A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI"

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK IDENTITÁSMEGŐRZÉSI TÖREKVÉSEI Popovics Tibor Miklós Napjaink ruszinjait egyes kutatók (például Petro Trohanovszkij Lengyelországból) joggal nevezik Közép-Európa kurdjainak. Való igaz, ebben a régióban a ruszinok szétszórva élnek több ország fennhatósága alatt (Ukrajna, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia), ugyanakkor sehol sincs autonómiájuk. Egy önálló és független ruszin állam létrejöttének az esélyei a legkézenfekvőbbek ma az Ukrajnához tartozó Kárpátalja esetében lehetnének, ahol a ruszinok összefüggő tömbben, illetve sávban élnek, becslések szerinti létszámuk mintegy ezer főt tesz ki, vagyis a megye össznépességének majdnem kétharmadát. A ruszinoknak mint Közép- és Kelet-Európa egyik ősi népének régi és sokoldalú kultúrája, eredeti hagyományai, saját nyelve, nemzeti identitása van. Jóllehet nagyjából egy összefüggő területi tömböt alkotnak (Kárpátalja és Kelet- Szlovákia esetében), mégsem rendelkeznek még politikai autonómiával sem. Sőt a régió egyes országaiban a ruszinok nincsenek elismerve külön etnikumként, népként, nem használhatják anyanyelvüket, és nem tanulhatnak anyanyelvükön. Ez szöges ellentétben áll az ENSZ Emberi Jogok Deklarációjával és a ruszinlakta országokban hangoztatott demokrácia alapelveivel. Különösen lesújtó a helyzet pont ott, ahol a ruszinok a legnagyobb számban élnek, vagyis Kárpátalján, ahol a második világháború után őket szovjet hatalmi önkénnyel egyik napról a másikra, megkérdezésük nélkül egyszerűen ukránokká nyilvánították. Abból azonban, hogy én ezt kimondtam, még egyáltalán nem következik, hogy én ukránellenes vagyok. Ellenkezőleg, nagy szimpátiával vagyok az ukrán nép iránt, beszélek és írok ukrán nyelven, nagyon kedvelem az ukrán irodalmat, zenét, kultúrát. A ruszinkérdés hátterében már régóta politikai manipulációk állnak. Az a körülmény, hogy mind az ukránok, mind az oroszok egymással versenyezve már jó ideje mindenáron a ruszinokat igyekeznek legközelebbi rokon népként bemutatni, sőt mi több, egyszerűen ukránként, illetve oroszként, a ruszinlakta régió és elsősorban Kárpátalja egyedülálló geopolitikai helyzetével magyarázható. Oroszország különösen Rettegett Iván cár uralkodásának ideje óta, tehát a 16. századtól árgus szemekkel figyelte a történelmi Magyarország ruszinlakta vidékein zajló eseményeket annak reményében, hogy alkalmas pillanatban megszerezze magának ezeket a stratégiailag igen

2 fontos területeket. Céljai eléréséhez egyik fő eszközként az orosz pravoszláv egyházat próbálta felhasználni, rendszeresen orosz pravoszláv papokat, szerzeteseket, egyházi és világi könyveket küldve Magyarország ruszinlakta vidékeire zavarkeltés és lázítás céljából. Az orosz papok, illetve szerzetesek agitációjuk során arról igyekeztek meggyőzni a magyarországi ruszinokat, hogy ők tulajdonképpen óorosz származásúak, és nekik az oroszországi anyaországhoz kellene tartozniuk. Egyebek között ennek hatására a 18. és különösen a 19. században egyre több ruszin kezdett tanulni Oroszország különböző felsőoktatási intézményeiben. De még többen tanultak a történelmi Magyarország, illetve Ausztria egyetemein és főiskoláin, ahol a szláv megújhodás olyan kiemelkedő képviselőinek a tanain nevelkedtek mint Dobrovszki József, Kollár János, Safarik Péter, Gaj Ljudevit stb. Az itt szerzett európai színvonalú tudás, illetve műveltség birtokában egyes ruszinok elhagyták szülőföldjüket, és Oroszországba költözve, ott neves személyiségek lettek. így például Orlai János (MBaH Opjiaíí), a nyezsini felsőfokú gimnázium, majd az odesszai Richelieu Líceum igazgatója volt, Balugyánszki Mihály (Mnxan.ii Bajry-jsmchKuii) pedig a szentpétervári egyetem első rektora lett, Logyij Péter (IleTpo JIoíüh) a lembergi, majd a szentpétervári egyetem professzoraként dolgozott, Guca Venelin György (Tyua BeHejmH lophíí) pedig megalapította az oroszországi bolgarisztikát. Ők természetesen szintén aktívan propagálták a ruszinok óorosz gyökereit. Ilyen előzmények után az 1830-as-40-es években Magyarország ruszinlakta körzeteiben - a szomszédos Galíciához hasonlóan - létrejött az az új nemzeti, kulturális, illetve politikai mozgalom, amelyet moszkvafiiizmusnak" neveztek, és amely szerves része volt a még tágabb értelmezésű pánszlávizmusnak", illetve pánruszizmusnak". A moszkvafiiizmust" gyakran ruszofil" mozgalomnak is nevezték. Képviselői egyebek között hangoztatták a ruszinok óorosz származását, hittek a jó orosz cárban, aki megvédi - az Oroszországhoz viszonyítva - a Kárpátokon túl élő orosz (ruszin) népet és vallását stb. A ruszofil" irányzat legismertebb reprezentánsai Duhnovics Sándor (AjieKcamp 4>xhobhh), Dobrjanszkij Adolf (A/IojihJ) /loöpahcbkbifi), Duliskovics János (HoaHH /lyjimiikobim), Fencik Jenő (EbreHiH (DeHUHK), Mitrák Sándor (AjieKcaMp Mm-paic), Pavlovics Sándor (AjieKcaHiip IlaanoBm), Szilvái János (MaaH CmibBafi) és mások voltak. Ha a ruszofil" mozgalom egyes képviselői előre sejthették volna azt, hogy az általuk annyira áhított egyesülés az orosz testvérekkel a gyakorlatban milyen tragédiába sodorja a kárpátaljai ruszinokat! Hiszen a csak névleg szovjet, a valóságban pedig egyértelműen orosz birodalmi gyarmatosító politika Kárpátalján a második világháború után az erdők soha nem látott méretű kivágását eredményezte, valamint a környezetet erősen szennyező és ugyanakkor a megye adottságainak meg nem felelő erőltetett iparosítást, rablógazdálkodást a természeti kincsekkel, a megyében előállított és helyi célokra szükséges élelmiszerek jelentős részének elszállítását más megyékbe, erőteljes orosz, illetve kelet- és nyugatukrán kolonizációs beáramlasi az őshonos ruszinok kárára. Mindez a kárpátaljai táj mérhetetlen lepusztulásához, a ruszinok egészségének jelentős mértékű károsodásához vezetett. A ruszofil" mozgalom mellett a 20. század első felében az ukrán megújhodás hatására a

