sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 sállami (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON

2 NEMZETI TÉKA Sorozatszerkesztõ KÉGLI FERENC MONOK ISTVÁN

3 ÁLLAMI (KIRÁLYI ÉS CSÁSZÁRI) TISZTSÉGVISELÕK A 17. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Adattár Összeállította FALLENBÜCHL ZOLTÁN ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR OSIRIS KIADÓ BUDAPEST, 2002

4 Készült az OTKA támogatásával Szerkesztette: Fallenbüchl Zoltánné Czárán Marianne Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Országos Széchényi Könyvtár, 2002 Osiris Kiadó, 2002 Fallenbüchl Zoltán, 2002 Felelõs kiadó Monok István és Gyurgyák János Sorozatterv Kurucz Dóra A nyomdai elõkészítés és sokszorosítás a Books in Print Bt. munkája ISBN ISSN

5 Tartalom Elõszó 7 Rövidítések 8 Irodalomjegyzék 8 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon 11 Adattár 29 Bevezetés 29 Források 31 Névjegyzék 37 Függelék 373 Királyi tanácsosok Consiliarii regii 373

6

7 Elõszó A történettudomány iránt érdeklõdõ, de kivált a történészkutató gyakran szembesül olyan személyiségek nevével, akikrõl pontos adatokat sem a történelmi monográfiákban, sem az eddig publikált genealógiai vagy életrajzi lexikonokban nem talál. Különösen az igazgatás terén, a levéltári kutatómunka során gyakran kerülnek a forrásokat feldolgozó elé szinte ismeretlen nevek. Olyanoké, akik a maguk idejében, az adminisztrációban jelentõs szerepet játszottak, ha mindjárt alárendelt beosztásokban is. Jelen munkálat célja az ilyen névazonosítások és hatáskör-tisztázások elõsegítése. A munka során, túlnyomóan levéltári forrásokból összegyûjtöttük a magyar királyi és a Magyarországon mûködött császári adminisztráció személyi állományának neveit és funkcióit 1600 és 1700 között. Forrásaink a királyi határozatok (Benignae Resolutiones Regiae), a kamarai pénztárkönyvek, a harmincadügy fennmaradt iratanyaga (Magyar Országos Levéltár, Kamarai Levéltár E 210, Miscellanea Tricesimalia), a Szepesi Kamara és a Budai Kamarai Adminisztráció iratanyaga, továbbá különbözõ összeírások, és ahol lehetett, a plébániai anyakönyvek adatai is, figyelembe véve a nyomtatásban megjelent vonatkozó szakirodalmat is. Az egyes adatok forrására a Források címû fejezet tartalmaz útmutatást. A cél egyfelõl hivatalnoki pályaképek bemutatása, másfelõl a névanyagban való lexikális tájékoztatás. Az iratokban elõforduló névvariánsokra utalás történt. Egyes személyekre csupán egy-egy adat utal; lehetséges azonban, hogy késõbbi kutatások során, más levéltári forrásokból még újabb ismeretekre juthat a kutató. Ezért hangsúlyozzuk, hogy bár munkánk sokéves módszeres adatfeltáráson épül fel, távolról sem merített ki minden fellelhetõ levéltári forrást, mely ilyen széles idõszaknál aligha is lehetséges. Katalógusként készült adattárunk eredményeit azonban, az idõfaktorra való tekintettel,

8 8 közzé kívánjuk tenni a 17. századdal foglalkozó kutatómunka elõsegítése érdekében. Kívánjuk, hogy e lexikális összeállítást a kutatók és az érdeklõdõk haszonnal forgassák. Rövidítések BEKK BKA LK MGSz MK MKL MOL OSZK OSZKK SzK Budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirattára Budai Kamarai Adminisztráció Levéltári Közlemények Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle Magyar Királyi (Pozsonyi) Kamara Magyar Kamara Levéltára Magyar Országos Levéltár Országos Széchényi Könyvtár Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Szepesi Kamara Irodalomjegyzék Acsády 1894 Baráth 1930 Dümmerth 1968 Ember 1946 Fallenbüchl 1967 Fallenbüchl 1969 Acsády Ignác: A pozsonyi és szepesi kamarák Bp., 1894 Baráth Tibor: A magyar állam adóügye. In: Századok, , Dümmerth Dezsõ: Pest város társadalma Bp., Ember Gyõzõ: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiûzéséig. Bp., 1946 Fallenbüchl Zoltán: A Szepesi Kamara tisztviselõi a században. In: LK 38. évf Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 17. században. In: LK 39. évf

9 Fallenbüchl 1970 Fallenbüchl 1975 Fallenbüchl 1979 Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselõi a 18. században. In: LK 41. évf Fallenbüchl Zoltán: A királyi hivatalnokság létszám- és szolgálati viszonyai a 17. századi Magyarországon. In: Történeti statisztikai tanulmányok. 1. köt. Bp., Fallenbüchl Zoltán: A sóügy hivatalnoksága Magyarországon a 18. században. In: LK 50. évf Fallenbüchl 1979a Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott. In: Székesfehérvár évszázadai Székesfehérvár, Fallenbüchl 1983 Fallenbüchl 1988 Fallenbüchl 1994 Hajnik 1888 Hennyey 1926 Hetyéssy Holl 1980 Kérészy 1916 Mayer 1911 Munkás 1899 Fallenbüchl Zoltán: Die Ofner Kameraladministration... /1683/ In: Die Verwaltung. Bd. 16. Heft Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõméltóságai Bp., Fallenbüchl Zoltán: Magyarország fõispánjai Bp., Hajnik Imre: Az örökös fõispánság a magyar alkotmánytörténetben. Bp., Hennyey Vilmos: A magyar posta története. Bp., Hetyéssy István: Nyugatmagyarország középrétegeinek történeti névsora A B. Bp., Gépirat. OSZKK Fol. Hung Holl Béla: Ferenczffy Lõrinc, egy magyar könyvkiadó a XVII. században. Bp., Kérészy Zoltán: Adalékok a magyar kamarai pénzügyigazgatás történetéhez. Bp., Mayer, Theodor: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit. Wien Leipzig, Munkás László: Paar Péter és fiai mint pozsonyi postamesterek In: MGSz

