A magyar sajtó története az irodalomtanítás nézıpontjából

Átírás

1 A magyar sajtó története az irodalomtanítás nézıpontjából Mulatságok Szép-Literatúrai Ajándék Koszorú 1 Hazai Tudósítások 1808-tól: Hazai és Külföldi Tudósítások Nemzeti Ujság úttörık Magyar az elsı magyar nyelvő sajtókiadványunk, Pozsony, hetente (az elsı szám Hírmondó 1 kétszer, irodalmi-tudományos eseményekrıl is szól, dátuma: jan.1.) szerkeszti RÁT MÁTYÁS "a nyelvüket szeretı hazafiaknak", majd RÉVAI MIKLÓS és SZACSVAY SÁNDOR Mindenes Győjtemény Komárom, szerkeszti PÉCZELI JÓZSEF, a Komáromi Tudós Társaság idıszakos (kétheti, 1791-tıl évenkénti) ismeretterjesztı sajtókiadványa irodalmi alkotásokkal is, fıként a nıolvasóknak, a nyelvmővelést is szolgálja Bécs Magyar Kurir Bécs, elsı szerkesztıje SZACSVAY SÁNDOR, 1793-tól DECSY SÁMUEL Hadi és Más Nevezetes Bécs, a szerkesztık és kiadók: GÖRÖG DEMETER és KEREKES SÁMUEL Történetek Magyar Bécs, a Hadi és Más Nevezetes Történetek folytatása Hírmondó 2 szépirodalom Magyar Musem Kassa, az elsı önálló szépirodalmi folyóiratunk, (elsı szám: szerkesztette BARÓTI SZABÓ DÁVID, BATSÁNYI JÁNOS és 1788 július) (az elsı számot) KAZINCZY FERENC Orpheus 1 Kassa, KAZINCZY saját szerkesztéső lapja, 8 szám Uránia elsı pesti sajtókiadványunk, szerkeszti KÁRMÁN JÓZSEF 1796 Diétai Magyar Múzsa Pozsony, CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY hetenkénti verses füzete az országgyőlés idején, 11 számot élt meg Hasznos a pesti Hazai és Külföldi Tudósítások irodalmi melléklapja a pesti Tudományos Győjtemény havi irodalmi melléklapja, szerkeszti SZEMERE PÁL, ben VÖRÖSMARTY a szerkesztıje vegyes lap Pest, aktuális politikai, nyelvi és irodalmi kérdésekrıl, alapító szerkesztıje KULTSÁR ISTVÁN, 1817-ben segédszerkesztıje KÖLCSEY Erdélyi Múzeum Kolozsvár, enciklopédikus folyóirat pl. drámapályázattal

2 (Bánk bán), szerkesztıje DÖBRENTEI GÁBOR Erdélyi Híradó Kolozsvár, politikai lap, itt publikál az 1840-es években fıképp vezércikkekkel KEMÉNY ZSIGMOND tudományos folyóirat Tudományos Győjtemény Pest, az elsı jelentıs tisztán tudományos sajtókiadványunk, havi kritikai, történeti és irodalmi folyóirat, pl.: DÖBRENTEI GÁBOR itt jelentette meg (1817) az eredetileg az Erdélyi Múzeum számára kért CSOKONAI-kritikát KÖLCSEYtıl, aki már ide készítette a bírálatait KIS JÁNOS és BERZSENYI DÁNIEL mőveirıl, között VÖRÖSMARTY a szerkesztıje 1826, , 1829 (majd 1833) Élet és Literatura Muzárion az elsı magyar esztétikai folyóirat évenként, SZEMERE PÁL szerkesztette KÖLCSEY közremőködésével Magyar Orvosi Tár szakfolyóirat, szerkesztik BUGÁT PÁL és TOLDY FERENC Fillértár Pozsony, az elsı képes ismeretterjesztı hetilapunk évkönyv (almanach) Aurora Pest, évente