Gayle Forman HOVÁ TŰNTÉL?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gayle Forman HOVÁ TŰNTÉL?"

Átírás

1

2 Gayle Forman HOVÁ TŰNTÉL? Gayle Forman: Where She Went Copyright 2011 by Gayle Forman Fordította: Rudolf Anna A dalszövegeket Gáti István fordította A SZÜLEIMNEK: amiért azt mondták, képes vagyok rá.

3 Egy súlyos órán én is, meglehet, enyhülésért nyögve, erőim végén, kíntól legyőzve kénytelen leszek az éj emlékéért megvenni békém, vagy szerelmedért kenyerem és vizem. Igen, talán így lesz. De nem hiszem. Edna St. Vincent Millay A SZERELEM ÉHET, SZOMJAT NEM OLT (részlet) Tótfalusi István fordítása

4 EGY Reggelente fölébredek, és azt mondom magamnak: ez is csak egy nap, mindössze huszonnégy órát kell kibírnom valahogy. Nem emlékszem pontosan, mikor kezdtem el így motiválni magam napról napra ahogy arra sem, hogy miért. Úgy hangzik, mint a Névtelen Alkoholisták tizenkét lépéses mantrája, csak éppen én nem járok se oda, se semmiféle más önsegítő csoportba, bár ha valaki elolvassa a sok szart, amit összeírnak rólam az újságok, azt gondolhatja, hogy bizony nem ártana. Az életért, amit élek, rengetegen a fél veséjüket odaadnák, nekem mégis arra van szükségem, hogy újra és újra emlékeztessem magam a napok időlegességére, és hogy győzködjem magam: ha a tegnapot túl bírtam élni, a mát is túl fogom. Ma reggel a napi önnyaggatásom végeztével vetek egy pillantást a szálloda éjjeliszekrényén pöffeszkedő minimalista digitális vekkerre. 11:47-et mutat, az én időszámításom szerint ez gyakorlatilag hajnalhasadás. Csakhogy a recepcióról már kétszer ébresztettek telefonon, és Aldous, a menedzserünk is megcsöngetett. Udvariasan ugyan, ámde határozottan. Meglehet, hogy a mai is csak egy nap, de igen zsúfolt példány. Először is irány a stúdió, fel kell játszanom egy új gitárszólamot a most megjelent albumunk első kislemezének extra, csak interneten elérhető változatához. Mocskos kis marketingfogás az egész, ugyanaz a szám, új gitárszólam, egy-két bonusz hangeffekt, fizess érte egy dollárral többet. Amint a lemezcég igazgatói rendszeresen emlékeztetnek rá: Aki már tíz centet elköltött, az egy egész dollárt is el tud költeni! Ha végeztem a felvétellel, együtt ebédelek a Random magazin egyik újságírójával. Ez a két program nagyjából az új életem két végpontja: zenélni, amit szeretek, és a zenélésről beszélni, amit rühellek. Egyazon érme két oldala. Mikor Aldous másodjára is megcsönget, lerúgom végre a takarót és felmarkolom a dilibogyós üvegcsémet a kisasztalról. Valami szorongásoldó izé, akkor kell szednem belőle, amikor reszketegnek érzem magam. És alapesetben reszketegnek érzem magam. A reszketegséget egészen jól meg is szoktam már. De amióta elindult a turné és megvolt az első három koncertünk a Madison Square Gardenben, valahogy mást is érzek. Mintha valami lehengerlőén fájdalmas akarna magába szippantani. Örvénylősen. Van ilyen szó egyáltalán? Magadban beszélsz, úgyhogy ki nem szarja le? vágom rá, és bekapok egy marék tablettát. Fölhúzok egy alsót, és kilesek az ajtón. A lábtörlőn egy kanna kávé várakozik. Nyilván a hotel egy megfélemlített alkalmazottja hozta, akinek vélhetőleg szigorúan meghagyták, hogy ne merészeljen a szemem elé kerülni. Megiszom a kávémat, felöltözöm, lemegyek a személyzeti liften, és a hátsó ajtón át távozom. A szállodaigazgató volt olyan szíves, és ellátott a szükséges kulcsokkal, így elkerülhetem az előcsarnokban parádézó rajongókat. Az utcán gőzölgő New York-i széllöket köszönt. Dögletes egy időjárás, de én szeretem, ha párás a levegő. Oregonra emlékeztet, ahol folyton-folyvást esik, és még a legforróbb nyári napokon is fehér gomolyfelhők virágoznak az égen; hatalmas árnyékuk egy percre sem engedi elfelejteni, hogy u kánikula éppen csak benézett egy kicsit, és az eső sosincs messze. Los Angelesben, ahol mostanában élek, alig esik. És a forróság sosem enyhül. De persze ez amolyan száraz hőség. Arrafelé az emberek minden alkalmat megragadnak, hogy a száraz idővel mentegessék a forró, szmogos városukat. Meglehet, hogy ma 42 fok van dicsekszenek, de legalább alacsony a páratartalom. New Yorkban viszont nagyon is magas, és amíg tíz sarkot lesétálok a stúdióig, a Nyugati Ötvenedik utca. egy elhagyatott részére, a hajam átnedvesedik a sapkám alatt. Cigarettát halászok elő a

5 zsebemből, és remegő kézzel rágyújtok. Nagyjából egy éve remeg a kezem. Teljes körű, részletes kivizsgálás után az orvosok arra jutottak, hogy csak az idegeim játszanak velem, és azt javasolták, hogy kezdjek jógázni. A bejárathoz lépek, Aldous már az ajtó előtt vár. Rám néz, aztán a cigarettára, aztán vissza az arcomra. Abból, ahogy méreget, világos, hogy azon töri a fejét, kedves legyen-e velem vagy inkább szigorú. Valószínűleg pocsékul nézek ki, mert a kedvesség mellett dönt. Jó reggelt, napsugaram! köszönt kedélyesen. Igazán? Mi jó van a reggelben? Én is viccelni próbálok. Szigorúan véve délután van. Késésben vagyunk. Elnyomom a csikket. Aldous a vállamra teszi hatalmas mancsát, mozdulatai a helyzethez egyáltalán nem illően óvatosak. Csak egy új gitárszólamot akarunk a Cukifalatra, éppen csak annyit, hogy a rajongók még egyszer megvegyék. Nevet, és a fejét csóválja azon, hogy mi lett a zeneiparból. Aztán az ebéd a Random magazinnal, utána jön a fotózás a Times rockzenei divatmellékletébe a többiekkel együtt, aztán egy gyors ital a cég pénzes fickóival, és én már megyek is a reptérre. Holnap még találkozol a közönségszolgálati osztállyal, bemutatják az új ajándéktárgyakat. Ha mosolyogsz és nem beszélsz sokat, nem lesz baj. Utána pedig egyedül lehetsz, mint az ujjam, egészen Londonig. Egyedül, mint az ujjam? Ellentétben azzal, amikor együtt vagyunk, és családom szerető keblére ölel? kérdezek vissza, de csak magamban. Mostanában úgy tűnik, hogy a beszélgetéseim jelentős részét magammal folytatom. Figyelembe véve, miket gondolok, valószínűleg jobb is így. Egyébként meg most tényleg tökegyedül leszek. Aldous és az együttes többi része ma este repül Angliába. Úgy volt, hogy én is velük tartok, amíg észre nem vettem, hogy péntek, tizenharmadika van, és azt mondtam, hogy ez kurvára ki van zárva. Épp eléggé rettegek ettől a turnétól már amúgy is, és nem kívánok tovább rontani rajta azzal, hogy a balszerencse hivatalos világnapján induljak. Úgyhogy egy nappal későbbre foglaltattam magamnak jegyet Aldousszal. Londonban még forgatunk egy videóklipet, és egy rahedli sajtótájékoztatót tartunk, mielőtt elkezdődne a tényleges európai turné, szóval nem maradok le semmiről, nem kell nélkülem fellépniük. Épp csak az első megbeszélést hagyom ki a klip rendezőjével. Amúgy sem fontos nekem, hogy meghallgassam, mit mond a művészi víziójáról. Ha majd elkezdünk forgatni, megcsinálom, amit kér, aztán kész. Bemegyek Aldous nyomában a stúdióba, és belépek az egyik hangszigetelt fülkébe. Csak én vagyok ott és egy csomó gitár. Az üveg másik oldalán Stim, a producer és a hangmérnökök ücsörögnek. Aldous csatlakozik hozzájuk. Oké, Adam mondja Stim csak egy-két plusz ütem kell a versszakok közé és még néhány a refrénhez. Tudod, hogy még fülbemászóbb legyen az egész. Az énekhanggal már nélküled is el tudunk játszani a keverőszobában. Fülbemászó. Vettem. Felteszem a fejhallgatót, és megragadok egy gitárt. Hangolok, bemelegítek. Próbálom nem észrevenni, hogy bármit mondott is Aldous az imént, máris úgy érzem, hogy egyedül vagyok, mint az ujjam. Tök-egyedül egy hangszigetelt fülkében. Túlagyalod a dolgot, mondom magamnak. Ma már így készülnek a lemezek, hála a modem technika vívmányainak. Az igazi baj sokkal inkább az, hogy pár nappal ezelőtt pontosan ugyanígy éreztem magam a Madison Square Garden-ben. Fenn, a színpadon, tizennyolcezer rajongó előtt, azokkal az emberekkel, akik egyszer, régen olyanok voltak nekem, mint a családom, pontosan ugyanolyan egyedül éreztem magam, mint itt, ebben a ficakban. Persze lehetne rosszabb is. Játszani kezdek, az ujjaim élénkebben mozognak, lecsusszanok a bárszékről, és tépem, nyúzom a gitáromat; addig szaggatom, amíg úgy nem visít és sikít, ahogy

6 akarom. Vagy majdnem úgy, ahogy akarom. Cirka száz lepedő értékben sorakoznak itt a hangszerek, de egyik sem szól olyan jól, mint a régi Gibson Les Paul Juniorom. Ezer éve megvolt már nekem, azzal vettük föl az első lemezeket, de aztán egy futó elmezavarnak vagy talán önteltségnek köszönhetően felajánlottam egy jótékonysági árverésre. A fényes, méregdrága pótlékai soha nem értek föl hozzá, soha nem szóltak olyan jól és soha nem éreztem őket egészen a magaménak. De azért ha nagyon felnyomom a hangerőt, még mindig sikerül néha pár másodperc erejéig elengednem magam. Csakhogy túlságosan hamar vége szakad, és mire észbe kapok, Stim meg a hangmérnökök a kezemet rázzák, sok sikert kívánnak a turnéra, és Aldous már terel is ki az ajtón. Beültet egy kocsiba, azzal már száguldunk is a Soho felé, egy szállodába, aminek az éttermét a lemezcég sajtosai megfelelőnek ítélték az interjú helyszínéül. Mégis, mit gondolnak, talán kisebb az esélye, hogy kifakadok vagy valami helytelent találok mondani, ha egy puccos nyilvános helyre visznek? Emlékszem, az első időkben csak underground zenei lapok önkéntes újságírói meg bloggerek csináltak velünk riportot. Rajongók, akik a zenére voltak kíváncsiak, és együtt akartak látni valamennyiünket. Az esetek döntő többségében teljesen normális beszélgetés lett a vége, mindenki egymás szavába vágva ordította túl a többieket. Akkor még nem kellett kínosan ügyelnem minden egyes szavamra. Manapság az újságírók külön-külön vallatnak bennünket, mintha rendőrök volnának, és elkülönített helységben hallgatnának ki engem meg a bűntársaimat abban bízva, hogy valamelyikünk megtörik, összezavarodik, és ellentmond a többieknek. Muszáj rágyújtanom, mielőtt bemegyünk, úgyhogy Aldousszal megállunk a szálloda előtt. Szemkápráztatóan tűz a déli nap, és elkezd sűrűsödni körülöttem a tömeg, ahogy az emberek megállnak, hogy megbámuljanak, de közben igyekeznek úgy tenni, mintha egészen mást néznének. Ez a különbség New York és a világ többi része között. Az itteniek is éppen annyira imádják a sztárokat, mint bárki más bárhol másutt, de a New York-iak legalábbis az a részük, akik a sokat tapasztaltak kifinomultságával lézengenek a Sohóban, ahol most állunk eljátsszák, hogy őket aztán abszolút nem érdeklem, még akkor se, ha meredten bámulnak a háromszáz dolláros napszemüvegük mögül. Aztán pedig nagyon megvetően viselkednek, ha valaki tévedésből megszegi az íratlan törvényt és autogramot kér, ahogy pár, Michigan Állami Egyetem feliratos pulcsiban feszítő csaj teszi. A közelben ácsorgó három sznob pofákat vág és együtt érző pillantásokat vet rám, mintha bizony a lányokkal volna a gond. Jobb álcára lesz szükséged, Vadember [1] állapítja meg Aldous, mikor a lányok izgatottan vihogva odébb rebbennek. Ma már csak neki engedem, hogy így szólítson. Régebben is előfordult néha, hogy egyesek viccelődve így hívtak, de amióta egyszer megtépáztam kicsit egy hotelszobát, és a bulvársajtó rám ragasztotta a Vadember jelzőt, lemoshatatlan gúnynévvé vált. Ebben a pillanatban egy fotós tűnik fel a semmiből. Ha az ember három percnél tovább áll egy flancosabb szálloda előtt, mindig ez történik. Adam! Bryn odabenn van? Egy Brynnel közös fotó körülbelül négyszer annyit ér, mint ha egyedül én vagyok rajta. De az első vakuvillanás után Aldous a tenyerét az objektív elé tartja, a másikkal az arcomat takarja el, és betaszigál az épületbe. Út közben próbál az interjúra hangolni. Az újságírót Vanessa LeGrandénak hívják. Nem az a kivénhedt típus, amelyiket úgy utálod. Fiatal. Nem fiatalabb nálad, de a húszas évei elején jár, azt hiszem. Valamelyik blogba írt, mielőtt állást ajánlott neki a Random. Melyikbe? vágok a szavába. Aldous nem szokott az újságírók életrajzával traktálni, hacsak nincs rá jó oka. Nem is tudom biztosan. Talán a LochiFechi.

