A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Melléklet: H A T Á R O Z A T

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2009. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: dr. Reiner Viktória/ Kelemenné Melléklet: 1 db Dorog,, SARPI DOROG Kft. veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság a SARPI Dorog Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 2510 Dorog, Bécsi u. 131., KSH azonosítószáma: ) részére a Kft. kérelmének részben helyt adva, felülvizsgálva a H /2006. számú határozattal kiadott hulladékkezelési engedélyben foglaltakat e n g e d é l y t a d a Dorog, 1722/18. hrsz-ú telephelyéhez kapcsolódóan az 1. számú mellékletben felsorolt veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelésére. 1. A telephelyen végzett tevékenység megnevezése: Hulladékok kezelése. Kezelési kód: D 10 hulladékégetés szárazföldön, a képződő hő energetikai hasznosításával kiegészülve az 1. számú mellékletben szereplő hulladékokra. 2. A telephelyen kezelhető hulladékok megnevezését és mennyiségét az engedély 1. számú melléklete tartalmazza. 3. A tevékenység jellemző adatai: A hulladékégető maximális égetési kapacitása: tonna/év. A forgókemence névleges hőteljesítménye: 70 GJ/h MJ/kg átlagos fűtőértékű hulladékok esetén az égethető hulladékok mennyisége 4-4,6 tonna/óra között változhat. 4. A technológia ismertetése: A hulladékok termikus ártalmatlanítási technológiája a következő műveleteket tartalmazza: - hulladék átvétel, - gyűjtés - égetésre történő előkészítés, - az égetés és hő hasznosítás, - füstgáztisztítási műveletsor. A hulladékokat a Kft. saját laboratóriumában megvizsgálja az égetés szempontjából lényeges fizikai, és kémiai jellemzőkre.

2 2 A hulladékok gyűjtése jóváhagyott működési szabályzatban meghatározott gyűjtőhelyeken történik. Az égetési menü összeállítása számítógépen, egy a kemence hőterhelését is figyelembe vevő optimalizálási program alapján történik, amely alapján meghatározzák a rendelkezésre álló különböző halmazállapotú és összetételű hulladékok óránkénti hulladékáramát. A szilárd és hordós hulladékokat aprítással készítik elő égetésre. A folyékony hulladékokat átlag fűtőérték szerint, elegyedési és kémiai tulajdonságaik alapján keverik össze. A folyékony hulladékok adagolása napi tartályból történik, mely keverővel ellátott. A fizikai, kémiai vagy fertőzőképességük miatt nem keverhető hulladékokat külön beadagolási ágakon juttatják égetésre. A beadagolt hulladék égetése egy 108 m 3 térfogatú, 6-7 fordulat/óra fordulatszámú, tűzálló falazattal ellátott forgókemencében történik. A kemence hő kapacitása GJ/h. Az égetési hőmérséklet C o, a hulladék tartózkodási ideje a forgókemencében perc közötti. A forgókemence homlokfalán kombinált TÜKI égő került elhelyezésre, amely alkalmas gáz, olaj, valamint alacsony és magas fűtőértékű hulladékok elégetésére. A kombinált égők lándzsái külön-külön oxigén betáplálással rendelkeznek. A nehezen lebomló hulladékok termikus ártalmatlanítására szolgál az utóégető kamra. Az utóégetőben a hőmérséklet C o, a füstgáz tartózkodási ideje min. 2 sec, de a közepes tartózkodási idő a teljes tűztérben 7,1 sec. Az utóégetőből a forró füstgáz a hő hasznosító kazánba jut, amely a füstgáz hőtartalmát gőz előállításra használja. Az így keletkezett gőzt hasznosítják, az üzem saját gőz szükségletének biztosításán túlmenően, óránként 900 kw elektromos energia termelésével. A többletenergia kinyerése generátor üzemeltetésével biztosított. A lehűlt füstgáz egyenáramú, mésztejes abszorberbe kerül, ahol a savas komponensek egy része megkötődik. Az abszorber és a reaktor közötti szakaszon egy pneumatikus szállítóhoz kapcsolt adagolószerkezet került beépítésre, melynek segítségével lehetőség van porrá oltott mészhidrát és por alakú aktívszén beadagolására, ami a dioxinok és furánok, valamint a toxikus nehézfémek lekötését szolgálja. Az adagoló berendezés után egy reaktor került beépítésre, mely egy 200 m 3 -es puffer tér, ahol a füstgázok sebessége lecsökken, így megnövekszik a tartózkodási idő elősegítve a szennyező anyagok adszorpcióját. Az előtisztított füstgázok ezután a zsákos porleválasztóba jutnak, ahol a gáz por tartalma nagyon jó hatásfokkal leválasztható. A porleválasztás után a füstgázok a katalitikus dioxinmentesítő toronyba kerülnek, ahol a vanádium-pentoxid katalizátor a füstgázban lévő dioxin és furán vegyületeket oxidációval lebontja, és emellett a füstgáz nitrogén-oxidok tartalmát is csökkenti. A füstgázok a ventillátorokon keresztül a két porlasztósíkkal ellátott mésztejes mosóba kerülnek, ahol a füstgázok lehűlnek, vízgőzzel telítődnek, és megkötődik a maradék szennyezőanyag tartalmuk. 5. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: A hulladékok gyűjtése, előkezelése, a termikus folyamatok irányítása megfelel a legjobb technikára vonatkozó, az adott szektorra vonatkozó BAT dokumentumnak. II. 1.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.1. A veszélyes hulladékok kezelésre történő átvétele (hulladékégetőmű telephelyére való beszállítása) SZ vagy K kísérőjegyek alkalmazásával történhet. Veszélyesnek nem minősülő hulladék esetén egyéb olyan bizonylat is alkalmazható, amelyből megállapítható az átadó neve, azonosító adatai, a hulladék EWC kódja, mennyisége, csomagolása, származása A telephelyen egyidőben gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége a folyékony veszélyes hulladékok esetén t, pasztaszerű veszélyes hulladékok esetén t, szilárd veszélyes hulladékok esetén t lehet A poliklórozott bifenileket (PCB) és poliklórozott terfenileket (PCT), valamint a szerves foszforsavésztert tartalmazó veszélyes hulladékoknak - az égetési menütől függően mg/nm 3 oxigén égetőtérbe való beadagolásával biztosított égetése oly módon történhet, hogy a bemenő hulladékáramra vetítve a PCB és PCT, valamint külön a szerves foszforsav-észter tartalom nem haladhatja meg az 1 m/m %-ot Az égetőművet úgy kell üzemeltetni, hogy az égetési folyamat során a keletkező gáz hőmérséklete az utolsó égéslevegő hozzáadása után, még a legkedvezőtlenebb körülmények között is legalább 2 mp

