Szocio-kulturális és területi tényezők szerepe a éves fiatalok előítéletes gondolkodásában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szocio-kulturális és területi tényezők szerepe a 10 17 éves fiatalok előítéletes gondolkodásában"

Átírás

1 Murányi István Szocio-kulturális és területi tényezők szerepe a éves fiatalok előítéletes gondolkodásában BEVEZETÉS Hétköznapi tapasztalatok mellett számos empirikus kutatás eredménye is alátámasztja, hogy a kilencvenes évek magyar társadalmában nyilvánossá vált és/vagy megnőtt a mássággal szembeni intolerancia. A felnőttek körében végzett vizsgálatok arról tudósítanak, hogy a többségi társadalom számára a deviánsnak minősített csoportok és a legnagyobb lélekszámú hazai etnikai kisebbség, a cigányság a legkevésbé rokonszenves külcsoport. A társadalmi távolságskálával mért előítéletesség szintén e csoportokkal szemben a legnagyobb mértékű, a leginkább elutasított kisebbségi csoportoknak a deviánsok (kábítószeresek, homoszexuálisok, skinheadek, büntetett előéletűek), a cigányok és a bőrszín mint rasszista jegy alapján elkülönült csoportok (négerek, arabok) bizonyultak (Fábián, 1997). Az antiszemitizmus különböző formái szintén megjelentek a rendszerváltást követő években (Kovács, 1997). Egy 1994-ben végzett vizsgálatban az antiszemita ideológia három típusa (etnocentrikus, vallási és politikai) mellett elkülönült a zsidókkal szembeni kizáró beállítottság és befogadó attitűd. A különböző kisebbségi csoportok differenciált társadalmi megítélését mutatja, hogy a zsidókkal szembeni negatív sztereotípiák ellentétben a cigányokkal nem kapcsolódtak szorosan diszkriminatív viselkedési készséghez. További lényeges eltérés, hogy a zsidókról alkotott vélemények nyílt megfogalmazásával szembeni tartózkodás (kommunikációs tabuhatás) jóval kevésbé érvényesült a cigányok esetében (Fábián Sik, 1996). A kisebbségekkel szembeni előítéletesség mértékének leírásán túl, a felnőtt mintákon végzett kutatások vizsgálták a szocio-kulturális tényezők befolyásoló hatását. A magyar társadalomban főként a roma kisebbségre irányuló előítéletesség mögötti cigányellenes attitűdökre leginkább az iskolai végzettség és a kulturális tőke van hatással. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a pszichológiai-társadalomlélektani tényezőktől sem, mivel a tekintélyelvűség jelentősen növeli az előítéletességet magyarázó modell erejét (Fábián Sik, 1996). Az életkori korcsoportok eltéréseit vizsgáló eredmények arra utalnak, hogy a évesek inkább toleránsak a cigányokkal szemben, mint a 30 évesnél idősebbek. A fiatal korcsoporton belül azonban az életkor csökkenésével nőtt az elutasítás mértéke. A másik figyelemre méltó következtetés a vallásosság szerepére utal. A fiatalok esetében a vallásosság a cigányellenesség csökkenésével, míg az idősebbeknél az előítéletesség és az autoritarizmus növekedésével járt együtt (Fábián Erős,1996). A fiatalok körében végzett kutatások eredményeinek értelmezésénél problémát jelenthet az ifjúságra mint valamiféle egészre vonatkoztatva általánosítani. A politikai rend- 139

2 szerváltást követően, az intézményi és szocializációs tényezőkben lezajlott változások egyúttal azt is jelentették, hogy az államszocialista kurzus elsősorban politikai kategóriaként definiált homogén ifjúságfogalma elvesztette érvényét. Az eltérő élethelyzetek és generációs problémák vagy a szülők által közvetített szocializációs minták különbségei miatt napjainkban a évesek nem azonosak a évesekkel, az egyes ifjúsági csoportokat inkább a különbségek, mint a hasonlóságok jellemzik (Stumpf, 1992). A különböző életkorú fiatalokra vonatkozó kutatások mindegyike kiemeli a család hatását. Hasonlóan az elmúlt évek hazai vizsgálataihoz, már a korai szociálpszichológiai kutatások is igazolták a család meghatározó szerepét az előítéletes gondolkodás és a sztereotípiák kialakulásában (Allport Kramer, 1946). A közelmúlt egyik hazai vizsgálata az antiszemita előítéletesség esetében mutatta ki a szülői státus és iskolázottság igaz, csekély magyarázó erejű hatását. Az egyetemisták és főiskolások antiszemita előítéleteit feltáró 1992-es országos kutatás eredményei szerint az átlagnál magasabb előítélet a magas iskolázottságú és magas társadalmi státusú, valamint az alacsony iskolázottságú és alacsony státusú családok gyerekeit jellemzi (Kovács, 1997). Az ideológiai profilok alapján elkülönülő tizenéveseknél a csoportokhoz tartozást szintén a szülők iskolázottsága (és a fiatalok életkora) határozta meg. Az egyes csoportok leginkább a szülők iskolai végzettsége alapján különböztek (Csepeli Závecz, 1995). Az általános iskola nyolcadik osztályába járó gyerekek országos reprezentatív mintáján 1995-ben készült adatfelvétel a családot jellemző tényezők mellett a lakóhely meghatározó szerepét is igazolta (Szabó Örkény, 1996). A felnőttekhez képest a kisebbségek tényleges számát a gyerekek lakóhelyének regionális elhelyezkedése és településtípusa is differenciálta. A cigányok számát Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint a községekben élők magasabbnak, míg Győr-Sopron és Bács-Kiskun megyében, illetve a városokban élők alacsonyabbnak becsülték. Mindez azért figyelemre méltó, mert az országos átlaghoz viszonyítva a cigányok száma az északkeleti országrészben és a községekben felül-, a nyugati megyékben és a városokban alulreprezentált. 1 A szülők iskolai végzettségének hatása is kimutatható volt, mivel a tényleges arányokhoz a magasabb kulturális tőkével rendelkező szülők gyermekeinek becslései közelebb álltak. A kutatás további kiemelhető eredménye, hogy a évesek jelentős részének nincs konkrét etnikai vagy nemzeti csoporthoz köthető kisebbségképe. 2 A hivatkozott kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tizenévesek kisebbségekkel szembeni előítéletességére ható tényezők között a demográfiai, vallási jellemzők és a meghatározónak tekinthető családi háttér mellett érdemes a lakóhely szerepét is vizsgálni. A tanulmány további részében felhasználva az 1992-ben lebonyolított országos ifjúságkutatás adatbázisát 3 a következő kérdésekre próbálunk választ adni: 1 A lakóhely településjellegének befolyásoló hatása a zsidók számának becslésénél is megfigyelhető volt: a községekben élőkhöz viszonyítva a budapestiek és a városokban élők nagyobb létszámú kisebbségi csoportnak tartották a magyarországi zsidóságot (Szabó Örkény, 1995). 2 A nyitott kérdésre ( Kit tartasz kisebbségnek? ) a minta 24 százaléka nem említett egyetlen csoportot sem. Az átlagosan 3,1 csoportot megnevező válaszok megoszlása: 59 százalék cigány, 36 százalék nemzetiségek, 13 százalék bevándorlók, 12 százalék marginális csoportok, 10 százalék zsidók, 10 százalék határon túli magyarok (Szabó Örkény, 1995). 3 A éves korcsoportot országosan reprezentáló, N = 4000 fős mintán 1992 szeptemberében lebonyolított kérdőíves kutatást az MTA PTI és az Ezredforduló Alapítvány végezte. A kutatás adatbázisának felhaszná- 140

3 Milyen mértékben jellemzi az előítéletes gondolkodás a éves fiatalokat? Az előítéletesség mennyiben tér el a szocio-kulturális és területi jellemzők alapján képzett csoportokon belül? Az előítéletes gondolkodásra milyen hatással vannak a szocio-kulturális és területi tényezők? Az előítéletesség mértékét a menekültek befogadására és a kisebbségek jogaiért való tüntetés hajlandóságára vonatkozó kérdésekre adott válaszok segítségével vizsgáltuk (1. táblázat). 1. táblázat Az összevont előítéletesség változó képzése során felhasznált eredeti változók (átlagpont) Ha felnőtt lennél, befogadnál-e...*... ázsiai, polgárháborúból menekülőket? 3,23... szomszédos országból menekült magyarokat? 2,26 Elmennél-e tüntetni, ha sérelem, hátrányos megkülönböztetés éri a...**... homoszexuálisokat? 4,53... Bulgáriában élő törököket? 4,36... cigányokat? 3,93... zsidókat? 3,56... hazai németeket? 3,52... erdélyi magyarokat? 2,56 ** Az ötfokozatú skála átlaga (1 = biztos igen; 5 = biztos nem). ** Az ötfokozatú skála átlaga (1 = biztos elmenne; 5 = biztos nem menne el). Az összevont változó a többség-kisebbség reláción alapuló, a másság etnikai, nemzeti, deviáns és idegen külcsoportokra vonatkozó negatív ítéleteinek komplex mutatója. 4 Az eredeti átlagértékek egyértelműen mutatják, hogy a fiatalok nemzeti identitása erős, inkább elutasítják az ázsiai menekülteket, mint a szomszédos országból menekülő magyarokat, s a tüntetési hajlandóság is az erdélyi magyarok mellett a legnagyobb mértékű. Az összevont változó kialakítása során minden eredeti változót azonos súllyal vettünk figyelembe, így a mutató az ötfokozatú skáláknak megfelelően 8 és 40 közötti értéket vehetett fel. Az előítéletesség meghatározásánál a minta átlagából indultunk ki, előítéletesnek azokat tekintettük, akik a teljes minta átlagánál előítéletesebbek voltak (minimum 28 pont). lását ezúton is köszönöm Csepeli Györgynek és Závecz Tibornak. 4 A nyolc változóból képzett skálára vonatkozó Cronbach-féle α mutató értéke: 0,

4 ELŐÍTÉLETESSÉG ÉS A SZOCIO-KULTURÁLIS TÉNYEZŐK A szocio-kulturális jellemzők közül az életkor és a vallásosság szignifikáns kapcsolatban van az előítéletességgel, de a kapcsolatokat eltérő trendek jellemzik. Az előítéletes attitűdökkel jellemezhető fiatalok aránya a vallásosság intenzitásával csökken, míg az életkorral növekszik. Az utóbbi kapcsolatnak megfelelően az általános iskolában tanulókhoz viszonyítva a középfokú oktatási intézmények tanulóit magasabb előítéletes arány jellemzi. A 14 évesnél idősebb fiatalok között erősen differenciál a középiskola típusa, mivel a gimnazisták között lényegesen alacsonyabb az előítéletes arány, mint a szakközépiskolások vagy a szakmunkásképzősök csoportjában. Kevésbé szoros, de figyelemre méltó különbségek vannak az eltérő anyagi helyzetű családokhoz tartozó, illetve a különböző vallású gyerekek előítéletessége között. A legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetű családi háttérrel rendelkezők között az átlagosnál alacsonyabb, a nem katolikus, illetve felekezethez nem bejegyzett fiatalok között az átlagosnál magasabb az előítéletesek aránya (2. táblázat). 2. táblázat Az előítéletes fiatalok aránya a szocio-kulturális változók kategóriáiban Szocio-kulturális változók Százalék Nem Fiú 49 Lány 49 Életkor éves éves éves éves 57 Iskolatípus Általános iskola 45 Szakmunkásképző 53 Szakközépiskola 56 Gimnázium 47 Vallás Katolikus 47 Református 51 Egyéb 53 Vallásosság Ateista 60 Vallásos 46 Egyházhű 40 Szülők iskolázottsága Alsó 49 Alsó-közép 53 Felső-közép 50 Felső 45 Család anyagi helyzete Alacsony