3 ruszinok körében kezdett terjedni az ukranofil" irányzat is. Ekkor ugyanis a ruszinlakta vidékekre nagy számban érkeztek a galíciai nyugatukrán, illetve keletukrán agitátorok, akik azt sulykolták a ruszinokba, hogy ők tulajdonképpen nem is oroszok, hanem kisoroszok vagy ukránok, nyelvük pedig az irodalmi ukrán nyelv tájszólásának felel meg. Még az sem hozta zavarba ezeket az ukrán agitátorokat, hogy a ruszin" megnevezés mégis közelebb áll a russzkij", vagyis az orosz" megnevezéshez. Szerintük a ruszint" ukránként" kell értelmezni. Az ukranofil" mozgalom legismertebb képviselői, illetve ideológusai Volosin Ágost (Abivcthh Bo jiouihh), Grendzsa-Donszkij László {Bacwib Fpenaaca-/l,OHa>KHH), Borsos-Kumjatszkij Gyula (HDjihh Bopuioui-KyMffrcbKHíi), Demján Luca (ilyra Jlmm), Márkus Sándor (AiieKcanap Mapicyin), Révai Gyula (JDjihh PeBafi) és mások voltak. Mind a ruszofil", mind az ukranofil" mozgalom ideológusai eddig a ruszinkérdésben főleg azzal érveltek, hogy a mai Kárpátalja területe a magyar honfoglalás után állítólag még jó ideig a kijevi Ruszhoz, később pedig a halicsi-volhíniai fejedelemséghez tartozott. Nos, a magyar történettudomány, illetve régészet igen gazdag forrásanyagra támaszkodva meggyőzően bizonyította, hogy az utóbbi állítás nem más, mint romantikus legenda. Egyrészt a magyar honfoglalás után a birtokba vett terület határszélein at* ún. gyepűelve" alapján, így Kárpátalján is, több tíz kilométer széles határsáv jött létre (aachwa jihhmh). Másrészt a magyar királyok és az orosz fejedelmek közötti dinasztikus házasságkötések és a velük járó birtokadományok a történelmi Magyarország területén még egyáltalán nem jelentették azt, hogy ezzel az aktussal az említett birtokadományokat is átcsatolták volna egy szomszédos ország területéhez. Hasonlóképpen minősíthetjük a Kor-jatovics Tódor litván hercegnek Zsigmond király által adományozott ruszinlakta területeket is. Az ukranofil" irányzat ideológusainak azon érvelésére, hogy a ruszin nyelv állítólag az irodalmi ukrán nyelv dialektusa, csak úgy válaszolhatok, hogy ha ez - tegyük fel - még igaz is lenne, amiben nem vagyok biztos, akkor is igen gyenge érv amellett, hogy a ruszinoknak okvetlenül Ukrajnához kell tartozniuk. Hiszen a világtörténelemben már sokszor előfordult, hogy egy-egy dialektusra alapozva létrejött egy új nemzet, illetve állam: például a német dialektusok esetében (Ausztria, Liechtenstein stb.). Egyebek között mindezek a tények is alátámasztják a ruszinság harmadik ideológiai mozgalmának, a ruszinofil" irányzatnak azt az állítását, amely szerint a ruszinok külön szláv népcsoportot, népet, nemzetet alkotnak, saját nyelvük (egyesek szerint ez egy középszláv nyelv), valamint kultúrájuk, nemzeti öntudatuk, sajátos gazdasági életük, mentalitásuk stb. van. Tehát rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek maximális programként akár egy független önálló állam, de minimum egy politikaiközigazgatási autonómia létrejöttét indokolnák. A ruszinofil" mozgalom vezető egyéniségei Hodinka Antal (Ahtoh I'oiWHKa) professzor, Bonkáló Sándor (AjieKcaH/ip BoHicajio) professzor, Bródy András (AaapiH BpozÚH) és mások voltak. Tehát a mai ruszinok nem kizárólag csak óorosz, illetve ukrán származásúak, amint azt az orosz, illetve ukrán történészek állítják, hanem egy külön középszláv köztes etnikumot képeznek, amely a nyugati, a keleti és a déli szlávok érintkezési zónájában jött létre. Mint