7 Basszus, Al, az egy szaros kis pletykaoldal! A Random viszont nem pletykaoldal, és a címlapon hoz titeket a következő szám. Felőlem... hagyom rá, és belököm az étterem ajtaját. Odabenn csupa alacsony, fémvázas üvegasztal és bőrhuzatos sarokgarnitúra, megszólalásig olyan, mint egymilliárd másik hely, ahol már jártam. Ezek az éttermek baromi nagyra tartják magukat, holott nem többek egy túlságosan drága és túlságosan kirittyentett McDonald snál. Ő lesz az, a sarokasztalnál, a szőke melírozott mutatja Aldous. Helyes kis csajszi. Na, nem mintha nem forgolódna elegendő helyes kis csajszi körülötted. Csak el ne áruld Brynnek, hogy ezt mondtam, jó? Felejtsd is el az egészet! Ott leszek a bárban. Aldous marad itt az interjú alatt? Ez alapvetően sajtósok dolga volna, csak éppen egy ideje nem viselem valami jól a gardedámkodásukat. Valószínűleg nagyon pocsékul nézhetek ki. Te leszel a bébisintér? kérdezem. Ugyan, dehogy! Csak úgy gondoltam, sosem árt egy kis lelki támasz. Vanessa LeGrande csinos. Vagy talán a szexi pontosabb kifejezés volna. Nem mintha számítana. Abból, ahogy a száját nyalogatja és a haját dobálja, pontosan látni, hogy tudja magáról, milyen vonzó, és ez voltaképpen agyon is vágja az egészet. A csuklóján tetovált kígyó tekergőzik fölfelé, és a platinalemezünket merném rátenni, hogy a derekán is van valami. És tényleg, mikor a táskájába nyúl a digitális diktafonjáért, a csípőnadrágja szegélyén kikandikál egy kis, délnek mutató nyíl. Nagyon menő. Szevasz, Adam! Vanessa úgy néz rám, mintha ezeréves cimborák volnánk. Bevallhatom, hogy hatalmas rajongód vagyok? Az Ártatlan áldozatok segített át életem legszörnyűbb szakításán a főiskola utolsó évében. Szóval koszi. Mosolyog. Izé... szívesen. És most eljött az idő, hogy viszonozzam a szívességet, és megírjam a valaha volt legtutibb cikket az Üstökösről. Szóval mit gondolsz, ragadjuk meg a szarvánál a dolgot, és csapjunk a lovak közé? Ragadjuk meg a szarvánál? Hallják egyáltalán az emberek azt a sok szart, ami kijön a szájukon? Lehet, hogy Vanessa sikkes próbál lenni vagy pimasz, vagy a nyíltságával akar megnyerni magának, de bármivel akar is etetni, nem veszem be. Persze. Ennyit mondok csak. Pincér lép mellénk, felveszi a rendelést. Vanessa salátát kér, én egy sört. Vanessa a Moleskine jegyzettömbjét lapozgatja. Tudom, hogy alapvetően a Vérszomjas napsugárról kellene beszélnünk... kezdi. A szemöldököm azonnal a homlokom közepére szalad. Pontosan erről kellene beszélnünk. Azért vagyok itt. Nem azért, hogy barátkozzunk, nem azért, hogy eláruljuk egymásnak a legbensőbb titkainkat, hanem azért, mert a munkám része, hogy reklámoznom kell az Üstökös új lemezét. Vanessa bedobja a csáberejét. Hetek óta hallgatom már, pedig kiállhatatlan csaj vagyok, akinek semmi sem jó! Felnevet. Hallom, hogy Aldous a torkát köszörüli. Rápillantok: Aldous hatalmas álvigyorral válaszol, és feltartja a hüvelykujját. Nevetségesen fest. Újra Vanessához fordulok és erőnek erejével viszonozom a mosolyát. Most, hogy már a második lemezetek jelenik meg egy komoly cégnél, és azt hiszem, megegyezhetünk benne, hogy a kemény hangzásvilágotokhoz eztán semminemű kétség nem férhet, totális áttekintést akarok nyújtani az olvasóimnak. Hogy lássák, miként alakult a pályafutásotok az emo-core indulástól egészen az agita-rock legújabb vadhajtásaiig. Az agita-rock vadhajtásai? Ez az öntelt, aprólékos, szételemző ripacskodás eleinte teljesen össze tudott zavarni. Ami engem illet, én dalokat írok: akkordokat és ritmusokat, és szöveget, versszakokat,

8 dallamokat és refréneket. Igen ám, de ahogy egyre nagyobbak lettünk, az emberek elkezdték felboncolni a számokat, mint a békát biológiaórán, amíg semmi sem maradt belőlük, csak belek: icipici darabkák, amik Összességében is sokkal kevesebbet adnak, mint az egész volt eredendően. A plafonra meredek, de Vanessa csak a jegyzeteit bámulja. Meghallgattam pár kalózfelvételt a legelső időkből. Színtiszta pop, hogy mást ne mondjak róla, egészen cuki. Plusz elolvastam rólatok mindent, amit csak értem, minden blogot, ahol megemlítettek, minden underground lapot. Akárhogy nézem is, lényegében mindenütt szóba kerül az a bizonyos fekete lyuk az Üstökös karrierjében, de valahogy soha, senki nem bocsátkozik részletekbe. Megvolt a kis független céges első lemezetek, jól is teljesített, és mikor eljött az idő felnőni a nagyok közé, nem tettétek, hanem jött ez a kihagyás. Azt beszélik, hogy szétmentetek. És aztán a semmiből felbukkan a z Ártatlan áldozatok és a nagy bumm! Vanessa hirtelen széttárja ökölbe szorított tenyerét, robbanást imitál. Drámai gesztus, de nem áll távol az igazságtól. Az Ártatlan áldozatok két éve jött ki, és a megjelenése után egy hónapon belül az első kislemez, az Új élet felkúszott az országos toplistákra, attól kezdve pedig viharos sebességgel kezdett terjedni a híre, mindenütt ott volt. Azzal viccelődtünk, hogy nem lehet egy órán át úgy rádiót hallgatni, hogy ne játszanák. Aztán a Híd következett, az album pedig meg sem állt az első helyig az itunes eladási listáján. Akkor már nem kellett sok hozzá, hogy minden sarki kisboltban is kaphatók legyünk, és mire észbe kaptunk, már Lady Gagát taszítottuk le a Billboard magazin listájának éléről. Jó ideig ágy tűnt, hogy minden, tizenkét és huszonnégy közötti srác ipodján ott a lemezünk. Hónapokon belül a félig elfeledett oregoni együttesünket címlapon hozta a Time magazin, és Az ezredforduló Nirvanája -nak tituláltak bennünket. Csakhogy ebből semmi sem újság már. Újra és újra megírták, az unalomig ismételték mindenütt, a Randomot is beleértve. Nem egészen látom még, hova akar ezzel Vanessa vezetni. Tudod, mindenki annak tulajdonítja az Ártatlan áldozatok keményebb hangzásvilágát, hogy Gus Allen volt a producere. Így is van felelem. Gus jól nyomja a rockot. Vanessa belekortyol a vizébe. A nyelvpiercingje jól hallhatóan koccan az üvegen. Igen ám, de nem Gus írta azokat a szövegeket, márpedig mindketten tudjuk, hogy azokból csírázott ki a siker. Te írtad őket. Csupa nyers erő és érzelem az egész. Meg merem kockáztatni, hogy az Ártatlan áldozatok az évtized legdühösebb albuma. Nahát! Milyen kár, amikor mi a legvidámabbnak szántuk! Vanessa felpillant rám, a szeme Összeszűkül. Bóknak szántam. Katartikus élményt adott rengeteg embernek, engem is beleértve. És pont ez a lényeg: mindenki tudja, hogy valami történt a fekete lyuk közben. Előbb vagy utóbb úgyis kiderül, és akkor meg már nem sokkal jobb, ha te szabod meg, hogy mi és miként? Kik voltak azok az ártatlan áldozatok? Az ujjával mutatja a levegőben az idézőjeleket. Mi történt veletek? Mi történt veled? A pincér kihozza Vanessa salátáját. Rendelek még egy sört, és nem válaszolok a kérdésére. Nem is mondok sem-mit, csak az asztalt bámulom. Mert Vanessának egy dologban igaza van: valóban mi szabjuk meg, hogy mi derülhet ki és azt is, hogy miként. Az első időkben állandóan ugyanezt kérdezték tőlünk, de nagyon homályos válaszokat adtunk: kellett egy kis idő, hogy megtaláljuk a hangzásunkat, hogy megírjuk a dalokat. De most, hogy már elég nagyok vagyunk, a sajtosaink listába szedhették, hogy mik a tabutémák, amikről nem szabad kérdezni: Liz és Sarah kapcsolata meg Bryné és az enyém, Mike már lezárult drogproblémái és nem mellesleg az Üstökös fekete lyuka. De Vanessa, úgy tűnik, nem kapta meg a figyelmeztetést. Segítségkérőn Aldous felé pillantok, de elmélyülten beszélget a csapossal. Ennyit a lelki támogatásról.

