sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

2 NEMZETI TÉKA Sorozatszerkesztõ KÉGLI FERENC MONOK ISTVÁN

3 ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Adattár Összeállította FALLENBÜCHL ZOLTÁN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2002

4 Készült az OTKA támogatásával Szerkesztette: Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Országos Széchényi Könyvtár, 2002 Osiris Kiadó, 2002 Fallenbüchl Zoltán, 2002 Felelõs kiadó Monok István és Gyurgyák János Sorozatterv Kurucz Dóra A nyomdai elõkészítés és sokszorosítás a Books in Print Bt. munkája ISBN ISSN

5 Tartalom Elõszó 7 Rövidítések 8 Irodalomjegyzék 8 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon 11 Adattár 29 Bevezetés 29 Források 31 Névjegyzék 37 Függelék 373 Királyi tanácsosok Consiliarii regii 373

6

7 Elõszó A történettudomány iránt érdeklõdõ, de kivált a történészkutató gyakran szembesül olyan személyiségek nevével, akikrõl pontos adatokat sem a történelmi monográfiákban, sem az eddig publikált genealógiai vagy életrajzi lexikonokban nem talál. Különösen az igazgatás terén, a levéltári kutatómunka során gyakran kerülnek a forrásokat feldolgozó elé szinte ismeretlen nevek. Olyanoké, akik a maguk idejében, az adminisztrációban jelentõs szerepet játszottak, ha mindjárt alárendelt beosztásokban is. Jelen munkálat célja az ilyen névazonosítások és hatáskör-tisztázások elõsegítése. A munka során, túlnyomóan levéltári forrásokból összegyûjtöttük a magyar királyi és a Magyarországon mûködött császári adminisztráció személyi állományának neveit és funkcióit 1600 és 1700 között. Forrásaink a királyi határozatok (Benignae Resolutiones Regiae), a kamarai pénztárkönyvek, a harmincadügy fennmaradt iratanyaga (Magyar Országos Levéltár, Kamarai Levéltár E 210, Miscellanea Tricesimalia), a Szepesi Kamara és a Budai Kamarai Adminisztráció iratanyaga, továbbá különbözõ összeírások, és ahol lehetett, a plébániai anyakönyvek adatai is, figyelembe véve a nyomtatásban megjelent vonatkozó szakirodalmat is. Az egyes adatok forrására a Források címû fejezet tartalmaz útmutatást. A cél egyfelõl hivatalnoki pályaképek bemutatása, másfelõl a névanyagban való lexikális tájékoztatás. Az iratokban elõforduló névvariánsokra utalás történt. Egyes személyekre csupán egy-egy adat utal; lehetséges azonban, hogy késõbbi kutatások során, más levéltári forrásokból még újabb ismeretekre juthat a kutató. Ezért hangsúlyozzuk, hogy bár munkánk sokéves módszeres adatfeltáráson épül fel, távolról sem merített ki minden fellelhetõ levéltári forrást, mely ilyen széles idõszaknál aligha is lehetséges. Katalógusként készült adattárunk eredményeit azonban, az idõfaktorra való tekintettel,

8 8 közzé kívánjuk tenni a 17. századdal foglalkozó kutatómunka elõsegítése érdekében. Kívánjuk, hogy e lexikális összeállítást a kutatók és az érdeklõdõk haszonnal forgassák. Rövidítések BEKK BKA LK MGSz MK MKL MOL OSZK OSZKK SzK Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára Budai Kamarai Adminisztráció Levéltári Közlemények Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle Magyar Királyi (Pozsonyi) Kamara Magyar Kamara Levéltára Magyar Országos Levéltár Országos Széchényi Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Szepesi Kamara Irodalomjegyzék Acsády 1894 Baráth 1930 Dümmerth 1968 Ember 1946 Fallenbüchl 1967 Fallenbüchl 1969 Acsády Ignác: A pozsonyi és szepesi kamarák Bp., 1894 Baráth Tibor: A magyar állam adóügye. In: Századok, , Dümmerth Dezsõ: Pest város társadalma Bp., Ember Gyõzõ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiûzéséig. Bp., 1946 Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselõi a században. In: LK 38. évf Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 17. században. In: LK 39. évf

9 Fallenbüchl 1970 Fallenbüchl 1975 Fallenbüchl 1979 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 18. században. In: LK 41. évf Fallenbüchl Zoltán: A királyi hivatalnokság létszám- és szolgálati viszonyai a 17. századi Magyarországon. In: Történeti statisztikai tanulmányok. 1. köt. Bp., Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a 18. században. In: LK 50. évf Fallenbüchl 1979a Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott. In: Székesfehérvár évszázadai Székesfehérvár, Fallenbüchl 1983 Fallenbüchl 1988 Fallenbüchl 1994 Hajnik 1888 Hennyey 1926 Hetyéssy Holl 1980 Kérészy 1916 Mayer 1911 Munkás 1899 Fallenbüchl Zoltán: Die Ofner Kameraladministration... /1683/ In: Die Verwaltung. Bd. 16. Heft Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõméltóságai Bp., Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõispánjai Bp., Hajnik Imre: Az örökös fõispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bp., Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., Hetyéssy István: Nyugatmagyarország középrétegeinek történeti névsora A B. Bp., Gépirat. OSZKK Fol. Hung Holl Béla: Ferenczffy Lõrinc, egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp., Kérészy Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp., Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien Leipzig, Munkás László: Paar Péter és fiai mint pozsonyi postamesterek In: MGSz

