22. évf. 2012/6 7. június július. Ára: 499 Ft. agrárium. Magyar Agrárkamarák lapja AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG

Átírás

1 A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 22. évf. 2012/6 7. június július Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja

2

3 Tisztelt Olvasó! A jelenlegi kormányzat kétségkívül egyik legszimpatikusabb törekvése az, hogy az állattenyésztés fejlesztésével érdemi lépéseket tegyen az úgynevezett gabona-hús egyensúly helyreállítására. Az adatok könyörtelenek: a normatív támogatással segített gabonaágazatból nagyjából kétszer annyi abraktakarmány kerül ki a piacra, mint amennyit a hazai állatállomány elfogyasztani képes, ezért a növénytermesztés folyamatos exportkényszerben, az állattenyésztés pedig a magas árak miatt túlfogyasztási présben mûködik. Akad olyan hazai gazdaság, amely bár bôséges termôterülettel rendelkezik és évi kétezer hízó kibocsátására képes állattenyésztési ágazatot is visz, mégis takarmányértékesítô pozícióban zárja az évet, többet termel, mint amennyire szüksége van. Mindezek fényében érthetô felzúdulást keltett az a minisztériumi vizsgálat, amelybôl kiderült: gyakorlatilag az összes hazai húsipari feldolgozónk jelentôs mennyiségben vásárol fel olcsó importhúst, hogy külpiaci szerzôdési vállalásait teljesíteni tudja. Hogyan lehetséges ez? hördült fel a hazai szakmai közvélemény szinte egységesen, pedig az okok nagyon is prózaiak. Egy kocáztatós, elônevelôs, hizlalós sertéságazat beindítása még meglevô istálló esetén is egyedenként ezer forintba kerül: könnyû kiszámolni, hogy még akárcsak egy százas kibocsátású telep üzembe állítása is tízmilliós tételt jelent a gazdának. Az Európai Unió szabályozása az intenzív piaci szférába sorolt hústermeléshez közvetlen támogatást adni nem engedélyez, ezért a kormányzatnak csak közvetett módja van arra, hogy az állományokat növelje. Az elmúlt öt évben számos program született arra, hogy az abrakfogyasztó ágazatokat valamilyen módon helyzetbe hozza az éppen aktuális kormányzat. Ezeknek azonban sajnos vajmi kevés a látszata. Sertésállományunk a hárommillió darab körül stagnál, baromfitartóink életét pedig a rendkívüli módon megszigorított állatjóléti elôírások keserítik meg. Nyilvánvaló, hogy ebbôl az ördögi körbôl csak valóban hosszú távra szóló, felvásárlási és árbiztonságot jelentô termelôi integrációs háttérrel lehet kitörni. Ha úgy tetszik, hát összefogással. Nagy ideje lenne végre, hogy megtörténjen. Tamás Gábor Kamara 4 A támogatás lehet az önerô 5 Állatjólét, állategészségügy Agrárstratégia 6 Kormányzati célkeresztben nemzeti kincsünk, a termôföld Támogatás 8 Fiatal gazdák támogatása Növénytermesztés 13 A vetômag mint húzóágazat Növényvédelem 16 A szôlô védelme a kötôdés utáni idôszakban Kitekintés 22 Mezôgazdaságunk kilátásai tartalom Tartalom Baromfi 60 Takarmányozással a genetikai potenciál szolgálatában Állattenyésztés 62 2,6 milliárd többlettámogatás a sertéságazat erôsítésére Logisztika 68 Szalmabálák rakodása, szállítása Kaleidoszkóp Repcetermesztési melléklet 25 Nemzetközi repcepiaci körkép 28 Ôszi káposztarepce fajtakísérletek 33 A repce gyomirtása 39 A rovarkártevôk elleni védekezés 45 A repcebetakarítás berendezései, adapterei 4 16 Együttmûködô partnereink:

4 4 Kamara A támogatás lehet az önerô Segít a kamarai tanácsadó! A jákói Héjjas László befektetést, idôt, energiát nem sajnálva mindent megtesz, hogy a lehetô legtöbbet hozza ki a gazdálkodásból. Szántóterületének negyedén évrôl évre fajta- és technológiai kísérletek beállítására vállalkozik, hogy elsô kézbôl juthasson megbízható termesztési információkhoz. A szomszédos állattartókkal pedig kölcsönös elônyökre épülô gazdakört alakítottak. Jóval kevesebb ideje, energiája maradna azonban a termelésre, ha nem talált volna megbízható, lelkiismeretes segítôre Túri Zoltán kamarai tanácsadó személyében. Túri Zoltánt még hivatalnokként ismertem meg a fiatalgazda-pályázat beadásakor. Már akkor is sokat segített, szakmailag és emberileg egyaránt. Ráadásul szakmai múltja kamarai tanácsadóként nagy elôny, hiszen így nemcsak a támogatásokkal kapcsolatos tudnivalókban jártas és naprakész, de a kifizetés eljárásmódját és a jogorvoslati lehetôségeket is ismeri. Így tôle sokszor egy telefonhívással hozzájutok az információkhoz, amelyekért másként különbözô hivatalokban kellene sorban állni. Máskor meg a hivatalos levelezésben, jogértelmezésben, illetve a támogatási kérelmek benyújtásában segít sorolta Héjjas László, aki elsô perctôl teljes bizalommal fordul a tanácsadóhoz. A nagybajomi ügyfélszolgálati iroda könyvtárában pedig gyakorta talál olyan kiadványt, illetve CD-t, amibôl ötletet meríthet a gazdálkodáshoz. A Somogy megyei Jákón Héjjas László szántóföldi növénytermesztésre alapozott családi gazdaságot vezet. A fiatal gazdálkodók indulását könnyítô uniós támogatás, amit három éve nyert el, lehetôséget biztosított számára a technológiai fejlesztések felgyorsítására: ennek keretei között egyrészt egy nagyobb erôgépet vásárolt, másrészt bôvíteni tudta mûvelés alatt álló földterületét. Támogatás nélkül ezeket a fejlesztéseket legalább két évvel kellett volna elhalasztani, ami a további tervek megvalósítását is elodázta volna. Anyatehéntartók figyelem! Július 31-ig igényelhetô a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása. A támogatási kérelmeket postai úton kell benyújtani az MVH-hoz a hivatal formanyomtatványán. A támogatásra azok a gazdálkodók jogosultak, akik legalább 3 ENAR-ban bejelentett, minimum 8 hónapos, hús vagy kettôs hasznosítású tehenet tartanak. Többek között feltétel még, hogy a tehenek olyan állományhoz tartozzanak, amelyben jellemzôen hústermelés céljából nevelnek borjakat, a tenyészetnek pedig állatorvos által igazoltan gümôkór-, brucellózis- és leukózismentesnek kell lennie. A támogatásba bevont állatokat a termelônek legalább 6 hónapig a tenyészetben kell tartania január 1. és december 31. között a tehenek minimum 30%-ának ellenie kell, emellett az üszôk aránya legfeljebb 40% lehet a birtokon tartás teljes ideje alatt. Héjjas László (jobbról): Túri Zoltánnak köszönhetôen több idô marad a termelésre A fiatalgazda-pályázat iránt továbbra is nagy az érdeklôdés, hiszen a fejlesztések önrészét adhatja az elnyerhetô támogatás. Azonban öt évre elôre nagyon nehéz üzleti és pénzügyi tervet készíteni. Ráadásul egy tavalyi jogszabály-módosításból adódóan az EUME-értékben kifejezett fejlesztés megvalósulásánál nem a vállaláskori forint/euró árfolyamot veszik figyelembe. Ebbôl adódott, hogy több fiatal gazdálkodóhoz hasonlóan Héjjas László sem juthatott még hozzá a támogatás maradék 10%-ához. A tervezett árbevételtôl 25%-nál nagyobb elmaradás pedig a teljes támogatás csökkentésével járhat. A kedvezôtlen idôjárás miatti hozamkieséskor érdemes ezért inkább vis maiort jelenteni. Emellett a kommunikációs tervben megjelölt vállalásokat és a kétszeri kötelezô képzést sem szabad félvállról venni, mert elhagyásuk szintén szankciókkal járhat hangsúlyozta Túri Zoltán kamarai tanácsadó. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

