PEREGRINÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉS A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN A SZÁZADBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PEREGRINÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉS A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN A 16 17. SZÁZADBAN"

Átírás

1 VARGA SZABOLCS PEREGRINÁCIÓ ÉS MŰVELŐDÉS A PÉCSI EGYHÁZMEGYÉBEN A SZÁZADBAN Bevezetés A középkor végén a magyar társadalmat élénk vallási élet jellemezte. 1 A templomi hitélet mellett egyházi közösségek ápolták és segítették a rászorulókat, különböző hatáskörű káptalanok végeztek jogbiztosító tevékenységet, és mindenféle szervezett oktatási tevékenység is egyházi keretek között zajlott. A magyar társadalom a keresztény egyház hálózatán keresztül csatlakozott be Európa szellemi vérkeringésébe. Az egyház különböző tevékenységei közül az egyik legfontosabb az oktatás volt, ezen keresztül tudta értékszemléletét a legjobban, a legszélesebb közegben közvetíteni. Ez a Magyar Királyságban sem volt másképp, annak ellenére, hogy a nyugati keresztény országok közül 1500-ban csak itt nem működött nyomda és egyetem. Felsőfokú tanintézmény hiányában még inkább indokolt a peregrináció irányának, hatásának vizsgálata a koraújkori Magyarországon. Az alábbiakban először arra a kérdésre keressük a választ, hogyan függött össze az alap- és középfokú oktatási hálózat összeomlása a peregrináció irányának megváltozásával, és ennek milyen szerepe volt a reformáció gyors sikerében a pécsi egyházmegye területén. A dolgozatunk második felében arra szeretnénk egy lehetséges választ felvázolni, hogy a tridenti zsinat szellemében megszülető, főleg a jezsuita rendhez köthető, oktatási, szervezeti reformok miképpen járultak hozzá a térségben a lakosság rekatolizációjához. Kutatásunkat segítette, hogy az elmúlt évtizedekben rengeteg remek forrásközlés látott napvilágot római levéltárakból. 2 Alapvető impulzust adott e tanulmány megírásához egy fiatal erdélyi kutató teljesen más témáról megjelent munkája. 3 Az internet világának vizsgálata talán új szempontokkal gazdagíthatja a katolikus egyházról, mint organikus szerveződésről vallott szemléletünket, és segít szakítani azzal a hagyományos felfogással, amely az egyházat egyszerű, mechanikus szervezetnek tekinti. Barabási terminológiáját szeretnénk felhasználni a Pécsett szolgáló jezsuita misszionáriusok életpályájának vizsgálatánál, hogy megérthessük a jezsuita iskolareformok úttörő jelentőségét a 17. században a török hódoltságban. Ha térképre vetítjük a Lukács László által hatalmas munkával összegyűjtött életrajzi adatokat, akkor tűnik ki igazán, hogy a politikai határok ellenére a Magyar Királyság területe 1 PÁSZTOR Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, (Reprint 2001.) 2 Ezek közül itt csak néhányat említek a teljesség igény nélkül szerző szerinti betűrendben. BALÁZS Mihály, FRICSY Ádám, LUKÁCS László, MONOK István (szerk.): Erdélyi és hódoltsági jezsuita missziók I/1-2. ( ) (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhet 26/1-2) Szeged, 1990., BORSA Iván, TÓTH István György: Benlich Máté belgrádi püspök jelentése a török hódoltság katolikusairól Levéltári Közlemények, 60 (1989) , FRICSY Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről In: Baranyai Helytörténetírás Pécs, , Uő: Pécs a XVII. század derekán. Vinkovics Benedek pécsi püspök 1639-es relációja. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve , Uő: A pécsi jezsuita misszió történetéből ( ). In: Baranya IV.(1991/1-2) , HOLOVICS Flórián: Baranya a XVII. század elején. Dallos Miklós pécsi püspök jegyzete 1620-ban. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve , MOLNÁR Antal: Pietro Massarecchi antivari érsek és szendrői apostoli adminisztrátor egyházlátogatási jelentése a Hódolt Dél-Magyarországról (1633). Fons, 2 (1995/2) , TÓTH István György: Relationes missionarium de Hungaria et Transilvania ( ) Roma-Budapest, Uő: A mohácsi plébános, a budai pasa, és a kálvinista konstantinápolyi pátriárka. Don Simone Matkovics levelei a Hitterjesztés Szent Kongregációjához ( ). In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 8.(1997) , VANYÓ Tihamér: Belgrádi püspökök jelentései a magyarországi hódoltság viszonyairól ( ). Levéltári Közlemények, 42 (1971) BARABÁSI Albert László: Behálózva. A hálózatok új tudománya. Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben. Bp., 2003.

2 kulturális értelemben integernek volt tekinthető, és sűrűn átszőtték a jezsuita szerzetesek információs hálói. 4 A változatos helyeken tanulmányokat folytató, több jezsuita kollégiumban szolgáló, majd missziós állomásokon működtetett iskolákban tanító szerzeteseknek is köszönhető, hogy az alapfokú tanintézményekre támaszkodó katolikus vallású lakosság átvészelte a török megszállást, és nem szakadt meg kapcsolata a nyugati keresztény világgal. Ez segítette elő a felszabadulás után a terület gyors regenerálódását és zökkenőmentes visszailleszkedését a Habsburg Birodalomba. Iskolahálózat a pécsi egyházmegyében a 16. század elején A 16. század elején a Magyar Királyság legfejlettebb vidékén fekvő pécsi egyházmegye területén virágzó hitélet folyt. Az egyházmegye központja Pécs püspöki város volt, melynek irányítása alá tartozott a délkelet Dunántúlon Tolna és Baranya, a Dráva-Száva között Pozsega és Valkó vármegye Diakóvár környékének kivételével, ami a boszniai püspökséghez tartozott. Pécsett színvonalas oktatást biztosító káptalani iskola működött, 5 és mind a négy koldulórend rendelkezett itt kolostorral, akik ugyancsak foglakoztak tanítással. 6 Domonkos konventek voltak Pécsen kívül Dunaszekcsőn, Simontornyán és Pécsváradon. 7 Ferences kolostorok voltak Sellyén, 8 Ozorán, Perecskén, Monoszlón és Našicén. 9 Pozsegában társaskáptalan működött, és bencések voltak Siklóson, Bátán, Pécsváradon és Szekszárdon. A térségben jelentős bortermelésből meggazdagodott polgárság volt Pécs mellett Szekszárdon, Tolnán, Mohácson, és ezért itt a világi plébániákon folyt színvonalas oktatás. Ez a jól működő egyházszervezeten alapuló többszintű oktatási hálózat biztosította az egyházmegyében a tanulni vágyóknak, hogy a plébániai iskolákból kilépve erős káptalani iskolában fejleszthessék ismereteiket, és - ha volt rá módjuk külföldön tanulhassanak tovább. Ebben az időszakban a legkedveltebb egyetem a bécsi volt, 10 de sokan keresték fel Krakkót és Itália 11 földjét is. Bár a peregrináció mértéke már 1526 előtt is csökkenő tendenciát mutatott, összességében megállapítható, hogy a mohácsi csata előtt az egyházmegye 4 Lukács László hatalmas munkásságából az alábbi köteteket használtuk. Ladislaus LUKÁCS, S.I. Monumenta Antiquae Hungariae I (Monumenta Historica Societatis Iesu 101) Romae, 1969., Uő: Catalogi Personarum et officiorum provinciae Austriae S.I. II. ( ) Romae, 1982., Uő: Catalogus Generalis seu Nomenclator biographicus personarum Provinciae Austriae Societatis Iesu I-III. ( ) Romae, Uő: Catalogi personarum et officiorum Provinciae Austriae S.I. III ( ) Romae, BÉKEFI Remig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest, Az 1510-es években itt tanulhatott Tinódi Lantos Sebestyén, a végvári harcok első időszakának híres verselője is. MÉSZÁROS István: Oskolák és iskolák. Bp., Pécs magyarországi városszerkezetben betöltött jelentőségére alapvető KUBINYI András: Pécs gazdasági jelentősége és városiassága a késő-középkorban. In: Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon (Tanulmányok Pécs történetéből 9.) Szerkesztette: FONT Márta. Pécs, FRICSY Ádám: Egyházmegyénk a török hódoltság alatt. In: A Pécsi egyházmegye schematizmusa Pécs, ban telepedtek meg és működésüknek az 1532-es török hadjárat vetett véget. P. SZÁNTÓ Konrád OFM: A ferencesek működése Baranyában a török hódoltság második időszakában. In: Egyházak a változó világban. Szerkesztette: BÁRDOS István és BEKE Margit. Esztergom, KARÁCSONYI János: Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. I II. Bp., között Baranya megyéből 27 településről 71, Tolnából 28 fő iratkozott be a bécsi egyetemre. 28 személy Pécsről, 13- an Tolnáról és 8 fő pedig Mohácsról kereste fel az universitast. SCHRAUF Károly: A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Bp., XXXV XXXVIII. 11 A magyarországi hallgatók elsősorban Padova, Bologna és Róma egyetemeit látogatták. Bolognában tanult 1490-től Csulai Móré Fülöp, és 1503-től Szatmári György, akik később a pécsi püspöki címet is elnyerték. VERESS Endre: Olasz egyetemi városok magyar vonatkozásai. Pécs, (továbbiakban VERESS, 1941/1.) Padovával is intenzív kapcsolat volt, 1526 előtt 205 diák érkezett Magyarországról az egyetemre. BITSKEY István: Magyarországi diákok Rómában a középkor végén. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon II. Szerkesztette: BÉKÉSI Imre et alii. Bp. Szeged, Az itáliai egyetemek anyakönyveinek magyar vonatkozású anyagait közzétette Veress Endre. VERESS Endre: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai (=Olaszországi Magyar Emlékek III.) Bp., (továbbiakban VERESS 1941/2.)

3 területének egészét lefedte a működő iskolák vonzáskörzete, és biztosította ez értelmiségi literatus réteg újratermelődését. Az 1526-ban elszenvedett katasztrofális mohácsi vereség, és az azt követő polgárháborús esztendők azonban alapjaiban rengették meg a térség egyházszervezetét. A pécsi káptalani iskola sok tanulója, és rengeteg egyháznagy is elesett a csatában, 12 de ezt a veszteséget még ki tudta heverni az oktatási intézményhálózat. 13 Ezekben az esztendőkben még itt tanított Pietro Illicino Sienából, aki később a nagyszombati iskola vezetője lett. 14 A katolikus hierarchia azonban rohamosan gyengült, és 1543-ban Pécs elfoglalásával az egyházmegye területén össze is omlott. Sziget és vonzáskörzetét leszámítva a terület oszmán megszállás alá került, és az állandó háborús állapotnak köszönhetően a kolostori és káptalani iskolák bezárták kapuikat. 15 Ezzel azonban megszűnt a papi utánpótlás helyi képzése, és a legszélesebb társadalmi beágyazottsággal rendelkező világi alsópapság rétege is jóvátehetetlen károkat szenvedett. A Hódoltság területén mindössze Jászberényben, Szegeden és Gyöngyösön maradtak meg ferences enklávék ban az összeírások 323 faluból már csak 70 településen említenek összesen 84 papot. 17 A simontornyai szandzsákban 1546 körül 112 lakott helység közül már csak 36-ban volt pap. A pécsi szandzsák szentlőrinci kerületében 42 településen nyolc papot írtak össze. Ez általános tendencia volt, összességében megállapítható, hogy a század közepére a török megszállás 60-65%-os kárt okozott az egyházszervezetben. A következő években ez a tendencia folytatódott ben a budai szandzsákban az 1546-ban összeírt 76 klerikus közül mindössze kilencet találtak meg eredeti helyén és csak minden tizenhatodik településen volt pap. 18 A reformáció térhódítása az egyházmegyében A magyar állam részleges bénultsága megkönnyítette az ekkor megjelenő új lutheri eszmék gyors térhódítását a pécsi egyházmegye területén. 19 A gazdag mezővárosokból az 1540-es évek elején még katolikusként külföldi egyetemen szerencsét próbáló férfiak Wittenbergből hazatérve ellenállás nélkül vehették át a sorra megürült plébániákat, és ezáltal könnyedén téríthették át az ott élő lakosságot. A korábbi városi plébániai iskolák élték tovább életüket reformált hitben gondolkodó iskolarektorok vezetésével. 20 A sikeres és gyors vallásváltás okai összetettek. A jelentős tőkével és erős öntudattal rendelkező gazdag mezővárosi polgárság kifejezetten fogékony volt az új tanokra, érdeklődtek a legégetőbb vallási kérdések után. A Mohács körüli időkben pezsgő vallásosság jellemezte a magyar mezővárosok lakóit, akik tudásszomjuk kielégítésére hajlandóak voltak a korszak legszínvonalasabb egyetemét felkeresni, és ott stúdiumokat folytatni. Ez a helyszín ekkor Wittenberg volt, ahol 12 TÍMÁR György: Baranyai csapatok a mohácsi csatában. Vigilia, XLI (1976/8) ben források említik Harsányi Illés, és Szentgyörgyi István éneklőkanonokokat, valamint 1540 nyarán Sulyok Ferenc magyarul írt még levelet édesanyjának a pécsi iskolából. BÉKEFI , valamint MÉSZÁROS MÉSZÁROS Sellye 1532-ben, Pozsega 1537-ban, Našice 1542-ben pusztult el. Perecskéről 1533 után, Ozoráról 1535 után nincsen működésüket alátámasztó adatunk. KARÁCSONYI , 228., KARÁCSONYI SZAKÁLY Ferenc: Katolikus hierarchia a török hódoltságban. In: Egyházak a változó világban. Szerkesztette: BÁRDOS István és BEKE Margit. Esztergom, ban még 70 ferences kolostor működött 1500 taggal, 1534-ben már csak 773 szerzetes volt, és 1605-ben 5 épületben mindössze 30 fő tartózkodott. ADRIÁNYI Gábor: Ellenreformáció vagy katolikus megújulás? In: Egyházak a változó világban. Szerkesztette: BÁRDOS István és BEKE Margit. Esztergom, FRICSY SZAKÁLY Ferenc: Török uralom és reformáció Magyarországon a 16. század közepe táján. Világosság, 25 (1984) PAYR Sándor: A dunántúli református egyházkerület története I. Sopron, 1924., KATHONA Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. (Humanizmus és reformáció 4.) Bp., 1974., THURY Etele: A Dunántúli Református Egyházkerület története I-II. Pozsony, MÉSZÁROS István: A humanizmus és a reformáció-ellenreformáció nevelésügye a században. Bp.,