5 Közepes 52 Magas 49 Arra a kérdésre, hogy a fiatalok előítéletességét milyen mértékben magyarázzák a vizsgált tényezők, olyan többváltozós magyarázati modellel válaszolhatunk, ahol a szociokulturális változókat független, az előítéletességet függő változónak tekintjük. A lineáris regressziós modell eredményei azt mutatják, hogy a hét szocio-kulturális változó önmagában csupán kismértékben magyarázza a fiatalok előítéletességét, 5 a leginkább meghatározó vallásosság mellett csak az életkornak és a középiskola típusának volt szignifikáns hatása. 6 ELŐÍTÉLETESSÉG ÉS A KÖRNYEZETI HATÁS A lakókörnyezet mint háttérváltozó és az előítéletesség közötti kapcsolat meglétét egyrészt a már bemutatott kutatási eredmények sejtetik, másrészt az eddig elemzett szocio-kulturális jellemzők a kilencvenes években egyre egyenlőtlenebbül oszlanak el az ország régiói között (Hajnal, 1993; Szpirulisz, 1994). Tekintettel a vizsgált minta nagyságára, a területi háttérváltozó képzésénél logikus lett volna követni a megyei tagolást. A megyék azonban mint közigazgatási egységek önmagukban érdektelenek az előítéletesség vizsgálata szempontjából. A területi változó csak akkor válhat érdekessé, ha feltételezhetően kapcsolatban van az előítéletességgel. Területi kritériumként a cigány lakosság teljes lakossághoz viszonyított arányának választását a magyar társadalomban jelen lévő nagyfokú cigányellenesség és az egyenlőtlen területi megoszlással összefüggő érvek indokolják. A területenként eltérő cigány lakossági arányok más-más interakciós és kommunikációs lehetőséget jelentenek, s feltehetően az interperszonális kapcsolatokon keresztül a többségi és kisebbségi csoporttagok találkozásainak sűrűsége befolyásolja a csoportközi előítéleteket is. A kilencvenes években két nagymintás vizsgálat eredménye is alapul szolgálhat a cigányság számának, illetve a területi egységekre vonatkozó cigány lakossági arányszámok becslésére. A KSH-kutatás (Mészáros és mások, 1994) és az MTA Szociológiai Intézetének cigányvizsgálata (Havas Kemény, 1995) azonban lényegesen eltérő adatokat adnak, amelyek elsősorban a két kutatás koncepcionális eltérésével és a mintavételi különbségekkel magyarázható. Míg a KSH-vizsgálat során a közreműködő kérdezők szubjektív ítélete sorolt valakit a cigány vagy nem cigány kategóriába, addig a Kemény-féle cigánykutatásnál a nem cigány környezet minősítése jelentette a hovatartozás kritériumát. Az utóbbi megközelítés elfogadását egyrészt az indokolja, hogy a mintavétel több forrás alapján, elsősorban a nem cigány többség véleményére épült, másrészt az, hogy a két kutatás eredményeinek statisztikai-módszertani összehasonlítása a Kemény István vezette vizsgálat adatai melletti állásfoglalást erősíti (Kertesi, 1996). Az 1993-as kimondottan a cigányság felmérésére vállalkozó kutatás eredményei alapján a megyéket, valamint a fő- 5 A magyarázott variancia aránya 3,79 százalék. 6 A regresszióanalízisbe bevont független változók standardizált β együtthatói: nem = 0,009; anyagi helyzet = 0,025; életkor = 0,091**; vallásosság = 0,142**; szülők iskolázottsága = 0,030; szakmunkásképző = = 0,015; szakközépiskola = 0,031; gimnázium = 0,064**; katolikus = 0,009; református = 0,002. A szignifikanciaszintekre vonatkozó jelölések: * = Sig T < 0,05; ** = Sig T < 0,

6 várost a cigány népesség szerint sorolták hat régióba (lásd a 3. táblázatban). A cigány lakosság aránya alapján elkülönült hat régióban élő fiatalok anyagi és kulturális hátterének eltérései tükrözik a főváros és a Dunántúl ezen belül különösen a nyugati határszél két megyéje, Vas és Győr-Sopron kedvezőbb helyzetét az ország északkeleti részéhez viszonyítva. Az északi és keleti megyék gazdasági és társadalmi leszakadását jelző makroszintű mutatók ismeretében nem meglepő, hogy a családok anyagi helyzetét vagy a szülők iskolázottságát tükröző átlag a nyugati és a budapesti iparvidék régiókban lényegesen és szignifikánsan magasabb, mint az északi, illetve a keleti régiókban. A vallásosság is jobban jellemzi a nyugati és a dél-dunántúli régiókban élőket, viszont a budapesti iparvidék családjainak kiemelkedő anyagi és kulturális pozíciója nem jár együtt a fiatalok vallásosságával, mivel ebben a régióban vallásosak legkevésbé a fiatalok. Az egyes régiókon belül előítéletesnek tekinthető fiatalok megoszlása azt mutatja, hogy azokban a régiókban magas az előítéletes fiatalok aránya, ahol a régió teljes népességén belül a legtöbb, illetve a legkevesebb a cigány lakosok száma (3. táblázat). 3. táblázat Az előítéletes fiatalok mintabeli és a cigányok teljes népességen belüli aránya régiónként (százalék) Régió Előítéletes fiatalok Cigányok Északi régió 56 9,0 Dél-Dunántúl 44 6,5 Keleti régió 45 6,3 Alföld 46 4,1 Budapesti iparvidék 51 2,4 Nyugati régió 53 2,0 Az északi régióban élő fiatalok átlagosnál magasabb előítéletességére még viszonylag meggyőző magyarázatot nyújthat a magas cigány lakossági arány. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt munkanélküliség ebben a régióban is a többségükben képzetlen vagy a megváltozott igényű munkaerőpiacon értéktelenné vált szakmájú (nehézipar, építőipar) cigányokat érintette leginkább (Kertesi, 1995). Az elszegényedéshez kapcsolódó, gyakran a megélhetésért elkövetett bűnözés valódi és a tömegkommunikációs eszközök által sokszor eltorzított cigány nem cigány adatainak stigmatizáló hatása ugyanúgy növeli az előítéletességet, mint a gyakoribb interakciókból eredő tényleges többség-kisebbség közötti hétköznapi konfrontációk. A társadalomban deviánsnak tartott és elítélt, ténylegesen tapasztalt vagy sztereotípiákban rögzült életmóddal való gyakoribb találkozás szintén az előítéletességet növelő tényező. 7 A másik magyarázatelem azon alapul, hogy a régió többségi felnőtt társadalmának vélhetően az országos átlagnál magasabb 7 az előítéleteknek nagyon határozott tartalmuk van: nem pusztán az ismeretlentől, a szokatlantól való idegenkedésből fakadnak, hanem elsősorban a cigányok és nem cigányok életmódja közötti különbségekből a kedvezőtlen tulajdonságok közül az érintkezéssel, az életmóddal kapcsolatos normák megszegésére utaló tulajdonságok kerültek előbbre (Lázár, 1996, 70. o.). 144

7 előítéletessége nem független a tapasztalt alacsonyabb iskolázottságtól és a nagyobb mértékű szegénységtől. A rendszerváltást vesztesként megélt csoportok inkább hajlamosak a bűnbakképzésre, illetve az előítéletes sztereotípiák elfogadására (Fábián Erős, 1996). Mindez azért fontos, mert a gyerekek vélt vagy valós tapasztalatokon nyugvó elutasítását csak felerősíti a családi szocializáció során közvetített cigányellenes előítélet. A fenti érvelés semmilyen szempontból sem megalapozott a kulturális és anyagi tőke szempontjából a legjobb feltételekkel rendelkező nyugati régió és a budapesti iparvidék esetében. Mivel magyarázható a keleti régióban megfigyelthez hasonló mértékű előítéletesség, a teljes lakossághoz viszonyított csupán 2,0, illetve 2,4 százalékos cigány lakossági arány ellenére? A paradoxnak tűnő jelenségre a csoportközi előítéletek és sztereotípiák kialakulására vonatkozó kognitív szociálpszichológiai kutatások eredményei adhatnak magyarázatot. A cigány kisebbség többségi észlelése szempontjából nem érdektelen, hogy mennyire befolyásolják a könnyen észlelhető, elkülönült ingerként jelentkező jellemzők (bőrszín, nem) a csoporttagok percepcióját. Ezzel kapcsolatban igazolták, hogy a kisebbségi csoporttag viselkedésére megkülönböztetett figyelem irányul, ami téves észleléssel párosul. Ezek az eredmények abból a szempontból jelentősek, hogy a torzult percepció oka nemcsak egy személy csoporton belüli- vagy kívüliként való megítélés következménye lehet, hanem a kisebbségi csoport tagjának csoporton belüli státusa (egyedüli kisebbségi tag) és fizikai mássága is (Hamilton, 1976). A társadalmi csoportok sztereotipizálásának megértését a személypercepció felől közelítő kutatási irány az illuzórikus korreláció jelenségén alapult (Chapman Chapman, 1969). Az illuzórikus korrelációra vonatkozó eredményeket a társadalmi sztereotipizálásra alkalmazva kiderült, hogy a téves következtetés a többségi és a kisebbségi csoport differenciált észlelésének az alapja. Az illuzórikus korreláció jelensége esetünkben azért fontos, mert csupán statisztikai értelemben vett kisebbségi csoportok megítélésében a többségi csoporthoz tartozók túlbecsülik a negatív tulajdonságok előfordulását a kisebb létszámú csoportok tagjai körében, szemben a nagyobb létszámú csoportok tagjaival. További kutatások során a csoportokra vonatkozó ítéletek olyan torzulását figyelték meg, ahol a tulajdonságok és foglalkozási csoportok között észlelt korreláció a létező sztereotip nézettel jobban megegyezett, mint a valóságban. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalmi csoportokra vonatkozó új információk feldolgozásakor olyan kognitív torzulások érvényesülnek, amelyeket a létező sztereotípiák közvetítenek, s amelyek lehetővé teszik annak magyarázatát, miért maradnak fenn megerősítő bizonyítékok hiányában is a sztereotípiák (Hamilton Rose, 1984, o.). A cigány lakosság alacsony aránya ellenére a nyugati régióban és a budapesti iparvidéken élő fiatalok átlagosnál magasabb előítéletességének magyarázatában az észlelési torzulásokon alapuló illuzórikus korreláció jelensége mellett különösen fontosnak tartjuk az előbbi megállapítást. A cigányokkal való közvetlen érintkezés hiánya egyúttal a cigányokra vonatkozó sztereotípiák és attribúciók (lusta, piszkos, erőszakos) tapasztalati igazolásának lehetőségét is leszűkíti. A fiatalok társadalmi környezetében jelenlévő cigányellenes sztereotípiák fennmaradásához azonban nem szükséges a valóság tényszerű igazolása. A ritkán előforduló találkozások puszta tényéből eredő negatív cigány minősítést ily módon csak tovább gerjeszthetik a tapasztalati megerősítés nélkül is fennmaradó, a szocializációs környezet által folyamatosan közvetített cigányellenes sztereotípiák. A régiónként eltérő cigány lakossági arány és az előítéletesség közötti kapcsolat felve- 145

8 ti a fiatalok előítéletességét befolyásoló szocio-kulturális háttér és a cigány lakossági arányok alapján elkülönített környezet együttes hatásának vizsgálatát. Másként fogalmazva: a fiatalok előítéletességét mennyiben határozzák meg az egyéni szintű jellemzők (szocio-kulturális változók), és mennyiben befolyásoló a területi szinthez rendelt kontextuális hatás (a régió lakosságának cigány aránya). A kontextuális elemzés logikáját (Moksony, 1985) igénylő elemzés során a megfelelő változók 8 képzését követően a grafikus ábrázolás módszerét alkalmaztuk (Davis és mások, 1961). Az eljárás során a koordináta-rendszer vízszintes tengelyén a kontextuális változó értékeit (azaz a cigány lakossági arányokat), a függőleges tengelyen az előítéletesség mértékét (az előítéletesek arányát) helyeztük el. Az egyéni tulajdonságokat a koordináta-rendszeren belül, az adott kontextuális változó értékénél felvett előítéletes aránynak megfelelően ábrázoltuk, majd az egyes tulajdonságokhoz rendelt pontokra a legjobban illeszkedő görbéket fektettük. A kapott parabolák egymáshoz viszonyított helyzete alapján azt mondhatjuk, hogy minden esetben érvényesült az illuzórikus korreláció jelenségével magyarázható kontextuális hatás. Az individuális tényezők hatását is figyelembe véve, az előítéletes fiatalok aránya változatlanul azokban a régiókban volt a legmagasabb, ahol a cigány lakosság aránya alacsony, illetve magas. Az egyes tulajdonságokat reprezentáló parabolák közötti távolság legtöbb esetben állandó volt, és a vízszintes tengelyhez viszonyított helyzetek (az előítéletes fiatalok aránya) azt igazolták, hogy az előítéletesség mértéke szerinti sorrendek a kontextuális hatás során is megmaradtak. Az egyéni és a kontextuális hatás tisztán érvényesülő összegződése annál a két szociokulturális tényezőnél nem teljesült, amelyek a korábban tárgyalt regressziós modellben szignifikánsan befolyásolták az előítéletességet. Az életkori csoportok közül a leginkább előítéletes évesek görbéjének alakja lényegesen eltér a többi korcsoportra jellemző paraboláktól (1. ábra). A legidősebb korcsoport előítéletességét a környezetükben élő cigányok száma nem befolyásolja jelentősen, ami arra utal, hogy a középiskolás kor végén függetlenül a lakókörnyezetben élő cigány kisebbségi aránytól egyöntetűvé válik a kisebbségekkel szembeni előítélet. Hasonló tendenciát figyelhettünk meg a vallásosság alapján képzett csoportoknál is (2. ábra). A környezetükben élő cigányok számától függetlenül a leginkább vallásos fiatalok csoportjában következetesen alacsony az előítéletes fiatalok aránya. A vallásosság és az előítéletesség közötti kapcsolatra vonatkozó magyarázatunk azon alapul, hogy a évesek intenzív vallásgyakorlásának középpontjában protestánsoknál és katolikusoknál egyaránt a bibliai tanok megismerése áll. A bibliai parancsolatokban és azok értelmezéseiben megfogalmazott felebaráti szeretet sok tekintetben a mássággal szembeni toleranciát sugallja. A morális szempontból kifejezetten egalitariánus elvek feltétlen követését és ezek megszegését bűnnek minősítő vallási tételek elfogadásának és hitként rögzülésének folyamata logikus pszichológiai gátja az előítéletesség kialakulásának. Korábban már utaltunk rá, hogy a katolikus fiatalok kevésbé előítéletesek, mint a reformátusok. Ezt a jelenséget a vallások eltérő jellegzetességeivel 8 Az elemzéshez elkészített adatfile kontextuális változója a régiónkénti cigány lakossági arányokat tartalmazta. Az individuális változók (például nem, jövedelmi csoportok stb.) eredeti kategóriáiból külön-külön változókat (fiú, lány; alacsony, közepes, magas jövedelmi helyzet stb.) képeztünk, amelynek értékei a régiókon belüli előítéletes nem előítéletes arányok voltak. 146

9 tudjuk értelmezni. A protestantizmushoz képest szabályozottabb, rigidebb és hierarchikusabb struktú rájú katolikus vallás az egyházi előírások maradéktalan követését írja elő. A reformáció viszont a lelkiismereti szabadság olyan alapelvét valósította meg, amelynek központi eleme volt az istennek tudatosan felelős személyiséget képviselő individualizmus. A katolikus vallású fiatalok számára az egyenlőséget kifejező egyházi előírások betartása és a 1. ábra Az előítéletesség mértéke a kor és a cigány lakosság aránya szerint, százalék 147

10 2. ábra Az előítéletesség mértéke a vallásosság és a cigány lakosság aránya szerint, százalék 148

11 bibliai elvek követése feltehetően inkább érvényesül, mint a társadalomszemléletében egyénközpontú református vallásnál. A évesek csoportján belüli a kontextuális hatás ellenére is minden régióban érvényesülő magas előítéletes arány mögött fejlődéslélektani magyarázatokat feltételezünk. Piaget erkölcsi gondolkodásra vonatkozó elképzeléseiből kiinduló hatszakaszos morális fejlődési modelljében Kohlberg három szintet különített el: a prekonvencionális (1. és 2. szakasz), a konvencionális (3. és 4. szakasz) és a posztkonvencionális (5. és 6. szakasz) szintet (Kohlberg, 1969, 1976). Az egymásra invariánsan épülő, növekvő mértékben differenciált és minőségileg eltérő szakaszok egyaránt tartalmazzák a kognitív fejlődés sajátosságait és a társadalmi tapasztalatokat. Kohlberg szerint a társadalmi konvenciók figyelembevétele az iskoláskor végén, a 3. szakaszban kezd megjelenni. A 4. szakaszra jellemző erkölcsi gondolkodásban már jelen vannak a csoportok közötti kapcsolatok és a társadalom szempontjainak, a társadalmi rendnek az elvárásai. Mivel az 5. szakasz nem jelenik meg a felnőttkor kezdetéig, ezért a középiskolás kor végét a konvencionális és posztkonvencionális szintek közötti átmenethez köthetjük. A társadalmi kötelességeknek, elvárásoknak megfelelés magában foglalja a felnőtt társadalom által preferált értékek, morális ítéletek, így a felnőtt környezetet jellemző kisebbségekkel szembeni előítéletek követését. Mindez párosul a serdülőkor végét különösen jellemző identitáskrízissel. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint a társadalmi csoportokhoz viszonyított személyes identitás kialakításának korszaka a serdülőkor (Erikson, 1968). Az egyéni és társadalmi identitás összehangolása konfliktusok forrása, amelyben kiemelt szerepe van a mások megítélésének. Az identitásképzés folyamatában a kulturális társadalmi kategóriák figyelembevétele, a társadalom ítéleteinek értékelése és a serdülőkre vonatkozó ítélkezése együttesen tölt be fontos szerepet. A Ki vagyok én? kérdése természetes módon kapcsolódik a kategorizációs mechanizmusokkal elkülönítetten szemlélt kisebbségi csoportokhoz. Ha a szociális másság negatív sztereotípiákkal és előítéletekkel, sokszor stigmatizáltan van jelen a felnőtt társadalomban, akkor a társadalmi elvárások egyik következménye az ifjúkorba lépő fiatalokat jellemző, kisebbségekkel szembeni előítéletesség. A következőkben arra keresünk választ, hogy mennyiben módosul a szocio-kulturális tényezőknek az előítéletességet befolyásoló szerepe, ha kiiktatjuk a kontextuális hatást. Ennek érdekében az egyes régiókban külön-külön vizsgáltuk a teljes mintán korábban lefuttatott regressziós modellt, ahol függő változóként az előítéletesség összevont változót, független változókként a szocio-kulturális háttérváltozókat vontuk be. A regresszióanalízisek eredményei azt mutatják, hogy a régiókon belül is az életkornak és a vallásosságnak van szignifikáns hatása. Ez alól kivétel az északkeleti térség és a nyugati régió, ahol az életkor hatása nem szignifikáns. A keleti megyék abból a szempontból is eltérnek a többi régiótól, hogy a vallásosság hatása ebben a régióban nem szignifikáns. Az alföldi megyékben statisztikailag is releváns a katolikus vallás és a nem gimnazista középiskolák hatása (4. táblázat). A teljes mintán meglehetősen csekély (3,79 százalék) magyarázott variancia jelentősen nagyobb a népességen belüli legmagasabb (északi régió: 10,09 százalék) és a legalacsonyabb (nyugati régió: 7,22 százalék) cigány lakossági arányú területeken. Az eredmények arra utalnak, hogy a cigány lakosság magas, illetve alacsony területi megoszlása 149

12 egyaránt felerősítette a szocio-kulturális tényezők magyarázó erejét. Az előítéletes attitűdök kialakulását és rögzülését befolyásoló szociológiai és szocializációs hátrányok, illetve előnyök szerepe az egyértelműen hátrányos helyzetű északi megyékben és a minden szempontból kedvezőbb pozíciójú nyugati országrészben fokozottabban érvényesül. 4. táblázat Az előítéletesség mértékére ható tényezők régiónként Északi régió Dél- Dunántúl Keleti régió Alföld Budapesti iparvidék Nyugati régió Nem 0, , , , , ,00900 Jövedelem 0, , , , , ,09900 Életkor 0, ,162**0 0, ,195** 0,088*00 0,06200 Vallásosság 0,284**0 0,132**0 0, ,157** 0,098**0 0,174*0 Szülők iskolázottsága 0, , , , , ,00900 Szakmunkásképző 0, , , , , ,03800 Szakközépiskola 0, , , , ,097**0 0,03500 Gimnázium 0, , , ,124*0 0, ,16000 Katolikus 0, , , ,121*0 0, ,08000 Református 0, , , , , ,08600 Magyarázott variancia, százalék 10, , , , , ,22000 Standardizált β együtthatók és szignifikanciaszint: * = Sig T < 0,05; ** = Sig T < 0,01) ÖSSZEGZÉS Elemzéseink során bebizonyosodott, hogy a fiatalok etnikai előítéletességének vizsgálata során érdemes figyelembe venni a kisebbségek észlelését, a velük történő interakció és a szerzett tapasztalatok lehetőségét befolyásoló többség-kisebbség lakossági arányokat. A legnagyobb létszámú (és leginkább előítélettel, negatív sztereotípiákkal szemlélt) etnikai kisebbség, a cigányság egyenlőtlen területi megoszlása és a fiatalok előítéletessége közötti nem lineáris kapcsolatot a kisebbségekről alkotott ítéletekben érvényesülő illuzórikus korreláció hatása magyarázza. Mindezek mellett számolni kell azzal is, hogy az egyenlőtlen kisebbségi arány valószínűleg a szocio-kulturális tényezők hatását is megváltoztatja. A kontextuális elemzés és a regresszióanalízisek eredményeit figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a fiatalok előítéletességét közvetve meghatározó területi eltérések mellett elsősorban az életkori szakaszok sajátosságai és az erkölcsi szocializációban kitüntetett szerepet betöltő vallásos nevelés határozza meg. 150