5 Kamara 5 Állatjólét, állategészségügy Brüsszelbôl jelentjük Az Unió az elmúlt években évente átlagosan közel 70 millió eurót fordított az állatjólét támogatására, amelynek 71%-át a termelôk kapták az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból juttatott állatjóléti kifizetések formájában. Ennek ellenére az állatjóléti elôírások nem mindig hozták meg a várt eredményeket. Az alábbiakban az Európai Bizottság és a Sanco Állategészségügyi és Állatjóléti Szakértôi bizottság állatjóléti és állat-egészségügyi anyagaiból válogattunk. Állatjóléti stratégia Az uniós állatjóléti politika értékelése során megállapítást nyert, hogy az állatjóléti normák járulékos költségekkel terhelik a kísérleti és tenyészállatokkal foglalkozó ágazatokat. Eddig nem volt bizonyíték arra, hogy ez veszélyeztette volna az említett ágazatok gazdasági fenntarthatóságát. A megállapítások szerint az Unióban tartott állatok jólétét az alábbi legfontosabb általános tényezôk befolyásolják: 1. Számos területre továbbra is jellemzô, hogy a tagállamok nem hajtják végre az uniós elôírásokat, így ezek az elôírások nem hozták meg maradéktalanul a várt eredményeket az állatok jóléte terén. Az állatjóléti normák betartása sokszor járulékos költségeket von maga után, ám ezek nem minden esetben oszlanak el arányosan az élelmiszerlánc mentén. 2. A fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelôen az állatjólét szempontjairól. Egy uniós felmérés szerint a lakosság 64%-a számára fontos az állatjólét kérdése. Tanulmányokból viszont kiderül, hogy az állatjóléttel kapcsolatos aggodalom csupán egyike a fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezôknek. A fogyasztók alapvetôen az élelmiszerek ára és közvetlenül ellenôrizhetô tulajdonságai alapján döntenek. 3. Számos érdekelt fél nem rendelkezik kielégítô ismeretekkel az állatjólét terén. A termelési rendszerekben alkalmazható alternatív módszerekkel kapcsolatos tájékozatlanság gyakori velejárója, hogy az érdekelt felek nem nyitottak az állatok jólétét javító változtatásokra. 4. Egyszerûsíteni kell és egyértelmûvé kell tenni az állatjólétet szabályzó alapelveket. Noha kutatók és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) számos problémára rámutattak, nem léteznek egyedi uniós jogszabályok a haszonállatok egyéb fajaira (például a tejelô tehenekre, a húsmarhákra vagy a nyulakra) vonatkozóan. A fentiekre tekintettel a stratégiája kialakítása során a Bizottság mérlegelni fogja: a tudományos állatjóléti mutatók alkalmazását, amelyek adott esetben lehetôvé tennék a jogi keret egyszerûsítését és az állattenyésztôk versenyképességének növelése érdekében rugalmasságot biztosítanának; egy új uniós jogi keret létrehozását, amely a fogyasztói döntések megkönnyítése érdekében növelné az átláthatóságot és a fogyasztóknak szolgáltatott, állatjóléttel kapcsolatos információk helytállóságát; a referenciaközpontok európai hálózatának létrehozását; az állatok kezelésével foglalkozók szakértelmére vonatkozó közös elôírások kidolgozását. Az állategészségügy aktualitásai Jelenleg a következô tagállamok futtatnak sertéspestis programot: Franciaország, Németország, Szlovénia, Magyarország, Szlovákia, Románia, Bulgária. A kofinanszírozott project keretében jelenleg rendelkezésre álló öszszeg 2012-re 3,6 millió euró, ami kicsit kevesebb, mint 2011-ben. Sajnos jelenleg még Magyarország is érintett a vaddisznó vonatkozásában óta az EU rengeteg pénzt költött a veszettségmentesítési programra, a jelenlegi összeg 14 millió euró. A korábban érintett országok nagy része mentessé vált, így Magyarország is. Mindkét betegség óriási gondokat okoz Romániában és Bulgáriában. Az import természetesen továbbra is tilos, a mentesítési programokat futtatják, azonban az eredmény kétséges. A Schmallenberg-vírus eddig Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Olaszországban és Luxemburgban okozott megbetegedéseket, fôként a juhállományokban. Mintegy ezer farmról jelentettek megbetegedéseket több európai országból. Magát a vírust csak tavaly novemberben tudták azonosítani a németországi Friedrich Loeffler Intézetben. A Schmallenberg-vírus egy eddig ismeretlen állatbetegség okozója, és valószínûleg rovarok terjesztik. A kór a kecskéket, a juhokat és a szarvasmarhákat támadja meg. A kórokozó hatására az állatoknál vetélés és születési rendellenességek léphetnek fel. A betegség tünetei közé tartozik a súlyos hasmenés, a láz és a tej elapadása. Ez idáig Hollandiából, Németországból, Belgiumból és legutóbb az Egyesült Királyságból jelentettek igazolt eseteket. Magyarország nem érintett. A vírus téli túlélését és továbbterjedését nehéz megjósolni. Jelenlegi állás szerint a humán megbetegedés valószínûsége elhanyagolható, gyakorlatilag kizárható, hogy zoonotikus betegség lenne. Állatok esetében a klinikai tünetek elég komolyak, hasonlóak az Akabane és Aino vírusokhoz. A továbbterjedés valószínûsége azonban komolyan fennáll, és ebben sajnos Magyarország is érintett.

6 6 Agrárstratégia Kormányzati célkeresztben nemzeti kincsünk, a termôföld Várhatóan az ôszi parlamenti ülésszak elején tárgyalják meg a képviselôk a földtörvény módosításáról szóló javaslatot. Az eredeti elôterjesztést a tárca társadalmi vitára bocsátotta, a visszajelzések vegyesek voltak. A következôkben összegezzük az érveket. A gazdálkodók számára húsba vágó kérdésekrôl van szó. A z új földtörvény elsô változatában elvi lehetôségként megjelent a birtokok után fizetendô új adó bevezetésének terve. A szaktárca azonban ezt mint gyakorlati szándékot határozottan cáfolta. Az új földtörvény társadalmi vitára bocsátott koncepciójának fô célja a középbirtokok, ezen belül is családi gazdaságok megerôsítése, nem a megadóztatása, ezért nem készültek számítások a föld adóztatásáról írta lapunknak is megküldött közleményében a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca ezt azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban közölte, amelyek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium szembefordult a földadótervvel. Az NGM nem támogatja a vagyonadó vagy ingatlanadó bevezetését és az ügyben kiadott válaszában hangsúlyozta: a VM elôterjesztése egy koncepció, vitaanyag, amely nem tükrözi a kormány álláspontját. Az elképzelést meg kell vizsgálni. Kérdéses, hogy adóeszközökkel van-e mód egyes birtokpolitikai elképzelések érvényre juttatására. A VM közleményében ismerteti: a cél olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben földtulajdonhoz a földet szakszerûen mûvelni képes és arra kész gazdák juthatnak. Marad a tulajdonhatár A koncepcióban a tárca azzal számolt, hogy a jelenlegi 300 hektár körüli személyenként birtokolható földtulajdonhatár megmaradna a földmûvesek számára a jövôben is. A birtokpolitikában a földmûvesek földszerzését gazdaságuk eszközállományától, a kiemelt agrárpolitikai célok szolgálatától, a környezetkímélô földhasznosítás megvalósításától tennék függôvé. A földszerzésben elônyben részesülnének azok a földmûvesek, akiknek székhelyükhöz, telephelyükhöz, tanyájukhoz 20 km-es távolságon belül helyezkedik el az eladni, használatba adni szándékozott föld. A hatósági engedélyezéseknél külön vizsgálnák, hogy a földszerzôt szakképzettsége, meglévô gazdasági felszerelése alkalmassá teszi-e a föld megmûvelésére. Az új földtörvény a föld forgalmát hatósági engedélyezéshez kötné, ezzel is érvényesítené a kormányzati birtokpolitikát, a középbirtokokat mûködtetô gazdák felé terelve a föld tulajdonát és annak használatát. A mennyiségi korlátok (300 hektár), az elôvásárlási és elô-haszonbérleti jogok, a szerzési feltételek együttesen mozdítanák elô az ésszerû birtokstruktúra kialakulását. A pénzügyi szabályozás is ebbe az irányba hatna, a földmûvesek, köztük a családi gazdálkodók földszerzését az eladó, használatba adó oldalán adókedvezmények, adómentesség, a szerzô oldalán illetékmentesség, hitelfelvétel esetén kamattámogatás, öröklés esetén illetékmentesség szolgálná. Az állampolgárok tulajdonában álló földek haszonbérbe adása esetén a hosszabb idôre, legalább öt évre kötött szerzôdésekbôl származó jövedelmek adómentesek lennének egy bizonyos mérethatáron belül. Lejár a moratórium A tárca közleménye szerint a nagybirtokok kialakulását egyfelôl az adózási rendszer általános szabályai, adott esetben luxusadók kivetése is gátolná, így késztetve a nagybirtokok tulajdonosait arra, hogy nagyobb részben járuljanak hozzá a közteherviseléshez. Az új törvény a földmûveléssel nem élethivatásszerûen foglalkozók számára a földtulajdon és használati jog megszerzését a települések kertes mezôgazdasági övezeteiben 6000 négyzetméternél nem nagyobb földekre tartaná fenn. Az új törvény a középbirtokok elôtérbe helyezése mellett nem kívánja megszüntetni, sôt fenn tartja a foglalkoztatási és termelési integrációs feladatokat is felvállaló nagyobb földbirtokokat is. Az új szabályzást a kormány birtokpolitikai céljai érvényre juttatása mellett azt is indokolttá teszi, hogy a magyar állampolgárok földtulajdonszerzését elônyben részesítô, nemzeti elven alapuló földmoratórium április 30-án lejár. Magyarországnak az új, nyitott földpiacon meg kell ôriznie saját termelôi versenyképességét, meg kell akadályoznia a csupán tôkebefektetési célú hazai és külföldi földfelvásárlási törekvéseket. Ennek a feladatnak a megoldása igényli a földmûvelést nem folytatók földtulajdonszerzésének kizárását olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében. Prioritás Magyarországon a kormány a mezôgazdaságot stratégiai ágazatként kezeli, amely prioritást élvez; a kormány egyértelmû szándéka és célja, hogy a magyar vidék egyre versenyképesebb legyen, munkát adva egyre több embernek jelentette ki Giró-Szász András kormányszóvivô. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter kijelentette: Megvédjük a magyar földet, ezt a feladatot vállalta a vidékfejlesztési tárca.

7 Agrárstratégia 7 Ez összhangban van a kormányprogrammal és a Nemzeti Vidékstratégiával, a magyar föld ugyanis nemzeti kincs, megélhetést ad a magyar embereknek, a gazdáknak mutatott rá a tárcavezetô, hangsúlyozva: az új földtörvény elôkészítése során a magyar gazdák érdekeinek figyelembevétele volt az elsôdleges. A miniszter aláhúzta: a nemrégiben társadalmi vitára bocsátott koncepció egyik sarokpontja, hogy a termôföldet az tulajdonolhassa vagy vehesse haszonbérbe, aki megmûveli, vagyis a földmûves. A másik sarokpont pedig, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. Készül az üzemszabályozás is A társadalmi vitát, amely hónapok óta zajlik az elképzelésekrôl, igen hasznosnak minôsítette a miniszter. Tájékoztatása szerint az ügyben konzultált Orbán Viktor miniszterelnökkel, és egyeztetés volt már számos közéleti szereplôvel és szakmai szervezettel is, példaként említette az Országgyûlés Mezôgazdasági Bizottságának vezetôit, a Kisgazda Polgári Egyesületet és a Magoszt. Hozzátette: kikérik az ellenzéki pártok véleményét is, továbbá folytatják a gazdafórumok sorozatát. Így a társadalmi vita ideje hosszabb lesz a tervezettnél. A cél egy jól mûködô ernyôtörvény létrehozása széles társadalmi egyetértéssel, voltaképpen egy földkódex megalkotására törekszik az agrárkormányzat. A készülô új földtörvény átfogja majd a földforgalom kérdéskörét, az ôstermelôkre és a családi gazdaságokra vonatkozó szabályokat, az ingatlan-nyilvántartást, a földtulajdon önkéntes önbevallásának szabályait, a zsebszerzôdések elleni küzdelmet, az agráröröklési jog rendszerének speciális szabályait éppen úgy, mint az üzemszabályozásra vonatkozó kérdéskört. A miniszter kiemelte: a szabályozás középpontjában a földmûves áll, aki regisztrált gazdálkodó, élethivatásszerûen a mezôgazdasággal foglalkozik. Besorolják a gazdaságokat birtokméret alapján: az ôstermelô birtokmérete 50 hektár alatti, a családi gazdaságé hektár közötti, a nagy gazdaságé pedig 500 hektár feletti. A haszonbérbe vehetô birtoknagyság felsô határa 1200 hektár. Zsebszerzôdés ellen bevallás A zsebszerzôdések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény születne. Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidôig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után. Egy esetleges csalás esetén pedig büntetôjogi felelôsségre vonásra is lehetôség volna. A készülô törvény jövôképet is kíván adni a gazdálkodóknak a földforgalom és -használat szabályozásával. Ennek megfelelôen az ôstermelôknek önfoglalkoztatással a helyi ellátásban van alapvetô szerepük, a családi gazdaságok a magyar mezôgazdaság gerince nagy tömegû, piacképes áru elôállításában meghatározóak, így munkahelyeket teremve. A nagy gazdaságok pedig továbbra is nagy tömegû, azonos minôségû áru elôállításában játszanának fontos szerepet. Ez utóbbival kapcsolatban a miniszter megjegyezte: ezek számát mérsékelni szeretnék, ám nem törekszik a kormány a felszámolásukra, továbbra is piaci szereplôként veszik ôket számításba. A földtulajdon mozgásának hatósági engedélyhez kötése lehetôvé teszi, hogy a magyar állam más uniós országok gyakorlatához hasonlóan komoly szerepet játsszon a belföldi magyar termôföld-piacon mondta Fazekas Sándor. Gúzsba köt a bérlet A kormány gyorsítani kívánja az osztatlan részaránytulajdonok kimérését is. Ez a probléma a rendszerváltozást követô vagyonnevesítés és kárpótlás óta feszíti a hazai földtulajdonviszonyokat. Jelenleg csaknem 2 millió résztulajdonegység vár kimérésre, az ennek gyakorlati kiadásához szükséges idôt legalább öt évre teszi a szakma. A másik nagyon sok gondot okozó tétel a hazai földbirtok-politikában a sokak szerint szabad rablásnak nevezett földbérleti rendszer rendezése lenne. Ebben az állam kedvezményes lehetôséget kínál a családi gazdálkodóknak, de ettôl még maga a rendszer ezer ellentmondással terhelt. Az ágazati kutatóintézet elemzése szerint a 2010-es, mintegy 138 milliárd forintos földalapú agrártámogatás mintegy 80 százaléka kifejezetten a földhaszonbérletre ment el Magyarországon, s a díjak emelkedésével ez az arány várhatóan tovább romlott, romlik. A csaknem hatmillió hektár használt agrárterület legalább háromnegyedét bérlet, valamilyen egyéb megoldás révén más mûveli. Ami a konkrét díjakat illeti, meglehetôsen nagy a szórás: Pest megyében, a Dunántúl egyes térségeiben és a Debrecen környéki löszháton hatvanezer forint feletti összeget is elkérhetnek a tulajdonosok egy hektár használatáért, az országos átlag jelenleg ezer forint között alakul. A legelterjedtebb módszer szerint az adott évben a föld bérleti díját a búza augusztusi árutôzsdei lejáratához kötik, de akad olyan megoldás is, amely szerint a tulajdonos egy az egyben elkéri az adott évre érvényes földalapú támogatás összegét. (Az idei évben körülbelül ötvennyolcezer forintot.) Az országos átlagdíjak az Unióban érvényes szintekhez képest egyelôre elmaradnak (valamivel kevesebb, mint ötven százalékkal), ám a már említett drágább térségekben lényegében már megközelítették azokat. Tamás Gábor

8 8 Támogatás Fiatal gazdák támogatása A rendelkezésre álló ösztönzôk ellenére Európa gazdatársadalma vészesen öregszik, az elkövetkezô 10 évben mintegy 4,5 millió mezôgazdasági termelô vonul nyugdíjba. A Közös Agrárpolitika (KAP) egyik legnagyobb kihívása, hogy mennyire lesz képes lassítani, megállítani ezt a fenyegetô tendenciát. A Indikátor leírása Indikátorok kumulált értéke zon túl, hogy a fiatal gazdálkodók ugyanúgy jogosultak a többi gazdálkodó számára is elérhetô támogatások igénybevételére, a generációváltás ösztönzését a KAP II. Pillére (vidékfejlesztés) keretében a programozási idôszakban több célzott támogatási jogcím hivatott segíteni, ezek: Fiatal mezôgazdasági termelôk elindítása: Olyan személyeknek nyújtható, akik 40 évesnél fiatalabbak és elsô alkalommal kezdenek gazdálkodni mezôgazdasági üzem vezetôjeként; rendelkeznek a megfelelô szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal; valamint a gazdálkodási tevékenységük fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet nyújtanak be. A támogatás euró felsô értékig nyújtható. Mezôgazdasági termelôk és mezôgazdasági munkavállalók korai nyugdíjba vonulása: támogatásban részesülhetnek azok a mezôgazdasági termelôk, akik úgy határoznak, hogy felhagynak mezôgazdasági tevékenységükkel, gazdaságuk más mezôgazdasági termelôknek való átadása céljával; illetve azok a mezôgazdasági munkavállalók, akik úgy határoznak, hogy a gazdaság átadását követôen végleg felhagynak mindennemû mezôgazdasági munkával. Többlettámogatás egyes fejlesztési jogcímeknél: a mezôgazdasági üzemek korszerûsítésére irányuló támogatás esetében a fiatal mezôgazdasági termelôk által végrehajtott támogatható beruházásoknál +10% támogatási intenzitás. Indikátor leírása Program tervadat Indikátorok kumulált értéke A gazdaságukat átadó gazdák száma (fô) Nem (férfi/nô) / / 9 Korosztály: 55 és 64 év között 64 év felett Összes átadott gazdaság (hektárban) ha Forrás: MVH, ÚMVP 2010-es jelentés Támogatott fiatal gazdák száma ( ) Nem (férfi/nô) / 870 Kapcsolódás a gazdaságátadási intézkedéssel a korán nyugdíjba vonuló gazdálkodók birtokain egyéb birtokokon Forrás: MVH, ÚMVP 2010-es jelentés Magyarországon között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) határozza meg az igénybe vehetô támogatások körét. Az ÚMVP Fiatal mezôgazdasági termelôk számára nyújtandó támogatás címû intézkedés (112.) célja a fiatal mezôgazdasági termelôk gazdaságalapításának, valamint a birtokstruktúra átalakításának elômozdítása, a mezôgazdasági munkaerô korstruktúrájának javítása, a vidék népességmegtartó képességének növelése és a mezôgazdasági tevékenység hosszú távú fenntartása. A támogatást szabályozó eddig megjelent jogcímrendeletek: 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet és 113/2009 (VIII. 29) FVM rendelet. A támogatás formája egy alkalommal igénybe vehetô, jövedelempótló támogatás, összege, amennyiben az ügyfél által a 4. évre vállalt üzem mérete eléri a 4 7 EUME-t euró; a 7 10 EUME-t euró; a 10 vagy annál több EUME-t eurónak megfelelô forintösszeg. A beérkezett kérelmek száma az elsô meghirdetéskor 2514 db volt, a második körben 6146-an nyújtottak be támogatási kérelmet, közülük több mint kétezren kaptak támogatást induláshoz (felsô táblázat). A mezôgazdasági termelôk gazdaságátadásához nyújtott támogatás (113. intézkedés) célja a mezôgazdasági termelô tevékenységet végzôk korösszetételének a fiatal mezôgazdasági termelôk támogatásával összehangolt javítása, az elaprózódott birtokszerkezet ésszerû koncentrálódásának elôsegítése, és a gazdaságok átlagos méretének növelése. A támogatást szabályozó jogcímrendelet: 83/2007. (VIII. 10.) FVM rendelet. A jogcímre nagyon kevés kérelem érkezett be, az elért eredmények messze a tervezett alatt vannak. A jelentôs aluligénylés legfôbb okai a túl szigorúan meghatározott jogosultsági feltételek, az elnyerhetô támogatás kalkulációja, illetve az átadással járó túlzott adminisztrációs teher, a nem megfelelôen kidolgozott részletek, az adózási és illetékfizetési vonatkozások (alsó táblázat).. A fiatal gazdák támogatására júniusban végre megjelent a fiatal mezôgazdasági termelôk támogatásának feltételeirôl szóló átdolgozott 2012-es rendelet. A jogszabálytervezet szerint 4 milliárd forint áll a fiatal gazdák rendelkezésére, ami várhatóan gazdálkodó számára jelenthet segítséget a mezôgazdasági termelés megkezdéséhez vagy a gazdaság átvételéhez. A pályázatokat július 16. és augusztus 16. között lehet beadni. Forrás: AGRYA