9 A cím háborúra utal mondom végül. Ezt már korábban is elmagyaráztuk. Hát hogyne vágja rá grimaszolva. Mert a dalszövegeitekben túlcsordul a politika. Vanessa rám mereszti hatalmas, babakék szemét. Ez is egy újságírói technika: hagyja, hogy kellemetlen csönd támadjon, és akkor az interjúalany idővel elkezd összevissza dadogni. De nálam ez nem jön be. Bárkinél tovább bírok bámulni. Vanessa tekintete egy pillanat alatt hideggé válik és megkeményedik. A fesztelen, csábos énjét takaréklángra állítja, és nagyon is céltudatosan méreget. Látom rajta, hogy szagot fogott, de még ez is előrelépés: most legalább önmagát adja. Mi történt, Adam? Tudom, hogy van itt egy történet, az Üstökös igazi története, és én leszek az, aki el fogja mesélni! Mi jött közbe, amitől az eredeti kis popegyüttesecske vadállatias rockzenei jelenséggé fejlődött? Kőkemény, jéghideg Ökölnyire zsugorodik a gyomrom. Az élet jött közbe. Időre volt szükségünk, hogy új számokat írjunk... Neked volt időre szükséged vág közbe Vanessa. Teljes egészében te írtad mind a két új lemezt! Egyszerűen vállat vonok. Ugyan már, Adam! Az Ártatlan áldozatok a te lemezed! A mesterműved. Büszkének kellene lenned rá! És én pontosan tudom, hogy a lemez története, az együttes története a te történeted is. Micsoda váltás volt, hogy alternatív kis együttesből, amelyikben mindenki egyenrangú, egyszer csak világszám emo-punk nagyhatalommá váltatok és ez egyes-egyedül a te műved! Úgy értem, a Grammy-díj átadón is egyedül vetted át az Év Legjobb Daláért járó díjat. Az milyen érzés volt? Hihetetlenül szar. Mintha elfelejtetted volna, hogy az Év Legjobb Új Együttese díjat együtt nyertük meg. És ennek több mint egy éve már. Bólint. Nézd, nem próbálok senkit sem lekezelni vagy régi sebeket felszakítani. Csak meg akarom érteni a váltás okát. Minden megváltozott! A hangzás. A szövegek. Az együttes belső egyensúlya. Mindentudó pillantást vet rám. És minden jel arra mutat, hogy ebben te voltál a katalizátor. Nincs katalizátor. Csak eljátszottunk a hangzásvilágunkkal. Állandóan történik ilyesmi. Amikor Bob Dylan átnyergelt az elektronikus zenére. Amikor Liz Phair eladta a lelkét a szórakoztatóiparnak. Csak az emberek mindig kibuknak, ha valami eltér az elvárásaiktól. Márpedig én tudom, hogy ennél több történt! Vanessa olyan lendülettel támaszkodik az asztalra, hogy az a hasamba vágódik, és erővel kell visszataszigálnom. Nos, ha úgyis megvan a remek elméleted, akkor semmi szükség rá, hogy a valósággal tönkretegyem. A szeme egy másodperc töredékére megvillan, és már azt hiszem, sikerült kiakasztanom, de aztán megadón felemeli a kezét. A körmei tövig vannak rágva. Ha már így szóba hoztad, érdekel az elméletem? Nem különösebben. Ki vele! Beszéltem néhány emberrel, akikkel együtt végezted a középiskolát. Az egész testem jéggé fagy, az ízületeim ólmossá válnak. Minden erőmre szükségem van, hogy a számhoz emeljem a poharamat és úgy tegyek, mintha belekortyolnék. Nem is tudtam, hogy egy iskolába jártál Mia Hall-lal mondja könnyedén. Ismered?

10 Gordonkaművész. Ő a legnagyobb durranás mostanság a komolyzenében. Persze, ki tudja, durrantanak-e a komolyzenészek egyáltalán. Talán mondjuk úgy, hogy mindenki róla dudorászik. A pohár megremeg a kezemben. Két kézzel kell letennem az asztalra, hogy magamra ne borítsam. Aki csak tudja, hogy mi történt valójában, az mind hallgat emlékeztetem magam. Egyébként is, a pletykák, még ha igazak is, olyanok, mint a lángok: ha nem kapnak oxigént, kis köpködés után elhalnak. Nagyon jó művészeti képzése van a sulinak. Amolyan versenyistálló; sorozatban termeli ki a zenészeket. Logikusan hangzik bólint Vanessa. De hallottam egy olyan kósza pletykát is, hogy Mia és te együtt jártatok gimiben. Ami elég meglepő, már csak azért is, mert soha, sehol nem olvastam róla, pedig abszolúte említésre méltónak tűnik. Lelki szemeim előtt felvillan Mia képe. Tizenhét éves, a szeme néha a szerelemtől, néha a lelkesedéstől, néha a rettegéstől, néha a zenétől, néha a szextől, néha a varázslattól, néha pedig a gyásztól sötétlik. A folyton jéghideg keze. Az én jéghideg kezem, ami még mindig a poharamra kulcsolódik. Említésre méltó volna, ha igaz lett volna mondom, higgadtságot erőltetve a hangomra. Belekortyolok az ásványvízbe, és intek a pincérnek még egy sörért. Ez már a harmadik; a cseppfolyós ebédem harmadik fogása. O, szóval nem igaz? Vanessa meglehetősen szkeptikus. Nem lett volna rossz vágom rá. Látásból ismertük egymást a suliból. Nem is találtam senkit, aki valamelyikőtöket is ismerné és meg tudta volna erősíteni. De aztán a kezembe került egy régi évkönyv, és abban van egy tűn déri fotó kettőtökről. Eléggé úgy néztek ki, mint akik együtt járnak. Igen ám, de nincs alatta név, csak egy képaláírás, szóval annak, aki nem tudja, hogy néz ki Mia, soha nem tűnne fel. Kösz szépen, Kim Schein, Mia legjobb barátnője, az évkönyv királynője, a létező legnagyobb paparazzo. Nem akartuk azt a képet felhasználni, de csak sikerült becsempésznie, mert nem szerepel a névmutatóban, csak az a hülye becenév. A Királycsávó meg a Kockalány? kérdi Vanessa. Ez bizony egy közös becenév! Manapság már a középiskolás évkönyv is forrásnak számít? Mi lesz a következő, a Wikipédia? Úgy tűnik, téged egyáltalán nem tekinthetlek megbízható forrásnak! Az imént mondtad, hogy csak látásból ismertétek egymást. Oké, az a helyzet, hogy talán jártunk egy pár hétig, nagyjából akkor, amikor a képek készültek. De most komolyan, elég sok csajjal kavartam a gimiben. Bedobom a legjobb nőcsábász vigyoromat. Szóval nem is találkoztatok a suli vége óta? Nem láttam, mióta egyetemre ment felelem. Ez legalább igaz. Akkor magyarázd már meg nekem, hogy lehet, hogy mikor az együttes többi tagjával beszéltem, és rákérdeztem Miára, azonnal rávágták, hogy no comment? Hát úgy, hogy hiába ment tönkre annyi minden közöttünk az évek során, még mindig hűségesek vagyunk egymáshoz. Legalább ebben az egy dologban. Minden erőmet össze kell szednem, hogy meg tudjak szólalni. Mert nincs mit mondani. Azt hiszem, hogy egyszerűen a magadfajta emberek imádják ezeket a romantikus sorozatba illő sztorikat, amikor van két híres zenész, akik egy gimibe jártak, mindennek a tetejébe még egy pár is voltak. A magamfajta emberek? értetlenkedik Vanessa. Dögkeselyűk. Vérszívók. Lélekrablók.

11 Újságírók felelem. Odavagytok a tündérmesékért. Miért, ki nincs oda? kérdi Vanessa. Bár annak a szegény kis nőnek minden volt az élete, csak nem tündérmese. Az egész családját elveszítette egy autóbalesetben. Vanessa összerázkódik a megjátszott rettenettől, valahogy úgy, mint amikor valaki más szerencsétlenségéről beszélsz, aminek semmi köze nincs hozzád, és amihez neked sincs semmi közöd. Soha nem érintett meg, és soha nem is fog, de azért úgy teszel, mintha átéreznéd. Életemben nem ütöttem még meg nőt, de őt most egy percig pofán akarom vágni, épp csak annyira, hogy megízlelje a fájdalmat, amit csak így, félvállról emleget. De ellenállok A kísértésnek, ő pedig mit sem sejtve beszél tovább. Tündérmesékről jut eszembe, igaz, hogy Bryn Schraedernek és neked kisbabátok lesz? Mostanában állandóan látom őt a magazinok Pocakriadójában. Nem válaszolom. Én legalábbis nem tudok róla. Holtbiztos, hogy Vanessának elmondták, hogy Bryn tabutéma, de ha Bryn állítólagos terhessége kicsit eltereli a figyelmét Miáról, ám legyen. Te legalábbis nem tudsz róla? De azért még együtt vagytok, ugye? Istenem, az a sóvár pillantás! Bármit hord is össze totális áttekintésről, az összes forrásmunkájával és nyomozásával sem jobb a világ bármelyik zugújságírócskájánál vagy a lesifotósoknál, az egész társaságnál. Majd belepusztulnak, hogy ők tudósíthassanak elsőként valami nagy szenzációról, legyen az élet Adam és Bryn ikreket vár? vagy halál Brynnek tele a hócipője? Bryn és a Vadember között mindennek vége? [2] Egyik sem igaz, mégis előfordul, hogy ugyanazon a héten látom mindkettőt különböző pletykalapok címoldalán? A közös házunkra gondolok Los Angelesben, ahol Bryn-nel élünk. Vagyis ahol időnként mind a ketten lakunk. Nem is emlékszem, mikor fordult elő legutóbb, hogy egy hétnél többet egy fedél alatt töltöttünk volna. Két-három filmet is forgat egy évben, és nemrég indította be a saját producercégét. Ő állandóan vagy forgat, vagy a filmeket reklámozza, máskor meg új forgatókönyvekre vadászik, én pedig vagy a stúdióban dolgozom, vagy turnézni megyek, úgyhogy csak véletlenül futunk össze. Ja, Bryn és én még mindig együtt vagyunk mondom Vanessának. És nem terhes. Csak rákapott mostanában ezekre a bő tunikákra, és mindenki azt hiszi, hogy a hasát akarja elrejteni velük. De nem. Hogy megmondjam az őszintét, már eszembe jutott, hogy Bryn szándékosan hordja ezeket a felsőket, pont azért, hogy felhívja magára a Pocakriadók figyelmét és hogy megkísértse a sorsot. Rettenetesen akar egy kisbabát. Bár hivatalosan csak huszonnégy éves, igazából már huszonnyolc múlt, és azt hajtogatja, ketyeg a biológiai órája, meg minden. De én huszonegy vagyok, és Brynnel még csak egy éve vagyunk együtt. És nem érdekel, hogy Bryn szerint a lelkem öreg és hogy egy életre elegendő szörnyűséget átéltem már. Ha negyvenegy volnék és most ünnepeltük volna Brynnel a huszadik évfordulónkat, akkor se akarnék tőle gyereket. Veletek tart ő is a turnén? A turné puszta említésére összeszorul a torkom. A turné ugyanis hatvanhét éjszakán át tart. Hatvanhét. Gondolatban kitapogatom, megvan-e a gyógyszeres dobozom, és már attól lecsillapodom egy kicsit, hogy érzem a helyét. Annál azért több eszem van, mint hogy Vanessa előtt nyugtátokat kapkodjak be. Hogyan? Találkoztok Brynnel a turné alatt? Veled utazik egy-két helyre? Elképzelem Brynt út közben a stylistokkal, a Pilates-edzőjével, a legújabb nyerskonyha étrendjével. Talán. Hogy tetszik Los Angeles? érdeklődik Vanessa. Nem vagy az a klasszikus dél-kaliforniai