4 ilyenek a mai ruszinok sajátos történelemmel, kultúrával, nyelvvel, tradíciókkal, identitástudattal, mentalitással rendelkeznek, és sok mindent magukba szívtak azon etnikumok tulajdonságaiból, vonásaiból, jellemzőiből, szokásaiból stb., amelyek részt vettek a ruszinok kialakulásában. Nagyon fontos még hangsúlyozni, hogy a ruszinok fő szállásterülete, a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia a történelem során soha nem tartozott sem a kijevi Rusz, sem a halicsi-volhíniai fejedelemséghez, amint azt az orosz, illetve ukrán történészek állítják - nyilvánvalóan politikai manipulációs szándékkal -, hogy ezzel is alátámaszthassák Kárpátalja második világháború utáni szovjet bekebelezésének állítólagos jogosságát. Ezzel szemben történelmi tény, hogy ez a terület több mint ezer évig a történelmi Magyarország szerves része volt. És a történelmi Magyarországon a ruszinokat nem ukránként, hanem külön szláv etnikumként kezelték. A MAGYARORSZÁGI RUSZINOK Magyarországon a ruszinok számát csak becsülni lehet (mintegy 5-6 ezer fő), mert még a legutóbbi, az 1990-es népszámlálás során sem tekintették külön etnikumnak, és helyette jogtalanul szlovákoknak" deklarálták őket. így a második világháború óta a magyarországi ruszinok számáról hivatalos adatok nem jelentek meg. Ma Magyarországon a ruszinok fő szállásterülete az ország északkeleti része, főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye és kisebb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Fontos megemlíteni, hogy az északkeletmagyarországi ruszinok nagyobb része szinte teljesen elmagyarosodott, különösen jellemző ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is jelentős volt a ruszinok elmagyarosodása, sőt egyes esetekben talán elszlovákosodása is, de mégis itt maradt fenn viszonylag leginkább a ruszinok nemzeti identitása, elsősorban két település esetében. A mintegy 440 lakosú Komlóskán, amely joggal tekinthető a mai Magyarország legruszinabb falujának, mert az ottaniak legalább 95%-a ruszin, valamint a mintegy 3600 fős Múcsonyban, ahol a lakosság mintegy fele ruszin. Az utóbbiban Magyarország első ruszin önkormányzata jött létre 1995-ben, és az ottani általános iskolában fakultatív ruszin nyelvoktatás indult ban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak még más települések is, ahol a helyi lakosok beszélik (ha hiányosan is) vagy megértik a ruszin nyelvet, esetleg ruszin népdalokat vagy imaszövegeket is tudnak: Erdőhorváti, Kány, Mogyoróska, Oroszgadna. Elmondható ugyanez Abod, Filkóháza, Görömböly, Irota, Rakaca, Rudabányácska, Sajópálfalva, Tornabarakony, Vajdácska, Végardó, Viszló stb. esetében is. A18. században mindenesetre még több tucat olyan település volt a mai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, ahol ruszinok is éltek. Északkelet-Magyarországon kívül ruszinok jelenleg szétszórtan még sokfelé élnek hazánkban: a legnagyobb számban Budapesten, valamint Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsett stb. Magyarországon jelenleg a ruszinok három csoportja él: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lemkók, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei főleg dolisnyánok (síkvidékiek), valamint a kárpátaljai származású dolisnyanok, lemkók, bojkok, huculok. A lemkók, a dolisnyanok, a bojkok és a huculok

5 egyébként a ruszinok négy legfontosabb etnikai (néprajzi) változatát jelentik. A magyarországi ruszinok három csoportjánál (a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeieknél, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknél és a kárpátaljaiaknál) a nemzeti identitás azonban nem mindig egyformán érvényesül, illetve érvényesült. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ruszinok esetében (Komlóska és Múcsony települések) a többség általában csak ruszinnak vallja magát, egyesek pedig csak szlováknak vagy csak magyarnak. Találkozunk ugyanakkor a következő kettős vagy hármas nemzeti identitási megnyilvánulásokkal: ruszin-magyar, ruszin-szlovák, szlovák-magyar, ruszin-szlovákmagyar, sőt egyes esetekben, például Múcsonyban, ruszin-ukrán-magyar variációval. Rendszerint a politikai vagy társadalmi viszonyok alakulása volt döntő hatással arra, hogy a múltban - de még a jelenben is - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ruszinok közül ki-ki hogyan határozta vagy határozza meg nemzeti identitását minden konkrét időben és esetben. Ha megvizsgáljuk a megye ma legruszinabb településének, Komlóskának történeti etnodemográfiai adatait, akkor az derül ki, hogy már a 18. században - a rendelkezésre álló források alapján - a falu lakosainak nagyobb része görög katolikus vallású volt, ami akkor egyértelműen a ruszinságra utalt, mert szlovák görög katolikusok ekkor nemigen léteztek. Az 1806-os egyházi összeírásból már az is kitűnik, hogy a görög katolikusok dominanciáján kívül a település nagygyűléseinek, valamint templomi prédikációinak nyelve is ruszin volt. Fényes Elek 1851-ben Komlóskát mint orosz (értsd ruszin) falut említette a görög katolikusok túlsúlyával, Hornyánszky Viktor pedig 1864-ben rutén lakosságról beszélt, a görög katolikusok mintegy 95%-os arányával. Ennek ellenére az 1880-as, már anyanyelvi adatokat is közlő magyarországi népszámlálás Komlóskán meglepő módon tót (szlovák) többségű (89,68%) lakosságot mutatott ki a ruszinok mindössze 2,72%-os aránya mellett. A népszámlálás feltételezett pontatlanságán és hiányosságán kívül ebben az is közrejátszhatott, hogy az 1867-es kiegyezés után Hegyköz ruszin vagy vegyesen ruszin és szlovák falvaiban megkezdődött a szlovák nyelv erőteljes térhódítása a ruszin nyelv rovására, amit a ruszin lemkó és a keleti szlovák dialektus egymáshoz való közelsége is elősegített. Mindezt (a ruszin értelmiség szinte teljes hiánya mellett) fokozta még a nagyobb létszámú szlovák értelmiség aktívabb elszlovákosítási propagandája, a szlovák nyelv nagyobb társadalmi presztízse és jobb elterjedtsége a magyar mellett a közigazgatásban, de még az a körülmény is, hogy a magyar közvélemény gyakran nemcsak a szlovákokat nevezte tótoknak, hanem a ruszinokat és a horvátokat is. Mindössze húsz év telt el, és újabb váratlan fordulat következett be: az 1900-es népszámlálás már a magyar anyanyelvűek döntő többségét jelezte a ruszin anyanyelvűek csak 11,82%-os arány mellett. Hasonló képet mutatott az 1910-es népszámlálás is, amikor a magyar anyanyelvűek aránya elérte a szinte maximális 98,42%-ot. Ez feltehetően egyebek között az 1880-as-90-es években fellángolt magyar nacionalista, elmagyarosítási törekvésekkel magyarázható (ennek során például szinte minden szláv földrajzi nevet igyekeztek magyarosítani), valamint a hírhedt 1906-os Apponyi-féle oktatási törvénnyel. Emellett természetesen kétségbevonható az 1900-as és az 1910-es népszámlálások hitelessége is, mert az 1920-as népszámlálás adatai szerint a ruszin anyanyelvűek aránya hirtelen 91,32%-

