A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI
|
|
- Vilmos Ignác Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI Popovics Tibor Miklós Napjaink ruszinjait egyes kutatók (például Petro Trohanovszkij Lengyelországból) joggal nevezik Közép-Európa kurdjainak. Való igaz, ebben a régióban a ruszinok szétszórva élnek több ország fennhatósága alatt (Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia), ugyanakkor sehol sincs autonómiájuk. Egy önálló és független ruszin állam létrejöttének az esélyei a legkézenfekvőbbek ma az Ukrajnához tartozó Kárpátalja esetében lehetnének, ahol a ruszinok összefüggő tömbben, illetve sávban élnek, becslések szerinti létszámuk mintegy ezer főt tesz ki, vagyis a megye össznépességének majdnem kétharmadát. A ruszinoknak mint Közép- és Kelet-Európa egyik ősi népének régi és sokoldalú kultúrája, eredeti hagyományai, saját nyelve, nemzeti identitása van. Jóllehet nagyjából egy összefüggő területi tömböt alkotnak (Kárpátalja és Kelet- Szlovákia esetében), mégsem rendelkeznek még politikai autonómiával sem. Sőt a régió egyes országaiban a ruszinok nincsenek elismerve külön etnikumként, népként, nem használhatják anyanyelvüket, és nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ez szöges ellentétben áll az ENSZ Emberi Jogok Deklarációjával és a ruszinlakta országokban hangoztatott demokrácia alapelveivel. Különösen lesújtó a helyzet pont ott, ahol a ruszinok a legnagyobb számban élnek, vagyis Kárpátalján, ahol a második világháború után őket szovjet hatalmi önkénnyel egyik napról a másikra, megkérdezésük nélkül egyszerűen ukránokká nyilvánították. Abból azonban, hogy én ezt kimondtam, még egyáltalán nem következik, hogy én ukránellenes vagyok. Ellenkezőleg, nagy szimpátiával vagyok az ukrán nép iránt, beszélek és írok ukrán nyelven, nagyon kedvelem az ukrán irodalmat, zenét, kultúrát. A ruszinkérdés hátterében már régóta politikai manipulációk állnak. Az a körülmény, hogy mind az ukránok, mind az oroszok egymással versenyezve már jó ideje mindenáron a ruszinokat igyekeznek legközelebbi rokon népként bemutatni, sőt mi több, egyszerűen ukránként, illetve oroszként, a ruszinlakta régió és elsősorban Kárpátalja egyedülálló geopolitikai helyzetével magyarázható. Oroszország különösen Rettegett Iván cár uralkodásának ideje óta, tehát a 16. századtól árgus szemekkel figyelte a történelmi Magyarország ruszinlakta vidékein zajló eseményeket annak reményében, hogy alkalmas pillanatban megszerezze magának ezeket a stratégiailag igen
2 fontos területeket. Céljai eléréséhez egyik fő eszközként az orosz pravoszláv egyházat próbálta felhasználni, rendszeresen orosz pravoszláv papokat, szerzeteseket, egyházi és világi könyveket küldve Magyarország ruszinlakta vidékeire zavarkeltés és lázítás céljából. Az orosz papok, illetve szerzetesek agitációjuk során arról igyekeztek meggyőzni a magyarországi ruszinokat, hogy ők tulajdonképpen óorosz származásúak, és nekik az oroszországi anyaországhoz kellene tartozniuk. Egyebek között ennek hatására a 18. és különösen a 19. században egyre több ruszin kezdett tanulni Oroszország különböző felsőoktatási intézményeiben. De még többen tanultak a történelmi Magyarország, illetve Ausztria egyetemein és főiskoláin, ahol a szláv megújhodás olyan kiemelkedő képviselőinek a tanain nevelkedtek mint Dobrovszki József, Kollár János, Safarik Péter, Gaj Ljudevit stb. Az itt szerzett európai színvonalú tudás, illetve műveltség birtokában egyes ruszinok elhagyták szülőföldjüket, és Oroszországba költözve, ott neves személyiségek lettek. így például Orlai János (MBaH Opjiaíí), a nyezsini felsőfokú gimnázium, majd az odesszai Richelieu Líceum igazgatója volt, Balugyánszki Mihály (Mnxan.ii Bajry-jsmchKuii) pedig a szentpétervári egyetem első rektora lett, Logyij Péter (IleTpo JIoíüh) a lembergi, majd a szentpétervári egyetem professzoraként dolgozott, Guca Venelin György (Tyua BeHejmH lophíí) pedig megalapította az oroszországi bolgarisztikát. Ők természetesen szintén aktívan propagálták a ruszinok óorosz gyökereit. Ilyen előzmények után az 1830-as-40-es években Magyarország ruszinlakta körzeteiben - a szomszédos Galíciához hasonlóan - létrejött az az új nemzeti, kulturális, illetve politikai mozgalom, amelyet moszkvafiiizmusnak" neveztek, és amely szerves része volt a még tágabb értelmezésű pánszlávizmusnak", illetve pánruszizmusnak". A moszkvafiiizmust" gyakran ruszofil" mozgalomnak is nevezték. Képviselői egyebek között hangoztatták a ruszinok óorosz származását, hittek a jó orosz cárban, aki megvédi - az Oroszországhoz viszonyítva - a Kárpátokon túl élő orosz (ruszin) népet és vallását stb. A ruszofil" irányzat legismertebb reprezentánsai Duhnovics Sándor (AjieKcamp 4>xhobhh), Dobrjanszkij Adolf (A/IojihJ) /loöpahcbkbifi), Duliskovics János (HoaHH /lyjimiikobim), Fencik Jenő (EbreHiH (DeHUHK), Mitrák Sándor (AjieKcaMp