10 10 Munkás 1911 Munkás László: A kir. Magyar Posta története Bp., Nagy Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal köt. + pótkötet. Pest, Nagy 1971 Nagy István: A Magyar Kamara Bp., Pálfy 1937 Pálfy Ilona: A kamarai igazgatás bevezetése a töröktõl visszafoglalt területeken. Bp., Papp 1942 Papp László: Eszterházy Pál kancelláriája. In: LK 45. évf Péch Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története köt. Bp., Péch 1967 Péch Antal: Alsó-Magyarország bányamûvelésének története. 3. köt. (Sajtó alá rendezte Kosáry Domokos) Bp., Probszt 1958 Probszt, Günther: Das deutsche Element im Personal der niederungarischen Bergstädte. München, Somogyi 1903 Somogyi Zsigmond: Magyarország fõispánjainak története Bp., Szádeczky 1891 Szádeczky Lajos: A postaügy fejlõdésének története. 2. kiad. Bp., Szádeczky 1898 Szádeczky Lajos: A Paar család postaszabadalma In: MGSz Szilágyi 1937 Szilágyi Lóránt: A királyi secretariusok intézménye és az újkori magyar állam. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Bp., Tagányi 1897 Tagányi Károly: A budai kamarai jószágkormányzóság hivatalai In: MGSz Takáts 1902 Takáts Sándor: A bécsi halkereskedõk kiváltságai Magyarországban 1328-tól 1714-ig. In: MGSz Takáts 1903 Takáts Sándor: A Magyar Kamara állapota ban. In: MGSz

11 Állami hivatalnokság a 17. századi Magyarországon A Bizánci Birodalom összezsugorodása majd pusztulása következtében a terjeszkedõ török hatalom a Balkán-félsziget országaiban a történetileg kialakult autochton területi hatalom képviselõit, az uralkodókat és a földesúri nemességet elõbb megosztotta, majd lesöpörte és tönkretette a gyér, kisszámú polgárságot, az önkormányzati elv letéteményesét is. A Magyar Királyságnál az Archiregnumnál védelmet keresõ országok a 15. században egymásután buktak el. Területükön az iszlám által meghatározott török birodalmi elven felépülõ autokrácia és az azt kiszolgáló személyre szóló katonai hûbérrendszer alakult ki, mely a még csak az alakulásban és öntudatosodásban lévõ balkáni népeket, nemzeteket hosszú évszázadokra jogtalan rájává tette, államiságukat megszüntette. Ezek az országok elvesztették fejedelmeiket, nemességüket, polgárságukat és így természetszerûleg saját igazgatásukat is. Bár a Magyar Királyság, amit tehetett, megtett az érdekükben, de ereje egymagában nem volt elégséges a dinamikusan terjeszkedõ, Ázsiából nagy emberutánpótlással bíró török birodalom ellen. A nyugat keresztény országok ugyan idejében felismerték a veszélyt, de a nikápolyi csatát követõ vérengzés után elvesztették kedvüket és bátorságukat a segítségnyújtásra, mint ahogy ez Eustache Deschamps egykorú balladájából is kitûnik. Így a Magyar Korona és országai magukra maradtak a küzdelemben. Sõt, a harctér viszonylagos távolsága miatt maga a magyar nemesség is, kivált a fõnemesség, alábecsülte ezt a fenyegetõ bajt, mely létét is veszélyeztette. Még akkor sem ébredt ennek tudatára, amikor már a török a királyság közvetlen déli területére lépett, hanem el volt foglalva a saját belviszályaival. A 16. században már a Magyarországgal szomszédos Németországban is köztudott volt a veszély, ami ellen védekezni kell. Dürer rézkarca, a nagy ágyú a körülötte settenkedõ törökökkel már utal erre a felismerésre és a hadifelszerelés szükségességére.

12 12 Az államterület megvédése és a kormányzat szerepe ebben a késõközépkor és a koraújkor embere számára sem volt kétes. Az sem volt vitás, hogy szemben a nyugati országok harcaival itt nem egyszerû uralom-kiterjesztésrõl van szó, hanem a népesség és kultúrájának továbbélésérõl. Azonban a nyugati országok mértékadó körei úgy ítélték, hogy a területben, lélekszámban és mûveltségben, teherviselõ képességben igen jelentõs Magyar Királyság egymaga is képes lesz a török veszély feltartóztatására, amit csak Mohács cáfolt meg végérvényesen. A magyar társadalom azonban még ekkor sem döbbent teljesen a veszély nagyságára és anarchiájára, a két uralkodó közti hánykolódása végül is az ország kettéhasadására, majd a török beékelõdésére, és végül hosszú századokra a magyarság szellemi, politikai, gazdasági bifurkációjára vezetett, melynek utóhatásai napjainkig érzõdnek. Isteni csoda ilyen körülmények között, hogy az ország nem vált a balkáni államok példájára hódolt török tartománnyá, a teljes szellemi és gazdasági vákuum régiójává. A magyar államhatalomnak mindenesetre a középkor végén is megvoltak a sarkalatos pillérei. Ezek: a király személye; az egyházi hierarchia; a megyei szervezet, élén a királynak felelõs fõispánnal és az országgyûlés törvényhozó szerepe. A török veszély mindezeket elsöpréssel fenyegette. A nyugat felé szalaggá keskenyült államterületen is sikerült azonban a négy pillértõl hordozott uralmi rendet fenntartani, noha a királyi hatalmat a rendek és fõként az egyes fõurak egoizmusa, a hierarchiát a reformáció, a fõispánságot a fõnemesség örökösödésre törekvése, az országgyûlést pedig a határozatképtelenség vagy a végrehajtásképtelenség állandóan fenyegette. Ilyen körülmények között szükségszerû volt a középkorban már meglévõ, közvetlenül az uralkodótól függõ hivatalnokság megerõsítése. Bár a magyar nyelvûséget és a rendi alkotmányt az ország keleti fele mely Erdélyi Fejedelemséggé alakult jobban képviselte, s így a népnemzeti-demokratikus gondolkodású 19. és 20. századi történetírásnak kedvesebb, mint a tekintélyelvvel kormányzott királyi Magyarország, nem vitás, hogy a magyar államiság hagyományát és szerkezetét ez utóbbi tartotta fenn, akkor is, ha uralkodója abból a németnyelvû Habsburg-házból került ki, amely a császári koronát is viselte. A kortársak is tudták, hogy Magyarország a dinasztiával szorosan, szinte életre-halálra össze van nõve.

13 A magyar államhivatalnokság fejlesztését a török veszély miatt megnõtt feladatok következtében már I. Ferdinánd elkezdte. A 17. századi szervezetet lényegében már õ alakította ki. Különösen a pénzügyigazgatásra volt gondja, a Pozsonyi és a Szepesi Kamarák dikaszteriális jellegüket már ekkor elnyerték. A témával e sorok írója egy korábbi tanulmányában már foglalkozott; az idõközben elõkerült adatok a konklúziókat nem módosítják lényegesen, de a képet színesebbé teszik. 1 Az ország politikai igazgatását a király mellett az általános európai szokás szerint így Magyarországon is a kancellár és a királyi titkár alatt mûködõ hivatal intézte. Ellentétben más európai országokkal, a középkori királyi fõ méltóságviselõk Magyarországon nem fejlesztettek ki maguk körül hivatalokat; a nádornak, az országbírónak és a horvát bánnak a kancelláriája mindig magánhivatal maradt és nem vált a királyi igazgatás részévé. 2 Sokkal fontosabb szerepet játszott viszont itt a királyi regálegazdálkodás szervezete, mert ez nemcsak az udvar és a reprezentáció, valamint az alkalomszerû hadviselés, hanem az ország helyzete következtében az állandó rendszeres honvédelem (várépítés, karbantartás, felszerelés, hadellátás) kötöttségeirõl is kénytelen volt gondoskodni. Ennek a hivatalnokságnak a jelentõsége a 17. századi magyar igazgatás egyik lényeges adottsága volt, s maradt is a század végéig, mégpedig fokozódó mértékben. Magyarországon a fõkancellárok, kancellárok, alkancellárok a 17. század egész folyamán mindvégig egyháziak, érsekek és püspökök. A királyi titkárok világiak. Általában nincsen több egyszerre egy titkárnál. A Franciaországban végbement specializáció szakterületek szerint a királyi titkároknál Magyarországon nem történt meg. De erre, a hazai adottságok mellett sem szükség, sem lehetõség nem volt. A titkárok jelentõs kulturális és politikai személyek elsõsorban egyházi és katonai ügyek végrehajtói, közülük különösen kivált Ferenczffy Lõrinc, a század elsõ felében, aki irodalmi tevékenységet is folytatott. 3 Kancellária, dikasztériumként csak a század végén, 13 1 Fallenbüchl Ld. még: Ember 1946; A pénzügyigazgatás történetére vonatkozólag: Acsády 1894; A hivatalnokságra vonatkozólag: Fallenbüchl 1967, Fallenbüchl 1969, Fallenbüchl 1970; A 17. század végi sóügyre vonatkozóan: Fallenbüchl 1979; A 17. századi kamarai mûködésre még: Kérészy 1916, és a századvégre vonatkozóan Nagy Papp Szilágyi 1937, Holl 1980.

14 ben alakult meg; személyzete általában már évek óta a kancellár körül tevékenykedõkbõl toborzódott. Mindemellett a Királyi Kancellária a 17. század végéig igen kis létszámú hivatal maradt, s ez csak a 18. század második felében változott meg. 4 A királyi tanács középkori intézménye a 16. század elején egy idõre új tartalmat kapott, de aztán jelentõségét vesztette és éppen a 17. század elején került újjászervezésre. A Magyar Királyi Tanács ekkor fõleg egyháziakból és néhány, hadi pályán kitûnt magnificus dominusból tevõdik össze. Egyesek fõ országos méltóságuk címén kerülnek be, mint a nádor vagy az országbíró. 5 Az április 16-án kinevezett hét tanácsos nagy része azonban az évben már nem élt. A század folyamán a királyi tanács újjáélesztése nem járt sikerrel, és bár folyamatosan neveztek ki az uralkodók tanácsosokat, ezek inkább címek voltak, mintsem reális funkciók, nem egy esetben korábban folytatott politikai szereplés jutalmául szolgáltak. Királyi tanácsosok reális hatáskörrel a század végén 1690-ben, a Kancellária dikasztériummá szervezõdése idején jelentek csak meg; közbül a Gubernium Regium mulandó és az ország alkotmányában sem gyökerezõ intézmény maradt. Tanácsosok voltak viszont valóságos hatáskörrel a pénzügyigazgatás szerveinél, a kamaráknál, de ezek a politikai életben csak ritkán játszhattak szerepet. A területi igazgatás vezetõ személyei lettek volna ha funkciójuknak megfelelõen mûködnek a megyék fõispánjai. A 17. században azonban, minthogy rendi érdekeik nem estek egybe az uralkodói szándékkal, a fõispánok csak ritkán feleltek meg kormányzati funkcióiknak. Nagyrészük váraiba zárkózva, familiárisaiból udvart, aulát gyûjtve maga körül, többé-kevésbé részt vesz birtokainak védelmi funkciójában, de inkább arra törekszik, hogy fõispánságát családjában örökletessé tegye, a commissio jellegû megbízatását offíciummá, tulajdonná változtassa át. Ez a helyzet azonban az 1630-as évektõl, de még inkább a század közepétõl kezdve némileg módosul. A fõnemesi családok rekatolizációjával párhuzamosan elzárkózó vagy olykor ellenzéki szerepük alábbhagy, az uralkodó törekvése irányában megértõbbé, lojálisabbá válik; viszont pozíciójukat a fent említett módon stabilizálni igyekszenek. 6 4 MOL Magyar Kir. Kancellária Levéltára, A 78 Status Cancellariae Fallenbüchl 1988, , Fallenbüchl 1994, 9 11.