6 ra ugrott. Hasonlóképpen ugyancsak megkérdőjelezhető az 1930-as népszámlálás megbízhatósága is, amikor a ruszin anyanyelvűek hányada már csak 49,57%-t tett ki, valamint még inkább az 1941-es népszámlálásé (ruszin anyanyelvűek -15,4%, magyar anyanyelvűek- 84,5%). Az utóbbi szám kritikátlan elfogadása még akkor is indokolatlan, ha a figyelembe vesszük a 20-as-30-as évek erőteljes elmagyarosítási törekvéseit a komlóskai ruszinok vonatkozásában. Tamás Edit szerint a két világháború között a komlóskai ruszinok körében egyre nagyobb teret hódított a ruszin-magyar kétnyelvűség. Ebben egyebek között az is közrejátszhatott, hogy ekkor egyre többen vállaltak mezőgazdasági szezonmunkát a környező magyar falvakban, sőt időnként még távolabbi vidékeken is (például az Alföldön, a Dunántúlon stb.) ban egyébként Komlóska lakosainak 95,7%-a, míg 1941-ben 99,4%-a tudott beszélni magyarul. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a számlálóbiztosok a népszámlálás során kritikátlanul magyar anyanyelvűnek deklaráltak sok magyarul beszélő komlóskai ruszint, feltehetően nem is kérdezve tőlük, minek vallják magukat. Ez utóbbi feltevés alátámasztására hivatkozhatunk egyébként a komlóskai iskola statisztikai adataira. Az es tanévben ezt az iskolát hivatalosan Komlóskai Elemi Népiskolának nevezték és görög katolikus felekezeti intézményként tartották nyilván. Nos, az iskolai statisztikai adatok érdekes módon jelentős mértékben eltérnek a népszámlálási adatoktól. így például 1941-ben a komlóskai iskola tanulóinak 34,1%-át tekintették rutén (ruszin) anyanyelvűnek. Mindössze egy évvel később már 96,3%-ot, ami példátlanul nagy növekedést jelentett. Az utóbbi információ véleményünk szerint egyértelműen kétségbe vonja az 1941-es komlóskai népszámlálás ruszinokra vonatkozó adatának valódiságát, illetve hitelességét. Az utóbbi eredmény Tamás Edit szerint egyszerű figyelmetlenségből, tájékozatlanságból vagy politikai megfontolásokból születhetett. Az a körülmény, hogy az évi iskolai statisztikai felmérés anyanyelvi hányadosa (mintegy 1/3) Komlóskán több mint a duplája az évi népszámlálási adatnak (1/6), egyáltalán nem lehet számunkra megnyugtató, különösen ha az évi iskolai statisztikai eredményhez (mintegy 96%) viszonyítjuk. Az anyanyelvi iskolai adatok ilyen rövid intervallumban történt ugrásszerű hullámzása ugyanis szintén megkérdőjelezi az akkori felmérések megbízhatóságát. Hiszen a valóságban tagadhatatlan tény, hogy Komlóska ruszin anyanyelvi túlsúlya - hivatalos kimutatásoktól és statisztikai felméréséktől függetlenül - már az 1880-as népszámlálástól kezdve a második világháború végéig igenis létező realitás volt. A ruszin anyanyelv megőrzésének sajátos jelenségéről beszélhetünk a ruszinok esetében ebben az időszakban. Hiszen Komlóskán a ruszin családok többségében egészen a második világháború végéig ruszin nyelven beszéltek egymás között otthon és a faluban. És ezt a szívós kötődést őseik anyanyelvéhez kitartóan ápolták, függetlenül a politikai és társadalmi változásoktól, attól a sok negatív hatástól, amely akadályozta őket ebben. Amint az előbbiek során láttuk, Komlóska lakosságának anyanyelvi összetétele a 19. század elejétől a második világháborúig mind a különböző hivatalos felmérések, így a népszámlálások, mind az iskolai statisztikák szerint -kétségbe vonva ezzel egyébként e statisztikai adatok tudományos megbízhatóságát, illetve hitelességét - erősen hullámzott,

