Tervezet. a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrıl

Átírás

1 KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/2073/2007. Tervezet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrıl /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, december

2 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló A tervezet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól rendelkezik. A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvény keretében a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) módosításra került, amely többek között érinti a közszolgáltatás díjának megállapításával kapcsolatos 25. -t is. Az új 25. alapján a közszolgáltatási díjba többek között be kell építeni a közszolgáltatás fejleszthetı fenntartásához szükséges költségeket is, valamint a kéttényezıs díjrendszer megállapításának törvényi megalapozásáról is rendelkezik. A módosított Hgt.-vel való összhang megteremtése érdekében a jelenleg hatályos, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet (továbbiakban: R.) felül kellett vizsgálni, amely azt eredményezte, hogy az R. felépítését át kellett strukturálni az áttekinthetıség érdekében a hatályos rendelkezések tartalmának érdemi változtatása nélkül, és ezáltal vált szükségessé egy új kormányrendelet megalkotása. A módosított Hgt.-nek való megfelelést a tervezet a szolgálja, amely az eredeti közszolgáltatási díj megállapításának szabályaihoz képest új rendelkezéseket tartalmaz. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó díj esetében bevezetésre kerül a mennyiség arányos mellett a kéttényezıs díj-megállapítási rendszer, ezáltal a közszolgáltatási díj megállapításánál az arányosság fokozottan érvényesülni fog. A települési önkormányzat képviselıtestülete számára az új szabályozás alapján tehát lehetıség nyílik a lakosok számára kedvezıbb megoldást választani a két díj-megállapítási módszer közül, a helyi viszonyok ismeretében. Új szabályok kerülnek továbbá meghatározásra a csak idıszakosan használt ingatlanok tulajdonosai díjfizetésével kapcsolatban, szintén összhangban a Hgt. írott módosításával. II. Kapcsolódás a kormányprogramhoz A tervezet a Kormány programjához közvetlenül nem kapcsolódik, de a hulladékkezelési közszolgáltatás mőködését zavartalanabbá teszi, csökkentheti az adók módjára behajtható tartozások mértékét, ezáltal biztosítva a közszolgáltatók költségeinek megtérülését. III. Elızmények A tervezet közvetlen elızménye, hogy a Hgt. módosításra került, illetıleg a szakterületen végbemenı fejlesztések következtében alkalmazott új módszerekhez, technológiákhoz a díjszabály jobban igazodik. Az ombudsman általános helyettese 2006-ban kezdeményezte a minisztériumnál a díjszabás felülvizsgálatát, amelynek jelen tervezet eleget tesz. IV. Várható szakmai hatások 2

3 Az új szabályozás közvetlen hatása, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatás díja az önkormányzati helyi rendeletben meghatározható lesz rendelkezésre állási és hulladékmennyiséggel arányos díjrészek összegeként is, így biztosítva a korszerő eszközök, technológiák üzemben tartási költségeinek fedezetét, amelyek akkor is jelentkeznek, ha a hulladék kezelésére nem kerül sor. A közszolgáltatási díjba beépíthetık lesznek a karbantartás költségei, valamint az amortizációból eredı költségek közül a létesítmények, eszközök elhasználódásából eredı, azok felújítását szolgáló kiadások. Ugyanakkor lehetıség van mennyiségarányosan is megállapítani a közszolgáltatás díját, így a települési önkormányzat a helyi viszonyok ismeretében dönthet arról, melyik díjképzést alkalmazza. V. Várható gazdasági hatások A tervezet gazdasági hatásaként várható - azon települések esetében, ahol az új díjképzés bevezetésre kerül -, hogy a hulladékkezelési díj költségei nagyobb biztonsággal rendelkezésre állnak, mint az eddigi viszonyok között. A közszolgáltatók képviselıivel szakmai konzultációt tartottunk a kéttényezıs díjrendszer bevezetésének elfogadtatása érdekében. Az egyeztetések tapasztalatainak megfelelıen elıkészített módosítás segítségével tervezhetıbbé válik a hulladékgazdálkodási tevékenység. A gyakorlati tapasztalatok alapján történı módosítások segíthetik az ágazat gazdaságos mőködését. VI. Várható társadalmi hatások A szabályozás kiegészítése csökkenti a közszolgáltatók és a szolgáltatást igénybe vevık közötti konfliktushelyzetet. A kéttényezıs díjrendszer bevezetésével várhatóan növekszik a hulladékkezelési közszolgáltatási díj fizetésének elfogadottsága, nı a befizetési hajlandóság. Mindezt erısítheti az is, hogy az idılegesen használt ingatlanok esetében az önkormányzatnak lehetısége nyílik a hulladékkezelési közszolgáltatási díj arányos megállapítására. VII. Kapcsolódások Közvetlen kapcsolódás más szabályozáshoz nincs. VIII. Fennmaradt vitás kérdések IX. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az elıterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése 3

4 Részletezve: További lakossági tájékoztatás Részletezve (cél-csoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: X. Megjegyzések TERVEZET Az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezet kapcsán a mőszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetésérıl szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet szerinti notifikáció nem szükséges. A tervezet ugyanis a 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet értelmében sem termékre vonatkozó mőszaki leírást vagy egyéb követelményt, sem pedig az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásra vonatkozó olyan szabályt nem tartalmaz, amely megalapozná a bejelentési kötelezettséget. 4

5 Melléklet a KvVM/KJKF/2073/2007. számú tervezethez A Kormány /2007. (...) Korm. rendelete a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény 59. (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következıket rendeli el: A rendelet célja és hatálya 1. A rendelet célja a hulladékgazdálkodás országos és helyi feladatainak hatékony ellátását elısegítı települési hulladékkezelési közszolgáltatás díjának (a továbbiakban: közszolgáltatási díj) megállapítására vonatkozó részletes szakmai követelmények meghatározása. 2. A rendelet elıírásait a települési szilárd, illetve folyékony hulladék kezelésére a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által szervezett közszolgáltatás díjának meghatározásakor kell alkalmazni. A közszolgáltatási díj megállapításának általános szabályai 3. (1) Az önkormányzat képviselı-testülete rendeletében meghatározza a közszolgáltatási díjat és a díjalkalmazás feltételeit. A közszolgáltatási díjat legalább egy éves díjfizetési idıszakra kell meghatározni. (2) Az önkormányzat rendeletében a települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját külön-külön határozza meg. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díj mennyiségarányos vagy kéttényezıs díjként határozható meg. (3) A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására. (4) A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén az önkormányzat rendeletének részletesen kell tartalmaznia a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet, továbbá a díjszámítás módszertanát és a díjképlet elemeit. 5

6 (5) Az önkormányzat rendeletében közszolgáltatási díjként a közszolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható legmagasabb díjat határozza meg. (6) A különbözı fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között indokolatlan megkülönböztetés nem tehetı. 4. (1) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a) a költségek és ráfordítások megtérülésének, a tartós mőködéshez szükséges nyereség fedezetének biztosítására alkalmas legyen és b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségő ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra. (2) Az (1) a) pont szerinti költségnek és ráfordításnak minısül különösen a) a hulladékbegyőjtés, -szállítás, -ártalmatlanítás, -hasznosítás gyakorlásához szükséges, a hulladékkezelı létesítménynek, eszköznek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési költsége és ráfordítása, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülı költségeket és ráfordításokat is; b) a közszolgáltatás körében mőködtetett létesítmények bezárásának, utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési idıszakra vetített költsége, c) a számlázás és díjbeszedés költsége, d) a környezetvédelmi kiadás és ráfordítás, e) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök elhasználódásából eredı, azok felújítását, pótlását szolgáló kiadások és ráfordítások. (3) A tartós mőködéshez szükséges nyereségnek minısül a közszolgáltatás teljesítése során - az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal egyeztetett mértéket meg nem haladó - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések, beruházások (korszerősítés, bıvítés, rekonstrukció) megtérülését. (4) A 3. (4) bekezdés szerinti díjszámítási módszertan meghatározásakor közszolgáltatási díjcsökkentı tényezıként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetıleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkezı melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyőjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történı átadásból származó bevételt. (5) A (2) bekezdésben említett utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetık, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a passzív idıbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el vagy, ha az utógondozás, 6

7 illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az idıközönként ismétlıdı jövıbeni költségekre céltartalékot képez. Jogszabály az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatok ellátását az ártalmatlanítást végzı szolgáltató számára kötelezıvé teheti. (6) Ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat az (1)-(5) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni. Abban az esetben, ha az önkormányzat - rendeletében szabályozott módon - díjkedvezményt vagy mentességet állapít meg, a felmerülı költségeket a közszolgáltató számára az önkormányzat - más forrásából - köteles megtéríteni. 5. (1) A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. (2) Az egységnyi díjtételek - elkülönítve - tartalmazzák: a) a települési szilárd hulladék esetében a hulladék begyőjtésének, szállításának, szelektív győjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedı ártalmatlanításának, b) a települési folyékony hulladék esetében a hulladék begyőjtésének, szállításának és ártalmatlanításának, illetve nem szennyvíztisztítóban történı elhelyezése esetében az utógondozásra és a monitorozásra is kiterjedı költségeit. 6. (1) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell. (2) A közszolgáltató által teljesítendı, jogszabályokban meghatározott közszolgáltatás mértékét és minıségét meghaladó többletszolgáltatás esetére az egységnyi díjaktól arányosan eltérı és a teljesített közszolgáltatás jellegét figyelembe vevı díjszabást lehet megállapítani. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett csak akkor kötelezhetı a többletszolgáltatás miatti díjkülönbözet megfizetésére, ha a többletszolgáltatásra az ı felróható magatartása miatt volt szükség. A közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség 7. (1) A települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat kell fizetnie annak, aki a jogszabályok rendelkezései szerint a települési hulladék győjtésére és a közszolgáltatónak való átadására kötelezett. 7

8 (2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja. (3) A közszolgáltatási díjat az (1) bekezdés szerint közszolgáltatási díj fizetésre kötelezett számla ellenében, meghatározott idıszakonként, utólag köteles megfizetni. A települési szilárd hulladék begyőjtésére szolgáló zsáknak a közszolgáltatótól való megvásárlása, egyidejőleg jelenti a hulladékmennyiség kezelési költségének megfizetését is. (4) A szelektív győjtésben résztvevınek - a hulladéknak a begyőjtıhelyen (pl. hulladékgyőjtı udvar, győjtısziget) történı átadásáért - díj nem számítható fel. A települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj 8. A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatási díjat az önkormányzat rendeletében a közszolgáltatással arányosan állapítja meg. A mennyiségarányos közszolgáltatási díj 9. (1) A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló mennyiségarányos közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a 4. (2) bekezdésében meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a 4. (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (2) Az (1) bekezdés szerinti várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevık számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a 6. (1) bekezdés szerinti díjkalkuláció része, amelyet az elızı évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. (3) A fizetendı közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési idıszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. (4) Az ürített hulladékmennyiség az edényszám, az ürítési szám és a tömegben vagy térfogatban meghatározott hulladékmennyiség szorzata. A kéttényezıs közszolgáltatási díj 10. 8