4 Melanchton pártfogásával magyar közösség is szerveződött. 21 A 16. század végéig szinte az összes magyar reformátor itteni stúdiumok elvégzése után tért haza. Wittenberg mellett Strassburg 22 is jelentős szellemi központ volt, velük szemben Bécs folyamatosan vesztett népszerűségéből, és között már csak heten folytattak itt tanulmányokat. 23 A katolikus egyházszervezet meggyengülése is szerepet játszott abban, hogy a magyarországi reformáció nem akarta az egyházi hierarchiát felszámolni, 24 ahogy az új tanok gyors terjedését az állam meggyengüléséből fakadó politikai kényszerhelyzet is segítette. Régóta elhúzódó kérdés a magyar történettudományban, hogy az oszmán hatalom hogyan viszonyult a keresztény felekezetekhez. Szakály Ferenc tudatos koncepciót vélt felfedezni abban, hogy 1541 és 1552 között a törökök minden létező segítséget megadtak Luther követőinek, miközben a Habsburgokat támogató katolikus hierarchiát kegyetlenül üldözték. 25 A hódítók korábbi tapasztalataik alapján ebben az új egyházban a balkáni autokefál ortodox egyház mintájára a hódítás konszolidációjának eszközét látták után azonban belátták, hogy a protestáns egyház is ellenük van, és mivel a végvári katonaság is reformátussá vált, ezért tovább engedmények feleslegessé váltak. Ezt a képet finomította Molnár Antal, aki szerint ilyen erőteljesen nem volt egységes oszmán valláspolitika, inkább csak a pragmatizmus dominált, hogy a helyi lakosságot megnyerjék, és helyben tartsák. A protestáns többségű területen az új irányzatot támogatták, de Gyöngyös környékén, ahol fennmaradt az ottani ferences kolostor hatására egy katolikus tömb, ott bennük kerestek szövetségest. 26 A pécsi egyházmegye területén is hasonló módon történt meg a plébániai és városi iskolák vallásváltása. A megszűnő papi utánpótlás, a hadak által elkövetett atrocitások, és a természetes elhalálozás révén legtöbbször békés módon vette át a településeken a hitélet vezetését egy-egy reformátor. Ahol esetleg működő katolikus plébánost találtak, ott korszerű, külföldön szerzett tudásukkal gyorsan fölébe tudtak kerekedni hiányos képzettségű ellenfeleiknek. Eszéki Szigeti Imre úgy térítette meg Kálmáncsehit, hogy először az egyébként Padovában tanult helyi tanítót, Endericus Mátét győzte meg, 27 és utána az egész település elfogadta az új tanokat. 28 Sikerüket az is elősegítette, hogy a reformátorok első nemzedéke, Sztáray Mihály, Szigeti Imre, Szerémi Illés egyformán beszélték a magyar és a délszláv nyelvet, így az erősen eldélszlávosodott szlavóniai területeken is sikereket tudtak 21 SZABÓ András: Magyarok Wittenbergben In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon II. Szerkesztette: BÉKÉSI Imre et alii. Bp. Szeged, Itt tanított Johann Sturm, a keresztény humanizmus képviselője, és Martin Bucer, a mérsékelt protestáns irányzat szószólója. Ez utóbbi követői voltak Dévai Bíró Mátyás és Sztáray Mihály is. BERENGER, Jean: Strassburg és a reformáció megerősödése Magyarországon. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IV-V SCHRAUF Gregorius de Simontornya 1528-ban (189.), Francicus Abstemius Tolnáról 1529-ban (190.), Petrus de Poschega 1530-ban (uo.), Petrus Kys 1536-ban (191.), Cheley Gábriel pécsi kisprépost és Ambrosius Eeles de Mosdos 1538-ban (192.), Johannes Kys Quinqueecclesiensis 1542-ben (64.) iratkoztak be az egyetemre. 24 PÉTER Katalin: A katolikus megújulás és a protestáns reformáció In: Uő: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp., SZAKÁLY Németül megjelent, jegyzetekkel ellátott változata. SZAKÁLY Ferenc: Türkenherrschaft und Reformation in Ungarn um die Mitte des 16. Jahrhunderts. In: Études historiques hongroises 1985 publicées ā l occasion du XVI e Congrés International des Scienses Historiques par le Comité des Historiens Hongrois II. Bp., MOLNÁR Antal: Katolikus missziók a hódolt Magyarországon I. ( ) (= Humanizmus és reformáció 26.) Bp., Endericus Mátét a források Szegedi Mátéként is említették ban, mint sárvári lelkészt, őt választották meg a dunántúli protestáns egyházkerület püspökévé. SZAKÁLY Ferenc: Mezőváros és reformáció. (=Humanizmus és reformáció 23.) Bp., PAYR

5 elérni. 29 Azokon a helyeken, ahol jól felkészült katolikus pap tartott fenn iskolát, a reformátoroknak sokkal nehezebb dolguk volt. Esetünkben Tolna mezőváros példáján lehet a legjobban modellezni a Hódoltságban bekövetkező vallásváltás problematikáját. A mezőváros a 16. század közepén a Dunántúl egyik legjelentősebb központja volt. Lakossága bortermelésből, és marhakereskedelemből élt. Erős latin műveltségű plébániai iskolája volt, a 16. század közepéig 13-an keresték fel a bécsi egyetemet, és 1553-ban 14 deák képviselte az értelmiséget. Erdélyi Józsa plébánosnak modern könyvtára is volt az iskola mellett, tanítót tartott maga mellett, magisteri fokozata volt, ezért a hívek ragaszkodtak hozzá. 30 A Wittenbergből visszatérő Eszéki Szigeti Imrének új iskolát kellett nyitnia, hogy ezáltal próbáltassa magát elfogadtatni a tolnaiak előtt. Még ez is kevés volt, hogy Erdélyit sarokba szorítsa, ezért a budai pasa segítségét kellett igénybe venni, aki pártfogásba vette az evangélikusokat, ezért a katolikus plébánosnak mennie kellett. Itt a protestáns felfogásnak köszönhetően latint, görögöt és hébert tanult több mint hatvan fiatal jól képzett tanítók segítségével. A következő években már két csoportban tanultak a gyerekek, és csak a nagyobbak száma több volt 40-nél. 31 Szegedi Kis István tanította a Baranya megyében született Beyte Istvánt, akit 1585-ben dunántúli református püspöknek választottak. 32 A következő harminc évben az iskola összes vezetője Wittenbergben végzett, sőt az 1560-es években az a Domb-rói Péter volt az iskola rektora, aki a tolnai iskolában kezdte pályafutását. A keze alatt végeztek az iskolában Decsi Gáspár egyházi író, Laskai János, Tolnai Fabricius Bálint hebraista és Pathai István dunántúli püspök, akik ugyancsak megfordultak külföldön. Az iskola jó kapcsolatokkal rendelkezett Kolozsvárral, sokan folytatták Erdély fővárosában tanulmányaikat. 33 Sziget elestét követően 1566 után a marhahajtó útvonalak áthelyeződtek északabbra, és a jelentős itáliai piaccal rendelkező marhabőr útja is elkerülte Tolnát. A Dél-Dunántúl gazdasági fejlődése szempontjából nem a török hódítás, hanem a kereskedelmi útvonalak megváltozása volt a döntő. 34 Emiatt gyengült meg a város kereskedőrétege, és ezért csökkent az iskola színvonala is folyamatosan. Az iskola rektorai a század végén már csak hírből ismerték Wittenberget. 35 A kegyelemdöfést az iskolának, és ezen keresztül a városnak a tizenöt éves háború adta meg ban Szinán csapatai elől a Duna menti falvak lakói már szétrebbentek, 1599-ben Pálffy Miklós hajdúcsapatai Tolna mellett szabályos csatában győzedelmeskedtek. 36 A zaklatásokat elkerülve az akkor rektor, Buzás Mihály, 1600-ban Kecskemétre költözött át, ahová követte őt az iskola. A város ezt a csapást már nem tudta kiheverni, jelentőségét elvesztette, a következő években pusztaként említik a források. Áttekintve a pécsi egyházmegye területén működő iskolákat ebben az időszakban, helyénvalónak találjuk azt a korabeli mondást a tanult emberre, hogy bejárta Tolnát, Baranyát. A különböző felekezetek, amint megjelentek a régióban, azonnal nekifogtak az 29 KISS Z. Géza: Történeti vázlat egy ormánsági filia (Kemse) mindennapjaihoz ( ). In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve VIII. Bp., FRICSY Ádám: Katolikus iskolák a hódoltságban. In: Pázmány Péter emlékezete. Halálának 350. évfordulóján. Szerkesztette: LUKÁCS László - SZABÓ Ferenc. Róma, KATHONA PAYR THURY KATHONA SZAKÁLY Ferenc: A Dél-Dunántúl kereskedelmi útvonalai a XVI. század derekán. In: Somogy Megye Múltjából (levéltári évkönyv 4.) Szerkesztette: KANYAR József. Kaposvár, Ehhez az is hozzájárult, hogy az ortodox lutheránusoknak sikerült 1574-ben kitiltatniuk az egyetemről a melanchtoniánusokat, és ezért egyre kevesebb magyar kereste fel Wittenberget. SZABÓ SZAKÁLY Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez. In: Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve IV- V.( )