10 10 Munkás 1911 Munkás László: A kir. Magyar Posta története Bp., Nagy Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal köt. + pótkötet. Pest, Nagy 1971 Nagy István: A Magyar Kamara Bp., Pálfy 1937 Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktõl visszafoglalt területeken. Bp., Papp 1942 Papp László: Eszterházy Pál kancelláriája. In: LK 45. évf Péch Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története köt. Bp., Péch 1967 Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története. 3. köt. (Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos) Bp., Probszt 1958 Probszt, Günther: Das deutsche Element im Personal der niederungarischen Bergstädte. München, Somogyi 1903 Somogyi Zsigmond: Magyarország fõispánjainak története Bp., Szádeczky 1891 Szádeczky Lajos: A postaügy fejlõdésének története. 2. kiad. Bp., Szádeczky 1898 Szádeczky Lajos: A Paar család postaszabadalma In: MGSz Szilágyi 1937 Szilágyi Lóránt: A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., Tagányi 1897 Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai In: MGSz Takáts 1902 Takáts Sándor: A bécsi halkereskedõk kiváltságai Magyarországban 1328-tól 1714-ig. In: MGSz Takáts 1903 Takáts Sándor: A Magyar Kamara állapota ban. In: MGSz

11 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon A Bizánci Birodalom összezsugorodása majd pusztulása következtében a terjeszkedõ török hatalom a Balkán-félsziget országaiban a történetileg kialakult autochton területi hatalom képviselõit, az uralkodókat és a földesúri nemességet elõbb megosztotta, majd lesöpörte és tönkretette a gyér, kisszámú polgárságot, az önkormányzati elv letéteményesét is. A Magyar Királyságnál az Archiregnumnál védelmet keresõ országok a 15. században egymásután buktak el. Területükön az iszlám által meghatározott török birodalmi elven felépülõ autokrácia és az azt kiszolgáló személyre szóló katonai hûbérrendszer alakult ki, mely a még csak az alakulásban és öntudatosodásban lévõ balkáni népeket, nemzeteket hosszú évszázadokra jogtalan rájává tette, államiságukat megszüntette. Ezek az országok elvesztették fejedelmeiket, nemességüket, polgárságukat és így természetszerûleg saját igazgatásukat is. Bár a Magyar Királyság, amit tehetett, megtett az érdekükben, de ereje egymagában nem volt elégséges a dinamikusan terjeszkedõ, Ázsiából nagy emberutánpótlással bíró török birodalom ellen. A nyugat keresztény országok ugyan idejében felismerték a veszélyt, de a nikápolyi csatát követõ vérengzés után elvesztették kedvüket és bátorságukat a segítségnyújtásra, mint ahogy ez Eustache Deschamps egykorú balladájából is kitûnik. Így a Magyar Korona és országai magukra maradtak a küzdelemben. Sõt, a harctér viszonylagos távolsága miatt maga a magyar nemesség is, kivált a fõnemesség, alábecsülte ezt a fenyegetõ bajt, mely létét is veszélyeztette. Még akkor sem ébredt ennek tudatára, amikor már a török a királyság közvetlen déli területére lépett, hanem el volt foglalva a saját belviszályaival. A 16. században már a Magyarországgal szomszédos Németországban is köztudott volt a veszély, ami ellen védekezni kell. Dürer rézkarca, a nagy ágyú a körülötte settenkedõ törökökkel már utal erre a felismerésre és a hadifelszerelés szükségességére.