7 mikor ruszin, szlovák, mikor magyar többséget mutatva ki. Ezzel szemben sokkal egyenletesebb volt a vallási megoszlás tükröződése szinte elsöprő arányú görög katolikus fölénnyel. Az utóbbiak aránya 1851-ben 91,75%, 1858-ban 95,02%, 1880-ban 93,58%, ben 94,94%, 1900-ban 95,68%, 1910-ben 96,26%, 1920-ban 99,58%, 1930-ban 97,31%, 1941-ben 96,50% volt. Már korábban említettük, hogy mind az 1806-os egyházi összeírás, mind Fényes Elek, illetve Hornyánszky Viktor adatai Komlóska esetében egyértelműen görög katolikusokról és ruszinokról beszélnek. Nos, valamivel később, az 1880-as népszámlálás során - véleményünk szerint hibásan és alaptalanul - kimutatott mintegy 90%-os szlovák anyanyelvű többség, párosulva a görög katolikusok mintegy 94%-os arányával természetesen nem jelenthette azt, hogy a komlóskai liturgia nyelve is elszlovákosodott volna, hiszen az egyházi szláv (ószláv) volt. A komlóskai liturgia nyelvének egyházi szláv változata egyébként akár magyarázata is lehetett az 1880-as népszámlálás során tévesen kimutatott mintegy 90%- os szlovák anyanyelvi többségnek, mert a számlálóbiztosok feltehetően összetéveszthették vagy egy kalap alávették az egyházi szláv és a szlovák nyelvet. Tehát Komlóskán akkor semmiféleképpen nem beszélhettünk ún. szlovákokról", akiket Eperjes körzetében Hatyuk Vologyimir galíciai ukrán néprajzkutató nyelvileg szlovakizált görög katolikus ruszinoknak nevezett. Ennek alátámasztására egyebek között az 1890-es népszámlálás adatai is szolgálnak, amelyek szerint Komlóska lakosságának divatozó (többségi) anyanyelve a ruszin, ami - több mint valószínű - a helyi görög katolikus liturgia egyházi szláv nyelvével is összefüggésbe hozható. Az egyházi szláv liturgikus nyelv Komlóskán információink szerint mindaddig fennmaradt, amíg a falut 1912-ben az eperjesi egyházmegyétől a hajdúdorogi magyar görög katolikus püspökséghez nem csatolták, ami a magyar liturgikus nyelv bevezetésével járt együtt. Időskorú komlóskai lakosok elmondása szerint azonban a 20-as-30-as-40-es években még előfordult, hogy Kerekes Antal és Keresztes Ádám parókusok a magyar mellett egyházi szláv nyelven is miséztek, de alapjában véve elmondható, hogy ők sem voltak elkötelezett hívei és propagálói a ruszin nemzeti identitás megőrzésének. Sőt a magyarországi görög katolikus egyház törekvéseivel összhangban inkább a komlóskai ruszinok elmagyarosításán fáradoztak, pedig nagyon jól tudták, hogy Komlóska lakosságának túlnyomó többsége ruszin anyanyelvű volt, vagy ruszin gyökerekkel rendelkezett, hiszen családon belül és az utcán egymás között az emberek általában ruszinul kommunikáltak. De még így is Kerekes Antal és Keresztes Ádám parókusok tevékenysége Komlóskán sokkal hasznosabb volt, mintha ott helyettük akkor ukránszimpatizáns vagy ukrán érzelmű - Kárpátaljáról vagy Galíciából jött - görög katolikus papok miséztek volna, hogy ukránosítsák a komlóskai ruszinokat, ahhoz hasonlóan, ahogy az egyes kárpátaljai ruszin falvakban történt. Ez óriási kárt okozott volna a komlóskaiaknak, és ebben az esetben ma aligha beszélhetnénk ott ruszin nemzeti identitásról. Sajnos akkor nem akadt olyan kárpátaljai vagy kelet-szlovákiai ruszinul beszélő görög katolikus pap, aki önként vállalta volna a ruszin nemzeti eszme terjesztését a komlóskai lakosok körében. A komlóskaiak között szintén nem akadt olyan személy, aki elment volna tanulni az ungvári vagy az eperjesi görög katolikus papnevelő intézetbe, ahol esetleg esélye lehetett volna elsajátítani a ruszin nemzeti identitás lényegét, hiszen ekkor Magyarországon erre lehetőség nem nagyon volt, mert ruszin szellemű görög katolikus papnevelés nem folyt! Nemcsak a görög katolikus parókusok nem szolgálták a 20-as-30-as-40-es években a komlóskai ruszinok nemzeti identitásának ébresztését és megőrzését, hanem a helyi falusi elemi iskola tanítói sem. Hiszen Tamás Edit szerint hivatalosan a komlóskai görög katolikus