Mm-paic), Pavlovics Sándor (AjieKcaHiip IlaanoBm), Szilvái János (MaaH CmibBafi) és mások voltak. Ha a ruszofil" mozgalom egyes képviselői előre sejthették volna azt, hogy az általuk annyira áhított egyesülés az orosz testvérekkel a gyakorlatban milyen tragédiába sodorja a kárpátaljai ruszinokat! Hiszen a csak névleg szovjet, a valóságban pedig egyértelműen orosz birodalmi gyarmatosító politika Kárpátalján a második világháború után az erdők soha nem látott méretű kivágását eredményezte, valamint a környezetet erősen szennyező és ugyanakkor a megye adottságainak meg nem felelő erőltetett iparosítást, rablógazdálkodást a természeti kincsekkel, a megyében előállított és helyi célokra szükséges élelmiszerek jelentős részének elszállítását más megyékbe, erőteljes orosz, illetve kelet- és nyugatukrán kolonizációs beáramlasi az őshonos ruszinok kárára. Mindez a kárpátaljai táj mérhetetlen lepusztulásához, a ruszinok egészségének jelentős mértékű károsodásához vezetett. A ruszofil" mozgalom mellett a 20. század első felében az ukrán megújhodás hatására a
3 ruszinok körében kezdett terjedni az ukranofil" irányzat is. Ekkor ugyanis a ruszinlakta vidékekre nagy számban érkeztek a galíciai nyugatukrán, illetve keletukrán agitátorok, akik azt sulykolták a ruszinokba, hogy ők tulajdonképpen nem is oroszok, hanem kisoroszok vagy ukránok, nyelvük pedig az irodalmi ukrán nyelv tájszólásának felel meg. Még az sem hozta zavarba ezeket az ukrán agitátorokat, hogy a ruszin" megnevezés mégis közelebb áll a russzkij", vagyis az orosz" megnevezéshez. Szerintük a ruszint" ukránként" kell értelmezni. Az ukranofil" mozgalom legismertebb képviselői, illetve ideológusai Volosin Ágost (Abivcthh Bo jiouihh), Grendzsa-Donszkij László {Bacwib Fpenaaca-/l,OHa>KHH), Borsos-Kumjatszkij Gyula (HDjihh Bopuioui-KyMffrcbKHíi), Demján Luca (ilyra Jlmm), Márkus Sándor (AiieKcanap Mapicyin), Révai Gyula (JDjihh PeBafi) és mások voltak. Mind a ruszofil", mind az ukranofil" mozgalom ideológusai eddig a ruszinkérdésben főleg azzal érveltek, hogy a mai Kárpátalja területe a magyar honfoglalás után állítólag még jó ideig a kijevi Ruszhoz, később pedig a halicsi-volhíniai fejedelemséghez tartozott. Nos, a magyar történettudomány, illetve régészet igen gazdag forrásanyagra támaszkodva meggyőzően bizonyította, hogy az utóbbi állítás nem más, mint romantikus legenda. Egyrészt a magyar honfoglalás után a birtokba vett terület határszélein at* ún. gyepűelve" alapján, így Kárpátalján is, több tíz kilométer széles határsáv jött létre (aachwa jihhmh). Másrészt a magyar királyok és az orosz fejedelmek közötti dinasztikus házasságkötések és a velük járó birtokadományok a történelmi Magyarország területén még egyáltalán nem jelentették azt, hogy ezzel az aktussal az említett birtokadományokat is átcsatolták volna egy szomszédos ország területéhez. Hasonlóképpen minősíthetjük a Kor-jatovics Tódor litván hercegnek Zsigmond király által adományozott ruszinlakta területeket is. Az ukranofil" irányzat ideológusainak azon érvelésére, hogy a ruszin nyelv állítólag az irodalmi ukrán nyelv dialektusa, csak úgy válaszolhatok, hogy ha ez - tegyük fel - még igaz is lenne, amiben nem vagyok biztos, akkor is igen gyenge érv amellett, hogy a ruszinoknak okvetlenül Ukrajnához kell tartozniuk. Hiszen a világtörténelemben már sokszor előfordult, hogy egy-egy dialektusra alapozva létrejött egy új nemzet, illetve állam: például a német dialektusok esetében (Ausztria, Liechtenstein stb.). Egyebek között mindezek a tények is alátámasztják a ruszinság harmadik ideológiai mozgalmának, a ruszinofil" irányzatnak azt az állítását, amely szerint a ruszinok külön szláv népcsoportot, népet, nemzetet alkotnak, saját nyelvük (egyesek szerint ez egy középszláv nyelv), valamint kultúrájuk, nemzeti öntudatuk, sajátos gazdasági életük, mentalitásuk stb. van. Tehát rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek maximális programként akár egy független önálló állam, de minimum egy politikaiközigazgatási autonómia létrejöttét indokolnák. A ruszinofil" mozgalom vezető egyéniségei Hodinka Antal (Ahtoh I'oiWHKa) professzor, Bonkáló Sándor (AjieKcaH/ip BoHicajio) professzor, Bródy András (AaapiH BpozÚH) és mások voltak. Tehát a mai ruszinok nem kizárólag csak óorosz, illetve ukrán származásúak, amint azt az orosz, illetve ukrán történészek állítják, hanem egy külön középszláv köztes etnikumot képeznek, amely a nyugati, a keleti és a déli szlávok érintkezési zónájában jött létre. Mint