egy, majd két alkalommal, (az elsı kötet kiadja és szerkeszti KISFALUDY KÁROLY (KULTSÁR ISTVÁN 1821 decemberében, 1822-es kezdeményezésére), évjelzéssel) 1832-ig KISFALUDY KÁROLY nevével jelent meg, között BAJZA JÓZSEF szerkeszti; állandó szerzıi: KÖLCSEY FERENC, VÖRÖSMARTY MIHÁLY, BAJZA JÓZSEF, CZUCZOR GERGELY, TOLDY FERENC, ritkábban: KAZINCZY FERENC, DÖBRENTEI GÁBOR, BERZSENYI DÁNIEL, ERDÉLYI JÁNOS, FÁY ANDRÁS, GAÁL JÓZSEF, KISFALUDY SÁNDOR, GARAY JÁNOS Hébe Bécs, kiadja (KAZINCZY szemléletével) IGAZ SÁMUEL Hajnal "hazai almanach" Pesten, szerkeszti GARAY JÁNOS Remény Kolozsvár, irodalmi évkönyv Iris német nyelvő irodalmi zsebkönyv VÖRÖSMARTY BAJZA TOLDY Athenaeum 1 liberális szellemiségő lap, a polgárosodás szócsöve, hetenként kétszer, szépirodalmi és tudományos írásokkal, a kor minden jelentıs írójától; szerkesztıi TOLDY és VÖRÖSMARTY, "szerkesztı társ" BAJZA JÓZSEF, a nemzeti kulturális élet megszervezésében kulcsszerepet játszik, több mint 1000 elıfizetıvel Figyelmezı az Athenaeum heti kritikai melléklapja, szerkesztıje TOLDY FERENC, mellette VÖRÖSMARTY és BAJZA Kritikai Lapok 1 7 füzet, kiadó szerkesztıje BAJZA JÓZSEF, pl. a "Pyrker-pör"-ben TOLDY és BAJZA itt utasítja el a tekintélytisztelı konzervativizmust és a kozmopolitizmust Tudománytár a Magyar Tudós Társaság elsı folyóirata, szerkeszti TOLDY FERENC

3 1848 ("1847") Ellenır BAJZA politikai zsebkönyve az Ellenzéki Kör megbízásából, névlegesen "külföldön" 1848 Kossuth Hírlapja Pest, politikai napilap, szerkeszti BAJZA JÓZSEF Új Magyar az MTA folyóirata, szerkesztıje TOLDY FERENC Múzeum divatlap Regélı elsı irodalmi divatlapunk, a "mulattatás" célzatával, hetenként kétszer, MÁTRAY GÁBOR szerkesztésében, szerkesztıségének tagja lesz GARAY JÁNOS Honmővész a Regélı ismeretterjesztı melléklapja, kritikákkal is, itt kezdi publicisztikai munkásságát GARAY JÁNOS, NAGY IGNÁC és FRANKENBURG ADOLF Regélı Pesti GARAY JÁNOS kiadásában jelent meg, Divatlap a szerkesztı ERDÉLYI JÁNOS Pesti Divatlap a Regélı jogutóda, szerkesztıje és kiadója VAHOT IMRE, rövid ideig PETİFI itt segédszerkesztı, az 1840-es években a Honderő kultúrpolitikai ellenfele jobboldali kiadvány Hirnök Pozsony, kormánypárti politikai lap Világ politikai hírlap, DESSEWFFY AURÉL szerkeszti Honderő konzervatív szépirodalmi és mővészeti hetilap divatmelléklettel, a Pesti Divatlap ellenfele, fıszerkesztıje PETRICHEVICH HORVÁTH LÁZÁR, a szerkesztı NÁDASKAY LAJOS Budapesti Híradó konzervatív politikai hírlap, 1848-ban naponta: elsı napilapunk, saját országgyőlési tudósítókkal, itt olvasható az elsı magyar folytatásos regény: JÓSIKA MIKLÓStól az Akarat és hajlam, megjelenik a tárca: a novellaszerően feldolgozott közlemény rovata liberális