8 elemi iskola 1927 és 1943 közötti tanítói, Leviczky István és Leviczkyné Réthy Ilona magyar nyelven tanítottak, pedig nyelvismeretük és oklevelük nemcsak a magyar, hanem egyúttal a ruszin nyelv oktatására is alkalmassá tette volna őket. Ilyen oklevelet feltehetően csak az ungvári tanítóképző intézetben szerezhettek. A második világháború után, október 1-jén a komlóskai görög katolikus elemi népiskola statisztikai kimutatása szerint a tanulók száma összesen 195 fő volt, ebből 182 fő görög katolikus vallású, és 185 fő ruszin (rutén) anyanyelvű. Az oktatás csak magyar nyelven folyt, hiszen az egyetlen akkori tanító, Groholy Ágoston (1943 és 1948 között volt iskolaigazgató Komlóskán), igaz, görög katolikus vallású, de magyar anyanyelvű és magyar nemzetiségű lévén, valamint nem rendelkezvén a ruszin nyelv oktatására feljogosító tanítóképzői oklevéllel, sajnos nem tudott beszélni ruszinul olyan szinten, mint az 1927 és 1943 között a faluban tanító Leviczky házaspár. Nyelvismerete a magyaron kívül leginkább még a szlovákra és a németre terjedt ki. Módfelett furcsa azonban, hogy míg Kárpátalján 1939 és 1944 között a magyar fennhatóság alatt több száz ruszin oktatási nyelvű általános és középiskola működhetett, addig Komlóskán ebben az időszakban sajnos nem sikerült megvalósítani a ruszin nyelvű oktatást. Véleményünk szerint ezért nem is annyira a magyar hatóságokat lehetett okolni, hanem elsősorban a helyi kezdeményezés hiányát a lakosság, a tanítók és a görög katolikus papok részéről. Ilyen előzmények után Komlóska ruszin lakosságát 1945-öt követően szocialista önkénnyel váratlanul egyszerűen szlovákká nyilvánították. Igaz, ennek az aktusnak már a múlt század második felében voltak bizonyos előzményei", hiszen az 1880-as népszámlálás során a helyi lakosok mintegy kilenctized részét szlovák anyanyelvűnek minősítették. Az utóbbi okát korábban már részletesen kifejtettük. A második világháború után ebben mégis politikai tényezők játszottak közre. Rákosiék, illetve Kádárék állítólag azért deklarálták Komlóskát és a többi ruszinok által lakott magyarországi (főleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyei) falu lakosságát szlovákoknak és nem ukránoknak, mert így próbálták elkerülni a nagyobb szovjet testvér" esetleges területi követeléseit. Hiszen a szovjet geopolitika egyik sarkalatos tézise volt a keleti szlávok által lakott és az ő fogalmazásuk szerint ősidők óta orosz földek" újraegyesítésének szükségessége a Szovjetunió címszó alatt szereplő Nagyoroszországon belül. Tamás Edit vizsgálata alapján Komlóskán a ruszin-szlovák tudat összemosódásának jelei csak a második világháború után jelentkeztek külső tényezők hatására. Szerinte a komlóskai ruszinok fokozatosan átvették a környező tót (szlovák) falvak besorolását, hiszen Magyarországon gyakran nemcsak a szlovákokat nevezték tótoknak, hanem a horvátokat és a ruszinokat is. Elbizonytalanodás volt tapasztalható a helyi ruszinok nyelvi hovatartozásának kérdésében is, hiszen tudatlanságuk miatt egyesek úgy vélték, hogy nem ruszinul, hanem szlovákul beszélnek. így Komlóskán az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a helyi ruszinok tót" önmegnevezés mellett továbbra is makacsul, főleg otthon, a családban ruszin anyanyelvüket használták. Öntudatos ruszin értelmiségi réteg hiánya Komlóskán, amely felvállalhatta volna helyben a ruszin nemzeti újjászületés mozgalmának irányítását, oda vezetett, hogy ez a falu viszonylag gyorsan integrálódott a magyarországi szlovák kisebbségi

9 szervezetbe, a Szlovák Szövetségbe, valamint a hazai szlovák általános iskolai oktatási rendszerbe. így az 1970-es években Komlóskán szlovák óvoda épült, az iskola infrastruktúráját is bővítették, a falusi könyvtár állománya szlovák könyvekkel gyarapodott. A komlóskai szlovák általános iskola felső tagozata a 1970-es évek elején megszűnt, azután csak alsó tagozat működött. A felső tagozatos korú komlóskai gyerekek a 70-es évektől kénytelen voltak vagy a szomszédos Erdőhorvátiba naponta ingázni az ottani magyar általános iskolába, vagy a diákotthonnal is rendelkező sátoraljaújhelyi szlovák általános iskolában tanulni. Az utóbbiban az es tanévben 12, az os tanévben csak 4 komlóskai diák tanult, a maximális komlóskai diákszámot a következő tanévekben mérték: : 36 fő, : 37 fő, : 37 fő, : 40 fő, : 40 fő, : 36 fő után a Sátoraljaújhelyen tanuló komlóskai diákok száma jelentősen csökkent. Ez több mint valószínű azzal volt magyarázható, hogy a komlóskai felső tagozatos diákok nagyobb számban már nem a sátoraljaújhelyi szlovák, hanem inkább az erdőhorváti és más környékbeli magyar általános iskolákban folytatták tanulmányaikat. Egyúttal ez arra is utal, hogy az es években tapasztalt erőteljes elszlovákosodási folyamat mellett Komlóskán a ruszinok körében 1980 után felgyorsult az elmagyarosodási asszimiláció is. Középiskolai tanulmányokat sajnálatos módon viszonylag kevés komlóskai diák végzett a budapesti szlovák gimnáziumban vagy különböző más magyar tannyelvű középiskolákban. Tovább tanulni főiskolán vagy egyetemen a komlóskaiak közül alig vállalkozott valaki, pedig éppen a helyi ruszin érzelmű, felsőfokú végzettségű értelmiség hiánya a faluban egyebek között nem tette lehetővé a ruszin nemzeti identitás felvállalását. Az igen kis számú értelmiség Komlóskán (pedagógusok, görög katolikus papok stb.) a második világháború utáni évtizedekben sajnos nem a ruszin újjászületés, hanem a helyi ruszinok elszlovákosításának vagy elmagyarosításának fő eszközévé váltak. így például a komlóskai szlovák általános iskola igazgatója, Bődi Gyula (1966-tól 1998-ig), aki mellesleg nem a faluban született, és így betelepülő jövevénynek számít, igen hosszú időn keresztül, több mint harminc évig tulajdonképpen semmit sem tett, hogy a helyi ruszinok megőrizhessék nemzeti identitásukat, hiszen ő szlovák származású. Egyebek között az ő gáncsoskodása miatt Komlóskán az alsó tagozatos iskolában, ahol az es tanévben csak 12 diák volt, a mai napig nem valósult meg a ruszin nyelv oktatása. Tíz évvel a rendszerváltozás után továbbra is csak magyar és szlovák nyelven tanítanak. Sajnálatos módon Hattinger Gábor, aki 1991 és 1999 között a Magyarországi Ruszinok Szervezetének elnöke volt, és aki 1999 óta az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke, nem tudta elérni, hogy a komlóskai alsó tagozatos iskolában ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is megvalósuljon a ruszin nyelv oktatása. Reméljük azonban, hogy a közeljövőben - Bődi Gyula önkényeskedése ellenére - a szinte teljes egészében ruszin lakosságú Komlóskán a diákok végre ruszin anyanyelvükön tanulhatnak a helyi iskolában. Hiszen egy másik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluban, Múcsonyban, ahol a ruszinok a lakosság mintegy kétharmadát teszik ki, már 1995 óta az alberttelepi általános iskolában Majomé Zsebesi Borbála tanárnő irányításával oktatják a ruszin nyelvet mintegy 60 diák számára. A múcsonyi iskola tapasztalatai igen kedvezőek, mert egyértelműen bizonyítják, hogy az anyanyelvi oktatás a ruszin nemzeti identitás megőrzésének egyik fő eszköze. Ezért

10 égetően fontos lenne megvalósítani a ruszin anyanyelvi tanítást Magyarország legruszinabb falujában", Komlóskán is. Szeretnénk megjegyezni, hogy 1999-ben Budapesten alapfokú ruszin nyelvtanfolyam indult Jana Ljubov tanárnő közreműködésével. kisebbsegek_mo_on%20a%2020_sz/pages/016_moi_ruszinok.htm

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889.

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P. 1889. 1. térkép: A vizsgált terület települései. 1 = államhatár; 2 = megyehatár Romániában; 3 = folyó; 4 = településhatár; BH = Bihor/Bihar; SM = Satu Mare/Szatmár; MM = Maramureş/Máramaros. A települések számait

Részletesebben

Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi migráció, a globalizáció, az angol nyelv terjedése, a kommunikációs technológia fejlődése gyökeresen átformálta Európa hagyományos nyelvi térképét. A nyelvi és kulturális

Részletesebben

arculatának (1989 2002)

arculatának (1989 2002) A Kárpát-medence rpát-medence etnikai arculatának átalakulásatalakulása (1989 2002) Kocsis Károly MTA FKI ME MFTK A Magyar Regionális Tudományi Társaság III. Vándorgyűlése (2005.11.24 26.) Sopron Kárpát

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 2009 EGYÜTT Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról 1. A 21. században alapkövetelménynek tekinthető egynél több nyelv ismerete. Az Európai Unió ajánlásaiban például az szerepel, hogy a felnőtt

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014)

A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) HERCZEGHNÉ Orbán Éva Melinda A szerb nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése a magyarországi köznevelésben (2014) Több mint harminc éve tanítok, és mint pedagógust mindig is érdekelt milyen lehet egy

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

A burgenlandi magyar népcsoport

A burgenlandi magyar népcsoport A burgenlandi magyar népcsoport Kelemen László közgazdász, intézményvezető Területfejlesztési Szabadegyetem Soproni Regionális Tudományi Műhely 2012. Március 7 Vázlat: a társadalmi környezet gyökerei,

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről

A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében. A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi pedagógusok és pedagógusképzés az ombudsmani vizsgálatok tükrében A nemzetiségi pedagógusok jelentőségéről A nemzetiségi elismerés feltételei Magyarország területén legalább egy évszázada

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A

Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A Nyelvpolitikai nyelvoktatáspolitikai helyzetkép T É R B E N É S I D Ő B E N K Ü L Ö N Ö S T E K I N T E T T E L A S Z O M S Z É D O K R A É S A R O K O N O K R A A többnyelvűség ma az ET 2012. évi felmérése

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

2011. évi teljesítés

2011. évi teljesítés eredeti mód. Bolgár Kisebbség /2011. eredeti mód. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 36 8 /2011. összesen ( 1-4 ) 0 0 36 0 0 8 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000 5 723 71,5% 1 500 3 393 3 813 112,4% 8 000 8 000

Részletesebben

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye *

Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Nikolaus Nilles és a magyar nyelvű görög katolikus liturgia ügye * Véghseő Tamás A Vatikáni Titkos Levéltár tekintélyes mennyiségű iratanyagot őriz a magyar görög katolikusoknak a magyar nyelvű liturgiáért

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Határtalanul a Felvidéken

Határtalanul a Felvidéken Határtalanul a Felvidéken A nyitrai piarista gimnázium 1698-tól 1919-ig működött. Bottyán János ezredestől misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt.

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete. A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29.

Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete. A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29. Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29. Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok

Részletesebben

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik! A témaválasztás indoklása Felvidéki gyökerek Felvidék-Nagymácséd-Hajós (1947) Hajósra 16 felvidéki településről

Részletesebben

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát.

A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana felhasználói szabályzatát. A PDF fájlok elektronikusan kereshetőek. A dokumentum használatával elfogadom az Europeana

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében

A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében A KMAT monitoring rendszere a nemzeti kisebbségek védelme érdekében címmel 2014-ben összeállítottuk a kisebbségben élő nemzeti közösségek társadalmi állapotának vizsgálatát lehetővé tévő szempontrendszert.

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945)

Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) 1 Dr. Simonik Péter: Honnan jöttek és merre tartottak? Adalékok a tatabányai zsidóság demográfiájához (1868-1945) A négy község Tatabánya, Alsógalla, Felsőgalla és Bánhida egyesítésével 1948-ban megalakult

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida

OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK. Készítette: Dobi Frida OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK Készítette: Dobi Frida JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak és az idegen szavak között a határt nem lehet megvonni. Jövevényszavaknak azokat az idegen nyelvből jött szavakat nevezzük, melyek

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése

A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése A 2014/2015-ös tanévi célnyelvi mérés országos jelentésének elemzése EBESI ARANY JÁNOS MAGYAR-ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4211 Ebes, Széchenyi tér 5. OM azonosító:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Stern Nuhim 1860-as évek 1940 Név ismeretlen 1860-as évek 1939 Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942 Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek 1942

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka.

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka. GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1 A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ 1791-1835 86 gka. 1/2 1835-1887 161 gka. 1/3 1887-1895 45 gka. 1/4 1791-1859 94 gka. 1/5 1860-1895 35 gka. 1/6 1791-53 utolsó bejegyzés: A 4606 gka.

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN

A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN A KÁRPÁT-MEDENCE NEMZETISÉGI VISZONYAINAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2000-IG DÁVID ZOLTÁN A Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak alakulását legutóbb 1850-től 1970-ig követtem végig. 1 Azóta elkészültek és nyomtatásban

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA

MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA MEGBÉKÉLÉS EGÉSZSÉG REMÉNYSÉG A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ CIGÁNYOK KÖZÖTTI SZOLGÁLATÁNAK KONCEPCIÓJA I. Küldetés Misszió A Magyarországi Református Egyház küldetése, hogy a Szentlélek által Isten

Részletesebben

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról

Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Beszámoló a Nemesnádudvar-Érsekhalma Német Nemzetiségi Általános Iskolában végzett nemzetiségi nevelésről-oktatásról Iskolánk sajátos arculatának hosszú évtizedek óta meghatározó eleme a német nemzetiségi

Részletesebben

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. SZENT BAZIL OKTATÁSI KÖZPONT HAJDÚDOROG Ady E. u. 23-27. Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. LELKIPÁSZTORI PROGRAM 2009/2010 Munkaterv a tanévre: Augusztus 24-25. 9.oo - Pedagógusok lelkigyakorlata

Részletesebben

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * 53 PAPP Z. ATTILA ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN * DEMOGRÁFIAI ÁTTEKINTÉS Tanulmányomban röviden áttekintem a Kárpát-medencei országokban élő roma kisebbség néhány rendelkezésre álló demográfiai

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12.

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák Piliscsaba, 2013. július 12. Ukrajna lakossága nemzetiség és anyanyelv szerint a 2001. évi

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY

A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A FELVIDÉKI MEZŐGAZDASÁGI BETEGSÉGI BIZTOSÍTÁS TANULSÁGAI ÍRTA: ILLÉS GYÖRGY A csehszlovák köztársaságnak az 1938-39 években történt felszámolása után a Magyarországhoz visszacsatolt területeken élő munkásrétegek

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András

ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM. Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam. Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András ÖSSZETARTÓ TÁRSADALOM Különbözô kultúrák projektterv 5-8. évfolyam Albert Judit Dobrovitzky Katalin Tomory Ibolya Victor András 1 Készült az Európai Unió és az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET A NÉPESSN PESSÉG G ETNIKAI ÖSSZETÉTELETELE Alapfogalmak értelmezése I. ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET EVOLÚCIÓ Alapfogalmak értelmezése II. ETNIKUM ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET NEMZET HIERARCHIA Etnikum fogalom

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Székely Tanintézet Tevelen

Székely Tanintézet Tevelen Mentoromnak, Földi Istvánnak emlékére Fábián Margit Székely Tanintézet Tevelen A Teveli Kőrösi Csoma Sándor Székely Tanintézet története Földi István leveleinek tükrében Előszó 2007-ben Erdős Borbála,

Részletesebben

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról

A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról A Könyvtártudományi és Módszertani Központ Oktatási Osztályának 19jy. évi munkájáról BESENYEI ANDORNÉ-PAPP ISTVÁN Az Országos Könyvtárügyi Tanács Oktatási Szakbizottsága alakítja ki a könyvtáros szakképzés

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD

Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában. Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD Nemzeti kisebbségek és helyi önkormányzatok Csehországban, Morvaországban és Sziléziában 1 Nemzetiségi kisebbség Doc. JUDr. Zdeněk Koudelka PhD A nemzetiségi kisebbségek tagjainak jogairól szóló törvény

Részletesebben

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Moskovits Zsigmond? 1921. Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Katz??? Katz?-né?? Moskovits Zsigmond? 1921 Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek Apa Katz Mózes 1890 körül 1944 Anya Katz Bella

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás

Tananyagok. = Feladatsorok. Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Tananyagok = Feladatsorok Hogyan készült? Adaptált tartalom Interdiszciplinaritás Hogyan készült? a. kérdőívek b. előkészítés, NAT c. tananyagvázlatok d. konzultációk e. tesztelés f. véglegesítés külön-külön

Részletesebben

1. fejezet. 2. fejezet

1. fejezet. 2. fejezet Tartalomjegyzék 1. fejezet Nemzet, állam, kisebbség 13 1.1. A nemzetpolitika alapjai 13 1.2. Magyarok kisebbségben 17 1.2.1. A trianoni békeszerződés 17 1.2.2. A két világháború közötti időszak 18 1.2.3.

Részletesebben

Oktatási kínálatunkról

Oktatási kínálatunkról Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Dr. Orosz Ildikó: A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Ukrajnában a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrejöttéig nem létezett önálló magyar felsőoktatási intézmény. A szovjet rendszerben

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam)

Elemzés a májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 10. évfolyam) Elemzés a 26. májusi kompetenciamérés iskolai eredményeiről (8. és 1. évfolyam) Bevezetés A kompetenciamérés keretei A 26 tavaszi kompetenciamérés eredményeit a nyolcadik évfolyamról teljes körűen, a tizedik

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont

1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1. Területek rajzolása, megnevezése 35 pont 1 1. ábra: A Partium területe Bethlen Gábor halálakor. Rajzolja be a Partiumot alkotó területrészeket piros határvonalakkal, és írja be a területek neveit! 2.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa

Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa Magyarország mai településeinek etnikai adatbázisa 1870 2011 Az elmúlt másfél évszázadban nemzetközi hírnevet kivívott hazai történeti-statisztikai kutatások területén a továbbfejlődéshez szeretnénk egy

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben