosítása érdekében ahol a szabályozási szélesség nem teszi lehetővé a rálátási háromszög biztosítását, ott a szabályozási vonalak metszésénél ferde lecsapással kell a csomóponti területet növelni. A településrendezési terv közlekedési munkarésze során az ÚT sz. A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei, tartalmi követelmények című útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell figyelembe venni. A tervezett új létesítmények kialakításánál azok megközelítéséről gondoskodni kell, valamint a rendeltetésszerű használatukhoz az OTÉK 42. -a szerint a gépkocsik számára parkolási lehetőséget, rendszeres teherszállítás esetén a rakodóterületet ingatlanon belül biztosítani kell az esetleges távlati fejlesztési igények figyelembevételével. A tervezés során egyeztetni kell a közlekedési hálózat fejlesztési terveit készítő, adatainak ismeretével rendelkező tulajdonos és kezelő szervekkel (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztálya, Közlekedési és Koordinációs Központ, Magyar Közút Nonprofit Zrt., MÁV Zrt., egyéb kezelők). Az országos és megyei településrendezési tervek Kemecsére vonatkozó további megállapításait a Megalapozó Vizsgálat részletesen tartalmazza Illeszkedés a településfejlesztési koncepcióhoz Kemecse jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotása során teljes mértékben figyelembevételre kerültek a 2005-ben kidolgozott településfejlesztési koncepció célkitűzései. Az összhangot az alábbi táblázat szemlélteti. 19. táblázat Az ITS és a településfejlesztési koncepció összhangja Az ITS célkitűzései T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok Gazdaság fejlesztése A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. Helyi adó politika. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása) A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Az alapellátás biztosítása (kötelező normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmi kiegészítő támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe, ezt fejlesztésekkel kell ellensúlyozni) Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése,

101 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 101 Az ITS célkitűzései T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése Déli városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok középfokú oktatás feltételeinek megteremtése Szociális ellátás fejlesztése A cigányság helyzetének javítása. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása A térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése Középfokú képzés feltételeinek megteremtése, kialakítása. Az egészségügy fejlesztése. A település szerepvállalása a térségben. Az idegenforgalom fejlesztése. A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása) A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Gazdaság fejlesztése A gazdaság fejlesztéséhez szükséges eszközrendszer megteremtése. Helyi adó politika. A szolgáltatások és a kereskedelem fejlesztése. A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása) A lakáshelyzet javítása. A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. A településvezetés közösségi kapcsolatainak fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések. Az alapellátás biztosítása (kötelező normatívákon felül a település fejlesztési forrásaiból rendre semmi kiegészítő

102 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 102 Az ITS célkitűzései lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmi-gazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész Forrás: TFK, saját szerkesztés Településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és fejlesztési irányok támogatás nem kerül az alapellátás rendszerébe, ezt fejlesztésekkel kell ellensúlyozni) Óvodai, és általános iskolai alapellátás fejlesztése, középfokú oktatás feltételeinek megteremtése Szociális ellátás fejlesztése A cigányság helyzetének javítása. Munkanélküliek, tartós munkanélküliek helyzetének javítása A térségi szerepkör megőrzése, fejlesztése és a kistérségi együttműködés kiteljesedése A település szerepvállalása a térségben. Az idegenforgalom fejlesztése. A minőségi élet alapfeltételeinek javítása (A lakáshoz jutás települési feltételei, a kulturális, sport, szabadidős tevékenységek, a civil szerveződések megbecsültsége, a településkép javítása) A sport és rekreációs tevékenységek fejlesztése. A kulturális élet fejlesztése. A településkép és a közösségi terek fejlesztése. Környezetvédelem és infrastruktúrafejlesztések Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához Kemecse Város Önkormányzata május 6-án fogadta el a 2015 és 2020 közötti időszakra szóló gazdasági programját. Mivel a gazdasági program és az ITS kidolgozása párhuzamosan zajlott, így az összhang megteremtése maximálisan biztosított volt. 20. táblázat: A gazdasági program és az ITS összhangja Jövőkép Átfogó célok Gazdasági program kapcsolódó része Kemecse megerősíti és ellátja térségi szerepét a járásban, a meglévő és fejlesztett szolgáltatásait a térség lakosságának igényeit figyelembe véve alakítja ki. A város a bővülő munkaerő-piaci lehetőségeknek, a javuló gazdasági helyzetnek és a megújuló városi környezetnek köszönhetően megteremti a feltételeit annak, hogy a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. A településfejlesztés általános célkitűzései az alábbiak fogalmazhatók meg Kemecse esetén: a lakosság életkörülményei, a megélhetési viszonyok, a városi élet feltételei, mint a komfortosság, az egészséges és biztonságos környezeti feltételek jelentősen és tartósan javuljanak úgy, hogy a fejlesztési erőforrások tartósan fennmaradjanak. ITS Kemecse térségi gazdasági szerepének erősítése a meglévő és lehetséges befektetők igényeinek megfelelő helyi üzleti infrastruktúra kialakításával és továbbfejlesztésével, a meglévő helyi gazdasági potenciálok és új lehetőségek kihasználásával A települési környezet, a településen elérhető szolgáltatások és a lakosság