4 ilyenek a mai ruszinok sajátos történelemmel, kultúrával, nyelvvel, tradíciókkal, identitástudattal, mentalitással rendelkeznek, és sok mindent magukba szívtak azon etnikumok tulajdonságaiból, vonásaiból, jellemzőiből, szokásaiból stb., amelyek részt vettek a ruszinok kialakulásában. Nagyon fontos még hangsúlyozni, hogy a ruszinok fő szállásterülete, a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia a történelem során soha nem tartozott sem a kijevi Rusz, sem a halicsi-volhíniai fejedelemséghez, amint azt az orosz, illetve ukrán történészek állítják - nyilvánvalóan politikai manipulációs szándékkal -, hogy ezzel is alátámaszthassák Kárpátalja második világháború utáni szovjet bekebelezésének állítólagos jogosságát. Ezzel szemben történelmi tény, hogy ez a terület több mint ezer évig a történelmi Magyarország szerves része volt. És a történelmi Magyarországon a ruszinokat nem ukránként, hanem külön szláv etnikumként kezelték. A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK Magyarországon a ruszinok számát csak becsülni lehet (mintegy 5-6 ezer fő), mert még a legutóbbi, az 1990-es népszámlálás során sem tekintették külön etnikumnak, és helyette jogtalanul szlovákoknak" deklarálták őket. így a második világháború óta a magyarországi ruszinok számáról hivatalos adatok nem jelentek meg. Ma Magyarországon a ruszinok fő szállásterülete az ország északkeleti része, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Fontos megemlíteni, hogy az északkeletmagyarországi ruszinok nagyobb része szinte teljesen elmagyarosodott, különösen jellemző ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jelentős volt a ruszinok elmagyarosodása, sőt egyes esetekben talán elszlovákosodása is, de mégis itt maradt fenn viszonylag leginkább a ruszinok nemzeti identitása, elsősorban két település esetében. A mintegy 440 lakosú Komlóskán, amely joggal tekinthető a mai Magyarország legruszinabb falujának, mert az ottaniak legalább 95%-a ruszin, valamint a mintegy 3600 fős Múcsonyban, ahol a lakosság mintegy fele ruszin. Az utóbbiban Magyarország első ruszin önkormányzata jött létre 1995-ben, és az ottani általános iskolában fakultatív ruszin nyelvoktatás indult ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak még más települések is, ahol a helyi lakosok beszélik (ha hiányosan is) vagy megértik a ruszin nyelvet, esetleg ruszin népdalokat vagy imaszövegeket is tudnak: Erdőhorváti, Kány, Mogyoróska, Oroszgadna. Elmondható ugyanez Abod, Filkóháza, Görömböly, Irota, Rakaca, Rudabányácska, Sajópálfalva, Tornabarakony, Vajdácska, Végardó, Viszló stb. esetében is. A18. században mindenesetre még több tucat olyan település volt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, ahol ruszinok is éltek. Északkelet-Magyarországon kívül ruszinok jelenleg szétszórtan még sokfelé élnek hazánkban: a legnagyobb számban Budapesten, valamint Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett stb. Magyarországon jelenleg a ruszinok három csoportja él: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lemkók, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei főleg dolisnyánok (síkvidékiek), valamint a kárpátaljai származású dolisnyanok, lemkók, bojkok, huculok. A lemkók, a dolisnyanok, a bojkok és a huculok
5 egyébként a ruszinok négy legfontosabb etnikai (néprajzi) változatát jelentik. A magyarországi ruszinok három csoportjánál (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeieknél, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknél és a kárpátaljaiaknál) a nemzeti identitás azonban nem mindig egyformán érvényesül, illetve érvényesült. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ruszinok esetében (Komlóska és Múcsony települések) a többség általában csak ruszinnak vallja magát, egyesek pedig csak szlováknak vagy csak magyarnak. Találkozunk ugyanakkor a következő kettős vagy hármas nemzeti identitási megnyilvánulásokkal: ruszin-magyar, ruszin-szlovák, szlovák-magyar, ruszin-szlovákmagyar, sőt egyes esetekben, például Múcsonyban, ruszin-ukrán-magyar variációval. Rendszerint a politikai vagy társadalmi viszonyok alakulása volt döntő hatással arra, hogy a múltban - de még a jelenben is - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ruszinok közül ki-ki hogyan határozta vagy határozza meg nemzeti identitását minden konkrét időben és esetben. Ha megvizsgáljuk a megye ma legruszinabb településének, Komlóskának történeti etnodemográfiai adatait, akkor az derül ki, hogy már a 18. században - a rendelkezésre álló források alapján - a falu lakosainak nagyobb része görög katolikus vallású volt, ami akkor egyértelműen a ruszinságra utalt, mert szlovák görög katolikusok ekkor nemigen léteztek. Az 1806-os egyházi összeírásból már az is kitűnik, hogy a görög katolikusok dominanciáján kívül a település nagygyűléseinek, valamint templomi prédikációinak nyelve is ruszin volt. Fényes Elek 1851-ben Komlóskát mint orosz (értsd ruszin) falut említette a görög katolikusok túlsúlyával, Hornyánszky Viktor pedig 1864-ben rutén lakosságról beszélt, a görög katolikusok mintegy 95%-os arányával. Ennek ellenére az 1880-as, már anyanyelvi adatokat is közlő magyarországi népszámlálás Komlóskán meglepő módon tót (szlovák) többségű (89,68%) lakosságot mutatott ki a ruszinok mindössze 2,72%-os aránya mellett. A népszámlálás feltételezett pontatlanságán és hiányosságán kívül ebben az is közrejátszhatott, hogy az 1867-es kiegyezés után Hegyköz ruszin vagy vegyesen ruszin és szlovák falvaiban megkezdődött a szlovák nyelv erőteljes térhódítása a ruszin nyelv rovására, amit a ruszin lemkó és a keleti szlovák dialektus egymáshoz való közelsége is elősegített. Mindezt (a ruszin értelmiség szinte teljes hiánya mellett) fokozta még a nagyobb létszámú szlovák értelmiség aktívabb elszlovákosítási propagandája, a szlovák nyelv nagyobb társadalmi presztízse és jobb elterjedtsége a magyar mellett a közigazgatásban, de még az a körülmény is, hogy a magyar közvélemény gyakran nemcsak a szlovákokat nevezte tótoknak, hanem a ruszinokat és a horvátokat is. Mindössze húsz év telt el, és újabb váratlan fordulat következett be: az 1900-es népszámlálás már a magyar anyanyelvűek döntő többségét jelezte a ruszin anyanyelvűek csak 11,82%-os arány mellett. Hasonló képet mutatott az 1910-es népszámlálás is, amikor a magyar anyanyelvűek aránya elérte a szinte maximális 98,42%-ot. Ez feltehetően egyebek között az 1880-as-90-es években fellángolt magyar nacionalista, elmagyarosítási törekvésekkel magyarázható (ennek során például szinte minden szláv földrajzi nevet igyekeztek magyarosítani), valamint a hírhedt 1906-os Apponyi-féle oktatási törvénnyel. Emellett természetesen kétségbevonható az 1900-as és az 1910-es népszámlálások hitelessége is, mert az 1920-as népszámlálás adatai szerint a ruszin anyanyelvűek aránya hirtelen 91,32%-
6 ra ugrott. Hasonlóképpen ugyancsak megkérdőjelezhető az 1930-as népszámlálás megbízhatósága is, amikor a ruszin anyanyelvűek hányada már csak 49,57%-t tett ki, valamint még inkább az 1941-es népszámlálásé (ruszin anyanyelvűek -15,4%, magyar anyanyelvűek- 84,5%). Az utóbbi szám kritikátlan elfogadása még akkor is indokolatlan, ha a figyelembe vesszük a 20-as-30-as évek erőteljes elmagyarosítási törekvéseit a komlóskai ruszinok vonatkozásában. Tamás Edit szerint a két világháború között a komlóskai ruszinok körében egyre nagyobb teret hódított a ruszin-magyar kétnyelvűség. Ebben egyebek között az is közrejátszhatott, hogy ekkor egyre többen vállaltak mezőgazdasági szezonmunkát a környező magyar falvakban, sőt időnként még távolabbi vidékeken is (például az Alföldön, a Dunántúlon stb.) ban egyébként Komlóska lakosainak 95,7%-a, míg 1941-ben 99,4%-a tudott beszélni magyarul. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a számlálóbiztosok a népszámlálás során kritikátlanul magyar anyanyelvűnek deklaráltak sok magyarul beszélő komlóskai ruszint, feltehetően nem is kérdezve tőlük, minek vallják magukat. Ez utóbbi feltevés alátámasztására hivatkozhatunk egyébként a komlóskai iskola statisztikai adataira. Az es tanévben ezt az iskolát hivatalosan Komlóskai Elemi Népiskolának nevezték és görög katolikus felekezeti intézményként tartották nyilván. Nos, az iskolai statisztikai adatok érdekes módon jelentős mértékben eltérnek a népszámlálási adatoktól. így például 1941-ben a komlóskai iskola tanulóinak 34,1%-át tekintették rutén (ruszin) anyanyelvűnek. Mindössze egy évvel később már 96,3%-ot, ami példátlanul nagy növekedést jelentett. Az utóbbi információ véleményünk szerint egyértelműen kétségbe vonja az 1941-es komlóskai népszámlálás ruszinokra vonatkozó adatának valódiságát, illetve hitelességét. Az utóbbi eredmény Tamás Edit szerint egyszerű figyelmetlenségből, tájékozatlanságból vagy politikai megfontolásokból születhetett. Az a körülmény, hogy az évi iskolai statisztikai felmérés anyanyelvi hányadosa (mintegy 1/3) Komlóskán több mint a duplája az évi népszámlálási adatnak (1/6), egyáltalán nem lehet számunkra megnyugtató, különösen ha az évi iskolai statisztikai eredményhez (mintegy 96%) viszonyítjuk. Az anyanyelvi iskolai adatok ilyen rövid intervallumban történt ugrásszerű hullámzása ugyanis szintén megkérdőjelezi az akkori felmérések megbízhatóságát. Hiszen a valóságban tagadhatatlan tény, hogy Komlóska ruszin anyanyelvi túlsúlya - hivatalos kimutatásoktól és statisztikai felméréséktől függetlenül - már az 1880-as népszámlálástól kezdve a második világháború végéig igenis létező realitás volt. A ruszin anyanyelv megőrzésének sajátos jelenségéről beszélhetünk a ruszinok esetében ebben az időszakban. Hiszen Komlóskán a ruszin családok többségében egészen a második világháború végéig ruszin nyelven beszéltek egymás között otthon és a faluban. És ezt a szívós kötődést őseik anyanyelvéhez kitartóan ápolták, függetlenül a politikai és társadalmi változásoktól, attól a sok negatív hatástól, amely akadályozta őket ebben. Amint az előbbiek során láttuk, Komlóska lakosságának anyanyelvi összetétele a 19. század elejétől a második világháborúig mind a különböző hivatalos felmérések, így a népszámlálások, mind az iskolai statisztikák szerint -kétségbe vonva ezzel egyébként e statisztikai adatok tudományos megbízhatóságát, illetve hitelességét - erősen hullámzott,
7 mikor ruszin, szlovák, mikor magyar többséget mutatva ki. Ezzel szemben sokkal egyenletesebb volt a vallási megoszlás tükröződése szinte elsöprő arányú görög katolikus fölénnyel. Az utóbbiak aránya 1851-ben 91,75%, 1858-ban 95,02%, 1880-ban 93,58%, ben 94,94%, 1900-ban 95,68%, 1910-ben 96,26%, 1920-ban 99,58%, 1930-ban 97,31%, 1941-ben 96,50% volt. Már korábban említettük, hogy mind az 1806-os egyházi összeírás, mind Fényes Elek, illetve Hornyánszky Viktor adatai Komlóska esetében egyértelműen görög katolikusokról és ruszinokról beszélnek. Nos, valamivel később, az 1880-as népszámlálás során - véleményünk szerint hibásan és alaptalanul - kimutatott mintegy 90%-os szlovák anyanyelvű többség, párosulva a görög katolikusok mintegy 94%-os arányával természetesen nem jelenthette azt, hogy a komlóskai liturgia nyelve is elszlovákosodott volna, hiszen az egyházi szláv (ószláv) volt. A komlóskai liturgia nyelvének egyházi szláv változata egyébként akár magyarázata is lehetett az 1880-as népszámlálás során tévesen kimutatott mintegy 90%- os szlovák anyanyelvi többségnek, mert a számlálóbiztosok feltehetően összetéveszthették vagy egy kalap alávették az egyházi szláv és a szlovák nyelvet. Tehát Komlóskán akkor semmiféleképpen nem beszélhettünk ún. szlovákokról", akiket Eperjes körzetében Hatyuk Vologyimir galíciai ukrán néprajzkutató nyelvileg szlovakizált görög katolikus ruszinoknak nevezett. Ennek alátámasztására egyebek között az 1890-es népszámlálás adatai is szolgálnak, amelyek szerint Komlóska lakosságának divatozó (többségi) anyanyelve a ruszin, ami - több mint valószínű - a helyi görög katolikus liturgia egyházi szláv nyelvével is összefüggésbe hozható. Az egyházi szláv liturgikus nyelv Komlóskán információink szerint mindaddig fennmaradt, amíg a falut 1912-ben az eperjesi egyházmegyétől a hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökséghez nem csatolták, ami a magyar liturgikus nyelv bevezetésével járt együtt. Időskorú komlóskai lakosok elmondása szerint azonban a 20-as-30-as-40-es években még előfordult, hogy Kerekes Antal és Keresztes Ádám parókusok a magyar mellett egyházi szláv nyelven is miséztek, de alapjában véve elmondható, hogy ők sem voltak elkötelezett hívei és propagálói a ruszin nemzeti identitás megőrzésének. Sőt a magyarországi görög katolikus egyház törekvéseivel összhangban inkább a komlóskai ruszinok elmagyarosításán fáradoztak, pedig nagyon jól tudták, hogy Komlóska lakosságának túlnyomó többsége ruszin anyanyelvű volt, vagy ruszin gyökerekkel rendelkezett, hiszen családon belül és az utcán egymás között az emberek általában ruszinul kommunikáltak. De még így is Kerekes Antal és Keresztes Ádám parókusok tevékenysége Komlóskán sokkal hasznosabb volt, mintha ott helyettük akkor ukránszimpatizáns vagy ukrán érzelmű - Kárpátaljáról vagy Galíciából jött - görög katolikus papok miséztek volna, hogy ukránosítsák a komlóskai ruszinokat, ahhoz hasonlóan, ahogy az egyes kárpátaljai ruszin falvakban történt. Ez óriási kárt okozott volna a komlóskaiaknak, és ebben az esetben ma aligha beszélhetnénk ott ruszin nemzeti identitásról. Sajnos akkor nem akadt olyan kárpátaljai vagy kelet-szlovákiai ruszinul beszélő görög katolikus pap, aki önként vállalta volna a ruszin nemzeti eszme terjesztését a komlóskai lakosok körében. A komlóskaiak között szintén nem akadt olyan személy, aki elment volna tanulni az ungvári vagy az eperjesi görög katolikus papnevelő intézetbe, ahol esetleg esélye lehetett volna elsajátítani a ruszin nemzeti identitás lényegét, hiszen ekkor Magyarországon erre lehetőség nem nagyon volt, mert ruszin szellemű görög katolikus papnevelés nem folyt! Nemcsak a görög katolikus parókusok nem szolgálták a 20-as-30-as-40-es években a komlóskai ruszinok nemzeti identitásának ébresztését és megőrzését, hanem a helyi falusi elemi iskola tanítói sem. Hiszen Tamás Edit szerint hivatalosan a komlóskai görög katolikus
8 elemi iskola 1927 és 1943 közötti tanítói, Leviczky István és Leviczkyné Réthy Ilona magyar nyelven tanítottak, pedig nyelvismeretük és oklevelük nemcsak a magyar, hanem egyúttal a ruszin nyelv oktatására is alkalmassá tette volna őket. Ilyen oklevelet feltehetően csak az ungvári tanítóképző intézetben szerezhettek. A második világháború után, október 1-jén a komlóskai görög katolikus elemi népiskola statisztikai kimutatása szerint a tanulók száma összesen 195 fő volt, ebből 182 fő görög katolikus vallású, és 185 fő ruszin (rutén) anyanyelvű. Az oktatás csak magyar nyelven folyt, hiszen az egyetlen akkori tanító, Groholy Ágoston (1943 és 1948 között volt iskolaigazgató Komlóskán), igaz, görög katolikus vallású, de magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű lévén, valamint nem rendelkezvén a ruszin nyelv oktatására feljogosító tanítóképzői oklevéllel, sajnos nem tudott beszélni ruszinul olyan szinten, mint az 1927 és 1943 között a faluban tanító Leviczky házaspár. Nyelvismerete a magyaron kívül leginkább még a szlovákra és a németre terjedt ki. Módfelett furcsa azonban, hogy míg Kárpátalján 1939 és 1944 között a magyar fennhatóság alatt több száz ruszin oktatási nyelvű általános és középiskola működhetett, addig Komlóskán ebben az időszakban sajnos nem sikerült megvalósítani a ruszin nyelvű oktatást. Véleményünk szerint ezért nem is annyira a magyar hatóságokat lehetett okolni, hanem elsősorban a helyi kezdeményezés hiányát a lakosság, a tanítók és a görög katolikus papok részéről. Ilyen előzmények után Komlóska ruszin lakosságát 1945-öt követően szocialista önkénnyel váratlanul egyszerűen szlovákká nyilvánították. Igaz, ennek az aktusnak már a múlt század második felében voltak bizonyos előzményei", hiszen az 1880-as népszámlálás során a helyi lakosok mintegy kilenctized részét szlovák anyanyelvűnek minősítették. Az utóbbi okát korábban már részletesen kifejtettük. A második világháború után ebben mégis politikai tényezők játszottak közre. Rákosiék, illetve Kádárék állítólag azért deklarálták Komlóskát és a többi ruszinok által lakott magyarországi (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei) falu lakosságát szlovákoknak és nem ukránoknak, mert így próbálták elkerülni a nagyobb szovjet testvér" esetleges területi követeléseit. Hiszen a szovjet geopolitika egyik sarkalatos tézise volt a keleti szlávok által lakott és az ő fogalmazásuk szerint ősidők óta orosz földek" újraegyesítésének szükségessége a Szovjetunió címszó alatt szereplő Nagyoroszországon belül. Tamás Edit vizsgálata alapján Komlóskán a ruszin-szlovák tudat összemosódásának jelei csak a második világháború után jelentkeztek külső tényezők hatására. Szerinte a komlóskai ruszinok fokozatosan átvették a környező tót (szlovák) falvak besorolását, hiszen Magyarországon gyakran nemcsak a szlovákokat nevezték tótoknak, hanem a horvátokat és a ruszinokat is. Elbizonytalanodás volt tapasztalható a helyi ruszinok nyelvi hovatartozásának kérdésében is, hiszen tudatlanságuk miatt egyesek úgy vélték, hogy nem ruszinul, hanem szlovákul beszélnek. így Komlóskán az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a helyi ruszinok tót" önmegnevezés mellett továbbra is makacsul, főleg otthon, a családban ruszin anyanyelvüket használták. Öntudatos ruszin értelmiségi réteg hiánya Komlóskán, amely felvállalhatta volna helyben a ruszin nemzeti újjászületés mozgalmának irányítását, oda vezetett, hogy ez a falu viszonylag gyorsan integrálódott a magyarországi szlovák kisebbségi
9 szervezetbe, a Szlovák Szövetségbe, valamint a hazai szlovák általános iskolai oktatási rendszerbe. így az 1970-es években Komlóskán szlovák óvoda épült, az iskola infrastruktúráját is bővítették, a falusi könyvtár állománya szlovák könyvekkel gyarapodott. A komlóskai szlovák általános iskola felső tagozata a 1970-es évek elején megszűnt, azután csak alsó tagozat működött. A felső tagozatos korú komlóskai gyerekek a 70-es évektől kénytelen voltak vagy a szomszédos Erdőhorvátiba naponta ingázni az ottani magyar általános iskolába, vagy a diákotthonnal is rendelkező sátoraljaújhelyi szlovák általános iskolában tanulni. Az utóbbiban az es tanévben 12, az os tanévben csak 4 komlóskai diák tanult, a maximális komlóskai diákszámot a következő tanévekben mérték: : 36 fő, : 37 fő, : 37 fő, : 40 fő, : 40 fő, : 36 fő után a Sátoraljaújhelyen tanuló komlóskai diákok száma jelentősen csökkent. Ez több mint valószínű azzal volt magyarázható, hogy a komlóskai felső tagozatos diákok nagyobb számban már nem a sátoraljaújhelyi szlovák, hanem inkább az erdőhorváti és más környékbeli magyar általános iskolákban folytatták tanulmányaikat. Egyúttal ez arra is utal, hogy az es években tapasztalt erőteljes elszlovákosodási folyamat mellett Komlóskán a ruszinok körében 1980 után felgyorsult az elmagyarosodási asszimiláció is. Középiskolai tanulmányokat sajnálatos módon viszonylag kevés komlóskai diák végzett a budapesti szlovák gimnáziumban vagy különböző más magyar tannyelvű középiskolákban. Tovább tanulni főiskolán vagy egyetemen a komlóskaiak közül alig vállalkozott valaki, pedig éppen a helyi ruszin érzelmű, felsőfokú végzettségű értelmiség hiánya a faluban egyebek között nem tette lehetővé a ruszin nemzeti identitás felvállalását. Az igen kis számú értelmiség Komlóskán (pedagógusok, görög katolikus papok stb.) a második világháború utáni évtizedekben sajnos nem a ruszin újjászületés, hanem a helyi ruszinok elszlovákosításának vagy elmagyarosításának fő eszközévé váltak. így például a komlóskai szlovák általános iskola igazgatója, Bődi Gyula (1966-tól 1998-ig), aki mellesleg nem a faluban született, és így betelepülő jövevénynek számít, igen hosszú időn keresztül, több mint harminc évig tulajdonképpen semmit sem tett, hogy a helyi ruszinok megőrizhessék nemzeti identitásukat, hiszen ő szlovák származású. Egyebek között az ő gáncsoskodása miatt Komlóskán az alsó tagozatos iskolában, ahol az es tanévben csak 12 diák volt, a mai napig nem valósult meg a ruszin nyelv oktatása. Tíz évvel a rendszerváltozás után továbbra is csak magyar és szlovák nyelven tanítanak. Sajnálatos módon Hattinger Gábor, aki 1991 és 1999 között a Magyarországi Ruszinok Szervezetének elnöke volt, és aki 1999 óta az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke, nem tudta elérni, hogy a komlóskai alsó tagozatos iskolában ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon a ruszin nyelv oktatása. Reméljük azonban, hogy a közeljövőben - Bődi Gyula önkényeskedése ellenére - a szinte teljes egészében ruszin lakosságú Komlóskán a diákok végre ruszin anyanyelvükön tanulhatnak a helyi iskolában. Hiszen egy másik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, Múcsonyban, ahol a ruszinok a lakosság mintegy kétharmadát teszik ki, már 1995 óta az alberttelepi általános iskolában Majomé Zsebesi Borbála tanárnő irányításával oktatják a ruszin nyelvet mintegy 60 diák számára. A múcsonyi iskola tapasztalatai igen kedvezőek, mert egyértelműen bizonyítják, hogy az anyanyelvi oktatás a ruszin nemzeti identitás megőrzésének egyik fő eszköze. Ezért
10 égetően fontos lenne megvalósítani a ruszin anyanyelvi tanítást Magyarország legruszinabb falujában", Komlóskán is. Szeretnénk megjegyezni, hogy 1999-ben Budapesten alapfokú ruszin nyelvtanfolyam indult Jana Ljubov tanárnő közreműködésével. kisebbsegek_mo_on%20a%2020_sz/pages/016_moi_ruszinok.htm
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI
A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja
RészletesebbenA kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Amint a legutóbbi, 2001-es ukrajnai népszámlálás is megerősítette,
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenA Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján
A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi
RészletesebbenDemográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék
Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:
RészletesebbenA szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)
HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy
RészletesebbenHol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei
Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint
RészletesebbenKörkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról
Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott
RészletesebbenKORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.
KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés
RészletesebbenAnyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana
Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek
RészletesebbenErdély. Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély
Erdély és a Partium Erdély Erdőelve, azaz Erdőn túli. Latinul Transsylvania. Kétféle értelmezésben használjuk: - történelmi Erdély (Belső-Erdély) - jelenkori Erdély Történelmi Erdély (Belső-Erdély) Az
Részletesebben2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.
1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenAz elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális
RészletesebbenRuszinok. Kisebbségi kalauz Budapest: Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya, 2008.
Ruszinok A ruszin etnonim eredete mai is vitatott kérdés. A rusz/ruszin fogalmat kezdetben minden olyan keleti szlávra értelmezték, aki a 11 13. században a Kijevi Rusz Nagyfejedelemségben élt. Bonkáló
RészletesebbenI. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a
I. Erdély földrajzi helyzete 1. Erdély a Magyar Királyság legkeletibb része 1541-ig, az ország három részre szakadásáig. Földrajzi szempontból a Kárpátok hegyvonulatai határolják, gazdag nemesfém, vasérc
RészletesebbenÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)
ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó
RészletesebbenA magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban
A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011
RészletesebbenFELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL
Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és
Részletesebbenarculatának (1989 2002)
A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát
RészletesebbenSZKA208_13. A kurdok
A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik
RészletesebbenMagyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében
Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió
RészletesebbenTények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról
2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László
RészletesebbenProgram. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.
Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány
RészletesebbenLUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok
LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak
Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak Gödri Irén Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015. november 16 17. Bevezető gondolatok (1) A magyarországi bevándorlás
RészletesebbenHAZAI TÜKÖR. Tíz év távlatában. Egy líceum hatékonysága
HAZAI TÜKÖR Tíz év távlatában Egy líceum hatékonysága A középfokú oktatás Szatmáron jelentős múltra tekinthet vissza. A városnak már a XVII. században két középfokú iskolája volt. Ezek közül az egyik éppen
RészletesebbenA burgenlandi magyar népcsoport
A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,
RészletesebbenFelkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu
Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje
RészletesebbenA FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY
A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenTÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE
TÓTKOMLÓS TÖRTÉNETE A TELEPÜLÉS ALAPÍTÁSÁNAK 250. ÉVFORDULÓJA TISZTELETÉRE TÓTKOMLÓS VAROS ÖNKORMÁNYZATA 1996 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 9 TÓTKOMLÓS TERMÉSZETI FÖLDRAJZA (AndóMihály) 11 1. A természeti tényezők
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
Részletesebbenabsztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,
A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Hollósi Hajnalka A KISEBBSÉGI (MAGYAR) FELSÕOKTATÁS HELYZETE SZATMÁRNÉMETIBEN 1 Absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt, absztrakt,
RészletesebbenA nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről
A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada
RészletesebbenKi kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:
Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327
Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század
RészletesebbenMEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA
MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten
RészletesebbenA SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)
A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta
RészletesebbenNikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *
Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért
RészletesebbenHatártalanul a Felvidéken
Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenA 2015/2016-os és a 2016/2017-es tanévben végzett nyolcadikos tanulóink tanulmányi eredményei a középiskolák 9. és 10. évfolyamán
Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 200232 Levelezési cím: H - 4400 Nyíregyháza, Gomba utca 7. Telefon és Fax: +36(42)406-079/18; E-mail: info@bethleniskola.hu
RészletesebbenA KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN
A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN A Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak alakulását legutóbb 1850-től 1970-ig követtem végig. 1 Azóta elkészültek és nyomtatásban
RészletesebbenIskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1
Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenCím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki
Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A
RészletesebbenA családi háttér és az iskolai utak eltérései
13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely
Részletesebben2011. évi teljesítés
eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000
RészletesebbenNyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A
Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938)
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Földkérdés és telepítéspolitika Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaság időszakában (1919-1938) Szakál Imre Témavezető: Dr. Pallai László DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében
Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenAZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban
AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenÉszak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében
Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein
RészletesebbenElőterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont
Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Közös Hivatal tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenTRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN
TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást
RészletesebbenROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *
53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai
RészletesebbenA PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.
A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana
RészletesebbenKORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után
KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp
RészletesebbenCsaládfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Stern Nuhim 1860-as évek 1940 Név ismeretlen 1860-as évek 1939 Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek 1942
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenNe feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!
Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről
RészletesebbenÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András
ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi
RészletesebbenA KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében
A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.
RészletesebbenGödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?
Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági
RészletesebbenTörök Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban
Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű
RészletesebbenIII. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce
III. A kisebbségi nyelvhasználat hazai szabályozása, illetve gyakorlata és a nemzetközi mérce Zoran LONČAR Kisebbségi nyelvhasználat a hazai törvényhozásban és a gyakorlatban I. Megállapítva, hogy egy
RészletesebbenSzékely Tanintézet Tevelen
Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,
RészletesebbenÉlet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája
Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető
RészletesebbenKöő Artúr. Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz
Köő Artúr Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 9 2. Magyarország a lex Apponyit megelőző években... 11 3. Az 1907. évi Lex Apponyi... 15 3.1. A kor pedagógusainak véleménye
RészletesebbenCsaládfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944
Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról
A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés
RészletesebbenTananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás
Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön
RészletesebbenReisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés
Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy
RészletesebbenA harmadik minszki megállapodás:
ELEMZÉSEK A harmadik minszki megállapodás: törékeny esély a politikai rendezésre E-2015/2. KKI-elemzések A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Külügyi és Külgazdasági Intézet Szerkesztés
RészletesebbenA II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
Dr. Orosz Ildikó: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrejöttéig nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. A szovjet rendszerben
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS
TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban
RészletesebbenOROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida
OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek
RészletesebbenA 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése
A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenÉszak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
RészletesebbenElemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)
Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik
RészletesebbenA 4. 5. kérdést csak akkor töltse ki, ha az Ön házastársa nem magyar anyanyelvű. Ellenkező esetben kérem folytassa a 6. kérdéstől!
A kérdőív kitöltője: az anya az apa A kitöltés helye (tartomány, város): A kitöltés dátuma: 1. Hol született (ország)? 2. Mióta él Németországban (évszám)? 3. Mi az anyanyelve? A 4. 5. kérdést csak akkor
RészletesebbenDusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék
Dusa Ágnes Réka Szociológia MA II. évfolyam DE Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Témavezető: Prof. Dr. Szabó Ildikó OTDK 2011. 04. 14. Campus-lét kutatás OTKA (K 81858) Kortársi szocializáció, csoportképződés,
RészletesebbenA csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban
A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenA szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit
A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege
Részletesebbenés függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében
hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,
RészletesebbenDÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı
Részletesebben