12 típus. Alacsony a páratartalom arrafelé mondom. Tessék? Nem érdekes. Poén volt, Hát hogyne. Vanessa kételkedve méreget. Már jó ideje nem olvasom az interjúimat, de mikor még olvastam, gyakorta belefutottam olyan kifejezésekbe, mint a kifürkészhetetlen. Vagy arrogáns. Valóban ilyennek látnak az emberek? Hála az égnek, lejárt az időnk. Vanessa becsukja a jegyzetfüzetét, és a számlát kéri. Elkapom Aldous pillantását, hogy jelezzem neki, hamarosan vége. Megkönnyebbültnek tűnik. Örültem, hogy megismertelek, Adam dorombol Vanessa. Részemről a szerencse hazudom. Meg kell mondjam, nagy rejtély vagy. Rám villant egy mosolyt, a fogsora természetellenesen fehér. De én imádom a rejtélyeket. Az olyanokat, mint a dalszövegeid meg azok a hátborzongató képek az Ártatlan áldozatokon. És az új lemezen is nagyon titokzatos szövegek vannak. Biztos hallottad már, hogy néhány kritikus megkérdőjelezi, hogy a Vérszomjas napsugár zeneileg és hatásában felérhet-e az Ártatlan áldozatok hoz... Pontosan tudom, mi következik, számtalanszor hallottam már. Ezt csinálják az újságírók. Csak úgy mellékesen bedobják más kritikusok véleményét, hogy megtámogassák vele a magukét. És azt is tudom, mit kérdez valójában, még akkor is, ha ő maga mit sem sejt róla: milyen érzés, hogy az egyetlen értékes dolog, amit le tudtál tenni az asztalra, a létező legszörnyűségesebb veszteségből született? Hirtelenjében túl sok lesz nekem ez az egész. Bryn és a Pocakriadó. Vanessa és a gimis évkönyvem. A gondolat, hogy semmi sem szent. Hogy minden szabad préda. Hogy az életem mindenkire tartozik, csak rám nem. Hatvanhét éjszaka. Hatvanhét, hatvanhét, hatvanhét. Olyan erővel taszítom meg az asztalt, hogy több pohár víz és sör borul Vanessa ölébe. Most meg mi a...? Az interjúnak vége! hörgőm. Ezt én is tudom. Mi a franc bajod van? Az, hogy egy rohadék dögkeselyű vagy! Ennek az egésznek kibaszottul semmi köze a zenéhez! Ez csak arról szól, hogy mindent szétpiszkálj apró darabokra! Vanessa szeme felcsillan, ahogy a felvevője után kotorászik. Még mielőtt visszakapcsolhatná, elhalászom előle és az asztalhoz püfölöm, amíg darabokra nem hullik, és végül beejtem egy pohár vízbe, biztos, ami biztos. A kezem reszket, a szívem kalapál, és érzem, hogy pánikroham közelít, az a fajta, amikor biztosra veszem, hogy bele fogok pusztulni. Mit művelsz? sikít fel Vanessa. Nincs róla másolatom! Nagyon helyes. És mégis, hogy írjam így meg a cikkemet? Cikknek mernéd ezt nevezni? Igen! Képzeld csak, vannak közöttünk, akiknek meg kell dolgozni a megélhetésért, te, szeszélyes finomkodó kis pöcs! Adam! Aldous mellettem terem, és három százdolláros bankót fektet az asztalra. Vegyen belőle egy újat veti oda Vanessának, és már vonszol is kifelé az étteremből, be az első taxiba. Egy újabb százast ad a taxisnak, amikor az kiakad, hogy rágyújtok. Aldous a zsebembe nyúl, előkapja a gyógyszeres dobozomat, a tenyerébe ráz egy tablettát, és rám parancsol, mintha a morcos anyám volna: Tátsd nagyra!

13 Kivárja, míg már csak pár sarokra vagyunk a szállodámtól, addigra már elszívtam két cigarettát egyhuzamban és bekaptam még egy nyugtatót. Mi történt? Mindent kipakolok neki. Vanessa a fekete lyukat piszkáló kérdéseiről. Brynről. Miáról. Egyet se aggódj, felhívjuk Randomékat. Megfenyegetjük őket, hogy visszavonjuk tőlük az exkluzív interjút, ha nem állítanak rá valaki mást. Lehet, hogy feltűnik az eset néhány szennylapban vagy a LochiFechin, de csak egy pár napig, nem valami nagy történet. Nyoma se marad. Aldous nyugodtan beszél, mintha azt mondaná, hé, semmi gáz, ez csak rock V roll, de azért jól látom a szemében az aggodalmat. Aldous, nem bírom. Mondom, hogy egyet se aggódj! Nincs rá semmi szükség. Csak egy újságcikk, le lehet rendezni. Nem csak ezt. Nem bírom tovább. Semmit se bírok. Aldous, aki nem hiszem, hogy átaludt volna egy éjszakát is azóta, hogy Aerosmithszel turnézott, néhány másodperc erejéig engedélyezi magának, hogy kimerültnek tűnjön. Aztán rögtön visszazökken a szokásos manager üzemmódjába. Csak a turnét megelőző kimerültség. A legjobbakkal is megesik biztosít, Ha egyszer úton leszel végre, kiállsz a tömegek elé, érzed a szeretetet, az adrenalint, a zenét, szépen feltöltődsz majd. Persze kilóg majd a beled, de ez amolyan boldog bélkilógás lesz. És aztán eljön a november, és kidőlhetsz egy kis trópusi szigeten, ahol senki se tudja, hogy ki vagy, és mindenki magasról szarik az Üstökösre meg Mr. Vademberre is. November? Most augusztus van. Addig még három hosszú hónap. A turné hatvanhét éjszakán át tart. Hatvanhét. A fejemben ismételgetem, mintha mantra volna, csak éppen pont az ellenkezőjét teszi, mint amit egy mantrának kellene. Marékszámra akarom megragadni tőle a hajamat és tövestül kitépkedni. És hogy értessem meg Aldousszal, hogy értessem meg bármelyikükkel is, hogy a zene, az adrenalin, a szeretet, mindazok a dolgok, amik enyhítenék a kínjaimat, könnyítenének a terheken, már mit sem jelent? Nem maradt más, csak ez az örvény. És közvetlenül a szélén állok. Egész testemben remegek. Nem bírom tovább. Lehet, hogy egy nap csupán huszonnégy órából áll, de néha már egyetlenegyen is épp olyan lehetetlennek tűnik átvergődnöm, mint megmászni az Everestet.

14 KETTŐ Tű és cérna, hús és csont A nyál kifolyt, a szív csak kong Bőrödön gyémántkék varratok Csillog a magány. Hallgatok. VARRATOK Ártatlan áldozatok #7 Aldous a szálloda előtt tesz ki. Idefigyelj, öregem, azt hiszem, nagy szükséged van egy kis pihenésre. Szóval lemondom az összes mai programodat, és holnapról is törlőm a megbeszéléseket. Csak hét körül indul a géped Londonba, úgyhogy nem kell öt előtt a reptéren lenned. Vet egy pillantást a telefonjára. Azaz több mint huszonnégy órád van, hogy azt tedd, amit csak akarsz. Megígérem, hogy sokkal jobban fogod érezni magad utána. Indulás, légy szabad és mulass jól! Aldous aggodalmas pillantással méreget. Igaz, hogy részint a barátom, de mégiscsak ő felel értem. Átváltom a repülőjegyemet jelenti be egyszer csak. Veled repülök holnap. Szégyenkezem, amiért ennyire hálás vagyok neki. Az első osztályon utazni a többiekkel nem nagy szám. Mindannyian a saját, luxuskategóriás lejátszónkba temetkezünk, de legalább mikor velük repülök, nem vagyok egyedül. Ha egyedül repülök, a jó ég tudja, ki ül majd mellettem. Egyszer kifogtam egy japán üzletembert, aki a tízórás repülőút alatt egyetlen pillanatra sem fogta be a száját. Szerettem volna elülni mellőle, de nem akartam első osztályú kis pöcs rocksztárocskának tűnni, aki másik helyet követel, úgyhogy csak ültem ott kukán, bólogattam, és a felét se értettem annak, amit a fickó beszélt. De még ennél is rosszabbak az olyan alkalmak, amikor teljesen magam vagyok ezeken az iszonyú hosszú repüléseken. Tudom, hogy Aldousnak rengeteg a dolga Londonban. Arról nem is beszélve, hogy ha kihagyja a holnapi tárgyalást a banda többi tagjával és a videó rendezőjével, az önmagában is felér egy kisebb földrengéssel. Na, de ki nem szarja le: így is túl sok minden van a rovásomon, számolni sem érdemes már. Úgysem hibáztatja senki Aldoust; engem hibáztatnak. Szóval hatalmas áldozat, hogy Aldous még egy napot tölt New Yorkban, de azért persze elfogadom az ajánlatát, még ha próbálom is elbagatellizálni a nagylelkűségét, mikor annyit mondok csak: Részemről oké. Remek. Ürítsd ki szépen a fejed. Békén hagylak, még hívni se foglak. Jöjjek holnap érted, vagy találkozzunk a reptéren? Az együttes többi tagja a belvárosban szállt meg. A legutóbbi turné óta rászoktunk, hogy ők és én különböző szállodákban alszunk, Aldous pedig nagy diplomáciai érzékről téve tanúságot, felváltva marad hol velem, hol velük. Ezúttal éppen velük van. Jó lesz a reptér. A csarnokban válaszolom. Rendben van. Négyre kocsit küldök érted. Addig meg pihenj. Találkozunk valamiben, ami félig kézfogás, félig meg inkább Ölelés, aztán már vissza is pattan a taxiba és száguld tovább a dolgára; valószínűleg indul helyrehozni mindazt, amit ma tönkretettem. Megkerülöm az épületet, besurranok a személyzeti bejárón és felmászom a szobámba. Lezuhanyozom, és azon gondolkozom, ne feküdjek-e vissza. De manapság elkerül az álom, hiába van tele a szekrényem pszichofarmatikumokkal. A tizennyolcadik emeleti ablakból jól látni, ahogy a délutáni nap meleg ragyogásba vonja a várost,

15 amitől New York valamiképp otthonosnak, ám a lakosztályom klausztrofóbiásán szűknek és forrónak tűnik. Felkapok egy tiszta farmert és a fekete kabalapólómat. Holnapra tartogattam, mikor elindulok a turnéra, de úgy érzem, most is rám férne egy kis szerencse, úgyhogy dupla műszakot fog lehúzni. Bekapcsolom az iphone-omat. Ötvenkilenc új em érkezett és tizenhét üzenetem hangpostán, közülük nemegy a lemezcég méltán felháborodott sajtószolgálatától és jó néhány Bryntól, aki arról érdeklődik, hogy ment a felvétel és az interjú. Felhívhatnám, de mi értelme volna? Ha elmesélném neki, mi történt Vanessa LeGrandéval, csak dühöngene, amiért levetettem a nyilvánosság számára fenntartott álarcomat egy újságíró előtt. Megpróbál leszoktatni erről a rossz szokásomról. Azt mondja, ha ilyesmit művelek a firkászokkal, az csak még jobban meghozza a kedvüket, és provokálni fognak. Mutass nekik egy unalmas, egyszerű álarcot, Adam, és nem írnak majd annyi mindent rólad tanácsolja folyton-folyvást. De az a sejtésem, hogy ha elárulnám Brynnek, melyik kérdéstől is akadtam ki, valószínűleg ő is levetné a nyilvánosság számára fenntartott álarcát. Eszembe jut, amit Aldous mondott, hogy hagyjam az egészet a fenébe, úgyhogy kikapcsolom a telefont, és az éjjeliszekrény tetejére hajítom. Aztán felkapom a sapkámat, a napszemüvegemet, a gyógyszereimet meg a tárcámat, és már kinn is vagyok az ajtón. A Kolumbusz sugárúton sétálok tovább, a Central Park felé. Egy tűzoltóautó dübörög el mellettem, visító szirénával. Vakard meg a fejed, nehogy véged legyen! Már nem emlékszem, mikor tanultam az óvodás mondókát, ami előírja, hogy ahányszor csak szirénaszót hallasz, meg kell vakarnod a fejed, különben a következő szirénázó autó érted jön majd, de arra emlékszem, mikor kezdtem szót fogadni neki. Mostanra már a második természetemmé vált. Igen ám, de egy olyan helyen, mint Manhattan, ahol állandóan ordítanak a szirénák, elég fárasztó dolog lépést tartani ezzel a szokással. Kora este van, és az agresszív hőhullám kissé megenyhült. Mintha ezt mindenki érezné is, mert az emberek megszállták a parkot: piknikeznek a gyepen, babakocsival kocognak az ösvényeken, csónakáznak a tavirózsákkal borított vízen. Bármennyire szeretem is megfigyelni, hogy az emberek hogyan töltik az idejüket, szörnyen védtelennek is érzem magam tőlük. Fogalmam sincs, hogy csinálják mások, akiket szintén figyel a közvélemény. Néha látok fényképeket Brad Pittről is, amint a falkányi gyerekével kivonul a Central Parkba, hintáznak, játszanak, és bár követték őket a lesifotósok, mégis úgy tűnik, mintha egy teljesen normális napot töltött volna a családjával. Persze lehet, hogy nem így volt. A látszat igen csalóka tud lenni. Ahogy ezen töröm a fejem, és sorra haladnak el mellettem a nyári estét élvező boldog emberek, egyre inkább mozgó célpontnak érzem magam, hiába a szemembe húzott sapka és a napszemüveg, ráadásul még Bryn sincs velem. Ha Bryn és én együtt vagyunk, nagyjából lehetetlen észrevétlennek maradni. Csaknem leterít a paranoia, még csak nem is azért, hogy esetleg lefényképeznek vagy megtámad az autogramkérők tömege bár azzal se nagyon tudnék most megbirkózni, hanem amiatt, hogy kigányolnak, amiért én vagyok az egyetlen ember, aki egyedül van a parkban, még akkor is, ha ez nyilvánvalóan nem igaz. Mégis úgy érzem, bármelyik pillanatban elkezdhetnek röhögéséivé mutogatni rám az emberek. Ez meg hogy történhetett? Mi történt velem? Hogy lett belőlem ez a két lábon járó önellentmondás? Emberekkel körülvéve egyedül érzem magam. Azt állítom, hogy nem vágyom másra, csak hogy normális lehessek, és mikor kóstolót kapok belőle, milyen is az, azt se tudom, mihez kezdjek vele. Már nem tudom, hogyan viselkednek a normális emberek. A Ramble [3] felé veszem az irányt, ahol csak olyan főszerekbe botolhatok, akik nem akarják, hogy

16 megtalálják őket. Veszek egy pár hot dogot, és mikor alig egy-két harapással el is tüntetem őket, rájövök, hogy ma még egyáltalán nem is ettem. Erről aztán eszembe jut az ebéd és az egész Vanessa LeGrande-féle ballépésem. Mi a görcs történt? Persze, mindenkivel megesik néha, hogy kóstolgatja az újságírókat, vagy ilyesmi, de ez nagyon kezdő, kispályás húzás volt tőlem, mondom magamnak. Csak kimerültem, magyarázkodom. Elfogyott az erőm. A turnéra gondolok, &Í a mohaszőnyeg mintha kavarogva megnyílna mellettem. Hatvanhét éjszaka. Megpróbálom lenyomni a saját torkomon. Hatvanhét éjszaka semmi. Kutyafüle. Megpróbálom elosztani a számot, kisebb részekre darabolni, hogy valamiképp kevesebb legyen, de nem megy. Hatvanhét semmivel sem osztható. Úgyhogy másként osztom fel: tizennégy ország, harminckilenc város, pár száz óra a buszon. De a számolgatástól csak felgyorsul a kavargás, és kezdek elszédülni tőle. Elkapok egy fatörzset, és fel-alá futtatom a tenyerem a kérgén, ami Oregonra emlékeztet, és ettől, legalább ideiglenesen összezárul a föld. Nem tudok nem emlékezni rá, hogy fiatalabb koromban mennyit olvastam a nagy zenészekről, akik összeomlottak. Morrison. Joplin. Cobain. Hendrix. Undorodtam tőlük. Megkapták, amit akartak, és aztán tessék, mit csinálnak magukkal! Az Öntudatlanságig szétnarkózták magukat. Vagy lerobbantották a saját fejüket. Micsoda seggfejek! Vess csak egy pillantást magadra most. Nem vagy drogos, de nem vagy sokkal jobb. Megváltoznék én, ha tudnék, de mind ez idáig nem segített valami sokat, ha azt mondtam magamnak: pofa be és élvezd a kalandot. Ha a környezetemben tudnák, hogyan érzem magam, kiröhögnének. Nem, ez nem egészen igaz: Bryn nem röhögne. Csak nem tudná felfogni, miért vagyok képtelen kiélvezni az utolsó cseppig mindazt, amiért olyan keményen megdolgoztam. De vajon tényleg. olyan keményen dolgoztam volna? Mind azt gondolják, a családom, Bryn meg az együttes többi tagja legalábbis régebben ők is azt gondolták, hogy ezt valamiképp kiérdemeltem, hogy az elismerés és a valag pénz jár nekem. De ezt én sose hittem el. A karma nem bank. Nincs befektetés, nincs pénzfelvétel, nem így működik. És mostanában egyre inkább kezdtem azt hinni, hogy ez az egész igenis jár nekem, csak nem éppen jutalomként. Cigarettáért nyúlok, de kiürült a doboz. Felkelek, leporolom a farmeromat, és kifelé indulok a parkból. A nap kezd ereszkedni nyugat felé, fényes lánglabda dülöngél a Hudson fölött, narancs és lila csíkokat pingálva az égre. Tényleg szép a látvány, egy másodperc erejéig sikerül is gyönyörködésre kényszerítenem magam. A Hetedik sugárúton délnek fordulok, beugróm egy kis boltba cigit vásárolni, aztán irány a belváros. Visszamegyek a szállodába, hozatok valamit a szobaszolgálattal, aztán talán, egyszer az életben, korán fogok elaludni. A Carnegie Hall előtt taxik fékeznek, kiteszik az esti koncertekre érkezőket. Egy gyöngysorokkal ékített idős hölgy tipeg elő magas sarkokon az egyik kocsiból, görnyedező frakkos kísérője a könyökébe kapaszkodik. Láttukra, ahogy együtt botladoznak, érzem, hogy összerándul valami a mellkasomban. Bámuld a naplementét, adom ki a parancsot. Bámulj valami szépet! De mikor felpillantok az égre, azt kell látnom, hogy a csikók egy többnapos véraláfutás színére sötétedtek. Szeszélyes, finomkodó kis pöcs. Ennek titulált az újságíró. Ő is megérte a pénzét, az igaz, de abban az egy pillanatban igazat szólt. A pillantásom visszatér a Földre, és mikor megérkezik, az ö szemét látom. Nem úgy, ahogy régebben láttam mindenütt minden sarkon, minden reggel, a saját lecsukott szemhéjam mögött. Nem úgy, ahogy valamennyi lány tekintetében az övét kerestem, akire csak ráfeküdtem az elmúlt években. Nem bizony, ezúttal tényleg az ő szeme az.

17 Az ő fényképe az, talpig feketébe öltözötten, a cselló úgy támaszkodik a vállának, mint egy fáradt kisgyerek. A haja feltűzve, abba a bizonyos kontyba, ami úgy tűnik, kötelező a klasszikus zenészeknél. A kamarakoncerteken és vizsgákon is ezt a frizurát szokta viselni, de egy keveset mindig leengedett a hajából, hogy finomítson kissé a viselet szigorúságán. De ezen a fényképen nincsenek szabadon röpködő hajszálak. Közelebb lépek, elolvasom a feliratot. Az IFJÚ TEHETSÉGEKÉRT ALAPÍTVÁNY BEMUTATJA: MIA HALL. Pár hónappal ezelőtt Liz megtörte a Miával kapcsolatos dolgok hallgatólagos embargóját, és elküldött nekem egy kitépett oldalt az Amerika Mi Vagyunk magazinból. A ráragasztott öntapadós címkén csak ennyi állt: Azt hiszem, ezt látnod kell Az összeállításnak 20 húsz év alatti tehetségek volt a címe: feltörekvő csodagyerekekről írtak benne. Az egyik oldalt Miának szentelték, a közepén egy kép, amire alig mertem rápillantani, és néhány hasáb, amit csak jó néhány nagy levegővétel után mertem átfutni. Az újság Yo-Yo Ma első számú trónörökösének titulálja. Ezen muszáj volt elvigyorodnom. Mia mindig azon morgolódott, hogy akiknek fogalmuk sincs a csellóról, minden csellistát a következő Yo-Yo Mához hasonlítanak, mert egyedül az Ő nevét ismerik. És Jacqueline Du Pré? kérdezte mindig, a saját példaképét hozva fel példának, aki viharos tehetségnek indult, ám huszonnyolc éves korában leterítette a szklerózis multiplex, és tizenöt évvel később meg is halt. Az Amerika Mi Vagyunk újságírói ezen felül túlviláginak nevezték Mia játékát, aztán nagyon élethűen részletezték a több mint három évvel ezelőtti autóbalesetet, amely a szülei és a kisöccse életét követelte. Ezen megdöbbentem. Miát nem olyannak ismertem, aki erről beszélne, hogy sütkérezzen az idegenek együttérzésében. De amikor még egyszer átfutottam a cikket, rájöttem, hogy az egész csak régi újságok beszámolóiból összeollózott szöveg, nincs benne semmi, amit maga Mia mondott volna. Néhány napig magamnál tartottam azt az oldalt, néha előszedtem és rápillantottam. De a tárcámban hordani olyan érzés volt, mintha egy kazetta plutóniumot tartanék a zsebemben. És ha Bryn rajtakapott volna egy Miáról szóló újságcikkel, akkor bizony valódi nukleáris robbanások következtek volna be. Szóval néhány nap elteltével eldobtam, és kényszerítettem magam, hogy elfeledkezzek róla. Most, hogy megpróbálom felidézni a részleteket, úgy rémlik, említett valamit arról, hogy Mia otthagyta a Juilliardot, hogy koncertezzen, elsőként a Carnegie Hallban. Újra felemelem a tekintetemet. A szeme még mindig ott van, még mindig engem néz. És hirtelen tudom, éppolyan bizonyossággal, mint bármit a világon, hogy ma este lép föl. Tudom már jóval azelőtt, hogy megkeresném a dátumot a plakáton, ami kétségkívül augusztus tizenharmadika. Mielőtt tudatosodna bennem, mit is teszek, még mielőtt meggyőzhetném magam, mennyire borzalmasan rossz ötlet is ez, máris a jegypénztár felé tartok. Nem akarom látni, győzködöm magam. De nem is fogom látni. Csak hallani akarom. A jegypénztáron kinn a tábla, hogy ma estére minden jegy elkelt. Bejelenthetném nagy hangon, hogy ki vagyok, felhívhatnám a hotel recepcióját vagy Aldoust, és minden valószínűség szerint tudnának nekem jegyet szerezni, de én inkább a sorsra bízom magam. Névtelen, kissé alulöltözött fiatalemberként állok elő és kérdezem meg, van-e még szabad hely. Nemrég kezdtük eladni a pótszékeket. Van még egy hely a galérián, egészen hátul. Kilátás szempontjából nem éppen ideális, de már csak ez maradt feleli a lány az üvegablak mögül. Nem a kilátásért jöttem felelem. Én is mindig ezt mondom mondja a lány, és nevet. De az emberek néha nagyon válogatósak tudnak lenni. Huszonöt dollárt kérek szépen. Átnyújtom a hitelkártyámat, és belépek a hűvös, félhomályos koncertterembe. Becsusszanok az ülésemre, lehunyom a szemem, és felidézem a legutóbbi alkalmat, amikor ilyen előkelő helyen voltam

18 csellókoncerten. Öt éve történt, az első randevúnkon. És épp, mint azon az estén, ma is érzem, hogy elönt a várakozás hulláma, hiába tudom, hogy ma este, ellentétben azzal a régi estével, nem fogom megcsókolni őt. Még megérinteni sem fogom. Sőt, még csak nem is fogom közelről látni. Ma csak hallgatni fogom. És ez elég is lesz.