103 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 103 Gazdasági program kapcsolódó része Az általános fő célkitűzés a fenntartható fejlődés elvének érvényesítéséből következik. Azaz az egyik oldalon biztosítja Kemecse folyamatos fejlődését, ami a városban élők életkörülményeinek jelentős és tartós javulásában kell, hogy tükröződjön, míg a másik oldalon a jelentős javulás csak akkor válhat tartóssá, ha a fejlesztés erőforrásai, mint a természeti, és kiemelten a humán és civilizációs erőforrások megőrződnek, fennmaradnak. ITS életminőségének javítása Kemecse népességmegtartó képességének erősítése érdekében Tematikus/városrészi célok Vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés Megfontolt, környezetbarát ipartelepítés indokolt elsősorban az önkormányzati tulajdonú ipari célú területek értékesítésével, illetve a rendezési terv által kijelölt egyéb ipartelepítésre, alkalmas területekre irányuló befektetés-fejlesztési politikával, ennek kapcsán együttműködésre kell törekedni. Segíteni kell a helyi kis és középvállalkozásokat a támogatási, pályázati lehetőségek megismerésében, jobb kihasználásába, a meglévő munkahelyek megtartásában. Fontos célkitűzés a város általános vonzerejének, versenyképességének a növelése annak érdekében, hogy minél vonzóbbá tegyük a befektetők számára. Gazdálkodás Az önkormányzat gazdálkodását, feladatmeghatározását a vonatkozó jogszabályi előírások mellett a település rövid és hosszú távú igényeinek, céljainak megfelelően alakítja. Ennek során figyelembe veszi a térségi és regionális célokat. Erre törekszik jogi és gazdasági eszközök felhasználásával az ipartelepítés és munkahelyteremtés elősegítésére, a település lakosságszámának növelésére. A lakosságot közvetlenül érintő infrastruktúrafejlesztés esetén az önkormányzat támaszkodik a lakosság önszervező képességére, arányos anyagi hozzájárulására. Az önkormányzat a munkanélküliség csökkentése, a munkába való visszatérés elősegítése, nem utolsó sorban az önkormányzati feladatellátás biztosítása érdekében számol közmunkások foglalkoztatásával T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása V2. Az iparterület Ipari Parkká fejlesztése és szolgáltatásainak fejlesztése, valamint a volt GEV terület rekultivációjával a tőkevonzó képesség javítása és a térség gazdasági potenciáljának megerősítése Déli városrész T1. A versenyképes gazdaság feltételeinek javítása V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész

104 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 104 Gazdasági program kapcsolódó része Köztisztaság és településtisztaság fenntartási közszolgáltatás biztosítása érdekében az Önkormányzat kiemelt feladata: A parlagfű irtása az önkormányzati tulajdonú ingatlanokon, amit következetesen és szigorúan meg kell követelni a magánkézben lévő ingatlanok tulajdonosaitól is. A meglévő létesítmények, épületek állagmegóvása, karbantartása. Belvízelvezető csatornahálózat ellenőrzése és folyamatos karbantartása. (A belvízhálózat nagy része Uniós forrásból 2014-ben felújításra került.) Szennyvíztelep bővítése, agglomeráció létrehozása. Új óvoda építése. Közlekedés területén az Önkormányzat feladata, célja: A Kemecse Libabokor - Nyíregyháza útvonal megépítése. Önkormányzati kezelésű utak felújítása, aszfaltozása. Szorgalmazni kell a kerékpárutak építését a közeljövőben várható közútfelújításokkal egy időben. (3823 sz. út Szent István u.) A gyalogosforgalom biztonságának növelése érdekében gyalogjárdák építési szükséges. (Szondy u., Szent I. u., Dimitrov u., Vasmegyeri u., Mikszáth K. u.) Gyalogosforgalom: a gyalogos közlekedés érdekében járdaépítés is szükséges Kemecse belterületén. A városközpont területén a rossz minőségi járdaszakaszokat fel kell újítani Egészségügyi szolgáltatás A szakrendelések hiányát nem pótolandó, de mindenképpen űrkitöltőnek szánt egészségmegőrző, és prevenciós jellegű szűrővizsgálatok kiterjesztését, meghonosítását, és rendszeressé tételét kell célul kitűzni és segíteni azt, hogy a lakosság minél szélesebb köre rendszeresen tudjon hozzájutni hozzájuk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy igény lenne rá. Figyelembe véve azt, hogy folyamatosan nő a túlsúlyos gyermekek száma, nagyon fontos egészségügyi kérdés a helyes életmód, a megfelelő mozgásmennyiség iránti igény kialakítása már gyermekkorban. Ehhez jelentene segítséget a szervezett, de ITS T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész

105 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 105 Gazdasági program kapcsolódó része teljesítménykényszer nélküli, szabadidős célú nagyszámú gyermekcsoportot megmozgató tömegsport megvalósítása. Szociálpolitika A szociálpolitika a lakosság, elsősorban a szerényebb körülmények között élő rétegek anyagi, társadalmi és művelődési helyzetének javítását kell, hogy célul tűzze ki. A szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló ember áll. A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. A bővülő feladatkört vetíti előre a munkanélküliség időtartalmának növekedése. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek a képesítéssel, képzettséggel nem rendelkezők ellátása és segítése szintén így valósítható meg. Idősellátás Kiemelkedő jelentőségű településünkön az idős emberekkel való törődés, mivel az egyik legvédtelenebb lakossági réteg. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások átalakítását, mind az otthoni, a házi gondozási, mind pedig a bentlakásos ellátás területén. Fontos feladatunk a jövőben a szolgáltatások kiterjesztése az idős lakosság minél szélesebb körére. Szükségszerű lenne az idősellátásban működtetett házi segítségnyújtás kibővítése. Fiatalok, gyerekek A szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése is fontos feladatunk. Alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül rendelkezhessenek a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel. ITS T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek

106 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 106 Gazdasági program kapcsolódó része Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden rászorult gyermek legalább naponta egyszer meleg ételhez jusson. A szegénység, marginalizálódás enyhítése A segélyezés fejlesztése és racionalizálása szükségszerű feladat, mivel egyre folyamatosan bővül az igénylők köre. Ezen belül célkitűzésünk a segélyezettel való együttműködés erősítése, a segélyezési mértékek koncepcionális rendezése, és továbbra is törekednünk kell a pontos célzás feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el. Térségünk munkahely-lehetőség szempontjából elmaradottnak tekinthető, amely a településünkön élők nagyszámú körét is érinti. A munkahelyteremtés lehetőségeit ösztönöznünk és támogatnunk kell. A foglalkoztatáspolitika keretében fenn kell tartanunk, és fejlesztenünk kell azokat az önkormányzati eszközöket, amelyek hozzájárulnak a munkanélküliség enyhítéséhez. Nevelés, oktatás Az oktatás-nevelés terén kiemelt feladatnak tekintjük: az egészséges életmódra nevelést a szabadidősport kiterjesztésével, az idegennyelv-tanítást, akár már az óvodáskorúak esetében is, szakirányú képzések lehetőségének felmérése a Munkaügyi Központ részvételével. Kultúra Kiemelt figyelmet kapnak: Helyi civil szervezetek és lakossági kezdeményezések támogatása (pl. lovasverseny) A nevelési-oktatási intézmények kulturális ITS megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V3. A Vasútállomás környéki terület komplex fejlesztése a közösségi és közlekedési funkciók megerősítése céljából Déli városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében

107 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 107 Gazdasági program kapcsolódó része tevékenységének támogatása A testvértelepülés kapcsolatainak ápolása. E területen kiemelkedő jelentőségű az erdélyi testvértelepüléssel sokéves hagyományra építő kulturális kapcsolatok ápolása. A város lakosságának mind teljesebb tájékoztatása a kulturális programokról, lehetőségekről, eseményekről a Kemecsei Hírek, helyi lap útján. A kultúra, a város életében legjelentősebb rendezvényére város nap, tavaszváró, idősek napja illetve a civil szervezetek támogatására fordított pénzeszközök nagyságrendjének és arányának megőrzése. Sport Az Önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet. A jövőben is együtt kíván, működik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel, az egyesületi formán kívüli sportolókkal. Az önkormányzat a tulajdonát, képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti. A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekszik az önkormányzati sportlétesítmények karbantartására, fejlesztésére. A meglévő önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények felújítását, fejlesztését hosszabb távú ütemterv szerint kell elvégezni, ennek keretében meg kell vizsgálni egy többfunkciós városi sportcsarnok létrehozását. Forrás: Gazdasági Program , saját szerkesztés ITS V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése T4: A városi és térségi együttműködések ösztönzése, a közösségi tudat, a helyi identitás és a társadalmi összetartozás erősítése a hátrányos helyzet csökkentése érdekében V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V4. A társadalmi esélyegyenlőség feltételeinek megteremtésével és a lakókörnyezet fejlesztésével a déli és északi lakóterület hátrányos helyzetű lakosságának nagyobb mértékű integrálása Kemecse társadalmigazdasági folyamataiba Déli és Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész A települési környezetvédelmi programmal való összhang Kemecse Város Önkormányzata 2005-ben készíttette el Környezetvédelmi Programját. A Program jelentős része a természeti-környezeti állapot elemzését foglalja magában, egyértelmű célrendszere nincs inkább konkrét feladatokat fogalmaz meg a város vezetése számára, így nehezen vethető össze az ITS stratégiai jellegű céljaival. Az azonban megvizsgálható, hogy az ITS céljai ellentmondásban állnak-e a Környezetvédelmi Programban, illetve az ahhoz készült intézkedési tervben foglalt feladatokkal.

108 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája táblázat Az ITS kapcsolódása a Környezetvédelmi Programhoz Környezetvédelmi Programban foglalt feladatok ITS céljai kapcsolódás (közvetett/közvetlen/nincs) ellentmondás (van/nincs) Felszíni vizek nincs nincs Felszín alatti vizek közvetett nincs Ivóvízellátás közvetett nincs Hévizek nincs nincs Szennyvízelvezetés és tisztítás közvetlen nincs Földhasználat közvetett nincs Bányászat nincs nincs Talajszennyezés megelőzése közvetlen nincs Élővilág közvetett nincs Épített környezet közvetlen nincs Ember közvetlen nincs Települési környezet közvetlen nincs Emberi egészség közvetett nincs Természetvédelem közvetett nincs Települési zöldfelület gazdálkodás közvetlen nincs Tájvédelem közvetett nincs Hulladék közvetlen nincs Zaj nincs nincs Környezetbiztonság nincs nincs Speciális feladatok közvetett nincs Ipar közvetlen nincs Energiaipar közvetett nincs Közlekedés közvetlen nincs Mezőgazdaság közvetett nincs Idegenforgalom közvetett nincs Forrás: Környezetvédelmi Program, saját szerkesztés Az összevetés eredményeként kijelenthető, hogy az ITS célrendszere nincs ellentmondásban a Környezetvédelmi Programban foglaltakkal, és több esetben közvetlenül vagy közvetetten hozzájárul az abban foglaltak eléréséhez, teljesítéséhez Illeszkedés a sportkoncepcióhoz Kemecse Város Önkormányzata 2009-ben készíttette el Sportkoncepcióját. A koncepció a sporttal, a sportlétesítmények fenntartásával, a sportélet fejlesztésével összefüggésben alapfeladatokat és prioritásokat határoz meg. 22. táblázat: Illeszkedés s Sportkoncepcióhoz Tematikus/városrés zi célok Sportkoncepció kapcsolódó része Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat). ITS T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése

109 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 109 Sportkoncepció kapcsolódó része ITS V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat). T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák, játszóterek karbantartására, fejlesztésére. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidősportot kell állítani. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros

110 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 110 Sportkoncepció kapcsolódó része ITS létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlásnevelés, a versenysport és az élsport épülhet. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő) sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő programok, illetve létesítmények biztosításával történhet meg. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékosok és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése

111 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája 111 Sportkoncepció kapcsolódó része A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés keretein belül történik. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét A versenysport eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és utánpótlás nevelés tekintetében már ezt is elmondhatjuk - a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. Kemecse társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. ITS az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész T2: A városi infrastruktúra és lakókörnyezet fejlesztése, élhetőbb környezet megteremtése (a település népességmegtartó erejének növelése érdekében), hátrányos helyzetűek életminőségének javítása T3: A városban elérhető szolgáltatások minőségének és elérhetőségének fejlesztése V1. A Városközpont központi jellegű és szolgáltató funkcióinak erősítése és vonzerejének növelése, új Belváros létrehozása a két városközpont zöld folyosóval történő összekötésével Északi városrész V5. Rekreációs és közösségi terület fejlesztése az Isi-tó és a Sássa-park zöldterületi fejlesztésével Északi városrész

112 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Illeszkedés a helyi esélyegyenlőségi programhoz Kemecse Város Önkormányzata 2013-ban fogadta el Helyi Esélyegyenlőségi Programját (HEP). Kemecse település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Ezen célok eléréséhez az Antiszegregációs programban foglaltak mellett az ITS összes célkitűzése hozzájárul, hiszen a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a szolgáltatások és a városi infrastruktúra fejlesztése mind olyan cél, amely egyetemlegesen érinti a város teljes lakosságát, elősegítve egyúttal a diszkriminációmentességet és az esélyegyenlőség biztosításának követelményeit Illeszkedés az ágazati operatív programokhoz Az ITS-ben megfogalmazott célok és beavatkozások a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program prioritásain kívül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz, és részben a Vidékfejlesztési Programhoz valamint az Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Programhoz (IKOP) is kapcsolódnak, kapcsolódhatnak, az alábbiak szerint: Az iparterületek kialakítása során fontos szempont azok kihasználtságának a biztosítása, ezért a lehetséges betelepülő vállalkozásoknak célszerű GINOP forrásokat igénybe venniük, erről az önkormányzat és a betelepülők egyeztetése szükséges. A Hálózati alapú együttműködések generálása Kemecse központtal (például zöldség-, gyümölcs-, hal-, vadfeldolgozás, funkcionális élelmiszer előállítás) c. projekt várhatóan a Vidékfejlesztési Program támogatásával valósulhat meg. A 160-as vasútvonal, valamint a Záhonyi vonal és a Záhony-Fényeslitkén tervezett fejlesztések jelentős hatással lehetnek Kemecse fejlődésére, ezért ezek esetében az IKOP jelent kapcsolódási pontot (2. prioritás: Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi úti elérhetőség javítása.)

113 Kemecse Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ábra: Az ITS összefüggései Forrás: saját szerkesztés