6 iskoláik megszervezésének. Oktatási intézmények működtek a század folyamán Pécsett, Pakson, Dunaföldváron, Patajon, Bölcskén, Mányokon és Ethén. Lutheránus központok voltak a korai időkben Laskó, Hercegszőlős, Veresmart, Tótfalu, Tordafalva és Mohács. 37 Dél-Baranya erejét mutatja, hogy innen származott Kopácsi István, aki később a sárospataki kollégiumot szervezte és Laskai Csókás Péter, aki majd a marosvásárhelyi kollégium tanára lett. 38 Az 1570-ben Erdélyből érkező antitrinitáriusok révén tovább színesedett a pécsi egyházmegye vallási térképe. 39 A brutalitásoktól sem mentes vallási villongások után erős közösségeik jöttek létre Pécsett, Siklóson és Nagyharsányban. Itt iskolákat tartottak fenn, sőt a volt püspöki központban kiszorították a reformátusokat és a könyvtárral felszerelt, a tehetős pécsi közösség által finanszírozott gimnáziumban magas szintű képzést folytattak. Iskolájukban latin, héber, görög nyelvet és teológiai ismereteket is tanítottak. 40 A pécsi unitáriusok vezetőjének, Válaszúti Györgynek a képzettségét mutatja, hogy 1588-ban hitvitára vállalkozott a helvét irányzathoz tartozó Skaricza Mátéval Pécsett, 41 amely esemény a Pécsi Disputa néven került be a történelmi köztudatba. 42 Az alábbi számok hűen mutatják a reformáció sikerét Magyarországon. A protestáns egyházaknak a 17. század elején 134 középiskolájuk és 5 főiskolájuk volt. 29 reformációt szolgáló nyomda ellenében, csak 1 katolikus működött 1577-től között 275 vallási tárgyú könyvből mindössze 31 származott katolikus szerzőtől. 43 A könyv ekkor vált mindenki számára elérhetővé az anyanyelvi nyomtatás és az árak csökkenése miatt. A népszerűbb munkák több mint 70%-a magyar nyelven íródott, és ennek köszönhetően megjelent az olvasó ember. 44 A beszédes számok ellenére a protestáns felekezetek iskolahálózata törékeny alapokon nyugodott. Bár az iskolák vonzáskörzetükkel jórészt lefedték a pécsi egyházmegyét, színvonaluk az eltartó közösség erejétől függött. A tanítót uradalmi központokban a mecénás földesúr, mezővárosokban a közösség vezetése fogadta fel fizetség fejében. Ezzel normális esetben, prosperáló környezetben nem volt baj. Azonban ha zavar lépett fel a környék gazdasági viszonyaiban, úgy azt az iskolai oktatás minőségén hamar észre lehetett venni. Jól mutatja ezt Tolna esete, ahol a városi polgárság elszegényedésével együtt egyre szerényebb képességű tanítót tudtak megfogadni, és a tizenötéves háború borzalmai pontot tettek a baranyai és tolnai reformáció sikertörténetének végére. A katolikus megújulás kezdetei A keresztény felekezetek közül a legmostohább sors ebben az évszázadban a katolikusoknak jutott osztályrészül ban Szigetvár eleste után szinte teljesen elvesztették kapcsolatukat 37 PAYR Tordafalván Szenantali Gergely volt a lelkész, akit Melanchton tanítványának mondtak. Uo BENDA Kálmán: Unitáriusok a hódoltság-kori Dél-Baranyában. In: Baranya IV.(1991/1-2.) Alivinczi György Dávid Ferenc mellett volt rektor Kolozsváron. Rajta kívül még Válaszúti György, és Jászberényi György érkeztek Erdélyből. Alvinczi hatására lett Tolnai Ambrus Lukács, Wittenberget megjárt laskói lelkész antitrinitárius. SZAKÁLY Ferenc: Volt-e református-unitárius hitvita 1574-ben Nagyharsányban? In: A Ráday gyűjtemény Évkönyve VII. Bp., Akár főiskolai szintű is lehetett az intézmény, ami így biztosította volna a lelkészutánpótlást, de ennek léte nem bizonyított. MOLNÁR Antal: Jezsuiták a hódolt Pécsett ( ) In: Pécs a törökkorban (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Szerkesztette: SZAKÁLY Ferenc VONYÓ József. Pécs, SZAKÁLY Ferenc: Adalékok Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve 2.(1981) A Válaszúti által használt teológiai irodalom egy színvonalas könyvtár meglétére utalt. MOLNÁR Antal: A katolikus egyház hódolt Dunántúlon. (METEM könyvek 44.) Bp., Válaszúti papírra is vetette ezzel kapcsolatos nézeteit, amely 1981-ben látott napvilágot nyomtatásban. VÁLASZÚTI György: Pécsi Disputa (Régi Magyar Prózai Emlékek 5.) A bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Dán Róbert. Bp., ADRIÁNYI A 15. században egy könyv még egy kisebb vagyonba került, 1583-ban 4 kilogramm disznóhús áráért lehetett már parasztkalendáriumot vásárolni. PÉTER Katalin: A reformáció Magyarországon. In: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp.,

7 az egyházzal. István pap írta XIII. Gergely pápának Pécsről 1581-ben, hogy Itt Pécsett, több mint 300 catholica pap szolgált volt az Úrnak, de egy sem szenvedett szükséget. Mára mind szétszóródtak. Volt akit legyilkoltak, egyeseket megfojtottak, a templomokat feldúlták, az oltárokat ledöntötték. Én pedig, mint a keresztény foglyok közt méltatlan fogoly, magamra maradtam. Noha mindennapi kenyerem sincs biztosítva, mégis folyvást üldöztetem. 45 A siralmas kép ellenére állíthatjuk, hogy Baranyában fennmaradt egy igen erős, közel 70 falut számláló katolikus tömb, amelynek a központja a 16. században Hetény volt. 46 Túlélésüket elősegítette hogy a Mecsek hegység nehezen megközelíthető erdőségeiben voltak, amelyek kívül estek a hadjáratok útvonalain. A hagyományaikhoz való ragaszkodás tartotta meg őket őseik hitén. A szinte teljesen megszűnt világi papság szerepét a világi licenciátusok vették át, akik értelmesebb parasztemberek voltak. Ők kereszteltek, temettek, eskettek, prédikáltak, ha kellett, és megtanították a gyermekeket az alapvető hittételekre. 47 A paphiány miatt alakulhatott ki a katolikus magyar közösségeknél az a szokás, hogy mise alatt rengeteg egyházi éneket daloltak el anyanyelvükön, ahogy azt a 17. században idelátogató vizitátorok érdeklődve megfigyelték. A másik tényező, ami segítette a katolikus vallás fennmaradását az egyházmegye területén, az a katolikus délszlávok folyamatos északra húzódása, 48 és a raguzai kereskedők a térségben való megjelenése volt. A dalmát város kereskedői szultáni engedély birtokában szinte monopolizálták a balkáni kereskedelmet, és az oszmán hódítással egyidőben érkeztek meg magyar területre, és létesítettek kolóniákat Belgrádban, Pozsegában, Pécsett és Tolnán is. Nekik köszönhető, hogy között Pécsett dolgozott a helyi délszlávok káplánja, Stjepan Radobilja, megosztozva a város templomán az unitáriusokkal. A boszniai délszlávokat követték a boszniai ferences rendtartomány tagjai, akik 1463-ban a szultántól kaptak engedélyt, hogy maradhassanak, és továbbra is ellássák feladatukat a katolikus hívek között. 49 Ez is mutatja, hogy az oszmán politika, ahol tudott, kiegyezett akár a római rítust követő egyházszervezetekkel is. A nehéz életkörülmények miatt elköltöző híveiket követve lépték át a boszniai ferencesek a Száva határát, és kezdték meg hittérítő tevékenységüket immár a pécsi egyházmegye területén is ben megszerezték a pápai brévét, hogy itt missziózhassanak, és a 17. század elejére már Našicéről és Velikáról irányították a környéket. 50 Ebben az időben, már a Szentszék is egyre nagyobb figyelmet szentelt a kérdésnek. Bár még nem lépett fel kezdeményezően, de támogatta a Hódoltságban misszióra vállalkozókat. Ez azonban kevés volt, így egészen a 1607-ig ezek a törekvések nem voltak sikeresek. A 17. századig egyszerűen nem volt meg a személyi feltétele a misszióknak, mert hiányoztak a megfelelő nyelvi és iskolai képzettséggel bíró papok. 51 A 16. század második felében a tridenti zsinat határozatinak szellemében azonban gyors változás vette kezdetét. A jezsuiták az itáliai Messinában 1548-ban megnyitották első iskolájukat. Céljuk olyan központi tananyag, tanterv kialakítása, oktatási módszer kidolgozása és alkalmazása volt, amely kiküszöbölte az iskolákban az eseti tanterveket, és az 45 ADRIÁNYI MOLNÁR TAKSONYI József: Adatok Baranya megye és Pécs XVI-XVII. századi történetéhez. In: Baranyai Helytörténetírás Pécs, Mindezeket privato modo tette, azaz kihagyta az exoecizmut és az olajjal való megkenést. Működésüket egyházi hatóság engedélyezte. 48 BOROS GYEVI László: A pécsi egyházmegye horvátjai a XVII. század végéig. In: A pécsi egyházmegye schematizmusa Pécs, Erre a témára a legrelevánsabb munka jelen pillanatban MOLNÁR BUTURAC, Josip: Katolička Crkva u Slavoniji za turskoga vladanja. Zagreb, MOLNÁR

8 esetlegesen gyengébb képességű rektor miatti megingásokat az oktatás minőségében. 52 Az iskolákban csak felnőtt paptanárok taníthattak, ingyen, így nem szorultak a helyi közösség támogatására. Csak megfelelő számú tanár esetén voltak hajlandóak iskolát alapítani, igaz a török hódoltság extrém viszonyai miatt ez utóbbi feltételt nem mindig tudták teljesíteni. 53 A jezsuita rend tagjai között hamar találunk magyar szerzeteseket között 46 fő lépett be a jezsuiták közé, akik közül érkeztek a pécsi egyházmegye területéről is. 54 A hazai magyar felsőpapi képzés szempontjából alapvető fontosságú volt, amikor ben megnyitotta kapuit Rómában a Collegium Germanicum között 6 magyarországi tanuló élt az iskola falai között, köztük volt Szántó (Arator) István magyar jezsuita szerzetes. Az ő áldozatos munkájának köszönhetően 1579-ben megnyílt a Collegium Hungaricum 4 fővel, 55 de 1580-ban a két intézményt összevonták, és mint Collegium Germanicum et Hungaricum üzemelt tovább. Az iskolában 12 helyet biztosítottak magyarországi hallgatóknak, de között csak 45 iratkozott be, közülük hárman érkeztek a pécsi egyházmegyéből. 56 A 17. században egyre növekvő számban érkeztek diákok között 13 papjelölt folytatott itt tanulmányokat, és Forgách Ferencnek köszönhetően 1608-tól szinte minden évben kitöltötték a magyar hallgatók a rendelkezésükre álló helyeket, és a magyar pálosok legfelső vezetői is ebből a kollégiumból kerültek ki. 57 A másik jelentős alapítás Szondy Pál (Paulus Zondinus) nevéhez köthető, aki 1553-ban megalapította Bolognában a Collegium Hungaricum et Illiricum intézményét. 58 Az intézet felügyelője a zágrábi káptalan volt, és tagjai közül egy kanonok látta el a rektori tisztséget. 59 Az eredeti elképzelés szerint 4-6 papnak készülő horvát és magyar ifjú tanulhatott a falai között, akik már elmúltak 15 évesek, és legalább három évet tanultak már máshol. Rengeteg olyan hallgatót fogadott az intézmény a falai közé, akik később a magyar katolikus megújulásban jelentős szerepet játszottak. A katolikus megújhodás első jelentős személyisége a magyar püspöki karban Oláh Miklós mellett Draskovics György volt. 60 Tanulmányait Krakkóban, Bécsben, és Padovában végezte májusában őt választották meg a padovai magyar náció tanácsosának től pécsi püspök lett, és 1561-ben magyarra fordított hitvitázó könyvet adott ki Igen zep kenyv az kezenseges igaz kereszten hytnek Regyseg és igassaga mellett címmel. 61 Ettől az évtől, mint I. Ferdinánd magyar király követe részt vett a Tridenti Zsinaton ban az uralkodó kinevezte zágrábi püspöknek. Egyházmegyéjében megszigorította az egyházfegyelmet, ban és 1574-ben egyházmegyei zsinatokat tartott, ahol a Magyar Királyságban először hirdette ki a Tridentinum intézkedéseit. Ennek szellemében másodikként szervezett Nagyszombat után Zágrábban papi szemináriumot, ahonnan nagy számban keresték fel 52 MÉSZÁROS István: XVI. századi városi iskoláink és a studia humanitatis (Humanizmus és reformáció 11.) Bp., Jó példa erre a belgrádi Szini István esete, aki folyamatosan panaszkodott a megfelelő társ hiánya miatt. FRICSY LUKÁCS Hercegszöllösi Balázs 1546-on született névadó településén, és 1566-ban lépett be a rendbe Bécsben. 55 Köztük volt Blasius Baranicus a zágrábi egyházmegyéből. BITSKEY István: Hungáriából Rómába. A római Collegium Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Bp., Baranyai Pál között, a pécsi születésű Baranyai Forrás Péter között, és az ugyancsak innen származó Bereck Dániel között tanult Rómában. Uo Ők átlagban öt évet töltöttek el az iskolában pálos tanult itt a 17. században, akikből utána a rend vezetői lettek. Uo Szondy 1533-ban római magyar gyóntató volt, és közben teológiát tanult. Esztergomi kanonok, zágrábi nagyprépost, majd érseki helynök lett között szervezte meg a bolognai intézmény elindítását. BITSKEY VERESS LXXI. 60 Draskovics életének modern monografikus feldolgozása máig nem készült el. A legnagyobb haszonnal az alábbi munkát forgattuk. SOPTA Jozo: Nadbiskup Juraj Drašković. In: Zagrebački biskupi i nadbiskupi. Autori: Batelja, Juraj et alii. Zagreb, KOLTAI András: A győri egyházmegye évi szombathelyi zsinata. In: Magyar egyháztörténet vázlatok, 7.(1995/3-4)