3 3 tartózkodási ideig elérje a forgókemence tűzterében és utóégetőben a C hőmérsékletet. Amennyiben több, mint 1% szerves kötésben levő halogént klórban kifejezve tartalmazó hulladék kerül égetésre, akkor az említett tartózkodási időig a hőmérsékletnek legalább C-ot kell elérni Az égetés és füstgáztisztítás során keletkező szilárd maradékanyagokat veszélyes hulladékként kell nyilvántartani, környezetszennyezést kizáró módon történő összegyűjtéséről és további kezeléséről gondoskodni kell Az égetéssel kezelt és a keletkező hulladékokról nyilvántartást kell vezetni Az égetőmű üzemeléséről üzemnaplót kell vezetni, melyben az alábbi adatokat kell rögzíteni: - üzemeltetési idő, fordulatszám, égetés időpontja, égetés időtartama - elégetett hulladék fajtánkénti mennyisége, összetétele, EWC kódszáma, - szilárd maradék anyagok mennyisége, salak esetén éghető anyag tartalma, - elvégzett javítási munkák üzemzavar elhárítások, - az üzemelést vezérlő automatikus rendszer működésére, beállítására vonatkozó információk - előforduló rendkívüli események leírása, feltételezett okának meghatározása, megtett intézkedések Az égetés során keletkező salak összes szerves szén (TOC) tartalma nem haladhatja meg a 3%-ot, vagy az izzítási veszteség az 5%-ot A működés során a H /2009. számon kiadott határozatban szereplő levegővédelmi követelményeket kell betartani A szennyvíz, csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart, a környezet-veszélyeztetés, illetve környezetkárosodás helyét, jellegét és mértékét haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnak, valamint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak Az energetikai hasznosításra felhasználható hulladékfajtákra vonatkozóan betartandó előírások és határértékek ( hulladék fajtánként külön-külön) nettó fűtőérték min 13 MJ/kg égetési maradék tartalom, az égetésre kerülő hulladékra max 20 m/m% vonatkoztatva A hulladékégetés során képződő hőenergiából kinyert energiának meg kell haladnia a hulladékégetéshez, az energiakinyeréshez, az energetikai hasznosításra történő átadáshoz és az energetikai hasznosítási folyamatokhoz együttesen felhasznált energia mennyiségét. A hulladékégetés során energetikailag ténylegesen hasznosítható többletenergiának kell képződnie A hulladékégetés során felszabadult többletenergia túlnyomó részét ténylegesen fel kell használni hőenergia, illetve átalakítás után elektromos energia formájában A hulladékégetés során kapott hulladék mennyiségének kevesebbnek kell lennie a hulladékégetés során felhasznált hulladék mennyiségénél A hulladékégető műnek a szükséges karbantartási időt (beleértve a felfűtési és kalibrálási időt is) leszámítva folyamatosan biztosítani kell a többletenergia kinyerését, annak energetikai hasznosításra történő átadását és energetikai hasznosítását. 2.) Szakhatósági előírások: A közegészségügyi hatóság előírásai: 2.1. A tevékenységből adódóan a munkavégzés során a dolgozók biztonságos munkavégzésének feltételeit a vonatkozó jogszabálynak megfelelően kell biztosítani A tevékenység során a talajt, vizeket és a levegőt nem szabad fertőzni, illetőleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti. III. A hatóság az EWC * kódú higanyt tartalmazó hulladékok és az EWC * kódú higany tatalmú hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására, illetőleg az R1- fűtőanyagként

4 4 történő felhasználás vagy más módon energia előállítás megnevezésű kód engedélyezésére irányuló kérelmet e l u t a s í t j a. IV. A hulladékkezelési engedély a jelen engedély ötévenként történő felülvizsgálat tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A felülvizsgálatot az engedélyesnek kell kérnie, az engedély lejárta előtt. V. A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja Ft (Százötvenkilencezer forint), amelynek megfizetéséről a Felügyelőség sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell gondoskodni. I N D O K O L Á S A SARPI Dorog Kft. veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelési kérelmet nyújtott be az első fokú környezetvédelmi hatósághoz. A kérelem megfelel a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.), a 98/2001. (VI.15.) és a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletek, valamint a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II.22.) KöM rendelet előírásainak. A Kft. kérelme elbírálásáért ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A kérelem alapján a hatóság az alábbiakat állapította meg: A Kft. Dorog, 1722/18. hrsz. alatti telephelyén végezni kívánja a hulladékkezelési tevékenységet végezni. A szilárd, folyékony, paszta- vagy iszapszerű halmazállapotú hulladékok közúton, zárt szállító eszközökben, speciális konténerekben és hordókban elhelyezve, továbbá tartálykocsikban kerülnek beszállításra. A hulladékok mérlegelésére hídmérlegek állnak rendelkezésre. A kórházi hulladékok kivételével a Kft. laboratóriuma vizsgálja a beérkező hulladékok tűzveszélyességi osztályát, lobbanáspontját, fűtőértékét, ph értékét, sűrűségét, szárazanyag- és hamu tartalmát, Na-, K-, összes S-, Cl-, Br-, összes nehézfém-, N-, P-, víz-, olaj- és peroxid, valamint olajok esetén a PCB tartalmát. A Kft. laboratóriuma vizsgálja a beérkező hulladékok felsorolt jellemzőin kívül a jód tartalmát is. A beszállított hulladék minőségére, EWC kódszámára vonatkozó besorolására, származására, mennyiségére, valamint kezelésére vonatkozó adatok az un. MarkLab programrendszerben kerülnek rögzítésre. A szilárd hulladékokat jelű, együttesen 300 m 3 -s térfogatú, vasbeton bunkerekben ömlesztve kerülnek gyűjtésre, vagy a bunkerek előtti területen gyűjtik. A bunker előtti tároló szilárd burkolatú, kamerázott, megvilágított terület. A gyűjtőhely a bunkerkapukkal szemközt helyezkedik el, anyaga beton, területe 200 m 2. A bunker előtti gyűjtőhelyen a szilárd hulladékokat raklapon lefóliázva, illetve zárt konténerekben gyűjtik. Az égetőmű üzemi területéhez kapcsolódó nyílttéri gyűjtőhelyen (Flóra s telep) az átvett hulladékok ép, zárt csomagolásban raklapon, a konténerek leponyvázva kerülnek gyűjtésre. A terep lejtés viszonyai miatt a hulladékok gyűjtésére is alkalmas konténertárolónak 4 db bazalt beton térburkolatú terasz került megépítésre, a teraszok hasznos területe: 3 db 370 m 2 -es és 1 db 230 m 2 -es. A lezárt 2. és 3. számú lezárt hulladéklerakó felszínén kialakított gyűjtőhelyen a felügyelőség által H /2005.-I. sz. határozatban jóváhagyott gyűjtőhely működési szabályzata alapján történhet szilárd hulladék gyűjtés zárt gyűjtőedényzetben. A hordós hulladékokat tűzveszélyességi osztályok szerint elkülönítve a fedett, víz és vegyszerálló burkolattal, valamint kármentővel ellátott hordótárolóban gyűjtik. A felmosásból és a spinkler rendszer teszteléséből keletkező szennyvíz vagy a tűzoltóvíz a kármentőbe kerül. A keletkező hulladékok összeszívatásra, majd égetésre kerülnek.

5 5 A szilárd és a hordós hulladék aprítását nagy teljesítményű NIRO WR 3000S típusú daráló berendezés végzi. Az aprított hordós és vegyes szilárd hulladékok a 4-es bunkerben kerülnek elhelyezésre, majd onnan égetésre. A folyékony hulladékokat hordóban, tartályautókban és folyadékkonténerekben fogadják, majd átlag fűtőértékük, elegyedési és kémiai tulajdonságuk szerint gyűjtik az összesen 1725 m 3 folyékony hulladék befogadására alkalmas tartálypark tartályaiban. A tartályok mindegyike térfogatával megegyező térfogatú vegyszer- és vízálló bevonattal ellátott beton kármentővel van körülvéve. A folyékony hulladékok forgókemencébe történő adagolása az ún. napi tartályból történik. A kórházi hulladékok göngyölegei - a hulladék fertőző képessége miatt- nem kerülnek felbontásra, a hulladék laboratóriumi vizsgálat nélkül, a kórházi hulladékliften, zsilipen keresztül azonnal égetésre kerül. A Kft. technológiai sor karbantartási időszakában a kórházi hulladékok biztonságos gyűjtése t érdekében egy mobil hűtőkonténert telepít. A paszta-szerű halmazállapotú és az egyéb, hordókban érkezett hulladékokat tűzveszélyességi osztályuk mértéke szerint elkülönítve fedett, vegyszerálló, andezit aljzatú, kármentővel ellátott, 1000 m 2 alapterületű hordótárolóban gyűjtik. Azok a folyékony halmazállapotú hulladékok, amelyek valamelyik jellemzőjüknél fogva speciális kezelést igényelnek, az ún. speciális feladó ágon kerülnek ártalmatlanításra. Az ún. speciális hulladékok amelyek kémiai-fizikai tulajdonságaik miatt egyéb hulladékokkal nem keverhetők külön ágon, közvetlenül a tartályból, adagolhatók a forgókemencébe. A hulladék tulajdonságaitól és a hulladékot tartalmazó tartály nyomásállóságától függően a beadagolása 4 ágon történhet, ahol membránszivattyúval, sűrített levegővel vagy nitrogénnel létrehozott túlnyomással történő beadagolás biztosított. A gáz halmazállapotú hulladékok (pl. halonok) beszállítása nyomás alatti palackokban, tartályokban történik. A hulladékok gyűjtése az un. C1 gyűjtőhelyen történik, innen kerül a hulladék az égetési helyre, ami a folyékony halmazállapotú speciális hulladék feladó helye mellett került kialakításra. Égetés előtt a palackra csatlakoztatják a manométerrel ellátott flexibilis tömlő menetes végét, és a mennyiség szabályzóval, mérővel ellátott korrózióálló acél vezetéken - nyomásszabályzón és gyorselzárókon keresztül - a homlokfalon lévő különálló lándzsán át történik az égetés. A lándzsán gőzporlasztást alkalmaznak. A Kft. kérelmében megadta az égetőmű folyamatos működéséhez szükséges tartalék veszélyes hulladék mennyiségét, amely 1000 t. A termikus ártalmatlanítás: A hulladékok termikus ártalmatlanítási technológiája az égetés és hő hasznosítás, valamint a füstgáztisztítási műveletsorból tevődik össze. Hulladékok előkészítése: Az égetési menü összeállítása számítógépen, egy optimalizálási program alapján történik, ennek segítségével a kemence hőterhelését is figyelembe véve határozzák meg a rendelkezésre álló különböző halmazállapotú és összetételű hulladékok óránkénti hulladékáramát. A folyékony hulladékokat átlag fűtőérték szerint, elegyedési és kémiai tulajdonságaik alapján keverik össze. A folyékony hulladékok adagolása napi tartályból történik, melyet a homogenizálás érdekében keverővel láttak el. A C-D-E tűzveszélyességi osztályba sorolt szilárd hulladékok az 1-3-as bunkerből kerülnek darálásra, majd az aprított, homogenizált hulladékokat a darupályán közlekedő polipmarkoló üríti az adagoló rendszerbe, majd az adagolószerkezet mérlegelve adagolja a forgókemencébe. Az A-B tűzveszélyességi osztályú hordós és szilárd hulladékok aprítás után a 4-es bunkerbe kerülnek, ahol folyamatos elszívást és gőzlefúvatást alkalmaznak, de szükség szerint lehetőség van a bunker és a bunkertér nitrogénnel történő intertizálására. Az aprított hulladékok illékony komponenseinek párolgása miatt az esetlegesen bekövetkező robbanási koncentráció kialakulásának megakadályozása céljából jelenleg folyamatban van a 4-es bunkerbe és a bunkertérbe egy négycsatornás infravörös érzékelővel ellátott folyamatos gázkoncentráció mérő műszer beépítése. A beadagolt hulladék égetése egy 3,8 m átmérőjű, 11 m hosszú 108 m 3 térfogatú, 6-7 fordulat/óra fordulatszámú, tűzálló falazattal ellátott forgókemencében történik. A kemence hő kapacitása GJ/h. Az égetési hőmérséklet C o, a hulladék tartózkodási ideje a forgókemencében perc közötti. A forgókemence homlokfalán kombinált TÜKI égő került elhelyezésre, amely alkalmas gáz, olaj, valamint alacsony és magas fűtőértékű hulladékok elégetésére. A kombinált égők lándzsái külön-külön oxigén betáplálással rendelkeznek. A nehezen lebomló hulladékok termikus ártalmatlanítására szolgál az

6 6 utóégető kamra. Az utóégetőben a hőmérséklet C o, a füstgáz tartózkodási ideje min. 2 sec, de a közepes tartózkodási idő a teljes tűztérben 7,1 sec. Az utóégetőből a forró füstgáz a hő hasznosító kazánba jut, amely a füstgáz hőtartalmát gőz előállításra használja. Az így keletkezett gőzt hasznosítják, az üzem saját gőz szükségletének biztosításán túlmenően, óránként 900 kw elektromos energia termelésével. A lehűlt füstgáz egyenáramú, mésztejes abszorberbe kerül, ahol a savas komponensek egy része megkötődik. Az abszorber és a reaktor közötti szakaszon egy pneumatikus szállítóhoz kapcsolt adagolószerkezet került beépítésre, melynek segítségével lehetőség van porrá oltott mészhidrát és por alakú aktívszén beadagolására, ami a dioxinok és furánok, valamint a toxikus nehézfémek lekötését szolgálja. Az adagoló berendezés után egy reaktor került beépítésre, mely egy 200 m 3 -es puffer tér, ahol a füstgázok sebessége lecsökken, így megnövekszik a tartózkodási idő elősegítve a szennyező anyagok adszorpcióját. Az előtisztított füstgázok ezután a zsákos porleválasztóba jutnak, ahol a gáz por tartalma nagyon jó hatásfokkal leválasztható. A porleválasztás után a füstgázok a katalitikus dioxinmentesítő toronyba kerülnek, ahol a vanádium-pentoxid katalizátor, C hőmérsékleten a füstgázban lévő dioxin és furán vegyületeket oxidációval lebontja, és emellett a füstgáz nitrogén-oxidok tartalmát is csökkenti. A füstgázok a ventillátorokon keresztül a két porlasztósíkkal ellátott mésztejes mosóba kerülnek, ahol a füstgázok lehűlnek, vízgőzzel telítődnek, és megkötődik a maradék szennyezőanyag tartalmuk. A füstgázok a 70 m magas kéményen át jutnak a környezetbe. A tevékenység környezetre gyakorolt hatása: Levegőtisztaság- védelem: A telephelyen 3 db bejelentett pontforráson jutnak légszennyező anyagok a környezetbe. A pontforrások közül 1 db hulladékégetésből származó füstgázokat kibocsátó kémény(p1), 1db a laboratóriumban lévő helyi és központi elszívók véggázait kibocsátó kürtő (P2), harmadik pedig a tartalék áramforrás - vészaggregát kürtője (P003). A beszállításra kerülő hulladékok többségében ponyvázott vagy fedett konténerekben érkeznek a telephelyre. A szilárd hulladékok bunkerekbe történő ürítésük pedig a nyitott bunkerajtókon keresztül zajlik. A bunkerek légtere szívott, de előterük felületi légszennyező forrást képezhet, amikor kémiai anyagokkal átitatott hulladékok kerülnek mozgatásra, ill. ürítésre. A folyadék tároló tartályok nitrogénnel inertizáltak, ún. gázinga rendszerrel működnek, azaz, a tartály töltésekor a kinyomott oldószergőz és nitrogén az elszívó rendszerbe kerül, a tartály ürítésekor pedig automatikusan történik a nitrogén gáz bevezetése. Szennyvíz és csapadékvíz-kezelés: A gépkocsimosó és a laboratórium szennyvizét az iker kialakítású olajfogóra vezetik, ahonnan előtisztítás után kerül az ipari szennyvízgyűjtő medencébe. A műtárgyban kiszűrt, felúszott olajos hulladékokat égetéssel ártalmatlanítják. Külön csatorna vezeti el az olajtároló, a folyékony hulladéktároló telep, a vezérlő épület, valamint a fedett hordótároló és lefejtő területén keletkező ipari szennyvizet és a feltételesen szennyeződhető csapadékvizet az ipari szennyvízátemelőbe (S1). A üzemterület tisztításából származó takarítási vizek az üzem szennyvízelvezető csatornáján keresztül szintén az S1 medencébe jutnak. Az ipari szennyvízátemelő medencéből a szennyvíz a Richter Gedeon Zrt. dorogi fióktelepének szennyvíztisztítójára kerül tisztításra. A telephelyet és ezen belül az égetőmű üzemi területét a külvizek elvezetésére övárok rendszer veszi körül. A hulladékégetőmű üzemterületén a csapadékvíz elvezető rendszer a telek É-i sarokpontján elhelyezett iker kialakítású 2 x 150 m 3 térfogatú csapadékvízgyűjtő medencébe köt be. Ide kerül bevezetésre az üzemet L alakban körülvevő mélyszivárgón keresztül kitermelt felszín alatti víz is. A csapadékmedencében összegyűlt csapadékvíz és a mélyszivárgó víz először az S1 jelű szennyvíz medencébe, majd onnan a Richter Gedeon Zrt. szennyvíztisztítójába kerül. Ha az üzem területére olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, hogy az S1, illetve a CS1 jelű medencék nem képesek a lehullott csapadékvizet, illetve az üzemterületen keletkező hulladékvizet tárolni folyamatos szennyvízátadás mellett a Richter Gedeon tisztítóműve felé, akkor egy túlfolyón keresztül gravitációs úton a évben megépített 3500 m 3 -es vésztározóba kerül a víz. A medence ürítése a vésztározó felől az S1 medencébe történik automatikusan vezérelve az S1 medence fogadóképességétől függően. Másodlagosan keletkező hulladékok: - veszélyes anyagokat tartalmazó salak EWC kód *.