19 HÁROM Mia négy nap után felébredt, de semmit sem mondtunk el neki a hatodik napig. Nem is nagyon számított, mert úgy tűnt, mintha már tudná. Körbeültük az ágyát az intenzíven, és szegény, szűkszavú nagyapja húzta a rövidebbet, őt jelölték ki, hogy közölje Miával: a szülei, Kat és Denny azonnal meghaltak a balesetben, amely idejuttatta őt. És azt is, hogy a kisöccse, Teddy annak a helyi kórháznak a sürgősségi osztályán vesztette életét, ahová mindkettejüket szállították, és ahonnan Miát továbbküldték Portlandbe. Senki sem tudta, mi okozta a balesetet. Van-e Miának valami emléke róla? Mia csak feküdt, nagyokat pislogott, a kezembe kapaszkodott, és olyan erővel mélyesztette belém a körmeit, mintha soha nem akarna elengedni. A fejét rázta, és csöndesen csak annyit ismételgetett nem, nem, nem, újra és újra és újra. De könnyeket nem ejtett, ezért nem tudtam, hogy a nem válasz-e a nagyapja kérdésére vagy egyszerűen az egész helyzetet próbálta meg nem történtté tenni. Akkor aztán közbelépett a szociális munkás, és a maga ellentmondást nem tűrő módján átvette a beszélgetés irányítását. Elmondta Miának, miféle műtéteken esett át addig ( csak a legeslegsürgősebb, életmentő beavatkozások történtek meg, hogy az állapotodat stabilizáljuk, és ami azt illeti, ez rendkívül jól sikerült )? aztán felsorolta azokat az operációkat, amik az eljövendő hónapokban voltak esedékesek. Az első műtét az lesz, ami helyreigazítja és acélcsavarokkal rögzíti á bal lábában a csontokat. Aztán következik egy másik, egy héttel később, amelynek során bőrlebenyt vételeznek a sérülést nem szenvedett lába combjáról. Ezután, a következő operáció során ezt a bőrt ültetik át a szétbarmolt lábra. Ez a két beavatkozás sajnálatos módon hagy majd néhány csúf sebhelyet. De az arca sérülései egy év múlva majd plasztikai műtéttel teljesen eltüntethetők. Ha egyszer végeztünk a feltétlenül elvégzendő operációkkal, és nem lép fel semmiféle komplikáció, sem fertőzés a lép eltávolítása miatt, sem tüdőgyulladás, sem pedig a tüdő más problémái, akkor elhagyhatod a kórházat és beköltözhetsz egy rehabilitációs otthonba mondta a szociális munkás. Fizikoterápiára, munka- és beszédterápiára, meg ki tudja, mire lesz még szükséged. Egy pár napon belül jobban fel tudjuk már mérni az állapotodat. Én teljesen beleszédültem ebbe a litániába, de Mia minden egyes szóra koncentrált; több figyelmet szentelt az eljövendő műtéteknek, mint amennyire a családját illető híreket méltatta. Aznap délután, kicsivel később a szociális munkás hölgy félrevont bennünket Mia nagyszüleit és engem. Aggódtunk Mia reakciója, illetve leginkább annak hiánya miatt. Sikoltozásra számítottunk, haj tépésre, valami kirobbanó erejűre, valamire, ami felér a történtek szörnyűségéhez, ami felér a tulajdon lesújtottságunkhoz. De ez a hátborzongató hallgatás csak egyet jelenthetett: agykárosodást. Nem, nem, arról szó sincs sietett megnyugtatni minket a hölgy. Az agy nagyon sérülékeny műszer, és még valószínűleg hetekbe kerül, amíg megtudjuk, pontosan melyik területeit érintheti a sérülés. De a fiatalok nagyon rugalmasak és erősek, és a neurológusok igencsak bizakodnak. Mia mozgáskoordinációja meglehetősen jó. A beszédkészsége, úgy tűnik, nem károsodott. A jobb oldala gyenge, és egyelőre nem találja az egyensúlyát. Ha csupán ennyi sérülés érte az agyát, nagyon szerencsésnek mondhatja magát. Mindannyian megütődtünk a szóhasználatán. Szerencsésnek? De a szociális munkás keményen a szemünk közé nézett. Hihetetlenül szerencsésnek, mert mindez visszafordítható. Ami petéig a reakcióját illeti az imént mondta, és fejével az intenzív osztály felé bökött, az teljesen normális válasz egy ennyire extrém mértékű érzelmi traumára. Az agy befogadóképességének megvannak a határai, úgyhogy leengedi a sorompóit, és fokozatosan emészti csak a híreket. Előbb-utóbb fel fogja fogni teljes egészében, de ehhez segítségre lesz szüksége.

20 Ezután hosszasan magyarázott a gyász lépcsőfokairól, ellátott mindenféle ismertetőkkel a poszttraumás stressz szindróma lefolyásáról, és felajánlotta Mia számára a kórházban dolgozó gyászterapeuta segítségét is. Tulajdonképpen maguknak se ártana felkeresni őt tette hozzá a végén. Ezt elengedtük a fülünk mellett. Mia nagyszülei nem éppen lelkizős alkatok. Ami pedig engem illet, az én szemem előtt csak Mia gyógyulása lebegett, nem a sajátom. A műtétek sorozata szinte azonnal megkezdődött. Ezt szörnyen kegyetlennek találtam. Mia épp az imént érkezett vissza a halál küszöbéről csak azért, hogy a családja elvesztésével kelljen szembesülnie, és tessék, már fekhet is újra a kés alá. Nem hagyhatnák legalább egy kicsit pihenni? De a szociális munkás elmagyarázta, hogy minél előbb sikerül Mia lábát helyretenni, annál hamarabb fog tudni mozogni, és akkor végre elkezdhet igazán javulni az állapota. Úgyhogy a combcsontját összecsavarozták, és elvégezték a bőrátültetést. Szinte még levegőhöz se jutottam, mikor már ki is tették a kórházból, és áttelepítették egy rehabilitációs otthonba, ami inkább lakóparkra, mint egészségügyi intézményre hasonlított, a gyepen cikázó sima ösvényekkel és mindenfelé tavaszi virágokkal, amik akkoriban kezdtek nyílni, mikor Mia megérkezett. Alig egy hetet töltött ott egyetlen eltökélt, rémületes, fogcsikorgató hetet, amikor megérkezett a boríték. A Juilliard. Annyi mindent jelentett már nekem korábban is. Valamit, ami előre eldöntetett. Okot adott büszkeségre. Vetélytárs is volt. És aztán egyszerűen elfeledkeztem róla. Azt gondolom, mindannyian így voltunk vele. De az élet ment tovább Mia rehabilitációján kívül is, és valahol, abban a másik világban a másik Mia az, akinek két szülője, öccse és működőképes teste volt még mindig létezett. És ebben a másik világban pár hónappal korábban néhány vizsgabiztos meghallgatta Mia játékát, folytatták a jelentkezésének elbírálását, a dolgok mentek a maguk útján, míg végül döntésre jutottak, és ez a végső döntés most itt volt előttünk. Mia nagyanyja nem merte egyedül felbontani a levelet, így aztán megvárta, míg Mia nagyapja és én megérkezünk, csak akkor hasította fel a gyöngyház nyelű levélkésével. Miát felvették. Mintha bizony ez valaha is kérdés lett volna. Mind úgy gondoltuk, jót tesz majd neki a hír; talán feltűnik valami örömteli az amúgy nagyon is kilátástalan jövőjében. Már beszéltem a felvételikért felelős dékánnal, és elmagyaráztam neki, mi történt. Engedélyezte, hogy egy-két évvel később kezdd csak meg a tanulmányaidat mondta Mia nagyapja, mikor megosztotta Miával a híreket és hogy milyen bőkezű ösztöndíjat ajánlottak fel neki a felvétele mellé. Maga a Juilliard javasolta a halasztást, hogy Mia biztosan képes legyen az iskola szigorú előírásainak megfelelően játszani, amennyiben elfogadja a felkínált helyet. Nem mondta Mia a központ vigasztalan társalgójában, ugyanazon az érzelemmentes hangon, amelyen a baleset óta beszélt. Egyikünk sem tudta biztosan, hogy az érzelmi megrázkódtatás okozta-e vagy ez lesz az új hanghordozása, így tud az új, átrendeződött agya beszélni. Bármit mondott is a szociális munkás, hogy bátorítson bennünket, bármennyit hangsúlyozták a terapeuták, hogy Mia állapota rohamosan javul, mi bizony aggódtunk. Fojtott hangon beszélgettünk erről távozóban, miután magára hagytuk azokon az éjszakákon, amikor képtelen voltam rávenni magam, hogy ott maradjak vele. Nem kell semmit sem elkapkodni felelte Mia nagyanyja. Egy vagy két év múlva nagyon más fényben láthatod majd a világot. Lehet, hogy akkor majd mégis el akarsz menni. Szegény, azt hitte, Mia a Juilliardra mondott nemet. De én jobban tudtam. Jobban ismertem Miát. A halasztás lehetőségét utasította el.

Akárki volt, Te voltál!

Akárki volt, Te voltál! Mindenkinek annyi baja van, az annyi bajnak annyi baja van, hogy annyi baj legyen. A. E. Bizottság: Vaníliaálomkeksz Előszövegelés De sok gyerekfilmet meg kellett néznem a gyerekeimmel! Micsoda időpocsékolás

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó,

Mi az, hogy reméled? Nem t om, nincs túl nagy praxisom, még sohasem fogyasztottak el erdei manók. Pedig anyám sokszor mondta, hogy vigyen el a manó, Manó úr Hát, ha éppen tudni akarod, arról a magas hegyről származom mondta, mielőtt bármit is kérdezhettem volna. Hogy miért jöttem le erre az alacsonyabb hegyre? folytatta, még mindig kérdés nélkül nos,

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja

o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja o r v o s - b e t e g K A P C S O L A T beszeljunk rola A Magyar Hospice Alapítvány Orvos-Beteg Kapcsolat Programja Sok szerencsét kívánok önöknek, és ne felejtsék el, hogy a beteg is ember (A Budapest

Részletesebben

Lily Tiffin: A bűnjel

Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin: A bűnjel Lily Tiffin A bűnjel (Részlet) Regény (Részlet) Lomart Kiadó A digitális kiadás a 2008-ban meg jelent ISBN 978-963-9632-15-8 számú kiadás változtatás nélküli másolata. A digitális

Részletesebben

Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg

Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg Túléltem az első hetet! Megtanultam a környéket, ahol lakom! És azt is, hogy Japán szigetország! De gond nélkül hazataláltam! A színéről ismertem meg a házat, mert utcanevek nincsenek Japánban! Megismerkedtem

Részletesebben

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a

Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a Öten érkeztünk Szlovákiából Jászberénybe a XXXIII. Nemzetközi edzőtáborba. Ötünkből három danvizsgára készült. Persze a felkészülésünk már jóval a tábor előtt megkezdődött, viszont itt még módunkban állt

Részletesebben

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. 5 PERCES MENEDZSMENT TANFOLYAM 1. lecke Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget. A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8.

TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET. Írta: Vészits Andrea. Vezeto író: Vészits Andrea. Dalit Kahan karakterei alapján. 8. TÁRSAS JÁTÉK 2. ÉVAD 1. EPIZÓD A BALESET Írta: Vészits Andrea Vezeto író: Vészits Andrea Dalit Kahan karakterei alapján 8. változat 2013. április 18. Pre-clearance Shooting Draft HBO Holding Zrt. H: 1026

Részletesebben

Hol szeretnél továbbtanulni? A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki szakán. Mik a céljaid a közeljövőre nézve?

Hol szeretnél továbbtanulni? A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki szakán. Mik a céljaid a közeljövőre nézve? Gulyás Eszter iskolánk hatosztályos képzésben tanuló végzős, speciális matematika tagozatos diákja. Számos országos matematikai verseny előkelő helyezettje, az idei Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen

Részletesebben

Bocskor Bill Turner. Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során.

Bocskor Bill Turner. Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során. Bocskor Bill Turner nov. 7 Péntek Utazás: Jól éreztem magam a kellemes társaságnak köszönhetően hamar elment az idő. Sok szép dolgot láttam az út során. Szállás: Komfortos,tiszta,kényelmes és nagyon bejövös

Részletesebben

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000

file:///c:/docume~1/barany~1/locals~1/temp/rar$ex26.297... Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Dátum : 2005.12.07. - 2000 Credit: 0000 Dátum : 2005.12.07. - 2000 Adó : ATV Mûsor : Egyenes beszéd (R:) Credit: 0000 - A mûsorvezetõ következõ vendége, Szolnoki Andrea fõpolgármester-helyettes. Öt budapesti kórház indít egy programot, méghozzá

Részletesebben

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás

Szita Szilvia - www.magyarora.com 2004. II. Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás I Biztatás, bátorítás Beszédpanelek és mintadialógusok - Ne izgulj, menni / sikerülni fog! - Ne butáskodj, menni / sikerülni fog! - Ne hülyéskedj, menni / sikerülni fog! - Ne félj,

Részletesebben

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!

Nyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni! Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes

Részletesebben

A KOR GYERMEKE A beszélgetésünk rendhagyó, mint ahogy Sas István személye és pályája is. Az interjú során önmagát, mint individuumot folyamatosan háttérbe szorítja. Nem önmagáról, hanem a reklámról akar

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

Megfordult a világ a kék ég zöldre vált ragyogva húztak el a Liberátorok õk dobták lefele a robbanó babát mit késõbb a gyerek magához szorított

Megfordult a világ a kék ég zöldre vált ragyogva húztak el a Liberátorok õk dobták lefele a robbanó babát mit késõbb a gyerek magához szorított Gyermekportré Csak ott ül a gyerek mint kiszerelt pokolgép amit bölcsõ után az apja otthagyott a virágok között ha megnõ az erõtér és szétröpíti majd a jövõ századot kis seggét bökködik piros fehér virágok

Részletesebben

Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT!

Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT! ténet r ö t Ó J n a b ó l a v Egy kal k o jz a r A S C R U F n valóba Hadd mutassam be mindenkinek az új barátomat, PÁLCIKAKUTYÁT! részlet 1. fejezet fj NEM TUDOK RAJZOLNI, OKÉ? Ez itt Pálcikakutya. Nem

Részletesebben

Hogyan cseszte el a feminizmus a magánéletemet?

Hogyan cseszte el a feminizmus a magánéletemet? 3 Hogyan cseszte el a feminizmus a magánéletemet? Tudom, hogy manapság nem osztanak piros pontot annak, aki ilyeneket mond, de a feminizmus teljesen elcseszte a magánéletemet. Hozzátartozik az igazsághoz,

Részletesebben

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke Hatodik lecke A nagy találkozás Szia, Lilla! Szia, Gergely! Hát te honnan jössz? Az egyetemről. Ma csak egy előadás van, reggel. Úgyhogy most fölmegyek a Várba. Mit csinálsz a Várban? Bemegyek a Ludwig

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez

Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan feln ttnek, akivel nem tegez Nyelvhasználat Kinek mondod? Írj a mondatok mellé 1-est, ha gyereknek, 2-est, ha olyan felnıttnek, akivel nem tegezıdsz (nem Szia-t köszönsz neki), és X-et, ha mindkettınek! (5 pont) - Legyen szíves! 2

Részletesebben

Mire jó a fejszámolás?

Mire jó a fejszámolás? Mire jó a fejszámolás? Még négyéves sem voltam, amikor menthetetlenül beleszerettem a számokba. Az 1000-nél kisebb számok világa voltak a játszóterem, a négy alapművelet pedig a csúszdám, a hintám, a libikókám

Részletesebben

Hatodik lecke. fölmegyek a Várba. bemegyek a múzeumba. lemegyünk a Városmajorba kimegyünk Hűvösvölgybe. fölmegyünk a hegyre.

Hatodik lecke. fölmegyek a Várba. bemegyek a múzeumba. lemegyünk a Városmajorba kimegyünk Hűvösvölgybe. fölmegyünk a hegyre. Hatodik lecke A nagy találkozás Szia, Lilla! Szia, Gergely! Hát te honnan jössz? Az egyetemről. Ma csak egy előadás van, reggel. Úgyhogy most fölmegyek a Várba. Mit csinálsz a Várban? Bemegyek a Ludwig

Részletesebben

ÉLEM ÉLETEM. Úttalan utakon.. A világban elveszve. Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább.

ÉLEM ÉLETEM. Úttalan utakon.. A világban elveszve. Refr: Szabadságban szenvedéllyel, Átélt érzelmekkel, Boldogan élem életem, tovább. ÉLEM ÉLETEM Vándor vagy az úton, az élet vándora, Megállás nincs, messzeségbe vezet lépted. Az éjjeli úton mész,,közben megáll az ész Úttalan utakon, a semmi felé mész. Megfogadod, hogy holnap új élet

Részletesebben

Üdvözöllek benneteket ezen az (esti) alkalmon.

Üdvözöllek benneteket ezen az (esti) alkalmon. A helység atmoszférája azt a célt szolgálja, hogy a fiatalok elkezdjenek gondolkodni arról, hogy mi a baj ezzel a világgal. Képek használata: rakj ki olyan képeket a falra, melyeken különbözõ karitatív

Részletesebben

Küldetés. 10. összejövetel

Küldetés. 10. összejövetel Küldetés 10. összejövetel 67 Előkészítés Rendezzünk el körben annyi széket, ahányan vagyunk! Középre tegyük a Szentírást és egy gyertyát! Készítsünk ki papírokat és íróeszközöket, hogy az egyéni és közös

Részletesebben

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA

TEST IZ MAĐARSKOG JEZIKA Student's name : E-mail: Test štampajte i skeniranog ga vratite na e-mail office@centarzaedukaciju.com U slučaju da nemate tehničke mogućnosti, prihvata se i da na datu e-mail adresu pošaljete odgovore

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész

Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Csábítás Akadémia Online Tanfolyam 5. rész Copyright: Csábítás Akadémia 2009-2010 Alapító, vezetı: Nicholas Victor Megnyitás és rutinátmenetek avagy: hogyan kerüld el a lefagyást? Jocky cikke Ez elég szar

Részletesebben

Élethely. Egy kis hely az élethez? ...egy pici kis élet. Mert minden lélek számít

Élethely. Egy kis hely az élethez? ...egy pici kis élet. Mert minden lélek számít Élethely Egy kis hely az élethez?...egy pici kis élet Mert minden lélek számít CSAK egy kis élet? Kora reggel láttam meg őt a szállodai szobám ablaka alatt: egy pici cicagyerek, talán ha négy hetes lehet.

Részletesebben

- A Harley Davidson egy menedzsere

- A Harley Davidson egy menedzsere "Amit mi árulunk, az nem más, mint a lehetőség, hogy egy 43 éves könyvelő fekete bőrruhát húzzon, kis falukon motorozzon keresztül, és az ott lakókat félelemmel töltse el." - A Harley Davidson egy menedzsere

Részletesebben

Max Lucado: Értékes vagy

Max Lucado: Értékes vagy Max Lucado: Értékes vagy A foltmanók kicsi, fából készült emberkék voltak. Mindannyian Éli fafaragómester keze alól kerültek ki. A mester műhelye messze fent a hegyen állt, ahonnan szép kilátás nyílt a

Részletesebben

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak.

Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. Gyerekekre alkalmazta: Anthony A. Lee Illusztrálta: Rex John Irvine Fordította: Maryam Frazer Imánnak. 1 2 'Abdu'l-Bahá sok évet töltött a Szentföldön, Akkó városában. Éveken keresztül fogoly volt, és

Részletesebben

NICK BRUEL ROSSZ CICA. Rossz Cica! Boldog szülinapot, New York Times bestsellersorozat

NICK BRUEL ROSSZ CICA. Rossz Cica! Boldog szülinapot, New York Times bestsellersorozat NICK BRUEL ROSSZ Boldog szülinapot, Rossz Cica! CICA OLVASNI JÓ! 6 New York Times bestsellersorozat Könyvmolyképző Kiadó 2014 2. TarTalomjegyzék Első fejezet Jó reggelt, Cica! 5 Második fejezet Cica első

Részletesebben

Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz

Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz Miért égnek le a férfiak, amikor közelednek a nôkhöz Sok férfinak nehéz értelmeznie a nôk testbeszédének finomabb árnyalatait. A kutatások szerint a férfiak hajlamosak szexuális érdeklôdésnek tulajdonítani

Részletesebben

Egy segítő hang. Ágostonné Nagy Zsuzsanna. (Képmás Családmagazin 2010/november)

Egy segítő hang. Ágostonné Nagy Zsuzsanna. (Képmás Családmagazin 2010/november) Egy segítő hang (Képmás Családmagazin 2010/november) Szöveg: Váczi Éva Kép: Hrabovszki Viktor Személyes válságainkban néha nagyon magányosnak érezzük magunkat. Néha hosszú ideig egyedül birkózunk problémáinkkal,

Részletesebben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben

SZKB103_10. Konfliktusok a közösségben SZKB103_10 Konfliktusok a közösségben tanulói konfliktusok a közösségben 3. évfolyam 103 Diákmelléklet D1 Tornai József: Ki tud tovább lefelé lógni? Kora tavasz köszöntött ránk meleg esővel, s mi a kunyhót

Részletesebben

A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése. Rövid összefoglaló

A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése. Rövid összefoglaló A Surf Safe csoportvezetői értékelő felmérés elemzése Rövid összefoglaló - Összességében elmondható, hogy a fiatalok elégedettek voltak a csoportvezetők teljesítményével, hisz átlagos érékelésük sehol

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

11 lépés, amit csak lúzerek tesznek szakítás után

11 lépés, amit csak lúzerek tesznek szakítás után 11 lépés, amit csak lúzerek tesznek szakítás után Egy szakításon túl lenni alapból is nehéz dolog, hát még ha a saját helyzetét nehezíti az ember egy-két rossz húzással. Az alábbiakban olvashatod azokat

Részletesebben

Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com)

Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com) Káros Elektromos Sugárzás Értékek Otthonunkban (http://quantumrider.wordpress.com) Wednesday, April 27, 2011 Néhány egyszerű példa azzal kapcsolatosan, hogy egy átlagos lakásban milyen elektromos sugárzás

Részletesebben

A változás szabadsága I.

A változás szabadsága I. Hollenda Zsolt A változás szabadsága I. www.tudatossag.hu www.tokeleteselet.hu Munkafüzet Tartalomjegyzék Miért vagyunk itt?... 3 Megéri változtatni?... 4 Sosem késő... 5 Sorsunk a saját kezünkben van!...

Részletesebben

Grafomotoros fejlesztés

Grafomotoros fejlesztés Grafomotoros fejlesztés Nagyon sok szülőnek feltűnik az iskola megkezdése előtt, hogy gyermeke nem jól fogja a ceruzát, nem úgy rajzol, mint a többiek. Sőt, esetleg le sem lehet ültetni papír-ceruza feladatok

Részletesebben

A siker meghatározásától a céljaidig

A siker meghatározásától a céljaidig A siker meghatározásától a céljaidig Nyári mini célkitűző-tanfolyam (c) AngolNyelvTanitas.hu, Szalai Gabriella Anatole France szerint ahhoz, hogy nagy dolgokat érjünk el, nemcsak cselekednünk kell, hanem

Részletesebben

Seth Godin. A holtponton ne add fel!

Seth Godin. A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! Seth Godin A holtponton ne add fel! A fordítás alapja: Seth Godin: The Dip: A Little Book that Teaches You When to Quit (and When to Stick). Portfolio, Penguin Group

Részletesebben

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz.

A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. A barátom azt mondta, hogy azért nem bolond Iglbauer, csak idegbeteg volt. De ha három évig kezelték, gondoltam, akkor mégiscsak bolond lesz. Mindenesetre írtam neki egy lapot, s egy szép napon megjelent

Részletesebben

L u c a D i F u l v i o ALMOʍ ʍANDAʎA

L u c a D i F u l v i o ALMOʍ ʍANDAʎA Luca Di Fulvio ALMO ANDA A Cetta és fia, Christmas Olaszországból menekült az erőszak és a viszontagságok elől Amerikába, a remények országába. A nő egyetlen vágya, hogy a kisfia igazi amerikai legyen:

Részletesebben

1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS. A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára

1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS. A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára A U2 dalai (All That You Can t Leave Behind) A csoport tagjai számára 1. RÉSZ ÖSSZEFOGLALÁS A Peace on Earth c. számot az 1998. augusztus 15-i omaghi pokolgépes merényletre írták. Az állandó ír konfliktus

Részletesebben

A rehabilitációs team munka elemzése fogalmi-tartalmi szempontból. Juhász Márta Hámornik Balázs Péter Vén Ildikó

A rehabilitációs team munka elemzése fogalmi-tartalmi szempontból. Juhász Márta Hámornik Balázs Péter Vén Ildikó Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXX. Vándorgyűlése Nyíregyháza, 2011. augusztus 26.. A rehabilitációs team munka elemzése fogalmi-tartalmi szempontból Team Interaction

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

30. Lecke: Engedd el és Következtetés

30. Lecke: Engedd el és Következtetés 30. Lecke: Engedd el és Következtetés 30. Lecke : Engedd el és Következtetés Fogalmak: Engedd el Az eredmény az univerzum felelőssége. Határozd meg, hogy mit akarsz megvalósítani, hogy mi a célod, majd

Részletesebben

TAMAS ESZTERHAZY. A Grand Safe Show létrehozója. ELINDULT WEBOLDALUNK: www.companymedia.hu

TAMAS ESZTERHAZY. A Grand Safe Show létrehozója. ELINDULT WEBOLDALUNK: www.companymedia.hu TAMAS ESZTERHAZY A Grand Safe Show létrehozója ELINDULT WEBOLDALUNK: www.companymedia.hu exkluzív Csak akkor mozdulunk, ha már baj van, de akkor már legtöbbször késô! Exkluzív interjú Tamas Eszterhazyval,

Részletesebben

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása

1. Lecke: Bevezetés és a folyamat. elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása 1. Lecke: Bevezetés és a folyamat elindítása Gratulálok a döntésedhez! Kalló Melinda vagyok és üdvözöllek az első leckén! Ez egy kicsit rendhagyó tanítás lesz,

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Miért nem érdemes CSAK a gázszámlára hagyatkozni vásárláskor?

Miért nem érdemes CSAK a gázszámlára hagyatkozni vásárláskor? Miért nem érdemes CSAK a gázszámlára hagyatkozni vásárláskor? Hogyan lehet sokkal nagyobb a fűtésköltség, mint azt Ön várta? Nádas Krisztián Ön ingatlanvásárlás előtt áll Talán már ki is nézte a megfelelőt:

Részletesebben

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen?

Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Mit tehetsz, hogy a gyereked magabiztosabb legyen? Természetesen minden szülő a legjobbat akarja a gyerekének, de sajnos a hétköznapok taposómalmában nem mindig veszi észre az ember, hogy bizonyos reakciókkal

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 3

MagyarOK 1.: munkalapok 3 1. Mi a tárgy neve? kártyák telefon lámpa számítógép / laptop kulcs pénz igazolvány toll nyomtató asztal szék szemüveg könyv kávéfőző bögre buszjegy papír zsebkendő mobiltelefon ceruza Szita Szilvia és

Részletesebben

Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport

Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport Meglátni az Meglátni embert az embert Resztoratív gyakorlatok a büntetés-végrehajtásban Resztoratív gyakorlatok a büntetésdr. Fellegi Borbála, igazgató, Foresee Kutatócsoport végrehajtásban Dr. Fellegi

Részletesebben

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom

Varga Patrícia. Félig megvalósult álom Varga Patrícia Félig megvalósult álom Marina két gyermekes boldog, vagy boldognak hitt családanya volt. Férjével sokat dolgoztak, hogy középszinten tudjanak élni. Ezért meg is volt szinte mindenük. Ahogy

Részletesebben

Háztartási gépek. 4. Lakás

Háztartási gépek. 4. Lakás Háztartási gépek 1. A háztartásban gépek segítik a munkát. Sok háztartási gép a 19. (tizenkilencedik) században még nem létezett. Nem volt például televízió, turmixgép, filteres kávéfőző, mosógép vagy

Részletesebben

1 ÉLETPÁLYA ÉPÍTÉSI ISMERETEK A 12. ÉVFOLYAM

1 ÉLETPÁLYA ÉPÍTÉSI ISMERETEK A 12. ÉVFOLYAM 1 ÉLETPÁLYA ÉPÍTÉSI ISMERETEK A 12. ÉVFOLYAM XII.A.6.8/5. GYŰJTEMÉNY Mai feladatok 1. Nagynevű kereskedelmi ügyfelünknek elromlott a számlázási programja. A programot tőlünk vették, a mi vállalatunk informatikusai

Részletesebben

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után

A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása gyilkosság vagy vétkes emberölés után A gyász feldolgozása A közeli hozzátartozó halála megrázó élmény. Különösen fájdalmas, ha megölnek egy hozzánk közel álló embert. Az ily módon

Részletesebben

Kacsó András: Érdemes igent mondani.

Kacsó András: Érdemes igent mondani. Kacsó András: Érdemes igent mondani. Az úgynevezett tanúságtételek több veszéllyel és félreértéssel járnak. A tanúságtevő minden igyekezete ellenére gyakran úgy tűnik, mintha egyéni hőstettről lenne szó,

Részletesebben

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten?

Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Lesz-e Tarlós-bringa Budapesten? Október vége van, 2013 októberéé, és jövő tavasszal, ha igaz, Budapesten is beindul a közbicikli rendszer, BUBI néven. Tud róla? Tudja, hogy mi is ez? Érdekli? Szeretné

Részletesebben

HOGYAN LETTEM AZ ÉV MARKETINGESE?

HOGYAN LETTEM AZ ÉV MARKETINGESE? H Wolf Gábor a Marketing Commando alapítója átadja az Év Marketingese díjat Fülöp Zolinak HOGYAN LETTEM AZ ÉV MARKETINGESE? Az 5 legfontosabb PR eszköz, ami segített ebben *** add kezdjem egy önkritikus

Részletesebben

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz Testünk beszél helyettünk is Az árulkodó kéz Az élő szóban történő párbeszéd 2008. április 5. Baczkó Norbert Testbeszéd, Diákakadémia 2 Az első benyomás kialakításában 60-80% szerepe van a testnyelvi jeleknek.

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

Mozgással kapcsolatos feladatok

Mozgással kapcsolatos feladatok Mozgással kapcsolatos feladatok Olyan feladatok, amelyekben az út, id és a sebesség szerepel. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén jelölje s= a megtett utat, v= a sebességet, t= az id t. Ekkor érvényesek

Részletesebben

Sikertörténetek I. Joli eltűnt" a cisztája. boldogan várják a babát Böbe 6 éve nem menstruált 24 órán belül megjött a menstruációja

Sikertörténetek I. Joli eltűnt a cisztája. boldogan várják a babát Böbe 6 éve nem menstruált 24 órán belül megjött a menstruációja Joli - 3 éve próbálkoznak babával sikertelenül 2 évvel ezelőtt bal petefészkét kivették ciszta miatt A lombikprogram 1 évvel ezelőtt sikertelen volt Kétségbeesve jött a tornára, mert a jobb petefészkén

Részletesebben

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte?

Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? 1 Tisztázzunk valamit: Mi a célod? Mikor? Mit teszel meg érte? Még mielőtt belevágnánk a nagy munkánkba, röviden nézzük is meg, milyen is ez a német nyelv. A NÉMET nyelvről röviden: Azonnal fel fog tűnni

Részletesebben

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt.

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt. Igazi ünnep Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz Szereplők: : Jacqueline János mester (az apa, aki cipész) : Ádám Gyermekei 1. gyerek (Klári): Ildikó 2. gyerek (Eszti): Anna 3. gyerek (Balázs):

Részletesebben

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról.

ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT. A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT A nevem Vigóta. Befenyő Vigóta. Pöfe vagyok és nagyfogú, de ev a könyv nem rólam fól, hanem a faládomról. 3 ZIGÓTA MEGPRÓBÁLJA BEMUTATNI A CSALÁDJÁT Ő av apukám,

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Felújítják az épület bejáratát

Felújítják az épület bejáratát Felújítják az épület bejáratát Festik az ajtókat Fát ültetnek Volunteer - Önkéntesek ultam,hogy a fogyatékosok teljesen más emberek és ha kicsit pen nézünk rájuk vagy kicsit jobban ismerjük őket mint az

Részletesebben

A macska keresztfia. (széki népmese)

A macska keresztfia. (széki népmese) A macska keresztfia (széki népmese) Egyszer egy macska játszadozott egy egérrel. Meg akarta enni. Hát aztán már az egeret megsajnálta, olyan ügyes egér volt. Meggondolkozott a macska, s nem ette meg. -

Részletesebben

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _

ÉG A GYERTYA, ÉG. 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ ÉG A GYERTYA, ÉG Ég a gyertya ég, Sok kis gyertya ég, Jaj, de szép a karácsonyfa, Égjen soká még! 1. Bontsuk betűkre a szót! SZERETET = _ Miből indul ki? Abból, hogy valaki _ 2. Mi már tudjuk: fal + at

Részletesebben

Esettanulmány Ugyanaz a ház, mégis teljesen más érzés

Esettanulmány Ugyanaz a ház, mégis teljesen más érzés 78 Számtalanszor tapasztaltam, hogy az átlagos lakásvásárló esetében az érzelmek milyen erősen dominálnak. Ha egy jó helyen lévő, jó alaprajzú és szépen felújított lakással találkozik, akkor hasonlóképpen

Részletesebben

Már is december. A városnegyed, ahol a minden napjaimat élem

Már is december. A városnegyed, ahol a minden napjaimat élem Már is december Rájöttem, mint fösvénynek, úgy kell öriznem a pillanatokat, az órákat Szabó Magda Hihetetlen gyorsasággal repül itt az idő. A napokban azon kaptam magam, hogy már a harmadik havi zsebpénzem

Részletesebben

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla!

ÚJ LAKÁSBAN. Kedves Csilla! ÚJ LAKÁSBAN Kedves Csilla! Képzeld el! Új lakásban lakom! Ez a legszebb ház a környéken! Egy mesés társasházban, gyönyörű lakásban élek! Képzeld el! Van benne egy csendes hálószoba, világos nappali szoba,

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu

MarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu Érdemes még hírlevelet írni? Kérdőíves felmérés Nemrég készítettem egy kérdőívet, mert érdekelt, hogy mennyire megalapozott az az állítás, hogy a hírlevél halott, és nem érdemes már foglalkozni vele. A

Részletesebben

A tárgyeset. hal könyvek hörcsög hó

A tárgyeset. hal könyvek hörcsög hó A tárgyeset 1 ) Kezdjük egy gyakorlattal! Ha ismeri a novellát, válaszoljon a kérdésekre! Mit szeret Bariton János? Mit szeret Gizella? Mit szeretnek az ikrek? kávé macska kutya fagylalt hal könyvek hörcsög

Részletesebben

6 hetes futó edzésterv 1. hét 2. edzés. Csak egy módon indulhatunk el egy cél felé: ha ott kezdjük, ahol most vagyunk.

6 hetes futó edzésterv 1. hét 2. edzés. Csak egy módon indulhatunk el egy cél felé: ha ott kezdjük, ahol most vagyunk. Csak egy módon indulhatunk el egy cél felé: ha ott kezdjük, ahol most vagyunk. 1 FONTOS INFÓK OLVASD EL! Először is üdvözöllek a Szupernő futói körében. Tök jó, hogy itt vagy velünk, remélem sok boldog

Részletesebben

Szerző: Horváth-Lukács Judit

Szerző: Horváth-Lukács Judit Örömteli családi ünnepségre készülünk! Bendegúz, legidősebb unokám, 6. születésnapja lesz a vasárnap. A szülinapi torta kapcsán jutottak eszembe a következő gondolatok. Kedves Olvasóm! Hadd meséljek el

Részletesebben

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam.

Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan váljunk profi felhasználóvá 80 nap alatt, vagy még gyorsabban? Ingyenes e-mail tanfolyam. Hogyan állítsam be az Outlook-ot ingyenes e-mail címhez? 10. lecke Hogyan állítsam be az Outlook-ot, ha

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben

Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben 2008. Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Tanszék Szak Vista 2008.12.31. Tartalomelemzés 2 Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben

Részletesebben

miért nem próbálod meg velem?

miért nem próbálod meg velem? TITKAIM miért nem próbálod meg velem? ha néha még elhiszed, hogy nem csak ágy és párnák. ha hiszed még,hogy nemcsak pohár víz, ha szomjazol. ha ott van még a kék füzet, az emlékeid polcán, mit összefirkált

Részletesebben

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK

Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK Tartalom 1. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS AZ ÉGŐ VÁGY 1. fejezet: A gyülekezetnövekedés és az égő vágy........... 7 2. RÉSZ A GYÜLEKEZETNÖVEKEDÉS ÉS A LAIKUSOK 2. fejezet: Hogyan lehet nagy dolgokat elvégezni

Részletesebben

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt.

Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. Két embrió beszélgetett az édesanyjuk méhében. Az egyik a kis Kételkedő, a másik a kis Hívő volt. A kis Kételkedő ezt kérdezte: Tényleg hiszel abban, hogy van élet a születés után? A kis Hívő így válaszolt:

Részletesebben

Egy visszautasíthatatlan ajánlat. A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben.

Egy visszautasíthatatlan ajánlat. A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben. Egy visszautasíthatatlan ajánlat A film alatt végig a nagy gengszterfilmekre, különösképp a Keresztapára hajazó zene szól lágyan a háttérben. Egy függönyökkel árnyékolt, tágas szobában járunk. A képen

Részletesebben