9 (1) A települési szilárd hulladék kezelésére irányuló kéttényezıs közszolgáltatási díj esetében az egységnyi díjtételt a 4. (2) a)-b) pontban meghatározott költségek és ráfordítások, valamint a 4. (3) bekezdése szerinti nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. (2) A fizetendı közszolgáltatási díj az egységnyi díjtételek alapján számított ürítési díj és alapdíj (rendelkezésre állási díj) összege. (3) Az ürítési díj az egységnyi díjtétel és a díjfizetési idıszakban ürített hulladékmennyiség szorzata. Az ürített hulladékmennyiséget a 9. (5) bekezdése szerint kell meghatározni. (4) Az alapdíj (rendelkezésre állási díj) a 4. (2) bekezdés c)-e) pontja szerinti költségek éves összegének az ingatlanra számított része. (5) A rendelkezésre állási díj legfeljebb a közszolgáltatási díjnak 40 %-a lehet. Az idılegesen használt ingatlanra vonatkozó közszolgáltatási díj 11. (1) Üdülıingatlanok, illetıleg idılegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: idılegesen használt ingatlan) esetében az önkormányzat rendeletében hónapokban vagy negyedévekben meghatározott mértékő használati szezont állapít meg. (2) Az idılegesen használt ingatlan esetében a fizetendı közszolgáltatási díj megállapításánál a díjfizetési idıszak helyett a használati szezon idıtartamát kell alapul venni. A települési folyékony hulladékra vonatkozó közszolgáltatási díj 12. (1) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás esetén az egységnyi díjtétel - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a települési önkormányzat döntése alapján a) az elszállításra kerülı folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja, vagy b) az ingatlanon keletkezı folyékony hulladékmennyiség egységnyi térfogatának, illetve külön jogszabály alapján engedélyezett szennyvíz-elszikkasztás esetében az elszállításra kerülı folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. Az ingatlanon keletkezı folyékony hulladék mennyiségének kiszámításánál, az ingatlanon fogyasztott (számlázott) vízmennyiséget kell alapul venni. (2) A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) hatálya alá tartozó településeken a folyékony hulladék kezelésének díját a (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kell meghatározni a Kr. 2. -ában meghatározott idıpontoktól kezdıdıen. 9

10 (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti folyékony hulladék mennyiségének meghatározásánál nem vehetı figyelembe: a) az a hulladékmennyiség, ami a vízügyi hatóság engedélye alapján önálló szennyvízelhelyezı mőben vagy befogadóban nyert elhelyezést; b) az a hulladékmennyiség, amelynek a közmőves szennyvízelvezetést szolgáló vízi létesítménybe vezetését a vízügyi hatóság nem engedélyezte vagy megtiltotta, és elhelyezését az ingatlantulajdonos számlával igazolta; c) az a vízmennyiség, amely az ivóvízvezeték meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott; d) az év meghatározott idıszakában locsolási célú felhasználásra figyelembe vett ivóvízmennyiség, amely nem lehet kevesebb, mint az adott idıszakhoz tartozó vízhasználat 10%-a; e) a házi ivóvízvezeték hálózatra a víziközmő-szolgáltató és a -fogyasztó ingatlantulajdonos írásbeli megállapodása, illetıleg a víziközmő-szolgáltató hozzájárulása szerint telepített mellékvízmérın mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. (5) A fizetendı közszolgáltatási díj: a) az egységnyi díjtétel és a szolgáltatási mennyiségnek, illetve gyakoriságának a szorzata, b) az egységnyi díjtétel és az ingatlanon keletkezı folyékony hulladék mennyiségének a szorzata. (6) A vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezı külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíztisztító berendezés üzemeltetıje mentesül a (5) bekezdés b) pontjában meghatározott díjfizetési kötelezettség alól. 13. (1) Ez a rendelet február 15. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet és annak módosításáról szóló 169/2007. (VI. 28.) Korm. rendelet, valamint a 365/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet. 10

11 TERVEZET I. Elıterjesztés Az ingatlantulajdonosok számos esetben és fórumon vitatják díjfizetési kötelezettségüket, illetve annak mértékét, attól függıen, hogy ingatlanukat állandó tartózkodás, idıszakos igénybevétel céljára használják, esetleg az ingatlanon egyáltalán nem folytatnak olyan tevékenységet, amely hulladék keletkezésével jár. Az országos szabályozás tételesen nem tud az esetekre vonatkozóan elıírást adni, ezt a feladatot az önkormányzati helyi rendeletben kell megoldani. Nagy körültekintést igényel a települési önkormányzatok rendeletalkotása során az, hogy az adott településen elıforduló valamennyi esetre vonatkozóan (pl. kivett területként minısített üres telek vagy vegyes beépítéső övezetben a zártkert, gazdasági épület, a szezon hossza) szabályt alkosson és minden esetben teljesüljön az arányosság követelménye. A rendelet tervezet egyfelıl átstrukturálja a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletet, így a helyébe lépı rendelet áttekinthetıbben szabályozza a közszolgáltatási díj megállapításának szabályait, másfelıl az új rendelkezések bevezetésével lehetıvé válik települési önkormányzat képviselıtestülete számára, hogy a lakosok számára kedvezıbb megoldást válasszák a két díjfizetési módszer azaz a kéttényezıs és a mennyiség arányos díjfizetési rendszer- közül a helyi viszonyok ismeretében. Lehetıvé válik továbbá az, hogy azon ingatlanok tekintetében, amelyeket nem vagy csak idıszakosan használnak, a díjfizetési kötelezettséget a települési önkormányzati rendelet arányosan kisebb mértékben állapítsa meg, mint az állandó használatban lévı ingatlanok vonatkozásában. Erre a módosításra az állampolgári jogok országgyőlési biztosának OBH 4289/2006. számon készült jelentése alapján kerül sor, amelyben az ombudsman kezdeményezte a szabályozás kiegészítését olyan elıírással, amely rendelkezéseket tartalmaz az üresen álló, használaton kívüli ingatlanok tulajdonosainak a díjfizetésére. A hulladékkezelési közszolgáltatást igénybe vevık igazságérzetét gyakran sérti az, hogy az általuk fizetett díj véleményük szerint nem illeszkedik az elszállított hulladék mennyiségéhez. A települési hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése és ellátása a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) elıírásai szerint a települési önkormányzatot terhelı közfeladat. A közszolgáltatásért az önkormányzat rendeletében megállapított közszolgáltatási díjat kell fizetni. A díj fizetése a társadalom egyes csoportjai számára nehézséget okoz, illetıleg vannak olyanok, akik környezeti tudatossága nem olyan színvonalú, hogy a jogkövetı magatartás számukra természetes legyen. Ezekbıl következıen a díjfizetési hajlandóság nem az elvárható szintő, amit több esetben az is okoz, hogy a helyi önkormányzati rendeletek nem kellı részletességgel készülnek, illetıleg nem mindig és mindenben felelnek meg a Hgt.-nek, valamint a végrehajtására kiadott, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló Korm. rendelet elıírásainak. A díjak meg nem fizetése túl a társadalmi igazságtalanságon, vagyis, hogy egyesek kivonják magukat a kötelezettség teljesítése alól a közszolgáltatók anyagi helyzetét is rontja, esetenként, ha a meg nem fizetett közszolgáltatási díj nagy mértékő, a szolgáltatást ellehetetleníti. 11

12 A költségmegtérülés elvének alkalmazása az EU-forrásokból támogatott települési hulladékkezelési projektek esetében kitüntetett jelentıségő, mivel az EU-támogatás feltétele olyan közszolgáltatást ellátó projektek megvalósítása, amely mőködésének idıtartama alatt biztosítja, hogy a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatosan felmerülı költsége/k a közszolgáltatás igénybevételéért fizetendı díjban (árban) megtérülnek. Hasonló módon szükséges minden hulladékkezelési szolgáltatás esetében, hogy a szennyezı fizet elvnek megfelelıen a szolgáltatás ellátásának költségei mellett az ellátáshoz szükséges létesítmények, berendezések és eszközök karbantartása, megújítása, illetve a szolgáltatás megszőnését követıen ezek felszámolása és a szükséges utógondozás költségei a díjakban érvényesüljenek. Egy január 1-i állapotra vonatkozó reprezentatív felmérés szerint (39 közszolgáltató adatai alapján, akik 3,2 millió lakos hulladékát kezelik) a 90 napot meghaladó kintlévıség 1,2 milliárd Ft, ami 152 ezer ügyszámot jelent. A 90 napot meghaladó díjhátralék június 30-án már 1,3 milliárd Ft mértékő (158 ezer ügyszámú). Elgondolkodtató a felmérésben szereplı azon adat, amely szerint a kintlévıségbıl 103, illetıleg 128 millió Ft az önkormányzati tulajdonú ingatlanok hátraléka. A díjak meg nem fizetésének következménye az, hogy a közszolgáltató forráshiányos állapotban végzi munkáját. A behajthatatlanná minısített kinnlevıség állományt a közszolgáltatónak be kell építenie a díjakba, annak érdekében, hogy a tevékenység ellátásához szükséges fedezet rendelkezésére álljon vagy az önkormányzatoknak kell mőködési forrást biztosítaniuk a közszolgáltatóknak a feladat ellátásához. Ez azonban a díjak extra mértékő emelését indukálja, amely a fizetı rétegek részére elfogadhatatlan lenne. Ma a gyakorlat azt mutatja, hogy az önkormányzatok nem érzik felelısnek magukat azokban az esetekben, amikor a díjak behajtása nehézségekbe ütközik, ezt a terhet a közszolgáltatókra hárítják. A közszolgáltatók munkáját nehezíti, hogy a települési önkormányzatok képviselıtestületei gyakran az indokolt költségek bemutatása ellenére a szükségesnél alacsonyabban állapítják meg a közszolgáltatási díjat. A jelenlegi gyakorlatból (nem fizetés fokozódása, szükségesnél alacsonyabb díj megállapítása) vagyonvesztés következik. Az EU-források felhasználásával kialakuló új rendszerek esetében ez a magatartás azt eredményezheti, hogy az EU visszatérítteti a támogatást, ha nem látja a kitőzött célok teljesülését, az önfenntartó projekt-mőködést. E problémák feloldása érdekében a kéttényezıs díjrendszer intézményének bevezetését kívánjuk lehetıvé tenni, amely segítségével a lakosság több információt szerez a szolgáltatás költségeirıl és ez növelheti a fizetési hajlandóságot. A kéttényezıs díjak alkalmazásának bevezetésével az alapdíj a közszolgáltató rendelkezésre állásának költségeit tartalmazza, amely rendelkezésre állás az önkormányzat kötelezı feladatellátása miatt szükséges. Például a kukáskocsinak akkor is rendelkezésre kell állnia, amikor kevesebb hulladék keletkezik. A közszolgáltatók üzemeltetésében egyre nagyobb értékő 12

13 vagyoni tárgyak, eszközök vannak, amelyek használati értékének megóvása, amortizációja stb. a hulladékkezelési mennyiségektıl függetlenül is jelentkezik. Az egységnyi díjon belül jól elkülöníthetıek azok az állandó költségek, melyet célszerő ún. alapdíjként kezelni. A kéttényezıs díj alkalmazása alternatív jelleggel vezethetı be, ha a települési önkormányzat képviselı testülete ilyen értelmő döntést hoz Így a díj, amely alapdíjat és szolgáltatással arányos díjat külön határoz meg, együttesen eredményezi a felmerülı összes elszámolható költség és a bevétel egyenlegét, vagyis a fizetendı díjat A kéttényezıs díjat csak abban az esetben lehet bevezetni, ha a közszolgáltató ürítéses díjat alkalmaz és figyelembe veszi a hulladékkeletkezéssel arányosan szükséges edényméreteket, minden háztartási méretre vonatkozóan. (Vagyis szortimentben tartja a legkisebb győjtıedényt is, valamint tekintettel van arra is, hogy a szelektív győjtés következtében a kukában maradó hulladék csökken.) Továbbra sem számolható díj a győjtıpontos szelektív győjtésért, így ezeket a költségeket a maradék hulladék költségeire vetítve kell alkalmazni. Az alapdíj a ténylegesen fizetendı hulladékkezelési közszolgáltatási díjnak egy része. Vita folyik az alapdíj alkalmazható mértékérıl, és tekintettel arra, hogy ez a díjelem átalány jellegő, szükséges a jogszabályban meghatározni a maximálisan alkalmazható mértéket. Jelen elıterjesztés 40 %-ban határozta meg a legnagyobb mértéket, bár a számítások és tapasztalati számok azt mutatják, hogy az állandó költségek a korszerő szolgáltatást végzı közszolgáltatók esetében % körüli értékek. A társadalom igazságérzete azonban feltehetıen nem fogadna el ilyen mértékő, a kezelt hulladékmennyiségtıl független alapdíjat. Kérem a Kormányt, hogy az elıterjesztést és a mellékelt határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. Budapest, december Dr. Fodor Gábor 13

14 II. HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletrıl szóló elıterjesztést és elrendeli az elıterjesztés mellékletét képezı kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történı kihirdetését. 14