12 12 Az államterület megvédése és a kormányzat szerepe ebben a késõközépkor és a koraújkor embere számára sem volt kétes. Az sem volt vitás, hogy szemben a nyugati országok harcaival itt nem egyszerû uralom-kiterjesztésrõl van szó, hanem a népesség és kultúrájának továbbélésérõl. Azonban a nyugati országok mértékadó körei úgy ítélték, hogy a területben, lélekszámban és mûveltségben, teherviselõ képességben igen jelentõs Magyar Királyság egymaga is képes lesz a török veszély feltartóztatására, amit csak Mohács cáfolt meg végérvényesen. A magyar társadalom azonban még ekkor sem döbbent teljesen a veszély nagyságára és anarchiájára, a két uralkodó közti hánykolódása végül is az ország kettéhasadására, majd a török beékelõdésére, és végül hosszú századokra a magyarság szellemi, politikai, gazdasági bifurkációjára vezetett, melynek utóhatásai napjainkig érzõdnek. Isteni csoda ilyen körülmények között, hogy az ország nem vált a balkáni államok példájára hódolt török tartománnyá, a teljes szellemi és gazdasági vákuum régiójává. A magyar államhatalomnak mindenesetre a középkor végén is megvoltak a sarkalatos pillérei. Ezek: a király személye; az egyházi hierarchia; a megyei szervezet, élén a királynak felelõs fõispánnal és az országgyûlés törvényhozó szerepe. A török veszély mindezeket elsöpréssel fenyegette. A nyugat felé szalaggá keskenyült államterületen is sikerült azonban a négy pillértõl hordozott uralmi rendet fenntartani, noha a királyi hatalmat a rendek és fõként az egyes fõurak egoizmusa, a hierarchiát a reformáció, a fõispánságot a fõnemesség örökösödésre törekvése, az országgyûlést pedig a határozatképtelenség vagy a végrehajtásképtelenség állandóan fenyegette. Ilyen körülmények között szükségszerû volt a középkorban már meglévõ, közvetlenül az uralkodótól függõ hivatalnokság megerõsítése. Bár a magyar nyelvûséget és a rendi alkotmányt az ország keleti fele mely Erdélyi Fejedelemséggé alakult jobban képviselte, s így a népnemzeti-demokratikus gondolkodású 19. és 20. századi történetírásnak kedvesebb, mint a tekintélyelvvel kormányzott királyi Magyarország, nem vitás, hogy a magyar államiság hagyományát és szerkezetét ez utóbbi tartotta fenn, akkor is, ha uralkodója abból a németnyelvû Habsburg-házból került ki, amely a császári koronát is viselte. A kortársak is tudták, hogy Magyarország a dinasztiával szorosan, szinte életre-halálra össze van nõve.

13 A magyar államhivatalnokság fejlesztését a török veszély miatt megnõtt feladatok következtében már I. Ferdinánd elkezdte. A 17. századi szervezetet lényegében már õ alakította ki. Különösen a pénzügyigazgatásra volt gondja, a Pozsonyi és a Szepesi Kamarák dikaszteriális jellegüket már ekkor elnyerték. A témával e sorok írója egy korábbi tanulmányában már foglalkozott; az idõközben elõkerült adatok a konklúziókat nem módosítják lényegesen, de a képet színesebbé teszik. 1 Az ország politikai igazgatását a király mellett az általános európai szokás szerint így Magyarországon is a kancellár és a királyi titkár alatt mûködõ hivatal intézte. Ellentétben más európai országokkal, a középkori királyi fõ méltóságviselõk Magyarországon nem fejlesztettek ki maguk körül hivatalokat; a nádornak, az országbírónak és a horvát bánnak a kancelláriája mindig magánhivatal maradt és nem vált a királyi igazgatás részévé. 2 Sokkal fontosabb szerepet játszott viszont itt a királyi regálegazdálkodás szervezete, mert ez nemcsak az udvar és a reprezentáció, valamint az alkalomszerû hadviselés, hanem az ország helyzete következtében az állandó rendszeres honvédelem (várépítés, karbantartás, felszerelés, hadellátás) kötöttségeirõl is kénytelen volt gondoskodni. Ennek a hivatalnokságnak a jelentõsége a 17. századi magyar igazgatás egyik lényeges adottsága volt, s maradt is a század végéig, mégpedig fokozódó mértékben. Magyarországon a fõkancellárok, kancellárok, alkancellárok a 17. század egész folyamán mindvégig egyháziak, érsekek és püspökök. A királyi titkárok világiak. Általában nincsen több egyszerre egy titkárnál. A Franciaországban végbement specializáció szakterületek szerint a királyi titkároknál Magyarországon nem történt meg. De erre, a hazai adottságok mellett sem szükség, sem lehetõség nem volt. A titkárok jelentõs kulturális és politikai személyek elsõsorban egyházi és katonai ügyek végrehajtói, közülük különösen kivált Ferenczffy Lõrinc, a század elsõ felében, aki irodalmi tevékenységet is folytatott. 3 Kancellária, dikasztériumként csak a század végén, 13 1 Fallenbüchl Ld. még: Ember 1946; A pénzügyigazgatás történetére vonatkozólag: Acsády 1894; A hivatalnokságra vonatkozólag: Fallenbüchl 1967, Fallenbüchl 1969, Fallenbüchl 1970; A 17. század végi sóügyre vonatkozóan: Fallenbüchl 1979; A 17. századi kamarai mûködésre még: Kérészy 1916, és a századvégre vonatkozóan Nagy Papp Szilágyi 1937, Holl 1980.