sajtó Életképek polgári-liberális lap, FRANKENBURG ADOLF kiadványa, aki 1843-ban megindította a Magyar Életképek c. antológiát, a kiadványt egy év múlva Életképek címmel divatlappá alakítja és szerkeszti (illusztrátora BARABÁS MIKLÓS), támadja PETİFIt, védi A falu jegyzıje megjelenése után EÖTVÖSt, 1846-ban ide csatlakozott a Tízek Társasága PETİFIvel az élen, 1847-tıl a szerkesztıje JÓKAI Irodalmi İr az Életképek melléklapja 1847 Magyar Szépirodalmi Szemle a Kisfaludy Társaság hetilapja, szerkeszti ERDÉLYI JÁNOS Hazánk Gyır, szépirodalmi és politikai lap, elıdje 1844-tıl a német nyelvő Das Vaterland, 1847-tıl magyar, KOVÁCS PÁL szerkesztésében; miután 1846-ban a Tízek Társasága nem kap önálló lapengedélyt, ezért PETİFIék is gyakran itt jelennek meg SZÉCHENYI és KOSSUTH

4 Jelenkor az elsı politikai hírlapunk, SZÉCHENYI köre adja ki, a szerkesztı HELMECZY MIHÁLY (a korábban kiszemelt, de elhunyt KISFALUDY KÁROLY helyett); NAGY IGNÁC rovata itt ( ): "Budapesti Napló", megszületik az újdonságok mőfaja Társalkodó a Jelenkor melléklapja, vegyes tartalmú, szépirodalmi szövegeket is közöl Budapesti Szemle 1 centralista folyóirat, csak 2 szám jelent meg, Országgyőlési Tudósítások szerkesztıje SZALAY LÁSZLÓ kéziratos újság 40, majd 72 példányban, készítıje KOSSUTH, KÖLCSEY és WESSELÉNYI MIKLÓS támogatásával Pesti Hírlap 1 szerkeszti KOSSUTH liberális szellemben, a kiadója LANDERER, megjelenik publicisztikánkban a vezércikk mőfaja, 1844-ben a centralisták veszik át (szerkeszti SZALAY LÁSZLÓ, 1845-tıl CSENGERY ANTAL), ír bele MADÁCH IMRE, KEMÉNY ZSIGMOND Hetilap az Ipartestület folyóirata, KOSSUTH itt publikál 1849 után Hölgyfutár szépirodalmi napilap, a magyar irodalmi élet újjáébresztıje, szerkesztıjenagy IGNÁC, 1856-tól TÓTH KÁLMÁN, Pesti Napló politikai napilap, 1861-tıl naponta kétszer; szerkesztıje 1855-tıl KEMÉNY ZSIGMOND, centralista, majd népnemzeti, utóbb liberális, majd 1867-tıl DEÁK FERENC irányvonalát követi; 1920-tól a kiadója és szerkesztıje MIKLÓS ANDOR; pl. folytatásokban ( ) MÓRICZ: Rokonok Budapesti Szemle 2 szerkeszti és kiadja CSENGERY ANTAL nyelvészet Divatcsarnok ismeretterjesztı és nyelvmővelı lap, szerkeszti CSÁSZÁR FERENC 1872 Magyar Nyelvır nyelvészeti folyóirat az MTA támogatásával, indította HUNFALVY PÁL, BUDENZ JÓZSEF és GYULAI PÁL VAJDA Nıvilág "hetilap a magyar hölgyek számára", szerkeszti VAJDA JÁNOS Magyar Sajtó politikai napilap, Bécs és Budapest, szerkesztıje volt JÓKAI MÓR, majd VAJDA JÁNOS Magyar Újság KOSSUTH-párti politikai napilap, szerzıi közt VAJDA JÁNOS JÓKAI és az élclapok Délibáb színházi lap, elindítja fımunkatársként JÓKAI MÓR Vasárnapi Újság néplap, alapító szerkesztıje PÁKH ALBERT, fımunkatársa JÓKAI MÓR ("Kakas Márton levelei"), állandó munkatársa 1870-tıl VAJDA JÁNOS, 1907-tıl itt (is) jelentkezik TÓTH ÁRPÁD A Hon balközép gazdasági, politikai napilap,

5 alapító szerkesztıje JÓKAI MÓR (A) Nagy Tükör JÓKAI MÓR elsı önálló élclapja, a "Kakas Márton levelei" sikerére (Az) Üstökös képes élclap, szerkeszti és kiadja 1882-ig JÓKAI Bolond Miska politikai élclap, indítja TÓTH KÁLMÁN Borsszem Jankó politikai képes élclap, szerkesztıje ÁGAI ADOLF ("Csicseri Bors") Kakas Márton élclap, szerkeszti RÁKOSI VIKTOR ("Sipulusz") irodalom (ARANY JÁNOS) Nefelejts szépirodalmi, mővészeti és divatlap, elsı szerkesztıje BULYOVSZKY GYULA Szépirodalmi irodalomtudományi folyóirat, szerkesztıje ARANY JÁNOS Figyelı Koszorú 2 szépirodalmi, tudományos, kulturális ismeretterjesztı lap, szerkeszti ARANY JÁNOS Kritikai Lapok 2 mővészeti folyóirat, szerkeszti és kiadja RIEDL SZENDE Fıvárosi Lapok irodalmi napilap, elsı szerkesztıje TÓTH KÁLMÁN Magyarország és a Nagyvilág politikai, ismeretterjesztı és szépirodalmi képes hetilap, kiemelkedı szerkesztıje 1870-tıl ÁGAI ADOLF, MIKSZÁTH is a szerkesztıje, itt tőnik fel elbeszéléseivel 1879-ben PETELEI ISTVÁN Figyelı 1 liberális polgári lap, szerkeszti ABAFI (AIGNER) LAJOS és SZANA TAMÁS Athenaeum 2 irodalmi, mővészeti, politikai hetilap, szerkeszti BEÖTHY ZSOLT Budapesti Szemle 3 tudományos folyóirat az MTA támogatásával újraindítja és szerkeszti GYULAI PÁL (majd szerkeszti VOINOVICH GÉZA), szerzıje pl. PÉTERFY JENİ és RIEDL FRIGYES (Az) Én Újságom képes irodalmi gyereklap, alapító szerkesztıi BENEDEK ELEK és PÓSA LAJOS politikai sajtó majd Szegedi Napló napilap, munkatársai közt: MIKSZÁTH KÁLMÁN ( ) és TÖMÖRKÉNY ISTVÁN (1890-tıl) 1877 Népszava politikai lap (napilap 1905-tıl), 1906-tól rovatvezetıje RÉVÉSZ BÉLA (ADY barátja), szerkesztıségének tagja az ADYt (1909-ben) támadó CSIZMADIA SÁNDOR, 1920-ban itt jelenik meg ILLYÉS GYULA elsı verse Magyar Hírlap kormánypárti, majd liberális napilap, folytatásokban közli AMBRUS ZOLTÁN Midas királya c. regényét ( ) Pesti Hírlap 2 az elsı nagyvárosi, üzleti újságvállalkozás, irodalmi melléklettel, irányítója RÁKOSI JENİ; 1880-tól munkatársa MIKSZÁTH KÁLMÁN, közli 1882-tıl az Országgyőlési karcolatokat, 1894-ben a Beszterce ostroma c. regényt (folytatásokban),

6 1921-tıl a munkatársa KOSZTOLÁNYI DEZSİ, majd az ı helyén MÁRAI SÁNDOR 1928-ban itt méltatják a 15 éves WEÖRES SÁNDOR elsı verseit Budapesti Hírlap liberálisnak induló, majd kormánypárti napilap, elsı kiadó fıszerkesztıje RÁKOSI JENİ, szerkesztıje között BENEDEK ELEK, pl. JÓKAI: Sárga rózsa (folytatásokban), MIKSZÁTH: Országgyőlési karcolatok, munkatársa az ifjú BRÓDY SÁNDOR és TÖMÖRKÉNY ISTVÁN, a XX. század elején már konzervatív, támadja ADYt; 1933-tól a bridzs-rovat vezetıje OTTLIK GÉZA Budapesti Napló a Pesti Naplóból kilépık alapítják (köztük pl. a nyugatról hazatérı THURY ZOLTÁN), szerkeszti 1907-ig VÉSZI ENDRE, pl. itt jelentkezik: ADY (belsı munkatárs ), KOSZTOLÁNYI (belsı munkatárs 1906-tól) Debreceni Ellenır szerkesztıje 1893-tól GÁSPÁR IMRE; ADY egyik elsı orgánuma, KRÚDY 1894-ben riporteri állást kap Nagyváradi Napló ellenzéki, 1901-tıl a munkatársa ADY Új Nemzedék jobboldali napilap, 1919-ben a "Pardon" c. rovat vezetıje KOSZTOLÁNYI (Az) Újság napilap, alapító szerkesztı GAJÁRI ÖDÖN, fımunkatársa MIKSZÁTH KÁLMÁN, munkatársa 1903-tól MÓRICZ ZSIGMOND (a Kisfaludy Társaság megbízásából: győjtıút Szatmárban), 1925-tıl SZÉP ERNİ és az ekkor külföldön élı MÁRAI SÁNDOR 1938 Magyar Nemzet politikai napilap, alapító fıszerkesztıje PETHİ SÁNDOR irodalom Koszorú 3 a Petıfi Társaság szépirodalmi-kritikai lapja, GYULAI ellenfele, szerkeszti SZANA TAMÁS Figyelı 2 irodalomtörténeti folyóirat, szerkeszti ABAFI (AIGNER) LAJOS A Hét polgári irodalmi folyóirat, alapító szerkesztıje KISS JÓZSEF, rovatvezetıje OSVÁT ERNİ vezetı kritikusa IGNOTUS; munkatársa AMBRUS ZOLTÁN, BRÓDY SÁNDOR, GÁRDONYI GÉZA, JUSTH ZSIGMOND, MIKSZÁTH KÁLMÁN, MOLNÁR FERENC, TÖMÖRKÉNY ISTVÁN, 1907-tıl itt (is) jelentkezik TÓTH ÁRPÁD irodalomtudomány 1891 Irodalomtörténeti Közlemények az MTA irodalomtudományi folyóirata, elsı szerkesztıje SZILÁDY ÁRON 1912 Irodalomtörténet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság szakfolyóirata,

7 elsı szerkesztı PINTÉR JENİ Huszadik Század a Társadalomtudományi Társaság (1900 ) folyóirata, alapító szerkesztıje JÁSZI OSZKÁR a Nyugat és kora Új Idık konzervatív hetilap, szerkeszti HERCZEG FERENC; az 1920-as évektıl a legnépszerőbb családi, szórakoztató sajtókiadvány (szünetekkel) Uj Magyar Szemle (polgári) politikai, társadalmi és mővészeti folyóirat, az egyik elsı szerkesztıje AMBRUS ZOLTÁN Magyar Géniusz képes családi hetilap, majd 1902-tıl (OSVÁT ERNİ szerkesztésében) irodalmi, mővészeti és társadalmi hetilap 1901 Uj Figyelı csak elıfizetések győjtéséig jutott, szervezte OSVÁT ERNİ és FENYİ MIKSA 1905 Figyelı 3 havi szemle, szerkesztıje OSVÁT ERNİ 1906 Szerda tudományos és mővészeti folyóirat, a Figyelı örökében Nyugat irodalmi folyóirat, elsı fıszerkesztıje: IGNOTUS, elsı szerkesztıi: FENYİ MIKSA és OSVÁT ERNİ, : BABITS MIHÁLY, : MÓRICZ ZSIGMOND, 1910-ben kiadóvállalat létesítıje: HATVANY LAJOS pl tól közöl JÓZSEF ATTILA-verseket 1925-ben a novellapályázatán tőnik fel NÉMETH LÁSZLÓ (Horváthné meghal), 1926-ban folytatásokban itt jelenik meg KOSZTOLÁNYI DEZSİ Édes Anna c. regénye, 1927-tıl rendszeresen közli ILLYÉS GYULA írásait, aki 1937-tıl társszerkesztıje lesz, majd 1941-tıl a folyóirat örökébe lépı Magyar Csillag szerkesztıje, 1932-tıl közli WEÖRES SÁNDOR verseit, 1939-ben közli OTTLIK GÉZA A Drugeth-legenda c. elbeszélését 1911 Auróra irodalmi és mővészeti hetilap, szerkeszti CSERNA ANDOR Magyar Figyelı irodalmi és politikai szemle, alapítja TISZA ISTVÁN, szerkesztıje HERCZEG FERENC (Magyar) szépirodalmi, mővészeti és kritikai folyóirat Renaissance Május irodalmi folyóirat, közli pl. az expresszionisták, KASSÁK és SZABÓ DEZSİ mőveit 1927 Pandora folyóirat SZABÓ LİRINC (és SÁRKÖZI GYÖRGY) szerkesztésében, csak 6 számot ért meg folyóirat RADNÓTI MIKLÓS és barátai szerkesztésében, csak 2 számmal A Toll polgári irodalmi hetilap, elsı fıszerkesztıje ZSOLT BÉLA, pl ben ADY-ankétot szervez, közli KOSZTOLÁNYI

8 írását Keresztmetszet folyóirat-próbálkozás, ÖRKÉNY ISTVÁN és barátai adják ki Szép Szó "urbánus" polgári folyóirat, szerkeszti IGNOTUS PÁL és JÓZSEF ATTILA, késıbb GÁSPÁR ZOLTÁN, 1937-ben ÖRKÉNY ISTVÁN elbeszélését közli Magyar Csillag a Nyugat folytatásaként szerkeszti ILLYÉS GYULA, itt is publikál PILINSZKY JÁNOS 1943 Ezüstkor humanista, antifasiszta szépirodalmi folyóirat csupán 2 számmal, itt is publikál pl. PILINSZKY JÁNOS MIKLÓS ANDOR sajtóbirodalma Az Est politikai napilap (az utca újságja ), alapítja MIKLÓS ANDOR, közli pl. MÓRICZ ZSIGMOND, MOLNÁR FERENC, BRÓDY SÁNDOR, HELTAI JENİ írásait, állandó munkatársa 1910-tıl SZÉP ERNİ, 1921-tıl haláláig TÓTH ÁRPÁD Az Est-lapok: Az Est Pesti Napló Magyarország Az Est Lapkiadó Rt három napilapja, a tulajdonos kiadó, ill. fıszerkesztı MIKLÓS ANDOR, irodalmi rovatvezetı: MIKES LAJOS KASSÁK A Tett az elsı magyar avantgárd folyóirat, KASSÁK LAJOS kiadványa Bécsben: Ma irodalmi és képzımővészeti, 1919-tıl aktivista mővészeti folyóirat, szerkeszti és kiadja KASSÁK LAJOS Dokumentum KASSÁK LAJOS avantgárd kiadványa, szerkesztıtársai ILLYÉS GYULA és DÉRY TIBOR Munka KASSÁK LAJOS avantgárd (szociáldemokrata szellemő) kiadványa, munkatársa pl. ILLYÉS GYULA baloldal, munkásmozgalom Sarló és Kalapács Moszkva, marxista politikai és szépirodalmi folyóirat, pl ben elmarasztalja JÓZSEF ATTILÁt Új Hang Moszkva, marxista irodalmi és társadalmi folyóirat Az Út Pozsony, csehszlovákiai kommunista kulturális és politikai folyóirat, szerkesztıje FÁBRY ZOLTÁN Korunk Kolozsvár, romániai magyar világnézeti szemle, idıvel népfrontossá válik, szerkesztıje DIENES LÁSZLÓ, majd GAÁL GÁBOR Híd a jugoszláviai Újvidéken jelentkezı irodalmi, mővészeti, társadalomtudományi folyóirat % (munkásmozgalmi) irodalmi, mővészeti és politikai folyóirat, szerkesztıje TAMÁS ALADÁR Kortárs marxista szellemő társadalomkritikai és mővészeti havi szemle, munkatársa pl. RADNÓTI MIKLÓS, megjelentette pl.

9 JÓZSEF ATTILA írásait is 1932 Valóság baloldali kiadvány, JÓZSEF ATTILA szerkesztette; egyetlen száma jelent meg, benne pl. egy RADNÓTI-verssel jobboldal, konzervatív sajtó Minerva Pécs, a Minerva Társaság (szellemtörténeti) tudományos folyóirata, szerkesztıje HORVÁTH JÁNOS és THIENEMANN TIVADAR Széphalom Szeged, (szellemtörténeti) irodalmi és tudományos folyóirat, szerkeszti ZOLNAI BÉLA Napkelet konzervatív irodalmi folyóirat, szerkesztıje TORMAY CELILE, itt is publikál pl. NÉMETH LÁSZLÓ, 1931-tıl OTTLIK GÉZA, 1938-tól PILINSZKY JÁNOS Magyar Szemle kulturális, világnézeti és politikai folyóirat, esszémőhely; szerkesztıje SZEKFŐ GYULA, 1929-tıl ECKHARDT SÁNDOR újklasszicizmus Apollo újhumanista irodalmi és tudományos folyóirat, szerkesztıje GÁL ISTVÁN Argonauták újklasszicista mővelıdéstörténeti és szépirodalmi folyóirat, szerkeszti TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE és HAJNAL ANNA vallás és irodalom Élet katolikus szépirodalmi és kritikai képes hetilap, szerzıje volt pl. BABITS, KARINTHY, KOSZTOLÁNYI, KRÚDY, JUHÁSZ GYULA, MÉCS LÁSZLÓ, SÍK SÁNDOR, a segédszerkesztıje közt PILINSZKY JÁNOS Protestáns Szemle a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyóirata, majd általános kulturális lapja, fıszerkesztıje RAVASZ LÁSZLÓ, itt is publikál pl. NÉMETH LÁSZLÓ Magyarság keresztény napilap, fıszerkesztıje MILOTAY ISTVÁN, majd PETHİ SÁNDOR Korunk Szava katolikus társadalmi és kritikai folyóirat 1935 Vigilia katolikus irodalmi, tudományos folyóirat, elsı szerkesztıje POSSONYI LÁSZLÓ, itt is publikál pl. PILINSZKY JÁNOS is népi irodalom Elıırs "a szociális reformeszmékkel telített magyar nacionalizmus" politikai hetilapja, szerkeszti BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE Magyarország politikai napilap, vezércikírója az ellenzéki BARTHA MIKLÓS, szerkesztıje ban ZILAHY LAJOS Tanú NÉMETH LÁSZLÓ egyszemélyes kiadványa Válasz 1 a népi írók irodalmi és társadalompolitikai folyóirata; szerkesztıje GULYÁS PÁL, valamint NÉMETH LÁSZLÓ, vezetı munkatársa ILLYÉS GYULA Kelet Népe szépirodalmi, társadalomtudományi és kritikai lap, szer-

10 kesztıje SZABÓ PÁL; 1938-tól a Válasz folytatásaként MÓRICZ ZSIGMOND szerkeszti, a "Hagyd a politikát, építkezz!" jelmondattal 1945 után Magyarok Debrecen, majd Budapest polgári szemlélető irodalmi és kritikai folyóirat a korábbi Nyugat körébıl, valamint KASSÁK, LUKÁCS GYÖRGY, BALÁZS BÉLA és PILINSZKY JÁNOS írásaival Valóság az új magyar értelmiség folyóirata, 1947-tıl a NÉKOSZ lapja, szerzıi közt van a következı korszak számos jelentıs irodalomtudósa; itt jelentkezik verseivel NAGY LÁSZLÓ Újhold a fiatal írónemzedék szépirodalmi folyóirata, a polgári humanizmus és a modernség fémjelzi; szerkeszti LENGYEL BALÁZS (társai: MÁNDY IVÁN, PILINSZKY JÁNOS, RÁBA GYÖRGY); 1948-ban betiltják Válasz 2 a népi irodalom jegyében újraindítja és szerkeszti ILLYÉS GYULA, gyakori szerzıi: JÉKELY ZOLTÁN, SZABÓ LİRINC, VAS ISTVÁN, NÉMETH LÁSZLÓ, SZABÓ PÁL, KODOLÁNYI JÁNOS, SİTÉR ISTVÁN, PILINSZKY JÁNOS Csillag a Magyar Írók Szövetségének havi folyóirata, elsı fıszerkesztıje NÉMETH ANDOR, 1950-tıl ACZÉL TAMÁS, 1953-tól mellette KIRÁLY ISTVÁN; 1954-tıl új a szerkesztıség KIRÁLY ISTVÁN vezetésével, a kiadvány a párt irodalompolitikájának képviselıje lett Kortárs irodalmi, mővészeti és kritikai folyóirat a modern magyar és külföldi irodalomról, a fıszerkesztıje KASSÁK Irodalmi Újság a Magyar Írók Szövetségének hetilapja, fıszerkesztıje 1956-ig ILLÉS BÉLA; 1957-tıl Bécsben, majd Londonban az emigráció orgánuma, felelıs szerkesztıje FALUDY GYÖRGY; 1962-tıl Párizsban, a szerkesztıje MÉRAY TIBOR 1962 Magyar Mőhely Párizs, irodalmi és kritikai folyóirat, mellette könyvkiadó is létesült határon túli magyar irodalmi folyóiratok Pásztortőz Kolozsvár Korunk Kolozsvár Erdélyi Helikon Kolozsvár, fıszerkesztıje volt ÁPRILY LAJOS és KÓS KÁROLY Utunk Kolozsvár Igaz Szó Marosvásárhely (kiadóhivatal: Bukarest) 1970 A Hét Bukarest, fımunkatársa pl. SÜTİ ANDRÁS 1990 Látó Marosvásárhely; az Igaz Szó folytatása 1991 Helikon Kolozsvár

11 Kalangya Újvidék, Szabadka, Újverbász, Zombor Híd Újvidék, Szabadka Symposion Újvidék Új Symposion Újvidék, majd Ex Symposion címmel: Veszprém 1971 Üzenet Szabadka Magyar Írás Kassa 1958 Irodalmi Szemle Pozsony 1992 Kalligram Pozsony 1957 Kárpáti Ungvár, évkönyv Kalendárium 1988 Pánsíp Ungvár 1989 Hatodik Síp Beregszász vidéki folyóiratok 1947 Tiszatáj Szeged, fımunkatársai közt SÜTİ ANDRÁS 1954 Alföld Debrecen 1954 Jászkunság Szolnok 1958 Jelenkor Pécs 1960 Palócföld Salgótarján 1963 Életünk Szombathely 1966 Szabolcs-Szatmár- Nyíregyháza Beregi Szemle 1969 Forrás Kecskemét 1970 Somogy Kaposvár 1971 Új Forrás Tatabánya 1978 Mőhely Gyır 1979 Dunatáj Szekszárd 1989 Pompeji Szeged 1990 Orpheus 2 Miskolc 1990 Árgus Székesfehérvár 1990 Új Horizont Veszprém 1992 Ex Symposion Veszprém 1993 Bárka Békéscsaba 1994 Szépliteraturai Pécs Ajándék 1995 Új Holnap Miskolc 1995 Pannon Tükör Nagykanizsa 1995 Várhely Sopron fıvárosi folyóiratok 1956 Nagyvilág 1957 Élet és Irodalom 1959-tıl képszerkesztı, majd fımunkatárs NAGY LÁSZLÓ 1957 Kortárs elsı számában NÉMETH LÁSZLÓ Magyar mőhely c. tanulmányával; szerzıje volt pl. VAS ISTVÁN, WEÖRES SÁNDOR, NEMES NAGY ÁGNES, PILINSZKY JÁNOS és SARKADI IMRE, szerkesztıje pl. ORBÁN OTTÓ 1962 Magyar Mőhely 1990 elıtt: Párizs

12 1963 Kritika 1968 Színház 1971 Mozgó Világ 1974 Literatura 1980 Szivárvány 1992 elıtt: Chicago 1986 Liget 1988 Ezredvég 1988 Hitel 1988 Tekintet 1988 Polisz 1989 Holmi Magyar Napló 1990 Irodalomismeret 1992 Magyar Szemle 1992 Lyukasóra 1993 Törökfürdı 1995 Parnasszus 1996 Sárkányfő 1999 Napút Nappali Ház Kelecsényi László Zoltán