15 A legfontosabb királyi hivatal a 17. századi Magyarországon a Királyi Kamara (Camera Regia Hungarica), mely a király jövedelmeit kezeli. Az országterület sajátos alakja miatt, mely keskeny sávhoz hasonló, nem egyetlen központ alakult már a 16. században, hanem kettõ: az egyik a provizórikus királyi székhelyen, az országgyûlések legtöbbjének is színhelyén, Pozsonyban, a másik Kassán. Ennek oka nemcsak a viszonylag nagy távolság Pozsonytól és még inkább az uralkodó állandó székhelyétõl, Bécstõl, hanem egy sajátos védelmi funkció is, mely megköveteli, hogy a gazdaságigazgatási döntéseket közvetlenül lehessen megtenni. Az északkeleti országrész ugyanis a királyi hatalom részére kettõs veszélyzóna: egyfelõl a török miatt, másfelõl az erdélyi fejedelemség miatt is, melyhez az országrész lakosságának jelentõs része vonzódik. Ennek a területnek egész jövedelem-begyûjtését a Szepesi Kamara végezte és azt a fennmaradt pénztárkönyvekbõl kitûnõen legnagyobbrészt a védelmi szükségletek fedezésére fordította. A Pozsonyi vagy Magyar és a Szepesi Kamara vagy Szepesi (Kassai) Kamarai Adminisztráció közt a 17. századon át bizonyos hatásköri átfedés fennállott; és a Magyar Kamara jogilag felettes szerve volt a Szepesinek, de az utóbbi, éppen exponált helyzete miatt, leggyakrabban csaknem autonóm módon dönthetett, csupán a Bécsi Udvari Kamarával (Wiener Hofkammer, Österreichische Hofkammer) kellett tevékenységét egyeztetnie. Ez utóbbi elvben ugyan a Magyar Kamarával csak levelezõ viszonyban van, jogilag mellérendelt, de ténylegesen a Magyar Kamarát és még inkább a Szepesi Kamarát alárendeltjének tekinti. Mindez a személyi állományra messzemenõen kihatott. A Pozsonyi Kamara paradox módon kisebb szubaltern hivatali apparátussal mûködött, mint a Szepesi. Alatta csupán néhány, fõleg pozsonyi szerv mûködött valamint a harmincadhivatalok hálózata és ez fizette az ország nyugati részén lévõ néhány postavonal tisztviselõit is; birtokigazgatási hivatala kevés és rövidéletû. Ezzel szemben a Szepesi Kamara alatt nemcsak birtokigazgatás, de számos katonai hivatal is mûködött: hadiszertárak, hadiírnokságok valamint bányaés pénzverõhivatalok. A 17. század folyamán a Pozsonyi Kamaránál kb. 300, a Szepesi Kamaránál 224 hivatalviselõ mûködése ismeretes. Az évszázad folyamán Pozsonyban a hivatal létszáma 22-rõl 60 fõre emelkedett 15

16 16 tehát mintegy megháromszorozódott addig Kassán 21-rõl csak 34 fõre, tehát körülbelül egyharmaddal nõtt. A Pozsonyi Kamara növekedése tehát gyorsabb volt. Még szembetûnõbb a hivatali apparátusokon belül a tanácsosok számának növekedése. Pozsonyban ez egy évszázad alatt 4-rõl 28-ra emelkedett tehát meghétszerezõdött addig Kassán 4-rõl csak 8-ra emelkedett, azaz megkétszerezõdött. Igaz azonban, hogy ez a nagyarányú eltolódás a 17. század utolsó két évtizedében ment végbe, amikor a Pozsonyi Kamara szerepe és tevékenysége nagyon megnõtt. Pozsonyban a tanácsosok valóságos inflációjáról lehet beszélni, mert míg ezek a század elején ott az egész tisztviselõkar egyötödét tették ki, addig a század végén az összállománynak már csaknem a felét; Kassán. viszont az arány az egyötödnél maradt, sõt, még ennél is kevesebbre csökkent. A hivatalnokok átlagos szolgálati ideje Pozsonyban 8,5 év volt, Kassán csak 4,9 év, tehát a kassai központ tisztviselõinek mobilitása nagyobb volt, mint a pozsonyié. A 17. század utolsó évtizedében kezdõ tisztviselõk átlagos szolgálati idõtartama azonban már 12,1 Pozsonyban és 7,0 esztendõ Kassán, tehát a stabilitás mindkét kamaránál a század vége felé jelentõsen növekedett, noha az idõszak a háborús állapot és a zavarok miatt éppenséggel nem kedvezett a stabilitásnak. 7 Az elõlépési lehetõség a differenciált, hierarchikusan felépülõ hivatalszervezetekben nem volt egyforma. Az írnokok közül Pozsonyban az egész évszázad alatt mindössze 8 érte el a tanácsosi rangot, de Kassán senki sem. Az elõlépés többnyire számvevõsegédig, iktatóig terjedhetett, vagy pedig leggyakrabban egy harmincadhivatal betöltésével fejezõdhetett be. Kassán különösen sok olyan írnok mûködött, akirõl csak egyetlen adat ismeretes, a hivatalba lépés idõpontja. Valószínûleg hamar otthagyták a kamara irodai írópultját. Mindkét hivatali központban mûködött az iroda mellett számvevõség is, továbbá pénztár az utóbbi kettõ rendszerint szervezetileg összefonódva. A pénztárnokok állása különösen fontos, tekintélyük nagy, többnyire vagyonos nemesemberek. Az alsóbb hivatalnoki kar is jórészt nemesekbõl toborzódik, de a hivatalviselõk közt polgári származásúak is vannak, különösen a számvevõségnél. A vármegyék és a szabad királyi városok tisztviselõkarából gyakran kerülnek egyesek a kamarákhoz, király szolgálatba. Ez elõlépést jelent a számukra. 7 Fallenbüchl 1975, 58.

17 A kamarák személyi utánpótlásukat rendszerint a hatáskörük alatt álló területrõl kapták. Idegenek a 17. században inkább csak egyegy vezetõállásban, a tanácsosok közt jelennek meg, az 1670-es évek óta; az elnök (praefectus) vagy az igazgató (director) azonban Pozsonyban mindig hazabeli, magyar nemes, Kassán viszont a 70-es évek óta gyakran Bécsbõl küldött német. Meg kell jegyezni, hogy a német nevûek is gyakran hazaiak, magyarok. Származásra nézve a két kamara tisztviselõkara az egész 17. században legnagyobbrészt magyar. Prominens hivatalnokokban bõvelkedett a Pozsonyi Kamara: Senkviczy Mátyás, Lethenyey Imre, Walticher Márkus, Szentbenedeky Márkus, a század végén Várady László sûrûn szerepelnek a kamarai jegyzõkönyvekben és az iratanyagban. Többgenerációs hivatalnok-famíliák is keletkeztek, különösen a század második felében. A Partinger, Ordódy, Franck, Bornemisza, Mednyánszky, Angrányi, Borsiczky, Csernyánszky, Pongrácz, Thamásfalvay, Péterffy családok nemzedékeken keresztül szolgálták a kamarát. Kassán, fõleg a magasabb állásokban ilyen több volt a század elsõ felében: Hoffmann, Usz, Tassy, Bélaváry, Nebest, Holló de aztán a század második felében a többgenerációs hivatalnok-családok megritkultak; az irodai személyzet folyvást változott, és csak a 18. század elején, a Rákóczi-idõszak után alakultak ismét tisztviselõ-dinasztiák. De a Szepesi Kamarának is volt néhány jellegzetes személyisége: Raisz János, Pásztohy Mihály, Pottornyay Boldizsár, késõbb Klobusiczky Gáspár és Gundelfinger János, a Szepesi Kamara historia domus-ának egyik krónikása és a hosszú szolgálatú, Thökölytõl Lengyelországba ûzött Holló Zsigmond. Egyik kamara sem szûkölködött markáns tisztviselõ-egyéniségekben. A század utolsó két évtizedében, de különösen 1690 után nagyon jellemzõ mindkét kamara központjában a külföldi tanácsosok térfoglalása. Ezek a Lipót király által megvalósított abszolutizmus képviselõi voltak, de a hivatalszervezetekbe mint szakértõket, vagy különösen érdemes embereket helyezték el õket. Közülük különösen kiemelkedõ volt Schröder Vilmos báró, a kameralizmus egyik markáns, egyénisége, aki Thüringiából származott át Magyarországra, ahol azonban rövidesen, mielõtt még elképzeléseit megvalósíthatta volna, meghalt. A kamaraközpontok tisztviselõinek pályafutása elég jól rekonstruálható. Életkorukra, élettartamukra azonban kevesebb adattal ren- 17

18 18 delkezünk, de a szolgálat kezdetébõl és annak tartamából lehet bizonyos következtetéseket levonni. Így megállapítható volt, hogy általában még az írnokok közt is Pozsonyban legalábbis többségben voltak, akik megérték a 40 évet, egyötödük pedig még a 60 évet is, ami e kor embereinek átlagéletkorát tekintve eléggé magasnak mondható, hiszen ekkoron a 30 évet alig haladta meg az élettartam. Az élettartam egyébként összefüggésben állt az elõmenetellel is. Minél tovább élt valaki, annál nagyobb volt a kilátása a hivatali elõmenetelre s így nem csodálható, ha a tanácsosok közt sok volt az idõs ember. A tanácsosok helyzete anyagilag is sokkal kedvezõbb volt, mint a többi hivatalnoké. Míg az írnokok fizetése az egész évszázadon keresztül változatlan maradt, a tanácsosoké jelentõsen emelkedett, és ezen kívül még különféle kegyadományokban is részesültek. Nem véletlen, hogy a konziliáriusok jövedelmének fokozódása egyenes arányban állt az idegen tanácsbeliek számának és súlyának gyors növekedésével a század két utolsó évtizedében, de fõképpen 1690 után. A tanácsosok közt ekkorra a valódi magyarok száma az összesnek felére csökkent, míg az alsóbb állások, kisebb jövedelemmel, megmaradtak a hazaiak kezén. Ott az idegen elem behatolása mindvégig csak igen korlátozott maradt, míg a vezetõ, tanácsosi állásokba olyanok is kerültek mint például a vallon Messin János-Richárd akik még az indigenátust sem szerezték meg. A kamarai központok mellett a legnagyobb létszámú hivatalok a harmincadállomások voltak a 17. században. A harmincadvám kezelésén kívül néha bár ez nem tartozott szorosan vett hatáskörükbe mint királyi hivatalnokok, gyakran politikai feladatokat is elláttak, ellenõrzõ és szabályozó tevékenységet is folytattak, mindig a felettes kamarai központ intencióinak megfelelõen. A harmincadállomások tisztviselõi, a harmincadosok és ellenõreik kinevezett királyi hivatalnokok voltak, de gyakran nem maguk, hanem alkalmazottaik, deákjaik útján látták el a napi teendõket. A kamara kettõs szerkezetének megfelelõen, az állomások is megoszlottak Pozsony és Kassa, a Magyar és a Szepesi Kamara hatáskörében. A 17. század folyamán az állomások száma változott, mind Pozsony, mind Kassa alatt. A Pozsonyi Kamara alatt közt a harmincadhivatalok száma 16-ról 55-re nõtt: 1650-ben már 53 volt. A Szepesi Kamara alatt is történt növekedés 20-ró1 27-re: a század eleje és közepe közt az állo-

