Szocio-kulturális és területi tényezők szerepe a éves fiatalok előítéletes gondolkodásában
|
|
- Natália Bartané
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Murányi István Szocio-kulturális és területi tényezők szerepe a éves fiatalok előítéletes gondolkodásában BEVEZETÉS Hétköznapi tapasztalatok mellett számos empirikus kutatás eredménye is alátámasztja, hogy a kilencvenes évek magyar társadalmában nyilvánossá vált és/vagy megnőtt a mássággal szembeni intolerancia. A felnőttek körében végzett vizsgálatok arról tudósítanak, hogy a többségi társadalom számára a deviánsnak minősített csoportok és a legnagyobb lélekszámú hazai etnikai kisebbség, a cigányság a legkevésbé rokonszenves külcsoport. A társadalmi távolságskálával mért előítéletesség szintén e csoportokkal szemben a legnagyobb mértékű, a leginkább elutasított kisebbségi csoportoknak a deviánsok (kábítószeresek, homoszexuálisok, skinheadek, büntetett előéletűek), a cigányok és a bőrszín mint rasszista jegy alapján elkülönült csoportok (négerek, arabok) bizonyultak (Fábián, 1997). Az antiszemitizmus különböző formái szintén megjelentek a rendszerváltást követő években (Kovács, 1997). Egy 1994-ben végzett vizsgálatban az antiszemita ideológia három típusa (etnocentrikus, vallási és politikai) mellett elkülönült a zsidókkal szembeni kizáró beállítottság és befogadó attitűd. A különböző kisebbségi csoportok differenciált társadalmi megítélését mutatja, hogy a zsidókkal szembeni negatív sztereotípiák ellentétben a cigányokkal nem kapcsolódtak szorosan diszkriminatív viselkedési készséghez. További lényeges eltérés, hogy a zsidókról alkotott vélemények nyílt megfogalmazásával szembeni tartózkodás (kommunikációs tabuhatás) jóval kevésbé érvényesült a cigányok esetében (Fábián Sik, 1996). A kisebbségekkel szembeni előítéletesség mértékének leírásán túl, a felnőtt mintákon végzett kutatások vizsgálták a szocio-kulturális tényezők befolyásoló hatását. A magyar társadalomban főként a roma kisebbségre irányuló előítéletesség mögötti cigányellenes attitűdökre leginkább az iskolai végzettség és a kulturális tőke van hatással. Ugyanakkor nem lehet eltekinteni a pszichológiai-társadalomlélektani tényezőktől sem, mivel a tekintélyelvűség jelentősen növeli az előítéletességet magyarázó modell erejét (Fábián Sik, 1996). Az életkori korcsoportok eltéréseit vizsgáló eredmények arra utalnak, hogy a évesek inkább toleránsak a cigányokkal szemben, mint a 30 évesnél idősebbek. A fiatal korcsoporton belül azonban az életkor csökkenésével nőtt az elutasítás mértéke. A másik figyelemre méltó következtetés a vallásosság szerepére utal. A fiatalok esetében a vallásosság a cigányellenesség csökkenésével, míg az idősebbeknél az előítéletesség és az autoritarizmus növekedésével járt együtt (Fábián Erős,1996). A fiatalok körében végzett kutatások eredményeinek értelmezésénél problémát jelenthet az ifjúságra mint valamiféle egészre vonatkoztatva általánosítani. A politikai rend- 139
2 szerváltást követően, az intézményi és szocializációs tényezőkben lezajlott változások egyúttal azt is jelentették, hogy az államszocialista kurzus elsősorban politikai kategóriaként definiált homogén ifjúságfogalma elvesztette érvényét. Az eltérő élethelyzetek és generációs problémák vagy a szülők által közvetített szocializációs minták különbségei miatt napjainkban a évesek nem azonosak a évesekkel, az egyes ifjúsági csoportokat inkább a különbségek, mint a hasonlóságok jellemzik (Stumpf, 1992). A különböző életkorú fiatalokra vonatkozó kutatások mindegyike kiemeli a család hatását. Hasonlóan az elmúlt évek hazai vizsgálataihoz, már a korai szociálpszichológiai kutatások is igazolták a család meghatározó szerepét az előítéletes gondolkodás és a sztereotípiák kialakulásában (Allport Kramer, 1946). A közelmúlt egyik hazai vizsgálata az antiszemita előítéletesség esetében mutatta ki a szülői státus és iskolázottság igaz, csekély magyarázó erejű hatását. Az egyetemisták és főiskolások antiszemita előítéleteit feltáró 1992-es országos kutatás eredményei szerint az átlagnál magasabb előítélet a magas iskolázottságú és magas társadalmi státusú, valamint az alacsony iskolázottságú és alacsony státusú családok gyerekeit jellemzi (Kovács, 1997). Az ideológiai profilok alapján elkülönülő tizenéveseknél a csoportokhoz tartozást szintén a szülők iskolázottsága (és a fiatalok életkora) határozta meg. Az egyes csoportok leginkább a szülők iskolai végzettsége alapján különböztek (Csepeli Závecz, 1995). Az általános iskola nyolcadik osztályába járó gyerekek országos reprezentatív mintáján 1995-ben készült adatfelvétel a családot jellemző tényezők mellett a lakóhely meghatározó szerepét is igazolta (Szabó Örkény, 1996). A felnőttekhez képest a kisebbségek tényleges számát a gyerekek lakóhelyének regionális elhelyezkedése és településtípusa is differenciálta. A cigányok számát Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, valamint a községekben élők magasabbnak, míg Győr-Sopron és Bács-Kiskun megyében, illetve a városokban élők alacsonyabbnak becsülték. Mindez azért figyelemre méltó, mert az országos átlaghoz viszonyítva a cigányok száma az északkeleti országrészben és a községekben felül-, a nyugati megyékben és a városokban alulreprezentált. 1 A szülők iskolai végzettségének hatása is kimutatható volt, mivel a tényleges arányokhoz a magasabb kulturális tőkével rendelkező szülők gyermekeinek becslései közelebb álltak. A kutatás további kiemelhető eredménye, hogy a évesek jelentős részének nincs konkrét etnikai vagy nemzeti csoporthoz köthető kisebbségképe. 2 A hivatkozott kutatási eredmények arra utalnak, hogy a tizenévesek kisebbségekkel szembeni előítéletességére ható tényezők között a demográfiai, vallási jellemzők és a meghatározónak tekinthető családi háttér mellett érdemes a lakóhely szerepét is vizsgálni. A tanulmány további részében felhasználva az 1992-ben lebonyolított országos ifjúságkutatás adatbázisát 3 a következő kérdésekre próbálunk választ adni: 1 A lakóhely településjellegének befolyásoló hatása a zsidók számának becslésénél is megfigyelhető volt: a községekben élőkhöz viszonyítva a budapestiek és a városokban élők nagyobb létszámú kisebbségi csoportnak tartották a magyarországi zsidóságot (Szabó Örkény, 1995). 2 A nyitott kérdésre ( Kit tartasz kisebbségnek? ) a minta 24 százaléka nem említett egyetlen csoportot sem. Az átlagosan 3,1 csoportot megnevező válaszok megoszlása: 59 százalék cigány, 36 százalék nemzetiségek, 13 százalék bevándorlók, 12 százalék marginális csoportok, 10 százalék zsidók, 10 százalék határon túli magyarok (Szabó Örkény, 1995). 3 A éves korcsoportot országosan reprezentáló, N = 4000 fős mintán 1992 szeptemberében lebonyolított kérdőíves kutatást az MTA PTI és az Ezredforduló Alapítvány végezte. A kutatás adatbázisának felhaszná- 140