9 tanulók a Bolognai Collegium Illiricumot. 62 Horvát báni működése alatt hozta a horvát országgyűlés azt a rendelkezést, hogy a bán fennhatósága alatt álló területen protestáns ember ne szerezhessen birtokot. 63 Neki köszönhető, hogy a reformáció a Drávától délre nem tudott mély gyökereket ereszteni. 64 Draskovics a királyi Magyarország területén is sokat tett a jezsuiták megtelepítéséért. Ő ajánlotta fel 1586-ba a jezsuitáknak a turóci prépostság birtokait, aminek köszönhetően meg tudtak telepedni Znióváralján. Innen 1598-ban költöztek át Vágsellyére, ahol kollégiumot nyitottak. 65 A Báthoryak valláspolitikájának köszönhetően 1580-ban Kolozsmonostoron, 1581-től Kolozsváron telepedhettek meg a jezsuiták és nyithatták meg kollégiumukat től Gyulafehérváron, 1584-től Váradon is megtelepedhetett, és iskolát nyithatott a rend. Csak Kolozsváron 1585-ben 230 ifjú tanult, akik közül ezekben az években tömegesen katolizáltak tanáraik hatására ban az iskola hatására kérte a rendbe felvételét Pázmány Péter is, akinek a nevéhez évtizedekkel később a magyar rekatolizáció sikerét szokás kötni. 67 Rövid működésük ellenére az erdélyi jezsuita kollégiumok működése nagy hatással volt a későbbi hódoltsági missziók életére, mert a 17. század elején Kolozsvárról és Erdélyből elűzött szerzetesek voltak a pécsi és belgrádi missziók, és az ország nyugati határain felálló jezsuita kollégiumok megteremtői. A reformoknak köszönhetően a Draskovicsot követő zágrábi és pécsi püspökök sora végzett immár Bolognában, vagy Rómában. Zelniczey Miklós 1576-ban végzett Bolognában, ahogy később Erdődy János, Ergelics Ferenc és Domitrovics Péter is folytattak itt tanulmányokat. 68 Utóbbi a bolognai kollégium rektora is volt, és innen vezetett az útja a püspöki székbe. Ezek a korszerű tudással, nagy tapasztalatokkal rendelkező egyháznagyok már sikerre tudták vinni a tridenti zsinat határozatait. A fennmaradt káptalani iskolákat a 17. század elején jezsuiták vették át Győrben, Pozsonyban, Zágrábban, és ezzel közvetlenül a Hódoltság határain sikerült megvetni a lábukat. A szemináriumi szellem ekkor már teljesen római és jezsuita volt. 69 A főnemesség köreiben már Pázmány fellépése előtt komoly rekatolizációs eredményeket értek el, ahogy erre Lukács László és Molnár Antal már korábban felhívták a figyelmet. Eszterházy Miklós, Forgách Ferenc voltak a legjelentősebbek Pázmány mellett, akik a jezsuita iskolák színvonalának köszönhetően választották a katolikus hitet. 70 A látszólagos nyugalom ellenére, a tridenti zsinat kihirdetését követő fél évszázadban a katolikus egyház kiépítette az új alapokon nyugvó, helyi viszonyoktól független iskolahálózatát. Ezzel biztosította a papi és szerzetesi utánpótlást, akik missziókban immár fel tudták venni a versenyt műveltségben és képzettségben a protestáns 62 Nem véletlen, hogy a 17. században a kollégium épületében egy olyan kép volt kinn, amely Draskovics György pécsi püspököt ábrázolta a tridenti zsinaton. VERESS 1941/ TARCZAY Erzsébet: A reformáció Horvát-Szlavonországban. Theológiai Szemle, 5 (1929/3) /XXX. tc tól címzetes kalocsai érsek volt, 1578-tól kinevezték győri püspöknek. Egyházmegyéjében 1579-ben Szombathelyen hirdette ki a zsinati határozatokat ben kardinálisi tisztséget kapott. KOLTAI LUKÁCS László SJ MOLNÁR Antal: A homonnai jezsuita kollégium ( ). In: Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 35.) Szerkesztette: BALÁZS Mihály et alii. Szeged, TEMPFLI Imre: A Báthoryak valláspolitikája. (Studia Theologica Budapestinensia 25.) Bp., ban Báthory szemináriumot is alapított Kolozsváron. Az 1590-es évekről remek összefoglalás olvasható. SZILAS László SJ.: Alfonso Carrillo jezsuita Erdélyben ( ). (METEM könyvek 34.) Bp., Uo TÍMÁR György: A pécsi címzetes (választott) püspökök birtokmegőrző törekvései a török hódoltság idején. In: Pécs a törökkorban (Tanulmányok Pécs történetéből 7.) Szerkesztette: SZAKÁLY Ferenc VONYÓ József. Pécs, A zágrábi püspökök életrajzaira lásd Zagrebački biskupi i nadbiskupi. Autori: BATELJA, Juraj et alii. Zagreb, VANYÓ Tihamér: A trienti zsinat határozatainak végrehajtása Magyarországon. A magyarországi római katolikus egyházfegyelem alakulása Pannonhalma, LUKÁCS MOLNÁR

10 lelkészekkel. Ebben az is közrejátszott, hogy az a szellemi frissesség, amely a reformáció kezdeti időszakát jellemezte, kifulladt, és az egyházszervezetek felállításával hittételeik egyre inkább dogmává merevedtek. 71 Ebben a kontextusban került sor a pécsi egyházmegyében a jezsuiták megtelepedésére. Jezsuita missziószervezés hatása a Hódoltság művelődési viszonyaira A felállított új iskolák eredményeképpen a 17. században egyre növekvő számban végeztek a püspöki kar tagjai felsőfokú tanulmányokat. A pécsi püspökök közül Balásfy Tamás ( ) Bécsben és Rómában végezte iskoláit, ahogy utódai, Felestáli Dávid Pál ( ) és II. Draskovics György ( ) a Collegium Germanicum-Hungaricumban szerzett képesítést. 72 Hasonló pályát futott be a 17. század egyik legjelentősebb pécsi, illetve zágrábi püspöke, Vinkovics Benedek. 73 Ezzel párhuzamosan a 17. század elején más okok is közrejátszottak, hogy Rómában immár mélyen a török Hódoltságban is megvalósíthatónak ítélték a rekatolizációs folyamatot, és megkezdték annak előkészítését. A tizenöt éves háborút lezáró bécsi békével 1606-ban megszilárdultak a határok Szlavóniában és a Dél-Dunántúlon. Ennek következtében a hódoltsági magyar intézményrendszer megerősödött, és a magyar püspökök is egyre erőteljesebben képviselhették érdekeiket. Újra megjelent a pécsi egyházmegyében a rendszeres egyházi adóztatás. A magyar jog szerint a hódoltság a Magyar Királyság elidegeníthetetlen része volt, ideiglenes megszállás alatt. A katolikus hierarchia is ezt az álláspontot képviselte, és Róma ezt elfogadta a tridenti zsinatban megfogalmazott rezidencia kötelezettség elmulasztása ellenére. Ezért a Szentszék folyamatosan megerősítette a kinevezett püspököket. 74 A hosszú háború pusztításai megroppantották a protestáns bázisoknak számító tolnai mezővárosok hálózatát, így már nem tudtak olyan erőt kifejteni a katolikus befolyással szemben, mint akár harminc éve. 75 Megváltozott a missziószervezés formája is. A jezsuita rendben a 16. század végétől megnőtt a belföldi missziók jelentősége. Claudio Aquaviva rendfőnök 1599-ben előírta, hogy minden erre alkalmas pap évente menjen misszióba legalább egy rendtársával, a provinciákban alapítsanak néhány ideiglenes rezidenciát legalább hat pappal és két testvérrel, amelyekből, mint missziós központokból a szerzetesek bejárhatják a vidéket. A misszionáriusokat időnként vissza kellett hívni a kollégiumokba, és újakkal kellett őket pótolni. Ezzel az elképzeléssel a rendfőnök új célokat és lendületet adott a rendjének. 76 A rend új expanziós politikája és az ország megváltozott valláspolitikai helyzete együttesen alakították ki az új magyarországi stratégiát. Egyben kiküszöbölték az 1608-ban hozott törvények jezsuitákra nézve hátrányos tételét, miszerint a rend nem birtokolhatott ingatlant. A stratégia új elemei az azoknál a főuraknál létesített missziók voltak, akik megtérésük után saját önszántukból adtak használatra ingatlant a jezsuitáknak munkájuk elvégzésére. Ez volt a helyzet Alsólendván Bánffy Kristófnál, aki Vásárhelyi Gergely úrnapi ben az egyetemről kitiltották a kryptokálvinista eszméket vallókat. SZABÓ FRICSY GALLA Ferenc: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzőkönyvei a Vatikáni levéltárban. (A magyar katolikus megújhodás korának püspökei) Levéltári Közlemények, ( ) tól volt pécsi, 1637-től zágrábi püspök. FRICSY MOLNÁR SZAKÁLY LUKÁCS MOLNÁR

11 prédikációjának hatására rekatolizált 1608-ban, 77 de hasonló történet a Felvidéken is, ahol misszionáriusok jelentek meg csendben Homonnai György, és Forgách Zsigmond udvarában. 78 A magyarországi missziók elsődleges sikereit a kortársak is az iskolákban látták. Róma számára 1622 után Pázmány Péter, Dallos Miklós ( ) váci, és Domitrovics Péter ( ) zágrábi püspökök is írtak tervezeteket. Mindhárom püspök a megfelelő oktatási háttérintézmény Róma támogatásával történő kiépítésében látta a legfőbb feladatot. Zágrábban és Nagyszombatban kérték egy pápai kollégium felállítását, akár stájer és karintiai egyházi javadalom felhasználásával. 79 A tervekből azonban nem lett semmi, mert a Pázmáneum felállítását elegendőnek ítélte a római kúria. 80 Nem mindenki az iskolát tartotta a restauráció legfontosabb eszközének. Gaspare Mattei bécsi nuncius 1639-ben a magyar hódoltságban bár a jezsuiták működését tartotta a leghatékonyabbnak, de sérelmezte, hogy a lelkipásztori munka helyett az oktatásra helyezték a hangsúlyt. 81 A pécsi egyházmegye vallási és etnikai viszonyai a 17. század első felében A pécsi egyházmegye területén a 17. században a katolikus hívek lelki gondozására több hatalmi erő is igényt tartott, a tisztánlátás érdekében nem haszontalan számba venni ezeket. A legalsó szinten jelen volt a licenciátusok intézménye, akik a falvakban fenntartották a katolikus vallást, azonban képzettségbeli hiányosságuk miatt szertartásaikban a népi vallásosság elemei erősen jelen voltak. 82 Nehezen lehetett őket a tridenti reformok szolgálatába állítani. Minden hiányosságuk ellenére nem lehetett figyelmen kívül hagyni jelentőségüket ban Szini István és Bartol Kašić beszámoltak egy buzgó parasztemberről, aki a Mohács melletti Somberek népét teljesen katolikussá tette. 83 A licenciátusok száma körülbelül húszra volt tehető, és inkább az ugyancsak a térségben működő boszniai ferenceseket támogatták, akik Velikéből, és Našicéből újabb és újabb plébániákat szereztek meg és befolyásuk egyre inkább nőtt. Velük kerültek szembe a ragusai kereskedők által támogatott világiak, ferencesek és bencések, akiknek a súlypontja Belgrádon, és Pécsen túl Pozsega környékén volt. Az egyházmegyében újonnan csak a 17. században megjelenő katolikus intézmény a jezsuiták voltak, akik szervezettségükkel, iskoláikkal hamar sikereket értek el, azonban mivel a török hatóságok gyanakodva tekintettek rájuk, helyzetük sokkal nehezebb volt. Külön problémát okozott, hogy a magyar katolikus klérushoz való viszony kérdésében megosztottak voltak. A Drávától északra térítő pécsiek be akarták vonni a magyar egyházat a munkába, sőt a mindenkori pécsi misszió vezetője a pécsi és a veszprémi püspöknek helynöke volt. A Drávától délre működő délszláv jezsuiták azonban hallani sem akartak erről, és ennek is betudható, hogy a magyarországi jezsuiták az ausztriai provinciához, míg a déliek Rómához tartoztak. 84 Az ekkorra délszláv túlsúlyú Pozsega és Valpó egyházszervezete közelebb állt a boszniaihoz, mint a hódoltságihoz. Ennek köszönhető, hogy ezek a területek egyszerűen leszakadtak a 17. század folyamán az egyházmegyéről. A század 77 A pécsi misszió előzményeit pontosan felvázolja. MOLNÁR LUKÁCS MOLNÁR:, TUSOR Péter: A pápai diplomácia javaslatai 1639-ben a Szentszék részvételére a magyarországi katolikus restaurációban. In: A Ráday Gyűjtemény évkönyve IX. Bp., FAZEKAS István: A bécsi Pazmeneum magyarországi hallgatói (1951). (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 8.) Bp., TUSOR MOLNÁR FRICSY MOLNÁR

12 közepén immár azon ment a vita a ragusai ferencesek által támogatott szendrői-belgrádi püspök, és a boszniai ferencesek által irányított scardonai püspök között, hogy melyikük diszponáljon e kerületek fölött. 85 Fel sem merült, hogy valójában a pécsi püspököt is illene megkérdezni ebben a kérdésben ben aztán a boszniai ferenceseknek sikerült elérniük, hogy a belgrádi püspököt is tagjaik közül válasszák, így ez a kérdés végleg lekerült a napirendről. 86 Ezzel az aktussal manifesztálódott az a 150 évvel korábban elkezdett folyamat, amikor a délszláv lakosság az oszmán hódítás elől menekülve egyre északabbra próbált új otthonra lelni. Az török hódoltságban a Drávától délre fekvő területeken a magyar püspöki hierarchiától függő intézményrendszernek még az emléke is elenyészett az óriási mértékű lakosságcsere következtében. 87 A pécsi misszió oktatási tevékenysége A hódoltsági missziószervezés1612-ben egyszerre több irányból indult meg szerencsés véletleneknek köszönhetően. Az erdélyi származású Vásárhelyi Gergely és Jékely Zakariás 88 páterek Pécsett indítottak missziót, az ugyancsak erdélyi Szini István 89 pedig, Bartol Kašić horvát jezsuitával 90 Belgrádban nyitott egy rendházat. Vásárhelyi valószínűleg Kolozsváron tanult, 91 míg Szini Rómában végzett három évig filozófiai stúdiumokat. Mindkét misszió sikeréért sokat fáradozott a világi Don Simone Matkovich, aki helyismeretéből adódóan rengeteget tett a katolikusokért, de erőszakos természete miatt sok ellenséget is szerzett magának. A missziókban azonnal megkezdték az iskolák megszervezését, ami kezdetben nem ment zökkenőmentesen. Szini sokat panaszkodott arra, hogy egyedül van, és így nem tud eredményesen oktatni. Itt iskolamesternek is kell lennem, legalábbis egyenlőre. De nagy hátránya lenne a missziónak, ha állandóan házhoz lennék kötve, mivel kevés a gyermek, 12 legfeljebb 14. Az is előfordul, hogy nem tudok nyugodtan tanítani, mert ha hívnak templomba, kénytelen vagyok a gyerekeket otthagyni; ez pedig nem egyszer fordul elő. 92 Pécsett sem volt másképp. Itt hiába volt segítségükre Radobilja, neki az iskolában nem sok hasznát vették, mert hiába tudott olvasni latinul, nem értette azt. Ebből is láthatja uraságod milyen nagy szüksége van ennek az országnak legalább kicsit művelt papokra nehogy a vak vakokat vezetvén mindketten verembe zuhanjanak. 93 A problémák ellenére sikeresnek tekinthetjük a jezsuiták kezdeti munkáját októberében Szini István már azt jelenthette, hogy Iskolát szerveztem e kevés számú népből, és egy raguzai férfi segítségével vagy harminckét tanulót oktatok. Szükségünk lenne könyvekre. Jól tudnánk használni a kollégiumokban már félretett régi könyveket van egy olyan fiatalemberem is, aki csak nemrég lett katolikussá, ő a magyar gyerekeket tanítja, vagy ötöt-hatot. 94 A Szini által képzett tíz ban Albert Rengjić azt írta Francesco Ingolinak, a Hiterjesztés Szent Kongregációja titkárának, hogy tudomása van arról, hogy Pozsega és Diakóvár környékét a scardoni ferences püspöknek adták, pedig ott tizenkét plébánia a pécsi püspökség alá tartozik, és most neki kéne igazgatnia. RAGUZAI MISSZIONÁRIUSOK levelei Rómába a magyarországi hódoltságról ( ). Közzéteszi TÓTH István György. In: A Ráday Gyűjtemény Évkönyve IX. Bp., MOLNÁR Csak 1645 és 1655 között 2000 család költözött ki a zaklatások miatt Boszniából Magyarországra. SRŠAN, Stjepan: A horvát bevándorlás és a boszniai ferencesek szerepe a 18. század elejéig. In: Baranya IV.(1990/1-2) Erdélyi szász volt között Olmützben tanult, majd között Prágában folytatta filozófiai tanulmányait között Rómában teológiát tanult. LUKÁCS Szini 1580 körül született Kolozsváron között Rómában tanult filozófiát ig volt Belgrádban, majd visszatért Erdélybe, ahol 1645-ig dolgozott. LUKÁCS BUTURAC ben ő alkotta meg Rómában az első horvát nyelvtant. TARCZAY ban született Marosvásárhelyen, majd Kolozsváron tanított praeceptorként grammatikai osztályban. Majd Vágsellyén és a zágrábi jezsuita kollégiumban is működött pécsi missziója előtt. HOLL Béla: Vásárhelyi Gergely pályája ( ) Irodalomtörténeti Közlemények, 87 (1983) jún. 14. Szini István levele Aquaviva Claudionak. FRICSY márc. 21. Vásáhelyi Gergely Bartol Kašićnak írt levele. FRICSY okt. 22. Aquaviva Claudionak írt levele. FRICSY

13 licenciátus közül később többen Baranyában dolgoztak ben már Cserneky János 95 vezette a pécsi missziót ahol az iskolában több mint negyven gyermeket három osztályba szervezve neveltek istenfélelemre, keresztény erkölcsökre és tudományra. Az iskola vezetésével Svetich György 96 jezsuita volt megbízva, aki előtte öt évet tanult Grácban, de tanulmányait félbehagyta, hogy Pécsre jöhessen. Itt azonban folyamatosan panaszkodott, és megpróbálta elérni visszahívását, de sikertelenül. Valószínűleg nem volt sok sikerélménye az oktatásban, mert sajnálattal közölte, hogy mihelyt valamelyik gyerek megtanul olvasni, ott hagyja az iskolát és egy se jut el a főnév- vagy igeragozásig. 97 Az iskolákkal az volt a céljuk a szerzeteseknek, hogy helyi értelmiséget neveljenek ki, akik képesek szülőföldjükön téríteni, mert őket, akik a Királyi Magyarország felől érkeztek, a török hatóságok mindig gyanakodva fogadták, és állandóan akadályozták munkájukban. 98 Az 1630-as években Paczóth Ferenc 99 alatt új lendületet kapott a pécsi misszió. Ő Grácban végezte teológiai tanulmányait, és Bécsben le is tette a doktori fokozatot. Ezután került Pécsre, ahol a Bolognában végzett Vinkovics Benedek pécsi püspök helynökének is kinevezték. Ekkor került vissza Pécsre az első itt kinevelt szerzetes, Pécsi Bálint, 100 aki 1619-ben lépett be a rendbe, és zágrábi tanulóévek után tért haza, hogy haláláig vezesse az iskolát ban újabb jelentős lépés következett be a magyar jezsuita missziók életében, amikor Pécsről sikerült újabb rendházat alapítani Gyöngyösön, ahol rövidesen a legjelentősebb hódoltsági iskola nyitotta meg kapuit. Ezzel együtt Pécs folyamatosan veszített jelentőségéből, a városban állomásozó török helyőrség jelenléte megakadályozta a misszió kiszélesítését. A pécsi iskola a század közepéig mindenestre tovább működött, és az itt végzett fiatalok közül többen Gyöngyösön folytatták tanulmányaikat, míg mások a környéken vállaltak munkát ben négy tanítványuk lépett lelkipásztori munkába. Három magyar fiú licenciátus, míg egy szláv diákjuk pap lett. Gyöngyösön volt felsős grammatikai és poétikai osztály is, ezért ezt már gimnáziumnak lehet tekinteni. Gyöngyösről az út az 1623-ban megnyitott Pázmáneumba vezetett, és a legkiválóbbak előtt lehetőség nyílt Rómában a Collegium Germanicumban a legmagasabb stúdiumok elvégzésére. 101 Az 1635-ben nyíló nagyszombati egyetemen öt,pécsi és három,baranyai vezetéknevű fiatal tanult, akik valószínűleg ugyancsak a pécsi jezsuitáknál tanulták a betűvetés mesterségét. 102 Ugyancsak Gyöngyösről némiképp meglepő módon sokan választották továbblépésük céljául a trencséni jezsuita rend noviciátusát. Mohácson ezekben az években a világi Don Simone Matkovich nyitott iskolát, ahol a környék fiataljai oktatásban részesülhettek. 103 Az egyházmegye horvátjai számára is volt lehetőség továbbtanulásra ben megnyílt Bécsben a horvát kollégium, 104 de ugyanabban az évben 95 Pécsi Jánosként is feltűnik a forrásokban között Rómában, majd ben Grácban tanul filozófiát. Utána Zágrábban praeceptor. LUKÁCS Svetich György 1590-ben Zágrábban született, magyarul és horvátul is beszélt. Zágrábban tanult grammatikai osztályban, majd Grácba került, ahol között filozófiát és teológiát is hallgatott, de tanulmányait nem fejezte be. LUKÁCS Svetich György levele Vitelleschi Muzionak. FRICSY FRICSY Paczoth Ferenc 1598-ban született a Felvidéken. Nápolyban, majd Grácban tanult, és Bécsben le is doktorált filozófiából. Pécsi missziója után Homonnán, Ungváron, Nagyszombaton és Pozsonyban is dolgozott. LUKÁCS ben született Pécsett között szolgált a misszióban. Beszélt latinul, horvátul és magyarul ben Grácban tanult egy, majd Bécsben két év filozófiát. LUKÁCS ben a Pázmáneumból 11 főt küldtek Rómába, köztük Pécsi Andrást ( ) a pécsi egyházmegyéből ig tanult itt. BITSKEY , ban érkezett a papnevelőbe Andreas Sántosi Ungarus ex d. Quinqueecclesiensi. Előtte 3 évig Nagyszombaton tanult, majd szepesi illetve egri őrkanonok lett. FAZEKAS Don Simone 1575-ben született a boszniai Olovban. Ferencesnek készült, de kilépett és a szerémségi Babskán volt plébános ben érkezett meg Pécsre, ahol megtérítette Csáki György református lelkészt, és elérte, hogy az unitáriusok templomát megosszák. Mohács mellett a Szerémségben is sikerült felállítania iskolát. TÓTH, BITSKEY Bécsen kívül Olmützben és Brnoban is tanulhattak tovább. TOMISA Ilona (szerk.): Katolikus egyház látogatási jegyzőkönyvek század. Bp.,

14 Lorettoban újra megnyitotta kapuit az Illír kollégium, amely az itáliai horvát papképzés fellegvára lett. 105 A rendszeressé váló jelenlétnek köszönhetően egyre nagyobb számban tért vissza a lakosság a katolikus hitre. Világi papok hiányában a pécsi jezsuiták sok esetben plébánosi feladatokat is elláttak Baranyában, amivel sok hívet szereztek. Az időnként megjelenő püspöki vizitátorok is több ezer fő megkereszteléséről és bérmálásáról tudósítottak jelentéseikben. Ilyen frissen katolizált volt Veresmarti Mihály, aki gyermekkorában csak hírből ismerte a katolicizmus, 1639-ben pedig már ő volt a bátai apát. 106 A legszélesebb tömegekkel a licenciátusok voltak érintkezésben, azonban éppen az ő oktatási tevékenységük volumenét a legnehezebb meghatározni. Sajnos csak szórványadataink vannak a személyükről, így ritkán tudunk meg biztosat arról, hogy ők maguk végeztek-e folyamatos stúdiumokat. A másik ok, ami miatt nehezen tudunk köztük kategóriákat felállítani, hogy ha esetleg tanultságukat meg is tudnánk becsülni források alapján, abból még nem következik, hogy ők foglalkoztak is tanítással. Szini István panaszai világossá teszik, hogy folyamatos oktatói munkára csak ott gyanakodhatunk, ahol a plébános mellett iskolamester is szolgál. Ezzel viszont rendkívül leszűkül a kör, ha fel akarjuk mérni, hogy hol folyhatott egyáltalán bármilyen oktatási tevékenység. Vásárhelyi tíz licenciátust talált a környéken, akiknek tanultságáról semmit nem tudunk. Liturgiai ismereteik azonban nem lehettek túl alaposak, mert a jezsuita páter ötöt közülük meggyőzött, hogy hagyjon fel tevékenységével. 107 A többiek azonban nem fogadták el a misszionárius főségét és szembeszegültek akaratával. A belgrádi és pécsi iskola azonban lassan érzékelhető változásokat hozott. A Szini által képzett fiatalok közül nyolc emberrel később, mint baranyai licenciátus találkozunk a forrásokban. Segítségükkel sikerült a Pécs környéki romos templomok közül hatot részlegesen rendbe hozni. 108 Bogád, Szabolcs, Kővágószőllős, Abaliget, Szakály, Vázsnok egyházait hozták létre, de működő iskolára nincsen adatunk. Svetich György mellett 1626 körül egy a szalántai plébános, Vidóczy Fábián 109 és Mihály deák tanítottak az iskolában ben az egyházmegyében a három jezsuita mellett nyolc világi pap működött, akik közül hármat maga Vinkovics Benedek szentelt fel. Rajtuk kívül 32 licenciátus tevékenykedett ekkor, akik fölé Horváth János jezsuita szerzetest nevezték ki vikáriusnak. 110 Falusi katolikus iskolák működtek Dunaszekcsőn, 111 Bátán, Bogádon 112, Kővágószőllősön. 113 Dallos Miklós feljegyzése alapján megállapíthatjuk, hogy az egyházmegye területén több licenciátus működött, de közülük, csak az előbb említett néhány helyen van tudomásunk oktatásról, és a concionatorok 105 Lorettoi illír kollégiumban a modrusi és a zenggi püspökségekről volt lehetőség tanulni, ahogy a gráci Ferdinandeumban, a bécsi Borbála, illetve a görzi és fiumei kollégiumokban is. VANYÓ TAKSONYI 1973, 131., SZAKÁLY FRICSY FRICSY FRICSY Ádám: Katolikus iskolák a Hódoltságban. In: Pázmány Péter emlékezete. Halálának 350. évfordulóján. Szerkesztette: LUKÁCS László SZABÓ Ferenc. Róma, Fricsy ebben a munkájában azonban csak 1633 után említi Vidóczyt. Ő a Muraközből származott, és 1633-tól már Turbékon élt. Uo FRICSY Horváth 1594-ben született Ljutomerben. Magyarul, horvátul, latinul és németül is beszélt. MOLNÁR ben Grácban végezte filozófiai tanulmányait, majd Zágrábban tanított grammatikai osztályban között Pécsett, majd 48-ig Koppányban teljesített szolgálatot. Utána között Győrben volt rektor. LUKÁCS ban Harangozó Bálint volt az iskolamester. BOROS GYEVI Ő 1615-ben katolizált Dávid pap, szöllősi, később bicsérdi lakos hatására, aki ördögöt tudott űzni, és egy katolikus pap volt az apja. Harangozó elődje Dunaszekcsőn egy idős licenciátus, Pécsi Mátyás volt. HOLOVICS Dávid papot később horvát katolikusok ölték meg Pozsega környékén. MOLNÁR Itt Bajcsifi Pál volt a laikus licenciátus. Nagykozár, Kiskozár és Romonya tartozott hozzá. BOROS GYEVI FRICSY ben Don Luca és raguzai Miklós szolgált itt. BOROS GYEVI

15 többsége bizony idős családos ember volt, akik közül többen alapvető hitbeli kérdésekkel nem voltak tisztában. 114 A másik probléma ezekkel az iskolákkal kapcsolatban az, hogy folyamatos működésükre nincsen forrásunk, így a környék népességére gyakorolt hatása igencsak kétséges. Hála a jezsuita rendre vonatkozó források fennmaradásának, sokkal biztosabban vázolható fel a pécsi misszió által működtetett iskola hatása. Az 1630-as évektől jelentősége Gyöngyös miatt egyre inkább csökkent, de működése 1664-ig mindenképp folyamatosnak tekinthető. A pécsi iskola elsődleges feladata a baranyai pap és licenciátus utánpótlás biztosítása volt. Épületet 1632-ben sikerült szerezniük, az iskola ekkor a Tettye patak partján a Mindenszentek temető déli részénél állt. 115 Ekkor harminc tanulójuk volt ben Mohácsy György pozsonyi őrkanonok vetette papírra, hogy ő is az itteni katolikus iskola növendéke volt. 116 A Pázmáneumban folytatta tanulmányait 1627-ben Paulovics Gergely, 1631-ben nagyharsányi Barovius István. 117 Paczoth Ferenc 1631-ben egy gyermeket és egy ifjút küldött Zágrábba tanulni. Az iskola növendékei közül később többen felvételüket kérték a jezsuita rendbe. Összesen 9-en jelentkeztek Pécs környékéről. Bittevi Mihály, 118 Ermenovich Miklós, 119 Fokli Marián, 120 Gall István, 121 Marton Mihály, 122 Mucsei (Mucsi) István, 123 Pécsi Bálint, Szelendi János, 124 Szochich Ignác, 125 és valószínűleg itt tanult még Markovich György, Stanko Péter és Thomich István. 126 A pécsi iskola vezetője mindig rendtag volt. Svetich György után Pécsi Bálint, Magdalenich Tamás, 127 majd a világi pap Vidóczi Fábián ben az iskolába kiküldött tanerővel gyűlt meg a helyi misszionáriusok baja, és a török hatóságok zaklatása miatt is egyre nehezebbé vált a tanítás. A pécsi zavaroknak is betudható, hogy 1649-ben Gyöngyöst és Andocsot a győri kollégium alá helyezték között 31 jezsuita dolgozott a pécsi misszióban. Közel 66%-uk volt magyar, a többiek horvátok. Öten voltak hódoltságiak, hatan Erdélyből jöttek, a többiek pedig a királyi Magyarország területéről. A katolikus magyar népesség közti sikerükre magyarázatot ad, 114 Vaszari János, akihez Vaszar, Szatina és Mocsolád tartozott például megesketett újra egy már férjes asszonyt. HOLOVICS MOLNÁR FRICSY MOLNÁR Bittevi 1655-ben Pécsett született Bécsben novícius. 78. Trencsén praeceptor grammaticae, Nagyszombat stud. phil., 81. Bécs stud. phil., 82. Kőszeg praec. gram., 83. Sopron ibidem., 84., Monachii stud. theol., Grác stud. theol., Pécs. LUKÁCS 1987/ ban született Pécsett Trencsén, novic., Bécs st. phil., Zágráb praec. gram., bibliothecarius, Grác stud. theol., 89. Pécs, Sziget superior., 97. Pécs superior., 99. Sziget superior. LUKÁCS 1987/ ben született Pécsett Bécs novic., 54. Kassa praec. gram., Nagyszombat stud. phil., 58. Gyöngyös praec. gram., 59. Kassa praec. gram., Nagyszombat stud. theol., socius, bibliothecarius., 65. Komárom., 66. Törökország, 67. Győr. LUKÁCS 1987/ ben született Pécsett Bécs novic., Grác stud. phil., Besztercebánya praec. gram., Nagyszombat stud theol., pécsi misszió LUKÁCS, 1987/ ban Baranya megyében született Bécs novic., 54. Komárom coquus., 55. Gyulafehérvár, 56. Erdély, 57. Hódoltság, Dacic oeconomus., Gyulafehérvár oec., 68. Ungvár. LUKÁCS 1988/ ben a Tolna megyei Mucsin született Bécs novic., Gyöngyös praec. gram., Nagyszombat stud phil et theol., Pécs, majd ezután megfordult Ungváron, Patakon, Rozsnyón, Munkácson és Szatmáron. LUKÁCS 1988/ ben született Hetényben Trencsén novic., nagyszombat stud. phil., praec. gram., Grác stud. theol., Nagyszombat szeminárium vezető, majd megfordul Kassán, Gyöngyösön, Nagyváradon, és Varasdon is. LUKÁCS 1988/ ban született Pécsett Trencsén novic., 74. Nagyszombat praec. gram., Kassa stud. phil., praec. gram., 77. Lőcse, praec. gram., Nagyszombat stud. theol., Sellye., 84. Kőszeg. Praec. gram., 86. Varasd procurator., 88. Turócz concionator., 92. Buda., Kőszeg., Komárom praef. spir., Ungvár praef. spir. LUKÁCS 1988/ MOLNÁR Horvát nemzetiségű ben Laščinán született Leoben novic., Grác stud. phil., Zágráb praec. gram., stud. theol., Pécs praef. scholae., 35. Gyöngyös praef. scholae., 37. gyöngyös praec. hum. et gramm., majd Zágrábban, Győrban és Varasdon teljesített szolgálatot. LUKÁCS MOLNÁR

16 hogy közülük mindössze egy főről állíthatjuk, hogy egyáltalán nem tudott magyarul, 129 kettőről csak sejtjük, 130 de adatunk nincsen rá, míg ketten közepes szinten beszélték a nyelvet. 131 Jezsuita filozófia és teológiai tanulmányokat mindenki folytatott közülük. Ahogy egyre jobban megszilárdult az intézményhálózat, úgy váltak rendszeresebbé a stúdiumok. A 17. század második felének misszionáriusai közül szinte mindenki folytatott legalább hat évig tanulmányokat jezsuita kollégiumokban. Ha megpróbáljuk hálózatként elképzelni a Pécsett szolgáló jezsuitákat, akkor nagyon érdekes formációkat kapunk. A 16. század végén az egyházmegyének szinte semmilyen kapcsolata nem volt a katolikus hierarchiával. A 17. század elején gyors változásnak lehetünk tanúi. A misszionáriusok első nemzedéke, akik tanulmányaikat Rómában, Bologában vagy Lorettoban végezték, megalapították az első jezsuita kollégiumokat a Hódoltság szélén. Zágrábban, Nagyszombaton, Győrben, Pozsonyban, Homonnán nyíltak meg először ilyen intézmények. Ezek létrehozásában nagy szerepe volt az Erdélyből elűzött jezsuitáknak is. Ők voltak a pécsi és belgrádi misszió megalapítói. A misszionáriusok következő nemzedéke már Grácban 132 és Bécsben szerezte meg ismereteit, de az 1635-ben egyetemi rangot kapó nagyszombati kollégiumnak is hatalmas szerepe volt a Hódoltságban tevékenykedő misszionáriusok felkészítésében. Ha összekötjük Pécset, azokkal a helyekkel, ahonnan a jezsuita misszionáriusok érkeztek, már akkor egy erős hálózatot kapunk. Még szorosabb hálózatot kapunk, ha a pécsi misszionáriusok összes állomáshelyét megpróbáljuk egy térképen ábrázolni. Ha a következő ábránkon azt szeretnénk megvizsgálni, hogy a Pécsett tanult hallgatók később hova kerültek a jezsuita rend tagjaiként, lényegében ugyanazt az ábrát kapjuk meg, csak a létszámból adódóan ritkább hálóval. Ezzel csak azt szeretnénk érzékeltetni, hogy a hódoltsági missziók újra visszakapcsolták a modern iskolahálózatba a török által megszállt pécsi egyházmegyét. A katolikus oktatás újraélesztésével ismét egyre több közösségben tudtak sikert elérni hittételeik terjesztésével. Hatásukat csak felerősítették a főként a Drávátől délre tevékenykedő ferencesek missziós sikerei. A jezsuitákhoz hasonlóan a ferencesek is egyre aktívabban vettek részt az iskoláztatásban. A bosnyák ferencesek mérsékelt irányzatához tartozó Ivan Mihajlović, Don Simone unokaöccse, 1638-ban Pozsegán nyitott iskolát, 133 ahol 70 diákot tanított, akik közül többen Magyarországról jöttek között Velikén is indított iskolát 40 diák számára, de munkája gyümölcsét már nem élvezhette, mert rejtélyes körülmények között nyoma veszett. Eközben Mohácson is tanítottak ferencesek, 134 és folyamatos volt az oktatás a 17. században Našicén is. 129 Mraz Miklós horvátul, latinul és németül beszélt. MOLNÁR Ő 1618-ban született Varasdon Bécs novic., 45. Zágráb praec. gram., 46. Leoben repet. hum., Zágráb praec. gram., Grác stud. theol., 54. Pécs misszió, Ezután Sopron, Varasd, Zágráb, és konstantinápolyi követség voltak élete következő állomásai. LUKÁCS 1988/ Az olasz származású Calleli Rudolf, és az erdélyi szász Jékel Zakariás esetében nincsen adatunk. Utóbbinál azonban gyaníthatjuk, hogy tudott magyarul, mert különben nehezen érthető lenne Vásárhelyi döntése, aki őt választotta társául. 131 Blaskovich Miklós közülük az egyik. Ő Sziszeken született ben Leobenben lépett be a rendbe. Grácban végzett filozófiai és teológiai tanulmányokat is közben Homonnán tanított között volt Pécsett, majd Károlyvárosban szolgált. LUKÁCS A másik személy Welcznovsky László, aki morva származású volt Bécs novic., 38. Pozsony praec. gram., 39. Nagyszombat stud. phil., Bécs stud. phil., 42 Pozsony praec. gramm., Nagyszombat stud. theol., 45. Passau stud. theol., 46. Grác stud. theol., Pécs, 49. Győr., 50. Andocs., Pécs. LUKÁCS A gráci egyetemre vonatkozó forrásokat volt szíves számomra Szögi László és Varga Júlia megjelenés előtt álló könyvükből rendelkezésemre bocsátani. Kedvességüket ezúton is köszönöm. 133 Áttételesen van arra adat, hogy 1622-ben is üzemelt itt iskola. Don Simone írt ebben az évben arról, hogy a scardonai ferences püspök tudatlan ferencesekkel tölti meg a plébániákat, és az iskolába nem enged mestereket fogadni, ahogy azt Pozsegában is tette. TÓTH Már 1623-as jelentés említette a mohácsi ferences iskolát. SRŠAN