13 IRODALOM ALLPORT, G. W. KRAMER, B. M. [1946]: Some Roots of Prejudice. Journal of Psychology, No. 22, o. CHAPMAN, L. J. CHAPMAN, J. P. [1969]: Illusory correlation as an obstacle to the use of valid psychodiagnostic signs. Journal of Abnormal Psychology, No. 74, o. CSEPELI GYÖRGY ÖRKÉNY ANTAL [1996]: A magyar nacionalizmus változó arca. In AN- DORKA RUDOLF KOLOSI TAMÁS VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport TÁRKI, Budapest, o. CSEPELI GYÖRGY ZÁVECZ TIBOR [1995]: Európai és nemzeti kötődések a tizenévesek körében. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Ezredforduló Alapítvány, Budapest. DAVIS, J. A. ET AL. [1961]: A technique for analyzing the effects of group compositions. American Sociological Rewiew, No. 26, o. ERIKSON, E. H. [1968]: Identity: Youth and crisis. W. W. Norton, New York. FÁBIÁN ZOLTÁN [1997]: Az autoritarizmus, az előítéletek és a politikai ideológiai tagoltság kapcsolata Magyarországon a posztkommunista átalakulás idején. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. MTA Pszichológiai Intézete, Budapest. FÁBIÁN ZOLTÁN ERŐS FERENC [1996]: Autoritarizmus és társadalmi tényezők a cigányellenesség magyarázatában. In ERŐS FERENC (szerk.): Azonosság és különbözőség. Scientia Humana, Budapest, o. FÁBIÁN ZOLTÁN SIK ENDRE [1996]: Előítéletesség és tekintélyelvűség. In ANDORKA RU- DOLF KOLOSI TAMÁS VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport TÁRKI, Budapest, o. HAJNAL B. [1993]: Felzárkózás vagy leszakadás. Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, 2. sz., o. HAMILTON, D. L. [1976]: Cognitive Biases in the Percepcion of Social Groups. In CA- ROLL J. S. PAYNE J. W. (eds.): Cognition and Social Behavior. Carnegie-Mellon University, New Jersey. HAMILTON, D. L. ROSE, T. L. [1984]: A látszatkorreláció és a sztereotip nézetek fennmaradása. In HUNYADY GYÖRGY (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat, Budapest. HAVAS GÁBOR KEMÉNY ISTVÁN [1995]: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle, 3. sz., o. KERTESI GÁBOR [1995]: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. Esély, 4. sz. KERTESI GÁBOR [1996]: Két cigányvizsgálat. Kritikai elemzés. Szociológiai Szemle, 1. sz., o. KOHLBERG, L. [1969]: Stage and sequence: to socialization. In GOSLIN, D. A. (ed.): Handbook of socialization theory and research. Rand McNally, Chicago. KOHLBERG, L. [1976]: Moral stages and moralization: The cognitive-developmental approach. In LICKONA, J. (ed.): Moral development behavior: Theory, research and social issues. Rinehart and Winston, New York, Holt. KOVÁCS ANDRÁS [1997]: A különbség köztünk van. Cserépfalvi, Budapest. LAKI LÁSZLÓ [1992]: Fiatalok a margón. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest,

14 o. LÁZÁR GUY [1996]: A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. In Többség-kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest. MÉSZÁROS ÁGNES CZIBULA ZOLTÁN FÓTI JÁNOS NAGY OLGA SZŰCS ZOLTÁN [1994]: A cigányság helyzete, életkörülményei KSH, Budapest. MOKSONY FERENC [1985]: A kontextuális elemzés. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest. /Demográfiai Módszertani Füzetek./ STUMPF ISTVÁN [1992]: Az ifjúsági problémák értelmezése ifjúsági kihívás az ezredfordulón. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, o. SZABÓ ILDIKÓ ÖRKÉNY ANTAL [1996]: éves fiatalok interkulturális világképe. In Többség-kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest. SZPIRULISZ ILDIKÓ [1994]: Munkanélküliség regionális metszetben, politikák erőterében. In BALOGH ISTVÁN (szerk.): Törésvonalak és értékválasztások. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, o. 152

Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban

Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban Murányi István (Debreceni Egyetem, Szociológia Tanszék) Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban Bevezetés A rendszerváltozást követő évtized magyar társadalmának előítéletessége jól jellemezhető

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

FIATALOK VALLÁSOS SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ELŐÍTÉLETESSÉGE

FIATALOK VALLÁSOS SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ELŐÍTÉLETESSÉGE murányi istván: fiatalok vallásos... 583 FIATALOK VALLÁSOS SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ELŐÍTÉLETESSÉGE A közelmúltban több szociológiai-szociálpszichológiai empirikus kutatás foglalkozott a fiatalok etnikai előítéletességének

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama

7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama 7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Pszichometria Szemináriumi dolgozat

Pszichometria Szemináriumi dolgozat Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken

Telepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010)

Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) Zolnay János Integrációs elemek és növekvő egyenlőtlenségek a magyarországi közoktatásban (1990-2010) A közoktatási rendszer jellemzői (1993-2011) Az általános iskolák többségét a helyi önkormányzatok

Részletesebben

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?

Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében

Részletesebben

Hunyadi János Általános Iskola

Hunyadi János Általános Iskola 4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 6. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság

Három fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Hunyadi János Általános Iskola

Hunyadi János Általános Iskola 4 Hunyadi János Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon. osztály szövegértés 1 Standardizált átlagos képességek szövegértésből Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK

MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK MAGYAR KÖZÉPISKOLÁSOK EGÉSZSÉGE ÉS EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA. ISKOLATÍPUS SZERINTI KÜLÖNBSÉGEK Németh Ágnes 1, Költő András 1, Örkényi Ágota 1, Zsiros Emese 1, Halmai Réka 2, Zakariás Ildikó 1 1 Országos Gyermekegészségügyi

Részletesebben

Z Generáció - MeGeneráció

Z Generáció - MeGeneráció Z Generáció - MeGeneráció Kökönyei Gyöngyi 1, Urbán Róbert 1, Örkényi Ágota 2,3, Költő András 2,3, Zsiros Emese 2, Kertész Krisztián 2, Németh Ágnes 2, Demetrovics Zsolt 1 1 ELTE Pszichológiai Intézet

Részletesebben

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között

Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben

Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben Közmunka, külföldi munkavállalás és a magyar munkaerőpiac 2014. november 28., Szirák, Hotel Kastély Keller Tamás Az önértékelés szerepe a továbbtanulási döntésekben A munka az OTKA PD-105976-os számú poszt-doktori

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban

Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban Spéder Zsolt Kapitány Balázs: A magyar lakosság elégedettségének meghatározó tényezői nemzetközi összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent:

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós

Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében. Gyorgyovich Miklós Az önkéntesség jellemzői kutatások fényében Gyorgyovich Miklós Áttekintett kutatások az önkéntesség tükrében Ifjúság2008 gyorsjelentés (2008) A magyar önkéntesek motivációinak kutatása (2009) A NIS első

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén

Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Kilencedikes kompetencia alapú bemeneti mérés matematikából 2008 őszén Póta Mária 2009. 0 1 i e π 1 A matematikai eszköztudás kompetencia alapú mérése Méréssorozat első fázisa, melynek a hozzáadott értéket

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium 196 Budapest, Vendel u. 1. Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. osztály matematika 1 196 Budapest, Vendel u. 1. Standardizált átlagos képességek

Részletesebben

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30.

TÁJ-BB-11 KR-2 Tom 2005.05. 30. A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA ELTE Embertani Tanszék

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Murányi István Tizenévesek nemzeti identitásának jellemzői az ezredvégi Magyarországon

Murányi István Tizenévesek nemzeti identitásának jellemzői az ezredvégi Magyarországon Murányi István Tizenévesek nemzeti identitásának jellemzői az ezredvégi Magyarországon A tanulmány öt kérdőíves kutatásra alapoz. A szerző részletesen bemutatja azokat a kulcsfogalmakat, amelyek az empirikus

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok

Utasi Ágnes: Baráti kapcsolatok (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Utasi Ágnes (1990): Baráti kapcsolatok in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.).

Részletesebben

Szociálpszichológia I.

Szociálpszichológia I. Szociálpszichológia I. BTPS241BA Bernáth Ágnes 1. A szociálpszichológiai kutatás történeti előzményei (a szociálpszichológia definíciója; történeti áramlatok és aktuális témák a szociálpszichológiában;

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család

Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása. Ismerkedés a munka világával és a család Értelmi sérült fiatalok felnőtté válása Ismerkedés a munka világával és a család Bevezetés Esettanulmány Értelmi sérült fiatalok sérülés szerinti alcsoport 16 és 20 éves kor között Bevezetés Intézménytelenítés

Részletesebben

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség

8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség 8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs

Részletesebben

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban

Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Friss diplomás keresetek a versenyszektorban Budapest, 213 október Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Zoltánfy István Általános Iskola

Zoltánfy István Általános Iskola 4 Zoltánfy István Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Ady Endre Általános Iskola

Ady Endre Általános Iskola 4 Ady Endre Általános Iskola Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 8. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)

Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina

Részletesebben

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN

IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN IFJÚSÁGI ÉLETMÓD ÉS SZOKÁSVIZSGÁLAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN Megbízó: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Művelődési és Népjóléti Iroda Támogató: Gyermek- és Ifjúsági Koordinációs Tanács

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2010. Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. OM azonosító: 037320 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2010 8. évfolyam :: Általános iskola Gárdonyi Géza Általános Iskola 2030 Érd, Gárdonyi Géza u. 1/b. Figyelem! A 2010. évi Országos kompetenciaméréstől kezdődően a szövegértés, illetve a

Részletesebben

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata Baranyai Nóra Varjú Viktor Bevezetés Bár Svante Arrhenius már a 19. század végén megfogalmazta, hogy a levegőbe kerülő szén-dioxid

Részletesebben

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28.

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. 1 A projekt céljai Az Unió ajánlatkérése és az ONYF pályázata a következő célokat tűzte ki: Preparation of

Részletesebben