9

10

11

12

13 Növénytermesztés 13 A vetômag mint húzóágazat A hazai agrárgazdaság kitörési pontjának, húzóágazatának tekinti a vetômagtermesztést a szakkormányzat. A kutatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az államilag szavatolt minôségû, fémzárolt szaporítóanyagok felhasználását erôsíteni kell. A magyar vetômag mind szakmai tartalmában, mind üzleti lehetôségeit tekintve jelentôs húzóerôt jelenthet az ágazat eredményességét illetôen értékelte a szaktárca az elmúlt évek tapasztalatait. A tavalyi, genetikailag módosított szemek feltûnését gyanító állami vizsgálatok ugyan kissé elbizonytalanították a szakmát, abban azonban mindenki egyetért, hogy vetômagjaink csaknem száz százaléka teljesen biztonságos és magas szakmai értéket képvisel. Hazánkban jelenleg a mintegy 130 ezer hektáron folyó vetômagtermelés szempontjából kedvezô körülmény, hogy az genetikai módosítástól mentes környezetben és fajtákkal történik. A GMO-mentességet Magyarország gyakorlatilag 2005-ben deklarálta, amikor megtiltotta a Monsanto 810-es génmódosított kukorica termesztését. A génmódosított növények termesztése mellett nehéz érveket találni, és egyre világosabbá válik, hogy a génmentességünk a vetômagtermelés területén rövid távon is kiaknázható elônyöket rejt. Fontos deklarálnunk, hogy az a magyarnak tekinthetô vetômag, amely hazai nemesítésû és termesztésû. Haszontermelés A Magyarországon megtermelt vetômagok értéke mintegy 190 milliárd forint. Ebbôl mintegy 70 milliárd forint értékû vetômagot használunk fel idehaza. Magyarországon mintegy száz növényfaj 1500 fajtáját termesztik. A fémzárolás a hibrid vetômagok esetében száz, az öntermékenyülô növények esetén viszont mintegy százalékos. Indokolt volna ezt az arányt jelentôsen növelni. A hazai termesztésû vetômagok aránya a kalászosok esetében jó, mintegy 80 százalék körüli, de sajnos a burgonya esetében nem több a 15 százaléknál. Ez az arány tarthatatlan, hiszen a hazai burgonyatermesztés világszínvonalú. Fajtáink a világ bármely fajtájával szemben versenyképesek. A vetômagtermesztésben sajnos gondot jelent az öntözött területek alacsony aránya, az öntözhetô területek növelésével szélesebben lehetne meghúzni a magyar vetômagtermesztés határait. A vetômag-elôállítás jelentôs haszon termelésére képes, így az ebbe fektetett tôke biztos megtérülésével lehetne számolni egy aktívabb, hatékony külkereskedelem mellett. Magyarországon a vetômag-elôállítást egy évi törvény határozza meg. A vetômagtörvény kerettörvény, és a részletes szabályokat végrehajtási rendelet fogalmazza meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium megkezdte ennek a törvénynek és a végrehajtási rendeletnek a módosítását abban a szellemben, amely során azt szeretnék érvényesíteni, hogy a magyar vetômag kimagasló biológiai alap, a vetômag pedig nemzetstratégiai alap, illetve érdek. Fémzárolni kell A hazai termesztésben kiemelt jelentôségû a szántóföldi gabonakultúrák, azon belül is a kalászos gabonák és a kukorica vetômagpiaca. Különösen a búzatermesztés minôségi fejlesztése érdekében növelni kell a felhasznált fémzárolt vetômag mennyiségét hívta fel a gazdák figyelmét az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának megbízott fôigazgatója Martonvásáron, az országos kalászos szakmai napon és fajtabemutatón. Bedô Zoltán háromszáznál több agrárvállalkozó, búzatermesztô elôtt elmondta: 2004-tôl mostanáig több mint 100 ezer tonnával csökkent az évente felhasznált fémzárolt búzavetômag mennyisége. Elsôsorban azért, mert a gazdák kötelezô támogatásának már nem feltétele a fémzárolt vetômag használata. Míg 2004 elôtt évente 200 ezer tonnánál több vetômagot fémzároltak, tavaly már csak 78 ezer tonnát, annak ellenére, hogy 24 ezer hektáron 130 ezer tonna vetômagot állítottak elô a gazdaságok. Gond, hogy túl sok, 129 fajta vetômagot fémzárolnak, köztük több mint negyven olyan külföldi fajtáét, amely egyetlen magyarországi fajtakísérletbe sem került be mutatott rá a szakember. Ha egyenletes, stabil minôségû búzát akarnak termeszteni és átadni a feldolgozóiparnak, csakis hosszabb ideig kipróbált fajtákat érdemes termeszteni. A szakember elmondta: a fémzárolt vetômag mennyiségének csaknem felét tíz fajta adja, abból nyolc hazai, illetve martonvásári nemesítésû búza szaporítóanyagaként kerül forgalomba. A martonvásári nemesítôk újabb három, a múlt év végén állami elismerést nyert, kiváló fajtát adtak a termesztôknek, s több fajtajelöltjük vizsgázik jelenleg is a kísérleti parcellákon. Értéket hordoz Az európai és a világ vetômagiparában betöltött, jelentôsnek mondható szerepünket a kedvezô termôhelyi es klimatikus adottságainknak, földrajzi elhelyezkedésünknek és infrastruktúránknak, szakképzettségünknek, valamint a megfelelô jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük. Különösen értékes tényezô, hogy a vetômagtermesztés magas foglalkoztatási értéket hordoz. A szántóföldi es a vetômagüzemi folyamatokra egyaránt jellemzô, hogy a legmagasabban képzett agrárszakemberek mellett nagyszámú képesítés nélküli, idényjellegû munkaerôt is foglalkoztat, mindezt azokban a régiókban, ahol a munkanélküliség jelentôs társadalmi feszültségeket okoz. T. G.

14 14 Növénytermesztés Repce állományszárítása ROUNDUP MEGA alkalmazásával A repce számára kifejezetten mostoha volt az idôjárás az idei termesztési ciklusban. Elôbb a száraz ôsz hátráltatta a kelést, majd az ország egyes tájain a hómentes, kemény téli hideg tizedelte az állományt, végül a márciusi szélsôséges szárazság gátolta a növekedést. Az említett okok miatt sok hiányos tôszámú táblát kellett más növénnyel újravetni tavasszal. Azonban a megmaradt területeken is gyakori a foltokban kiritkult növényzet, ami gyomosodásra ad lehetôséget (1. ábra). A csapadék végül áprilisban több hullámban megjött, aminek szokatlanul elnyújtott virágzás lett a következménye (2. ábra). A repceterület jelentôs hányadán történik kémiai állományszárítás minden esztendôben a termény idôben és minél kisebb veszteséggel történô betakarítása érdekében. Idén a ritkás állományokban elindult gyomosodás és az elnyújtott virágzás miatt még inkább szükség lehet a száradási folyamatot meggyorsító, mesterséges beavatkozásra. A nagy értékû termés mielôbbi betárolását indokolhatja a nyári szélsôséges idôjárási jelenségek gyakoribbá válása is. Akár egy erôs széllel érkezô zivatar vagy jégesô hatalmas pergési veszteséget okozhat a betakarításra váró terményben. Állományszárításra optimális megoldás a ROUNDUP MEGA alkalmazása. A ROUNDUP MEGA alkalmazásának elônyei A ROUNDUP MEGA állományszárításra történô felhasználását számos elônye indokolja: Kíméletesen szárít (3. ábra), emiatt a becôk kevésbé hajlamosak pergésre, mint a kontakt hatású készítmények alkalmazását követôn. Publikált mérési eredmények alapján 3 év átlagában 287 kg/ha volt a betakarított terméstöbblet a kezeletlenhez képest ábra. A tôhiányos foltokban megerôsôdô gyomok akadályozzák a betakarítást és növelik a szemveszteséget (2012. május 9.) Különleges összetétele biztosítja a szárazságban megvastagodott, viaszos növényi felületeken történô megtapadást és felszívódást. A heterogén állományokban késôn képzôdött becôk, hajtások leszárításával könnyebb, gyorsabb aratást tesz lehetôvé. Emiatt német mérések szerint a kezelt állományokban átlagosan 3 liter gázolaj takarítható meg hektáronként. 2. ábra. Elnyújtottan virágzó, heterogén állomány (2012. május 11.) 1 Papp Z.: Pergéscsökkentési tapasztalatok repcében a KITE-nél. Agroforum május oldal. (GEP = minôsített kísérleti állomás által beállított vizsgálat)

15 Növénytermesztés ábra. ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha dózis hatása parlagfûre a kezelés után 10 nappal. A gyom sárgul, növekedése leállt, száradásának indult. (Pázmánd, 2005) Szisztemikus hatásának köszönhetôen az állomány fôlé nôtt, magról kelô gyomokat a repcével takart részben is szárítja (4 5. ábra). Az évelôk esetében károsítja a földbeni szaporítóképleteket. A ROUNDUP MEGA kijuttatásának idôzítése Vizuálisan a következô módon határozható meg a kezelés ideje: 1. Olyan táblarészt tanácsos kiválasztani az érettségi állapot meghatározásához, amely reprezentatív a teljes területre nézve, vagy ha ez nem lehetséges, akkor több ponton is szükséges a szemlét elvégezni. A kijelölt területrôl becôt szükséges leszedni a becôszint középsô harmadából. 2. Ezt követôen egyenként ajánlatos megvizsgálni a becôket, és amikor a 20-ból legalább 15 esetében a magvak kétharmadának színe zöldbôl barnába váltott, akkor elérkezett a ROUNDUP MEGA-s állományszárítás legkorábbi ideje. Ekkor a frissen vett átlagos becôminta sárga színû, az ujjaink között karikába hajtva a varratok még nem nyílnak fel, így a repcemagok nem hullanak ki belôle. 3. Az elôbbi állapot elérése után, az idôjárási körülmények függvényében, 3 4 napon belül ajánlatos a kezelést elvégezni. A ROUNDUP MEGA alkalmazása A ROUNDUP MEGA 2,4 3,2 l/ha dózisban használható a repce állományszárítására. Gyommentes körülmények esetén 2,4 l/ha elegendô, míg gyomos állományban 3,2 l/ha adagban történô alkalmazás ajánlott. Vetômagtermesztésben nem javasolt a használata. A kezelés szántóföldi géppel végezhetô. Keskeny kerekû, önjáró, hidas permetezôgépek, széles munkaszélességû permetezôkerettel a legmegfelelôbbek, mivel így minimálisra csökkenthetô a taposási kár. Az idôjárási körülmények függvényében a kezelés után 2 3 héttel végezhetô a betakarítás. Erôsen megdôlt, esetleg félbetört szárú állományban vagy másodlagos hajtások tömeges megjelenése esetén a hatáskifejtés hosszabb idôt vehet igénybe. Czepó Mihály

16 16 Növényvédelem A szôlô védelme a kötôdés utáni idôszakban A virágzást megelôzô másfél hónapban megfelelô mennyiségû esô esett mondhatni bôséges volt a csapadékellátottság. Ennek ellenére a betegségek alig voltak észlelhetôek az ültetvényekben ebben az idôszakban. Most, a kötôdés utáni idôszakban fôleg a lisztharmatra kell figyelmet fordítani. Nyilvánvaló, hogy a évi szezon növényvédelmét jelentôsen meghatározza majd a nyár idôjárása. Hogyan készülhetünk erre, mi tanácsolható a termesztôknek abban az esetben, ha inkább száraz idôjárás, vagy ha inkább csapadékos, nedves idôjárás várható? A mennyiben száraz idôjárás várható, a lisztharmat és a szôlômolyok okozhatják a nagyobb gondot. Csapadékos idôjárásban a peronoszpóra fellépésétôl kell tartani, és ennek megfelelôen ebbe az irányba súlyozni a növényvédelmet. A kötôdés után (június hónap folyamán) folytatott hatékony és erôs növényvédelmi technológia a továbbiakban meghozza gyümölcsét, és július közepétôl-végétôl már könnyíthetünk a kedvezô esetben tünetmentes ültetvény növényvédelmén. Szôlôlisztharmat A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs idôben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertôzést. A gombának kedvezô a párás, meleg idôjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertôzés következtében. A fürtökön elôször fehér bevonat képzôdik, majd késôbb felreped a bogyóhéj, amely fertôzési kaput jelent a szürkepenész számára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári elsôsorban júliusi kánikulai idôjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hômérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvezô a betegség gyors terjedéséhez. A szellôs lombozattal és növényvédô szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertôzés kimenetelét. A hômérsékletet és a páratartalmat nem lehet alakítani. A lisztharmat elleni védekezésnél is a legfontosabb a megelôzés. A kontakt hatóanyag tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölôszerek (Falcon 460 EC, Systhane Duplo, Rally Q SC, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Eclair 49 WG, Quadris Max) készítmények is eredményesen bevethetôk a betegség ellen megelôzô jelleggel, még a fertôzések kialakulása elôtt. Erôs fertôzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg idôjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak. A már kialakult fertôzések kezelése nehezebb feladat. Itt már csak általában a két ôsi elem, az ban engedélyezett kén és a (meptil)dinokap (Karathane Star) hatóanyagot érdemes kijuttatni tankkeverékben. A többi készítmény csak részmegoldást jelent a kifejlett lisztharmattelepek ellen. Legtöbbször hiányos a hatásuk vagy a leveleken vagy a bogyókon. Az elmúlt években lezajlott lisztharmatjárványok kapcsán az erôs fertôzési nyomásban megmutatkozott a készítmények igazi tudása és gyengeségeik is. Hasznos tapasztalatokat szerezhettünk az utóbbi 5 évben engedélyezett készítmények erôsen járványos körülmények közötti hatásairól is. A tanulságok arrafelé mutatnak, hogy erôs járványban az egyike a legmegbízhatóbb hatóanyagoknak lisztharmat ellen mindmáig a kén és a dinokap (meptildinokap). A fajták tekintetében a Kék Oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat. Esetükben a védelmet még körültekintôbben kell megszervezni. Szôlôperonoszpóra A kórokozó számára a legkedvezôbb a tartósan meleg, párás, gyakran esôs idô. A leveleken a fertôzés helyén megjelenô sárga olajfolton párás, meleg idôben spo-

17 Növényvédelem 17 rangiumtartó gyep képzôdik, ahonnét a kifejlôdô konídiumokkal további fertôzések jönnek létre. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelôzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertôzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Eclair 49 WG, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top) célszerû elvégezni. A szôlô szürkerothadása A kórokozó a szôlô minden zöld részét fertôzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb idôszakok a virágzás, a fürtzáródás elôtti és az érés idôszaka. A nyári idôszakban érdemes a lisztharmat vagy a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen benne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F, Quadris Max). Ez biztonságot nyújt az érés elôtt fellépô szürkepenész ellen is. Levél- és gubacsatkák A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így nyár végére jelentôs károk alakulhatnak ki. A kártétel megelôzésére alkalmasak a speciális atkaölô szerek (Envidor 240 SC, Sanmite 20 WP, Cascade 5 EC). Ezen kívül, a kén (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special) rendszeres, egész éven át tartó használatával speciális atkaölô szerek nélkül is általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevô egyedszámát. Szôlômolyok A szôlômolyok elleni védekezés idôzítését célszerû szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda a hím egyedeket gyûjti és a rajzáscsúcs után 7 10 nappal célszerû a molyok elleni permetezést idôzíteni (pl. Karate 2,5 WG, Cascade 5 EC, Affirm, Steward 30 DF készítményekkel). Elôrejelzés A helyi viszonyok döntô jelentôségûek a járványok kialakulásánál. A helyi viszonyokat a legjobban a helyi növényvédelmi elôrejelzések elemzik. A növényvédelmi elôrejelzés fokozott ütemben fejlôdött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérôállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetôség eredményeképp ma már bárki a borvidékéhez tartozó területrôl napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetrôl és a hozzá kapcsolódó teendôkrôl. Az egész országot lefedô elôrejelzések, borvidékenkénti választási lehetôséggel elérhetôk a Syngenta, a Bayer és a BASF cégek szôlô növényvédelmi-elôrejelzéssel foglalkozó honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínûségét, a kártevôk rajzási adatait. Rezisztencia A szerrezisztencia veszélye reális napjainkban. Ennek mértéke azonban nem esik egyforma megítélés alá. A cégek egy része a Magyarországon kialakult strobilurin-rezisztencia miatt nem javasolja termékeivel a blokkszerû kezelést, más cégek pedig a blokkszerû kezelés további használatát javasolják bizonyos kikötésekkel. A kialakult strobilurin-rezisztencia mértéke nem jelentôs Magyarországon, az ültetvények többségében még nincs kedvezôtlen tapasztalat az évek óta blokkszerûen használt strobilurin készítményekkel. Ez jellemzi a többséget. Néhány helyen azonban jelentôs hatástalanság alakult ki a strobilurinokkal szemben lisztharmat és peronoszpóra tekintetében is. Ezeken a helyeken a termelôk fokozottan kísérjék figyelemmel a cégek erre a helyzetre vonatkozó javaslatait. Az interneten nyomonkövethetô a rezisztenciakérdéssel foglalkozó nemzetközi bizottság munkája, a címen, amely a Fungicid Rezisztencia Bizottság (Fungicide Resistance Action Committee) hivatalos honlapja. A szôlôben használt QoI fungicidek felhasználásának gyakorlati kérdéseivel foglalkozik a munkacsoport egyik jelentése. Magyarországon az alábbi szôlôben engedélyezett készítmények tartoznak a QoI fungicidek csoportjába: Cabrio Top, Quadris Max, Eclair, Tanos, Sereno, Verita. A bizottság, használatukat illetôen, alapvetôen a következô javaslatokat fogalmazza meg: 3 alkalomnál ne használjuk többször évente a strobilurinokat; csak másik keresztrezisztencia csoportba tartozó készítményekkel váltva használjuk; megelôzô jelleggel használjuk, már kialakult fertôzésnél kijuttatva hajlamosítanak a rezisztenciára; csak a gyártók által javasolt növényfenológiai idôszakokban használjuk. A már bevált készítmények mellett az utóbbi években megjelent néhány új készítmény a piacon, amelyek használata során nem kell rezisztenciaproblémákkal számolni. Ezek használatával és technológiába illesztésével a strobilurinokkal váltakozva használva jelentôsen javíthatjuk a szôlôvédelmi technológiánk biztonságát. Ilyen újdonságok például a BASFtôl a Vivando, a DuPont-tól az Equation Contact vagy az Arystától a Valbon. Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Szekszárd

18 18 Növényvédelem VINCARE bízhat benne! A tavalyi év idôjárása kedvezett a szôlôtermesztôknek és a borkészítôknek. A peronoszpórafertôzés szempontjából kritikus virágzás körüli idôszak fertôzésmentesen alakult. A nyár végére beköszöntô esôs periódus azonban egy késôi fertôzést indukált. Jóllehet, hosszabb permetezési fordulókkal is eredményesen védekezhettünk, emiatt kevesebb számú beavatkozásra volt szükség, az ültetvényt mégsem lehetett magára hagyni. A hosszú tartamhatással rendelkezô, szisztémikus és kontakt hatóanyagot egyaránt tartalmazó peronoszpóra elleni készítmények alkalmazásával az esôs idôszak beköszöntével is megfelelôen védhettük a lombozatot. A Makhteshim Agan által forgalmazott Vincare a tavalyi évben országszerte jól szerepelt. A Vincare kontakt hatóanyaga a folpet (500 g/kg), szisztemikus hatóanyaga a bentiavalikarb-izopropil (17,5 g/kg), amely a karboxilsavamidok (dimetomorf, iprovalicarb, valifenalát) képviselôje (FRAC CAA-fungicidek). A szisztemikus komponens az oospórás gombák sejtfal-bioszintézisének gátlásán keresztül fejti ki hatását. A gombaspórák csírázását és a gombafonalak növekedését már 1,0 μg/l koncentrációban hatékonyan gátolja, a legújabb kutatási eredmények szerint a gombák cellulóz-szintézisét akadályozza. Preventív hatása mellett kiemelkedô a kuratív és eradikatív hatása is, amely a felszívódás után, a sejtközötti járatokban jelentkezik: fertôzés után hat nappal kipermetezve is közel 100%-os hatékonyságot biztosít. Hatását hosszan, akár 28 napon keresztül képes megtartani. Gyors felszívódásának köszönhetôen a kezelést követô néhány óra múlva lehullott csapadék már nem befolyásolja a hatékonyságát. Preventív, kuratív és eradikatív hatása tavaly bizonyított: fertôzésmenetesen tartotta a növényt akkor is, ha az utolsó permetezés és a peronoszpórafertôzés vége között egy hónap telt el (1. ábra). A Vincare borszôlôben, 1,8 2,0 l/ha dózisban, peronoszpóra, szôlôorbánc és szürkepenész elleni védekezésre engedélyezett. Fertôzésveszélyes idôszakban elsôsorban preventív jelleggel, elôrejelzésre alapozva, vagy legkésôbb az elsô tünetek megjelenésekor kell elkezdeni a kijuttatást, a fertôzési nyomástól és az idôjárástól függôen 7 14 napos idôközönként (maximum 4 alkalommal). Súlyos fertôzésveszély esetén rövidebb permetezési forduló és a magasabb dózis használata javasolt. Törekedjünk az egyenletes permetléfedésre a lombozat belsejében és a levélfonákon is, amit Bio-Film adalékanyag hozzáadásával segíthetünk elô. A Vincare elônyei: Többszörös védelem a két hatóanyagnak köszönhetôen Késlelteti a rezisztencia kialakulását Szisztémikus hatóanyaga gyorsan felszívódik Preventív, kuratív és eradikatív hatással egyaránt rendelkezik Hatását hosszan megôrzi Felhasználóbarát, gyorsan oldódó WG-formulációval rendelkezik A peronoszpórafertôzés elôrejelzését segíti kibôvített Mahunmet rendszerünk. A Vincare-rôl és az új betegségelôrejelzô rendszerünkrôl bôvebb információt olvashat a címen, vagy keresse a Makhteshim kereskedelmi képviselôit! Dr. Lukács Domonkos fejlesztési menedzser Makhteshim Agan Hungary

19 Növényvédelem 19 A növényvédôszerrel szennyezett csomagolási hulladékok és csávázottvetômag-zsákok visszagyûjtése, ártalmatlanítása évben A év januárjában életbe lépett új termékdíjtörvény és annak végrehajtási rendelete lényegesen megváltoztatta a hulladékgazdálkodást, beleértve a csomagolási hulladékok gyûjtésének, hasznosításának, ártalmatlanításának rendjét. A legfontosabb változások a csomagolás esetében a következôk: Kettévált a termékdíj-fizetési és hulladékkezelési kötelezettség. A termékdíj egy adó, amelyet minden kötelezett köteles megfizetni, megszûnt a termékdíj-mentesség. A kötelezett a csomagolóeszköz gyártója vagy annak elsô forgalomba hozója. Megalakult az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). Az OHÜ a veszélyes hulladéknak minôsülô csomagolási hulladékok kivételével kizárólagosan jogosult a termékdíjköteles termékekbôl képzôdött hulladékok hulladékkezelési rendszerében közvetítôi feladatkör ellátására. Az OHÜ nem foglalkozik a veszélyes hulladékokkal, így a növényvédô szerrel szennyezett csomagolóanyagok és csávázottvetômag-zsákok gyûjtése, hasznosítása, ártalmatlanítása megmaradt a Cseber Kft. feladata. Lényegében a növényvédô szerrel érintkezô csomagolóanyagok és csávázott vetômagok tekintetében nincs semmilyen változás, eltekintve attól, hogy szerzôdött partnereinknek, a kötelezetteknek meg kell fizetniük a NAV-nak a termékdíjat és a Cseber Kft.-nek a hulladékkezelési szolgáltatási költségeket is. Ez összességében az elôzô évek hasonló jellegû kiadásaihoz képest közel 35%-os költségemelkedést jelent. A növényvédôszer-gyártó szakma, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat mindig kiemelt fontossággal kezeli. A növényvédôszer-gyártók valamennyi fejlesztése arra irányul, hogy a felhasználók a legkisebb környezeti terheléssel érhessenek el optimális eredményeket. Ezen elvek mentén vállalják a megnövekedett költségek fizetését is. Hogyan mûködik a növényvédô szerrel szennyezett hulladék visszagyûjtésének rendszere? A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint fémzárolt, csávázott vetômag elôállítói akik a hulladékok, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra elsôdlegesen kötelezettek a kibocsátásukkal arányos szolgáltatási díjat fizetnek a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a rendszer mûködését. Cseber Kft. szerzôdést kötött 125 gyûjtôhellyel (növényvédôszer-, vetômagnagykereskedôk), ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket, vetômagzsákokat a felhasználótól a meghirdetett gyûjtési idôszakokban térítésmentesen átveszik. Direkt mailben, szaklapokban feladott hirdetésekben, a honlapunkon naprakészen tájékoztatjuk a felhasználókat. A gyûjtôhelyek évente kétszer elôzetesen meghirdetve a számukra, illetve a vevôik számára legkedvezôbb idôpontban veszik át térítésmentesen a kimosott, növényvédô szerrel szennyezett csomagolóanyag-hulladékokat. Nagyon fontos annak tudatosítása a felhasználóval, hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes hulladék, annak ô a tulajdonosa, és ha nem adja át Cseber Kft.-nek, akkor saját költségén kell azokat ártalmatlanítania. A CSEBER Kft évre is vállalta a hasznosítási kötelezettség (62%) teljesítését, az idei év eddigi tapasztalati alapján ezt túl fogjuk teljesíteni, azaz várhatóan kb. 65%-os visszagyûjtési arányt érünk el, ami európai mércével is kiválónak mondható. A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége jelentôsen fejlôdött. A hagyományosan jól és sikeresen mûködô (pl. Szekszárdi Növény Zrt., Alisca Agrárház Kft., KITE, IKR, Hôgyész, Chemical-Seed, Bo-Ti Zrt. stb.) forgalmazók mellett más gyûjtôhelyeink is nagyobb figyelmet fordítottak e tevékenységre. Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft. elérte azzal, hogy bármely felhasználó 5 10 kmen belül talál olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeit a gyûjtési idôszakokban térítésmentesen átveszik tôle. A évi nyári visszagyûjtési akció Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk az átvett növényvédô szeres kannák, flakonok, hordók tisztaságára. Felhívtuk a gyûjtôhelyeink figyelmét, hogy csak háromszor kimosott göngyölegeket vegyenek át, mert Cseber Kft. csak ezeket fogja tôlük elszállíttatni. A év nyári idôszakában a gyûjtés július augusztusban lesz, az elszállítást szeptemberre tervezzük. Ezen intervallumon belül minden gyûjtôhely maga dönti el, mikor vesz át a növényvédô szeres göngyölegeket, vetômagzsákokat. Kérjük a felhasználókat, vegyék fel a kapcsolatot forgalmazójukkal, beszéljék meg a visszaszállítás idôpontját, indítsuk az ôszi mezôgazdasági munkákat hulladékmentes környezetben. Lantos Péter ügyvezetô igazgató Cseber Non-profit Közhasznú Kft.

20 Megbízható, jó minôségû, magyar termékek FLUMITE 200 LEVÉL-, GUBACS- ÉS TAKÁCSATKAÖLÔ SZER Hatóanyaga: 200 G/L DIFLOVIDAZIN. Felhasználható: Almatermésûek (alma, körte), szôlô, ôszibarack, szilva, szamóca, ribiszke, málna, szeder, köszméte, uborka, lombhullató és örökzöld díszfák, cserjék atkakárosítói, szójában és hibridkukoricában júliusban a közönséges takácsatka ellen. Almatermésûek levélatkája, csonthéjasok levélatkája, kétfoltos takácsatka, piros gyümölcsfa-takácsatka, szôlô gubacsatka, szôlô levélatka, szederatka. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély száma: 04.2/949-2/ Kettôs hatásmechanizmus; petesterilizáló és tojásölô hatású gátolja az életképes atkatojások kifejlôdését, megakadályozza az atkatojások kelését. A hatóanyagot a táplálkozó nôstény atkák felveszik, ami sterilizálja a nôstényekben képzôdô atkatojásokat. 5 Hosszú hatástartam a permetezést követôen napig védelmet biztosít. 5 Széles hatásspektrum levél-, gubacs- és takácsatka fajok ellen egyaránt hatékony. Kitûnô hatású az eltérô fajokból és fejlôdési alakokból álló, vegyes atkapopulációk ellen is. 5 Rugalmas alkalmazás a permetezés idôpontja nem korlátozódik egy idôszakra, tavaszi, nyári és ôszi kezelésekre egyaránt felhasználható. 5 Erôs szelektivitás; csak a növénykárosító atkákat pusztítja el, a ragadozó atkákat és a hasznos rovarokat kíméli. 5 Zöld minôsítés integrált növényvédelmi technológiákban felhasználható. 5 Gazdaságosság alacsony dózisban is tökéletes a hatás. Felhasználható: április 1. és július 31. között. Mikor védekezzünk az atkák ellen? A szôlôlevélatka elleni védekezést kifejezetten erôs fertôzöttség esetén célszerû minél elôbb elvégezni gyapotos stádiumban, rügyfakadáskor, amikor a permetlével a telelô adultakat már el tudjuk érni. Kárküszöb feletti, de enyhébb fertôzések esetén kisleveles állapotban permetezzünk. Ekkor már a csapon telelô egyedek is elôjöttek és elpusztíthatók. Elôfordulhat, hogy tavasszal nem indokolt a védekezés, viszont az atkák számára rendkívül kedvezô ökológiai körülmények miatt júniusra megerôsödik a populáció, és ilyenkor válik szükségessé a védekezés. Ennek az állapotnak a bekövetkeztérôl a kártételi tünetek árulkodnak. Végül a kárküszöb feletti, betelelést kivédô nyárvégi védekezésre is gyakran sor kerülhet. A szôlôgubacsatka ellen a legcélravezetôbb az lenne, ha a telelô adultakat a tojásrakás elôtt sikerülne elpusztítani. A tünetek megjelenése után ugyanis már csökkent hatással kell számolni, mivel a szöszösödés elzárja a kártevôt a permetlével való érintkezéstôl. A piros gyümölcsfa-takácsatka ellen rügyfakadástól kisleveles állapotig javasolt, szükség esetén pedig nyáron, a téli tojások lerakásának megkezdése elôtt kell védekezni. Nyár elején a közönséges takácsatka ellen is szükségessé válhat védekezés egy-egy megkésett gyomirtás után. Totális gyomirtó szer FOZÁT 480 NÉLKÜLÖZHETETLEN, BIZTONSÁGOS, TÖKÉLETES GYOMIRTÁS Hatóanyaga: 480 G/L GLIFOZÁT IPA SÓ. Felhasználható: szántóföldi kultúrákban, 3 évesnél idôsebb szôlô- és gyümölcsültetvényekben, gabona-, repce-, borsótarlókon, házikertekben és mezôgazdaságilag nem mûvelt területeken. Forgalomba hozatali és felhasználási engedély száma: 02.5/11609/1/2010. A FOZÁT 480 elônyös tulajdonságai: 5 Hatásspektrum: mélyen gyökerezô, évelô és magról kelô egy- és kétszikû gyomok ellen. 5 Tökéletes gyomirtó hatás: a kezelést követô 8 12 nappal. 5 Gazdaságosság: versenyképes ár, gazdaságos kezelési költség, többféle kiszerelés. 5 Alkalmazás: szántóföldi kultúrákban, szôlôben, gyümölcsösben, házikertekben és kitûnôen használható mezôgazdaságilag nem mûvelt területeken és erdészetekben. Kedvezô idôjárás? A FOZÁT-ot az elpusztítandó növények leveleiken, zöld hajtásaikon keresztül veszik fel, ezért a gyomirtás szempontjából az esô utáni mérsékelten meleg, párás, jó növénynevelô idô a legkedvezôbb. Elmarad a várt hatás akkor is, ha a gyomirtás idôszakában a hômérséklet 12 C-nál alacsonyabb, amikor a gyomok élettevékenysége lelassul. A nitrogén levéltrágya serkenti a gyom életmûködését, ezáltal felgyorsítja a gyom mérgezôdését és pusztulását. A hatékonyságcsökkenéssel kell számolnunk akkor is, ha a levelek porosak, a permetlé talajrészecskékkel vagy szerves anyagokkal szennyezett. Gyomok kora, nagysága A magról kelô gyomok 2-3 leveles fejlettségi állapotukban a gyomirtó szer kis dózisával elpusztíthatók. Az évelô gyomok ellen a javasolt 4-6 liter/ha dózist akkor juttassuk ki, amikor tarackbúza cm-es, a nád és a fenyércirok cm-es. Az évelô gyomok virágzásukat követôen (cserjék, fák ôsszel) fokozottan érzékenyek a FOZÁT-ra, mert ekkor kifejezetté válik a tartalék tápanyagoknak tarackok és gyökerek felé való szállítása, ezért a gyomirtó szer hatóanyaga könnyen eljut a hatáskifejtés helyére. Agro-Chemie Kft. Telefon: Fax: info@agrochemie.hu