3 Milyen mértékben jellemzi az előítéletes gondolkodás a éves fiatalokat? Az előítéletesség mennyiben tér el a szocio-kulturális és területi jellemzők alapján képzett csoportokon belül? Az előítéletes gondolkodásra milyen hatással vannak a szocio-kulturális és területi tényezők? Az előítéletesség mértékét a menekültek befogadására és a kisebbségek jogaiért való tüntetés hajlandóságára vonatkozó kérdésekre adott válaszok segítségével vizsgáltuk (1. táblázat). 1. táblázat Az összevont előítéletesség változó képzése során felhasznált eredeti változók (átlagpont) Ha felnőtt lennél, befogadnál-e...*... ázsiai, polgárháborúból menekülőket? 3,23... szomszédos országból menekült magyarokat? 2,26 Elmennél-e tüntetni, ha sérelem, hátrányos megkülönböztetés éri a...**... homoszexuálisokat? 4,53... Bulgáriában élő törököket? 4,36... cigányokat? 3,93... zsidókat? 3,56... hazai németeket? 3,52... erdélyi magyarokat? 2,56 ** Az ötfokozatú skála átlaga (1 = biztos igen; 5 = biztos nem). ** Az ötfokozatú skála átlaga (1 = biztos elmenne; 5 = biztos nem menne el). Az összevont változó a többség-kisebbség reláción alapuló, a másság etnikai, nemzeti, deviáns és idegen külcsoportokra vonatkozó negatív ítéleteinek komplex mutatója. 4 Az eredeti átlagértékek egyértelműen mutatják, hogy a fiatalok nemzeti identitása erős, inkább elutasítják az ázsiai menekülteket, mint a szomszédos országból menekülő magyarokat, s a tüntetési hajlandóság is az erdélyi magyarok mellett a legnagyobb mértékű. Az összevont változó kialakítása során minden eredeti változót azonos súllyal vettünk figyelembe, így a mutató az ötfokozatú skáláknak megfelelően 8 és 40 közötti értéket vehetett fel. Az előítéletesség meghatározásánál a minta átlagából indultunk ki, előítéletesnek azokat tekintettük, akik a teljes minta átlagánál előítéletesebbek voltak (minimum 28 pont). lását ezúton is köszönöm Csepeli Györgynek és Závecz Tibornak. 4 A nyolc változóból képzett skálára vonatkozó Cronbach-féle α mutató értéke: 0,
4 ELŐÍTÉLETESSÉG ÉS A SZOCIO-KULTURÁLIS TÉNYEZŐK A szocio-kulturális jellemzők közül az életkor és a vallásosság szignifikáns kapcsolatban van az előítéletességgel, de a kapcsolatokat eltérő trendek jellemzik. Az előítéletes attitűdökkel jellemezhető fiatalok aránya a vallásosság intenzitásával csökken, míg az életkorral növekszik. Az utóbbi kapcsolatnak megfelelően az általános iskolában tanulókhoz viszonyítva a középfokú oktatási intézmények tanulóit magasabb előítéletes arány jellemzi. A 14 évesnél idősebb fiatalok között erősen differenciál a középiskola típusa, mivel a gimnazisták között lényegesen alacsonyabb az előítéletes arány, mint a szakközépiskolások vagy a szakmunkásképzősök csoportjában. Kevésbé szoros, de figyelemre méltó különbségek vannak az eltérő anyagi helyzetű családokhoz tartozó, illetve a különböző vallású gyerekek előítéletessége között. A legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetű családi háttérrel rendelkezők között az átlagosnál alacsonyabb, a nem katolikus, illetve felekezethez nem bejegyzett fiatalok között az átlagosnál magasabb az előítéletesek aránya (2. táblázat). 2. táblázat Az előítéletes fiatalok aránya a szocio-kulturális változók kategóriáiban Szocio-kulturális változók Százalék Nem Fiú 49 Lány 49 Életkor éves éves éves éves 57 Iskolatípus Általános iskola 45 Szakmunkásképző 53 Szakközépiskola 56 Gimnázium 47 Vallás Katolikus 47 Református 51 Egyéb 53 Vallásosság Ateista 60 Vallásos 46 Egyházhű 40 Szülők iskolázottsága Alsó 49 Alsó-közép 53 Felső-közép 50 Felső 45 Család anyagi helyzete Alacsony
5 Közepes 52 Magas 49 Arra a kérdésre, hogy a fiatalok előítéletességét milyen mértékben magyarázzák a vizsgált tényezők, olyan többváltozós magyarázati modellel válaszolhatunk, ahol a szociokulturális változókat független, az előítéletességet függő változónak tekintjük. A lineáris regressziós modell eredményei azt mutatják, hogy a hét szocio-kulturális változó önmagában csupán kismértékben magyarázza a fiatalok előítéletességét, 5 a leginkább meghatározó vallásosság mellett csak az életkornak és a középiskola típusának volt szignifikáns hatása. 6 ELŐÍTÉLETESSÉG ÉS A KÖRNYEZETI HATÁS A lakókörnyezet mint háttérváltozó és az előítéletesség közötti kapcsolat meglétét egyrészt a már bemutatott kutatási eredmények sejtetik, másrészt az eddig elemzett szocio-kulturális jellemzők a kilencvenes években egyre egyenlőtlenebbül oszlanak el az ország régiói között (Hajnal, 1993; Szpirulisz, 1994). Tekintettel a vizsgált minta nagyságára, a területi háttérváltozó képzésénél logikus lett volna követni a megyei tagolást. A megyék azonban mint közigazgatási egységek önmagukban érdektelenek az előítéletesség vizsgálata szempontjából. A területi változó csak akkor válhat érdekessé, ha feltételezhetően kapcsolatban van az előítéletességgel. Területi kritériumként a cigány lakosság teljes lakossághoz viszonyított arányának választását a magyar társadalomban jelen lévő nagyfokú cigányellenesség és az egyenlőtlen területi megoszlással összefüggő érvek indokolják. A területenként eltérő cigány lakossági arányok más-más interakciós és kommunikációs lehetőséget jelentenek, s feltehetően az interperszonális kapcsolatokon keresztül a többségi és kisebbségi csoporttagok találkozásainak sűrűsége befolyásolja a csoportközi előítéleteket is. A kilencvenes években két nagymintás vizsgálat eredménye is alapul szolgálhat a cigányság számának, illetve a területi egységekre vonatkozó cigány lakossági arányszámok becslésére. A KSH-kutatás (Mészáros és mások, 1994) és az MTA Szociológiai Intézetének cigányvizsgálata (Havas Kemény, 1995) azonban lényegesen eltérő adatokat adnak, amelyek elsősorban a két kutatás koncepcionális eltérésével és a mintavételi különbségekkel magyarázható. Míg a KSH-vizsgálat során a közreműködő kérdezők szubjektív ítélete sorolt valakit a cigány vagy nem cigány kategóriába, addig a Kemény-féle cigánykutatásnál a nem cigány környezet minősítése jelentette a hovatartozás kritériumát. Az utóbbi megközelítés elfogadását egyrészt az indokolja, hogy a mintavétel több forrás alapján, elsősorban a nem cigány többség véleményére épült, másrészt az, hogy a két kutatás eredményeinek statisztikai-módszertani összehasonlítása a Kemény István vezette vizsgálat adatai melletti állásfoglalást erősíti (Kertesi, 1996). Az 1993-as kimondottan a cigányság felmérésére vállalkozó kutatás eredményei alapján a megyéket, valamint a fő- 5 A magyarázott variancia aránya 3,79 százalék. 6 A regresszióanalízisbe bevont független változók standardizált β együtthatói: nem = 0,009; anyagi helyzet = 0,025; életkor = 0,091**; vallásosság = 0,142**; szülők iskolázottsága = 0,030; szakmunkásképző = = 0,015; szakközépiskola = 0,031; gimnázium = 0,064**; katolikus = 0,009; református = 0,002. A szignifikanciaszintekre vonatkozó jelölések: * = Sig T < 0,05; ** = Sig T < 0,
6 várost a cigány népesség szerint sorolták hat régióba (lásd a 3. táblázatban). A cigány lakosság aránya alapján elkülönült hat régióban élő fiatalok anyagi és kulturális hátterének eltérései tükrözik a főváros és a Dunántúl ezen belül különösen a nyugati határszél két megyéje, Vas és Győr-Sopron kedvezőbb helyzetét az ország északkeleti részéhez viszonyítva. Az északi és keleti megyék gazdasági és társadalmi leszakadását jelző makroszintű mutatók ismeretében nem meglepő, hogy a családok anyagi helyzetét vagy a szülők iskolázottságát tükröző átlag a nyugati és a budapesti iparvidék régiókban lényegesen és szignifikánsan magasabb, mint az északi, illetve a keleti régiókban. A vallásosság is jobban jellemzi a nyugati és a dél-dunántúli régiókban élőket, viszont a budapesti iparvidék családjainak kiemelkedő anyagi és kulturális pozíciója nem jár együtt a fiatalok vallásosságával, mivel ebben a régióban vallásosak legkevésbé a fiatalok. Az egyes régiókon belül előítéletesnek tekinthető fiatalok megoszlása azt mutatja, hogy azokban a régiókban magas az előítéletes fiatalok aránya, ahol a régió teljes népességén belül a legtöbb, illetve a legkevesebb a cigány lakosok száma (3. táblázat). 3. táblázat Az előítéletes fiatalok mintabeli és a cigányok teljes népességen belüli aránya régiónként (százalék) Régió Előítéletes fiatalok Cigányok Északi régió 56 9,0 Dél-Dunántúl 44 6,5 Keleti régió 45 6,3 Alföld 46 4,1 Budapesti iparvidék 51 2,4 Nyugati régió 53 2,0 Az északi régióban élő fiatalok átlagosnál magasabb előítéletességére még viszonylag meggyőző magyarázatot nyújthat a magas cigány lakossági arány. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megnőtt munkanélküliség ebben a régióban is a többségükben képzetlen vagy a megváltozott igényű munkaerőpiacon értéktelenné vált szakmájú (nehézipar, építőipar) cigányokat érintette leginkább (Kertesi, 1995). Az elszegényedéshez kapcsolódó, gyakran a megélhetésért elkövetett bűnözés valódi és a tömegkommunikációs eszközök által sokszor eltorzított cigány nem cigány adatainak stigmatizáló hatása ugyanúgy növeli az előítéletességet, mint a gyakoribb interakciókból eredő tényleges többség-kisebbség közötti hétköznapi konfrontációk. A társadalomban deviánsnak tartott és elítélt, ténylegesen tapasztalt vagy sztereotípiákban rögzült életmóddal való gyakoribb találkozás szintén az előítéletességet növelő tényező. 7 A másik magyarázatelem azon alapul, hogy a régió többségi felnőtt társadalmának vélhetően az országos átlagnál magasabb 7 az előítéleteknek nagyon határozott tartalmuk van: nem pusztán az ismeretlentől, a szokatlantól való idegenkedésből fakadnak, hanem elsősorban a cigányok és nem cigányok életmódja közötti különbségekből a kedvezőtlen tulajdonságok közül az érintkezéssel, az életmóddal kapcsolatos normák megszegésére utaló tulajdonságok kerültek előbbre (Lázár, 1996, 70. o.). 144
7 előítéletessége nem független a tapasztalt alacsonyabb iskolázottságtól és a nagyobb mértékű szegénységtől. A rendszerváltást vesztesként megélt csoportok inkább hajlamosak a bűnbakképzésre, illetve az előítéletes sztereotípiák elfogadására (Fábián Erős, 1996). Mindez azért fontos, mert a gyerekek vélt vagy valós tapasztalatokon nyugvó elutasítását csak felerősíti a családi szocializáció során közvetített cigányellenes előítélet. A fenti érvelés semmilyen szempontból sem megalapozott a kulturális és anyagi tőke szempontjából a legjobb feltételekkel rendelkező nyugati régió és a budapesti iparvidék esetében. Mivel magyarázható a keleti régióban megfigyelthez hasonló mértékű előítéletesség, a teljes lakossághoz viszonyított csupán 2,0, illetve 2,4 százalékos cigány lakossági arány ellenére? A paradoxnak tűnő jelenségre a csoportközi előítéletek és sztereotípiák kialakulására vonatkozó kognitív szociálpszichológiai kutatások eredményei adhatnak magyarázatot. A cigány kisebbség többségi észlelése szempontjából nem érdektelen, hogy mennyire befolyásolják a könnyen észlelhető, elkülönült ingerként jelentkező jellemzők (bőrszín, nem) a csoporttagok percepcióját. Ezzel kapcsolatban igazolták, hogy a kisebbségi csoporttag viselkedésére megkülönböztetett figyelem irányul, ami téves észleléssel párosul. Ezek az eredmények abból a szempontból jelentősek, hogy a torzult percepció oka nemcsak egy személy csoporton belüli- vagy kívüliként való megítélés következménye lehet, hanem a kisebbségi csoport tagjának csoporton belüli státusa (egyedüli kisebbségi tag) és fizikai mássága is (Hamilton, 1976). A társadalmi csoportok sztereotipizálásának megértését a személypercepció felől közelítő kutatási irány az illuzórikus korreláció jelenségén alapult (Chapman Chapman, 1969). Az illuzórikus korrelációra vonatkozó eredményeket a társadalmi sztereotipizálásra alkalmazva kiderült, hogy a téves következtetés a többségi és a kisebbségi csoport differenciált észlelésének az alapja. Az illuzórikus korreláció jelensége esetünkben azért fontos, mert csupán statisztikai értelemben vett kisebbségi csoportok megítélésében a többségi csoporthoz tartozók túlbecsülik a negatív tulajdonságok előfordulását a kisebb létszámú csoportok tagjai körében, szemben a nagyobb létszámú csoportok tagjaival. További kutatások során a csoportokra vonatkozó ítéletek olyan torzulását figyelték meg, ahol a tulajdonságok és foglalkozási csoportok között észlelt korreláció a létező sztereotip nézettel jobban megegyezett, mint a valóságban. Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalmi csoportokra vonatkozó új információk feldolgozásakor olyan kognitív torzulások érvényesülnek, amelyeket a létező sztereotípiák közvetítenek, s amelyek lehetővé teszik annak magyarázatát, miért maradnak fenn megerősítő bizonyítékok hiányában is a sztereotípiák (Hamilton Rose, 1984, o.). A cigány lakosság alacsony aránya ellenére a nyugati régióban és a budapesti iparvidéken élő fiatalok átlagosnál magasabb előítéletességének magyarázatában az észlelési torzulásokon alapuló illuzórikus korreláció jelensége mellett különösen fontosnak tartjuk az előbbi megállapítást. A cigányokkal való közvetlen érintkezés hiánya egyúttal a cigányokra vonatkozó sztereotípiák és attribúciók (lusta, piszkos, erőszakos) tapasztalati igazolásának lehetőségét is leszűkíti. A fiatalok társadalmi környezetében jelenlévő cigányellenes sztereotípiák fennmaradásához azonban nem szükséges a valóság tényszerű igazolása. A ritkán előforduló találkozások puszta tényéből eredő negatív cigány minősítést ily módon csak tovább gerjeszthetik a tapasztalati megerősítés nélkül is fennmaradó, a szocializációs környezet által folyamatosan közvetített cigányellenes sztereotípiák. A régiónként eltérő cigány lakossági arány és az előítéletesség közötti kapcsolat felve- 145
8 ti a fiatalok előítéletességét befolyásoló szocio-kulturális háttér és a cigány lakossági arányok alapján elkülönített környezet együttes hatásának vizsgálatát. Másként fogalmazva: a fiatalok előítéletességét mennyiben határozzák meg az egyéni szintű jellemzők (szocio-kulturális változók), és mennyiben befolyásoló a területi szinthez rendelt kontextuális hatás (a régió lakosságának cigány aránya). A kontextuális elemzés logikáját (Moksony, 1985) igénylő elemzés során a megfelelő változók 8 képzését követően a grafikus ábrázolás módszerét alkalmaztuk (Davis és mások, 1961). Az eljárás során a koordináta-rendszer vízszintes tengelyén a kontextuális változó értékeit (azaz a cigány lakossági arányokat), a függőleges tengelyen az előítéletesség mértékét (az előítéletesek arányát) helyeztük el. Az egyéni tulajdonságokat a koordináta-rendszeren belül, az adott kontextuális változó értékénél felvett előítéletes aránynak megfelelően ábrázoltuk, majd az egyes tulajdonságokhoz rendelt pontokra a legjobban illeszkedő görbéket fektettük. A kapott parabolák egymáshoz viszonyított helyzete alapján azt mondhatjuk, hogy minden esetben érvényesült az illuzórikus korreláció jelenségével magyarázható kontextuális hatás. Az individuális tényezők hatását is figyelembe véve, az előítéletes fiatalok aránya változatlanul azokban a régiókban volt a legmagasabb, ahol a cigány lakosság aránya alacsony, illetve magas. Az egyes tulajdonságokat reprezentáló parabolák közötti távolság legtöbb esetben állandó volt, és a vízszintes tengelyhez viszonyított helyzetek (az előítéletes fiatalok aránya) azt igazolták, hogy az előítéletesség mértéke szerinti sorrendek a kontextuális hatás során is megmaradtak. Az egyéni és a kontextuális hatás tisztán érvényesülő összegződése annál a két szociokulturális tényezőnél nem teljesült, amelyek a korábban tárgyalt regressziós modellben szignifikánsan befolyásolták az előítéletességet. Az életkori csoportok közül a leginkább előítéletes évesek görbéjének alakja lényegesen eltér a többi korcsoportra jellemző paraboláktól (1. ábra). A legidősebb korcsoport előítéletességét a környezetükben élő cigányok száma nem befolyásolja jelentősen, ami arra utal, hogy a középiskolás kor végén függetlenül a lakókörnyezetben élő cigány kisebbségi aránytól egyöntetűvé válik a kisebbségekkel szembeni előítélet. Hasonló tendenciát figyelhettünk meg a vallásosság alapján képzett csoportoknál is (2. ábra). A környezetükben élő cigányok számától függetlenül a leginkább vallásos fiatalok csoportjában következetesen alacsony az előítéletes fiatalok aránya. A vallásosság és az előítéletesség közötti kapcsolatra vonatkozó magyarázatunk azon alapul, hogy a évesek intenzív vallásgyakorlásának középpontjában protestánsoknál és katolikusoknál egyaránt a bibliai tanok megismerése áll. A bibliai parancsolatokban és azok értelmezéseiben megfogalmazott felebaráti szeretet sok tekintetben a mássággal szembeni toleranciát sugallja. A morális szempontból kifejezetten egalitariánus elvek feltétlen követését és ezek megszegését bűnnek minősítő vallási tételek elfogadásának és hitként rögzülésének folyamata logikus pszichológiai gátja az előítéletesség kialakulásának. Korábban már utaltunk rá, hogy a katolikus fiatalok kevésbé előítéletesek, mint a reformátusok. Ezt a jelenséget a vallások eltérő jellegzetességeivel 8 Az elemzéshez elkészített adatfile kontextuális változója a régiónkénti cigány lakossági arányokat tartalmazta. Az individuális változók (például nem, jövedelmi csoportok stb.) eredeti kategóriáiból külön-külön változókat (fiú, lány; alacsony, közepes, magas jövedelmi helyzet stb.) képeztünk, amelynek értékei a régiókon belüli előítéletes nem előítéletes arányok voltak. 146
9 tudjuk értelmezni. A protestantizmushoz képest szabályozottabb, rigidebb és hierarchikusabb struktú rájú katolikus vallás az egyházi előírások maradéktalan követését írja elő. A reformáció viszont a lelkiismereti szabadság olyan alapelvét valósította meg, amelynek központi eleme volt az istennek tudatosan felelős személyiséget képviselő individualizmus. A katolikus vallású fiatalok számára az egyenlőséget kifejező egyházi előírások betartása és a 1. ábra Az előítéletesség mértéke a kor és a cigány lakosság aránya szerint, százalék 147
10 2. ábra Az előítéletesség mértéke a vallásosság és a cigány lakosság aránya szerint, százalék 148
11 bibliai elvek követése feltehetően inkább érvényesül, mint a társadalomszemléletében egyénközpontú református vallásnál. A évesek csoportján belüli a kontextuális hatás ellenére is minden régióban érvényesülő magas előítéletes arány mögött fejlődéslélektani magyarázatokat feltételezünk. Piaget erkölcsi gondolkodásra vonatkozó elképzeléseiből kiinduló hatszakaszos morális fejlődési modelljében Kohlberg három szintet különített el: a prekonvencionális (1. és 2. szakasz), a konvencionális (3. és 4. szakasz) és a posztkonvencionális (5. és 6. szakasz) szintet (Kohlberg, 1969, 1976). Az egymásra invariánsan épülő, növekvő mértékben differenciált és minőségileg eltérő szakaszok egyaránt tartalmazzák a kognitív fejlődés sajátosságait és a társadalmi tapasztalatokat. Kohlberg szerint a társadalmi konvenciók figyelembevétele az iskoláskor végén, a 3. szakaszban kezd megjelenni. A 4. szakaszra jellemző erkölcsi gondolkodásban már jelen vannak a csoportok közötti kapcsolatok és a társadalom szempontjainak, a társadalmi rendnek az elvárásai. Mivel az 5. szakasz nem jelenik meg a felnőttkor kezdetéig, ezért a középiskolás kor végét a konvencionális és posztkonvencionális szintek közötti átmenethez köthetjük. A társadalmi kötelességeknek, elvárásoknak megfelelés magában foglalja a felnőtt társadalom által preferált értékek, morális ítéletek, így a felnőtt környezetet jellemző kisebbségekkel szembeni előítéletek követését. Mindez párosul a serdülőkor végét különösen jellemző identitáskrízissel. Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint a társadalmi csoportokhoz viszonyított személyes identitás kialakításának korszaka a serdülőkor (Erikson, 1968). Az egyéni és társadalmi identitás összehangolása konfliktusok forrása, amelyben kiemelt szerepe van a mások megítélésének. Az identitásképzés folyamatában a kulturális társadalmi kategóriák figyelembevétele, a társadalom ítéleteinek értékelése és a serdülőkre vonatkozó ítélkezése együttesen tölt be fontos szerepet. A Ki vagyok én? kérdése természetes módon kapcsolódik a kategorizációs mechanizmusokkal elkülönítetten szemlélt kisebbségi csoportokhoz. Ha a szociális másság negatív sztereotípiákkal és előítéletekkel, sokszor stigmatizáltan van jelen a felnőtt társadalomban, akkor a társadalmi elvárások egyik következménye az ifjúkorba lépő fiatalokat jellemző, kisebbségekkel szembeni előítéletesség. A következőkben arra keresünk választ, hogy mennyiben módosul a szocio-kulturális tényezőknek az előítéletességet befolyásoló szerepe, ha kiiktatjuk a kontextuális hatást. Ennek érdekében az egyes régiókban külön-külön vizsgáltuk a teljes mintán korábban lefuttatott regressziós modellt, ahol függő változóként az előítéletesség összevont változót, független változókként a szocio-kulturális háttérváltozókat vontuk be. A regresszióanalízisek eredményei azt mutatják, hogy a régiókon belül is az életkornak és a vallásosságnak van szignifikáns hatása. Ez alól kivétel az északkeleti térség és a nyugati régió, ahol az életkor hatása nem szignifikáns. A keleti megyék abból a szempontból is eltérnek a többi régiótól, hogy a vallásosság hatása ebben a régióban nem szignifikáns. Az alföldi megyékben statisztikailag is releváns a katolikus vallás és a nem gimnazista középiskolák hatása (4. táblázat). A teljes mintán meglehetősen csekély (3,79 százalék) magyarázott variancia jelentősen nagyobb a népességen belüli legmagasabb (északi régió: 10,09 százalék) és a legalacsonyabb (nyugati régió: 7,22 százalék) cigány lakossági arányú területeken. Az eredmények arra utalnak, hogy a cigány lakosság magas, illetve alacsony területi megoszlása 149
12 egyaránt felerősítette a szocio-kulturális tényezők magyarázó erejét. Az előítéletes attitűdök kialakulását és rögzülését befolyásoló szociológiai és szocializációs hátrányok, illetve előnyök szerepe az egyértelműen hátrányos helyzetű északi megyékben és a minden szempontból kedvezőbb pozíciójú nyugati országrészben fokozottabban érvényesül. 4. táblázat Az előítéletesség mértékére ható tényezők régiónként Északi régió Dél- Dunántúl Keleti régió Alföld Budapesti iparvidék Nyugati régió Nem 0, , , , , ,00900 Jövedelem 0, , , , , ,09900 Életkor 0, ,162**0 0, ,195** 0,088*00 0,06200 Vallásosság 0,284**0 0,132**0 0, ,157** 0,098**0 0,174*0 Szülők iskolázottsága 0, , , , , ,00900 Szakmunkásképző 0, , , , , ,03800 Szakközépiskola 0, , , , ,097**0 0,03500 Gimnázium 0, , , ,124*0 0, ,16000 Katolikus 0, , , ,121*0 0, ,08000 Református 0, , , , , ,08600 Magyarázott variancia, százalék 10, , , , , ,22000 Standardizált β együtthatók és szignifikanciaszint: * = Sig T < 0,05; ** = Sig T < 0,01) ÖSSZEGZÉS Elemzéseink során bebizonyosodott, hogy a fiatalok etnikai előítéletességének vizsgálata során érdemes figyelembe venni a kisebbségek észlelését, a velük történő interakció és a szerzett tapasztalatok lehetőségét befolyásoló többség-kisebbség lakossági arányokat. A legnagyobb létszámú (és leginkább előítélettel, negatív sztereotípiákkal szemlélt) etnikai kisebbség, a cigányság egyenlőtlen területi megoszlása és a fiatalok előítéletessége közötti nem lineáris kapcsolatot a kisebbségekről alkotott ítéletekben érvényesülő illuzórikus korreláció hatása magyarázza. Mindezek mellett számolni kell azzal is, hogy az egyenlőtlen kisebbségi arány valószínűleg a szocio-kulturális tényezők hatását is megváltoztatja. A kontextuális elemzés és a regresszióanalízisek eredményeit figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a fiatalok előítéletességét közvetve meghatározó területi eltérések mellett elsősorban az életkori szakaszok sajátosságai és az erkölcsi szocializációban kitüntetett szerepet betöltő vallásos nevelés határozza meg. 150
13 IRODALOM ALLPORT, G. W. KRAMER, B. M. [1946]: Some Roots of Prejudice. Journal of Psychology, No. 22, o. CHAPMAN, L. J. CHAPMAN, J. P. [1969]: Illusory correlation as an obstacle to the use of valid psychodiagnostic signs. Journal of Abnormal Psychology, No. 74, o. CSEPELI GYÖRGY ÖRKÉNY ANTAL [1996]: A magyar nacionalizmus változó arca. In AN- DORKA RUDOLF KOLOSI TAMÁS VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport TÁRKI, Budapest, o. CSEPELI GYÖRGY ZÁVECZ TIBOR [1995]: Európai és nemzeti kötődések a tizenévesek körében. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Ezredforduló Alapítvány, Budapest. DAVIS, J. A. ET AL. [1961]: A technique for analyzing the effects of group compositions. American Sociological Rewiew, No. 26, o. ERIKSON, E. H. [1968]: Identity: Youth and crisis. W. W. Norton, New York. FÁBIÁN ZOLTÁN [1997]: Az autoritarizmus, az előítéletek és a politikai ideológiai tagoltság kapcsolata Magyarországon a posztkommunista átalakulás idején. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. MTA Pszichológiai Intézete, Budapest. FÁBIÁN ZOLTÁN ERŐS FERENC [1996]: Autoritarizmus és társadalmi tényezők a cigányellenesség magyarázatában. In ERŐS FERENC (szerk.): Azonosság és különbözőség. Scientia Humana, Budapest, o. FÁBIÁN ZOLTÁN SIK ENDRE [1996]: Előítéletesség és tekintélyelvűség. In ANDORKA RU- DOLF KOLOSI TAMÁS VUKOVICH GYÖRGY (szerk.): Társadalmi Riport TÁRKI, Budapest, o. HAJNAL B. [1993]: Felzárkózás vagy leszakadás. Szabolcs-Szatmár Beregi Szemle, 2. sz., o. HAMILTON, D. L. [1976]: Cognitive Biases in the Percepcion of Social Groups. In CA- ROLL J. S. PAYNE J. W. (eds.): Cognition and Social Behavior. Carnegie-Mellon University, New Jersey. HAMILTON, D. L. ROSE, T. L. [1984]: A látszatkorreláció és a sztereotip nézetek fennmaradása. In HUNYADY GYÖRGY (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat, Budapest. HAVAS GÁBOR KEMÉNY ISTVÁN [1995]: A magyarországi romákról. Szociológiai Szemle, 3. sz., o. KERTESI GÁBOR [1995]: Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után. Esély, 4. sz. KERTESI GÁBOR [1996]: Két cigányvizsgálat. Kritikai elemzés. Szociológiai Szemle, 1. sz., o. KOHLBERG, L. [1969]: Stage and sequence: to socialization. In GOSLIN, D. A. (ed.): Handbook of socialization theory and research. Rand McNally, Chicago. KOHLBERG, L. [1976]: Moral stages and moralization: The cognitive-developmental approach. In LICKONA, J. (ed.): Moral development behavior: Theory, research and social issues. Rinehart and Winston, New York, Holt. KOVÁCS ANDRÁS [1997]: A különbség köztünk van. Cserépfalvi, Budapest. LAKI LÁSZLÓ [1992]: Fiatalok a margón. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest,
14 o. LÁZÁR GUY [1996]: A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében. In Többség-kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest. MÉSZÁROS ÁGNES CZIBULA ZOLTÁN FÓTI JÁNOS NAGY OLGA SZŰCS ZOLTÁN [1994]: A cigányság helyzete, életkörülményei KSH, Budapest. MOKSONY FERENC [1985]: A kontextuális elemzés. KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Budapest. /Demográfiai Módszertani Füzetek./ STUMPF ISTVÁN [1992]: Az ifjúsági problémák értelmezése ifjúsági kihívás az ezredfordulón. In GAZSÓ FERENC STUMPF ISTVÁN (szerk.): Rendszerváltozás és ifjúság. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, o. SZABÓ ILDIKÓ ÖRKÉNY ANTAL [1996]: éves fiatalok interkulturális világképe. In Többség-kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Osiris MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest. SZPIRULISZ ILDIKÓ [1994]: Munkanélküliség regionális metszetben, politikák erőterében. In BALOGH ISTVÁN (szerk.): Törésvonalak és értékválasztások. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest, o. 152
Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban
Murányi István (Debreceni Egyetem, Szociológia Tanszék) Tizenévesek előítéletessége Sopronban és Salgótarjánban Bevezetés A rendszerváltozást követő évtized magyar társadalmának előítéletessége jól jellemezhető
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenA fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón
A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenFIATALOK VALLÁSOS SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ELŐÍTÉLETESSÉGE
murányi istván: fiatalok vallásos... 583 FIATALOK VALLÁSOS SZOCIALIZÁCIÓJA ÉS ELŐÍTÉLETESSÉGE A közelmúltban több szociológiai-szociálpszichológiai empirikus kutatás foglalkozott a fiatalok etnikai előítéletességének
RészletesebbenZsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon
Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és
RészletesebbenRendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján
Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE DUALITÁSOK A REGIONÁLIS TUDOMÁNYBAN Laki Ildikó PhD, főiskolai docens (SZTE JGYPK): A magyarországi fogyatékossággal élő emberek területi megoszlása
RészletesebbenMigrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.
Gerő Márton Messing Vera Ságvári Bence (MTA TK SZI) Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban. A European Social Survey 2015-ös (R7) felvételének előzetes eredményei Globális migrációs
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
Részletesebben7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama
7.2. A készségek és az oktatás jövedelemben megtérülő hozama A neoklasszikus közgazdasági elmélet szerint a termelés végső értékéhez jobban hozzájáruló egyének számára elvárt a magasabb kereset. Sőt, mi
RészletesebbenEzek a mai fiatalok?
Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenFónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *
Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-
RészletesebbenA térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra
A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes
RészletesebbenAz egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság mértéke fókuszban a nők, a romák és az LMBT-emberek
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenTinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás
Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás ELEK ZSUZSANNA RÉKA 2017.11.23. A tinédzserkori terhességek lehetséges negatív következményei Anyára Gyakoribb egészségügyi szövődmények Stigma Korai iskolaelhagyás,
RészletesebbenRoma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból
Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi
Részletesebben4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata
4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata Tér és társadalom (TGME0405-E) elmélet 2018-2019. tanév A területi fejlődés és a területi egyenlőtlenségek kapcsolata Visszatérés
RészletesebbenAZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLA HÁTRÁNYKOMPENZÁLÓ HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐKRŐL SZÉLL KRISZTIÁN XIV. ORSZÁGOS NEVELÉSTUDOMÁNYI
RészletesebbenHívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban. Pusztai Gabriella
Hívők, nem hívők? Értékek az egyházi iskolákban Pusztai Gabriella Főbb kérdéskörök 1. Vallásosság Magyarországon 2. A felekezeti iskolák és társadalmuk 3. Kulcsok az eredményességhez A vallásosság mérésének
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenRÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme
RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK
MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská
RészletesebbenErőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet PARA?digmaVÁLTÁS! Erőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása CSABA Zoltán László
RészletesebbenA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGT U D O M Á N Y I KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 44. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X
RészletesebbenBoldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta
Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenDr. Csapó Benő 11 ; Iskolai szelekció Magyarországon az ezredfordulón
Esélyegyenlőtlenségek a mai magyar társadalomban Dr. Csapó Benő 11 ; Iskolai szelekció Magyarországon az ezredfordulón A tudásszintet és a képességek fejlődését felmérő vizsgálataink során kiemelten foglalkozunk
RészletesebbenA vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára
A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára Balassa Bernadett PhD-hallgató MRTT, XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.20. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-17-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG
RészletesebbenVáltozások Magyarország vallási térképén
Változások Magyarország vallási térképén A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia Országos tudományos konferencia, PTE TTK Földrajzi Intézet és Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, 2014. március
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenOnline melléklet. Kertesi Gábor és Kézdi Gábor. c. tanulmányához
Online melléklet Kertesi Gábor és Kézdi Gábor A roma és nem roma tanulók teszteredményei közti ekről és e ek okairól c. tanulmányához A1. A roma etnikai hovatartozás mérése A2. A mintaszelekcióból adódó
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenAz empirikus vizsgálatok alapfogalmai
Az empirikus vizsgálatok alapfogalmai Az adatok forrása és jellege Milyen kísérleti típusok fordulnak elő a beszédtudományokban? Milyen adatok jönnek ki ezekből? Tudományosan (statisztikailag) megválaszolható
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenAz idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre
Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre Sik Endre (ELTE TÁTK, TÁRKI) Simonovits Bori (TÁRKI) Globális migrációs folyamatok és Magyarország - Kihívások és válaszok
RészletesebbenA partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata
A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenA TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A TANULÓI EREDMÉNYESSÉG HÁTTÉRTÉNYEZŐI Ercsei Kálmán Szemerszki Marianna ONK, Debrecen 2014. november 6 8. Az előadás
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenA magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel
A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog
RészletesebbenAz objektív és szubjektív jóllét összekapcsolhatósága egy magyarországi példán keresztül
A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Az objektív és szubjektív jóllét összekapcsolhatósága egy magyarországi példán keresztül Koós Bálint MTA KRTK RKI
RészletesebbenA GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA
A GENERÁCIÓK MEGKÖZELÍTÉSE ÉS ÖNREFLEXIÓJA Amikor tizennégy éves voltam, apámat annyira tudatlannak találtam, hogy alig bírtam elviselni jelenlétét. Amikor huszonegy lettem, megdöbbentett, milyen sokat
RészletesebbenFejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi
Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenAlba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:
RészletesebbenGENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK
GENDER-ASPEKTUSOK A TERÜLETFEJLESZTÉSBEN? KIEGYENSÚLYOZATLAN NEMI ARÁNYOK AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Timár Judit Velkey Gábor Nagy Terézia Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja A Magyar
RészletesebbenA 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése
A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:
RészletesebbenA cigányság helyzete Magyarországon
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A cigányság helyzete Magyarországon 2008/09. tanév, 1. félév Mai magyar társadalom I. Páthy Ádám Történet Elıször a XIV-XV. században érkeznek,
RészletesebbenIskolázottság és szubjektív jóllét
Iskolázottság és szubjektív jóllét Budapest, 2017. július Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja,
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenAZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI
AZ ISKOLAI LEMORZSOLÓDÁS ÉS PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEI Pedagógusok módszertani felkészítése a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése érdekében (EFOP-3.1.2-16) Tankerületi Központok tájékoztatója, 2018
RészletesebbenAz oktatási infrastruktúra I
Az oktatási infrastruktúra I. 2006. 10. 10. Magyarország megyéinek HI mutatói (2003) (Forrás: Obádovics Cs. Kulcsár L., 2003) Az oktatási rendszer vizsgálata: alapfogalmak SZINTEK (intézmények programok)
RészletesebbenEsélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS
Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer
RészletesebbenHitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben. A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben
Hitvallás és hivatás - protestáns hivatásetika a köznevelésben A pedagógusokkal szembeni etikai elvárások a református köznevelésben A református szemléletű pedagógia Bibliai megalapozottságú Az isteni
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenAlba Radar. 12. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu
Részletesebben3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( )
3. Munkaerő-piaci státus és iskolai végzettség ( ) Tárgyunk szempontjából kitüntetett jelentősége van a különféle iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének. Ezen belül külön
RészletesebbenElőször éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában
Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban
RészletesebbenAz egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18
Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenAlba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -
Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu
RészletesebbenTelepek Környezet egészségügyi felmérése. A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken
Telepek Környezet egészségügyi felmérése A magyarországi cigány/roma közösségek 20 26% a él telepeken Szélsőséges szegénységből fakadó betegség tünet együttes BNO kód: Z.59.5. Cigány és Magyar korfa 2001
RészletesebbenA DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN
A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA
A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet
RészletesebbenEREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP / )
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 EREDMÉNYESSÉG ÉS TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁG (TÁMOP 3.1.1. / 4.2.1.) A szülők nézetei a délutáni iskoláztatásról Imre
RészletesebbenA TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI. Omnibusz 2003/08. A kutatás dokumentációja. Teljes kötet
A TÁRKI ADATFELVÉTELEINEK DOKUMENTUMAI Omnibusz 2003/08 A kutatás dokumentációja Teljes kötet 2003 Tartalom BEVEZETÉS... 4 A MINTA... 6 AZ ADATFELVÉTEL FŐBB ADATAI... 8 TÁBLÁK A SÚLYVÁLTOZÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ...
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenA magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között
A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,
RészletesebbenA Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés tapasztalatai Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem A KUTATÁSOK FŐBB JELLEMZŐI: JÓ ÁLLAM
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek a térben
Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány
RészletesebbenHárom fő vallásos világnézeti típus különül el egymástól: maga módján vallásosság: : a vallásosság
Vajdasági vallási magatartás Szerbiában ma a vallásosság fontos dolog a személyek és a társadalmi csoportok számára A társadalom plurális sokféle eszme keveredése; Három fő vallásos világnézeti típus különül
RészletesebbenNemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős
Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ
7 TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KUTATÁS, FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓ 2 kutatási területek // társadalomtudományok TARTALOM Kutatási területek a társadalomtudományok terén Kutatási témák napjainkból és az elmúlt évekből
RészletesebbenNemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében
Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei
RészletesebbenViszonyszám A B. Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a. viszonyítadóadat
Viszonyszámok Viszonyszám Viszonyszám: két, egymással kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa, ahol A: a viszonyítandó adat Viszonyítás tárgya (viszonyítandó adat) B: a viszonyítás alapja V viszonyítadóadat
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenDemográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI
Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője Hablicsek László KSH NKI Reklám Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet 1963-ban alapították A népességkutatás bázisintézménye A kutatási
RészletesebbenTÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint
TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő
RészletesebbenKorrelációs kapcsolatok elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az
RészletesebbenA kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le
NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk
RészletesebbenA MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, 2017. október 19-20. Vizsgálat tárgya: KSH szegregátum igazolások Módszer: Dokumentumelemzés
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenA nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenA TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK KIALAKULÁSA Áldorfainé Czabadai Lilla tanársegéd SZIE-GTK RGVI aldorfaine.czabadai.lilla@gtk.szie.hu FOGALMI HÁTTÉR Területi egyenlőtlenség = regionális egyenlőtlenség? A tér
Részletesebben