7 7 Ennek gyűjtése konténerekben történik, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át ártalmatlanításra. - gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok (hőhasznosító kazánból, az abszorberből és a zsákos porleválasztóból kikerülő porszerű maradékanyag) EWC kód: * Gyűjtésük 200 m 3 -es porsilóban, lefejtése tartályautóba vagy BIG-BAG zsákokban. Egy részét exportálják sóbányákban való hasznosítás céljából a másik részt hazai, engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek adják át ártalmatlanítás céljából. - gázok kezeléséből származó szűrőpogácsa (mosóban keletkező víztelenített iszap) Alkalmanként visszakeverik a szilárd hulladék bunkerbe és égetésre kerül. EWC kód: * Gyűjtését konténerekben végzik, ártalmatlanítását az égetőműben végzik. Havária esetén szükséges intézkedések: Rendkívüli esemény leginkább egy vagy több veszélyes anyagot vagy veszélyes hulladékot tartalmazó tároló berendezés meghibásodásakor vagy veszélyes anyag vagy hulladék kiömlése esetén fordulhat elő, amelynek elhárítását a jóváhagyott üzemi vízminőségi kárelhárítási terv szerint végzik. A hatóság vizsgálta a műszaki és személyi feltételek fennálltát: Az engedélyezett kezeléshez rendelkezésre állnak a berendezések, műtárgyak. A folyékony hulladékok előkezeléséhez, keveréséhez, szűréséhez és összeszívatásához a szükséges mennyiségű lefejtő és átemelő szivattyúk rendelkezésre állnak, melyek tervszerű, rendszeres karbantartása szervizcégek bevonásával rendszeresen megtörténik. A szilárd és a hordós hulladék aprítását nagy teljesítményű NIRO WR 3000S típusú daráló berendezés végzi. Az aprított hulladékok elkülönítve gyűjthetők. A társaság dolgozói veszélyes hulladék kezelésére képzett szakemberek. A Kft. a hulladékkezelés irányítására főállású környezetvédelmi megbízotton felül 2 fő környezetvédelmi mérnököt is alkalmaz. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: A magyar nyelven megjelent, az elérhető legjobb technika meghatározására vonatkozó útmutató alapján, a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó szempontoknak való megfelelés az alábbiak szerint állapítható meg: - A hulladék eredete szerinti szükséges, a gyűjtött, kezelt hulladékok ellenőrzése, mintázása, elemzése. A Kft. laboratóriumában bevizsgálja a termikus kezelésre szánt hulladékok fűtőértékét, lobbanáspontját, halogén, kén, nehézfémek és amennyiben szükséges PCB-k tartalmát, vizsgálja hulladékok összeférhetőségét és reakcióképességét. A radioaktív hulladékok átvételének elkerülését un. sugárkapu biztosítja. - A hulladékok homogenizálásának, égési tulajdonságainak és kiégési fokának javítása érdekében a hulladékok előkezelése, égetésre történő előkészítése biztosított, - A beadagolás kiegyenlítő rendszerhasználata, hulladék égési jellemzőinek javítása, a füstgáz összetételének stabillá tétele érdekében. - Speciálisan kezelendő folyékony és gáznemű hulladékok közvetlenül történő égetőtérbe juttatása csökkentve a diffúz légszennyezést és bűzképződés kockázatát. - Átfogó technikák (megfelelő fogadó és adagolórendszer, füstgáztisztítás legyen, minimális tárolási idő, szagok kezelése, tűzérzékelők használata, hulladékok megfelelő keverése). - Termikus folyamat (szabályozott legyen a levegőbeáramlás, ismert legyen az áramlási modell, füstgázok keveredése, folyamatos üzem, égés optimalizálás, az égéslevegő helyettesítése oxigénnel, nagyméretű kemence alacsony gázsebességgel, hosszú tartózkodási idővel stb.). - Energia visszanyerés (elektromos áram, gőznyerés, megfelelő turbina, energiaveszteség csökkentés, kondenzátor nyomás minimalizálása ). A termelt elektromos energia átvétele az E.ON Zrt. részéről folyamatosan biztosított. - Kommunikációs technikák alkalmazása (környezetmenedzsment). - Specifikus technikák (hulladékok összekeverése, aprítás, energiaszükséglet minimalizálása /0,3 MWh/t legyen a villamosenergia szükséglet/. A hulladékok gyűjtése, előkezelése, a termikus folyamatok irányítása megfelel a legjobb technikára vonatkozó, az adott szektorra vonatkozó BAT dokumentumnak.

8 8 A kérelemben foglaltaknak a hatóság részben adott helyt, az EWC * kódú higanyt tartalmazó hulladékok és az EWC * kódú higany tatalmú hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítására irányuló kérelmet a határozat III. fejezetében elutasította, az alábbiak miatt: - A magas higanytartalmú hulladékok égetése során higany és vegyületei juthatnak a környezetbe. Az égetőműben kezelt hulladékok higanytartalmának jelentős részét a magas hatékonyságú, 5 fokozatú füstgáztisztító rendszer megkötné, azonban 100%-os leválasztás nem érhető el. A higanytartalmú hulladékok kezelésének nem a leghatékonyabb módja az égetőműben való ártalmatlanítás, hanem a higanytartalom visszanyerése, anyagában történő hasznosítása. (A Kft. a évben átvett higanytartalmú vegyületeket kezelésre átadta.). A Hgt. alapelvei és általános szabályai szerint az adott műszaki és gazdasági körülmények között törekedni kell a leghatékonyabb megoldásra, a jelen műszaki és gazdasági körülmények között higany tartalmú hulladékokra vonatkozóan nem az égetés az elérhető legjobb eljárás. - A Kft.-nek a D1 kezelési kód R1 hulladékkezelési kóddal való kiegészítésére irányuló kérelmét a hatóság elutasította, mivel a Kft. által üzemeltetett létesítmény, technológia elsődleges célja a hulladékok ártalmatlanítása, és csak másodlagos cél az energiatermelés. Az égetés által nyert hő visszanyerése alapvetően ártalmatlanítási művelet folyománya. A Európai Bíróság a C-116/01. számú, a hazai eljárások során irányadó ítéletében kimondta, hogy ugyanazon technológia, művelet vonatkozásában nem adható egyidejűleg D10-es és R1-es kód. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm.rendelet 32/B (1) bekezdése és 5. számú melléklete, valamint a 32/C (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontjai alapján szakhatósági állásfoglalás megadása céljából az eljárásba bevonta az ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézetét, amely a /2009. számú, Dorog Város Önkormányzatának Jegyzőjét, amely a 11937/2009. számú, a Komárom-Esztergom Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát, amely a 20.2/3996-1/2009. számú, illetve az ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézetét, amely az 5003/2/2009. számú állásfoglalásával a rendelkező részben foglalt előírások betartása mellett hozzájárult az engedély kiadásához. A hatóság a kérelmet megvizsgálva megállapította, hogy az hulladékgazdálkodási szempontból megfelel a jogszabályokban foglalt tartalmi és formai követelményeknek, a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. Fentiekre tekintettel a hatóság a rendelkező részben foglalt előírásokkal engedélyezte a kérelmező részére az 1. és 2. számú mellékletben veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését. A hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási, nyilvántartási és jelentési kötelezettségek a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásain alapulnak. Az égetéssel kezelt és a keletkező hulladékokról vezetendő nyilvántartás tartalmát e Korm. rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. A hulladékok besorolása a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. mellékletén alapul. A hulladékok nyilvántartását ugyanezen rendelet szerinti kódokkal kell vezetni. A kezelési kódot a Hgt. 3. számú melléklete tartalmazza. A határozat Hgt. 14. (2) bekezdésén, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet (Korm. rend.) 20. (1) bekezdésén, a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (Rend.) 27. -án, illetve a fent megjelölt jogszabályokon alapul. A hatóság az engedély hatályát a Korm. rend. 22. (3) bekezdése és a Rend a alapján állapította meg. A hatóság a bírósági felülvizsgálati szakban lévő egységes környezethasználati és működési engedélyt a bírósági döntést követően hivatalból módosítja a hulladékkezelési engedély hatályának egységesítése érdekében. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése és a 99. -a biztosítja. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi

9 9 hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése állapítja meg. A hatóság hatáskörét a fent idézett jogszabályhelyeken és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rend. 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. Győr, november 26. Gerencsér Tivadar s.k. igazgató

10 10 1. számú melléklet EWC lista 1 Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezelésből származó hulladékok Ásványok bányászatból származó hulladékok fémtartalmú ásványok bányászatából származó hulladék nemfémes ásványok bányászatából származó hulladék Fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok * szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő * veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő meddő, amely különbözik a től és a től * fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok hulladék porok, amelyek különböznek a től timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok * nemfémes ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok kő törmelék és hulladék kavics, amely különbözik a től hulladék homok és hulladék agyag hulladék porok, amelyek különböznek a től kálisó és kősó feldolgozásából származó hulladékok, amelyek különböznek a től ércek mosásából és tisztításából származó meddő és egyéb hulladékok, amelyek különböznek a től és a től kő vágásából és fűrészeléséből származó hulladékok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Fúróiszapok és egyéb fúrási hulladékok édesvíz diszperziós közegű fúrási iszapok és hulladékok * olajtartalmú fúróiszapok és hulladékok * veszélyes anyagokat tartalmazó fúróiszapok és egyéb hulladékok baritot (bárium-szulfátot) tartalmazó fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a től és a tól klorid-tartalmú fúróiszapok és hulladékok, amelyek különböznek a től és a tól közelebbről nem meghatározott hulladékok 2 Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok Mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai mosásból és tisztításból származó iszap hulladékká vált állati szövetek hulladékká vált növényi szövetek műanyaghulladék (kivéve a csomagolóeszközöket) állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) erdőgazdálkodási hulladékok * veszélyes anyagokat tartalmazó, mezőgazdasági vegyi hulladékok mezőgazdasági vegyi hulladékok, amelyek különböznek a tól fémhulladék

11 közelebbről nem meghatározott hulladékok Hús, hal és egyéb állati eredetű élelmiszerek előkészítéséből és feldolgozásából származó hulladékok mosásból és tisztításból származó iszapok hulladékká vált állati szövetek fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok Gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítéséből és feldolgozásából konzervgyártásból; élesztő és élesztő kivonat készítéséből, melasz feldolgozásából és fermentálásból származó hulladékok mosásból, tisztításból, hámozásból, centrifugálásból és más szétválasztásokból származó iszapok tartósítószer hulladékok oldószeres extrakcióból származó hulladékok fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok Cukorgyártási hulladékok cukorrépa tisztításából és mosásából visszamaradt föld nem szabványos kalcium-karbonát folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok Tejipari hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok Sütő- és cukrászipari hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok tartósítószer hulladék folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok Alkoholtartalmú vagy alkoholmentes italok termeléséből származó hulladékok (kivéve kávé, tea és kakaó) a nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladékok szeszfőzés hulladéka kémiai kezelésből származó hulladék fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok közelebbről nem meghatározott hulladékok 3 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír és kartongyártásból származó hulladékok Fafeldolgozásból, falemez-és bútorgyártásból származó hulladékok fakéreg és parafahulladék * veszélyes anyagokat tartalmazó, faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok

12 Faanyagvédő szer hulladékok * halogénezett szerves vegyületeket nem tartalmazó faanyagvédő szerek * halogénezett szerves vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek * fém-organikus vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek * szervetlen vegyületeket tartalmazó faanyagvédő szerek * veszélyes anyagokat tartalmazó, egyéb faanyagvédő szerek közelebbről nem meghatározott faanyagvédő szerek Cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok fakéreg és fahulladék hulladék papír hasznosításából származó festékiszap papír újrafeldolgozásából származó festékeltávolítási (de-inking) iszap hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradékok hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladékok hulladék mésziszap mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyag- és fedőanyag-iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok 4 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Bőr- és szőrmeipari hulladékok húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka meszezési hulladék * oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék krómtartalmú cserzőlé krómot nem tartalmazó cserzőlé folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, krómot nem tartalmazó iszapok krómot tartalmazó cserzett bőrhulladék (kék hasíték, forgács, apríték, csiszolási por) kötözési és kikészítési hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Textilipari hulladékok társított anyagokból származó hulladékok (impregnált textíliák, elasztomerek, plasztomerek) természetes alapanyagokból származó szerves anyagok (pl. zsír, viasz) * kikészítésből származó, szerves oldószert tartalmazó hulladékok kikészítésből származó hulladékok, amelyek különböznek a től * veszélyes anyagot tartalmazó színezékek és pigmentek színezékek és pigmentek, amelyek különböznek a tól * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től feldolgozatlan textilszál hulladékok feldolgozott textilszál hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok 5 Kőolaj finomításból, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok

13 Kőolaj finomításból származó hulladékok * sótalanító berendezésből származó iszapok * tartályfenék iszapok * alkil-savas iszapok * kiömlött olaj * üzem vagy a berendezések karbantartásából származó olajos iszapok * savas kátrányok * egyéb kátrányok * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagot tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től * tüzelőanyagok lúgos tisztításából származó hulladékok * savas olajok kazántápvíz iszapja hűtőtornyok hulladékai * elhasznált derítőföld kőolaj kéntelenítéséből származó, kéntartalmú hulladékok bitumen közelebbről nem meghatározott hulladékok Kőszén pirolítikus kezeléséből származó hulladékok * savas kátrányok * egyéb kátrányfélék hűtőtornyok hulladékai közelebbről nem meghatározott hulladékok Földgáz tisztításából és szállításából származó hulladékok ként tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok 6 Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Savak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * kénsav és kénessav * sósav * folsav (hidrogén-fluorid) * foszforsav és foszforossav * salétromsav és salétromossav * egyéb savak közelebbről nem meghatározott hulladékok Lúgok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * kalcium-hidroxid * ammónium-hidroxid * nátrium- és kálium-hidroxid * egyéb lúgok közelebbről nem meghatározott hulladékok Sók és azok oldatai, valamint fémoxidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * cianidtartalmú szilárd sók és oldatok

14 * nehézfémeket tartalmazó szilárd sók és oldataik szilárd sók és azok oldatai, amelyek különböznek a től és a tól * nehézfémeket tartalmazó fémoxidok fémoxidok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Fémtartalmú hulladékok, amelyek különböznek a tól * arzéntartalmú hulladékok * más nehézfémeket tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Szennyvizek keletkezésük telephelyén történő tisztításából származó iszapok * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től Kén-vegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint a kén vegyipari feldolgozásából és kéntelenítő eljárásokból származó hulladékok * veszélyes szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok szulfid-vegyületeket tartalmazó hulladékok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Halogének termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint halogén vegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok * elektrolízisből származó azbeszttartalmú hulladékok * klórgyártásból származó aktív szén * higanyt tartalmazó bárium-szulfát iszap * oldatok és savak, pl. kontakt-sav közelebbről nem meghatározott hulladékok Szilícium és szilíciumszármazékok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * veszélyes klór-szilánokat tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Foszforvegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint foszforvegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok foszforvegyületeket tartalmazó salak * veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett, kalcium alapú reakciók hulladékai kalcium alapú reakciók hulladékai, amelyek különböznek a tól közelebbről nem meghatározott hulladékok Nitrogén vegyületek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából, valamint nitrogén vegyületekkel végzett műveletekből származó hulladékok * veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Szervetlen pigmentek és opálosító anyagok termeléséből származó hulladékok titán-dioxid termeléséből származó, kalcium alapú reakció hulladékai közelebbről nem meghatározott hulladékok Közelebbről nem meghatározott, szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok * szervetlen növényvédő szerek, faanyagvédő szerek és egyéb biocidok * kimerült aktív szén (kivéve ) műkorom * azbeszt feldolgozásának hulladéka * korom

15 közelebbről nem meghatározott hulladékok 15 7 Szerves kémiai folyamtokból származó hulladékok Szerves alapanyagok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából származó hulladékok * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Műanyagok, műgumi és műszálak termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től hulladék műanyagok * veszélyes anyagokat tartalmazó adalékanyag hulladékok adalékanyag hulladékok, amelyek különböznek a től * eszélyes szerves szilícium-vegyületeket tartalmazó hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Szerves festékek, pigmentek és színezékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok (kivéve 06 11) * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, kimerült felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Szerves növényvédő szerek (kivéve és ), faanyagvédő szerek (kivéve 03 02) és biocidok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok

16 * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től * veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok közelebbről nem meghatározott hulladékok Gyógyszerek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től * veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok szilárd hulladékok, amelyek különböznek a tól közelebbről nem meghatározott hulladékok Zsírok, kenőanyagok, szappanok, mosószerek, fertőtlenítőszerek és kozmetikumok termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok * halogéntartalmú szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * egyéb szűrőpogácsák, felitató anyagok (abszorbensek) * folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok Finom vegyszerek és vegyipari termékek termeléséből, kiszereléséből, fogalmazásából és felhasználásából származó, közelebbről nem meghatározott hulladékok * vizes mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok * halogéntartalmú üstmaradékok és reakciómaradékok * egyéb üstmaradékok és reakciómaradékok