14 ben alakult meg; személyzete általában már évek óta a kancellár körül tevékenykedõkbõl toborzódott. Mindemellett a Királyi Kancellária a 17. század végéig igen kis létszámú hivatal maradt, s ez csak a 18. század második felében változott meg. 4 A királyi tanács középkori intézménye a 16. század elején egy idõre új tartalmat kapott, de aztán jelentõségét vesztette és éppen a 17. század elején került újjászervezésre. A Magyar Királyi Tanács ekkor fõleg egyháziakból és néhány, hadi pályán kitûnt magnificus dominusból tevõdik össze. Egyesek fõ országos méltóságuk címén kerülnek be, mint a nádor vagy az országbíró. 5 Az április 16-án kinevezett hét tanácsos nagy része azonban az évben már nem élt. A század folyamán a királyi tanács újjáélesztése nem járt sikerrel, és bár folyamatosan neveztek ki az uralkodók tanácsosokat, ezek inkább címek voltak, mintsem reális funkciók, nem egy esetben korábban folytatott politikai szereplés jutalmául szolgáltak. Királyi tanácsosok reális hatáskörrel a század végén 1690-ben, a Kancellária dikasztériummá szervezõdése idején jelentek csak meg; közbül a Gubernium Regium mulandó és az ország alkotmányában sem gyökerezõ intézmény maradt. Tanácsosok voltak viszont valóságos hatáskörrel a pénzügyigazgatás szerveinél, a kamaráknál, de ezek a politikai életben csak ritkán játszhattak szerepet. A területi igazgatás vezetõ személyei lettek volna ha funkciójuknak megfelelõen mûködnek a megyék fõispánjai. A 17. században azonban, minthogy rendi érdekeik nem estek egybe az uralkodói szándékkal, a fõispánok csak ritkán feleltek meg kormányzati funkcióiknak. Nagyrészük váraiba zárkózva, familiárisaiból udvart, aulát gyûjtve maga körül, többé-kevésbé részt vesz birtokainak védelmi funkciójában, de inkább arra törekszik, hogy fõispánságát családjában örökletessé tegye, a commissio jellegû megbízatását offíciummá, tulajdonná változtassa át. Ez a helyzet azonban az 1630-as évektõl, de még inkább a század közepétõl kezdve némileg módosul. A fõnemesi családok rekatolizációjával párhuzamosan elzárkózó vagy olykor ellenzéki szerepük alábbhagy, az uralkodó törekvése irányában megértõbbé, lojálisabbá válik; viszont pozíciójukat a fent említett módon stabilizálni igyekszenek. 6 4 MOL Magyar Kir. Kancellária Levéltára, A 78 Status Cancellariae Fallenbüchl 1988, , Fallenbüchl 1994, 9 11.

15 A legfontosabb királyi hivatal a 17. századi Magyarországon a Királyi Kamara (Camera Regia Hungarica), mely a király jövedelmeit kezeli. Az országterület sajátos alakja miatt, mely keskeny sávhoz hasonló, nem egyetlen központ alakult már a 16. században, hanem kettõ: az egyik a provizórikus királyi székhelyen, az országgyûlések legtöbbjének is színhelyén, Pozsonyban, a másik Kassán. Ennek oka nemcsak a viszonylag nagy távolság Pozsonytól és még inkább az uralkodó állandó székhelyétõl, Bécstõl, hanem egy sajátos védelmi funkció is, mely megköveteli, hogy a gazdaságigazgatási döntéseket közvetlenül lehessen megtenni. Az északkeleti országrész ugyanis a királyi hatalom részére kettõs veszélyzóna: egyfelõl a török miatt, másfelõl az erdélyi fejedelemség miatt is, melyhez az országrész lakosságának jelentõs része vonzódik. Ennek a területnek egész jövedelem-begyûjtését a Szepesi Kamara végezte és azt a fennmaradt pénztárkönyvekbõl kitûnõen legnagyobbrészt a védelmi szükségletek fedezésére fordította. A Pozsonyi vagy Magyar és a Szepesi Kamara vagy Szepesi (Kassai) Kamarai Adminisztráció közt a 17. századon át bizonyos hatásköri átfedés fennállott; és a Magyar Kamara jogilag felettes szerve volt a Szepesinek, de az utóbbi, éppen exponált helyzete miatt, leggyakrabban csaknem autonóm módon dönthetett, csupán a Bécsi Udvari Kamarával (Wiener Hofkammer, Österreichische Hofkammer) kellett tevékenységét egyeztetnie. Ez utóbbi elvben ugyan a Magyar Kamarával csak levelezõ viszonyban van, jogilag mellérendelt, de ténylegesen a Magyar Kamarát és még inkább a Szepesi Kamarát alárendeltjének tekinti. Mindez a személyi állományra messzemenõen kihatott. A Pozsonyi Kamara paradox módon kisebb szubaltern hivatali apparátussal mûködött, mint a Szepesi. Alatta csupán néhány, fõleg pozsonyi szerv mûködött valamint a harmincadhivatalok hálózata és ez fizette az ország nyugati részén lévõ néhány postavonal tisztviselõit is; birtokigazgatási hivatala kevés és rövidéletû. Ezzel szemben a Szepesi Kamara alatt nemcsak birtokigazgatás, de számos katonai hivatal is mûködött: hadiszertárak, hadiírnokságok valamint bányaés pénzverõhivatalok. A 17. század folyamán a Pozsonyi Kamaránál kb. 300, a Szepesi Kamaránál 224 hivatalviselõ mûködése ismeretes. Az évszázad folyamán Pozsonyban a hivatal létszáma 22-rõl 60 fõre emelkedett 15

16 16 tehát mintegy megháromszorozódott addig Kassán 21-rõl csak 34 fõre, tehát körülbelül egyharmaddal nõtt. A Pozsonyi Kamara növekedése tehát gyorsabb volt. Még szembetûnõbb a hivatali apparátusokon belül a tanácsosok számának növekedése. Pozsonyban ez egy évszázad alatt 4-rõl 28-ra emelkedett tehát meghétszerezõdött addig Kassán 4-rõl csak 8-ra emelkedett, azaz megkétszerezõdött. Igaz azonban, hogy ez a nagyarányú eltolódás a 17. század utolsó két évtizedében ment végbe, amikor a Pozsonyi Kamara szerepe és tevékenysége nagyon megnõtt. Pozsonyban a tanácsosok valóságos inflációjáról lehet beszélni, mert míg ezek a század elején ott az egész tisztviselõkar egyötödét tették ki, addig a század végén az összállománynak már csaknem a felét; Kassán. viszont az arány az egyötödnél maradt, sõt, még ennél is kevesebbre csökkent. A hivatalnokok átlagos szolgálati ideje Pozsonyban 8,5 év volt, Kassán csak 4,9 év, tehát a kassai központ tisztviselõinek mobilitása nagyobb volt, mint a pozsonyié. A 17. század utolsó évtizedében kezdõ tisztviselõk átlagos szolgálati idõtartama azonban már 12,1 Pozsonyban és 7,0 esztendõ Kassán, tehát a stabilitás mindkét kamaránál a század vége felé jelentõsen növekedett, noha az idõszak a háborús állapot és a zavarok miatt éppenséggel nem kedvezett a stabilitásnak. 7 Az elõlépési lehetõség a differenciált, hierarchikusan felépülõ hivatalszervezetekben nem volt egyforma. Az írnokok közül Pozsonyban az egész évszázad alatt mindössze 8 érte el a tanácsosi rangot, de Kassán senki sem. Az elõlépés többnyire számvevõsegédig, iktatóig terjedhetett, vagy pedig leggyakrabban egy harmincadhivatal betöltésével fejezõdhetett be. Kassán különösen sok olyan írnok mûködött, akirõl csak egyetlen adat ismeretes, a hivatalba lépés idõpontja. Valószínûleg hamar otthagyták a kamara irodai írópultját. Mindkét hivatali központban mûködött az iroda mellett számvevõség is, továbbá pénztár az utóbbi kettõ rendszerint szervezetileg összefonódva. A pénztárnokok állása különösen fontos, tekintélyük nagy, többnyire vagyonos nemesemberek. Az alsóbb hivatalnoki kar is jórészt nemesekbõl toborzódik, de a hivatalviselõk közt polgári származásúak is vannak, különösen a számvevõségnél. A vármegyék és a szabad királyi városok tisztviselõkarából gyakran kerülnek egyesek a kamarákhoz, király szolgálatba. Ez elõlépést jelent a számukra. 7 Fallenbüchl 1975, 58.

17 A kamarák személyi utánpótlásukat rendszerint a hatáskörük alatt álló területrõl kapták. Idegenek a 17. században inkább csak egyegy vezetõállásban, a tanácsosok közt jelennek meg, az 1670-es évek óta; az elnök (praefectus) vagy az igazgató (director) azonban Pozsonyban mindig hazabeli, magyar nemes, Kassán viszont a 70-es évek óta gyakran Bécsbõl küldött német. Meg kell jegyezni, hogy a német nevûek is gyakran hazaiak, magyarok. Származásra nézve a két kamara tisztviselõkara az egész 17. században legnagyobbrészt magyar. Prominens hivatalnokokban bõvelkedett a Pozsonyi Kamara: Senkviczy Mátyás, Lethenyey Imre, Walticher Márkus, Szentbenedeky Márkus, a század végén Várady László sûrûn szerepelnek a kamarai jegyzõkönyvekben és az iratanyagban. Többgenerációs hivatalnok-famíliák is keletkeztek, különösen a század második felében. A Partinger, Ordódy, Franck, Bornemisza, Mednyánszky, Angrányi, Borsiczky, Csernyánszky, Pongrácz, Thamásfalvay, Péterffy családok nemzedékeken keresztül szolgálták a kamarát. Kassán, fõleg a magasabb állásokban ilyen több volt a század elsõ felében: Hoffmann, Usz, Tassy, Bélaváry, Nebest, Holló de aztán a század második felében a többgenerációs hivatalnok-családok megritkultak; az irodai személyzet folyvást változott, és csak a 18. század elején, a Rákóczi-idõszak után alakultak ismét tisztviselõ-dinasztiák. De a Szepesi Kamarának is volt néhány jellegzetes személyisége: Raisz János, Pásztohy Mihály, Pottornyay Boldizsár, késõbb Klobusiczky Gáspár és Gundelfinger János, a Szepesi Kamara historia domus-ának egyik krónikása és a hosszú szolgálatú, Thökölytõl Lengyelországba ûzött Holló Zsigmond. Egyik kamara sem szûkölködött markáns tisztviselõ-egyéniségekben. A század utolsó két évtizedében, de különösen 1690 után nagyon jellemzõ mindkét kamara központjában a külföldi tanácsosok térfoglalása. Ezek a Lipót király által megvalósított abszolutizmus képviselõi voltak, de a hivatalszervezetekbe mint szakértõket, vagy különösen érdemes embereket helyezték el õket. Közülük különösen kiemelkedõ volt Schröder Vilmos báró, a kameralizmus egyik markáns, egyénisége, aki Thüringiából származott át Magyarországra, ahol azonban rövidesen, mielõtt még elképzeléseit megvalósíthatta volna, meghalt. A kamaraközpontok tisztviselõinek pályafutása elég jól rekonstruálható. Életkorukra, élettartamukra azonban kevesebb adattal ren- 17

18 18 delkezünk, de a szolgálat kezdetébõl és annak tartamából lehet bizonyos következtetéseket levonni. Így megállapítható volt, hogy általában még az írnokok közt is Pozsonyban legalábbis többségben voltak, akik megérték a 40 évet, egyötödük pedig még a 60 évet is, ami e kor embereinek átlagéletkorát tekintve eléggé magasnak mondható, hiszen ekkoron a 30 évet alig haladta meg az élettartam. Az élettartam egyébként összefüggésben állt az elõmenetellel is. Minél tovább élt valaki, annál nagyobb volt a kilátása a hivatali elõmenetelre s így nem csodálható, ha a tanácsosok közt sok volt az idõs ember. A tanácsosok helyzete anyagilag is sokkal kedvezõbb volt, mint a többi hivatalnoké. Míg az írnokok fizetése az egész évszázadon keresztül változatlan maradt, a tanácsosoké jelentõsen emelkedett, és ezen kívül még különféle kegyadományokban is részesültek. Nem véletlen, hogy a konziliáriusok jövedelmének fokozódása egyenes arányban állt az idegen tanácsbeliek számának és súlyának gyors növekedésével a század két utolsó évtizedében, de fõképpen 1690 után. A tanácsosok közt ekkorra a valódi magyarok száma az összesnek felére csökkent, míg az alsóbb állások, kisebb jövedelemmel, megmaradtak a hazaiak kezén. Ott az idegen elem behatolása mindvégig csak igen korlátozott maradt, míg a vezetõ, tanácsosi állásokba olyanok is kerültek mint például a vallon Messin János-Richárd akik még az indigenátust sem szerezték meg. A kamarai központok mellett a legnagyobb létszámú hivatalok a harmincadállomások voltak a 17. században. A harmincadvám kezelésén kívül néha bár ez nem tartozott szorosan vett hatáskörükbe mint királyi hivatalnokok, gyakran politikai feladatokat is elláttak, ellenõrzõ és szabályozó tevékenységet is folytattak, mindig a felettes kamarai központ intencióinak megfelelõen. A harmincadállomások tisztviselõi, a harmincadosok és ellenõreik kinevezett királyi hivatalnokok voltak, de gyakran nem maguk, hanem alkalmazottaik, deákjaik útján látták el a napi teendõket. A kamara kettõs szerkezetének megfelelõen, az állomások is megoszlottak Pozsony és Kassa, a Magyar és a Szepesi Kamara hatáskörében. A 17. század folyamán az állomások száma változott, mind Pozsony, mind Kassa alatt. A Pozsonyi Kamara alatt közt a harmincadhivatalok száma 16-ról 55-re nõtt: 1650-ben már 53 volt. A Szepesi Kamara alatt is történt növekedés 20-ró1 27-re: a század eleje és közepe közt az állo-

19 mások számában nem volt változás. Voltak stabil hivatalok és voltak, melyek csak egy-két évig álltak fenn. Pozsony alatt a század folyamán összesen 81 helységben volt vámhivatal, Kassa alatt 32 helyen. A harmincadosok és ellenõreik száma Pozsony alatt 1600-ban még 18 ismert személy, 1650-ben 62, 1700-ban 71. Ugyanezek száma Kassa alatt A harmincadosok és harmincadellenõrök száma tehát Pozsony alatt csaknem négyszeresére nõtt; míg Kassa alatt alig növekedett. Összességében azonban a harmincadhivatalnokok száma 43-ról 101-re, tehát több mint kétszeresére nõtt. Ebben a visszafoglalt területek állomásai és azoknak személyzete nincsen benne. 8 A harmincadvám tisztviselõinek számát azonban messze felülmúlta jelentõségük. A legtöbb helyen õk képviselték a központi, királyi hatalmat és olykor, hatáskörükben, a környék fõnemesi birtokosaival is szembeszálltak, ami természetesen nem növelte népszerûségüket a magyar nemesség körében, noha legnagyobbrészt õk maguk is ebbõl a rétegbõl származtak. A hivatalviselés egyik feltétele azonban, már a 16. században is az volt, hogy elszámolás-kötelezettségükben nem hivatkozhattak nemesi elõjogaikra, és birtokukkal is feleltek a munkásságuk idején a kincstárt ért esetleges károkért. A non obstante praerogativa nobilitari formulát a hivatali eskünél, a kötelezettségvállalásban már 1569-ben is vállalniok kellett, s ez szerepel a 17. század közepérõl fennmaradt írásos hivatali eskütételekben is. Azt is el kellett ismerniök, hogy megbízatásuk durante Suae Maiestatis bene placito, tehát királyi commissio, az uralkodó tetszésétõl függ, nem officium, tehát nem tulajdonosai állásuknak. 9 A 16. században kötelezettségvállalásuk azonban még nem olyan komoly, mint egy évszázaddal késõbb. Ekkor hitemre, becsületemre, emberségemre (ad fidem, honorem et humanitatem meam) formulával ígéri a harmincados a becsületes tevékenységet, de a 17. században, már a Szentháromságra kell megesküdnie, olyan módon azonban, hogy azt mind katolikus, mind protestáns tisztségviselõ letehette; nem volt konfesszionális jellege az eskünek, mert Szûz Mária és a szentek általában nem voltak benne említve, csupán egyes 19 8 Fallenbüchl 1975, MOL, MKL E 210. Miscellanea. Tricesimalia, 97. csomó, Verbó, Varboy György ígérvénye, Pozsony július 14.

20 20 esetekben. Szigorítás volt az is, hogy néha szabadságomat, nemességemet lekötöm vagy nemesi kiváltságomról lemondok (nobilitarem praerogativam renuncio) formulát ír alá a harmincados. A szigorítás okát abban kell látnunk, hogy a harmincadosok, mint pénzkezeléssel megbízott tisztviselõk, nagy kísértésnek voltak kitéve abban, hogy ne a kincstár, hanem a maguk hasznát nézzék. Országh Kristóf már a 16. század derekán hangot ad ennek. Szerinte a harmincadosok gyakran visszaélnek hivatalukkal: kölcsönt adnak kamatra, helyettesekkel dolgoznak, és így nem ellenõrzik kellõen a vámot, s végül szolgálatuk folyamán néhány év alatt megvagyonosodnak. 10 Bár Országh vádjai nem voltak alaptalanok, mégis a harmincadosok zöme tisztességesen látta el feladatát, és a 17. században az ellenõrzés is javult. 11 A befizetési hátralékok melyek gyakran az özvegyeiket sújtották arra engednek következtetni, hogy a kereskedõk is gyakran éltek vissza a harmincadosok bizalmával, ugyanis ezek az árujuk értékesítéséig meghitelezett vám kifizetését nem teljesítették, amire gyakran volt példa s ez nehezítette a vámtisztviselõk munkáját. Így ezek inkorrektség nélkül is, sõt sokszor éppen jószívûségük és elnézésük miatt kerülhettek nehéz helyzetbe. A harmincadosoknak az ország törvényei értelmében hazai nemesembereknek kellett volna lenniök. A század elsõ kétharmadában ezt rendszerint be is tartották, a század végén már nem mindig. Az idegen születésû harmincadosok száma azonban a 17. században viszonylag csekély volt, és jobbára az ország nyugati határvámállomásaira szorítkozott. A harmincadosok helyettesei közt azonban voltak nem-nemesek és nem-magyarok is. Ezek azonban nem az uralkodóval, hanem a harmincadossal álltak jogviszonyban. A harmincadosok fizetése igen eltérõ, rendszerint az állomás nagyságával és jövedelmezõségével állt arányban. A harmincadosok néha nem fizetést, hanem részesedést kaptak a bevételbõl ezzel 10 Uo. 92. csomó, Nr Pestien (Pöstyén) Keltezetlen, de kétségtelenül 1567 elõtti, mert Országh Kristóf ez évben már meghalt. 11 A Kamara általában bizottságot küldött ki idõrõl-idõre, nemcsak az elszámolások ellenõrzésére, de helyszíni szemlére is. Ilyen volt pl. az január 19-én, királyi határozattal elrendelt felülvizsgálat, amikor Sirchich Gáspár tanácsost és Várady László alszámvevõmestert küldték ki. MOL MKL E 21, Benignae Resolutiones, Liber Resolutionum 18, 372. fol.

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században 1 IX. előadás 2015. április 23. Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században állandó pénzhiány folyamatosan burjánzó hivatalok keveredő hatáskörök de mégis működik A bécsi udvarban

Részletesebben

A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése

A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése A Magyar Kórházszövetség Ellenőrző Bizottságának jelentése Általános rész A Magyar Kórházszövetség 1931-ben alakult, működési területe Magyarország. Székhelye: 1113 Budapest, Ibrahim u. 19. Elnök és képviselője:

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ Címer fotója SZAKÁLY Ferenc. Lantos és krónikás. Tinódi.[on-line].[idézve 2012-02-14], Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-02/historia-1981-02-lantos Lant képe

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950.

ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK. IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950. ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. RAKTÁRI JEGYZÉK IV. 404e. Zala vármegye alispánjának iratai Tárgyi csomók 1861-1950 Terjedelme: 76 doboz = 9,12 ifm Helyrajzi jelzete: Tárgyi csomók:

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN

CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN DÓKA KLÁRA CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN A kárpát-medencei céhiratok feltárásának előzményei Az 1970-es évek elején a magyarországi közgyűjteményekben a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására

Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Magyar Családtörténet-kutató Egyesület adatbázisai különös tekintettel a polgári anyakönyvek feldolgozására Hunyady László Nyíregyháza 2013. szeptember 26-27. AZ EGYESÜLETRŐL 2011. januárjában alakult

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946

VI. 4. Pest Megyei Tűzrendészeti Felügyelőség iratai 1890-1946 1890-1946 Szervtörténet: A törvényhatóságoknál a felügyelői állás megszervezését a 230000/1925. sz. BM rendelet mondta ki. Ezen utasítás figyelembe vételével készítette el a megye a tűzrendészeti szabályrendeletét,

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest)

Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) Szentkirályi Zsigmond (1804-1870) bányamérnök emlékezete DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA történész-levéltáros (Budapest) 200 éve született Szentkirályi Zsigmond, a XIX. századi erdélyi bányászat egyik legmeghatározóbb

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Javaslat az Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár és a Városgondnokság Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása-

KÉT HÍD EURÓPÁBA. -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- KÉT HÍD EURÓPÁBA -A Széchenyi-Lánchíd és az M1/M15 gyorsforgalmi út beruházások összehasonlítása- Készítette: Orosz Csaba (PhD) okleveles építőmérnök, egyetemi docens Princz-Jakovics Tibor okleveles építőmérnök,

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban

Aprogram ugyan a hátrányos helyzetû diákoknak szólt, de a hátrányok közül elsõsorban Iskolakultúra 2006/7 8 Fehérvári Anikó Liskó Ilona Felsõoktatási Kutatóintézet, Professzorok Háza Az Arany János Program tanulói Az Arany János Tehetséggondozó Programot (AJP) az Oktatási Minisztérium

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Siófoki mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1990. XXX. 377.

Somogy Megyei Levéltár. Siófoki mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1990. XXX. 377. Somogy Megyei Levéltár Siófoki mgtsz-ek (tszcs-k) iratgyűjteménye 1953 1990. XXX. 377. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. kisdoboz, 69 nagy doboz, csomó, Iratok: 8,63 ifm. kötet, Kötetek:.

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/

V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai 1879-1944 /-1949/ V. 286. Nagykőrös Város Mérnöki Hivatalának iratai Terjedelem: 3,62 fm, 27 doboz /2,72 fm/, 7 kötet /0,18 fm/, 1 szekrény, 35 raktári egység Raktári helye: Nagykőrös, 15. raktár 110-113. polc, I. e. folyosó

Részletesebben

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. -

PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I F R A N Y Ó R E M I G I U S F E L S É G S É R T É S I PERE. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1977. - A T A T A I FRANYÓ REMIGIUS FELSÉGSÉRTÉSI P E R E. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest,

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére.

Füzesgyarmat Város Önkormányzatának. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2015. május 28.-án tartandó ülésére. 16.sz. melléklet az /2015.(V.28.) önkormányzati rendelethez. Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-058, 491-956, Fax: 491-361 E-mail: polgarmester@fuzesgyarmat.hu

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Goreczky Tamás. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet Goreczky Tamás BURIÁN ISTVÁN, EGY MAGYAR DIPLOMATA AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA SZOLGÁLATÁBAN Doktori (PhD) értekezés tézisei Témavezető: Dr. Ress Imre tudományos főmunkatárs, MTA Történettudományi Intézet

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2.

Az a hír járja. Etényi Nóra értelmezésében a nyilvánosság nemcsak az információhoz jutást, hanem. AETAS 20. évf. 2005. 1 2. G. Etényi Nóra: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háború hírei a 17. századi német újságokban. Balassi Kiadó, Budapest, 2003. 302 old. A fiatalabb történészgenerációhoz tartozó G. Etényi

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben