sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

2 NEMZETI TÉKA Sorozatszerkesztõ KÉGLI FERENC MONOK ISTVÁN

3 ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Adattár Összeállította FALLENBÜCHL ZOLTÁN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2002

4 Készült az OTKA támogatásával Szerkesztette: Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Országos Széchényi Könyvtár, 2002 Osiris Kiadó, 2002 Fallenbüchl Zoltán, 2002 Felelõs kiadó Monok István és Gyurgyák János Sorozatterv Kurucz Dóra A nyomdai elõkészítés és sokszorosítás a Books in Print Bt. munkája ISBN ISSN

5 Tartalom Elõszó 7 Rövidítések 8 Irodalomjegyzék 8 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon 11 Adattár 29 Bevezetés 29 Források 31 Névjegyzék 37 Függelék 373 Királyi tanácsosok Consiliarii regii 373

6

7 Elõszó A történettudomány iránt érdeklõdõ, de kivált a történészkutató gyakran szembesül olyan személyiségek nevével, akikrõl pontos adatokat sem a történelmi monográfiákban, sem az eddig publikált genealógiai vagy életrajzi lexikonokban nem talál. Különösen az igazgatás terén, a levéltári kutatómunka során gyakran kerülnek a forrásokat feldolgozó elé szinte ismeretlen nevek. Olyanoké, akik a maguk idejében, az adminisztrációban jelentõs szerepet játszottak, ha mindjárt alárendelt beosztásokban is. Jelen munkálat célja az ilyen névazonosítások és hatáskör-tisztázások elõsegítése. A munka során, túlnyomóan levéltári forrásokból összegyûjtöttük a magyar királyi és a Magyarországon mûködött császári adminisztráció személyi állományának neveit és funkcióit 1600 és 1700 között. Forrásaink a királyi határozatok (Benignae Resolutiones Regiae), a kamarai pénztárkönyvek, a harmincadügy fennmaradt iratanyaga (Magyar Országos Levéltár, Kamarai Levéltár E 210, Miscellanea Tricesimalia), a Szepesi Kamara és a Budai Kamarai Adminisztráció iratanyaga, továbbá különbözõ összeírások, és ahol lehetett, a plébániai anyakönyvek adatai is, figyelembe véve a nyomtatásban megjelent vonatkozó szakirodalmat is. Az egyes adatok forrására a Források címû fejezet tartalmaz útmutatást. A cél egyfelõl hivatalnoki pályaképek bemutatása, másfelõl a névanyagban való lexikális tájékoztatás. Az iratokban elõforduló névvariánsokra utalás történt. Egyes személyekre csupán egy-egy adat utal; lehetséges azonban, hogy késõbbi kutatások során, más levéltári forrásokból még újabb ismeretekre juthat a kutató. Ezért hangsúlyozzuk, hogy bár munkánk sokéves módszeres adatfeltáráson épül fel, távolról sem merített ki minden fellelhetõ levéltári forrást, mely ilyen széles idõszaknál aligha is lehetséges. Katalógusként készült adattárunk eredményeit azonban, az idõfaktorra való tekintettel,

8 8 közzé kívánjuk tenni a 17. századdal foglalkozó kutatómunka elõsegítése érdekében. Kívánjuk, hogy e lexikális összeállítást a kutatók és az érdeklõdõk haszonnal forgassák. Rövidítések BEKK BKA LK MGSz MK MKL MOL OSZK OSZKK SzK Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára Budai Kamarai Adminisztráció Levéltári Közlemények Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle Magyar Királyi (Pozsonyi) Kamara Magyar Kamara Levéltára Magyar Országos Levéltár Országos Széchényi Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Szepesi Kamara Irodalomjegyzék Acsády 1894 Baráth 1930 Dümmerth 1968 Ember 1946 Fallenbüchl 1967 Fallenbüchl 1969 Acsády Ignác: A pozsonyi és szepesi kamarák Bp., 1894 Baráth Tibor: A magyar állam adóügye. In: Századok, , Dümmerth Dezsõ: Pest város társadalma Bp., Ember Gyõzõ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiûzéséig. Bp., 1946 Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselõi a században. In: LK 38. évf Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 17. században. In: LK 39. évf

9 Fallenbüchl 1970 Fallenbüchl 1975 Fallenbüchl 1979 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 18. században. In: LK 41. évf Fallenbüchl Zoltán: A királyi hivatalnokság létszám- és szolgálati viszonyai a 17. századi Magyarországon. In: Történeti statisztikai tanulmányok. 1. köt. Bp., Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a 18. században. In: LK 50. évf Fallenbüchl 1979a Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott. In: Székesfehérvár évszázadai Székesfehérvár, Fallenbüchl 1983 Fallenbüchl 1988 Fallenbüchl 1994 Hajnik 1888 Hennyey 1926 Hetyéssy Holl 1980 Kérészy 1916 Mayer 1911 Munkás 1899 Fallenbüchl Zoltán: Die Ofner Kameraladministration... /1683/ In: Die Verwaltung. Bd. 16. Heft Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõméltóságai Bp., Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõispánjai Bp., Hajnik Imre: Az örökös fõispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bp., Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., Hetyéssy István: Nyugatmagyarország középrétegeinek történeti névsora A B. Bp., Gépirat. OSZKK Fol. Hung Holl Béla: Ferenczffy Lõrinc, egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp., Kérészy Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp., Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien Leipzig, Munkás László: Paar Péter és fiai mint pozsonyi postamesterek In: MGSz

10 10 Munkás 1911 Munkás László: A kir. Magyar Posta története Bp., Nagy Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal köt. + pótkötet. Pest, Nagy 1971 Nagy István: A Magyar Kamara Bp., Pálfy 1937 Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktõl visszafoglalt területeken. Bp., Papp 1942 Papp László: Eszterházy Pál kancelláriája. In: LK 45. évf Péch Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története köt. Bp., Péch 1967 Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története. 3. köt. (Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos) Bp., Probszt 1958 Probszt, Günther: Das deutsche Element im Personal der niederungarischen Bergstädte. München, Somogyi 1903 Somogyi Zsigmond: Magyarország fõispánjainak története Bp., Szádeczky 1891 Szádeczky Lajos: A postaügy fejlõdésének története. 2. kiad. Bp., Szádeczky 1898 Szádeczky Lajos: A Paar család postaszabadalma In: MGSz Szilágyi 1937 Szilágyi Lóránt: A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., Tagányi 1897 Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai In: MGSz Takáts 1902 Takáts Sándor: A bécsi halkereskedõk kiváltságai Magyarországban 1328-tól 1714-ig. In: MGSz Takáts 1903 Takáts Sándor: A Magyar Kamara állapota ban. In: MGSz

11 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon A Bizánci Birodalom összezsugorodása majd pusztulása következtében a terjeszkedõ török hatalom a Balkán-félsziget országaiban a történetileg kialakult autochton területi hatalom képviselõit, az uralkodókat és a földesúri nemességet elõbb megosztotta, majd lesöpörte és tönkretette a gyér, kisszámú polgárságot, az önkormányzati elv letéteményesét is. A Magyar Királyságnál az Archiregnumnál védelmet keresõ országok a 15. században egymásután buktak el. Területükön az iszlám által meghatározott török birodalmi elven felépülõ autokrácia és az azt kiszolgáló személyre szóló katonai hûbérrendszer alakult ki, mely a még csak az alakulásban és öntudatosodásban lévõ balkáni népeket, nemzeteket hosszú évszázadokra jogtalan rájává tette, államiságukat megszüntette. Ezek az országok elvesztették fejedelmeiket, nemességüket, polgárságukat és így természetszerûleg saját igazgatásukat is. Bár a Magyar Királyság, amit tehetett, megtett az érdekükben, de ereje egymagában nem volt elégséges a dinamikusan terjeszkedõ, Ázsiából nagy emberutánpótlással bíró török birodalom ellen. A nyugat keresztény országok ugyan idejében felismerték a veszélyt, de a nikápolyi csatát követõ vérengzés után elvesztették kedvüket és bátorságukat a segítségnyújtásra, mint ahogy ez Eustache Deschamps egykorú balladájából is kitûnik. Így a Magyar Korona és országai magukra maradtak a küzdelemben. Sõt, a harctér viszonylagos távolsága miatt maga a magyar nemesség is, kivált a fõnemesség, alábecsülte ezt a fenyegetõ bajt, mely létét is veszélyeztette. Még akkor sem ébredt ennek tudatára, amikor már a török a királyság közvetlen déli területére lépett, hanem el volt foglalva a saját belviszályaival. A 16. században már a Magyarországgal szomszédos Németországban is köztudott volt a veszély, ami ellen védekezni kell. Dürer rézkarca, a nagy ágyú a körülötte settenkedõ törökökkel már utal erre a felismerésre és a hadifelszerelés szükségességére.

12 12 Az államterület megvédése és a kormányzat szerepe ebben a késõközépkor és a koraújkor embere számára sem volt kétes. Az sem volt vitás, hogy szemben a nyugati országok harcaival itt nem egyszerû uralom-kiterjesztésrõl van szó, hanem a népesség és kultúrájának továbbélésérõl. Azonban a nyugati országok mértékadó körei úgy ítélték, hogy a területben, lélekszámban és mûveltségben, teherviselõ képességben igen jelentõs Magyar Királyság egymaga is képes lesz a török veszély feltartóztatására, amit csak Mohács cáfolt meg végérvényesen. A magyar társadalom azonban még ekkor sem döbbent teljesen a veszély nagyságára és anarchiájára, a két uralkodó közti hánykolódása végül is az ország kettéhasadására, majd a török beékelõdésére, és végül hosszú századokra a magyarság szellemi, politikai, gazdasági bifurkációjára vezetett, melynek utóhatásai napjainkig érzõdnek. Isteni csoda ilyen körülmények között, hogy az ország nem vált a balkáni államok példájára hódolt török tartománnyá, a teljes szellemi és gazdasági vákuum régiójává. A magyar államhatalomnak mindenesetre a középkor végén is megvoltak a sarkalatos pillérei. Ezek: a király személye; az egyházi hierarchia; a megyei szervezet, élén a királynak felelõs fõispánnal és az országgyûlés törvényhozó szerepe. A török veszély mindezeket elsöpréssel fenyegette. A nyugat felé szalaggá keskenyült államterületen is sikerült azonban a négy pillértõl hordozott uralmi rendet fenntartani, noha a királyi hatalmat a rendek és fõként az egyes fõurak egoizmusa, a hierarchiát a reformáció, a fõispánságot a fõnemesség örökösödésre törekvése, az országgyûlést pedig a határozatképtelenség vagy a végrehajtásképtelenség állandóan fenyegette. Ilyen körülmények között szükségszerû volt a középkorban már meglévõ, közvetlenül az uralkodótól függõ hivatalnokság megerõsítése. Bár a magyar nyelvûséget és a rendi alkotmányt az ország keleti fele mely Erdélyi Fejedelemséggé alakult jobban képviselte, s így a népnemzeti-demokratikus gondolkodású 19. és 20. századi történetírásnak kedvesebb, mint a tekintélyelvvel kormányzott királyi Magyarország, nem vitás, hogy a magyar államiság hagyományát és szerkezetét ez utóbbi tartotta fenn, akkor is, ha uralkodója abból a németnyelvû Habsburg-házból került ki, amely a császári koronát is viselte. A kortársak is tudták, hogy Magyarország a dinasztiával szorosan, szinte életre-halálra össze van nõve.

13 A magyar államhivatalnokság fejlesztését a török veszély miatt megnõtt feladatok következtében már I. Ferdinánd elkezdte. A 17. századi szervezetet lényegében már õ alakította ki. Különösen a pénzügyigazgatásra volt gondja, a Pozsonyi és a Szepesi Kamarák dikaszteriális jellegüket már ekkor elnyerték. A témával e sorok írója egy korábbi tanulmányában már foglalkozott; az idõközben elõkerült adatok a konklúziókat nem módosítják lényegesen, de a képet színesebbé teszik. 1 Az ország politikai igazgatását a király mellett az általános európai szokás szerint így Magyarországon is a kancellár és a királyi titkár alatt mûködõ hivatal intézte. Ellentétben más európai országokkal, a középkori királyi fõ méltóságviselõk Magyarországon nem fejlesztettek ki maguk körül hivatalokat; a nádornak, az országbírónak és a horvát bánnak a kancelláriája mindig magánhivatal maradt és nem vált a királyi igazgatás részévé. 2 Sokkal fontosabb szerepet játszott viszont itt a királyi regálegazdálkodás szervezete, mert ez nemcsak az udvar és a reprezentáció, valamint az alkalomszerû hadviselés, hanem az ország helyzete következtében az állandó rendszeres honvédelem (várépítés, karbantartás, felszerelés, hadellátás) kötöttségeirõl is kénytelen volt gondoskodni. Ennek a hivatalnokságnak a jelentõsége a 17. századi magyar igazgatás egyik lényeges adottsága volt, s maradt is a század végéig, mégpedig fokozódó mértékben. Magyarországon a fõkancellárok, kancellárok, alkancellárok a 17. század egész folyamán mindvégig egyháziak, érsekek és püspökök. A királyi titkárok világiak. Általában nincsen több egyszerre egy titkárnál. A Franciaországban végbement specializáció szakterületek szerint a királyi titkároknál Magyarországon nem történt meg. De erre, a hazai adottságok mellett sem szükség, sem lehetõség nem volt. A titkárok jelentõs kulturális és politikai személyek elsõsorban egyházi és katonai ügyek végrehajtói, közülük különösen kivált Ferenczffy Lõrinc, a század elsõ felében, aki irodalmi tevékenységet is folytatott. 3 Kancellária, dikasztériumként csak a század végén, 13 1 Fallenbüchl Ld. még: Ember 1946; A pénzügyigazgatás történetére vonatkozólag: Acsády 1894; A hivatalnokságra vonatkozólag: Fallenbüchl 1967, Fallenbüchl 1969, Fallenbüchl 1970; A 17. század végi sóügyre vonatkozóan: Fallenbüchl 1979; A 17. századi kamarai mûködésre még: Kérészy 1916, és a századvégre vonatkozóan Nagy Papp Szilágyi 1937, Holl 1980.

14 ben alakult meg; személyzete általában már évek óta a kancellár körül tevékenykedõkbõl toborzódott. Mindemellett a Királyi Kancellária a 17. század végéig igen kis létszámú hivatal maradt, s ez csak a 18. század második felében változott meg. 4 A királyi tanács középkori intézménye a 16. század elején egy idõre új tartalmat kapott, de aztán jelentõségét vesztette és éppen a 17. század elején került újjászervezésre. A Magyar Királyi Tanács ekkor fõleg egyháziakból és néhány, hadi pályán kitûnt magnificus dominusból tevõdik össze. Egyesek fõ országos méltóságuk címén kerülnek be, mint a nádor vagy az országbíró. 5 Az április 16-án kinevezett hét tanácsos nagy része azonban az évben már nem élt. A század folyamán a királyi tanács újjáélesztése nem járt sikerrel, és bár folyamatosan neveztek ki az uralkodók tanácsosokat, ezek inkább címek voltak, mintsem reális funkciók, nem egy esetben korábban folytatott politikai szereplés jutalmául szolgáltak. Királyi tanácsosok reális hatáskörrel a század végén 1690-ben, a Kancellária dikasztériummá szervezõdése idején jelentek csak meg; közbül a Gubernium Regium mulandó és az ország alkotmányában sem gyökerezõ intézmény maradt. Tanácsosok voltak viszont valóságos hatáskörrel a pénzügyigazgatás szerveinél, a kamaráknál, de ezek a politikai életben csak ritkán játszhattak szerepet. A területi igazgatás vezetõ személyei lettek volna ha funkciójuknak megfelelõen mûködnek a megyék fõispánjai. A 17. században azonban, minthogy rendi érdekeik nem estek egybe az uralkodói szándékkal, a fõispánok csak ritkán feleltek meg kormányzati funkcióiknak. Nagyrészük váraiba zárkózva, familiárisaiból udvart, aulát gyûjtve maga körül, többé-kevésbé részt vesz birtokainak védelmi funkciójában, de inkább arra törekszik, hogy fõispánságát családjában örökletessé tegye, a commissio jellegû megbízatását offíciummá, tulajdonná változtassa át. Ez a helyzet azonban az 1630-as évektõl, de még inkább a század közepétõl kezdve némileg módosul. A fõnemesi családok rekatolizációjával párhuzamosan elzárkózó vagy olykor ellenzéki szerepük alábbhagy, az uralkodó törekvése irányában megértõbbé, lojálisabbá válik; viszont pozíciójukat a fent említett módon stabilizálni igyekszenek. 6 4 MOL Magyar Kir. Kancellária Levéltára, A 78 Status Cancellariae Fallenbüchl 1988, , Fallenbüchl 1994, 9 11.

15 A legfontosabb királyi hivatal a 17. századi Magyarországon a Királyi Kamara (Camera Regia Hungarica), mely a király jövedelmeit kezeli. Az országterület sajátos alakja miatt, mely keskeny sávhoz hasonló, nem egyetlen központ alakult már a 16. században, hanem kettõ: az egyik a provizórikus királyi székhelyen, az országgyûlések legtöbbjének is színhelyén, Pozsonyban, a másik Kassán. Ennek oka nemcsak a viszonylag nagy távolság Pozsonytól és még inkább az uralkodó állandó székhelyétõl, Bécstõl, hanem egy sajátos védelmi funkció is, mely megköveteli, hogy a gazdaságigazgatási döntéseket közvetlenül lehessen megtenni. Az északkeleti országrész ugyanis a királyi hatalom részére kettõs veszélyzóna: egyfelõl a török miatt, másfelõl az erdélyi fejedelemség miatt is, melyhez az országrész lakosságának jelentõs része vonzódik. Ennek a területnek egész jövedelem-begyûjtését a Szepesi Kamara végezte és azt a fennmaradt pénztárkönyvekbõl kitûnõen legnagyobbrészt a védelmi szükségletek fedezésére fordította. A Pozsonyi vagy Magyar és a Szepesi Kamara vagy Szepesi (Kassai) Kamarai Adminisztráció közt a 17. századon át bizonyos hatásköri átfedés fennállott; és a Magyar Kamara jogilag felettes szerve volt a Szepesinek, de az utóbbi, éppen exponált helyzete miatt, leggyakrabban csaknem autonóm módon dönthetett, csupán a Bécsi Udvari Kamarával (Wiener Hofkammer, Österreichische Hofkammer) kellett tevékenységét egyeztetnie. Ez utóbbi elvben ugyan a Magyar Kamarával csak levelezõ viszonyban van, jogilag mellérendelt, de ténylegesen a Magyar Kamarát és még inkább a Szepesi Kamarát alárendeltjének tekinti. Mindez a személyi állományra messzemenõen kihatott. A Pozsonyi Kamara paradox módon kisebb szubaltern hivatali apparátussal mûködött, mint a Szepesi. Alatta csupán néhány, fõleg pozsonyi szerv mûködött valamint a harmincadhivatalok hálózata és ez fizette az ország nyugati részén lévõ néhány postavonal tisztviselõit is; birtokigazgatási hivatala kevés és rövidéletû. Ezzel szemben a Szepesi Kamara alatt nemcsak birtokigazgatás, de számos katonai hivatal is mûködött: hadiszertárak, hadiírnokságok valamint bányaés pénzverõhivatalok. A 17. század folyamán a Pozsonyi Kamaránál kb. 300, a Szepesi Kamaránál 224 hivatalviselõ mûködése ismeretes. Az évszázad folyamán Pozsonyban a hivatal létszáma 22-rõl 60 fõre emelkedett 15

16 16 tehát mintegy megháromszorozódott addig Kassán 21-rõl csak 34 fõre, tehát körülbelül egyharmaddal nõtt. A Pozsonyi Kamara növekedése tehát gyorsabb volt. Még szembetûnõbb a hivatali apparátusokon belül a tanácsosok számának növekedése. Pozsonyban ez egy évszázad alatt 4-rõl 28-ra emelkedett tehát meghétszerezõdött addig Kassán 4-rõl csak 8-ra emelkedett, azaz megkétszerezõdött. Igaz azonban, hogy ez a nagyarányú eltolódás a 17. század utolsó két évtizedében ment végbe, amikor a Pozsonyi Kamara szerepe és tevékenysége nagyon megnõtt. Pozsonyban a tanácsosok valóságos inflációjáról lehet beszélni, mert míg ezek a század elején ott az egész tisztviselõkar egyötödét tették ki, addig a század végén az összállománynak már csaknem a felét; Kassán. viszont az arány az egyötödnél maradt, sõt, még ennél is kevesebbre csökkent. A hivatalnokok átlagos szolgálati ideje Pozsonyban 8,5 év volt, Kassán csak 4,9 év, tehát a kassai központ tisztviselõinek mobilitása nagyobb volt, mint a pozsonyié. A 17. század utolsó évtizedében kezdõ tisztviselõk átlagos szolgálati idõtartama azonban már 12,1 Pozsonyban és 7,0 esztendõ Kassán, tehát a stabilitás mindkét kamaránál a század vége felé jelentõsen növekedett, noha az idõszak a háborús állapot és a zavarok miatt éppenséggel nem kedvezett a stabilitásnak. 7 Az elõlépési lehetõség a differenciált, hierarchikusan felépülõ hivatalszervezetekben nem volt egyforma. Az írnokok közül Pozsonyban az egész évszázad alatt mindössze 8 érte el a tanácsosi rangot, de Kassán senki sem. Az elõlépés többnyire számvevõsegédig, iktatóig terjedhetett, vagy pedig leggyakrabban egy harmincadhivatal betöltésével fejezõdhetett be. Kassán különösen sok olyan írnok mûködött, akirõl csak egyetlen adat ismeretes, a hivatalba lépés idõpontja. Valószínûleg hamar otthagyták a kamara irodai írópultját. Mindkét hivatali központban mûködött az iroda mellett számvevõség is, továbbá pénztár az utóbbi kettõ rendszerint szervezetileg összefonódva. A pénztárnokok állása különösen fontos, tekintélyük nagy, többnyire vagyonos nemesemberek. Az alsóbb hivatalnoki kar is jórészt nemesekbõl toborzódik, de a hivatalviselõk közt polgári származásúak is vannak, különösen a számvevõségnél. A vármegyék és a szabad királyi városok tisztviselõkarából gyakran kerülnek egyesek a kamarákhoz, király szolgálatba. Ez elõlépést jelent a számukra. 7 Fallenbüchl 1975, 58.

17 A kamarák személyi utánpótlásukat rendszerint a hatáskörük alatt álló területrõl kapták. Idegenek a 17. században inkább csak egyegy vezetõállásban, a tanácsosok közt jelennek meg, az 1670-es évek óta; az elnök (praefectus) vagy az igazgató (director) azonban Pozsonyban mindig hazabeli, magyar nemes, Kassán viszont a 70-es évek óta gyakran Bécsbõl küldött német. Meg kell jegyezni, hogy a német nevûek is gyakran hazaiak, magyarok. Származásra nézve a két kamara tisztviselõkara az egész 17. században legnagyobbrészt magyar. Prominens hivatalnokokban bõvelkedett a Pozsonyi Kamara: Senkviczy Mátyás, Lethenyey Imre, Walticher Márkus, Szentbenedeky Márkus, a század végén Várady László sûrûn szerepelnek a kamarai jegyzõkönyvekben és az iratanyagban. Többgenerációs hivatalnok-famíliák is keletkeztek, különösen a század második felében. A Partinger, Ordódy, Franck, Bornemisza, Mednyánszky, Angrányi, Borsiczky, Csernyánszky, Pongrácz, Thamásfalvay, Péterffy családok nemzedékeken keresztül szolgálták a kamarát. Kassán, fõleg a magasabb állásokban ilyen több volt a század elsõ felében: Hoffmann, Usz, Tassy, Bélaváry, Nebest, Holló de aztán a század második felében a többgenerációs hivatalnok-családok megritkultak; az irodai személyzet folyvást változott, és csak a 18. század elején, a Rákóczi-idõszak után alakultak ismét tisztviselõ-dinasztiák. De a Szepesi Kamarának is volt néhány jellegzetes személyisége: Raisz János, Pásztohy Mihály, Pottornyay Boldizsár, késõbb Klobusiczky Gáspár és Gundelfinger János, a Szepesi Kamara historia domus-ának egyik krónikása és a hosszú szolgálatú, Thökölytõl Lengyelországba ûzött Holló Zsigmond. Egyik kamara sem szûkölködött markáns tisztviselõ-egyéniségekben. A század utolsó két évtizedében, de különösen 1690 után nagyon jellemzõ mindkét kamara központjában a külföldi tanácsosok térfoglalása. Ezek a Lipót király által megvalósított abszolutizmus képviselõi voltak, de a hivatalszervezetekbe mint szakértõket, vagy különösen érdemes embereket helyezték el õket. Közülük különösen kiemelkedõ volt Schröder Vilmos báró, a kameralizmus egyik markáns, egyénisége, aki Thüringiából származott át Magyarországra, ahol azonban rövidesen, mielõtt még elképzeléseit megvalósíthatta volna, meghalt. A kamaraközpontok tisztviselõinek pályafutása elég jól rekonstruálható. Életkorukra, élettartamukra azonban kevesebb adattal ren- 17

18 18 delkezünk, de a szolgálat kezdetébõl és annak tartamából lehet bizonyos következtetéseket levonni. Így megállapítható volt, hogy általában még az írnokok közt is Pozsonyban legalábbis többségben voltak, akik megérték a 40 évet, egyötödük pedig még a 60 évet is, ami e kor embereinek átlagéletkorát tekintve eléggé magasnak mondható, hiszen ekkoron a 30 évet alig haladta meg az élettartam. Az élettartam egyébként összefüggésben állt az elõmenetellel is. Minél tovább élt valaki, annál nagyobb volt a kilátása a hivatali elõmenetelre s így nem csodálható, ha a tanácsosok közt sok volt az idõs ember. A tanácsosok helyzete anyagilag is sokkal kedvezõbb volt, mint a többi hivatalnoké. Míg az írnokok fizetése az egész évszázadon keresztül változatlan maradt, a tanácsosoké jelentõsen emelkedett, és ezen kívül még különféle kegyadományokban is részesültek. Nem véletlen, hogy a konziliáriusok jövedelmének fokozódása egyenes arányban állt az idegen tanácsbeliek számának és súlyának gyors növekedésével a század két utolsó évtizedében, de fõképpen 1690 után. A tanácsosok közt ekkorra a valódi magyarok száma az összesnek felére csökkent, míg az alsóbb állások, kisebb jövedelemmel, megmaradtak a hazaiak kezén. Ott az idegen elem behatolása mindvégig csak igen korlátozott maradt, míg a vezetõ, tanácsosi állásokba olyanok is kerültek mint például a vallon Messin János-Richárd akik még az indigenátust sem szerezték meg. A kamarai központok mellett a legnagyobb létszámú hivatalok a harmincadállomások voltak a 17. században. A harmincadvám kezelésén kívül néha bár ez nem tartozott szorosan vett hatáskörükbe mint királyi hivatalnokok, gyakran politikai feladatokat is elláttak, ellenõrzõ és szabályozó tevékenységet is folytattak, mindig a felettes kamarai központ intencióinak megfelelõen. A harmincadállomások tisztviselõi, a harmincadosok és ellenõreik kinevezett királyi hivatalnokok voltak, de gyakran nem maguk, hanem alkalmazottaik, deákjaik útján látták el a napi teendõket. A kamara kettõs szerkezetének megfelelõen, az állomások is megoszlottak Pozsony és Kassa, a Magyar és a Szepesi Kamara hatáskörében. A 17. század folyamán az állomások száma változott, mind Pozsony, mind Kassa alatt. A Pozsonyi Kamara alatt közt a harmincadhivatalok száma 16-ról 55-re nõtt: 1650-ben már 53 volt. A Szepesi Kamara alatt is történt növekedés 20-ró1 27-re: a század eleje és közepe közt az állo-

19 mások számában nem volt változás. Voltak stabil hivatalok és voltak, melyek csak egy-két évig álltak fenn. Pozsony alatt a század folyamán összesen 81 helységben volt vámhivatal, Kassa alatt 32 helyen. A harmincadosok és ellenõreik száma Pozsony alatt 1600-ban még 18 ismert személy, 1650-ben 62, 1700-ban 71. Ugyanezek száma Kassa alatt A harmincadosok és harmincadellenõrök száma tehát Pozsony alatt csaknem négyszeresére nõtt; míg Kassa alatt alig növekedett. Összességében azonban a harmincadhivatalnokok száma 43-ról 101-re, tehát több mint kétszeresére nõtt. Ebben a visszafoglalt területek állomásai és azoknak személyzete nincsen benne. 8 A harmincadvám tisztviselõinek számát azonban messze felülmúlta jelentõségük. A legtöbb helyen õk képviselték a központi, királyi hatalmat és olykor, hatáskörükben, a környék fõnemesi birtokosaival is szembeszálltak, ami természetesen nem növelte népszerûségüket a magyar nemesség körében, noha legnagyobbrészt õk maguk is ebbõl a rétegbõl származtak. A hivatalviselés egyik feltétele azonban, már a 16. században is az volt, hogy elszámolás-kötelezettségükben nem hivatkozhattak nemesi elõjogaikra, és birtokukkal is feleltek a munkásságuk idején a kincstárt ért esetleges károkért. A non obstante praerogativa nobilitari formulát a hivatali eskünél, a kötelezettségvállalásban már 1569-ben is vállalniok kellett, s ez szerepel a 17. század közepérõl fennmaradt írásos hivatali eskütételekben is. Azt is el kellett ismerniök, hogy megbízatásuk durante Suae Maiestatis bene placito, tehát királyi commissio, az uralkodó tetszésétõl függ, nem officium, tehát nem tulajdonosai állásuknak. 9 A 16. században kötelezettségvállalásuk azonban még nem olyan komoly, mint egy évszázaddal késõbb. Ekkor hitemre, becsületemre, emberségemre (ad fidem, honorem et humanitatem meam) formulával ígéri a harmincados a becsületes tevékenységet, de a 17. században, már a Szentháromságra kell megesküdnie, olyan módon azonban, hogy azt mind katolikus, mind protestáns tisztségviselõ letehette; nem volt konfesszionális jellege az eskünek, mert Szûz Mária és a szentek általában nem voltak benne említve, csupán egyes 19 8 Fallenbüchl 1975, MOL, MKL E 210. Miscellanea. Tricesimalia, 97. csomó, Verbó, Varboy György ígérvénye, Pozsony július 14.

20 20 esetekben. Szigorítás volt az is, hogy néha szabadságomat, nemességemet lekötöm vagy nemesi kiváltságomról lemondok (nobilitarem praerogativam renuncio) formulát ír alá a harmincados. A szigorítás okát abban kell látnunk, hogy a harmincadosok, mint pénzkezeléssel megbízott tisztviselõk, nagy kísértésnek voltak kitéve abban, hogy ne a kincstár, hanem a maguk hasznát nézzék. Országh Kristóf már a 16. század derekán hangot ad ennek. Szerinte a harmincadosok gyakran visszaélnek hivatalukkal: kölcsönt adnak kamatra, helyettesekkel dolgoznak, és így nem ellenõrzik kellõen a vámot, s végül szolgálatuk folyamán néhány év alatt megvagyonosodnak. 10 Bár Országh vádjai nem voltak alaptalanok, mégis a harmincadosok zöme tisztességesen látta el feladatát, és a 17. században az ellenõrzés is javult. 11 A befizetési hátralékok melyek gyakran az özvegyeiket sújtották arra engednek következtetni, hogy a kereskedõk is gyakran éltek vissza a harmincadosok bizalmával, ugyanis ezek az árujuk értékesítéséig meghitelezett vám kifizetését nem teljesítették, amire gyakran volt példa s ez nehezítette a vámtisztviselõk munkáját. Így ezek inkorrektség nélkül is, sõt sokszor éppen jószívûségük és elnézésük miatt kerülhettek nehéz helyzetbe. A harmincadosoknak az ország törvényei értelmében hazai nemesembereknek kellett volna lenniök. A század elsõ kétharmadában ezt rendszerint be is tartották, a század végén már nem mindig. Az idegen születésû harmincadosok száma azonban a 17. században viszonylag csekély volt, és jobbára az ország nyugati határvámállomásaira szorítkozott. A harmincadosok helyettesei közt azonban voltak nem-nemesek és nem-magyarok is. Ezek azonban nem az uralkodóval, hanem a harmincadossal álltak jogviszonyban. A harmincadosok fizetése igen eltérõ, rendszerint az állomás nagyságával és jövedelmezõségével állt arányban. A harmincadosok néha nem fizetést, hanem részesedést kaptak a bevételbõl ezzel 10 Uo. 92. csomó, Nr Pestien (Pöstyén) Keltezetlen, de kétségtelenül 1567 elõtti, mert Országh Kristóf ez évben már meghalt. 11 A Kamara általában bizottságot küldött ki idõrõl-idõre, nemcsak az elszámolások ellenõrzésére, de helyszíni szemlére is. Ilyen volt pl. az január 19-én, királyi határozattal elrendelt felülvizsgálat, amikor Sirchich Gáspár tanácsost és Várady László alszámvevõmestert küldték ki. MOL MKL E 21, Benignae Resolutiones, Liber Resolutionum 18, 372. fol.

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

III. ea. 2015. február 26.

III. ea. 2015. február 26. III. ea. 2015. február 26. NÁDOR (palatinus) Szent István óta van nádor eleinte gazdasági feladatkörök, majd inkább már bírói hatalma a jelentősebb. Rendi országgyűlésen először Hunyadi János kormányzósága

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/

IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/ IV. 80. Mohács utáni oklevelek gyűjteménye /Post Mohacsiana/ a.) Címereslevelek 1578-1863 0,80 ifm; 37 r. e. (tasak) Raktári hely: Kutatóterem 20. szekrény b.) Egyéb oklevelek 1536-1839 0,44 ifm; 19 r.

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA

. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: dr. MÁTYÁS-RAUSCH PETRA (lánykori név: Rausch Petra) Családi állapot: házas Születési hely, idő: Komló, 1984.03.04. Cím: 7300 Komló, Damjanich u. 13. Telefonszám:

Részletesebben

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.

Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához. Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv. Ajánlás az egyházi és állami anyakönyvek (szabványos) levéltári leírásához Nagy Sándor levéltáros (Budapest Főváros Levéltára) nagys@bparchiv.hu Az Ajánlás státusa Nem szabvány, hanem ajánlás, amely a

Részletesebben

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN

A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Bo r s o d i C saba A FERENCES LEVÉLTÁRAK SORSA 1948 UTÁN Takács J. Ince és Pfeiffer János a veszprémi egyházmegye ferenceseinek történetéről írott munkáját 1948-ban zárta le. Ekkor Magyarországon két

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Hunyady László Nyíregyháza 2013. szeptember 26-27. AZ EGYESÜLETRŐL 2011. januárjában alakult

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at

A MUNKAFELÜGYELET. Szervezet, jogok és kötelezettségek. www.arbeitsinspektion.gv.at A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MU NKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A MUNK AFELÜGYELET A MUNKAFELÜGYELET A

Részletesebben

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179

Rövidítésjegyzék. Jegyzetek 179 JEGYZETEK Rövidítésjegyzék évf. = évfolyam fn = főnév in = -ban, -ben KFL = Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár köt. = kötet mn = melléknév MOL = Magyar Országos Levéltár, Budapest Nr. = néprajz sz. = szám,

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

XV.2. VASVÁRMEGYE MÚZEUMA ÁLTAL ÁTADOTT IRATOK GYŐJTEMÉNYE

XV.2. VASVÁRMEGYE MÚZEUMA ÁLTAL ÁTADOTT IRATOK GYŐJTEMÉNYE MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XV.2. VASVÁRMEGYE MÚZEUMA ÁLTAL ÁTADOTT IRATOK GYŐJTEMÉNYE 1533 1900 doboz 4 db (0,13) = 0,52 ifm irat dobozban 3 db kötet = 0,04 ifm

Részletesebben

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131

Nádasdy Ferenc Múzeum, Sárvár NKA Közgyűjtemények Kollégiuma 3508/01131 SZAKMAI BESZÁMOLÓ A hagyaték. Konferencia a Nádasdy család mecénási tevékenységének eredményeiről Pályázati azonosító: 3508/01131 A sárvári Nádasdy Ferenc Múzeum pályázatot nyújtott be az NKA Közgyűjtemények

Részletesebben

A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése

A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése Általános rész A Magyar Kórházszövetség 1931-ben alakult, működési területe Magyarország. Székhelye: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Elnök és képviselője:

Részletesebben

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897

IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 IV. 448. A Váci felső járás főszolgabírájának iratai (1872-) 1876-1897 Terjedelem: 19,81 fm (ebből kötet 1,00 fm), 172 doboz, Raktári helye: 25 kötet, 3 csomó, 200 rakt.e. a/ Elnöki iratok -1897 0,10 fm

Részletesebben

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈

Falak és választóvonalak a történelemben. Terminus Könyvek ⒈ Falak és választóvonalak a történelemben Terminus Könyvek ⒈ (A Nyíregyházi Főiskola Történettudományi és Filozófia Intézete Kiadványai) Sorozatszerkesztő: Kiss Lajos András falak és választóvonalak a

Részletesebben

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés

Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587. XI. Összegzés Habs sor 02-2.qxd 2008. 08. 15. 11:19 Page 587 A kamarai birtokok igazgatásának és gazdálkodásának elemzése számos következtetés és még több kérdés felvetésére ösztönözhet. A magyarországi kamarai birtokrendszer

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek I. A népmozgalom főeredményei Alsó-Fehér, Belső-Szolnok, Doboka, Kolozs, Torda megyében,

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket?

Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? Hogyan használják ki az ügyvédek az internet nyújtotta lehetőségeket? KÉSZÍTETTE: ÜGYVÉDBRÓKER KFT. INFO@UGYVEDBROKER.HU WWW.UGYVEDBROKER.HU Tartalom Az eredmények rövid összefoglalása... 3 A felmérés

Részletesebben

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730)

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) Papnevelés Egerben Telekessy István - 1704-ben (alapítólevél 1709. augusztus 4-én) oktatás helyszínei teológiai kar

Részletesebben

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950

BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI. f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK V. 1817. BÚCSÚSZENTLÁSZLÓI KÖRJEGYZŐSÉG IRATAI f. Tárgyi csomók (Kötet tárgya) 1901-1950 f. állag terjedelme: 21 doboz = 2,310 ifm 26

Részletesebben

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár

A zsidó anyakönyvezés Magyarországon. Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár A zsidó anyakönyvezés Magyarországon Toronyi Zsuzsanna, Magyar Zsidó Levéltár Pre-modern zsidó közösségek Communitas Judaeorum Autonóm közösségek, egy összegben fizetnek adót az államnak; Önálló belső

Részletesebben

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S MPTSZ Egyesület K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S 2010 Budapest, 2011. május 24. 2 T a r t a l o m 1. A kettős könyvvitelt vezető MPTSZ Egyesület egyszerűsített éves beszámolója 2. Kimutatás a

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16.

Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. Polgári Jogvédő SZERB KÖZTÁRSASÁG VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY 16-166/11. TARTOMÁNYI OMBUDSMAN Belgrád Iktatószám: 1714 Dátum: 2011.03.16. A Szerb Köztársaság alkotmánya (Az SZK Hivatalos Közlönye, 98/06.

Részletesebben

[I. Levéltári intézményi adatok] [II. Felsőbb lev. egységre von. adatok] [III. Jegyzőkönyvre von. adatok] [IV. Eseményre, ülésre von. adatok] [V.

[I. Levéltári intézményi adatok] [II. Felsőbb lev. egységre von. adatok] [III. Jegyzőkönyvre von. adatok] [IV. Eseményre, ülésre von. adatok] [V. [I. Levéltári intézményi adatok] [II. Felsőbb lev. egységre von. adatok] [III. Jegyzőkönyvre von. adatok] [IV. Eseményre, ülésre von. adatok] [V. Napirendi pontra, tárgyra von. adatok] [VI. Tartalomra

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

SEGÉDLET. 1/2. rész. a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2. melléklete

SEGÉDLET. 1/2. rész. a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 2. melléklete SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2013. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához 1/2. rész

Részletesebben

Kastély látogató Magyarózdon

Kastély látogató Magyarózdon Kastély látogató Magyarózdon *Ha először jár Magyarózdon, olvassa el figyelmesen az Ú (mint útmutatás) jelzést. Festői képet nyújt az a lankás dombokkal övezett völgy, amely Marosludastól húzódik déli

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Általános rendelkezések 1. A Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (továbbiakban: Tanács) a vízgazdálkodásról szóló

Részletesebben

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1

A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 A Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről 1 6. számú melléklet Az önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 38.. (1) bekezdése értelmében: "A képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése. 2009. január 1. 2009. december 31.

Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése. 2009. január 1. 2009. december 31. Az ERGO Életbiztosító Zrt. üzleti jelentése 2009. január 1. 2009. december 31. Tartalom AZ ERGO BIZTOSÍTÓ PIACRA LÉPÉSE... 3 AZ ERGO BIZTOSÍTÓ FEJLŐDÉSE... 3 DÍJBEVÉTEL, BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK, MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO

Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO Sorszám Áruház Megye Város Cím TESCO 1 Tesco Veszprém Ajka 8400 Ajka, Fő út 66. 2 Tesco Bács-Kiskun Baja 6500 Baja, Gránátos u. 11. 3 Tesco Nógrád Balassagyarmat 2660 Balassagyarmat, Mikszáth Kálmán u.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

PÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT

PÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT DESZK KÖZSÉG KÖZOKTATÁSÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY 6772 Deszk, Móra F. u. 2. 18465239-1-06 PÉNZTÁRKEZELÉSI SZABÁLYZAT A DESZK KÖZSÉG KÖZOKTATÁSÁÉRT KÖZALAPÍTVÁNY házi pénztári pénzkezelése a helyi adottságok figyelembevételével

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) minősített befolyás szerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben minősített befolyásszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 44/C. -ában foglalt jó üzleti hírneve

Részletesebben

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

TANULMÁNYOK: TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BOGDÁNDI ZSOLT 407062 Szucság 244. sz. Románia Tel: 004-0729-39-65-64 e-mail: zsbogdandi@yahoo.com TANULMÁNYOK: 2011: doktori fokozat megszerzése a Debreceni Egyetemen, summa cum laude

Részletesebben

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők 6. számú melléklet Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere I. Választott tisztségviselők A kulcsszám 1-4. pozícióján 0 szerepel. Az 5. pozíció a választási szinteket jelzi. A 6. pozíció

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. 2010. július 6-ától. I. Választott tisztségviselők

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. 2010. július 6-ától. I. Választott tisztségviselők 3. számú melléklet Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere 2010. július 6-ától I. Választott tisztségviselők A kulcsszám 1-4. pozícióján 0 szerepel. Az 5. pozíció a választási szinteket

Részletesebben

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4.

Szakály Sándor. Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék 1088 Budapest Reviczky utca 4. Szakály Sándor I. Személyi adatok Születési dátum: 1955. november 23. Munkahely: Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történettudományi Intézet, Új- és Jelenkori Magyar Történeti

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

I. feladat. Melegítsünk be!

I. feladat. Melegítsünk be! I. feladat Melegítsünk be! Pihentek vagytok? Bizonyíthatjátok! Fejtsétek meg a rejtvény! (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 9 pont 1. Simára borotvált arccal 1704. április 1-jén állt át a kurucokhoz ez a tábornok.

Részletesebben

A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009

A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009 A Jászkiséri Sportegyesület pénzügyi gazdálkodásának bemutatása 2005 2009 A következő oldalakon az egyesületünk gazdálkodását kívánjuk tagságunknak bemutatni, főbb költségvetési mutatók alakulásán keresztül.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Humán számvitel tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Humán számvitel tantárgy tanulmányozásához. Nappali tagozat. 2014/2015. tanév II. félév SZÁMVITELI TANSZÉK : 469-66-98 Budapest TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Humán számvitel tantárgy tanulmányozásához Nappali tagozat 2014/2015. tanév II. félév A tárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja

Részletesebben

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26.

Dr. Kenyeres István. Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Dr. Kenyeres István Születési hely, idő Budapest, 1972. június 26. Adatok Szem. ig. szerinti név: Dr. Kenyeres István Tibor Lakcím: 1078 Budapest, István u. 26. II. 14. Telefon: 06-309190388 E-mail: kenyeresi@bparchiv.hu

Részletesebben

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon Fogalmak: társadalmi szerkezet, a társadalom rétegződését meghatározó tényezők a mai Magyarországon

Részletesebben

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén

Természetes személy(ek) befolyásoló részesedésszerzésének engedélyezésére irányuló kérelem esetén Kérdőív pénzügyi intézményben befolyásoló részesedésszerzés engedélyezéséhez a Kérelmezőnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 139. -ában foglalt jó üzleti

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület 4025 DEBRECEN, Török Bálint u. 4. KÖZHASZNÚSÁGI JELENÉS 2005 Tartalom I. A szervezet általános adatai, szervezet céljának

Részletesebben

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14 MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. május 5. Mezei Erzsébet Bevezető A Mezei Menedék Közhasznú

Részletesebben

Fondjegyzék. káptalanok és szerzetesrendek levéltárai. Szerk.: Nagy Lajos. Budapest, 1983. 2 Segédlete honlapunkon elérhetı.

Fondjegyzék. káptalanok és szerzetesrendek levéltárai. Szerk.: Nagy Lajos. Budapest, 1983. 2 Segédlete honlapunkon elérhetı. Fondjegyzék Végezetül az alábbiakban közreadjuk a Gyıri Egyházmegyei Levéltár fondjegyzékét egyszerősített, vázlatos formában. Ezzel a rendezési munkálatok pillanatnyi állása tükrében gyors áttekintést

Részletesebben

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség

Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség MÉRTÉKEGYSÉGEK Fizikai mennyiség megadása Egy fizikai mennyiség megadásához meg kell adnunk a mérés alapegységét, ezt mértékegységnek nevezzük, valamint a mennyiség alapegységhez viszonyított nagyságát,

Részletesebben

VIII. 55. ZALAEGERSZEGI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM DEÁK FERENC MAJD ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM IRATAI 1895-1980

VIII. 55. ZALAEGERSZEGI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM DEÁK FERENC MAJD ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM IRATAI 1895-1980 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK VIII. 55. ZALAEGERSZEGI ÁLLAMI FŐGIMNÁZIUM DEÁK FERENC MAJD ZRÍNYI MIKLÓS GIMNÁZIUM IRATAI 1895-1980 Terjedelem: 40 doboz + 59 kötet

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása

Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása Természetes személyek fizetésképtelenségi eljárása A magáncsőd Dr. Bán Zsuzsa Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Mi az eljárás lényege? Természetes személy adósok fizetésképtelenségük esetén a gazdasági

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet

TARTALOM DOKUMENTUMOK. A nemzetiségi anyaszervezet TARTALOM Elõszó................................ 11 Érdekképviseleti lehetõség integrációs alku............ 17 1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban......... 17 2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai

Részletesebben

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetség beszámolója 2013/14 2014. október 17-én került sor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kézilabdaszövetségben rendkívüli tisztújításra. A korábbi elnök, Birta

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely:

XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939. 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.54. A nagyrákosi Fölnagy család iratai 1362-1939 1 doboz (0,12) = 0,12 ifm Raktári hely: Az iratok 1992-ben vétel útján kerültek

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Statisztikai számjele: 19820349-9499-521-07 Bíróság nyilvántartási szám: 60183/1989 Vállalkozás megnevezése: Etyek Községi Sportegyesület Vállalkozás címe: 2091 Etyek Körpince köz 4 Kiegészítő melléklet

Részletesebben

MUNKAKÖRI LEÍRÁS. 1.) A munkakört betöltő neve: B o r b é l y Lénárd. 1/A. számú függelék. 2.) A munkakör megnevezése: alpolgármester

MUNKAKÖRI LEÍRÁS. 1.) A munkakört betöltő neve: B o r b é l y Lénárd. 1/A. számú függelék. 2.) A munkakör megnevezése: alpolgármester 1/A. számú függelék MUNKAKÖRI LEÍRÁS 1.) A munkakört betöltő neve: B o r b é l y Lénárd 2.) A munkakör megnevezése: alpolgármester 3.) A munkavégzés helye: 3.1.) Szervezet neve: Budapest XXI. Kerület Csepel

Részletesebben