19 mások számában nem volt változás. Voltak stabil hivatalok és voltak, melyek csak egy-két évig álltak fenn. Pozsony alatt a század folyamán összesen 81 helységben volt vámhivatal, Kassa alatt 32 helyen. A harmincadosok és ellenõreik száma Pozsony alatt 1600-ban még 18 ismert személy, 1650-ben 62, 1700-ban 71. Ugyanezek száma Kassa alatt A harmincadosok és harmincadellenõrök száma tehát Pozsony alatt csaknem négyszeresére nõtt; míg Kassa alatt alig növekedett. Összességében azonban a harmincadhivatalnokok száma 43-ról 101-re, tehát több mint kétszeresére nõtt. Ebben a visszafoglalt területek állomásai és azoknak személyzete nincsen benne. 8 A harmincadvám tisztviselõinek számát azonban messze felülmúlta jelentõségük. A legtöbb helyen õk képviselték a központi, királyi hatalmat és olykor, hatáskörükben, a környék fõnemesi birtokosaival is szembeszálltak, ami természetesen nem növelte népszerûségüket a magyar nemesség körében, noha legnagyobbrészt õk maguk is ebbõl a rétegbõl származtak. A hivatalviselés egyik feltétele azonban, már a 16. században is az volt, hogy elszámolás-kötelezettségükben nem hivatkozhattak nemesi elõjogaikra, és birtokukkal is feleltek a munkásságuk idején a kincstárt ért esetleges károkért. A non obstante praerogativa nobilitari formulát a hivatali eskünél, a kötelezettségvállalásban már 1569-ben is vállalniok kellett, s ez szerepel a 17. század közepérõl fennmaradt írásos hivatali eskütételekben is. Azt is el kellett ismerniök, hogy megbízatásuk durante Suae Maiestatis bene placito, tehát királyi commissio, az uralkodó tetszésétõl függ, nem officium, tehát nem tulajdonosai állásuknak. 9 A 16. században kötelezettségvállalásuk azonban még nem olyan komoly, mint egy évszázaddal késõbb. Ekkor hitemre, becsületemre, emberségemre (ad fidem, honorem et humanitatem meam) formulával ígéri a harmincados a becsületes tevékenységet, de a 17. században, már a Szentháromságra kell megesküdnie, olyan módon azonban, hogy azt mind katolikus, mind protestáns tisztségviselõ letehette; nem volt konfesszionális jellege az eskünek, mert Szûz Mária és a szentek általában nem voltak benne említve, csupán egyes 19 8 Fallenbüchl 1975, MOL, MKL E 210. Miscellanea. Tricesimalia, 97. csomó, Verbó, Varboy György ígérvénye, Pozsony július 14.

20 20 esetekben. Szigorítás volt az is, hogy néha szabadságomat, nemességemet lekötöm vagy nemesi kiváltságomról lemondok (nobilitarem praerogativam renuncio) formulát ír alá a harmincados. A szigorítás okát abban kell látnunk, hogy a harmincadosok, mint pénzkezeléssel megbízott tisztviselõk, nagy kísértésnek voltak kitéve abban, hogy ne a kincstár, hanem a maguk hasznát nézzék. Országh Kristóf már a 16. század derekán hangot ad ennek. Szerinte a harmincadosok gyakran visszaélnek hivatalukkal: kölcsönt adnak kamatra, helyettesekkel dolgoznak, és így nem ellenõrzik kellõen a vámot, s végül szolgálatuk folyamán néhány év alatt megvagyonosodnak. 10 Bár Országh vádjai nem voltak alaptalanok, mégis a harmincadosok zöme tisztességesen látta el feladatát, és a 17. században az ellenõrzés is javult. 11 A befizetési hátralékok melyek gyakran az özvegyeiket sújtották arra engednek következtetni, hogy a kereskedõk is gyakran éltek vissza a harmincadosok bizalmával, ugyanis ezek az árujuk értékesítéséig meghitelezett vám kifizetését nem teljesítették, amire gyakran volt példa s ez nehezítette a vámtisztviselõk munkáját. Így ezek inkorrektség nélkül is, sõt sokszor éppen jószívûségük és elnézésük miatt kerülhettek nehéz helyzetbe. A harmincadosoknak az ország törvényei értelmében hazai nemesembereknek kellett volna lenniök. A század elsõ kétharmadában ezt rendszerint be is tartották, a század végén már nem mindig. Az idegen születésû harmincadosok száma azonban a 17. században viszonylag csekély volt, és jobbára az ország nyugati határvámállomásaira szorítkozott. A harmincadosok helyettesei közt azonban voltak nem-nemesek és nem-magyarok is. Ezek azonban nem az uralkodóval, hanem a harmincadossal álltak jogviszonyban. A harmincadosok fizetése igen eltérõ, rendszerint az állomás nagyságával és jövedelmezõségével állt arányban. A harmincadosok néha nem fizetést, hanem részesedést kaptak a bevételbõl ezzel 10 Uo. 92. csomó, Nr Pestien (Pöstyén) Keltezetlen, de kétségtelenül 1567 elõtti, mert Országh Kristóf ez évben már meghalt. 11 A Kamara általában bizottságot küldött ki idõrõl-idõre, nemcsak az elszámolások ellenõrzésére, de helyszíni szemlére is. Ilyen volt pl. az január 19-én, királyi határozattal elrendelt felülvizsgálat, amikor Sirchich Gáspár tanácsost és Várady László alszámvevõmestert küldték ki. MOL MKL E 21, Benignae Resolutiones, Liber Resolutionum 18, 372. fol.

I. Mátyás ( ) az igazságos

I. Mátyás ( ) az igazságos I. Mátyás (1458-1490) az igazságos született: 1443 Kolozsvár meghalt: 1490 Bécs feleségei: Podjebrád Katalin (cseh) Aragóniai Beatrix (nápolyi) (eljegyezve Cillei Borbála és Garai Anna) - Edelpock Borbála

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a

I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc

Részletesebben

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai

A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés

Részletesebben

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ 1 Collegium Hungaricum ösztöndíj 2012. március 1-március 31. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Collegium Hungaricum ösztöndíjamat 2013. év március hónapjában valósítottam meg, azzal a céllal, hogy az előző évben sikeresen

Részletesebben

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét)

Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (letét) Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Veszprémi Szent Mihály plébánia levéltára (VÉL:PL Veszprém Szent Mihály) Raktári

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

2. Quaestura raktári egység = 22,22 ifm.

2. Quaestura raktári egység = 22,22 ifm. 2. Quaestura 1907-1952 411 raktári egység = 22,22 ifm. A Quaestura az egyetem egyik központi hivatala volt. Funkciója története során többször változott. Kezdetben gazdasági ügyekkel foglalkozott, később

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL:Pl Ugod) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,425 ifm + 1

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok

1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok 1. A Fővárosi Bíróság személyi feltételeinek alakulása 2010-ben 2.1. A bíróság személyi feltételeit bemutató adatok Az FB létszámhelyzetét 2010. évben az alábbi adatok reprezentálják: Bírák Titkárok Fogalmazók

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24.

Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában. Leányvár, június 24. Dr. Wencz Balázs: Családtörténetre vonatkozó források az MNL KEM Levéltárában Leányvár, 2017. június 24. Az MNL KEM Levéltára Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi megyei jogú város levéltárainak

Részletesebben

I. feladat. Ne a tojást törd!

I. feladat. Ne a tojást törd! I. feladat Ne a tojást törd! Köszöntelek benneteket! Remélem sok tojást sikerül gyűjtenetek a mai napon! Fejtsétek meg a rejtvényt! 8 tojás (Megoldásonként 0,5 pont jár.) 1. Ilyen típusú épületben kötött

Részletesebben

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete

Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete Könyveink világa. Bölöni Domokos Az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó kétszázötvenedik kötete A Székely Útkereső levelesládája. 1990 2000 A Székely Útkereső című folyóirat nevénél, tartalmánál, célkitűzéseinél

Részletesebben

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II.

A csapat száma: A feladatokat Érsek Attila készítette I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. - 1 - I. feladat Ne a tojást törd! 1. Ilyen típusú épületben kötött házasságot II. Rákóczi Ferenc. 2. 1704-ben tábornaggyá nevezték ki és rábízták Erdély védelmét a felkelő kurucok ellen. 3. Részt vett

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

J. Újváry Zsuzsanna: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kormányzattörténete MA, szeminárium II. (2011., II. félév)

J. Újváry Zsuzsanna: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kormányzattörténete MA, szeminárium II. (2011., II. félév) 1 J. Újváry Zsuzsanna: Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség kormányzattörténete MA, szeminárium II. (2011., II. félév) Felső, közép- és alsó színtű törvényhozás, közigazgatás, bíróság, autonómiák (Az

Részletesebben

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont

HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA ( ) Csapat neve:... Iskola:... A forduló maximális pontszáma: 61 pont KATEDRA TÖRTÉNELEMVERSENY II. forduló tori.katedra@gmail.com Rovatvezető: Presinszky Ágnes Beküldési határidő: 2013. november 30. HUNYADI MÁTYÁS URALKODÁSA (1458-1490) Csapat neve:... Iskola:... A forduló

Részletesebben

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B. 1426. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS FELEKEZETI ANYAKÖNYVI MÁSODPÉLDÁNYAINAK LEVÉLTÁRI GYŰJTEMÉNYE 1827 1895 1,62 ifm (12 nagydoboz, 1 doboz) 1,19 kfm

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században 1 IX. előadás 2015. április 23. Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században állandó pénzhiány folyamatosan burjánzó hivatalok keveredő hatáskörök de mégis működik A bécsi udvarban

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti

1. TOTÓ. 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos X pozsonyi 2. kéttáblás X. évenkénti 1. TOTÓ 1. Kire ismersz: ősiség eltörlése, Lánchíd, gőzhajó, kaszinó? 1. Széchenyi Ferenc 2. Széchenyi István X. Kossuth Lajos 2. Ebben az évben nyílik meg Magyarországon az első vasútvonal: 1. 1844 2.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr.

Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr. 186 Illés József dr. Igaz Béla dr., a felsőház tagj'a. 1865- ben született a somogymegyei Lábodon. Az egyetemet a bécsi Pázmáneumban végezte s ott szerezte meg a hittudományi oklevelet. Tanulmányai

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13.

Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. Javítókulcs 10. évfolyam 1. forduló 2015.01.13. A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető részeit, az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük. Az itemek már nem bonthatók fel részteljesítményekre,

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1

Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 188 TÓTH ZSÓKA HALÁSZ PÉTER Nemzeti színeink a moldvai csángómagyaroknál 1 A közelmúltban kezembe került egy csángó népdal, vagy legalábbis annak tulajdonított daltöredék, ami a maga módján a csángók pirosfehér-zöld

Részletesebben

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41

TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 5 TARTALOM KÖSZÖNTŐ 17 CUVÂNT DE SALUT 19 GREETINGS 21 ELŐSZÓ 23 PREFAȚĂ 31 FOREWORD 41 BEVEZETŐ 51 SZÉKELYFÖLD FÖLDRAJZA ÉS KÖZIGAZGATÁSA (Elekes Tibor) 55 Természetföldrajzi adottságok és hasznosítható

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ Címer fotója SZAKÁLY Ferenc. Lantos és krónikás. Tinódi.[on-line].[idézve 2012-02-14], Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-02/historia-1981-02-lantos Lant képe

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

A térképkészítő huszártiszt kiállítás

A térképkészítő huszártiszt kiállítás 2016/04/11-2016/07/09 250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Osztályozó vizsga anyaga történelemből Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.

Részletesebben

A MAGYAR SZENT KORONA

A MAGYAR SZENT KORONA NEMZET FŐTERE FÜZETEK A MAGYAR SZENT KORONA [ II ] A SZENT KORONA AZ EURÓPAI KORONÁK SORÁBAN A koronázásnak és a koronák viselésének világszerte különböző hagyományai vannak, de még Európán belül is számos

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE B. Bucureºti, Bukarest Bónis Bónis György: Hûbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, 1941. Bp. Budapest Connert 1901 Connert János: A székelyek intézményei a legrégibb

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély

Erdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Orrával szép az ember

Orrával szép az ember pl. azyxwvutsrqponmlkjihgfedcbazyxwvutsrqponmlkjihgfedcba cigány tetű, cigány poloska, melyek állat szőrébe ragadó szúrós, tapadós növényi terméseket élősködőként jelenítik meg. A csimasz, csimbó, csimbók,

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN

CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN DÓKA KLÁRA CÉHIRATOK KASSA VÁROS LEVÉLTÁRÁBAN A kárpát-medencei céhiratok feltárásának előzményei Az 1970-es évek elején a magyarországi közgyűjteményekben a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

Magyarország rákos betegeinek statisztikája.

Magyarország rákos betegeinek statisztikája. 138 Magyarország rákos betegeinek statisztikája. Magyarország rákos betegeinek összeszámlálására s ezen adatoknak tudományos feldolgozására azon mozgalom szolgáltatta a közvetlen indokot, mely külföldön

Részletesebben

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e

Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Pótvizsga szóbeli témakörök (történelem) 11/b és 11/e Száray Miklós : Történelem tankönyv II. Történelmi Atlasz (Mozaik) 1. Árpád-kor 1038-1077 2. I.László és Kálmán uralkodása 3. III.Béla 4. Az Aranybulla

Részletesebben

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 )

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 ) Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára IV. B. 1411. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS HÁZIPÉNZTÁRI HIVATALÁNAK IRATAI (1871 ) 1872 1944 T: 16,28 ifm (108 doboz, 16 csomó) 6,96 kfm (373 kötet) 23,24

Részletesebben

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1. GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY 2013-2014. FELADATLAP 1. 1 Kedves Diákok, kedves Kollégák! A Géfin Gyula emlékverseny három feladatlapja három, némileg eltérő tematika köré fog csoportosulni. A köztük lévő kapcsolatot

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk

Önkormányzati erdõk. Alapítványi erdõk Önkormányzati erdõk Alapítványi erdõk Az alapítványok az önkormányzattal rendelkezõ vagyonkezelés sajátos formáját jelentették. Az alapítványt létesítõ magán- vagy jogi személyek a legtöbb esetben meghatározták

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y

ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom. Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y BUDAPESTI MOZINEVEK Készítette: HAVAS PÉTER ELTE BTK Magyar nyelv és irodalom Témavezeto: HAJDÚ MIHÁL Y Budapest, 1995 TARTALOM 1. Bevezetés 2. A mozinév fogalma 3. A mozinévelemek együttes vizsgálata

Részletesebben

Ugodi plébánia levéltára

Ugodi plébánia levéltára Ugodi plébánia levéltára Jelzet: Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Plébániai Levéltár, Ugodi plébánia levéltára (VÉL VI.148.) Raktári egység száma: 15 doboz + 42 kötet Terjedelem: 3,6 ifm + 1 doboz

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 9926 Jelentés az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 1998. évi működésének és a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységének ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások,

Részletesebben

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában

(Wass Albert: Üzenet haza) Őseink nyomában Üzenem a háznak, mely fölnevelt: - ha egyenlővé teszik is a földdel, nemzedékek őrváltásain jönnek majd újra boldog építők és kiássák a fundamentumot s az erkölcs ősi, hófehér kövére emelnek falat, tetőt,

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető:

Doktori (PhD) értekezés tézisei. B. Gál Edit. Orczy István. Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig. Témavezető: 1 Doktori (PhD) értekezés tézisei B. Gál Edit Orczy István Az egri püspöki provisorságtól, a királyi tanácsosi címig Egy köznemesi karrier állomásai a 18. század első felében Témavezető: Dr. Gebei Sándor

Részletesebben