17 A magyarországi ferences tartomány szlavóniai kolostorai 1655-ben önálló rendtartománnyá szerveződtek, és az 1683-ban kezdődő visszafoglaló háború alatt komoly szerephez jutottak ben a felszabadult Pécsett, majd Siklóson és Verőcén jelentek meg újra. Mohácson is megtelepedhettek, miközben a jezsuiták Eszékre költöztek be. Ennek az expanzív politikának volt köszönhető, hogy 1696-ban a Baranyában összeírt 127 faluból 78 katolikus, 17 református, 31 pedig ortodox volt, Pellérden pedig vegyesen laktak kálvinisták és unitáriusok. Igaz, közülük 27 katolikus falu 1689 után tért csak át, de ez nem von le a rekatolizáció gyors sikeréből, amiben az egyházmegye területén működtetett iskoláknak nagy szerepük volt. 135 A visszafoglaló háborúk hatásának értékelése már nem lehet feladatunk. Összegzésként már csak arra kell választ találnunk, hogy miért kellett összeomlania a török hódítás következtében a katolikus egyház- és iskolaszervezetnek, és miért lehetett sikeres 100 évvel később ugyanazon a területen egy másik szerveződés? Mi volt a különbség a 16. és a 17. századi viszonyok között? A rendszerben rejlő, és az attól független okokat érdemes külön választani. Az utóbbiról már volt szó korábban. Ha megfigyeljük a Mohács körüli egyházszerveződést, akkor azt látjuk, hogy egy bonyolult organikus rendszerrel van dolgunk, akár az élő szervezet. Alján helyezkedtek el a plébániák, és a plébániai iskolák, középen a káptalani és a kolostori iskolák, amelyek biztosították a tápláléklánc alján levők számára az utánpótlást, és kitörési pontot nyújtottak a piramis csúcsán levő universitasok felé. A pontokat összekötő vonalak pedig a peregrinációban résztvevő emberek. Ők a legfontosabbak, mert ők hozzák az újításokat, információkat, ők működtetik az egyházi hálózatot. Ez egy decentralizált szervezetnek felfogható hálózat, ami az adott kommunikációs lehetőségek alapján modernnek volt mondható. 136 Ennek a hálózatnak az a sajátossága, hogy nagy a hibatűrő képessége, akár 80%-os pusztulást is képes elviselni, anélkül, hogy elpusztulna. Azonban koncentrált támadás esetén, akár 10%-os veszteség nyomán összeomlik. Ha az összekötő, sok kapcsolattal rendelkező pontokat éri támadás, akkor sebezhető. Ez ebben a rendszerben a hierarchia közepén elhelyezkedő káptalani és kolostori iskolákat jelenti, ők a kulcsok. 137 Ezeknek a megsemmisítése okozta a katolikus egyházszervezet vesztét a Hódoltságban a 16. században. Az általuk hagyott űrt töltötték ki a külföldről hazatérő reformátorok, és ez tette lehetővé a gyors vallásváltást. A református iskolaszervezet nagyon jó minőségű volt, azonban a rendszer ebben az esetben is törékeny volt. Anyagilag ki volt szolgáltatva az őt finanszírozó közösségnek, így annak meggyengülése automatikusan magával hozta az iskolahálózat romlását is. Nem sikerült függetlenné válniuk a külső körülményektől, egy hosszú háborús helyzet meg tudta gyengíteni a pozícióikat. Az előző két rendszerhez képest a 17. századi jezsuita misszióspolitika három területen hozott változásokat. Először is a rendszer újraélesztését felülről kezdte. A katolikus klérus kiképzésével, a legmodernebb eszközökkel kezdték el a felkészülést hivatásukra. Másodszor az oktatási hálózatuk gerincét adó kollégiumi hálózatot Gyöngyös kivételével biztonságos helyre telepítették, ahol a legeredményesebben működhetett. Ezzel a papi utánpótlásukat biztosítani tudták. Azzal, hogy szigorú követelményekhez kötötték iskolák alapítását, függetleníteni tudták magukat a külső hatásoktól. Ellátásuk nem a helyi közösség 135 BENDA BARABÁSI Ugyanúgy, ahogy a tápláléklánc esetében is a középen elhelyezkedők a legfontosabbak. Uo. 162.

18 anyagi vállalásán múlott, hanem az adott rendszerben nem manipulálható központi támogatástól. Meglepő módon egy erősen decentralizált hálózattal találkozunk, ha a jezsuita kollégiumok egymáshoz fűződő kapcsolatát próbáljuk vizsgálni. Egyikük kiesése nem okozott a papképzésben, misszió telepek létesítésében jóvátehetetlen károkat. Ebben szerepet játszott sűrű hálózatuk is, hogy területileg képesek voltak átvenni egymás feladatait. Ha a misszionáriusok életrajzi adatait értékeljük, észrevehetjük, hogy munkájuk során átlagban 7 jezsuita intézményben töltöttek el éveket. Ahhoz, hogy egy hálózat funkcionáljon, elég, minden egyes személynek egy kapcsolat, ahol egynél több van, ott megvalósul egy óriáscsoport, ahol mindenkinek mindenkihez van kapcsolata. Ahogy ez az érték növekszik, úgy válik egyre szorosabbá a kapcsolat a hálózaton belül. Ha elfogadjuk mértéknek a mi esetünkben a hetes számot, akkor a Pécsett szolgáló jezsuitákon keresztül az összes magyarországi jezsuita kollégium erősen kötődött Pécshez, és ennek a jezsuita óriáscsoportnak integer része volt. Itt összegzésként megkockáztathatjuk, hogy egy skálafüggetlen hálózattal van dolgunk, ami a külső támadások ellen a legellenállóbb szervezeti forma. A katolikus falvak baranyai tömbje azonban éppen annak köszönhette, hogy megmaradhatott hitében, hogy a 16. században megvalósuló protestáns hálózathoz földrajzi okok miatt egyszerűen nem volt kapcsolata. A jezsuita rend leszűrve a gyakorlati tapasztalatokat, megalkotta a kor legszervezettebben működő, legpontosabb információt és tudást szállító szervezetét. Az, hogy a 17. század folyamán elfért egymás mellett protestáns, katolikus, sőt egy ortodox világ is, azt mutatja, hogy egy helyen több kis kozmosz is létezett, valamint, hogy voltak más jellegű gazdasági kapcsolatok alapján szerveződő hálózatok, amelyekben a fent említett eszmefuttatás már nem állja meg a helyét.

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA

MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI. Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA MAGYARORSZÁG LEVÉLTÁRAI Szerkesztette: BLAZOVICH LÁSZLÓ MÜLLER VERONIKA Budapest - Szeged 1996 TARTALOM TARTALOM 5 Bevezető (Blazovich László Müller Veronika) 9 KÖZLEVÉLTÁRAK 27 ÁLTALÁNOS LEVÉLTÁRAK 27

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár e-mail: leveltar@veszpremiersekseg.hu Tel.: (88) 426-088 TÁJÉKOZTATÓ 2015. augusztus 26-án Veszprémben, Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán megrendezésre kerülő

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989.

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon a XX. században 1918-1989. A katolikus egyház Magyarországon A századelsőfelében a lakosság 63%-a katolikus 1941-re az arány 55%-ra csökken határváltozások Mint bevett

Részletesebben

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag.

Bonifert Zoltán. Korábban már volt képviselőtestületi tag. Bonifert Zoltán 44 év vállalkozó 21 éve élek Tahiban, feleségem Kollár Edit. 2 lányom van, 18 és 14 évesek. 23 éve vagyok vállalkozó. Bonifert Zoltánné Kollár Edit 43 év védőnő Korábban még nem volt képviselőtestületi

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza)

A kezek összeérnek,/isten magyarnak teremtett (Koltay Gergely: A Zobor alji magyarok himnusza) EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 3300 EGER, Ifjúság u. 2.sz Tel: (36) 324-808 Fax: (36) 324-909 OM azonosító: 031598 Web: www.szilagyi-eger.hu, E-mail: eszeg@eszeg.sulinet.hu A kezek összeérnek,/isten

Részletesebben

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon II. Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon Művelődéstörténeti konferencia a jezsuita rend sárospataki

Részletesebben

Molnár Antal: Reformáció és ellenreformáció hatása Magyarországon a 16-17. században

Molnár Antal: Reformáció és ellenreformáció hatása Magyarországon a 16-17. században Molnár Antal: Reformáció és ellenreformáció hatása Magyarországon a 16-17. században A reformáció terjedését a mohácsi csata, majd a török előrenyomulás következtében kialakuló kaotikus politikai viszonyok

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április

2015/2016. Tanévi AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT Kecskemét, április SORSOLÁS Budapest, 2016. március 09. (szerda), 11:00 óra A csoport A csoport A/1 Szekszárd, Garay A/1 Orosháza, Táncsics A/2 Baja, Szent László A/2 Gyula, Erkel A/3 Pannonhalma, Bencés A/3 Ajka, Bródy

Részletesebben

A magyar felsőoktatás kezdetei

A magyar felsőoktatás kezdetei A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd

2014. november 5. Plenáris előadás: Orosz István: Európa a konstanzi zsinat korában. 12:30 13:30 Ebéd 2014. november 5. 11:00 - A konferencia megnyitása: Szilvássy Zoltán rektor, Debreceni Egyetem Soltész Miklós államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma Papp László polgármester, Debrecen Megyei Jogú

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század

KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK. 16 17. század KATOLIKUS EGYHÁZ-LÁTOGATÁSI JEGYZŐKÖNYVEK 16 17. század Osiris Kiadó Budapest, 2002 TARTALOM ELOSZO JEGYZETEK AZ ELŐSZÓHOZ n 25 SZEPETNEKI GÁSPÁR MESTER, VESZPRÉMI ORKANONOK ÖSSZEÍRÁSA (1554) Szepetneki

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század)

MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) MEZÕVÁROS, REFORMÁCIÓ ÉS IRODALOM (16 18. század) A konferenciát rendezi Tudományos konferencia a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-Kutató Osztálya, a Károli Gáspár Református

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet

3 kötet. 6 nagy doboz (14 cm), 94 doboz, 91 kötet, 6 csomó. 5 nagy doboz (14 cm), 67 doboz, 60 kötet Levéltári jelzet Iratfajta Évkör Iratmennyiség Doboz, kötet, iratcsomó 1 nagy doboz (36 cm), 4 nagy doboz (31 cm ), 2 nagy doboz (26 cm), 1 nagy doboz Egyházközség Könyvtára (19 cm), 3 nagy doboz (17 és

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association

Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Budapest, 2011. február 18. Magyar Cserkészszövetség Hungarian Scout Association Országos Igazoló Bizottság Cím/Address: H 1025 Budapest, Tömörkény u. 3/a. Levélcím/Letters: H 1255 Budapest, Pf.: 192 Tisztelt

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Unitas Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusa és Információs Portálja

Unitas Egyházi Könyvtárak Közös Katalógusa és Információs Portálja Unitas Közös Katalógusa és Információs Portálja www.unitas.hu "In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus autem charitas A szükséges dolgokban legyen egység, a kétesekben szabadság, mindenben

Részletesebben

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra

VI. korcsoport Leány: 2016. január 16. (szombat), 9.00 óra VI. KORCSOPORT LEÁNY 1 Bács-Kiskun Kecskeméti Református Gimnázium Kecskemét 2 Bács-Kiskun Kecskeméti SZC Lestár Péter Szakközépiskolája és Szakiskolája Kecskemét 3 Budapest Kölcsey Ferenc Gimnázium Budapest

Részletesebben

1261-1950 4 1,58 fm. 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm

1261-1950 4 1,58 fm. 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm A FE RE N C ES _ L E V y ÁR = P N D J EG Y Z jk j 1261-1950 4 1,58 fm A T A R T O M Á N Y F Ő N Ö K S É G E K IRATAI 1. Mohács eló'tti oklevelek és pápai bullák 1261-1526 0,80 fm 2. A szalvatoriánus ferences

Részletesebben

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ

MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ MELLÉKLETEK AZ ELSŐ MODULHOZ Címer fotója SZAKÁLY Ferenc. Lantos és krónikás. Tinódi.[on-line].[idézve 2012-02-14], Elérhető: http://www.tankonyvtar.hu/historia-1981-02/historia-1981-02-lantos Lant képe

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),

Intézmények :: Boldog Gizella Általános Iskola és Óvoda (Mohács), Testvérkék Óvoda (Budapest), Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium (Budapest), Kik a ferencesek? A Ferences Rend 800 éve van jelen a társadalom szolgálatában. Ismert és elismert közösség Magyarországon és világszerte. A Rend elsődleges feladata az evangelizáció, ez ugyanakkor különböző

Részletesebben

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A

Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A EMLÉKEZÉS SZEGEDI KŐRÖS GÁSPÁRRA Dr. BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Amohácsi vész utáni Magyarország három részre szakadt. A széttépett országban rendkívül sivár és nyomorúságos volt az élet. A török hódoltság

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01.

Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. Zala Megyei Diáksport Szövetség 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT - FIÚ ZALAEGERSZEG 2015.01.31-02.01. 1 RÉSZTVEVŐ CSAPATOK Ssz. Megye: Iskola: Település: 1 Baranya 2 Bács-Kiskun Pécsi

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor "Dr" b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs "állatorvos Dr" b: 1976 in Mad

Bödõk, Ilona b: 1947 in Csicsó Mad. Nagy, Tibor Dr b: 1946 in Mad m: 1976. Nagy, Szabolcs állatorvos Dr b: 1976 in Mad Nagy, Vilma b: 1911 in Csicsó d: 2005 in Csicsó anyja Pálffy Vilma Fél Antal d.u. Bödõk, Pál b: 1905 in Csicsó m: 1947 d: 1965 in Csicsó anyja Kollár M.Bödõk Ksz.Tarcsi Géza, Balá gy.k.sz. Beke Károly

Részletesebben

I. Szekszárdi Fürdő Triatlon Tolna megyei NSI utánpótlás olimpia és nyílt verseny 2012.06.02.

I. Szekszárdi Fürdő Triatlon Tolna megyei NSI utánpótlás olimpia és nyílt verseny 2012.06.02. I. Szekszárdi Fürdő Triatlon Tolna megyei NSI utánpótlás olimpia és nyílt verseny 2012.06.02. Újonc1 fiú 1 2003 Mattenheim Bálint B 0:07:26 Bátaszék 2 2003 Sebestyén Tamás B 0:08:05 Szekszárd 3 2004 Bán

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg.

nak, és a reneszánsz szellemének megfelelően egy dogmát az egyéni logika fegyvei'ével támadott meg. REFORMÁCIÓS UTAKON Életrajza továbbra is hiányos. Wittenbergből 1550- ben tér haza. 1551. január 9-én iskolamesterré választják Besztercén. Február 7-én megjutalmazza a Tanács mert diákjaival szindarabot

Részletesebben

Babics András tudományos munkássága

Babics András tudományos munkássága Babics András tudományos munkássága Ádámné Babics Anna bibliográfiájának felhasználásával szerkesztette Sziráki Zsuzsanna Monográfiák, önálló kiadványok BABICS ANDRÁS: A kamarai igazgatás Pécs városában

Részletesebben

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16.

Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT. Eger, 2015. június 14-16. Heves Megyei Diák- és Szabadidősport Egyesület 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ III. KORCSOPORT Eger, 2015. június 14-16. 1 TELEKOM LABDARÚGÓ DIÁKOLIMPIA 2014/2015. TANÉVI DIÁKOLIMPIAI LABDAJÁTÉKOK III.

Részletesebben

Budapesti Diákolimpia Döntő IV. korcsoport fiú eredmények Budapest, május , , , , :24,

Budapesti Diákolimpia Döntő IV. korcsoport fiú eredmények Budapest, május , , , , :24, IV. korcsoport FIÚ EGYÉNI végeredmény Hely Név Szév 100 m p Távol p Kislabda p Súly p 800 m p Összpont 1. Zuigéber Ákos 2002 IV. Bene Ferenc Általános 12,22 209 5,28 164 61,79 177 10,41 139 02:22,59 187

Részletesebben

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője

Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Borromei Szent Károlyról Nevezett Irgalmas Nővérek általános főnöknője Mária Vojtěcha Hasmandová SCB Anya Életrajza Vojtěcha Hasmandová anya 1914. március 25.-én született

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája

Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája Városok és a kora újkori állam hatalmiés gazdaságpolitikája H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16 17. századi Magyarországon (A felső-magyarországi városszövetség) I II. kötet, Osiris

Részletesebben

A ZSOLTÁR A RÉGI MAGYAR IRODALOMBAN Tudományos konferencia Csurgó, 2007. május 24 26. A konferenciát rendezi a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a Károli Gáspár

Részletesebben

Bethlen Gábor és a vallási türelem

Bethlen Gábor és a vallási türelem Buzogány Dezső Bethlen Gábor és a vallási türelem Ismerve ezt a kort, a címet akár ellentmondásosnak is lehet tekinteni. Bethlen Gábor uralkodását szinte teljesen kitöltötte a harmincéves háború, aktívan

Részletesebben

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz

Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Egyházi Könyvtárak Egyesülése 1085 Budapest, Üllői út 24. 20/824 38 81 gabriella.hubert@lutheran.hu Szakmai beszámoló a 3508/01141 sz. pályázathoz Örökségünk jövője - A 21. század kihívásai a muzeális

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig

DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig DrávaTour Novigrad Podravskitól Podravske Sesvetéig 2014.06.13., péntek a DrávaTour második napja. Délelőtt 10 órakor rajtolt el a 120 fős mezőny Koprivnica (Kapronca) városából. A túra-verseny második

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10.

2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ V-VI. KORCSOPORT NYILVÁNOS SORSOLÁS. Budapest, 2015. március 10. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Diáksport és Szabadidő Egyesület 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ NYILVÁNOS SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. 1 ORSZÁGOS DÖNTŐ SORSOLÁS Budapest, 2015. március 10. (kedd),

Részletesebben

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN Boris Mašić A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN A török hódoltság után, a XVII. század végén Apatin környéke is, akárcsak az egész Bácska, kifosztott, megdöbbentően elnéptelenedett vidék volt. A XVIII.

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

Észak-Budapesti Döntő eredménylista

Észak-Budapesti Döntő eredménylista Észak-Budapesti Döntő eredménylista 1. korcsoport ( A kategória) 1. Boros Vince Karinthy Frigyes Két Tannyelvű Ált. Isk. 2. Gaál Miklós Dr. Béres József Ált. Isk. 3. Kerekes Balázs Bárczi Géza Ált. Isk.

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

1. nap: 2006. március 11. (szombat)

1. nap: 2006. március 11. (szombat) VI. AMATŐR KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA V-VI. kcs. ORSZÁGOS DÖNTŐ PAKS 1. nap: 2006. március 11. (szombat) ASE csarnok 11.00 FA/1-FA/2 Monor, József Barcs, Széchényi 57:35 11.50 FB/1-FB/2 Szécsény, Kőrösi Zalaegerszeg,

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár

TÉKA ALAPÍTVÁNY. Szamosújvár TÉKA ALAPÍTVÁNY Szamosújvár KÜLDETÉS Alapítványunk küldetése az, hogy civil intézményes kereteket biztosítson és korszerűen megszervezze városunk és régiónk közművelődési és oktatási életét, hozzájáruljon

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Megyei Semmelweis Kórház-Rendelőintézet Cím: 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 72. Tel.: (46) 515-200 Sürgősségi fogamzásgátlási ambulanciák Bács-Kiskun megye: Bajai Városi Kórház Cím: 6500 Baja, Rókus u. 10. Tel.: (79) 422-233, (79) 422-328, (79) 423-373, (79) 425-575, (79) 428-452 Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909)

Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) A munkácsi görögkatolikus püspökség története Hodinka Antal: A Munkácsi Görög-katholikus Püspökség Története (Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 1909) Részlet az I. Rész, C) Szakasz, I. Fejezet, c) czikkből:

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Torna Diákolimpia "A" kategória Egyéni Döntő 2012-2013 tanév

Torna Diákolimpia A kategória Egyéni Döntő 2012-2013 tanév Név Torna Diákolimpia "A" kategória Egyéni Döntő 2012-2013 tanév Iskola I-II. korcsoport összetett D E (-) érv. D E (-) érv. D E (-) érv. 1 Nyári Zsolt Török Flóris Ált. Isk. Budapest 1,1 9,200 10,300

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

Hely. Cím Csapatnév Össz.

Hely. Cím Csapatnév Össz. Hely. Cím Csapatnév 1 Nagykőrös Toldi Miklós Élelm. Szki. 46,050 2 46,050 2 47,950 1 47,350 1 46,200 1 45,400 2 279,000 2 Nyíregyháza Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimn. 46,950 1 47,250 1 47,050 2 47,300

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Magyar Biblia a reformáció korában

Magyar Biblia a reformáció korában Magyar Biblia a reformáció korában Komjáti Benedek Pozsonyi kanonok volt, s 1527 és 1529 között a bécsi egyetemen tanult. A török elől menekült, amint maga írja, Huszt várába. Perényiné Frangepán Katalin,

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat

2015. Teológiai tárgyak. Nappali tagozat ZÁRÓVIZSGAI TÉTELEK A HITTANÁR-NEVELŐ SZAKON 2015. Teológiai tárgyak Nappali tagozat 1. Pál apostol élete (tételgazda: dr. Peres Imre) Irodalom: Saffrey, H.-D., Pál apostol története, 2001; Tarjányi Béla,

Részletesebben

VERSENYEREDMÉNYEK A 2009-2010-ES TANÉVBEN

VERSENYEREDMÉNYEK A 2009-2010-ES TANÉVBEN VERSENYEREDMÉNYEK A 2009-2010-ES TANÉVBEN "BRODARICS TERÜLETI ANYANYELVI VERSENY 13. hely: Balogh Zita (4.o) Felkészítő tanár: Horváth Ildikó 2. hely: Merzay Csenge(5.o) 2. hely: Péterffy Orsolya (5.o)

Részletesebben

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról

Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról Összefoglaló a 2014. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról I. A pályázati felhívás és az előszűrés Az Ügyészségi Közlöny 2014. évi 6. számában megjelent 20 ügyészségi fogalmazói álláshelyre szóló pályázati

Részletesebben

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730)

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730) Papnevelés Egerben Telekessy István - 1704-ben (alapítólevél 1709. augusztus 4-én) oktatás helyszínei teológiai kar

Részletesebben

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november

Meghívó - KZST. Keresztény-Zsidó Társaság. 2012.november Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2012.november Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964

OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 OM azon. név vezeto helység megye utca hsz irsz 027339 Általános Iskola Csokona Ilona Csányoszró Baranya Szabadság u. 2. 7964 027271 Általános Muvelodési Központ és Könyvtár Wágner Antal Egyházaskozár

Részletesebben

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye ok Név Iskola Pontszám 1 Horváth Bálint 49 2 Matos Lilla 48 3 Demjén Balázs Ádám 47 4 Matos Bence 47 5 Ubrea Roland 6 Krizsna Szabolcs

Részletesebben

Párbajtõr Fiú Diákolimpia V. korcsoport Miskolc

Párbajtõr Fiú Diákolimpia V. korcsoport Miskolc 2010.04.18. 11:36:17 Végeredmény (sorszám szerint) rang vezetéknév utónév egyesület 1 ÁRPÁD GIMNÁZIUM BUDAPEST 2 BATSÁNYI GIMNÁZIUM TAPOLCA 3 BERTA Dániel PÉCSI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM GIMNÁZIUMA PÉCS 3 HUDEK

Részletesebben

Rács Balázs főtörzsőrmester

Rács Balázs főtörzsőrmester Rács Balázs főtörzsőrmester 1908-ban született a Csanád vármegyei Magyarbánhegyesen, egy kisbirtokos család nyolc gyermeke közül negyedikként. Az elemi iskolát kitűnő eredménnyel végezte el, amely után

Részletesebben

VADON TRADI ÍJÁSZAT Baranya Íjásza 2014 / 3. forduló 2014.júl.13. Káca tanya

VADON TRADI ÍJÁSZAT Baranya Íjásza 2014 / 3. forduló 2014.júl.13. Káca tanya 1. Hauser György FÉRFI FELNŐTT TRADÍCIONÁLIS Nimród Mohács 300 63% 2. Schnell Tamás FÉRFI FELNŐTT TRADÍCIONÁLIS Nimród Mohács 294 61% 3. Szolnok Tibor FÉRFI FELNŐTT TRADÍCIONÁLIS Zrínyi Nagypeterd 274

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2006. Szent András Evangelizációs Alapítvány

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2006. Szent András Evangelizációs Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2006. Szent András Evangelizációs Alapítvány Szent András Evangelizációs Alapítvány 1116 Budapest, Fehérvári út 168-178. C, fsz 35. Bankszámlaszám: Raiffeisen Bank: 12011148 00130975

Részletesebben

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07.

2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT. Debrecen, 2015. június 05-07. 2014/2015. TANÉV ORSZÁGOS DÖNTŐ VÉGEREDMÉNY IV. KORCSOPORT Debrecen, 2015. június 05-07. 1 A KOSÁRLABDA DIÁKOLIMPIA VERSENYPROGRAMJA RÉSZTVEVŐK, SORSOLÁS LEÁNYOK Ssz. Megye Iskola neve Település Testnevelő,

Részletesebben

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza

Kezdő időpont 10:00 10:00 13:00. Dr. Veress E. u. 6. Szivárvány Gyermekház. 48-as tér 1. Közösségek Háza. Szabadság u. 4-6. Mohácsi ÖK Irodaháza 2005.10.03 2005.10.05 2005.10.10 2005.10.14 Pályaorientációs és Nyílt 2005.10.17 2005.10.19 Napok Képzési, 2005.09.27 szolgáltatás és állásbörze melyik úton? 2005.10.14 2005.10.15 Komló 13:00 Pécs Pécs

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A legrégebbi szegedi iskola

A legrégebbi szegedi iskola A legrégebbi szegedi iskola Az alapítás (1720) Szegedet szabad királyi város jogaiban az uralkodó megerősítette 1719-ben, és a város önállóságát kifejezve szerződést kötött a piarista renddel a polgárok

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny!

V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Ongai Horgász Egyesület V. Ongai Páros Pontyfogó Horgászverseny! Az idén V. alkalommal került megrendezésre a páros pontyfogó versenyünk, a közel 12 hektáros, VII. számú tavunkon. Ebben az évben is 34

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben